MEGYEI KÖZOKTATÁSI, FELADAT- ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

MEGYEI KÖZOKTATÁSI, FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

2006–2012

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés 1. Helyzetelemzés 1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése 1.2. A megye gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete 1.3. Demográfiai tendenciák a megyében 1.4. Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a megyében 1.4. A közoktatási feladatellátás jellemzői 1.5.1. A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere 1.5.2. A megye egyes településeinek közoktatási feladatellátása 1.5.3. Intézményfenntartás a megyében 1.5.4. A kistérségek szerepe a közoktatási feladatellátás területén 1.6. Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete 1.6.1. Óvodai ellátás 1.6.2. Általános iskolai ellátás 1.6.3. Gyógypedagógiai ellátás 1.6.4. Középfokú iskolai ellátás 1.6.5. Kollégiumi ellátás 1.6.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás 1.6.7. Felnőttoktatás 1.6.8. Szakszolgálati feladatellátás 1.6.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás 2. A következő évek várható közoktatási tendenciái 2.1. A közoktatás várható alakulása a következő években 2.2. A beiskolázás alakulása, a megye intézményrendszerének alakulása 3. A megye közoktatás-fejlesztési céljai, feladatai 3.1. Stratégiai célok 3.2. Fejlesztési feladatok 3.2.1. Óvodai ellátás 3.2.2. Általános iskolai ellátás 3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás 3.2.4. Középfokú iskolai ellátás 3.2.5. Kollégiumi ellátás 3.2.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás 3.2.7. Felnőttoktatás 3.2.8. Szakszolgálati feladatellátás 3.2.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás 3.3. Ütemterv a fejlesztési feladatok megvalósításához 4. A megye és a kistérségek kapcsolata 5. Fejlesztési elvárások Záró rendelkezések

2

MEGYEI FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2006. ÉV

A fejlesztési terv felülvizsgálatában az alábbi személyek vettek részt Győr Megyei Jogú Város részéről szakértői minőségben − Körmöci

Katalin

főtanácsos

(fenntartók,

alapfokú

oktatási

intézmények

adatgyűjtés, feldolgozás) − Badics Tünde igazgatóhelyettes (középfokú oktatási intézmények adatgyűjtés, feldolgozás) Sopron Megyei Jogú Város részéről szakértői minőségben − Földes

Tamásné

főtanácsos

(fenntartók,

alapfokú

oktatási

intézmények

adatgyűjtés, feldolgozás) − Pajer

Gizella

igazgatóhelyettes

(alapfokú

és

alapfokú

művészetoktatási

intézmények, adatgyűjtés, feldolgozás) Győr-Moson-Sopron megye és a Megyei Pedagógiai Intézet részéről: Szakértőként: − Blazovicsné Varga Marianna közoktatási szakértő (adatfeldolgozás, adatelemzés, beiskolázás, középfok koordinálás) − Németh László igazgató (adatelemzés, alapfokú intézmények) − Bernád Csaba igazgató (adatelemzés, középfokú oktatási intézmények) Munkatársként: − Turbók Arnold Bertalan MPI igazgató (felelős koordinátor) − Kozma László oktatási referens (alapfokú művészetoktatási intézmények adatelemzés) − Hegyi Ákos oktatási referens (gyógypedagógiai oktatási intézmények adatelemzés) − Mosolits Lászlóné ügyintéző szakértő (adatgyűjtési koordinátor) − Némethné Józsa Ágnes pedagógiai előadó (óvodai adatgyűjtés, elemzés) − Kákonyi Ágnes pedagógiai előadó (adatgyűjtés, felnőttképzés elemzés) − Telekes

Annamária

pedagógiai

szakértő

(adatgyűjtés,

fenntartói

adatok

feldolgozása, települési közoktatási feladatellátás) − Soleckiné Giczi Katalin pedagógiai szakértő (adatgyűjtés, fenntartói adatok feldolgozása)

3

− Baráth

Lászlóné

ügyintéző

szakértő

(adatgyűjtés,

települési

közoktatási

feladatellátás) − Vargáné

Pák

Katalin

pedagógiai

szakértő

(adatgyűjtés,

óvodai

adatok

feldolgozása) − Remseiné Bódi Judit ügyintéző szakértő (adatgyűjtés, középfokú intézmények adatainak feldolgozása) − Gesztesi Péter pedagógiai szakértő (adatgyűjtés) − Kovácsné Molnár Klára adminisztrátor (adatfeldolgozás, táblázatok szerkesztése) − Alaszticsné Balsa-Varga Ilona könyvtáros (alapfokú intézmények adatainak feldolgozása) − Bakó Béla sokszorosító (adatfeldolgozás) − Jóvi Eszter titkárnő (szervezés) − Tóth Anett gazdasági munkatárs (adatfeldolgozás) Bevezetés A 2000-2006-os időszakra készült megyei közoktatás-fejlesztési terv felülvizsgálatára került sor a jelen fejlesztési terv elkészítésével. A fejlesztési terv felülvizsgálata és az új célok, feladatok megfogalmazása a szakmai együttműködés jegyében készült. A megye és a két megyei jogú város szakértői azonos adatstruktúrában és azonos szerkezetben készítették el fejlesztési terveiket. Az elmúlt időszakhoz képest – az egyéb tényezők mellett – új elemként kellett figyelembe venni a többcélú kistérségi társulások megalakulását és részvételét a közoktatási szolgáltatásokban. Az adatfelvétel során arra törekedtünk, hogy minél pontosabb adatokra támaszkodva fogalmazhassuk meg a helyzetelemzést, illetve rögzítsük a következő 3-4 év várható óvodai, általános iskolai és középiskolai létszámokat. Minden települést illetően rögzítésre kerültek a várható létszámadatok. Továbbá egy olyan mátrix, amely alapján a megye minden, a közoktatási szolgáltatást igénybe vevő szereplője láthatja, hogy milyen szolgáltatásokra jogosult és azt hol tudja igénybe venni. A két megyei jogú város külön fejlesztési tervet készít, mely önálló kiegészítő részét képezi a megyei fejlesztési tervnek. Mindhárom terv elkészítéséhez pályázati támogatást nyújtott a Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány. Mindkét városban 2-2 szakértő került kijelölésre, hasonlóan a megyéhez és egy vezető szakértő. A megye szakértői a városok

4

apparátusára, a megyei szakértők pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet munkatársaira támaszkodhattak. A felülvizsgálati munkát a MPI igazgatója irányította. A fejlesztési terv felülvizsgálatának munkafolyamatáról és tevékenységéről a megyei jogú városok, a megyei önkormányzat oktatással foglalkozó szakemberei folyamatosan tájékozódhattak a rendszeresen megtartott szakértői fórumokon. A fejlesztési terv munkaanyagának elkészülése után a megyei jogú városok, a kisvárosok, a munkaügyi központ és a kamara képviselői is részt vehettek a szakmai dokumentum végső egyeztető megbeszélésén .

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. Győr-Moson-Sopron megye földrajzi elhelyezkedése A megye az ország északnyugati szögletében helyezkedik el. Északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával határos. Nyugatról keletre haladva Vas megye, Veszprém megye és KomáromEsztergom megye határolja. Területe meghaladja a 420 000 ha-t, ez Magyarország területének kevesebb mint 5%-a.

1.2. A megye gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A megye népessége (2005. január 01. adatok) 439 922 fő. A 182 településből álló megyében hét kistérség működik: a Győri TKT (176 481 fő), a Sopron-Fertődi TKT (93 636 fő), a Mosonmagyaróvári TKT (72 861 fő), a Csornai TKT (35 299 fő), a Kapuvári TKT (25 136 fő), a Téti TKT (19 408 fő) és a Pannonhalmai TKT (17 101 fő). A 9 városából Győr (127 594 fő) és Sopron (56 394 fő) megyei jogú város. A 18 éves vagy annál fiatalabb lakosság részaránya kistérségenként: Kistérség

Lakosság száma

Győr

0-18 éves korosztály száma és részaránya

176 481

33 381

18,91

Sopron-Fertőd

93 636

19 682

21,02

Mosonmagyaróvár

72 861

16 480

22,62

Csorna

35 299

7 272

20,60

Kapuvár

25 136

5 017

19,96

Tét

19 408

4 755

24,50

Pannonhalma

17 101

3 962

23,17

1. számú táblázat. KSH adatok és MPI adatgyűjtés alapján

5

Az enyhén csökkenő számú megyei lakosságra a folyamatos elöregedés jellemző, a 65 éves korosztály az össznépesség 15%-a. Az egy főre jutó GDP alapján a fővárosi régió után következik. Az elmúlt években – hasonlóan az országhoz – csökkent a megye tőkevonzó képessége. A foglalkoztatási ráta kedvezőbb az országosnál, külföldről is érkezik munkaerő a megyébe. A Közép-magyarországi régió után a Nyugat-Dunántúliban, azon belül megyénkben a legkisebb a regisztrált munkanélküliek száma. A megye infrastruktúrája fejlett, de az egyes kistérségek között, különösen, amelyekben sok a kistelepülés, jelentősek az eltérések. Hiányzik egy megfelelő kiépítettségű észak-déli autópálya. Az ipari részarányhoz képest folyamatosan emelkedik a szolgáltatás részaránya. A klaszterek kialakulása, megerősödése az elmúlt években ment végbe. Kedvező a vállalkozásalapítási tendencia, s a lakosságszám stagnálása, csak nagyon enyhe csökkenése azzal is magyarázható, hogy sokan telepszenek le az ország más vidékeiről a megyében. Mezőgazdasági adottságai jó közepesek, de sok területen folyik magas színvonalú élelmiszeripari termelés. Idegenforgalma is jelentős, bár a nagyvárosokban, elsősorban Győrben gondot okoz, hogy nagy az átmenő turizmus s nem nő kellő mértékben a vendégéjszakák száma. A megye két területe is a világörökség része: a Fertő-táj és a Pannonhalmi Apátság.

1.3. Demográfiai tendenciák a megyében A megye lakossága stagnál. A 18 éves vagy annál fiatalabb lakosság részaránya a megyében és a megyei jogú városokban 2005. Lakosság száma

0-18 éves korosztály száma és részaránya

Győr-Moson-Sopron megye

439 922

90 549

20,58

Győr

127 594

22 330

17,50

56 394

11 080

19,65

Sopron

2. számú táblázat. KSH és MPI adatok alapján

6

Demográfiai adatok korosztályi bontásban, kistérségenként 2005. Kistérség

0-3

3-6

6-10

10-14

14-18

Győr

5208

5218

6524

7943

8488

Sopron-Fertőd

2864

2978

3718

4210

5912

Mosonmagyaróvár

2731

2522

3336

3695

4196

Csorna

1118

1067

1410

1745

1932

Kapuvár

724

778

1007

1163

1345

Tét

820

779

905

1056

1195

Pannonhalma

597

652

774

916

1023

14062

13994

17674

20728

24091

összesen

3. számú táblázat. MPI adatfelvétel, 2006. január

Demográfiai adatok korosztályi bontásban, kistérségenként 2005. Kistérség

0-4

14-18

%

Győr

6892

8488

81,20

Sopron-Fertőd

3823

5912

64,67

Mosonmagyaróvár

3586

4197

85,44

Csorna

1494

1932

77,32

Kapuvár

994

1345

73,90

1122

1195

93,89

802

1023

78,39

18713

24091

77,68

Tét Pannonhalma Összesen

4. számú táblázat. MPI adatfelvétel, 2006. január

Demográfiai adatok 1996–2005 megye kor létszám

1996

2005

0-4

14-18

%

0-4

14-18

%

22978

33624

68,33

18713

24091

77,68

5. számú táblázat. KSH és MPI adatok alapján

7

1.4. Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a megyében A Nyugat-dunántúli régió, amely három megyét foglal magába (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala), a mai Magyarország második legfejlettebb régiója. A régió ipari fejlettsége 1991-hez képest megháromszorozódott, ami jól példázza a magyar gazdaság gyökeres átalakulását a kilencvenes években. Míg a rendszerváltás előtt a régióban (Győr kivételével) nem volt jellemző az ipari termelés magas részaránya a gazdaságon belül, addig a 90-es évek második felétől jelentős külföldi működő tőke beáramlás következtében létrejött az ország egyik legiparosodottabb területe. Az iparba beáramló működő tőke az esetek túlnyomó többségében zöldmezős beruházások keretében érkezett, ágazati szempontból meghatározóvá vált a gépgyártás és az elektronika. Győr-Moson-Sopron megye lakónépessége 2005. 01. 01-jén 439 922 fő volt. A megye a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög központjában helyezkedik el, a legdinamikusabban fejlődő térségek Sopron, Mosonmagyaróvár és Győr. A megye kistérségeit tekintve a téti és az elmúlt időszakban bekövetkezett leépítések miatt a kapuvári van relatívan a legnehezebb helyzetben. Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatási adatai: Győr-Moson-Sopron megye

Magyarország

Foglalkoztatottak száma (fő)

184 986

3 925 904

Gazdaságilag aktívak száma (fő)

194 760

4 233 034

Inaktívak száma (fő)

111 385

2 729 791

Foglalkoztatási ráta (%)

60,4

56,3

Aktivitási ráta (%)

63,6

60,8

Inaktívak aránya (%)

36,4

39,2

6. számú táblázat. Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ statisztikai adatai. 2005. március

2006. februárjában 11 960 munkanélküli szerepelt a munkaügyi központ nyilvántartásaiban, amely megyei szinten 6,1%-os munkanélküliségi rátát jelent. Összességében azonban a megye munkaerő-piaci helyzete jelenleg kiegyensúlyozott és kedvezőbb az országosnál. Fontos, hogy a minőségi munkaerő kereslet dominál, amelyet nem minden esetben sikerül kielégíteni. Az utóbbi időben megjelent a diplomás munkanélküliség is a megyében, amely elsősorban a közgazdasági, jogi, vagy pedagógus végzettséggel rendelkezőket érinti.

8

Megye

Kirendeltség

Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Összesen:

Csorna Győr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron

Regisztrált álláskeresők száma (fő) 1 432 5 905 1 042 1 850 1 731 11 960


A regisztrált munkanélküliek számának megoszlása iskolai végzettség szerint: Iskolai végzettség

Fő regisztrált munkanélküli

8 általánosnál kevesebb

Megoszlás (%)

338

2,8

Általános iskola

3330

27,8

Szakmunkásképző, szakiskola

4671

39,0

Szakközépiskola, technikum

1952

16,3

Gimnázium

978

8,2

Főiskola, egyetem

691

5,9


A regisztrált munkanélküliek számának megoszlása életkor szerint: Fő regisztrált munkanélküli

Megoszlás (%)

506

4,2

21-25

1 583

13,2

26-35

3 282

27,4

36-45

2 591

21,7

46-55

3 020

25,2

978

8,3

Életkor 20 éves és fiatalabb

56 éves és idősebb


A tudásalapú gazdaság megteremtéséhez képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiaci új kihívásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő szükséges. Az iskolarendszerű oktatás minősége, a keretei között elsajátított tudás meghatározó módon befolyásolja a munkaerőpiacra belépő fiatalok munkavállalási esélyeit és lehetőségeit. Ezért az oktatás-képzés rendszerének fejlesztésével biztosítani kell, hogy a fiatalok az 9

iskolarendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez, és egyben az egész életen át tartó tanulás megalapozását is jelentik. Összegezve megállapítható, hogy a megye munkaerőpiacának jellege az elmúlt években jelentősen megváltozott. Úgy a munkáltatói, mint munkavállalói oldalon megnőtt az igényesség, az elvárt tudásszint, még a segéd- és betanított munkaerővel szemben is. A munkáltatók minőségi munkaerőt igényelnek. Fontos, hogy a munkavállaló a szakmai felkészültsége mellett nyelveket is ismerjen, kreatív és motiválható, újra vállalja a képzést, átképzést. Jellemzővé vált az igényesség a munkavállalók részéről is, akik ismereteik, képességeik bővítése után magasabb bérezési lehetőségben bíznak. A szakképző intézmények még szakterület és szakmacsoport szerint iskoláznak be. A modularizációra való áttérés a következő időszak feladata. Jelenleg a munkaügyi központok FEOR csoportok, főcsoportok szerint tartják számon a regisztrált munkanélkülieket és a munkaadók által bejelentett munka-erő igényeket. Ezek a csoportok nem összevethetők a szakképzés csoportosítási logikájával. Feszültség van a munkaerőpiaci kereslet és a munkavállalói kínálat között. Az állást keresők képzettsége nem mindig felel meg a munkaerő- felvételkor. A cégek, vállalkozások az adott munkakörre jelentkezőktől elvárják a munkakörhöz szükséges végzettségen kívül, hogy az álláskereső a felkínált állásnak megfelelő készségekkel, képességekkel és kompetenciákkal rendelkezzen. A képzés és a gazdaság szereplői között a párbeszéd, az együttműködés ezen a területen nem nevezhető hatékonynak. A megye oktatáspolitikájának, a közoktatási intézményeknek feltétlenül figyelembe kell venni a munkaerőpiac képzésrelevanciájú igényeit. Ugyanakkor a közoktatásnak és szakképzésnek nem lehet feladata, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges speciális képzéseket átvállalja.

1.5. A közoktatási feladatellátás jellemzői 1.5.1. A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere Az elmúlt időszak, évtized közoktatást érintő jogalkotási, szabályozási folyamata tovább romlott. A közoktatási törvény folyamatos módosítása, gyakran a költségvetési törvény keretein belül, az intézményvezetők részére egyre bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé, ellentmondásossá tette annak alkalmazását. Mára mind a közoktatási törvény, mind az azt

10

kiegészítő egyéb szabályozások olyan bonyolulttá, gyakran ellentmondásossá váltak, hogy alig-alig teszik lehetővé a korrekt jogalkalmazást. A kistérségek megjelenése, a létrehozásukat és működésüket szabályozó törvények és rendeletek tovább bonyolították a közoktatási intézmények működtetését, működését. Sok esetben az egy-egy területet szabályozó jogszabályok más-más törvényekből, rendeletekből „szedhetőek össze”, s a folyamatos változtatás, módosítás, átmeneti rendelkezés és életbeléptetés miatt majdnem követhetetlenek. Nem koherens a megyék és megyei jogú városok, valamint kistérségek ellátási kötelezettségének, együttműködésének a törvényi szabályozása. A települési önkormányzatok közoktatást érintő helyi rendeletei (pl. pedagógiai programok) alig vagy nem is töltik be szabályozó szerepüket. A nem önkormányzati fenntartású intézmények működési engedélyeinek kiadása, illetve működésük törvényességi ellenőrzése majdnem formális, a szakmai szempontokat kevéssé képes érvényesíteni. A bonyolult és esetenként ellentmondásos törvényi szabályozás mellett nem működik a törvényszegés ellenőrzése, a törvényes működés kikényszerítése. Informális tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a jogkövetés elmulasztása gyakran jár azzal, hogy a gyermekek, tanulók nem kapják meg a törvényesen garantált minimális szolgáltatást sem. Példaként: sok esetben nem teljesül a szakos ellátottság, nem teljesül óvodában a csoportokhoz rendelt két óvónő foglalkoztatása, megsértik a tanulók személyiségi jogait, a pedagógusok kiszolgáltatottak a szülőknek. Az ÁSZ és OKÉV ellenőrzések az elmúlt években megindultak, de a vizsgálatok a normatívák igénylésére terjednek ki, sem szakmai, sem egyéb szempontot érdemben nem vizsgálnak. A főjegyzői ellenőrzések a SZAK/Közoktatás pályázatok, illetve a 720 forintos normatívák megszűnésével vagy nem kötött felhasználású besorolásával esetlegessé váltak, többnyire nem működnek. A települési önkormányzatok fenntartói – bár még nem gyakran – de egyre többször élnek azzal, hogy szakmai, törvényességi és gazdaságossági ellenőrzést végeznek a MPI szervezésének igénybevételével, vagy szakértők megbízásával.

11

A fentiekből következően az MPI-ben a jogi, a tanügy-igazgatási szolgáltatásra egyre jelentősebb az igény a jegyzők, az intézményvezetők, az intézmények és az egyes pedagógusok, továbbá a szülők és diákok részéről is. Továbbá a kistérések részéről is. 1.5.2. A megye egyes településeinek közoktatási feladatellátása A megye szinte valamennyi települése gondoskodik önálló intézmény fenntartásával, társulás keretében vagy egyéb formában az óvodás és iskoláskorú gyermekek ellátásról. Bár minden település gyermekei ellátottak, néhány település, amely nem tart fenn óvodát és iskolát, megállapodást sem kötött azzal a fenntartóval, intézménnyel, ahol a gyermekek, tanulók ellátása megvalósul. Az alábbi táblázatok feladattípusok szerinti, illetve települési bontásban mutatják a feladat ellátási kötelezettséget. Kötelezően ellátandó feladatok, ill. a társulások által felvállalható feladatok Ellátásra kötelezett Települési önkorm.

Megyei jogú város

Óvodai nevelés 86. § (1)

X

Általános iskolai oktatás 86. § (1)

Feladat megszervezése

Társulás Megye intézményi

többcélú kistérségi*

X

X

X

X

X

X

X

Nemzeti és etnikai kisebbség számára nyújtott óvodai és általános iskolai ellátás 86. § (1)

X

X

X

X

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása óvodában, általános iskolában 86. § (2)

X

X

X

X

Kollégiumi ellátás, nemzeti etnikai kisebbség kollégiumi ellátása 86. § (3) a)

X

Középiskolai és szakiskolai ellátás 86. § (3) b)

X

Nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása 86. § (3) c)

X

Felnőttoktatás 86. § (3) d)

X

Alapfokú művészetoktatás 86. § (3) e)

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 86. § (3) f)

X

X

Nevelési tanácsadás 86. § (3) f)

X

X

Logopédiai szolgáltatás 86. § (3) f)

X

X

12

Ellátásra kötelezett Feladat megszervezése

Települési önkorm.

Megyei jogú város

Társulás Megye intézményi

többcélú kistérségi*

Gyógytestnevelés 86. § (3) f)

X

X

Kiegészítő kisebbségi oktatás 86. § (5)

X

Tankötelezettség végrehajtásának biztosítása, amennyiben helyben nem biztosítottak a feltételek 87. § (1) a)

X

Középiskolai, szakiskolai felvétellel összefüggő tájékoztató tevékenység 87. § (1) b)

X

Önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás 87. § (1) c)

X

Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 87. § (1) d)

X

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelése, amennyiben a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztathatók (utazó szakemberhálózat működtetésével) 87. § (1) e)

X

Fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása 87. § (1) f)

X

X

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 87. § (1) g)

X

X

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység megszervezése 87. § (1) g)

X

Konduktív pedagógiai ellátás 87. § (1) g)

X

Gyógytestnevelés feladatának ellátása utazó szakemberhálózattal 87. § (1) h)

X

Megyei állandó helyettesítési rendszer működtetése 87. § (4)

X

* Ha a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulást hoznak létre, és kötött felhasználású normatívát kívánnak igénybe venni, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 8. sz. mellékletének V/1.2. pontja alapján legalább 3 közszolgáltatási feladat ellátását kell felvállalniuk, amelyek közül egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatellátás, a másik a szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási ill. egészségügyi. Ha a 2. feladatcsoport közül csak egyet vállal, akkor választhat a 2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül. 10. számú táblázat

13

2

települési önkormányzat önként vállalt feladatellátása

3

települési önkormányzat ellátatlan feladata

4

megyei jogú város kötelező feladatellátása

5

megyei jogú város önként vállalt feladatellátása

6

megyei jogú város ellátatlan feladata

7

megyei önkormányzat kötelező feladatellátása

8

megyei önkormányzat önként vállalt feladatellátása

9

megyei önkormányzat ellátatlan feladata

10

intézményi társulási formában ellátott feladat

11

többcélú kistérségi társulási formában ellátott feladat

12

alapítványok, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények nem kötelező feladatellátása

13

egyházi nem kötelező feladatellátás

Óvodai nevelés 86. § (1)

95 -

-

1-4. osztály

27 -

-

5-8. osztály

1 -

-

1-8. osztály

44 -

Nemzeti és etnikai kisebbség számára nyújtott óvodai és általános iskolai ellátás 86. § (1) Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása óvodában, általános iskolában 86. § (2)

Alapítványok, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények nem kötelező feladatellátása

ellátatlan feladata

önként vállalt feladatellátása

kötelező feladatellátása

Megyei önkorm.




Megyei jogú város


Ellátandó közoktatási feladatok




Többcélú kistérségi társulási formában ellátott feladat

települési önkormányzat kötelező feladatellátása

Intézményi társulási formában ellátott feladat

1

Egyházi nem kötelező feladatellátás

Az összesítő táblában alkalmazott kódok:

2 -

-

-

-

-

85 -

1

4

-

-

-

-

-

-

1 -

-

-

-

-

-

-

-

-

27 -

-

-

2 -

-

-

-

-

110 -

19 -

-

2 -

-

-

-

-

-

-

-

-

95 -

-

2 -

-

-

-

-

-

-

-

-

177 -

-

-

-

-

Általános iskolai oktatás 86. § (1)

Kollégiumi ellátás, nemzeti etnikai kisebbség kollégiumi ellátása 86. § (3) a)

-

2 -

-

2 -

1 1

8

3

14

-

-

2 -

176 -

-

-

-

Nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátása 86. § (3) c) -

-

-

-

2 -

180 -

-

-

-

-

-

1 -

28 -

59 1








Megyei önkorm.



Középiskolai és szakiskolai ellátás 86. § (3) b)




Megyei jogú város



2 -


1

4

-

-

Felnőttoktatás 86. § (3) d)

-

3 -

-

2 -

176 -

-

Alapfokú művészetoktatás 86. § (3) e)

-

20 -

-

2 -

73 -

-

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 86. § (3) f)

-

3 -

-

2 -

161 -

-

-

17 -

-

Nevelési tanácsadás 86. § (3) f)

-

1 -

-

2 -

140 -

-

-

64 -

-

Logopédiai szolgáltatás 86. § (3) f)

-

2 -

-

2 -

47 -

-

-

136 -

-

Gyógytestnevelés 86. § (3) f)

-

5 -

-

2 -

146 -

-

-

29 -

-

Kiegészítő kisebbségi oktatás 86. § (5)

-

1 -

-

2 -

179 -

-

-

-

-

-

Tankötelezettség végrehajtásának biztosítása, amennyiben helyben nem biztosítottak a feltételek 87. § (1) a)

-

2 -

-

2 -

178 -

-

-

-

-

-

Középiskolai, szakiskolai felvétellel összefüggő tájékoztató tevékenység 87. § (1) b)

-

2 -

-

2 -

182 -

-

-

-

-

-

Önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás 87. § (1) c)

-

2 -

-

2 -

160 -

-

-

19 -

-

-

-

2 -

180 -

-

-

-

-

-

-

16 -

-

2 -

165 -

-

-

-

-

-

Fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása 87. § (1) f) -

1 -

-

2 -

142 -

-

-

37 -

-

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 87. § (1) g)

-

2 -

-

2 -

96 -

-

-

109 -

-

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység megszervezése 87. § (1) g)

-

-

-

2 -

162 -

-

-

19 -

-

Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 87. § (1) d) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelése, amennyiben a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztathatók (utazó szakemberhálózat működtetésével) 87. § (1) e)

-

-

15

Konduktív pedagógiai ellátás 87. § (1) g)

-

Gyógytestnevelés feladatának ellátása utazó szakemberhálózattal 87. § (1) h)

-

Megyei állandó helyettesítési rendszer működtetése 87. § (4)

-

-

-







Megyei önkorm. kötelező feladatellátása





Megyei jogú város





-

-

2 -

162 -

-

-

19 -

-

1 -

-

2 -

140 -

-

-

40 -

-

-

-

-

182 -

-

-

-

-

-

-

Megjegyzés: Az egyes sorok összege nem mindenütt 182, mivel egy településen belül két vagy több típusú feladatellátás is előfordulhat. 11. számú táblázat

A településekre és kistérségekre bontott adatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy adott szolgáltatásokat a települések gyermekei, tanulói és szülei hol tudnak igénybe venni, az 1. számú melléklet táblázata mutatja. 1.5.3. Intézményfenntartás a megyében A 182 településből 95 település önállóan tartja fenn óvodáját, 85 település társulási formában működteti. Ezeknek egy része többcélú intézmény, hasonlóan az általános iskolákhoz. A megyében 26 település tart fenn önállóan 1-4. évfolyamos általános iskolát, 44 település pedig 1-8. évfolyamos iskolát. Társulásos formában 110 település működtet 1-8. évfolyamos iskolát, 26 település pedig csak az 5-8. évfolyamos általános iskolai feladatellátásra társult. A 2006. nyarán módosított közoktatási törvény bizonyos létszámhatárok (osztályok száma és a tanulócsoportok létszáma) alatt előírja a tagintézménnyé válást, amely a megyében jelentős számú közoktatási intézményt érint. A megyében (hasonlóan a régióhoz) nagy számú az 1000 fő alatti kistelepülés. Őket különösen hátrányosan érinti a jelenlegi szabályozás szerint megvalósuló kistérségi normatívák kritériumrendszerhez kötött igénybevétele. Míg a keleti országrészben nagy létszámúak a települések, addig megyénkben sok az aprófalvas település, így 3-4 köszség

16

összefogásával sem mindig alakítható ki a költséghatékony (kistérségi kiegészítő normatívával támogatható) intézmény- és létszám nagyság. Az eszköz- és felszerelési jegyzék 2008. szeptember 1-jei teljesítésére 119 intézmény kért engedélyt, 20 nem kért. A kérelmezők egy kivételével meg is kapták az OKÉV engedélyét. Tanulólétszámok Alapfokú oktatást folytató intézmények

Óvodák Csoportszám Létszám

Középfokú oktatást végző intézmények

Osztályok száma

Létszám

Osztályok száma

Létszám

2005/2006. tanév

718

15 655

1 767

37 353

968

25 991

2006/2007. tanév

*

13 450

*

33 528

*

26 432

2007/2008. tanév

*

13 172

*

33 066

*

25 982

* Előre nem meghatározható. 12. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Az intézmények épületeinek helyiségei Óvodák

Alapfokú oktatást folytató intézmények


190

173

63*

Aula

x

88

Nem kaptunk adatot.

Tornaterem

x

107

55

Tornaszoba

102

105

x

Intézmények száma

* A 3 db felnőttoktatást végző és a 7 db speciális és képességfejlesztő szakiskolával együtt. 13. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Megállapítható, hogy a közoktatási intézmények meghatározó hányada nem rendelkezik a szükséges épületekkel. Eszközjegyzék Az oktatási miniszter 1998-ban adta ki a közoktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékét, melyet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) rendelet 7. számú melléklete tartalmaz. A jegyzék végrehajtásához a fenntartóknak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132. § (11) bekezdése alapján ütemtervet kellett készíteniük 2001. július 31-ig. Ebben az ütemtervben kellett meghatározni, hogy a fenntartók milyen módon hajtják végre az eszköz- és felszerelési jegyzékben

17

foglaltakat. Az ütemterv elkészítésekor figyelembe kellett venni, hogy a jegyzékben előírtak alkalmazása 2003. augusztus 31-jétől kezdődően kötelező. A közoktatási törvény 2003. évi módosítását követően, a 128.§ (17) bekezdése értelmében lehetővé vált, hogy az OKÉV –a fenntartó 2003. december 31-ig benyújtott kérelmére – engedélyezheti az eszközjegyzékben foglaltak 2008. augusztus 31-éig való teljesítését. Adatgyűjtésünk a fentebb megjelölt jogszabályi alapján történt, az intézményvezetőkkel való egyeztetéssel, az intézmények eszköz- és felszerelési jegyzékéhez készített tervezetek és költségvetési előirányzatok alapján.

