A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

036268 A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

I. BEVEZETÉS

Dombóvári József Attila Általános Iskola – Helyi tanterv I. – Bevezetés

Tartalomjegyzék I. Tantárgyak, tanórai foglalkozások I.1. A választott tantervek, a tantervek forrásai, óratervek, bevezetési ütemterv ................................................................................................................................ 1 I.1.1. Összesített óratervünk – az új kerettanterv szerint .............................................................. 1 I.1.2. Tantárgyi struktúra és óraszámok – Új kerettanterv ........................................................... 4 I.1.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok – régi kerettanterv ........................................................ 9 I.1.4. Iskolánk régi kerettantervi óraterve az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára .......... 10 I.1.5. Célok, feladatok .................................................................................................................... 14 I.1.6. Fejlesztési területek – nevelési célok................................................................................... 14 I.1.7. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ....................................................................... 16 I.1.8. Egységesség és differenciálás .............................................................................................. 18 I.1.9. Iskolánk régi kerettantervi óraterve az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára . 20 I.1.10 Célok, feladatok ................................................................................................................... 28 I.1.11. Fejlesztési területek – nevelési célok ................................................................................. 28 I.1.12. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ......................................................................32 I.1.13. Egységesség és differenciálás ............................................................................................ 34 I.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 35 I. 3. Az iskolába és magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................37 I.3.1. Az emelt szintű tanterv szerint tanuló csoportokba kerülés szabályai ............................ 38 I.3.2. A szintfelmérő vizsgák rendje ............................................................................................. 38 I.3.3. A magasabb évfolyamba lépés szabályai ........................................................................... 38 I. 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................................... 39 I.4.1. Az első osztályba jelentkezők felvétele .............................................................................. 39 I.4.2. A tanév közben érkező tanulók felvétele .......................................................................... 40 I. 5. Az iskolai beszámoltatás............................................................................................................. 41 I.5.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................ 41 I.5.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének szempontjai, formái ............................ 43 I.5.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái .................................................................... 44 I. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formája, rendje .................................................................... 45 I. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ....... 46 I. 8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................. 46 I.8.1. A csoportbontások szabályai .............................................................................................. 46 I.8.2. Szabadon választott tanítási órák, erkölcstan ................................................................... 47 I. 9. A tanuló fizikai állapotának mérése .......................................................................................... 48 I. 10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 49 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseink: .............................................................................. 50 I.11. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................... 50 I.11.1. Az iskolai egészségnevelését szolgáló tevékenységformák ............................................ 50 I.12. Az iskola környezeti nevelési elvei............................................................................................. 51 I.12.1. Alapelvek, jövőkép ...............................................................................................................52 I.13. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai .................... 53 I.13.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................................. 53 I.13.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 53 I.13.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 54 I.13.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 54

1


I. TANTÁRGYAK, TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK I.1. A VÁLASZTOTT TANTERVEK, A TANTERVEK FORRÁSAI, ÓRATERVEK, BEVEZETÉSI ÜTEMTERV Iskolánkban a NAT 2012-nek megfelelő és a Knt. szerinti, új központi kerettantervekkel dolgozunk, felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévben az 1., és 5. évfolyamban. A többi évfolyamban az eddig használt OM kerettantervekkel dolgozunk. A heti 5 testnevelés óra felmenő rendszerben, az 1-2., és 5-6. évfolyamban szerepel. A tanmeneteket - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a tanév éves munka megtervezésekor, vagyis a tanév elején készítjük el. Iskolánk helyi tanterve az EMMI, illetve régi OM kerettantervk alapján készült, ezeket a tanterveket alkalmaztuk a helyi körülményekre, nevelési-oktatási feladataink, a helyi sajátosságoknak megfelelően.

I.1.1. Összesített óratervünk – az új kerettanterv szerint Óraszámok az 1–4. évfolyamon Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon – eredeti ajánlás Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

1


Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam általános tantervű osztályok/csoportok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, német nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 8

2. évf. 8

3. évf. 8

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

4. évf. 8 2 5 1 1 2 2 1 5 27

A testnevelés és sport tantárgy keretében, hetente 1 óra néptánc. Az általános tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam – német nemzetiségi tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 7 7 7 8 5 5 5 5 4 4 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 24+2=26 24+2=26 24+2=26 28+2=30

2


A német nemzetiségi tantervű osztályok/csoportok esetében az ének-zene és rajz órák óraszámát csökkentettük (1-1), ezt felhasználtuk a német órákra, illetve a +2 órát is a német órákhoz számoltuk. A testnevelés óra keretében biztosítjuk a német hon- és népismeret (benne német tánc, mozgás, zene, és különböző tevékenységek) tantárgyat. Az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 1. évfolyam: német nemz. nyelv 2 óra 2. évfolyam: német nemz. nyelv 2 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra német nemz. nyelv 2 óra 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam – testnevelés emelt szintű Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, német nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 7

4 1 1 2 2 1 8 26

4 1 1 2 2 1 8 26

4 1 1 2 2 1 8 26

4. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 8 28

Az emelt szintű testnevelés tantervű osztályok/csoportok esetében a testnevelés tantárgyi óraszámok emelésére használtuk fel az 1-2. évfolyamban a szabadon felhasználható +2 órát, a 3-4. évfolyamban +2 órát a testnevelésre, 1-1 órát a magyar nyelv és irodalom tantárgyi óraszámok emelésére.

