2012. január
Új év, új év, új esztendõ A 2012-es év elsõ lapszámának nyitóoldalán tisztelettel köszönöm mindazoknak, akik hozzájárultak az elõzõ évben, hogy újságunk színvonalas, értéket teremtõ havilap lehessen. További kitartó munkát kívánok mindannyiuknak! Településünk jó tollú egyénei õk, akik fontosnak érzik a tájékoztatást, a közélet eseményeirõl történõ beszámolókat, a régmúlt történéseinek felelevenítését, irodalmi megjelenéseket. Köszönjük! A 21. évet nyitjuk, mely idõ óta töretlen a Balatonkenesei Hírlap megjelenése. 21 év, mely pontosan dokumentálja Balatonkenese és Akarattya történéseit. Így ezzel a tudattal készítjük hónapról-hónapra a lapot, s igaz ugyan, hogy mindent nem mutathat meg, mégis hû keresztmetszetét adja a hétköznapi és ünnepi közös gondolatainknak. S hogy mennyire fontos a tájékoztatás, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1913-ban is megjelent már a Balatonkenesei Hírlap, és felemelõ, ugyanakkor megdöbbentõ, hogy némely gondolat, mely a századelõn fogalmazódott meg, ma is helytálló. „Ti hozzátok akarok szólani, a ti lapotoknak hasábjain Balatonkenese népe. Ugy ismerünk benneteket, mint derék értelmes és jóravaló népet, akik tudtok szeretni, lelkesedni, vannak még eszmények, egyszerü, egyenes és becsületes szivetekben. ...Utnak indult, hogy munkára, tettre sarkaljon minden tényezõt, aki csak tud tenni valamit a Balatonpart eme gyönyörûséges részének fejlõdése érdekében. Széppé, naggyá kell tenni e helyet, amelynek nagy jövõje van. És ebben a munkában mindnyájunknak oda kell vinni a maga kövét az épités nagy munkájához.” Kedves Olvasóink! Remélem, idén is örömük telik majd a Hírlap olvasásában, forgassák szeretettel!
Balatonkenesei Hírlap
3
A doni katasztrófa okairól Tapasztalataim szerint (legalábbis így évforduló tájt) egyre több településen emlékeznek meg az ún. doni katasztrófáról. Néhol már valamiféle mementót is kreáltak, hogy ne felejtsenek. Került, amibe került, az 1920-as években Makótól az Ausztriához csatolt Rusztig csaknem minden városban és községben emeltek szobrot, hogy az I. világháború hõseire, az ország megtöretésére és a hatalmas veszteségekre emlékeztessenek. A II. világháborút követõ mímelt harsányságban alig kerülhetett sor hasonlóra. S ki kell mondani, hogy a rendszerváltás utáni elsõ évek se kegyeleti adósságtörlesztésrõl, hanem inkább privatizálásról, vagyonról és pénzrõl szóltak. A fájdalmas mulasztás pótlásának felfokozódása nem annyira központi szándék, mint inkább növekvõ nehézségek hullámverése. Lapunk hasábjain elég sok évfordulón írtam cikket az 1942-43-as doni eseményekrõl. Amíg erre lehetõség volt, megkérdeztem a túlélõket, és tanulmányoztam a történészek elemzéseit. Most megkísérelem a legfõbb okokat felsorolni, amelyek a szörnyû tragédiához vezettek. Ezúttal is igyekszem a szenvedõ szemtanúkra, valamint a hiteles rögzítõkre hagyatkozni. 1942 tavaszától a legfelkészültebb, legjobban ellátott és legerõsebb hadtestekbõl verbuvált, összesen kilenc hadosztály több mint kétszázezer magyarjának az lett volna a feladata, hogy áttörve a Don folyón, német és más nemzetiségû, de a mienknél kisebb csapatokkal együtt folytassák a harcot a szovjet területek elfoglalásáig. Utólag a történtek ismeretében képtelenségnek tûnõ célkitûzés volt ez. Honfitársaink többsége annak idején is annak tartotta. Ne felejtsük: a hadüzenet nélkül támadó és álnok stratégiája miatt megállíthatatlannak tûnõ német hadsereg elszenvedte elsõ nagyobb vereségét, és Moszkva alól menekülésre kényszerült. Hadseregeink közül a negyvenötezer fõs Kárpát harccsoport részvétele után most a legütõképesebb erõ támadott, melynek élén a legtehetségesebb és legfelkészültebb tábornok, Jány Gusztáv állt. A fõtisztek zöme jól képzett volt, a hadnagyocskák nem annyira, a sorállományú és tartalékos altisztek hû parancsteljesítõk. A kiskatonák többségérõl azonban az egyik lelkiismeretes tiszt (Vécsey ezredes) igen lehangoló, ám valós képet festett. Ma már közszájon terjeng a Don közelébe ért harcosok többségének kétsége, hogy: - Ugyan mit keresünk mi itt? – Mert az bizonyos, hogy nem hazánk határait védték. Ha ehhez még azt is hozzáteszszük, hogy ide kerülésükig hány véres partizántámadást, útviszonyi és más nehézséget kellett elszenvedniük, még inkább hiteles volt az aggodalom. Tanús-
kodjon errõl egy parányi részlet B. I. frontnaplójából. A szakaszvezetõ már hét napja nem kapott levelet hazulról, most pedig, miután egyszerre kilenc érkezett, hét órás szovjet légitámadás miatt egyet se tudott elolvasni. Íme a bejegyzés: „Az éjszakai bombazápor után a legénységen nagyon érzõdött a szenvedés és félelem, amelyet átéltünk. Alig volt hallható egy szó, mindenki magába roskadt, és gondolkodott, hogy mit is kell még kiállniuk a háború kegyetlen és veszélyes tartama alatt. Azokat az órákat, amelyeken keresztüljutottunk, sohase fogjuk elfelejteni. Ez volt az elsõ eset, amely mindnyájunkat lelki megrázkódtatásba ejtett, vajon meglátjuk-e még szüleinket. Elhatároztuk: inkább ásunk, mint körmeinkkel kaparjunk egy kis mélyedést, mert éjszaka még az orrunkkal is túrtuk a földet.” A három hídfõállásért vívott kegyetlen harcok nem annyira, de a január 12-i szovjet támadás részletei eléggé közismertek. Ez utóbbiak közül egyik páncéltörõ ágyúval kapcsolatos történetet elevenítek föl. A mínusz 35 fokos hidegben a löveg nem mûködött. Hadra foghatósága érdekében a magyar katonai lelemény tüzet gerjesztett alája. Elismerem, hogy véresen komoly volt itt a tét, ezért groteksz képpel még véletlenül se szabad humorizálni. Bennem mégis gyermekkoromból egy lovászpatonai állat- és kirakodóvásár jelenete idézõdött fel, melyben egy ún. csökönyös lovat kíséreltek meg fogathúzásra bírni lánglobbantással a jószág hasa alatt. Az elspórolt ezredekrõl, a második és harmadik tûzszakasz elsinkófálásáról, a kevés lõszerrõl, a németektõl történõ nemszeretem élelmezésrõl, a védelmi harc ismeretlenségérõl, a fegyver és más felszerelés nélkül érkezõ felmentõ egységrõl, némely brutális fõtisztünk kegyetlenségérõl, a Hitler közvetlen szomszédos német hadcsoportnak a magyar kisegítõ alakulatra irányított „játékos” lövöldözéseirõl, a hazai küldemények német eltulajdonításáról, a förtelmes hideg ellen védelmet csak alig nyújtó ruházatról, a szövetségesek hátramars közben tanúsított magyarellenességérõl csak említést teszek. Ezek részletezése helyett inkább röviden az ellenségrõl. Abban az idõben a kommunizmus kegyetlenségeit bõrükön érezték a szovjet polgárok, de a vérengzések szisztematikáját nemigen ismerték. Valós a katonáink által vázolt kép, hogy különösképp az ukránok közül sokan rokonszenveztek a mieinkkel. A honvédelem ösztönös parancsa azonban felerõsítette a szembehelyezkedést a támadókkal. Ezek az oroszok már nem az elsõ világháború tutyimutyi, mamuszkás és megalkuvó katonái voltak. Különösképp pedig az ifjúság (Folytatás a 4. oldalon)
4
Balatonkenesei Hírlap
(Folytatás a 3. oldalról) körében terjesztett eszmék találtak jó talajra, némely vonatkozásban akármilyen hamisak is voltak. Frontnaplóból olvasható történet az ellenfél engedetlen keménységérõl: A partizánként elfogott apát és fiát egyszerre akasztották (volna) föl egy faágra, de súlyuk alatt minduntalan elszakadt a renyhe kötél. Ez a halálra ítéltekbõl nem félelmet, hanem fájdalmat és megvetést váltott ki. A szó szoros értelmében kinevették hóhéraikat! Reagálásuk nevezhetõ erkölcsi fölénynek. S a háború folyamán hamarosan egy másféle fölény is nyilvánvalóvá vált. És ez a fegyvereké. A szovjet fegyverek nemcsak a magyar, hanem a német fél által felvonultatott harci eszközökkel szemben is hatékonyabbak voltak.
2012. január
És most már csak a zimankóról. Azokban a napokban a Don körül -35 C fok, majd ennél is hidegebb, -42 C fok tombolt. Néhol még tartja magát a nézet, hogy – amint Napóleon seregét – a Szovjetunióra rontottakét ugyancsak Tél tábornok verte meg. Igaz, ami igaz, 42-43 tele szokatlanul hideg volt az itt élõk számára is, akik viszont jobban megszokták, és jobban tudtak alkalmazkodni hozzá. Vagyis nem a természet, hanem a szovjet hadsereg diadalmaskodott, amely a német támadóknál is elszántabb és jobban felszerelt volt. – Orosz földben nem fagy meg az orosz rózsa. Nem is hozunk ide meleg égövi virágokat – érveltek õk. Márkus Zoltán
Madéfalva A múltnak vannak olyan eseményei, amelyek a történelemben csak néhány mondatot érdemelnek, holott egy népcsoport vagy egy vidék életében felejthetetlenek. Ilyen volt az 1764-ben Madéfalvát sújtó veszedelem is, amelyrõl azon a környéken minden év januárjában ünnepélyes keretek között emlékeznek meg. Idézzük fel, mi is történt 1764. január 7-én Madéfalván? Csíkszeredától Gyergyószentmiklós felé haladva néhány kilométer után megállunk Madéfalva központjában a képen látható emlékmûnél és emlékezünk. Mária Terézia uralkodásának idejére kell visszamennünk, amikor a székelyek megpróbáltatásai közül a határõrség megszervezése bizonyult a legkényesebb kérdésnek. A székelyek feltételekhez kötötték a jelentkezést: nyerjék vissza régi szabadságukat, s régi törvényeik szerint bánjanak velük. Sok katonát adtak már az országnak és megsokallták a sok véradót. Ezért óvást tettek az erõszakos toborzás ellen. Kérvényt szerkesztettek az uralkodóhoz, s azt egy fehér zászlós póznára tûzve a parancsnokhoz akarták elvinni. Madéfalván gyülekezve a küldöttség tagjait fegyverek fogadták. Buccow tábornok egy bizottságot küldött Csíkba a nép lecsendesítésére. De az ellenállás csak fokozódott. A Buccow által megbízott Siskovics – félve a további fokozódástól – 1764. január 7-én hajnalban kb. 1300 fõnyi, két tábori ágyúval megerõsített harccsoporttal megrohamozta az ellenszegülõ gyülekezõket, és rábocsátotta a falura is zsoldosait. Vérfürdõt rendezett a fegyveres ellenállást nem tanúsító nép között. Becslések szerint 3-400 fegyvertelen székelyt gyilkoltak meg ártatlanul. Lemészárolták a falu lakosait. Behatoltak a házakba, és gyilkoltak válogatás nélkül. Pillanatok alatt vér, sikoltás, menekülés volt az egész falu. A sötét lelkû Buccow, sötét éjszaka, csikorgó hidegben lepte meg a mit sem sejtõ embereket, akik vagy meghaltak vagy elmenekültek. Ezzel a gyilkos éjszakával a székely ellenállás megtört, és utána két hónappal a határõrség megszervezése be is fejezõdött. Madéfalvánál az útszélen egy magas fakereszt emelkedik, amelyre ez van írva: „Ezen kereszt állíttatott emlékül, kik itt nyugosznak az 1764-es veszedelemtõl.” A kereszt alatti tömegsírban alusszák álmukat, akiket meggyilkoltak. Az életben maradottak egy része Moldvába menekült -, másik része Bukovinába. Bukovinában öt falut alapítottak: Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Fogadjisten, Istensegíts
nevekkel. (Hadik András híres hadvezér volt, aki egész életével példát mutatott hazafiságból, bátorságból, kitartásból, és aki a letelepülõket is segítette.) 1940-ben, amikor a területi körülmények változtak, a bukovinai székelyeket áttelepítették Délvidékre, de az ismert körülmények miatt onnan is menekülniük kellett. Sokan a Dunántúlon telepedtek le, akiknek utódaival ma is találkozhatunk. Letelepedésük nehéz, körülményes volt, de talpon maradtak. Magyarságukat, népszokásaikat ma is õrzik. A menekülõk másik része Moldvába ment, ahol leszármazottaik ma is élik a moldvai csángók életét. Õk a romániai magyar társadalom kitaszított rétege, akik nem tartoznak sem az erdélyi, sem a magyarországi magyarsághoz. Az elmúlt idõben a történelem és a diktatúra által végzett asszimiláció az eltûnés szélére sodorta a moldvai csángó magyarokat mind nyelvükben, mind identitásukban. Mivel a csángók ahhoz voltak hozzászokva, hogy életüket egy külsõ hatalom határozza meg, ma is bibliai belenyugvással fogadják helyzetüket, és megalkuvással tekintenek bizonytalan jövõjük elé. Próbálkozások, törekvések vannak segítségükre, némi eredmény is mutatkozik, de további, folyamatos segítségre lenne szükségük. Vannak, akik arra vállalkoznak, hogy magyar gyermekeket megtanítsanak magyarul beszélni, írni, olvasni. Döbbenetes! Madéfalva közepén 1899-ben egy szép, látványos emlékmûvet állítottak fel a vértanúk emlékére, amely elõtt minden arra haladó megáll, és fejet hajt. Az emlékmû tábláján egy szóra fel kell figyelnünk: SICVLICIDIVM. (siculicidiumszékelyírtás). A drámaiságot fokozza, ha a felirat római számokat jelentõ betûit összeadjuk, 1764-et kapunk. Röviden így próbáltam összefoglalni a falut ért veszedelmet. Sokkal szebben, részletesebben írta meg a történetet Nyírõ József „A madéfalvi veszedelem” címmel. Õ az az író, aki behatóan ismeri Székelyföldet, s gyönyörû, lebilincselõ nyelvezettel írja le könyveiben. Pl.: Jézusfaragó ember, Havasok könyve, stb. Minden év januárjában a falu és a környék lakosai ünnepélyes keretek között emlékeznek meg az 1764-es vérontásról. Az idén is ünnepeltek. A megemlékezés a templomban kezdõdött, és folytatódott az emlékmûnél. E sorok olvasása után egy fõhajtás erejéig csatlakozzunk hozzájuk mi is! Dr. Saáry Istvánné
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
5
Összefoglaló 2011 Kedves Olvasók! Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül Önök elé tárjam a Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 2011-ben elért eredményeit! Gazdálkodás: Törekedtünk a takarékos gazdálkodásra, nagy hangsúlyt fektettünk a tárgyi eszközök állagának megóvására, a beszerzések csak a legszükségesebb tárgyi eszközökre vonatkoztak. Takarékoskodtunk az energiafelhasználással. Az oktató-nevelõmunkához szükséges eszközök beszerzése a számítógépeken kívül költségvetési megszorítások miatt minimálisra korlátozódott ebben az évben is. A tantárgyfelosztást sikerült a legoptimálisabb dolgozói létszámmal elkészíteni, óraadót csak a fejlesztõ órákra és a néptánc oktatására alkalmaztunk. Pályázatokkal jelentõs fejlesztéseket hajtottunk végre: A TÁMOP 3.1.4. pályázathoz kapcsolódó további pályázatokat nyújtottunk be önerõbõl, a külsõ mentoraink segítségével. Eredmény: A TIOP 1.1.1.-09/1 számú, „Laptop program Balatonkenesén” címû pályázaton 16 492 780 Ft támogatást nyertünk 119 db laptop vásárlására. A TÁMOP 3.1.5. számú, Pedagógusképzések a Pilinszky János Általános Iskolában címû pályázaton 9 560 932 Ft-ot nyertünk. A TIOP 1.1.1.-07 informatikai fejlesztésre vonatkozó pályázat: 9 630 156 Ft (6 tantermi csomag és 1 új informatika XCLASS terem. Vesselényi Közalapítvány sportcélú támogatás: 90 000 Ft UNICEF Kézmosás világnapja pályázat: 70 000 Ft Az elnyert támogatások összértéke 2011 évben: 35 843 868 Ft Elbírálás alatt van a TÁMOP 3.1.5. pályázat a Referencia intézmények felkészítésére, elnyerhetõ összeg: 4 000 000 Ft Személyi feltételek: Intézményünkben törekedtünk a 100%-os a szakos ellátásra, sajnos ez nem sikerült az informatika és technika tantárgyak esetében. Több feladatot Balatonvilágos Tagiskolánk tantestületével közösen látunk el, kölcsönösen segítve egymást, hogy mindkét intézményben színvonalas oktatás valósuljon meg a legkisebb költséggel. A hatékonyság zálogának tartom a pedagógus személyiségét, felkészültségét, fejlõdését és fejleszteni akarását. Minden pedagógus kötelessége az önképzés, az új módszerek megismerése, az oktatási rendszerben történõ változások követése. Továbbképzésen részt vevõ kollégák: A TÁMOP 3.1.5. pályázat segítségével 3 fõ vehet részt, diplomát adó képzésen: Pusztayné Nemes Beáta – inkluzív pedagógia tanára szakvégzett 2011. július 2-án Pap Zoltánné (Balatonvilágos) – inkluzív pedagógia tanára szak 2012-ben végez Gárdonyi Anikó – csoportterápia (gyógypedagógia) 2012-ben végez. A pályázaton kívül folytat tanulmányokat: Hencz Dénes (Balatonvilágos) gyógytestnevelés szakon Ezen felül Pap Zoltánné 30 órás diszkalkulia tanfolyamon való részvételét támogatta a tantestület a 2011. évi beiskolázási tervben. Szakmai munka: A kompetencia alapú oktatás bevezetésének tapasztalatai: A TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján 2009 szeptemberétõl bevezettük a kompetencia alapú oktatást. Az új módszerekkel javult a tanulók aktivitása, szívesen vesznek részt az órákon, motiváltabbak. A tanárok tanórai felkészülése nagy idõráfordítást követel, azonban ezt szívesen vállalják, mert sikeresnek tartják munkájukat Az IKT-s eszközök alkalmazását mindenki elsajátította, az órák ezen eszközökkel élvezetesebbek tanulók és tanárok számára egyaránt.
