A MOZDONYVEZETŐK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA
BEVEZETŐ A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) az Alaptörvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv tv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó jogszabályi keretei között fejti ki tevékenységét. A Mozdonyvezetők Szakszervezete a szabad szakszervezeti szerveződés alapján létrejött olyan szakmai szakszervezet, amely elődjének tekinti az 1905. október 9-én alakult Mozdonyvezetők Országos Szövetségét, valamint az 1990-ig működő Vontatási Utazói Tagozatot, megtartva azok szerveződési elveit. A MOSZ alulról építkező, demokratikus szervezet. Tevékenységének alapvető jellemzői: -
önálló, független működés,
-
a vasutas, és minden más munkavállaló iránti szolidaritás,
-
a politikai pártoktól való függetlenség és az egyenlő távolságtartás,
-
korrekt, kiszámítható kapcsolatrendszer.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete minden törvényes hazai és nemzetközi szakszervezettel kész a szolidaritás és a kölcsönösség alapján együttműködni, különös tekintettel a vasút területén működő szakszervezetekre. A munkáltatókkal való együttműködést elsősorban a mindkét fél számára garanciákat biztosító, írásos megállapodások alapján kívánja megvalósítani. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének célja, hogy tagjai közös érdekeinek képviseletére, hatékony társadalmi szervezetként működjön, biztosítva az eredményes érdekvédelmet, a kollektív szerződéseken (kollektív megállapodásokon) nyugvó munkavégzést, a mozdonyvezetői munka értékét kifejező, az Európai Unió bérszínvonalát mindinkább megközelítő, és belátható időn belül azt elérő bérezést, az egészséges- és biztonságos munkafeltételeket. Ezek megvalósítása érdekében minden törvényes eszközt fel kíván használni. A MOSZ legfőbb feladatai közé tartozik: -
a mozdonyvezetők szakmai érdekvédelme és érdekképviselete társadalmi, ágazati és vállalati szinten, valamint a tagjainak egyéni érdekvédelme és munkajogi védelme,
-
tagjainak oktatása, képzése,
-
kulturális- és sporttevékenység,
-
jogszolgálat működtetése tagoknak,
-
önsegélyezés.
A Mozdonyvezetők Szakszervezetében a szakmai összetartozás az alapvető és tartós érték. I. A SZAKSZERVEZET ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA A szervezet neve:
Mozdonyvezetők Szakszervezete
Rövidített neve:
MOSZ
Székhelye:
1145 Budapest, Bácskai u. 11.
Működési területe:
Magyarország területe
2
Jelképe: pajzs alakú alapon egy balról jobb felé haladó 424-es sorozatú gőzmozdony, alatta a 90-es szám van feltüntetve, amely az újjáalakulás évét szimbolizálja. A szám alatt stilizált babér- és tölgyfakoszorú. A mozdony felett vékony keretben vízszintesen, de függőleges irányban eltolva szerepel a felirat: Mozdonyvezetők Szakszervezete. A pajzs felső részében egymásra helyezett nagy "M" és "V" betűk. A pajzs alapszíne kék, a rajzolatok sárga színűek, lenyomaton fekete-fehér színben is megjeleníthető. Zászló: fehér alapon vörös és zöld farkasfoggal szegélyezett, az egyik oldalán Magyarország címere tölgy és babérággal koszorúzva, alatta „A Mozdonyvezetői hivatásért” a másik oldalán az szakszervezet jelképe alatta a „ 2014.” felírat. Kiadványai: -
a Mozdonyvezetők Lapja, amely belső, szervezeti tájékoztató, havi megjelenéssel,
-
a MOSZ Hírlevél, amely az operatív tevékenység heti és rendkívüli megjelenésű összefoglalója,
-
a Mozdonyvezetők Évkönyve,
-
a MOSZ informatikai rendszerén közzétett információs anyagok, valamint a szakszervezet internetes honlapja.
II. A MOSZ TAGSÁGA 1. A tagsági viszony keletkezése A szakszervezetbe való belépés önkéntes. A tagsági viszony a belépési és a tagdíjátutalási nyilatkozat kitöltésével és aláírásával, továbbá az első tagdíjnak a MOSZ számlájára történő beérkezésével jön létre. a./ A MOSZ tagjaivá válhatnak a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező vasútvállatok vasúti járművezetői, valamint a Magyarország területén működő más, vasúti szolgáltatást, vagy vasúti (iparvasúti) tevékenységet (is) ellátó társasággal (a továbbiakban együttesen: vasúti társaság) munkaviszonyban álló, az alábbi munkakörökben dolgozó munkavállalók: Korlátozás nélkül: -
mozdonyvezető, mozdony segédkezelő, mozdonyfűtő, mozdonyvezető-gyakornok, vasúti járműves darukezelő, üzemi (saját használatú) mozdonyvezető. motorvonatvezető motorvonatvezető-gyakornok közúti-vasúti kétéltűjármű vezető saját géperejű vasúti munkagép-vezető vasúti vágánygépkocsi-vezető egyéb vasúti járművezető
3
Tagcsoporti döntés alapján: -
az eddigiekben nem említett egyéb gazdálkodó egységek a/ pontban felsorolt munkavállalói, egyéb vasúti tevékenységet végző munkavállalók.
A felsoroltak együtt: tagok. A nyugdíjba vonult (munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár elérésével vagy a korhatár előtti ellátásra szóló jogosultsággal megszüntető) tag a tagsági viszonyt - erre irányuló írásos nyilatkozattal - fenntarthatja, de tisztségre nem választható. b./ Nyugdíjas tagság: A nyugdíjba vonult (munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár elérésével vagy a korhatár előtti ellátásra szóló jogosultsággal megszüntető) (munkaviszonyát megszüntető) tag tagsági viszonya – a fenntartására irányuló nyilatkozat hiányában - a nyugdíjazással nyugdíjas tagi státuszra változik. A nyugdíjas tag tagdíját a tagcsoport állapítja meg. A nyugdíjas tag jogosult: az egyéni érdekvédelem helyi szintű igénybevételére, a helyi- és központi rendezvényeken való részvételre, a MOSZ jogszolgálatának tanácsadására Nyugdíjas tag csak a nyugdíjas tagcsoport tisztségeire választható, vagy tagcsoporti pénztárosnak bízható meg. c./ Jogfenntartó tagság Szakszervezeti tagságát fenntarthatja az a tag: -
aki nem végleges rokkantsági nyugdíjba vonul, aki egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, illetve GYED-ben, vagy GYES-ben részesül, akinek megszűnt a munkaviszonya, újabb – tagságra jogosító munkaviszony létesítéséig.
