A) Fegyverutasitás. 1. §.
Bevezetés. A ID kir. csendőrség fE'gy\rel'ei: a tárkara bély sZUl'ol1ynya.l, a c:sellc1őrségi forgópisztoly, a gyalogtiszti kard, ;1 gyalog-uRen(1öl'- kHrd és cl lovascsendőr-kard.
A gyalog-esendőr: él HZtll'Onyos tárkal'ahélylyal és a gyalog ('selldőr- kar(ldal, a lovas-csendőr: a Hl'-lil'OllyOfi t,'Lrkal',l,hélylyal, a cSC'lldtíJ's6gi fOJ'p;ópii:!ztolyl)Tul l·s il lovas-mlencliíJ'-kul'dc1nl, éL jcü<'Ls-(')l'mester: a SZl1l'onyos LcLJ'knl'u.IH'·lylyal, , .. a ('son(lí)l'ségi fOl'g'öpiHzLol y I,\:l l (iH fl gyalogtiRZti lml'cldal, a t,i'.I·ZH(')l'Il1osLol' pedig ct gynlog-Liszti kardr/eil \'<111 fr.lrog., \'U l'ezvl'
\ I ' M~lIt1or~l'g
"fO:.!y,'pr!'l.
,, •
2. §
2. §.
B
A. furatban a tölté?1.!J!'i rt és almzagolt 1'észt különböztetjük meg. A. tültényür a töltény befogadására szolgál; e fnratl'ész síma s átmérője hátrafelé nagyobbodik A huzagolt 1'ész a lövedék vezetése végett csavarszerllen hajlított barázclák· kal van ellát,a, melyek llllzagolcnak neveztetnek. A. fúratnak a huzagok között kiemelkedő részei onnózatolcnak hivatnak. A huza,gok kanyarulata csavarzMncblv, az a hosszuság pedig. a m elyr e a huzagok egy teljes fordulatot tesznek: csavarzat hosszúság I/ak neveztetik. A fUl'atnak az ormózatok közé eső átmérője !'irllléretnek (kaliber) hivatik. A cső fölszinén van: elől a szuron!J fog lctlélc , melynek éles gel'incze czélgölllbnek neveztetik; hátrább az iní/11jzélctöke, mell'. , nek horonyába az irányzék van betolva , alsó részéből pec1íg a tál'CSŐ oclaerősité sére szolgáló átlyukasztott csap n yulik ki. Hátul a cső - a tokba ,'aló becsavarhatása végett - csavarmetszetekkel s - a töltény vonó behatolhatására - vésettel
A. karabély a távharczra, a forgópisztoly, Ca karabélyra föltűzött) szurony, valamint a kardok a közelharczra szolgálnak. A. karabély lóháton nem használandó .
I. FEJEZET.
A Kropatschek rendszerű tárkarabély. 2. §. Leírás. A kara uél)" foreszel.
A I II. III.
IV. V_ VI. 'VII. VIII.
tá1'karabély főrészei:
a cső; az irányzék; a závárzat ; az ism étlő művezet ; az ágy; a foglalvány; a szurony a hüvelylyel; a szerelék . I, A
Belső
elrendezés.
9
cső .
A cső át van fm'va. A furat eIül lévő nyilását torko7atn(tk, középvonalát cső tengelynek nevezzük. I
\
l, ulső elrcnd,'zés
10
~.
2.
§.
van ellátva. A csavarmetszetek előtt a cső va.stagabb.
Irányzekla'p.
Irányzekker"t.
11
"ésve. A 7-től 14-ig soroló számok a hozzájuk tartozó osztó vonások alatt feküsznek A keret felső "égében levő toló-gát('s(u:ar az irányzéktolónak a keretén való fülcsuszását határolja. 3. Az irányzéktoluf a tolórugó folyto· nosan a kerethez szoritja s ez utóbbin húzósan föl· és lefelé csúsztatható; az il'ányzéktoló mindkét oldala reczézett s a baloldalán egy kivágással is bir, melynek az irányzék lépcsőinek használatánál épp az illető számjeg:r fölött kell állania. Az irányzéktoló bürüjébe 600 tól UOO lépésig terjedő távolságokra való nézőke van bevágva. 4. Az inínyzékrugó az irányzéktalpra csavarral v~m odaerősitve. Az irányzékkel'etet ugy fekvő, mint felállitott helyzetében az irányzékrugó tartja meg. A 200 lépésnek megfelelő alctpi}'ány~ék cí/lásmíl a keret előlre lefektetve s a toló teljesen lehuzva legyen .
II. Az Irányzék. Föré
~.
Az ll'ányzék fŐl'észei : 1. az il'ányzéktalp; 2. az il'ányzékkeret; 3. az il'ányzéktoló és 4. az irányzékrugó. 1. Az irányzél. talpból két lépcsős nyúlvány emelkedik ki, melyek közül a baloldali lépcső alá a 200-tól 600 lépésnyi távolságnak megfelelő 2., 3, J., 5. és 6. számjegyek vannak beütve. Az irányzéktalp hátsó részéből két fülecs emelkedik ki. 2. Az ú'ányzékkeret a keretszeg körül fOl'gathatóan yan az irányzéktalp füLecseihez erősítve s előre lefektethető vagy a csőtengelyre merőlegesen fölállitható. Az irányzékkeret felső végének kiemelkedő tolc1atába egy nézőke van bevágva; baloldali oszlopába a 700 lépéstől 1400 lépésig teljedő távolságokra való osztó vonások és számjegyek vannak be-
I
Irány ll' kllJJ'J_
[ranyzi-kTlIgÓ.
Alal'irányto'k-
áJI;;'-.
•
\z Ll'áu)'zclt ll('iga úlasn.
300-600. lépésnnre.
100-1400. lepesn)';r".
>!.
2. §.
I~
Az inínyzéknak a kivánt távolságra való beigazitása végett a balkéz hüvel~Tk ujja a keret felső végéhez nyúl s azt egy kissé fölfelé emeli; ezután a jobbkéz a hüvelykujj al balról, a mutatóujjal pedig jobbról a tolót megragadja éi ezt a megfelelő állásba csúsztatja. A 300 lépéstől 600 lépésig terjedő távolságokra - az irányzék könnyebb beigazithatása végett - a karabély kissé jobbra forditandó, hogy az irányzektalpon lévő számok láthatók legyenek ; azután az irányzéktoló addig csúsztatandó, mig a baloldalán levő luvágás a szándékolt távolságnak megfelelő számjegy fölé kerül, mire az irányzékkeretet a balkéz . hüvelykujja a lépcsőre csapódni engedi. Ugyancsak GOO lépésnek megfelelő állásban van az irányzék, ha. a keret felállitva s a toló teljesen lecstlsztatva van. A 700-1400 lépésnek megfelelő távolságra az irányzéktoló alsó széle a megfelelő osztóvonásig csúsztatandó s a keret - a jobbkéz hü velyk- és mutatóujjával felső végénél megfogva - fölállitandó.
§.
13
Az irányzéktalp a karabély belövése után az il'ányzéktőkéhez pontozóval erő sittetik. A kipuhatolt helyes állás az il'ányzéktalpnak és az irányzéktőkének hátsó fölületén egybevágó kip}'óbáló rO/Játkákkal jeleztetik.
({jproLf.l;' rnválka.
Dl. A z'vá.rzat.
A závárzat: L q, tokból, az el csattantó készülékkel; If. a záróc1ugattyúból áll.
Fóré~ztk.
I. A tok a;. elC5cttlalltó készülékkel. :\ tok hosszában át van furva és
belseje a záródugattyü. alkotó részeinek megfelelő kivágásokkal és vájatokkal, yalamint eIül a cső becsavarhatása végett csavarmetszetekkel van ellátva. Alsó részéből eIül egy karikaalakú, közepe táján egy négyszögletes, vége felé pedig egy ékalakú toldat nyulik ki, s hátul a tokfurkban végződik. A tok jobLoldalába a határcsavCl), van
~'tu\')OM.{Nrl ~
. 1(ON"Nt~1-
•
•
! I. ttr Ddt"W'rtételillel~lUr lY. tIOJOl't r , (l
~t~.J,
-I
I
Tok .
TokrarI" 1Iatarl'~avar•
•
2. §.
14
b ecsaval'va , melynek vége a tok belseIlc,aU:tnlo készülék.
Billelll)'u.
BillenlyiII'ÍI{(ó.
U csaUantu (':.;ap.
jébe nyúlik. Az elcsaltcmtó késtülék a billentyűből és a billenLyűrúgóból áll. A billenfylinek két ága 'Van, melyek közül a lefelé lrányuló hosszabbik ág hajlitott és r eczézett, a hátrafelé irányitott rövidebb ágának felső lapj a pedig dombOl'odással bir. A billentyiín~gó felső vastagabb részÉ'· nek hasitékába a billentyű van a billentyű szeg segélyével forgathatóan elhelyezve, másik vége pedig csa varral van a tok négyszögletes toldatához odaerősitve ; Ll billentyűrúgó felső részéből az elcsatfanlocsap emelkedik ki. II. Zúróclllgaftyú
A 1. 2. 3. 4. 5. 6.
záródibgat tYIÍ. részei: a zároló; a zárófej a töltényvonóval ; az ütővas ; az ütőszeg; a zárócsapó ; az ütőrúgó.
2. §.
1. A ZáTOló hosszában á t v an fúrva, me ly furat hátsó r észében kil;ebb átm érő vel birván, benne sarok k épződik; külső oldalán az elcsattantó csap r észére szolgáló véset húzódik végig, mig a z ettől jobbra eső és jobbn1. fölfelé kanyarodó véset a határcsaval' számára szolgál: hátsó részén az ütővas háromszögü toldata számára véset látható. A zároló jobb oldalához egy négysz ögű toldat, a vezetéklécz csatlakozik, mely alul két lyukkal, elő vége alatt pedig horonynyal van ellátva és melyből jobbra a gombos végű fogantyú nyulik ki. 2. A t árófej az ütőszeg részére hoszszában át van fúrva ; vastagabb r észén ek homlokoldala a töltény . . fene ke szá mára ki van mélyitve, vékonyabb része pedig az ütőszeg lelapitott vastagitványa részére föl van hasitva A zárófej vastagabb részébe benyúló két véset közü) a jobboldali - a határcsavar részére - a zárolón lévő yéseteknek folytatását képezi: a.z alsó részen levő véset az adogató ütközöje részére szolgál s a kivetőszeg számára egy szű-
ZarolfJ.
Zarufej .
16
TölténY"onu.
ÜtÖ\"ns.
Ctósze::.
2. §.
17
2. §.
kebb hasitékba megy át. A zárófej felső részéből egy toldat emelkedik ki, melybe a töltényvolló J észére fecskefark alakú horony van bevósve. A töltéllyvonú fecskefark alakú vastagabb végénél fogva a zárófej horonyában szorosan fészkel; másik vége két ágra van hasit va , melyek közül az alsó kamóban végződik, a másik pedig rúgót képez. 3. Az iitővctS hosszában át van fúrva, mely fúrat hátsó részében a zárócsapó feje ~zámára meg van nagyobbitva; ('lő részein egy csavarfelületet képező háromszögű toldattal, felső részén vezetékléczezel, alsó részén pedig az elcsattantó-csap részére való vésettel bir', hátsó véo'e - a b záróesapó rúgójának szemölcse részérekét oldalt kisso ki van vájva. Az ütő vas baloldalában fojnélküli csa var van, melynek vége a fúrat szi:í kebb részébe nyúlik, s az ütőszeg lelapitott oldalához támaszkodván, ennek elfordulását meO"gátolja IS
hozzákapcsolása végett, gombot képez, elő részén ]Jodig egy kétoldalt Jelapitott s az ütőrúgó támaszkodására szolgáló vastagítványnyal bir, melyből a gylÍszeg nyulík ki. ;l. A .:árócsapó az ütőszeget az ütő yass
-1. Az ütőszeg hátsó része oldalt le van lapitva; hátsó vége, a zárócsapó
A závárzat kinyitáRu végptt: a zároló fogantyujút jobb kézzel megfogván, balra
A závárzat hatásmódja.