Óvodák



2005/2006. tanév

87 743 000 Ft

199 534 585 Ft

374 950 100 Ft

2006/2007. tanév

105 980 000 Ft

203 012 445 Ft

213 210 500 Ft

2007/2008. tanév

224 810 950 Ft

548 066 250 Ft

371 198 000 Ft

14. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Tervezett felújítások Óvodák



2005/2006. tanév

137 646 420 Ft

485 002 515 Ft

323 388 000 Ft

2006/2007. tanév

228 099 581 Ft

678 010 000 Ft

388 799 000 Ft

2007/2008. tanév

350 704 000 Ft

426 600 000 Ft

336 093 082 Ft


Az eszköz- és felszerelési jegyzék ütemezett teljesítésén túl – amely a jelzett három tanév időszakára több mint 1,14 MD forint ráfordítást igényelne, s további kiegészítést az amortizáció miatt – a fenntartók további felújításokat (ablakcserék, tetőcsere stb.) tartanak szükségesnek. A fenti táblázatból jól látható, hogy a jelenlegi tanévtől számítva 2008. szeptemberéig a fenntartóknak mintegy 3,4 MD forintot kellene a közoktatási intézményeik felújítására fordítaniuk. Eszközfejlesztésre és felújításra a települések saját tervezése alapján a 2008 őszéig mintegy 4,5–5 MD forintot kellene fordítani.

18

Pedagógusok adatai


Óvodák



190

173

63

0

14,4%

38,1%

100%

85,6%

61,9%

Pedagógusok neme Férfi Nő

Teljesítette-e 2005. október 1-jéig a kötelező 120 órát? Igen

89,4%

83,6%

68,6%

Nem

10,6%

16,4%

31,4%

Rendelkezik-e pedagógus-szakvizsgával? Igen

20,3%

14,2%

17,7%

Nem

79,7%

85,8%

82,3%


Alkalmazotti adatok Óvodák Intézmények száma



190

173

63

Pedagógusok összlétszáma

1331

3110

2407

Óvodapedagógusok száma

1331

*

*

Tanítók száma

*

1583

162

Általános iskolai tanárok száma

*

1589

513

Középiskolai tanárok száma

*

231

1429,5

Igazgatók száma

*

159

60

Igazgatóhelyettesek száma

*

188

125

Ügyviteli dolgozók száma

*

289

312,75

Technikai dolgozók száma

420

902

874

* Nincs adat. 17. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A középfokú intézményekben a legmagasabbak a pedagógusok létszámához viszonyítva az alkalmazotti létszámok (36,3%). Ez az arány a közoktatási feladat ellátás szintjén 32%. Az alapfokú és középfokú intézmények nagyon sok esetben többcélú intézményi típusként működnek. Ebben az esetben a pedagóguslétszámok nem különíthetőek el intézménytípus szerint.

19

Az egyes közoktatási intézménytípusokat tekintve megállapítható, hogy az óvodák és gimnáziumok rendelkeznek a legteljesebb szakos ellátottsággal. A legrosszabb a helyzet az általános iskolák felső tagozatain. A megye településeinek összesítése során – a két megyei jogú várost nem számítva – kiderült, hogy az intézmények 64%-ban van, 36%-ban nincs szakemberhiány. Ez nagyon magas arányszám. A kistérségi áttanítási, helyettesítési rendszer működésével a 2006/2007-es tanévtől jelentősen javulhat a szakos lefedettség aránya. A kirendelés intézményével a nagyobb iskolafenntartóknál mind az általános iskolai, mind a középfokú oktatásban teljessé tehető a szakos lefedettség. Az óvodákban elsősorban a szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek hiánya számottevő. Több óvodában hiányzik óvodapedagógus, mert a fenntartók nem biztosítják a csoportonkénti két óvónő foglalkozatását. Az általános iskolákban a szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek hiánya mellett elsősorban a modulok, illetve a rajz, az ének-zene, a kémia, a technika, a földrajz, a fizika, a biológia tantárgyak oktatásához nincsen elegendő szakember. Sok iskolában jelent gondot, hogy a nyelvtanításhoz nincsenek nyelvszakos tanárok. Általános jellemző, hogy a pedagógusok nagy számban és jelentős óraszámban nem a szakjaiknak megfelelően tanítanak. Gyakorlatilag nem vagy alig élnek az intézményvezetők a részfoglalkoztatás lehetőségével. A pedagógusoknak igyekeznek minden körülmények között legalább a kötelező óraszámuk lefedését biztosítani, akár úgy is, hogy nem a szakjuknak megfelelő feladatokat kapnak a tantárgyfelosztásban. Ez az megye kis és nagytelepüléseire, városaira is jellemző. Az óvodák épületeinek állapotára jellemző, hogy mindössze 10%-uk mondható korszerűnek, 25%-a jónak, közel felében kisebb-nagyobb, 19%-án átfogó felújítást kellene végrehajtani. Az általános iskoláknál is hasonló az arány, ott 9% mondható korszerűnek, 15%-a teljes felújításra szorul, s közel felében kellene kisebb vagy nagyobb (átalakítás, ablakcsere stb.) felújítást végrehajtani. Az általános iskolák épületének állapota

Az óvodák épületének állapota 19%

48%

10%

Korszerű, kifogástalan

25%

Jó Korszerű, kifogástalan Jó

46%

Kisebb felújításra szorul Átfogó felújításra, bővítésre szorul

Kisebb felújításra szorul

14%

Átfogó felújításra, bővítésre szorul

29% 9%

1-2. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

20

1.5.4. A kistérségek szerepe a közoktatási feladatellátás területén A kistérség fogalmát a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat adja meg, mely szerint „a kistérség földrajzilag egymással határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását”. A további, folyamatosan életbe lépő szabályozások megerősítették a többcélú kistérségi társulásokat, létrehozva 168 statisztikai kistérséget. Ezekben meghatározóak a közoktatást érintő feladatok (szakmai hatékonyság növelése, szakszolgálati feladatok ellátása), amelynek keretében a 2005. évtől a támogatás normatív alapúvá vált, jelentősen erősítve a biztonságot és tervezhetőségét. A törvényi szabályozás értelmében azon közoktatási feladatokat illetően, ahol a kistérség feladatot vállal át a megyétől, megszűnik a megye állátási kötelezettsége, de megmarad minden olyan településen, amelyik nem csatlakozott a társulás közoktatást érintő részéhez. A jelenlegi megyei fejlesztési terv a kistérségi fejlesztési tervek szempontjainak figyelembe vételével készült, tekintettel az általuk vállalt és ellátott vagy ellátandó, közoktatási szolgáltatást érintő feladatokra. Jelenleg (2006. augusztus) is folyamatban van annak egyeztetése, hogy a feladatellátásban milyen formában működnek együtt a kistérségek és a megye, illetve a megyei jogú városok. Megyénkben hét statisztikai kistérség jött létre.

3. számú ábra. 2004. évi adat

21

A kistérségek keretében a közoktatási feladatellátás társulásos formában történő megszervezése az óvodák közel felét, míg ez az általános iskolák több mint felét érinti. A kistérség 2006 augusztusában megyénkben egyetlen közoktatási intézményt sem tart fenn. A kistérségek elsősorban szakszolgálati feladatellátást vállalták, azok közül legtöbben a logopédiai ellátást és a gyógypedagógiai tanácsadást választották. Jelen időpontban nem létszik törekvés a kistérségek részéről arra, hogy egységes iskolát szervezzenek kistérségi fenntartásban. Ha erre sor kerül, szükséges lesz a középfokú intézményeket fenntartó megyei városokkal történő feladat-ellátás összehangolás. A győri kistérség a tanulási képességet vizsgáló szakértői, valamint a szakmai szolgáltatási tevékenységet is vállalta, de a feladatot a megyei fenntartású intézmények látják el. Veszprém megye néhány települése is a mi kistérségeinkkel együttműködve látja el a feladatát.

1.6. Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete 1.6.1. Óvodai ellátás 1.6.1.1. Törvényi szabályozás A közoktatási törvény (Kt.) 8. § (2) értelmében az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése értelmében meg nem kezdi. Ez legkorábban abban a naptári évben lehet, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti. Közoktatási törvény 24. § (3) értelmében „A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” Az óvodák tartalmi munkáját legjelentősebben befolyásoló törvényi változás az elmúlt időszakban a Kt. 47. § értelmében a nevelési programok felülvizsgálata, illetve kiegészítése volt. A törvényi rendelkezés értelmében az óvodáknak ki kellett egészíteniük nevelési programjaikat a differenciált képességfejlesztéssel, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységekkel, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáinak, illetve azok továbbfejlesztésének lehetőségeivel. A Kt. 102. §-a értelmében az intézmények meghatározták minőség elveiket, és a fenntartó minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélokra alapozva elkészítették és működtetik minőségirányítási programjaikat.

22

1.6.1.2. Az óvodai intézményhálózat, a gyermeklétszám és a férőhelyek számának alakulása A 2005/2006. nevelési évben a megye 182 településén 190 óvoda működött, 30-cal kevesebb, mint az 1999/2000. nevelési évben. 49 településen nem működik óvoda, ez azt jelenti, hogy a települések 26%-a az óvodai feladatellátást nem helyben biztosítja. Az elmúlt hat évben az óvodába járó gyermekek száma 3113 fővel csökkent a megyében, számuk a 2005/2006-os nevelési évben 15 655 fő volt. Az óvodai férőhely kihasználtság az óvodás korú gyermekek létszáma és az egyes óvodák alapító okiratában meghatározott maximális férőhely száma alapján számolható. Ezeket az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy milyen feltöltöttséggel működnek a vizsgált települések óvodái, hol vannak nagy számban kihasználatlan férőhelyek, aminek a fenntartása jelentős mértékben terhelheti az önkormányzati költségvetést. Egy meghatározott nagyságú, meghatározott férőhellyel rendelkező intézmény fenntartása akkor gazdaságos, ha kihasználtsága közelíti a 100%-ot, hisz így az egy gyermekre eső fenntartási költségek ebben az esetben terhelik az önkormányzatok költségvetését a legkisebb mértékben. Az önkormányzatok jelenlegi szűkös finanszírozási feltételei mellett egyetlen képviselő testület sem engedheti meg magának, hogy tárgyi erőforrásaikat és közoktatási épületeiket úgy használják és üzemeltessék, hogy az igénybevétel 20–40%, vagy akár 50% körüli érték legyen, amire a megyében sajnos számos példát találhatunk. Az

alábbi

diagram

a

megye

kistérségeiben

mutatja

a

férőhely-kihasználtságot.

Megállapíthatjuk, hogy egy kistérség – a győri – kivételével a kistérségekben ez a mutató nem éri el a megyei értéket, a legalacsonyabb a kapuvári kistérségben.

Cs or Ka nai pu vá M. ri So óv pro n- F ár i ert ő P.h d a lm i Gy Té ti k őri ist ér s ég

100 90 80 70 60 50 40 30 20 79 60 85 76 82 94 77 10 0

4. számú ábra. Férőhely-kihasználtság a kistérségekben 2005

23

Az átlagosan egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma a megyében 19,5 fő, ami ha kevéssel is, de alatta van a törvényi 20-as átlaglétszámnak. Lényegesebb alacsonyabb, mint a törvényi maximum, a 25 fő. A települések nagy részében, illetve a városokban az országos átlaghoz közelítő értékeket mutatnak a csoportlétszámok. A legalacsonyabb létszámú csoportokkal a Csornai, Kapuvári és a Sopron-Fertődi kistérségekben működnek az óvodák. Ugyanezt az értéket vizsgálva az összes kistérségben az alábbiakat tapasztalhatjuk:

Té ti

So pr on i M .ó vá ri Ka pu vá ri C so rn ai P. ha lm i

G

yő ri

24 23 22 21 20 19 18 17

5. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

A legalacsonyabb, és a közoktatási törvény előírásai szerinti átlagos csoportlétszámot sem érik el a Kapuvári kistérségben, a legmagasabb és törvényi maximumhoz közelítőek a Győri kistérségben a csoportlétszámok. Az óvodák esetében a „bejáró” gyermekek száma megyei szinten 921 fő, ami az óvodások 6%-a. Ezen gyermekek döntő többsége 753 fő egyéni megoldással, valószínűleg gépkocsival utaznak, 221 kisgyermek tömegközlekedéssel, és csak 22-en iskolabusszal, illetve 42-en falugondnoki szolgálattal. Az óvodáskorú lakosság mozgását vizsgálva a megyében nagy eltérések mutatkoznak, pl. a megyei jogú városok esetében. A győri óvodák 390, a környező településekről bejáró gyermeket fogadnak, Sopronban csak 53-at, ugyanakkor Mosonmagyaróváron 66-ot. A két megyei jogú város nagyságát és vonzáskörzetének kiterjedését számításba véve is nagy az eltérés, majdnem 50%. A többi városban – Fertődöt kivéve, ahol a legmagasabb a megyében – elenyésző a bejáró óvodások száma.

24

Város:

Győr

Sopron

Mosonmagyaróvár

Kapuvár

Csorna

Pannonhalma

Tét

Fertőd

Bejárók száma

390

53

66

4

26

3

4

14

Százalékuk:

9%

5%

6%

1%

7%

2%

3%

12%

18. számú táblázat. Bejáró óvodások száma 2005.

Az intézmények fenntartási költségeinél az önkormányzatok számára az egyik legjelentősebb mutató az egy pedagógusra jutó gyermekek száma. Ha megvizsgáljuk a megye városaiban és a kistérségekben az egy pedagógusra jutó gyermekek számát és összevetjük a megyei, országos és az OECD-országok adataival, költséghatékonysági szempontból fontos és előremutató értékek elemzésére nyílik lehetőségünk a jelenlegi működés gazdaságosságát tekintve. Országos átlag:

Gy-M-S. megye 2005/2006.

OECD országok átlaga:

10,6

11,8

15,5

19. számú táblázat. 2005.

11 10,5 fő

10 9,5 9 ti Té

ár i Cs orn ai P. ha lm i

Ka pu v

Mó vá ri

ert

SF

Gy őr

i

őd i

8,5

6. számú ábra. Az egy pedagógusra jutó gyermek száma a kistérségekben 2005.

A kistérségek esetében azt látjuk, hogy kiugró eltérés a Kapuvári és a Sopron-Fertődi kistérségben van. 1.6.1.3. Az óvodák fenntartók és szervezeti formájuk szerinti megoszlása Az óvodák esetében a megyét a fenntartói sokszínűség jellemzi. Az önkormányzati, az egyházi, alapítványi és magánóvodák mellett megtalálhatók a szervezetileg felsőoktatási intézményhez tartozó gyakorló óvodák is. Költséghatékonysági szempontok előtérbe kerülése miatt országos szinten egyre elterjedtebb az a gyakorlat különösen kistelepüléseken, hogy többcélú intézmények szervezeti keretében

25

működnek a szakmailag önálló óvodák. A megyében az ilyen szervezeti keretek közt működő óvodák száma 38, ami az intézmények számának 20%-a. A legmagasabb Győrben a többcélú intézmények keretében működő óvodák száma 14, míg Mosonmagyaróváron ez a szervezeti forma egyáltalán nem létezik, Sopronban is csak egyben. Azzal az országosan jellemző tendenciával, miszerint az egy városban működő óvodákat egy óvodaigazgatóság alá vonják össze és hoznak létre így egy mamut intézményt, a megyében nem találkoztunk. A megye óvodahálózatában nem hangsúlyosan, de jelen vannak a vallás iránt elkötelezett nevelést nyújtó óvodák. Az egy alapítványi fenntartású óvoda, mely Győrben működik, közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban. 1.6.1.4. Az óvodai ellátás feltételrendszerének alakulása Az óvodai csoportok számának alakulása A 2005/2006 nevelési évben a megyében 718 óvodai csoport működik, a férőhelyek száma 15 952 , a felvett gyermekek száma 15 655 fő. Az egy csoportos óvodák száma a megyében 53. Különösen magas a számuk a csornai és a kapuvári kistérségekben, ahol az intézmények 72%, illetve 76%-a egycsoportos óvodaként működik. Az osztatlan csoportok száma, ahol a 3-7 éves korosztály együttes nevelése folyik részben szakmai, részben szervezési szempontok szerint is kiemelkedően magas, 365 óvodai csoport, ami az összes csoport fele. Azokon a kistelepüléseken, ahol csak egy csoportot indítanak, más szervezeti keretek közt ez nem is lenne megoldható. Ugyanakkor szakmai szempontból is előnyös ez a szervezeti forma és a nagyobb városokban is - ahol egyébként csoportszervezési nehézségek nem indokolják -, találkozhatunk nagy számban osztatlan csoportokkal. A települési demográfiai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy új óvoda építésére az elkövetkező hat évben alig lesz szükség. Az óvodák épületének állapota 19%

10% 25% Korszerű, kifogástalan Jó

46%

Kisebb felújításra szorul Átfogó felújításra, bővítésre szorul

7. számú ábra. Az óvodák épületének állapota 2005.

26

Az intézményvezetők – építési szakvéleménnyel ritkán alátámasztva – a megye óvodaépületeinek 1/3-át minősítették jónak, illetve kifogástalannak, 50%-át pedig kisebb felújításra és 20%-át pedig teljes átépítésre szorulónak. Mint azt az alábbi táblázat is mutatja a legmagasabb számban a győri kistérségben szorulnak teljes felújításra, átépítésre az óvodák.


Intézmény neve Csorna összesen

Jó



2

0

1

0

4

7

11

4

3

3

17

9

9

13

23

12

0

0

0

1

2

4

6

3

0

1

5

2

2

4

18

6

Sopron összesen

0

1

8

5

Fertőd összesen

0

0

0

1

1

13

17

10

0

0

1

0

0

5

8

0

0

0

0

1

Pannonhalmai kistérség összesen

2

3

6

1

MINDÖSSZESEN:

20

49

89

36

Csornai kistérség összesen Győr összesen Győri kistérség összesen Kapuvár összesen Kapuvári kistérség összesen Mosonmagyaróvár összesen Mosonmagyaróvári kistérség összesen

Sopron-Fertődi kistérség összesen Tét összesen Téti kistérség összesen Pannonhalma összesen


Az elkövetkező időszakban inkább az infrastruktúra minőségi fejlesztése (intézményi felújítások, karbantartások), illetve a nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök pótlása a cél, hiszen csak 55 intézmény (28%) minősítette jól felszereltnek az óvodát, 97 intézmény (51%) rossznak, elavultnak minősített az óvoda felszereltségét. Az intézmények éves költségvetési keretéből ezek pótlására, illetve fejlesztésére nincs minden évben elegendő forrás, a szülők, vállalkozók segítségére, illetve kis számban pályázati lehetőségek kihasználására támaszkodhatnak ezen a téren az óvodák.

27

Az óvoda felszereltsége Intézmény neve

Élelmiszerhigiénia

Tornaszoba

Csorna összesen

Öltöző és mosdó helyiségek

4

3

5

17

23

26

22

33

31

36

54

53

0

1

1

9

14

14

6

8

7

15

27

32

Sopron összesen

6

12

13

Fertőd összesen

0

1

0

12

38

34

1

1

1

7

13

13

1

1

1

Pannonhalmai kistérség összesen:

6

10

11

MINDÖSSZESEN

102

179

183

Csornai kistérség összesen Győr összesen (33) Győri kistérség összesen Kapuvár összesen Kapuvári kistérség összesen Mosonmagyaróvár összesen Mosonmagyaróvári kistérség összesen:

Sopron-Fertődi kistérség összesen Tét összesen Téti kistérség összesen: Pannonhalma összesen


A tárgyi feltételek egyik legfontosabb minőségi mutatója a tornaszobák száma, illetve a csoportok számának megfelelő mosdó és öltözőhelyiségek, a felnőtt személyzet részére szükséges járulékos helyiségek száma. A helyiségek megléte az óvodák 80%-ban az eszközjegyzék szerint hiányos. A legnagyobb problémát a tornaszobák hiánya okozza. A megyében minden második óvodában hiányzik a tornaszoba, amennyiben van, felszereltségüket az óvodák fele gyengének, elavultnak minősítette. Az óvodák számának arányában a legkevesebb a tornaszobával rendelkező óvodák száma a Sopron-Fertődi kistérségben. A tornaszoba minősége a megye óvodáiban Rossz, elavult

52

Gyengén felszerelt

6

Megfelelő

29

Korszerűen, jól felszerelt

15

Rossz, elavult Gyengén felszerelt

15%

Megfelelő Korszerűen, jól felszerelt

51%

28% 6%

8. számú ábra. MPI adatfelvétel 2005.

28

Sok helyütt egyéb járulékos helyiségek is hiányoznak pl. szertár, felnőtt étkező, öltöző, logopédiai szoba, orvosi szoba, beteg elkülönítő. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy azokban az óvodákban, ahol csoportok szűntek meg és nagyobb átalakítás nélkül megoldható volt, az intézmények kihasználták ezeket a lehetőségeket és a felszabaduló csoportszobákból a hiányzó helyiségek kerültek kialakításra. Személyi feltételek Az óvodapedagógusok száma a 2005/2006-os nevelési évben 1331 fő volt a megyében. Ez 53-al kevesebb az előző vizsgált időszakhoz, 1999-hez képest. A főiskolai (felsőfokú) végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok száma 1285 fő, 46 fő óvodapedagógus csak középfokú végzettséggel rendelkezik, a többiek egyéb végzettséggel. Több óvodai csoportban nincs meg a kettes óvónői norma, illetve hiányzik a dajka. Az óvodapedagógusok

szakmai felkészültségét mutatja,

hogy 41 fő rendelkezik

óvodapedagógusi diplomáján túl fejlesztőpedagógusi végzettséggel, 4 fő pedig logopédusi végzettséggel.

Életkor

szerinti

megoszlásban

vizsgálva

az

óvodapedagógusokat

megállapíthatjuk, hogy 40%-uk 40-50 év közötti, és csak 4%, 59 fő a pályakezdő. A dajkák száma a 2005/2006-os nevelési évben a megyében 650 fő. Ebből 422-en OKJ-s dajka képesítéssel, 228 fő pedig egyéb végzettséggel rendelkezik. A más munkakörben alkalmazott óvodai kisegítő személyzet létszáma a vizsgált időszakban a megyében 420 fő volt. A dajkák száma kevesebb, mint a jelenleg működő óvodai csoportok száma. 1.6.2. Általános iskolai ellátás 1.6.2.1. Az általános iskolai intézményhálózat A megyei fejlesztési-terv felülvizsgálatának időszakában – az eddigiekhez (1997., 2000.) képest – a fenntartói irányítás tekintetében a következő módon változott meg a helyzet:

29

Az általános iskolák számának alakulása fenntartók szerint Intézmények száma

Fenntartói jelleg

1996/97. tanév

1999/2000. tanév

2005/06. tanév

Települési önkormányzat

188

184

115

Fenntartói társulás•

n.a

n.a

34

0

0

0

Többcélú kistérségi társulás Megyei önkormányzat

4

Egyéb (egyh., alapítv., magán stb.) fenntartók

15

19

20

Összesen

203

203

173


Már ez a rövid adatsor is mutatja, hogy az önálló jogállású•• általános iskolák száma megyénkben a közelmúltban − az 1999/2000. tanévhez képest − közel 14,3%-kal csökkent, s ezzel együtt jelentősen megnőtt az ún. intézményfenntartói társulások száma. Többcélú kistérségi társulás – mint ahogy az egész országban – nálunk sem működtet saját alapítású egyetlen iskolát sem. A következő években a tagiskolai rendszerben működő iskolák számának jelentős növekedése várható. Mindezen tendenciákat még inkább láthatjuk, ha az általános iskolák és megyénk településeinek számát vetjük össze: Alapfokú nevelést-oktatást folytató intézmények számának alakulása településtípusok szerint Településtípus/ települések Megyei jogú városok

48

Győr

37

Sopron

11

További városok

•

intézmények száma

17

Mosonmagyaróvár

7

Csorna

3

Kapuvár

3

Jánossomorja

1

Pannonhalma

1

Fertőd

1

Tét

1

Az előző Fejlesztési-terv nem tartalmaz ilyen jellegű adatot. Azaz a tagiskolákat illetve telephelyet nem számítva

••

30

Településtípus/ települések

intézmények száma 108+15••

Községek Kistérségenként: csornai

18+4•

győri

23+2••

kapuvári

10+4••

mosonmagyaróvári

16+2••

sopron-fertődi

22+2••

téti

9+1••

pannonhalmi

10 173+15

Összesen


A fenti két táblázat meglepő ellentmondásra mutat rá: megyénk általános iskoláinak 62,4%-a (a tagiskolákat is beleszámítva pedig 65%-a) a községekben működik. Az ugyanilyen jellegű képzést (is) biztosító 66 városi iskola 57,6%-a pedig a megyeszékhelyen van. Mindezekkel összhangban érdekes tény az is, hogy a négy legújabb város – falvainkhoz hasonlóan – csak egy-egy általános iskolát tart fenn. Jól látható az is, a hogy fenntartói társulások – négy városi (Kapuvár /2/, Mosonmagyaróvár és Tét) mellett – igazában csak a községekben működnek. Ennek múltbeli „gyökere” az 1970-es évek körzetesítési törekvéseiben keresendő. A jelenlegi társulások legnagyobb ösztönzője pedig az ezzel együtt járó közoktatási törvényi és a hozzá kapcsoldódó költségvetési támogatás. Általános iskolát nem működtető települések száma: 51. Ha azonban nem számítanánk a tagiskolákat, akkor 66 lenne azon települések száma, ahol − jogi értelemben − nincs általános iskola. Mindez még árnyaltabbá válhat a következők segítségével: Győr-Moson-Sopron megye statisztikai kistérségeihez, illetve a többcélú kistérségi társulásaihoz tartozó települések száma, valamint alapfokú (általános iskolai) nevelést-oktatást folytató intézmények száma kistérségi bontásban.

••

A tagiskolákat illetve telephelyet is beszámítva Dört, Fehértót, Rábacsanakot és Szilsárkányt is számítva. •• Börcsöt és Vámosszabadit is számítva. •• Dénesfát, Gyórót, Hövejt és Kisfaludot is számítva. •• Máriakálnokot és Újrónafőt is számítva. •• Szakonyt és Répceszemerét is számítva. •• Rábacsécsényt is számítva. •

31

A kistérség rövid elnevezése

Városok száma

Községek száma

Városban működő ált. isk. száma

Községben működő ált. isk. száma

győri

1

26

38 (9+14+15) •

23••+2

pannonhalmi

1

17

1

10

téti

1

18

1

9+1

mosonmagyaróvári

2

24

8

16+2

csornai

1

33

3

18+4

kapuvári

1

18

3

10+4

sopron-fertődi

2

37

12

22+2

Összesen:

9

173

66

108+15


A győri kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái A település lakosságszáma (2005. január 1.)

Az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formája: (nincs=0)

az általános iskolás bejáró tanulók %-os aránya

GYŐR

126 308

1-8.

18,6

ABDA

3 119

1-8.

21,4

BŐNY

2 255

1-8.

16,5

BÖRCS tagiskola

1 084

1-4.

0

DUNASZEG

1 804

1-8.

12,9

686

1-4.

0

ENESE

1 761

1-8.

35,1

GÖNYŰ

3 147

1-8.

1,3

GYŐRLADAMÉR

1 309

1-8.

6

GYŐRÚJBARÁT

5 130

1-8.

8,9

GYŐRÚJFALU

1 192

1-4.

4

GYŐRZÁMOLY

1 867

1-8.

0,8

IKRÉNY

1 766

1-8.

0

795

1-8.

53,6

A GYŐRI kistérség települései

DUNASZENTPÁL••

KISBAJCS •

Győr Megyei Jogú Város közvetlenül 9 általános iskolát illetve további 14 többcélú intézményt működtet, valójában még ezen is túl (egyházi, alapítványi, magán fenntartásban) , a megyeszékhelyen 38 intézményben folyik alapfokú nevelés-oktatás! •• Mezőörsön két általános iskola is működik. ••

A tagiskol

32

A GYŐRI kistérség települései

A település lakosságszáma (2005. január 1.)



KORONCÓ

1 944

1-8.

1,5

KUNSZIGET

1 201

1-8.

0,9

MEZŐÖRS

983

1-8.

57,2•

NAGYBAJCS tagiskola

914

1-4.

0

NAGYSZENTJÁNOS

1 899

1-8.

6,9

NYÚL

3 919

1-8.

3,5

ÖTTEVÉNY

2 821

1-8.

1,8

PÉR

2 425

1-8.

0

RÁBAPATONA

2 560

1-8.

0

576

1-4.

0

TÖLTÉSTAVA

1 984

1-8.

3

VÁMOSSZABADI tagiskola

1 362

1-4.

0

0

0

RÉTALAP (megszűnik 2006. IX.-től)

VÉNEK

174


Lélekszám szerint a győri a legnagyobb kistérség. Érthető módon a centralizáció és a sokszínűség a nevelés-oktatás ezen területén is itt érvényesül a legjobban. Ezzel szemben némileg ellentmondásként is tapasztalható, hogy a győri kistérség további 26 településéből mindössze kettőben – Nagybajcson és Véneken – egyáltalán nem működik általános iskola. További ötben pedig csak 1-4. évfolyamos oktatás folyik, közülük kettőben tagiskolaként. Egy községben – Mezőörsön – két intézményben is folyik általános iskolai oktatás, az egyik fenntartói társulásban, a másik alapítványi jelleggel működik.

•

Az önkormányzati iskolában 41,9%, az alapítványiban pedig 81,4%.

33

A pannonhalmi kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái A település A PANNONHALMI kistérség lakosságszáma települései (2005. január 1.)



1-8.

2,4

PANNONHALMA

3 572

BAKONYGYIRÓT

167

0

0

BAKONYPÉTERD

296

0

0

BAKONYSZENTLÁSZLÓ

1 967

1-8.

19,6

ÉCS

1 811

1-8.

5,9

FENYŐFŐ

155

0

0

GYŐRASSZONYFA

517

1-8.

52,2

1 486

1-8.

2,5

LÁZI tagiskola

596

1-4.

0

NYALKA

457

0

0

PÁZMÁNDFALU

972

1-8.

3,7

RAVAZD

1 216

1-8.

6,6

ROMÁND

340

1-4.

45

SIKÁTOR

358

0

0

TÁP

723

1-8.

24,4

TÁPSZENTMIKLÓS

913

1-8.

25,2

TARJÁNPUSZTA

403

0

0

1-8.

43,8

GYŐRSÁG

VESZPRÉMVARSÁNY

1 054


A győri kistérségtől földrajzilag délre fekszik a pannonhalmi kistérség. Nemcsak az jellemző rá, hogy Győr-Moson-Sopron valamint Veszprém megye határán van. Az itteni települések kis lélekszámú jellemzőjéből következik, hogy a községek közel 40%ban egyáltalán nem működik általános iskola.

34

A téti–sokoróaljai kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái A település a TÉTI kistérség települései lakosságszáma (2005. január 1.) TÉT

4 095



1-8.

