A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló felmérés összegző értékelése
Kistérségi kérdőívek feldolgozása
2006. március
Bevezetés A Területpolitikai Kormányzati Hivatal a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek körében kérdőíves felmérést végzett a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységekről. A kérdőív a következő témákkal kapcsolatosan kért be adatokat: 1)
a kistérségben (településenként) előállított népművészeti és kézműves termékek előállítása,
2)
a településekre jellemző hagyományok és az azokhoz kapcsolódó rendezvények,
3)
a falusi élethez kapcsolódó tevékenységek turisztikai céllal történő bemutatása,
4)
élő népi mesterségek felsorolása,
5)
működő és tervezett TÉSZ-ek,
6)
falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek előállításához, gasztronómiai hagyományokhoz
kapcsolódó
tevékenységek
bemutatása,
saját
készítmények
turisztikai céllal történő értékesítése, 7)
8)
a térség turisztikai téren meglévő adottságai és lehetőségei kiaknázatlanságának okai: a)
szabályozási probléma,
b)
humán erőforrás hiánya,
c)
helyi kezdeményezés hiánya,
d)
egyéb,
a helyi termékek előállításának és értékesítésére és a falusi vendéglátásra vonatkozó jogszabályi hiányosságaiból eredő problémák,
9)
van-e igény a falusi vendégfogadó tevékenységet szabályozó rendelkezésre,
10)
javaslatok a készülő szabályozáshoz,
11)
a falusi vendégfogadással kapcsolatos egyéb problémák, megjegyzések, vélemények, javaslatok.
A Megbízó 118 db kérdőívet adott át, amelyből 1 db nem statisztikai kistérséget alkotó településekre vonatkozott (ennek a kérdőívnek az egyes településekre vonatkozó válaszai a megfelelő kistérségnél feldolgozásra kerültek). 20 db kérdőív pedig vagy azonos kistérségre
2
vonatkozón másodpéldányokat tartalmazott, vagy egy kérdőív csak egy településre vonatkozott. Fentieknek megfelelően összesen 97 db kistérségre vonatkozó kérdőív válaszait tartalmazza a feldolgozás.
1. A kérdőívek feldolgozásának módja A feldolgozás első lépése a kérdőívek tartalmának átültetése egy olyan Excel táblázatba, amely lehetővé teszi a beérkezett válaszok kategorizálását, összesítését, diagrammon történő ábrázolását. Az adatrögzítést követő második lépés a válaszok kategorizálása és kódolása volt. Kivételt képeznek ez alól a 7-11 kérdések kifejtő jellegű szöveges válaszai. A harmadik lépés a kategorizált és kódolt válaszok (1 – 6. és részben a 9. kérdés válaszai) összegzése, diagramon történő megjelenítése. A negyedik lépés a kifejtő jellegű kérdésekre adott válaszok összegző értékelése. A
feldolgozás
utolsó
része
következtetéseket
3
és
javaslatokat
tartalmaz.
2. Feldolgozás Az értékelést megnehezítette, hogy egy-egy kérdést több esetben változó módon értelmeztek, amely különbségek az egyes kérdések elemzésénél kerülnek részletezésre. A válaszokból kitűnik, hogy egyes kistérségekben lelkiismeretesen utánajártak a kérdéseknek és részletes, mindenre kiterjedő válaszokat adtak, amíg más kistérségekben jóval kisebb idő és energiaráfordítással készültek el a kérdőívek.
2.1. Népművészeti és kézműves termékek előállítása Néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy település szinten kell megadniuk az adatokat. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett teljes termékkört tartalmazza, kivételt képeznek ez alól a hagyományos ételek (kivétel mézeskalács). A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1725-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 508 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 27%-án állítanak elő népművészeti és kézműves terméket (1. ábra). 1. ábra Népművészeti és kézműves termékek nincs értékelhető válasz; 153; 8%
nincs; 1217; 65%
van; 508; 27%
A 2. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt termék kategóriák előállítása egymáshoz képest milyen arányban van jelen a vizsgált kistérségekben. 2. ábra Népművészeti és kézműves termékek Seprű 1% Festészet (pl. népi, roma, ikon) 1%
Kádár termékek; 1%
Gyertya 1%
Népi virágkötészet, száraz és vászonvirág dekorációk 1% Gyöngyf űzött termékek; 1% Egyéb 6%
Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer 2% Játék (f a, csuhé) 6%
Bőrdíszmű, lószerszám, nyereg, ostor 3% Hímzés-varrás, népviselet, csipkeverés, foltvarrás, gobelin 13% Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, f onott gyapjú, kötél 9%
Mézeskalács 2%
Festett, patkolt tojás 2%
Csiszolt, f estett üvegtermékek 2% Nemez-termékek 1%
Kovácsolt termékek 4% Fonott termékek (kosár, csuhé, gyékény, szalma) 15%
Faragott dísztárgyak, bútorok 16%
Fazekas termékek, kerámia, f estett porcelán 13%
Az „egyéb” kategória a következő termékeket tartalmazza: 1. táblázat A termék neve bicska búbos kemence, cserépkályha vályog törkölykő tollfosztás tímár, szűcs termékek teknő szűr szőlő-gyökér faragás szobrászat szitanyomott termékek sógyurma pipa faragott, festett csont termékek
Előfordulásának A termék neve száma 1 busóálarc
Előfordulásának száma 1
4
ladik
1
1 1 1 3 3 2 1 4 1 1 1
kézzel mártott papír kés kékfestés jurta, sátor íj hangszer halász-, pákászháló hagyományos szappan fogat, hintó cipő, papucs faragott kő
1 1 4 1 3 5 3 1 3 2 4
4
festett népi bútor
4
5
A 3. ábra ugyanazon termékkategóriák előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 3. ábra Népművészeti és kézműves termékek Egyéb
67
Népi virágkötészet, száraz és vászonvirág dekorációk
8
Gyöngyf űzött termékek
14
Seprű
16
Kádár termékek
7
Festmény (pl. népi, roma, ikon)
13
Gyertya
11
Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer
18
Játék (f a, csuhé)
61
Mézeskalács
17
Csiszolt, festett üvegtermékek
22
Nemez-termékek
14
Fonott termékek (kosár, csuhé, gyékény, szalma)
156
Faragott dísztárgyak, bútorok
169
Fazekas termékek, kerámia, festett porcelán
140
Kovácsolt termékek
44
Festett, patkolt tojás
25
Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél
97
Hímzés-varrás, népviselet, csipkeverés, f oltvarrás, gobelin
134
Bőrdíszmű, lószerszám, nyereg, ostor
37 0
20
40
60
80
db
100
120
140
160
180
2.2. Hagyományok, rendezvények Ezt a kérdést viszonylag teljes körűen és kimerítően megválaszolták, amelyre a válaszok sokféleségéből, gazdagságából és mennyiségéből (összesen 2484 db rendezvény) lehet következtetni. Itt is előfordult, hogy néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy az adatokat település szinten kell megadniuk. A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1816-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 978 településen, tehát az értelmezhető választ adó települések 51%-án rendeznek rendszeres, vagy egyszeri alkalommal kulturális, hagyományőrző, egyházi, sport stb. rendezvényeket (4. ábra).
