ELŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. SZEPTEMBER 24-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 33-9/2015.
TÁRGY:
6.
MELLÉKLET: 4 db
Beszámoló a megye települési önkormányzatai integrált településfejlesztési stratégiája véleményezéséről
ELŐTERJESZTŐ: Dr. Molnár Krisztián közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei főépítész Balsay István tanácsadó Kígyóssy Gábor területfejlesztési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -
Tisztelt Közgyűlés! A „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében a Belügyminisztérium szakmai támogatást biztosít a járásszékhely városok önkormányzatai részére Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) elkészítéséhez, felülvizsgálatához és szükség esetén településfejlesztési koncepció kidolgozásához. Fejér megyében Bicske, Mór, Martonvásár, Gárdony és Enying vesz részt a programban. A Belügyminisztérium régiónként egy, közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szakértői csoportot bízott meg azzal, hogy egységes módszertan alapján, de az érintett városok igényeire építve elkészítse a járásszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A Közgyűlés 2015. június 8-i ülésén megtárgyalta és 115/2015. (VI.8.) önkormányzati határozatával elfogadta Bicske és Martonvásár városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési változatának véleményezését. Egyben felhatalmazta elnökét, hogy a további három, projektben részt vevő járásközpont (Gárdony, Enying és Mór) stratégiájának véleményezését is végezze el, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Fejér Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 123/2015. (VI.25.) önkormányzati határozata ezt kiterjesztette valamennyi megyei települési önkormányzatra (azaz értelemszerűen az ITS-t készítő nem járásközpont városokra). Jelen előterjesztés kiküldésének napjáig a három járásközpont, Gárdony, Enying és Mór tervdokumentumai érkeztek be, így azok véleményezését tartalmazzák az 1., 2. és 3. sz. mellékletek. A nem járásközpont városok közül eddig Pusztaszabolcs részéről érkezett megkeresés, az elkészült véleményt a 4. sz. melléklet tartalmazza. A járásközponti megalapozó vizsgálatok és az ITS-ek véleményezési dokumentumai feltöltésre kerültek az alábbi portálra: http://its-tk-dokumentumok.terport.hu/ felhasználónév: olvasó jelszó: itstkdok Belépés után a menürendszerben kiválasztható a Közép-Dunántúl, azon belül Fejér megye, majd az érintett városok. A városnévre kattintva kiválaszthatók az ITS különböző fázisú dokumentumai (államigazgatási egyeztetésre megküldött, BM jóváhagyásra megküldött). A dokumentumok pdf formátumban letölthetők, vagy online is olvashatóak.
Általánosságban elmondható, hogy az integrált településfejlesztési stratégiában meghatározott célok összhangban vannak a megyei területfejlesztési dokumentumokban foglalt célkitűzésekkel. Az észrevételek elsősorban a célok és a tervezett fejlesztések illeszkedésének pontosítására, illetve azok tágabb – az adott város közigazgatási határán túlmutató – kontextusba helyezésére, az ismert ágazati fejlesztésekkel való összhang biztosítására vonatkoznak. Tájékoztatásként jelzem, hogy a Fejér Megyei Önkormányzat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (1) értelmében a községek új településfejlesztési koncepcióinak véleményezését is elvégzi. Az elmúlt időszakban Seregélyes és Sárosd nagyközségek készülő tervdokumentumaihoz fogalmazott meg javaslatokat a megyei önkormányzat. Kérem Önöket, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Határozati javaslat Fejér Megye Közgyűlése megtárgyalta a „Beszámoló a megye települési önkormányzatai integrált településfejlesztési stratégiája véleményezéséről” c. előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1.)
2.)
A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja az előterjesztés 1-4. sz. mellékleteit képező, Gárdony, Enying, Mór és Pusztaszabolcs városok integrált településfejlesztési stratégiája partnerségi egyeztetésre készített tervezetek véleményezéseit, és azokat jóváhagyólag tudomásul veszi. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a még fennmaradó városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési anyagának véleményezésével kapcsolatban a meghatározott határidőig eljárjon, és erről a Közgyűlést tájékoztassa.
Felelős:
Dr. Molnár Krisztián Közgyűlés elnöke
Határidő:
folyamatos
Székesfehérvár, 2015. szeptember 24. Dr. Molnár Krisztián s.k.