.2
A zává.I'lnl
hntá,mÚJja. aj Kinyitás .
18
,
t)
2. §.
2.
~.
fölfelé fOl'ditjnk, eZllt,a.n a csőtengely in:\.· nyában addig húzzuk hátra, mig a zárófej vésetének vége a hatál'csl:Lvarba nelll ütközik. E műveletnél II závárzat a kÖ\TetkezőlE2g müködik: a fogantyünak fölfelé forditásak or csak a zároló forL1ul. Az ütő vas e fOl'ga.st nem követheti, minthogy vezetékléczc é~ tok felső részén lévő hasitékba kapaszkodik. Minthogy azonban ügy az ütővns háromszögű toldatának egyik oldala, mint a zároló háromszögű kivágatának meg· felelő rés7.8 is csavarfelület.et képeznek., a zároló fordit.ás~wal az ütő vas eO'yones • , to lranyban mindé:1dLlig hátrafelé mozogni kényszerül, mig a háromszögű toldatllak hegye a zároló hátulsó egyenes lapjára, nem fordul. Minthogy továbbá az ütőszeg az ütő vason áthatol s e két alkatrészt a zárócsapó egybeköti, az ütővasnak visszatolásával az ütőszeg is visszahúzódik, ennélfogva az utóbbira húzott üt,őnlO'ó a zároló f'urat'b ' n sarok és az ütőszeg to vastagita an l evo
ványa között összenyomódik, va1Syis megfeszül. A zúrolónak forgó mozgását a zárófej sem követheti, minthogy a hozzáerősitett töltény a tok kiváo'atában , vonó to fészkel; ehhez képest tehát a zároló kiugró Yf'zeték-léc!7.ének alsó részén le,ő ki\Úgat it záró fej tolclata fülé jut s a záródl1gattyu hátrahllzásakor a zárófej a töltényvonóval együtt egyenescn hátrafelé mozog. Ha a zá.várzat kinyitása után töltény t b) teszünk a zál'ódugattyú elé és ezt a fogantyura g:Takorolt nyomással előrc toljuk, azután pedig a fogantyut - a mennyir.e csak lehet - jobbra forgatjuk, akkor a töltény a csőbe nyop1l11 és a zá,árzat teljesen csukva van, a fegy,er pedig lövésre kész. Az ütővas t. i. a závárzat becsl1kásáná,l nem megy teljesen eredeti h elyzetébe vissza, mert az elcsattantó-csap az ütő vasat utközben yissza.tartja, minélfogva ez az ütől'ugóYal ég az ütőszeggel együtt feszü l ve maracl. 2*
Becsuk.,.
2. il.
~O
Ell's~lltanl.b.
.\ tiillény-
hüyc11' kihuzá. a és kilökese.
Z:í.rócsapó hatásmódja.
Ha 1;t billentyüt hátrahuzzuk, akkol' annak rövidebb :iga a tokhoz támasz· kodik, minek folytán DZ elcsattantó CS,l,P alásülyed, mire az ütőrugó clőh'e patt,ln és az ütővasat az űtőszeggel együtt magával ragadja . .cl. gyúszeg hegye a csappantyúra ütődik és a lőportöltetet meggyuj~ja. A zárófejjel együtt a töltényvonó is előire mozog és kamója az előtte lévő töltényhüvely IJercmét átugorván, eléje kapaszkodik. A töltényvonó rugódó ága eközben a tok kivágisához szorul s a kamós ágat a tölteny felé szoritja . H a ezután a záv árzatot kiny itjuk, akkor a később leirandó adogató felső felületén lévő kivetőszeg a töltényhüvely peremének alsó részébe ütközik, Iniáltal a töltényhüvely fölfelé kilökődik. Ha a fegyvert nem kell elsütni és a töltény t benne kívánjuk hagyni, akkor a megfeszült ütővasat biztositanunk kell. E végre a zórócsapó szárnyát addig kel~, balról jobbra forditani, mig a rajta levo szemölcs a tokfal"k kereszthoronyába nem kapaszkodik.
~1
Ezáltal a megfeszült iltővaR, illetőleg a závárzat akként van biztositva, hogy az ütővas a billentyű mf'glmzásakol' előre nem nyomulhat és a závárzat sem nyitható lü. Ha a zárócsapó szárnyát jobbról balra vi"szaforditjuk, akkor a kantbély ismét lövésre kész. A zárócsapó szárnya mindi g - vagy jobbra vagy balra - t eljesen lefektetve leg)' en; ezen helyzetében a. zárócsapót rugójának szemölcse tartja rögzitve, mely az ütőns hátsó végén levő két vájat egyikébe kapaszkodik. Az ütőrugót csak akkor szabad leereszteni, ha a csőben töltény nincs ; ez a záró dugattyú alkatrészeinek kimélése véget.t nem e1csattantá.ssal, hanem akként eszküzlendő, hogy a zá.rolót csak előre toljuk, de fogantyúját jobbra nem fordítjuk le, ezután a billentyűt elcsattantjuk, mikor is a zc1.vál'zatot az ütőrugó zálja be. o
•
Az ülörngo leereSltése.
~.
Az ismétlI) JIIiíl'l'zet: 1. a tárból ; 2. az ac1ogatóból, az ismétlés-rekesztőycI:
3. az adogató-l'LÍgóból és J. az adogató-tokba. elhelyezett Wltényrekesztőből áll 1. A tá,/" csöve sárgarézböl van; benne <'gy teke1'csnígó és a lIyomógomb van elhelyezve, felső vége pedig a tárcsö-f'edörel van elzálTa. A tár cső hátsó vége a tok karikaalakú tolc1atában fészkel, elővGge pedig a tárcső ·fec1ől'e van c1ug\'a, mely utóbbi a csövön lévő csaphoz csavarral van oda erősitve.
Adogató.
•
vefösicgm7c nevezett tolc1Ett nyulik ki, mig IV. Az ismétl ö művezet.
Tá\'.
23
2. §.
22
r6resJ.f·k.
§.
2. Az adofJnló oly kétkarú emeltyii mely tengelye: a csavaros ac1oD'atós~e~ körül forgatható. Előrésze hasitoU nyúi~ ványnyal és kanála]akú vájattal bir mely Yájat hátsó része fölé kétoldal~ léczalakú nyuhányok hajolnak; az adogató - tengelyének fúrata alatt - ékalakú sarokkal van ellátva, e fölött pedl'g a ki-
hát::;ó vége fölfelé van hajlitva és ütkö!7,őt I.;:c'·pez. Az adogató jobb oldalára az ismétlésrekelizfö balra forduló csavarmetszettel biró ('sapjánál fogva - van oclaerősitve; az Ísmétlésrflkesztő rúgócló szárának belső 01(lalú.n egy szemölcs van, felső részén pedig reczézott fejjel bir. Az adogató jobb oldalában két félgömb alakú vájat van, melyek az lsmétlésrekesztő szemölcsének befogadására. illetőleg az ismétlésrekesztőnek álló vagy fekvő helyzetben \"aló rögzitésére szol-
I..;mdlt~ ... -
rekrszlo.
gálnak. Adogatórugo 3. Az ado[/fltó nígó vastagabb végénél fogva a tok alsó részéhez csavarral van odaerősitve ; másik vége ékalakú s az adogató fl,lsó részén l évő sarokhoz nyomódik. TöllCny4.. A töltény'rek~sztö a sárgarézből ké- r~kp'Szto. szült (ulogató- to7cba a fÚl'atán keresztül du- Adoga\&lok. gott csavarszeg segitségével mo zgatható an yan beleerősitve. A töltén~rrekesztő elő vége fogalakú. hátsó ága lemezszel i'l.. s töl téllyrekesztü- rekpszlo röltényrugó. aljára egy pántrugó - a
'2.j.
it. §.
van csava,l'l'al odaerősitve. Ezen rúgö az atlogatóto k fenekéb ez támaszkodik s a töltényrC'kesztö hátsó ágát folyton fölfelé nyomja. A závárzat kinyitüsa után az ismétlés-rekesztőt felállitjuk és cl felső helyzetében lévő ac10gatót mut,ató ujjunkkal lefelé nyomjuk. Az ac10gatónak e mozgásánál a tölténYl'ekesztőnek hátsó ága lC'sülyec1, foga pedig a tok karikaala.kú tolc1atának vájatálm emelkedik. Ezután a tárba töltényeket rakhatunk. E végre a töltény t pereme közelében a hú velyk, mutató- és középujjunkkal megfogjuk és akként teszszük az adog'atóba, hoo'\b. pereme az adogaJó vájata fölé behajló léczek fölé jusson; ezután a tölténv fene" két a mutatóujj al addig tolj uk a tál'ba" mig a töltényrekesztő foga a töltény pereme mögé ncm ugrik, a midőn is csattanás hallható. Ezen eli~í,l'ással hat töltén rJ , helyezhető el a tál'ban. Ha ezután II hetedik töltényt -- fenekével a behajló léczek alá csusztatva - az adogatóba, 1:1, nyolczac1ikat pedig a tölní.gó -
2. li.
tényürbe teszszük és a závál'zatot becsukjuk, akkor a tárkarabély teljes('n meg van töltve és egyuttal lövésre is kész. A. tál' megtöltésénél a tekercsrúgó összenyomódik és a mügötte lévő töltényeket a tárcsőből kiszoritani igyekszik, a mit azonban a tölté>nyrukesztönek a töltény pereme mögé kiugró foga akadályoz meg. Ha lövés után a závál'zatot kinyitjuk, h ,Iött ["ltenyhu"ely akkor a töltényvonó az ül'es töltényhü- kl\'eté,e. velyt a töltényúrből kihuzza ; a záródugattyú hátrahuzása alatt a töltényhüvely peremének alsó része az adogatón levő kivetőszegbe ütközik, minck következtében a töltényhüvely fölfelé kiugrik A záródugattyú hátrahuzásának végén a zúrúfej horonyának határa az adogató hátsó kaljának felhajló végébe ütközik, minek következtében előkalja a benne fekvő tölténynyel együtt a zárófej elé fölemelkedik. A. fölemelkedett adogatón fekvő s részben a zárófej elé került töltény a závárzat becsukásakor a töltényürbe jut.
2 §.
27
':1. §.