12

ÁRPÁS

273

0

0

BODONHELY

341

0

0

CSÍKVÁND

527

0

0

FELPÉC

859

1-4.

0

GYARMAT

1 356

1-8.

43,5

GYÖMÖRE

1 350

1-8.

21,3

GYŐRSZEMERE

3 038

1-8.

0,5

KAJÁRPÉC

1 402

1-8.

21,4

KISBABOT

233

0

0

92

0

0

MÓRICHIDA

884

1-8.

26,8

RÁBACSÉCSÉNY tagiskola

610

1-8.

37,1

RÁBASZENTMIHÁLY

550

1-4.

4,5

RÁBASZENTMIKLÓS

139

0

0

SOBOR

331

0

0

1-8.

40,8

0

0

1-8.

2,9

MÉRGES

SOKORÓPÁTKA SZERECSENY TÉNYŐ

1 096 905 1 506


A téti kistérség számbeli mutatói szinte megegyeznek a pannonhalmival. Ugyanakkor ezen térség földrajzi összetétele még ez utóbbinál is bonyolultabb, sőt mesterségesebb: Egyik része Sokoróalja, a másik pedig a Rába-part vonatkozó területe, ennek további jellemzője, hogy a folyó bal és jobb partjáról is tartoznak ide települések. Mindezeken túl, legdélibb középső területe – három községgel – 1990 előtt szintén Veszprém megyéhez tartozott. Tét város – ezen „távolságok” mentén − a térség földrajzi központjában helyezkedik el. A községek 55,5%-ában működik általános iskola, egy 1-8. évfolyamos tagiskolaként, kettő pedig csak 1-4. évfolyammal.

35

A mosonmagyaróvári kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái Az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formája: (nincs=0)


30 728

1-8.

14,3

ÁSVÁNYRÁRÓ

2 001

1-8.

3,5

BEZENYE

1 549

1-8.

3,6

DARNÓZSELI

1 599

1-8.

2,1

DUNAKILITI

1 839

1-8.

10,9

0

0

1-8.

0

0

0

A MOSONMAGYARÓVÁRI kistérség települései MOSONMAGYARÓVÁR

DUNAREMETE


250

DUNASZIGET

1 480

FEKETEERDŐ

457

HALÁSZI

2 928

1-8.

0,4

HÉDERVÁR

1 128

1-8.

18

HEGYESHALOM

3 581

1-8.

0

JÁNOSSOMORJA

6 057

1-8.

6,7

0

0

1-8.

17

0

0

KÁROLYHÁZA

525

KIMLE

2 280

KISBODAK

389

LÉBÉNY

3 125

1-8.

1,2

LEVÉL

1 744

1-8.

0,7

0

0

1 570

1-8.

0

637

1-8.

4,7

MOSONSZENTMIKLÓS

2 509

1-8.

1,4

MOSONSZOLNOK

1 630

1-8.

0

682

1-8.

50

2 659

1-8.

0

ÚJRÓNAFŐ tagiskola

844

1-8.

0

VÁRBALOG

455

0

0

LIPÓT

699

MÁRIAKÁLNOK tagiskola MECSÉR

•

PÜSKI RAJKA


A Szigetközt foglalja magába a mosonmagyaróvári kistérség 26 települése. Elhelyezkedésük s így a térség belső szerkezete is folyókhoz „kötött”. Az egykori megyeszékhely iskolaváros jellege ma is érvényesül, míg az új város, Jánossomorja – mely egykoron 3 önálló település volt − iskolafenntartás tekintetében követi a többi kisváros „példáját”, s így 3 telephellyel, de •

Tagiskolává válás folyamatban.

36

intézményileg csak egy iskolát működtet. A falvak tekintetében – a pannonhalmi és téti kistérség településihez képest a nagyobb lélekszám mellett – a viszonylagos nagyobb távolság is magyarázza, hogy a községek háromnegyedében, összesen 18-ban van 1-8. évfolyammal működtetett általános iskola. (Közülük kettő tagiskola.) A csornai kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái Az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formája: (nincs=0)


10 859

1-8.

18,1

502

1-4.

32

1 365

1-8.

18,8

BARBACS

773

1-8.

7,2

BEZI

462

1-4.

0

BOGYOSZLÓ / Szilsárkánnyal együtt

668

5-8.

45,6

2 202

1-8.

22,9

a CSORNAI kistérség települései CSORNA ACSALAG BÁGYOGSZOVÁT

BŐSÁRKÁNY


CAKÓHÁZA

66

0

0

DÖR tagiskola

614

1-4.

0

EGYED / Rábacsanakkal együtt

600

1-4.

50

1 968

1-8.

2,9

FEHÉRTÓ tagiskola

493

1-4.

0

GYŐRSÖVÉNYHÁZ

839

1-8.

20

JOBAHÁZA

580

1-4.

0

2 699

1-8.

11,8

96

0

0

MAGYARKERESZTÚR

498

0

0

MARKOTABÖDÖGE

511

0

0

PÁLI

425

1-4.

15,4

PÁSZTORI

399

0

0

POTYOND

99

0

0

590

5-8.

35,7

1 145

1-8.

2,4

FARÁD

KÓNY MAGLÓCA

RÁBACSANAK / Egyeddel együtt RÁBAPORDÁNY

37




RÁBASEBES

115

0

0

RÁBASZENTANDRÁS

518

1-4.

0

1 014

1-8.

34,3

a CSORNAI kistérség települései

RÁBATAMÁSI RÁBCAKAPI

197

0

0

SOPRONNÉMETI

284

0

0

SZANY

2 375

1-8.

26,4

SZIL

1 429

1-8.

32,2

SZILSÁRKÁNY / Bogyoszlóval együtt

712

1-4.

70,8

TÁRNOKRÉTI

234

0

0

VÁG

572

1-8.

5,6

ZSEBEHÁZA

155

0

0


Győr-Moson-Sopron megye földrajzilag legnagyobb kiterjedésű kistérsége a − megye közepén elhelyezkedő − csornai. Ezt bizonyítja az is, hogy településeinek száma közel annyi, mint a két legkisebb térségé együtt (34 – a téti és a pannonhalmi együtt: 37). Az iskolák arányos lefedésének pedig bizonyítéka, hogy a térség 33 falujában kettővel több iskola van (22), mint a pannonhalmiban és a tétiben együttesen (20). Ennek ellenére általános iskolával itt is csak a községek 66,6 %-a rendelkezik. A racionalizált megszervezés jó példája, hogy Egyed és Rábacsanak, illetve Szilsárkány és Bogyoszló együtt működteti az általános iskolát, további hét településen pedig csak alsó tagozatos iskola működik.

38

A kapuvári kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái Az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formája: (nincs=0)


10 898

1-8.

17,8

913

1-8.

1,2

BABÓT

1 183

1-8.

1,6

BELED

2 912

1-8.

13,6

CIRÁK

623

1-8.

36,4

DÉNESFA Beled tagiskolája

427

1-3.

0

EDVE

146

0

0

GYÓRÓ Cirák tagiskolája

416

1-3.

0

HIMOD Kapuvár, Széchenyi telephelye

732

1-3.

0

HÖVEJ Kapuvár Pátzay telephelye

327

1-3.

0

KISFALUD Mihályi telephelye

827

1-4.

0

1 174

1-8.

17,8

OSLI

927

1-8.

0

RÁBAKECÖL

858

1-8.

11,9

SZÁRFÖLD

879

1-4.

0

VADOSFA

89

0

0

VÁSÁROSFALU

175

0

0

VESZKÉNY

912

1-4.

0

1 283

1-8.

1

A KAPUVÁRI kistérség települései KAPUVÁR AGYAGOSSZERGÉNY

MIHÁLYI

VITNYÉD



Földrajzi kiterjedés és a települések számának tekintetében a kisebbek közé tartozik a kapuvári kistérség. Nagyobbik része ugyanúgy a Rábaközhöz tartozik, mint a csornai térségé. Kisebbik, a Hanságban lévő északi területe ugyanilyen egybeesést mutat. S mindkét térség eltérő tájegységét a 85. számú főútvonal keresztezi. Kapuvárott és Csornán egyaránt három általános iskola működik. Az élő hagyományoknak és további tradícióknak köszönhetően a falvakban lévő iskolák %-os aránya itt az egyik legmagasabb (82,4%). Közülük azonban három tagiskola illetve egy telephely jelleggel működik.

39

A sopron-fertődi kistérség települései és az általános iskolai nevelés-oktatás szervezett formái A SOPRON-FERTŐDI kistérség települései SOPRON ÁGFALVA



55 388

1-8.

7,9

1 946

1-8.

3,4


CSÁFORDJÁNOSFA

256

0

0

CSAPOD

583

1-4.

0

51

0

0

EBERGŐC

144

0

0

EGYHÁZASFALU

929

1-8.

0

FERTŐBOZ

267

0

0

3 357

1-8.

26,3

FERTŐENDRÉD

632

1-8.

38,5

FERTŐHOMOK

561

0

0

CSÉR

FERTŐD

FERTŐRÁKOS

2 245

1-8.

14,8

FERTŐSZENTMIKLÓS

3 787

1-8.

20,7

FERTŐSZÉPLAK

1 162

1-8.

20,8

0

0

GYALÓKA

76

HARKA

1 518

1-8.

6,4

HEGYKŐ

1 301

1-8.

28,5

0

0

HIDEGSÉG

327

IVÁN

1 407

1-8.

20,6

KÓPHÁZA

1 965

1-8.

2,2

LÖVŐ

1 444

1-8.

29,3

NAGYCENK

1 821

1-8.

11,5

NAGYLÓZS

890

1-4.

14,3

NEMESKÉR

230

0

0

PERESZTEG

1 389

1-8.

13,7

PETŐHÁZA

1 022

1-4.

0

PINNYE

352

0

0

PUSZTACSALÁD

282

0

0

RÉPCESZEMERE /tagiskola

352

1-4.

0

40




RÉPCEVIS

398

1-4.

0

RÖJTÖKMUZSAJ

490

0

0

1 017

0

0

859

1-8.

35,6

1 192

1-8.

40,5

510

1-4.

0

1 056

1-8.

0

UND

363

1-4.

0

VÖLCSEJ

389

0

0

ZSIRA

824

1-8.

42,5

A SOPRON-FERTŐDI kistérség települései

SARRÓD SOPRONHORPÁCS SOPRONKÖVESD SZAKONY/tagiskola ÚJKÉR


Megyénk nyugati részén található a települések számát tekintve a legnagyobb, sopron-fertődi kistérség. Földrajzi összetételét tekintve több kisebb területre osztható, mint az előző kettő: kissé a Hanság folytatásaként északi része a Fertő-part, mely közvetlenül Sopron városával és környékével folytatódik. Legnyugatibb része − az előző területekkel együtt − az elmúlt évtizedek során a mesterségesen elzárt ún. határsávba tartozott. Mindezen előzmények nem kis mértékben szerepet játszanak abban, hogy ezen települések napjainkban − önállóságuk féltésének jegyében − mintha nehezebben lennének nyitottak a közös fenntartású intézmények működtetésére. S mindezen területekhez tartozik még egy viszonylag nagy kiterjedésű, az előzőeknél ritkábban lakott, Vas megyéhez közellévő déli terület. − Sopron Megyei Jogú Városban 11 intézményben folyik alapfokú nevelés-oktatás, Fertődön − a többi kisvároshoz hasonlóan − egyetlen általános iskola van. A térségek falvai közül itt is magas az (általános) iskolák aránya (62,1%). Közülük 2 tagiskola. Győr-Moson-Sopron megye statisztikai kistérségeihez tartozó települések száma valamint a fenntartói társulásos formában működtetett alapfokú (általános iskolai) nevelést-oktatást folytató intézmények %-os kistérségi bontásban

41

Városok száma

Községek száma

Városokban fenntartói társulás formájában működtetett ált. isk. %-os aránya

községekben fenntartói társulás formájában működtetett ált. isk. %-os aránya

győri

1

26

0

17,4

pannonhalmi

1

17

0

30

téti

1

18

100

55,5

mosonmagyaróvári

2

24

12,5

18,8

csornai

1

33

0

21

kapuvári

1

18

66,6

20

sopron-fertődi

2

37

0

45,5

összesen:

9

173

6,1

28,4

A kistérség rövid elnevezése


Általában tehát minél nagyobb egy település, annál inkább nem igényli − még inkább nincs szüksége − intézményei társulási formában történő fenntartását. Minél kisebb egy település, valamint minél inkább a természetes földrajzi egybekapcsolódás alapján, azaz (ésszerűen) történt meg egykor az ún. körzetesítés, annál könnyebben társulnak a jelenben az egyes önkormányzatok. Ugyanakkor nem egy jelenlegi fenntartói társulás az adott kistérség kereteit meghaladóan működik. (Ez a viszonylag kis mértékű társulási arányok közepette még inkább figyelemre méltó!) Mindebben − az egyes együttműködni kívánó önkormányzatok polgármesterei és képviselő-testületi tagjai közötti jó viszony közepette − meghatározó szerepet játszanak a valós földrajzi viszonyok. Ezért nem meglepő, hogy nem egy társulás − a „szükség” mellett − átlépi a megyehatárokat (pl. Sokorópátka-Gic, Veszprémvarsány-Bakonytamási, Gyarmat-Gecse), s több esetben az egyes kistérségeket (pl. Enese – Bezi, Rábaszentmihály; Bágyogszovát - Bodonhely, Kisbabot). Ezzel együtt találhatunk arra is példákat, amikor − elsődlegesen a személyes ellentétek következtében − a társulások átlépik a szomszédtelepüléseket, s ezáltal távlatos fennmaradásuk is elsősorban szubjektív tényezők függvényévé válik. Az 32. számú táblázat mutatói − kicsit az általános tapasztalatokkal szemben − bizonyítják, hogy a társulásos fenntartói forma kialakulóban van. Ennek egyik előkészítő változata az, mikor egyszerű megállapodással tart fenn kettő vagy több település egy általános iskolát.

42

Győr-Moson-Sopron megye települései lakosságszám és nagyság szerinti megoszlásban valamint kistérségi bontásban KISTÉRSÉGEK/ a lakosság száma

GYŐRI

PANNONHALMI

TÉTI

MOSONM.ÓVÁRI

CSORNAI

KAPUVÁRI

SOPRONFertődi

összesen

Összesen (2005.jan.1.)

176 841

17 101

19 408

72 861

35 299

25 136

93 636

439 922

100 alatt

0

0

1

0

3

2

2

8

101-500 között

1

7

5

4

10

4

12

43

501-1000 között

5

5

5

5

12

8

8

48

1001-1500 között

5

3

3

3

4

3

9

30

1501-2000 között

7

2

3

5

1

0

4

22

2001-3000 között

4

0

0

5

3

1

1

14

3001-5000 között

3

1

2

2

0

0

2

10

5001-10000 között

1

0

0

1

0

0

0

2

10001-11000 között

0

0

0

0

1

1

0

2

30001-40000 között

0

0

0

1

0

0

0

1

50001-60000 között

0

0

0

0

0

0

1

1

100000 felett

1

0

0

0

0

0

0

1

Települések száma összesen

27

18

19

26

34

19

39

182

33. számú táblázat. KSH adatok és MPI adatgyűjtés alapján

A fentiekből jól látható, hogy megyénk településeinek legtöbbje − a Dunántúlra jellemzően − kis lélekszámú. A települések 83 %-a 2000 fő alatti. A legjellemzőbb az 501-1000 közötti lakosú (az összes település 26,4 %-a) település, arányában ezt követik a 101-500 közöttiek (23,6%).

43

Mindezen mutatók ellenére Győr-Moson-Sopron megyében is a következő – sorrendi − tényezőktől függ, hogy van-e a településen általános iskola: − a település lakosságszámának nagyságától, − a település földrajzi elhelyezkedésétől, − az adott térség településsűrűségétől, − a térség természetföldrajzi viszonyaitól, − a település nagyvárostól való távolságától, − a település kulturális-oktatási hagyományaitól, − valamint a központi szabályozó és ösztönző rendszertől. Győr-Moson-Sopron megye általános iskolai nevelést és oktatást ellátó intézményei•• lakosságszám és nagyság szerinti megoszlásban, valamint kistérségi bontásban KISTÉRSÉGEK/ a lakosság száma

GYŐRI

PANNONHALMI

TÉTI

MOSONM.ÓVÁRI

CSORNAI

KAPUVÁRI

SOPRONFertődi

összesen

100 alatt

0

0

0

0

0

0

0

0

0+1

0

0

0+4

0+3

0+4

0+12

4

2+2

3

3+7

4+3

4+2

23+16

3

4

2

4

3

7+1

25+4

2

1

7

1

0

4

19

0

0

4

3

1

1

16

1

2

2

0

0

2

10

0

0

1

0

0

0

2

0

0

0

3

3

0

6

0

0

7

0

0

0

7

0

0

0

0

0

11

11

0

0

0

0

0

0

38

9+1+1

8+2+1

18+0+8

11+11+3

8+6+3

17+7+ 12

91+32+66

101-500 0 között 501-1000 3+2 között 1001-1500 2+3 között 1501-2000 4 között 2001-3000 7 között 3001-5000 3 között 5001-10000 1 között 10001-11000 0 között 30001-40000 0 között 50001-60000 0 között 100000 38 felett Iskolák 20•+5•+38• összesen

34. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005. ••

Beleértve a falvakban működő tagiskolákat illetve telephelyeket is. 1.adat: 1-8.évf. ált. isk. száma • 2.adat: 1-4.évf. vagy 1-3.évf. illetve csak 5-8. évf. ált. isk. száma • 3.adat: városi iskolák száma •

44

Az előzőekben megnevezett hatótényezők közepette és ellenére megállapíthatjuk, hogy az iskolák − 1-4. illetve 1-8. évfolyamos − jellege teljes összhangban van a települések lélekszám szerinti nagyságával. Ennek megfelelően a 101-500 fő közötti településeken csak négy évfolyammal működnek iskolák, és 501-1000 lélekszám közötti településeken is az iskolák 41%-a ugyanilyen jellegű. Mindezzel együtt, miközben a települések 83%-a 2000 fő alatti, addig az általános iskolai nevelést és oktatást ellátó intézménynek csak 52,4%-a található ugyanitt. Az 1500 lakosságszám feletti településeken kizárólag 1–8. évfolyammal működik általános iskola. 1.6.2.2. A tanulólétszám alakulása Míg 1996 és 1999 között csak 1,6%-kal csökkent az általános iskolába járó tanulók létszáma, addig azóta ez a tendencia jóval erősebb. A kilenc évvel ezelőtti állapothoz képest a 2005/06os a létszám 15,4%-kal kisebb. Ezen belül az 1-4. évfolyamokon 90, az 5-8. évfolyamok vonatkozásában pedig 30 összevont tanulócsoport működik. A kislétszámú tanulócsoportok száma az 1-4. évfolyamokon 29, az 5-8. évfolyamokon pedig ennél eggyel kevesebb, 28. A községi iskolák osztályaiban átlagban közel öt tanulóval van kevesebb, mint a városiakban. A feltételezésekkel szemben azonban falvainkban 4%-kal tanul csak kevesebb gyermek, mint a megyei jogú városokban, s a községi 1-8. évfolyamosok száma több, mint kétszerese a többi városban tanulónál! S az adatokból az is látható, hogy a megállapítások egyaránt érvényesek az alsó illetve a felső tagozatra. Több évtizedes, ugyanakkor a városok esetén inkább 1990 után felerősödött folyamat következménye a bejáró tanulók számának növekedése. Alapfokú nevelést-oktatást folytató intézményekben a székhelytelepülésen iskolába járók valamint a bejárók számának %-os aránya településtípusok szerint (2005/06. tanév)

A székhelytelepülésen (helyben) iskolába járók %os aránya a megyei tanulói összlétszámhoz képest

A bejárók számának %os aránya a helyben tanulókhoz képest

43,2

15,6

Győr

30,2

18,6

Sopron

12,9

8,6

Településtípus/települések

Megyei jogú városok

45

A székhelytelepülésen (helyben) iskolába járók %os aránya a megyei tanulói összlétszámhoz képest

A bejárók számának %os aránya a helyben tanulókhoz képest

19,2

17,3

8,7

16,7

Csorna

3

22,1

Kapuvár

2,7

21,6

Jánossomorja

2

7,2

Pannonhalma

0,8

2,5

Fertőd

0,8

15,9

Tét

1,2

13,6

37,6

18,4

csornai

4,7

30,5

győri

9,7

14,4

kapuvári

2,6

13,4

mosonmagyaróvári

8,3

7,9

sopron-fertődi

6,6

24,3

téti

2,6

30,6

3

26,9

Településtípus/települések

További városok Mosonmagyaróvár

Községek Kistérségenként:

pannonhalmi


Megyénk helyben tanuló általános iskolásainak 43,2%-a a két megyei jogú város lakója (s közel egyharmad arányban áll ez Győr városára). Ugyanakkor a falvakban helyben tanulók száma közel kétszer annyi, mint a további hét városban együttesen helyben tanulók száma. A három jellegzetes településtípuson belül a helyben tanulókhoz képest a bejárók aránya: megyei jogú városok 15,6%, további városok 17,3%, községek 18,4%. Meglepő módon a bejárásban nem meghatározó tényező a közvetlen szervezettség (az iskolabusszal és falugondnoki szolgálattal utazók aránya mindössze 4,6%). A legtöbben, a tömegközlekedést vagy a magán gépkocsival történő utazást veszik igénybe, ennek aránya 84, 3%. A Sopronba történő kisebb arányú (8% körüli) bejárás mögött a település földrajzi elhelyezkedése

és

az

önkormányzat

szabályozó

intézkedése

áll.

Győrbe

és

Mosonmagyaróvárra lényegesen nagyobb a bejáró tanulók száma. Az iskolákkal rendelkező

46

falvakba történő nagyarányú bejárás a több évtizeddel ezelőtt indult körzetesítéssel magyarázható. Ugyanakkor tendencia a következő is: míg a nem helyi tanulást választók közül a városiak aránya mindössze 4,1% (adataink szerint ilyen tanuló csak a következő városokban van: Csorna, Kapuvár és Jánossomorja), addig 1113 községi tanuló − a szabad iskolaválasztás jogán − nem él a helyi tanulás lehetőségével. A napközis és iskolaotthonos csoportok és az ellátásban részesülő tanulók száma településtípusok szerint a 2005/06. tanévben napközis Településtípus

tanulószobai

iskolaotthonos

csoportok száma

tanulók száma

csoportok száma

tanulók száma

csoportok száma

tanulók száma

Megyei jogú városokban

228

5314

34

800

42

791

További városokban

89

1965

48

603

2

37

Községekben

122

2614

52

857

7

76

Összesen

439

9893

134

2260

51

904


Ezen foglalkozásokat összesen 13 057 tanuló veszi igénybe, azaz az általános iskolások 37,9%-a. A napközis foglalkozást az összes tanulólétszámhoz képest mintegy 11%-kal nagyobb arányban veszik igénybe a megyei jogú városok tanulói, mint a községbeliek. A többi város esetén ebben a vonatkozásban az arányok megegyeznek. A tanulószobai foglalkozás tekintetében a községi iskolák „vezetnek”. Ebben a falvak foglalkozásbeli viszonyai mellett nyílván a fenntartók költségtakarékossági szempontjai is szerepet játszanak. Az iskolaotthonos foglalkozások még nem terjedtek el a megyénkben. Az ellátás egészének 80%-át a megyei jogú városokban veszik igénybe, ezen kívül mindössze egy városban és három községben – közülük egy alapítványi iskolában – működik iskolaotthonos csoport.

47

Az emelt szintű tanulócsoportok és az ebben a formában (is) tanuló 1-8. évfolyamosok száma településtípusok szerint a 2005/06. tanévben 1-4. évfolyamos Településtípus

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos

Emelt Emelt Emelt szintű Résztvevő szintű Résztvevő szintű Résztvevő tanulótanulók tanulótanulók tanulótanulók csoportok száma csoportok száma csoportok száma száma száma száma


224

4405

360

6392

584

10797

ebből Győr városában

212

4158

312

5481

524

9639

További Városokban

23

183

173

620

196

803

Községekben

2

50

9

181

11

231

249

4638

542

7193

791

11831

Összesen


Vajon mi állhat a fentiek mögött? Mi állhat amögött, hogy a tehetséggondozásnak ezen kereteit a résztvevő tanulók tekintetében 91,3%-ban a két megyei jogú város veszi igénybe? Községeink

a

csoportszámok

tekintetében

1,4%-os,

tanulói

részvételi

lehetőség

vonatkozásában pedig közel 2%-os arányban élnek, élhetnek mindezzel. Vélhetően emögött „csak” költségvetési tényezők húzódnak! Nemzetiségi oktatásban 372 csoportban összesen 2119 tanuló vesz részt. Ezen oktatás területi elhelyezkedésének okai történelmiek. Az ebben a formában (is) folyó oktatásban a következő települések, illetve iskolái vesznek részt: Mosonmagyaróvár – Móra Ferenc Általános Iskola; Sopron – Grundschule, Fenyő Téri Általános Iskola, Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola; Jánossomorja, Győrsövényház, Bezenye, Kimle, Ágfalva, Fertőrákos, Kópháza, Und és Pázmándfalu. Sajátos nevelést igénylő tanulók ellátása önálló csoportban Csoportok száma

Tanulók száma


40

459


31

297

Községekben

28

195

Összesen

99

951

Településtípus


48

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a csoportok tekintetében 71,7%, a résztvevők viszonylatában pedig 79,5% arányban városokban történik. Ilyen jellegű nevelés-oktatás még további 9 községben folyik. Ezzel együtt – a törvényi kötelezettségnek /Kt. 86. § (2)/ megfelelően – további 119 tanuló részesül integrált oktatásban. Ilyen módon történik négy városban 32 tanuló és 13 községben 87 tanuló nevelése-oktatása. Rendszeres gyermekvédelmi, illetve étkezési és/vagy tankönyvtámogatásban részesülő tanulók száma és %-os arányuk a 2005/06. tanévben. 1-4. évfolyamosok: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült

Étkezési támogatásban részesül

Tankönyvtámogatásban részesült


641

1618

3241


299

851

1412

Községekben

910

2419

3334

Összesen

1850

4888

7987

Településtípus

(Kiegészítés: Más, speciális ellátásban részesül/t 48 tanuló – egy kivétellel valamennyi a megyei jogú városokban) 39. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

5-8. évfolyamosok: Településtípus

Rendszeres gyermekÉtkezési védelmi támogatásban támogatásban részesült részesül

Tankönyvtámogatásban részesült


456

1808

3761


347

745

1645

Községekben

848

1300

3484

Összesen

1651

3853

8890

(Kiegészítés: Más, speciális ellátásban részesül/t 47 tanuló – kettő kivétellel valamennyi a megyei jogú városokban) 40. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

49

1-8. évfolyamosok összesen (%-os mutatókkal): Rendszeres gyermekÉtkezési védelmi támogatásban támogatásban részesült részesül %-ban %-ban

Településtípus

Tankönyvtámogatásban részesült %-ban


31,3

39,2

41,5


18,5

18,3

18,1

Községekben

50,2

42,5

40,4

összesen

100

100

100


A szociális támogatásokra leginkább falun van szükség. Az életszínvonal közötti különbséget leginkább a tényleges létszámarányokhoz (megyei jogú városokban tanulók: 42,6%, községekben tanulók: 39,2%) képest – a községek „javára” – a rendszeres gyermekvédelmi támogatások több mint 10% különbségű mutatója (m.j.v.: 31,3%, k.:50,2%) láttatja. Megyénk kisvárosaiból és községeiből az általános iskolások közül legtöbben szakközépiskolában, legkevesebben pedig gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Közülük hat illetve nyolc évfolyamos középiskolát az érintett korosztály 4-5%-a választ. A községekben tanulók kisebb mértékben választják még napjainkban is a gimnáziumot. Ugyanakkor ezen a jelentős, a kistérségek között mutatkozó különbségben legalább ennyire szerepet játszik az is, hogy éppen a községek legtehetségesebb tanulói választják a nagyvárosi általános iskolákat, illetve a hat- vagy nyolcévfolyamos középiskolákat. 1.6.2.3. Az iskolák alkalmazottai Az iskolák alkalmazottai a 2005/06. tanévben

Településtípus

Megyei jogú városok További városok

Vezetők száma

111

Felsőfokú végzettséggel rendelkező beosztottak száma

1683

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak száma

60,5

Ügyviteli dolgozó száma

156

Technikai dolgozók száma

494,15

51

670,3

34,95

71,5

137,25

Községek

193,5

1250,7

21,1

80

310,08

összesen

355,5

3604

116,55

307,5

941,48


50

A fenti mutatók összehasonlításától azért kell eltekintenünk, mert az intézmények egy része nemcsak általános iskolai ellátással foglalkozik. Ezzel együtt az mindenesetre megállapítható, hogy pedagógiai munkát segítők – gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szabadidőszervezők, (informatikai) rendszergazdák és pszichológusok – legkevésbé a községi iskolákban kerülnek alkalmazásra. A technikai dolgozók száma pedig attól is függ, hogy az adott iskolához – vagy éppen az óvodához - tartozik-e pl. az étkeztetési szakfeladat. A pedagógusok életkoráról (2005/06. tanév) 25 év alat-tiak %-os aránya

25-29 évesek %-os aránya








Városok (megyei jogúak kivételével)

1,9

10

10,1

15,9

16,6

22,7

14,5

6,5

1

Községek

4,3

11,4

18.1

17,6

16,8

14,4

11,3

4,7

1,4

Összesen

3,6

10,9

15,7

17,1

16,9

16,9

12,3

5,2

1,3

Településtípus


A korosztályok összességét tekintve inkább a fiatalabb évek felé hajlik a megye pedagógusainak átlagéletkora. Ez még inkább igaz a községekben tanítókra. A városiak esetén a legjellemzőbb a 35-54 év közötti, a községek esetén pedig 30-49 év közötti esztendők. A főmunkaviszony keretében, pedagógus-munkakörben alkalmazottak képesítései a 2005/06. tanévben Tanítók – tanítók Középiskolai speciális tanári képesítéssel képesítéssel rendelkezők száma száma

Egyéb képesítéssel rendelkezők száma

Összesen

Településtípus

Általános iskolai tanárok száma

Városok (megyei jogúak kivételével)

249

227

58

53

587

Községek

599,5

848

74

96,5

1618

Összesen

848,5

1075

132

149,5

2205


A tanulók számbeli arányához képest – a középiskolai tanári képesítésűek kivételével – a községekben működő pedagógusok aránya valamennyi csoport alkalmazottai tekintetében jelentősen meghaladja a városokban dolgozókét.

