A DUÁLIS KÉPZÉS NAPI GYAKORLATA

2015.

november

1

A DUÁLIS KÉPZÉS NAPI GYAKORLATA Gyakorlati Oktatók Tanácsadója Kedves Olvasónk! A duális képzésben való részvétel kedvező lehetőség a cégek számára, de egyben dilemmákat is okoz. Egyesek szerint megnöveli az adminisztrációt, munkabiztonsági kérdéseket is felvet, és a tanulókkal is másként kell foglalkozni mint, régen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai támogatásával készítettük Önnek ezt a lapot, hogy min-

A szakképzési hozzájárulás változásai A változások többsége 2016. január 1-jén lép hatályba. 2015 folyamán két jogszabály módosításával jelentős változások történtek a szakképzési hozzájárulás szabályozásában. A szakképzési hozzájárulási törvényt a június 4-én megjelent 2015. évi LXVI. törvény, a normatívákról szóló kormányrendeletet pedig a szeptember 10-én megjelent 257/2015. számú kormányrendelet módosította. Írásunkban rövid áttekintést adunk a legfontosabb változásokról. Összességében elmondható, hogy a gyakorlati képzés állami finanszírozása minden gazdálkodói kör esetében növekszik, de eltérő mértékben. Kiemelten támogatott lesz a kkv-szektor. A változások többsége 2016. január 1-jén lép

hatályba. Az ettől eltérő időpontokat az adott jogszabály-módosításnál külön jelezzük. Az egyik legfontosabb változás az ún. egyéb szervezeteket érinti. Amennyiben úgy döntenek, az állami adóhatósághoz történő bejelentéssel szakképzési hozzájárulásra kötelezetté válhatnak úgy, hogy kötelezettségük mértéke nulla forint lesz. Ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik a finanszírozásuk, ugyanis a jelenlegi bonyolult és nehézkes támogatási rendszer helyett, amely 2015. december 31-ével meg is szűnik, a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél már jól működő visszaigénylés útján juthatnak a költségeik fedezetéhez. Kibővül az ún. csökkentő tételek köre a tanulószerződéssel képző hozzájárulásra kötelezettek esetében.

dig friss információk birtokában legyen. Az adó- és munkaügyi jogszabályok értelmezése mellett arra is lehetőség van, hogy kérdezzen szakértőinktől. Lapunk hasábjain cégvezetők, gyakorlati oktatók és tanulók adnak át értékes tapasztalatokat. A kapcsolódó online felületen pedig további hasznos információkat talál. gy

Q

Francz Magdolna szerkesztő www.raabe.hu

Gazdaság, kamarai szakképzés

2–4. oldal

Adózás – Könyvelés

4–6. oldal

Módszereink

7–8. oldal

Arcok

8–10. oldal

Kérdezzük a szakértőt!

11–12. oldal

Folytatás a 4. oldalon szakmai támogatásával

2

GAZDASÁG, KAMARAI SZAKKÉPZÉS

A napló hiányos vezetése pénzbírságot vonhat maga után

A gyakorlati képzés dokumentációja Online elérhető foglalkozási naplók

A 2011. évi szakképzésről szóló törvény kiemelt dokumentumként kezeli a külső képzőhelyen folyó gyakorlati képzést kísérő foglalkozási naplót, 41. § (1) bekezdésében kimondja, hogy „A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.” A jogszabály pontosan meghatározza a foglalkozási napló kötelező elemeit, és a naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskolának értesítenie kell a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a

foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását. A napló hiányos, illetve rendszertelen vezetése komoly szankciókat, akár a képzéstől való eltiltást vagy pénzbírságot is maga után vonhat.

Kamara igazolása kell, ha nincs megfelelő képzőhely

Kamarai garanciavállalás

A magyar duális szakképzés egyik kulcs­ eleme a kamarai garanciavállalás intézménye. A bevezetéséről szóló törvénymódosítás 2014 decemberében került elfogadásra. Lényege, hogy a kamara garanciát vállal a szakiskolai tanulók gazdálkodó vagy egyéb szervezet gyakorlati képzőhelyén tanulószerződéssel történő elhelyezésére. Amennyiben adottak a feltételek (biztosított a megfelelő képzőhely, és így tanulószerződés köthető), a 9. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződés keretében szervezhető meg. A garanciavállalás legfontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a kamara akkor ad ki, ha nincs megfelelő képzőhely. Az iskola csak ennek birtokában gondoskodhat a tanuló gyakorlati képzéséről. A kamarai garanciavállalással kapcsolatos feladatok hatékony ellátása megköveteli az iskola és a kamara szoros és intenzív

együttműködését, az iskolai érdekek figyelembevételét.

Ez a tanügyi dokumentum összefoglalóan tartalmazza ƒƒ a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, ƒƒ a tanulók értékelését, ƒƒ a tanulók részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során. A rögzített információk alapján jól nyomon követhető a gyakorlati képzés és az elméleti ismeretek megszerzésének össz­hangja, továbbá hogy az adott kép-

Ez utóbbi több ponton is megvalósult: ƒƒ Az a kamarai törekvés, hogy a tanulószerződés kötésének jellemző időszaka kerüljön át a május–júniusi időszakra. Az áthelyezés lehetőséget biztosít az oktatási intézmények számára a szükséges feltételek feltérképezésére és azok biztosítására még a tanév kezdete előtt. ƒƒ A területi kamarák figyelembe vették az oktatási intézmények minimális tanulólétszámra vonatkozó kötelezettségeit. Bár az oktatási intézmények igényei is befolyásoló tényezők voltak a tanulók kihelyezése során, látni kell, hogy az iskolák szerepköre átalakul. Fő feladatuk a 9. évfolyam szorgalmi időszakában történő gyakorlati képzés megszervezése, a magaWWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

zőhelyen folyó szakmai képzés a képzési kerettantervben szereplő teljes gyakorlati ismeretanyagot magába foglalja-e. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara harmadik éve dolgozza ki és teszi elektronikusan elérhetővé (www.isziir.hu/ letölthető dokumentumok link alatt) 77 szakképesítés foglalkozási napló mintáját. Ezekben a kidolgozott anyagokban a kerettanterv alapján gyakorlati napokra lebontva kerülnek feldolgozásra a gyakorlati tevékenységek. Ez komoly adminisztrációs terhet vesz le a napló vezetéséért felelős személy válláról, és támogatja a képzőt, hogy eleget tudjon tenni jogszabályi kötelezettségének. Laczky Gabriella MKIK

sabb évfolyamokon pedig a még nem kihelyezhető tanulók felzárkóztatása, pedagógiai fejlesztése annak érdekében, hogy minél előbb külső gyakorlati képzőhelyen folytathassák gyakorlatukat. Az év közben hatályba lépett törvénymódosítások jelentős mértékben kihatottak a garanciavállalással kapcsolatos feladatok ellátására. A tanulószerződések megkötésének elősegítéséhez és az igazolások kiadásához szükséges tanulói adatokat a tanulóktól közvetlenül szerezte be a kamara. Ez rendkívül jelentős erőforrásokat és rengeteg időt követelt mind a területi kollégák, mind pedig az iskola részéről. A szakképzési törvény 2015. július 1-jétől hatályos módosítása értelmében az adatszolgáltatás az iskola kötelezettsége lett. Ez a megoldás lényegesen leegyszerűsíti az ügymenetet, és megbízhatóbb adatokat szolgáltat. Ferencz Csaba Zsolt MKIK