Ha az ismétlés-rekesztő föl van állitya , akkor a závál'zatnak becsukásakor a zárolónak lécze jobbl'aforditáskor az Ismétlés-rekesztő fejére nyomást gyakorol, a mi által az adogatónak kanálalakú aga lesülyec1 és a tárcsőből kijövő töltényt magába. fogadja. . A závárzatnak ilyképen való kInyitása és becsukása közben a töltények a tárból egymás után a töltényürbe jutnak. Az adogatót úgy sülyesztett, mint emelkedett helyzetében az adogató-rúgó tartja meg; ugyanis ha az adogató kanálalakú részét lesülyesztjük, akkor az adogató.rúgónak éle az adogató ékalakú sarka (lé jut; ha ellenben a závárzatot kinyitjuk, illetve a záródngattyút teljesen hátrahúzzuk, akkor a,z adogató kanálalakú részének fölemelkédése közben a rugó éle az adogató ékalakú sarka fölött átsiklik és e mögé jut. A'Z adogató mozgásáyal a töltényrekesztő müködése is egybefügg. Alsó állásában az adogató yastagitványa a töltényrekesztő hátsó ágát lefelé nyomja,
illetve ennek fogalakú másik ágát a tál'ban levő töltény feneke elé emeli, mi által ezen fog a töltényeknek a tárból ",aló kit'súszását meggátolja Ha a závárzat kinyitásakor az adooató kanálalakú része fölemelkedik, akkor b a tüJtényrekesztő hátsó ágát is fölemelkedni engedi, miközben a tültényrekesztő foga, lesülyed s a tál'han levő töltény t elel'esztvén, ezen töltény az adogató hasitott nynlványáig hátrafelé mozoghat. A závárza,t becsukása, illetve az adogató lwnálalakú részének lesülyedése alatt pnnek hasitott nyulványa ct töltény fenekéről lefelé csúszik, s a töltény t a tár rngója az adogatóba nyomja; ezzel egyidej.@eg a töltény rekesztő foga a tár következő töltényének feneke elé lép. Az adogató csak al\lwr működik, ha az ismétlésrekesztő fel van állltva. A mint e rekesztő előre forditva, ",agyi s lefektetve van, a zároló becsu~á. sakot' az adogató lefelé nem nyomÓdIk, minélfogva az fent marad és a karabély eO',.töltetű lőfegyverként használható. o.!
.28
2. § .
A tárban levő töltények ez esetben tartalékban maradnak. Ha azonban az ismétlésl'ekesztőt bánnikor hátl'aforditjuk, vagyis feláll itj uk , akkor a tárkal'abély megint ismétlő fegyverként használható. Ha a csendőr szolgálatba indul. a laktanya elhagyása előtt a kal'abélyt az őrspal'ancsnok jelenlétében megtölteni tartozik. A. megtöltés rendszerint nem a 20!. oldalon megállapitott mérvben, hanem csak 7 tölténynyel eszközlenc1ő és pedig kÖ\'etkezőképen: G tültényt a tál'ba, 1 töltény t pedig az aclogatóba teszünk s az ismétlésl'ekesztőt föJállitjuk ; ezután a zál'Ódugattyút a nélkül, hogy a zál'olót jobbra lefelé is fOl'ditanánk - óvatosan előre tOljllk, vigyázva, hogy az adogatóban fekvő töltény a töltényürbe ne nyomuljon, mire a billentyüre gyakorolt nyomással a závárzat teljes becsnkóc1ását idézzük elő. Az ilyképen megtöltött karabélynak lövésre "aló használatához a záródug~ttyú
teljesen hátrahuzandó, azután ismét becsukandó A. karabély ütőrúgójának kimélése és nagyohb biztonság okából kö\'etett fenti eljál'tl.snak azonban nincs helye, ha nagyohh lőkészültség szüksége forog fenn, miért is ['kkor a tölténvürbe is helyezendő . . tültény, s a závárzat szahályszPl'üen becsukatyáu, it zárócsapó jolJbl'a lefektetendő .
A. tál' kiü1'itése kÖTetkezőleg történik: Tár A. zál'óc1ugattyút hátrahúzzuk, hogy HZ adogató felső helyzetébe jusson; az ac1ogn,tólJan fek"ő töltény t kissé előlre toljuk és azt a hüyelyk- és mutatóujj al ki voszszük; ezután az aclogatót a csővég közelében a muta.tó-ujjal lefelé nyomjuk, a M,rcsőből kiugró tültényt peclig megfogjuk és az adogató ból kiveszszük. Erre a záróc1ugattyút ismét hátra, huzván, ez eljárást a többi töltény nél ismételjük.
kilirit ese_
v. Az á.gy.
Az ágyon megkülönböztetjük: I. az
előágyat ;
Agy.
2. § 30
31
P. §.
d) a harántcsavar,
Elo.tgy.
l\Ölépá~y.
2 a közép ágyat ; 3. a tusallyakat és 40. a tusát. 1. Az e/öágyb,l/I feksúk a cső és a tár; fölszinének mindkét oldalán egy-eg,y teknőalakú ,-éset az ágYlJája( - van. 2. A középágy a tokot, a závárzatot és az ismétlő-müvezctet fogadja be. A köv.épágyhoJi; - a tusanyak közvetitésével - a tI/Seb csathdmzik, mely arra szolg::'], hogy czélratartásllál a karabél~'t testüllkhöz támaszthassuk ; a tnsa a fú/essin és a tusaboritó számára ki van vés'VC', alján pedig a tisztitó\rcssző elhelyezésére szolgáló fúrat van. VI. A foglalvány.
A foglalvány a csőnek az ágygyal való egybekapcsolására, ez utóbbinak erős bitésére és megóvására, valamint a karabélyszij oc1aerősi tés érc szolg"íl. A foglal \'ányhoz tartozik: Cb) av, 1. és 2. szánní k arabélykarika, bj a sárgarézsv,eg, ej a sátorvas,
e) a tusahoritó, f) a füles sin és g) a szijkengyelek. Az 1.su s.<Ú J) !lí karaué/yk!!J'1/;(/t a baloldalról bedugalldó csavarszeg köti össze
KaralJelykarikák.
az ágygyal. A 2-ik szálluí karabe/!lka/'iloa fel van , . . csa varral cg~'másfelé hasitva s 'V egeI szorithat6k. Az ágy mindkét oldalán kiemelk~dő l:iárg(trézs.<eg a 2-ik számú karabélykanka előrecsúszá,sát gátolja. A sátorpasat a felső és alsó sátorvascsavar erősiti az ágyhoz. A felső sátorvascsa'Var az ágyon keresztül a tok négyszöo'letes toldatába halol. az alsó sátol'\Tasto •1 csavar ellenben csak az ág," faa,nyaga)a ~an becsavarva. A sátoryas ívalakú része a billentyű megóvására, kifelé hajlit~tt része pedig a karabélynak l~)v~s~or a va:lhoz való támasztás ánál segltsegLll szolgal. A 7/CO'Cíntesewa r a tusan~'ak(m keresztül asba Tan dug ya ; becsavarásakor a sáton-
2. §.
2. ~s
kapaszkodik s a tokot az ágygyal kapTusaborito.
Fide:; sin.
:"zljkpngyelek.
csolja össze. A tusauoritót két fába való csavar szoritja a tu a hátsó lapjáboz. A tusaboritó . küzéprészén át van lyukasztva , mell' lyukat egy szeg körül forgatható csnpó zálja el; a csapót úgy nyitott, mint zárt állásban egy rugó rögziti A gyalog·csendőr használatára szánt hrabély tusának aljá.ra két fába való csavarral a füles sin van oc1aerősitve, melynek lyukas toldatán keresztülclugott csavar az alsó szijkellg!}elt tartj(t. A. felső szijkellgyelt a 2 számú karabélykarika l:asítékáhan a felső szijkengyelcsavar tarLJu, mely utóbbi - kiesésének meggátlása végett - reúszegecselt nő csavarral van ell~Ltva. A lovas- csendőr használatára szánt karabélvok al S ó SZ1J"1mng~Tele. a sátorvas ,,/ felso reszéhez van erősitve s a felső szijkengyol bőrrel van bevonva.
VII. A döföBzurony a. htivelylyel.
A döfösmrony a ka,rabélyra feltűzve csakis döfésre, illetve szarásra használható. A szurony pengpje négy borclájú s· - fölfelé mindinkább vékonyod,-a - hegybe megy át; a penge apengenyak közvetitésével az ürös '/IIurkolcMba megy át, mely a Rzurony foglalék l'észére ferde hvágással bir, s a külső felületén levő két karíka.-alakú toldata közé a felhasitott gyűrüalakú záró kari/tn van mozgathatóan elhelyezve. A zárókarit-a hasitékán keresztül van fúrva és csa varral összekötve, mely utóbbival a zárókarika kopás esetén szűkebbre szoritható. A szuronyhüvely váza puha fából 1~é8zült, belseje a penge alakjával bir s l~ülseje feketített lóbőrrel van bevonva; felső részén a tadó!cctmóvctl felszerelt szájkarikával van ellátva, mely cl. szuronypenge bordáinak megfelelő kereszt ahtkú áttörettel bir. Alsó vége a gombban végződő wrnvctl van felszerelve. :I
Penge.
Markolat.
Zárókarika.
Szuronyhüvely
2. §.
'2. §.
34
vnI, A szerelék.
A szerelék a tárkarabély jókarban tartására, szétszedésére és összerakására szolgál. A szerelékhez tartozik: 1 a tisztitóvessző a törlővel, 2. a csavarhúzó és 3. a gyúszegvilla. Ti".tilómszó. 1. A tiszlifóvessz() a töltényür, ki vé· teles esetekben - külszolgálatban - a huzagolt fúrat tisztitása.ra is szolgál ;.r.) a tisztitóvessző a netalán benszonut töltényhü velyek kitaszítására is használható. A tisztitóvessző aczélhuzalból készült három részből áll, melyek sárgaréz hüvelyeiknél fogva egymással összecsava.rhatók. T"rlo. A törlő egyik végében hasitékkal bir, melybe a tisztitáshoz való kender vagy kócz húzható; másik végén l evő nőcs,L varba pedig a tisztitóvessző vége csavarható be.
* Lá..d
A tisztitóvessző a törlővel a tusa erre való furatában - bezsírozott vászonrongyba göngyölve - akként helyezendő d, hogy mozgás közben ne zörögjön. ele mégis könnyen kivehető legyen. Minthogy az aczél ti.sztítÓvessző hasznúlat közben minden elővigyázat mellett is surolja a csőtorkolutot, a csőfúrat tisztitására rendszerint a fábó~ készült tisztitóvessZő használandó, mely egyik végén a kócz reátapadása végett rovátkolt. 2. A csavarhúzó pengéjének mindkét végén éle van; az egyik él szélesebb a másiknál. A csavarhuzóhoz karikával megerősitett fanyél tartozIk. 3. A g!JlÍs~egvilla a záródugattyú szét1::lzeüésére és összerakására szolgál; a l'eczézett korongból és a ha.sitékos szárból áll, moly utóbbi a gyúszeg hegye számára belül ki. van fmva.
3' az 51. oldalon.
C 'i.l\'arbÚli l .
3. §.
Sti
3. §.
A tárkarabély szétszedése és összerakása. a )
.\II.lános hal:írozmányok.
Szétszedés.
A karabély t a csendő r csak akkor szedje szét, ha azt tisztitani vagy VIZS' gálni kell. Parancs nélkül a csendőrnek nem szabad a kal'abélyt szétszedni, minthogy a,z oknélküli gyakori szétszedés által a fegyver romlik és idő előtt haszna vehetIenné válik. Próúacselldőrök, kik rt kCLmbélyt teljesen még l1em ismerik, azt CSCLkis felügyelet mellett szedhetik szét. Ha a karabély fŐl'észeit tisztitás végett szét kell szedni, akkor az illető karabélyrész szétszeclése után azt rögtön meO'tisztitani, azutün pedig haladéktalan~l összerakni kell. A karabély szétszedésénél az egyes r észeket a levétel sorrendjében asztalra vagy pach'a egym1.Ís mellé tenni és min·
a.
§.