51

A 46. számú táblázat nem tartalmazza a Sopronban működő két megyei fenntartású intézmény (Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ, Tóth Antal Nevelési-Oktatási Központ) adatait. Ezekben összesen 3 általános iskolai tanár, 24 speciális képesítésű tanító, 72 gyógypedagógus, 1 szakoktató és 10 egyéb felsőfokú végzettségű pedagógus tevékenykedik. 1.6.2.4. Az iskolák tanórán kívüli tevékenységeiről A közoktatási törvény keretein belül A közoktatási törvény 52.§ (7) bekezdése alapján az iskolák a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ezen nem kötelező foglalkozások időkeretét ugyanazon törvényi bekezdés határozza meg. A 2006. nyarán módosított közoktatási törvényt életbelépését követően ezen a területen (egyéni-, szabadidős- és tanórán kívüli foglalkozások) jelentős átrendeződés várható. Az alábbi táblázatban szerepelnek még a hasonló jogállású következő szakterületek: gyógytestnevelés, sportköri illetve csoportbontásos, egyéni, súlyos betegség miatti egyéni valamint az egyéb foglalkozások. Megyénkben ezen foglalkozások száma kistérségenként így alakult a 2005/06. tanévben: Az iskolák tanórán kívüli – a közoktatási tv. keretein belüli – tevékenységei I. Felzárkóztató foglalkozások száma:

Fejlesztőfoglalkozások száma:

Szakköri foglalkozások száma:

Egyéb tehetséggondozó foglalkozások száma:

Konzultáció (s) foglalkozások száma:

Gyógytestnevelés foglalkozások száma:

győri

244

188

295

206

12

39

pannonhalmi

43

37

16

18

2

0

téti

42

52

15

18

0

0

mosonmagyaróvári

106

95

168

290

1

12

csornai

101

19

64

24

1

13

kapuvári

62

21

56

11

0

11

sopron-fertődi

73

46

52

20

0

12

összesen:

671

458

666

587

16

87

Kistérség


A felzárkóztató jellegű foglalkozások témáikat (tantárgyaikat) tekintve leginkább a magyar nyelv és irodalomhoz, valamint a matematikához kapcsolódnak. Nagyon sok intézmény

52

esetén azonban a foglalkozás megnevezésénél csak ilyen kifejezések szerepelnek: korrepetálás; differenciálás, alsó, felső stb. A fejlesztő foglalkozások tartalmában − intézményenként − ugyancsak bőven találkozunk az előző megnevezésekkel, ezen felül konkrétan leginkább a beszédfejlesztés szakterületeit nevezték meg. Érthető módon a szakkörök jellege a legváltozatosabb a tantárgyiaktól a kézművességen át az újságíró-szakkörig bezárólag. Az egyéb tehetséggondozó foglalkozások témáit tekintve nem mutatnak változatosságot. Többségükben ismét megmaradnak a tantárgyi elnevezéseknél, esetenként mindez csak a középiskolai, illetve a nyelvvizsgák előkészítő jellegével egészül ki. Több intézményben még ide sorolták az énekkari foglalkozásokat. Jól példázza, hogy a törvény által felkínált konzultáció kifejezés tartalma még mennyire nehezen értelmezhető − ezáltal hasonlóan működtethető − az általános iskolák világában. A 16 foglalkozásból 11 Győr városában valósul meg. A gyógytestnevelés foglalkozások száma viszonylag kicsi, s − különösen a térségek közötti − aránya meglehetősen egyenlőtlen. Az iskolák tanórán kívüli – a közoktatási törvény keretein belüli – tevékenységei II.

Kistérség

Tömegsport Csoportbon(sportköri) tásra fordított foglal-kozások foglal-kozások száma: száma:

Egyéb foglalkozások száma:

Súlyos Egyéni foglal- betegség miatti kozások egyéni foglalkozások száma: száma:

győri

228

396

105

144

20

pannonhalmi

32

20

12

15

0

téti

28

74

6

12

9

mosonmagyaróvári

137

124

9

61

4

csornai

106

111

9

33

0

kapuvári

59

30

19

13

5

sopron-fertődi

76

68

9

53

15

összesen:

666

843

169

331

53


A tömegsport illetve sportköri foglalkozások száma a várakozásoknak megfelelően − a tanulói igényekkel összhangban − magas.

53

A csoportbontásra fordított foglalkozások legnagyobb része az idegen nyelvek oktatása során kerül felhasználásra. Ezzel együtt számos iskolában így történik az informatika tantárgy oktatása is. Az egyéb foglalkozásokhoz a legtöbben ismételten a zenei foglalkozásokat sorolták, de előfordul olyan intézmény is, ahol ezen kifejezés alatt az emelt szintű testnevelésórákat értik. Az egyéni foglalkozások keretét − a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint − az alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágában résztvevők, valamint a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére kell fordítani. A viszonylag széles kör következtében ezen mutató (53 foglalkozás) meglehetősen alacsonynak tekinthető.

1.6.2.5. Az iskolák infrastrukturális hátteréről A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. mellékletének konkrét tartalmi felsorolása nem csupán eszközöket tartalmaz, hanem ennél jóval nagyobb értékeket, azaz helyiségek, szaktantermek meglétét is. A közoktatási törvény szerint mindezeknek legkésőbb 2003. augusztus 31-ig kellett volna megvalósulniuk. A későbbiek során – a törvény rendelkezés megváltoztatása /128. § (17)/ következtében − a fenntartók kérhették az OKÉV Regionális Igazgatóságától a jegyzékben foglaltak teljesítésének meghosszabbítását legkésőbb 2008. augusztus 31-ig. A kérelemhez szükséges volt mellékelni az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló − tanévekre lebontott − ütemtervet költségvetési vonzatával együtt és a fenntartó nyilatkozatát, melyben vállalja az ütemterv végrehajtását. Az intézmények taneszközökkel való felszereltségének megítélése – kistérségenkénti csoportosításban A válaszok 13,7%-a szerint korszerűen és jól felszereltek az általános iskolák. Ezzel együtt a legtöbben − meghatározó mértékben −, 81,3%-ban a felszereltséget „csak” megfelelőnek tartják. Gyengén felszereltségről mindössze 5%-uk vallott. Rossznak, elavultnak senki sem tartja az általa vezetett intézményt.

54

Az általános iskolai ellátásának jelenlegi területei település

évf.

társulásban

GYŐR

1-8.

ABDA

1-8.

Börcs 5-8.

BÖRCS

1-4.

Abda tagiskolája

BŐNY

1-8.

Rétalap 1-8.

DUNASZEG

1-8.

Dunaszentpál 5-8.

DUNASZENTPÁL

1-4.

Dunaszeg tagiskolája (folyamatban)

ENESE

1-8.

Bezi 5-8., Rábaszentmihály 5-8., Fehértó 5-8.

GÖNYŰ

1-8.

GYŐRLADAMÉR

1-8.

GYŐRÚJBARÁT

1-8.

GYŐRÚJFALU

1-4.

GYŐRZÁMOLY

1-8.

IKRÉNY

1-8.

KISBAJCS

1-8.

Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének

NAGYBAJCS

1-4.

Kisbajcs tagiskolája

VÁMOSSZABADI

1-4.

Kisbajcs tagiskolája

VÉNEK

-

KORONCÓ

1-8.

KUNSZIGET

1-8.

MEZŐÖRS

1-8.

NAGYSZENTJÁNOS

1-8.

NYÚL

1-8.

ÖTTEVÉNY

1-8.

PÉR

1-8.

RÁBAPATONA

1-8.

RÉTALAP

-

Győrújfalu 5-8.

Kisbajccsal

Rétalap 1-8.

Bőnnyel, Mezőörssel

TÖLTÉSTAVA

1-8.

PANNONHALMA

1-8.

BAKONYGYIRÓT

-

Bakonyszentlászlóval, Veszprémvarsánnyal

BAKONYPÉTERD

-

Veszprémvarsánnyal

BAKONYSZENTLÁSZLÓ 1-8.

Bakonygyirót, Fenyőfő

55

település

évf.

társulásban

FENYŐFŐ

-

Bakonyszentlászlóval

ROMÁND

1-4.

Veszprémvarsánnyal

ÉCS

1-8.

GYŐRASSZONYFA

1-8.

TARJÁNPUSZTA

-

Tarjánpuszta Győrasszonyfával

GYŐRSÁG

1-8.

PÁZMÁNDFALU

1-8.

RAVAZD

1-8.

TÁP

1-8.

Nyalka

-

Táppal

NYALKA TÁPSZENTMIKLÓS

1-8.

Lázi 5-8.

LÁZI

1-4.

Tápszentmiklós tagiskolája, Veszprémvarsánnyal

VESZPRÉMVARSÁNY

1-8.

Bakonypéterd, Bakony-gyirót, Lázi 5-8., Románd 5-8., Sikátor, Bakonytamási, Csesznek (Veszprém m.)

SIKÁTOR TÉT

1-8.

Veszprémvarsánnyal Kisbabot, Mérges, Rábacsécsény

KISBABOT

-

Téttel, Bágyogszováttal

MÉRGES

-

Téttel

RÁBACSÉCSÉNY

1-8.

Rábaszentmihály 5-8., Kisbabot, Mérges Tét tagiskolája

GYARMAT

1-8.

Csikvánd, Szerecseny, Gecse (Veszprém m.)

CSIKVÁND

-

Gyarmattal

SZERECSENY

-

Gyarmattal, Gyömörével Szerecseny

GYÖMÖRE

1-8.

GYŐRSZEMERE

1-8.

KAJÁRPÉC

1-8.

Felpéc 5-8.

FELPÉC

1-4.

Kajárpéccel

MÓRICHIDA

1-8.

Árpás, Rábaszentmiklós

ÁRPÁS

-

Mórichidával

RÁBASZENTMIKLÓS

-

Mórichidával

RÁBASZENTMIHÁLY

1-4.

Enesével

SOKORÓPÁTKA

1-8.

Gic (Veszprém m.)

BODONHELY

-

Bágyogszováttal

56

település

évf.

társulásban

SOBOR

-

TÉNYŐ

1-8.

MOSONMAGYARÓVÁR

1-8.

Máriakálnokkal

MÁRIAKÁLNOK

1-8.

Mosonmagyaróvár, Haller tagiskolája

ÁSVÁNYRÁRÓ

1-8.

Lipót

LIPÓT

-

BEZENYE

1-8.

DARNÓZSELI

1-8.

DUNAREMETE

-

DUNAKILITI

1-8.

FEKETEERDŐ

-

Szannyal

Hédervárral

Püskivel Feketeerdő Dunakilitivel

JÁNOSSOMORJA

1-8.

Újrónafő, Várbalog

ÚJRÓNAFŐ

1-8.

Jánossomorja tagiskolája

VÁRBALOG

-

DUNASZIGET

1-8.

HALÁSZI

1-8.

HÉDERVÁR

1-8.

HEGYESHALOM

1-8.

KIMLE

1-8.

KÁROLYHÁZA

-

LÉBÉNY

1-8.

LEVÉL

1-8.

MECSÉR

1-8.

MOSONSZENTMIKLÓS

1-8.

MOSONSZOLNOK

1-8.

PÜSKI

1-8.

KISBODAK

-

Jánossomorjával

Lipót

Károlyháza Kimlével

Dunaremete, Kisbodak Püskivel

RAJKA

1-8.

CSORNA

1-8.

Dör (5-8.)

DÖR

1-4.

Csorna tagiskolája

BŐSÁRKÁNY

1-8.

Acsalag (5-8.), Cakóháza, Tárnokréti, Rábcakapi

ACSALAG

1-4.

Bősárkánnyal

57

település

évf.

társulásban

CAKÓHÁZA

-

Bősárkánnyal

TÁRNOKRÉTI

-

Bősárkánnyal

RÁBCAKAPI

-

Bősárkánnyal

BÁGYOGSZOVÁT

1-8.

Bodonhely, Kisbabot

BARBACS

1-8.

Maglóca

MAGLÓCA

-

Barbaccsal

BEZI

1-4.

Enesével, Fehértóval

SZILSÁRKÁNY

1-4.

Bogyoszló 1-4., Magyarkeresztúr, Pásztori, Potyond Bogyoszló tagiskolája

BOGYOSZLÓ

5-8.

Szilsárkány 5-8., Pásztori, Magyarkeresztúr, Potyond

MAGYARKERESZTÚR

-

Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Rábatamásival

PÁSZTORI

-

Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Csornával

POTYOND

-

Bogyoszlóval, Szilsárkánnyal, Rábatamásival

EGYED

1-4.

Rábacsanak 1-4.

RÁBACSANAK

5-8.

Egyed 5-8.

FARÁD

1-8.

GYŐRSÖVÉNYHÁZ

1-8.

Fehértó 5-8.

FEHÉRTÓ

1-4.

Győrsövényházzal, Enesével, Bezi tagiskolája

KÓNY

1-8.

Markotabödöge

MARKOTABÖDÖGE

-

Kónnyal

RÁBAPORDÁNY

1-8.

JOBAHÁZA

1-4.

Rábatamásival

RÁBATAMÁSI

1-8.

Magyarkeresztúr, Potyond, Jobaháza 5-8.

SZANY

1-8.

Rábaszentandrás 5-8., Rábasebes, Sobor

RÁBASZENTANDRÁS

1-4.

Szannyal

RÁBASEBES

-

Szannyal, Vággal

VÁG

1-8.

Rábasebes

SZIL

1-8.

Páli (5-8.), Sopronnémeti, Zsebeháza

PÁLI

1-4.

Szillal

SOPRONNÉMETI

-

Szillal

ZSEBEHÁZA

-

Szillal

KAPUVÁR

1-8.

Szárföld 5-8., Hövej 4-8., Veszkény 5-8. Himod

SZÁRFÖLD

1-4.

Kapuvár, Széchenyivel

58

település

évf.

társulásban

VESZKÉNY

1-4.

Kapuvár, Széchenyivel

HÖVEJ

1-3.

Kapuvár, Pátzay telephelye

HIMOD

2-3.

Kapuvár, Széchenyi telephelye

AGYAGOSSZERGÉNY

1-8.

BABÓT

1-8.

BELED

1-8.

Edve, Vásárosfalu, Dénes-fa 4-8.

DÉNESFA

1-3.

Beled tagiskolája

EDVE

-

Beleddel

VÁSÁROSFALU

-

Beleddel

CIRÁK

1-8.

Gyóró 4-8.

GYÓRÓ

1-3.

Cirák tagiskolája

MIHÁLYI

1-8.

Kisfalud, Vadosfa

KISFALUD

1-4.

Mihályi telephelye

VADOSFA

-

OSLI

1-8.

RÁBAKECÖL

1-8.

VITNYÉD

1-8.

SOPRON

1-8.

ÁGFALVA

1-8.

HARKA

1-8.

KÓPHÁZA

1-8.

FERTŐRÁKOS

1-8.

FERTŐD

1-8.

Mihályival

Röjtökmuzsaj

RÖJTÖKMUZSAJ

-

Fertőddel

EBERGŐC

-

Fertőddel

FERTŐSZENTMIKLÓS

1-8.

Csapod 5-8.

CSAPOD

1-4.

Fertőszentmiklóssal

PETŐHÁZA

1-4.

Fertőendréddel

FERTŐENDRÉD

1-8.

Petőháza 5-8.

FERTŐSZÉPLAK

1-8.

Sarród

SARRÓD

-

HEGYKŐ

1-8.

Fertőszéplakkal Fertőhomok, Hidegség

59

település

évf.

társulásban

FERTŐHOMOK

-

Hegykővel

HIDEGSÉG

-

Hegykővel

NAGYCENK FERTŐBOZ PERESZTEG PINNYE

1-8. 1-8. -

Fertőboz Nagycenkkel Pinnye Pereszteggel

SOPRONKÖVESD

1-8.

Nagylózs (5-8.)

NAGYLÓZS

1-4.

Sopronkövesddel

SOPRONHORPÁCS

1-8.

Und 5-8., Völcsej, Gyalóka

UND

1-4.

Sopronhorpáccsal

VÖLCSEJ

-

Sopronhorpáccsal, Lövővel

GYALÓKA

-

Sopronhorpáccsal

ZSIRA

1-8.

Répcevis (5-8.)

RÉPCEVIS

1-4.

Zsirával

SZAKONY

1-4.

Bük (Vas m.) tagiskolája

LÖVŐ

1-8.

Völcsej, Nemeskér

NEMESKÉR

-

Lövővel

EGYHÁZASFALU

1-8.

ÚJKÉR

1-8.

Répceszemere

RÉPCESZEMERE

1-4.

Újkér tagiskolája

IVÁN

1-8.

Csér, Csáfordjánosfa, Pusztacsalád

CSÉR

-

Ivánnal

CSÁFORDJÁNOSFA

-

Ivánnal

PUSZTACSALÁD

-

Ivánnal


60

1.6.3. Gyógypedagógiai ellátás Intézmény neve Csorna, Arany János Általános Iskola

Fenntartó megnevezése

Intézmény típusa

Pedagógusok összlétszáma

Tanulók összlétszáma

Szakemberhiány típusa

Megyei önkormányzat

Alapfok + középfok

26

113

Nincs

Győr, Bárczi Gusztáv Megyei Óvoda, Általános Iskola, önkormányzat Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon

Óvoda + alapfok + középfok

51

102

Nincs

68,5

221

Gyógypedagógus (oligofrén ped.)

Győr, Radó Tibor Általános Iskola Győr, Speciális Szakiskola

Városi önkormányzat (Győr)

Alapfok

Városi önkormányzat (Győr)

Középfok

34

237

Gyógypedagógus (oligofrén ped.)

Alapfok

43

177

Gyógypedagógus

Mosonmagyaróvár, Éltes Fenntartói társulás Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Sopron, Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola

Városi önkormányzat (Sopron)

Alapfok + középfok

48

104

Alapfokon: Idegen nyelv. középfokon: pék, sütőipari munkás

Sopron, Doborjáni Megyei Ferenc Nevelési Oktatási önkormányzat Központ


33

155

Nincs

Sopron, Tóth Antal Nevelési Oktatási Központ


48

111

Középfokon: asztalos, kárpitos

351,5

1220


Összesen:

48. számú táblázat. Gyógypedagógiai intézmények. MPI adatfelvétel 2005.

A gyógypedagógiai nevelés, oktatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga van az állapotuknak megfelelő, különleges gondozás keretében biztosított pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátáshoz. A törvény meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is. Sajátos nevelési igényű tanuló, gyermek az, aki a szakértői és

rehabilitációs

bizottság

szakvéleménye

alapján

testi,

értékszervi,

értelmi,

beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; vagy pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

61

A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása közoktatási intézményben integrált oktatási formában megvalósítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját el kell különíteni a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítésétől (szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek nevelése, oktatása), amely nem a gyógypedagógia hatásköre. A megyében a jegyzők által megküldött adatok alapján az alábbi települések általános iskoláiban folyik integrált oktatás: Győr (2 intézményben), Abda, Börcs, Győrújbarát, Győrszemere, Hegyeshalom, Kisbajcs, Szany, Ásványráró, Pázmándfalu. A sajátos nevelési igényű gyermekek közoktatási intézmény gyógypedagógiai osztályaiban, tagozatain történő oktatása, nevelése a megye 14 településén valósul meg (Beled, Bőny, Dunaszeg, Gyömöre, Győrszemere, Ikrény, Kajárpéc, Kapuvár, Nagyszentjános, Nyúl, Pannonhalma, Pér, Tét, Töltéstava). A szegregáció a gyógypedagógiai szóhasználatban a különnevelést, a sajátos nevelési igényű gyermekek külön iskolában történő nevelését, oktatását jelenti. Azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt a megyei önkormányzat köteles gondoskodni. A Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat gyógypedagógiai feladatai ellátására öt intézményt tart fenn: − a győri Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon, − a csornai Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, − a soproni Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda,

Általános

Iskola,

Speciális

Szakiskola,

Kollégium,

Különleges

Gyermekotthonok és Pedagógiai Szakszolgálat, − a soproni Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Nem a megyei önkormányzat fenntartásában lévő gyógypedagógiai intézmények (iskola, tagozat) működnek továbbá Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Kapuváron és Jánossomorján. Tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyermekek ellátása − Győrben a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban,

62

− Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskolában és a Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központban, − Mosonmagyaróváron

az

Éltes

Mátyás

Általános

Iskola,

Diákotthon

és

Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, − Csornán az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálatban, − Kapuváron a Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálatban, − Jánossomorján a Körzeti Általános Iskola Karner Ádám Speciális Tagozaton történik. Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók ellátását − Győrben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ, − Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola és a Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ, − Mosonmagyaróváron

az

Éltes

Mátyás

Általános

Iskola,

Diákotthon

és

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, − Kapuváron a Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat végzi. Autista gyermekek nevelése, oktatása céljából külön csoport a győri Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban (4 csoport) és a mosonmagyaróvári Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben (1 csoport) működik. Szinte minden intézményben találhatóak egyéb tanulócsoporthoz integrált autista gyermekek. A soproni Tóth Antal Nevelési- Oktatási Központban a hallássérült és beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítanak ellátást. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek számára a közoktatásról szóló törvény 2005. december 5-i módosításával a fejlesztő iskolai oktatás keretében biztosított neveléssel, oktatással a tankötelezettség teljesítésének lehetősége teremtődött meg. A fejlesztő iskolai oktatással a gyermekek részére a rendszeres foglalkozás válik biztosítottá. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények közül a Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási

63

Központ és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény vette fel alaptevékenységei közé a fejlesztő iskolai oktatást. A megyei önkormányzat által fenntartott Fogyatékos Gyermekek Otthonában a súlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos gyermekek gondozását, fejlesztését látják el. Sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott tanulók speciális szakiskolai ellátását, valamint az értelmileg akadályozott tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai ellátását az alábbi intézmények végzik: − Győrben a Speciális Szakiskola, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény (készségfejlesztő speciális szakiskola), − Sopronban a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ (készségfejlesztő speciális szakiskola is), − Mosonmagyaróváron Gyógypedagógiai

az

Éltes

Mátyás

Módszertani

Általános

Intézmény

Iskola,

(előkészítő

Diákotthon

és

szakiskola

és

készségfejlesztő speciális szakiskola), − Kapuváron a Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (9-10. évfolyam), − Sopronban a Tóth Antal Nevelési-Oktatási Központ hallássérült tanulók részére biztosít speciális szakiskolai képzést. A megyében kollégiumi ellátást biztosít sajátos nevelési igényű tanuló számára a győri Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, a soproni Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ és a Tóth Antal Nevelési- Oktatási Központ, valamint a mosonmagyaróvári Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény keretein belül működik egy 16 fős különleges gyermekotthon, amely gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek befogadására alkalmas. A soproni Doborjáni Ferenc NevelésiOktatási Központ két 40 fős különleges gyermekotthont működtet sajátos nevelési igényű és testvérkapcsolat esetén ép értelmű gyermekek és fiatal felnőttek számára. A pedagógiai szakszolgálat feladata a szülők és a pedagógusok nevelő munkájának, valamint a közoktatási intézmények feladatellátásának segítése. A közoktatásról szóló törvény alapján a megyei önkormányzat feladata a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; a nevelési tanácsadás; a logopédiai szolgáltatás; a gyógytestnevelés ellátása, ha a községi, városi önkormányzat nem vállalja a feladat ellátását. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni

64

továbbá a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről; a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről; a konduktív pedagógiai ellátásról, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről. A megyében működő gyógypedagógiai intézményekben szinte kivétel nélkül mindegyiben végeznek

pedagógiai

szakszolgálati

tevékenységet.

A

pedagógiai

szakszolgálat

megszervezése történhet az intézmény alaptevékenységeként és önálló intézményegység létrehozásával is. A megyei önkormányzat által fenntartott Gyógypedagógiai Szolgáltató Központban működik a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság. A vizsgálandók magas száma a vizsgálatok elhúzódását eredményezi hosszú évek óta. Az intézmény szervezi, koordinálja és végzi a korai fejlesztés és gondozást, fejlesztő felkészítést, logopédiai ellátást; utazó szakember hálózatot működtet. Szakmailag segítséget nyújt az integrált oktatásban résztvevő fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos oktató-nevelő munkát. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézményben a tanulók logopédiai ellátását, gyógytestnevelést, gyógytornát biztosítanak. A Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központban a pedagógiai szakszolgálat keretein belül gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás és gyógytestnevelés biztosított. Az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat szakszolgálati intézményegységében gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztés és gondozást, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, gyógytornát, mozgásnevelést és nevelési tanácsadást biztosítanak. A Tóth Antal Nevelési-Oktatási Központ pedagógiai szakszolgálati egységében logopédiai ellátást, gyógypedagógiai tanácsadást nyújtanak. A Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ győri óvodás és általános iskolás gyermekek részére logopédiai ellátást, saját tanulói részére gyógytestnevelést biztosít, tanácsadást végez az integráltan oktatott gyermekekkel foglalkozó intézmények részére. A soproni Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola intézményében logopédiai ellátást, gyógytestnevelést, fejlesztő felkészítést végeznek. Mosonmagyaróváron az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény korai fejlesztés és gondozást, logopédiai szolgáltatást biztosít, utazó szakember hálózatot működtet.

65

A kapuvári Széchenyi István Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztés és gondozást, fejlesztő felkészítést és logopédiai ellátást végez. Nevelési

tanácsadó

a

megyében

4

városban

működik.

Győrben,

Sopronban

és

Mosonmagyaróváron a települési önkormányzat fenntartásában, Csornán a megyei önkormányzat által fenntartott Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat keretében. A kistérségi társulások eközben a szakszolgálati feladatok ellátásában vegyenek részt és oldják meg az ellátást átvállalva a megyétől a feladatellátási kötelezettséget. Az együttműködés, a szakszolgálati feladatok valamennyi területének megnyugtató ellátása még további fejlesztéseket, együttműködéseket igényel. 1.6.4. Középfokú iskolai ellátás 1.6.4.1. Az intézményhálózat Győr-Moson-Sopron megyében megfigyelhető a szülők, tanulók részéről egy nagyfokú igényeltolódás az érettségit is adó képzés, szakképzés felé, ami egyrészt támogatandó és érthető, ugyanakkor tartósan számolni kell azzal a helyzettel is, hogy egyre több olyan tanuló kerül be a gimnáziumi, szakközépiskolai oktatásba, akik az ottani követelményeket nem, vagy csak nagyon alacsony szinten képesek teljesíteni. Ezáltal növekedhet a lemorzsolódások, bukások aránya. A szakképző intézmények meghirdetett férőhelyei még mindig sok helyen szakmacsoportokra történő beiskolázásra utalnak. Pedig a szakképzéssel szemben támasztott igények között egyik nagyon lényeges elvárás a széles alapú, korszerű általános képzés, a túlspecializált képzés helyett. A szélesebb szakmai alapokra helyezett képzés rugalmasabb, segíti a szakmai specializálódás minél későbbi időpontra tolódását, és lehetővé teszi a tanulóknak, hogy több szakma közül választhassanak. Az általános képzési szakasz kiterjesztése és a pályaválasztás későbbi időszakra helyezése akkor valósítható meg, ha a 8. osztály utáni beiskolázás a 9-10. évfolyamon szakterületekre történik. Így biztosítható a szakképzéssel foglalkozó intézményekben a tanulók horizontális mozgása. A diákoknak a választás lehetőségét mind a 4 szakterületen belül, mindkét intézménytípusban biztosítani kell. Győr-Moson-Sopron megyében, középfokú iskolai ellátásban összesen 27648 fő részesül az alábbi megoszlás szerint: 66

Iskolai létszámadatok a 2005. október 1-jei statisztika alapján: Oktatási forma

Tanulók száma (fő)

8 osztályos gimnázium

1 657

Gimnázium

7 903

Szakközépiskola

10 246

Szakiskola

5 788

Felnőttképzés

1 980

Felzárkoztató 9-10. évf. Összesen

74 27 648


Ez a szám 4 881 fővel több, mint az 1999-i adat. Akkor 22 767 fő részesült valamilyen középfokú oktatási formában. A nagy különbséget a felnőttképzés és a 8 osztályos gimnázium létszámadatai (1980 fő + 1657 fő) magyarázzák, melyek az 1999-es adatok között nem szerepeltek. Középfokú oktatási intézmények száma és megoszlásuk térségenként a 2005. október 1-jei statisztika alapján: Önálló intézmény

Többcélú intézmény részeként

Más szervezeti keretek között működik

1

2

0

20

14

2

Győr kistérség

0

0

1

Kapuvár

2

0

0

Kapuvár kistérség2

1

0

0

Mosonmagyaróvár

5

0

0

Sopron

4

8

0

Sopron-Fertőd kistérség3

1

0

0

Tét kistérség

0

0

0

Pannonhalma

0

1

0

Összesen

34

25

3

Térség Csorna Győr 1

1

Magyar Műhely Általános Művelődési Központ Gimnáziuma, Mezőörs

2

Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium

3

Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium 50. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

67

Az oktatás szerkezeti változásai miatt a középfokú oktatási intézmények megoszlását iskolatípusonként nem érdemes vizsgálni, mert nagyfokú változatosságot mutat a múlthoz képest, a szakközépiskolák gimnáziumi osztályokat, a gimnáziumok szakközépiskolai osztályokat indítottak. Az iskolaszerkezeti változások csak részben utalnak távlatos fenntartói irányításra. Az oktatási intézmények megoszlása a fenntartó szerint: Települési önkormányzati

Megyei önkormányzati

Egyéb1

Csorna

3

0

0

Győr

25

0

11

Győr kistérség

0

0

1

Kapuvár

2

0

0

Kapuvár kistérség

0

1

0

Mosonmagyaróvár

4

0

1

Sopron

5

0

7

Sopron-Fertőd kistérség

0

1

0

Tét kistérség

0

0

0

Pannonhalma

0

0

1

Összesen

39

2

21

Térség

1

Az egyéb fenntartó lehet: minisztérium, egyetem, alapítvány, egyház, magán. 51. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

Megjelentek az − oktatási központok (pl. Szabadhegyi Közoktatási Központ, magyar-német óvoda, Általános Iskola és Gimnázium), − általános művelődési központok (pl. Kovács Margit Általános Művelődési Központ), − az integrált oktatási intézmények (pl. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium) − az egyházi fenntartású vegyes oktatási intézmények (pl. Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda), − és más, nehezen definiálható oktatási intézmények (pl. Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda). A szakközépiskolák gimnáziumi osztályokat indítottak, a gimnáziumok szakközépiskolai osztályokat indítottak. Utóbbiak elsősorban azért, hogy a szakképzési forrásokból részesülhessenek. Ez anyagi szempontból érthető lépés, szakmailag nehezen támogatható.

68

A középiskolák alapadatai a 2005/2006. tanévben: Négy évfolyamos középiskola

Hat évfolyamos középiskola

Nyolc évfolyamos középiskola

Nyelvi előkészítő osztály működik-e?

Folyik-e szakképzés?

Csorna

3

0

0

1

3

Győr

33

4

2

9

26

Győr kistérség

1

0

0

0

0

Kapuvár

1

0

1

0

1


1

0

0

0

1

Mosonmagyaróvár

5

1

0

1

5

Sopron

11

1

2

5

7


1

0

0

0

1

Tét kistérség

0

0

0

0

0

Pannonhalma

1

1

0

0

0

Összesen

57

7

5

16

44

Térség


Győr-Moson-Sopron megyében 7 oktatási intézményben folyik hat évfolyamos és 5 oktatási intézményben nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás, összesen 49 osztályban: Hat évfolyamos gimnáziumi oktatás

Nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás

Hat évfolyamos gimnáziumi osztályok száma

Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályok száma

Csorna

0

0

0

0

Győr

4

2

10

12

Győr kistérség

0

0

0

0

Kapuvár

0

1

0

4


0

0

0

0

Mosonmagyaróvár

1

0

3

0

Sopron

1

2

4

14


0

0

0

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

1

0

2

0

Összesen

7

5

19

30

Térség


69

Hat és nyolc osztályos gimnáziumi osztályok száma a megyében intézményenként: 5. osztályok száma

6. osztályok száma



Összesen

Révai, Győr1

0

0

1

1

2

Kazinczy, Győr2

2

2

2

2

8

Czuczor, Győr3

0

0

1

1

2

Apor, Győr4

0

0

2

2

4

Prohászka, Győr5

0

0

1

1

2

Péterfy, Győr6

1

1

1

1

4

Felsőbüki, Kapuvár7

1

1

1

1

4

Kossuth, Mosonmagyaróvár8

0

0

1

2

3

Széchenyi, Sopron9

0

0

2

2

4

Berzsenyi, Sopron10

2

2

2

2

8

Szent Orsolya, Sopron11

1

2

2

1

6

Pannonhalma12

0

0

1

1

2

Összesen

7

8

17

17

49

Intézmény

1

Révai Miklós Gimnázium és Kollégium

2

Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium

3

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium

4

Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános iskola, Alapfokú Művészetoktatás, Gimnázium, Informatikai

Szakoktatás és Kollégium 5

Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

6

Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola és Óvoda

7

Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium

8

Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium

9

Széchenyi István Gimnázium

10

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium

11

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

12

Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium 54. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A tagintézménnyé váló települési iskolák a hatosztályos gimnáziumokhoz is kapcsolódhatnak.