Szívesen használják az új oktatásszervezési módszereket: Témahét Projekt Moduláris oktatás Epochális oktatás (tömbösített órák) IKT-s órák Kitartó munkánk eredményeként 2011. márciusban átvehettük a Referencia intézményi elõminõsítésrõl szóló tanúsítványunkat. Ez nagy megtiszteltetés számunkra, hiszen bekerültünk a megye kilenc iskolája közé, akik elnyerték ezt a címet. Ez kötelezettségekkel is jár, a továbbiakban biztosítanunk kell a magas oktatási, módszertani színvonalat, hogy más intézményeknek példát mutathassunk. Kidolgoztuk az intézményi stratégiát és fejlesztési tervet, melynek megvalósításában segítségünkre lesz a TÁMOP 3.1.7. pályázat is, de szükséges a fenntartók további támogatása is. Szükségesnek tartom a színvonalas környezet kialakítását, elkerülhetetlen a következõ években az épület, udvar felújítása, tantermek bútorzatának cseréje, melyben számítunk a fenntartók támogatására. Tanórán kívüli tevékenységek: Iskolánk változatos délutáni programokat kínál: szakkörök, mûvészeti oktatás. Az osztályfõnökök, szaktanárok színvonalas alkalmi programokat is szerveztek a gyerekeknek: sportprogramok, osztálykirándulások, gyalogos és kerékpáros túrák, színházlátogatások, bábszínház, zenei hangversenyek, ki mit tud, környezetvédelmi vetélkedõk, amelyek nagyban hozzájárultak a gyermekek fejlõdéséhez. Köszönet a kollégáknak! Kirándulások, túrák, erdei iskola: Köszönetet mondok mindenkinek, aki ilyen programot szervezett tanulóinknak. Ezekrõl elmondhatom, hogy a legnagyobb kincsek a mai gyerekek életében. A szülõk elfoglaltsága, anyagi nehézségei nem teszik lehetõvé, hogy kirándulni vigyék gyermekeiket. Megszervezni, levezényelni, éjszakázni, vigyázni a gyerekekre a legnehezebb feladatok közé tartozik. Kollégáim sokan vállalták. Sport általi nevelés: A tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése Iskolánkban évek óta kiemelt feladatként kezeljük a tanulók egészséges életmódra való nevelését. Szeretnénk, hogy iskolánkból olyan gyerekek kerüljenek ki, akik tisztában vannak azzal, hogy a rohanó életmódot jelentõ hétköznapok mellett milyen taktikákat kell alkalmazni ahhoz, hogy egészséges, kiegyensúlyozott és boldog felnõtté váljanak megfelelve a kor kihívásainak. A pszichológiából ismert tény, hogy az ember szokásrendje gyermekkorban alakítható legkönnyebben a helyes irányba. Nagy felelõsséget ró ránk, hogy intenzíven alakítsuk iskolánkban a gyerekek testi-lelki egészségkultúráját. Az egészség megóvását, az edzettséget sokféle sportolási lehetõséggel támogatjuk. Ilyen a labdarúgás, a kosárlabda, atlétika, úszás, tenisz, sí, snowboard, korcsolya, a kirándulások, túrázások, a kerékpározás, a játékos sportrendezvények, valamint a gyógytestnevelés. Iskolai programok Egészségnevelési program célkitûzései: az egészséges személyiségfejlõdés elõsegítése, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer- használat megelõzése, a fogyatékos és hátrányos helyzetûek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelõzése, a szexuális nevelés – már a pubertás idõszakban, a nemi érés idõpontját megelõzõen.
6
Balatonkenesei Hírlap
A mindennapos testnevelés hatásai: A mindennapos testnevelés bevezetésével jelentõsen javult tanulóink egészségi állapota, fizikai teljesítõ képessége. A félévente kötelezõ mérések alapján láthatjuk, hogy tanulóink minden évben javuló tendenciát mutatnak. Tanulmányi és sportversenyek: Kiváló eredményeket értek el tanulóink sport és tanulmányi téren több mûvészeti ágban. A teljesség igénye nélkül ismertetek néhányat: Fincziczki Dávid és Máté úszásban megyei bajnok, Dávid országos 4. helyezett, Máté országos 14. helyezett. Kosárlabdázóink és mezei futóink megyei 2. helyezést értek el. Kiemelkedõ eredményeket értek el még atlétáink is. Szabó Anna, Molnár Dominika, Bakos Lili, Máté Roland, Udvardy Panna, Mikola Marcell, Teréki Szabina, Fincziczky Dávid, Révfalusi András, Jónás Ádám. Felkészítõ tanárok: Cernay István és Földes Magdolna. Horgászok: Stadinger Johanna, Máté Roland. Mûvészeti iskolásaink közül Révfalusi Eszter és Puskás Panka nyert ezüst oklevelet a Balaton parti iskolák zenei versenyén. Felkészítõ tanáruk: Séri Márta. Mint minden évben, idén is szép eredményt értek el rajzosaink: Jurcsó Janka és Gál Zita (Parlament!) Felkészítõ: Dr. Dukon Béláné. Teniszezõink országos elsõ helyezést értek el (Udvardy Panna, Szabó Júlia, Takács Karola, Ötvös Alexandra) Országos harmadik helyezést értek el a diákolimpián (Schauermann Liza, Szijártó Boglárka, Sötét Laura, Varga Gréta. Felkészítõjük: Udvardy Edit. December 2-án a Megyeházán mindannyian kitüntetést kaptak. Udvardy Panna és Takács Karolina elnyerték a „Jó tanuló, jó sportoló” címet. Szavalók: Kéri Samu megyei I., Nagy Dorina megyei III. Felkészítõ tanár: Csõsziné Molnár Katalin. Mindketten 2. helyezést értek el a megyei „Ki mit tud?”-on. A Bendegúz Gyermek és ifjúsági Akadémia országos matematika levelezõ versenyén Arany minõsítést nyertek: 3. oszt. Balogh Csenge, Farkas Tibor, Kiss Elizabet, Schauermann Soma, Zubor Panna, 5. oszt. Révfalusi András. Ezüst minõsítést nyertek: 2. oszt: Révfalusi Eszter, 3. oszt: Szabó Nikolett, Tokovics Norbert. A 2010/ 2011 TANÉVBEN VÉGZETT TEHETSÉGGONDOZÓ MUNKÁJÁÉRT ELISMERÕ OKLEVELET KAPOTT: Farkasné Ferk Katalin 3.oszt. tanító! Ezúton is gratulálok! A Der, Die, Das országos német levelezõ versenyen: 2. helyezést értek el: Zoltán Kincsõ és Monostory Mira, 4. helyezett lett Gáspár Anna, 13. helyezett lett Binder Tatjana, 14. helyezett lett Binder Ramóna, Felkészítõ tanáruk Kissné Pethõ Ildikó. Dicséretet érdemel a 3. osztály a Kossuth Iskolában rendezett német nyelvû Meseszínpad vetélkedõn elért 3. helyezésért. Felkészítõ tanáruk: Révfalusiné Páczelt Gabriella. Ki kell emelnem a Cholnoky Mozgásmûvészeti Stúdió növendékeit, akik nemzetközi, Európa szintû versenyen értek el kiváló eredményeket. Hasonlóan szép eredményeket értek el a Kid Rock táncosai is. Tóth István és Koronczai Fanni a Világörökség rajzpályázaton értek el kiváló eredményt. Nyári programok: Iskolánk 1 hetes kézmûves tábort szervezett nagy sikerrel 45 tanuló részvételével. Mûvészeti iskolánk tanárai és növendékei nyáron is több helyszínen szerepeltek. Mûvészeti versenyek és eredmények: A balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Sportiskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai
2012. január
Szakszolgálat ismét megszervezte 2010. október 15-én a Reich Illusztrációs Versenyt, melyre meghívást kaptak a Balaton környéki iskolák. Az elbírálás korosztályonként történt, 4 tagú zsûri értékelt. Mindkét kategóriában I. helyezést ért el iskolánk tanulója: Tóth István. Plakát kategóriában III. helyezett lett: Békefi Bonita, különdíjas: Stallinger Linda tanulónk. Csendélet kategóriában ugyancsak különdíjat hozott el Békefi Bonita. Október 15. Kézmosás világnapja. A rajz tanszakosok idén is rajzaikkal hívták fel a figyelmet a kézmosás fontosságára. Koronczai Fanni rajzát küldtük be az országos pályázatra. 2010. november 27. a Pilinszky napon illusztrációs rajzversenyt tartottunk, melyre a Mészöly Géza Általános Iskola tagintézmény tanulói is benevezhettek. A téma egy szabadon választott Pilinszky vers illusztrálása volt. Eredmények= 1. korcsoport: I. Jurcsó Janka - II. Révfalusi Eszter – III. Szijjártó Boglárka. 2. korcsoport: I. Miklós Mirabell – II. Gaál Zita – III. Varga Viktória. Különdíj: Kovács Zsófia. 3. korcsoport: I. Tóth István – II. Koronczai Fanni – III. Veenstra Csenge. Különdíj: Marcsek Kitti, Vörös Márk. 4. korcsoport: I. Szabó Réka – II. Békefi Bonita – III. Stallinger Linda. Különdíj: Mokány Bence. „A vörösiszap-katasztrófa – ahogy én láttam” rajzpályázat: Koronczai Fanni 2. helyezést ért el. A díjakat Várpalotán 2011. 03. 03-án adták át a Polgári Védelmi Világnap alkalmából rendezett ünnepségen. III. Országos Világörökség Pályázat-Pécs. A katalógusban minden pályázó iskola több alkotással és iskolájukat bemutató szöveges ismertetõvel jelenik meg. Cél: egy reprezentatív kiadvány készítése, mely bemutatja Magyarország általános és alapfokú mûvészetoktatási intézményeinek gyermekalkotásait. Elfogadták a jelentkezést és beküldtünk 14 pályamunkát. Eredményhirdetés és a katalógus megjelenése 2011. októberben várható. A veszprémi Petõfi Színház rajzpályázatot hirdetett 6-14 éves iskolások számára, „Tervezd meg saját színházi öltözéked!” címen a Pomádé király új ruhája gyermekopera bemutatója alkalmából. Iskolánk különdíjat kapott. Gergely-napi Mûvészeti Fesztivál. Iskolánk ipar-és képzõmûvészet kategóriában indult a versenyen. Eredményeink tárgyalkotás kategóriában: I. helyezett/ Koronczai Fanni. Illusztráció kategóriában: I. Gál Zita. II. Egri Kinga. Különdíjas: Békefi Bonita. Nagy öröm, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó iskolának járó vándorkupát is mi kaptuk meg. A BAKONYKARSZT a „Víz a városokért!” címmel kiírt felhívásra az általános iskolások rajzzal és írásos dolgozattal pályázhattak. A mi tanulóink rajz kategóriában indultak. Eredményeink/ I.korcsoport: Mentsikov Luca – III. helyezett. II. korcsoport: Molnár Liána Dominika – I. helyezett, Szabó Eszter – I. helyezett. III. korcsoport: Tóth István – I. helyezett. Iskolánk is benevezett a Google elsõ magyarországi logótervezõ rajzversenyére. A versenyen minden általános- és középiskolás indulhatott rajzával. 10 diákunk munkáját küldtük be a versenyre. Eredményhirdetés, díjkiosztó rendezvény 2011. június 14. délután. A gyõztes rajz megjelenik a www.google.hu oldalon. „Kismûvész” V. Gyermek Képzõmûvészeti Pályázaton vettünk részt. A rajzok Lengyelországba kerültek. A magyarországi díjkiosztó és értékelés 2011. szeptember hónapban lesz Veszprémben a Megyeházán. 2011 – A Lengyel–Magyar Összetartozás Éve. A Wysocki Légió Hagyományõrzõ Egyesület, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, illetve a Bem József Kulturális Egyesület rajz, és történelmi-irodalmi pályázatot hirdetett magyarországi általános iskolás és gimnazista diákok számára 3 korcsoportban. 2011. május 28-án a Parlamentben volt a díjkiosztó ünnepség, melyre meghívást kapott 2 tanulónk, Gál Zita és Jurcsó Janka, akik különdíjban részesültek. A képzõmûvészeti versenyek felkészítõ tanára, Dr. Dukon Béláné. Április 16-án a Balaton-parti Zeneiskolák XVIII. Kamarazenei Találkozóján részt vettek növendékeink, Balatonalmádiban. A versenyen különbözõ összetételû kamara-produkciók szerepeltek. Rengeteg versenyzõ között, zongora négykezes formációnk, Révfalusi Eszter és Puskás Anna Blanka ezüst oklevéllel térhetett haza. Felkészítõ tanáruk Séri Márta volt.