37
den bemocskolódástól, nevezetesen a homoktól megóvni kell; a csavarok, nehogy üsszecseréltessenek, fészkeik ben tartandók. A csaval'húzót mGrőlegesen és élének A c..;avarhuzú h>S7.nalala. t(>l.ies szélességében kell a csavarok fejé llek vágásába illeszteni s eközben balkezünk hüvelyk- és mutatóujjával támogatni, nehogy a csaval'huzó félrecsúszszék és ennek következtéuen a csendőr keze va,gy a karabély megsértessék A csavarok megel'esztésénél vagy meghúzásánál a karabély t az illető csu\'ar alatt puha aljazatra kell tán1'l::;ztani. KisebL fejü csavarok ki-és becsa yarására acsa varhuzó keskenyebb ,~ége használandó. A áró Rendszerint elégséges, ha csak a záródugallyú ", clugattyut és az aclogatót távolitjuk el. adogató A záródugattyú eltávolitásánál, a ellávolilás". határcsavar előző megeresztése után, a tusát egymáshoz szoritott czombjainkhoz támasztva, a billentyüt hal mutatóujjuukkal meghúzznk, azután a fogant.yut jobb kézzel megfogva, a záródngattyut a tokból kihúzzuk. A záródugattyúnak megfogásánál és
3S
.\ ,,,rb,llIgallyú .. Ú'-ls1.Cdese.
3. §.
fl. §.
szétszedésénél óvatosnak kell lennünk, minthogy az ütőrugó megfeszülve van és vigyázatlan kezelés által kezünket könnyen megsérthetjiik. Ji megfeszült záródLlgat~- tyut tehát csakis fogantyujánál kell balkezünkkel megfogni és eközben az üt(ívasat a zárócsapó közelében jobb kezünkkel addig balra forditani, mig a háromszögű toldat a zároló megfelelő kivágatába nem ugrik. A 7.áródugattytí szétszedésénél először js a zárófejet kell eltávolitani; a töltényvonó csak akkor ,eendő le a zárófejr61, ha ez a kamója alá rakódott mocsok eltávolitása ,égett elkerülhetlenül szükséges. Ezt követőleg a záródugattyún akként kell a zárócsapótforditani, hogy ez utóbbinak szárnya egyenest fölfelé állJ' on' ez. a. gyúszeg-villát a gyúszegre toljnk ' u t an és a zal'Olót az ütő vassal eO'yütt annyira lenyo~~uk: hog~ a zárócsa;ó feje az 'ütő vas vajataból kmyomuljon, m ire a zárócsapó az ütőszeg végéről oldalt lehúzható. Ezu'án a nyomást me~szünteLve, HZ
ütővasat, az
l
ütőszeget
és az ütőrúgót
egymástól eltávolitjuk. ElTe az adogatót - a mcnnyiben már igy nem állna - felső állásába cmeljük, csavnrszegét kicsavaljllk , a csavarhúzót a e~c:tvar feje alá fektetjük és a nyélnek a tokhoz való támasztásával a, csavart fészkéhől kihuzzuk. Az adogatót ezután az ismétlés-rekesztőnél fogva a toklJól kiemeljük. Ji karabély teljes szétszedésénél a következő sorrendben 6s módon kell az alkatrészeket eltávolitani : a szíj eltávolitása után a závárzatot és az adogatót a fentebh leirt módon a tokból kiveszszük s a harántcsavart, valamint az első sátol'vascsavart fészkeikből eltávolitjuk. Az l-ső számú karabélykarika csa"'\'adnak eltávolitása után, a 2·ik számú karikának csavarát, - a meJmyil'e reászegecselt nőcsaval'a engedi, - megel'esztjük ; mindkét karabélykarikának az ágyról való lehuzása után, a csövet lefelé fordítva, a tusát gyöngéden addig ütögetjük a
A karab"ly teljes szét. . zeoése.
3. §.
3. §.
padlóhoz, mig a cső alája tartott markunkba nem esik. A tárcsőnek eltávolitása előtt az adogató-tokot hátsó részénél megfogjuk és leemeljük. Ezután a tárcső foglalékában lévő csavart kiforgatjuk és a. tárcsőt a tok karikaalakú tolclatából lehetőleg egyenes irányban kihúzzuk; eközben rt tárcső felső végén levő fedőt jobbkezünk egyik ujjával meg kell fogni, hogy a. tekercsrúgó llyomása következtében ki ne pattanjOll. Ezután a tekel'csrúgót a csőből és a nyomógombot a tok toldatából eltávolitjuk. A töltényrekesztőt akként választj uk el az adogató-toktól ' b hoo'y . csavarszeo'ét cl kiforgatjuk s ellnek kihúzása után a töl· tényrekesztőt ki veszszük. A töltényrekesztő rúgóját sohasem szabad leszedni. A billentyünek rugójával együtt való eltávolitása végett a billentyií.-rúgó csavalját kiveszszük. . Az adogató-rúgó, csavarjának eltávohtása után, a tokról lev ehető.
A karabély továúbi szétszedése tisztítás czé7jáú61 tilos és nem is szabad azt elrendelni. A csendőrnek egyáltalában nincs megenged ve. hogy a küvetkező részeket levegye vagy szétszedje úgymint: 1. az irányzékot; 2. a billentyi.'tt rúgójáról ; 3. az ismétlésrekesztőt az adogatóról ; 4. a töltényrekesztőt CL rúgójáról ; 5. a füles sínt; 6. a szíjkengyeleket ; 7. a sárgarézszeget; 8. a sátorvasat; 9 a tusaboritót és 10. a szurony zárókarikáját Ezen részeket szükség esetén csakis a lJuskamüvesnek sznbad szétszeelnie.
40
~
b) összerakás.
A szétszedett karabély összerakása a szétszedés megforc1itott sorrendjében történik, minélfogva a küyetkezőkben csak a szükséges külön műveletek vannak megemlitve.
A karabély összerakása.
3.
A záró-
dugalll'ú uf. sz(1raka..:a.
Az adogató-rúgó és a billentyií. rúgó csavarját teljesen be kell csavarni. A fedő mindig a tárcső számozott végébe teendő R a tárcső a karabély csö-vé-vel lehetőleg párhuzamos irányban dugandó a tokon lévő fúratba. A csőnek az ágyba való helyezésénél előbb a billentyűt kell az ágy erre -való áttöretébe dugni és a csövet ezután Yájatába fektetni. A karabelykarikákat - de különösen a 2-ik számút - akként kell az ágyra húzni, bogy azok éles széle az ágy fáját meg ne sértse és mindkét karika csavarjának feje baloldall'a jusson. Az l-ső számú kal'abélykal'ika csavmját nem szabau mindjárt teljesen meghúzni, hanem csak akkor, ha a harántcsavar teljesen becsa varva lett. A 2-ik számú kal'abélykarika csavarját nem szabad túlságosan meghúzni, de mégis anynyira, hogy a karilm a sárgarézszeg mögött szorosan álljon. A záródugattyú a következőképen rakandó össze:
~.
az ütörugót az ütőszegro toljuk s ennek lapos részét a gyúszeg közelében II jobbkézzel megfogván: akként tartjuk. hogy az ütőszeg hátulsó végének kissé lelapitott része fönt legyen. Ezután él kként kell a zároló t balkezünkkel megfoo'ni hogy a bosszú horony szemünk t:> , felé legyen fordítva, mire az ütőszeg lelapitott részét - a mennyiro csak lehet _ a horony alatt a zárolóba hetoljuk. I~zután a gyúszeg hegyére a gyuszeg-villát reátoljuk. a zárolót fogantyúiánál balkezünkkel a gyúszegvilla fölé 'nyom.iuk és az ütővasat akként dugjuk az ütőszegre, hogya háromszögű toldat a zárolónak megfelelő kivágatába jusson, mire a zárócsapó az ütőszegre oldaltfeltolatván, szárnya akként igazittatik, hogy H,Z ütővas léczén levő -vonások közé jusson. Ezután balkezünk nyomásából kissé engedünk, hogyazárócsapó feje az ütővas vájatába juthasson, mire a szárnyat megfelelőleg balra ford itjuk. A mennyiben a töltényvonó a zárófejtől eltávolíttatott volna, ez horonyába v
44
3. §.
visszadugandó és a csavarhúzó nyelével addig ütögetendő be, mig hátsó végén lévő vastagitványa a zál'ófej vastagit\'iuyával egybevig. A záródugattyú bete \'ése előtt az adogatót felső állásába kell emelni. A zárófejet akként kell a zárolóba tolni, hogy az oldalába vésett horony a zároló vezetéklécze alá kerüljön. A záródugattyúnak a tokba való betevésénél az ütőrúgónak megfeszülve kell lennie. Az ütőrúgót akként feszitjük m eg, hogy a fogantyüt balkezünkkel, az ütő vasat pedig a zárócsap közelében jobb. k eZÜllk k el megfogjuk és az ütővasat addig forditjuk jobbra, mig ennek vezetékléczű a zároló vezeték léczével egyirányba nem esik. Ezután a tusa nyakát balkézzel átmarkoIván, ennek mutatóujjával a billentyűt meghúzzuk, mire a fogantyújánál jobbkezünkkel megfogott záródugattyút a závárzat-tokba toljuk és a závál'zatnak becsukása után ahatárcsavart becsavarjuk.
4.
Ii.
45
4. §. A karabély jókarban tartása.
A karabély j ók arb an tartáBának czélja: hogy megsérülésektől és időelőtti elkopástól mpgóvassék és a használcttbcm lévö karabély megőrzésére, a karabélynak használat közben, vnlumint haszná lat utáni kezelésére
rióI
es
beosztás_
terjed ld. A következő határozmányok szigorú megtartása mellett a karabéJyok használat folytán való elkerülhetlen elkopása lehető leg korlátozható és a lőfegyver egyszerű eszközökkel és csekély időveszteséggel használható állapotban tartható. .Li kal'abélynak és för észeinek gyakori szét- Allalános ".. batározmányok szedése - különösen a próba-csenc1orok iltal - káros, megsérülésekre és időelőtti elkopásra vezet, mi által az egyes részek összefüggése is meglazul. Nevezetesen pedig a csövet csak a valódi s.zMcség esetében szabad az ágytól elválasztani. Az ismételt czéltalan tisztitás, de különösen avasrészeket megtámadó tiltott tisztitó szerek használata következtében a
·16
4. §.
4. §.
karabély idő előtt elkopik, sőt hasznavehetlenné is válhatik. A használatban levő karabélyok megöuése. \
llasznál" tban leHI karahelYIlk III (' g ö r l.l~ ~'-' .
A megőrzendő karabélyok ütőrllgúja leeresztve, irányzékuk pedig az alapállásba igazitva legyen. A használatban levő karabélyok befogadására szolgáló helyiségek szárazak és szellős ek legyenek Laktwvyákban a karabélyok a szobákban akként akasztassanak a karabél)'szijon az erre való fogasokra, hogya torkolat fölfelé jusson, a zároló fogantyuja pedig jobbra álljon. J árőrszolgálatban-pihenők alkalmával - a karabélyokat oly helyen kell tartani, hogy azokat se a nap, se a kályha heve vagy nedves kigőzölgések n e érjék . .Li szárnyraktárakúan a karabélyok támasztókhoz állitandók, vagy fegyverállvá nyokon is elhelyezhetők. A szárnyraktárakban megőrzött karabélyok kifogástalan állapotban tartassanak. elbelyezésük előtt o
47
vazelinnel jól bezsirozandók, hosszabb ideig tartó eltevésüknél pedig időnkint megtisztitandók és ujra bezsirozandók. A karabély ok a raktárból való kiadás előtt megvizsgálandók. Akarabélynak használatközben való kezelése.