1. sz. melléklet
Vélemény Gárdony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés által elfogadott, jóváhagyásra felterjesztett változatához. Észrevételek, megjegyzések: - Fejér megye Integrált Területi Programja (ITP) - amelyet jóváhagyásra az illetékes miniszterhez felterjesztettünk - elkészült. Indokolt Gárdony város ITS (a Velencei-tó melletti települések) illeszkedésének vizsgálata, összehangolása. - Több ágazati OP, illetve a TOP olyan elemeket tartalmazhat, amelyeknek összehangolása indokolt. Ugyanez vonatkozik a hazai forrásból megvalósuló térségi, regionális, illetve nemzetközi minősítésű kulturális-, sport- és turisztikai fejlesztésekre is. - A Fejér megyei ITP-ben és az azt megalapozó megyei területfejlesztési koncepcióban a Balaton és a Budapest agglomeráció közötti térség kiemelt stratégiai célok meghatározásával, erőteljes TDM koordináció mellett, „Pannónia Szíve” megnevezéssel feladatot kapott. Cél, hogy a Székesfehérvár-Mór-Mezőföld, valamint a Velencei-tó-Vértes-Váli-völgy kulturális, turisztikai programjait hangolja össze, növelje a vendégéjszakák számát és javítsa a két országosan is kiemelkedő desztináció közötti térség (Közép-Dunántúl) teljesítményét. A Velencei tavi két, a Székesfehérvári és Móri TDM, valamint az azokat létrehozó vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek fejlesztési programjainak összehangolása kiemelt jelentőségű. A TDM Szövetség által javasolt új turisztikai régió (mint regionális TDM szerveződés), a Budapest és az agglomeráció (Velencei-tóval és Gödöllő térségével kiegészítve) nem metszheti ketté a Fejér megyei stratégiai tervdokumentumokban megjelenített „Pannónia Szíve” programot. Ugyanakkor vannak pozitív elemei, pl. a jelentős számú, szabadideje eltöltésére lehetőséget kereső potenciális turistának a Velencei-tó-Váli-völgySzékesfehérvár térségbe való vonzása. (nem utolsósorban ezen termékek kínálatának az országos hálózatba való bekapcsolása révén). - Gárdony város járási központ, ezen túlmenően a Velencei-tó térségének (üdülőkörzet - belső, külső települések) fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában is szerepe van. Történelmi esély mutatkozik a rivalizálás helyett a térség települései közép- és hosszú távú fejlesztési céljainak
-
-
-
-
összehangolásában. Fontos, hogy ez a felelősség kiterjedjen a természet- és környezetvédelmi feladatokra, a területhasználatra, az infrastruktúrafejlesztésre, a kultúra, sport, rekreáció fejlesztési céljainak összehangolására. Azoknál a sport- és szabadidős létesítményeknél, amelyek Gárdony városában, a Velencei-tó közvetlen vonzáskörzetében vagy Székesfehérvár térségében találhatóak, fontos a nemzetközi kötelezettségeken túlmenően a járási, megyei jogú városi és az adott városi igénybevételek figyelembe vétele. Ilyenek lehetnek a Székesfehérvári Sóstó és térsége (stadion és Sóstó természetvédelmi tanösvény szolgáltatásai), multifunkcionális szabadidő- és sportközpont, atlétikai centrum, a PákozdSukorói KEMPP - nemzeti emlékhely, a sukorói nemzetközi szintű evezős pálya és ifjúsági központ, a tervezett uszoda, a VVSI gárdonyi telephelyén megvalósuló rehabilitációs és fejlesztő központ. A megvalósítást szolgáló beavatkozások fejezetnél célszerű az akcióterületeknél és azokon kívüli területeknél kiegészíteni az együttműködés, a koordináció egyes elemeit. Különösen fontos, hogy a közösségi közlekedés városközi és települési szintű, főleg turisztikai idényben megjelenő, a modern vasúti