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
A tanulók egészségügyi ellátása: Tanulóink egészségügyi felügyeletét, rendszeres szûrését gyermekorvosunk Dr. Horváth Mária és munkatársai biztosították. Idén is folyamatos volt a felügyelet, két alkalommal végeztek szûrõvizsgálatot tanulóink körében. Az egészségügyi problémákkal küzdõ tanulókat szakorvoshoz irányítják, figyelemmel kísérik állapotukat. Dr. Horváth Máriának kívánok jó egészséget, boldog nyugdíjas éveket! Köszönöm tanulóink ellátását! Áldozatos munkáját! A fogászati szûrést és ellátást Dr. Thury Vivien végezte, aki segítette egészségnapi rendezvénysorozatunkat is elõadásokkal, gyakorlati bemutatókkal. Köszönet Horváth Tiborné védõnõ munkájáért, aki szinte naponta látogatja iskolánk tanulóit, rendszeresen segíti iskolai rendezvényeinket. Heti 1 alkalommal fogadó órát tartott intézményünkben. Sokat segített tanulóink ellátásában és egészséges étkezésre szoktatásában megújult iskolai büfénk, melyet Gyenge Katalin üzemeltet. Összegzés: Intézményünk sikeres évet zárt. A TÁMOP 3.1.4. és ehhez kapcsolódó pályázatokkal tantestületünk teljesen „megújult”. Tanáraink módszertani képzése a tanulók motiváltabb, élvezetesebb tanulási folyamatát tette lehetõvé. A változások sok munkát hoztak mindannyiunk életében. Meg kell felelnünk a fenntartóknak, a szülõk egyre nagyobb igényeinek, a korszerû oktatási rendszer elvárásainak. A kitûzött célokat teljesítettük. Takarékos gazdálkodással próbáltunk színvonalas munkát végezni, biztosítani tanulóink számára a megfelelõ oktatást, nevelést és a napközbeni ellátást. A következõ tanévben igyekszünk terveinket, az innovációs anyagban megfogalmazottakat maradéktalanul teljesíteni. Meggyõzõdésem, hogy iskolánk a Pilinszky János Általános Iskola a térség meghatározó intézménye lehet. További vezetõi céljaim: Az oktatás színvonalának emelése, az iskola oktatási centrummá fejlesztése. Pedagógiai innováció = Állandó megújulás és fejlesztés a kor követelményei szerint. Esélyegyenlõség, minõség, hatékonyság biztosítása. Az írás is egyre jobban foglalkoztatott. A pályázatok elsõsorban, de egy-egy cikk sem vágott földhöz. Megjelenésüknek örültem. Szülõvárosomban, Pápán jelent meg Babay Kálmán, volt pápai diák – Keneséhez is kötõdõ író – regényes korrajza, „A Visky lányok” (1899). Errõl szóló ismertetésem a „Naplóban” (1972. május 13.) volt olvasható, majd késõbb a „Megyei Pedagógiai Híradóban” is „A széniortól a sáfárig – Hajdani diákélet a „Dunántúl Athén”-jében” (1974/1) címmel Fónay Tibor révén. „Emlékezés egy elfelejtett balatoni költõre (70 éve halt meg Soós Lajos)” ugyancsak a „Naplóban” kapott helyet. (1972. július 1.) Kapcsolatba kerültem a Szegeden 1968. óta nyugdíjban élõ Dr. Ádámfy Józseffel, aki töretlen aktivitással minden idejét – az ország határain belül és kívül található – Kossuth-szobrokra vonatkozó dokumentumok összegyûjtésére fordította. A kenesei Kossuth-szobor ürügyén levélben felkeresett, aztán késõbb szinte haláláig (1980) személyesen is találkoztunk, mert szívének rakoncátlansága miatt nyaranként néhány napot, hetet Balatonfüreden töltött, ahol mindig meglátogattuk, s hozzánk is átutazott. Mikor elõször belépett otthonunkba, ezt mondta: „Tudtam, hogy ide el kell jönnöm!” (Egyik alkalommal kisfilmet is készítettem róla. A Rákóczi gyûjtés ötletét tõle kaptam!) Büszkévé tett, hogy a „Dél-Magyarország” 1972. szeptember 16-i száma – ismeretségünk kezdeti idõszakában – „Jubiláló szegedi szobrok” címmel egy oldalon jelentette meg írásainkat. Jóska bácsi az 1902. szeptember 19-én felavatott Kossuth-szoborról írt („Egész nap szólt a Kossuth-nóta”), én pedig az 1912. szeptember 29-én leleplezett Rákóczi-szoborról („Elhalmozták virággal Rákóczi szobrát”.) Ez lett barátságunk igazi pecsétje! Közel tíz évig lehettem munkatársa, ami azt jelentette, hogy fõleg levelezéssel összegyûjtött adatai alapján jó néhány Kossuth-
7
Ezúton mondok köszönetet fenntartóinknak, hogy erejükön felül támogatják oktatási intézményeinket ezzel biztosítva gyermekeink színvonalas oktatását, nevelését, további boldogulását! Oktató-nevelõ munkánkat a következõ partnerek segítették: Balatonkenese Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, Küngös Község Önkormányzata, Balatonvilágos Község Önkormányzata, Balatonkenese Városért Közalapítvány, Fehérvári Projekt Kft., Szülõi Szervezet, Diákönkormányzat, Családsegítõ Szolgálat, Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár, Városgondnokság, Kipp-kopp Óvoda és Bölcsõde, Nevelési Tanácsadó Balatonalmádi, Katolikus és református egyház képviselõi, Tátorján Játékvár, Katica Pékség, Rendõrség, Polgárõrség, Berggasthof Annerlbauer (Ausztria) Vállalkozók. Egészségügyi ellátásunkért dolgozott: Dr. Horváth Mária, Dr. Thury Vivien, Némethné Szabó Anikó, Horváth Tiborné. Kívánok az iskola tanulói és dolgozói nevében mindenkinek nagyon boldog új esztendõt abban a reményben, hogy hasonló sikerekkel örvendeztethetjük meg Önöket 2012-ben is! Szabó Károlyné igazgató
OVI- SULI Szeretettel várunk minden nagycsoportos óvodást és szüleiket február 16-án, csütörtökön 16 órakor a Balatonkenesén a Pilinszky János Általános és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézményben. Programunk: • Mesefoglalkozás • Játékos matematika
szobor történetének megírását rám bízta. Ezekbõl adta közre Balatonkenese – Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóján (Flink Kornél jóvoltából) – a „20 köztéri Kossuth-szobor története” címû füzetemet Dr. Ádámfy József és az én nevem alatt 1994-ben. Jóska bácsi könyve – „A világ Kossuth szobrai” – nem sokkal halála után, 87 éves korában jelent meg, aminek egy példányát már csak kedves felesége (Kató néni) küldhette el, akit 1981 nyarán Szegeden meglátogattunk, és megmutatta Jóska bácsi érintetlenül hagyott íróasztalát... Jó érzés volt, hogy 1994-ben örömet szerezhettem a 91 éves, türelmes és hûséges Kató néninek közös füzetünkkel („20 köztéri Kossuth-szobor története”)... 1972-ben iskolán belül mozgalmat indítottunk Kodály Zoltán figyelmeztetésének szellemében: „Az elõdök kultúrája egy-kettõre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” „Gyere, ha ráérsz, a 12-es terembe!” – szólt a felhívás. Az elsõ program kínálata: „1972. december 11-én du. 3 órakor Heinrich Heinére emlékezünk születésének 175. évfordulóján.” Közel 60 tanuló, Bakos Józsefné iskolatitkár és Szegedi Gyuri bácsi volt kíváncsi elképzelésünkre. Az érdeklõdõk figyelme és fegyelme kellemesen érintette az emlékezõket. Kodály Zoltán halálhírét 1967. március 6-án délelõtt 1/2 11-kor Fritzlauf Lajostól (a nevelõotthon igazgatója) telefonon tudtam meg. 1/2 1-kor az iskola tanulóifjúsága és testülete elõtt méltattam, majd egyperces némasággal adóztunk a nagy ember, zeneszerzõ és magyar emlékének. Az iskolára fekete zászló került. Mindig hatással volt ránk Kodály zeneszerzõként, pedagógusként egyaránt. Éneket is tanítottunk, énekkart vezettem és természetes volt, hogy születésének 90. évfordulóján (1882. december 16.) a 12-esben megemlékezzünk róla 170 tisztelgõ tanuló jelenlétében (1972. december 13. 15.) Kecskés József
ARCHÍV 38.
8
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
Interjú GYENGE KATALINNAL, a „Katica Pékség” vezetõjével A „Gyenge” családból származó Katalint erõskezû asszonyként, határozott vezetõként ismerik. Attól fogva, hogy Kenesére költözött, és elindította vállalkozását, nem lehetett nem észrevenni célratörõ egyéniségét, igényességét a Pékség és környezetének kialakítása terén. Jómagam képviselõként, majd alpolgármesterként tapasztalhattam meg, hogy a helyi közösségek, civil szervezetek mûködtetése érdekében mindenkor kész volt önzetlenül adakozni. Gyakran fordult elõ, hogy a gyermekek, s más rászorulók részére kérés nélkül is eljuttatta adományait. Katica! Mikor, s hogyan kerültél Kenesére? 1990-ben az elõzõ Pékség tulajdonosai kerestek meg, hogy jöjjek segíteni a technológia megfelelõ kialakításában, s hogy minõségi termék kerülhessen a vásárlók asztalára. Kiderült: komplex problémáról van szó, így azok megoldása több idõt igényelt, így meghosszabbodott az itt tartózkodásom ideje. Mivel itt szeretettel fogadtak a Pékség munkatársai, s a falu lakói, viszonylag rövid idõ alatt döntöttem, gyökereimet otthagyva felszámoltam az elõzõ életemet, és gyermekeimmel ideköltöztünk. Kérlek, beszélj nekünk a Kenese elõtti életedrõl, családodról! Földmûves családból származom, szüleim paraszt emberek, nagyszüleim sok hektárföld tulajdonosai voltak, volt férjem agrármérnök. Szüleim s férjem is tisztelte a földet, s szerette a vele való munkálkodást, én is. Családunkkal Nagyszénáson, majd Orosházán éltünk. Én a közgazdasági technikum elvégzése után férjhez mentem, és a két gyermek születése után az Orosházi Sütõ- és Édesipari Vállalatnál helyezkedtem el vezetõ beosztásba, a vállalatnak 21 üzeme és 90 üzlete volt. Érdekes, emberpróbáló munkakör volt, szerettem a munkámat. Ebben az idõben végeztem el a szakipari képzéseket és az élelmiszeripari fõiskolát. Nehéz volt beindítani a vállalkozásodat? Voltak-e gátló, segítõ tényezõk? Az elsõ vállalkozásom az Miskolcon volt a berek alján, építettünk egy sütõüzemet, amit sikeresen be is üzemeltünk, és ebben az idõszakban kérte a kenesei üzem a segítségemet. Alföldi embernek Miskolc nagyon idegen város, és nem váltam meg nehéz szívvel ettõl a cégemtõl. Balatonkenesén az indulásnál, sok pozitív dolgokat tapasztaltam, természetesen nehézségek is akadtak, de a tenni akarásommal ezeket le tudtam küzdeni. Vállalkozásod a hagyományos pékségi tevékenységen túl milyen plusz szolgáltatásokat, lehetõségeket rejt magában? Az alaptevékenységen túl a Kávézó megnyitásával a kultúra is elõtérbe kerülhetett. Az a vágy, amely mindig is élt bennem, hogy mit tehetnék az emberek, a közösségek érdekében, megvalósulni látszik. Mindig is csodáltam a mûvészet minden ágát, s én is szeretnék hozzájárulni szellemi alkotások létrehozásához, és a sok-sok gyönyörûség megmutatásához. Úgy hozta a sors, hogy a Kávézó megnyitása elõtt összeismerkedtem Balla István bõrésszel. Az õ felvetése nyomán kötöttük össze a kávézó megnyitását egy kiállítással, ahol egyéb mûvészeti ágak mûvelõi is jelen voltak. Ebbõl aztán szépen, lassan hagyomány teremtõdött. A helyi alkotók közül Gál István, tanár úr képkiállítását, Kovács István fafaragásait csodálhatták meg. Író-olvasó találkozó keretében Pauló Béla regényeit mutatta be. Találkozhattak az itt élõk, és nyaralók Vadas Zsuzsával, V kulcsár Ildikóval, Helyei Lászlóval, Kincses Veronikával. Tartottunk nagysikerû táncos összejöveteleket, pl. Szecsõdi Erikával és fiával, Szecsõdi Károllyal is. Az augusztus 20-i ünnepségekbe is bekapcsolódtunk az új kenyér megszenteltetése, megszegése kapcsán. Volt olyan alkalom, amikor a Pékség elõtti téren, vagy a teraszon a Szivárvány népdalkör, Papkeszi, Balatonfûzfõ és Litér amatõr együttesei adtak mûsort. Szerveztünk táncversenyt is. Ez a paletta igen széles, és elnézést kérek azoktól akit nem említettem. Milyen egyéb rendezvényeknek adtál otthont? Vetélkedõket is tartottunk, amelyek segítettek a helyi közösségek összekovácsolásában, ami szintén nagy örömömre szolgált.
Nemrégiben a gyermekek számára adtunk helyet origamifoglalkozásra, papírhajtogatásra. Tátorján rendezvényeink egyik népszerû eleme volt a kalácsfonás, és fagyi adagolási-, lepényevési verseny. Vitorlás versenyek záró rendezvénye a langalló készítéssel összekötött kulturális mûsor, és sok egyéb más mûsor. Amit még kihagytál: bemutató és kenyérsütési gyakorlás lehetõsége az ovisok, iskolások számára. Az iskolai büfé kialakítása és mûködtetése, a Önkormányzat illusztris vendégeinek fogadása, megvendégelése, így pl. a tutzingi, nagykéri testvértelepülések delegációinak fogadása. Hihetetlen energiát, erõt és pénzt fordítasz a közösségi rendezvények szervezésére. Mi motívál? Minden embernek szüksége van megnyugvásra, kikapcsolódásra, feltöltõdésre, felhõtlen szórakozásra, egymás megbecsülésére, egymás tiszteletére. Jó látni, amikor az emberek itt vannak, beszélgetnek, megszabadulnak egy idõre gondjaiktól, közelebb kerülnek egymáshoz. Ezt az életmûvet egyedülálló asszonyként teremtetted meg. Mi adta hozzá az erõt? Az akarat, amelybõl nekem bõven jutott, valamint a szüleim példája, a munkához való ragaszkodás, az alkotásvágy, a mindig továbbgondolkodás, az újítás igénye. Hány fõt foglalkoztatsz a vállalkozásodban? Éves szinten 30-40 családnak tudok munkát adni, szezonban ez a szám a duplája. Remélhetõleg, ha az elképzelésemet meg tudom valósítani, akkor az elkövetkezendõ idõkben 60-70 fõnek is lesz munkája. Családtagjaid közül folytatja-e valaki a megkezdett életmûvet? Két gyermekem, öt unokám van. Természetesen él bennem a remény, hogy közülük valaki ugyanúgy fogja szeretni ezt a vállalkozást, mint én és át tudja venni tõlem a stafétabotot. Kíváncsi vagyok, vajon egy sikeres nap, hét, hónap végén, amikor végre álomra hajtod a fejed, gyakran érzed-e a jól végzett munka örömét? Nem gyakran érzem azt a felszabadultságot, hogy minden a legnagyobb rendben van. A jól végzett munkát is lehet még jobbá, tökéletesebbé tenni. Ezért, amikor álomra hajtom a fejem, és alszom egyet, utána gondolom át az elmúlt nap eseményeit és gondolok a mára és a holnapra. Milyennek ítéled meg a helyi vállalkozók és az itt élõk kapcsolatát? A jelen gazdasági helyzetben minden vállalkozó nehezen éli meg a belsõ nehézségeket. Jó lenne, ha a vállalkozások közötti kapcsolatrendszer szorosabbra tudna fonódni. Ez irányban mindannyiunknak van még tennivalója. Rövid ideig képviselõként is segítetted a helyi dolgok alakulását. Milyen tapasztalataid, észrevételeid vannak errõl? Ez a rövid idõ számomra nagyon sok tanulsággal szolgált. A kialakított jogrendszer teljesen eltérõ a vállalkozások és az önkormányzati szféra területén. Azokat a rugalmas intézkedéseket, amelyet egy vállalkozás meg tud tenni, az önkormányzat már koránt sem. Ezért a vállalkozásokhoz képest az önkormányzat mûködése nehézkesebb. Kedves Katica! Köszönöm õszinte megnyilvánulásodat. kívánom, hogy tartsd meg optimizmusodat, tenni akarásodat, s azt is, hogy az élet és a családod kárpótoljon minden erõfeszítésedért. Bízom abban, hogy ez az interjú sokakat segített abban, hogy közelebbrõl is megismerhessenek téged. Kinek dobod tovább a labdát, akiket úgy véled, jó, ha közelebbrõl megismerhetnek az itt élõk? Köszönöm szépen ezt a lehetõséget, s köszönöm Balatonkenese lakóinak azt a szeretetet, amellyel engem itt fogadtak, s ez által elõsegítették azt az elhatározásomat, hogy gyökereimet felszámolva, itt új gyökeret eresztve, új életet kezdve, új tetteket végrehajtva megvalósíthattam elképzeléseimet. A labdát Polgár Sándoréknak dobom. Úgy vélem, õk is pozitívan viszonyulnak az itt élõkhöz és példa értékû a tevékenységük. Sörédi Györgyné
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
9
Török vagy német? – Országgyûlés Kenesén 1532-ben A kenesei országgyûlés évfordulójára 2012. január elején 480 éve, hogy a három részre szakadt Magyarország gondjainak megoldására a Kenese-i országgyûlésre gyûltek össze az ország vezetõi és külföldi követek. Kis András az akarattyai öreg szilfát dicsérve nagyon szép szavakat használ (részben Eötvös Károly szavait): „Az öreg fa ott a parton jól hallotta, amint az ország bölcsei és vitézei a fölött vitatkoztak, melyik jobb, melyik rosszabb, a török-e vagy a német? Melyikkel tartson a magyar?” (1) „Ha azokat a mohácsi vész utáni testvéreinket összefogta volna a magyarság tudata, nem lett volna az ország három részre szakadása, a 150 éves török uralom és a magyar nép pusztulása.” (2) Kis András szavai ma is élnek: Biztos, hogy él bennünk a magyarságtudat?