A karabélylyal használatközben min- karahélynok A dig a legnagyobb gonddal és óvatosság- használaIke7.elt>",e. g al kell bánni , hogy az a rongálódástól ,"alóközben megóvassék. Figyelmünket mindenekelőtt az irányzékra, a czélgölllbre és a csőfuratl'a fordítsuk, minthogy e könnyen megrongálható r észeken való sérülések a karab ély használhatóságát csökkentik. Kiváltképen annak a földre ejtése, falhoz támasztása , ruha vagy fegyverzeti czikkeknek a csőre akasztása, a csőfúrat bédllgaszolása, a karabélynak áthozatala a hic1egről fűtött szobáb~ - a nélkül, hogy az annak fölszinére rakódott ned ve.::ség szorgosall eltávolittatnék - stb., sérüléseknek okul szolgálhatnak.
4,. §.
AkarabélyOknak halználat utáni kezelé le.
\
A . karabély . mlnchg '. . t has (zn<ál a t a utan aladéktalanlll meg kell tisztitani. A t'ISZ t'l t'as110Z a tisztitóvesszőn kivül .\ lI"lil~sl"'l még a következő szel'elékek és sze1'ek hasz-zuksegcs náltatnak ;
h .mdwlYt'knuk hNnalul II IhIII k,'zch'Sé . .
h
'lert>\ekck ." >Wl'k .
Fadarabkák) kócz, kender) vászon) vctla))/1)~t gyapotrongyok) tiszta viz) petroleu1n) (aola) és vazelin. .
11Iás tisztitószerek használata tiltva van és büntetést von maga után. (adarrtbkák - kócz- vagy rongygyal k~rultekerve az egyes fegyverrészek kisebb furatainak és fészkeinek, valamint a hézagok és sarkoknak tis7titására használandók. A kóciJ és a kender) lehetőleg hosszu szálu, csomó któl éR portóI mentes legyen; ezek a csőfúratnak, valamint a kisebb fegyverrészek fúratainak tisztitására használandók. A rongyok a~ ágy és a vasrészek letörlésére, bezsirozására és keskeny csikokra szelve - a cső fúrat tisztitására .... A
49
4. §,
\uJÓk. A rongyok, ismételt használat után szódával vagy szappannal kimosandók. A faolnj a závárzat és az ismétlő művezet surlólapjainak beolajozására s
50
A karahély tiszlilása minuf'n köziJnspges szolgálati foglalkozás után.
.~.
§.
kell feláztatni és kis idő mul va kóczczal ledörgölni. Ha rozsda képződött, akkor - továbbterjedésének meggátlás a végett - mindenek előtt a rozsdás helyet szárazra kell dörgölni és petroleummal bekenni ; bizonyos idő mulva azután a rozsdafoltot kóczczal dörgölve kell letisztitani. Ha a rozsda már mélyebbre rágta volna be magát, akkor a petroleum hosszabb ideig hagyassék a rozsdás helyen, ledörgölése és ujbóli bekenegetése pedig mindaddig ismételtessék, mig a rozsdakéreg teljesen el nem tá \Tolittatott. A fenmaradó sötét foltok aztán folyton jól bezsirozandók. Erősen meg rozsdásodott alkotórészek tisztítás végett apuskaművesnek adandók át. A karabélyt minden azzal végzett kÖZÖNséges szolgálati foglcblkozás után követkoző képen kell megtisztitani: SfJá1'az időjáráskor való használat után a karabély t a portóI és mocsoktól rongyokkal megtisztitjuk; ezután a vasrészeket bezsírozott rongygyal áttöröljük. Időn-
40. §.
51
kint a csőfuratot is száraz kóczczal ki kell törülni és vazelinnel bekenni, a mihez n záródugattyu eltávolittatik, ele szét nem szedetik NNlves időjáráskor vagy g!Jl!llgébb esőben YHló használat után ugyanezen tisztitó eljárást kell követni. Ilyenkor a nedvesség, nevezetesen az ágy hézagaiból és sarkaiból a cső s a foglalvány közelében. vahtmint a csőfúratból, meg závárzatból is eltávolitandó s a tiszti tás általában behatóbban teljesitendő, mint száraz idő járásban. A karabély t a lövés abbahagyása .\ kar .• I..'lr után minél előbb meg kell tisztitani, mely- ljs!.llla~, l.. 1Ik1.11. hez a záródugattyu a tokból kiveendő. A csőfurat rendszerint a fa-tisztitó- .\ csof"rl! ti~ltiLls ;l. . vesszővel tisztitandó, ellenben az aczéltisztitóvesszővel csak akkor, ha a fatisztitóvessző rendelkezésre nem állana.-"') A csőfm'atnak a fatisztitó vesszővel való tisztitásánál ennek rovátkolt végére oly vastagon tekergetünk kendert, kóczot *) Lásd a 34. oldalon.
4*
,
.f. §.
4. §.
vagy keskeny csíkokra szeldelt vászon rongyot, hogy az igy keletkezett és sza ppanos "VÍzzel megnedvesitett csombolék a hnzagokba hatol.ion s az a csőfmatban huzósan -- vagyis nagy erőkifejtés nélkül. - de nem is igen könnyen legyen ide-oda buzogatható, a minél a csomboléknak a huzagok csavarzatát követnie kell. A torkolat közelében balkézzel megragadott kara.bélyt l'ézsu.tosan előre tartva, o'v a tUfiaboritót valamely szilárdan álló tár b.1 hoz támasztjuk. A cső flu.'ata a tisztitóvesszőnek betolása és kihuzása mellett tisztitandó meg, minél a csombolélmak ugyatorkolatból, mint a tölténvürből mindenkor ki kell hatolni. Hogya' csombolék a huzagokon át ne ugOljon, a tisztitóvessző csavarocló mozgását a jobb kézzel követni, illetve, a mennyiben a~ szükséges, a tisztitóvesszőt uj ból meo'b fogni kell. ~ csombolékot ismételve meg kell nézlll, ha szükséges ujra nedvesiteni vao',ujjal pótolni mindaddig, mig csak a hUz:,gok és ormózatok teljesen meg nem tisztul-
ta.k és a csombolék mocsoktalanul huzható ki a esőfúl'atból. lIa a csőfúratot igen megkeményedett mocsok vagy rozsda lepte volna el, akkor a tisztitóvessző csombolékját petroleumba .,,) kell mártani s ezzel a csőfuratot jól bekenni. A tisztitás azután csak bizonyos ielő mulva történjék, mikor a mocsok vagy rozsda már fölázott, és ha még ekkor Kem lehet a csőfúratot teljesen kitiszti· tani, akkor ezen eljárást néhányszor még ismételni kell Mindazonáltal a tisztitást erőszakolni nem szabad, mert elégséges, ba a csőfúrat ujabb rozsda "épződésétől m egóvatik, a már meglev ő rozsda terjeelése pedig meggátoltatik, minthogy ártal1/1a.~ !/(ttásl a karabély lősZCbbatosscígára kevésbbé (I lI1ocsok és ruzsela, ?nillt inkább Cb cső(tírat kiúövülrfse gyakorol, melyet pulig erőszakos és túl.ságos t'isztogatás idéz elő. A töltényül' tisztitása czéljából a karabély t vizszintesen fektetjük s a tisztitóvesszőre, vagy rövid fadarab kára meg-
52
*) Lásd .. 49. oldalon.
"
.\ lölteny 'ir ti'Szlitasa.
~.
felelő
§.
'Iastagságban kóczot tekergetÜllk ezzel a töltényürt forgatással jól kitöröljük, illetve a huzagolt csőfürat tisztitásö,hoz hasonló módon járunk el. A. töltényü.r tisztításánál ügyelni kell arra, hogy az adogató felső állásában, az ismétlésrek esztő pedig lefektetve legyen, különben a magasan kiálló ki vetőszeg a tisztogatás közben megsérülhet. V égül az egész csőfúrat száraz kóczczal áttörlendő s a csombolékra kent "Vazelinnal leheletszerüen bezsirozandó. .cl.. mennyiben fa-bsztitóvessző nem állana rendelkezésre, a csőfúrat kivételesen aczél-tisztitó~esszővel is tisztitható, melynél a fentiekhez hasonló eljárás követendő; a csombolék gyanánt szolgáló kócz a tisztitóvessző törlőjének hasítékán keresztül huzandó s a tisztitóvessző könynyebb kezelhetése czéljából felső végének hasitékába a csavarhuzó bedugható. A tisztítóvessző sárgaréz hüvelyeinek a torkolathoz ütődését, a mennyire csak lehet, kerülni kell. Akarabélycső fölszínét száraz ron-
4. §
55
gyokkal kell megtisztitani s azután zsiros rongygyal áttörülni. Ha a karabély nagy és hosszabb ideig tartó esőben átázott, vagy ha rendkivüli körülmények miatt azt a lövések adása után nem lehetne hamarosan megtisztitani, akkor bevonulás után a tisztítás alaposan eszközlendő , m ely czélból a karabély t és főrészeit annyira szétszed iük, a mennyire a szétszedés egyáltalán meg van engedve. (Lásd 3. §.) A karabély csövét és závárzatát az előbb leirt módon k ell megtisztitani, a többi szétszedett részek tisztitásánál pedig köv etkezőképen jánmk el: az ágyat portóI és ned vességtől száraz rongyokkal, a megkeményedett mocsoktól pedig zsiros rongyokk al megtisztitván, külfehiletére, valamint a cső és a tok részére való vájatba kevés faolajat öntünk s ezt rongygyal szétdörzsöljük. Száritás végett az ágyat sem a napra, sem pedig fűtött kályha közelébe állitani nem szabad, mi vel elferdülne "Vagy repedéseket kapna.
A karabéLy tiszlilá.-. nagy esóben vagy rendlo\'üli használal ulán.
5 §.
ön
Az Ú'ál1yzék, a foglalvány és acsavarok, fl, závárzat részeihez hasonlóan, fadarabkákhoz illesztett rongyokkal és kóczczal tisztittatnak meg, Kemény mocsok és rozsda előbb petroleummal meglágyitandó. A csavarmetszetek és csavarlyukak mocskát kóczczal kell eltávolitani. Figyelmeztel'" A karabély összerakásánál az összes a kar.héll' k b', ' ) rongymrglisztilO'll vasrésze eZSlrozo tt (vaze l lnos ré'leinel, o-yal ismét áttödendők. összerilh:ilsáná.l . b. Az egymáshoz surlódó vasrészek, megtisztitásuk után, de általában hasz· nálat közben is, időnként faolajjal kenenelők be. E beken és legczélszerűbben hegyes fadarabká val végezhető. A závárzaton bekenendők: a zárófej belseje és külseje, a fogantyú s a gomb kivételével az e!rész zároló , az ütősze bo' ütőrugóstól, az ütővas a zárócsapó reczézett szárnyának ki vételével, az elcsattantó készülék és adogató smlódó részei, valamint az összes csavarok és csuklórészek. A surlólapokra kent faolajat a závárzat többszöri kinyitása- és becsukásával ~
57
szétoszlatjuk, a fölösleges olajat pe.dig letöröljük. A vasban forgó csava?'ok metszeteire is kell némi faolajat csöppenteni. A karabélynak teljes összerakása után a külsején levő aczélrészek még egyszer bezsirozott rongygyal áttörlendők. A s:mronyt és a szuronyhü velyt a ka- \ SlI1M""' , l mUélyhoz hasonló módon kell gondozni. S11~~"nd,"'wl \ ,l okarl fanTisztitáshoz a sZUTonyt és hüvelyét la ri",,,. szétszedni nem szabad. A sZUTonynak és hüvelyének ,asrészei a karabélyéhoz hasonlóan tisztittassanak; a hüvely bőre időnként fénymázzal bekenenc1ő. A megnec1vesec1ett sZlU'onyhüvely belsejét a levegőn vagy meleg szobában akként száritjuk meg, mint a karabélyágyat. 5. §.
