A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket a f!városi és megyei kormányhivatalok szervezeti és m"ködési szabályzatáról szóló 3/2013. (I.18.) KIM utasítás 1. számú függeléke, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyrendjének 1. számú függeléke, sorolja fel. A témakörönként csoportosított fontosabb jogszabályok az Országos Nyugdíjbiztosítási F!igazgatóság honlapjának (www.onyf.hu) Dokumentumok f!menüjéb!l – a Nemzeti Jogszabálytár (http://www.njt.hu/) megnyitásával – elérhet!ek. A szervezeti és m"ködési szabályzat itt olvasható. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ügyrendje itt olvasható.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága tevékenységér!l, különös tekintettel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2010. évt!l bekövetkezett változásaira, a nyugdíjvárományok egyeztetésére és a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó hatályos szabályozásra vonatkozó Tájékoztató részletesen bemutatja a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szakmai tevékenységét, és az azt megalapozó jogszabályi környezetet.

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓSÁGA

FEL-005/147/2013.

T Á J É K O Z T A T Ó

A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága tevékenységéről, különös tekintettel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2010. évtől bekövetkezett változásaira, a nyugdíjvárományok egyeztetésére és a társadalombiztosítási egyéni számlára vonatkozó hatályos szabályozásra

2013. november

1

BEVEZETŐ A tájékoztatóban a feladatellátással együtt az elmúlt három év során a nyugdíjrendszerben bekövetkezett olyan főbb változásokra is szükségesnek tartottuk felhívni a figyelmet, amelyek egyrészt jelentős kihatással voltak a társadalom túlnyomó részére, másrészt végrehajtási oldalról alapvetően befolyásolták a szakigazgatási szerv feladatellátását. Törekedtünk arra, hogy az adott témakörrel kapcsolatos állománystatisztikai és munkaforgalmi adatokkal is segítsük a tájékozódást és a véleményalkotást. A változások kapcsán elég csak a magánnyugdíj-pénztári változásokra, a korhatár előtti nyugdíjakra, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerére, vagy az adategyeztetési eljárásokra és a társadalombiztosítási egyéni számlára utalni, hogy érzékeltessük az említettek jelentőségét, a kommunikáció szükségességét és az Igazgatóságunkra hárult, illetőleg háruló feladatok nagyságrendjét és a felelősség súlyát. A nyugdíjasokra vonatkozó állománystatisztikai adatok különösen figyelemre méltóak, hiszen az állományi létszám mellett információt nyújtanak az egyes ellátás-nemekről, azok átlagos összegeiről, megyénkénti átlagnyugdíjakról és az ellátások kifizetésének/utalásának módjáról, ezzel is segítve a nyugdíjakkal összefüggő információk megismerését.

I. A magyarországi nyugdíjbiztosítás főbb vonásai, elemei és mutatói

1.

A magyar nyugdíjrendszer Magyarországon a kötelező (államilag szervezett és garantált) nyugdíjrendszer 1929. január 1-jétől működik. A nyugdíjbiztosítás azóta rendkívül sok változáson ment keresztül és fokozatosan kiterjedt minden munkajövedelemből élőre, az alkalmazottakra és az önfoglalkoztatókra (vállalkozókra) egyaránt. A nyugdíjkorhatár feletti népesség szinte teljes egészében jogosulttá vált valamilyen társadalombiztosítási nyugellátásra, vagy szociális ellátásra. Az idősek és az egészségkárosodott személyek jövedelembiztonságát döntően a biztosítási alapon szervezett ellátások adják. E tekintetben azonban 2012-ben gyökeres változás következett be, amennyiben a megváltozott munkaképességűek (egészségkárosodott személyek) jövedelembiztonsága ekkortól nem nyugdíjbiztosítási, hanem egészségbiztosítási ellátásokon alapul. Az időskori jövedelembiztonságot továbbra is alapvetően a nyugdíjbiztosítási ellátások szolgálják. 2012-től a nyugdíjbiztosítási ellátások köre a korbetöltött öregségi nyugdíjakra és a hozzátartozói ellátásokra szűkült. Az utóbbi évtizedekben a nyugdíjrendszer többször átalakult. Kiemelendő közülük az 1991-ben – az Országgyűlés határozatával és az azt követő törvénymódosításokkal – kezdődött reformfolyamat, amelynek hatására lényegesen megváltozott a magyar nyugdíjrendszer. 2

A változások különösen az 1997. és az 1998. évben voltak erőteljesek, amikor a korhatár emelésére (1997), majd a tőkésített nyugdíjelemet II. pillérként tartalmazó kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer bevezetésére került sor (1998). A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer a 2010-2012. évek többlépcsős változásai nyomán visszaalakult egypilléres rendszerré, 2008-ban a nyugdíjszámítás szabályai változtak lényegesen, 2010-ben pedig az új korhatár-emelési folyamat meghirdetésére került sor. 2010-2012-ben a nyugdíjemelési szisztéma a vegyes indexálásúból tisztán árkövetővé alakult át. Közben fokozatosan szigorodtak a korai (korhatár alatti) öregségi nyugdíjazás feltételei, míg végül 2012-ben fő szabályként – bizonyos kivételekkel – meg is szűnt a korhatár előtti nyugdíjazás. A 2012. év másik jelentős, már említett változása, hogy megszűnt a rokkantsági kockázatnak a nyugdíjrendszer eszközeivel való kezelése; az ellátórendszer az egészségbiztosítás részévé vált. Mindezek a változások – egyéb célok mellett – elsősorban a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát kívánják szolgálni. A fenntarthatóságot kiemelt jelentőségűvé teszik a korszakos demográfiai folyamatok, nevezetesen a születő gyermekek alacsony száma, valamint a várható élettartam emelkedése.

2. A magyar nyugdíjrendszer elemei/összetevői Magyarországon a kötelező nyugdíjrendszer – mintegy másfél-évtizedes, átmenetinek minősíthető időszaktól eltekintve – egypilléres, felosztó-kirovó finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszerként működik, amelyet kiegészít az 1993-ban létrejött önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere, valamint számos egyéb, nyugdíjcélú megtakarítási forma (üzleti biztosítások, nyugdíj-előtakarékossági számla, stb.). 1998-tól - 2011-ig a kötelező rendszer része volt a tőkésített magán-nyugdíjrendszer. Ez azonban – a későbbiekben részletezettek szerint – nem működött a várakozásoknak megfelelően, továbbá hosszú távra szólóan rontotta a költségvetési egyensúlyi helyzetet, illetve jelentősen hozzájárult az államadósság felhalmozódásához. A mindezek miatt 2010-2012-ben több lépcsőben végrehajtott intézkedések nyomán a magánpénztári tagok száma a korábbi töredékére zsugorodott és 2012-től a kötelező járulékbefizetések már kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történnek. Ezzel a magánnyugdíj-rendszer kikerült a kötelező nyugdíjbiztosításból. A megmaradt mintegy 70 ezer tag jelenleg önkéntes alapon teljesít tagdíjbefizetést.

3

3. Főbb demográfiai mutatók és állománystatisztikai adatok

Főbb Fejér megyei demográfiai mutatók Népesség száma

Élveszületések

Halálozások

Természetes szaporodás, fogyás (-) ezer lakosra

nő.

férfi.

összesen

száma

aránya ezer lakosra

száma

aránya ezer lakosra

2011.

219 947

206 173

426 120

3 631

8,5

5 262

12,4

-3,8

2012.

217 830

204 097

421 927

3 741

8,9

5 249

12,5

-3,6

2013. I. félév

217 266

203 820

421 086

1 710

4,1

2 747

6,6

-2,5

Korcsoportok 0-14 éves (fő) 15-64 éves (fő) 65 éves és idősebb(fő)

összesen

2011.

61 916

297 041

67 163

426 120

2012.

60 747

294 386

66 794

421 927

2013. I. félév

60 527

292 342

68 217

421 086

Népesség gazdasági aktivitása Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Gazdaságilag aktívak

Gazdaságilag nem aktívak

Nyugdíjasok

Aktivitási arány

ezer fő

Munkanélküliségi ráta

Foglalkoztatási ráta

%-ban

2011.

170,8

18,1

188,9

137,1

116,1

58,0

9,6

52,4

2012.

170,0

19,5

189,5

135,4

116,6

58,3

10,3

52,3

2013. I. félév

173,2

20,6

193,8

130,4

114,6

59,8

10,6

53,4

12 000 10 000

A népesség és a nyugdíjasok száma megyei és országos viszonylatban 2013. I. félév 9 909

8 000 6 000 4 000 2 000

2 841 421

116

0 népesség (ezer fő) országos

4

nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás (ezer fő) megyei

Állománystatisztikai adatok Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők létszáma és ellátásai Fejér megyében(2013. januári emelés után) Főellátás megnevezése 1. Öregségi nyugdíjak

Teljes ellátás fő

Főellátás

Ft

átlag

Ft

Kiegészítő ellátások átlag

fő

Ft

átlag

száma

82 570

9 553 873 815 115 706

8 674 780 895

105 060

26 929

879 092 920

32 645

31 001

77 018

8 866 511 665 115 123

7 995 488 690

103 813

26 714

871 022 975

32 605

30 783

11 301

1 155 599 775 102 256

1 034 066 795

91 502

3 907

121 532 980

31 106

4 545

620

119 352 250 192 504

118 281 975

190 777

26

1 070 275

41 164

26

4 932

568 009 900 115 168

561 010 230

113 749

189

6 999 670

37 035

192

2. Korhatár alattiaknak járó ellátások

8 581

1 179 264 180 137 427

1 170 797 780

136 441

248

8 466 400

34 139

252

2.1. Korhatár előtti ellátások

6 454

809 240 840 125 386

802 151 380

124 287

206

7 089 460

34 415

209

2.2. Szolgálati járandóság

1 591

279 846 665 175 894

279 141 970

175 451

22

704 695

32 032

22

536

90 176 675 168 240

89 504 430

166 986

20

672 245

33 612

21

1.1. Korbetöltött öregségi nyugdíjak ebből: Korbetöltött rokkantsági nyugdíjakból átsorolt öregségi nyugdíjak 1.2. Korhatár alatti öregségi nyugdíjak (1955 előtt született fegyveresek) 1.3. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak

2.3. Átmeneti bányászjáradék 2.4. Balett-művészeti életjáradék

-

-

-

-

-

-

-

-

-

13 469

975 411 475

72 419

935 193 645

69 433

1 281

40 217 830

31 396

1 322

3.1. Korbetöltötté vált rokkantsági ellátások

1 246

87 884 945

70 534

80 963 060

64 978

203

6 921 885

34 098

216

3.2. Korhatár alatti rokkantsági ellátások

6 467

520 671 975

80 512

498 796 310

77 129

714

21 875 665

30 638

733

3.3. Rehabilitációs ellátások

5 422

336 833 355

62 123

326 193 310

60 161

340

10 640 045

31 294

349

289

26 012 890

90 010

25 301 490

87 548

22

711 400

32 336

22

45

4 008 310

89 074

3 939 475

87 544

2

68 835

34 418

2

4 431

299 187 500

67 521

283 655 280

64 016

1 239

15 532 220

12 536

1 480

4 430

299 103 190

67 518

283 570 970

64 012

1 239

15 532 220

12 536

1 480

276

16 909 135

61 265

16 882 765

61 169

5

26 370

5 274

6

3 374

254 196 415

75 340

239 046 355

70 850

1 214

15 150 060

12 479

1 454

3. Rokkantsági és rehabilitációs ellátások

3.4. Rehabilitációs járadékok 3.5. Bányászok egészségkárosodási járadéka 4. Özvegyi és szülői nyugdíj 4.1. Özvegyi és ideiglenes özvegyi nyugdíjak 4.1.1. Ideiglenes özvegyi nyugdíj 4.1.2. Korbetöltött özvegyi nyugdíj