6
4. ábra A településekre jellemző hagyományok, rendezvények nincs értékelhető válasz; 89; 5%
van ; 978; 51%
nincs; 838; 44%
A 5. ábra a rendezvények egymáshoz viszonyított előfordulási arányait mutatja a vizsgált kistérségekben. 5. ábra
7
A településekre jellemző hagyományok, rendezvények Aratónap 1%
Művésztelep, alkotótábor 1% Idősek napja, nyugdíjas találkozó 1%
Gasztronómiaia rendezvények 3% Kiállítások, bemutatók 1%
Egyéb 3%
Nemzetiségi rendezvények 2%
Falunap 18%
Általános kulturális, szórakoztató programok 18%
Hangversenyek, szinházi előadások 2% Népzenei rendezvények 5%
Rendezvénnyel egybekötött vásárok 2%
Népművészeti rendezvények 6%
Lovas rendezvények, várjátékok, íjász bemutatók 4%
Egyházi rendezvények 19% Szabadidős, sport rendezvények 2%
Borral kapcsolatos rendezvények 11%
Az „egyéb” kategória a következő termékeket tartalmazza: 2. táblázat A rendezvény neve helloween település baráti körének találkozója motoros találkozó sárkányok napja játszóház, gyermekprogramok virágünnep elszármazottak találkozója bányásznap táncverseny környezetvédelmi jellegű rendezvények testvérkapcsolatok
Előfordulásának Előfordulásának A rendezvény neve száma száma 1 egészségnap 1 megemlékezés 1 1 temetőpusztulásról 1 polgárőrnap 2 4 Samu (előember ünnep) 1 7
paintball tábor
1
5 6
baba, mama klub virágkötő verseny nemzetközi solymász mise hajózási emléknap szélmalom barátok találkozója közös házassági
1 1
4 1 5 2 8
1 1 1 1
időszaka legény és férfiavatás autóstalálkozó, -verseny
évfordulók tűzoltónap közlekedésbiztonsági nap
2 2
3 1
A 6. ábra az egyes rendezvény és hagyomány kategóriák előfordulásának gyakoriságát mutatja a vizsgált kistérségekben. 6. ábra
9
A településekre jellemző hagyományok, rendezvények Egyéb
76
Idősek napja, nyugdíjas találkozó
35
Művésztelep, alkotótábor
23
Aratónap
33
Gasztronómiaia rendezvények
86
Kiállítások, bemutatók
27
Nemzetiségi rendezvények
48
Hangversenyek, szinházi előadások
44
Népzenei rendezvények
120
Népművészeti rendezvények
152
Lovas rendezvények, várjátékok, íjász bemutatók
88
Borral kapcsolatos rendezvények
274
Szabadidős, sport rendezvények
58
Egyházi rendezvények
477
Rendezvénnyel egybekötött vásárok
55
Általános kulturális, szórakoztató programok
441
Falunap
447 0
100
200
300
400
500
600
db
2.3. Falusi életet bemutató, turisztikai célú tevékenységek Egyes kistérségek a hagyományos vendéglátó, kóstoltató, közvetlen termékértékesítési tevékenységeket és a hagyományőrző rendezvényeket is számba vették ennél a kérdésnél, mások inkább csak a múzeumokra, tájházakra szűkítették a témát. Egyesek megjelölték a bemutató ösvényeket, mások nem, stb. Többen voltak olyanok, akik egyszerűen csak annyit válaszoltak a kérdésre, van ilyen tevékenység vagy nincs, de „van” válasz esetén nem részletezték a tevékenység típusát. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett teljes tevékenység kört tartalmazza.
10
A 7. ábra azt mutatja, hogy a 97 vizsgált kistérség 1905 települése közül hány településen végeznek fenti típusú tevékenységet. 7. ábra Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek
nem értékelhető; 89; 5%
van; 299; 16%
nincs; 1516; 79%
1816 településről érkezett értelmezhető válasz, amelyből 299 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 16%-án működik a falusi életet bemutató tevékenység. Számos település esetében előfordult, hogy jelezték a szándékot ilyen típusú tevékenység kialakítására. Az ábrából egyértelműen kitűnik a falusi turizmusra jellemző hiányosság, miszerint a turisztikai „attrakciók”, a vidék vonzerejének bemutatása elmarad egyrészt a lehetőségektől és adottságoktól, másrészt valószínűsíthető, hogy a már működő szállásférőhely kapacitástól is. A falusi turizmus ezen eleme, a tradicionális vidéki értékek ápolása, újraélesztése és színvonalas módon történő bemutathatóvá tétele jelentős fejlesztésre szorul.
11
Az 8. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt tevékenység kategóriák egymáshoz képest milyen arányban van jelen a vizsgált kistérségekben. 8. ábra
Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek Természeti értékeket bemutató helyek 3% Hagyományos ételeket kínáló vendégház, étterem 2%
Egyéb 5%
Helytörténeti gyűjtemény, falumúzeum 21%
Bemutató gazdaság 15% Kézműves bemutatóház 9% Tájház 22%
Kóstoltatás (ital) 7% Kóstoltatás (étel) 5%
Múzeum, kiállítás 7%
Emlékház 4%
Az 9. ábra ugyanazon tevékenység kategóriák előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 9. ábra
12
Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek Egyéb
15
Természeti értékeket bemutató helyek
8
Hagyományos ételeket kínáló vendégház, étterem
7
Bemutató gazdaság
41
Kézműves bemutatóház
25
Kóstoltatás (ital)
20
Kóstoltatás (étel)
13
Múzeum, kiállítás
21
Emlékház
12
Tájház
61
Helytörténeti gyűjtemény, falumúzeum
58 0
10
20
30
db
40
50
60
70
Az „egyéb” kategória a következő termékeket tartalmazza: 3. táblázat A tevékenység neve lovasudvar Cserepes Szűr szénégetők útja templom erdei iskola
Előfordulásának száma 3 2 1 1 3
A tevékenység neve alkotóház szikvízüzem Matyó lakodalom vadaskert vendégház népi építészeti együttes
13
Előfordulásának száma 1 1 1 1 1
2.4. Élő népi mesterségek előfordulása Számos kistérség ugyanazt a választ adta a mesterségekre vonatkozó kérdésre, mint az első, az előállított termékekre vonatkozóra, amely teljesen logikus, hiszen a hagyományos mesterségek folytatásából származnak a hagyományos termékek. A mesterségek esetén ugyanakkor figyelembe vettük a hagyományos élelmiszerek készítését is, ellentétben a hagyományos népművészeti és kézműves termékek feldolgozásánál. Voltak akik csak felsorolták a mesterségeket nem jelölve azt, hogy mely településen állítják elő az adott terméket, ugyanakkor voltak olyanok, akik településenként, az előállító nevének és címének feltüntetésével adtak választ a kérdésre. Néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy település szinten kell megadniuk az adatokat. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett mesterségek teljes körét tartalmazza. A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1804-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 513 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 27%-án folytatnak hagyományos népi mesterséget (10. ábra). 10. ábra Élő népi mesterségek elő fordulása nincs értékelhető válasz; 101; 5%