A karabély megvizsgálása. A tárkarabély megvizsgálása az ösz- A me~V1I,~"la, szerakott és a szétszedett karabély megnwct.la -vizsgálására oszlik
l fl §. IIP..!\ .,..v~I.,
",11"-
..
Az ('jssz"/'Clkotf karabélynak megvlzslT,Uása a vMből történik, hogya esendő1' ~ b feo'y\""erének &!ondozása, tekintetében ellenb, örizteBsék, valamint hogy bizonyos esetekhen (lövés előtt, a tisztítás bevégzése után Btb.) a karabély használható állapotáröl meggyőződni lehessen . .cl. széflizedctt karabélynak megvizsgálása, az egyes fegyverrészek behatóbb megbirálását ezélozza, hogy a netán szük:-.éges kijavitásuk ide.iekorán elrendeltethQssék. ~
1. Az összerakott kara.bély megvlzsgállÍ.8a. Az
_"r.. kull I<JO.JC loéh' ro
:'1Z C [ al~ ..1
A használatban álló karabélyok összerakott állapotban hetenkint egyszer meg,iz'3gálandók. ..lz iJsszerakott ka/'(/úélYl/ak megvizsgálása I. iteljed .(1/
ct kara/Jél!J ril talál/OS megvi",sgálá8ám;
l,) a závárzat megvizsglÍlrísríra; C) az ismétlŐ-l/l u vezet lIIefjvizsgáláSri m /8 ri) ct
feltűzött szurony megoizsgálriscira
5. §.
(() A kctra,bély áltrtlállos /IIp.r;vizs/Jálása.
Az általános 111 eg l'izsgá IÚSl/(í l ],ülönös811 arra kell ügyelni, vajjon gondosan kezelik-e a fegyvereket használatuk közben, szabály szerint és II megengedett szerekkel':':') tiszti~ják-e, azután megóvják e azokat bezsirozás vagy beolajozás által a rozsdától és elkopástól. Az egész karabélYl/cdc Ja"ilsii minősr'gét, valamint az egyes Tésze7cnek állapotát, ct, mennyire ez összerakott lőfegyvernél 1ehetRéges, meg kell vizsgálni. " A karabély külső lIIil/ös('fJéJ/ek megvlzsgalásál/ál annak egész fölszine megszemlé· lendő, vajjon nincs-e rajta észrevehetö l'cll1gálódás. A cső , az irányzék, a závárzat, va, lamint általában minden aczélrész ep, egész és rozsdamentes legyen, abarnitás vagy futtatószin pedig ne látszassék. tulságosan ledörzsöltnek; a fl:ttatószmek ledörzsöltsége csak a tnsabol'ltón enged. hető meg. Az aczélrészek mocsoktalanok *) Ll,gd
fL
45. oldalon.
A II
;ll1ítlanu-, nleg\·il.s~;,I:,,,(
.\ kalaloeh· klllso
mlO" ... é2"'"'JI! k mpl!\-lzs~(llao;;~1
fill
é~ leheletszerű
5.
~.
vékony zsirréteggel be-vom-a, a surlólapok pedig beolajozva legyenek Az ágy sima és tiszta legyen és rajta <\emmi szakadás, repedés vagy kitört rész ne lá.tszassék. Az ágy megvizsgálásánál különös figyelem forditandó arra, -vajjon nincs-e a középág.' az adogató hátulsó része körül megreped-ve. illinden esa-var tövig beesavarva, fe.iének be-vágása pedig nagyobb kopás nélkül legyen. b'f .Az egyes kllrab':/!fl'és:ek megl'izs!/á7cíSIÍJ/líl l or uk lezelöbb is azt kell nwgnézni, -vajjon telje:,en betölti-e a eső az ágy -vájatát, ponto!San és mozdithatlanul fekszik-e meg a karabély-karikák a csö"et és az ágyat C:::: nincsE:n-e a czélgiJmb elgörbülve -vag:'í' m8gsérülve. \ " A esőfürat vékony zsitTéteggel bpn .aLi vonva és egyenletes szinű leg~-en, azután semmi mncsok, rozsda vagy rOI1~áltság;::8 llmtatkozzék hmme. A buza~olt. r:::;őfura t. megvizsg;í lá SR .. 1
5.
§.
li l
boz, a záró dugattyú eltávolítása után , a. karabély t kissé fölemelt tusával ferdén a viláo'ossáo' I"> e felé titrtjnk és a esőfuratot előbb a tOl'kolatnál szemléljük meg; e megszemlélést aztán fölemelt torkolattal a tültényürnél folytatj nk. .Ji töltényűl't hátulról kell megvizso'álni, mely ezélból a karabély - kissé fölemelt torkolattal - H, világosság felé fordi tanc1ó. Ozélszerű az összerakott lml'H,bély - eső l ·sll\ll.S~alll. liilÜil'. fi.'tmtát esővizsgáló-tüköl'rcl vizsgálnl. E tükrö t - a torkolaMval a, -világosság felé és rézsutosan fölfel~ irányitott - karabély csőfúrntának hntsó része elé nkként tartjuk, hogy n fúrat képe il tükörben jól látható legyen. , . . . ' 'I leO'\7ell luegrongalva . \ , lI·a11"'.-I, Az 1/ allyzelc ne eJ ' III'"'' ilS"i. Ii. ". az irányzék talpa a,z iní.nyzéld~ke h,oro~n n nyában szorosan foküdjék; n, klpróbalá~l l'ovc1.tkák pedig egy vonalba esse~ek, mert ollcnesetben az irányzék helyéboi elmozelult. A keret ne legyen elhajlitva, esuklójába.n ne lötyügjön, v~gy oldalt nyomva e lll'lyzotben Ile mamd.Jon; a toló a ke-
5. §.
roten húzósan, de egyonletesen jáljon ; végre a néző kék tiszták és épek le. gyenek. \ "'!"(olllll"k A szurony ne legven rozsdás, sem .. lun.J\'élll'k " ~ l~g' z,;:ÍlIa .1. pengéJe lucsorbulva. vagy hegye letörve. A SlltJ'ollyl/l'ive7!Jl/él meg kell vizsgálni, ,"ajjon szilárdan áll-e a tartó·kamó és a saru; nem repeclt-e szét a váz belseje. A hü,"ely bőr-bevonatán ne legyenek led Ül'gölt helyek s ennek varrásA. ne legyen ff:' lsz a kadozva. -\ sze~,·It· li.. A tisztitóvessző részei egyenesek ler,VJ7.sgulili,; g~'I'nek és összecsavarva - ne lő tyügjenek. A csavarhuzó minc1en része ép egész legyen és főleg élein ne látszassanak törések. I
b) .A .,(ÍvfÍ/'Zol megvizsgálása.
A závórzat müködésf'lIck megvizsgáláscihoz 1!á1", a. ez kinyitandó, az ismétlés-rekesztő ('lőre lpfektetendő és a závárzat lassan becsukandó. E mozgásoknál ne érezzünk helyenként megakadásokat, sem surló(lásokat vagy érdes belyeket. A zároló léczé-
\ la'an "
5. §.
f:i 9
"
nek - becsukott zá várzatnál- a j ob boldali tokfalat teljesen meg kell feküdnie. Ezután a závárzatnétk kinyitása és becsnkása gyorsabb és lassúbb ütemekben háromszor-négyszer ismételtetik, aminél az emlitett ek folyton megfigyeltetnek : a zárdugattyunak erŐsza.lros előre· vag~ M ,tl'a-taszitását azonba.n kerülni kell. Becsukott závárzatnál és felhuzott ütőrugónál a zárócsa.pó szárnyát könynyen kell balról jobbra és megint vissza fordithatnunk) mely mozgatások végével a zál'ócsapó rugóján levő szemölcsnek az ütővas vájatai'Ja mindig beugrania kell. A tárkarabélynak elcsattantása akként vizsgáltat.ik meg, hogy a billentyi'tt job]) lU'zünk mutatóujjával lassan hátrafelé hnzzuk. Az elcsattantás sem fölötte nehéz, sem kelleténél könnyebb ne legyen. c) Az ismétlő-műve;et megvizligálásCl,.
Az ismétlö-müve;;et megvizsgálásánál a zá· várzat kinyitandó és az ismétlés-rekesztő hátra felállitandó
mllvezel
til
. O.
§, 5.
Ha ezután a závárzatot lassan becsukJuk, akkor a rekesztől'e gyakorlott azt a nyomást éreznünk kell, mely szükséges, hogy az adogatónak első vége a tárcsőig sülyedjen.
65
cl) A feltű,zött sz urol/Y megvl,zsgá7ása.
A feltií.zött szurony crősen álljon a csövön; leemelése és feltüzésénél ne kelljen Dagyobb erőt kif<'jtc'nüllk s az ürös markolat és a cső között csak csekély hézag mutatkozzék. il czélgömbtőke pontosan illeszkedjék a mal'kolatnak és a záró ka.rikának ferde kivelgataiba ; utóbbi könynyen forgattathassék és szorosan simujjon n czélgömbtőkéhez, mert különben éles töltényekkel való lövésnél a szurony a kambélytól el is válhatik. lIa n záró karika ki van kopva, akkor csavmját jobban meg kell huzni
.cl. tárkarabély kin.,-i tás a után megvizsgáljuk, íajjon legalsó pontjáig sülyedt e az a doga UI, a miről akként győzőclhetni illeg. hogy az adogatót már nem lell et ujjunkkal lllél~Tebben lenyomni. TOíáblJá megnézzük, vajjon kellően
Az adogató csak akkor pattanjon _ a závárzat kinyitásakor - felső helyzetébe ha a zárdugatty-ú már majdnem teljesen hátrahúzía van. o'
§.
A relludill szurony llleg\'iz~gill i"t5a.
2. A szétBzedett karabély megvizsgálása.
,
A szétszeclett l; nrabély megvizsgálása "len cl"o, ml.cl on " millc1ig oly alkalommal eszkuz a karabély t gyökeres ti sztitás végett amúgy is szétszedni kell.·l :') A kat-abély szétszed ését csakis megvizsgálás vr~r;ett elrendelni nem s.öabad, kivéve} ha e,zt ai! ismétlő- mií ve,zet hia II yos mií köclese indokolttá tellllé.
Ha az Hr10gató kifogástalan hatáqUlódjára nézve kétely merülne fel, akkol' a karabély t oktHtó-töltényekkel szabály,zerüen megtöltjiik és azokat a závárz~t váltakozó kinyitása és )Jec:sukásáíal ismütel2'etve <ávolitjuk.
*) Lnsd az 55. olda.loD.