5

Főellátás megnevezése 4.1.3. Korhatár alatti özvegyi nyugdíj 4.2. Szülői nyugdíj 5. Árvaellátás Nyugellátások (1+3.4+4+5) 6. Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 7. Baleseti járadékok 8. Rokkantsági járadék 9. Házastársi pótlék, jövedelempótlék 10. Egyéb járandóságok Járadékok, pótlékok összesen (6+7+8+9+10) Ellátások mindösszesen

Teljes ellátás fő

Főellátás

Ft

Kiegészítő ellátások

átlag

Ft

átlag

fő

Ft

átlag

száma

780

27 997 640

35 894

27 641 850

35 438

20

355 790

17 790

20

1

84 310

84 310

84 310

84 310

-

-

-

-

3 763

146 062 220

38 815

145 389 240

38 637

196

672 980

3 434

197

10 025 136 425 110 102

9 129 126 905

100 262

28 386

896 009 520

31 565

32 700

91 053 38

2 966 395

78 063

2 427 640

63 885

18

538 755

29 931

27

548

13 892 285

25 351

12 648 720

23 082

39

1 243 565

31 886

39

1 389

46 466 710

33 453

46 299 450

33 333

3

167 260

55 753

3

814

12 276 240

15 081

12 276 240

15 081

-

-

-

-

80

3 094 930

38 687

2 875 465

35 943

8

219 465

27 433

8

2 869

78 696 560

27 430

76 527 515

26 674

68

2 169 045

31 898

77

12 232 495 750 105 742

11 286 344 355

97 563

29 961

946 151 395

31 579

34 329

115 683

6

Öregségi nyugdíjban részesülők főellátásának átlagösszege területenként 2012. december

7

Nyugdíjasokra vonatkozó adatok 2013. november hóban Létszám

életkor szerint korcsoportok

Országos

Fejér megye

Székesfehérvár

62 év alatti

110 807

5 985

1 717

62 - 66

550 668

23 930

6 352

67 - 71

482 892

19 057

5 162

72 - 76

380 764

15 573

3 990

77 - 81

284 741

11 972

3 014

82 - 86

186 527

7 163

1 850

87 - 91

86 787

2 974

836

92 - 96

21 640

650

180

97 - 101

2 727

56

18

270

7

1

2 107 823

87 367

23 120

102 év feletti Összesen

Teljes ellátás összege szerint

Ft. kategóriák (Ft/hó/fő)

Országos

Fejér megye

10000 alatt

4 919

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő) 5 714

10000 - 19999

6 760

14 934

20000 - 24999

2 835

22 480

25000 - 29999

3 678

27 743

30000 - 34999

6 429

32 639

35000 - 39999

10 038

37 771

40000 - 44999

15 835

42 685

45000 - 49999

22 620

47 609

50000 - 54999

30 899

52 609

55000 - 59999

42 845

57 648

60000 - 64999

61 978

62 686

Létszám (fő)

Létszám (fő)

23 58 55 61 169 289 483 744 1 114 1 374 2 142

8

Székesfehérvár

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő)

6 500 15 833 22 751 28 005 32 722 37 888 42 774 47 688 52 577 57 627 62 724

Létszám (fő)

3 8 5 6 20 46 94 111 170 233 374

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő)

3 093 16 352 22 617 28 369 32 804 38 068 42 921 47 673 52 645 57 749 62 690

Országos

Fejér megye

Ft. kategóriák (Ft/hó/fő)

Létszám (fő)

65000 - 69999

77 418

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő) 67 616

70000 - 74999

98 095

72 561

75000 - 79999

113 632

77 523

80000 - 84999

114 126

82 498

85000 - 89999

111 431

87 496

90000 - 94999

125 234

92 641

95000 - 99999

166 999

97 483

100000 - 109999

226 347

10 4683

110000 - 119999

169 955

11 4814

120000 - 129999

137 197

12 4813

130000 - 139999

110 832

13 4812

140000 - 149999

89 515

14 4825

150000 - 159999

73 625

15 4832

160000 - 169999

62 898

16 4865

170000 - 179999

49 950

17 4813

180000 - 189999

38 882

18 4778

190000 - 199999

30 085

19 4753

200000 és felette

102 766

2 107 823

Összesen

Létszám (fő)

Székesfehérvár

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő)

Létszám (fő)

Teljes ellátás átlaga (Ft/fő)

23 8683

2 753 3 684 4 460 4 523 4 266 4 934 6 839 10 095 7 768 6 347 5 121 4 216 3 354 2 951 2 261 1 704 1 370 4 209

67 636 72 596 77 544 82 474 87 485 92 647 97 561 104 730 114 887 124 790 134 785 144 835 154 839 164 852 174 718 184 711 194 794 234 523

496 746 877 993 961 1 156 1 393 2 478 2 162 1 957 1 604 1 395 1 147 965 814 671 522 1 713

67 725 72 707 77 639 82 453 87 476 92 667 97 599 104 928 114 960 124 774 134 724 144 881 154 785 164 959 174 671 184 754 194 684 235 217

111 554

87 367

114 814

23 120

125 490

Utalási mód szerint, illetve levonás tekintetében

Postai kifizetés

Országos Létszám (fő) % 1 088 401 52

Fejér megye Létszám (fő) % 42 767 49

Székesfehérvár Létszám (fő) % 10 120 44

Folyószámlára utalás

1 019 422

48

44 600

51

13 000

56

Összesen

2 107 823

100

87 367

100

23 120

100

96 801

4,6

3 737

4,3

858

3,7

Levonással érintett tételek

9

II. Az ellátórendszer főbb változásai Magyarországon a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer korábban az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói (hátramaradott) nyugdíjakra terjedt ki. 2012-től az ellátási szerkezet lényegesen átalakult: a megváltozott munkaképességűek ellátásai új alapokra helyeződtek és a nyugdíjbiztosításból az egészségbiztosításba kerültek át. 1. Öregségi nyugdíj 1.1. Az 1997. és 2011. közötti időszak változásai •

Magyarországon hosszú időn keresztül változatlan volt az öregségi nyugdíjkorhatár: férfiaknak 60 év, nőknek 55 év. A hosszú távú demográfiai változásokhoz történő igazodás és a nyugdíjrendszer tartós finanszírozhatósága érdekében az 1990-es évek első felében döntés született az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos felemeléséről és nemek közötti egységesítéséről. Ennek alapján a férfiak korhatára 1998-ban és 2000ben 1-1 évvel emelkedett és ezzel elérte a 62 évet. A nők korhatára 2008-ig minden második évben egy évvel nőtt. Pl. az 1942-ben született nők 57 évesen, az 1943-ban születettek 58 évesen, az 1944-ben születettek pedig 59 évesen vehettek igénybe öregségi nyugdíjat. A női korhatár emelésének folyamata ennek megfelelően folytatódott: a 62 éves korhatár először az 1947-ben születettekre vonatkozott.

•

A korhatáremeléssel párhuzamosan bevezetésre került az ún. rugalmas nyugdíjazás rendszere. Ennek keretében az ún. előrehozott öregségi nyugdíjat a hosszú szolgálati idővel rendelkezők vehették igénybe. A 2008-tól az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez további feltételt határozott meg a törvény: a nyugdíjat igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítás alapjául szolgáló jogviszonyát. (Nyugdíjasként azonban létesíthet új jogviszonyt.) 2010. január 1-jétől már nem csak az előrehozott nyugdíjat igénylőknél feltétel a nyugdíj megállapításának a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, hanem a korhatáron, illetve a fölött igénybe vett öregségi nyugdíjak esetében is. Ez a feltétel kiterjed az EGT államban, illetve kétoldalú egyezmény szerinti államban jogviszonyban állókra is.

•

2009. első felében az Országgyűlés törvényt fogadott el az öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő fokozatos felemeléséről. Az emelés fő szabályként születési évjáratonként fél évvel történő emelést jelent. A korhatáremelés a következőképpen érinti az egyes születési évjáratokat: Az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap; az 1953-ban születetteké 63 év, az 1954-eseké 63 év és 183 nap, 1955-ösöké 64 év, az 1956-osoké 64 év és 183 nap, az 1957-ben és később születetteké 65 év. Ez mindkét nemre vonatkozik.

1.2. A 2012-től érvényes szabályozás •

Az Országgyűlés által 2011. év végén elfogadott, 2012-től hatályos törvénymódosítás nem érintette a korhatár-emelési folyamatot, ugyanakkor alapjaiban változtatta meg a korhatár előtti öregségi nyugdíjazás feltételrendszerét. Azzal, hogy az öregségi nyugdíj igénybevételét fő szabályként csak a korhatárt betöltöttek számára tette lehetővé, jelentős mértékben „felülírta” a korai öregségi nyugdíjazás korábban elképzelt, fokozatos szigorítási folyamatát. Szigorítás helyett a korai öregségi nyugdíj teljes kiiktatását közelítő szabályrendszer jött létre.

10

A 2012. évi változás elvi kiindulópontja ugyanis az, hogy korhatár alatti öregségi nyugdíj igénybevételére 2012-től nincs lehetőség. Ez alól egyetlen tartósan fennmaradó, rendszerszerű kivétel van: a nők számára 2011-ben bevezetett, külön életkori feltétel nélküli öregségi nyugdíjazás, melyet a legalább 40 év ún. jogosultsági idővel rendelkező nők vehetnek igénybe. A jogosultsági idő szűkebb kategória, mint a nyugdíjbiztosítási rendszerben egyébként szokásosan alkalmazott szolgálati idő. Kizárólag a keresőtevékenységgel elért jogszerző idő, valamint a gyermeknevelési ellátások folyósítási ideje számítható be. További feltétel, hogy a keresőtevékenységgel szerzett jogszerző idő a legalább 40 éven belül nem lehet kevesebb 32 évnél, (5 vagy több gyermek esetén ez a feltétel a gyermekszám függvényében fokozatosan enyhül 25 évig.) Az új nyugdíjazási lehetőség a teljes aktív életszakaszukat végigdolgozó, a legtöbb esetben gyermeket is felnevelő nők teljesítményét ismeri el. Fejér megyében 2013. október 31-éig 5649, országosan pedig összesen 99612 nő részére került megállapításra öregségi teljes nyugdíj 40 év jogosultsági idő alapján. •

A 2012. előtt megállapított, 2012. január 1-jén a korhatárt még el nem ért személyeknek járó korai öregségi nyugdíjak – a korhatár eléréséig tartó átmeneti időszakra – átalakultak szociális ellátássá. Összegük nem változott és a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok is vonatkoznak rájuk. Ugyanakkor az ellátásban részesülő a korhatár eléréséig nem minősül nyugdíjasnak, vagyis egyes, a nyugdíjasokra vonatkozó kedvezmények nem terjednek ki rájuk. 2012. előtt korai öregségi nyugdíjak voltak pl.: előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj és még több más, speciális korai öregségi ellátás. Külön is megemlítendő a fegyveres testületek volt hivatásos állományú tagjainak járó, különösen kedvezményes feltételek mellett megállapított szolgálati nyugdíjak átalakítása és – fő szabályként – a korbetöltésig tartó, számottevő mértékű csökkentése. A korhatár betöltésekor ezek az ún. korhatár előtti ellátások „visszaalakulnak” öregségi nyugdíjakká. Ha a szociális ellátásának folyósítási ideje alatt az ellátott legalább 1 éven át keresőtevékenységet folytat, akkor jogot szerez arra, hogy a körbetöltéskor ne a „régi” (de az emelésekkel megnövelt) nyugdíját „kapja vissza”, hanem az újonnan megszerzett szolgálati időt és kereseteket is figyelembe véve nyugdíját újra megállapítsák. (Természetesen csak akkor, ha ez kedvezőbb.)

