A falusi turizmusban rejlő lehetőségek – a Mezőkövesdi kistérség példáján Vasas Attila PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék E-mail:
[email protected]
1. Bevezetés Napjainkban a falvakban élő embereknek több problémával kell szembesülni. A fiatalok az iskolázási lehetőségek hiányában kerülnek el a településekről, a felnőtt lakosság a munkavállalás miatt ingázik vagy elvándorol. Helyben maradnak az idősek illetve azon kevesek, akik a falu nyújtotta lehetőségekben megtalálják megélhetésüket. Ma a vidék foglalkoztatási gondokkal és az elvándorlással küzd. A vidékfejlesztés feladata e gondok megoldása. Jelenleg a falusi turizmus az egyik olyan lehetőség, amely jövedelemkiegészítő szerepénél fogva előmozdíthatja a kistelepülések fejlődését. Természetesen ennek csak ott van realitása, ahol a települési adottságok kedvezőek a vendégek fogadására. Napjaink társadalmában új igényként jelentkezik a vidéki környezetben való pihenés igénye. A falusi turizmus létjogosultságát támasztja alá az a tény is, hogy a Turisztikai Világszervezet (WTO) felmérése szerint a turisták egyötöde a természetközelséget keresi, és ennek megfelelően szervezi szabadidejét, utazásait. Magyarországon a falusi turizmus napjainkban is érvényes szervezeti kereteinek megteremtése 1997-ben történt meg. Ekkor határolták el egymástól a kereskedelmi szálláshelyeket a magánszálláshelyektől, megteremtve így a hivatalos kereteit a falusi vendégfogadásnak (DÁVID L. 2005). Egy-egy településen belül a vendégfogadói kör kialakulása egy térbeli diffúziós folyamat eredménye, azaz vannak a kezdeményezők, akik elkezdik a vendégfogadást, és vannak a követők, akik a pozitív példát látva csatlakoznak a vendégfogadói körhöz. Ez a diffúziós folyamat kiterjedhet a környező településekre is. A vizsgált kistérség idegenforgalmát Mezőkövesd és Bogács határozza meg. E két település rendelkezik a legnagyobb fogadóbázissal, és mintaként is szolgált ill. szolgál a szomszédos falvak turizmusból bevételt remélő vállalkozó szellemű lakosai számára. 2. Országos tendenciák a falusi turizmusban A falusi szállásadásra vonatkozó egységes statisztika az 1997-ben megtörtént szabályozás nyomán 1998-tól áll rendelkezésre, országos adatok így az elmúlt 8 évről állnak rendelkezésre. A szállásférőhelyek száma 1998 és 2005 között országosan 65 %-kal, 44 081 férőhelyre bővült, a vendégforgalmat jellemző vendégéjszakák száma 33%-kal, 567 880-ra növekedett (1. ÉS 2. ÁBRA).
44554 45000 40000 35000 30000
26205
25000 20000
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
1. ábra. A falusi szállásadás férőhelyszámának alakulása 1998-2005 között (Adatok forrása:KSH)
600000
567880
550000 500000 450000
427229
400000 350000 300000
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2. ábra. A falusi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása 1998-2005 között (Adatok forrása:KSH)
Az említett adatok alapján megállapítható, hogy országos tekintetben a férőhelyek bővülési üteme jóval meghaladta a vendégforgalom növekedését. Ebből következik, hogy a vendéglátásba többen kapcsolódtak be, mint azt a kereslet igényelte volna, így kissé csökkent az egy vendéglátóra eső bevétel. Ugyanakkor az idegenforgalmi kínálat terén az ennek nyomán kialakult versenyhelyzet fejlesztésekre, beruházásokra késztette a szállásadásból jövedelmet remélő falusiakat. 3. A mezőkövesdi kistérség kínálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi turizmusának forgalma három területre koncentrálódik: az Aggteleki-karsztra, a Déli-Bükk és a Bükkalja, valamint a Zemplénihegység területére (3. ÁBRA). A Bükkalján találjuk a mezőkövesdi kistérséget, ahol a legmeghatározóbb a mezőkövesdi és a bogácsi termálvíz vonzereje. E két település környékén fekvő falvak a fürdő közelségét, valamint a kedvező természeti adottságaikat kihasználva, helyi értékeiket gondozva, évről-évre próbálják vendégforgalmukat növelni. A csendes környezet, a jó megközelíthetőség és az attrakciók (természeti és kulturális értékek) sokszínűsége mind-mind meghatározó a vendégfogadás minősége mellett. A mezőkövesdi kistérségben összesen 23 községet találunk, ezek közül jelenleg 14ben foglalkoznak falusi szállásadással. Legnagyobb kapacitással rendelkezik Bogács (290), Cserépfalu (32), Bükkzsérc (12) és Szomolya (11 vendéglátó). Vizsgálataimat e négy településre koncentráltam.