1526. A mohácsi csata évszázadokra eldöntötte a magyar nemzet sorsát. Tény az is, hogy a nemzettõl elszakadt, csakis gazdagodni vágyó cinikus hatalmi réteg mulasztásai miatt történt mindez. Megválaszolatlan kérdése történelmünknek, hogy a török hatalom, a szultán személyes jelenlétében és akaratából miért vonult ki egy gyõztes csata után a magyar állam területérõl? Miért hagyott idõt, hogy rendbe szedjük magunkat? És mi miért nem tettünk mégse semmit? (3) A mohácsi vészt követõ kettõs királyválasztás után 1530-ban már mind Ferdinánd (1526-1564), mind János király (Szapolyai János, 1526-1540), különösen azonban az ország rendjei, fõurai õszintén fáradoztak hosszabb fegyverszünet vagy béke létesítésén. Az országban mindenki kereste az egymásra találás módozatait, azonban az egyéni érdekek útvesztõjében egymás után sikkadtak el a határozatok érvényei. 1531ben elõbb a veszprémi, majd a székesfehérvári ülések voltak eredménytelenek, majd Zákányban gyûltek össze. Az itteni létszám is kevésnek bizonyult, így egyetemes ülést hirdettek Kenesére 1532. januárjára, az elõkészítésre követségeket szerveztek. A követek egyik csoportja Ferdinándhoz ment a következõ két feltétellel: 1. Küldjön 23 000 fegyverest a saját költségén, ill. a császár támogatásával a magyar véghelyek oltalmára, és vállalja el 20 000 magyar katona zsoldjának fizetését. 2. Biztosítsa a nemzet sértett szabadságát. A másik követség János királytól azt kérte: 1. Szerezze vissza a véghelyeket azonnal (Belgrád kivételével), és 2. szerezzen biztosítékot a töröktõl aziránt, hogy Magyarországot nem fogja többé megtámadni.
Ha egyik király sem hajlandó teljesíteni e feltételeket, másokkal lépnek alkura, mert kénytelenek mindent megpróbálni, nehogy az ország s vele mindannyian elveszszenek. Ferdinánd belátta, hogy a kétségbeesés rossz tanácsadója lehet a rendeknek, és kezdetben mindent megtett a kenesei országgyûlés sikere érdekében. János király emiatt a kenesei gyûlést ellenszenvvel nézte, s híveit is eltiltotta a megjelenéstõl. Ilyen körülmények közt könnyen terjedt el a hír, hogy az urak és a fõpapok csak csekély számban jelennek meg Kenesén. Anélkül, hogy errõl meggyõzõdtek volna! Ferdinánd magyar tanácsadói abban állapodtak meg, hogy nem mennek Kenesére, oda csak Peregi Albertet és Besseney Istvánt küldik, kik a rendeket rábírják arra, hogy ne határozzanak. Így történt, hogy amikor Montfort Farkas gróf császári követ és Pinpinelli Vince rosanoi érsek, a pápai követ Pozsonyba érkezett, õk sem mentek el Kenesére. Leveleket intéztek az országgyûléshez, amelyben jelezték küldetésük tárgyát, de tényleges támogatást nem ígértek. Ezalatt január elsõ napjaiban a híresztelésekkel ellentétesen a rendek jelentékeny számban jelentek meg Kenesén: 68 fõúr személyesen, nagy kísérettel, 8 fõúr követek által képviseltette magát, és a nemesek is oly nagy számban jelentek meg, hogy neveiket nem lehetett feljegyezni. A kenesei gyûlés eredménytelenségét mindkét uralkodó diplomáciai sakkhúzásokkal segítette elõ. A gyûléstõl pedig a rendek sokat vártak, sokat kívántak, s az eredménytelenséget a nemzeti érdekek megbuktatásának és az egyéni érdekek gyõzelmének tekinthetjük. A következõ országgyûlés idõpontját 1532. márciusára Berenhidára (Berhida) tûzték ki. (4) A korabeli térképeket tanulmányozva bizonyítást nyer, hogy „Kenese a Balaton keleti kapuja”. A királyi Magyarország és az Oszmán Birodalom határán településünk kettõs adózásra volt kényszerítve. Összegezve e néhány adatot, tudnunk kell, hogy akárhova lépünk településünkön, a történelem lábnyomait követjük. Miközben mélyen szántó párhuzamot vonhatunk múlt és jelen között, arra kell törekednünk, hogy kézenfogva, egymást segítve eltûrve egy célunk legyen: megõrizni magyarságunkat, szülõföldünket! Összeállította: Vér László Felhasznált irodalom: (1) Eötvös Károly: Balatoni utazások, I. kötet, 68-69. oldal, Magvetõ Könyvkiadó, 1982. (2) Kis András: Az 1000 éves Kenese, 22. oldal, Mûszaki Könyvkiadó, 1990. (3) Nemeskürthy István: Magyar századok, 198-204. oldal, Szabad Tér Kft., 2006. (4) Dr. Dömötör Sándor: „A kenesei országgyûlés 1532-ben”, „Balatoni Kurír”, 6. oldal, 1938. 1. szám
10
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
Tamaskovics György kiállítása Mindjárt az új év 2. napján találkoztak az akarattyai nyugdíjas klub tagjai. Köszöntötték egymás, kifejezték jókívánságaikat, s megvendégelések következtek az otthonról hozott finomságokból. Elmondták, hogy teltek az ünnepek a családi, baráti körökben, s õszintén érdeklõdtek a nyugdíjas társ egészségi állapota iránt. És igen, szóba kerültek az anyagi, pénzügyi lehetõségek ebben a megszorításokkal, újabb nehézségekkel nyíló évkezdésben. Összességében ez se minden. Ami általában az egész esztendõ foylamán jellemzõ a klubéletre, tágabb körû kitekintésre is lehetõség nyílott. Amikor beléptek helyiségükbe, a többség meglepetésként érzékelte a falakon látható képzõmûvészeti alkotásokat. A csoport új vezetõje újévi ajándéknak szánták Tamaskovics György kiállítását. Egyben meghallgatták az intarziamûvész beszámolóját a munkásságáról. Némelyek tudtak az õ elhivatottságáról, többen azonban csak most értesültek róla, hogy településünkön él egy ember, aki szabad idejének nagy részét a természet és az ember által alkotott világ érdekességeinek, szépségeinek mûvészi átköltésével és sajátos eszközök által történõ felmutatásával tölti. Komoly, akár külföldi megbízatásokat követõen igazából csak a nyugdíjas kor teljesített ki mûvészetét, bár már 1963ban is volt önálló tárlata Fehérváron. Anyagszükségletének
zömét is itt tudja beszerezni. Tamaskovics úr sokat köszönhet e megyeszékhely furnérozó cégje segítõkészségének. Azt nem állíthatjuk, hogy hazánkban sokan hódolnak eme nagyon érdekes, de munkaigényes mûvészetnek. Mi azonban elmondhatjuk, hogy Gál István ny. tanár úrral együtt két intarziás munkáiban is gyönyörködhetünk városkánkban. Volt már közös bemutatkozásuk. Lapunk hasábjain régebben közöltük, hogy Gál úr nagyon hálásan emlékezik volt tanárának segítõkészségére, és most Tamaskovics úr emlékezett Áron Nagy Lajosra, aki a középiskolás évek alatt ébresztett benne kedvet a világ dolgainak és jelenségeinek mûvészi leleplezése iránt. S beszélgetésünk során több ízben is kifejezte háláját Gál István eszmei, mûvészeti szépségéért. Ezt az akarattyait megelõzõen Újpesten volt kiállítása az immár két évtizednél is régebb óta helységünkben lakó intarziás úrnak. A fehérvári Helyõrségi Klubban két esetben nyílt tárlata. Április elején újra a szomszéd megyeszékhelyen láthatják munkáit, majd júliusban a honvéd Üdülõben. Nyár elején megismételné az akarattyait, Bodajkon közös, akár tematikus bemutató részese lehet. Reméljük, hogy mind e szûkebb körben, mind hazánk tágabb terein egyre többen megismerhetik a velünk azonos helységben élõ mûvész munkáit. Márkus Zoltán
Tegyük helyre a közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos eljárásokat! Tisztelt Olvasóink! Több jelzést kaptunk, hogy új büntetéseket vezetett be a Rendõrség, az eddig elnézett, megszokott helyzetekben is bírságot szabnak ki, ezért szeretnénk összefoglalni és egyértelmûvé tenni a tapasztalt változások hátterét. Ebben kaptam segítséget Papp Csongor r. õrnagytól, a Balatonalmádi Rendõrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztályának vezetõjétõl. 2008. január 1-jétõl a 410/2007. Kormányrendelet (az ún. objektív jogszabály) bevezette a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, azaz a szabálysértések egy részét kivette a hagyományos szabálysértési eljárások közül, és áttette ennek a rendeletnek a hatáskörébe. Az alapvetõ különbség az, hogy míg a szabálysértéseknél a hatóságnak meg kell állapítani az elkövetõ személy kilétét, addig a közigazgatási bírság eseteiben, azaz objektív szabályszegéseknél a jármû országos gépjármû-nyilvántartó szerinti tulajdonosa, illetve üzembentartója lesz a bírság megfizetésére kötelezett. Ez alól a fizetési kötelezettség alól csak kivételes esetekben mentesül a tulajdonos/üzembentartó, és ezt a mentességet neki kell igazolnia megfelelõ, alakisághoz kötött szerzõdéssel, okirattal. Ilyen esetek, ha már nem az övé a jármû, a cselekmény elkövetését megelõzõen a jármûvét ellopták, kölcsönadta valakinek, alkalmazott vezette menetlevéllel. 2009. augusztus 1-jétõl a 156/2009. Kormányrendelet bevezette az úgynevezett k.) pontos szabályszegéseket - a gyorshajtás, a biztonsági öv nem használata, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása és az ittas vezetés (kerékpárosok) és jármûvezetés eseteiben -, akkor, ha a szabályszegõ személy kiléte a helyszínen megállapítást nyer, vagyis igazoltatják. Az az alapvetõ különbség az ún. k.) pontos és az objektív szabályszegések között, hogy a k.) pontos szabályszegés esetén az elkövetõvel szemben az intézkedõ rendõr a helyszínen szabja ki a közigazgatási bírságot, amennyiben az elkövetõ elismeri a szabályszegést. Ha az elkövetõ a helyszínen nem ismeri el a szabályszegést, úgy ellene közigazgatási eljárás indul. k.) pontos szabályszegések - a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”) - a biztonsági öv nem használatára, - a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történõ áthaladás” tilalmára), - a jármûvezetõ szervezetében a szeszesital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés, jármûvezetés”) eseteire vonatkoznak.
objektív szabályszegések - a megengedett legnagyobb sebességre, - a vasúti átjárón való áthaladásra, - a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék jelzéseire, - a jármûvel történõ megállásra és várakozásra, - az autópálya leálló sávjának igénybevételére, - a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelezõ haladási irányra, - a természet védelmére vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes elõírások betartásra kerüljenek.” A fentiekbõl is látszik, hogy több szabályszegés tartozik az „objektív” kategóriába. Ezekben az esetekben nem történik rendõri igazoltatás, azaz nem állapítja meg a rendõr az elkövetõ kilétét, hanem a rendszeresített technikai eszközzel (pl. PDA, vagy SCS103) rögzíti a szabályszegést, ami online módon továbbításra kerül a feldolgozókhoz. Az állampolgár vagy az érintett jármû tulajdonosa/üzembentartója pedig csak a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság levelébõl értesül a közigazgatási eljárás megindításáról, illetve a vele szemben kiszabott közigazgatási bírság összegérõl. 2011. július 1-gyel lényeges változás, hogy a 410/2007, Kormányrendeletet módosították, és a járdán történõ szabálytalan várakozás is az objektív szabályszegések közé került. A közigazgatási bírsággal sújtható esetekben a szabálysértési eljárásokkal szemben újdonság az is, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési lehetõsége, fixek a büntetési tételek, amit a rendelet melléklete rögzít. Amíg az objektív szabályszegéseknél csak pénzbírság szabható ki, addig a k.) pontos szabályszegésnél büntetõpontot is kell adni az elkövetõnek. Tehát, ha például valakit gyorshajtásért megállítanak, akkor a pénzbüntetés mellé még büntetõpontot is kap, ha nem állítják meg a helyszínen, úgy a tulajdonos/üzembentartó „csak” pénzbírságot fog kapni, hiszen a bûntetõpont személyhez kötõdik. Vezetõi döntés alapján a Balatonalmádi Rendõrkapitányság illetékességi területén a PDA-val rögzített szabályszegések esetén az intézkedõ rendõr a jármû szélvédõjén elhelyezett nyomtatványon hívja fel az érintett figyelmét a rendõri intézkedésre! Ne feledjék, a Rendõrség nem alkotja, csak végrehajtja a jogszabályokat! Kollégáim nevében is balesetmenetes közlekedést kívánok! Stanka Mária r. õrgy.
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
11
Gergõ ismét szép eredményeket ért el! Január elején kedves látogató érkezett a könyvtárba: barátom, Gulyás Gergõ, a tehetséges kenesei úszó, aki még nyár végén tett nekem ígéretet arra, hogy év végén beszámol 2011-ben elért eredményeirõl. Egy táskában elhozta megmutatni a gyönyörû serleget is, amit legutóbb szerzett. A könyvtár olvasótermében éppen 6-8 iskolás olvasgatott, elmondtam nekik, hogy ha igazi példaképet keresnek maguknak, akkor Gergõnél jobbat keresve sem találhatnak. Persze kissé zavarba hoztam ezzel a szerény fiatalembert, aki nagyon megilletõdött, mikor a gyerekek lelkesen megtapsolták, gratuláltak eredményeihez, és megcsodálták az aranyozott serleget. Az bizonyos, hogy olyan hatalmas akaraterõ és kitartás jellemzi a down szindrómás 24 éves srácot, hogy bárki példát vehetne róla. Édesanyja, Zsuzsa folyamatosan mellette áll, segíti, szinte együtt küzd vele, így nyugodtan mondhatjuk, õ is részese a sok elismerésnek, ami Gergõnek megadatott, közösen érték el a szép sikereket. Gulyás Gergõ 2011. december 9-én a Tapolcán megrendezett „Veszprém Megye Legjobb Sportolói” elnevezésû díjátadáson vehetett részt. A megye legjobb edzõit és sportolóit Lasztovicza Jenõ, a Megyei Közgyûlés elnöke, Kovács Norbert alelnök, és Császár László, Tapolca város polgármestere köszöntötték. A méltatások során felsorolásra kerültek a világbajnoki címek, speciális olimpiai érmek, országos csúcsok, amelyek a díjak kiérdemléséhez vezetõ út mérföldkövei voltak. Itt kapott elismerést az ajkai Kiss Gergõ úszó és több sportoló között Gulyás Gergõ is, aki a Veszprém Megye Legjobb Speciális Sportolója elismerést vehette át.
December 20-án a veszprémi Sportarénában került sor a sport évzáró ünnepségre, ahol a város legkiválóbb diák és profi sportolóit, illetve felkészítõit köszöntötték. A meghívott politikai vendégek mellett a megyeszékhely vezetõi is megjelentek. A résztvevõket Porga Gyula polgármester köszöntötte, majd a Diáksport területén kiemelkedõ teljesítményt nyújtó sportolók vehették át az elismeréseket. Végül a megyeszékhely legjobbjait, az év sportolóit köszöntötték. A férfiaknál ezt a díjat hárman kapták meg: Kovács Tamás atléta, Minczér Albert atléta és Gulyás Gergõ speciális úszó, aki „Az Év Férfi Sportolója” feliratú serlegével ismét gyarapította szép számú sportereklye gyûjteményét. Mindkét ünnepségen svédasztalos fogadás várta az ünnepelteket. Gergõ továbbra is kitartóan és keményen készül a versenyekre. Október 15-16-án a Budapesten megrendezett országos bajnokságon 3 aranyérmet (200 m-es gyors, 100 m-es pillangó, 50 m-es pillangó), 2 ezüstérmet (100 m-es hát, 4x50 m-es gyorsváltó) zsebelt be, míg november 9-én az Országos Sprint bajnokságon szintén 3 arannyal (100 m-es gyors, 100 m-es pillangó, 50 mes pillangó) és 1 ezüst éremmel (25 m-es gyors) lett gazdagabb! Mi is gazdagabbak lettünk általa. Gratulálunk, Gergõ! Büszkék vagyunk Rád! Györgydeákné Takács Hajnalka
Állatvédõk évzáró közgyûlése December 16-án tartotta meg a Balatonkenesei Állatvédõ egyesület az évi közgyûlését. Az egyesület elnöke, Kerényi Ildikó beszámolójában ismertette az év eseményeit. Kedves közvetlenséggel sorolta a kis házi állataink szomorú sorsát, melyeken az egyesület szûk keretei között is gyakran segít. Nagyon jó szándékú és lelkes kis csapattal kezdték el Kerényi Dánielék öt ével ezelõtt a helyi állatvédelmet. Mára a létszám lecsökkent ingyen, az anyagi és emberi erõ is kevés, szinte csak a lelkesedés viszi elõbbre az egyesület tevékenységét. Pedig hisszük, hogy Balatonkenesén és Akarattyán sokan viselik szívükön az állatok sorsát. Annyira kevés ma már a háziállat, meg kell becsülni és óvni, ami maradt! Gyakran kell ivartalanítani is, sõt élelmiszert biztosítani a szerényebb jövedelmû, de állatszeretõ kedves embereknek, családoknak.