•

Meghatározott és egyre szűkülő körben, általában átmeneti jelleggel arra is lehetőséget biztosít az új szabályozás, hogy az újonnan létrehozott szociális ellátások megállapítását 2012-től is kérhessék az érintettek. A jövőben időbeli korlátozás nélkül újonnan is megállapítható lesz 2 speciális, kis létszámot érintő ellátás: az átmeneti bányászjáradék és a balett-művészeti életjáradék.

•

A 2012. évi változtatások – a nők speciális nyugdíjazási lehetőségétől eltekintve – biztosítják, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás ún. korcentruma (a nyugdíjazáskor betöltött tényleges életkor) megközelítse, elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt. Eddig az e korcentrum lényegében az előrehozott öregségi nyugdíj életkori jogosultsági feltétele szerinti életkorral volt azonos. Ilyen módon az intézkedések nagymértékben elősegítik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát és egyben megszüntetik a korai öregségi nyugdíjazási lehetőségek eddigi szerteágazó változatait.

11

1.3.

A 2013-tól érvényes szabályozás •

A 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint korhatár előtti ellátásra az is jogosult, aki a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig korkedvezményre jogosultságot szerzett/szerez. Ebben az esetben az ellátást az öregségi nyugdíj-korhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt szerzett. 2015-től már nem szerezhető további jogosultság, tehát ettől kezdve csak a 2014. december 31-i tartó munkavégzéssel szerzett korkedvezményt lehet figyelembe venni.

Az öregségi nyugdíj keresőtevékenység miatti szüneteltetésének általános szabályai 2013-ban lényegében nem változtak, viszont a 2013. évi keretösszeg 1.764.000,-Ft összegben – a havi minimálbér (98.000,-Ft) tizennyolcszorosában – került meghatározásra. • Életkorától függetlenül szüneteltetni kell az öregségi nyugdíja folyósítását annak, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban; köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban; közalkalmazotti jogviszonyban; állami vezetői, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban; igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban; fegyveres szervvel hivatásos, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha az öregségi nyugdíjas már 2013. január 1-jén az említett jogviszonyok bármelyikében állt és ezt a jogviszonyát 2013. június 30-a után is fenntartotta, nyugdíját 2013. július 1-jétől kellett szüneteltetni. E személyi körnek az említett jogviszonya fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. [A közszférában létesített – közszolgálati, közalkalmazotti, stb. – jogviszonyt egyébként a keletkezése napjától számított 15 napon belül be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak [1820 Budapest], vagy a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.] Ha az említett jogviszonyok bármelyike csak 2013. január 1-je után létesült, a nyugdíjat a jogviszony létesítését követő hónap első napjától kell szüneteltetni. •

Az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell, kivéve, ha ez utóbbi ellátásban részesülő személy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 2.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai •

2012. január 1-jén átalakult a megváltozott munkaképességű személyek magyarországi ellátórendszere. A rokkantsági nyugellátás megállapításának lehetősége megszűnt. A korábban megállapított rokkantsági nyugellátások egészségbiztosítási – rokkantsági vagy rehabilitációs – ellátássá alakultak át. Ugyanezen ellátások megállapítását igényelhetik a munkaképesség-változást újonnan elszenvedett személyek is. Az átalakítás célja a rehabilitációs szemlélet következetes érvényesítése. Az új feltételek mellett pénzbeli ellátás megállapítására csak akkor kerül sor, ha a megváltozott munkaképességű személy esélytelen arra, hogy megélhetését munkajövedelemből biztosítsa. Az új ellátások feltételei a rehabilitációra, a munkaerő-piaci visszatérésre ösztönöznek. A megmaradt munkaképesség érvényesítését pontosan szabályozott rehabilitációs eljárás segíti elő.

12

•

A korábban megállapított rokkantsági nyugellátások életkortól és egészségi állapottól függő ellátássá alakultak át. Változatlan feltételek mellett öregségi nyugdíjban részesülnek azok a 2012 előtt megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülők, akik 2011 végén már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, tehát elmúltak 62 évesek. A korhatárt el nem ért, de az 57. életévet betöltött (tehát 1954ben vagy korábban született) és/vagy munkaképességüket teljesen elvesztett rokkantsági nyugdíjasok 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást kapnak. Ezen ellátás legfontosabb feltételei megegyeznek a korábbi rokkantsági nyugdíjéval.

•

A 2011 végén 57 évnél fiatalabb (tehát 1954 után született) és megmaradt munkaképességgel rendelkező személyek rokkantsági nyugellátása rehabilitációs ellátássá alakult át. E személyek ellátásának végleges formáját az egészségi állapotuk komplex felülvizsgálatát követően határozzák meg.

•

A 2012. előtt nem nyugdíjban, hanem szociális ellátásban részesült megváltozott munkaképességű személyek részére folyósított szociális ellátások feltételei is megváltoztak 2012. január 1-jén. Az ellátások közül a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék teljesen átalakult. A 2011 végén 57 évet betöltött személyek ellátását rokkantsági ellátásként, a fiatalabbakét pedig rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább. Utóbbiak esetében az ellátás végső formáját ugyancsak a komplex felülvizsgálatot követően kell meghatározni. Fejér megyében 2012. évben március 31-éig összesen 6327 megváltozott munkaképességű személy tett eleget a felülvizsgálatukra irányuló – jogszabályban meghatározott – nyilatkozattételi felhívásnak. Nyilatkozat hiányában 122 ellátást megszüntető határozat kiadására került sor.

•

Az ellátórendszer átalakítása fokozatosan megszünteti a rehabilitálható megváltozott munkaképességűek részére 2008-ban bevezetett ellátási formát, a rehabilitációs járadékot. 2012. január 1-jétől ezt az ellátást már nem állapítják meg. A korábban megállapított ellátásokat azonban a megállapítási határozatban szereplő időpontig folyósítják. A legfeljebb 3 éves időtartam miatt 2014 végéig ezen ellátás teljesen megszűnik.

3. Hátramaradotti (hozzátartozói) ellátások •

A hozzátartozók ellátásának alapvető feltétele, hogy a jogszerző(elhunyt) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Ha a jogszerző halálakor az öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el, a szükséges szolgálati időt a szabályok a halálozáskor betöltött életkor függvényében határozzák meg. (Pl. Ha a 45. életéve betöltése után elhunyt jogszerző nem rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, az özvegy nem jogosult özvegyi nyugdíjra.)

•

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy megváltozott munkaképességű, vagy a jogszerző legalább két árvájának (vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg árvájának) eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha a felsorolt feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.

•

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 %-a annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat megillette, illetve megillette volna. Ugyancsak 60 %-os mértékű az özvegyi nyugdíj, ha saját jogon szerzett nyugdíjjal a nyugdíjkorhatárt betöltött, illetve megváltozott munkaképességű özvegy nem rendelkezik.

13

Ha az özvegy részére saját jogú rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, balett-művészeti életjáradékban kerül folyósításra, vagy a nyugdíjat két árva ellátására tekintettel kapja, akkor az özvegyi nyugdíj a jogszerző nyugdíjának 30 %a. (A 30 %-os özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogon járó ellátásának összegétől függetlenül jár.) •

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett elhunyt jogszerző után az özvegy az özvegyi nyugdíj helyett özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege nagyobb az özvegyi nyugdíj összegénél. Az özvegyi járadékot az elhunyt jogszerzőnek a tagsági viszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani. Ha azonban a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át, a csökkentett tagi követelést kell figyelembe venni. Özvegyi járadék mellett özvegyi nyugdíj nem jár.

4. A nyugdíjak emelése

•

Magyarországon a nyugdíjemelés mértékét 2012-től kezdődően kizárólag a tárgyévi inflációs folyamatok határozzák meg. Januárban a tárgyévre tervezett, az éves költségvetési törvényben rögzített fogyasztói árindex mértékével megegyezően emelik meg a nyugellátásokat. Amennyiben az évközi folyamatok alapján a fogyasztói árindex éves várható mértéke magasabb a tervezettnél, akkor november hónapban januárra visszamenőleges kiegészítő intézkedésre kerül sor. Ennél a nyugdíjasok fogyasztói kosarának várható inflációját kell figyelembe venni, ha ez magasabb, mint az általános fogyasztói árindex.

•

2012 előtt a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor az infláció mellett a nettó átlagkereset alakulását is figyelembe kellett venni. 2009-ig a nyugdíjemelés mértékét a tárgyévi fogyasztói árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés átlaga határozta meg. A 2010-2011. évi szabályok szerint a nettó átlagkereset alakulását a GDP 3 %-ot elérő várható éves növekedése esetén kellett figyelembe venni. A novemberi kiegészítéseket is figyelembe véve azonban a nettó átlagkereset növekedésének mértékét ezekben az években ténylegesen nem kellett alkalmazni.

•

Ha a novemberi intézkedés 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékű, akkor kiegészítő nyugdíjemelés formájában kell végrehajtani. (Az intézkedés tehát a novemberi nyugdíjakba már beépül.) Ha a kiegészítés mértéke 1 %-pontnál kisebb, a nyugdíjemelés különbözetet a tárgyévben egy összegben kell kifizetni. Ebben az esetben a kiegészítés a következő év januárjában épül be a nyugdíjakba. (Ekkor tehát a januári emelési mérték és a különbözet együttes hatását kell érvényesíteni.)

•

A nyugdíjprémium szabályai változatlanok, kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a GDP növekedésének tárgyévben várható mértéke a 3,5 %-ot meghaladja és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.