van; 513; 27%
nincs; 1291; 68%
14
Az 11. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt mesterségek egymáshoz képest milyen arányban vannak jelen a vizsgált kistérségekben. 11. ábra Élő népi mesterségek előfordulása Seprű készítő 2%
Festő (pl. népi, roma, ikon) 1%
Kádár 1%
Gyertyaöntő 1%
Grillázs, cukorka, égetett cukorka, pörkölttorta készítése 1% Gyöngyf űző 2% Egyéb 9%
Bőrdíszműves, lószerszám, nyereg, ostor, jurta készítő 4% Hímzés-varrás, népviselet, gobelin készítő, csipkeverő, f oltvarró 12% Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, f onott gyapjú, kötél készítő 9%
Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer 1% Játék- és babakészítő (f a, csuhé, textil) 3%
Tojásfestés, patkolás 2%
Mézes-, kürtöskalács készítő 2%
Kovácsolt termékek készítése 4% Fazekas termékek, f estett porcelán, agyagozás 13%
Csiszolt, f estett üvegtermékek készítése 2%
Nemezelés 2%
Kosár, szalma, gyékény, csuhéf onó 15%
15
Faf aragó, bútorokészítő 16%
A 12. ábra az egyes mesterségek (kategóriák) előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 12. ábra
Élő népi mesterségek előfordulása Egyéb
94
Grillázs, cukorka, égetett cukorka, pörkölttorta készítése
10 17
Gyöngyfűző Seprű készítő
23
Kádár
7 14
Festő (pl. népi, roma, ikon) 8
Gyertyaöntő Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer
12
Játék- és babakészítő (fa, csuhé, textil)
34 19
Mézes-, kürtöskalács készítő Csiszolt, festett üvegtermékek készítése
17
Nemezelés
16 159
Kosár, szalma, gyékény, csuhéfonó Fafaragó, bútorokészítő
164
Fazekas termékek, festett porcelán, agyagozás
133 43
Kovácsolt termékek készítése 22
Tojásfestés, patkolás Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél készítő
99
Hímzés-varrás, népviselet, gobelin készítő, csipkeverő, foltvarró
127 40
Bőrdíszműves, lószerszám, nyereg, ostor-, jurta készítő 0
20
40
60
80
100
db
16
120
140
160
180
Az „egyéb” kategória a következő termékeket tartalmazza: 4. táblázat Előfordulásának Előfordulásának A mesterség neve száma száma sógyurmázás 1 böllér 1 pipakészítés 1 sajtkészítő 2 csontfaragó, -szobor 2 4 faszén égetés készítő népi iparművész termékei 2 hintó-, fogatkészítő 3 szobrászművész 6 tészta készítés 4 népi játék és kismesterség hagyományos oktatás, népdal, néptánc 10 1 szappankészítés oktatás szobabelső készítő 1 gerebenező 1 kukoricafosztás 1 parafa 1 cipő, pacskerkészítő 2 búbos kemence készítő 1 harang, korong, fokos kosárkészítés műanyag 1 2 készítés szalagból, cekkerkészítés pék 4 papírtechnikák, szalvéta 4 ladikkészítés 1 mészégetés 2 népi virágkötő, száraz és homokkő dísztárgyak 5 1 vászonvirág dekorációk készítése halász 1 pásztorművesség 1 olajütés 1 batikolás 3 méztermelés 4 népi étel készítő 1 vályogvetés 1 zománcégető 1 szűcsmester 2 tollfosztás 1 ólom és cinkkatona 1 1 tímár készítő bronzöntés 1 vallási tárgy készítő 1 szitanyomás 1 révész késes 1 cserépkályha készítő 3 bádogos 1 bognár 1 hangszerkészítő 5 A mesterség neve
17
2.5. Termelő és Értékesítő Szövetkezetek előfordulása A válaszadók témával kapcsolatos informáltsága jellemzően hiányos, amelyet többször ők maguk is jelöltek válaszukban. Sokat segített volna, ha megkapják, hogy milyen adatbázisban tudnak utánanézni a térségükben bejegyzett TÉSZ-eknek. Ezt maguktól nem tették meg. A legtöbb válaszoló nem jelölte meg a TÉSZ székhelyének települését, így a kérdést nem lehetett település szinten elemezni. A válaszadók jellemzően nem tüntették fel, hogy az említett TÉSZ-ek milyen termékkörrel foglalkoznak. A 97 válaszadó közül 33 jelezte, hogy működik TÉSZ a kistérségben (34%). A 13. ábra a vizsgált kistérségekben működő TÉSZ-ek számát és arányát mutatja. 13. ábra
A térségben működő TÉSZ-ek
nem értékelhető; 5; 5%
van; 33; 34%
nincs; 59; 61%
A válaszadók 17 kistérség esetében jelölték meg a működő TÉSZ-ek termékkörét. Ezek alapján 11 db zöldség – gyümölcs (kertészeti és szántóföldi), 4 db szőlő – bor, 2 db juhászati, 1 db gabona, 1 db kézműves, 1 db tej és 1 db méhészeti TÉSZ működéséről érkezett jelentés.
18
A vizsgált 98 kistérségből 24 jelezte (a vizsgált kistérségek 24%-a) TÉSZ-ek alapításának szándékát (14. ábra). 14. ábra
Szándékok TÉSZ-ek létrehozására van szándék; 24; 24%
nem értékelhető; 14; 14%
nincs szándék; 60; 62%
A válaszadók döntő többsége nem jelezte, hogy milyen típusú új TÉSZ-ek kialakításáról van szó. Két kistérségben szándékoznak méhészeti, egyben kézműves és egyben zöldség – gyümölcs TÉSZ-t létrehozni.
2.6. Családi vendégasztal, házi előállítású élelmiszer értékesítése, gasztronómiai hagyományok A válaszok különböztek abban a tekintetben, hogy egyes válaszadók csak magát az előállított élelmiszert nevezték meg, az értékesítési csatornát (pl. gazdaságból közvetlenül, falusi vendéglátáson keresztül, rendezvényekhez kötött vásárokon keresztül, helyi termékek boltjában stb.) nem, míg mások a válaszaikban adtak információt az értékesítési csatornát illetően is (pl. bizonyos termékek kizárólag rendezvényeken történő értékesítése). Jelen esetben annyit lehetett tenni, hogy amennyiben a válaszban csak a termék szerepelt, akkor az magánál a termék kategóriánál (pl. kolbász, pogácsa), illetve az értékesítési csatornák kategóriái közül a „helyi termékértékesítés” kategóriánál került figyelembevételre.