Mindenkinek van feladata, vállalása, amit örömmel teljesít. Nem szabad sorsukra hagyni, gonosz emberek gondatlanságára bízni a védtelen állatokat. Segítsünk mindnyájan! Februárban ismét összejövünk. Hívjuk és várjuk az állatbarátokat szeretettel! Gellértfi Béláné az egyesület tagja Kedves Állatbarátok! Minden érdeklõdõt szeretettel várunk a Kultúra Házában tartandó összejövetelünkre! Idõpont: 2012. február 17., 17 óra Üdvözlettel: Kerényi Ildikó
CSÍZIÓ
Január 20 - február 20. (Boldogasszony hava - Böjtelõ hava) Január 22.: Vince napja - Vince jelentése gyõzedelmes. Nevének rokon hangzása, a Vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szõlészek szentje lett. Névnapja idõjárásából a bor termését szokták megjósolni. - Idõjósló nap: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Január 25.: Pál napja - Pál apostol megtérése elõtt vezetõ szerepet játszott a keresztények üldözésében. Késõbb látomása volt, szózatot hallott, s ennek az élménynek hatására megtért, és a kereszténység nagy térítõ apostola lett. Pál fordulása ennek a fordulatnak állít emléket. - Idõjárási, csillagászati tartalma is van az ünnepnek. Túl vagyunk már a tél felén, s várható, hogy az idõ hamarosan jobbra fordul. - Idõjósló nap: „Pál fordulata hogyha tiszta, bõven terem mezõ, puszta.” Február 2.: Gyertyaszentelõ Boldogasszony napja - Mária megtisztulásának ünnepe. - A néphit szerint e napon a medve kijön a barlangjából körülnézni. Ha napos az idõ, és meglátja a saját árnyékát, megijed, visszabújik, mert még rossz idõ következik, hosszú lesz a tél. - Az emberek a misére gyertyát visznek, megszenteltetik, meggyújtják, és torkuk elõtt tartják, hogy elkerülje õket a torokfájás. A gyertya az örök világosság jelképe. - Idõjósló nap: „Ha esik a hó, fúj a szél, nem sokáig tart a tél.”
„Ha gyertyaszentelõn havaz, közel a tavasz.” Február 3.: Balázs napja - Szent Balázs a torok, a kikiáltók, énekesek védõszentje. - A diákok házról házra jártak, hogy tanítóiknak és maguknak élelmet gyûjtsenek és újabb társakat is toborozzanak az iskolába. Ez volt a Balázsjárás. Február 5-6.: Ágota, Dorottya napja - Idõjósló nap: „Dorottya szorítja, Julianna engedné, de Zsuzsanna nem hagyja.” - Dorottya farsangoló nap. Február 14.: Bálint napja - Tyúkültetés napja volt régen. - Ekkor szólalnak meg és raknak fészket a verebek. Február 19.: Zsuzsanna napja - Már olvadni kezd a hó, elõbújik a fû, megszólal a pacsirta. Farsang Vízkereszttõl hamvazószerdáig tart. Legfõbb eseménye az álarcos alakoskodás, mulatozás, evés-ivás. A bálokat általában a farsang utolsó három napján tartották (farsangfarka). Általános szokás a „batyus bál“. Az ünnepségsorozat egyben a tél búcsúztatása, a tavaszvárás örömünnepe. Forrásmunka: Hónapsoroló, kiadja a Pedellus BT. Debrecen Pulai Istvánné
12
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
Képeslap Évrõl évre csökken az ázsiója. Példa rá, hogy az ünnepek elõtt feladtunk 16-ot, s érkezett hozzánk hét köszöntõ lap. Egyik hagyományos, mintha a múlt század elsõ felébõl való volna, a másik a technikai vívmányoknak köszönhetõen egészen modern és színvonalas. A szájjal és lábbal festõk által készítettre némi beszámoló is kerülhetne. Ha kerülne! Legtöbben azonban telefonon vagy interneten fejezték ki jókívánságaikat. A karácsonyi és újévi köszöntõk közül kiemelem az USA-ból, pontosabban San Francisco-ból érkezett lapot. A tõlünk nagyon távol lakó rokonokkal ritkán találkozunk, de különbözõ formában folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Minden évben egyedi módját
választják az ünnepi köszöntésnek. A családfõk, Kamilla és John és a három fiú gyermekükrõl: Teddy-rõl, Georgie-ról és Harry-rõl készített felvételeket küldtek, amelyek értesítenek bennünket, kondíciójukról, a gyermekek fejlõdésérõl, sõt kedvelt foglalatosságaikról és a világ más tájain szerzett élményeikrõl is. Természetesen a szokásos jókívánságok sem maradtak el, számunkra mégis más ez a 10 képeslap, mert arról is tájékoztatnak bennünket, hogy a másik földrészen élõ rokonaink minden körülmények közt és bármilyen helyzetben a családi élet harmóniáját és meghittségét tartják elsõdlegesnek. Márkus Zoltán
A béke és öröm éve
Az Akarattyai Nyugdíjas Klub életérõl
Elkezdõdött egy új év. Azt mondjuk 2012. Újév, új lehetõség… Sok mindent kötünk egy új kezdethez. Hogy azonban mi érkezett el ezekben a napokban azt sok mindenben tapasztaljuk. Munkalehetõség kérdése, pénzügyi váláság, emelkedõ árak, és még lehetne bõséggel sorolni, amit ma napról napra megélünk. De ezek a nehézségek nem csak a fizikai világunkra nyomnak bélyeget. Sajnos az emberek arcát elnézve jól látható a lélek fájdalma, a gyötrõdés. De vajon szükségszerû-e, hogy ez így legyen? Tehetünk-e mi magunk valamit annak érdekében, hogy életünket itt és most békében, örömben élhessük meg? Valós, életbe vágó kérdések.. A negatív emberek nem találnak megoldásokat, s ezzel még inkább nehezítik életüket. Panaszkodnak, siránkoznak. Pedig jobb dolog gyertyát gyújtani, mint félni a sötétben. A békés élet titka, hogy összhangban legyünk Istennel, önmagunkkal és testvéreinkkel. Hiszem, hogy a vidám, békés ember képes boldoggá tenni másokat is. De hogyan lehetünk itt és most vidámak, békések? A döntés a legfontosabb. Mire akarunk figyelni. A vitákra, az egyre nehezedõ gazdasági helyzetre, vagy inkább a jóra, az örömteli pillanatokra? A döntés mindannyiunk életében egyedi és személyes. Sokat gondolkodtam azon, hogy miképpen lehet az örömet növelni lelkünk, szívünk mélyén. Azt gondolom, ki-ki maga mondja ki, hogy mivel akar foglalkozni napjaiban, óráiban, ebben az újesztendõben. Gondolkodhatunk a mai nehézségeken, fájdalmakon, de minden bizonnyal mindenkinek van örömteli szép emléke, amit már átélt. Én csak biztatni tudok mindenkit: merjük keresni az öröm forrásait. Nem nagy, feltûnõ dolgokra gondolok, hanem azokra a pillanatokra, amikor észrevettük a nap melegét, a Balaton tükrözõdését. Amikor megéreztük kedvenc ételünk illatát, ízét. Amikor megtapasztaltuk a család, a gyerekek szeretetét. Amikor éreztük, hogy nem vagyunk egyedül, van feladatunk, számítanak ránk. A felsorolást ki-ki folytassa tovább tetszése szerint. A napokban értettem meg annak az idõs ismerõsömnek bölcsességét, akivel régen oly sokat beszélgettem. Õ mondogatta: „Jól jegyezd meg! Az vagy, amit gondolsz.” Én szeretnék ebben a nem könnyû idõszakban is békés, nyugodt, örömben élõ ember maradni. Hiszem, hogy nem csak én!! Kezdjük ezt az esztendõt másként. Ne a nehézségekkel foglalkozzunk szüntelen, hanem emlékezzünk bátran a szépre, a jóra, a szeretetre. Ez célt és erõt fog adni. Ha ezt megtesszük, minden bizonnyal nem leszünk olyan emberek, mint akikrõl a Dalai Láma beszélt, mikor megkérdezték, leginkább mi lepi meg az emberiséggel kapcsolatban? Válasza a következõ volt: „Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövõjével kapcsolatban, elfelejt élni a jelenben..” Kívánom, hogy 2012-ben minél többen merjünk, tudjunk élni a jelenben, békességben és örömben! Erzsébet nõvér
2011. december 5. A klubvezetõnk gyönyörû adventi verset olvasott fel Juhász Gyulától. Közérdekû megbeszélés után megkaptuk a színházjegyeket. Ezen a napon Csókási János tagtársunk osztotta meg velünk élete történetét. Nagyon szép, érdekes és értékes elõadás volt. János! Köszönjük, hogy megosztottad velünk életed fontos állomásait. Családodról és egyéb fontos eseményeidrõl is tett fel egy-egy társunk kérdést, és Te szívesen válaszoltál! További jó egészséget, erõt és minden jót kívánunk Neked és családodnak. 2011. december 8. Székesfehérvárra mentünk, a Vörösmarty Színházba. A jegyünk a Csárdáskirálynõ címû operett elõadásra szólt. Az elõadás újszerû feldolgozása kissé szokatlan volt a mi korosztályunk számára, de jól szórakoztunk. 2011. december 11. Gyertyagyújtáson vettünk részt advent harmadik vasárnapján az Állomás téren. Németh Péter lelkészünk gyújtotta meg a gyertyát. Tagjaink gondoskodtak a vendéglátásról, teával, forralt borral, forró csokoládéval és az elmaradhatatlan süteményekkel és zsíros kenyérrel. Biztosan mindenki jól érezte magát, sokáig együtt volt az összetartó lakosság. Barátságos, szeretetteljes beszélgetés alakult ki. 2011. december 19. Karácsonyi ünnepséget tartottunk. Kiskarácsonyfánk szívmelengetõen várta vendégeit. Tagjainkon kívül a képviselõ- testület tagjai közül Lengyel János is eljött hozzánk., aki a közösségi házat egy ajándékkal is meglepte. Az ünnepség verssel kezdõdött, majd az akarattyai óvodások elõadása következett. Tüneményes elõadásukért köszönet a gyermekeknek, és az õket betanító óvónõknek. Ajándékot kaptunk az óvodásoktól, saját maguk által készített csengõfigurát és szaloncukrot. Tõlünk is apró ajándékot kapott minden kisgyermek és az a két iskolás kislány is, akik verset mondtak és énekeltek. Köszönjük nekik is és szüleiknek is. Az ünnepség után még sokáig beszélgettünk, és nagyon jól éreztük magunkat. Szeretettel várunk továbbra is mindenkit! Töltsünk együtt szeretetben, békességben, jó hangulatban minél többen, minél több idõt 2012-ben is! Vollár Lászlóné
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
13
Médiák a kistérségben Évindító eszmecserére hívta az Öböl Televízió a kistérségben mûködõ helyi újságok szerkesztõit. A kötetlen beszélgetésen Balázs Gyula ügyvezetõ köszöntötte a jelenlévõket, majd rövid áttekintést adott a kistérség televíziójának elmúlt 14 évérõl. Külön szólt arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a tavalyi év végén, elismerve a korábbi évek közmûsor-szolgáltatói tevékenységét, az Öböl Televíziót közösségi médiaszolgáltatói besorolásban részesítette. Az Öböl Televízió szerkesztõsége a nyár közepén jelentkezett merõben új mûsorszerkezettel és jelentõsen megnövelt mûsoridõvel. Ezt az utat kívánják folytatni a jövõben és a Kelet Balatonon élõk mindennapjait érintõ döntésekrõl, a testületek munkájáról, az intézmények mûködésérõl, a civil szervezetek tevékenységérõl heti két alkalommal, közel két órában tájékoztatást adni. Kiemelte azt is, hogy kettõs célja volt annak, hogy indult a be-
sorolásért a televízió. Egyrészt a továbbiakban is a közszolgálati mûsoroknak kívánunk nagyobb teret adni, másrészt pályázati forrásokat remélünk ettõl a lépéstõl - hangsúlyozta az ügyvezetõ. A híradó felelõs szerkesztõje arról adott tájékoztatást, hogy a jövõben még szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni a médium a helyi írott sajtóval. Ennek érdekében a jövõben a tévé mûsorában, az öböltv.hu-n illetve a képújságban megjelenési lehetõséget biztosítanának a városi vagy községi lapoknak. A beszélgetés résztvevõi örömmel fogadták a kezdeményezést és ígéretet tettek a kapcsolatok még szorosabbá vonására. Az évindító beszélgetésen részt vett a Balaton.vehir.hu fõszerkesztõje és a megyei napilap területi tudósítója is. Mindkét szakember az internetes megjelenések fontosságát hangsúlyozta. Ridavics Pál
Újévi fogadalmak apropóján Kedves Olvasóink! Sokféle újévi fogadalmat szoktunk tenni, a hölgyek körében talán- így az enyémben is-, az egyik leggyakoribb, hogy az új évben le fogok fogyni. Tornázni fogok, fogyókúrázom, s nádszál vékonyan kezdem majd a nyarat. S aztán valami miatt évek óta nem sikerül ezt így véghez vinni. Azt gondoltam, talán együtt könnyebb lesz. Kedvenc fogyókúrás, életmódváltós könyveimbõl- motivációként – idézgetek a tavaszi hónapokban, s talán így együtt eredményesebbek leszünk. Létrehozhatnánk egy igazi nõcis klubot is- amelynek persze nem a fogyi klub elnevezést adnánk- de lényegét tekintve majdnem az lenne. Aki kedvet érez ez iránt, beszéljük meg! Hátha együtt sikerül! Addig következzenek a fogyi - motivációs témák:
A fogyásnak induló nõ elsõ hete Hétfõ: Reggel elszántan kivonulok a fürdõszobába, a kád alól elõveszem a poros mérleget, háromszor nagyot sóhajtok, mire felállok rá. Tágra nyílt szemmel nézem, hány kilót nyomok. Nem ér fél lábon állni, elõrehajolni, bármiféleképpen befolyásolni a mutatót. Megengedett viszont a bõgés, mert az oldja a feszültséget. Tényleges testsúlyomat feljegyzem, legjobb egy olyan szekrényajtó belsõ oldalára, ahová már felerõsítettem fényképemet „karcsúságom” idejébõl, hogy majd késõbb ellenõrizhessem a haladást. Merészebbek a rettenetes értéket rúzzsal írják fel a fürdõszoba tükrére. Mielõtt elhagynám a fürdõszobát, rámosolygok a tükörben feltûnõ hölgyre, és megígérem neki, hogy soha többé nem fogok haragudni rá. Munkából hazafelé megállok a boltban, elgondolkodom rajta, hogyan is változtatom meg a fõzési szokásaimat, majd pontosan feleannyit vásárolok hozzávalókból, mint amennyit eredetileg terveztem. Vacsorára kolbász és fõtt tojás helyett zabpelyhet készítek magamnak, és úgy teszek, mintha menynyei eledel lenne. Kedd: Az ágyban fekszem, a férjem a vállamat rázza, hogy keljek fel végre. Addig ki sem nyitom a szemem, míg emlékezetembe nem vésem, hogy ez egy remek nap. Arra gondolok, hogy ma is fogyni fogok, így örömmel jó nagyot nyújtózom. A szertartást megismétlem a fürdõszobában, megtoldom az elsõ kísérlettel: - Szívecském, ma igazán jól nézel ki! Amennyiben ez a megállapítás nem áll összhangban a tükörben látott képpel, elvégzem magamon a szükséges beavat-
kozásokat még akkor is, ha ezzel késésbe kerülnék. Még a munkahelyemrõl felhívom a barátnõmet, megérdeklõdöm, hova érdemes járni tornára, de máris megbánom a kérdést, hiszen úgysem férnék bele a melegítõmbe. Este foggal- körömmel az asztalba kapaszkodom, hogy kibírjam a jóízûen vacsorázó családom látványát. Várnak rám a zabpelyhek. Én is repesek a gondolatuktól. Lefekvéskor emlékeztetem magam arra, hogy szép, öntudatos nõ vagyok, aki el akarja érni a célját. Azzal a gondolattal alszom el, hogy képes vagyok rá… Szerda: Délelõtt a munkahelyemen titokzatosan elárulom a kolléganõmnek, hogy elhatároztam: lefogyok. Mesélek neki a módszeremrõl. A szakácsnõ ma kudarcot vallott: eltolta az ebédre fõzött spagettit. Ragacsos, undorítóan néz ki, remélem, nem veszi zokon, hogy olyan sokat meghagyok belõle. Már veszem is a kagylót, megtudakolom, mikor van a torna következõ idõpontja, haladéktalanul bejelentkezem a következõ foglalkozásra. Még ma este is szeretem a zabpelyhet. Már csak három nap, véget ér a tisztítókúra a zabpehellyel, és kezdõdhet a fogyás. Csütörtök: Már nem félek a mérlegtõl. Megmutatja, hogy bár úgy táplálkozom, ahogy mindig is szerettem, mégsem híztam. Ellenõrzöm, vajon nem tépte-e le valami jótét lélek a feljegyzéseimet az eredeti súlyomról. Megtekintem a rettenetes számot, és magamban kuncogok. Képes vagyok rá... A munkahelyemen elfut az idegesség, nem tudom, miben megyek tornázni. Lélekben már sorolom is a kifogásokat, miért is leszek kénytelen ismét lemondani a foglalkozást. Ebédnél meglepetten látom, hogy már megint rengeteg ételt a tányéromon hagytam. Telve kishitûséggel, bekukkantok a tornaterembe. A hátsó sorban állok, hogy minél észrevétlenebb maradjak. Már bánom, hogy egyáltalán eljöttem. Miközben a gyakorlatokat végzem, azt észlelem, hogy körülöttem mindegyik nõ zihál, izzad, egyik sem képes magasba lendíteni a lábát. Pontosan úgy kínlódnak, ahogy én. Feledem saját idétlenségem, este az ágyban arra a következtetésre jutok, hogy nem is volt olyan szörnyû a torna. Elvbõl titkolom a férjem elõtt, mitõl is vagyok olyan fáradt. (Folytatás a 14. oldalon)