közlekedéshez kapcsolódó helyközi alágazatát a stratégiában kiemelten kezeljék. Lényeges eleme a Velencei-tó vízszintszabályozásának, vízminőség védelmének és partközeli fejlesztéseinek a bel- és külterületi csapadékvíz rendezés. Közlekedésbiztonsági, városszerkezeti vonatkozásai miatt a 7. sz. főút elkerülő út szakaszának napirenden tartása a Velencei-tó déli partján lévő településeknek és Martonvásárnak stratégiai kérdés. A Velencei-tó turisztikai és Székesfehérvár ipari, gazdasági, logisztikai központ jellegét, turizmusát nagymértékben előre lendítheti a börgöndi repülőtér sport és üzleti célú kiépítése. A Velencei-tó, így Gárdony város stratégiájából nem hiányozhat a légi kikötővel való kapcsolat és annak kedvező hatásainak figyelembe vétele. Az Okos Város, (EU „smart city” program), a városfejlesztésben és üzemeltetésben, a szolgáltatások összehangolásában rejlő lehetőségeknek a stratégiában való megjelenítését fontosnak tartjuk. Különösen a tó „igénybevételének”, telítettségének, a különböző közlekedési alágazatok elérhetőségének, a parkolási felületeknek, de a kulturális, turisztikai programok összehangolásának is korlátlan, egyszerű eszközökkel való elérését teszi lehetővé. Ez különösen indokolt olyan esetekre vonatkozó felkészülésnél, amikor hirtelen időjárás változás következtében nagyobb tömegek indulnak meg vagy az üdülési csúcsok és a nemzetközi rendezésű kulturális, sport- és szabadidős rendezvények egy időben kerülnek megrendezésre. Fontos azért is, mert a területen természet- és környezetvédelmi értékek, nemzeti emlékhelyek, emlékparkok, nemzeti nagyságok szülőhelye és tevékenységének színtere, a Királyi Város programjai gazdag kínálatot nyújthatnak. Az akcióterületek kijelölésével és a megfogalmazott kulcsprojekttel egyetértünk. Az egyes akcióterületi, hálózatos és egyéb projektek bemutatása igen részletes, jól áttekinthető. Egyes projektek operatív programokhoz való besorolása ugyanakkor átgondolást igényel (pl. az egyes TOP intézkedések szakmai követelményrendszereinek tervezete alapján az agárdi városközpont rehabilitációja részben támogatható TOP 2-ből; vitorlás- és yachtkikötő nem, kalandpark önállóan nem támogatható TOP-ból).
2. sz. melléklet
Vélemény Enying Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS)
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés által elfogadott, jóváhagyásra felterjesztett változatához. Észrevételek, megjegyzések: -
-
-
-
A stratégia utal arra, hogy a megyei integrált területi programok (ITP) készítése párhuzamosan zajlik. A Fejér megyei ITP elkészült (megyei közgyűlés elfogadta), kormányzati jóváhagyása a közeljövőben várható. Így az abban Enying fejlesztési stratégiájára kihatással lévő programelemeket illeszteni javasoljuk. Az ágazati operatív programok Enying város stratégiájával összefüggő elemeit pontosítani javasoljuk. Enying, mint járásközpont intézményi elhelyezéseinek közép- és hosszú távú lehetőségeit, azok elhelyezését megfontolásra javasoljuk. Helyes gondolkodás, hogy az Enyingi járás kohézióját, településeknek a járáshoz való kötődését erősíteni kell. Ezért is fontos, hogy azok a közszolgáltatások, intézmények, létesítmények, amelyek járási feladatokat látnak el, megközelíthetők, befogadók, informatikai rendszerükben is összehangoltak legyenek. Az Enyingi ITS egyik meghatározó programpontja a foglalkoztatási helyzet javítása, a szakképzés „helyreállítása”. Változtatni javasolunk azon a helyzeten, hogy az az ingatlan és telephely