19
Amennyiben viszont jelölték az értékesítés módját is, akkor mind a termék kategóriánál, mind pedig az értékesítési csatorna kategóriánál megjelenik (pl. helyi méhésznél mézkóstolás és eladás) az a „méz” termékkategóriánál és a „gazdaságból történő értékesítés” kategóriánál is figyelembevételre került. Többen voltak olyanok, akik egyszerűen csak annyit válaszoltak a kérdésre, hogy van ilyen tevékenység vagy nincs, de „van” válasz esetén nem részletezték a tevékenység típusát. A 97 vizsgált kistérség 1905 települése közül mindössze 191 településen folytatnak falusi vendégasztal típusú tevékenységet, vagy egyéb kereskedelmi célú házi élelmiszer-előállítást (15. ábra) 15. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése
nem értékelhető; 93; 5%
van; 191; 10%
nincs; 1621; 85%
20
A 16. ábra az egyes házi jellegű termékek egymáshoz viszonyított előfordulási gyakoriságát ábrázolja. 16. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - termékek Egyéb (biocsíra, tészta) 3%
Tejtermékek 11%
Kolbász 7% Pékáru 14% Savanyú 3%
Hagyományos ételek 17%
Méz 9%
Zöldség, gyümölcs (lekvár) 17%
Bor 19%
A 17. ábra ugyanazon termékek házi értékesítésének számát jelöli. 17. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmisizerek értékesítése - termékek Egyéb (biocsíra, tészta)
5
Tejtermékek
22
Hagyományos ételek
33
Bor
40
Zöldség, gyümölcs (lekvár)
35
Méz
18
Savanyú
5
Pékáru
27
Kolbász
13
0
10
20
30 db
21
40
50
A 18. ábra az egyes házi jellegű termékek értékesítési csatornáinak egymáshoz viszonyított előfordulási gyakoriságát ábrázolja. 18. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - értékeítési csatornák Helyi termék értékesítés gazdaságból 18%
Gasztronómiai rendezvényhez kötött értékesítés 30%
Helyi termékértékesítés 15% Borkóstoló 11%
Éttermekben történő jellegzetes helyi ételek értékesítése 26%
A 19. ábra az egyes értékesítési csatolnák feltüntetésének számát mutatja. 19. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - értékeítési csatornák
Gasztronómiai rendezvényhez kötött értékesítés
46
Borkóstoló
17
Éttermekben történő jellegzetes helyi ételek értékesítése
40
Helyi termékértékesítés
24
Helyi termék értékesítés gazdaságból
28
0
10
20
30 db
22
40
50
2.7. A turisztikai adottságok kiaknázatlanságának okai
2.7.1. 7/a: Szabályozási probléma
A 97 vizsgált kistérségből 49 adott értelmezhető választ. Ezek elsöprő többsége (45 db kistérség, 92%) tartja a hatályban lévő jogszabályokat túl szigorúnak, túl bürokratikusnak és bonyolultnak. 3 kistérség válaszolta azt, hogy nem ez a fő probléma, de nem adott más magyarázatot. Egyedül az ajkai kistérség jelezte, hogy nem a szabályozási problémák a fő okai annak, hogy az adottságok kihasználása elmarad a lehetőségektől. A Somlón az ivóvíz hálózat hiánya miatt korlátozottak a lehetőségek turisták fogadására, mivel a pincék nem felelnek meg az ÁNTSZ előírásoknak. Akik szabályozási problémát, illetve a falusi vendégasztal típusú, házi jellegű élelmiszerek értékesítésének könnyített és egységes szabályozásának szükségességét jelölték meg, többek között a következőkkel indokolták a válaszukat: •
Jelenleg három rendelet szabályozása alá esik a vizsgált tevékenység: a 101/1997 sz. Korm. rendelet a szállásadásra, a 4/1997 sz Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységre, az őstermelés szabályozása a saját előállítású alapanyag (termék) feldolgozásra értékesítésre. Ha kiegészítő termékként a fő tevékenység mellé - pl: borkóstolás mellé ételkínálás (borkorcsolya) – kíván értékesíteni a vendéglátó, üzletműködési engedélyt kell kérnie a hatósági előírások betartásával. Mindez rendkívül bonyolulttá teszi a tevékenységek szabályszerű beindítását és működtetését.
•
Olyan érthetetlenül szigorú ÁNTSZ és élelmiszerhigiéniai előírások vannak érvényben, amelyek lehetetlenné teszik a házi élelmiszereknek a szállást nem igénylő turisták közötti értékesítését. A házi termékek előállításánál és kis léptékű értékesítésénél a tevékenység jellegzetességeit figyelembevevő engedményekre van szükség. A falusi turizmus keretében nyújtott szolgáltatásokhoz képest az általános szabályok nem veszik figyelembe ennek a tevékenységnek a sajátosságait.
•
A vendéglátás kereteinek megvalósítása túl költséges, drága a HACCP bevezetése és működtetése, a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások betartása, nagy a bírságok
23
kockázata, ugyanakkor a tevékenységet folytató célcsoport anyagi lehetőségei korlátozottak. •
A vendéglátás működési engedély köteles tevékenység, engedélyeztetését szigorú jogszabályi előírások szabják meg. A működési engedély vendéglátóipari egységre vonatkozik. A falusi vendéglátás volumenében kisebb, erre vonatkozó eljárást célszerű egyszerűsíteni, hatóságok racionális bevonásával, és az előírások racionalizálásával.
•
A várossá nyilvánítás a minősített falusi vendéglátókat (napraforgós) hátrányosan érinti, mert elesnek az igénybe vehető adókedvezménytől és fizető vendéglátókká minősülnek át. Ugyanez érvényes a városok tanyás körzeteire is.
•
Gondot jelent a helyi engedélyezési lehetőségek hiánya.
•
Nincs kellően körülhatárolva törvényileg, hogy a vendéglátás, vendégfogadás, turizmus különböző ágai és szolgáltatásai mit takarnak, milyen előírásoknak kell megfelelniük. Milyen tevékenység után, ki milyen címen igényelhet támogatást, vagy kedvezményt.
•
Nagyon sok szakhatósági engedély szükséges a kezdéshez és ezeket a feltételeket nehéz előteremteni mindamellett, hogy kicsi az ágazat jövedelmezősége. A szabályozásnak sok indokolatlan része van, mivel ezek a termékek veszélyesek legkevésbé az emberi szervezetre. Az ágazatban túl sok a napi adminisztráció, amely túl nagy terheket ró a vállalkozásokra.
2.7.2. 7/c: Humán erőforrás probléma
A 97 vizsgált kistérség közül 40 adott értékelhető választ. Ebből a válaszadók szerint 14 térségben nem jelent gondot a megfelelő humán erőforrás hiánya. 26 kistérségben problémát jelent a megfelelő képzettség hiánya. Jellemzően a következő válaszok érkeztek: •
Az érdeklődőknek hiányzik az alapvető vállalkozásindítási és irányítási ismerete, pályázati ismerete valamint a témához kapcsolódó szakismerete. A témában meghirdetett - térítésmentes! és alacsony költségtérítéses (10%) - előadásokat vagy képzéseket nem vagy csak nagyon kis számban vették igénybe.