Balatonkenesei Hírlap
14
(Folytatás a 13. oldalról) Péntek: Ma szenvedek, mert ma van az elsõ böjti nap. Reggel az ágyban háromszor is megfogadtam, hogy kibírom. Íróasztalomon mindenfelé rozskenyérdarabkák hevernek, minden falat után iszom egy kortyot. Nem, nem teát. Kenyéren és vízen élek. Az éhég egyre gyakrabban jelentkezik, én meg csak eszem és eszem. Délután nincs kedvem a barátnõmmel kávézni, meghívása a cukrászdába egyáltalán nem vonzó. Ma nem. Hazaérve, amíg ledõlök egy kicsit, töröm a fejem, vajon van-e ennek értelme. A legelsõ hét folyamán olyan sok mindenre voltam képes. Kevesebbet eszem, mosolygok, biztatom magam… Képes vagyok rá… Szombat: Ma lazítok, nem fogok megszakadni a munkától. A lakást visszafogottan takarítom ki, a férjemnek megemlítem, hogy régen sörözött a haverjaival, a gyerekeket átküldöm a barátaikhoz. Az így lopott idõmet arra használom, hogy teleengedem a kádat fürdõvízzel, hozzá bõven adagolom az illatos habfürdõt. Vasárnap: Reggelre a mérlegre állok, és ujjongok. Senki sem tudja, miért. A konyhába már új emberként érkezem. Felteszem a levest, angolos hidegvérrel nekilátok a fõzésnek. Nem vagyok zsémbes, nem vagyok feszült. Vasárnap ráérõsen fõz az ember. Ebédnél magamnak is merek a levesbõl, a második fogás már „nem ízlik” ennyire. Délután feledem a félretett húst, inkább eszem egy szelet tortát, hozzá kávét iszom. Idõnként lopva, hogy senki ne lássa, megsimogatom a hasamat. Este a fürdõszobában kinyitom a szekrényt, ahol az eredeti súlyomról készült feljegyzést õrzöm. Radírt ragadok, határozott mozdulattal törlöm a cédulán szereplõ számot. Örömömben ugrálok kicsit, majd felírom az új értéket: hiszen fogytam, LEADTAM AZ ELSÕ KILÓT! Elalvás közben újabb és újabb változatokat eszelek ki arra nézve, miként oldom meg a következõ hetet. Hamarosan kész is a terv. Képes vagyok rá! (Edita Sipeky: A fogyás magasiskolája) Gyõrfi H. Marianna Ha kedvet kaptak:
TORNÁZÁSI LEHETÕSÉGEK A KULTÚRA HÁZÁBAN: Ismét várjuk Önöket állandó programjainkra: A Kultúra Házában: Ha hétfõ… 18 órakor kondicionáló torna, melyet Thury Pálné gyógytornász vezet. Ha kedd… este 5 órakor PILATES. Ha kedd… este 7 órakor: ZUMBA Söveges Andreával Ha kedd… Kovács Bálint zenetanár tart gitárórákat fiataloknak. Jelentkezni lehet: 06 30/243-1295 Ha szerda… akkor JÓGA: 17 órától 18.30-ig. Ha szerda… akkor CALLANETICS 19-tõl 20.30-ig Czibik Tündével. Ha csütörtök… akkor 16,30-kor PILATES. Ha csütörtök… akkor 18 órakor Kondicíonáló torna Ha péntek:… este 7 órakor: ZUMBA. Tessék választani! Információ: 88 594 500 A balatonakarattyai könyvtárban minden hónap elsõ és harmadik hétfõjén 15 órától a Nyugdíjas klub tartja összejöveteleit. Minden kedden 11 órától asszonytorna-kazettáról. Információ: 06 30 57 11 947
Helyesbítés A decemberi számban közzé tett: Akikre büszkék vagyunk címû írásból kimaradt az az örvendetes hír, hogy Kéri Sámuel zongoraszólóval arany fokozatot kapott. Szíves elnézést kérünk! Séri Márta zongoratanár
2012. január
FARSANGI DISZNÓVÁGÁS AKARATTYÁN Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõt és finom falatokat szeretõ vendégeket! 2012. február 18-án Balatonakarattyára egy kellemes „Látvány-disznótorra”. Helyszín: Iskolai utcai közösségi ház 7. 30 órától pörzsölés - 9-10 óra között friss pecsenye 12 órától hurka-kolbásztöltés 14-15 órától a sikeres töltés után hurka-kolbász kóstolás. Délelõtt „tüzes víz” és forralt bor szolgál melegítõül, ha hozzák a poharukat! (Nem vicc!) A gyermekeknek játékos vetélkedõk, totók a könyvtárban. Délután 15 órakor a hurka-kolbász mellé nótaszó, vigadozás, nótaénekessel. NABE csoport, Nyugdíjas Klub
Múlt havi rejtvényünk megfejtése a következõ: A Közmûvelõdési Intézmény jövõre is vár mindenkit. Tíz éves lesz a Balatoni Kapunyitó. Nyerteseink: Ádámné Ivanics Nikoletta Papkeszi Törökné Pincési ETréz Balatonfõkajár Liptákné Pataki Krisztina Balatonkenese Gróf Erzsébet Balatonkenese Gratulálunk nyerteseinknek. A könyvjutalmat postán juttatjuk el. A februári lapszámunkban ismét lesz rejtvény, és reméljük, még több megfejtés érkezik!
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
15
A KAPOTT „TÁLENTUMOK” NYOMASZTÓ SÚLYA „Úri huncutság!” - hangzott gyermekkoromban a kategorikus vélemény, ha teniszrõl volt szó. Csak a foci volt sport. „Az a nép sportja, semmibe nem kerül a mezõn rúgni a labdát!” Azóta persze nagyon sok víz lefolyt a Dunán, de még a Sió csatornán is.
ban 3. az országos ranglistán, magyar válogatott, számtalan nemzetközi versenyen sikeresen szerepel. Udvardyék megérkezésük után azonnal felfedezték, hogy Balatonkenesén létezik 3 teniszpálya (amirõl én 13 év eltelte után sem tudtam). Õk mesélték, hogy Fülöp Jenõ bácsi, aki nagy teniszezõ és teniszszeretõ ember - egyébként budapestibõl lett most már kenesei lakos -, nem akarta nélkülözni kedvenc sportját nyaralásai alkalmával. Elment az akkori polgármesterhez, aki területet biztosított ahhoz, hogy a nyaralók saját pénzükbõl teniszpályát építhessenek. A területet 10 évre kapták meg. 1996-ban már játszottak az elkészült pályákon. A 10 év letelte után a város nem tudott mit kezdeni a megkapott területtel. A
Sorsom Balatonkenesére vezetett, ahol gyermekeim is felnõttek. Fizikai és személyiségi fejlõdése érdekében sportolni kell minden gyermeknek! Én legalábbis így gondoltam. Balatonfûzfõ kínálta az úszást, a teniszt és a vitorlázást. Litér a néptáncot, Balatonkenese a lovaglást és az iskolában a csapatsportokat. Télen a lelkes pedagógusok vitték, viszik a gyerekeket a sí táborokba, ahol helyi adottságaink ellenére közel kerülnek ehhez a gyönyörû téli sporthoz. Gyermekeimnél a nagy kínálatból végül a tenisz került ki gyõztesen. Lányomat Balatonfûzfõre majd télen Veszprémbe, aztán Budapestre hordtam, nem kímélve idõt, pénzt és fáradtságot. Közben volt idõm megkedvelni ezt a sportágat. Láttam hihetetlen nevelõ erejét. Figyeltem a versenyeken mennyire a könyörtelen igazsággal kell szembesülni minden alkalommal. Nincs mentség! Ugyanazt a labdát ütitek egyenlõ feltételekkel. Nincs mellébeszélés, vagy te vagy az ügyesebb, vagy a másik. Megtanít veszíteni, nyerni, és végig kell járnod egy kemény utat, amíg ura leszel a saját térfelednek. Nem csak fizikai teljesítõképességed határait mutatja meg, de kell hozzá furfang, azonnali döntésképesség, gyorsaság, ritmusérzék. Individuális sport, hisz egyedül vagy, amikor kiállsz a pályára, már senki nem segíthet. Az életre nevel! Milyen kár, hogy valóban megfizethetetlen átlagbérbõl élõk számára, gondoltam akkor. Magányos farkasnak számítottunk, s bár lányom megye- bajnok is lett, majd meghívta versenyzõnek egy német csapat, nem volt különösebb visszhangja .A fiamnál elhatároztam, nem ölök ennyi idõt, energiát és pénzt a sportoltatásába. Sajnos hamarosan kiderült, személyiségénél fogva õ sem csapatsportot ûzõ alkat. Kezdõdött hát újra a tenisz. Nem voltam boldog, bár a balatonfûzfõi klubba Szabó Gyulához ekkor már a második gyerekemet hordtam edzésekre, így szinte odatartozónak érezhettük magunkat. Aztán minden megváltozott! Egy család 4 gyermekkel úgy döntött, itt szeretne élni Balatonakarattyán. Mind a négy gyermekük teniszezik. A lányuk korcsoportjá-
fû és a lassú enyészet próbált eluralkodni rajta. Aztán miután 2009-ben az iskola kezelésébe kerültek a Stadion utcai sportpályák, adott lett a lehetõség, hogy a frissen betelepült Udvardy Edit, nemzetközi teniszedzõi licensszel, összefogva Szabó Katalin iskolaigazgatóval, beindítsa a teniszoktatást minden kenesei gyerek számára. Voltak csoportos edzések télen a tornateremben, majd tavasszal, nyáron és õsszel a pályán egyéni edzések is. 2009-ben beindult a teniszélet a Stadion utcában. Az új kis teniszezõket Udvardy Edit PLAY AND STAY nemzetközi tenisz oktatási módszer segítségével edzette. Már 30 balatonkenesei gyermek járt a foglalkozásokra. A már évek óta teniszezõk pedig továbbra is korábbi edzõikhez jártak. Siófokra Karap Attilához, Balatonfûzfõre Szabó Gyulához és Budapestre Mák Tiborhoz. A sikereket azonban a régiek és a kezdõk is városunknak és iskolánknak hozták haza. 2010-ben megye bajnok lett: Udvardy Zsombor, Kéri Sámuel Megye 2. helyezett: Udvardy Csanád 2011 diákolimpián megye bajnok lett: 1. korcsoportban: Szíjártó Boglárka, Sötét Laura, Varga Gréta Schauermann Zita 2. korcsoportban megye bajnok lett: Kiss Elizabeth, Jurcsó Janka 3. korcsoportban megye bajnok lett: Udvardy Panna, Szabó Júlia, Takács Karolina, Ötvös Alexandra Megye 2. helyezett lett a fiúknál: Udvardy Csanád, Kéri Sámuel Diákolimpiai országos bajnokok: Udvardy Panna, Szabó Júlia, Takács Karolina, Ötvös Alexandra Országos 3. helyezettek: Szíjártó Boglárka, Sötét Laura, Varga Gréta, Schauermann Liza 2011-ben a Megyei Közgyûlés elnöke a Jó tanuló, jó sportoló címet adta át díszünnepség keretén belül Takács Karolinának és Udvardy Pannának. Férfi felnõtt teniszcsapatunk megye 3-ban bajnok lett, és így feljutott a megye 2-be. Szép teljesítmény mindössze egy éve létezõ csapattól.
….odament az is, aki a két tálentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két tálentumot adtál nekem, nézd, másik két tálentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hû szolgám, a kevésen hû voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! (Máté ev. 25. fejezet)
Balatonkenesei Hírlap
16
Csapat tagjai: Udvardy Gábor, Szíjártó Csaba, Kéri Gábor, Udvardy Zsombor, Dr Rudas Ernõ, Kloton Péter A pályák fenntartása nem került költségébe az iskolának, mert a pályadíjak, tagdíjak fedezték a pályafelújítást, a locsolást és a felmerülõ egyéb költségeket. Segítséggel elintéztük, hogy a pályák locsolását már a lényegesen olcsóbb locsolóvízzel végezzük. Természetesen a teniszezõk maguk is támogatták a mûködést. A versenyekre a férfi csapat saját költségén nevezett, utazott, a tenisz-labdákat is maguk vették meg. A gyermekek szállítása a versenyekre szülõi és iskolai segítséggel történt. A férfi csapat tagjai fejenként 10 000 ezer forinttal (összesen 60 000 Ft) támogatták a focipálya mellett fúrt kút költségeit. 2011 õszén úgy döntött lelkes csapatunk, hogy a sikerekre való tekintettel megalapítjuk a MAGASPART KÖZHASZNÚ SZABADÍDÕ ÉS SPORTEGYESÜLETET, ezzel szervezeti formát adva közösségünknek. Rájöttünk, kell egy egyesület, amely a Magyar Tenisz Szövetségnél mint bejegyzett szervezet képes a gyermekek tanítására és versenyeztetésére. Az alapító tagok között vannak helyi lakosok, nyaralók, valamint si-
2012. január
került megszereznünk tagjaink közé egy nemzetközi hírû teniszedzõt is, aki a magyar utánpótlásnevelés jeles tagja. (Szávai Ági edzõje is volt) Õ elsõsorban szakmai tanácsaival segítené a Balatonkenesén és Balatonakarattyán élõ teniszezni akaró gyermekek nevelését. Ezeket a tehetséges gyermekeket versenyeztetni kell, hiszen sikereikkel városunknak és iskolánknak szereznek örömet és elismerést. Hogyan is indult ez a sikertörténet? Egy teniszt szeretõ budapesti összefogott a többi nyaralóval. Megszerezték a polgármester támogatását, és saját anyagi forrásból megépítettek három teniszpályát. A pályák 10 év után a közösség tulajdonába kerültek. Összefogott az iskola igazgatója, egy teniszedzõ anyuka, egykét teniszezõ és sportolni szeretõ ember, majd beindult a teniszoktatás és versenyzés a városban. Mindez megfizethetõ volt a kenesei gyermekek számára, és sem a város, sem az iskola költségvetését nem terhelte meg. …Lehet, hogy a tenisz ma már nem is „úri huncutság”, hanem mindenki számára elérhetõ sport!? …Miért ne adhatnánk mi is egy Szávai Ágit vagy Taróczi Balázst az országnak? Sikereinkrõl, elképzeléseinkrõl 2011 õszén, egy LEADER pályázat kapcsán tájékoztattuk városunk képviselõ testületét. Az újságcikk írása közben tudtam meg, hogy az iskola kezelésébõl õsszel a város kezelésébe kerültek a Stadion utcai pályák. 2011 decemberében a város vezetõsége a focicsapat gondozásába adta a teniszpályákat. Sok sikert kívánunk a focistáknak a teniszpályákhoz! Kéri Tünde
A felkészülés jegyében... - hírek a Balatonkenese Katica Pékség LC életébõl A téli szünet a labdarúgásban a játékosoknak könnyedséget, míg a vezetõknek sok munkát jelent. A Club vezetése gõzerõvel dolgozik a mûködéshez szükséges anyagi háttér megteremtésén. A labdarúgók jelenleg termi edzéseken vesznek részt. Az alapozást az ifjúsági (U19) csapat kezdi meg elsõként január 24-én. Bakos Tibor edzõ nyolc hetes edzésprogramot állított össze, ami 22 edzést és 3-4 edzõmérkõzést jelent. Felnõtt csapatunk a felkészülést január 28-án kezdi meg a tavaszi szezonra. Nagy megtiszteltetés, hogy a Balatonfüred (NB III) csapata meghívta egyesületünket egy felkészülési tornára, ami január végétõl március elejéig tart. A torna nagyban segíti az alapozást, hiszen nagyon jó körülmények között, neves (NB III-as és Megye I-es) egyesületekkel csaphatnak össze Szabó Zsolt tanítványai. A serdülõ csapatunk (U16) februárban kezdi meg az alapozást. Hencz Dénes edzõ változatos edzésprogramot állított össze a kenesei „csikóknak”. Az elnökség tervei szerint edzõtábor is szerepel a programban a serdülõk és felnõttek részére. A nõi csapat február 11-én Kaposváron lép pályára elõször, egy meghívásos villámtornán, majd áprilisban folytatódik a bajnokság. Nõi (felnõtt) csapat várja az új játékosok jelentkezését!