14

5. Adategyeztetési eljárás, hatósági bizonyítvány, társadalombiztosítási egyéni számla 5.1. Adategyeztetés • Adategyeztetés 2013. január 1-jétől megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugellátásra jogosító szolgálati ideje, vagy egyéb kedvezményt biztosító (nők kedvezményes nyugdíjára, korkedvezményre, átmeneti bányászjáradékra, balett-művészeti életjáradékra jogosító) ideje megállapítására nincs lehetőség, erre az ún. adategyeztetési eljárásban kerül sor. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában szereplő, az adott biztosítottra vonatkozó, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyairól és kereseteiről, jövedelmeiről tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen azok teljes körű nyilvántartásba vétele, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése. Az eljárás célja továbbá, hogy – kérésre – az esetleg hiányos, téves adatok javítása, törlése, beszerzése is megtörténjen. Az eljárás határozattal zárul, amelynek jogerőre emelkedésével egyidejűleg adatai egy végleges adatbázisba kerülnek. • Az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hivatalból, illetve elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelemre folytatják le. Hivatalból az 1955. és 1959. között született biztosítottakkal történő adategyeztetési eljárások indulnak, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ütemezés szerint történik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az 1960. évben vagy azt követően született (volt) biztosítottak esetén az egyeztetési eljárást 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként indítják meg. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére tehát két év áll rendelkezésre. Egyeztetési eljárás kérelemre is indítható, amelyet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező biztosítottak a www.onyf.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes honlapon az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatnak be. Ügyfélkapu regisztrációt az okmányirodánál valamint a kormányablaknál van lehetőség igényelni. Az egyeztetési eljárás megindítása a „Kérelem adategyeztetési eljárás iránt” ÁNYK űrlap becsatolásával lehetséges. •

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyát, megszerzett szolgálati idejét, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyilvántartott nyugdíjjárulék-köteles kereseteit, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági időnek minősülő időtartamokat. A kimutatást az előzetes tájékoztatás során kérheti papíron, vagy elektronikusan. A kimutatás kézhezvételét követő 90 napon belül az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tehet a nyugdíjbiztosítás szerv felé, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. 15

Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok elismerésérét kezdeményezni, például a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapítani. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot, egyéb szervet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a tényállás tisztázást követően határozattal dönt az elismerhető szolgálati idejéről, és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége. Amennyiben az adatok a valóságnak megfelelnek, abban módosításra nincs szükség, a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására. Amennyiben az előírt határidőn belül a nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, az illetékes igazgatóság ezt az információt jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hoz. Az egyeztetési eljárás során az általános ügyintézési határidő 60 nap, amelyet az igazgatási szerv vezetője indokolt esetben – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthat.

5.2. Hatósági bizonyítvány • 2013. január 1-jétől a (biztosított hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti a szolgálati idejéről / nők esetében a 40 évi jogosultsági időről), a korkedvezményes idejéről és az 1997 után megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelméről. Fel kell azonban függeszteni a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást és hivatalból adategyeztetési eljárást kell lefolytatni, ha az érintett
a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati (jogosultsági) idő elismerését kéri, vagy
1954 után született és vele egyeztetési eljárást még nem folytattak le.

5.3. A társadalombiztosítási egyéni számla 2013. június 1-jétől kezdődően elektronikus ügyintézés keretében a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek részére lehetősége van a társadalombiztosítási egyéni számlájuk megtekintésére. Amennyiben az érdekelt ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezik, úgy a társadalombiztosítási egyéni számlája tartalmának megismerését kérheti levélben a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól, vagy személyesen - szintén a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság - ügyfélszolgálatán. A kivonat kiállítása iránti eljárás illeték- és költségmentes.

16

A társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a határozza meg. A kivonaton feltüntetett, a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdésében előírt adatszolgáltatásból származnak. A számla tartalmazza a biztosított természetes személyazonosító adatait és a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint a biztosított után 2012. évet követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.

III. A kétpilléres kötelező nyugdíj-rendszer 2010-2012. évi átalakítása •

A magyarországi kötelező nyugdíjrendszer 1998-tól kétpilléres formában működött. A nyugdíjbiztosítási járulékbefizetések mintegy háromnegyede a felosztó-kirovó elven működő állami pillérbe, mintegy egynegyede pedig a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíj-pénztárakba került. Ennek megfelelően került sor az ellátási szabályok törvényi meghatározására is.

•

A vegyes finanszírozású rendszerbe kötelezően be kellett lépnie a pályafutásukat 1998. június 30-át követően megkezdett személyeknek. A korábban már járulékot fizetett személyek maguk dönthettek a csatlakozásról. Ha beléptek a vegyes nyugdíjrendszerbe, ezzel lemondtak a csatlakozás előtt megszerzett nyugdíjjogosultságuk mintegy egynegyed részéről.

•

Az 1998-tól működő kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer egyre kevésbé felelt meg a várakozásoknak. Az idősebb korú biztosítottak nagyszámban, átgondolatlanul csatlakoztak a vegyes rendszerhez, ugyanakkor a magánnyugdíj-pénztárak befektetési teljesítménye a várakozás alatt maradt. Mindez nagymértékben rontotta a pénztártagok jelentős részének ellátási kilátásait. Eközben az állami költségvetést terhelték az átalakítás átmeneti költségei, a társadalombiztosítási pillérből kieső bevételek megtérítési kötelezettsége. Emiatt a kétpilléres rendszer működése jelentősen hozzájárult az éves államháztartási hiány és az államadósság növekedéséhez.

•

A kedvezőtlen folyamatokat látva a magyar Országgyűlés a kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer átalakítása mellett döntött. Ennek megvalósítására fokozatosan került sor a 2010-2012. években. A legfontosabb intézkedések a következők voltak:





2010 novemberében döntés született - a pályakezdők vegyes nyugdíjrendszerhez történő kötelező csatlakozásának megszüntetéséről, valamint - a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetések 14 hónapi (2010. október 1. és 2011. november 30. közötti) felfüggesztéséről; 2010 decemberében elfogadta az Országgyűlés a magánnyugdíj-pénztárból történő visszalépés szabályait. Eszerint a magánnyugdíj-pénztári tagok 2011. január 31-éig bármely nyugdíjbiztosítási szervnél kezdeményezhették a tagsági jogviszony fenntartását. Ennek hiányában a tagsági jogviszony 2011. március 1-jén automatikusan megszűnt. 17

A visszalépő pénztártagok követelése a magyar állam részére került visszautalásra. Ezzel egyidejűleg a volt pénztártag teljes társadalombiztosítási nyugdíjra vált jogosulttá, jövőbeni ellátást tehát nem csökkentik pénztártagsága miatt. Emellett a pénztártagság ideje alatt fizetett kiegészítő (nem kötelező) tagdíj és az egyéni számlán jóváírt infláció felett elért befektetési hozam a pénztártagot illette (akár készpénzben is felvehette); Fejér megyében 2011. január hónapban 3834 személy – magánnyugdíjpénztári tagságuk fenntartására irányuló - nyilatkozatának átvételére került sor, akik részére a szükséges tájékoztatásokat is meg kellett adni.

•




2012-től törvény rendelkezik arról, hogy valamennyi, törvényi szinten előírt kötelező járulékbefizetés a Nyugdíjbiztosítási Alapba – tehát a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működő pillérébe – kerül;




2012. augusztus 1-jétől a törvényi szabályozás egyértelműen rendezi a magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartását választott személyek jogszerzését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Eszerint a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetés felfüggesztésének napjától, tehát 2010. október 1-jétől, a magánnyugdíj-pénztári tagok is teljes mértékű jogosultságot szereznek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben.

A megtörtént változások következtében 2012-től a magyar kötelező nyugdíjrendszer egypilléressé vált. A magánnyugdíj-pénztári rendszer önkéntes pillérként működik tovább, nagymértékben – a 2010 végi 3115 ezerről 74 ezer főre lecsökkent taglétszámmal. A pénztártagok 97,6 %-a a döntött tehát úgy, hogy visszalép a tisztán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

IV. Az önkéntes nyugdíjpénztárak Magyarországon 1993 decembere óta lehetséges önkéntes nyugdíjpénztárak alapítása. Ezen intézmények szervezett kereteket teremtettek a pénztártagok jövőbeni nyugdíjkiegészítését szolgáló önkéntes előtakarékosságnak. Ezeket a megtakarításokat a munkáltatók is nagymértékben támogatják, kiegészítik. Az önkéntes pénztárba történt befizetések után a pénztártag adókedvezményt érvényesíthet, amelyet pénztári egyéni számláján írnak jóvá. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma és taglétszáma a kezdeti években dinamikusan növekedett, és 1999-ben már mintegy 250 pénztár működött. A 2012. március végi adatok szerint számuk a koncentrációs folyamat következtében 55-re csökkent. Ugyanekkor a taglétszám 1 millió 245 ezer fő volt, tehát biztosítottak létszámához viszonyítva 32,3 % rendelkezett önkéntes pénztári felhalmozással. Felhalmozott vagyonuk meghaladta a 842 milliárd forintot. V.

A nyugdíjrendszer finanszírozása Az 1929-ben bevezetett társadalombiztosítási nyugdíjrendszer várományfedezeti elven működött. Felhalmozott tőkéje (tartaléka) a II. világháború pusztításai és az infláció következtében elveszett, így szükségszerűvé vált a felosztó-kirovó elvű finanszírozásra való áttérés, ami jelenleg is érvényben van.

18

•

•

A kiadásokat döntően a munkáltató és az egyéni járulékok fedezik. A munkáltatói járulék (szociális hozzájárulási adó) lényegesen magasabb, mint az egyéni járulék, a munkáltatók a járulékalapot képező jövedelem után 27 %-os szociális hozzájárulási adót fizetnek, amelyből 24 százalékpont illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot. A munkavállalók 10 % nyugdíjjárulékot fizetnek. 2012-ig a munkavállalói járulékfizetést legfeljebb egy felső határösszeg (plafon) után kelettl teljesíteni, ami évente növekedett. A nyugdíjjárulék alapjának maximalizálása 2013tól megszűnt. A korhatár alatti nyugellátások és a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását a korábbi fejezetekben mutattuk be. Az átalakítással összhangban megváltoztak a finanszírozás szabályai is. 2012-től a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólag az öregségi, illetve a hozzátartozói nyugellátások kiadásait finanszírozza. A szociális ellátássá alakított korhatár alatti nyugellátásokat a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait pedig az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. (Ezen ellátások részbeni fedezetét 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevétel egy részének átcsoportosítása jelenti.)

VI. Nemzetközi nyugdíjügyek A nemzetközi nyugdíjügyek intézése magában foglalja az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) koordinációs rendeletei, valamint a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó személyek, valamint a harmadik államban élők nyugdíjügyét. 1.