A jogfenntartó tag tisztségre nem jelölhető és nem választható, egyéb tagsági jogok - a kárfelelősségi és a központi segélyezésen kívül - azonban megilletik és - a tagdíjfizetési kötelezettség kivételével - a kötelezettségek terhelik. A jogfenntartó tagsági viszony fenntartásának szándékát évente írásban kell bejelenteni a tagcsoport vezetőségének. d./ Kettős tagság: A MOSZ-ba belépő tag a belépéskor köteles más szakszervezettel fennálló tagsági viszonyáról, betöltött tisztségéről írásban nyilatkozni. A másik szervezetben betöltött tisztségét az arra jogosító mandátuma megszűnéséig, de legfeljebb hat hónapig töltheti be. A MOSZ tagja más szakszervezetbe nem léphet be. A kettős tagsággal rendelkező tagot a tagcsoport a saját ügyrendjében meghatározott módon - legfeljebb 3 hónapos határidő kitűzésével - a másik tagsági viszonya megszüntetésére kötelezheti, a határidő eredménytelen elteltével a tagsági jogviszonya felmondással megszűnik. e./ Pártoló tagság: Pártoló taggá válhat bárki, aki betöltötte a 18. életévét, kinyilvánítja az erre irányuló szándékát, és egyszeri, legalább 2.000,-Ft tagdíjat fizet. A pártoló tagságról helyben a tagcsoport vezetősége, illetve a MOSZ Ügyvivő Bizottsága dönt. A pártoló tagnak nincs szavazati joga és tisztségre nem választható, de tanácskozási joggal részt vehet a MOSZ munkájában.
4
f./A pártoló tag jogai -
a MOSZ rendezvényeinek látogatása tájékoztatás a MOSZ tevékenységével kapcsolatban
A pártoló tagok tagsági viszony igazolást és jelvényt kapnak. Pártoló tagsági tagdíjat a szakszervezet „rendes” tagja is fizethet, az Alapszabályban meghatározott tagdíj mértékén felül. g./ A tag jogai - a MOSZ munkájában való részvétel, - szakszervezeti tisztség betöltése, - jelölés választott tisztségre, - a szakszervezet szervei felé javaslattétel - a jogvédelem, - a MOSZ szolgáltatásainak igénybevétele, - a MOSZ működésével kapcsolatos információk megismerése. - tájékoztatás kérés a MOSZ tevékenységéről, működéséről és anyagi helyzetéről, - a MOSZ rendezvényeinek látogatása, - a MOSZ által biztosított kedvezmények igénybevétele az egyenlő jogok alapján, - forgalomképtelenek és nem örökölhetők, - a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. h./ A tag kötelezettségei - az Alapszabály, és - az egyéb szabályzatok betartása, - a tagdíj megfizetése, - együttműködés a szakszervezet tagjaival. - nem veszélyeztetheti a MOSZ céljainak megvalósulását, - a MOSZ működésének és munkájának támogatása A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2. A tagsági viszony megszűnése Megszűnik a tagsági viszony: a./ kilépéssel a kilépési szándékot írásban kell közölni a helyi tagcsoport vezető ügyvivőjével, a tagsági jogviszony a bejelentés beérkezésének napján szűnik meg. b./ felmondással a tagdíjfizetés három hónapot meghaladó elmaradása esetén a tagcsoport írásbeli felszólítást követően - eseti döntés alapján - törölheti a névsorból a tagdíjfizetést nem teljesítőt, a tagdíjfizetés három hónapot meghaladó elmaradása esetén, a tagcsoport írásbeli felszólítását követően, a tag jogainak felfüggesztése mellett további egy havi - összesen négyhavi elmaradása esetén - a tagcsoport köteles törölni a tagdíjfizetést nem teljesítőt, amennyiben a tag - kivéve a jogfenntartó tagot - tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget tárgyév február hónap végéig, a tagsági jogviszonyt - írásbeli felszólítást követően harmincnapos határidővel írásban felmondja a MOSZ, amennyiben a tag a kettős tagságát felszólítás ellenére nem szünteti meg, a II. bekezdés 1. pont d./ alpontja szerint.
5
c./ kizárással -
a MOSZ tagját az alábbi bizonyított esetekben: az Alapszabály, vagy a Gazdálkodási Szabályzat vagy az Etikai Szabályzat szándékos és súlyos megszegéséért, vagy jelentős kárt okozó gondatlanságért, a szakszervezet érdekeivel, törekvéseivel szembeni cselekedeteiért, a szakszervezeti szolidaritás szándékos és durva megsértéséért,
saját tagcsoportja az ügyrendjében meghatározott módon, vagy a Küldöttközgyűlés - minősített kétharmados többséggel - kizárhatja a szakszervezetből. A határozatot írásba kell foglalni. -
a kizárás ellen a kizárt tag jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
-
a Küldöttközgyűlés - bármely tagcsoport vagy szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárást a kizárásra okot adó cselekményről vagy mulasztásról történő tudomásszerzést követő 30 napon belül meg kell indítani és 45 napon belül le kell folytatni. A kizárási eljárás megindításáról a tagot haladéktalanul értesíteni kell. A kizárási eljárásban biztosítani kell az érintett részére a véleménynyilvánítás és a jogi képviselő igénybevételének lehetőségét.
-
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, indokolással kell ellátni és a taggal közölni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást.
-
a kilépett, a törölt és a tagcsoport által kizárt tag a Mozdonyvezetők Szakszervezetébe a tagcsoport ügyrendjében meghatározott módon hozott döntés alapján, a Küldöttközgyűlés által kizárt tag pedig csak a Küldöttközgyűlés minősített többséggel hozott döntése alapján vehető vissza, amely döntéseknek ki kell terjednie az elmaradt tagdíj utólagos megfizetésének kérdéseire is.
d./ a tag elhunytával A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése maga után vonja valamennyi, a Mozdonyvezetők Szakszervezetével szemben fennálló jog- és kötelezettség megszűnését. A természetes személy tagdíjvisszatérítési igénnyel, vagy egyéb, bármilyen vagyoni követeléssel nem léphet fel. III. A TAGDÍJ MÉRTÉKE A szakszervezeti tag tagdíjának mértéke munkaviszonyban elért havi bruttó keresetének, illetve a társadalombiztosítás keretében kapott ellátásának (táppénz, nyugdíj) 1 %-a. Rendkívüli esetben a szakszervezeti tagdíj mértékéről, a befizetés módjáról a Küldöttközgyűlés dönt. IV. A TAGDÍJ MEGOSZTÁSA A tagok által befizetett tagdíjakat - a Mozdonyvezetők Szakszervezetének biztonságos működése, legfőbb céljainak elérése, feladatainak teljesítése érdekében - az alábbi arányok szerint kell megosztani: -
a tagcsoportok - a Gazdálkodási Szabályzatban rögzítettek szerinti - felhasználására
-
a központ működésére és vagyonképzésre
40 %,
60 %. Ahol tagcsoport nem működik, ott a tagdíj 100%-át a központba kell megfizetni.