Roletti Cukrászda 8174 Balatonkenese, Széchenyi u. 18. Tel.: 06 70 459 22 19 2012. január 20-ától üzletünkben kapható süteményeink árát 20 forinttal csökkentettük. Kilós termékeinket akár 50-100 forinttal olcsóbban is megvásárolhatja egészen február hónap végéig. Rendelését eladhatja a fenti telefonszámon.
A legkisebbek (U7, U9, U11) Vajda Béla, Hanák István és Kuti Csaba irányítása mellett tovább készülnek a Bozsik program elõírásainak megfelelõen. Az edzések nagyon jó hangulatban, korszerû edzésprogram alapján szakszerû irányítással folynak. Az edzéseknek a jó idõ megérkezéséig a csarnok ad otthont. A 2008. Balatonkenese LC vezetésében is változás történt. A decemberi közgyûlésen a megüresedett helyekre három új tagot választottak meg. Az elnökségbe választották Gyenge Katalint, Kuti Csabát és Garab Rékát. Kuti Csaba fõfeladata pályázatok és adminisztratív munkák elõsegítése lesz. Garab Rékára az általános feladatok mellett a nõi labdarúgás fellendítése, valamint rendezvények szervezésében vár fõszerep. Kedves Sportbarátok! 2008 Balatonkenese Tisztelt Szurkolóink! Labdarúgó Club A 2008 Balatonkenese Labdarúgó Club aktív sportfejlesztõ és ifjúságnevelõ tevékenysége kapcsán 2011-tõl támogatható az adó 1%-val. Azok a barátaink, akik elismerik munkánkat, és adójuk 1%val további segítséget nyújtanak számunkra, az adóbevallásuk elkészítésénél a: Támogatott szervezet neve rovatban: 2008 Balatonkenese Labdarúgó Club nevet írják, és a Támogatott szervezet adószáma rovatban: 19383918-1-19 adószámot tüntessék fel. Az 1%-ból befolyt összeg az egyesület egyéb forrásaival együtt az utánpótlás képzését és versenyeztetését segíti. Köszönjük, hogy gondolnak ránk! Balatonkenese, 2011. január 14. 2008 BLC Elnöksége Az egyesületünk honlapján (www.keneselc.hu) napra kész információkat találhatnak a klub életérõl.
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
17
Béci malac Írta: Kisandi Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy család. Apa, anya és két gyerek – egy fiú meg egy lány. Egy szép nagy tanyán éltek, ahol mindenféle állat volt: ló, tehén, birka, nyúl, kutya, macska és egy aranyos kismalac, amit a gyerekek karácsonyra kaptak. Nagyon helyes kis jószág volt, a gyerekek Bécinek nevezték el, és egy szobában aludtak vele. Béci malac nõtt, növekedett, de gyerekek, lássatok csudát, ez egy csoda kis malac volt, mert – akár hiszitek, akár nem – remekül tornázott! Tudott bukfencezni, cigánykerekeket hányni, még spárgázni is – majdnem olyan jól, mint a gyerekek unokatestvére, Emike … Teltmúlt az idõ, Béci malac is nõtt, növekedett, már egész szép nagy malac vált belõle. Bizony már inkább kint aludt az ólban, semmint a gyerekekkel. Egyik este, az idõ gyorsan telik – megint közeledett a karácsony – nagyon hideg volt, így Béci malac – kivételesen – a gyerekek szobájában aludt. A szomszéd szobában anya és apa beszélgettek. - Hát, nem tudom, mi lesz, - mondta apa. Lehet, hogy el kellene adni Béci malacot… Idén olyan rossz volt a termés, valahonnan kell pénzt szerezni! A gyerekek döbbenten hallgatták, nem is nagyon akarták felfogni, mit mond apa! Eladni Bécit? Az õ legkedvesebb játékukat, de nem, nem is játék, hanem igaz barát! Az ember nem adja el a barátját! A két gyerek gyorsan döntött. Felöltöztek, Béci malacot betették egy nagy kosárba, szép lassan kilopóztak a házból, biciklire pattantak, és elkarikáztak a közeli kisvárosba Sári nagynénjükhöz. Késõ este volt már, mikor becsengettek. Sári néni álmosan nyitott ajtót, de mihelyt meglátta a két gyereket, na és Béci malacot, azonnal megértett mindent! - Gyertek be gyorsan! Nehogy megfázzatok itt nekem! Persze anyádék nem tudják, hogy eljöttetek, ugye? Na nem baj, majd reggel szólunk nekik! Most pedig igyatok egy kis forró teát! A gyerekek tövirõl-hegyire elmesélték, miért jöttek el. Sári néni gondolkozott, gondolkozott, aztán felderült az arca! - Figyeljetek jól! Van megoldás! Képzeljétek el, holnap érkezik a Picard cirkusz hozzánk! Az igazgató bácsi osztálytársam volt a gimnáziumban. Holnap felhívjuk és megbeszéljük vele, hogy Béci malac lépjen fel! Béci malac, a kiváló tornász, ilyen még úgyse volt nála! Most pedig lefeküdni gyorsan! Jó éjszakát! Másnap reggel Sári néni elõször felhívta a szülõket, hogy nem kell izgulni, megvannak a gyerekek is, meg Béci malac
is. Utána beszélt az igazgató bácsival – a cirkusz már reggel megérkezett, és verték fel a nagy sátrat –, aki megígérte, hogy mindenképpen megnézi Béci malacot. Sári néni – mivel úgyis régen találkoztak – meghívta ebédre. Pontban délben be is állított az igazgató bácsi egy hatalmas csokor rózsával és finom kukoricával. Az elõbbit Sári néni, az utóbbit Béci malac kapta. Ebéd után Béci malac bemutatta tudományát. Az igazgató bácsinak leesett az álla a csodálkozástól! - Megértem már jó pár évet- mondta -, de ilyent még sose láttam! Ez csoda, kész csoda! Azonnal szerzõdtetem Béci malacot, este már felléphet, õ lesz a világszám! Dõl majd a pénz, és persze ti is részesedtek belõle – fordult a gyerekekhez-, hiszen Béci a tiétek. Lázas készülõdéssel telt a délután, Sári néni meghívta a szülõket is az esti elõadásra, a gyerekek Béci malaccal játszottak, és persze nagyon izgultak, hogy sikerüljön este a fellépés. Hét órakor telt ház volt a sátorban. Megszólaltak a fanfárok, és az igazgató bácsi lépett a porondra! - Mélyen tisztelt publikum! Hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek cirkuszunk új tagját, Béci malacot! Béci malac, világszám! Mindjárt meglátják!
Béci malac bevonult a porondra, a közönség pedig szájtátva bámulta a produkciót. Béci malac bukfencezett, cigánykereket hányt, spárgázott, és mindezt olyan kecsesen, mintha nem is egy szép, nagy malac lett volna! Mikor vége volt a számnak, a közönség üdvrivalgásban tört ki! - Hogy volt, hogy volt! – kiáltották. Béci malac csinált még egy spárgát búcsúzóul, aztán kivonult a porondról. Óriási volt az öröm a családban! Hát még igazgató bácsi hogy örült! Nem kellett már azon törnie a fejét, hogy milyen újdonsággal lepje meg közönségét, Béci, a csoda- malac megoldotta minden gondját. Mikor néhány nap múlva elhagyták a kisvárost, sokan búcsúztatták a cirkuszt és új tagját, Béci malacot. A gyerekek is ott voltak, bizony nem szívesen engedték el jó barátjukat, de megértették, hogy mennyi embernek okoz majd örömet, így fájó szívvel bár, de elbúcsúztak tõle. A Picard cirkusz meg Béci malaccal világhírû lett, járták az országot, a világot, de minden nyáron visszamentek a siker elsõ színhelyére, a kisvárosba, Akarattyára.
18
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
Készülõ dokumentumfilm: Váll-lapos Sportolók Hamarosan bemutatják a Független Nemzeti Filmalkotók Közössége (FNFK) legújabb produkcióját, a „Váll-lapos Sportolók” címû dokumentumfilmet, amelyben Veszprém megyei érintett is szerepel, korábbi balatonkenesei lakos. A tavaly alakult filmes csapat elõzõ filmje, a 84 éves, azóta világrekorderré vált sakkmester, vitéz Sinka Brigitta életét feldolgozó „A Tábla Királynõje10.000 játszmával a csúcsig” volt. A hamarosan bemutatásra kerülõ új mû a Magyar Honvédség és a sport mindenkori szoros kapcsolatát dolgozza fel. Közismert, hogy a honvédség állományából számos olimpiai, világ-és európa bajnok került ki az elmúlt évtizedek során. A „száguldó õrnagy” Puskás Ferenc, a tábornok-olimpikon Kárpáti Rudolf vagy „Ramszesz” Varga János neve mindenki számára vélhetõen ismerõsen cseng. Az õ nyomdokaikban járó katonasportolókat ismerhetjük meg a filmbõl. A bemutatásra kerülõ dokumentumfilm alkotói mindannyian ellentételezés nélkül, a haza és a nemzet egyenruhás szolgálata, valamint a sport iránti csodálatukból és elkötelezettségükbõl vállalták önként a film elkészítését. A szereplõgárda a témához foghatóan illusztris: Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Wing Tsun Kung-Fu 4. fokozatú mestere, Dr. Szarka Gábor ezredes, Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter úr kabinetfõnöke, a Budapesti Honvéd Sportegyesület Kosárlabda-szakosztály társadalmi elnöke, Márton Zsolt õrnagy a 3. Toborzó és Érdekvédelmi Iroda (Veszprém) parancsnok helyettese, labdarugó játékvezetõasszisztens, a Kinizsi Honvéd sportegyesület elnöke, az országos keret tagja, Dr. Zöllei Zoltán ny. alezredes, közelharc-kézitusa szakértõ, 7. danos mester, szakág elnök, Kassai Viktor nemzetkö-
zi labdarugó játékvezetõ, Kõvágó Zoltán százados, a 2004-es athéni olimpiai ezüstérmes diszkoszvetõje, a 2012es londoni olimpia szereplõje, Martinek János nyugállományú õrnagy, olimpia-világ és európa bajnok öttusázó, valamint Borkai Zsolt olimpia-világ és európa bajnok tornász, MOB elnök, országgyûlési képviselõ, Gyõr megyei jogú város polgármestere. Sinkovits-Vitay András színmûvész, az alkotók elõzõ filmjéhez hasonlóan ismét elvállalta a narrátori szerepet. Márton Zsolt õrnagy, Kassai Viktor gyakori játékvezetõ asszisztense a forgatáson: A nézõk megtudhatják a filmbõl többek között azt is, hogy hogyan lesz egy katonából élsportoló, hogyan alakul meg egy új harcmûvészeti szakág, és mi kell ahhoz, hogy egy tragédia után a sportoló talpra álljon. A szereplõk mind õszintén mesélnek életükrõl, pályafutásukról, céljaikról. A “Váll-lapos Sportolók” az alkotók elmondása szerint fontos film, hiszen szeretnék megismertetni szélesebb közönséggel, hogy milyen sokoldalúak is az egyenruhások, mert ebbõl egy átlag állampolgár nem sokat tapasztal. Õk nem csupán egy tányérsapka, egy váll-lap, hanem érzõ szívû hazájukért mindenkor tenni kész emberek. Mindemellett kiváló sportolók, költõk, mûvészek, oktatók... Jelen dokumentumfilm sport szemszögbõl vizsgálja katonáinkat, de az FNFK tagjai kérdésünkre elmondták: örülnének, ha a produkciónak lehetne folytatása, és a többi fegyveres szerv tagjairól is forgathatnának további filmeket. A “Váll-lapos Sportolók” filmelõzetese megtekinthetõ alább: http://www.youtube.com/watch?v=gJQ-jXZWO3Q& feature=related Nagy Sándor
Köszönettel! Az ünnepi mûsor alatt a TSZSZI munkatársai fogadták az adományokat és forró teával, mézeskaláccsal kínálták a mûsorra érkezõket. Ezúton szeretnénk megköszönni a jó szándékú adományozóknak a karácsonyi csomagok elkészüléséhez küldött tartós élelmiszereket, édességeket, tisztítószereket, játékokat, stb. A polgármesteri hivatal és intézményünk által összeállított lista alapján igyekeztünk olyan családoknak segítséget nyújtani, ahol a mindennapi pénzbeosztás a család mûködéséhez elengedhetetlen. A kapott készpénz segítségével sikerült a csomagokba, almát, burgonyát, hagymát, lisztet, cukrot, konzerveket is elhelyezni. Így ezzel a szerény élelmiszercsomaggal kívántunk hozzájárulni, hogy a karácsonyi asztalra olyan dolgok is kerülhessenek, amik máskor nem lehetségesek, akár a csomagból, akár a megspórolt pénzbõl megvéve. 100 gyermekes családhoz, egyedülállóhoz juttattuk el a csomagokat a Városgondnokság segítségével, illetve vehették át az intézményünkben. Az ünnepek között is biztosítottuk az igénylõknek, nyugdíjasoknak és az iskolás gyermekek az étkeztetést, házhoz szállítással, illetve elvitellel. Szeretnénk említést tenni két kollégánkról, akik az elmúlt években segítették munkánkat. Gondán Aranka helyettesként lett felvéve, még a közmunka program keretében 2009. áprilisában. Õ a házisegítségnyújtásban dolgozik, mivel munka mellett elvégezte a másfél éves szociális gondozó képzést. A gondozottjai megelégedésének köszönhetõen másodszorra hosszabbítottuk meg szerzõdését. Papp Ilona az Idõsek Klubjában 2010. áprilisa óta dolgozik, mint kisegítõ. A Klub tisztaságáért, rendjéért, az idõsek kényelmére nagy odaadással dolgozik. Ilonka szerzõdését a munkaügyi
központ és az önkormányzat segítségével novemberben egy újabb évvel hosszabbíthattuk meg. Köszönjük munkájukat. A január hónap sokak számára a beszámolók, statisztikák, költségvetések, az elmúlt év összegzésének az ideje. Már decemberben olvashatták visszaemlékezéseinket az elmúlt évre. Így csupán szeretnénk megköszönni a belénk vetett bizalmukat, támogatásukat, és kívánunk minden kedves olvasónak eredményekben gazdag boldog új évet. Szabóné Öcsi Mónika sajtó felelõs, TSZSZI Dolgozói Kedves Adományozók! Ezúton szeretném megköszönni a Területi Szociális Szolgáltató Intézmény valamint a rászorulók nevében azt a sok kisebb-nagyobb adományt (tartós élelmiszer, szaloncukor, tisztítószer, könyv, játék) melyet a Mindenki Karácsonya ünnepségre magukkal hoztak és azon kívül adományoztak a településen élõ rászorulók részére. Az összefogásból szép eredmény született, mert 100 csomagot tudtunk a Karácsony elõtti napokban szétosztani elsõsorban a gyermekes családok és egyedülállók részére. Köszönöm a keneseieknek, hogy nem feledkeztek meg azokról, akik szûkölködnek és megmutatták, hogy képesek vagyunk egy jó cél érdekében összefogni. Áldjon meg a Jó Isten minden adakozót! Egyben mindenkinek kívánok úgy a magam, mint kollégáim nevében Áldott, Boldog Újesztendõt! Pozsonyi Monika intézményvezetõ
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
19
Õszi beszámoló A 2011-12-es tanévben Aprófalva csoport lett az õszi évszak felelõse. *Az új gyermekek beszoktatása mindhárom csoportban és a bölcsõdében is zökkenõmentesen történt. *A késõ nyári, szép napsütéses idõ szeptemberben és októberben is lehetõvé tette, hogy sokat kint lehessünk az udvaron, jó nagy sétákat tehessünk az óvodánk környékén és a Balaton parton. Folyamatosan gyûjtöttük a terményeket, terméseket, préseltünk színes faleveleket. Ezekbõl készítettünk különbözõ figurákat, levélképeket. Színes levéldekorációval díszítettük fel óvodánk folyosóját és a nagy faliújságot. *Ez az évszak is bõvelkedett hagyományõrzõ és természetóvó jeles napokkal. Tartalmas programokkal és mûsorokkal készültünk ezekre a napokra és rendezvényekre. *Szeptember 20: A Takarítási Világnap alkalmából minden csoportnak a feladata saját csoportszobájának és az udvarrészének a rendbetétele. Összegyûjtöttük a faleveleket, ágdarabokat, Gyuszi bácsi segítségével felástuk és elgereblyéztük a homokozót. Ezen a napon kiemeltük a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát! *Szeptember 24: Városi rendezvény keretén belül nagy sikerrel szerepeltünk az Aprófalva csoporttal a szüreti felvonuláson. *Szeptember 29: Hagyományainkhoz híven megtartottuk Mihály napi vásárunkat. A csoportok színes portékákkal készültek, gesztenyepénzzel lehetett vásárolni. Részt vett ezen
MEGHÍVÓ Szeretettel várunk minden érdeklõdõt 2012. január 28-án 16 órára a református parókia kertjében tartandó tisztelgésre a kenesei országgyûlés emlékére helyreállított kopjafa elõtt, és az azt követõ megemlékezésre, melyet a Gyülekezeti Házban tartunk.