3

A gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás személyi feltételei

Mestervizsgakötelezettség Törvényváltozás után: mentesség több, külső helyen gyakorlati képzést végző oktatónak

A 2011-ben kibocsátott szakképzési törvény módosítása szigorította a külső képzőhelyen gyakorlati képzést végző szakemberekkel szemben támasztott követelményeket: ƒƒ Megnövelte a gyakorlati oktatók számára előírt szakmai gyakorlati idő időtartamát, kettő évről öt évre. Ezzel biztosítva, hogy a tanulóképzésben részt vevők komoly szakmai tapasztalat birtokában kezdjék meg a gyakorlati ismeretek átadását. ƒƒ A korábbi feltételek megtartása mellett 2015. szeptember 1-jétől előírta a tanulóképzéssel foglalkozó gyakorlati oktatók részére a mestercím megszerzését. Ennek célja a szakmai ismeretek frissítése mellett a tudatosabb oktatói tevékenységet elősegítő pedagógiai ismeretek alapvizsga, amely a szakmai és a vállalkozási ismeretek mellett a mestervizsga részét képezi. A 2015. szeptemberi határidőt, illetve a mestervizsgára kötelezett oktatók körét a szakképzési törvény 2015 júniusában megjelent változásai némileg módosították. A törvényváltozás értelmében a mestercím megszerzésének kötelezettsége alól mentességet kapnak azon külső helyen gyakorlati képzést végző oktatók, akik ƒƒ szakirányú felsőfokú végzettséggel és 2 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy ƒƒ felsőfokú végzettséggel és 5 éves gyakorlattal, vagy ƒƒ betöltötték a 60. életévüket, vagy ƒƒ a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatják, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést.

A 2015. szeptember 1-jei határidő halasztásának lehetőségét adja a törvény azon rendelkezése, miszerint ƒƒ a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015. augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az oktatóval szemben támasztott egyéb követelményeknek megfelel, továbbá ƒƒ új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése, azaz új mesterszakma bevezetése esetén teljesítettnek kell tekinteni a mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az oktatóval szemben támasztott egyéb követelményeknek megfelel. Kedvezményt, azaz felmentést kaphat az oktató, aki olyan adományozott mestercímmel rendelkezik, melynek minősítési eljárásrendjét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elfogadta. Ebben az esetben a területi kamaránál jelentkező adományozott címmel rendelkező mesterjelölt mentesül

a mestervizsga szakmai részei alól, csak a pedagógiai és a vállalkozási ismeretek vizsgákon kell megfelelt minősítést szerezniük a mesterlevél megszerzéséhez. Laczky Gabriella MKIK

Tanulószerződéssel a felnőttoktatásban Újra ingyenes a második szakképesítés 2015 nyarán számos ponton módosult a szakképzésről szóló törvény. Az egyik legfontosabb változás, hogy már a felnőttoktatás bármely munkarendjében köthető tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak a nappali munkarendben, hanem az esti és a levelező, sőt az ún. „egyéb sajátos munkarendben” is felkészülhetnek a tanulók tanulószerződés keretében a szakmai vizsga gyakorlati részére. WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

Az új lehetőség számos olyan kérdést vet fel, amelyekre a válasz nélkülözhetetlen a konkrét megvalósításhoz: ƒƒ Mely szakmákra köthető a felnőtt­ oktatásban tanulószerződés? ƒƒ Munkavégzés mellett is köthető-e tanulószerződés? ƒƒ Mekkora a tanulói juttatás? ƒƒ Jár-e szakiskolai ösztöndíj? Tanulószerződés a felnőttoktatásban 2015. június 12-től köthető, azaz gyakorlatilag a 2015/2016-os tanévtől. Az esti és a levelező munkarendben, továbbá az egyéb sajátos

4

GAZDASÁG, KAMARAI SZAKKÉPZÉS

munkarendben megszervezett felnőttoktatás keretében azonban csak olyan szakképesítésekre köthető tanulószerződés, amelyek az OKJ szerint is oktathatók ezekben a munkarendekben. (OKJ-ban a szakképesítés elnevezése melletti, a „Képzés munkarendje” elnevezésű, 7. oszlop) 2015. június 12-től – tíz év után – újra ingyenesen lehet megszerezni a második, állam által elismert (OKJ-s) szakképesítést is az iskolai rendszerű szakképzésben. Tekintettel arra, hogy a felnőttoktatásban köthető tanulószerződés lehetősége elsősorban a másodszakmájukat tanulók számára nyújt segítséget, a szakképzésről szóló törvény megengedi mind az első, mind a második szakmára történő felkészülés esetén a tanulószerződés-kötést a felnőttoktatásban. Figyelemmel kell lenni azonban a köznevelésről szóló törvény azon előírására is, amely szerint a szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg,

Havi mértéke az ugyanazon szakma megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének ƒƒ 100%-a a nappali, ƒƒ 60%-a az esti és ƒƒ 20%-a a levelező oktatás munkarendjében. A lehívható normatíva a jogszabályban meghatározott normatíva ƒƒ 60%-a az esti oktatás munkarendjében tanulók, és ƒƒ 20%-a a levelező oktatás munkarendjében tanulók után. akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Ez azt jelenti, hogy a második szakmájukat tanulók a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban nem köthetnek tanulószerződést.