3


I.1.2. Tantárgyi struktúra és óraszámok – Új kerettanterv Óraszámok az 5–8. évfolyamon – eredeti ajánlás

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 3 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 3 28

5 1 3 31

Valamennyi órakeretben a biológia-kémia-fizika-földrajz tantárgyakat heti 1,5 órában tanítjuk.

4


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam – általános tantervű osztály/csoport Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 6 3 4 1 2 2

1 1 1 1 5 1 28

6. évf. 6 3 4 1 2 2

7. évf. 5 3 4 1 2

8. évf. 6 3 4 1 2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

1 1 5 1 31

Az általános tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra

5


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam – testnevelés emelt szintű Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 5 3 4 1 2 2

1 1 1 1 7 1 29

6. évf. 5 3 4 1 2 2

7. évf. 4 3 3 1 2

8. évf. 5 3 4 1 2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 7 1 29

1 1 1 7 1 31

1 1 7 1 32

Az emelt szintű testnevelés tantervű osztályok/csoportok esetében a testnevelés tantárgyi óraszámok emelésére használtunk fel a szabadon felhasználható órákból 2-2 órát, az 5-7. évfolyamban +1 órát a magyar nyelv és irodalom tantárgyi órák emelésére, a 8. évfolyamban 1 órát a matematika tantárgyi óraszámok emelésére.

6


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam – német nemzetiségi tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Matematika Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Rendelkezésre álló órakeret + 2 óra

5. évf. 5 5 1 4 1 2 2

1 1 1 1 5 1 28 30

6. évf. 5 5 1 4 1 2 2

7. évf. 4 5 1 3 1 2

8. évf. 5 5 1 4 1 2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1 28 30

1 1 1 5 1 30 32

1 1 5 1 31 33

A német nemzetiségi tantervű osztályok/csoportok esetében a felhasználható +2 órát a német órákhoz számoltuk. A német hon- és népismerethez a szabadon felhasználható órákból 1-1 órát tettünk. Az alábbiak szerint használtuk fel a többi (2) szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra német nyelv 1 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra

7


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam – emelt szintű matematika Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 5 3 5 1 2 2

1 1 1 1 5 1 28

6. évf. 5 3 5 1 2 2

7. évf. 4 3 5 1 2

8. évf. 5 3 5 1 2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

1 1 5 1 31

A matematika emelt szintű tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra

8


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam – emelt óraszámú angol nyelv csoportbontással Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 5 5 5 5 Angol nyelv Az angol emelt óraszámú csoportok esetében a szabadon tervezhető órakeret terhére történik az emelt óraszámú angol nyelv oktatása, a többi tantárgyi óra megegyezik a matematika, testnevelés és német nemzetiségi óraszámokkal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Iskolánkban a szabad időkeret felhasználását a tantárgyi tantervekben szerepeltetjük.

I.1.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok – régi kerettanterv Óraszámok a 2.–4., és 6.-8. évfolyamon Tantestületünk úgy döntött, hogy a kerettanterv által felkínált lehetőségek alapján a modulokat beépítettük a tantárgyakba. A szabadon tervezhető órákat a magyar nyelv, az irodalom és a matematika tantárgyak óraszámának növelésére fordítottuk, illetve az emelt óraszámú idegen nyelv oktatására fordítjuk. A fenntartó által 2004/2005-ös tanévben emelt szintű oktatásra adott 16 órát a testnevelés tagozatos oktatásra fordítjuk (évfolyamonként 2-2 óra). A nem kötelező óraszám terhére szervezzük a szakköröket, a csoportbontásokat, sportköri órákat, tehetséggondozó szakköreinket, a matematika tagozatos oktatást.

9


I.1.4. Iskolánk régi kerettantervi óraterve az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára A 3.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok általános tantervű osztályokban 2013/2014. tanév 3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 5 5 1 1 1 1 3 20

3 5 4 3 2 1 1 1 3 23

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Kötelező tanítási órák száma

3 5 4 2 1 1 1 3 20

10

111 185 166,5 55,5 37 37 37 111 740

3 4 4 3 2 1 1 1 3 22

111 166,5 148 111 74 37 37 37 111 832,5


A 2.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok általános tantervű osztályokban felmenő rendszerben (heti 5 testnevelés) 2. ÉVFOLYAM

3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 5 5 1 1 1 1 5 22

3 5 5 1 1 1 1 5 22

3 5 4 3 2 1 1 1 5 25

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelező tanítási órák száma

4 5 4 1 1 1 1 5 22

129,5 185 166,5 37 37 37 37 185 814

3 5 4 2 1 1 1 5 22

111 185 166,5 55,5 37 37 37 185 814

3 4 4 3 2 1 1 1 5 24

111 166,5 148 111 74 37 37 37 185 906, 5

A 3.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok német nemzetiségi tagozatos osztályokban/csoportokban 2012/2013. tanévben 3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 4 4 5 1 1 1 1 3 23 1 24

3 4 4 5 2 1 1 1 3 24 1 25

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Német nemzetiségi nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Kötelező tanítási órák száma Német tánc Kötelező tanítási órák száma