Az EU/EGT koordinációs rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek • Mivel Magyarország 2004. május 1-jétől az EU, illetve az EGT tagjává vált, Magyarország és valamely más EU/EGT ország vonatkozásában a nyugellátások iránti kérelmek elbírálása során a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendeleteit kell alkalmazni. Ezek a következők:
a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és a családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletet
a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet
a szociális biztonsági koordinációról szóló 883/2004/EK rendelet
végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet. A Közösség szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeletei az alábbi személyi körre terjednek ki:
az EU tagállamok állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének a hatálya alá tartoznak
az EU tagállamok területén élő menekültekre és hontalanokra, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak, valamint
az előzőekben említett személyek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

19

•

•

A Közösség szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeletei a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott ellátásokra vonatkoznak, vagyis a betegségi és anyasági ellátásokra, a rokkantsági ellátásokra, az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói nyugellátásokra, az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokra, a halál esetén járó ellátásokra, a munkanélküliségi ellátásokra, valamint a családi ellátásokra. Magyarországnak a korábbi tagállamokkal és hazánkkal egyidejűleg taggá váló országokkal kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményeit (agyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-holland speciális kétoldalú és Szlovénia vonatkozásában a magyar-jugoszláv egyezmény) a csatlakozást követően a koordinációs rendeletek váltották fel. 2007. január 1-jétől Románia és Bulgária Európai Unióhoz történő csatlakozását követően ezen országok esetében is a magyar-román, illetve magyar-bolgár szociális biztonsági egyezmény helyett is a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni. A tagállamok szociális biztonsági rendszerének és ezen belül nyugdíjrendszerének megszervezése, működtetése az egyes tagállamok feladata, mely azt eredményezi, hogy eltérő szabályozási elveken alapuló rendszerek léteznek az EU/EGT-n belül. A Közösség az ebből adódó hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerő szabad mozgásának szabályozására a következő – fent már hivatkozott – koordinációs rendeleteket alkotta. A koordináció célja a tagállami rendszerek különbségéből adódó hátrányos helyzetek elkerülése, a megszerzett jogosultságok elismerése és megtartása, illetve a tagállamok közötti együttműködés megvalósítása. A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél kell az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő. Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt a koordinációs rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket.

2. Kétoldalú egyezmények Magyarország az elmúlt évtizedekben számos országgal kötött kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményt, amelyek közül többet – ahogy azt már említettük – az EU koordinációs rendeletei váltották fel. Az egyezményeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 2.1. Területi elven alapuló szociálpolitikai egyezmény (magyar-szovjet egyezmény) Az egyezmény lényege, hogy az ellátást a lakóhely szerinti állam illetékes intézménye állapítja meg a mindkét államban szerzett szolgálati/biztosítási idő alapján. A magyar-szovjet egyezmény hatálya kiterjed a volt szovjet utódállamokra Lettország, Észtország, Litvánia, Üzbegisztán, Moldávia kivételével.

20

Ilyen elven működött a magyar-román egyezmény is, mely 1961. november 25étől 2006. október 31-ig volt hatályban. Ezt helyezte hatályon kívül az új típusú magyar-román szociális biztonsági egyezmény, melyet a fentiek szerint az EU/EGT koordinációs rendeletei váltottak fel 2007. január 1-jétől kezdve. 2.2.

Időarányos szociálpolitikai egyezmények (magyar-csehszlovák, magyar-jugoszláv egyezmények) Az időarányos teherviselésen alapuló egyezmények lényege, hogy a két országban szerzett szolgálati idő minden esetben összeszámításra kerül, de mindkét állam illetékes szerve csak az adott országban szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrészt állapít meg és folyósít.

2.3.

Szociális biztonsági egyezmények (magyar-kanadai, magyar-horvát, magyar-montenegrói, magyar-bosnyák, a magyar-koreai és a magyar-mongol, a magyar-indiai egyezmények, valamint a magyar-québeci megállapodás) Ezen egyezmények lényege, hogy ha a nemzeti jogosultság az adott országban fennáll, akkor a nemzeti ellátás kerül megállapításra. Ha az igénylő nem rendelkezik önálló nemzeti jogosultsággal, akkor a két országban szerzett szolgálati idő összeszámításra kerül és az adott országban szerzett és az összes szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrész kerül megállapításra és folyósításra.

3. Harmadik országban élő személyek Harmadik országban élő személynek minősül: • •

a koordinációs rendeletek vonatkozásában az, aki nem EU/EGT tagállam, illetve Svájc területén él, a kétoldalú egyezmények vonatkozásában az, aki nem Magyarországon, illetve olyan állam területén él, amely az adott egyezményt megkötötte.

A fentiek szerinti kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét 2012. május 1-jétől a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság bírálja el. Tekintettel arra, hogy sem a koordinációs rendeletek, sem a kétoldalú egyezmények hatálya nem terjed ki a fentiek szerinti személyekre, a nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon szerzett biztosítási/szolgálati idő vehető figyelembe.

VII. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelése és az állami nyugdíjigazgatás •

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítás központi igazgatását végző központi hivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amelynek irányítását és felügyeletét a Kormány a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter útján látja el. 21

Az ONYF kezeli a Kormány által felügyelt Nyugdíjbiztosítási Alapot és irányítja a jogszabályokban meghatározott igazgatási és hatósági feladatok ellátását, illetve az ezt végző Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A Fővárosi és megyei Kormányhivatalok Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságainak szakmai irányítása szintén az ONYF hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási nyugdíjak területén az ONYF látja el az 1408/71/EGK, 574/72/EGK, a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek, valamint a hatályos szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezmények szerinti összekötő szervi feladatokat. •

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság döntően a nyugdíjak folyósításával foglalkozik országos hatáskörrel. Emellett azokat a hozzátartozói igényeket bírálja el, amelyeknél a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, továbbá számos, nem társadalombiztosítási ellátást is folyósít. A nemzetközi nyugdíjügyek intézésével, a nyugdíjigények elbírálásával, az ellátások megállapításával és folyósításával kizárólagos hatáskörrel szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság foglalkozik.

•

A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és felügyeleti szerv az ONYF.

•

A Nyugdíjbiztosítási Alap forrásainak – a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek – hatékony felhasználását a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület az 1998. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi.

•

A 2011. évben létrehozott megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai lakóhely szerinti területi illetékesség alapján bírálják el a nyugdíjés egyéb ellátási igényeket, amelyek felett a szakmai irányítási jogkört az ONYF látja el. A kormányhivatalba integrált szervezet, mint szakigazgatási szerv látja el a hatáskörébe tartozó, illetve utalt feladatokat.

•

A Kormány kijelölése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos feladatait 2012. január 1-je és június 30-a közötti időtartamban – a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek létrejöttéig – a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai látták el.

VIII. A Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága működésével kapcsolatos tények és megállapítások 1.

Jogállás – Hatáskör - Feladatkör

Az Igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 2.§-a (1) bekezdésének 10.) pontja alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szerve. 22

Az Igazgatóság állami alapfeladatként ellátott alaptevékenységeinek körét az alapító okirat, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, és a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. tv., a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az Igazgatóság, illetve szervezeti egységeinek folyamatos működését, az ügyintézés rendjét a vonatkozó jogszabályok, a Kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata és egyéb belső szabályzatai, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által – szakmai irányítói jogkörében eljárva – az egységes eljárás biztosítása érdekében kiadott normatív utasítások, szabályzatok, szakmai iránymutatások, az Igazgatóság Ügyrendje, az ügyviteli és egyéb igazgatói utasítások, valamint az egységvezetői utasítások és előírások határozzák meg. Az Igazgatóság működésének feltételeit a kormánymegbízott, a szakmai feladatellátáshoz szükséges feltételeket pedig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság biztosítja. 2.

Az Igazgatóság létszáma és szervezete

Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 2011. január 1-jén 88, 2012. január 1-jén 87 fő volt, amely 2012. január 18-tól a 2012. évi költségvetési hiánycél teljesítése, valamint a hatékonyan működő állam kialakítása céljából kiadott „a kormányzati létszámcsökkentésről” szóló 1004/2012. (I.11.) Korm. határozat alapján 9 fővel – 10 %-kal – 78 főre csökkent. 2012. július 01-től – „a rehabilitációs hatóság létrehozásáról” szóló 1502/2011. (XII.29.) Korm. határozatra figyelemmel – Igazgatóságunktól a Fejér Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve állományába 8 fő került áthelyezésre, így Igazgatóságunk engedélyezett létszáma – további 10 %-kal – 70 főre csökkent, amely ugyan jelenleg is változatlan, de 2014-ben az újabb kormányablakok létrejöttével várhatóan 2 fővel ismét csökken.

2.2. Szakterületenként foglalkoztatottak létszáma 2011.12.31.

Megnevezés Igazgató

2012.12.31.

2013.10.31.

1

1

1

48

38

36

1

1

1

Igényelbírálási Osztály I-II.

34

26

25

Igényelbírálási és Adategyeztetési Osztály

13

11

10

Hatósági, Nyugdíj-nyilvántartási és Ellenőrzési Főosztály

38

31

33

1

1

1

12

10

10

9

8

9

11

8

9

5

4

4

87

70

70

Nyugellátási Főosztály Főosztályvezető

Főosztályvezető Jogi és Igazgatási Osztály Ellenőrzési Osztály Nyilvántartási Osztály Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya Összesen

23

3.

A szakterületek feladatellátása

3.1.

Nyugellátási Főosztály

3.1.1.

A nyugdíjrendszer 2010. évtől bekövetkezett változásai rendkívüli, sokszor kritikus helyzetet okoztak, különösen a nyugellátási szakterületen. A változások olyan mennyiségű és bonyolultságú időszakonként váratlanul és tömegesen jelentkezett feladatokat hoztak, amelyek elvégzését a folyamatosan csökkenő létszám és az egyre problémásabb munkaerőhelyzet miatt a munkatársak szorgalmára és intenzív munkavégzésére alapozva is csak az egyes feladatok közötti sorrendiség meghatározásával, és munkaszervezési változtatásokkal lehetett biztosítani. A nyugdíjigények elbírálása igen bonyolult, alapos szaktudást igénylő feladat és az anyagi jogszabályok betartása mellett ügyintézőnek, vezetőnek egyaránt fokozott figyelmet kell fordítani az eljárási szabályok betartására is. A törvényesség betartását szem előtt tartva egyaránt kiemelt követelményként kezeltük és kezeljük jelenleg is a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket és a vezetői ellenőrzéseket, valamint a havi munkaforgalmi adatokra, különösen a folyamatban lévő ügyek számára és összetételére alapozott beszámoltatási rendszert. Külön is foglalkozni kell a nyugdíjrendszer változásainak a lakosságra gyakorolt társadalompolitikai hatásaival, amelyek következtében az elmúlt közel 3 évben is nagyon jelentős volt az ügyfélforgalom, a tájékoztatást kérő személyes és ún. telefonon megkeresések száma. 2012-2013 években a már említett jogszabályváltozások miatt csökkent ugyan a nyugdíj iránti igények száma, viszont kiugróan magas volt a szolgálati idő elismerési kérelmek, illetőleg a 2013-ban bevezetett ún. adategyeztetési eljárások száma. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi feladatok inkább tovább bonyolították, mintsem egyszerűsítették volna feladatellátásunkat. [2013. évben már közel 2000 ilyen ügyben kellett intézkedni, ez pedig országos viszonyításban is a harmadik legmagasabb mennyiségi mutató.] A szakterület feladatellátásához tartozik az is, hogy az ügyek túlnyomó többségében az igényelbíráláshoz szükséges szolgálati idő, kereseti és egyéb adatok hiánya miatt adatbeszerzések, adattisztázások szükségesek, amelyek miatt az ügyek elintézési ideje igen hosszadalmas. Ezek okai elsődlegesen a foglalkoztatók által elkövetett adatszolgáltatási, járulékbevallási és járulék-befizetési mulasztások, szabálytalanságok, de az igénylők egyre több esetben próbálnak élni az évtizedekkel ezelőtti – állításuk szerinti – foglalkoztatásuk hitelt érdemlő egyéb módon, általában tanúk nyilatkoztatásával történő bizonyítás lehetőségével. Ez pedig az időigényesség mellett vitás esetben – amely jellemző -, végső soron peres eljárással és így bírósági ítélettel zárul. Az 50-53 napos átlagos elintézési idővel szemben az ügyek – Ket. szerinti - 9 munkanapos átlagos ügyintézési ideje jónak értékelhető, főleg az elintézett nyugdíjügyek magas számához viszonyítva. [2012-ben 16768, 2013. I-X. hónapokban 8968 volt az elintézett nyugdíjügyek száma] Külön is említést érdemel az ún. folyamatban lévő ügyek számának alakulása, amely az egyik, de természetesen nem az egyetlen értékmérője lehet a feladatellátás hatékonyságának.