tulajdonosokkal évek óta zajló egyeztetések ellenére nincs előrelépés a befektetők betelepítése terén. Kormányzati támogatással javasoljuk az érintett terület önkormányzati tulajdonba való vételén keresztül, hogy a TOP, GINOP eszközeivel Enying város vegye saját kézbe a foglalkoztatás helyzetének javítását. Az önkormányzati tulajdon esetében nemcsak a vállalkozási övezet fejlesztése, a szociális városrész rehabilitációja, hanem a hozzávezető rossz állapotú út kiépítése, javítása is elérhetőbbé válik. Az M8 gyorsforgalmi út déli (Lepsény-Alsótöbörzsök-Dunaújváros) nyomvonalához való kapcsolódást a stratégia készítésénél javasoljuk figyelembe venni. A Kinizsi út és a Dr. Belák Sándor utca „kibontása” nemcsak helybiztosítás szempontjából fontos, hanem belátható időtávon belül az M8
-
-
gyorsforgalmi út csomópontján keresztül feltárhat ipartelepítésre, közlekedéssel összefüggő szolgáltatásra alkalmas vállalkozási területet is. Enying járási központ és Siófok városa, a Balaton déli partjának központja közötti gazdasági, logisztikai, foglalkoztatási, egészségügyi (kórház), szakképzési, turisztikai kapcsolatokat indokolt összehangolni, napirenden tartani. Nem elégséges csak az Enying-Balatonszabadi 6401 j. összekötő út kiépítését hangsúlyozni, hanem két járási központ sokrétű együttműködését – a Somogy és Fejér megyei önkormányzat együttműködési keretei között is – mint megyehatáron túlnyúló feladatot a stratégiában szerepeltetni indokolt. A stratégia általános említést tesz a vállalkozások támogatásáról. Ha elemezzük az elmúlt tervezési időszak pályázati aktivitását, az Enyingi járásra jutó források szerény nagyságrendjét, akkor kiemelt feladatnak javasoljuk - az Enyingi járás területén, de különösen Enying városában - a mikro-, kis- és középvállalkozások felkészítésének és pályázati aktivitásának stratégiai és operatív támogatását. A kkv-k számára nyílik meg ugyanis a felhasználható uniós források jelentős része.
A középtávú célok és azok összefüggéseinél a fenti javaslatokat kibontva javasoljuk figyelembe venni, különösen a IV. a helyi gazdaság alapjainak megteremtése című fejezetnél. -
-
Az akcióterület kijelölésével és a középtávon megvalósítandó három programmal egyetértünk. Az egyes akcióterületi és azon kívüli projektek bemutatása igen részletes, jól áttekinthető. Egyes projektek operatív programokhoz való besorolása ugyanakkor átgondolást (pl. TOP 1.2. turizmusfejlesztési koncepció kidolgozását nem támogatja; II.2. közösségi programok eleme illeszkedhet a TOP 5.3. intézkedéshez; TOP 1.3. keretében kerékpárút építése nem lehetséges, hivatásforgalmi kerékpárút a TOP 3.1-ből, turisztikai a TOP 1.2ből támogatható; III.9-nél magánvállalkozás nem lehet projektgazda TOP 1.1nél), a TOP intézkedések számozása pedig pontosítást igényel (pl. TOP 2.2. már nincsen, 1.2. lett a korábbi turisztikai intézkedés, TOP 6.4. csak megyei jogú városok számára hozzáférhető intézkedés). Javasoljuk egyes projektek összevonását az integráltság növelése érdekében. Ilyen pl. az I.1., I.4. és I.9. projektek összevonásának megfontolása a TOP 3.1. intézkedéshez illesztve, vagy az I.2., I.3. és I.10. (ez utóbbi tanuszodán kívüli szabadtéri fejlesztési elemei) összevonása a TOP 2.1. intézkedés keretében. Az anti-szegregációs program egyes elemeinél javasoljuk a lehetséges pénzügyi forrás pontosítását, különös tekintettel az esetlegesen TOP 4.3. és finanszírozandó szociális városrehabilitációs 5.2. intézkedésekből beavatkozásokra.