Az első-második szakma kérdésének másik törvényi oldala, hogy a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. Ez és a köznevelésről szóló törvény előbbi előírása azt jelenti, hogy a másodszakmások csak az esti és a levelező munkarend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést, mert a nappali munkarendbe eleve be sem iratkozhatnak. A másodszakmát tanulóval a felnőttoktatásban együttműködési megállapodás is köthető, valamennyi munkarendben, ahogy azt a korábbi szabályok is lehetővé tették. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára a tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás a munkarend szerint differenciált. dr. Klész Tibor, MKIK

ADÓZÁS — KÖNYVELÉS Kibővül az ún. csökkentő tételek köre Folytatás az első oldalról Ennek megfelelően az érintett szervezetek az alap csökkentő tételen felül az alábbi kiegészítő csökkentő tételeket vehetik figyelembe az elszámolásnál: ƒƒ Beruházási kiegészítő csökkentő tétel, melyet minden hozzájárulásra kötelezett igénybe vehet. Mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva – foglalkoztatotti létszámtól függő – adott százalékának (1–10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának, 11–50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának, 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának) a szorzata. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe, továbbá a számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.

A szakképzési hozzájárulás változásai ƒƒ Oktatói kiegészítő csökkentő tétel a nem főtevékenységként gyakorlati képző kkv-szektorba tartozó vállalkozás számára. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. ƒƒ Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok kizárólag gyakorlati célt szolgáló tanműhelyben történő képzésére, egyéb szervezetnek nem minősülő, nem főtevékenységként gyakorlati képző esetén. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a. Az oktatói és a tanműhely-fenntartási ki­ egé­szítő csökkentő tétel éves és – szakképzési hozzájárulási előleg fizetése esetén – havi mértékének a megállapítása során a 280/2011. kormányrendelet 5. § (3)–(6) bekezdését is alkalmazni kell. A visszaigénylésnél tanulószerződés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén a kkv-szektorba tartozó vállalkozásoknál az WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

alap és a kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, míg más, egyéb szervezetnek nem minősülő hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó ös�szeg vehető figyelembe, legfeljebb az alap csökkentő tételig. 2015. szeptember 1-jétől a felnőttoktatásban – a tanulói pénzbeli juttatáshoz hasonlóan – az elszámolható csökkentő tétel is differenciálásra került a munkarendtől függően. Ennek megfelelően a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a normatíva a nappali rendszerű iskolai oktatásban alkalmazott 100, 60, illetve 20%-a. Tekintettel arra, hogy a módosítás 2015. szeptember 11-én lépett hatályba, és a differenciált normatíva fentiek szerinti előírásával kapcsolatban a kormányrendelet nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, így a 2015. szep-

5

2016. január 1-jétől a gyakorlati képzést kizárólag tanulószerződés keretében folytató szervezet által elszámolható és visszaigényelhető csökkentő tételek Gyakorlati képző típusa

Elszámolható összeg

Visszaigényelhető összeg

kiegészítő csökkentő tétel (KN)

alapcsökkentő tétel (N) (alapnormatíva beruházási * [AN] × súlyszorzó)

oktatói

tanműhelyfenntartási**

feltétel: N + KN > bruttó kötelezettség

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett (üzemi képzőhely) (nem egyéb, nem főtev. és nem kkv)





-



a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb az alapcsökkentő tétel

kis- és középvállalkozás (nem főtev.)









az alap- és a kiegészítő csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összege

gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (nem agrár és nem honvéd.)

-

-

-

-

az alapcsökkentő tétel és a beruházási kiegészítő csökkentő tétel

csak AN

-

-

-

főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett (nem kkv)





-

-

a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb az alapcsökkentő tétel

főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett kkv





-

-

az alap- és a beruházási csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összege

gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (agrár és honvéd.)

csak AN

* az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre ** kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzett gyakorlati képzéshez, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében

tember 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan a gyakorlati normatíva 100%-a vehető figyelembe felnőttoktatásban ez előtt az időpont előtt megkötött tanulószerződések esetén. Elsősorban a kkv-knak kedvező változás, hogy a saját munkavállaló képzésének elszámolásához kapcsolódóan az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesít-

hető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is. Fontos elem, hogy megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma. A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató szervezetek ugyanis az igénybe vehető csökkentő tételeknél a többi gazdálkodóhoz képest korlátozot-

tabb támogatásban részesülnek. 2015. június 12-től az NFA képzési alaprészéből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerültek. Ferencz Csaba Zsolt MKIK

A szakképzési hozzájárulás kötelezettségének teljesítése ƒƒ gyakorlati képzés megszervezésével, ƒƒ saját munkavállaló képzésével, illetve ƒƒ az állami adóhatóság részére történő megfizetéssel.

ladó kötelező szakmai gyakorlatra vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján a képzés időtartamára. Felsőoktatásban gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve duális képzésben a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján.

Szakképzésben a gyakorlati képzés szervezhető együttműködési megállapodás alapján a szorgalmi időszakot megha-

Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt.

A hozzájárulásra kötelezettek a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket teljesíthetik

WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

6

ADÓZÁS — KÖNYVELÉS

A tanuló pénzbeli juttatása

A gazdálkodó szervezet a tanulóval az első és második, az állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából köthet tanulószerződést. Az a gazdálkodó szervezet jogosult a szakképzésben részt vevő tanulóval tanulószerződést kötni, amelyet a szakképzési törvény szerint nyilvántartásba vettek. A tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet foglalkoztatónak, a tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanuló pedig biztosítottnak minősül. Erre való tekintettel a foglalkoztató a tanulót mint biztosítottat köteles bejelenteni a T1041-es nyomtatványon a biztosítottak körébe. A gyakorlati képzést szervező a tanulónak tanulószerződés alapján pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanuló pénzbeli juttatásának mértékét az határozza meg, hogy a képzés teljes tartamán belül a gyakorlati képzés milyen arányban szerepel. (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 63. §)

Tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés Példa Egy vállalkozás gyakorlati képzést biztosító tanulószerződést köt egy alkalmazott grafikus szakmát tanuló diákkal 2015. szeptember 1. napján. Feltételezzük, hogy a teljes képzés 60% gyakorlati időt vesz igénybe, a tanulószerződésben legkevesebb 17 325 Ft (105 000 Ft × 0,15 × 1,1) díjat kell rögzíteni. A tanulót a pénzbeli juttatás a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, például szeptember 18-án (hónap közben) jön létre, a tanulót a díjazás időarányos része illeti csak meg. Esetünkben szeptember hónapra a tanulónak 7508 Ft (17 325 Ft / 30 nap × 13 nap) díjazás jár a tanulószerződés alapján. A díjazás arányos része jár abban az esetben is, ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg. Tanulószerződés alapján a tanulót megillető legkisebb díjazás, 2015. 105 000 Ft

70 000 Ft

35 000 Ft

0 Ft

20 475 Ft

18 900 Ft

17 325 Ft

15 750 Ft

14 175 Ft

12 600 Ft

11 025 Ft

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlati képzés aránya

Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt.