6
V. A MOSZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Mozdonyvezetők Szakszervezete a vasúti vállalatok telephelyein, és/vagy területi központjaiban, a mozdonyvezetők fölött munkáltatói jogkört gyakorló vezetők partnereként, továbbá országosan, a vasúti vállalatok székhelyén a cégvezetők és/vagy tulajdonosok partnereként fejti ki munkahelyi érdekvédelmi tevékenységét. Szervezetét területi elven úgy építi fel, hogy mindenkor képes legyen ezen érdekvédelmi alaptevékenység ellátására. A tisztségviselőit egyrészt közvetlenül, másrészt küldöttei útján választja. 1. Tagcsoportok a./ A vontatási telephelyeken jelen alapszabály elfogadásának időpontjában MOSZ tagcsoportok működnek. Új tagcsoport jöhet létre annál a vasúti vállalatnál, ahol a foglalkoztatott mozdonyvezetők száma meghaladja a 10 főt, vagy a vasúti vállalat azon telephelyén, ahol a foglalkoztatott létszám meghaladja a 10 főt, és a telephely vezető munkáltatói jogkört gyakorol. Tagcsoportot legalább 10 tag hozhat létre akkor, ha az adott egységnél még nem működik tagcsoport. b./ A tagcsoport megszűnik, ha a hozzá tartozó tagok létszáma 10 fő alá csökken, vagy 6 hónapot meghaladóan nem tud vezetőséget működtetni, vagy 6 hónapot meghaladóan nem tud önállóan pénztárat működtetni. c./ A tagcsoport vezetősége (ügyvivő testület) partnere a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek, kapcsolattartásra és együttműködésre törekszik a munkáltató, valamint más szakszervezetek helyi képviselőivel az üzemi tanácsokkal, és a munkavédelmi bizottságokkal. d./ A tagcsoport a MOSZ Választási Szabályzatában meghatározottak alapján: helyi ügyvivőket választ, (akik a tagcsoport tisztségviselői, ők alkotják helyben a tagcsoport vezetőségét, az ügyvivő testületet). Az ügyvivő testület a tagjai közül választ: vezető ügyvivőt (aki egyben küldött is), küldötteket (száz főt meghaladó taglétszám esetén, minden további megkezdett száz fő után egy-egy főt), tagcsoporti pénztárost bíz meg. e./ Annál a vasúti vállalatnál, ahol tagcsoport nem működik, az ott munkaviszonyban álló tagok 1 fő ügyvivőt választanak, aki a munkáltató tárgyalópartnere érdekvédelmi kérdésekben, és a Küldöttközgyűlés állandó meghívottja tanácskozási joggal. f./ A tagcsoport vezető ügyvivője és ügyvivői elkészítik a tagcsoport ügyrendjét, amely a MOSZ tagsága előtt nyilvános, és amelynek tartalmaznia kell az érdekvédelmi és gazdálkodási tevékenységről szóló éves beszámoló megtartásának módját és megismerhetőségét, valamint a tagcsoport tisztségviselőinek nevét. A tagcsoport az érvényes és hatályos Ügyrendet köteles a MOSZ központ számára elküldeni. g./ A tagcsoportok joga és kötelessége: -
helyi egyeztető tárgyalások kezdeményezése és lefolytatása, a tagok munkahelyi szintű érdekvédelmének és képviseletének ellátása, megállapodások megkötése, helyi sztrájk kezdeményezése, a tagok összegzett véleményének képviselete magasabb szakszervezeti testületeknél, illetve fórumokon, a MOSZ Küldöttközgyűlése által - különösen a Kollektív Szerződés Helyi Függelékének és más helyi kollektív megállapodásoknak a megkötésével kapcsolatban - hozott határozatok betartása, a tagcsoportoknak befizetett tagdíjrész szakszervezeti célú, a tagság érdekében történő felhasználása, a tagcsoporti pénztár működtetése a MOSZ Gazdálkodási Szabályzata alapján, az Ügyrendben meghatározott módon beszámolni tagságának a végzett munkájáról, az új tagok felvételéről, a kilépett, törölt vagy kizárt tagokról, azok esetleges visszavételéről, adatlap kitöltésével a MOSZ központot tájékoztatni egy hónapon belül,
7
-
tag- és tagdíjfizetési nyilvántartás vezetése, és félévente a MOSZ központjával való egyeztetése, rendkívüli esetben a MOSZ központot megillető tagdíjrész átutalása, havonta a tárgyhót követő hónap 30. napjáig. a tagcsoportvezetők és a MOSZ Központ munkatársai feladata és kötelessége a tagnyilvántartási rendszer működtetése
h./ A tagcsoport működését: -
a MOSZ Alapszabálya, a MOSZ Gazdálkodási Szabályzata, a MOSZ Választási Szabályzata, a MOSZ kongresszusi határozatai, a MOSZ Küldöttközgyűlése döntései, a MOSZ Ügyvivő Bizottsága operatív döntései, a MOSZ Etikai Bizottság döntései, a MOSZ Országos Választási Bizottságának határozatai valamint saját ügyrendje határozzák meg.