3. ábra. A vendégéjszakák számának megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi szálláshelyein 2005 Adatok : www.ksh.hu
Bogács határainkon túl is ismert üdülőfalu, az 1950-es évek kutatófúrásai nyomán feltárt 73oC-on feltörő termálvizével várja a gyógyulni és a pihenni vágyókat. A falu határában kiváló kirándulási célpontok a kaptárkövek. A településen belül, pedig Lepkemúzeum, egy XIII. századi román stílusú templom, valamint kiváló borkóstolási lehetőséget kínáló pincesorok tehetik teljessé a napi programot. A főszezonban szervezett rendezvénysorozat is színesíti a kínálatot. A diffúziós folyamat itt a legerősebb (4.ÁBRA), a szomszédos településeken szerényebb mértékben ugyan de szintén tapasztalható a vendégfogadói kör bővülése.
4. ábra. A vendégfogadói kör bővülése Bogácson 1997-2006 között
Cserépfalu természeti látnivalóival és épített örökségével várja a turistákat. A falu határában kezdődik a Bükki Nemzeti Park, melynek kedvelt kirándulási célpontjai közé tartozik többek között a Subalyuk, az Oszlai Tájház, az Ódor-vár. Az „Ördögtorony” tanösvény is számos természeti (pl. kaptárkövek) és művi értéket (pl. „Kisamerika” barlanglakásai) fűz fel. A faluban Subalyuk Múzeumon kívül, említést érdemel még a Cserépfalvi Imre emlékszobája, a népi építészeti értékeket őrző házak, a hat pincesor, és a Millenneumi kilátó. (CSERÉPFALU – LÁTNIVALÓK, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK) Bükkzsérc szintén a Nemzeti Parkkal határos, így a kirándulók egyik kedvelt célpontja. A természeti értékek (pl. Patkó-sziklák) mellett, népi lakóházak és a műemlék római katolikus templom megtekintésére van lehetősége a vendégeknek. A faszén készítésével az országban igen kevés helyen, de itt majd minden évben lehet találkozni, amelyet a füstölgő boksák már messziről jeleznek. Szomolya és környéke természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag. A riolittufából kiformálódott kaptárkövekből itt találjuk a Bükkalján a legtöbbet, kevés kivétellel mindegyiket jelzett turistaúton meg lehet közelíteni. Több helyen találunk barlanglakásokat és természetesen a tufába vájt borospincék is hozzátartoznak a faluképhez. A község országosan a rövidszárú, fekete szomolyai cseresznyéjéről ismert, melynek szedésekor külön program várja a látogatókat (KASZA S. 1998). Vonzerőket tekintve, a kistérség települései közül Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja és Szomolya kínálata gazdag igazán. A többi turizmusba bekapcsolódott település kevesebb attrakciót kínál, így jóval kisebb a vendégforgalma. Jelentősebb forgalomnövekedést nem remélnek, így komolyabb fejlesztéseket nem is terveznek ezek a falvak (1.TÁBLÁZAT).
X X X X
X
X X X
X X
X
X
X
X
X X X X X X
X X X
X X X X X X X X X X X X
Épített értékek
X
Kiterjedt erdő(k) 100 ha feletti ter.
Vízpart megléte
X
Barlanglakások
X
Pincesor(ok)
Bogács Borsodgeszt Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Kács Mezőkeresztes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Tiszadorogma Tiszavalk
Kaptárkövek
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Helyi természeti érték(ek) megléte
1. táblázat. A falusi turizmust folytató települések adottságai (FORRÁS: CSÖRNÖK M.)
X X X X X X X X X X
A négy település egymással szomszédos, a vendégeik többsége a bogácsi gyógyfürdőt nem hagyja ki programjából, akár többször is meglátogatja azt. A kistérség többi település
kisebb vendégforgalma a két fürdőhelytől való (Bogács, Mezőkövesd) a távolabbi fekvéssel és a kevesebb attrakcióval magyarázható. 4. A kistérség vendégforgalmának alakulása 2002-2005 között A négy évet tekintve a fogadókapacitás bővült, hiszen 2002-ben még csak 10 településen összesen 340 vendéglátó foglalkozott falusi szállásadással. 2004-ben Borsodgeszt, Mezőkeresztes, Sály, Szentisván településeken is beindult a falusi turizmus így 2005-ben a kistérségben már 383 vendéglátó üzemelt. A négy év alatt férőhelyek száma 2147-ről 2554-re emelkedett. A férőhelyek 74,2 %-a azonban Bogácson található!