3. sz. melléklet
Vélemény Mór Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS)
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés által elfogadott, jóváhagyásra felterjesztett változatához. Észrevételek, megjegyzések: Magas szinten határozza meg a stratégiai fejlesztési célokat. Nagy ívű és pontos a jövőkép. Az átfogó cél és stratégia elemek című fejezetnél javasoljuk a következők megfontolását: - Az ITS – műfajának megfelelően – „leszűkíti” Mór városára az átfogó cél stratégiai elemeit. Mór kitűnően alkalmazkodik és használja ki „összekötő kapocs” szerepét a Nagyszombat-Győr-Tatabánya-Mór-SzékesfehérvárDunaújváros-Kecskemét tengelyen. Ebben a regionális és térségi ipari, logisztikai nagytérségben, amely folyamatosan, dinamikusan fejlődik, formálódik Mór. Pozicionálása eddig sikeres volt, indokolt azonban ennek a külső hatásait folyamatosan elemezni és elősegíteni a pozitív „kibontakozás” lehetséges irányait. Ilyenek lehetnek a szakképzés, az ipari-logisztikai nagytérségen belül jelentkező verseny – funkciómegosztás, vonzó lakásépítés, nemzetközi kapcsolatok erősítése, szervezett információáramlás és Mór térségének, mint agglomerálódó térségben való gondolkodás. - Különösen fontos a közvetlen várostérség (Bakonycsernye, Nagyveleg, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csókakő, Csákberény, Pusztavám, Magyaralmás, Söréd) fejlesztési elképzeléseinek, területhasználatának, infrastruktúra fejlesztésének, kulturális-turisztikai, TDM együttműködésének és településüzemeltetésének az összehangolása, továbbá ennek intézményes megjelenítése. - Mór járási székhely közép- és hosszú távú fejlesztésénél indokolt számba venni, hogy mely járási szintű bírósági, ügyészségi, kormányzati szintű intézmények számára szükséges területet és elérhető kapcsolatot – infrastruktúrát kialakítani, valamint olyan kiemelt közszolgáltatások számára, amelyekhez térségi hatáskör és illetékesség kapcsolódik (egészségügyi, szociális szolgáltatások, körzeti ügyelet, mentőszolgáltatás, tűzoltóság, földhivatal, foglalkoztatás).
A fenti általános észrevételeket a kulcsprojektek, a hálózatos projektek, illetve az akcióterületi projektek esetében is javasoljuk megfontolni és a lehetőségek szerint beépíteni. Javasoljuk „Az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye (MFt) táblázatban bemutatott operatív programok szerinti illeszkedések felülvizsgálatát (néhány példa: EFOP nem támogat turisztikai fejlesztéseket, az IKOP nem támogatja a felsorolt útfejlesztéseket stb.). Az „Anti-szegregációs programmal” (46. oldal), illetve a kapcsolódó, tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban érdemes pontosítani, hogy a város tervez-e szociális városrehabilitációs beavatkozást a TOP keretében? A 45. oldalon az EFOP oszlopában megjelölt beavatkozások ugyanis csak a TOP keretében támogathatóak. „A helyi tömegközlekedés fejlesztése, iskolabusz üzemeltetése” hálózatos projektet (23. és 36. o.) javasoljuk kiegészíteni a vasútállomás és a városközpont (buszpályaudvar) közötti ütemesebb buszközlekedés kialakításával. Üdvözöljük a Mór mint „intelligens város”, e-közigazgatás fejlesztése kulcsprojekt beépítését. Fontos, hogy az ilyen típusú fejlesztések az „Okos Városok” (EU Smart Cities) koncepció szerint, összehangoltan valósuljanak meg. A stratégia külső és belső összefüggései fejezetnél a megyei tervdokumentumok felsorolásánál indokolt megemlíteni a Fejér Megyei Önkormányzat által elfogadott és jóváhagyásra felterjesztett Fejér megye Integrált Területi Programja célkitűzéseit és döntéseit. Ugyanígy Mór számára rendkívül fontos, hogy iteratív tervezési kapcsolatban legyen a KomáromEsztergom megyei Integrált Területi Program kapcsolódó térségi elemeivel. A Partnerségi Megállapodás és operatív programok című fejezetnél fontos, hogy Mór és térsége stratégiai gondolkodásában vegye figyelembe a terv készítése óta jóváhagyott operatív programokban szereplő egyes tételeket. Ezek (ma még lehetőségek): - KEHOP: Séd-Gaja-Nádor rendszer revitalizációjának folytatása, tározók létesítése, benne a Fehérvárcsurgói víztározó II. ütemének bővítése. -
IKOP: Székesfehérvár intermodális központ építése, ahhoz való kapcsolódás. o Székesfehérvár vasútállomás korszerűsítése, o 8. sz. főút, nyugati elkerülő út korszerűsítése és esetleg 81. sz. úti összeköttetés, az M7 autópályához való kapcsolódás, o hazai forrásból 81. sz. út elkerülő szakaszainak, csomópontjainak építése, o Söréd-Bicske út burkolatának megerősítése, o országos és térségi kerékpárutak építése.