a programon az Akarattyai Tipptopp csoport és meglátogattak bennünket az elsõ osztályosok is. *Október 1: Az Idõsek Világnapja alkalmából a Sportcsarnokban szerepeltünk a csoporttal. *Október 4: Az állatok Világnapján a gyerekek hozhattak az óvodába élõ kisállatokat. A csoportok állatokat ábrázoló képeket gyûjtöttek, majd ezekbõl színes tablókat készítettek, amiket a Zöld Falnál helyeztünk el. *Október 11: Ezen a napon szüreti felvonulást rendeztünk az óvodában. Erre az alkalomra hoztak a gyerekek szõlõt, amit ledaráltunk, kipréseltünk és a végén ihattunk a finom mustból. Vidám szüreti verseket, dalokat mondtunk, énekeltünk és vidám népzenére táncoltunk Kati néni vezetésével. *Az idén is megrendeztük az „Õsz kincsei” kiállítást. A szülõk, a gyerekek és az óvodában dolgozó felnõttek hoztak õszi gyümölcsöket, zöldségeket, régi használati tárgyakat. *Október végén mindegyik csoport megünnepelte Kippkopp 12. születésnapját. Zsuzsa néni meglepetés ajándéka egy-egy sólámpa volt a csoportoknak. *November 11: az óvodában liba bábot, libás képeket készítettek a gyerekek. Alkalomhoz illõ verseket, dalokat tanultak. *November 12: Szombat délután a Kultúra Házában felnõtteknek, gyermekeknek tökfaragás, lámpás készítés és felvonulás volt a program. Ficánka csoportosok szerepeltek. *November 23: ezen a délelõttön két program is várta gyermekeinket. Az egészség hetünk keretében Dr. Csöndör Áron fogorvos érdekes elõadást tartott, színes eszközökkel a fogápolás fontosságáról. Ajándékot is hozott a gyermekeknek, rágógumit, matricát, fogkrémet. Ezt követõen mindegyik csoport elõadta õsz búcsúztató mûsorát. Tartalmas, eseményekben, tennivalókban bõvelkedõ évszakot tudhatunk magunk mögött! Aprófalva csoport nevében : Hódos Zoltánné és Bonczók Márta óvodapedagógusok
Óvodai hírek Szeretnénk Gyenge Katalinnak köszönetet mondani a váratlan, karácsony elõtti nagy összegû támogatásáért, ami nagy meglepetés volt az óvoda valamennyi gyermeke, valamint dolgozói számára. Örömmel vettük a Katica Pékség képviselõinek a jelenlétét a délelõtti ünnepségünkön, ahol részesei lehettek a gyermekek örömujjongásának, amikor birtokba vehették a csoportokban az értékes ajándékot. Köszönettel tartozunk Varga Zsuzsanna alpolgármester aszszonynak, aki a bölcsõdei csoport ajándékaihoz járult hozzá támogatásával. Thury Attiláné Intézményvezetõ
20
Balatonkenesei Hírlap
2012. január
Hajléktalanok Visz a vonat karácsony elõtt, Budapestre igyekszem. Kitekintek az ablakon, gyönyörködnék, mint régen a költõk és az írók tették, de a köd és a szitáló esõ ebben korlátoznak. Elõbb- utóbb így is a fõváros közelébe érünk. És itt már akad látnivaló. Nem is egy, egymás után több is. Háros közelében máskor hatalmas varjúcsapat tollászkodott, most azonban egyetlen fekete tollú madarat sem érzékelek, a bokrok közt azonban megpillantok egy nylonokból és kartonlapokból tákolt alacsony és kicsi sátrat. Elgondolom: ebben csak egy, maximum két hajléktalan húzhatja meg magát. Ha párban vannak, össze kell bújniuk, hogy elférjenek. No hisz, ez itt aligha kényszer, ehelyett valamiféle kényelem. Az is lehet, hogy szerelmi póz, vagy csak valamennyi melegség kölcsönös áramoltatása két fázó test közt, mert nem látok a sátorból kiálló kürtõt, amely füstölögne. Alig egy parcellával odébb az elõbbitõl jóval tágasabb és magasabb hajlék. Szerencsére nincs vele kapcsolatos tapasztalatom, de elképzelem, hogy ebben akár négyen is meghúzhatják magukat. Egyelõre itt se fûtenek, de itt már nem a meleg , hanem valami más lehet az összetartó erõ. Súrlódás, összekoccanás, netán veszekedés, verekedés is lehet, mint bármely többségi társaságban, ahol különbözõ érdekek feszülnek egymásnak. Az utóbbi idõben egyre vadabb történetek, még öldöklések is szivárogtak ki az ilyenféle tákolmányokból. Mert fedél ugyan van azok felett, akik hasonló körülmények közt tengetik az életüket, de védettnek csak a köd, az esõ, a hó, némileg a szél ellen tarthatják magukat. A hideg meg az örök emberi indulat, harag ellen a kiszolgáltatottak és a nélkülözõk alig tehetnek valamit. Itt nincs telefon, internet, nincs rendõr, gyógyszer, orvos. Néha nincs éltetõ falat, még egy pohár víz sem. Isten csodája, hogy nemcsak az õsidõkben, hanem a XXI. században is lehet így élni, pláne az igények felfokozott ismeretében.
Balatonkenesén a Patkó utcában 9 lakásos sorházban lakások eladók 138 m-tõl. A lakások kb 60%-os készültségûek, tartalmaznak garázst, pincét, 4 szobát, konyhát, fürdõszobát, külön wc-t, kamrát. A lakásokhoz kis kert is tartozik. A lakások irányára jelen állapotban 6,9 M Ft+ÁFÁ-tól. Érdeklõdni 06307477060, www.vinfaktor.hu
De mi az, hogy így? Azoknak a hajléktalanoknak a többsége – ismereteink szerint - be sem költözne a kényelmesebb fedél alá. És ennek csak egyik, de nem a döntõ oka az, hogy az egyik meglopná a másikat. A következõ, a harmadik, a negyedik ok? Hát olyan nehéz ez a mi törvények által korlátozott életünk? Meg kell találnunk mind a magyarázatokat és a jobbítás eszközeit, mert egyre többen válnak otthontalanná! Talán csak minden második hibás abban, hogy ide jutott! Az összes vallás, és a társadalmi rendszerek, mind azt tanítják, sõt harsogják, hogy törõdnünk kell az elesettekkel. Látunk is rá szép példákat. Itt volt a karácsony, és ezek a hárosi és máskörnyéki „vadon” élõk, mint korábban a kirándulók, a turisták, beáradtak a fõvárosba és más városokba. Statisztikusok mondják, hogy soha ennyi szájnak, és soha ennyiszer nem fõztek meleg ételt, mint most. Azoknak is, akik nem a mezõn, hanem valamely hûvös hajlékban, de bent húzzák meg magukat. Ennek mi, akik nem tartozunk közéjük, örültünk. De üröm az örömben, hogy hazánkban egyre többen vannak, akik hasonló sorsra jutnak. Döbbenetes, Radványi Miklós, aki hosszú idõn keresztül az Egyesült Államok Kongresszusának fõtanácsadója volt, már hat évvel ezelõtt azt írta, hogy Magyarországon az állampolgárok 39,4%-a hivatalosan is szegény. Talán ennél is fájdalmasabb, hogy egyik legtehetségesebb költõnk így kezdi utóbbi versét: „ Édes hazám, szerettelek, /úgy tettél te is, mint aki szeret:/… (Kemény István:Búcsú c.) Érzékeléseink szerint a helyzet súlyos. Ezt nem a pártok mondják egymásnak, hanem az mondja, aki a bõrén tapasztalja. Így hát, kedves hajléktalan, ám nem hazátlan magyar honfitársaink, ne haragudjatok, ha mindig kevesebben sajnálunk benneteket… Márkus Zoltán
2012. január
Balatonkenesei Hírlap
Könyvelés, bérszámfejtés teljes körû ügyintézéssel SZAKKÉPZETT KOLLÉGÁKKAL VÁLLALJUK KFT-K, BT-K, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÖNYVELÉSÉT, TELJES KÖRÛ ÜGYINTÉZÉSSEL: • SZÉCHENYI KÁRTYA IGÉNYLÉSE, HOSSZABBÍTÁSA • KÖNYVELÉS, BÉRSZÁMFEJTÉS • HAVI JÁRULÉK BEVALLÁSOK ÉS UTALÁSOK KÉSZÍTÉSE • TELJES ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS • ADÓBEVALLÁSOK KÉSZÍTÉSE (MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE IS!) Igény szerint vállalunk továbbá önálló bérszámfejtést utaláslistával és vegyes-bér nyomtatással, valamint ‘08-as bevallás készítéssel. Irodánk 1998 óta mûködik Lepsényben, és 2011-ben irodát nyitottunk Balatonakarattyán is. ELÉRHETÕSÉGEINK: Vargáné Jakab Zsuzsa vállalkozó Tel./fax: 22/585-014; 22/585-013 Mobil: 30/237-2952; 30/376-6288 e-mail:
[email protected]
NYITVATARTÁS: Lepsény, Fõ út 1,: H, Sz, P: 800 – 1200 K, Cs: 1200 – 1600 Balatonakarattya, Gyóni G. út 20. K, Cs: 1000 – 1500
21
Balatonkenesei Hírlap
22
KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMOK:
A Polgárõrség telefonszáma: 06 30 273 04 86 Ha aktuális szabálytalanságot észlelnek, a közterület-felügyelõk a következõ számon hívhatóak hétvégén is: 06 30 225 94 45. Városgondnokság elérhetõsége: 06 88 481 650, mobil: 06 30 320 51 02 Hulladéktömörítõ címe: Balatonkenese, Dózsa György út végén. 2011. december 1-jétõl 2012.március 31-ig heti két alkalommal tart nyitva: kedden 08-15 óráig, valamint pénteken 08-13 óráig. Csak zöldhulladékot illetve kommunális hulladékot lehet beszállítani. Átvételi díja: 3125 Ft/m3
100 forintos hirdetések Garázs akár raktárhelyiségnek kiadó. Tel.: 06 20/213 96 30 Adóbevallások elkészítését vállalom. Bejelentkezés: 88/482 608; 06 30/392 09 52, Pércsi Valéria, Balatonkenese, Fõ u. 6. Idõseknek vagy gondozottaknak éjszakai felügyeletet vállalok. Tel.: 06 20/334 05 03 KULCSMÁSOLÁS, ZÁRJAVÍTÁS, ZÁRCSERE, KÉSÉLEZÉS, TALABÉR KÁROLY 8174 BALATONKENESE MIKES KELEMEN U. 20/1. TEL.: 88/ 491-153 MOBIL: 06 30 32 31 074
T- Regina Autósiskola Kft. Tanfolyam indul Balatonkenesén 4 000 Ft kedvezménnyel. Nem kell utaznia, autóink házhoz mennek. JELENTKEZÉS ÉS ÉRDEKLÕDNI Tel.: 30/9941-877 • Este 06-88-785-641
ORVOSI ÜGYELET: BALATONALMÁDI, PETÕFI SÁNDOR U. 2-4. TEL.: 88/412-104
LAPZÁRTA: JANUÁR 10. BALATONKENESEI HÍRLAP Balatonkenese Város Önkormányzatának havilapja Polgármester: Tömör István Alapító szerkesztõk: 1913 - Czakó Gyula 1990 - Kürthy Lajos - Taródi Flink Kornél Szerkesztõség: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. Tel./fax: 88 594 500; e-mail:
[email protected] www.balatonkenese.hu Felelõs szerkesztõ: Gyõrfi Károlyné Olvasószerkesztõ: Márkus Zoltán Készült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep
2012. január
Közérdekû információk A Polgármesteri Hivatal címe: Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. e-mail:
[email protected] web: www.balatonkenese.hu (88) 481-088, (88) 481-087 Fax: (88) 481-741 Az Igazgatási Csoport és a Pénzügyi Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, szerda: 8–15.30 Péntek: 8–12 A Mûszaki Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ, péntek: 8–12 Szerda: 8–15.30 A polgármester ügyfélfogadási ideje: Kedd: 8–12 A jegyzõ ügyfélfogadási ideje: Szerda: 8–12 A Küngösi kirendeltségen: Kedd: 8–12 A Pénzügyi Csoportnál a pénztári órák idõpontja: Hétfõ: 9.30–12 és 13–15 Szerda: 9.30–12 és 13–15 Településrészi Önkormányzat Balatonakarattya, Iskola u. 6. Képviselõi fogadóóra: minden hónap elsõ hétfõjén 17–18 óra között Háziorvosi ellátás: Balatonkenese, Táncsics u. 3. 1. sz. körzet: Dr. Németi Sándor (30) 432-16-55 Rendelõ tel.: (88) 481-340 Rendelési idõ: Hétfõ-kedd: 12.30–16 Szerda, csütörtök: 8–12 Péntek: 8-11 2.sz. körzet: Táncsics u. 3. Dr. Détár Bianka (30) 98-94-302 Rendelõ tel.: (88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 10.30–12 Kedd: 8–10.30 Szerda: 14–16 Csütörtök: 12–14 Péntek: 10.30–12 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. Dr. Détár Bianka (30) 98-94-302 Rendelõ tel.: (88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 13.30–16 Kedd: 14–16 Szerda: 12–13 Csütörtök: 8–10 Péntek: 8–10 Balatonkenese Város Önkormányzata a házi gyermekorvosi ellátást helyettesítéssel kívánja ellátni 2011. október 1. napjától az álláshely betöltéséig. Gyermekorvosi körzet: Balatonkenese, Óvoda u. 8. (88) 481-258 Rendelési idõ: Hétfõ-péntek: 14.10–16.10 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. (88) 491-033 Rendelési idõ: Hétfõ-péntek: 13.00–14.00
Fogorvosi körzet: Elõzetes bejelentkezés alapján Balatonkenese, Óvoda u. 8. Dr. Thury Vivien (88) 491-683 Rendelési idõ: Hétfõ, csütörtök: 13–18 Szerda, péntek: 8–12 Változott rendelési idõ: Kedd, 8-13 Tátorján Gyógyszertár: Balatonkenese, Balaton u. 57. (88) 481-283 Hétfõ-péntek: 8–17 Állatorvos: Balatonkenese, Gyógyszertár u. 2. Dr. Zoltán Levente (88) 481-959 Hétfõ-péntek: 17–19 Területi Szociális Szolgáltató: Balatonkenese, Fõ u. 43. (88) 482-943 Szakápolói szolgálat Balatonkenese, Kossuth u. 42. (88) 481-654 Városgondnokság Balatonkenese, Fõ u. 43. (88) 481-650 Óvoda Balatonkenese, Balatoni u. 63. (88) 574-802 Balatonakarattya, Bakony u. 7. (06-30) 330-9992 Iskola Balatonkenese, Bajcsy Zsilinszky u. 10. (88) 481-844 honlap: www.pilinszkyiskola.hu e-mail:
[email protected] Kultúra Háza: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. (88) 594-500 e-mail:
[email protected] Tourinform Iroda: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. (88) 594-645 Nyitva tartás: Hétfõ-péntek: 9–15 e-mail:
[email protected] Könyvtár: Balatonkenese, Táncsics M. u. 22. (88) 574-980 e-mail:
[email protected] Nyitva tartás: Hétfõ: 14–18 Kedd, csütörtök: 10–16 Péntek: 10–14; Szerda: zárva Tájház: Balatonkenese, Kossuth u. 6. (06-30) 8371-853 Nyitva tartás: keddtõl szombatig: 10–12; 14–16. Könyvtár, Közösségi Ház: Balatonakarattya, Iskola u. 6. (06-30) 571-1947 Nyitva tartás: Hétfõ-péntek: 10–14 Idõsek Klubja: Balatonkenese, Táncsics M. u. 20. Nyitva tartás: Hétfõtõl–péntekig 7.30–16 Sportcsarnok: (88) 06-30-275-9359 Rendõrség: Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 2-4. (88) 584-970, 584-971 Vízirendõrség: Siófok, (84) 310-712 Vasútállomás: (88) 481-017 (akarattyai vonatközlekedésrõl is információ itt)
EON: Veszprém, Radnóti tér 1. (40) 220-220 Mûszaki hibabejelentés: (40) 330-330 Mérõóra-állás bejelentés: (40) 210-211 DRV ZRt. Ügyfélszolgálat Siófok 06 40 240-240 Gázmûvek: Veszprém, Mártírok útja 9. (88) 423-278