24
•
A tradicionális szakmákat űző emberek többnyire idősek, ugyanakkor nincs megteremtve a hagyományok, tapasztalatok átörökítésének módja. A munkába bevonható embereket nehéz megnyerni a hagyományok ápolására, esetleg bemutató műhelyek és gazdaságok kialakítására.
•
A szakképzet humánerő-forrás több területen hiányosság. Általánosságban legnagyobb hiányosság az idegennyelvtudás. Az újonnan megjelenő szakmák hiányossága pl.: PR, HR, kereskedelmi, idegenforgalmi ügyintézők.
•
A képzett szakembereket a főváros és a nagyobb városok elszippantják a vidéki térségekből jobb megélhetési lehetőséget ajánlva.
•
Szükség lenne a népi hagyományos ismeretek átadására a fiatalok számára akár az oktatási rendszerbe beépítve.
•
Képzettség mellett a gyakorlat és a rátermettség hiányzik leginkább.
•
Javaslat nem OKJ-s, de alapfokú képzés biztosítása a falusi vendégfogadóknak, figyelembe véve a helyi specialitásokat. Szükséges legalább kistérségenként 1 fő turisztikai referens alkalmazása, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége minősítői szaktanácsadói háttér igénybevétele (minőségi követelmények egységesítése és a minőség biztosítása érdekében), ill. a visszaellenőrzések rendszerének kidolgozása a szakemberek által.
•
OKJ-s képzések folynak a térségben, de főleg a tanyai gazdálkodók úgy gondolják, az őstermelői igazolvány elegendő a tevékenység folytatásához.
•
Egyetlen önkormányzatnál sem dolgozik kizárólag turizmussal foglalkozó munkatárs.
•
Legnagyobb probléma az idegennyelvtudás hiánya.
25
2.7.3. 7/d: Helyi kezdeményezés hiánya
Kevés értékelhető válasz érkezett. Legtöbben nem, vagy nem a feltett kérdésre válaszoltak. Az értékelhető válaszok közül (30 db) 19-en jelezték, hogy a helyi kezdeményezések hiánya problémát jelent a térség turisztikai lehetőségeinek kihasználásában.
A jellemző válaszok a következők: •
Nehéz az embereket bárminemű változtatásra, változatos turisztikai látványosságok bemutatására rávenni. A jó ötletek csak néhány kisebb csoportot visznek előre, de kevés az eredményesen végződő példa. A helyi kezdeményezés sikertelensége szégyen, és elrettent az újrakezdéstől. Gyakran találkozik a jó ötlet, pesszimista, belefáradt helyi vezetéssel. Sok helyen nincs ma már jó, településen belüli vagy közeli követnivaló példa. Nincs gyakorlati bemutató, helyi tudást átadó hely, kevés a lelkes csoport, hálózatok kialakítása a közös érdek megtalálásán bukik el gyakran. Ahol nincs
misszionárius
képességekkel
megáldott
zászlóvivő,
ott
a
kezdeti
kibontakozásokat a helyi pesszimizmus elfolytja. •
Jelenleg a térségben nincs meg az összefogás és a kezdeményezés. Működnek ugyan civil szerveződések melyek igen aktívak, de sajnos a forráshiány miatt csak vegetálni tudnak.
•
A települések képviselő testületeinek, vezetőinek, a kistérség vezetőinek bátorítása, támogatása nélkül kevesen kezdenek ilyen tevékenységekbe, ahol a települési önkormányzatok helyi adókedvezményekkel nem támogatják a falusi turizmust, a tájjellegű ételek készítést. Egymástól néhány km-re levő, hasonló adottságú településeken az önkormányzat támogatása nélkül, szinte alig lelhető fel a falusi
26
vendéglátás. A helyi önkormányzatoknak ugyanakkor korlátozottak az anyagi és egyéb lehetősége, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket. •
Eddig nem volt olyan összefogó erő, mely a helyi kezdeményezéseket koordinálná, elősegítené. Talán erre lehetőség nyílik majd a Leader+ kapcsán megalakult vidékfejlesztési akciócsoport révén.
2.7.4. 7/e: Egyéb okok •
Hiányzik az egységes, a térséget összefogó idegenforgalmi marketing.
•
Hiányzik a vállalkozásindításhoz szükséges tőke, kedvező kamatozású hitelek, általában a minimális önrész előállítása is gondot okoz. A költség-haszon számítások alapján ez a tevékenység nehezen megtérülő. A megszerezhető jövedelem nagyon alacsony a ráfordított munka és beruházás arányában, értékében kiegészítő jövedelemként is nehezen elképzelhető.
•
A forráshiány nem teszi lehetővé a szervezett keretek között történő vendégfogadás infrastruktúrájának- szálláshelyek, vendéglátóhelyek, bemutató műhelyek, termek, eszközbeszerzés- kialakítását, a meglévők felújítását sem önkormányzati, sem vállalkozói körben.
•
Hiányzik a turisztikai szolgáltatások megalapozott, egységes minőség-ellenőrzése.
•
A térségeknek nincs egységes rendszerbe foglalt idegenforgalmi programcsomagjuk.
•
Komoly problémát jelent, hogy a néphagyományokon alapuló mesterségek, gasztronómiai értékek nincsenek összegyűjtve. Gyerekcipőben jár a települések közötti együttműködés, az egyes rendezvények összehangolása.
•
A falusi vendéglátók nem ismerik konkrétan, milyen lehetőségeik vannak, mit kérhetnek rajtuk számon, milyen kívánalmaknak kell megfelelniük.
•
Nincs olyan megfelelő fórum a kistérségben, amely felvállalná a falusi turizmushoz kapcsolódó propagáló tevékenységeket, nincs megfelelő információáramlás és tapasztalatcsere.
•
Nem megfelelően menedzseltek a kistérség természeti, épített és népművészeti értékei, nincs összehangolva a turisztikai kínálat a térségben, hiányoznak a térségeket népszerűsítő kiadványok.
27
•
Kevés pályázati lehetőség van az induló vállalkozók számára: A rendelkezésre álló lehetőségek többnyire csak a már működő vállalkozásokat támogatják. Általában azt is kikötik, hogy a turisztikailag már „befutott” térségekből pályázhatnak.
•
Több Tourinform iroda jelezte, hogy szükség van olyan kisebb rendezvények (búcsú, várjátékok) rendszeres megrendezését támogató pályázati lehetőségekre, ahol az elnyerhető támogatási összeg kb. 200-300 ezer Ft.
•
Szükség van a falusi vendégfogadásban résztvevők térségi koordinációjára, látnivalókkal összehangolt programok és szolgáltatások egyeztetése. Akár egy borút mintájára is működhetne a falusi vendégfogadás.