70

A szakképzésre vonatkozó adatok: Szakiskolai szakképzés

Érettségire épülő szakképzés

Felsőfokú szakképzés

1 éves

2 éves

3 éves

Csorna

2

2

0

1

2

1

Győr

11

18

2

12

20

12

Győr kistérség

0

0

0

0

0

0

Kapuvár

1

0

0

0

1

1


1

1

1

0

1

0

Mosonmagyaróvár

1

3

0

5

2

2

Sopron

5

7

1

2

8

1


0

1

0

1

1

0

Tét kistérség

0

0

0

0

0

0

Pannonhalma

0

0

0

0

0

0

Összesen

21

32

4

21

35

17

Térség


Mezőgazdaság, élelmiszeripar és ezzel rokon területeken a megyében 6 helyen folyik valamilyen szintű szakoktatás (Csorna, Kapuvár, Csermajor, Mosonmagyaróvár, Sopron Fertőd) a következő oktatási intézményekben: − Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium − Berg Gusztáv Szakiskola − Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium − Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola − Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium − Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium

71

Az iskolaépületek állapota a megyében: Jó



0

1

0

2

Győr

3

10

15

7

Győr kistérség

1

0

0

0

Kapuvár

0

1

1

0


0

0

1

0

Mosonmagyaróvár

0

0

4

1

Sopron

1

5

2

4


0

0

1

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

1

0

0

0

Összesen

6

17

24

14


Csorna

Térség


Az iskolaépületek 39,3%-a kisebb felújításra, míg 23%-a átfogó felújításra, bővítésre szorul. Az iskolaépületek felszereltsége Korszerűen és jól felszerelt

Megfelelő

Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna

0

3

0

0

Győr

4

29

2

0

Győr kistérség

0

1

0

0

Kapuvár

1

1

0

0


0

1

0

0

Mosonmagyaróvár

1

3

1

0

Sopron

3

6

3

0


0

1

0

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

1

0

0

0

Összesen

10

45

6

0

Térség


A megye középiskoláinak 90,2%-a megfelelően, illetve jól felszerelt, míg alig 9,8%-a gyengén felszerelt, és nincs rossz, elavult felszereltséggel működő középfokú oktatási intézmény. 72

Az iskolák taneszközökkel való felszereltsége Korszerűen és jól felszerelt

Megfelelő

Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna

0

3

0

0

Győr

6

25

4

0

Győr kistérség

0

1

0

0

Kapuvár

0

2

0

0


1

0

0

0

Mosonmagyaróvár

2

2

1

0

Sopron

5

7

0

0


0

1

0

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

1

0

0

0

Összesen

15

41

5

0

Térség


A megye középiskoláinak 91,8%-a megfelelően, illetve jól felszerelt taneszközökkel, míg alig 8,2%-a gyengén felszerelt és nincs rossz, elavult felszereltséggel működő középfokú oktatási intézmény. Az iskolaépületek helyiségei Tantermek száma

Számítógépterem

Tornaterem

Könyvtár

Étkeztetés (konyha)1

Csorna

47

7

3

3

1

Győr

733

83

30

26

24

Győr kistérség

11

1

0

1

1

Kapuvár

30

3

2

2

2


13

2

1

1

1

Mosonmagyaróvár

113

15

6

5

4

Sopron

229

28

11

12

6


15

4

1

1

1

Tét kistérség

0

0

0

0

0

Pannonhalma

10

1

1

1

1

1201

144

55

52

41

Térség

Összesen 1

saját konyha, önkormányzati vagy vállalkozási formában megoldott étkeztetés 59. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

73

1.6.4.2. A tanulólétszám A megye középfokú intézményeinek nappali tagozatán 25 668 fő tanult a 2005/2006. tanévben az 1999/2000. tanévi 22 767 fővel szemben, ami 4881 fős emelkedés az említett időszakhoz képest. A középfokú oktatási intézmények tanulói létszámadatának változása: Intézmény típusok Gimnázium 9-12. évfolyam

Létszám a 1999/2000. tanévben

Létszám a 2005/2006. tanévben

6 963

7 903

Gimnázium 5-8. évfolyam Szakközépiskola Szakiskola

1 657 10 271

10 246

5 533

5 788

Felzárkóztató 9-10. évfolyam Összesen

74 22 767

25 668


Jelenlegi osztályok és osztálylétszámok (2005/2006. tanév): Térség

Osztályok száma

Tanulók száma

Csorna

42

1078

Győr

562

15402

Győr kistérség

4

31

Kapuvár

27

705


9

166

Mosonmagyaróvár

93

2525

Sopron

208

5472


13

299

Tét kistérség

0

0

Pannonhalma

10

313

968

25991

Összesen 1

1

A tanulók számában a különbség onnan adódik, hogy nem minden középiskola a 2005.10.01-jei statisztikai

adatokat adta meg. 61. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

74

Várható osztályok és osztálylétszámok a következő két tanévben: Osztályok száma

Tanulók száma

Várható osztályok és osztálylétszámok (2006/2007. tanév)

974

26432

Várható osztályok és osztálylétszámok (2007/2008. tanév)

908

25982


Várhatóan a 2006/2007. tanévben bekövetkezik az előrejelzések szerint egy enyhe osztály – (6 osztály, 0,6%) és tanuló szám növekedés (441 tanuló, 1,7%), amit a következő tanévben, 2007/2008-ban már csökkenés követ. A 2004/2005. tanévben végzett tanulók továbbtanulási mutatói: Létszám a 2004/2005. tanév végén Végzős tanulók száma (2004/2005. tanév)

6209

OKJ-s képzésen továbbtanulók száma

1448

Egyetemen továbbtanulók száma

984

Főiskolán továbbtanulók száma

1083

Nem tanul tovább

2216

Nincs adat

478 63. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulók száma a végzősök 33,3%-a, míg OKJ-s képzésen valamilyen szakmát tanulók száma 24%-a. A helyben járó és a bejáró tanulók száma a 2005/2006. tanévben a következőképpen alakult: Tanulók létszáma 2005/2006. tanév A székhelytelepülésen lakó, helyben iskolába járó

11392

Kollégista

3597

Más településről érkező (bejáró)

11517


A bejáró tanulók közül jelenleg senki nem közlekedik iskolabusszal vagy a falugondnoki szolgálat gépjárművével, tömegközlekedéssel 10 316 tanuló jár iskolába (38,9%), míg egyéni megoldással (szülők vagy nevelők gépkocsival szállítják) 474 fő (1,8%).

75

1.6.4.3. A pedagóguslétszám Az alkalmazott pedagógus létszám a következő módon változott az 1999/2000. tanévhez képest: Meg kell jegyezni azonban, hogy a 2005/2006. tanévi adatoknál nem különíthető el tisztán az alap és középfokon tanító alkalmazottak száma, mert számos intézményben alap és középfokú oktatás is működik és nagy az áttanítások száma. Egy fő pedagógusra eső tanulói létszám 10,02. Középiskolai pedagógusokra vonatkozó adatok Térség

Részfoglalkozású

Nyugdíjas

74

16

7

1239

204

63

6

5

2

Kapuvár

52

2

2


24

0

2

Mosonmagyaróvár

198

15

12

Sopron

413

50

36

25

6

0

Tét kistérség

0

0

0

Pannonhalma

38

10

4

2069

308

128

Csorna Győr

Teljes foglalkozású

Győr kistérség


Összesen


A nagyfokú pedagógus munkanélküliség ellenére a megyében a középfokú oktatásban még mindig 128 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak az oktatási intézmények, ami az összes foglalkoztatott pedagógus létszám 5%-a. A változó pedagógus óraszámok, és az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése (és a kirendelés intézménye, továbbá az utazó és helyettesítő pedagógus hálózat kiépítése) jelentős hatást fog gyakorolni a pedagógusok foglalkoztathatóságára. Segítő pedagógusok száma: Térség Csorna Győr Győr kistérség

Oktatástechnikus

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

1 18 0

3 24 1

76

Térség

Oktatástechnikus

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

0 0 1 3 0 0 1 24

2 1 5 10 1 0 1 48

Kapuvár Kapuvár kistérség Mosonmagyaróvár Sopron Sopron-Fertőd kistérség Tét kistérség Pannonhalma Összesen


1.6.5. Kollégiumi ellátás A kollégium, mint a közoktatási rendszer önálló intézménye speciális feladatokat lát el. A szabad iskola választás lehetőségének megteremtése érdekében a megye oktatási intézményei közül 36 működtet kollégiumot az alábbi szervezeti formákban: Önálló intézmény


Intézményi fenntartói társulás keretében

Más szervezeti keretek között működik

0

2

0

0

Győr

0

1

0

0

Győr, önkormányzati

1

10

0

0

Győr, egyéb fenntartású

3

4

0

0

Győr kistérség

0

0

0

0

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének Kollégiuma

1

0

0

0

Kapuvár

0

0

0

0


0

1

0

0

Mosonmagyaróvár

0

3

0

0

Sopron

1

7

0

0

Sopron-Fertőd kistérség3

0

1

0

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

0

1

0

0

Összesen

6

30

0

0

Térség Csorna 1

1

, Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon

2

Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium

3

Porpáczy Aladár Középiskola, Szaktanácsadó Intézmény és Kollégium 67. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

77

A megyében nem működik kollégium intézményi fenntartói társulás keretében, vagy más szervezeti keretek között. A kollégiumok megoszlása fenntartó szerint: Fenntartó


Települési önkormányzat

16


6

Fenntartói társulás

1

Kistérségi társulás

0

Kht.

0

Alapítvány

2

Egyház

8

Minisztérium

2

Egyetem

1

Magán

0 68. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A tanulók száma a 2005/2006. tanévben:

Térség

Csorna

Alapító okirat szerint megállapított férőhely

Alap-, középfokú és szakképzésben résztvevők száma

Felsőoktatásban résztvevők száma

Kihasználtság %

Sajátos nevelési igényű az összlétszámból

Helyben lakó tanulók száma

168

152

0

90

5

0

128

97

0

76

88

6


1390

1357

45

101

1

0


1051

624

157

74

0

6

0

0

0

0

0

0

100

74

3

77

0

0

0

0

0

0

0

0


130

63

1

49

0

0

Mosonmagyaróvár

205

147

0

72

23

0

1

Győr

Győr kistérség Győr-MosonSopron Megye Közgyűlésének Kollégiuma Kapuvár

78

Alapító okirat szerint megállapított férőhely

Térség

Sopron

Felsőoktatásban résztvevők száma

Kihasználtság %

Sajátos nevelési igényű az összlétszámból

Helyben lakó tanulók száma

1155

979

0

85

129

52

154

130

0

84

0

0

0

0

0

0

0

0

350

301

0

86

0

2

2390

1943

4

81

245

60

Sopron-Fertőd kistérség3 Tét kistérség Pannonhalma Összesen

Alap-, középfokú és szakképzésben résztvevők száma


A kollégium taneszközökkel való felszereltsége: Korszerűen és jól felszerelt

Megfelelő

Gyengén felszerelt

Rossz, elavult

Csorna

0

1

1

0

Győr1

0

0

1

0


0

6

5

0


2

5

0

0

Győr kistérség

0

0

0

0

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének Kollégiuma

0

1

0

0

Kapuvár

0

0

0

0


0

1

0

0

Mosonmagyaróvár

1

1

0

1

1

5

2

0


0

1

0

0

Tét kistérség

0

0

0

0

Pannonhalma

1

0

0

0

Összesen

5

21

9

1

Térség

Sopron 3


A megyében csak 1 kollégium taneszközökkel való felszereltsége nem megfelelő (2,8%), 9 gyengén felszerelt (25%), de a többsége, összesen 21 kollégium megfelelően felszerelt (58%), és korszerűen és jól felszerelt 5 (13,9%).

79

1.6.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás Maga a művészeti nevelés és oktatás alap- és középfokú közoktatási intézményeink fokozatosan háttérbe szoruló kötelező tevékenysége. Ehhez társul, ezt egészíti ki, vagy az így keletkezett hiányt pótolja az alapfokú művészetoktatás. A magyar közoktatás legkésőbb intézményesült, s csak napjainkra kiteljesedő ága a művészetoktatás. Megjelenésekor csak a közoktatásról szóló 1993. évi művészetoktatási

intézményt,

LXXlV. törvény nevesítette először az alapfokú

mint

önálló

iskolatípust.

Az

1980-as

évek

végéig

intézményesített művészetoktatáson szinte kizárólagosan a zeneiskolai oktatást lehetett érteni. A változtatást a zeneoktatás mellett megjelenő új művészeti ágak (képző- és iparművészeti ág, táncművészeti

ág,

színművészet-bábművészeti

ág)

oktatása

iránti

növekvő

igény

kényszerítette ki. Az alapfokú művészetoktatás átfogó tartalmi szabályozása jóval a törvényi deklarációt követően, csak 1998-ban jelent meg a 27/1998 (Vl. 10.) MKM rendelet formájában. A törvény és a miniszteri rendelet közötti időszakot jogalkalmazási és működési bizonytalanságok terhelték. A tartalmi szabályozás hiánya sok esetben helytelen gyakorlatot rögzített és állandósított, melynek hatásai máig terhelik a művészetoktatás gyakorlatát. A megyében az első művészetoktató iskolák a helyi önkormányzatok által fenntartott zeneiskolák voltak. A feladatellátás rendszerében a törvényalkotó az alapfokú művészetoktatásról való gondoskodást a megyei önkormányzatok kötelezettségévé tette. Az 1993. évi törvényi szabályozást követően a megyei önkormányzat, mint az ellátás jogszabályban nevesített felelőse, elsődlegesen a gazdaságilag meg nem alapozott működési kondícióiból következően a közben egyre erőteljesebben növekvő igénybevevői kör ellenére sem teremtette meg az ellátás feltételeit. Ez a helyzet szabad teret nyitott különböző megoldások keresésének. Mindenek előtt e területen is megjelentek szolgáltatásaikkal a nem önkormányzati fenntartók. Ez a fejlemény alapvetően új helyzetet teremtve rendkívül gyors mozgásba hozta a szakterületet, s mára a megye településeinek döntő hányadában helyben biztosított szolgáltatásként érhető el az alapfokú művészetoktatás. A gyors elterjedést segítette, hogy ezt megelőzően, vagy ezzel párhuzamosan a korábban közművelődési szakterülethez tartozó, nagyobb részt a gyermek és ifjúsági korosztályra épülő amatőr művészeti mozgalom működési feltételrendszere teljességgel kiüresedett a fenntartói és működtetői háttér megszűnésével. Mindezek mellett az önkormányzatok megalakulását követően saját településük önbecsülése és presztízse megalapozottságát is remélték a művészetoktatás befogadásától vagy feltételeinek biztosításától. Az utóbbi évek újabb tendenciája, hogy a települési önkormányzatok saját általános iskolájuk többcélúvá szervezésével maguk teremtik 80

meg a művészetoktatás feltételeit, nem ritkán ettől is remélve a saját közoktatási intézményükben a fenntartás és a működőképesség kondícióinak javulását. Mindezekkel a törekvésekkel - szerkezetileg is és tevékenységét tekintve is - mára egy rendkívül színes és gazdag intézményhálózat alakult ki. A megyében a már működő intézmények mellett megjelentek a: − nem önkormányzati fenntartásban működő önálló alapfokú művészetoktatási intézmények a művészetoktatás egy ágában folytatott tevékenységgel (csak zeneoktatás, csak néptánc oktatás stb.); − nem önkormányzati fenntartásban működő önálló alapfokú művészetoktatási intézmények a művészetoktatás több ágában folytatott tevékenységgel (zeneoktatás + képzőművészet stb.); − önkormányzatok által fenntartott többcélú közoktatási intézmények (általános iskola + alapfokú művészetoktatási intézmény). E

folyamat

következménye

egy

sajátos

intézményi

struktúra

létrejötte.

Az

önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények közül 24 intézmény végez alapfokú művészetoktatást. Ezek közül mindössze 5 a tiszta profilú művészetoktatási intézmény, a többi közös igazgatású közoktatási intézmény vagy általános művelődési központ. A

önkormányzatok

által

fenntartott

intézményeket

és

az

azokban

alapfokú

művészetoktatást végző pedagógusok adatait a 10. sz. melléklet tartalmazza. Ezek az intézmények alapfeladataikat túlnyomóan székhelyeiken látják el. Telephelyek működtetése rájuk nem jellemző. Működésük bejáratott, biztonságos, tárgyi és személyi feltételeik az átlagosnál jobbnak mondhatók. Ismertségük és elfogadottságuk a köztudatba beépült. A székhelyen kívüli településekről továbbra is fogadnak tanulókat, beiskolázási gondjaik

nincsenek.

Az

alapfokú

művészetoktatás

„eltömegesedése”

létüket

nem

veszélyezteti. Az alapfokú művészetoktatás gyakorlatában az igazi fordulatot a nem önkormányzati intézmények hálózatának kiépülése jelenti. Az első ilyen intézmény megjelenése megyénkben alig több mint tíz éves múltra tekint vissza. Igen erőteljes számszerű gyarapodás az 19982004. évek között regisztrálható.

81

Sajátosságaik: 1. Fenntartójuk általában közhasznú társaság, vagy alapítvány. Megyénkben összesen húsz ilyen intézmény működik. A húsz intézmény fenntartója közül nyolc közhasznú társaság, tizenegy alapítvány, egy pedig a Dunántúli Református Egyházkerület, mely megyénk két településén telephelyeket működtet. 2. A fenntartók általában közoktatási tevékenység befogadására alkalmas ingatlannal nem rendelkeznek, így alapfeladataikat szinte kizárólagosan bérelt ingatlanokban végzik. A művészetoktatást a jelenleg érvényben lévő jogszabályi rendelkezés szerint legalább öt éves időtartamra befogadó helyek néhány ritka kivételtől eltekintve más alapfeladatot végző, általában önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vagy művelődési otthonok. 3. Valamennyi nem önkormányzati fenntartó az intézményi székhelyen kívül telephelyeken is szervez közoktatási tevékenységet. A húsz intézmény összesen 135 telephelyet működtet megyénkben.

Van olyan fenntartó megyénkben, amelyik a

székhelyen kívül 31 telephellyel rendelkezik. 4. Az összes nem önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézményt tekintve 13 fenntartó és az általa alapított intézmény székhelye található Győr-Moson-Sopron megyében, 7 intézmény székhelye és fenntartója más megyéből működtet nálunk egy vagy több telephelyet. A fenntartók egyike-másika több száz kilométerre székel az általa ellátandó közoktatási tevékenységtől. A nem megyei fenntartók az ország legkülönbözőbb tájegységein székelnek. Van olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fenntartó is, amelyik Tivadar községből 11 telephelyet működtet megyénkben. Ezek mögött a szerveződések mögött általában személyes kapcsolatok állnak. 5. A nem önkormányzati fenntartók közel 80 %-a egynél több művészeti ágban jogosult közoktatási tevékenység ellátására. 6. A nem önkormányzati fenntartású intézményeket és fenntartóikat erős terjeszkedési hajlandóság jellemzi, gyorsan és rugalmasan igyekeznek kielégíteni minden lehetséges igényt. Az intézményi alapító okiratokat és a működési engedélyeket nagy többségük általában évente változtatja. Visszafejlesztésre, telephely vagy intézmény törlésére alig akad példa. Vagyis a változás majdnem mindig fejlesztést, terjeszkedést, új művészeti ág vagy tanszak bevezetését jelenti. A megye településein fellelhető alapfokú művészetoktatási tevékenységek főbb mutatóit a mellékletben a 11. sz. melléklet tartalmazza.

82

1.6.7. Felnőttoktatás Az iskolarendszerű felnőttoktatás, a „második esély” iskolája olyan iskola(rendszer), amely egyrészt azoknak a fiataloknak ad lehetőséget tanulmányaik folytatására, akik a tankötelezettség teljesítése előtt maradnak ki az iskolából, vagy középfokon nem tudnak/nem akarnak továbbtanulni. Másrészt azoknak a felnőtteknek nyújt esélyt, akik korábban félbehagyott tanulmányaikat kívánják befejezni, vagy a meglévő mellé újabb, magasabb iskolai végzettséget akarnak szerezni annak érdekében, hogy visszakerüljenek, illetve stabilizálják pozíciójukat a munka világában. Ebből adódóan az iskolát látogatók életkora, társadalmi helyzete, műveltsége, motiváltsága rendkívül differenciált. Ebben a környezetben kell eleget tennie a „második esély iskolájának” az EU-konform igényeknek és megalapozni az „élethosszig tartó tanulást”. A Megyei Munkaügyi Központ 2006. februári adatai szerint (9. sz. melléklet) − a regisztrált álláskeresők 69,6%-a, 8 339 fő nem rendelkezik érettségivel. − Ezen belül 338-an (2,8%) nem fejezték be a 8 általánost, − 3 330 munkanélküli (27,8%) csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Fegyelemre méltó adat a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma: 2089 fő (17,4%), akiknek különösen az iskolarendszerű felnőttoktatásban „lenne a helyük”. 1.6.7.1. A felnőttoktatás szervezeti formái, típusai Győr-Moson-Sopron megyében Az alap- és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás intézményei többnyire a nappali rendszerű képzést folytató iskolák tagozataiként (20), kisebb számban (5) önálló intézményként működnek. Számukat tekintve többségükben a megyei jogú városokba (Sopron és Győr) koncentrálódnak, a kistérségekben a térségi központokban működik egy-két felnőttoktatási intézmény az alábbi összesítés szerint: Település/ kistérség

Felnőttoktatás iskolatípus szerint alapfokú

gimn., szakköz. szakképzés (érettségire készít fel)

Felnőttoktatás szervezeti forma szerint nappali

esti

levelező

egyéb

Győr

2

1

7

4

5

9

0

Győri kistérség

2

1

7

4

5

9

0

Sopron

0

2

5

1

3

3

0

Fertőd

0

0

1

0

0

1

0

83

Felnőttoktatás szervezeti forma szerint

Felnőttoktatás iskolatípus szerint

Település/ kistérség

alapfokú

gimn., szakköz. szakképzés (érettségire készít fel)

nappali

esti

levelező

egyéb

Sopron-Fertődi kistérség

0

2

6

1

3

4

0

Csorna

0

2

0

1

1

0

0

Csornai kistérség

0

2

0

1

1

0

0

Kapuvár

0

1

0

0

1

1

0

Kapuvári kistérség

0

1

0

0

1

1

0

Mosonmagyaróvár

0

0

1

0

0

1

0

Mosonmagyaróvári kistérség

0

0

1

0

0

1

0

Tét

0

1

0

1

0

0

0

Téti kistérség

0

1

0

1

0

0

0

Pannonhalma

0

0

0

0

0

0

0

Pannonhalmi kistérség

0

0

0

0

0

0

0

Összesen

2

7

14

7

10

15

0


A megyei iskolarendszerű felnőttoktatási intézmények típusai fenntartó szerint: Fenntartó Intézmény típusa


Megyei önkorm.


Kistérségi társulás

Egyéb

Össz.

nappali alapfokú

esti levelező

1

1 (magán)

2

nappali gimnázium/ esti szakközépisk. levelező

2

3 (alapítvány)

5

szakképzés

4

4

4

4

nappali

1

2 (alapítvány)

3

esti

4

2 (alapítvány)

6

levelező

6

3 (alapítvány, egyetem)

9


84

1.6.7.2. Alapfokú felnőttoktatás Alapfokú felnőttoktatási intézmény mindössze 2 működik a megyében. Ez a viszonylag kis szám magyarázható a tanulók létszámának csökkenésével, és az általános iskolák abbéli törekvésével, hogy a tanulásban lassan haladó, nehezen kezelhető, „túlkoros” gyerekeknek iskolán belül teremtsenek megoldást. Mindemellett a közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a tankötelezettségi kort betöltött tanuló az általános iskola befejezése nélkül kerüljön szakiskolába, amely elvégzése után lehetősége adódik szakmát tanulni. 1.6.7.3. Középfokú felnőttoktatás Az intézményi kínálat szélesnek mondható, hiszen az általános képzést biztosító gimnázium mellett a szakközépiskolák is kiveszik részüket a felnőttoktatásból, valamint az esti/levelező tagozaton – érettségi nélkül – szakmai végzettség is megszerezhető. Az érettségit nyújtó intézmények száma 7, ezekben nappalin 5, estin 4 és levelezőn 4 szervezeti formában lehet tanulni. Szakképesítés 14 szakképző intézményben szerezhető meg nappali, esti illetve levelező rendszerű képzés formájában. Egyre több olyan osztály működik a megyében, amely olyan fiatalokból áll, akik az első szakma megszerzése után iratkoznak be nappali rendszerű középfokú felnőttoktatási intézménybe az érettségi megszerzése céljából (ifjúsági osztályok). A képzés sikerét bizonyítja, hogy Sopronban a 2004/2005. tanévben a végzős tanulók 30 %-a továbbtanult felsőoktatási intézményben. 1.6.7.4. A felnőttoktatás alkalmazottai A megyében az oktatók 28%-a kinevezéssel, 10%-a szerződéssel, 62%-a óraadóként vesz részt

a

felnőttoktatásban.

Így

várhatóan

a

rendszerben

dolgozók

többségének

szakmai/módszertani innovativitására kevéssé lehet számítani. 1.6.8. Szakszolgálati feladatellátás A feladat gazdája a hatályos szabályozás szerint a megye, de ha a kistérség vállalja a feladatok ellátását, akkor a megyének megszűnik az ellátási kötelezettsége, mert ettől kezdve a kistérségnek kell a feladatról gondoskodnia. A megye és a kistérségek is elkezdték a szakszolgálati feladatellátás hatékonyabb megoldását. Az adatfelvétel időszakában az intézményvezetők az alábbi módon nyilatkoztak a szakszolgálat ellátottságáról.

85

Óvodák

Alapfokú oktatást folytató intézmények*


Szakszolgálat ellátott, részben ellátott

160

98

6

Szakszolgálat nem ellátott

30

34

0**

84%

74%

Az igényelt szakszolgálati ellátás biztosítása megoldott

%-os arány:

* Az alapfokú oktatást folytató intézmények adatai Győr város adatait nem tartalmazzák! ** Középfokon az igényelt szakszolgálati feladatokat a megyében a kijelölt 6 intézmény ellátja, a többi középfokú intézményben szakszolgálati feladat ellátására igényt nem jeleztek az intézményvezetők. 73. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

A kistérségek az alábbi területeken vállalták a feladatok ellátását: gyógypedagógiai tanácsadás (109 település), fejlesztő felkészítés (37 település) tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység (egy kistérség, de nem működik), nevelési tanácsadás (64 település), logopédiai ellátás (136 település), pályaválasztási tanácsadás (egy kistérség), konduktív pedagógiai ellátás (egy kistérség), gyógytestnevelés (29 település). A győri kistérség valamennyi szakszolgálati ellátást felvállalt. A kistérségek által el nem látott feladatokat a megyének kell megszerveznie, koordinálnia. A Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatát a megye egész területén ellátja, de a vizsgálandók nagy száma és az intézményi kapacitás hiányossága miatt az ellátás hosszadalmas, nehézkes. Sopron, Győr és Mosonmagyaróvár városok működtetnek Nevelési Tanácsadót, melyek részben kistérségi feladatokat is ellátnak. A megye Csorna városában működtet Nevelési Tanácsadót. Jelenleg a pannonhalmi és a téti kistérség ezirányú feladatellátása nem saját fenntartású intézményen belül történik. 1.6.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet valamennyi a közoktatási törvényben szabályozott és a megyei önkormányzat számára előírt szakmai szolgáltatást ellátja. A korábbi években a feladatellátás elsősorban az óvodákra és iskolákra irányult, a fenntartói és szülői, valamint diákokat érintő szolgáltatás kevéssé kapott hangsúlyt. Az elmúlt 10 évből az utolsó kettő kivételével a pedagógiai szakmai szolgáltatás alig irányult a középiskolák felé. Az intézményi szolgáltatás mellett inkább a külföldi projektekben történő részvételt szorgalmazták a korábbi vezetők, ahol az intézeti és attól független egyéni (egyéni vállalkozás, BT stb.) feladatvégzés és finanszírozás összefonódott, nehezen áttekinthetővé 86

vált. Az elmúlt években megtörtént a szolgáltatás közoktatási törvényben szabályozott területeinek lefedése, a szolgáltatás újraépítése. A MPI szolgáltatása kiterjed valamennyi megyei településre, beleértve a megyei jogú városokat is, továbbá a kistérségekre és megállapodás alapján a régió egyes településeire is. A MPI fenntartotta a szaktanácsadói rendszert, mert fontosnak tartja a helybevitt szolgáltatás magas szakmai színvonalának biztosítását. Szorgalmazta a módszertani képzéseket, a mérésértékelés intézményi elfogadását és szakmai hasznosítását. A pedagógiai tájékoztatás, tanügyigazgatás, jogi szolgáltatás kiterjedt az intézményekre, a pedagógusokra és szülőkre, valamint a fenntartókra is. Az utóbbi három évben jelentősen megnövekedett a fenntartói, kistérségi szolgáltatás igénybevétele. Az országos, megyei és térségi versenyek szervezésében az intézeti tevékenység nélkülözhetetlen. Egyre nagyobb a kereslet a jól szervezett tankönyvbemutatók, illetve a pályaválasztási tanácsadás iránt. Az intézet felnőtt képző intézetként is számos pedagógus és egyéb képzést szervez. Az alapító okiratban nemcsak az ellátandó, hanem az ingyenes szolgáltatások köre is pontosan definiált. Ugyanitt a pedagógiai intézetnek további feladatokat is megállapított a fenntartó. Nevezetesen: a megyei közoktatási feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv felülvizsgálatának koordinálása, illetve a többcélú kistérségi és egyéb közoktatási társulások működésének módszertani segítése. Ezek a feladatok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a kistelepülések érdemi szakmai segítséget kapjanak közoktatási feladatellátásuk minél optimálisabb megszervezéséhez, teljesítéséhez.

2. A KÖVETKEZŐ ÉVEK VÁRHATÓ KÖZOKTATÁSI TENDENCIÁI Az alábbi gondolatok túlmutatnak a megyei közoktatás-fejlesztési terv szűken értelmezett feladatrendszerén, de szükségesnek tartjuk ezeket az alapvetéseket megfogalmazni, hogy a politikusok minden fórumon támogassák, képviseljék ezeket az elveket a közoktatás fejlesztése, modernizációja érdekében.