-
GINOP: Legfontosabb eleme a kis- és középvállalkozások támogatása (a támogatások 60%-át a gazdaság beindítására és foglalkoztatás növelésére kell fordítani). Indokolt ezért Mór és térségének, vállalkozóinak felkészítése,
pályázati aktivitásának növelése, a multinacionális gazdasági társaságok beszállítói programjához való csatlakozásának elősegítése, továbbá a szakképzés és a helyi gazdaság igényeinek az összekapcsolása. Mór, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Csókakő turisztikai lehetőségei, nemzetközi kapcsolatai értékes részét képezhetik a kulturálisturisztikai koncepció továbbfejlesztésének. -
TOP: a Fejér Megyei ITP részletezése szerint
A megyei területfejlesztési koncepció mellett indokolt kitérni a Fejér Megyei Területfejlesztési Programhoz, illetve Fejér megye Integrált Területi Programjához való illeszkedés bemutatására is. Indokoltnak tűnik egy Mór és térségére (illetve Fejér megye egész területére is) az ingatlanviszonyok, az ipar, kereskedelem, szolgáltatás, lakásépítés céljára alkalmas területek folyamatos bemutatására és hasznosítására vonatkozó rendszer (dinamikus adatbázis) kialakítása.
4. sz. melléklet
Vélemény Pusztaszabolcs Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés által elfogadott, jóváhagyásra felterjesztett változatához. „Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Járuljon hozzá, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020-as támogatási időszakban. Váljon a város, különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé. Járuljon hozzá, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását”. Észrevételek, megjegyzések: A.) Pusztaszabolcs város logisztikai decentrum „fordítókorong” jellegét javasoljuk jobban hangsúlyozni: - Egyrészt a Pusztaszabolcs-Százhalombatta vasútvonal korszerűsítésével lehetőségek nyílnak az Adony (kikötő), Dunaújváros (intermodális központ és kikötő) továbbá Paks (atomerőmű II. beruházás) vasúti csomópontjai, másrészt Seregélyes-Börgönd reptér-Székesfehérvár centrumok irányába. - Pusztaszabolcs a Százhalombatta-Kelenföld vasútvonal révén szervesen kapcsolódik a Budapest elővárosi vasúti közlekedéshez, megnyitva ezzel (még inkább) az oktatási, kulturális, egészségügyi, általános munkavállalási lehetőségeket. - A „fordítókorong” szerepét erősíti az is, hogy a Duna-völgye (Ercsi, Adony, Rácalmás) másrészt a Velencei-tó térsége között gyűjtő, összekötő szerepet játszik. - A Velencei-tó térségének háttérvárosa (ez nem pejoratív) lehet. - A Budapest agglomerációjával érintkező Fejér megyei települések sorába (Etyek, Bicske, Váli-völgy, Martonvásár) illeszkedve számíthat a Pest megyéből „kitelepülő” vállalkozások befogadására. - A Székesfehérvár-Börgönd reptér és a mellette lévő ipari park jelentős logisztikai csomópontjává válhat.
B.) A kis- és közepes vállalkozások, mint a magyar gazdaság motorjai kapják a 20142020-as uniós források jelentős hányadát. Megfontolandó, hogy a város stratégiájában milyen eszközöket rendel a város vezetése a támogatások abszorpciós képességének fokozására. Ennek lehetőségei a szerkezeti terv és szabályozás „befogadóvá tétele”, helyi kedvezmények, másrészt a fejlettebb régióból áttelepülni szándékozó vállalkozások befogadása. Javasoljuk, hogy a stratégia hangsúlyosabban foglalkozzon a kis- és közepes vállalkozások önkormányzat által befolyásolható lehetőségeinek bemutatásával. A foglalkozás bővítését is – mint tematikus célkitűzést – ezen keresztül sikeresebben valósíthatja meg. C.) A fenntartható közlekedés, a vasúti közlekedés előnyös hatásain túl, a közúti közlekedés előtt álló akadályok leküzdése révén, másrészt a „ráhordó” közösségi közlekedés feltételeinek javításával (térségi buszközlekedés), valamint az országos és térségi kerékpárutak kiépítésével (Dunamenti Eurovelo, Velencei-tó és Duna völgye közötti összeköttetés) javítható. D.) Az intézményi kapacitások bővítésének lehetőségeit is vegyük számba. Bár Pusztaszabolcs város nem járási központ, mégis célszerű középfokú oktatási, szakképzési és megosztott járási feladatokat telepíteni és annak helyét biztosítani.