11

3 4 4 5 1 1 1 1 3 23 1 24

111 148 148 185 37 37 37 37 111 851 37 888

3 4 4 5 2 1 1 1 3 24 1 25

111 148 148 185 74 37 37 37 111 888 37 925


A 2.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok német nemzetiségi tagozatos osztályokban/csoportokban felmenő rendszerben (heti 5 testnevelés) 2. ÉVFOLYAM

3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 4 4 5 1 1 1 1 5 25

3 4 4 5 1 1 1 1 5 25

3 4 4 5 2 1 1 1 5 26

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Német nemzetiségi nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelező tanítási órák száma

3 4 4 5 1 1 1 1 5 25

111 148 148 185 37 37 37 37 185 925

3 4 4 5 1 1 1 1 5 25

A 3.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az osztályokban/csoportokban 2013/2014. tanév

111 148 148 185 37 37 37 37 185 925

óraszámok

3 4 4 5 2 1 1 1 5 26

testnevelés

3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 5 4 1 1 1 1 5 21

3 4 4 3 2 1 1 1 5 24

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Kötelező tanítási órák száma

3 5 4 1 1 1 1 5 21

12

111 185 148 37 37 37 37 185 777

3 4 4 3 2 1 1 1 5 24

111 148 148 111 74 37 37 37 185 888

111 148 148 185 74 37 37 37 185 962

tagozatos


A 2.-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok testnevelés osztályokban/csoportokban felmenő rendszerben (heti 5 testnevelés)

tagozatos

2. ÉVFOLYAM

3. ÉVFOLYAM

4. ÉVFOLYAM

3 5 4 1 1 1 1 6 22 1 23

3 5 4 1 1 1 1 6 22 1 23

3 4 4 3 2 1 1 1 6 25 1 26

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Matematika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelező tanítási órák száma Tömegsport Összesen

3 5 4 1 1 1 1 6 22 1 23

111 185 148 37 37 37 37 222 814 37 851

13

3 5 4 1 1 1 1 6 22 1 23

111 185 148 37 37 37 37 222 814 37 851

3 4 4 3 2 1 1 1 6 25 1 26

111 148 148 111 74 37 37 37 222 925 37 962


I.1.5. Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

I.1.6. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is

14


képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában

15


alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

I.1.7. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani

16


mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

17


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

I.1.8. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja

18


ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

19


I.1.9. Iskolánk régi kerettantervi óraterve az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára A 7.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok általános tantervű osztályokban a 2013/2014. tanévben 7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 3 1 25

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 25

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 25

20

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 37 925

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 3 1 25

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 92,5 37 925


A 6.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok általános tantervű osztályokban felmenő rendszerben (5 testnevelés óra) 6. ÉVFOLYAM

7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 3 2 3 4 1 2 1 1 1 5 1 26

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 5 1 28

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 28

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 3 2 3 4 3 1 1 1 5 1 26

74 111 74 111 148 18,5 92,5 37 37 37 185 37 962

21

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 5 1 27

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1017, 5

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 5 1 27

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1017, 5


A 7.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok német nemzetiségi tagozatos osztályokban/csoportokban a 2013/2014. tanévben 7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 2 2 5 1 3 1 1 2 1 2 1 1 3 1 28

2 2 2 5 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 28

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

22

2 2 2 5 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 28

74 74 74 185 37 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 37 1036

2 2 2 5 1 3 1 1 2 1 2 1 1 3 1 28

74 74 74 185 37 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 37 1036


A 6.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok német nemzetiségi tagozatos osztályokban/csoportokban felmenő rendszerben (5 testnevelés óra) 6. ÉVFOLYAM

7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 3 2 5 1 4 1 2 1 1 1 5 1 29

2 2 2 5 1 3 1 1 2 1 2 1 1 1 5 1 31

2 2 2 5 1 3 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 31

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 3 2 5 1 4 3 1 1 1 5 1 29

74 74 74 185 37 111 18,5 92,5 37 37 37 185 37 107,3

23

2 2 2 5 1 3 1 2 1 2 1 1 1 5 1 30

74 74 74 185 37 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1128,5

2 2 2 5 1 3 1 1 2 1 2 1 1 5 1 30

74 74 74 185 37 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1128,5


A 7.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az osztályokban/csoportokban a 2013/2014. tanévben

óraszámok

testnevelés

7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 5 1 27

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 4 1 27

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 4 1 27

24

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 166,5 37 999

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 5 1 27

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 166,5 37 999

tagozatos


A 6.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok testnevelés osztályokban/csoportokban felmenő rendszerben (5+2 testnevelés óra)

tagozatos

6. ÉVFOLYAM

7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 3 2 3 4 1 2 1 1 1 7 1 28

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 7 1 29

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 7 1 30

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 3 2 3 4 3 1 1 1 7 1 28

74 111 74 111 148 18,5 92,5 37 37 37 259 37 1036

25

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 7 1 30

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 259 37 1091, 5

2 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 7 1 29

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 259 37 1091, 5


A 7.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok matematika tagozatos osztályokban/csoportokban a 2013/2014. tanévben 7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 2 2 3 5 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1 27