i./ A tagcsoport saját vezetőségén kívül más testület létrehozására nem köteles, de alakíthat bármilyen bizottságot. j./ Abban az esetben, ha a tagcsoport küldöttei közül valakit az ügyvivő bizottság tagjává választanak, jogosult küldöttei számát kiegészíteni. a MOSZ bármely tagcsoportja mellett helyi nyugdíjas tagcsoport hozható létre, a nyugdíjas tagságra, tagdíjra, a tagcsoport működésére vonatkozó szabályokat a helyi tagcsoport és a létrehozott nyugdíjas- tagcsoport közösen alakítja ki. 2. Területi (vasúti vállalati) küldöttcsoport a./ A MOSZ Küldöttközgyűlés/Kongresszusa által meghatározott csoportosításban a tagcsoport(ok) küldöttei területi vagy vasútvállalati küldöttcsoportot alkotnak. Újonnan alakuló tagcsoport hovatartozásáról, területi képviseletéről a Küldöttközgyűlés dönt. A küldöttcsoport(ok) összetételére jelentősen kiható (a küldöttek több, mint felét érintő) vasúti átszervezés esetén az ideiglenes küldöttcsoport(ok) létrehozásáról a Küldöttközgyűlés dönt. A küldöttcsoport választott vezetője (területi ügyvivő) tagja az Ügyvivő Bizottságnak. A területi ügyvivő hosszan tartó akadályoztatása esetén - 30 nap - a küldöttcsoport a helyettesítéséről köteles gondoskodni. Amennyiben az akadályoztatás 6 hónapnál hosszabb ideig áll fenn, akkor a választási szabályzatban leírtak alapján időközi választást kell tartani. b./ A területi ügyvivő alapvető feladata, hogy összegezze a hozzá tartozó tagcsoportok érdekvédelmi problémáit, azok megoldására egyeztető tárgyalásokat kezdeményezzen, javaslatokat tegyen, és a munkáltatók területileg illetékes képviselőivel megállapodásokat kössön. A területi ügyvivő a tagcsoport igénye szerint köteles részt venni a tagcsoportok által kezdeményezett egyeztetéseken. A területi ügyvivő szervezi és koordinálja az adott területen a MOSZ szervezeti életét. c./ A küldöttcsoport a MOSZ Alapszabálya, a Kongresszusi Határozatok, a Küldöttközgyűlés döntései, az Ügyvivő Bizottság operatív döntései, valamint saját Ügyrendje alapján látja el feladatát. 3. Ügyvivő Bizottság (a Ptk. szerinti Elnökség) A MOSZ elnöke: Kiss László (Lak.: 6400 Kiskunhalas, Kárpát u. 3.) A MOSZ ügyvezető alelnökei: Apavári József (Lak.: 1153 Budapest, Dugonics u. 30.) dr. Dancsa Attila Endre (Lak.: 2071 Páty, Móricz Zsigmond u. 43.)
8
a./ Az Ügyvivő Bizottság a MOSZ operatív irányító és döntéshozó testülete. Az Ügyvivő Bizottság a MOSZ ügyvezető szerve. Tagjai a küldöttcsoportok vezetői (területi ügyvivők), a MOSZ elnöke, a MOSZ két ügyvezető alelnöke. Az Ügyvivő Bizottság Üléseinek állandó meghívottja a MOSZ jogszolgálat vezetője. b./ Az Ügyvivő Bizottság dönt a Küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó ügyekben. c./ Az Ügyvivő Bizottság alapvető feladatai és kötelességei: -
tájékoztatja a Küldöttközgyűlést minden olyan információról, amely a szervezet egészét érinti,
-
összegzi az érdekvédelmi problémákat, azok megoldására javaslatokat dolgoz ki,
-
összehívja a Küldöttközgyűlést,
-
előkészíti a Küldöttközgyűlés napirendjeit, elfogadja azok írásos előterjesztését,
-
a MOSZ elnökét és két ügyvezető alelnökét utasíthatja konkrét feladat elvégzésére,
-
témakörtől függően egyeztető tárgyalások lefolytatására és megállapodások megkötésére hatalmazhatja fel - az Alapszabály egyéb rendelkezéseinek betartásával - az elnököt, illetve az ügyvezető alelnököket,
-
egyes témakörök kezelésére munkabizottságokat hozhat létre,
-
a működési költség terhére dönthet az egyedi elbírálás alá eső segélyek odaítéléséről és mértékéről,
-
megtárgyalja, és elfogadásra a Küldöttközgyűlés elé terjeszti a MOSZ éves költségvetés tervezetét, valamint a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót,
-
a munkáltatói jogok gyakorlása során: dönt a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, határoz az egyes munkaszerződések tartalmáról, megállapítja az ügyvezető alelnökök, a jogtanácsos és a munkatársak javadalmazását, jóváhagyja a munkaköri leírásokat, az alkalmazottak tekintetében dönt a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről, beleértve a rendes, illetve a rendkívüli felmondást is,
-
megalkotja saját ügyrendjét,
-
előkészíti a Küldöttközgyűlés napirendjeit, elfogadja azok írásos előterjesztését, amennyiben bármely ügyvivő bizottsági tag eltérő álláspontot képvisel, azt csatolni kell az írásos előterjesztéshez,
d./ Az Ügyvivő Bizottság tagjai egyetlen pártnál sem tölthetnek be választott tisztséget. e./ Az Ügyvivő Bizottság havonta legalább kétszer ülésezik. Rendkívüli összehívására a MOSZ elnöke, ügyvezető alelnökei, vagy három ÜB tag együttesen - az ok és cél megjelölésével - jogosult. f./ Az Ügyvivő Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele együttesen jelen van, döntéseit egyszerű többséggel hozza. g./ Az Ügyvivő Bizottság a MOSZ Alapszabálya, a kongresszusi Határozatok, a Küldöttközgyűlés döntései és saját Ügyrendje alapján látja el feladatát. h./ Az Ügyvivő Bizottság üléseiről hangfelvételt és annak alapján emlékeztetőt kell készíteni.