24

Ez az a mutató, amelyet a létszám- és munkaerőhelyzet alakulásával együtt, az új igények száma, a jogszabályváltozások, az elrendelt kampányszerű nem várt feladatok, a hatásköri változások, stb. egyaránt befolyásolnak. Ezek közül is kiemelendők a 2011-2013 évek első hónapjaiban jelentkezett és jelentős munkaerő kapacitást igénybe vett feladatok [pl. a magánnyugdíj-pénztári tagok nyilatkoztatása, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének változásai, a korhatár előtti nyugdíjakkal kapcsolatos változások és problémák kezelése, stb.], amelyek a feladatellátás folyamatossága és az igényelbírálás terén hosszú-hosszú hónapokon át éreztették negatív hatásukat, egyszerűen fogalmazva hátráltatták az alapfeladatok folyamatos elvégzését és olyan munkaszervezési változtatásokat tettek szükségessé, amelyek csökkentették a tevékenységünk hatásfokát. Mindezekkel együtt is a korábbi egy-két évhez viszonyítva jelentősen – a 2013. október 31-i adatok szerint 1016-ra sikerült csökkenteni a folyamatban lévő ügyek számát, amely már közelít a célkitűzéseink szerinti azon viszonyítási arányszámhoz, ami a tárgyhavi alapfokú ügyindítások 120 %-át, tehát 1,2-szeresét jelenti. [A tényekhez hozzátartozik viszont az is, hogy sok ügyben az elbírálásukhoz szükséges adatok hiánya miatt hónapokig nem hozható döntés, így ezek is növelik a folyamatban lévő ügyek számát.] 2013. évben további új feladatként jelentkezett az adategyeztetési vagy más megnevezéssel a nyugdíjváromány-egyeztetési eljárások végzése, amelyet lényegében a szolgálati idő elismerése helyetti „jogintézményként” lehet meghatározni. Az új eljárási rend kialakításában való közreműködésünk, a kérelemre indult ügyek országosan is kiemelkedő magas száma [2013. I-X. hónapokban: 1699] az ügyviteli eljárást segítendő informatikai rendszer működési és alkalmazási problematikái miatti, továbbá az ügyfelekkel való egyeztetések és egyáltalán a kialakult helyzet kezelhetősége végett az év folyamán a szakképzett nyugdíjigényelbírálási ügyintézők közel 1/3-át e feladat végzésére kellett átcsoportosítani. A munkaforgalmi adatok és az egyéb, csak részben számszerűsíthető feladatok [pl. próbaszámítások végzése, tájékoztatások, stb.] alapján egyértelmű, hogy a nyugellátási szakterületen a feladatok a bekövetkezett létszámcsökkentéssel arányosan nem csökkentek. [Ez a ténymegállapítás egyébként az Igazgatóságon belül minden szakterületre vonatkozik.] A nyugdíj szakterületen rendkívüli a leterheltség, a folyamatos stresszhelyzet, a munkaerőhelyzet problémái, amelyek akkor szembetűnőek igazán, ha nem a létszámot, hanem a valóságban ténylegesen munkát végzők számát vetjük össze az elvégzendő feladatokkal. Tény az is, hogy az említett, döntően objektív okok miatt időnként feszültség, pesszimizmus tapasztalható annak ellenére, hogy a munkatársak szorgalmához, hivatásszerű és becsületes munkájához nem férhet kétség, de az elvárt követelményeknek így egyre nehezebb megfelelni, amely egy bizonyos idő után a teljesítményük mellett már a munkamorálra is kihathat.

25

3.1.2. A nyugdíj szakterület főbb munkaforgalmi adatai

Igénybejelentések (indítások) számának alakulása (alapfokú, módosító és jogorvoslati ügyek)

2011.

Megnevezés

2012.

2013. I-X. hó

Szolgálati idő számítások összesen

9 040

7 721

1 258

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak együtt

6 983

4 593

3 872

Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások

609

1 006

832

Rokkantsági járadék

151

114

120

67

46

37

3 708

496

55

20 558

13 976

6 174

Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett kereső tevékenység alapján)

3 363

3 667

3 041

Egyéb (megváltozott munkaképességűek 2012-ben bevezetett ellátásai*, hatósági bizonyítványok**)

-

1 845

562

23 921

19 488

9 782

20 989

16 104

7 864

2 368

2 842

1 787

564

542

131

Baleseti járadék Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen

Összesen Ebből:

Alapfokú Módosító szak Másodfokú (jogorvoslat)

* A benyújtott igények jelentős része az ügy illetékességből történt áttételével, ügyviteli jelleggel zárult, mivel ezen ügyeket 2012. II. félévétől már nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóság intézte. **Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás 2013.01.01-től indult, a szolgálati idő számítást váltotta fel.

26

Elintézett ügyek (összes lezárás) 2011. Megnevezés

2012.

2013. I-X. hó

ebből: összesen *

ebből: ebből: teljesítő elutasító összesen* teljesítő elutasító összesen teljesítő elutasító határozat határozat határozat határozat határozat határozat

Szolgálati idő számítások összesen

8 822

8 448

85

6 617

6 322

107

3 068

2 854

80

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak együtt

6 223

5 605

540

5 255

4 591

578

3 822

2 524

1 204

Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások

567

398

110

993

708

155

813

597

98

Rokkantsági járadék

167

49

114

100

33

63

124

26

90

62

35

25

47

24

22

37

10

25

3 757

1 436

2 193

1 060

441

572

75

28

38

19 598

15 971

3 067

14 072

12 119

1 497

4 871

3 185

1 455

3 210

3 050

80

3 808

3 612

112

3 072

2 689

353

Baleseti járadék Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett kereső tevékenység alapján) Egyéb (megváltozott munkaképességűek 2012-ben bevezetett ellátásai***, hatósági bizonyítványok***) Összesen

0

0

0

1 837

268

610

557

230

2

22 808

19 021

3 147

19 717

15 999

2 219

11 568

8 958

1 890

Ebből:

19 998

17 073

2 375

16 262

13 451

1 645

9 618

7 397

1 633

2 362

1 891

388

2 839

2 483

272

1 768

1 519

127

448

57

384

616

65

302

182

42

130

Alapfokú Módosító szak Másodfokú (Jogorvoslat)

* Végzésekkel és ügyviteli lezárásokkal együtt. ** A benyújtott igények jelentős része az ügy illetékességből történt áttételével, ügyviteli jelleggel zárult, mivel ezen ügyeket 2012. II. félévétől már nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóság intézte, ***Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás 2013.01.01-től indult, a szolgálati idő számítást váltotta fel.

27

A nők részére 40 év jogosultsági idő alapján megállapított nyugdíjak 2011. Alapfok

2012.

2 590

1 582

1 049

76

210

140

1

0

1

2 667

1 792

1 190

Módosító szak Másodfok (jogorvoslat) Összesen

2013. I-X. hó

Hatósági bizonyítványok kiadásának adatai 2013. I-X. hó

Alapfok

Iktatás Lezárás ebből: teljesítő

Módosító

Összesen

519

1

520

509

1

510

229

0

229

Nyugdíjváromány adategyeztetési eljárás* 2013. I-X. hó Kérelem

1 699

Végzés (kimutatás)

1 410

Határozat

488

*2013. január 1-től indult eljárás

Elintézési idő az összes igényre vonatkozóan Ügytípusok

2012. átlagos elintézési összesen(darab) ideje (nap)

2013. I-X. hó átlagos elintézési összesen(darab) ideje (nap)

Összes alapfokú lezárás

16 262

56

9 618

60

teljesítő határozatok

13 451

55

7 397

62

elutasító határozatok

1 645

76

1 633

63

végzések és ügyviteli lezárások

1 166

39

588

20

2 839

10

1 768

9

616

80

182

103

65

170

42

157

elutasító határozatok

302

107

130

83

végzések és ügyviteli lezárások

249

23

10

135

19 717

50

11 568

53

Összes módosító lezárás Összes másodfokú (jogorvoslati) lezárás teljesítő határozatok

Összesen

28

Ügyintézési idő (Ket. szerint) az összes igényre vonatkozóan

Munkanap szerint számítandó ügyek

2012. Ügytípusok

összesen(darab)

2013. I-X. hó

átlagos ügyintézési ideje (nap)

átlagos ügyintézési ideje (nap)

összesen(darab)

Összes alapfokú lezárás

13 982

9

7 375

10

teljesítő határozatok

12 209

10

5 842

10

elutasító határozatok

1 158

9

1 414

9

végzések és ügyviteli lezárások

615

5

119

7

Összes módosító lezárás Összes másodfokú (jogorvoslati) lezárás teljesítő határozatok

2 402

4

1 473

5

384

12

120

15

54

14

34

15

257

14

84

15

73

4

2

14

16 768

9

8 968

9

elutasító határozatok végzések és ügyviteli lezárások Összesen

Folyamatban lévő ügyek 2011.

Megnevezés Szolgálati idő számítások összesen

2012.

2013. X. hó

744

1 754

1

1 275

627

664

116

135

155

Rokkantsági járadék

28

44

43

Baleseti járadék

12

14

15

543

21

3

2 718

2 595

881

302

162

123

0

9

12

3 020

2 766

1 016

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak együtt Hozzátartozói és baleseti hozzátartozói ellátások

Kifutó ellátások: rehab. jár., rokk. és bal. rokk. nyugdíj, egészségkárosodott személyek szoc. járadékai Nyugellátások és egyéb ellátások iránti igények összesen Tny. 22/A. § szerinti igények (nyugdíjnövelés a nyugdíjasként végzett kereső tevékenység alapján) Egyéb Összesen

29

3.2.