•
A falusi turizmus sikertelenségének okai: tudatosság, kistérségi összefogás, komplex és integrált fejlesztés, tudatos termékkialakítás, profi marketingmunka HIÁNYA! Legnagyobb probléma valamennyi településen a forráshiány (lsd. 7/a). Ezután következnek az infrastruktúra és a szálláshelyek elégtelenségei.
•
Egyes kistérségekben a jelenlegi problémát az odalátogatók hiánya jelenti, amelyet megfelelő térségi marketing munkával lehetne orvosolni.
•
A falusi szállásadás adómentességéhez hasonlóan bizonyos értékhatárig adómentessé kell tenni a turisztikai célú termékértékesítést és a magánétkeztetést.
•
A kistérségeknek meg kell találniuk egyedi arculatukat.
28
2.8. A helyi termékek, falusi vendégasztal szabályozásának hiányából eredő problémák A beérkezett kérdőívekben a következő jellemző válaszok érkeztek a szabályozatlanságból eredő problémákra: •
A szolgáltatások színvonala nem egységes, sok esetben gyenge. Jogszabály híján nincs meg a kerete a megfelelő minőség-ellenőrzésnek. A megbízhatatlan, sokszor alacsony minőség jelentősen rontja a térségek turisztikai vonzerejét.
•
A jelenlegi szabályozás elrettenti a szállásadókat a vendéglátástól, ezzel csökkenti a helyi termékek belső piacát. Gátolja a termelőket abban, hogy termékeiket helyben feldolgozzák és értékesítsék.
•
A házi készítésű, magas minőségű helyi termékek hozzájárulnak egy térség identitásához, turisztikai sajátosságához és vonzerejéhez. A szigorú szabályozás, illetve a házi készítésű élelmiszerek helyi értékesítésének szabályozatlansága miatt a térségek ezt a vonzerőt nem tudják kiaknázni.
•
A vendégfogadás elengedhetetlen része az étkezés, az eddigi tisztázatlan, ill. tiltó szabályozások megnehezítették az idelátogatók széleskörű kiszolgálását. A helyi, tájjellegű népi ételek, étkezési szokások megismertetésének lehetősége vonzerőt jelenthet az érintett települések szempontjából.
•
A szigorú és költséges szabályozás miatt a falusi vendéglátók kénytelenek jelentős kockázatot vállalva illegális tevékenységet folytatni azért, hogy a hozzájuk érkező vendégek igényeit és elvárásait kielégítsék (pl: biztosítanak részükre ellátást).
•
A szabályozás hiánya két dolgot eredményez(het): 1.) a nem kellő elhatározással rendelkező termelők nem mernek belefogni a kérdéses tevékenységekbe. 2.) a szabályozás, normák hiányában a termékek, a szolgáltatások nem képeznek homogén minőséget, nem mindegyike ér el egy minimum szintet (bár ezt a piaci mechanizmusok nagy valószínűséggel kiszűrik), ezért az igényes vásárlók nem fordulnak mindig bizalommal ezen termékek, szolgáltatások felé.
•
Több szállásadó szerint is probléma, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a szállásadás nélküli étkeztetést. Tekintettel arra, hogy közel háromszor annyi vendégházi szálláslehetőség van egyes kistérségekben, mint amennyiben lehetőség van étkezésre, elég sok helyen felmerült az igény a „bérétkeztetésre”, illetve esetleg
falusi vendégasztal biztosítására a városi lakosság számára. Erre kínálat és kereslet egyaránt mutatkozik. •
Egyértelmű és betartható szabályozás nélkül kevesen nyitnak e tevékenység felé. A helyben készített termékek minőségének ellenőrzésére és szabályozására (a megfelelő minőség végett) mindenképpen szükség van.
•
A helyi kistermelők és magánszemélyek nincsenek tisztában a törvényi előírásokkal, a rájuk vonatkozó jogszabályokkal, melynek oka elsősorban az, hogy nincs egy szakmai szerv, mely folyamatosan tájékoztathatná az érintetteket. Az információ hiánya csökkenti a piacra jutás esélyeit. További nehézségeket okoz, az, hogy a szükséges bevizsgálások megdrágítják a piacra kerülést.
•
A szabályozatlanság csökkenti a vállalkozó kedvet. A falvakba érkező látogatók (akár több száz/ezer pl. Magyarlukafán a Vendel-napi Búcsún) ellátása megoldatlan.
•
Ha elsorvad a falusi vendéglátás, az falusi turizmus uniformizálódásával jár.
•
A keretek és szabályok hiánya gátolja a humánerőforrás következetes fejlesztését. A minimum
feltételek, valamint
az
egységes
szabályozás
hiánya
régiónként,
megyénként, településenként más és más megoldásokat szülnek. Amit valahol megengednek az más vidéken tilos! A "hivatalok" kénye-kedvére vannak kiszolgáltatva a vendégfogadók. •
Több őstermelő, helyi kis területen termelő nem kapcsolja be a helyi hagyományos termékét
az
idegenforgalmi
kínálatba,
nem
tudja
ugyanis
az
ezzel
járó
kötelezettségeket felvállalni. Egy több mint száz éves borospince tövében elfogyasztani a helyi élelmiszereket nem hasonlítható össze azzal, ha előre csomagolt élelemmel várja az ott szállást adni nem tudó szőlősgazda a vendéget.
30
2.9. Igény a falusi vendégfogadó tevékenységet szabályozó rendelkezésre
A vizsgált 97 kistérségből 72 adott értelmezhető választ a kérdésre. 10 elutasítja az új jogszabály szükségességét. A válaszadók 64%-a, 62 kistérség az új jogszabály szükségességét támasztja alá (20. ábra). 20. ábra Igény a falusi vendégfogadó tevékenységet szabályozó rendelkezésre nincs értékelhető válasz; 25; 26%
van ; 62; 64%
nincs; 10; 10%
Néhány válaszadó megindokolta a falusi vendégfogadó tevékenységet szabályozó rendelkezés szükségességét. A jellemző indokok a következők voltak: •
Szükséges lenne a minimum követelményrendszer konkrét meghatározása, amely egységesítené az ellenőrzést és a minőségbiztosítást.
•
Átláthatóbbá tenné a falusi vendéglátó tevékenységet, megkönnyítené az esetleges helyi vállalkozások beindítását.
•
Konkrét speciális szabályozó rendszerre feltétlenül szükség van, de az esetleges túlszabályozás tovább nehezítené az ágazat helyzetét, az így is lassú fejlődését, terjedését visszavetné. Az átlátható, értelmezhető és könnyen betartható szabályozás, a viszonyok tisztázása megkönnyíti a döntést az ágazattal foglalkozni kívánó, többségében egyszerűbb emberek számára.
31
2.9. Tartalmi javaslat a készülő szabályozással kapcsolatosan
Azok közül a térségek közül, amelyek szükségesnek tartják a falusi vendégfogadással kapcsolatos szabályozás bevezetését, néhányan konkrét javaslatot tettek a rendelkezés tartalmára vonatkozóan. Ezek jellemzően a következőket tartalmazták: •
Fontos az egységes minőségi szolgáltatás keretének megteremtésére. Legyen közérthető, ne tartalmazzon túlzott, teljesíthetetlen előírásokat, a szabályok betartása terén biztosítson türelmi időt.
•
A hatósági előírások csak a legszükségesebb minimum feltételeket tartalmazzák úgy, mint az EU korábbi tagállamaiban. A készülő szabályozás teljes körűen helyezze helyi szintre az engedélyek kiadását, legyen lehetőség egyszerűsített eljárásra.
•
A falusi vendégasztal szabályozását a FATOSZ által kidolgozott módon javasolt elfogadni.
•
A szigorú, sokszor túlbonyolított, átláthatatlan előírások helyett az alapvető élelmiszerbiztonsági feltételek meghatározását olyan szempontból vizsgálják és módosítsák, hogy az a falusi vendéglátást vállaló emberek számára is teljesíthető legyen.
•
A falusi szálláshelyek körét a vidék jellege szerint kellene meghatározni. Az élelmiszerek előállításával, a vendéglátással kapcsolatos előírásokat a vendéglátás, értékesítés kapacitásához, módjához, időszakosságához lehetne igazítani. Szabályozni szükséges, hogy a vendégfogadó tevékenységhez, illetve turisztikai programokhoz kapcsolódóan, helyben előállított termékek milyen csatornákon keresztül, vagyis hol, mikor, milyen körülmények között értékesíthetőek.
•
A csak étkezési céllal, illetve látogatási céllal érkező turistákat is ki lehessen szolgálni, ne csak az éjszakájukat ott töltőket.
•
Részletes, széleskörű tájékoztatás szükséges az új szabályzásokról, akár képzések formájában is.
•
Bizonyos értékhatárig adózás alóli felmentés javasolt.
•
A falusi vendéglátásban, a helyi specifikus termékek előállításában érdekeltek véleményét javasolt beépíteni a készülő szabályozási rendszerbe.
32
•
Lényeges, hogy a készülő jogszabály ne csak legalizálja, hanem ösztönözze a turizmusból (is) élőket a falusi vendéglátó tevékenység kibővítésére.
•
Nem tartják szerencsésnek a falusi szállásadás és a falusi vendégasztal szolgáltatás merev szétválasztását, mivel a gyakorlatban ezek együtt jelennek meg. Egységes tevékenységként kell kezelni ezeket.
•
Új minősítési ill. élelmiszerbiztonsági rendszer bevezetése szükséges, amely, kizárólag a falusi vendégasztal keretében hagyományos módon előállított termékekre vonatkozik. Ezek az előírások egyszerűen teljesíthetők és ellenőrizhetők legyenek, amely garanciát jelent a fogyasztónak is, de könnyebbséget a falusi vendéglátónak.
•
A falusi vendégfogadó turisztikai egységek besorolása ne a település közigazgatási formájától függjön (városban nem lehet!), hanem a tevékenység folytatásától. Falusi vendéglátásra az a turisztikai egység legyen jogosult, amely a falusi turizmus jogszabályában előírt tevékenységeket folytatja (család együtt lakik a vendégekkel, együtt étkeznek, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak, saját termékeiket dolgozzák fel és kínálják a vendégeknek).
•
Ugyanaz a falusi vendégfogadó, aki szállást és étkezést ad, nyújthasson a vendégasztalhoz kapcsolódó tevékenységet is, tehát nemcsak a szállóvendégeknek adjon ételt, italt, kézműves terméket, hanem a betérőnek is alkalomszerűen, 15 főig. Ezzel együtt egységesíteni kellene a szállásadás és a vendégasztal tevékenységénél a 15 fős limitet, tehát a 10 fős, kedvezményes falusi vendégfogadást is fel kellene emelni 15-re. Csak természetes személy végezhesse ezt a tevékenységet (alapítvány, egyesület ne!). Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által összeállított és megtartott, nem OKJ-s végzettséget adó tanfolyam elvégzése, amelyben az ÁNTSZ is megtartja 6 órás továbbképzését.
•
A sajátkészítésű kis mennyiségű házi termékekhez ne kelljen bevezetni a HACCP-t.
•
Legyenek kisközségi fejlesztési inkubátor műhelyek, amelyekben kipróbálhatják magukat gyakorlatban az ötletet hozók, és segítséget kapnak ügy-, és üzletvitelhez, valamint a kereskedelemhez. Itt a képzettebb lakosság is helyben hasznosíthatná tudását.
33
•
A kapcsolódó szolgáltatásokra (pl. sajtkészítésre) vonatkozó követelmények csak egy bizonyos mennyiség elkészítése és értékesítése után vonatkozzanak a falusi vendéglátást végzőkre.
2.9. A falusi vendégfogadással kapcsolatos egyéb problémák, megjegyzések, vélemények, javaslatok A válaszokban jobbára a 7-10 kérdésekre adott válaszok ismétlődtek. •
Nagyobb támogatási forrásra lenne szükség.
•
A városi rang helyett a település lélekszáma határozza meg, hogy ki kerüljön a falusi vendéglátói körbe, pl: a 10 000 fő alatti településen működő - az eddigi feltételeknek megfelelő szállásadók. Ezek az egykori falusi vendéglátók a fizető vendéglátás feltételeinek nem igazán felelnek meg.
•
Még mindig probléma, hogy a helyi lakosok idegenkednek a falusi vendéglátástól, ezért továbbra is szükséges a falusi vendéglátás népszerűsítése a potenciális szállásadók között.
•
Problémát okoz a vendéglátók nyelvi ismereteinek hiánya, ami nehezítheti a vendéglátást külföldi turisták esetében. Ezt a hiányosságot a nyelvi képzéseken való részvétel támogatásával lehetne csökkenteni.
•
A munkanélküliek átképzésével bővíteni lehetne a területen található kézműves és népi mesterségek körét. Így megőrizhetőek a még élő népi mesterségek is, feléleszthetőek a már eltűnt tevékenységek, valamint bővülne a turisztikai kínálat.
•
Ösztönözni lehetne a kisebb-nagyobb kereskedelmi láncokat, és az egyéb kereskedőket, hogy a boltjaikban adjanak helyet az adott térségben előállított helyi termékeknek. Ha a termékeket helyben állítják elő, azzal munkahelyeket is teremtenek. Ezt fontos kihangsúlyozni, mert ezzel a helyi lakosok is érdekeltekké tehetők a helyi termékek vásárlásában, ami viszont biztosíthatja a termék előállításának fennmaradását.
•
Összefogás támogatása szükséges, pl.: több település már el tud tartani egy képzett szakembert.