2.1. A közoktatás várható vagy szükségesnek tartott alakulása a következő években A helyi, térségi, megyei oktatásszervezés és feladat ellátás optimalizálásához elengedhetetlen szükséges a megyék, a megyei jogú városok, a kistérségek és a települések ellátási kötelezettségének és hatáskörének pontos definiálása.

87

Kívánatos lenne egy a jelenleginél sokkal átláthatóbb, egyszerűbb törvényi szabályozás mind a közoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozók, mind a közalkalmazotti törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozókat illetően. − Meg kell teremteni annak kötelezettségét, hogy az ágazati törvényekben előírt tervezési és fejlesztési dokumentumok betöltsék szerepüket, azokat ne lehessen az érintett szereplőknek folyamatosan figyelmen kívül hagyni. − A középfokú közoktatási intézmények városi, térségi, megyei (regionális) szintű fenntartásának, alapításának, szerkezetváltásának és megszüntetésének – figyelemmel a sokféle típusú fenntartóra – kötelező összehangolása elengedhetetlen a munkaerőpiaci igények és a tanulói érdeklődés (iskolaválasztás) függvényében. Ez különösen igaz a szakképzési kínálat szerkezeti meghatározására, illetve a 6 és 8 évfolyamos középiskolák vonatkozásában. A szakképzésben, a szakképzési szerkezet kialakításában meghatározóbb szerepet kell kapnia a gyakorlati képzések és moduláris rendszerű oktatás mellett a kamaráknak. − Célszerű lenne az azonos szakmacsoportban képző intézményeket hálózatban működtetni. A szükséges változtatáshoz jó lehetőséget teremthet pl. a konzorciumi együttműködés, a tagintézményi hálózat kiépítése. Egy ilyen szakiskolai struktúra, a tagintézményenkénti működtetés kiválóan biztosítaná az egy intézményen belüli horizontális mozgást a tanulók számára. Jól szolgálná a szakiskolai és szakközépiskolai képzés szakterületenkénti, szakmacsoportonkénti összehangolása azt az igényt, hogy az oktatási rendszert elhagyók mindenképpen szerezzenek egy alapképesítést, hogy beléphessenek a munkaerő-piacra. Ezt oldaná meg a szakiskolai képzés. Ugyanakkor a tanulóknak megfelelő átmenetet is biztosítana az alacsonyabb fokú képzéstípusból a magasabb szintű szakközépiskolába. − A pedagógusok foglalkoztatásánál az óraszámok változása függvényében keresni kell annak lehetőségét, hogy az állástalan, de pedagógiailag képzett szakembereket hogyan lehetne a szociális szférába, illetve a szolgáltatási szektorba átirányítani. − Az egyre jelentősebb számú magatartászavaros, SNI tanulók integrált foglalkoztatásánál s egyéb foglalkoztatási formánál is ki kell alakítani a két pedagógussal vagy a pedagógus mellett asszisztens bevonásával szervezett munkaformát, hogy adott csoport adott foglalkozásait munkamegosztásban láthassák el. − Szakmailag és hatáskörileg meg kell erősíteni az intézményvezetői szintet. A vezetői pályázatok kiírása előtt a fenntartóknak minden esetben szakmai ellenőrzést kellene végeztetni. Ez alapján már a pályázatokban megjelenhetnének a vizsgálatban feltárt problémák, mind megoldandó vezetői feladatok. Szükséges lenne, hogy minden intézményvezető rendelkezzék munkaköri leírással. 88

− Meg kell tartani, de rugalmasabbá kell tenni a közalkalmazottak jogállását szabályozó törvény merev közalkalmazotti foglalkoztatási formáját. − A készség- és képességfejlesztés mellett a NAT-ban mellékletként meg kell fogalmazni a közös nemzeti minimumot.

2.2. A beiskolázás alakulása, a megye intézményrendszerének alakulása A tanulólétszám csökkenése, a pedagógusok foglalkoztatásának alakulása (óraszámok változása, tagiskolai rendszer erősítése, a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése), a szakos ellátás utazó pedagógusokkal és a helyettesítési rendszer működtetésével történő biztosítása, továbbá a költséghatékonyabb működtetés, a kistérségek bekapcsolódása a közoktatási feladatellátásba egyaránt azt jelzik, hogy a jelenlegi intézményfenntartó szerkezet

több

helyen megváltozik. Az óvodák és alsó tagozat helyben tartása mellett megerősödik a tagintézményi rendszer, továbbá megjelenhet a kistérségek intézmény fenntartási szerepe, vagy együttműködése a mikrocentrumokkal az 5-8. évfolyamok kötelező iskoláztatását biztosítandó. Ez a megyei intézményszám csökkenését, intézményenként a létszám és csoportszám optimálisabb szervezését eredményezheti. Tovább árnyalhatja a megye közoktatási rendszerét az egységes iskolát érintő szabályozás. Az óvodai és általános iskolai alapellátás jól szervezetten megoldott. A szakmai szolgáltatás is. A szakszolgáltatás most szerveződik újjá, hatékonyabb ellátással. Az alapfokú művészetoktatás elsősorban a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények által lefedett. A tanulói és munkaerőpiaci igények, illetve a felsőoktatási továbbtanulás miatt a középfokú oktatás jelenlegi kínálati, szerkezeti, költséghatékonysági, szervezési, működtetési paraméterei jelentős kihívást tartalmaznak az oktatás-nevelés minőségi szolgáltatását, a fenntartást, az ellátást és az együttműködést érintően. 2.2.1. A kereslet-kínálat alakulása a megye középfokú oktatásában 2003-2006 között A megye középfokú oktatási struktúrájában a kereslet-kínálat alakulását, a változások irányait a meghirdetett férőhelyszámok, valamint a jelentkező és felvett tanulólétszám jelzik (80. számú táblázat). A kínálati oldalt az egyes iskolák, iskolatípusok férőhelyei jelentik. Az intézményekbe felvett tanulók számából és a férőhelyszámból számítható a feltöltöttségi, vagy kihasználtsági mutató, vagyis az, hogy az egyes iskolák, iskolatípusok milyen kihasználtsággal működnek, milyen arányban vannak üres, feltöltetlen férőhelyei.

89

férőhely

első helyen jelentkezők

jelentkezők

felvettek

első helyen felvettek

férőhely kihaszn.

kereslet

Első h. felvett/első h. jel.

2003

6815

19951

5927

5172

3857

87%

76%

65%

2004

7085

20872

5665

5112

3877

80%

72%

68%

2005

7314

22165

5771

5217

3758

79%

71%

65%

2006

7302

23497

5761

5182

3671

79%

71%

64%

74. számú táblázat. Adatszolgáltatás: Educatio Kht. Közoktatási Információs Iroda

A középfokú intézményekben 2003-tól 2006-ig közel 500-zal nőtt a meghirdetett férőhelyek száma (8. számú ábra). Ugyanakkor a jelentkező tanulók száma nem követte ezt a bővülést. A felvett tanulók száma alig (1%) emelkedett ebben az időszakban (8. számú ábra). Ezzel párhuzamosan, és ennek következtében a középfokú intézmények férőhely kihasználtsága csökkent. (80. számú táblázat) 7500

7000

6500

6000

5500

5000

4500 2003

2004

2005

férőhely

2006

felvettek

9. számú ábra

A felvett létszám 1%-os ingadozása mellett a férőhelyek száma 7 százalékponttal növekedett 3-4 év alatt. A korábbi fejezetekben bemutatott megyei demográfiai adatok és az országos előrejelzések

azt

valószínűsítik,

hogy

2010-ig

középfokon

várhatóan

kismértékű

tanulólétszám csökkenéssel kell számolni. Érdemes és szükséges átgondolni a jelenlegi intézményi struktúrát a ráfordítások, a költséghatékony

működtetés

vonatkozásában.

Ha

nem

történik

változás,

egyre

kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek a finanszírozás szempontjából a középfokú intézmények és fenntartóik. Ez a többiek törvény adta lehetősége a helyzet optimalizálására. Tovább árnyalja a képet az iskolatípusonkénti helyzet áttekintése. (75. számú táblázat)

90

gimn. szakközép szakisk.


jelentkezők


felvettek

2003

2326

7373

2516

1875

1520

108%

81%

60%

2004

2654

7637

2301

1919

1587

87%

72%

69%

2005

2740

8050

2289

1889

1524

84%

69%

67%

2006

2720

8399

2393

1871

1436

88%

69%

60%

2003

2500

8166

2223

2043

1509

89%

82%

68%

2004

2530

8520

2136

1927

1455

84%

76%

68%

2005

2663

9653

2364

2117

1479

89%

79%

63%

2006

2704

10392

2247

2168

1489

83%

80%

66%

2003

1989

4412

1188

1254

828

60%

63%

70%

2004

1901

4715

1228

1266

835

65%

67%

68%

2005

1911

4462

1118

1211

755

59%

63%

68%

2006

1878

4706

1121

1143

746

60%

61%

67%

kereslet

férőhely kihaszn.

első h. felvett/első h. jel

férőhely


A 75. számú táblázat adataiból azt látjuk, hogy a kihasználtság szempontjából a szakiskolák vannak a legrosszabb helyzetben, ez az iskolatípus rendelkezik a legtöbb üresen maradt férőhellyel. A meghirdetett férőhelyek közel 40%-át nem töltik fel, nincs rá igény, nincs jelentkező. Elgondolkodtató, hogy 2003-tól szinte semmit nem változott a helyzet, négy év alatt sem sikerült a kedvezőtlen tendencia megváltoztatása, az üres, kihasználatlan férőhelyek megszüntetése. (10. számú ábra) A szakiskolai férőhelyekre alacsonyabb az igény (10. számú ábra, piros vonal), mint a felvettek száma (fekete vonal), ami arra utal, hogy a tanulók jó része kényszerből tanul itt, nem ez volt az eredeti továbbtanulási szándéka. Vélhetően ez a körülmény is szerepet játszik a szakiskolai tanulók sokat emlegetett rendkívül alacsony tanulási motivációjában. A 10. számú ábra jól szemlélteti, hogy mennyire elszakadt a meghirdetett férőhelyek száma (kék vonal) a kereslettől, a reálisan felvehető tanulólétszámtól (piros, fekete vonal). És négy év óta nem tapasztalható változtatási szándék!

91

2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 2003 szakiskola férőhely

2004

2005

szakiskola igény

2006 szakiskola felvett

10. számú ábra.

Hasonló a kép a gimnáziumok esetében is (11. számú ábra). Érthetetlen, hogy miközben 2003-tól a felvett tanulólétszám viszonylagos állandóságot (fekete vonal), 2006-ban kismértékű csökkenést, az igény a gimnáziumok iránt szintén csökkenést (piros vonal) mutat, a meghirdetett férőhelyek száma dinamikusan emelkedik (kék vonal). 2800 2600 2400 2200 2000 1800 2003 gimnáziumférőhely

2004

2005

gimnáziumigény

2006 gimnáziumfelvett

11. számú ábra.

Legkedvezőbb a szakközépiskolákban a helyzet (12. számú ábra). A kihasználtsági mutató itt a legmagasabb értékű (80%), bár még így is 20% az üresen maradt férőhely. A szakközépiskolák kihasználtsága 2003-tól mintegy 2 százalékpontot csökkent, hasonlóan a szakközépiskolák iránti igénycsökkenéshez (piros vonal), miközben a meghirdetett férőhelyek száma folyamatosan nőtt (kék vonal).

92

2800

2600

2400

2200

2000

1800 2003

2004

szakközép férőhely

2005

szakközép igény

2006 szakközép felvett

12. számú ábra.

Összegezve: Az adatok jól mutatják, hogy a megyei középfokú oktatásban a kereslet és kínálat nem felel meg egymásnak. A középfokú oktatás keresleti oldalának meghatározó mutatószáma a jelentkezők aránya. A jelentkezők közül pedig az igazi keresletet, az egyes intézmények iránti közvetlen igényt a tanulók első számú jelentkezéseinek aránya jelzi. A kínálati oldalt mindig a meghirdetett férőhelyek száma mutatja meg. Az

egyes

iskolatípusokban

a

korábbiakban

már

bemutatott

beiskolázási

adatok,

tanulólétszámok alakulása alapján az állapítható meg, hogy alapvetően nem a kereslet határozta meg a kínálati oldal alakulását. A vizsgált időszakban 2003-tól a meghirdetett férőhelyek száma a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben nőtt, a szakiskolában kismértékben csökkent. Ugyanakkor a jelentkező és felvett tanulók száma a gimnáziumban és a szakiskolában csökkent, a szakközépiskolában nagyon kismértékben nőtt. 2.2.2. A kereslet-kínálat alakulása a megye középfokú oktatásában a 2005/2006. tanévben A megye középfokú intézményeinek nappali tagozatára történő továbbtanulási jelentkezések jellemzőit a 2005/2006-os tanévben a 76. számú táblázat mutatja. férőhely

jelentkezési szám


felvettek


kereslet

7302

23497

5761

5182

3671

79%

első h. férőhely felvett/első kihaszn. h. jel

71%

64%


93

A középfokú intézmények a 2005/2006-os tanévre 7302 férőhelyet hirdettek meg. A felvett tanulók száma 5 761 fő, a férőhely kihasználtság 71%-os, vagyis 29%-kal, azaz 2 120 férőhellyel többet tartanak fenn jelenleg a megyében középfokon, mint ami szükséges. Az adatok szerint a jelentkező tanulói létszám (5 761 fő) 10%-a (579 fő) a rendes felvételi eljárás keretében egyik középfokú intézménybe sem nyert felvételt. Az ő elhelyezésük rendkívüli felvételi eljárás keretében történik. Elgondolkodtató az első helyen felvett és első helyre jelentkező tanulók 64%-os aránya, ami azt jelenti, hogy a diákok közül csak 64%-uk tanulhat abban az intézményben, ahol eredetileg is szeretett volna, azaz minden harmadik tanuló nem. Összesített adatok a megye középfokú oktatási intézményeiről iskolatípusonként

férőhely

jelentkezők


felvettek


kereslet

férőhely kihaszn.

első h. felvett/első h. jel

gimnázium

2720

8399

2393

1871

1436

88%

69%

60%

szakközép

2704

10392

2247

2168

1489

83%

80%

66%

szakisk.

1878

4706

1121

1143

746

60%

61%

67%


Iskolatípusonként (83. számú táblázat) vizsgálva a továbbtanulási szándékokat és a felvett tanulók számát megállapítható, hogy legmagasabb számban ebben a tanévben a gimnáziumokba jelentkeztek a diákok. Némileg alacsonyabb a szakközépiskolába az irányultság, és számottevően kevesebb - a gimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezéseknek mintegy fele - a szakiskolai. A megyei középfokú intézmények 9. évfolyamán a férőhely kihasználtság legkedvezőbb a szakközépiskolában (80%), és legalacsonyabb a szakiskolában (60%), a gimnáziumokban 69%. Vagyis a szakközépiskolák 20%-ban, a gimnáziumok 31%-ban, a szakiskolák 40%-ban tartanak fenn üres férőhelyeket. Győr-Moson-Sopron megyében 24 gimnáziumi, 31 szakközépiskolai, 19 szakiskolai, és 5 speciális szakiskolai képzéstípusban folytathatják tanulmányaikat a 8. osztályt elvégző diákok. (78. számú táblázat) Az intézmények nagy része nem tiszta profilú, több helyen egy iskolán belül mindhárom képzéstípus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) is megtalálható.

94

Gimnáziumi képzést ellátó intézmény

Szakközépiskolai képzést ellátó intézmény

Szakiskolai képzést ellátó intézmény

Spec. szakisk. képzést ellátó intézmény

Csorna

1

2

2

1

Győr

13

16

8

1

1

1

Város

Fertőd

1

Kapuvár

1

Mezőörs

1

Mosonmagyaróvár

2

Pannonhalma

1

Sopron

5

Vitnyéd Összesen:

24

4

2

7

5

1

1

31

19

3 5


Győr-Moson-Sopron megyében a középfokú feladatellátás 9 településen valósul meg. A városok gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai feladatot ellátó intézményeinek száma jelentős különbségeket mutat. Figyelemre méltó, hogy a megyében fenntartott középfokú intézmények mintegy fele Győr Megyei Jogú Városban működik. Legnagyobb

számban

a

szakközépiskolai

képzést

ellátó

intézmények

várják

a

továbbtanulókat. Jelentősen kevesebb a gimnáziumi, és szakiskolai képzést nyújtó feladatellátási hely. Annak eldöntéséhez, hogy van-e szükség struktúraváltásra, struktúramódosításra, vagy ez a megyei oktatási szerkezet megfelel-e a szülői, tanulói igényeknek, a munkaerő-piaci elvárásoknak, az intézmények iránti igényeket, a kereslet-kínálat viszonyát érdemes áttekinteni iskolatípusonként, intézményeként. 2.2.2.1. A kereslet-kínálat viszonya a gimnáziumi képzésben Intézmény (rövidített elnevezéssel)

férőhely

jelent- első helyen kezők jelentkezők

felvet- első helyen férőhely kereslet tek felvettek kihaszn.

Révai Miklós

170

1017

328

170

147

193%

100%

Kazinczy Ferenc

130

968

245

130

104

188%

100%

62

115

94

61

59

152%

98%

132

1221

172

132

67

130%

100%

47

189

59

44

37

126%

94%

130

370

159

129

100

122%

99%

Pannonhalmi Bencés Krúdy Gyula Eötvös József Evang. Gimn. Berzsenyi Dániel

95

Intézmény (rövidített elnevezéssel) Bercsényi Miklós

férőhely

jelent- első helyen kezők jelentkezők


160

640

189

160

106

118%

100%

Szabadhegyi

94

369

101

93

69

107%

99%

Péterfy Sándor

68

126

70

60

45

103%

88%

140

335

137

117

95

98%

84%

Felsőbüki Nagy Pál

64

150

60

60

54

94%

94%

Móra Ferenc

68

620

61

65

32

90%

96%

Apor Vilmos

140

197

114

116

98

81%

83%

Szent-Györgyi

64

164

50

52

36

78%

81%

Magyar Műhely

20

24

15

15

12

75%

75%

Vas- és Villamosipari

30

98

19

24

15

63%

80%

Prohászka

67

85

42

44

38

63%

66%

Czuczor

105

104

65

73

61

62%

70%

Csornai

105

273

51

50

33

49%

48%

Szent Orsolya

119

142

47

49

43

39%

41%

Forrás Waldorf

35

32

13

12

11

37%

34%

618

770

182

189

152

29%

31%

12

8

3

3

2

25%

25%

140

61

24

23

19

17%

16%

Széchenyi István

Kossuth Lajos Gimn. Fundamentum Piarista

79. számú táblázat. A gimnáziumi képzés iránti kereslet adatai. MPI adatfelvétel 2005.

A meghirdetett férőhelyek számából (mint kínálati oldal) és az adott helyre első helyen jelentkezők (mint igényoldal) számából számítható a kereslet százalékos mutatója. Ezt szemlélteti a 13. számú ábra bal oldali része, melyből látható, melyek azok a gimnáziumok, ahol a férőhelyek számát meghaladja a jelentkezési igény, illetve megnevezhetők azok a gimnáziumok, ahol a felkínált férőhelyekre a jelentkező igény nem kielégítő.

96

193%

Révai Miklós

100%

188%

Kazinczy Ferenc

100%

152%

Pannonhalmi Bencés Krúdy Gyula

130%

Eötvös József

126%

Berzsenyi Dániel

122%

98% 100% 94% 99%

118%

Bercsényi Miklós Szabadhegyi

107%

Péterf y Sándor

103%

100% 99% 88%

Széchenyi István

98%

Felsőbüki Nagy Pál

94%

94%

Móra Ferenc

90%

96%

84%

Apor Vilmos

81%

83%

Szent-Györgyi

78%

81%

75%

Magyar Műhely

75%


63%

Prohászka

63%

66%

Czuczor

62%

70%

49%

Csornai Szent Orsolya

39%

Forrás Waldorf

37%

Kossuth Lajos

29%

Fundamentum

25%

Piarista

80%

48% 41% 34% 31% 25%

17% 0%

16% 50%

100%

150%

200%

0%

50%

100%

13. számú ábra.

A 13. számú ábra jobb oldali része azt mutatja, hogy a férőhelyhiány, illetve felesleg nincs mindig szinkronban a feltöltöttséggel. Létezik olyan intézmény is, ahol a nem kielégítő igény ellenére jó a kihasználtság, mert a férőhelyhiány miatt felvételt nem nyert diákok másod-, vagy harmadsorban betöltik néhány gimnáziumban a férőhelyeket. 2.2.2.2. A kereslet-kínálat viszonya a szakközépiskolai képzésben A szakközépiskolai képzés iránti kereslet adatait mutatja a 80. táblázat. intézmény

szakmacsoport

férőhely

jelentkezők



Győri Tánc

25

108

45

25

24

180%

100%

Krúdy Gyula

99

623

175

99

69

177%

100%

Jedlik Ányos

149

1129

251

149

110

168%

100%

97

szakmacsoport

intézmény

férőhely

jelentkezők



Soproni Idegenforgalmi

56

345

92

54

39

164%

96%

Eötvös József

32

131

51

32

29

159%

100%

Pálffy Miklós

120

1320

164

120

66

137%

100%

Kovács Margit

23

82

30

23

18

130%

100%

Bercsényi Miklós

64

368

67

64

24

105%

100%

Veres Péter

60

280

62

60

37

103%

100%

Hild József

90

429

92

90

69

102%

100%

Pattantyús-Ábrahám

120

579

116

106

65

97%

88%


90

319

87

90

70

97%

100%

Fáy András

90

293

75

83

64

83%

92%

128

274

105

108

98

82%

84%

25

29

20

14

14

80%

56%

Handler Nándor

118

364

91

105

67

77%

89%

Hunyadi Mátyás

90

296

68

62

45

76%

69%

134

322

100

109

88

75%

81%

Deák Ferenc

96

687

70

94

55

73%

98%

Bolyai János

84

257

61

65

53

73%

77%

Baross Gábor

128

682

91

116

77

71%

91%

64

212

36

45

23

56%

70%

Lukács Sándor

224

655

124

223

119

55%

100%

Porpáczy Aladár

120

107

53

59

53

44%

49%

Lippai János

44

76

18

24

17

41%

55%

Szent-Györgyi A

96

182

34

64

32

35%

67%

Ujhelyi Imre Él

30

30

10

13

10

33%

43%

Vocational Academy

200

110

45

53

41

23%

27%

Haller János

105

103

14

19

13

13%

18%

Nyugat Magyarországi Richter János

Csukás Zoltán

Kossuth Lajos Győr

80. számú táblázat. A szakközépiskolai képzés iránti kereslet adatai. MPI adatfelvétel 2005.

Megyei szinten az iskolatípusok közül a szakközépiskola iránt mutatkozik a legnagyobb igény. Örvendetes, hogy a szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a megyében, tehát megnyúlik, minőségileg javul az általános képzés időszaka, szélesebb körű a szakmai alapozás. Az ilyen rendszerű szakmai oktatásban résztvevők rugalmasabban tudnak alkalmazkodni

a

munkaerő-piaci

igényekhez,

a

társadalmi,

gazdasági

változások

következtében fellépő gyakori átképzési szükségszerűségekhez. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy néhány szakközépiskola kihasználtsága rendkívül alacsony. További vizsgálódást igényelne ezen okok feltárása. Vagy nem megfelelő az oktatás színvonala, vagy nem az igényeknek megfelelőek a képzési irányok. A 14. számú ábra a

98

gimnáziumoknál már korábban kifejtett számítások szerint mutatja a kereslet-kínálat viszonyát, az intézmény kihasználtságát. Győri Tánc

180%

100%

Krúdy Gyula

177%

100%

Jedlik Ányos

168%


164%

96%

159%

100%

Eötvös József

100%

137%

Pálffy Miklós

100%

130%

Kovács Margit

100%

105%

100%

Veres Péter

103%

100%

Hild József

102%

100%

Bercsényi Miklós


97%

Pattantyús-Ábrahám

97%

Fáy András

83%

Nyugat Magyarországi

82%

Richter János

80%

Handler Nándor

77%

Hunyadi Mátyás

76%

Csukás Zoltán

75%

Deák Ferenc

73%

Bolyai János

73%

100% 88% 92% 84% 56% 89% 69% 81% 98% 77%

71%

Baross Gábor Kossuth Lajos

56%

Lukács Sándor

55%

91% 70% 100%

Porpáczy Aladár

44%

49%

Lippai János

41%

55%

Szent-Györgyi A

35%

Ujhelyi Imre Él

33%

Vocational Academy Haller János

67% 43%

23%

27%

13% 0%

18% 50%

100%

150%

200%

0%

50%

100%

150%

14. számú ábra.

Figyelembe véve a 14. számú ábra mindkét oldalát egyértelműen megnevezhetők azok a szakközépiskolák, melyekben az igény-és kihasználtsági szint jó, illetve láthatók azok a szakközépiskolák is, ahol sem az igény, sem a kihasználtsági szint nem elégíti ki a kívánatosnak tartott mértéket. Összességében elmondható, hogy a megye szakközépiskolai képzése iránt van kereslet, ami egyrészt támogatja a minőségi kimenetel lehetőségét, másrészt növelheti az intelligens, érettségizett, szakképzett munkaerő kiáramlását a munkaerő-piaci környezetbe. Ugyanakkor feltétlen figyelembe kell venni az ábrákból leolvasható jelzéseket, miszerint igényoldalról

99

vannak preferált, és vannak kevésbé elfogadott intézmények ebben az iskolatípusban is, ami az oktatási struktúra módosításának szükségességére utal. 2.2.2.3. A kereslet-kínálat viszonya a szakiskolai képzésben A szakiskolai kereslet-kínálat alakulása mutatja a legkedvezőtlenebb képet. A férőhelyek kihasználatlansága ebben a képzéstípusban a legnagyobb. A felvett tanulók alacsony létszáma és a nagyszámú üres férőhely fokozza a finanszírozási nehézségeket, hisz a szakképzés egyébként is nagyobb ráfordításokat igényel és költségesebb az általános képzésnél (gimnáziumok).

intézmény

szakmacsoport

férőhely

első első jelent- helyen felvet- helyen kezők jelenttek felvetkezők tek

kereslet

férőhely kihaszn.

Doborjáni Ferenc

30

5

2

2

2

7%

7%

Ujhelyi Imre

30

18

2

2

2

7%

7%

Haller János

216

142

28

41

24

13%

19%

Berg Gusztáv

215

147

41

49

36

19%

23%

Kossuth Lajos Csorna

108

159

40

40

25

37%

37%

Jókai Mór

60

190

30

52

18

50%

87%

Széchenyi István

10

5

5

5

5

50%

50%

26

26

14

14

13

54%

54%


30

80

17

18

15

57%

60%

Arany János

40

37

23

23

19

58%

58%

180

425

104

99

71

58%

55%

Danubius Hotels

vendéglátás-id.forgalom

Hunyadi Mátyás Tóth Antal

könnyűipar

10

7

6

6

6

60%

60%

Kovács Margit

könnyűipar

33

100

20

31

16

61%

94%

Lukács Sándor

Gépészet

192

437

127

145

103

66%

76%


109

246

75

91

65

69%

83%

Gábor László

170

520

118

135

92

69%

79%

56

286

39

56

17

70%

100%

75

278

57

68

48

76%

91%

Pálffy Miklós

kereskedelem-marketing

Handler Nándor Kozmutza Flóra

könnyűipar

25

21

20

20

20

80%

80%

Speciális Szakiskola

könnyűipar

68

88

57

68

56

84%

100%

72

471

73

50

28

101%

69%

32

94

34

32

28

106%

100%

60

506

104

60

34

173%

100%

56

431

104

56

23

186%

100%

Kossuth Lajos Győr Csukás Zoltán

mezőgazdaság

Veres Péter Krúdy Gyula

vendéglátás-id.forgalom


100

Újra kell gondolni, hogy egy megyében van-e szükség 19 szakiskolai képzést ellátó intézményre, érdemes-e 50% alatti férőhely kihasználtsággal működő feladatellátási helyeket fenntartani? (15. számú ábra)

Krúdy Gyula

100%

186%

Veres Péter

100%

173%

Csukás Zoltán

106%

Kossuth Lajos Csorna

101%

100% 69% 100%

Speciális Szakiskola

84%

Kozmutza Flóra

80%

Handler Nándor

76%

Pálffy Miklós

70%

Gábor László

69%

79%


69%

83%

Lukács Sándor

66%

Kovács Margit

61%

80% 91% 100%

76% 94% 60%

Tóth Antal

60%

Hunyadi Mátyás

58%

55%

Arany János

58%

58%

Vas- és Villamosiparim

57%

60%

Danubius Hotels

54%

54%

Széchenyi István

50%

50%

Jókai Mór

50%

Kossuth Lajos Győr

87% 37%

37%

Berg Gusztáv 19%

23%

Haller János 13%

19%

Ujhelyi Imre 7%

7%

Doborjáni Ferenc 7%

7%

0%

50%

100%

150%

200%

0%

50%

100%

150%

15. számú ábra.

A 81. számú táblázat és a 15. számú ábra adatai jól példázzák, hogy a kereslet-kínálat nincs minden szakiskolában összhangban. A rendelkezésre álló adatbázis adatai azt mutatják, hogy nagyon

magas

a

párhuzamos

képzések

száma

a

megye

szakiskoláiban,

és

szakközépiskoláiban. Pl. a könnyűipar szakmacsoportban 11 helyen folyik képzés, ugyanakkor az egyes intézmények kihasználtsága ebben a szakmacsoportban alacsony, tehát sok a kihasználatlan 101

férőhelyek száma. Indokolt lenne a racionalizálás. Hasonló a helyzet a gépészet és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportok esetében is, 8-8 helyen képeznek tanulókat

2

4

4

Kapuvári

1

2

1

1

1

Mosonmagyaróvári

1

1

1

1

1

1

1

2

1

3

1

2

2

4

1

1

2

1

1 3

Vendéglátás-id.forg.

1

1

Vegyipar

1

3

Ügyvitel

3

1

Szociális szolg.

1

2

2

Oktatás

2

1

1

Műv., közműv. komm.

1

Mezőgazdaság

1

Közlekedés

1

Közgazdaság

2

Körny.véd.-vízgazd.

Könnyűipar

1

Ker.-mark üzl. admi.

Győri

Informatika

Faipar

1

Gépészet

Csornai

Építészet

Élelmiszeripar

Elektrotechnika

Egyéb szolg.

Kistérség

Egészségügy

ezekben a szakmacsoportban.

1 1

1

1 2

1

1

2

Soproni-Fertődi

1

1

1

Összesen 2005-ben:

2

5

5

4

6

7

8

6

6 11 2

7

2

7

3

2

1

1

0

8

2003-as helyzet összehasonlításként:

2

4

6

5

6

5

8

4

6

8

2

5

3

1

0

1

0

6

6

2

4

2

A pannonhalmi és téti kistérségben nincsen középfokú nappali rendszerű szakképzés. 82. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

3. A MEGYE KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI CÉLJAI, FELADATAI 3.1. Stratégiai célok − A döntéshozóknak (települési önkormányzatok képviselő testületei) azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a településeknek nem intézmény fenntartási, hanem feladatellátási kötelezettségük van a közoktatást érintően. − Az önkormányzatok a számukra kötelező közoktatási faladataik ellátását helyben és egyedül abban az esetben vállalják, ha annak feltételeit biztosítani tudják. − Az önkormányzatok a számukra nem kötelező közoktatási feladat ellátását csak akkor vállalják, ha annak gazdasági és minőségi feltételeit biztosítani tudják. A minőségében nem megfelelő feladatellátás nem lehet kiegészítő pénzügyi források eszköze sem a városokban, sem a községekben.