Hatósági, Nyugdíj-nyilvántartási és Ellenőrzési Főosztály

A főosztály négy osztályra tagozódó szervezeti keretek között végezte jellemzően az ágazati alaptevékenységhez kapcsolódó, azt támogató igen összetett feladatait. 3.2.1. Az Ellenőrzési Osztály a feladatait alapvetően a nyugdíj és a nyilvántartási szakterület megkereséseire végezte. A kereseti, jövedelmi adatok vizsgálatára irányuló ellenőri eljárások, az ún. béradat ellenőrzések száma igen jelentős. A NAV által kezelt adatok jogszabályban előírt átadása, továbbá a foglalkoztatói önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés alapján módosított adatok KELEN rendszerbe való betöltése, figyelemmel az ellenőrzéseink során eddig szerzett tapasztalatokra, komoly munkaterhet jelentenek a jövőben is. [A problémát önmagában a nyugdíj-megállapításhoz szükséges bevallási adatok 2013. évtől történő havonkénti NAV általi átadása sem oldja meg.] Növekvő tendencia mutatkozik – jellemzően a nők 40 éves jogosultsági időn alapuló öregségi nyugdíja iránti kérelmek kapcsán – a tanúmeghallgatási eljárások számában a szolgálati idők vonatkozásában. Ugyanez tapasztalható a korkedvezményre jogosító szolgálati idők tekintetében is lefolytatott helyszíni ellenőrzések kapcsán. A szakterület számára a klasszikus értelembe vett ellenőrzési tevékenység mellett többlet-feladatot jelentett az EKOP projekt keretében végzett szkennelt okmányrögzítés során rögzített okmányok revíziója.

A nyugdíjszakmai ellenőrzésekre vonatkozó főbb munkaforgalmi adatok Ellenőrzések megoszlása és ügyiratok száma (db) 2011.

2012.

2013. I-X. hó

Átfogó, téma, cél és utóellenőrzés

463

380

197

Záró ellenőrzés

152

38

5

Ellenőrzések összesen (hatósági ellenőrzés II.)

615

418

202

Ügyirati megkeresések (hatósági ellenőrzés I.)

3 213

3 356

2 607

Mindösszesen

3 828

3 774

2 809

30

Ügyiratok típusonkénti száma és átlagos ügyintézési ideje 2011. Megnevezés

Adatszolgáltatás

száma

2012.

átlagos ügyintézési idő (nap)

2013. I-X. hó

száma

átlagos ügyintézési idő (nap)

száma

átlagos ügyintézési idő (nap)

37

18

47

29

156

24

Béradat ellenőrzés

2 289

20

2 511

24

1 848

26

Béradat kigyűjtése

379

16

315

21

199

16

Együttélés vizsgálat

53

26

41

24

45

27

165

28

104

23

117

30

Környezettanulmány

1

20

8

24

12

21

Közérdekű bejelentés

1

8

0

0

0

0

Panasz

0

0

0

0

0

0

27

21

28

23

10

25

247

22

287

26

192

24

Felszámolónál történő aláírás

1

16

0

0

0

0

Nyugdíjigénylő megkeresése

7

87

2

11

3

6

Ügy áttétele hatáskör vagy illetékesség hiányában

4

5

11

6

25

4

Üzemi balesettel kapcsolatos kivizsgálás

1

28

0

0

0

0

Egyéb

1

15

2

19

0

0

3 213

20

3 356

24

2 607

25

Korkedvezményre jogosító idő vizsgálata

Szolgálati idő vizsgálata Tanúmeghallgatás

Összesen

3.2.2.

A Jogi és Igazgatási Osztály feladatai sokrétűek és összetettek, de az egyes feladatok jellemzően nem tesznek ki egy-egy teljes munkakört. Ezért munkaallokációs szempontból jellemzően a feladatok ellátásának, hogy azok jelentős része osztott munkakörben történik, és a munkatársaktól nagyfokú flexibilitást kíván meg, szükség esetén a feladatokat, egymást helyettesítve el kell látniuk. Az Osztály munkatársai intézik a belső szabályzatok előkészítését, a jogalap nélküli ellátásokkal és a megtérítési/visszafizetési kötelezettség érvényesítésével, a kivételes ellátásokkal kapcsolatos döntések előkészítésével, a másodfokú ügyek felterjesztésével, a szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodásokkal, a statisztikai adatszolgáltatással és az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat egyaránt. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek bírósági felülvizsgálata során a perképviselet ellátása, az ügyek előkészítése és kezelése a Kormányhivatal Törzshivatalának Jogi- és Perképviseleti Osztályával együttműködve, közösen történik, az ún. rehabilitációs jogvitákkal érintett ügyekkel együtt.

31

A jogi és igazgatási feladatokkal kapcsolatos munkaforgalmi adatok 2143/1. OSAP adatlap sorszáma

Megnevezés

2011.

2012.

2013. I. félév

2.

Főszámra iktatott iratok száma:

41 737

37 593

14 453

3.

Alszámra iktatott iratok száma:

333 475

213 721

75 869

4.

Kimenő ügyiratforgalom:

95 082

68 009

27 828

5.

Elsőfokú hatósági határozatok száma:

24 785

19 075

8 408

6.

Másodfokú hatósági határozatok száma:

-

-

-

7.

Elsőfokú hatósági végzések száma:

1 739

2 060

2 601

8.

A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító vagy az eljárást megszüntető végzések száma:

283

234

268

9.

Másodfokú hatósági végzések száma:

-

-

-

10.

Határidőn túl meghozott hatósági határozatok száma:

25

18

6

11.

Határidőn túl meghozott hatósági végzések száma:

0

0

0

12.

Fellebbezéssel megtámadott hatósági határozatok száma:

911

672

103

56

48

8

2 227

2 705

767

8

70

11

0

0

0

3

0

0

194

152

59

16

22

0

178

150

67

72

38

18

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13. 14. 15. 16. 17.

Saját hatáskörben, fellebbezés alapján módosított vagy visszavont határozatok száma: Saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján módosított vagy visszavont határozatok száma: Fellebbezéssel megtámadott hatósági végzések száma: Saját hatáskörben, fellebbezés alapján módosított vagy visszavont végzések száma: Saját hatáskörben, nem fellebbezés alapján módosított vagy visszavont végzések száma:

18.

Másodfokon megváltoztatott vagy megsemmisített hatósági határozatok száma:

19.

Másodfokon megváltoztatott vagy megsemmisített hatósági végzések száma:

20.

Bírósági úton megtámadott hatósági határozatok száma:

21.

Bíróság által hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott hatósági határozatok száma:

22.

Bírósági úton megtámadott hatósági végzések száma:

23. 24.

Bíróság által hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott hatósági végzések száma: Felügyeleti eljárásban magváltoztatott vagy megsemmisített hatósági határozatok száma:

25.

Felügyeleti eljárásban magváltoztatott vagy megsemmisített hatósági végzések száma:

0

0

0

26.

Ügyész által megóvott hatósági határozatok száma:

0

0

0

27.

Ügyész által megóvott hatósági végzések száma:

0

0

0

28.

Kijavított, kicserélt vagy kiegészített hatósági határozatok száma:

1

0

0

32

2143/1. OSAP adatlap sorszáma

Megnevezés

2011.

29.

Kijavított, kicserélt vagy kiegészített hatósági végzések száma:

30.

Hatósági nyilvántartásból történő, írásbeli adatszolgáltatások száma:

31.

Személyes ügyfélforgalom ( fő/hét)

32.

Telefonos ügyfélforgalom (hívás/hét)

33.

Interneten keresztüli ügyfélforgalom (db/hét):

34.

Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik:

35.

2013. I. félév

2012. 0

0

1 329

1 131

548

423

354

2 152

1 231

909

22

19

25

nem

nem

nem

Teljes irodaterület (m2):

2 136

2 136

2 136

Teljes irodaterületből állami tulajdon (m2):

2 136

2 136

2 136

0

0

0

Teljes irodaterületből önkormányzati tulajdon (m2):

0

Perek számának alakulása (db) 2011. Megnevezés

I. fokú összesen ebből:

nyert vesztett folyamatban

2012. ebből: Perek orvosszakértői száma szakvéleményen összesen alapuló

Nyd. perek száma összesen

2013. I-X. hó ebből: orvosszakértői szakvéleményen alapuló

Perek száma összesen

ebből: orvosszakértői szakvéleményen alapuló

424

370

322

228

191

116

80

168 92 164

141 84 145

133 42 147

85 39 104

93 34 64

56 31 29

19 0 61

*I. fokon az RSZSZ hatáskörébe tartozó ügyek

Perek számának megoszlása ügycsoportonként (db)

Megnevezés

2011.

2012.

2013. I-X. hó

7

2

2

331

219

105

50

33

21

26

68

63

-

-

80

Összesen

424

322

271

Tárgyalások száma

507

429

257

Megtérítési Nyugdíj (öregségi, rokk. nyugdíj, ...) RSZJ és átmeneti járadék Egyéb szakmai (szolg. idő, bal. jár., rokk. jár., …) MMS peres ügyek

33

MMS peres ügyek*

Megtérítési ügyek 1.

Fizetésre kötelező határozatok (db) 2011.

Megnevezés

2012.

2013. I-X. hó

Tny. 85-86. §

1

0

1

Tny. 87. §

3

10

0

Tny. 88. §

0

20

2

Eb. tv. 67-68. §.

14

12

5

Megtérítés összesen

18

42

8

2.

Visszafizetésre kötelező határozatok (db) Megnevezés

2011.

Mmtv. 20. §

0

Tny. 84. §

8

2013. I-X. hó 27 0

2012.

9

3

3. Hitelezői igények érvényesítése (felszámolásból, végelszámolásból) 2011.

Megnevezés Kötelezett jogi személyek száma (db)

2013. I-X. hó 14 5

2012.

30

4. Átalány megállapodásos ügyek

19

142

2013. I-X. hó 147

3 912 675

85 556 351

90 977 625

2011.

Megnevezés Biztosítási ügyek száma (db) Biztosítási ellátások összege (Ft)

2012.

5. Fizetési kedvezmények Tny. 94. §-on alapuló mérséklési, elengedési, részletfizetési vagy fizetési halasztás iránti kérelmek

Megnevezés Száma (db)

2011.

2012.

2013. I-X. hó

19

23

12

Elutasítva (db)

1

3

8

Teljesítve (db)

18

20

4

12 277 751

6 128 786

10 947 452

Összeg (Ft)

34

Kivételes (méltányossági) jogkörben engedélyezett nyugdíjemelések adatai ellátástípusok szerint 2011.

Ebből:

Beérkezett kérelmek száma

2012.

2013. I-X. hó

2 026

1 929

1 926

elutasított

730

781

856

teljesített

981

892

850

egyéb módon lezárt

297

226

152

2 008

1 899

1 858

18

30

68

3 588

3 834

3 985

összes elbírált feldolgozásra váró Egy főre jutó emelés átlaga (Ft/hó)

Egyszeri segély kérelmek 2011.

Ebből:

Beérkezett kérelmek száma

2012.

2013. I-X. hó

1 393

1 293

1 022

Teljesített

756

711

603

Elutasított

562

564

334

43

0

12

1 318

1 275

949

75

23

73

16 832

18 495

19 323

egyéb módon lezárt összes elbírált feldolgozásra váró

Egy főre jutó segély átlaga (Ft)

TBJ 34. §-a szerinti – szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodások adatai 2011.

Megnevezés

2012.

2013. I-X. hó

154

98

80

Tárgyévben kötött megállapodások

42

87

15

Tárgyévben megszűnt megállapodások

63

143

33

Megállapodások száma év végén

35

Ügykezelési adatok Beérkezett küldemények száma (db) Megnevezés

Kimenő küldemények száma (db)

szabvány

ajánlott/ tértivevény

2011.