Milyen mértékű kedvezmény illeti meg a tanulószerződés alapján képző szervezetet? A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét csökkentheti alap és kiegészítő csökkentő tétel figyelembevételével. ƒƒ Ha a tanulószerződés a tárgyév teljes időtartama alatt fenn áll, az alap csökkentő tétel éves összegét tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján lehet meghatározni. ƒƒ Amennyiben a tanulószerződés a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, a havi alap csökkentő tétel az éves összeg tizenketted része.

■ Minimálbér ■ Tanulót megillető minimális díjazás

Példa Az előző példában leírt esetet folytatva, a grafikus szakmát tanuló után a gazdálkodó szervezet (453 000 × 1,2420 / 12) 46 886 Ft/hó/tanuló támogatást vehet igénybe. Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, a havi csökkentő tételt a gyakorlati képző teljes mértékben figyelembe veheti, míg a tanulószerződés hónap közben történő megszűnése esetén a csökkentő tételt arányosítani kell.

További számainkban a 2016. január 1-től érvényesíthető további kedvezmények feltételrendszerével, az együttműködési megállapodással szervezett gyakorlati képzéssel és az érvényesíthető kedvezményekkel teljes részletességében foglalkozunk. WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

Milyen levonások terhelik a tanulószerződés alapján fizetett díjat? A biztosított tanuló díjából 10% nyugdíjjárulékot és 7% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A tanulószerződésben meghatározott díj nem képezi a munkaerő-piaci járulék alapját, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény a tanulószerződésben rögzített díjat mentesíti a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. A tanulószerződésben rendelkezni kell arról, hogy a kezdő félévet követően hogyan módosítják a felek a díjazást, mert ez függvénye a személyi jövedelemadó alóli mentességnek.

MÓDSZEREINK

7

Tanácsok a lemorzsolódás csökkentéséhez

A módszereink is a kor gyerekéhez idomultak?

A duális képzés nem új kezdeményezés Magyarországon. Természetes volt a diákok kihelyezése cégekhez, ahol az alapoktól kezdve sajátították el a szakma fortélyait. A piac átalakult, az igények megváltoztak, az iram gyorsabb lett, a tanulás interaktívabb. A módszereink is a kor gyerekéhez idomultak? Ne úgy nézzünk a gyakorlati képzés szereplőire, mintha az egyik oldalon állnának a megkérdőjelezhetetlen tanárok, szakoktatók, a másik oldalon pedig a fegyelmezetlen, alulmotivált tanulók. A „bezzeg régen” és „a mi időnkben” kezdetű mondatok mellett tegyük fel magunknak halkan a kérdést: Mi mindent megtettünk a siker érdekében? Az alábbiakban megpróbálok segítséget, kulcsot adni vagy egyszerűen csak ös�szefoglalni a gyakorlatból vett és bevált tényezőket, amelyek a lemorzsolódást hivatottak csökkenteni.

ƒƒ A büntetésnél a fokozatosság és egyenlőség elvét tartsuk szem előtt. Adjunk lehetőséget a szabályszegés megváltására vagy kiváltására.

Elvárások, szabályok

Fontos lenne,

Egységes és következetes elvárások Először is egységes és következetes elvárásokat kell kialakítanunk a tanulókkal szemben, amelyet az osztályzások terén is szem előtt tartunk:

ƒƒ hogy a gyakorlati oktató rendszeres kapcsolatban legyen a diákok osztályfőnökeivel, sőt közös esetmegbeszéléseket is tartsanak. A havi hiányzási statisztika leadásán túl, gyakoribbá lehetne tenni az oda- és visszajelzéseket. Csak az együttkommunikáló nevelő–oktató páros lehet eredményes a hiányzások, devianciák, túlkapások visszaszorításában. Jól bevált módszer a mindenki mindenről tud, így a diák

ƒƒ A szabályok legyenek betarthatóak, következetesek és konkrétak. Akkor működik jól, ha az egységes értékelés pozitívan motiváló, előrevivő. A viselkedési, magatartási szabályokat pedig következetesen tartassuk be. ƒƒ Az osztályzatok ne büntető szándékúak, hanem eredményeket értékelőek legyenek, és a magatartási problémák ne a jegyekben tükröződjenek. ƒƒ A szabályszegéseknél előre határozzuk meg magunknak, milyen módon, milyen fokozatokkal büntetünk vagy vonunk meg dolgokat. ƒƒ A büntetés akkor jó, ha tanító szándékú. Fontos, hogy ne az aznapi indulatunk határozza meg a büntetés mértékét, hanem erre nézve is legyen kialakult szabályrendszer.

A szakiskolában tanuló diákok számára nem újdonság a kudarc, a szidás, a büntetés. Ezekkel kapcsolatban már bezárnak, nem motiválja őket. A probléma az inkább, hogy az önbeteljesítő jóslat révén ebben a korban már el is hiszik magukról, hogy ők haszontalanok, rosszak. A szeretve nevelés, a következetes szabálytartás, a jóvátétel lehetősége inkább ismeretlen, de gyorsan tanulható világ számukra. Természetesen a mérlegelés és az óvatosság is legyen szemünk előtt, ne adjunk esélyt a lehetőségekkel való vis�szaélésre.

Képzőhelyek és iskolák együttműködése

érzi a figyelmet maga körül, amelynek visszatartó ereje van. ƒƒ a 9. évfolyamról kikerült, szintvizsgázott tanulók előmenetelének megismerése. A gyakorlati képzőhely hívja el már 9.-ben a leendő tanulóit, csináljon kedvet számukra. Legyen rendszeres vendég az osztályfőnök vagy a szakmai elméleti tanár és ugyanúgy, az iskolában a szakoktató is.

Alapvető kompetenciák fejlesztése A hiányosságok felmérése és pótlása Vegyük alapul azt a pozitív, jól működő iskola–képzőhely kapcsolatot, ahol az előzetes tudásszint alapján a szakoktató is teljes képet alkotott a diákról, hogy mit tegyen az alapvető kompetenciák pótlása érdekében? Haladjon az előírásoknak megfelelően? Jogkövető emberként természetesen azt mondom, hogy haladni kell, mert feltételezhető, hogy a gyerek az alapokat majd bepótolja, mi pedig nyugodtan építkezhetünk. Biztosan? A hiányosságok önértékelési problémákhoz vezetnek, ezzel párhuzamosan csökken a diákban a szakma iránti elkötelezettség, majd megjelenik és állandóvá válik a késés, hiányzás problémája. Oktatni, nevelni a mai generációt meg csak úgy lehet, ha jelen van a foglalkozáson. Egyértelműen leszögezhető, hogy az előzetesen felmért hiányosságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A diák is állítson fel szabályokat, tűzzön ki célokat Állítsunk fel szabályokat, kezdtem az elején írásomat, de állítson fel szabályokat, célokat a diák is. Legyen havi vagy akár heti fogadalom, célkitűzés. Elérhető és teljesíthető legyen. Ennek legyen rituáléja, amit közösen beszéljünk is meg, és foglaljunk írásba. Minden esetben tartalmazzon a tanulással kapcsolatos fogadalmat is. Az írásokat a hét végén vagy a hónap végén vegyük elő, és nézzük meg, mit sikerült teljesítenie. Ne dorgáljunk, amennyiben nem sikerült teljesen megvalósítani a kitűzött célokat. Legyünk biztatóak, adjunk sikerélményt, és jutalmazzunk. A jutalmak legyenek kézzelfoghatóak, jól láthatóak. Nem feltétlenül pénzbeli juttatásokra kell gondolnunk, mert néha egy kartonpapírra felvezetett dicsőségtábla is tökéletesen beválik.

WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

8

MÓDSZEREINK

Közösségépítés Közösségi élmények, csapatversenyek A leghatékonyabb oktató, nevelő hatással a közösségi élmények, csapatversenyek bírnak. Ezek nem csak fejlesztőleg hatnak képességeikre, de közösségformáló, agresszivitást kezelő eredményük is kézzelfogható. Vallom, hogy a felzárkóztatást nem lehet hatékonyan parancsra, kényszerből elérni a diákoknál. A játékosság, az érdeklődés, a vetélkedés, a versenyek – amelyek által a gyerekek jobban motiválhatóak – nélkülözhetetlenek képességeik fejlesztésében. Miközben jól érzik magukat, észre sem veszik, mennyit fejlődtek. A kötelező korrepetálásokon túl ezért tulajdonítok nagy jelentőséget a versenyeknek vagy a személyes fejlesztésnek. Kötődés kialakítása a munkahelyen A közösségépítés az egyik legfontosabb a kamaszoknál. A legtöbb esetben széthulló családokból jönnek, a sehova sem tartozás élménye számukra mindennapos. Így ha azt kezdik el érezni, tartoznak valahová, valakihez, azt meghálálják, és ragaszkodóvá válnak. Hogyan alakítsuk ki ezt a kötődést a munkahelyeken, a képzőhelyeken? Egyszerűen: ƒƒ Érezze magáénak a gyakorlóhelyet, vonjuk be őket eseményekbe, legyenek a szervezet részei. ƒƒ Álljunk meg az ünnepnapokon, legyenek emlékezetes pillanatok. Egy közös verseny, ünnep, ajándékozás, főzés, kirándulás, céges rendezvény, amely által második otthonaként fog tekinteni a képzőhelyre. ƒƒ Alakítsunk ki csoporthierarchiát közöttük, legyenek funkciók, szerepek, szabályok és rituálék. Ezeket a funkciókat cserélgetni is lehet, de csak kellő körültekintéssel. Arra azért feltétlenül vigyázzunk, hogy személyiségük a legtöbbjüknél még nem kialakult, így ne adjunk lehetőséget a visszaélésekre. Fontos a személyes példamutatás Szeresse a munkáját, és ezáltal motivált legyen abban, amit csinálnia kell. Igen, ez nagyon leegyszerűsítené a munkánkat, de hogy alakulhatott volna ki ez az érzés azokban a diákokban, akik ilyen példát

ARCOK nem láttak maguk előtt? Mi tudunk ilyen példával szolgálni nekik? A diákok érzelmi és szocializációs fejlődésében nélkülözhetetlen a példamutatás. Nagyon fontos szempont, kit választunk ki a diákok oktatására. A közhelyek pufogtatása nélkül (szigorú, következetes, jó humorú, szakmájához értő), a legfontosabb kritérium, hogy szeresse a munkáját. A felnőtt-társadalomnak kell megmutatnia, megtanítania a munka szeretetét, a szakma iránti elhivatottságot.

Érdekes feladatok vagy monotóniatűrés fejlesztése? A takarítás mellett végezzenek bonyolultabb részfeladatokat is a diákok. A legtöbb diák valamilyen részképességzavarral küzd. Kicsi a monotóniatűrésük, illetve a koncentrálóképességük rövidebb. Merjünk szakítani a régi, berögzült folyamatokkal, próbáljunk tervet készíteni az aznapi feladatokról. Készüljünk fel a foglalkozásokra, amelyek legyenek változatosak és érdekesek. Ne akarjunk több héten keresztül csak takaríttatni, falat vésetni. Merjünk bonyolultabb részfeladatokat is a diákokra bízni. A monotóniatűrésüket fokozatosan alakítsuk, fejlesszük: ƒƒ Előbb legyen a feladat, aztán a nap végén a rendrakás, és ne egész napos takarításból álljon a gyakorlati oktatásuk. ƒƒ Egy-egy feladat legyen rövid időtartamú, aztán kezdjünk más feladatba, majd vis�szatérhetünk az előző feladathoz, hogy bevésődjön. ƒƒ Két feladat között merjünk eltérni a munkahelyi szabályoktól, és adjunk szünetet a diákoknak. ƒƒ A szünetek alkalmával ne csak a dohányzóhelyeket biztosítsuk számukra, hanem legyen lehetőség egészségesebb regenerálódásra is. A duális képzések bővülésével a gyakorlóhelyek számára egy új szerepkört kell felvállalni, azaz nevelni és munkára tanítani az „alulmotivált” diákot. A fenti gondolatok, remélem, segíteni tudnak az elindulásban. Herczeg Mária BKSZC WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

L

ászló Attila bútorasztalos céltudatossága és alázatossága mindent felülíró akaraterejéről tanúskodik, melyből érdemes tanulnunk. Beszélgetésünk során elmondta, honnan ered ez a szorgalom, mi motiválja őt a hétköznapokban, mivel lehetne még hatékonyabbá tenni a szakoktatást, de arról is szó esett, hogy miért neki sikerült az idei WorldSkills világbajnokságon Brazíliából az aranyérmet elhoznia. Milyen indíttatást kaptál otthonról, szüleidtől, általános iskolai tanáraidtól? Egy Vas megyei kis faluban, Vönöckön laktam ez év januárjáig. Már egész pici korom óta szerettem asztalos édesapám műhelyé­ben lenni, ahol mindig kaptam egy fadarabot. Édesapám örömmel – és később kiderült, hogy tudatosan – tanítgatott, magyarázott, így észrevétlenül szívtam magamba az asztalos szakma szeretetét. 10 éves voltam, amikor elkezdtem apróbb motívumokat faragni. Szüleim beírattak Celldömölkön egy faragószakkörbe, ahol nagyon sokat tanultam Németh Gyula népi iparművésztől. Az általános iskolába Vönöckön jártam, majd hetediktől Celldömölkön tanultam a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolában. Szerettem mindkettőt, elsősorban a családias, közvetlen hangulatáért. Mit tanultál, mely tantárgyak mentek könnyebben, s melyek nehezebben? Tanulni nem igazán szerettem, de muszáj volt. Matematikából viszont nagyon jól ment a mértani rész, a méricskéléseket különösen kedveltem. Szerencsére a szüleim nem nyaggattak a tanulással, mindig azt mondták, majd a középiskolában jobb lesz, mert ott azt tanulhatom, amit szeretek. Így is lett. A szakmai tantárgyakat nagyon szívesen tanultam, de a kémia és a történelem nem nagyon érdekelt. A celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskolában tanultam ki a bútorasztalos szakmát, jeles eredménnyel, az Országos Szakma Sztár versenyen 4. helyezést értem el. Amikor befejeztem az iskolát, nem tudtam elhelyezkedni, ezért elvégeztem Győrött a CNC-forgácsoló szakmát is.

9

„Nem időt tölteni, szakmát tanulni mentem az iskolába”

László Attila, a WorldSkills aranyérmese FORRÁS: SKILLSHUNGARY

Hogyan tanítottak az oktatók, milyen kapcsolatot alakítottak ki a diákokkal? Az iskolai elméleti oktatást jónak tartottam, de a gyakorlati képzés szerintem nem volt megfelelő színvonalú, ezért az utolsó évben egy asztalosmesternél voltam gyakorlaton, ahol nagyon sok új dolgot tanultam. Hogyan alakult ki a kapcsolatod a céggel, ahol tudásod alapjait szerezted? Még csak tíz hónapja dolgozom egy pécsi asztalosműhelyben, ahol jól érzem magam, önállóan dolgozhatok. Szeretem a szakmámat, ezért nem nagyon kell motiválni. A tudásom alapjait otthon és az iskolában szereztem meg, de nagyon sokat tanultam a világbajnokságra való felkészülés alatt is. Mit gondolsz, merre tart a tanulás iránti elkötelezettség a hozzád hasonló korúak körében? Úgy vettem észre, hogy a legtöbb diák azért jár szakképző iskolába, hogy csak teljen az idő, mert tankötelezett, vagy ezt várják el a szüleik. Nagyon kevesen vannak, akiket tényleg érdekel a választott szakma. Az én osztályomban is sok probléma volt, nem tanultak, nem jártak órára, nem vettek komolyan szinte semmit. Sokan nem hiszik el, hogy a mai világban tanulás és tudás nélkül nagyon nehéz boldogulni.

Milyen emlékezetes rossz vagy jó oktatói példát tudnál felidézni az elmúlt évekből? Rosszat nem tudok. Az nagyon jó érzés volt, mikor az oktatóm egy-két hónap után bevont a saját munkájába, néhány feladatot rám bízott, hogy önállóan csináljam meg. Persze előtte mindent részletesen megbeszéltünk, és magamra hagyott. Az eredménnyel meg volt elégedve, és utána szinte már munkatársként bánt velem, nem pedig tanulóként. Mi a véleményed, mivel lehetne még hatékonyabbá tenni a diákok tanítását? Hogyan lehetne ösztönözni a kevésbé lelkes tanulókat? Én a szakmunkásképzésben jónak látnám, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyakorlati oktatásra, mert az elméleti részt gyakorlás alatt is el lehet sajátítani. Például hiába van leírva a könyvben, hogy egy fecskefarkú fogazást hogyan kell jól megcsinálni, ha gyakorlatban megmutatják, akkor már nem is kell a könyv. Augusztusban 63 ország 1200 versenyzője közül bútorasztalosként aranyérmet hoztál el a brazíliai Sao Paulóban megrendezett WorldSkills szakmai világbajnokságról. Ki segítette a felkészülésedet, milyen problémákkal szembesültél? WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

Majdnem két évet készültem a versenyre. Felkészítő tanárom Fekete Zoltán volt, aki már tavaly, a franciaországi Európa-bajnokság előtt is sokat foglalkozott velem. Hónapokon keresztül gyakoroltunk, több asztalosműhelyben is megfordultunk, mindenhol tanultam új technikákat, jó megoldásokat. Sem az iskolában, sem egy munkahelyen nem lehet mindent megtanulni, ezért több helyen meg kell fordulni, mindenkitől el kell lesni egyedi dolgokat. A versenyfeladat adott volt: egy kétajtós kisszekrényt kellett készíteni. Kaptunk egy rajzot, amit a verseny előtt 30 százalékban módosítanak. Ezért többféle megoldással próbálkoztunk, mi is mindig változtattunk rajta. Nyolcféle szekrényt csináltam a felkészülés alatt. Az oktatóm szigorúan bánt velem, a legapróbb hibákra is mindig felhívta a figyelmemet. Mindezt jó szándékkal, nagy türelemmel, nélküle nem értem volna el ilyen szép eredményt. Mit gondolsz, miért pont neked sikerült ilyen kimagasló eredményt elérni? Van-e összefüggés a tanulmányi eredményeid és a versenyeredmények között? Szeretem a szakmámat, a versenyen minden tudásomat beleadtam, nagyon hoszszú és eredményes volt a felkészítési időszak. Az oktatóm szerint fő erényem a precízség és a gyorsaság. Nagyon sokat mértem a verseny alatt, minden méretet többször ellenőriztem, mert a mérettől való bármilyen pici eltérés is sok pontlevonással járt. A tanulmányi eredményeim és a versenyeredmény között nem látok szoros összefüggést, ugyanis mind az általános, mind a középiskolában hármas tanuló voltam, a két szakmunkás-bizonyítványom pedig jeles lett. Mik a jövőbeli terveid, mivel szeretnél foglalkozni? Szeretnél önálló vállalkozást indítani? A szakmában szeretnék mindenképpen maradni, egyelőre alkalmazottként. Jó lenne egyedi bútorgyártással foglalkozni, és ha sikerül az anyagi feltételeket megteremteni, akkor talán saját vállalkozást indítanék. Temesvári Zsolt

10

ARCOK

Interjú Kitajka Bélával, a Csaba Metál Zrt. cégvezetőjével

„A szigorú szabályozottság nem öncélú”

Kitajka Bélával, a Csaba Metál Zrt. cégvezetőjével beszélgettünk a tanulók motivációiról, szociális hátterükről, a múltban lejátszódó s jelent érintő változásokról, valamint a fegyelemről, mely központi szerepet kap a cégüknél folyó tevékenységben. Mutassa be, kérem, röviden a Csaba Metál Zrt.-t, ahol a tanulók oktatása folyik! A nyomásos öntöde alapítása Majoros Béla cégtulajdonos nevéhez köthető, azonban technológiában és időpontban is jelentősen eltér a tanulókkal foglalkozó Fémszerkezetgyár Csaba Metálhoz történő csatlakozása. A Csaba Metál Zrt. 2005-ben vásárolta meg szeghalmi telephelyét az Ikarus Holding Rt.-től. Hány tanulót foglalkoztat a cégnél, és milyen feladatokkal tudják megbízni őket? A cégcsoport Fémszerkezetgyárában levő tanulók a szakmai gyakorlatukat töltik nálunk, számuk jelenleg a 90 főt is meghaladja. A tanulók a termelőtevékenységben a szakemberek által végzett alaptevékenységet figyelhetik meg, emellett kisebb műveleteket végezhetnek felügyelet mellett. Mit gondol, hogyan változtak a tanulók az elmúlt évtizedekben? Jó vagy rossz irányba mutat a hozzáállásuk? Értelmi képességekben nem változtak, azonban a tanulók szocializációja nagymértékben különbözik az évtizedekkel ezelőttiekhez képest. A szülői és társadalmi háttér átalakulása miatt jelentősen csökkent a fegyelem és a munkához való pozitív hozzáállás. Emiatt nehezen illeszkednek be a szigorú elvárásokkal rendelkező munkahelyekre. Ez a szabályozottság azonban nem öncélú tevékenység. A legtöbb cég „veszélyes üzem”, azaz az előírások be nem tartása balesethez vezethet. A globális verseny-

helyzet továbbá szintén megköveteli a pontos, fegyelmezett munkát. Sok esetben azonban nemcsak a szakképzett munkavállaló megtalálása nehéz feladat, hanem nehézségekbe ütközünk akkor is, ha dolgozni, tanulni vágyó (a cég által ingyenesen átképzendő) felnőtt munkavállaló-jelölteket keresünk. A gyerekek különböző kulturális közösségekből érkeznek. Milyen motivációs eszközöket használnak, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsék a munka iránt? A tanulók nagy része valóban hátrányos helyzetű. Az oktatási feladatok személyekre történő lebontására nagyon csekély a lehetőség, amelynek főként finanszírozási oka van. A tanulókat küldő iskoláknak sincs – ismereteim szerint – ilyen programjuk. Fontos lenne például a Finnországban jól működő mentori rendszert követni, amely azt irányozza, hogy akár az iskolában, akár a gyakorlati oktatási helyen a mentorok csak 5-10 tanulóval foglalkozzanak. Ezt azonban nem a gazdálkodó szerv finanszírozza ott sem. Hogyan tudják szankcionálni, ha a gyerekek ennek ellenére nem hajlandók együttműködni? Mondjon egy gyakorlati példát, hogy mit tesz, ha nem jelenik meg a tanuló! A munkahely, főként a miénk, egyben veszélyes üzem is. Ezért az elvárt fegyelem nagyobb, mint az oktatási intézményekben. Az együttműködni nem akaró tanulók – a munkavállalókhoz hasonlóan – először figyelmeztetésben részesülnek, ismételt vagy nagyobb súlyú fegyelmezettség esetén azonban felbontjuk a tanulószerződést. Egy jól működő vállalkozás alapja a jó szakemberekből álló csapat. Milyen az Önöknél dolgozó szakoktatói gárda? A gyerekekkel foglalkozó szakembergárdánk nagy tapasztalattal rendelkező szakWWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

munkásokból áll. Nem állítom, hogy minden esetben elsőre meg tudják találni a közös hangot, azonban a cég elvárásai egybeesnek azzal az üzenettel, amit a tanulók felé kell közvetíteniük. A „mester” motiválása is összefügg azzal, hogy a rendelkezésre álló tanulókkal milyen eredményeket tud felmutatni. Gondolok ilyenkor a sikeres szint- és szakmunkásvizsgákra, valamint az eredményes tanulók végzést követő integrálására a cég szervezetébe. Milyen emlékezetes rossz vagy kimagasló tanulói példát tudna felidézni? Sok jó és sok rossz tapasztalatunk is volt az elmúlt évek alatt. A jót emelném ki, hiszen ezeket a példákat próbáljuk propagálni a jelenlegi tanulóink felé: van olyan tanulónk, aki két éve végzett, és már üzemegységet irányít. Milyen a kapcsolatuk a megyei kamarával, megkapnak minden szükséges tájékoztatást? A kamarával nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Személyesen tagja vagyok a megyei kamara oktatási bizottságának, így ez a tény is elősegíti a tájékozódásomat. Mi a véleménye: hogyan lehetne megvalósítani, hogy a szakképzés gördülékenyebben működjön? A szakképzés eddig kétlaki életet élt. Az iskolákban folyó oktatás és a gyakorlati helyen végzett munkák között nagy volt a szakadék. Azzal, hogy a szakképző intézmények irányítása megváltozott, remélhetőleg az iskolák is érdekeltté válnak, hogy olyan tanulókat képezzenek, akikre a gazdaságnak is szüksége van. Ezt nem sokszor láttam a múltban, azonban nem hiszem, hogy az iskolák a felelősek, hiszen egyénileg nehezen tudták elősegíteni a tanulók elhelyezkedését. Temesvári Zsolt

KÉRDEZZÜK A SZAKÉRTŐT!

11

Olvasóink kérdeznek, szakértőink válaszolnak Ki lehet teljesítési megbízott? Hogy kell dokumentálni a teljesítési megbízotti együttműködést? Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet: ƒƒ egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy ƒƒ szakképző intézménnyel Ezeket együtt teljesítési megbízottnak nevezzük. A teljesítési megbízotthoz a hozzájárulásra kötelezett átirányíthatja gyakorlati képzésre a tanulószerződéses tanulóját a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-ában azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre megállapodást kell kötni. Ennek a következőket kell tartalmaznia a Szht. előírásai szerint: ƒƒ a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott adatait (nevét, cégnevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát) ƒƒ a másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányított tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, ƒƒ az adott szakképesítésre vonatkozóan az előírt gyakorlati képzési időtartamot, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányí-

tás időtartamát, annak arányát tanévenként, ƒƒ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, ƒƒ a megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, ƒƒ az átirányított tanulókat törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét, ƒƒ a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást, ƒƒ gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését, ƒƒ a gyakorlati képzés helyszínét. Fontos változás, hogy a Szt. 2015. június 15-étől előírja, hogy a tanulószerződésnek is tartalmaznia kell a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát. Mire kell készülnie a gyakorlati képzőnek a szakiskolában tanuló, kilencedik évfolyamos tanulók külső gyakorlatát illetően? Mit jelent a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma? Mi a jelentősége a szintvizsga szempontjából? Másodszakmát tanuló is csak KTM-be mehet a szintvizsgáig? A Szt. rendelkezik szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon teljesítendő gyakorlati képzés helyszínéről. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló az előírt szakmai gyakorlatát csak iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében teljesítheti. WWW.SZAKKEPZES.RAABE.HU

A tanműhely fogalmát a jogszabály a következőképpen határozza meg: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltatótevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. A kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától kezdve már köthető tanulószerződés a hátralévő teljes képzési időre olyan gazdálkodó szervezettel is, amely nem rendelkezik kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel, amennyiben a tanuló sikeres szintvizsgával rendelkezik. A Szt. rendelkezései szerint szintvizsgát köteles tenni az a szakiskolai tanuló, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A tizedik és tizenegyedik évfolyamon azok a tanulók, akik még nem rendelkeznek sikeres szintvizsgával, szakmai gyakorlatukat csak iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezet fentiekben ismertetett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében teljesíthetik. A szintvizsga-kötelezettség nem vonatkozik a másodszakmás tanulókra, hiszen számukra az oktatás nappali munkarendben nem szervezhető meg. Így az ő gyakorlatuk helyszínével kapcsolatban nincs szigorítás. A befejező szakképzési évfolyamon, az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló esetében csökkenthető-e a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a normatíva összegével a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól? A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követel-

12

KÉRDEZZÜK A SZAKÉRTŐT!

ményeket nem teljesítő tanuló a Szt. rendelkezése alapján a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Tekinettel arra, hogy ettől az időponttól a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, így a gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulási kötelezettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni, és mivel a tanuló számára – a törvényi előírás alapján – a vállalkozásnak tanulói juttatást sem kell fizetnie, a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével. A javítóvizsga sikeres letételét követően a következőket kell szem előtt tartani: Az utolsó évfolyamon a tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló a javítóvizsga sikeres letételét követően jelentkezhet szakmai vizsgára, az őszi vizsgaidőszakra. Tanulói jogviszonya ebben az esetben az őszi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg (a tanulói jogviszony sikertelen szakmai vizsga esetén is megszűnik). A javítóvizsga és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, következésképpen ebben a helyzetben és időszakban a gazdálkodó szervezet kötelezettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével. Amennyiben a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytatja, a megismételt tanév megkezdésétől csökkentő tételként figyelembe vehető a gyakorlati képzési normatíva. A befejező szakképzési évfolyamon, az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban csökkenthető-e a vállalkozás szakképzési

hozzájárulási kötelezettsége a normatíva összegével? A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a szorgalmi időszak végéig teljesítő tanulót a Szt. rendelkezése alapján a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. A tanulószerződés a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgája esetén a szakmai bizonyítvány kiállításának napján szűnik meg. Az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, azonban ebben az időszakban a gyakorlati képzést szervező vállalkozás pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló számára,

ezért indokolt, hogy a tanulószerződés megszűnéséig csökkentheti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a gyakorlati képzési normatíva összegével. A tényleges gyakorlati képzési időszakon túlmenően is biztosított, a tanulói juttatás összegét meghaladó mértékű normatíva-elszámolási lehetőség a gyakorlati képzést ösztönző eszköznek tekinthető. Az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján a törvény erejénél fogva (a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezése) megszűnik a tanuló jogviszonya, és ezzel egyidejűleg a Szt. rendelkezése alapján a tanulószerződése is. F. Kárpát Kinga MKIK

Ismertető az MKIK által kiadott szakmai tájékoztató kiadványról Gyakorlati segédanyag a szak­képzésben részt vevő feleknek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évek óta megjelenteti a gyakorlati képzésben részt vevőket segítő szakmai kiadványát, amely 2014-től „Gyakorlati képzés – tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással – a munka világában” címmel készült el. A kamara célja, hogy az évente aktualizált szakmai kiadvány minden, a szakképzésben érintett fél számára hasznos, jól alkalmazható, a gyakorlatot megkönnyítő segédanyaggá váljon. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatellátást segítő anyag formája, felépítése többször is változott annak érdekében, hogy minden részletre kitérő, ugyanakkor felhasználóbarát tájékoztató kerüljön az olvasó kezébe. A 2015 nyarán megjelent aktualizálás a legfrissebb jogszabályi változásokat is feldolgozza:

ƒƒ a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, illetve ƒƒ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre vonatkozó, 2015. június 12-ével hatályba lépett jogszabálymódosításokat illetően.

ƒƒ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

F. Kárpát Kinga MKIK

A kiadványban kiemelt szerepet kapott az ún. kamarai garanciavállalás intézményének ismertetése, hiszen ez alapjaiban rendezi át a tanulószerződés-kötés lebonyolításának folyamatát és aktív együttműködést kíván meg valamennyi együttműködő féltől. A kiadvány tartalmi felépítését éppen ezért a tanulószerződést kötő felekre (szervezet és tanuló) vonatkozó és a közreműködő intézményeket (szakképző iskola) érintő információk alapján tervezték újjá.

Impresszum A DUÁLIS KÉPZÉS NAPI GYAKORLATA szaklap és online kiadvány / Kiadja a Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. / Levélcím: 1439 Budapest, Pf. 727 Telefon: (06-1) 320-8632 / Fax: (06-1) 349-8773 / E-mail: [email protected] / Internet: www.szakkepzes.raabe.hu Felelős kiadó: Szaniszló Szilvia ügyvezető igazgató / Projektvezető: Francz Magdolna Szakmai szakértők: dr. Szilágyi János, MKIK; dr. Henczi Lajos, ELTE PPK / Nyomdai előkészítés: Susinet Bt. / Nyomdai munkák: Korrekt Nyomda Megjelenik havonta, kivétel július és augusztus / (10 szám évente). Csak előfizetőknek! / ISSN 2416-3058 / Az éves előfizetés ára kedvezmény nélkül: 35 900 Ft + 5% áfa + csomagolási és postaköltség. Példányonkénti ára: 3590 Ft + 5% áfa. Előfizetési információ a kiadónál, illetve a megrendelőkártyán. / Minden jog fenntartva! A lapot sokszorosítani, fordítani, bármilyen módszerrel feldolgozni, tárolni és közreadni (például mikrofilm, szemlézés, szöveges adatbázis, internet) kizárólag a kiadó írásos engedélyével szabad.