5. ábra. Az átlagos tartózkodási idő alakulása 2002-2005 között a mezőkövesdi kistérségben (A számokhoz tartozó települések az 1-Bogács, 2 -Borsodgeszt, 3 -Bükkzsérc, 4 -Cserépfalu, 5 -Cserépváralja, 6 -Kács, 7 -Mezőkeresztes, 8 -Sály, 9 -Szentisván, 10 -Szomolya, 11 -Tard, 12 -Tibolddaróc, 13 -Tiszadorogma, 14 -Tiszavalk)
Az átlagos tartózkodási idő (5.ÁBRA) az országos tendenciához hasonlóan, itt is a 3 vagy annál kevesebb vendégéjszaka jellemző, és 2002-höz képest csökken tendenciát jelez. Az 5-nél több vendégéjszakaszám alacsony vendégszámmal párosul, és rendszerint csak egyszeri vagy kétszeri nyári rendezvénynek köszönhető. A kistérségben 2002-től a vendégszám 42%-kal emelkedett, míg a megyei részesedés 5,6%-kal csökkent. A vendégszám növekedése ellenére, azonban a vendégéjszakák száma a vizsgált négy év alatt alig változott, 20 000 körül mozgott. A kistérség településeinek turisztikai terhelését vizsgálva megállapíthat, hogy a vendégek túlnyomó többsége a három nyári hónap alatt érkezik, így ezt a helyi lakosságszámmal (átlagolva és időarányosan) összevetve Bogácson 69%-os, Cserépfalun
19%-os, Tiszavalkon 17%-os, míg a többi településen 2-6% közötti a létszámtöbblet jelentkezett a 2005. évben. 5. Fejlesztési és fejlődési lehetőségek A kistérségben továbbra is a két gyógyfürdő lesz a legfontosabb tényező. A többi település közül a legjobban fejlesztett Cserépfalu, mely Bogács szomszédjaként – sőt akár önmagában – is, hosszú távon a második leglátogatottabb település marad. Szomolya, Bükkzsérc évi 200 fő körüli vendégszámán és átlagosan 3 vendégéjszakás tartózkodási idején több rendezvénnyel vagy a falu intenzívebb népszerűsítésével lehetne javítani. 2004-ben a Mezőkövesdi Tourinform Irodában egyedül a Délborsodi Falusi és Agroturizmus Egyesület kiadványa népszerűsít egyszerre több települést a térségben, viszont önálló kezdeményezések (szórólapok, kis prospektusok, Internet) majd mindegyik településen vannak. A kistérség kínálatának jobb megismeréséhez, a tartózkodási idő növeléséhez szükség lenne egy többoldalas térségi kalauzra és egymásra épülő programokra. Jelenleg a vendéglátóknak közel fele csupán szállást – zömében négy napraforgós – ad. Ez azonban nem elég a vendégek marasztalására. Komplex kínálat megteremetésére lenne szükség! Mivel a falusi vendéglátásnak egyik nagyszerű lehetősége a helyben megtermelt vagy előállított termékek közvetlen piacra vitele, a bor és a cseresznye mellett keresni kellene további értékesíthető termékeket. Munkámban hangsúlyoztam a gyógyfürdők szerepét. Ezek ismertségét és látogatottságát kihasználva, a bejárat mellett hirdetőtáblák, óriásplakátok kihelyezésével célszerű lenne reklámozni a térség értékeit, a javasolt kistérségi kiadványt pedig a belépőjegy mellé adva eljuttatni a vendégekhez. Felhasznált irodalom Kasza S. 1998. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kézikönyve, Ceba kiadó. pp. 76-78. Dávid L. 2005. Falusi turizmus, a magyar gazda Európában. Betartható előírások-érthető jogszabályok, Raabe Kft. Budapest, Vidéki turizmus melléklet, p. 10. Csörnök M. 2003. Vendégváró – látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Well-Press Kiadó, p. 40-62. Cserépfalu – látnivalók, természeti értékek - Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 553. szám, TKM Egyesület, p 16.