38 410

83 227

121 637

48 864

47 051

95 915

2012.

34 232

61 668

95 900

30 383

35 488

65 871

2013. I-X. hó

22 215

40 187

62 402

17 260

20 696

37 956

összesen szabvány

ajánlott/ tértivevény

összesen

Panaszok száma és jogosságának elbírálása 2011.

Megnevezés Panaszok száma Ebből:

2013. I-X. hó

15

2

8

2

1

2

13

1

6

0

0

0

Jogos nem jogos

2012.

folyamatban lévő

Közérdekű bejelentések száma és jogosságának elbírálása 2011.

Megnevezés

2013. I-X. hó

15

18

6

0

0

0

nem megalapozott

13

18

6

folyamatban lévő

2

0

0

Bejelentések száma Ebből:

2012.

Megalapozott

E-ügyintézés Megnevezés

2011.

2013. I-X. hó

178

162

148

Nyilatkozatok

21

3

10

Bejelentések

15

10

19

Összesen

214

175

177

Kimenő válasz

20

1

0

Beérkező

Kérelmek

2012.

36

3.2.3. A Nyilvántartási Osztálynak a nyugellátások megállapításához szükséges adatszolgáltatások biztosítása, továbbá a biztosítottak kérelmére a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás alapján igazolások, hatósági bizonyítványok kiadása képezi az alapvető feladatait. Az adatszolgáltatási feladatok köre 2012. július 1-től kibővült a rehabilitációs szakigazgatási szerv részére teljesítendő belföldi jogsegély ügyekkel. A nyugdíjügyek magas száma miatt jelentős munkaterhet jelentettek és jelentenek jelenleg is a konkrét nyugdíjügyekben végzett béradat ellenőrzésekkel kapcsolatos nyilvántartási ügyviteli feladatok. A szakterületnek komoly leterhelést jelentett a szkennelt, illetve papír alapon meglévő járulék- és folyószámla iratanyagok rögzítése, illetve az ehhez szükséges szakmai felügyelet biztosítása. [Kiemelendő, hogy 2012-ben 176301 szkennelt okmány, valamint 92 iratfolyóméter papír alapú nyilvántartás került rögzítésre.] A rögzített okmányok revízióját követően a minőség-ellenőrzés is az Osztály feladatát képezte.

A nyilvántartási adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos főbb munkaforgalmi adatok Adatszolgáltatási feladatok Adatszolgáltatás típusa

2011.

2012.

2013. I-X. hó

Helyi megkeresések

2 371

3 379

2 441

Társszervek részére

1 103

1 027

780

Belső TB célú összesen

3 474

4 406

3 221

0

415

1 029

Nem TB célra

1 079

1 123

712

Adatszolgáltatások mindösszesen

4 553

5 944

4 962

Belföldi jogsegély keretében (RSZSZ)*

*A rehabilitációs szakigazgatási szervek 2012. július 1-jétől kezdték meg tevékenységüket.

Egyéb nyilvántartási adatok Tevékenység típusa

2011.

Adatbázis helyreállítások száma Visszamenőleges adatszolgáltatások száma

2012.

2013. I-X. hó

244

251

165

2

9

10

Hatósági bizonyítványok kiadása Megnevezés

2011.

2012.

2013. I-X. hó

3

2

0

Felszámolás, végelszámolás alatt állók ügyében

335

497

495

Hatósági bizonyítványok összesen

338

499

495

Nyilvántartott adatokból

37

Adattisztázás és okmányrögzítés Saját munkatársak által rögzített szkennelt és egyéb okmányok (db) ebből: BEO lapok

2011. -

4 228

-

-

4 932

-

33 469

-

-

6 061

-

-

46 091

-

-

-

-

10 014

9 160

10 014

JENYI/JEL lapok TENYI lapok MBJI Adattisztázás során vizsgált szkennelt okmány Bélyeglap

85 621

összesen

2013. I-X. hó

2012.

BEO= Betegségi és anyasági ellátás számfejtési lap JENYI= Járulékelszámolási Nyilvántartó Lap JEL= Járulékelszámolási Lap TENYI= Társadalombiztosítási Eegyéni Nyilvántartó Lap

Külső munkavállalók által szakmai felügyeletünk mellett rögzített okmányok

2012.

Szkennelt MUNYI/TENYI* lapok (db) Jegyzékes (JAFO2)** iratanyag (ifm) JAFO 1 *** iratanyag (fő)

2013. I-X. hó

176 301

49 883

92

-

-

7 821

* Munkaviszony Nyilvántartó Lap/Társadalombiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap ** A társas vállalkozások tagjaira, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások alkalmazottaira, valamint a háztartási alkalmazottakra vonatkozó 1998. január 1-je előtti iratok. *** Egyéni vállalkozók, egyéni ügyvédek, előadóművészek, szellemi szabadfoglalkozást folytatók, egyéni gazdálkodók, illetve külföldi munkavégzés vagy tartózkodás idejére megállapodást kötött személyek folyószámla adatainak rögzítése

Adatszolgáltatási feladatok járulék- és folyószámla iratokból Megnevezés

2011.

Helyi megkeresésre (db) Társszervi megkeresésre (db) Összesen (db) *2011.07.01-től jelentkezik a feladat Fejér megyében

38

2012.

2013. I-X. hó

1 579

2 840

2 184

229

435

342

1 808

3 275

2 526

3.2.4. A Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya fő feladataként a nyugdíjbiztosítási ellátási szektorában végez pénzügyi és számviteli feladatokat, amelyeket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Fejér Megyei Kormányhivatal és Igazgatóságunk között létrejött háromoldalú megállapodás keretében lát el. A tevékenységei között a legjellemzőbb feladat a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap azon követeléseinek kezelése, amelyet jogszabály Igazgatóságunk hatáskörébe utalt, tehát ezen követelések nyilvántartása és beszedése. A feladatellátáshoz a követelésekkel és a kiadásokkal kapcsolatos főkönyvi könyvelés és a rendszeres beszámolás is hozzátartozik. Az Osztály legfőbb feladatait a közel 500 „élő” folyószámla vezetése, a bevételi és a kiadási pénzforgalom elszámolása, a végrehajtási eljárások kezdeményezése, illetőleg a végrehajtási/behajtási eljárással kapcsolatos nyilvántartási, pénzügyi és egyéb elszámolási tevékenységek képezték. A NYATEO feladatellátásával kapcsolatos főbb munkaforgalmi adatok

Ellátási szektor adatai Megnevezés

2011. (Ft)

2013. I-X. hó (Ft)

2012. (Ft)

301 183 734

123 421 456

64 402 786

Rokkant visszalépő

37 927 575

0

0

Önként visszalépő

92 485 278

1 694 316

187 425

2 738 344

0

0

Reálhozam MANYU

40 602 152

18 966 623

805 733

Megállapodás

60 911 122

48 505 628

30 173 660

Egyéb bevétel

659 107

30 000

2 486

59 591 080

47 654 917

30 571 138

1 156 215

2 641 980

1 854 321

Késedelmi kamat

0

2 798 123

67 747

Mulasztási bírság

5 112 861

1 129 869

740 276

0

0

0

36 017 714

20 646 257

13 822 592

18 634 823

13 781 866

9 442 263

Bevételek összesen

Bevallás nélkül érkezett

Megtérített ellátás Jogalap nélküli ellátás

Egyéb bevétel (posta-visszatérítés) Kiadás ebből: postaköltség

Magánnyugdíj pénztárból visszalépők Megnevezés

2011.

2012.

2013. I-X. hó

Rokkantság miatt visszalépők

680

0

0

Önként visszalépők

268

20

26

0

0

0

Reálhozam MANYU

1 295

2 351

108

Visszalépők összesen

2 243

2 371

134

Bevallás nélkül érkezett

39

IX.

Vezetői összefoglaló

Az Igazgatóság 2011-2013 évi feladatellátását – tehát lényegében minden szakterület munkáját – meghatározták egyrészt a nyugdíjrendszer és a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakítása és a hatásköri változások, másrészt a hatáskörbe utalt feladatok nagyságrendje, továbbá a létszám-, de különösen munkaerőhelyzet alakulása terén a negatív tendenciák és ezek következményei. [Ezen utóbbiak közé tartozik, hogy az illetményrendszer 2008 óta nem változott, amely különösen a szakképzett és színvonalas munkát végző, de felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező – létszámunk mintegy 50 %-át jelentő – kormánytisztviselőknek okoz megélhetési gondokat, a keresetük reálértékének folyamatos csökkenése miatt.] A 2011-2012. évi és 2013. I-X. havi feladatellátás összevont főbb munkaforgalmi adatai egyértelműen mutatják a feladatellátás nagyságrendjét és a követelményeket. [Az elintézett nyugdíjügyek száma: 52053; a személyes ügyfélforgalom: 442 fő/hét; ellenőrzési ügyek: 10411; adatszolgáltatás nyugdíjügyben: 15459; peres ügy: 1017; kiadott hatósági bizonyítványok: 1842; e-ügyintézés: 566; panasz ügyek: 25 – ebből jogos panasz: 5 - ; megtérített követelések: 144 799 000,-Ft ] Ezeknek a követelményeknek csak a szakmai prioritások következetes meghatározásával, a szükségszerű munkaszervezési változtatásokkal és munkaerő átcsoportosításokkal tudtunk megfelelni annak érdekében, hogy az egyes szakterületek feladatellátásának szükséges összehangolásával a működés szakszerűségét és folyamatosságát biztosítani tudjuk. A megtett intézkedések és a kormánytisztviselők/kormányzati ügykezelők/munkavállalók szorgalma, áldozatos és szakszerű munkája eredményeként feladataink túlnyomó részét meg tudtuk oldani, ám vannak még rendezendő ügyeink is. A követelmények az Igazgatóság minden dolgozója számára egyértelműek, de legalább ilyen fontos a zavartalan működéshez szükséges személyi/dologi/informatikai/szakmai feltételek biztosítása is, amelyek terén további intézkedések szükségesek, különösen a 2014. évi ismert és várható feladatok tükrében. E téren ki kell emelni, hogy mielőbb szükséges lenne az elavult informatikai eszközök fokozatos cseréje. A feladatellátást segítő/biztosító informatikai rendszerek folyamatos működtetése, azok jogszabálykövetése és alkalmazhatósága terén - egy-két rendszer pl. EETÜR kivételével – különösebb problémák ugyan nem voltak, de az esetenként előfordult leállások és működési zavarok hátráltatták a folyamatos feladatellátást. Az Igazgatóság belső működése szabályozott, vezetési rendszere és külső munkakapcsolatai rendezettek. A működéshez szükséges feladatarányos létszám- és munkaerőkapacitás, a feladatellátást segítő informatikai rendszerek és eszközök, a célirányos szervezeti rendszer, a szakképzett személyi állomány megléte, illetőleg megtartása esetén a nyugdíjügyintézés szakszerűsége és stabilitása, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szakterületek folyamatos feladatellátása egyaránt biztosított. Székesfehérvár, 2013. november 29. Dr. Bartucz Sándor s.k. igazgató 40