5
J
I
A sl.étszedell
karabély mcgvizsgula,a,
66
- '"
67
:). >1'
Az egyes karabélyrészek külső minő ségére nézve az öSRzel'akott karabély megv-izsgálisánál felsorolt határozványok irányadók. A cső v-izsgálásánál meg kell fig~-elni: vajjon nincs-e a cs,í elgörbitYf> és llincs-e [1 fura t a torkola tllál - gondatlan tisztitás kün~tkeztéJJen - kitágitvn. Az irán:-zék és ct czélgömb [1 már leirt módon ,-izsgáltatnak meg::") -\ Luz.a~"lt A huzagolt fúrat meg\'izsgálásakol' turai minrug csak P[I/} ol'mózatot és em! huzagot, r. ~'iz",~aJa 3 még- pedig az alsó ol'lnózatot és az alRó buz<1 ~'"'ot kell a torkolatllál eo-yszelTl' 5. "zemre\"ellni és a fnrat küzepéig nlPg' fig~-elni, erre pe/Iig a csüv-et forgatva, a v-izsgálást addlg folytatni, mig csak minden ormózat éR huzag lUeg nem vizsgáltatott; ezután a huzagolt furat hátulsó l'!~.'ze is. az imént l~il'thoz hasonló módoll - a töltényür felöl bepillant\'<1 - nwgv-izsgMta tik. A. cr.ífúra t tiszta éR ('g~'eJlletes, dc ne ragyogó aczflfényess(!gü ll'gyen és JJcnl1" lla~vobb :;érül(~spk lll' látszassanak. ~~
A huzagok, kivált a torkolatnál. ne lerryenck nagyon elkopta.tva. b. . . A csőfúratnak a szabályozott tIsztItással el nem hárithalú ]'ongcí.ltságai csak akkor nézhetők el, ha a lmrabély lőszaba tosságú,l'a ártalmas hatá~nk nincsen. Elrozsdásodott cső[úrntü kal'abélyokkal megejtett lü\'őpl'úhú,k alkalmával bebizonyult hooT . '0 , 1 ezek lősza.lmtossága csak lényegtelenül kis('bb, m int a tiszta esüveké, s l~oo'" a lőszabatoss~~gl'a inkábh a cső kitágultsága hátrányos. Ezen ereclmén:-re való tekintettel a cRőfúral kiLljitása vag~· csiszolása. a legritkább eRetben yálhat szükségessé s csak akkor engedhető meg., ha ~ H fúrat rongáltság:1nak n lőszabato<;sagm való hátrányos befolyása a hizottságilag megejtett lövőpl'óba alkalmá,ral tényleg beigazoltatott. A csőfúrat rongcUtsá!/(út hiü'nyos vagy .\ "söl',imlbM c1cif'Ol'dIlJó gOllflatlnll tisztitás, valamint eg~-éb ese I'ongálts;i~ok IDl'n~r is előidézheti Ily l'ongáltságok okai. lehotnek: RO.i.sda{oltok, nagyobbára élesRzélű emel(edett sötét helyek, melyek barna szinük. ...,~)
5~
5 ~.
harczok.
röL ,alamint a cső keresztültörlésénél a tü;ztitó,essző kócztekervényére tapadó 'Ül'öses maradnin~'ról ismerhetők fel. A fúrat megtisztitü,sa után többnvire sötét foltok maradnak fenn, ezek ~zonban nem :irtalmasak és idö,~d. ne,ezetesen éles t,~,ltényekkel valö lődöllésnél, elenyésznek. Bo::sdagiiclrük. oly rozsdamarta mélyedé:-:;ek. melyek a nem idejében vég~ett, ti ztitás után maradtak vissza és rendetlen élesszélü sötét foltokként mutatkoznak a csőfúrathan. JÚuczok. melyek nagyobb vag" kisebb mértékben lJeYágott,hosszantvaO'v keresztI o, uén húzódó ,onalakkéllt fordulnak elő. .A hosszvonalak az ormózatokon vagy a huzagokban a I'sél'-arzatnak meO'feh'lő irányban külünféle hosszaságban huzódnak. E hossz,ona]él k tiltott tisztitó szerek hél'iználahí hól YHgy il ti"ztitó\'esszőre tekert k6r·zra. illp.tő](:g az (,]pstültény lövedékére; tapadt és haszmílat YHgy töltés előtt el nem táv0litott hOoo0bzemnk karczolásából keJetk( zhPtnr Ir, Ali.íicJézheti to váLbá e ho :zvOl1rJlahat az J., Ila akarabélynak
5.
~.
6!J
"falhoz támasztásánctl, vagy a terr-'pen való gyakorlatok közben homok jutott a furatba s az ekként bepiszkolt csö"ek nem óvatosan tisztittatnak meg. Sekélyebb bosszkal'C'zok a csőfurat ban a furat esetleges ujitúsa és C'siszolása közben is keletkezbetnek', ily . karczok a csavarzat mentében és a csőfúl'at teljes ho~szaságában renclesen húzódnak végig. A hnzagokon és az o1'l11ózatokon áthúzódó keresztvonalak többn~'ire akkor keletkeznek, ba tiltott tisztitószerck használata mellett a tisztitóvestlúít erőszakosan forgatják a csőflíl'atban. SzetJrarlrikok és gyíí rellllr'{ek a huzagok- Slakad"kok han és az ormózatokon, vagy >neqrongált gyüremJdek. ol'lJló.:ettelek a csőfúratnak a tisztitóvessző yel ""dó vigyázatlan kezeléséből támadnak; nevezetesen pedig abból, ha a tisztitóvessző feje tilos módon használtatváll a tisztitáshoz, a kócz Ho csőfnratba szorul és erősza kkal keresztül haj talik; végre plőidézüeti e rongü,lásoknt az is, ha a lövésnél kemény tárg)' volt a csőfuratban. lIolpadékok) melyek él cSli fölszinére
iO
-
II.
". li·
" §.
gyakorolt ütés Yag~Y a kal'abélynak földl'eejtése követkcztéllCll t.ámadnak s a cső fúra tban kiemelkedő lwlyek gyanánt mutatkoznak. Pud'lrtkok. Dudorékok a cs(ífúl'a t egész kÖl'ületére kitel:iec1ő bő"ületek; ('zek támadnak, ba ~les töltényn.'el "aló lövésnél a csőfurat fölJdel. bó\"al \"ag~- clugóyal egészen be \"an töm\"e, azután, ha tisztitás után kócz, illetőleg rongy maradt a csőfuratban, vagy a lö"eclék Lenn rekcclt Ez esetekben a ('86 n,z jllető helyen meg is repedhet. A l Ilényur A.. töltényür ne leg~-en rozsdás, sem ':r- 1;'.13 a. ere • l . ne f Ol'cl ul'.lana;: l benne el"o k-arczo kes. es ,agy O'yürcmletek. A. esőnek a töltény,olló részére ,-aló kivágása teljesen tiszta legyen, mert ha 1;.'21;'11 ki vágáslJa szúraz mocsok gyül össze, a wltény\"onó b81e lwm hatolhat. A u"anat A zá ,árza t 8S H z adoga tó részei roz"rlátlanok és rongú lts
k Xc vezeteS('n arra kell ügyelni, hogy il zaroIól1 rr)pp.d6-;ek \"ilgy kitörések elő ne imluljanak, tüvábbá, hogya záró7
,
71
foj horonyai ne legyenek megl'ongálva, hogyatöltényvonó mindkét ága erősen álljon, végre hogya zároló támaszkodásánál a tokban törés vagy l'epf'cl!~H ne látszassék. Az adogató hMHÓ végén le"ő ütköző ne legyen nagyon eldöngülve s az ismétlésl'ekesztő felállitott vagy lf'fektetett belyzetében biztosan megálljon. Az adogató tokja ne lpgyen repedt A tárcsőnek ne legyont'k horpadásai. Az ágyat a már leirt módon kell AI. úgy és a megvizsgálni és a tirztaHág, valamint a foglalván\" Illl'g\'ilsgálása. l'ongáltságok tekintetében "aló megszemlélés a cső\"ájatra s ct többi fura t- és ,-ájatrH is kiterjesztessék A foglal\"ány tiszta, acsa varok feje és mptszetei pedig vpek legyenek A karabélyok megvizsgálásánál talált Fegy\'erek ama 1'ongáltságok, melyek a fegyver ki- IlIja\'ilása. javitását teszik szükséQ,'essé, - a karabély °'Vártási szamának mcgJ'elölésével- a (egyb. ,'er"k megvizsgálásáról, illet"e kijavitásáról vezetett »Előjegyzés <·-he·':·) iktatanclók *) Lásd Szárnygazdó.szat kezolesi utasítás 105. !l.át.
l
és ez, az illető fegyverekkel együtt, a ki.iu,itás eszközlésél'e hi,atott puskaműves. n ek adandó át. KiseIJb rongáltságok, m e. ly k miatt a karab ély lőszabatoE:sága nem csükkent és melyek annak kezelését és jókarhan tartását nem akadályozzák, elnézhetők: ezek azonban a csendőrök birtokábanle,ő ruházati és fegyverzeti könyvec.:kéue be\ezetenclők. {!
U.
s:,
~.
A ló szer és oktató töltény leirása. EI
to' nr
Idte II u\ h
cs€ndőr",égi éles karabély töltény alkatrészei: fl) a töltényhü\ely: lj) acsa ppant.'"tl : e) az ac-zélburkolatJl lövedék; d) a lőpoltöltpt. A tűltéll~'hüw~l~' l:.lárgarézbádogból '-an kihúzva és perf'mmel ellátva. A. töltéllyhünly frmekéhell mélyedés, ebben pedj~ félgüml) a1akl1 iilJö van . .Az üllő közr::péll él fpnékhen a gYllJtólyuk látható. A
I I ,
6. §.
73
A töltényhüvely fenekén jelzet van, mely az elkészités évét, valamint a gyár czégjegyét tünteti elő, például 1901 ~ (Roth György) . A csappant.vú a sárgarézből k8szült csappantyúhüvelyhől és a z ebbe sajtolt gyúelegyből áll. A gyúelegynek az üllő felé eső része vékony ónlappal van befödve. A csappantyút oly m élyen sajtolják a töltényhüvely fenekének mélyedésébe, hogy a gyúelegy, illetve ónlap az üllőn feküdjék. .Az aczélburkolatú lövedék a keményólommagból és az aczélburokból áll; a mag az aczélburokba sajtolva és ebben Cl, burok peremének behajlitása által szorosan tartva van. Az aczélbul'ok - rozsdásodál:.l ellen való megóvás czéljából - nikkellel van bevonva. A lövedéknek a töltényhüvelyből kiá lló kúpalakú r észe eIül le van lapitva s a töltényhüvelybe szorosan beillesztett hátsó része lapos fenékben végződik.
r,ó'ppanlyu.
Lövedék.
,4
,,, §. 75
e ob lelt II r ny t:
Jh: •
.Az aczélbnrok hátsó része vezeti a lüvedéket a ('sőfúratban. Lőportöltet alatt az egy lövéshez szükséges lőponnennyiséget értjük, n::ely a csendőrségi éles karabély-tölténynél ~".-l gramm 86 nlÍnt. puskaporból áll s e1egése küzlJen a bajtóerőt idézi elő. Ha a csőbe tett töltény t elsütjük, akkor a lőportöltet meggyulad. .ci. lőporgázok a lövcdéket a csőfLU"at huzagolt részéiJe taszitják. ~1iután a lövedék átmérője hátsó részében valamivel l1a?.'obb a cső kaliherénél s ezenfelül a löporgázak a lüvedékC't össze is döngölik, pz a huzagokha ~zornl és kénytelen a csöfuratban való előremozgásánálacsavar_ za tnt követui , pnnélfogva hossztengelyE' körül is forogni, mely forgását a lövedék a esőből való eltávoz<Í,sa után is megtartja. Ezzel egyi(lejülpg a lőporgázok a tültényhün:lyt kitágit\~a a töltényür falához és a zár6fej előlapjához szorosan hozzányomják, mi által a lőporgázok hátrafelé ki 110m hatolhatnak.