Egyes, részletes észrevételek: - 5. oldal: A külső tényezőket javasoljuk kiegészíteni az azóta elfogadott Fejér megye Integrált Területi Programja dokumentumaival. - 12. oldal: Pusztaszabolcs gazdasági vonzerejét az általános észrevételek között felsorolt javaslatokkal kiegészíteni javasoljuk. - SWOT analízis kiegészítése: Erősségek - „Fordítókorong” szerep, amely a Budapest agglomeráció-Dunaújváros-Paks-M6 irányában jelentős erőforrást biztosít. - Duna völgye, M6 közelsége. - Velencei-tó egyik vízpótlási lehetősége (Cikolai- / Líviai-tavak). Gyengeségek -
A környező települések felé a gyűjtő, „ráhordó” közösségi közlekedés nem alakult ki még. Lehetőségek
-
A budapesti agglomerációhoz kapcsolódó elővárosi vasúti kapcsolatok elősegítik a munkavállalók, illetve az agglomerációból kiköltözők, nagyobb kedvezménnyel munkahelyteremtők lehetőségeit.
-
A Duna völgye, Adony, Dunaújváros multimodális központ és Paks II. atomerőmű fejlesztés logisztikai csomópontja jelentős lehetőségeket biztosít. A feldolgozó ipar számára ideális helyszín lehet. Veszélyek
-
A városiasodó településhálózatban Ercsi, Dunaújváros, a Velencei-tó városai között nem sikerül szerves közszolgáltatási kapcsolatot teremtenie. Felgyorsul a népességfogyás a nagyobb vonzerővel rendelkező térségek irányába. Lassul a dunaújvárosi, Paks II. atomerőmű fejlesztési és SzékesfehérvárBörgönd reptéri beruházások üteme.
Értékek között javasoljuk megemlíteni: -
földrajzi elhelyezkedés, „fordítókorong” szerep közlekedési, logisztikai csomópont Budapest-Százhalombatta valamint Dunaújváros-Paks, SzékesfehérvárBörgönd térségének „rendező” pályaudvara Velencei-tó üdülőkörzet „déli kapuja” egyházi, kulturális, hitéleti központ középfokú oktatás, szakképzés Cikolai- / Líviai-tavak, víztározó, sport és rekreációs terület továbbá a vízfolyások révén, hosszabb távon a Velencei-tó víz utánpótlási lehetőségek
Jövőképhez javasoljuk: -
-
Az ipari, logisztikai irányt javasoljuk felvenni. Oktatási, kulturális, térségi központ. Pusztaszabolcs, gazdasági potenciál, jelentős lehetőségekkel bír a mikro-, családi- és a közepes vállalkozások számára. Jelentős értéket képvisel a tradicionális helyi termékek sorában. A magas színvonalú agrárvállalkozások, különös tekintettel az állattenyésztésre jó lehetőséget biztosítanak a feldolgozó ipar számára. A Paksidűlő és Szabolcspuszta településrész adottságait a fejlesztési stratégiában célszerű figyelembe venni. A Limes projekt, amely az UNESCO világörökség várományos helyszíne, a térség, nemcsak a Duna völgye, hanem a tágabb környezet számára is adhat turisztikai, vendéglátás, kulturális fejlesztési lehetőségeket a vállalkozások számára.
Az antiszegregációs program, a megvalósítást szolgáló beavatkozások, a stratégia belső logikai összefüggései továbbá, a külső illeszkedések magas szinten követik az uniós, országos és a megyei stratégiai célokat és intézkedési javaslatokat. A nemzetgazdaság töretlen fejlődése, a foglalkoztatási helyzet további gyarapítása, nem utolsó sorban a helyi bevételek jelentős növelése megköveteli, hogy a családi kis- és közepes vállalkozások helyzetbehozása, felkészítése, pályázati aktivitásuk növelése az ITS meghatározó részévé emelkedjen.
