A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál gazdasági hatása Elıszó A Turisztikai Világszervezet januárban közzétett elırejelzése szerint a gazdasági világválság következtében idén Európában 2 %-os visszaesés várható a nemzetközi turistaérkezések számában. A válság kedvezıtlen hatásai alól Magyarország és a magyar turizmus sem vonhatja ki magát. Megállapítható azonban, hogy a turizmus a gazdaság más ágazataihoz képest jobban ellenáll a negatív folyamatoknak, vagyis a válság ellenére továbbra is sokan fognak utazni, ha „érdemes" és van „vonzerı". Az ország beutazó turizmusában 5 % körüli visszaesést prognosztizáltak a szakemberek. Az elırejelzések szerint a válság leginkább Budapestet érintette. Azonban a vidéki városoknak és a kistelepüléseknek is számolni kellett egyfajta visszaeséssel, ami a fesztiválok látogatottságát illeti. Mindezek tükrében találtuk nagyon fontosnak, hogy idei fesztiválunk, mely az elızı évekhez képest annyiban jelentett változást, hogy nemzetközivé vált, minden eddigit felülmúló vonzerıvel bírjon a programok színvonalát és színességét illetıen. Országos viszonylatban az elmúlt évben a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2.9 nap volt, ugyanakkor a fesztiválra érkezı vendégek tartózkodási ideje ennek duplája. Az átlagos költésük ötcsillagos szállodában 21 ezer Ft/nap, négycsillagosban 8400 Ft/nap, míg a falusi vendéglátás szolgáltatásait igénybe vevık esetében 3.000 Ft/nap. A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztiválon részt vevı Lengyelországi és Szlovák vendégek átlagos tartózkodási ideje 4 nap volt. Elhelyezésük falusi vendéglátóknál történt.
1. A FESZTIVÁL SZEREPE A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉBEN 1.1 A fesztivál ára és haszna A fesztivál, -így a Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál is- sokba kerül. Elsısorban nem a közvetlen gazdasági haszon reményében szervezıdött. Megvalósító a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete, összefogva a Varsányi Faluszépítı Hagyományırzı és Kulturális Egyesülettel, valamint a helyi önkormányzattal. A fesztiválok túlnyomó többsége veszteséges és ezért jelentıs mértékő, jellemzıen közpénzi (pályázati) támogatásra szorul. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fesztiválok rendkívül széles skálán járulnak hozzá – közvetve vagy közvetlenül – a gazdaság élénkítéséhez. A fesztiválok gazdasági szerepe az idegenforgalomra gyakorolt hatásuk révén a legszembetőnıbb.
1
Ezek az alábbiak: A „fesztiválturisták” a legtöbbet költı vendégek közé tartoznak. A fesztiválok erısítik a turisztikai célpontok, desztinációk vonzerejét. A más célból érkezı turistáknak pótlólagos programot kínálnak. Alkalmasak az idegenforgalmi szezon meghosszabbítására. A fesztiválok által generált forgalom széles skálán helyezkedik el a közvetlen jegybevételtıl a látogatók utazási költségéig.
2. A VARSÁNYI Önkormányzat szerepe a fesztiválok szervezésében Kiemelt figyelmet érdemel a két végpont a fesztiválszervezı és az állam között elhelyezkedı helyi önkormányzat. A településen elköltött pénzbe a vendégek kiadásai mellett beletartoznak a fesztivál elıkészítésével és lebonyolításával összefüggésben helyben kifizetett összegek is. -A rendezvényterület elıkészítése. (közhasznú munkások, az önkormányzat alkalmazásában) -Színpad építés (ácsok, asztalosok) -A Mővelıdési Ház nyitvatartása.(öltözık, kiállítási terület, mosdók) A bevételen lemérhetı gazdasági hatások mellett fontos a fesztiválok befolyása a foglalkoztatásra. Igen széles a munkáknak az a skálája, amelyen a fesztiválok állandó vagy ideiglenes jellegő foglalkoztatást nyújtanak a szervezıktıl és a szerzıdött mővészektıl a technikai személyzeten (szállítók, takarítók, büfések, biztonsági emberek) át a kapcsolódó munkahelyekig, ami a reklámgrafikustól a benzinkutasig terjed. Fontos az az áttételes gazdasági haszon is, ami oly módon éri a települést, hogy nı az ismertsége és vonzereje a turisták, a befektetık, a fejlesztık szemében. Valamilyen szinten minden fesztivál magára vonja a média figyelmét, több eséllyel vonz fontos újságírókat, mint egy sor egyéb természető politikai, gazdasági vagy társadalmi esemény. 2.2 Mi mennyi? Azzal párhuzamosan, ahogy nı a fesztiválok száma és súlya Nógrád megyében, egyre inkább figyelmet kell fordítani a gazdasági hatások mérésére. A viszonylag könnyen áttekinthetı „kiadás” oldallal szemben a „bevétel” számszerősítése sokkal nehezebb. A közvetett hasznot különféle számítási kombinációk révén lehet megbecsülni. A legismertebb módszer, hogy egy átlagos vendég költését szorozzák föl a látogatók létszámával. Ez az Agroturisztikai Fesztivál esetében kb. 3.000 látogató X 3.000 Ft, tehát 9.000.000 Ft. A fesztiváloknak olyan tovagyőrőzı gazdasági hatásai is vannak, amelyek önmagukban nem is számszerősíthetık, értékük csupán a lehetséges behelyettesítık megbecsülésével körvonalazható. Például: ha nem lenne fesztivál, milyen alternatív eszközzel, ráfordítással lehetne elérni, hogy a településen élık készséget szerezzenek a vendégfogadás, kiszolgálás, rendezvényszervezés stb. megannyi területén; kulturáltabb, toleránsabb munkaerıvé váljanak, ami az esztendınek a fesztiválon kívüli maradék 51 hetén is érvényre juthat?
2
Egyértelmően megfogalmazható, hogy a fesztiválok erısítik a lokálpatriotizmust, aminek szintén van áttételes gazdasági haszna, hiszen kedvezıen hat a település külsejére, állapotára, vonzerejére. A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál esetén megállapítható, hogy a rendezvény napján keletkezett bevételek mindenképpen pluszt jelentenek a vendéglátóegységeknek, hiszen más napokon ennyi ember- sıt egyetlen ember- sincs e területen. A közeli vendéglátóegységeknek a forgalma pedig -a rendezvényen kívüli napokon is – minimális. A fenti példákból is belátható, hogy a hatásokat lehetetlen tökéletesen kiszámolni, vagy oly körülményes és annyi adatot igényel, ami nincs arányban az így nyert információ értékével.
3. A külföld tapasztalatai Az angolszász országokban az élménytársadalom jegyében óriási keletje van a fesztiválturizmusnak. Sok kutatást szentelnek a témának és nyelvi okokból ezek a leginkább hozzáférhetıek. Talán a legismertebb, legjobban bevezetett európai fesztivál az edinburghi, melyet az 1940-es évek óta tudatosan fejlesztenek. Ma két fı részbıl áll, a tradicionális Edinburgh International Festival-ból, ill. a Fringe Festival-ból. Ezeken évente több mint egymillió jegyet értékesítenek (összehasonlításul: az athéni olimpián három millió jegyet adtak el). A hathetes eseménysorozat által generált közvetlen árbevételt 120 millió fontra becsülik és 27 ezer embernek ad munkát, így jelentıs részét teszi ki a város évi mintegy 1 milliárd fontos turisztikai árbevételének. 2002-ben felmérték az eseményeken résztvevıket: 43 % helyi vagy környékbeli, 18 % nem odavalósi skót, 21 % jön az Egyesült Királyság más részérıl és 17 % a külföldiek aránya. Az átlagosan eltöltött éjszakák száma 8 volt. A fesztivál-turizmussal párhuzamosan nıtt a városban a kongresszusi idegenforgalom. A konferencia-turizmussal foglalkozó nemzetközi szervezet ma a várost a világ elsı 15 konferenciavárosa között tartja nyilván. Az angol Arts Council 2003-ban fölmérte East Midlands 11 fesztiválját. A 11 rendezvény teljes, támogatásokat is magába foglaló bevétele kb. 1 millió font volt. Az egy fesztiválra esı átlagos bevétel valamivel 30 millió forintnak megfelelı angol font volt. A bevétel közel harmada származott az eladott jegyekbıl, további szők 10%-ot tett ki az egyéb jellegő közvetlen bevétel. A fesztiválok teljes költsége (értelemszerően) ugyancsak 1 millió font körül volt. A kutatók számítása szerint ennek mintegy 57%-a jelentett többletbevételt a településeknek. (Vagyis, a fesztiválok nélkül ennyi forgalomtól és egyéb bevételtıl estek volna el.) A látogatók költése a számítások szerint hétszeresen haladta meg a fesztivál megrendezésével összefüggı bevételeket és kiadásokat. Ennek a mintegy 7 millió fontnak a 60%-át minısítették olyannak, ami a fesztivál nélkül nem került volna elköltésre. Úgy találták, hogy minél messzebbrıl jött a vendég, annál többet költött. (A 20 mérföldön túlról jöttek átlagos költése 81 font volt, szemben a helyben és közel lakók 21 fontos átlagával.) A pénzbeli haszon mindkét formáját átszámították a munkahelyekre is. Eszerint a fesztivál közvetlen kiadásai vélhetıen 29-cel, míg a közvetett kiadások további 210-zel növelték meg a régió teljes éves foglalkoztatási adatát.
3
Egy másik tanulságos eset a Cheltenham önkormányzat által végeztetett vizsgálat, amely a város fesztiváljainak gazdasági hatásait mérte fel. A kb. 90 ezer lakosú városban évente tizenhárom fesztivált rendeznek, az év minden ötödik napjára jut egy. Kiugró jelentıségő a vadászati fesztivál márciusban 150 ezer résztvevıvel, a tavaszi és ıszi irodalmi fesztiválok, több mint 50 ezer résztvevıvel és a nyári zenei fesztivál 18 ezer résztvevıvel. A felmérés szerint 370 ezer jegyet adnak el, kb. 200 ezer résztvevınek. Az évi 79 fesztivál-nap alatt összesen 27 millió fontot költenek a résztvevık, ami átlagosan napi 340 ezer fontnak (kb. 120 millió forintnak!) felel meg. Az indukált költéseket is figyelembe véve az összes helyi gazdasági bevételt mintegy 34 millió fontra becsülik. Hatféle költségtényezı felállítására került sor melyek becsült aránya zárójelben olvasható: • közvetlen jegyeladás (kb. 24%) • helyi közlekedés, ideértve a parkolást is (6%) • szállásköltség (23%) • élelmezés (23%) • árusítás és szolgáltatás a fesztiválon (20%) • egyéb vásárlás (4%). Minden egyes résztvevı 140 font (közel 50 000 forint) bevételt jelent a helyi gazdaságnak. A fesztiválok gazdasági jelentısége nagy szórást mutat: a vadászati fesztivál a maga három napjával (és egy jelentıs lóversennyel) az összes bevétel mintegy felét hozza, vagyis 15 millió fontot, míg a kicsi népmővészeti fesztivál csak kb. 25 ezer fontot. A nagy mővészeti fesztiválok (jazz, irodalom, zene, tudományok) összesen 40 napig tartanak, mintegy 100 ezer eladott jeggyel és kb. 55 ezer résztvevıvel. A vizsgálat szerint a fesztivállátogatók 21%-a töltött el legalább egy éjszakát a városban, és ezek kétharmada fizetett a szállásért, egyharmaduk pedig rokonoknál és barátoknál aludt. A helyi önkormányzatnak a fesztiválok mintegy 300 ezer font többletkiadást jelentenek. Ezzel szemben több mint 3 millió fontra teszik a négy nagy mővészeti fesztivál gazdasági eredményét (s erre jön a többi rendezvény közvetlen és becsült haszna).
4. A hazai tapasztalatok A fesztiválvendégek költési adataihoz közönségvizsgálat révén lehet jutni. Egy kutatás keretében hat fesztiválon végeztek felmérést. A Magyarországi példákon szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a költési arány, messze jár a kölföldi példákon keresztül bemutatottaktól. A borkultúrához kapcsolódó két rendezvény az ami nagyobb átlagos forgalmat generál, mint az átlagos East Midland-i fesztiválok! Egy látogatóra számított átlagos költés (ezer forint) Budapesti Bor- és Pezsgıfesztivál 36,6 Keszthelyi Táncpanoráma 14,7 Pécsi Napok 11,7 Szolnoki Mővészeti Hetek 12,7 Tokaji İsz 27,6 Nálunk is érvényes az az elv, hogy a messzirıl jövı vendég többet költ. Különösen, ha a fesztivál volt az utazás célpontja: Pécsett és Szolnokon az ilyen résztvevık közel kétszeresét költötték az átlagnak. 4
A magasabb költés nemcsak a máshonnan érkezık magától értetıdı közlekedési és szállás-kiadásai miatt áll elı, hanem mert a fesztivál miatt a településre látogatók többet szánnak belépıjegyek vásárlására, étkezésre és egyéb programra is. A szolnoki rendezvény helyi érdekőnek bizonyult, amennyiben az ottani költés 93%-a a jegyekben testesül meg, a maradék szők 7% emlékeztetett idegenforgalmi kiadásra. Tokajban annyit költöttek vásárlásra, mint szállásra és étkezésre együtt, míg a budai borfesztivál vendégei átlagban közel 10 000 forintot hagytak a szállodákban. 4.1 A varsányi Nemzetközi Agroturisztikai Fesztiválon jellemzıen az alábbiakra költöttek: -étkezés 50% -lovaglás, hintózás 15% -falumúzeumi belépı 15% -kézmőves termékek vásárlása 10% -egyéb (virág…) 5% -büfé, jégkrém 5% 4.2 A hazai hozzáállás Vajon mennyire tartják szem elıtt a fesztiválszervezık a turizmus szempontját? Egy vizsgálat során a megkérdezett szervezık maguktól a leggyakrabban (26%-nál) ezt a célt említették, de a turizmus szempontja erıs második helyezett volt a zárt kérdésre adott válaszban is: 30% választotta, hogy „növelje az idegenforgalmat”. A helyi gazdaság föllendítését illetve a gazdasági hasznot viszont csak elvétve említik (3 ill. 2%). Ez olyan fölfogást sugall, miszerint az idegenforgalom egyfajta szolgáltatás (szolgálat?), amit nem illendı egy az egyben a gazdasági haszonnal rokonítani. Érdekes az egybeesés azzal az interjúsorozattal, amit 15 fesztivál-rendezı település önkormányzati vezetıjével (esetenként a polgármesterrel) folytattak, a megkérdezık a kapolcsi völgy kis falvaitól Szeged városáig. Kilenc szempontból ötfokú skálán kérdezték a fesztiválok jelentıségét, és körükben is fontosabb a (belföldi) idegenforgalomra tett hatás, mint általában a helyi gazdaságra. Különös, hogy ebben a körben a külföldi turistákra gyakorolt hatást nem sokra értékelik – 3,6. Ha egy település fejlesztési tervében szerepelteti valamely fesztivált, az nagy valószínőséggel a rendezvény gazdasági szerepének az elismerését is jelenti. A felmérés során ebbe is betekintést nyertek a kérdezık. A fesztiválszervezık egyharmada úgy tudja, hogy rendezvény-sorozatuk nagyon fontos pozíciót tölt be a település fejlesztési tervében, és a következı harmad is fontos szereprıl tud. Nehezebb bekerülni a kistérségi és regionális tervekbe: mégis - a fesztiválgazdák tudomása szerint - a fesztiválok 15%-a ezekben is nagyon fontos helyet kapott. 4.3 A munkahelyteremtı fesztivál A magyar fesztiválokon a munkaerı kb. fele-fele arányban oszlik meg a fizetett és az önkéntes közremőködık között, addig a brit fesztiválok esetében 10-90%-os ez az arány: 12 fizetett és 86 önkéntes munkást foglalkoztat egy átlagos fesztivál. Az angolszász országokban az önkéntes munkának társadalmi presztízse és megbecsültsége van, míg a mi kultúránkban ingyenmunkának tekintik azt.
5
A magyar apparátus nagysága valószínőleg részben azzal magyarázható, hogy a fesztiválok fele önkormányzati szervezéső, olyan munkatársak dolgoznak rajta, akik más egyéb munkájuk mellett ezt is végzik. A kiadások szerkezetének összevetése azt mutatja, hogy a kiadásoknak a magyar fesztivál piacon 6%-a, míg a briten 16%-a a szervezık, a személyzet díjazása. Még élesebb e téren a különbség, ha ezt összevetjük azzal, hogy ık hozzánk képest egyharmadnyi fizetett emberrel oldják meg a fesztiválokat: egyharmad annyi ember (45/12) kap háromszor annyi (16/6) részesedést a fesztiválok kiadásaiból. Elképzelhetı azonban, hogy az adatok torzítanak, pl. azért, mert a magyar kiadások egy része a szürke gazdaságon keresztül kerül kifizetésre; mindenesetre innen is kiderül, hogy a magyar fesztiválszervezık zsebébe arányában is jóval több jutna, ha inkább Angliában szerveznének fesztiválokat. Hogy alakult mindez az Agroturisztikai Fesztiválon? Hihetetlen de igaz, hogy 95%-ban önkéntesek végezték a fesztivál szervezését és lebonyolítását. Önkormányzati alkalmazott 1-2 fı volt, de nem folyamatosan. Önkormányzati képviselı: 9fı-bıl 2 fı dolgozott folyamatosan. Összesen kb.40 fı végezte a rendezvényszervezést. 4.4. A fesztiválok és a területi egyenlıtlenségek Az ország szívének túlsúlya ezen a téren is érvényesül: a rendezvények egynegyede a Budapestet és Pest megyét magába foglaló közép-magyarországi régióban kerül megrendezésre. Ezen belül ide összpontosul a komolyzenei és a színházi fesztiválok fele. A fentiekben is említett könnyőzenei fesztiválok háromnegyede viszont a két alföldi régióra koncentrálódik. A népmővészeti és az amatır rendezvények a déldunántúli és a nyugat-dunántúli régiókban valamint Észak-Magyarországon mutatnak valamelyest túlsúlyt. Ez az egyenlıtlenséget mutató tendencia figyelhetı meg az NKA fesztivál-támogatásra fordított pénzeinek megoszlását illetıen is. 47% budapesti ill. Pest megyei – az összes fesztivál bı egynegyedét (28%) kitevı– rendezvényekhez került. A sereghajtó Dél-Dunántúl, az összeg 2%-ával.
5. 2010. „A Fesztiválok éve” A Magyar Turizmus Zrt. 2010-et a fesztiválok évének nyilvánította. Minden bizonnyal ez a lehetıség sok fesztivál szervezınek ad újabb ötleteket. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, -ami a fentiekben is említésre került-, hogy pályázati támogatások nélkül nehézségekbe ütközhetnek a szervezık. Nógrád megyében, -de minden bizonnyal az ország többi térségében is- a LEADER kínál 100%-os támogatást. A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál 2010-ben is megrendezésre kerül, további fesztiválok mellett.
6