A kész éles töltényck 10 darabonként 82 mint.. karabélytöltény-dobozba esomagoltatnak . A tölténydoboz belseje rekesztékekkel bir, minek folytán abba minden egyes töltény külön helyezhető el. A doboz föc1éllel -van elzár-va, melyaz egyik végére erlísitett szalagnál fogva leszakitható. A c1oboznak mindkét széles oldala, a füdélhez közel, helső felén végig be van hasitva s a hasitáson felül cső részek a födél leszakitása után, a töltónyek kényelmesebb megragadhatása végett, kifelé lehajlithatók A <.:somagolt dobozok következő felirattal -vannak ellátva, pl.: 10 darab cscnc1őrségi éles karalJélytöltény Pozsony 1901.; 150 darab telt doboz egy 77 mint. töltéllyrakaszba csomagoltatik, melynek kék szinű tal·talomjogyei a kö,retkező felirattal -vannak ellátva" pl.: . 1500 darab esenclőrségi éles karahél,y-töltény. ({
A töltés, kiürités és elcsattantás beg,Yakorlásához az okta.td-töltéIlY hai:lználandó.
Töltenvek
csomawiJ.s"
TöJl"nydoh n 7.
OktatÓ-tölt.,n,
ill
7.
~.
8. §.
Az oktató töltény a, tölténybüvelyből, ennek kimélyitett csappantyúürébe h elyezett gummibengerből s a töltényhüvelyből kiálló v égén a lövedék alakjára esztergált keményfa-dugó ból áll.
8. §. Akadályok, melyek a lövésnél a karabélyon és a löszeren előfordulhat ó hiányosságok és rongáltságok következtében fölmerülnek.
....
co (. s·
A ! .....
T
'ok:lIl,~
lrlaS .
A löszer jókarban tartása. .cl.. karabély teljesitő képessége n aKi" ré zben a lőszer minőségétől függ, minélfogva ennek jókarban tartásár a nagy gond forditandó.
A. lőszert mindig lehetőleg száraz, szellős é~ tűzmentes hel3-iségckben kell tartani. A. tölténYl'ket mindig zárt dobozban kell tartani s ebLől ('sak közvetlenül él töltés előtt szabad kiszedni. Ha a töltény ek földre esnének, ezeket a portóI és bomoktól, hacsak lehet mindjárt, legkpső]J!J él7.;OnJmn a töltés előtt meg kell tisztitani. Bepiszkolóclott. vagy bebol'paclt WItények nehezen tülthctők. s ha hOlllok tapadt a lövpd~kl"f~, akkor löw~ -nr l a r::ső fúrat megkarczolÓr1ik.
77
l j
A lö,Tésnél - nevezetesen éles töltényekkel alkalom van arra. hOK) úgy a karab ély, mint a lőszer minősége mco-vizso-áltassék és a netalán meglevő 1:> 1:> hiányosságok vagy rongáltságok kiderüljenek. A töltésnél következő akadályok fordulha tnak elő: A töltényeket nem lehet a tárba hetolni: ha a tál'cSŐ horpadása a nyomógomb behatolását akadályozza; ha a tárcső rövidsége miatt a tok karika alakú toldatában köralakú hézag keletkezett, melybe a töltónyhüvely p ereme megakadt; ha a töltényrekesztő hosszabb szárának elgörbülése vagy mocsok beszorulása miatt annak foga nagyon magasa.n áll
AllalaLan_
nj
\
túr
megtölte'énéL
b. ~ .
8. §.
ki. s a töltén:dlüvoly peremének ki nem térhet.
b, \z
-m_t
I~tp,
c I.
.cl.. tekercsrl1gó e1türése esetén a töItéll~-eket ho h~het Ug.V~Lll a tát ha vezetni, de azok visszafl'lé nem nyomódnak .cl.. töltények nem lépnek a tárböl
I
79
akkor a lövedékével a tárba nyúló töltény az adogatót fülemelkedésélJen megakasztja; ha egyrészt az adogató hátsó végén Iévé) ütköző, másrészt a zárófej hOl'onyának vége annyira eldüngülőc1ött, hogy ezek a záróclllgattyú hátrahl1zásál1ál egymáshoz nem ütköznek; ha a zárófejen a határrsavar részére való vóset végében megkoményedett mocsok gyült össze, mely a zál'l5Llugattyú teljes hátrahúzásá.t akaclályozza. A töltény lüvedékénck csúcsa a cső eJ.\ loltény J elol'~tolas;in"1. hátsó végébe • akad, ha egyrészt az aüOgató rúgó, másrészt az a,d ogató ékalakú sarka annyira. elkopott, hogy az adogat6 nem mam d meg felsa helyzetében. A töltények nem nyoll1ulhatl1ak telj esen a töltényürbe: ha a töltényür vagy a. töltél1yhü velyük nagyon bemocskolódta.k: ha. a lövedék a czélbl1l'okjának v-agy a töltényhüvelynek lel:lzakaclt részei előző lövés után a töltényiü-bel1 maradtak, "agy ha a tűltényhüvclyek oltol'zultak.
i - I
j
8. §.
A závárza,t becsukása mindezen esetekben meg van nehczitve, sőt esetleg illeg is akadályozva, kadályQk a. Az elsütéSllél következő akadályok eJsülé.Ile1. fordulha tnak elő: elesettenések, utólobba· nások. hü'Vel~-szakall1 sül el, akkor
Elcsettent tülténvt - a hiánvossáO' J "b okának kideritéso végett. - csakis a központi fegyvprMrná! . zabnd szétszedni A töltény (~Isiités(:nek ismételt meg-
l ~
l I
t
I I
i
I
l :
I I
j
:
8. §.
81
kisérlése csak czéllövés allmImával van megengedve; ellenben fegyverhasználat esetén feltétlenül mellőzendő. Az elcsettenéseket a töltény hiányos. ságai vagy a karabély használatának és minőségének szabálytalanságai idézhetik elő. Oly töltények, mplyekhen !1yuelegy vagy puskaportültet nincsen, vagy csak részben is hiányzik, vagy elromlott, vagy olyanok lS, melyek fenekél1ek gyujtólyuka bedugult, elcsettenéseket okozna,!\:. Ha a lőportöltet hiányzik, vagy ha csak igen kevés lőpor van a tültényhü. yeJyben, akkor elsütésekor csak gyönge durranás hallható és semmi, vagy csak csekély hátralökés érezheti). Ilyenkor a lövedék éppen nem, vagy nem elég erő vel lökődik ki a hü \'elyből és a fúratban meg is akadhat Ily esetekben a karabély t meg kell vizsgálni s a csőfúratban megakadt lövec1éket ki kell taszitani, miután ha a megakadt lövedéket benhagyjuk a füratban és úgy lövünk ismét a karabély. hól, a cső a beszorult lövedék mögött szét 6
ElI'sellpnl'.ek okai,
A lollényben rcjlo okok.
S. ll. S. §.
kar
..... do
fog repeclni, esetleg darabokra szétszakadni. .cl. mennyiben a benszorult lövedék a tisztitóveRszővel könnyen kitaszitható nem ,oma, a karabély apuskaművesnek adandó át. eh'''''' A karabély hasznú,latának és minő Ih k :-;égenek szabálytalallsügaiból keletkezett ele -ettenések okai: 1. Ha a zároló s a zárófej fúrataiban ~sappantyú-áttörésekből, piszokból, az ütőszegnek meggörbüléséből, vagy mú,snemű megsérülésekMl keletkezett surlódások az előrepattanó ütőszeg erejét csökkentik. 2. Ha a gyúszeg kelleténél rövidebb. 3. Ra az ütőrugö igen gyenge vaK' pltörutL 4: Ra a zároló vagy a tok elkopú,sH
következtében a zárófej a cső végéUíl kelleténél nagyobb távolságra van. ó. Ha a zá"árzut lövés előtt nem volt telj 8",en br'csn I 'a. ~Iinrlen ily (~setb(ln Yagy éppen semmi ~n Ú5ZE:f!jPgy njJJr:s a ('sapp:mtyú fenekéIl,
l
83
vagy pedig oly csekély, hogya gyúelegy nem szorult elegendő en össze a csappantyú és üllő között. Az utólobbanások alJ ban ismerhetők fel, hogy a lövés nem dördül el mindjárt az elcsattantás után. Az utólobbanás0k oka a csappantyú vagy a lőpor megnedvesedésében rejlik . Hüvelyszakadások (harántszakadások, lepattanások, hosszrepedédek a töltényszáron) rendszerint csak akkor fordulnak elő, ha a hüvely anyaga hosszas raktárolás folytán szenvedett vagy egyéb hiányosságokkal bir. Ha hüvelyszakadások egy és ugyanazon karabélynál többször ismétlődnek, akkor az o <" a karabélyban és pedig többnyire akibővült töltényürben rejlik. Ha hüvelyszakadásoknál a töltényhüvoly előrésze a töltényürben megakad, akkor e leszakadt részt a tüdőn kóczczal körültekert tisztitóvesszővol ki kell húzni, vagy taszitani. Ugyanezt kell t~nni akkor lS, ha a töltényül'ben a lövedék aczél6*
UltiJ"bIJanÁ.ok.
[Jüvely_ szakadások.
8.
~.
8. §
burokjának leszakadt, részei maradnának hives után vissza.
A csőfúratban maradt leszakadt töl-
Ha. a töltényvonó a závárzat kinyitásánál nem huzza ki cj, hü velyt, akkor a tiszti tó vessző vel kell k itaszitani: e végre azt fejével előre kell a csöfúratba dugni.
téu,hü,ely,ao'Y al'zélburok-részeket • • t'l. nem sza bad lövéssel eltávolitani, mert ekkor a cső az illetéí helyen kitágul. ('apI'un'r ,A csappantyú-áttül'ések. nevezetesen ntlur "-ck. ha azok ugyanazon karabélynál gyakran flWdulnak elő, tübbnyire a gyúszegnek kelleténél hosszabb, hegyes vag,y éles szélű -voltára engednek következtetni; ezen alkalommal fellépő gázkiömlések él. -vezptőcsa-vart és az ütőszeget megsérthetik és a záródugattJ'ú belseje annyira bemoc<;kolódha ti k. hogy megtisztitása válik zükségessé, mert különben elcsettené.:ek keletkezhetnek és a závárzat is csak nehezen lesz kinyithatö. !\k.. ,h'ok a A töltényhü ,'elyek kilökésekor _ még töl' lJ\'buwh' kl; ké ené. ~él'tetlen töltényvonónál is - előfordul hatnak akadályok, ha a töltényür kibő vült, él'd(~s vagy megsérült, ha a hüvelyen nagyobb gázömlések vagy szakadások vannak. minthogy lly esetekben a hüvely a töltényiirbe szorul.
•
Ha a zj, várzat semmiképen sem nyitható ki, akkor a karabély puskamű yesnek adandó át. Hiányosan kilökött töLtényhihrelyeIyeke t meg kell vizsgálni, , rajjon nincsenek-e felszínükön karczok vagy dudorél\Ok. Ezek a töltén) hü vel.y ama pontjain keletkeznek, melyek a töltényür hiányos helyeivel érintkeztek j ily hüvelyek tehát a töltényürben leyő hiúnyosságokról felvilágositást adnak. Ha a töltényhüvelyek kt töltényi:irből kihúzhatók, de a kivetőszeg á ltal nem hajittatnak ki, akkor a WJtényvonó kamójának a zárófej előlapjától való távolsága túlságosan nagy.
t