•
Fel kell hívni a lakosok figyelmét, hogy egymásra kell építeni a szolgáltatásaikat, így nagyobb siker érhető el, mint ha mindenki a saját gyertyája fényét őrizné csak. Ehhez a non-profit szervezetek számára olyan pályázatokat kell kiírni, ami segíti a tematikus 34
utak kialakítását, közös szóróanyag elkészítését, közös értékesítési lehetőségek kiépülését, kiállításokon való részvétel segítését, egyáltalán a térségi koordinációt. •
Egyes falusi vendéglátók sérelmesnek tartják a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-nek azt az intézkedését, miszerint a falusi vendéglátó nem építheti be az amúgy is szolid szállás-áraiba azt a 6%-os ügyleti jutalékot, amit a Kft tőle levon az üdülési csekk értékéből kezelési költség címén.
•
Egy egységes védjegy kialakítása. Védjeggyel rendelkezhessen mindenki, akik a megfelelő szakhatósági (egészségügyi) engedélyekkel rendelkeznek.
Azok a
gazdálkodók, akik valamilyen termékkel rendelkeznek, ezzel a védjeggyel árusíthassák termékeiket. •
Javasolt az adómentes határérték megemelése, a vállalkozói kedv növelése céljából is.
•
A Falusi Vendégasztal koncepció nagyon hasznos, hiszen sok európai országban ez a forma adja a vidéki turizmus különlegességét. Ma már nemcsak azért mennek vidékre a turisták, hogy valamit megnézzenek, hanem jó szálláshelyen különleges ételeket, italokat fogyasszanak, s ezután a falusi emberekkel találkozzanak. A hazai rövidlátó jogi, élelmezéshigiéniai és adózási szabályozás a mai napig gátolja ennek a vidéki vendéglátási formának az alkalmazását. Hihetetlen probléma, hogy a környező falvakban készített kecskesajtok, házi főzésű lekvárok, száraztésztát, mangalica termékek, borok, házi pálinkák nem kerülhetnek árusításra még a faluba érkező vendégek között sem. Ez rendkívüli mértékben gátolja a nagyon kis pénzből éldegélő falusi emberek jövedelem kiegészítését.
•
A falusi vendéglátást támogatná, ha egy bizonyos lakosságszám felett, vagy kistérségenként lenne legalább egy idegenforgalommal és településmarketinggel foglalkozó szakember. Optimális esetben a szabályozás meghatározza a szakemberek finanszírozásának potenciális forrásait is. Igényként fogalmazódott meg továbbá, hogy az önkormányzatok rendelkezései támogassák az idegenforgalmi tevékenységet, pl. utcakép javítása, térképek.
•
Szükség
van
magas
megszervezésére,
színvonalú
érdekvédelmi
oktatások
szervezetek
minél
szélesebb
létrehozására,
körben
falusi
való
turisztikai
egyesületek számának, illetve a meglévő egyesületek tagjainak bővítésére, civilek széles körű bevonására. •
A vendéglátás minőségi javítása, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, turisztikai programcsomagok kialakítása szükséges elsősorban ahhoz, hogy szembetűnő
35
eredményeket lehessen elérni, de ezek mellett az összehangolt, térségi marketing tevékenység fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni. A falusi vendégasztal bevezetése, mint az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése képzelhető el, egyben munkalehetőséget, jövedelemszerzési lehetőséget teremtve a kistérségi falusi lakosság körében. A falusi vendégasztal szolgáltatásnak a falusi turizmussal jellemzett turisztikai térségekben létjogosultsága van. Szabályozásának kialakítása valóban az érintettek bevonásával kell, hogy történjen. •
A falusi vendégfogadás infrastrukturális feltételei sok településünkön még nem adottak, fejlesztésre szorulnak. Egyre több vendég, - ráadásul üdülési csekkel fizető szeretne étkezni a falusi szálláshelyen. Az étkeztetés viszont más szakképesítést igénylő
vendéglátó-ipari
tevékenység,
amelyre
különféle
hatósági
előírások
vonatkoznak, amelyek betartása falusi vendégfogadásban nem indokolt, ráadásul nem megoldható.(pl. bográcsos ételek, kemencében sültek, kerti finomságok kínálata). •
Javaslatok a falusi vendégasztalhoz: Kerti finomságok címmel növények ismertetése a termesztéstől a főzésig. Növényi eredetű élelmiszerek sokrétű felhasználásának bemutatása: o
szalámikat kiváltó különféle pástétomok tálalása,
o nagyobb tápértéket jelentő gabonafélékből készített kenyérféleségek, o kemencében sültek: béles, lángos, rétes, felfújtak tálalása, o parasztkonyha fűszereivel ízesített ételek zöldségekből fasírozott, krumplis különlegességek, elfelejtett főzelékek, nyers salátafélék, o a
jó
bor
mellé
gyógynövények,
gyümölcsökből,
virágokból
tea
különlegességek, ismertetve ezek élettani hatásait, o tartósítószer
és
cukormentes
befőzéssel
készített
lekvárok,
befőttek,
a
turizmus
gyümölcslevek kóstoltatása, o különféle olajos magvak, aszalt gyümölcs kínálata. •
Szükséges,
hogy
élesen
és
láthatóan
elhatárolódjanak
szabályozásával és fejlesztésével kapcsolatos tárcafeladatok.
36
falusi
3. Következtetések, javaslatok A válaszokból kiolvasható üzenetek: 1. Rendkívül alacsony azoknak a településeknek az aránya, ahol a falusi életmód bemutatására
alkalmas
élelmiszertermékek
tevékenységet
értékesítésével,
folytatnak
falusi
(16%),
vendégasztal
illetve típusú
ahol
helyi
szolgáltatással
foglalkoznak (10%). Ezeket a tevékenységet ösztönözni szükséges, hiszen az egyéb látnivalókon kívül ezek jelentik a vidék legjelentősebb vonzerejét, turisztikai értékét. 2. Javasolt ezen tevékenységek egységes és egyszerű jogszabályi kereteinek kialakítása, amely figyelembe veszi a tevékenység jellegét, a jelenlegi szabályokhoz képest engedményeket biztosít, így lehetővé teszi a falusi gazdaságok bevonását a turizmusba. 3. Szükséges a falusi vendéglátó tevékenység egységes minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és működtetése. 4. Javasolt a falusi magánszállásadók SZJA kedvezményét kiterjeszteni a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevételére is, bizonyos értékhatár alatt. 5. A falusi és agroturizmus komplex fejlesztését lehetővé tevő ösztönző rendszerek szükségesek. Hiányzik a térségi integráló szervezet, amely felvállalja a szolgáltatások és
programok
összehangolt
fejlesztését,
a
különböző
szolgáltatások
együttműködésének erősítését és hálózatba kapcsolását, a térség egységes és hatékony marketingjét és promócióját, a falusi turisztikai vállalkozásoknak nyújtott tanácsadást. 6. A kedvezményes képzések rendelkezésre állása mellett egyéb ösztönzők is szükségesek (pl. pályázati rendszerek feltételei) amelyek előmozdítják a falusi és agroturizmussal foglalkozók részvételét a képzéseken. 7. A sikeres példák és jó gyakorlatok bemutatása kimozdíthatja a potenciális szolgáltatókat a jelenleg tapasztalható apátiából.
37