102

− Az óvodai ellátást és az 1-4. évfolyamok ellátását célszerű helyben vagy a lakóhelyhez minél közelebb megoldani önálló intézmény működtetésével, vagy akár társulási, akár tagintézményi keretben, akár egyéb formában. Fontos, hogy a szolgáltatás minél kisebb teherrel elérhető legyen, s gyermek, a tanuló a lehető legjobb minőségű szolgáltatást kapja meg a kistelepüléseken is. − Az 5-8. évfolyamoknál úgy kell szervezni az ellátást, hogy a szakos lefedettség és a tárgyi környezet (pl. tornaterem) biztosított legyen. Ehhez – elsősorban kistérségi szervezésben – meg kell teremteni a helyettesítési rendszert. Biztosítani kell csoportonként a megfelelő létszámú óvodapedagógust és dajkát. Természetessé kell tenni, hogy egy-egy pedagógus több településen, vagy egy város több iskolájában is feladatot lásson el azért, hogy az esélyteremtés jegyében a szakos ellátást minden tanuló megkaphassa. Erre az intézményvezetők is legyenek fogadókészek, együttműködők. − A középiskolai kínálatnál az elmúlt évek tapasztalatai tükrében megállapítható, hogy a demográfiai változás és a munkaerő-piaci igények ellenére elsősorban az önkormányzati fenntartású intézményi szerkezet jelentősen nem változott. A jövőben sokkal hatékonyabban kell összehangolni az intézményi szerkezet kínálati, a szülői-tanulói kereslet és a munkaerő-piaci elvárások hármas szempontját. Egyes középiskolák férőhely-kihasználtsága nagyon alacsony, a mutatók egyre romlanak. − Minél több tanuló számára biztosítani kell az emelt szintű érettségire való felkészülést, felkészítést. − Meg kell erősíteni a kollégiumot, mint közoktatási intézményt. Ez jelenti a tárgyi feltételrendszer korszerűsítését éppúgy, mint a jobb, szakmailag képzettebb személyi feltételrendszer megerősítését. − Erősíteni kell a nevelési-oktatási intézményekben a nevelés szerepét. Ehhez több délutáni foglalkozást, közösségi együttlétet kell rendelni. − A pedagógiai programok alapján minden intézményben biztosítani kell az átjárhatóságot. − Erősíteni kell a közoktatási intézmények tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét. A szülőknek, tanulóknak kérdéseikre minden esetben szakszerű, érdemi választ kell adni. Szem előtt kell tartani a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdekét. − Körültekintően kell eljárni a vezetői pályázatok kiírásakor, a vezetői programok értékelésekor. A nevelőtestületektől meg kell követelni, hogy a vezetői szakmai 103

programot írásban, szakmai érvek mentén értékeljék, megjelenítve a többségi és kisebbségi véleményt, érveket. Javasoljuk, hogy a fenntartók a vezetői pályázatokat szakemberek bevonásával szakmailag értékeltessék. − Ki kell emelni, erkölcsileg és anyagilag is elismerve megbecsülésüket nevelőtestületi és települési szinten egyaránt azon pedagógusokat, akik emberi és szakmai szempontból példaképek, köztiszteletben álló személyiségek. Őket nemcsak a diákok, hanem pedagógus társaik elé is mintaként kell állítani. − Meg kell teremteni a szak- és szakmai szolgáltatások feladatellátását. Ebben kerülni kell a párhuzamos intézményszerkezetet, de a lefedettséget minden területen biztosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a szakmai és költséghatékonysági szempontokra tekintettel a gyermekek és tanulók lakóhelyükhöz vagy a közoktatási intézményhez a lehető legközelebb (megye, városok, kistérségek, mikrocentrumok, körzetközpontok, települések, intézmények) és a legoptimálisabb időben vehessék igénybe az ellátást. A megyének, megyei jogú városoknak és kistérségeknek törekedniük kell arra, hogy együttműködési megállapodásokkal tegyék hatékonyabbá a feladatellátás szervezését és működtetését (pl. kistérségi, mikrotérségi, városi szinten szükséges lenne összehangolni és a munkatervekben is rögzíteni a nevelőtestületi értekezletek, továbbképzések időpontjait). − Meg kell erősíteni a Nevelési Tanácsadó hálózatát, kiépítettségét. Ugyancsak meg kell erősíteni a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság működését, hogy vizsgálatait gyorsabban és a felhasználók igényeinek megfelelőbben szervezve tudja végezni. Célszerű megoldásként mihamarabb végig kell gondolni a megyei feladatok nagyobb koordinációs lehetőségét, jobb intézményi struktúrában, költséghatékonyabban történő megvalósítással. Erősíteni kell a városi és megyei önkormányzatok együttműködését ezen a területen. − Szükséges

az

alapfokú

művészetoktatás

valamennyi

művészeti

ágának,

tagozatának biztosítása. Ennek keretében erősíteni kell az önkormányzati, állami fenntartású intézményhálózatot. Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények működési engedélyének kiadásánál, illetve megvonásánál törekedni kell az előírások maximális megkövetelésére. A szakmai munka hatékony, pénzügyi fedezetet biztosító ellenőrzése, a szakosság biztosítása meghaladja a megyei fejlesztési tervben rögzíthető célokat. − Meg kell teremteni a fenntartóknak a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak megfelelőn a tárgyi infrastruktúrát.

104

− A közoktatási törvény 2006. évi módosítását követően törekedni kell arra, hogy a csoportbontások mellett nagyobb szerepet kapjanak a délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök. − A megyei közoktatás középfokú intézményrendszerének és szakmaszerkezetének összehangolása, stratégiai céljai: o Meg kell oldani a különböző iskolatípusok és a szakképzés legalább megyei szinten történő szerveződését, összehangolását. o A szakképzési struktúra racionalizálása jelentős átalakítást igényel, mert rendkívül elaprózott a képzési struktúra. o A szakképzés térségi, megyei integrációjának megoldását, a hatékonyság és eredményesség fejlődését a központi szakképző központok, TISZK-ek – vagy hasonló irányítású együttműködések – létrehozása jelenthetné. Ezzel egyidőben megvalósulhatna a profiltisztítás és a források ésszerűbb felhasználása is. A folyamatban törekedni kell a kamarák szakképzésbe történő aktívabb bevonására. − Fontos lenne, hogy a munkaügyi központok és a szakképzés iskolarendszere azonos fogalomrendszerrel dolgozzon, és az iskolarendszerű képzés paraméterei harmonizáljanak a munkaügyi központ által nyilvántartott paraméterekkel. − Továbbra is támogatni kell a megyében élő hátrányos helyzetű tanulók társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, a 8. osztályt be nem fejezett tanulók felzárkóztatását az oktatás és szakmai képzés által. − A megye által fenntartott középfokú intézmények fenntartói formájának racionalizálása szükséges. Amennyiben a városok további középfokú intézményeket adnak át a megyének, azok működtetését a Megyei Közoktatás-fejlesztési Terv és Nyugatdunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Programokkal összhangban kell realizálni. − Kerülni kell azt, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók azért kapjanak integrált ellátást, mert az magasabb normatívát jelent, illetve a csoportlétszám számításnál dupla vagy háromszoros szorzót eredményez. A fenntartó támogatja, hogy a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét minden esetben a közoktatási törvény 4. § (7) pontja b)-c) szakaszaira tekintettel végezze. Figyelemmel kell lenni arra, hogy integrációt akkor valósítsanak meg a közoktatási intézmények, ha arra valóban szükség van, és ha ahhoz adottak a személyi és tárgyi feltételek. Minden érintett számára meg kell adni a személyes foglalkozáshoz szükséges szakembert és időkeretet. 105

− Törekedni kell arra, hogy a pedagógus képzésben, továbbképzésben előtérbe kerüljön a módszertani képzés. Kiemelt területként kell kezelni a mérés-értékelés erősítését, a pedagógusok mérési kultúrájának fejlesztését. − A továbbképzéseket célszerű kistérségi szinten összehangolni s az intézményi éves munkatervekben ehhez azonos időpontban biztosítani a képzési időket. − A fenntartóknak ösztönözniük kell az intézményeiket arra, hogy folyamatosan – a felmérésben érintett valamennyi tanulóra vonatkozóan – feldolgozzák és alkalmazzák a kompetencia mérések eredményeit. Az eredmények figyelembe vételével szervezzék részben a kötelező, részben a nem kötelező tanórai foglalkozásokat (differenciált képességfejlesztés). Továbbá a pedagógusok továbbképzéseit. − A fenntartók minőségirányítási programjának részeként (ÖMIP) a fenntartók úgy alakítsák szabályozásukat, hogy a közoktatási intézmények mérés-értékelési eredményei az intézmények összteljesítménye és a csoportok, osztályok teljesítménye mellett a nevelő-oktató munkában résztvevőkre is terjedjen ki. − A pedagógus továbbképzések szervezésekor és minden más esetben is érvényesüljön a tanóra védelme. − Meg kell honosítani a tanórák látogatását a szakmai szolgáltatás igénybe vételével, hogy a pedagógusok megfelelő módszertani segítséget, megerősítést, útmutatást, visszajelzést kapjanak munkájuk végzéséhez. Ennek realizálásához meg kell erősíteni a szaktanácsadói rendszert. − A fenntartónak a pénzügyi, szakmai, törvényességi ellenőrzéseket követően – az eredmények helyi közzétételével –, ha szükséges, a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervet kell készíttetnie és annak végrehajtását ellenőriznie. − A döntéshozók együttműködésével meg kell valósítani, hogy a közoktatási feladatellátásra kötelezett önkormányzatok, valamint a feladatellátást önként vállalók tevékenységüket és érdekeiket ne egymás ellenében, hanem a megye közoktatásának gazdagítására érvényesítsék. − A megyének gondoskodnia arról, hogy minden tanévet érintően nyilvánosságra hozza, melyek azok a középfokú intézmények a megyében, amelyek a tankötelezettséget és a 8. osztály elvégzése utáni kötelező felvételt biztosítják.

106

3.2. Fejlesztési feladatok 3.2.1. Óvodai ellátás 3.2.1.1. Fejlesztési célok Ésszerű intézményi összevonásokkal és együttműködésekkel meg lehet teremteni a tárgyi és személyi feltételek hatékonyabb felhasználásának lehetőségét. A fejlesztési koncepció lényege az óvodai feladatellátás jobb összehangolása, erőforrásainak célszerű hasznosítása. Olyan strukturális változtatások megvalósítása, amelyek bővítik és javítják az óvodai feladatellátás színvonalát. Javaslatunkban azt az alapelvet követjük, hogy az óvodát helyben megtartsuk. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a fenntartók keressék a lehetőségét a szakmai és pénzügyi szempontok szerinti leghatékonyabb ellátási forma biztosításának. Ezáltal megvalósítható lesz a megye összetett használói igényeinek megfelelő szolgáltatási struktúra kialakítása, azzal a szándékkal, hogy az ellátás szakmai színvonala emelkedjen, ugyanakkor költséghatékonyabb és törvényes működés legyen megvalósítható. Az alapszolgáltatások körét a fenntartónak maradéktalanul teljesítenie kell. Az esetleges intézményi átszervezések nem róhatnak aránytalan terhet az érintett gyermekek, családok körére. A fejlesztési javaslat célja, hogy a közoktatási feladatok összehangolása a kistérségekben jobban átlátható és koordinálható legyen. Ez nem jelenti azt, hogy az adott kistérségen kívül eső települések közti ésszerű együttműködést ne támogatná. Javaslataink a fenntartó által rendelkezésre bocsátott demográfiai adatok, az intézményektől kapott gyermek-, és pedagóguslétszám adatok, illetve a meglévő tárgyi feltételek és a fejlesztési tervek ismeretében készültek. Az átlaglétszám számításánál az önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tekintettük egy intézménynek. Mivel a nagycsoportból iskolába lépő gyermekek számát az adatgyűjtéskor (2005. december, 2006. január hó) még csak becsülni lehetett, a következő nevelési évre előre tervezett csoportlétszámok csak tájékoztató jellegűek. A kistérségekhez tartozó városok, megyei jogú városok adatait - bár az összesítő táblázatokban szerepeltetjük -, nem vettük figyelembe az adott kistérség mutatóinak elemzésekor, az esetleges torzítások elkerülése érdekében. 107

Összesítő táblázatok kistérségenként Csornai kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Település:

Az óvodai feladatellátás szervezeti formája:

Mely településsel együtt?

önálló

-

Bágyogszovát

társulás

Bodonhely

Barbacs

társulás

Maglóca

Bezi

társulás

Fehértó

önálló

-

társulás

Cakóháza, Tárnokréti, Rábcakapi

Cakóháza

társulás

Bősárkány

Dör

önálló

-

Egyed

társulás

Rábacsanak

Farád

önálló

-

Fehértó

társulás

Bezi

Győrsövényház

önálló

-

Jobaháza

önálló

-

Kóny

önálló

-

Maglóca

társulás

Barbacs

Magyarkeresztúr

társulás

Rábatamási tagóvodája

Markorabödöge

önálló

-

Páli

önálló

-

Pásztori

társulás

Szil tagóvodája, Csorna

Potyond

társulás

Magyarkeresztúr

Rábacsanak

társulás

Egyed

Rábapordány

önálló

-

Rábasebes

társulás

Szany

Rábaszentandrás

önálló

-

Rábatamási

társulás

Magyarkeresztúr, Potyond

Szany

társulás

Rábasebes

Szil

társulás

Pásztori

Szilsárkány

önálló

-

Vág

önálló

-

Acsalag

Bogyoszló Bősárkány


108

Összesítő táblázat:

TELEPÜLÉS

Létszámok/Átlaglétszámok/ nevelési év: 2005/2006

2006/2007

2007/2008

Férőhely-kihasználtság/ nevelési év %

Megjegyzés

2005/2006 2006/2007 2007/2008

A törvényi előírásnak

Csorna Arany

6

6

-

-

-

-

75

-

-

Rákóczi

154

22

159

23

161

23

77

79

80

*megfelel

CSNOK

193

21

180

20

180

20

85

80

80

*megfelel

Acsalag

27

27

25

25

24

24

108

100

96

*megfelel

Bágyogszovát

49

25

73

24

60

20

65

97

80

**megfelel

Barbacs

33

17

32

16

37

19

78

76

88

**megfelel

Bezi

16

16

20

20

18

18

80

100

90

**megfelel

Bogyoszló

9

9

13

13

15

15

32

46

53

*nem felel meg

Bősárkány

77

26

71

23

60

20

77

71

60

**megfelel

Dör

24

24

25

25

15

15

80

83

50

*2007/2008. nem felel meg

Egyed

22

22

23

23

27

27

88

92

108

**megfelel

Farád

73

24

67

22

66

22

97

89

88

*megfelel

Győrsövényház

26

26

26

26

19

19

86

86

63


Jobaháza

19

19

14

14

10

10

76

56

40

*nem felel meg

Kóny

105

26

107

27

102

26

105

107

102

*megfelel

Magyarkeresztúr

11

11

11

11

11

11

44

44

44

**nem megfelel

Markorabödöge

16

16

21

21

19

19

64

84

76

*nem felel meg

Páli

11

11

15

15

15

15

55

75

75

*nem felel meg

Rábacsanak

19

19

16

16

11

11

76

64

44


Rábapordány

44

22

35

18

33

17

88

70

66

*2006/2007-től nem felel meg

Rábaszentandrás

18

18

13

13

14

14

72

52

56

*nem felel meg

Rábatamási

38

19

44

22

30

15

100

92

88

*megfelel

Szany

86

22

86

22

76

19

86

86

76

**megfelel

Szil

44

15

33

17

36

18

48

36

40

**megfelel

Szilsárkány

21

21

20

20

20

20

84

80

80

*megfelel

Vág

16

16

15

15

15

15

64

60

60

*nem felel meg

Összesen:

804

805

733

* az 1993. évi Közoktatási Törvény 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti átlagcsoport létszámok alapján ** a 36/2005 (III.1.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján


109

Győri kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Település:



Abda

önálló

-

Bőny

önálló

-

Börcs

önálló

-

Dunaszeg

önálló

-

Dunaszentpál

önálló

-

Enese

önálló

-

Gönyű

önálló

-

Győrladamér

önálló

-

Győrújbarát

önálló

-

Győrújfalu

önálló

-

Győrzámoly

önálló

-

Ikrény

önálló

-

Kisbajcs

társulás

Vének

Koroncó

önálló

-

Kunsziget

önálló

-

Mezőörs

önálló

-

Nagybajcs

önálló

-

Nagyszentjános

önálló

-

Nyúl

önálló

-

Öttevény

önálló

-

Pér

önálló

-

Rábapatona

önálló

-

Rétalap

önálló

-

Töltéstava

önálló

-

Vámosszabadi

önálló

-

Vének

társulás

Kisbajcs


110

Összesítő táblázat: Létszámok/Átlaglétszámok/ nevelési év:

TELEPÜLÉS

2005/2006

2006/2007

2007/2008


Megjegyzés

2005/2006 2006/2007 2007/2008


Győr Megyei Jogú Város létszámadatait lásd. a város fejlesztési tervében

Győr Abda

93

23

95

24

89

22

93

95

89

*megfelel

Bőny

66

22

68

23

62

21

88

90

82

*megfelel

Börcs

36

36

36

36

30

30

120

120

100

*nem felel meg

Dunaszeg

59

20

58

19

65

22

78

77

86

*megfelel

Dunaszentpál

20

20

21

21

22

22

80

84

88

*megfelel

Enese

68

23

65

22

68

23

90

86

90

*megfelel

Gönyű

104

21

113

23

110

22

83

90

88

*megfelel

Győrladamér

43

22

43

22

50

25

86

86

100

*megfelel

Győrújbarát

192

28

214

31

210

30

101

112

110

*nem felel meg

Győrújfalu

47

24

40

20

40

20

114

100

100

*megfelel

Győrzámoly

76

25

77

26

76

25

101

102

101

*megfelel

Ikrény

61

20

63

21

66

22

101

105

110

*megfelel

Kisbajcs

34

17

31

16

36

18

70

64

75

**megfelel

Koroncó

67

22

67

22

60

20

89

89

80

*megfelel

Kunsziget

45

23

50

25

47

24

90

100

94

*megfelel

Mezőörs

45

23

51

26

45

23

90

100

90

*megfelel

Nagybajcs

17

17

19

19

19

19

68

76

76

*nem felel meg

Nagyszentjános

59

30

62

21

62

21

98

103

103

*nem felel meg 2005/2006-ban

Nyúl

115

23

140

28

159

31

92

112

127


Öttevény

83

21

82

21

82

21

83

82

82

*megfelel

Pér

58

19

62

21

65

22

77

82

86


Rábapatona

73

24

85

28

85

28

73

85

85

*megfelel

Rétalap

20

20

28

28

28

28

80

112

112

*megfelel

Töltéstava

61

20

52

17

41

13

93

80

63

*nem felel meg

Vámosszabadi

56

28

50

25

50

25

112

100

100

*megfelel

Összesen:

1598

1672

1667



111

Kapuvári kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Település:



Agyagosszergény

Önálló

-

Babót


-

Beled


-

Cirák


-

Gyóró

Önálló

-

Himod

Önálló

-

Hövej

Önálló

-

Kisfalud

Önálló

-

Mihályi

Önálló

-

Osli

Önálló

-


-

Szárföld

Önálló

-

Veszkény

Önálló

-


-

Rábakecöl

Vitnyéd



TELEPÜLÉS

Létszámok/Átlaglétszámok/ nevelési év:


Megjegyzés

2005/2006 2006/2007 2007/2008


2005/2006

2006/2007

2007/2008

Kapuvár

331

24

356

25

346

25

94

101

98

* megfelel

Agyagosszergény

19

19

20

20

18

18

38

40

36

*2005/2006-ban 2007/2008-ban nem felel meg

Babót

23

23

23

23

25

25

57

57

62

*megfelel

Beled

104

17

99

17

99

17

83

79

79

*nem felel meg

Cirák

12

12

13

13

11

11

48

52

44

*nem felel meg

Gyóró

13

13

12

12

7

7

65

60

35

*nem felel meg

Himod

13

13

13

13

13

13

52

52

52

*nem felel meg

Hövej

11

11

9

9

10

10

55

45

50

*nem felel meg

Kisfalud

26

26

28

28

20

20

53

57

40

*megfelel

Mihályi

35

18

34

17

28

14

58

56

46

*nem felel meg

Osli

22

22

21

21

18

18

44

42

36

*2007/2008-ban nem felel meg

Rábakecöl

16

16

20

20

22

22

40

50

55

2005/2006-ban nem felel meg

112

TELEPÜLÉS



Megjegyzés

2005/2006 2006/2007 2007/2008


2005/2006

2006/2007

2007/2008

Szárföld

21

21

23

23

21

21

63

69

63

*megfelel

Veszkény

33

17

32

16

31

16

66

64

62

* nem felel meg

Vitnyéd

33

17

30

15

25

13

73

66

55

*nem felel meg

Összesen:

381

377

348



Mosonmagyaróvári kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Az óvodai feladatellátás szervezeti formája:


önálló

-

többcélú intézmény részeként

-

Darnózseli

önálló

-

Dunakiliti

társulás

Feketeerdő

Dunasziget

önálló

-

Halászi

önálló

-

Hédervár

önálló

-

Hegyeshalom

önálló

-

Jánossomorja

társulás

Várbalog, Újrónafő

Kimle, Napsugár óvoda

társulás

Károlyháza

Kimle, Szivárvány Óvoda

társulás

Károlyháza

Lébény

önálló

-

Levél

önálló

-

Lipót

önálló

-

Máriakálnok

önálló

-

többcélú intézmény részeként 2006/2007. önálló

-

Mosonszentmiklós

önálló

-

Mosonszolnok

önálló

-

Püski

társulás

Dunaremete, Kisbodak

Rajka

önálló

-

Település: Ásványráró Bezenye

Mecsér


113

Összesítő táblázat: TELEPÜLÉS

Létszámok/Átlaglétszámok/ nevelési év: 2005/2006


Megjegyzés

2006/2007

2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

A törvényi előírásnak **megfelel

Mosonmagyaróvár 1066

23

571

24

430

24

92

49

37

Ásványráró

66

22

66

22

67

22

88

88

89

Bezenye

49

25

38

19

32

16

65

50

42

Darnózseli

59

20

49

16

57

19

78

65

76

Dunakiliti

78

26

80

27

77

26

104

106

102

Dunasziget

48

16

46

15

53

18

76

73

84

Halászi

85

21

83

21

78

18

85

83

78

Hédervár

46

23

35

18

33

17

92

70

66

*nem felel meg *2007/2008-ban nem felel meg *nem felel meg

Hegyeshalom

113

19

109

18

109

18

75

72

72

*em felel meg

Jánossomorja Kimle, Napsugár óvoda Kimle, Szivárvány Óvoda

193

19

185

19

180

18

110

105

102

**megfelel

43

22

42

21

33

17

57

56

44

**megfelel

61

20

61

20

55

18

81

81

73

** megfelel

Lébény

110

22

109

22

112

22

88

87

89

*megfelel

Levél

54

18

62

21

62

21

72

82

82

*2006/2007-től megfelel

Lipót

27

27

21

21

20

20

108

84

80

*megfelel

Máriakálnok

45

23

48

24

44

22

90

96

88

*megfelel

Mecsér

23

23

25

25

15

15

62

Mosonszentmiklós

76

19

78

20

73

18

69

70

66

*nem felel meg

Mosonszolnok

60

20

57

19

53

18

80

76

70

*2006/2007-től nem felel meg

Püski

47

24

50

25

48

24

94

100

96

**megfelel

Rajka

106

27

116

29

118

30

106

116

118

*megfelel

Összesen:

1389

1360

*megfelel *206/2007-től nem felel meg *206/2007-től nem felel meg **megfelel

*2007/2008-tól nem felel meg

1319



Sopron-Fertődi kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Település: Ágfalva Csáfordjánosfa Csapod Csér



önálló

-


Iván

önálló Fenntartói társulás

Iván

114



Ebergőc


Röjtökmuzsaj

Csapod

önálló

-

Fertőboz


Nagycenk

Egyházasfalu

önálló

-

Fertőd

önálló

-

Fertőendréd

önálló

-

Fertőhomok


Hidegség

Fertőrákos

önálló

-

Fertőszentmiklós

önálló

-

Fertőszéplak

önálló

-

Harka

önálló

-

Hegykő


Hidegség

Hidegség


Fertőhomok, Hegykő


Csáfordjánosfa, Csér, Pusztacsalád

önálló

-

Lövő


Nemeskér

Nagycenk


Fertőboz

Nagylózs


Pinnye

Pereszteg

önálló

-

Petőháza

önálló

-

Pinnye


Nagylózs

Pusztacsalád


Iván

Répceszemere


Újkér

önálló

-


Ebergőc

önálló

-

Sopronhorpács


Gyalóka

Sopronkövesd

önálló

-

Szakony

önálló

-


Répceszemere

önálló

-


Lövő

önálló

-

Település:

Iván Kópháza

Répcevis Röjtökmuzsaj Sarród

Újkér, Répceszemere Und Völcsej Zsira


115


TELEPÜLÉS



Megjegyzés A törvényi előírásnak

2005/2006

2006/2007

2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

Sopron

1707

22

1356

18

1376

18

98

78

79

*2006/2007-ben 2007/2008-ban nem felel meg

Ágfalva

67

22

47

16

73

24

109

77

83

*2006/2007-ben nem felel meg

Csapod

17

17

16

16

16

16

68

64

64

*nem felel meg

Egyházasfalu

41

20

38

19

38

19

82

76

76

*nem felel meg

Fertőd

115

19

110

18

120

20

71

68

75

*2005/2006-ban 2006/2007-ben nem felel meg

Fertőendréd

18

18

20

20

20

20

90

100

100

*2005/2006-ban nem felel meg

Fertőhomok

23

23

21

21

22

22

92

84

88

**megfelel

Fertőrákos

58

19

60

20

61

20

77

80

81

*2006/2007-től megfelel

Fertőszentmiklós

135

19

110

16

123

18

89

72

81

*nem felel meg

Fertőszéplak

42

14

37

12

37

12

84

74

74

*nem felel meg

Harka

47

24

55

28

44

22

62

73

58

*megfelel

Hegykő

39

20

49

25

50

25

78

98

100

**megfelel

Iván

61

20

56

19

43

14

88

81

62

**megfelel

Kópháza

54

18

48

16

48

16

72

64

64

*nem felel meg

Lövő

66

22

52

17

46

15

88

69

61

**megfelel

Nagycenk

52

17

61

20

71

24

69

81

94

**megfelel

Nagylózs

40

20

40

20

40

20

105

105

105

**megfelel

Pereszteg

47

24

54

27

47

24

94

108

94

*megfelel

Petőháza

27

14

28

14

28

14

72

75

75

*nem felel meg

Répcevis

5

5

8

8

8

8

20

32

32

*nem felel meg

Röjtökmuzsaj

26

26

21

21

19

19

86

70

63

**megfelel

Sarród

12

12

13

13

10

10

48

52

40

*nem felel meg

Sopronhorpács

39

20

41

20

41

20

105

110

110

**megfelel

Sopronkövesd

19

19

19

19

19

19

38

38

38

*nem felel meg

Szakony

10

10

8

8

10

10

28

22

28

*nem felel meg

Újkér, Répceszemere

19

19

15

15

15

15

44

34

34

**megfelel

Und

12

12

9

9

5

5

60

45

25

*nem felel meg

Zsira

18

18

19

19

18

18

60

63

60

*nem felel meg

Összesen:

1109

1055

1072



116

Téti kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Az óvodai feladatellátás szervezeti formája:


Árpás


Mórichida

Bodonhely - tagóvoda


Bágyogszovát, Kisbabot

Csikvánd


Gyarmat

önálló

-

Gyarmat


Csikvánd

Gyömöre

önálló

-

Győrszemere

önálló

-

Kajárpéc

önálló

-

Kisbabot


Rábacsécsény

Mérges


Rábacsécsény

Mórichida


Rábaszentmiklós

Rábacsécsény


Kisbabot

Rábaszentmihály

önálló

-

Rábaszentmiklós


Mórichida

Sobor


Egyed

Sokorópátka


Gic (Veszprém megye)

Szerecseny

önálló

-

Tényő

önálló

-

Tét

Önálló

-

Település:

Felpéc



TELEPÜLÉS



Megjegyzés

2005/2006

2006/2007

2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008


Tét

132

26

130

26

130

26

88

86

86

*megfelel

Felpéc

27

27

27

27

25

25

81

81

75

*megfelel

Gyarmat

41

20

54

27

55

28

82

108

110

**megfelel

Gyömöre

52

26

52

26

50

25

104

104

100

*megfelel

Győrszemere

66

22

56

19

62

21

94

80

88

*megfelel

Kajárpéc

20

20

24

24

28

28

40

48

56

*megfelel

Mórichida

28

14

39

20

39

20

56

78

78

**megfelel

Rábacsécsény

25

25

24

24

26

26

31

30

32

**megfelel

Rábaszentmihály

13

13

20

20

15

15

52

40

30

*2005/2006-ban 2007/2008-ban

117

TELEPÜLÉS



Megjegyzés A törvényi előírásnak nem felel meg

2005/2006

2006/2007

2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

Sokorópátka

33

17

36

18

36

18

66

72

72

**megfelel

Szerecseny

17

17

15

15

20

20

68

60

80

*2005/2006-ban 2006/2007-ben nem felel meg

Tényő

43

22

50

25

50

25

86

100

100

*megfelel

Tét

132

26

130

26

130

26

88

86

86

*megfelel

Összesen:

497

527

536



Pannonhalmi kistérség Az óvodai ellátás szervezeti formái a kistérségben: Az óvodai feladatellátás szervezeti formája:


Bakonygyirót


Bakonyszentlászló

Bakonypéterd


Veszprémvarsány

Bakonyszentlászló


Fenyőfő

önálló

-

Fenyőfő


Bakonyszentlászló

Győrasszonyfa


Tarjánpuszta

önálló

-

Lázi - tagóvoda


Tápszentmiklós

Nyalka - tagóvoda


Pázmándfalu

Pannonhalma

önálló

-

Pázmándfalu


Nyalka

Ravazd

önálló

-

Románd

önálló

-

Sikátor


Veszprémvarsány

önálló

-

Tápszentmiklós


Lázi

Tarjánpuszta


Győrasszonyfa


Bakonygyirót, Bakonypéterd, Sikátor, Bakonytamási, Csesznek,

Település:

Écs

Győrság

Táp

Veszprémvarsány


118


TELEPÜLÉS



Megjegyzés

2005/2006

2006/2007

2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008


Pannonhalma

123

21

124

21

125

21

94

95

96

*megfelel

Bakonyszentlászló

68

23

42

14

61

20

90

56

81

**2006/2007 nem felel meg

Écs

43

22

38

19

46

23

74

65

79

*2006/2007 megfelel

Győrság

42

21

43

22

43

22

84

86

86

*megfelel

Nyalka

15

15

16

16

18

18

33

35

40

**megfelel

Pázmándfalu

30

30

30

30

40

40

60

60

80


Ravazd

36

18

35

18

35

18

80

77

77

*nem felel meg

Románd

18

18

17

17

16

16

72

68

64

*nem felel meg

Táp

24

24

22

22

16

16

80

73

53


Tápszentmiklós, Lázi

56

17

20

7

25

8

93

33

41

megfelel

Tarjánpuszta

27

27

25

25

25

25

108

100

100

megfelel

Veszprémvarsány

50

25

40

20

40

20

100

80

80

megfelel

Összesen:

532

452

490



3.2.1.2. Javaslatok, fejlesztések az óvodai feladatellátáshoz Javasoljuk, hogy a fenntartók keressék a lehetőségét a szakmai és pénzügyi szempontok szerinti leghatékonyabb ellátási forma biztosításának, amennyiben lehetséges a fenntartói társulások kiszélesítésével. Az intézményi átszervezések nem róhatnak aránytalan terhet az érintett gyermekek, családok körére. Fontos feladat a csökkenő gyermeklétszám miatt megszűnő óvodai csoportokban „felszabaduló” felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok alkalmazása az érintett csoportokban. Törekedni kell arra, hogy az óvodák a beiskolázási és továbbképzési terveik elkészítésekor helyezzék előtérbe a szakképesítések megszerzését biztosító képzéseket, illetve használjanak ki minden lehetőséget az óvodapedagógusok ilyen irányú továbbképzésére, személetük alakítására.