2 2 2 3 5 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 27

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák száma

2 2 2 3 5 1 2 1 2 1 1 1 3 1 27

74 74 74 111 185 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 37 999

26

2 2 2 3 5 1 1 2 1 2 1 1 3 1 26

74 74 74 111 185 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 37 999


A 7.-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok matematika tagozatos osztályokban/csoportokban felmenő rendszerben (5 testnevelés óra) 6. ÉVFOLYAM

7. ÉVFOLYAM

8. ÉVFOLYAM

2 2 2 3 5 1 1 2 1 2 1 1 5 1 29

2 2 2 3 5 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 30

TANTÁRGY Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási száma

2 3 2 3 6 1 2 1 1 1 5 1 órák 28

2 3 2 3 6 3 1 1 1 5 1 28

74 111 74 111 222 18,5 92,5 37 37 37 185 37 1036

27

2 2 2 3 5 1 2 1 2 1 1 1 1 5 1 30

74 74 74 111 185 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1091,5

2 2 2 3 5 1 1 2 1 2 1 1 5 1 29

74 74 74 111 185 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 185 37 1091,5


I.1.10 Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1– 4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelésoktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

I.1.11. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

28


Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során

29


előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.

30


Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

31


I.1.12. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve

32


alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.

33


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

I.1.13. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

34


A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

I.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A helyi tantervben meghatározott követelményeket csak az azoknak megfelelő tantárgyi programokkal lehet valóra váltani. A tantárgyi programok legfontosabb eleme továbbra is a tankönyv. Iskolánkban oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, tanári kézikönyv, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van (pl. számítógépes programok, kísérletező eszközök, tornafelszerelés, rajzeszközök, hangszerek, falitáblák, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján.

35


A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati, vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolaszék – annak hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg, viszont a korlátozás ne járhat azzal a következménnyel, hogy a nélkülözhetetlen és minden tanuló által rendszeresen alkalmazott ruházati és egyéb felszerelések megvételét kizárja. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja (a megelőző tanév májusában). A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és tantárgycsoportok a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - Tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit- Szerkezete legyen világos, egyszerű. - Motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését. - Szövege életkornak megfelelő fogalmazású legyen. - Adjon lehetőséget differenciált képességfejlesztésre. - Adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. - A taneszköz legyen megjelenésében esztétikus, borítója érdeklődést keltő, színes. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszköz ára feleljen meg annak az összegnek, amit a szülők elviselhetőnek ítélnek meg (iskolaszék javaslata, annak hiányában a szülői szervezet) - Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, ill. egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – az iskolai gyermekvédelemmel foglalkozó nevelőjének javaslata alapján – ingyenesen használhatják. - A tanítás minőségét javítja, a tanulói személyiséget fejleszti a több forrásból szerzett ismeretek feldolgozása, a tanítandó téma több oldalú megközelítése. Ez a pedagógiai törekvés feltételezi az iskola taneszközökkel való jó ellátottságát. A pénzügyi lehetőségeknek megfelelően, a jogszabályi előírásokat figyelembe véve, a munkaközösségek által összeállított eszközszükséglet alapján folyamatosan

36


végezzük a taneszközök beszerzését, az iskola felszereléseinek bővítését. Az iskola költségvetésen kívüli pénzeit (egyének, üzemek támogatása, stb.) csak az oktatásnevelés feltételeinek javítására lehet fordítani.

I. 3. AZ ISKOLÁBA ÉS MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében, akiknek tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében akiknek tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő vagy b) testvére az adott intézmény tanulója vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy d) az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

37


I.3.1. Az emelt szintű tanterv szerint tanuló csoportokba kerülés szabályai A testnevelés tagozatos első és a matematika tagozatos ötödik osztályba, illetve idegen nyelv emelt szintű csoportba történő felvétel kritériuma az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a szintfelmérő dolgozat meghatározott eredményessége. Az alkalmassági követelményeket az iskola érintett szakmai munkaközössége állítja össze. Az alkalmassági követelményeket, illetve a szintfelmérőket a helyi tanterv mellékletei tartalmazzák. A tanulók szakosított tantervű osztályba történő felvételéről – a felvételi, alkalmassági eredmények és az érintett pedagógusok véleménye alapján – az igazgató dönt. A matematika tagozatra történő bekerülés feltételei:  4. osztályban matematika szakkör (Dombóvár)  szintfelmérő eredményes megírása áprilisban  szakkört vezető pedagógus véleménye  osztálytanító véleménye  részvétel versenyeken

I.3.2. A szintfelmérő vizsgák rendje A 2.–8. évfolyamra jelentkező tanulóknak szintfelmérő vizsgát kell tenni azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájukban – a bizonyítvány bejegyzése szerint nem tanultak. A szintfelmérő vizsgára történő felkészüléshez az iskola segítséget nyújt. Amennyiben a tanuló szintfelmerő vizsgán nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

I.3.3. A magasabb évfolyamba lépés szabályai A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a jogszabályok rendelkeznek. A követelmények teljesítését a tantárgyat tanító nevelők a tanulók év közben szerzett osztályzatai, témazárók eredményei, házi vizsgák teljesítménye, valamint a tanulónak a tantárgy tanulása során tanúsított hozzáállása, érdeklődése alapján állapítják meg. Az iskola nevelőtestülete minden tanuló év végi osztályzatát osztályozó értekezleten áttekinti, és az illetékes pedagógus, ill. osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a magasabb évfolyamra lépésről. Ha a tanuló év végi osztályzata – a tanuló hátrányára – jelentősen eltér a tanév közben kapott érdemjegyek átlagától, az érintett pedagógus köteles tájékoztatót adni ennek okáról, és amennyiben a nevelőtestület ezen indokokkal nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, szakértői vélemény alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez.

38


Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamon végzi és fejezi be. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból és melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi, vagy egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. A magasabb évfolyamba lépéshez a második évfolyamtól minden tantárgyból minimum az elégséges osztályzatot kell a tanulónak megszereznie. A tanév végén legfeljebb három tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott tanuló javítóvizsgát tehet (augusztus végén). Sikeres javítóvizsga után magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányi munkáját. A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első–negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell/lehet tennie, ha a jogszabályban előírt feltételek alapján nem volt osztályozható. Magántanuló: A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén az iskolában az adott évfolyamon tanított és meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgát tesz. A vizsgáztatás szabályai szerint írásbeli vizsga legfeljebb kettő, szóbeli legfeljebb három szervezhető egy napon. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

I. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI I.4.1. Az első osztályba jelentkezők felvétele A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

39


-

a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján - a gyermek nem járt óvodába - a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b) pont szerinti döntéssel d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással, vagy az óvoda döntésével, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. A tanköteles korba lépett gyermeket (a továbbiakban: tanköteles) a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban − köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt - a szülő személyazonosítására alkalmas, a szülő nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt - továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, döntést

I.4.2. A tanév közben érkező tanulók felvétele Az iskola beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg –- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az általános tantervű osztályba, amennyiben a létszámkeret ezt megengedi. A 2 - 8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt – a szülő személyazonosítására alkalmas, a szülő nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt

40


– –

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

A más körzetbe, vagy településhez tartozó tanuló átvételéről, felvételéről a Járási kormányhivatalt tájékoztatni kell. A tagozatos, illetve emelt szintű oktatást biztosító osztályokba, csoportokba jelentkező tanulók felvételének (átvételének) rendjét az I.7. pont tartalmazza.

I. 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS I.5.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Humán pedagógiára épülő iskolánkban a sikernek nagy a nevelő szerepe. Olyan iskolát szeretnénk, amely reális, a tanulók által elérhető magas követelményeket állít, de mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a tanulók sikerrel teljesíthessék. A programok, módszerek, eljárások, eszközök olyan széles skáláját szeretnénk használni, melyekkel biztosítani lehet a tanulók egyéni előrehaladását. A tanulók teljesítményeit folyamatosan, többféle eljárás alkalmazásával ellenőrizzük, értékeljük. Az ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés során szerzett információk segítségével a pedagógusok megtervezik a megfelelő pedagógiai folyamatot, kialakítják a tanulók fejlesztésének leginkább megfelelő módszereket. Az ellenőrzés során változatos módszereket alkalmazunk: megfigyeljük a tanulókat, ill. az e célra alkalmas eszközöket használjuk. Tanulóinkat ösztönözzük az önellenőrzésre, melynek eredményét felhasználjuk az információszerzésnél. Az értékelés során a tanuló megnyilatkozásait folyamatosan viszonyítjuk az elérendő célokhoz, követelményekhez. Törekszünk arra, hogy értékelés az oktatási folyamat minden szakaszában történjen: – Formatív értékelés: folyamatosan szerzünk információkat, melyeket feldolgozunk, hogy a hiányosságok, hibák és eredmények ismeretében megtervezhessük a továbbhaladást. Ezt az értékelést nem mindig kíséri feltétlenül számszerű osztályozás. – Szummatív értékelés: Nagyobb időszakok lezárásakor mérjük, hogy tanulóink az adott időszak aktuális céljai közül mennyit tudtak elsajátítani. Minden téma végén minden tanuló beszámol az adott tantervi ismeretanyag elsajátításának mértékéről. Minden tantárgyban a témák lezárásával – évfolyamonként, tantárgyanként, azonos tantervi csoportonként egységesen – témazáró beszámoltatásra kerül sor. Ezen értékelési formához tartozik iskolánkban a 4., 6. és 8. osztály végén megtartandó helyi, vagy települési szintű, vagy megyei vagy országos mérés.

41


Ezen vizsgák közül az iskolai eredménye alapján a tanuló éves teljesítményének, értékelésének (osztályzata) legfeljebb 1 jeggyel változhat. – Diagnosztizáló értékelés: Ahhoz, hogy a tananyagot megtaníthassuk, szükséges ismernünk a tanuló előképzettségét, vagyis azt, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik, illetve nem rendelkezik, hogy az anyagot elsajátíthassa. Ennek felmérése a tervezéshez nélkülözhetetlen. Ezen előzetes felméréseket a szaktanárok a tantervnek, tanmenetnek megfelelően végzik. Az itt elért eredményeket nem osztályozzuk. Iskolánkban törekszünk arra, hogy értékelésünk mindig objektív, előremutató és pozitív érzelmi töltésű legyen. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hibákra nem mutatunk rá, de a javítási lehetőséget a tanulónak és a szülőnek is látnia kell. A tanulók félévi, ill. év végi osztályzatánál (értékelésnél) figyelembe vesszük a félév (egész tanév) során szerzett valamennyi osztályzatot (értékelést, szimbólumot, stb.), de meghatározónak tartjuk a témazáró beszámolók (kétszeres súllyal vesszük figyelembe), ill. az év végi vizsgák eredményeit. Figyelemmel vagyunk a fejlődési tendenciára. Értékelésünk nem lehet egyszerű átlagszámítás. A tantárgy tanulásában kiemelkedő tanulót a tanév végén a szaktanár, osztályfőnök javaslatára, az egy osztályban tanító pedagógusok előzetes egyetértésével, a tantestület nevelőtestületi dicséretben részesítheti. Jutalmazás, büntetés: Az átlagosnál jobban teljesítők, az iskoláért áldozatot vállalók a közösség előtt kapják meg jutalmukat, míg a közösen kialakított és elfogadott szabályok megsértői vállalják büntetésüket. A büntetés célja a javításra történő ösztönzés. Jutalmazás: – Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát nevelőtestületi dicsérettel jutalmazza. Alkalmazzuk a kiemelkedő jeles osztályzat helyett a kitűnő osztályzatot év végi értékelésünk során. A kitűnő osztályzatot a tantárgyi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók kaphatják. – A tanulók plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetők. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesíthetők. Azt a tanulót, aki 8 tanéven keresztül az iskolában példamutató magatartást tanúsított, kitűnt szorgalmával, a sportban elért kimagasló eredményével elnyerheti a „Jó tanuló – jó sportoló” címben, illetve azt a tanulót, aki 8 tanéven keresztül az iskolában példamutató magatartást tanúsított, kitűnt szorgalmával, a közösségért végzett munkájával, József Attila emlékplakett kitüntetésben részesítheti a tantestület. A jutalmakat ünnepélyes körülmények között adjuk át. – A további jutalmazási formákat a házirend tartalmazza. Büntetés: – Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő tanulók a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembe vételével az alábbi módon büntethetők:

42


Szóban: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés elbeszélgetés elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. A fegyelmi eljárás folyamatát a házirend és az SzMSz tartalmazza.

I.5.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének szempontjai, formái Meggyőződésünk szerint a magatartás és a szorgalom osztályzattal történő értékelése nem igazán segíti a pozitív személyiségjegyek kialakulását, sem a magatartás, sem a szorgalom területén. Ezért ezeket az osztályzatokat jelzés értékűnek tekintjük. Jelzés a szülők és a tanulók felé, amelyek nevelő hatása akkor érezhető, ha az érintett gyerekkel történő őszinte problémafeltárás folyamatos, együtt érző segítő magatartással párosul. A magatartás minősítéséhez a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), a szorgalom minősítéséhez a példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) elnevezéseket használjuk. A magatartás és szorgalom minősítéseket az érintet tanuló és osztályközösség előzetes véleményét meghallgatva az osztályfőnök koordinálásával az osztályban tanító pedagógusok közössége állapítja meg félévkor és a tanév végén. Tanév közben az osztályfőnök – a tanuló és az osztályközösség véleményét meghallgatva – negyedévenként értékeli és érdemjeggyel jelzi a tanuló magatartásának és szorgalmának alakulását. Az egy osztályban tanító nevelők tanév közben – évente két alkalommal – értékelik a tanulók magatartásának, szorgalmának alakulását. A magatartás és szorgalom minősítésének meghatározásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Magatartás: - a házirend szabályainak betartása - a közösséghez való viszony - a felnőttekhez való viszony - az iskolához való viszony - kötelességtudata - aktivitása - véleménynyilvánítása - a tanuló hangneme, viselkedése Szorgalom: - tanuláshoz való viszony - feladatvégzés - munkavégzés

43


-

kötelességtudat iskolán kívüli munka; taneszközei.

A tanuló magatartásának és szorgalmának konkrét értékelési kritériumainak kidolgozása az osztályfőnöki munkaközösségek feladata.

I.5.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. I.5.3.1. Normál tanterv szerint történő tanítás-értékelési rendszer A magyar nyelv, irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak - a témazáró dolgozatok íratása és értékelése évfolyamonként, tantárgyanként, azonos tantervi csoportonként egységesen történik - a témazáró dolgozat az értékelésben döntő szerepet kap (kétszeres súllyal számít) - a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból a szóbeli számonkérést valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva alkalmazzuk. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. Annak érdekében, hogy az értékelés e különböző formái egyértelműen áttekinthetőek legyenek a tanulók, szülők és nevelők számára, ezeket az értékelési formákat eltérő színnel jelöljük a naplóban és az ellenőrzőben:  szóbeli felelet (vers): zöld  írásbeli felelet: kék  kisjegyek: (szóbeli) zöld bekarikázva, (írásbeli) kék bekarikázva,  témazáró dolgozat: piros

44


 mérés (vizsga): piros, négyzetes kerettel. Témazáró dolgozat javítására nincs lehetőség. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e, vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor minden tantárgy esetében csak kulcskifejezések és szöveges értékelést alkalmazunk  a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL 



  

szóban, vagy írásban tájékoztatjuk azon tanulók szüleit, akik valamilyen tantárgyból felzárkóztatásra szorulnak, tisztázzuk a fejlesztési módszereket, színtereket, a fejlesztés gyakoriságát az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az alma mátrix junior szöveges értékelő programmal és az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük a második évfolyamon, év végén, valamint a 3.–8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük a tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök félév közben legalább egyszer ellenőrzi és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja

I.5.3.2. Az emelt szintű tanterv („tagozatos” oktatás) szerint történő tanítás értékelési rendszere A matematika-, angol emelt szintű, és a német nemzetiségi, emelt szintű testnevelés – emelt szinten tanuló tanulók, csoportok – tantárgyak esetében a követelmények eltérnek az általános tantervű csoportokétól. A követelményeket a kerettantervek tartalmazzák. Az értékelés során a magasabb követelményeknek megfelelő értékelés, osztályzás történik.

I. 6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA, RENDJE Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

45


A magyar nyelv, irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A témazáró dolgozatok az évfolyamokon és az azonos tantervű osztályokban, csoportokban egyformák, értékelésük azonos. A tanulók szóbeli-írásbeli ellenőrzésének tematikáját, szabályait az I. 9. 3. pont tartalmazza. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám érdemjegyekre történő átváltását) a tantárgyi tantervek által meghatározottak szerint végezzük.

I. 7. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan szabályok az alábbi szempontok szerint érvényesülnek:  

mennyisége minősége

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, ezért a házi feladat szervesen kapcsolódik a tananyag feldolgozásához, annak megfelelően értékelhető. 

A tanulók hétvégi (következő heti) házi feladatának mennyisége ne legyen több mint egy átlagos napon. Szorgalmi feladat lehet.



Szünetekre, a tantárgy jellegének megfelelően adható házi feladat (kötelező olvasmányok elolvasása, gyűjtőmunka, stb.)



A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb 2 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

I. 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI I.8.1. A csoportbontások szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a német nemzetiségi nyelvet, a technikát.

46


A csoportbontás létszámhatára az idegen nyelvek esetében 23 fő, e fölött történik csoportbontás, a technika tantárgy esetében legfeljebb 15 fős csoportokban dolgozhatnak. A nagy létszámú osztályokban, 7-8. osztályban, illetve indokolt esetben 6. osztályokban, magyar nyelv és irodalom, anyanyelv, illetve matematika tantárgyakból csoportbontást kezdeményezünk az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A bontott csoportokba történő bekerülés, illetve kikerülés szabályai azonosak a kötelező, illetve nem kötelező órák, tevékenységek indításának szabályaival.

I.8.2. Szabadon választott tanítási órák, erkölcstan Az iskola minden év május 20-áig felméri, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy ehelyett az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván részt venni. Az erkölcstan órákat felmenő rendszerben vezetjük be. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Iskolánkban választható órák, foglalkozások:  idegen nyelvi emelt szintű csoport 5. osztálytól  7. évfolyamtól 2. idegen nyelv  matematika emelt szintű csoport 5. osztálytól  magyar nyelv és irodalom, anyanyelv, matematika bontott csoport 6., vagy 7. osztálytól  énekkar

47


 

szakkörök (szorobán, fizika, természettudományos, történelem, matematika, idegen nyelv, báb, labdarúgás, kézlabda, ugrókötél, röplabda, floorball, stb.) továbbtanulásra felkészítő szakkörök (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv)

I. 9. A TANULÓ FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Intézményünkben hagyományosan nagy figyelmet fordítunk a gyerekek fizikai állapotának megismerésére, fejlesztésére. Az iskolaorvos segítségével minden évben megvizsgáljuk és kiszűrjük azokat a gyerekeket, akik valamilyen fizikai problémával rendelkeznek. Testnevelés órákon speciális gyakorlatokkal felméréseket végzünk, ezeket összesítve kidolgozzuk a fejlesztési feladatokat. A méréseket központi előírásoknak megfelelően végezzük. A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy „…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal…”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhető az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok megszüntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek:  egyszerűek  kevés szerigényűek  bárhol végrehajtható  megmutatja a gyerek fizikai felkészültségét Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Ennek okán elkezdtük folyamatosan beépíteni a testnevelés órákba a gerinctornán alapuló tartásjavító gyakorlatokat. Az elvégzett méréseket a minisztérium által testnevelés órákba a gerinctornán alapuló tartásjavító gyakorlatokat. Az elvégzett méréseket a minisztérium által kijelölt feldolgozó központba kell eljuttatni. Iskolánkban a Hungarofit által kiadott – fittségi – felméréseket tartalmazó tesztsorozatot, programot alkalmazzuk. Alapmérések: 1. aerob vagy alap-állóképesség mérése: Cooper- teszt 2. az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távol páros lábbal

48


3. a vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban végzett karhajlítás-nyújtás, folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) 4. a csípőhajlító és a hasizom erő- állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) 5. a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (max. 4 perc) Tanévenként kétszer, szeptember-október és április-május hónapban, a HUNGAROFIT mérési módszerrel, az iskola valamennyi évfolyamán a nappali oktatás munkarendje szerint tanulóknak a fizikai állapotát és edzettségét mérjük, vizsgáljuk. A tanuló fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskola testnevelést tanító pedagógusai végzik. Az iskola valamennyi évfolyamán megszervezett vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógusok a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik, az eredményeket közösen elemzik és meghatározzák a tanuló fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az őszi mérés során az iskolában tanuló gyerekek fizikai állapotát mérjük minden előzetes felkészülés nélkül. Ezt a kiinduló adatot hasonlítjuk majd össze a tavaszi mérés eredményeivel. Célunk, hogy a tanulók eredményei javuló tendenciát mutassanak.

I. 10. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Célunk elősegíteni a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljünk. Kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Eljárásaink:  nevelésünk egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg  tiszteletben tartjuk mások jogait  törekszünk az egyéni bánásmódra, a gyermek, a tanuló elfogadására  nevelésünket a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása jellemzi  tiszteletben tartjuk a tanuló lelkiismereti és vallásszabadság jogát  együttműködünk a gyermek szüleivel, törvényes képviselőivel

49


Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseink:      

intézményünkben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük a teljes nevelés-oktatási folyamatunkban tiszteletben tartjuk a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését biztosítjuk, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt a nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi nevelésünkben részben a német nemzetiség nyelve a jogszabályoknak megfelelően fejlesztjük a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, figyelembe vesszük speciális igényeiket biztosítjuk iskolánk átjárhatóságát, mint átadó, illetve fogadó

I.11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódra jellemző tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás a családi és kortárskapcsolatok a környezet védelme az aktív életmód, a sport a személyes higiénia a szexuális fejlődés területén Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

I.11.1. Az iskolai egészségnevelését szolgáló tevékenységformák  a mindennapi testnevelés/testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az 1-4. évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás, gyógytestnevelés  a helyi tantervben szereplő tantárgyak (biológia, technika, testnevelés), valamint az 5.-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:

50


― szakkörök ― túra minden félévben osztályonként egy-egy gyalog – vagy kerékpártúra az iskola, vagy a város környékre ― minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az 5.-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan ― egészségnevelési levelezős verseny  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele, és kortárssegítők bevonása a felvilágosító munkába – félévente egy alkalommal az 5.-8. évfolyamon – egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában – a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez  a tanulók testnevelési kategóriába sorolása május 15-ig

I.12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A gyermekek, tanulók számára olyan oktatást szükséges az oktatási intézményeknek biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kisvárosi intézményünkben kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden foglalkozáson, tantárgyban és minden óvodán, iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban, tanulmányi sétákon, kirándulásokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Új tervek:

51


-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása iskolazöldítési program

Hagyományok ápolása: – iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára – jeles évfordulók, napok megünnepelése – a város nevezetességeinek feltérképezése – az iskola hírességeinek élete – kutatás – évfolyamonként iskolai programok szervezése, megvalósítása – nyári tábor szervezése – drog-prevenciós program folytatása – közlekedési ismereti, ügyességi versenyek szervezése – osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

I.12.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat tartjuk legfontosabbnak: – a fenntartható fejődés – a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések – a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései – alapvető emberi szükségletek – emberi jogok – demokrácia – elővigyázatosság – biológiai és társadalmi sokféleség – az ökológiai lábnyom Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: – a környezettudatos magatartást és életvitelt – a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt – a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát – a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését – a rendszerszemléletet – és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését – az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket A célok eléréséhez készségek kialakítása, fejlesztése szükséges: – alternatív, problémamegoldó gondolkodás – ökológiai szemlélet, gondolkodásmód – szintetizálás és analizálás

52


– problémaérzékenység, integrált megközelítés – kreativitás – együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód – vitakészség, kritikus véleményalkotás – kommunikáció, médiahasználat – konfliktuskezelés és -megoldás – állampolgári részvétel és cselekvés – értékelés és mérlegelés készsége

I.13.

A

NAT-BAN

MEGHATÁROZOTT

PEDAGÓGIAI

FELADATOK

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

I.13.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést.

I.13.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

53


I.13.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.      

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, akarati képességeit fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat fejlesztjük a kreativitást; törekszünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére követjük tanítványaink érési folyamatait, személyre szóló fejlesztő értékelésünk erősíti a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életmód gyakorlását segítjük élményszerű ismereteket nyújtunk nekik lakóhelyünk, országunk megismerése érdekében

I.13.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.        

mélyítjük, gazdagítjuk tanulóink érzelmi-és értelmi intelligenciáját törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat életkoruknak megfelelő színvonalának gyakoroltatására erősítjük megismerési képességeiket, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, indoklási, értelmezési, bizonyítási képességekre fejlesztjük az elvont fogalmi és elemző gondolkodásukat minél szélesebb körben ismertetjük meg őket a magyar és egyetemes kultúra, tudomány értékeivel alakítjuk bennük a környezetért való felelősségvállalás képességét a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazzuk az információs technológia technológia lehetőségeit önismeretük, véleményalkotásuk fejlesztésével erősítjük alkalmasságukat döntéshozatalra egyéni életükkel kapcsolatban

54

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

Recommend Documents