9
4. Küldöttközgyűlés (a Ptk. szerinti Küldöttgyűlés) a./ A Küldöttközgyűlés, a MOSZ legfőbb irányító- és döntéshozó testülete. Tagjai a tagcsoporti küldöttek és az Ügyvivő Bizottság tagjai. Az Ellenőrző Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke, az Országos Választási Bizottság elnöke, a jogszolgálat vezetője és a nemzetközi referens a Küldöttközgyűlés állandó meghívottjai. b./ A Küldöttközgyűlés szerveződési elvei alapján biztosítja a MOSZ tagjainak a létszámarányos képviseletet. c./ A Küldöttközgyűlés legalább negyedévente ülésezik, de az Ügyvivő Bizottság, vagy a küldöttek legalább 25 %-ának kezdeményezésére is köteles összeülni. d./ A MOSZ elnöke és ügyvezető alelnökei gondoskodnak arról, hogy a Küldöttközgyűlés ülését megelőzően legalább 15 nappal a meghívó kiküldésre kerüljön, ami történhet elektronikus úton, e-mail címre. A meghívónak tartalmaznia kell a MOSZ nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. A meghívóban a napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben kialakíthassák álláspontjukat. A Küldöttközgyűlés ülése a MOSZ székhelyén kerül megtartásra (1145 Budapest, Bácskai u. 11.), ettől eltérő helyszínről előzetesen a Küldöttközgyűlés dönt. Amennyiben a Küldöttközgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Küldöttközgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. e./ A küldöttközgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és a MOSZ szervei a Küldöttközgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, annak indokolásával együtt. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttközgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttközgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. f./ A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a mandátummal rendelkező küldöttek legalább kétharmada együttesen jelen van. A határozatképességet a Küldöttközgyűlés alatt végig fenn kell tartani. g./ Az ülésen meg kell választani a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat, valamint az emlékeztető készítőjét, akiknek a személyére a Küldöttközgyűlés bármely tagja javaslatot tehet a Küldöttközgyűlés tagjai közül. A Küldöttközgyűlés egyszerű többséggel dönt a Küldöttközgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról. h./ A Küldöttközgyűlés döntéseit általában egyszerű többséggel hozza. A személyi döntéseket titkos szavazással (szavazólap alkalmazásával) hozza meg a Küldöttközgyűlés, kivéve a levezető elnök és a szavazatszámlálók megválasztása esetén. i./ A Küldöttközgyűlés egyszerű többséggel dönt: a lezárult tárgyalások utáni beszámoló elfogadásról, a MOSZ Gazdálkodási Szabályzatáról, a MOSZ Választási Szabályzatáról, a MOSZ Etikai Szabályzatáról. j./ A Küldöttközgyűlés a szavazásra jogosultak abszolút, több mint 50%-os (50%+1 szavazat), többségével dönt: -
az adott kérdésben tagsági vita és szavazás kezdeményezéséről, az elnök, a területi ügyvivők és a nemzetközi szervező javadalmazásáról, saját ügyrendje elfogadásáról, a kongresszus összehívásáról, a sportbizottság tagjairól.
10
k./ A Küldöttközgyűlés a szavazásra jogosultak abszolút, háromnegyedes többségével dönt: - a MOSZ céljának módosításáról és a MOSZ megszűnéséről. l./ A Küldöttközgyűlés a jelenlévők minősített, kétharmados többségével dönt: -
az éves tárgyalási célkitűzések véglegesítéséről, figyelmeztető sztrájk, szolidaritási sztrájk és tartós sztrájk meghirdetéséről, a költségvetésről szóló számviteli beszámoló és a költségvetési terv elfogadásáról, a felhalmozási- és szolidaritási alap tőkéjét érintő felhasználásról, gazdasági társaság és/vagy alapítvány létrehozásáról, hazai- és nemzetközi szervezetbe történő delegálásról és a delegált (jelölt) személyéről, a Küldöttközgyűlés titkárának és a nemzetközi szervezőnek személyéről. A döntést a Kongresszus határozattal hagyja jóvá, az elnök és az ügyvezető alelnökök éves tevékenységének megítéléséről az Alapszabály feladatés felelősségelhatárolásról szóló fejezete és a vezetők időszaki beszámolói alapján.
m./ A Küldöttközgyűlés a jelenlévők minősített, háromnegyedes többségével dönt: - a MOSZ Alapszabály elfogadásáról és módosításáról. n./ A Küldöttközgyűlésről emlékeztetőt kell készíteni, a Küldöttközgyűlés tagjai a MOSZ központjától megkapják a Küldöttközgyűlés emlékeztetőjét, nyilvános határozatait, amelyeket a helyben szokásos módon ismertetnek a tagsággal. o./ A küldöttek jogosultak a szakszervezet tevékenységéhez fűződő minden információt, dokumentumot megismerni. p./ A Küldöttközgyűlés munkáját a MOSZ Alapszabálya, a Kongresszusi Határozatok és saját Ügyrendje alapján látja el.
5. Kongresszus a./ A négyévenkénti tisztújító Küldöttközgyűlés neve: Kongresszus. b./ A Kongresszus résztvevői a Küldöttközgyűlés tagjai. c./ a Kongresszus a tagcsoporti küldöttekből, az ügyvivő bizottság tagjaiból, a Küldöttközgyűlés titkárából és a nemzetközi szervezőből áll. d./ A Kongresszus dönt: az Alapszabály, a Gazdálkodási Szabályzat, a Választási Szabályzat, az Etikai Szabályzat időszakos felülvizsgálatáról és azok módosításáról a MOSZ következő Kongresszusig szóló programjáról, a Kongresszusi Határozatok elfogadásáról, a két Kongresszus között eltelt időszak beszámolójának elfogadásáról, az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadásáról. e./ A Kongresszus négy évente választ: -
-
elnököt, aki jelölése és választása idején mozdonyvezető, államilag elismert felsőfokú iskolai végzettségű, két ügyvezető alelnököt, akik egyben ellátják a szakszervezet szakértői feladatait. Jelölésük és megválasztásuk feltétele a feladatukhoz ellátásához elvárt, államilag elismert felsőfokú iskolai végzettség Ellenőrző Bizottságot (EB), annak elnökét és két tagját Etikai Bizottságot (EtB), annak elnökét és két tagját Országos Választási Bizottságot (OVB), annak elnökét és két tagját
11
f./ A kongresszusi választást megelőzik a tagcsoporti- és területi választások, melynek eljárási rendjét a Választási Szabályzat tartalmazza. g./ Határozathozatal: -
a Kongresszus határozatképességére a Küldöttközgyűlés szabályai alkalmazandók, a Kongresszus döntéseire Küldöttközgyűlés döntéshozatali szabályai vonatkoznak, a szakszervezet elnökét, két ügyvezető alelnökét, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, az Országos Választási Bizottság elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság elnökét és tagjait nyílt jelöléssel, titkosan, egyszerű többséggel, négy évre választja.
h./ A kapcsolódó írásos dokumentumokat, legalább 15 nappal a kongresszus előtt meg kell kapniuk a küldötteknek, ami történhet elektronikus úton, e-mail címre. i./ A Kongresszusra - az eltérő rendelkezéseken kívül- a Küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 6. Az Ellenőrző Bizottság (a Ptk. szerinti Felügyelőbizottság) Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll. Elnök: Banka Attila (Lak.: 8800 Nagykanizsa, Munkás u. 14/b.) Tagok: Kass Tibor (Lak.: 1087 Budapest, Kerepesi út 1-5. 6. épület fsz. 6.) Horváth György (Lak.: 9700 Szombathely, Mikes K. u. 9. 4/14.) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Ptk. 3:26. §-ában - tekintettel a Ptk. 3:22. §-ára - foglalt feltételeknek meg kell, hogy feleljenek. Az Ellenőrző Bizottság tagjaival szemben nem állhat fenn olyan összeférhetetlenségi ok, amely a választott tisztséghez kapcsolódó feladatok ellátását kizárná, vagy korlátozná. Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a MOSZ vezető tisztségviselője. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet ellenőrző bizottsági tag, akit eltiltottak ezen tevékenységtől. Az Ellenőrző Bizottság: ellenőrzi az Alapszabály, egyéb szabályzatok és a jogszabályok szerinti működést, ellenőrzi a MOSZ szervezeteinek gazdálkodását és pénzügyi elszámolást, ügyrendjét maga állapítja meg, a kongresszusra elkészíti beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság működése: Az Ellenőrző Bizottság saját munkaterve szerint ülésezik, negyedévenként azonban legalább egyszer ülést tart. Munkájáról és megállapításairól kizárólag a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az Ellenőrző Bizottság ülését az elnök, az ülés előtt legalább 8 nappal a napirend megjelölésével hívja össze írásban. Abban az esetben, ha az Ellenőrző Bizottság minden tagja jelen van és az ülés megtartása ellen senki sem tiltakozik, akkor az Ellenőrző Bizottság ülése megtartható a 8 napos határidő és a napirend előzetes közlése nélkül is. Indokolt, sürgős esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat 8 napnál rövidebb határidővel, bármely kommunikációs eszközön (telefon, fax, e-mail). Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől.
12
Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 5 napon belül az újabb ülést megtartani nem lehet. Kivétel ez alól a rendkívüli ülés. Az üléseket az elnök vezeti, a napirendi pontokat előterjeszti, de az Ellenőrző Bizottság bármely tagja javasolhat új napirendi pontot. Ha bármely tag kéri, úgy a határozathozatal előtt az elnök titkos szavazást rendelhet el. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok közül legalább ketten jelen vannak. Az Ellenőrző Bizottság minden döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: az ülés helyét, idejét, napirendjét, résztvevőit; a napirendi pontonkénti vita lényegét, a hozott határozatok pontos szövegét; ha szükséges, az írásos dokumentumokat, avagy azok hiteles másolatait a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és azokat bizalmasan kell kezelni; a jegyzőkönyvet az elnök felkérésére, bármely tag vezetheti. Az Ellenőrző Bizottság a döntéseit, állásfoglalásait határozati formában hozza. A határozatokat évenként arab számmal, folyamatos számozással kell ellátni. A határozat tartalmától függően - szükség esetén - fel kell tüntetni a teljesítési határidőt és a végrehajtásért felelős személy nevét. A határozatok érintettek részére történő eljuttatásáról az Ellenőrző Bizottság elnöke gondoskodik. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálati, ellenőrzési tapasztalatairól, megállapításairól „Vizsgálati jegyzőkönyvet" készít, amelyet valamennyi résztvevőnek alá kell írni. A „Vizsgálati jegyzőkönyvet” az Ellenőrző Bizottság soros ülése jegyzőkönyvéhez kell csatolni, arra a megfelelő napirend keretében utalni kell. Az Ellenőrző Bizottság a feladatait eseti vizsgálatok útján látja el. Az Ellenőrző Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az Ellenőrző Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az Ellenőrző Bizottság a feladatai ellátása során - a szakértelmet meghaladó speciális kérdésekben - a MOSZ költségén szakértőt vehet igénybe. Az ellenőrzések, vizsgálatok megkezdéséről az Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a MOSZ elnökét. Az Ellenőrző Bizottság a tevékenysége során bármely ügyben, írásban vagy szóban tájékoztatást kérhet az Ügyvivő Bizottságtól, amelyre 15 napon belül írásban vagy szóban kell válaszolni. Az Ellenőrző Bizottság vizsgálatát egy adott témában a Küldöttközgyűlés egyharmada kezdeményezheti az Ellenőrző Bizottsághoz intézett beadványában. Amennyiben az Ellenőrző Bizottsághoz vizsgálati kérelem érkezik, az elnök köteles 30 napon belül összehívni a testületet. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a beadványt ismerteti és a bizottság szótöbbséggel dönt a beadvány sorsáról. A beadványt előterjesztők képviselőjét az Ellenőrző Bizottság elnöke a vizsgálattal kapcsolatos döntésről 30 napon belül köteles tájékoztatni. A Küldöttközgyűlés és Ügyvivő Bizottság ülésein az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy az elnök megbízása alapján az Ellenőrző Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal jogosult részt venni. Harmadik személyekkel szemben az Ellenőrző Bizottságot az elnök egy személyben jogosult képviselni. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak a MOSZ-szal kapcsolatban szerzett információkat - tisztségük megszűnését követően is - bizalmasan kell kezelniük. Az Ellenőrző Bizottság tagjai felelősek annak biztosításáért, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá az általuk kért és részükre kiadott iratokhoz és adatokhoz. 7. Az Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság három tagból áll.
13
Az Országos Választási Bizottság: előkészíti és koordinálja a helyi, területi és kongresszusi választásokat, feladatát a MOSZ Alapszabály és a Választási Szabályzat szerint végzi, elnöke és tagjai egyéb választott szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be, a kongresszusra elkészíti beszámolóját. Az Országos Választási Bizottság működése: Az Országos Választási Bizottság (OVB) üléseit az elnök hívja össze, üléseinek időpontját és gyakoriságát a választási események és az azokkal kapcsolatos bejelentések határozzák meg, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülésről jegyzőkönyv készül Az OVB határozatait szótöbbséggel hozza, határozatait az elnök jegyzi. Kötelező összehívni az OVB a tisztújító kongresszus előtt legalább 30 nappal, a vezető tisztségviselő jelöltek névsorát az OVB teszi közzé a tisztújító kongresszus előtt legalább 15 nappal, valamint az esetleges időközi választások előtt. Az OVB elnöke, az általa meghatározott esetekben kezdeményezheti, hogy elektronikus úton, email-ben vagy konferenciabeszélgetés, távszavazás alapján egyeztessenek, illetve hoznak határozatot. A választások során esetleg felmerülő választási vita esetén döntésért legkésőbb a választások lezárását követő 8 napon belül az OVB-hez kell fordulni. Az OVB a kifogás beérkezéstől számított 15 napon belül meghozza határozatát, amely ellen - a MOSZ-on belül - további fellebbezésnek nincs helye. A 8 napos jogorvoslati határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az OVB határozata ellen jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni. 8. Az Etikai Bizottság Az Etikai Bizottság három tagból áll. Az Etikai Bizottság: megvizsgálja a hozzá eljuttatott írásos beadványokat és dönt etikai szabályok megsértése ügyében, feladatát a MOSZ Alapszabály, az Etikai Szabályzat és saját ügyrendje szerint végzi, a kongresszusra elkészíti beszámolóját. Az Etikai Bizottság működése: Az Etikai Bizottság (EtB) üléseit az elnök hívja össze, üléseinek időpontját és gyakoriságát az Etikai Szabályzat előírásait megsértését vélelmező bejelentések határozzák meg, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Az EtB saját ügyrendje alapján dönt a hozzá beérkezett írásos beadványok illetékességéről, valamint vizsgálja az ügyre vonatkozó saját hatáskörét, a beadvány tartalmát és ezek együttes mérlegelése alapján dönt az esetleges eljárás lefolytatásáról. Az eljárás lefolytatása után határozatban rögzíti az etikai vétség tényét, annak mértékétől függően javaslatot tesz a Küldöttközgyűlésnek az érintett taggal szembeni a szankcióról. A szankciók a következők: figyelmeztetés, megrovás, az Alapszabály szerinti kizárás. Az EtB határozatait szótöbbséggel hozza, határozatait az elnök jegyzi. Az EtB elnöke, az általa meghatározott esetekben kezdeményezheti, hogy elektronikus úton, email-ben vagy konferenciabeszélgetés, távszavazás alapján egyeztessenek, illetve hoznak határozatot. VI. FELADAT- ÉS FELELŐSSÉGELHATÁROLÁS 1. A MOSZ elnöke és két ügyvezető alelnöke vezetői tevékenységét mellérendelt viszonyban végzi.
14
2. A MOSZ elnökének és ügyvezető alelnökeinek alapvető feladatai: -
a szakszervezet Alapszabályában foglaltaknak megfelelően biztosítani a szervezet működését, megvalósítani a MOSZ Programjában megfogalmazott célokat, végrehajtani a Kongresszus, a Küldöttközgyűlés és az Ügyvivő Bizottság határozatait, gondoskodni a MOSZ székházának gazdaságos üzemeltetéséről, figyelemmel kísérni az Önkéntes Pénztárak tevékenységét. felel a MOSZ alapdokumentumok, és a tagcsoporti ügyrendek jogszerűségéért.
3. Az elnök és az ügyvezető alelnökök közös feladatai: -
-
a Küldöttközgyűlés és az Ügyvivő Bizottság üléseinek előkészítése, írásos anyagok elkészítése, elkészíttetése, a testületi ülések vezetése - a Küldöttközgyűlés ülésének kivételével -, gondoskodás az emlékeztetők, határozatok írásba foglalásáról, és azok megőrzéséről, betekinthetőségéről és a nyilvános határozatok közzétételéről, a MOSZ munkaszervezetének általános irányítása, egyeztetés alapján a tagcsoporti, területi rendezvényeken való részvétel, a testületi üléseken tájékoztató, beszámoló tartása az időszaki munkavégzésről, intézkedik, hogy a Küldöttközgyűlés számára elkészített írásos anyagok legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt, az érintettek számára kiküldésre kerüljenek.
4. Az elnök és az ügyvezető alelnökök egyéni felelősségű feladatai: - elnök:
ellátja a gépészeti, mozdonyszolgálati, üzemviteli, szakmapolitikai feladatokat, részt vesz a vállalati érdekegyeztető tanács(ok) ülésein, ellátja a MOSZ képviseletét a nemzetközi szövetségben (ALE), gyakorolja a nem alapvető munkáltatói jogokat a munkatársak és a jogszolgálat vezetője esetében, felügyeli a nemzetközi szervező tevékenységét, koordinálja és irányítja a Mozdonyvezetők Lapja szerkesztését, koordinálja a sport- és kulturális tevékenységet, képviseli a MOSZ-t bel- és külföldi kapcsolatokban egyaránt, kapcsolatot tart a munkavédelmi bizottságokkal, és a munkavédelmi referenssel, szervezi és irányítja a szervezetpolitikai ügyeket, a tisztségviselők oktatását és képzését. koordinálja a Mozdonyvezetők Évkönyvének kiadását. felel az Ügyvivő Bizottság határozatainak végrehajtásáért távolléte esetére gondoskodik helyettesítéséről.
- ügyvezető alelnök: jogi- és általános ügyekben ellátja a szakértői feladatokat részt vesz a vállalati érdekegyeztető tanács(ok) munkájában, szerkeszti a Hírlevelet, irányítja a szervezet külső és belső kommunikációját képviseli a MOSZ-t bel- és külföldi kapcsolatokban egyaránt, ellátja a napi operatív feladatokat, részt vesz a tisztségviselők oktatásában és képzésében, részt vesz a Mozdonyvezetők Lapja szerkesztésében, ellátja a testületi ülések koordinációját, előkészítését ellátja a MOSZ képviseletét a hazai szövetségben (VASZ)
15
- ügyvezető alelnök: gazdasági és általános ügyekben ellátja a szakértői feladatokat, elkészíti és előterjeszti a szervezet tárgyévre szóló költségvetési tervezetét, és az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, részt vesz a vállalati érdekegyeztető tanács(ok) munkájában, irányítja és felügyeli a MOSZ gazdasági, befektetési és pénzügyi tevékenységét, megszervezi a tagcsoporti pénztárosok éves képzését, ellátja a napi operatív feladatokat, elvégzi a MOSZ székházának üzemeltetése során jelentkező gazdasági és egyéb operatív feladatokat, képviseli a MOSZ-t bel- és külföldi kapcsolatokban egyaránt. A MOSZ vezető tisztségviselői a MOSZ elnöke és két ügyvezető alelnöke. A MOSZ vezető tisztségviselői a Ptk. 3:22. §-ában foglalt feltételeknek meg kell, hogy feleljenek. A MOSZ vezető tisztségviselőivel szemben nem állhat fenn olyan összeférhetetlenségi ok, amely a választott tisztséghez kapcsolódó feladatok ellátását kizárná, vagy korlátozná. A MOSZ vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a MOSZ vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet a MOSZ vezető tisztségviselője az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. VII. A mandátum megszűnése, tisztségviselők visszahívása, határozathozatal Megszűnik a MOSZ tisztségviselőjének mandátuma: lemondással, a tagsági viszony megszűnésével, a tisztség megszűnésével, visszahívással, a szakszervezet megszűnésével, Megszűnik továbbá a tagcsoporti vezető ügyvivő és az ügyvivő bizottság tagjának mandátuma a nyugdíjazással (munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár elérésével vagy a korhatár előtti ellátásra szóló jogosultsággal megszüntető), a nyugdíj-megállapítás napját követő 30, illetve 90 napon belül akkor is, ha a munkaviszonyát fenntartja. A MOSZ tagcsoporti ügyvivői, küldöttei, területi ügyvivői, ügyvezető alelnökei, elnöke, valamint az EB elnöke és tagjai, az OVB elnöke és tagjai, valamint az EtB elnöke és tagjai a tisztségükből visszahívhatók. A visszahívást a tagcsoporti ügyvivőkkel szemben a tagok fele, a vezető ügyvivővel szemben a tagcsoporti ügyvivők fele, területi ügyvivőkkel szemben a küldöttcsoport fele, az elnökkel és ügyvezető alelnökökkel, az EB elnökkel és tagjaival, az OVB elnökkel és tagjaival valamint az EtB elnökkel és tagjaival szemben a Küldöttközgyűlés fele kezdeményezheti. A visszahívásról annak a fórumnak kell – titkos szavazással és minősített többséggel - dönteni, amelyik az adott tisztségre választotta. A visszahívással egyidejűleg dönteni kell a poszt ideiglenes betöltéséről. A visszahívásra vonatkozó indítvány egy éven belül nem ismételhető meg. A mandátum megszűnése esetén új tisztségviselőt a választási szabályzat szerinti eljárásban kell választani. Határozathozatali módok: Ahol az alapszabály, vagy a MOSZ bármely szabályzata többséget ír elő, azon az alábbiakat kell érteni: szótöbbség: a leadott szavazatok közül (nem beszámítva a tartózkodásokat) a több egybehangzó szavazat egyszerű többség: a leadott szavazatok (beleértve a tartózkodásokat) több, mint 50%-a abszolút többség: a szavazásra jogosultak több, mint 50%-a bizonyos esetekben a szavazásra jogosultak háromnegyede minősített többség: a leadott szavazatok (beleértve a tartózkodásokat) több, mint a jelenlévők kétharmada vagy bizonyos esetekben a jelenlevők háromnegyede
16
Szavazategyenlőség esetén - a szavazás tárgyát képző kérdés, illetve téma változatlanul hagyása mellett - a szavazást meg kell ismételni mindaddig, amíg több egybehangzó szavazat nem lesz. VIII. A MOSZ GAZDÁLKODÁSA A MOSZ fenntartja igényét az ágazati szakszervezeti vagyonközösség őt megillető hányadára. l. A MOSZ gazdasági tevékenységét a hatályos Gazdálkodási Szabályzata alapján végzi. 2. A szakszervezet működésének költségeit tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi. Feladatainak ellátása érdekében gazdasági tevékenységet is folytathat, gazdasági társaságot, alapítványt hozhat létre. 3. Az éves költségvetés tervezetét, valamint a teljesítéséről szóló beszámolót a EB véleményének ismeretében a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá. Jóváhagyás után mindkét dokumentumot a tagcsoportok számára meg kell küldeni. 4. A tagcsoportok a rendelkezésükre bocsátott tagdíjhányaddal - a hatályos Gazdálkodási Szabályzat kötelező betartása mellett - önállóan gazdálkodnak. A gazdálkodás tartalmáról évente legalább egyszer, nyilvánosan meghirdetett módon és időben a tagjai számára kötelesek elszámolni. A tagcsoport köteles a EB ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat bemutatni. 5. A EB a MOSZ Alapszabálya, a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott feladatai, és saját - az ÜB által elfogadott ügyrendje alapján látja el munkáját. IX. A MOSZ SEGÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Mozdonyvezetők Szakszervezete önsegélyezést is végző társadalmi szervezet, rendkívüli élethelyzetbe került tagtársait segélyben részesítheti. Segélyezést folytathatnak: saját segélyezési szabályzatuk alapján - a Gazdálkodási Szabályzat kötelező betartásával - a rendelkezésükre álló keret figyelembevételével a tagcsoportok, -
különleges esetekben, a működési költség terhére, az Ügyvivő Bizottság.
X. A KÉPVISELETI JOG GYAKORLÁSA A MOSZ önálló jogi személy, jogokat gyakorolhat, és kötelezettségeket vállalhat. Képviseletre felhatalmazottak: - a MOSZ egészére: a szakszervezet elnöke önállóan, a szakszervezet két ügyvezető alelnöke önállóan, eseti vagy ideiglenes jelleggel az Ügyvivő Bizottság felhatalmazása alapján annak valamely tagja a felhatalmazás szerint. - területi (vasútvállalati) szinten: a szakszervezet illetékes területi, (vagy ha egy tagcsoport működik, tagcsoporti) ügyvivője önállóan. - tagcsoporti szinten: a tagcsoport vezető ügyvivője és választott tisztségviselői.
17
XI. ETIKAI SZABÁLYOZÁS A MOSZ vállalt és képviselt céljaival, elveivel, működésével össze nem egyeztetető magatartást, módszereket és helyzeteket a MOSZ Etikai Szabályzata tartalmazza.
Az Alapszabály a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alapdokumentuma, amelynek hatályos szövegét a MOSZ Küldöttközgyűlése 2015. május 06-án fogadta el.
Budapest, 2015. május 06.
Alulírott, Kiss László elnök aláírásommal igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Kiss László elnök Előttünk, mint tanúk előtt: 1.) Név: Kaáli Zsuzsanna Lakcím: 1156 Budapest, Sárfű u. 19. 6/19. Aláírás: 2.) Név: Oszvald Fruzsina Lakcím: 1034 Budapest, Bécsi út 92. 3/45. Aláírás:
18
19