119

3.2.2. Általános iskolai ellátás 3.2.2.1. A Győr-Moson-Sopron megyei általános iskolai intézményhálózat jövőjére A településeken meg kell őrizni a 1-4. évfolyamos képzést helyben, az 5-8. évfolyamokat illetően pedig a szakos ellátás és a költséghatékonyság szempontjait is érvényesíteni kell. További iskolamegszüntetésekre csak körültekintő tervezést követően kerülhet sor. Elsősorban inkább az együttműködést, a tagintézményi formát kell preferálni. Az osztályonként az átlaglétszám felét sem elérő tanulószámmal rendelkező 8 évfolyamos általános iskoláknak mindenképpen keresni kell az együttműködés új útjait. A szülők szabad iskolaválasztási jogának korlátozása nélkül le kell lassítani a tanulóknak más településekre történő bejárási-hullám divatszerű folyamatát. A jelenlegi tendencia ugyanis Győr-Moson-Sopron megye településeinek több mint a felében a tanulók társadalmi szocializációját − különös módon a helyi társadalomba történő egészséges beilleszkedését − már-már lehetetlenné teszi. 3.2.2.2. A tanulólétszám alakulásáról (az adatok pontosítás alatt vannak) A tanulócsoportok és a tanulók várható létszámai az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2006/07. tanévben 1-4. évfolyamos

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos

tanulócsoportok száma

tanulók száma


tanulók száma


tanulók száma


333

6914

359

7677

692

14591


143

3009

155

3346

298

6355

Községekben

390

6117

379

6725

769

12842

Összesen

866

16040

893

17748

1759

33788

Településtípus


120

Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és tanulócsoportbeli létszámok %-os aránya az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2006/07. tanévben 1-4. évfolyamos Településtípus

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos

egy egy egy a tanulók a tanulók a tanulók tanulótanulótanulószámának számának számának csoportra csoportra csoportra %-os %-os %-os jutó átlagjutó átlagjutó átlagaránya aránya aránya létszám létszám létszám


20,76

43,1

21,38

43,2

21,08

43,2


21,04

18,8

21,59

18,9

21,32

18,8

Községekben

15,68

38,1

17,74

37,9

16,7

38,0

összesen

18,52

100

19,87

100

19,21

100


A tanulócsoportok és a tanulócsoport várható létszámai az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2007/08. tanévben 1-4. évfolyamos

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos


tanulók száma


tanulók száma


tanulók száma


335

6981

355

7555

690

14536


148

2971

145

3201

293

6172

Községekben

386

6154

368

6578

754

12732

Összesen

869

16106

868

17334

1737

33440

Településtípus


Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és a tanulócsoportbeli létszámok %-os aránya az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2007/08. tanévben 1-4. évfolyamos Településtípus

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos



20,83

43,3

21,28

43,6

21,06

43,5


20,07

18,4

22,06

18,5

20,45

18,5

Községekben

15,94

38,3

17,88

37,9

17,12

38,0

összesen

18,53

100

19,97

100

19,25

100


121

A tanulócsoportok és a tanulócsoport várható létszámai az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2008/09. tanévben 1-4. évfolyamos

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos


tanulók száma


tanulók száma


tanulók száma


339

7023

355

6982

694

14005


147

2919

145

3166

292

6085

Községekben

383

6341

350

6406

733

12747

Összesen

869

16283

850

16554

1719

32837

Településtípus


Az egy tanulócsoportra jutó várható átlagszámok és a tanulócsoportbeli létszámok %-os aránya az 1-8. évfolyamokon településtípusok szerint a 2008/09. tanévben 1-4. évfolyamos Településtípus

5-8. évfolyamos

1-8. évfolyamos



20,72

43,1

19,67

42,2

20,18

42,7


19,86

17,9

21,83

19,1

20,83

18,5

Községekben

16,56

39,0

18,30

38,7

17,39

38,8

összesen

18,74

100

19,48

100

19,1

100

Településenkénti adattábla a 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es tanévekre alsó és felső tagozatra bontottan a 2-7. számú mellékletben látható. 102. számú táblázat. MPI adatfelvétel 2005.

3.2.2.3. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatban Jelenleg megyénk tanulóinak 2,76%-a sajátos nevelési igényű. Amennyiben ők a többi tanulóval együtt nevelhetők és oktathatók − különösen a községi iskolák vonatkozásában − határozottan törekedni kell arra, hogy mindez a törvényi előírásoknak, a Kt. 86. § (2) bekezdésnek megfelelően minél előbb történjék meg.

122

3.2.2.4. A pedagógusok alkalmazásával és a szakos − különös tekintettel az ún. modul tantárgyak − ellátottság %-os mutatóinak javításával kapcsolatban. A kis óraszámú valamint az ún. modul tantárgyak tanítása esetén, amennyiben ezeket egy adott iskola nem tudja megoldani, úgy ezek koordinációja kerüljön a többcélú (közoktatási) kistérségi társulás feladatkörébe, s ők ezen tantárgyak tanítását utazó pedagógusként lássák el. Hasonló módon − amennyiben az adott iskolák önmaguktól nem tudják megoldani − az adott kistérségi társulás támogatásában vagy alkalmazásában álló utazó pedagógus lássa el a 2000 fő alatti településeken a gyógypedagógiai, logopédusi és gyógytestnevelési feladatokat. 3.2.2.5. Az iskolák minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzék teljesítésével kapcsolatban Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése kérje fel a megye valamennyi iskolát fenntartó önkormányzatot, egyházat, egyesületet, alapítványt illetve magánszemélyt, hogy az OKÉV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságával együttműködve ismételten tekintsék át a saját intézményükre vonatkozó eszköz- és felszerelési jegyzéket, különös tekintettel az ebben szereplő helyiségek meglétére vonatkozóan. Mindezen felülvizsgált eszköz- és felszerelési jegyzékek tartalmának és anyagi vonzatának ismeretében a Közgyűlés kezdeményezze a Magyar Országgyűlésnél ezen alapvető működési feltételek törvényi garanciájának megteremtését. 3.2.3. Gyógypedagógiai ellátás Hangsúlyozott szerepet kell kapnia a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésénekoktatásának, szakmai támogatásának. Az integráció és a szegregáció ne ellentét, hanem alternatíva legyen. Az integráció (teljes vagy részleges) a gyermek, tanuló és a vele együtt tanulók érdekét szolgálja. A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez, oktatásához a fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógussal és tárgyi feltételekkel kell rendelkeznie az integráló iskolának. A befogadó intézményeknek a gyógypedagógiai intézmények részéről segítséget kell nyújtani a szakmai munkához. Fontos feladat a fejlesztő iskolai oktatás megszervezése. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek részére szükséges a rendszeres foglalkozást biztosító képzésre való felkészülés, a tárgyi és személyi feltételek kialakítása és biztosítása.

123

Logopédiai ellátás, utazó szakember hálózat bővítése, fejlesztése ugyancsak szükséges. A speciális szakiskolai képzés megyei szintű összehangolása továbbra is nagyon fontos feladat. Lényeges, hogy az intézmények olyan szakmák oktatását biztosítsák a tanulók részére, amelyekkel eséllyel indulnak a munkaerőpiacon; ne legyen túlképzés egyes szakmákban. Szintén kiemelt feladat a többcélú kistérségi társulásokkal történő együttműködés. A működő kistérségi társulásoknak lehetősége van az oktatási feladatok vállalásán túl pedagógiai szakszolgálati

feladatok

ellátására

is.

A

megyei

önkormányzat

által

fenntartott

intézményeknek keresniük kell az együttműködést a társulásokkal a párhuzamos feladatellátás elkerülése és a szakmai segítségnyújtás érdekében. A megyében működő gyógypedagógiai intézményeknek a gyógypedagógus képzésben meghatározóbb szerepet kellene betöltenie. Szükséges lenne minden gyakorlati helyet biztosító gyógypedagógiai intézmény és a képző intézmények közötti együttműködési megállapodások megkötése. Célszerű lenne a megyei gyógypedagógiai intézmények vezetői munkaközösségének újbóli létrehozása. A korábban működő munkaszervezet alkalmas volt a tapasztalatcserére, a feladatok ellátásának megyei szintű összehangolására. 3.2.4. Középfokú iskolai ellátás 3.2.4.1. Az oktatás és a társadalom kapcsolatának elmélyítése Biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést (informatika oktatás fejlesztése, internet elérés, pedagógusok felkészítése). Erősíteni kell az idegen nyelvek oktatásának fejlesztését, hatékonyságának javítását, külföldi társiskolai kapcsolatok, külföldi cserekapcsolatok létesítését. Meg kell valósítani a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok bevezetését és elterjesztését. Szükséges az életpálya-építés fontosságának tudatosítása, bevezetése és elterjesztése a pályaválasztás- és tanácsadás aktív részvételével. Biztosítani kell a személyi, műszaki hátterét az olyan modern oktatási formáknak, mint a távoktatás és az e-learning.

124

Kiemelten kell kezelni a különböző szakképesítések megszerzésének támogatását, a megszerzési lehetőségek diverzifikálását és bővítését. A

minőségirányítási

programok

alkalmazásával

javítani

kell

az

intézmények

minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszereit. Fontos feladat a tanulókat felkészíteni az egységes európai dimenzió előnyeinek fel- és kihasználására. Javasolt érzékennyé tenni a tanulókat az olyan globális problémák iránt, mint a környezet szennyezés és a környezetvédelem. 3.4.2.2. A képzési irányok átalakítása az állandóan változó külső és belső körülmények miatt Szükséges a szakképzés átalakítása és megerősítése a gazdaság igényeinek és a munkaerőpiaci változások figyelembe vételével. Biztosítani kell a tanulók jogát az érettségi szintjeinek és a tantárgyainak megválasztására és a kétszintű érettségi tapasztalatait figyelembe véve növelni az emelt szinten érettségiző tanulók számát. Fel kell készíteni a tanulókat az új típusú vizsgaformákra, az egész életen át tartó tanulásra és továbbképzésre. Indokolt lenne a gimnáziumi képzés férőhelyeinek újragondolása a szakképzések érettségin túli kitolódása miatt és az érettségire épülő akkreditált felsőfokú szakképzések számának növelése. A gimnáziumi képzés férőhelyeinek bővítését a tiszta profilú gimnáziumokban javasoljuk. A tehetséggondozás céljának megfelelve a 6 és 8 osztályos gimnáziumi képzés jelenlegi struktúrájának és osztályszámainak a szinten tartása, esetleges fejlesztése javasolt. Meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamos szakképzési kapacitásokat. Fontos lenne támogatni a második, egymásra épülő szakképzés megszerzését. 3.4.2.3. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek javítása Fontosnak tartjuk, hogy csak megfelelő végzettségű pedagógusokat alkalmazzanak az intézmények. Javasoljuk a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának felülvizsgálatát, esetleg helyettesítésüket pályakezdő, vagy munkanélküli pedagógusokkal. Elengedhetetlen a szakos képzettség és ellátottság biztosítása. Fontosnak tartjuk a szakképző intézményekben az összes foglalkoztatott pedagógiai szakképesítés megszerzésének szorgalmazását, például mérnökök, szakoktatók esetében.

125

A segítő pedagógusok, pl. iskolaasszisztensek, oktatástechnikusok, diákönkormányzatot segítő pedagógusok, szabadidő szervezők, rendszergazdák, pszichológusok, logopédusok számának növelése lenne kívánatos. A pedagógus szakvizsgák megszerzésének ösztönzését továbbra is fontos, de ne a közoktatási vezetőképző túlsúlyba kerülésével. Kiemelt feladatként kell kezelni a pedagógusok módszertani megújulásának és mérési szakemberek képzésének támogatását. Szükséges

a

kötelező

taneszközjegyzékben

szereplő

beszerzések

és

beruházások

megvalósítása. 3.4.2.4. A tanköteles tanulók továbbtanulásának biztosítása A különböző önkormányzatok közötti közoktatási megállapodások megkötését a tanköteles korú tanulók beiskolázásának megoldására kiemelten kell kezelni. 3.2.5. Kollégiumi ellátás 3.2.5.1. Műszaki fejlesztések A kollégiumok épületei koruk és állapotuk, valamint az elmaradt felújítások miatt jelentős felújításra, egyes helyeken újraépítésre szorulnak. A kollégiumokban is biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést (informatika korrepetálás fejlesztése, internet elérés). A kollégiumi infrastruktúra általános és mindenre kiterjedő fejlesztését is meg kell valósítani. Az Arany János program keretében működő kollégiumok támogatása és ennek a kollégiumi szerkezeti formának a megerősítése szükséges. 3.2.5.2. Emberi erőforrás fejlesztések Fontos feladat a kollégiumban dolgozó pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülésének helyreállítása. Szükséges a kollégiumi tanárok felkészítése, átképzése, továbbképzése a megjelenő újabb kihívások megoldására, a tehetséggondozói, szabadidős és kiegészítő foglalkozások megszervezésére. 3.2.5.3. Gazdasági fejlesztések Meg kell valósítani a gazdaságosabb, hatékonyabb működtetést. Át kell világítani a kollégiumi szerkezetet, meg kell vizsgálni a szabad kapacitásokat, esetenként bővíteni, esetenként szűkíteni kell a kollégiumi férőhelyek számát.

126

3.2.6. Alapfokú művészetoktatási feladatellátás Az alapfokú művészetoktatásban a tartalmi szabályozás hiánya sok esetben a helytelen gyakorlatot rögzítette és állandósította. Fontos feladat a jogszabályi háttérnek megfelelő működtetés, az átlátható, jól követhető helyi szabályozás. Törekedni kell arra, hogy a megyében az alapfokú művészetoktatás feladatellátása lehetőleg megyei alapítású intézményekkel valósuljon meg. Az elkövetkezendő időszak fontos feladata, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az alapfokú művészetoktatásban is rendszeres legyen az ellenőrzés. 3.2.7. Felnőttoktatás 3.2.7.1. A felnőttoktatás társadalmi szerepének erősítése Biztosítani kell az információs társadalomra való felkészülést a felnőttképzésben résztvevők számára is (informatika oktatás fejlesztése, internet elérés, pedagógusok felkészítése). Fontos az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése, hatékonyságának javítása, tekintettel arra, hogy 2010-től kötelező érettségi tantárgyként szerepelnek. 3.2.7.2. Képzési irányok átalakítása Szükséges az érettségit adó képzések és a szakképzés súlyának, az OKJ-s végzettséget adó képzések, valamint az esti tagozatok számának növelése. Fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra. A középfokú felnőttoktatásba belépő, várhatóan növekvő tanulólétszám fogadására fel kell készülni. Szükséges a munkaerő-piaci igények és a képzések összehangolása. 3.2.8. Szakszolgálati feladatellátás A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenységét úgy kell alakítani, hogy gyorsan és eredményesen tudjon eleget tenni a szűréseknek és utánkövetésnek. A fenntartás és működés optimatizálásához keresni kell a leghatékonyabb szervezeti formát. A megyének és két megyei jogú városnak célszerű lenne megállapodnia – figyelembe véve a Nevelési Tanácsadók működtetését is – a kölcsönösség és viszonosság elvében úgy, hogy a párhuzamosságok megteremtése nélkül költségkímélően, a helyszínhez minél közelebb, de korrekt szakmaisággal és teljes lefedettséggel biztosítsák az ellátást. Ez úgy biztosíthatná a szakemberek térségi centrumokba történő alkalmazását, hogy az a kellő rugalmasságot is prezentálná.

127

A Nevelési Tanácsadók működésében a csornai a saját kistérségén túl a kapuvárit is el tudná látni. A soproni Fertőd környékét. A győri a várost és környezetét. Tét és Pannonhalma vonatkozásában vagy a kistérségben, vagy a megyénél együttműködés alapján (részben működik is) lehetne az ellátást biztosítani. 3.2.9. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás A MPI minden tevékenységét, ahol a szolgáltatásait realizálja, a gyakorlatban is a gyermekközpontúságnak kell áthatnia. Ez a belső munkatársaktól és szaktanácsadóktól egyaránt alapkövetelmény a munkavégzésük során. A pedagógiai szakmai szolgáltatónak nyitottnak kell lenni az intézeti, fenntartói szintű szolgáltatás mellett a kistérségi feladatellátásra is. A korábbi években hangsúlyozottan az intézményeknek és pedagógusoknak nyújtandó szolgáltatás megtartása mellett fontosnak tartjuk tevékenységünket kiegészíteni és megerősíteni a fenntartóknak, kistérségeknek és tanulóknak, szülőknek történő gyors, színvonalas szolgáltatással. Ennek keretében a MPI-től elvárható, hogy felkérésre részt vegyen önkormányzati üléseken, ahol segítséget nyújt az óvodák, iskolák beszámolóinak, fejlesztéseinek értékeléséhez, értelmezéséhez, elfogadásához. Készítse elő, megbízás alapján szervezze meg a fenntartók négyévente kötelező szakmai ellenőrzését. Garantálja a megbízott szakértők munkájának minőségét. Működjön

közre

az

intézményi

értékelések

nyilvánossá

tételének

kialakításában,

megvalósításában. Nyújtson segítséget tanügy-igazgatási területen a fenntartóknak. Adjon módszertani támogatást a kistérségeknek. Naprakész honlapot működtessen friss hírekkel, aktuális linkekkel. Fontos, hogy a kistelepüléseknek, a vidéknek kiemelt szolgáltatást nyújtson, hisz erőforrásaik csekélyebbek a városokéinál. Minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy az óvodai és 1-4. osztályos iskolai feladatellátását helyben szervezhessék meg az önkormányzatok. Fontos a pedagógiai értékelés megerősítése. Ennek keretében: − A mérés-értékelés intézményi szintű elfogadásának és alkalmazásának támogatása. − Mérőeszközök kidolgozása, mérések elvégzése, értékelése. − Feladatbank működtetése. − A helyi mérések, intézményi értékelések módszertani és gyakorlati segítése.

128

− A kompetencia mérések feldolgozását és a következtetések levonását követő szakmai cselekvési terv elkészítésének és megvalósításának (tanulóra szabott differenciálás, pedagógusra szabott továbbképzés, alkalmazási feltétel átgondolása stb.) támogatása. − Hozzáadott érték számítás. Az intézet szakmai szolgáltató tevékenységében jelentős mértékben támaszkodik a szaktanácsadókra. A pedagógiai tájékoztatás területén erősíteni kell a honlap adta lehetőséget. A könyvtárban elsősorban a módszertani megújulással, a pedagógiai értékeléssel valamint a tankönyvekkel, segédletekkel kapcsolatos területekre kell a fejlesztési forrásokat koncentrálni. Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás területén fontos, megőrizendő, a lehetőségek függvényében fejlesztendő tevékenység a jogi tanácsadás. Ki kell alakítani a kistérségi szolgáltatást. Lehetőséget kell adni a kistérségeknek arra, hogy a MPI-től vegyék igénybe a tanügyigazgatási feladatellátást. A pedagógus továbbképzés kiemelt területe a MPI tevékenységének. Törekedni kell arra, hogy csak szakmailag releváns, módszertanilag előrevivő képzések induljanak. A felnőttképzési tevékenység egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban. Szakmailag előrelátó tervezést, szervezést mutat az, hogy az intézetet felnőttképzési központként akkreditálták. Szorosabb együttműködést kell kialakítani a kamarával és a munkaügyi központtal. Utóbbinál az együttműködésnek ki kell terjednie a pályaválasztási kérdéskörre is. A versenyek szervezése, koordinálása a tevékenység fő területei közé tartozik. Kiemelt feladat az országos és megyei versenyek szervezése, de esetenként együtt kell működni regionális vagy kistérségi versenyszervezésben is. A színvonalas és korrekt feladatvégzést a megyei közoktatási közalapítvány évi rendszeres pályázati támogatásával lehet realizálni. A tanulók tájékoztatása területén jelentősen erősíteni kell az intézet tevékenységét. 3.3. Útmutató a fejlesztési feladatok megvalósításához A településeknek felül kell vizsgálniuk az intézményműködtetési tervüket. Ennek részeként figyelemmel kell lenniük a változó gyermek és tanuló létszámokra, a beiskolázásra, a párhuzamos szerkezeti kínálatra, a tanulói és munkaerő-piaci igényekre. Figyelembe kell venniük a kistérségi szinten szervezett feladatellátást. 129

4. A MEGYE ÉS A KISTÉRSÉGEK KAPCSOLATA A megyének célszerű folyamatosan együttműködnie a kistérségekkel. Figyelemmel kell kísérnie a kistérségi fejlesztési elképzeléseket, azok módosulásait. Ennek függvényében kell realizálnia ellátási kötelezettségét. Javasolt, hogy legalább évente egyszer a megyei közgyűlés felelős alelnöke a kistérségi vezetőkkel szakmai egyeztetést tartson. Kívánatos, hogy a MPI, mint szakmai szolgáltató rendszeresen együttműködjön a kistérségek munkaszervezetivel, illetve közoktatási intézményeivel. Fontos lenne, hogy a megyei fejlesztési terv elfogadását követően, 2006 őszétől a MPI valamennyi kistérségében tájékoztassa a pedagógusokat és szülőket a fejlesztési tervben megfogalmazottakról. A kistérségi együttműködés, szolgáltatás területén a megye a MPI-n keresztül az alábbi szolgáltatások megszervezésében, ellátásában vegyen részt: − Kistérségi minőségirányítási programok elkészítése (KIMIP). − Kistérségi szakmai munkaközösségek létrehozása (vezetői, tantárgyi, tantárgyközi, pedagógiai stb.). − A

szakmai

szolgáltatások

munkaközösségi,

mikrotérségi,

kistérségi

igénybevételének ösztönzése. − Mutatkozzon be a következő évben minden kistérségi társulás pedagógiai szakmai nap keretében. − A pedagógiai szakszolgálatokhoz való hozzáférés javítása a kistérségekben a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat koordinálásával. − Utazó, helyettesítő pedagógusi-hálózat megteremtése a kistérségekben.

5. FEJLESZTÉSI ELVÁRÁSOK Az önkormányzatok jelenlegi közoktatási feladatellátási szervezési formáját és anyagi kondícióit figyelembe véve nem tűnik reálisnak annak a fentebb több helyen is célként jelzett igénynek a realizálása, hogy a következő 3 évben a eddigieknek megfelelő működés biztosítása mellett fejlesztésre, az eszköz- és felszerelési jegyzék biztosítására további 4,5–5 Md-ot biztosítson az oktatási feladatok ellátásához, a törvényes működéséhez. Ehhez ágazati szintű segítségnyújtás szükséges.

130

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a gyermekek és tanulók azonos hozzájutása az oktatási szolgáltatáshoz a jelenlegi ellátási forma mellett nem biztosított: ezt mutatják azok az adatok, amelyek a kettes óvónői norma, a szakos ellátottság vagy pl. a tornaterem, tornaszoba hiányára utalnak. Elsősorban a kistelepülések fenntartói folyamatos igényként jelzik, hogy a pedagógusok kerüljenek ki az önkormányzati finanszírozás alól, s őket közvetlenül az állam fizesse.

MELLÉKLETEK

131

Munkaerőpiaci helyzetkép

Győr-Moson-Sopron megyében 2006. február

8. számú melléklet A főbb munkaerőpiaci adatok alakulása körzetenként* 2006. február

Regisztrált munkanélküliek és álláskeresők (fő)

Bejelentett munkaerő-igények (fő)

Ellátásban részesülők (fő)**

Tárgyhavi létszám



Győr

5905

1572

3396

Kapuvár

1042

146

626

Mosonmagyaróvár

1850

611

1319

Sopron

1731

480

1109

Csorna

1432

136

851

Összesen:

11960

2945

7301

Körzetek

*

az adatok zárónapi létszámra vonatkoznak

** munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben részesülők

9. számú melléklet A regisztráltak létszámának megoszlása 2006. február Megnevezés Nemek szerint: férfi nő

Tárgyhavi létszám* (fő)

Megoszlás (%)

6278 5682

52,5 47,5

11960

100,0

Állománycsoportok szerint: szakmunkás betanított munkás segédmunkás

4435 3597 1506

37,0 30,0 12,7

fizikai együtt szellemi

9538 2422

79,7 20,3

11960

100,0

506 1583 3282 2591 3020 978

4.2 13,2 27.4 21,7 25,2 8,3

11960

100,0

338 3330 4671 1952 978 691

2,8 27,8 39,0 16,3 8,2 5,9

11 960

100,0

2067 6497 2103 999 294

17,3 54,3 17,6 8,4 2,4

11 960

100,0

Összesen:

Összesen: Életkor szerint: 20 éves és fiatalabb 21-25 26-35 36-45 46-55 56 éves és idősebb Összesen: Iskolai végzettség szerint: 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem Összesen: A regisztrációban töltött időtartam szerint: - 30 (naptári nap) 31 - 180 181 - 360 361 - 720 721 Összesen: *Az adatok a zárónapi létszámokra vonatkoznak

10. számú melléklet Önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézményben dolgozó pedagógusokra vonatkozó adatok Alkalmazás módja

Teljesítette-e 2005. október 1-jéig a kötelező 120 órát?

Neme

Intézmény neve

6

ÓraFérfi adó 5 16 7

6

5

16

0

4

1

Teljes Csorna, Csornai Középiskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási és Általános Iskola, Óvoda Csorna összesen: Csornai kistérség Bezi, Bezi-Fehértói Álta-lános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bősárkány, Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kóny, Deák Ferenc Általános iskola és Művészetoktatási Intézmény Rábatamási, Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szil, Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Csornai kistérség összesen: Győr Liszt Ferenc Győr összesen: Győri kistérség Győrzámoly, Petőfi Sán-dor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részfogl.

Nő

Igen

Rendelkezik-e pedagógusszakvizsgával?

Nem

Igen

Pedagógusok életkora

Nem

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

20

5

22

1

26

3

5

2

2

3

3

2

2

0

5

7

20

5

22

1

26

3

5

2

2

3

3

2

2

0

5

0

0

4

3

1

1

3

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

3

0

2

2

4

0

1

3

0

0

0

0

2

2

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

3

1

2

1

2

0

0

2

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

7

17

17

10

31

15

26

5

36

3

6

9

3

6

5

2

2

0

5

41 41

21 21

4 4

18 18

48 48

65 65

1 1

2 2

64 64

2 2

13 13

9 9

8 8

7 7

8 8

5 5

7 7

3 3

4 4

0

4

2

2

4

3

3

0

6

1

2

0

0

1

1

0

1

0

0

Alkalmazás módja


Neme

Intézmény neve Teljes Ikrény, Egyesített Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kisbajcs, Vörösmarty Mi-hály Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Töltéstava, Fiáth János ÁMK Győri kistérség összesen: Mosonmagyaróvár Mosonyi Mihály Zeneiskola Mosonmagyaróvár kistérség Darnózseli, Szigetköz Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Jánossomorja Önkormányzati Zeneiskola Lébény, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mosonszentmiklós, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mosonmagyaróvári kistérség összesen: Kapuvár Metrum Alapfokú Művészetoktatási Iskola Kapuvári kistérség összesen: Sopron Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részfogl.

Óraadó

Férfi

Nő

Igen


Nem

Igen


Nem

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

8

4

4

8

7

5

0

12

3

1

4

0

0

2

0

2

0

0

1

2

1

1

3

3

1

0

4

1

1

0

2

0

0

0

0

0

0

1 43

0 35

0 11

1 26

0 63

1 79

0 10

0 2

1 87

0 7

0 17

0 13

0 10

0 8

0 11

1 6

0 10

0 3

0 4

16

2

0

10

8

6

12

1

17

1

0

2

5

3

2

2

0

3

0

2

2

0

1

3

2

2

0

4

1

0

1

0

2

0

0

0

0

0

5

3

0

4

4

3

5

0

8

0

0

4

1

1

1

0

0

1

0

0

5

0

1

4

0

5

0

5

1

1

1

0

0

1

1

0

0

0

1

3

7

5

6

11

0

1

10

1

0

1

1

4

1

0

3

0

0

24

15

7

21

25

22

24

2

44

4

1

9

7

10

5

3

3

4

0

8

5

0

4

9

3

10

1

12

2

3

0

1

4

0

1

2

0

0

8

5

0

4

9

3

10

1

12

2

3

0

1

4

0

1

2

0

0

26

7

1

9

25

13

17

2

32

1

1

9

4

4

3

5

5

0

2

2

2

1

0

5

4

0

3

2

1

0

0

2

2

0

0

0

0

0

Alkalmazás módja


Neme

Intézmény neve Teljes

Részfogl.

Óraadó

Férfi

Nő

Igen


Nem

Igen


Nem

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Sopron összesen: Sopron-Fertődi kistérség Ágfalva, Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fertőd, J. Haydn Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fertőrákos, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Inétzmény

28

9

2

9

30

17

17

5

34

2

1

9

6

6

3

5

5

0

2

2

4

0

3

3

5

1

0

6

1

2

0

2

1

0

0

0

0

0

8

3

1

3

9

8

0

2

10

1

3

1

0

2

1

0

4

0

0

2

0

0

0

2

2

0

0

2

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

Sopron-Fertődi kistérség összesen: Téti kistérség Tét, Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ Téti kistérség összesen: Pannonhalmi kistérség Ravazd, IV. Béla Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pannonhalmi kistérség összesen:

40

16

3

15

44

32

18

7

52

4

6

11

9

9

4

5

9

0

2

5

1

6

4

8

7

5

2

10

0

3

1

0

1

1

1

5

0

0

5

1

6

4

8

7

5

2

10

0

3

1

0

1

1

1

5

0

0

2

3

6

4

7

8

3

2

9

1

2

1

4

0

2

1

0

0

4

7

8

3

2

9

1

2

1

4

0

2

1

0

84 187

166

96

21

MINDÖSSZESEN:

2

3

6

129

92

50

250 21 38 44 34 38 28 19 31

0

0

7 11

MEGYEI KÖZOKTATÁSI, FELADAT- ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents