A domborúiak Alsódomborúról a Wikipédiában ezt tudjuk meg: „A Zrínyiek 1691-ig voltak a település urai. Ezután a kincstáré lett. 1719-ben a király szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falu fejlődésében egyedülálló elhelyezkedése fontos szerepet játszott. Különösen az 1828ban alapított Újlaki-Hirschler Rt működése volt nagy hatással a fejlődésére. A 19. század végén Alsódomborúnak kórháza, gyógyszertára, kaszinója, több kézműves céhe működött, még 1950-ben is mintegy hatvan cipész dolgozott a településen. A gazdaság mellett a Hirschler család számos építkezést végeztetett a faluban. A központban felépült a bolt, az iskola, a Zalai palota, a kórház épülete és a pompás park. 1857-ben iskolájában 200 diák tanult.” Egy horvát történelmi honlapról pedig az is kiderül, hogy . „Alsódomború (Donja Dubrava) egy zsidó családnak köszönheti, hogy a 19. század végére a Muraköz legnagyobb városává, legfejlettebb ipari központjává válhatott.” A muraközi zsidóságról készült terjedelmes cikkből megtudjuk, hogy „a zsidók Burgenland felől érkezhettek a Muraközbe, feltehetően a 18. században. A bevándorlók Csáktornya (Čakovec), Prelog, Drávavásárhely (Nedelišće), Kotor (Kottori, Kotoriba), Légrád és Alsódomború községekben telepedtek le. Eleinte földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak, csak később kapcsolódtak be a kereskedelembe. A Muraköz orvosai, ügyvédei, művészei és bankárai is főleg a zsidók közül kerültek ki. A zsidó tőke egyre nagyobb szerepet játszott a Muraköz iparosításában. Az I. világháború után, amikor a Muraköz az akkor alakult Szerb Horvát Szlovén Királyság része lett, itt is felerősödött az antiszemitizmus. A sajtó támadásai és az egyre gyakoribb atrocitások miatt sok zsidó elhagyta a A kotori Hirschler fűrésztelep térséget…” A cikk részletesen ír a Hirschler családról is. A szerző úgy tudja, az első Hirschlerek (talán Henrik és fia, Gyula) házalóként érkeztek a környékre. Feltehetően a kereskedés szempontjából igen kedvező közlekedési adottságok miatt telepedtek le Alsódomborúban. Hirschler Gyula főleg épületfakereskedéssel foglalkozott: az itt kitermelt fát a Dráván úsztatták le a célállomásokra. Újlaki Jeromossal együtt rövidesen létrehozta az ÚjlakiHirschler céget, amely egyre több városban létesített fióktelepeket. A cég igazán a 19. század második felében kezdett izmosodni, amikor megindult a Faúsztatás a Hirschler-telepen
rengeteg talpfát igénylő vasútépítés, és lendületet vett a térség iparosítása. Gyula fiai, Miksa, Lipót, Jakab és Antal, nagy fűrészüzemet építettek. A századfordulón már mintegy félezer embert alkalmaztak, és sok tucat ipari létesítmény – malmok, fafeldolgozó üzemek –, valamint kiterjedt kereskedelmi hálózat volt a birtokukban. Festetics gróf után s térség második leggazdagabb embere ebben az időben Hirschler Miksa volt. A család népszerűsége nem csupán annak volt köszönhető, hogy biztos megélhetést nyújtottak a helybélieknek, számos szociális létesítményt és szolgáltatást finanszíroztak, kaszinót, színházat, fogadót, kórházat építettek a községben, hanem annak is, hogy a Dráva pusztító áradásánál saját életüket sem kímélve mentették a rászorulókat, majd óriási összegekkel segítették az újjáépítést, a károk enyhítését.
Az egykori Zalán-Ház.Ma Maorvosi orvosi rendelő. Az egykori Zalán-palota. rendelő.
hatalmas vállalatbirodalom teljes széteséséhez és csődjéhez vezetett.
Miksa halála után az özvegye és két fia vitte tovább a céget. A fényűző életmód, a rossz befektetések, a megbízhatatlan alapkezelők és a nagy gazdasági világválság azonban végül az egykor
Hiába a részleges kikeresztelkedés, az iparfejlesztés, a jótékonykodás, a Hirschler-család számára a két világháború évei épp oly megpróbáltatásokkal és tragédiákkal jártak, mint a Délvidék többi, mintegy 15 000 főt számláló zsidósága számára. A Monarchia szétesését követően a Muraköz horvát fennhatóság alá került, s ezekben az években mind a zsidó, mind a nem zsidó magyarokat rengeteg atrocitás – fizikai bántalom és gazdasági, jogi sérelmek sora –érte. Érthető tehát, hogy amikor 1941-ben a magyar hadsereg visszafoglalta a Muraközt (mely hadművelet jogszerűsége mindmáig vitatott), a magyar ajkú lakosság (és a gyorsan romló gazdasági helyzet miatt sok elégedetlen horvát is) örömmel fogadta a változást. A zsidók számára a bevonulás eleinte ugyancsak pozitív fejleménynek bizonyult, de Magyarország német megszállását követően helyzetük itt is gyorsan romlott: üzleteiket kifosztották, majd 1944 áprilisában a térségben élő Az egykori Hirschler-ház. Ma polgármesteri hivatal. zsidókat összeterelték és a haláltáborokba deportálták. A Hirschler-Zalán család tagjai közül többen katonaként szolgálták végig az első világháborút, talán itt szerzett érdemeiknek, nemesi rangjuknak és erőteljesen demonstrált katolicizmusuknak köszönhetően megúszták ugyan a deportálásokat, de az itt élők közül ketten öngyilkosok lettek, a többiek a háború után Jugoszlávia más városaiba költöztek, illetve külföldre távoztak.
A vállalatalapító Hirschler Gyuláról (18091876) így emlékezik meg a gyászjelentés: „A boldogult ritka szorgalma, becsületessége, jótékonysága és vendégszeretete által az egész vidéken köztisztelet tárgya volt. Ő volt a 41 év óta fennálló, a jelenleg ’Újlaky Hirschler és fiai’ cég alatt fiai által vezetett virágzó, nagy kiterjedésű faüzlet egyik alapítója, és ezáltal Alsó-Domború és környékének valóságos jótevője; a közügyektől nem vonta magát vissza és mikor szükséges volt, áldozott is értök, szóval polgári erényekben kitünő volt élete és ezért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy halála általános sajnálatot és részvétet keltett és érdemelt. Temetése nagyszerű volt, a gyászkísérők eleje városházához ért, s vége még a halottas háznál állt…”
A lap aláírója minden valószínűség szerint Hirschler Miksáné, Pressburger Adél
Gyula felesége Machelap Johanna. Gyermekei: 1. Az elsőszülött Miksa (1841-1919). Földbirtokos és fakereskedő. Az Újlaki, Hirschler és Fiai cég főnöke és főrészvényese, a Ferenc-József érdemérem kitüntetettje. Nemesember, mint tudjuk. Katolikus szertartás szerint temették el a Kerepesi temetőben. A halálakor kiadott gyászjelentést a cég jegyzi. Felesége Pressburger Adél (18591938), aki előzőleg a fiatalon elhunyt Jakab hitvese volt. Miksa Adélnak Jakabtól született két gyermekét, Eleket és Rezsőt is adoptálta. Elek 1918. november 5.-én 16 magyar matróz segítségével igyekezett helyreállítani a rendet Alsódomborún, ahol a helyőrség kivonulása után nyomban megindult a magyar tulajdonú üzletek, gyárak, házak kifosztása. Horvát beszámolók szerint a magyar különítmény statáriumot hirdetett, és a falu nyolc lakosát a községháza előtt kivégezték. Az 1887-ben született Rezső (Rudolf) 1944 április 1.-jén két lövéssel végzett magával. 2. A másodszülött Lipót János (1841-1907) szintén nagy érdemeket szerzett Miksa cégtársaként. Felesége Königsberger Hermin. Gyermekei: István; Pál (1881-1911), a Lloyd hajótársaság tisztviselője; Ilona (sz. 1888) férje Mikes József, Gyula (1877-?), főrendiházi tag, képviselő, felesége Seyfried Paula. Az első világháborúban orosz fogságba esett, rajzait, leveleit a Ferences Hadimúzeum őrzi. Lánya, Róza (1908-1982) gróf Széchenyi Györgyhöz ment feleségül; Ferenc; György; Rezső; Margit. 3. Antalról (1843-1890) a gyászjelentéséből tudhatni, hogy a Császári és Királyi Földművelésügyi Minisztérium számtisztje volt, a A Hirschler (Zalán) család antik bútorai közül ezt koronás arany érdemkereszt birtokosa. A Zalai Hírlap 1890 májusában így a XVI. Lajos korabeli ülőkészletet most a Cakoveci (Csáktornyai) Múzeum őrzi. A festmény a Zalánbúcsúztatta: „A jótékonyságáról országszerte ismeretes alsó-domborúi házaspárt ábrázolja. Hirschler nagykereskedő házat mély gyász érte, amennyiben egyik jeles képzettségű, barátságos és szilárd jellemű családtagja, Hirschler Antal élete legszebb szakában elhunyt. A dicsőült magas műveltséggel párosult jó szívvel, hazánk és irodalmunkat egész lelkesültséggel szerette, minden humánus intézménynek hő pártolója volt.” Nőtlen volt. 4. Jakab (1845-1891) ugyancsak nagyon fiatalon hunyt el: 35 éves volt, amikor „a fellegtelen égből lecsapó villámhoz” hasonlóan Nagykanizsán végigfutott halálhíre. A Zalai Közlöny három hasábos megemlékezést adott közre. „Rövid 24 órai tusa elegendő volt a halálnak, hogy örök pihenésre kárhoztasson egy munkás tevékeny életet; egy életet, mely ment volt minden önzéstől, de annál inkább telve emberbaráti szeretettel, melyet tettel, lélekkel ápolhatni és fejleszthetni mindenkor szent feladatának tartotta…. Villámgyorsasággal tűnt le a fényben pompázó –
jótevő meleget sugárzó csillag, mely nemcsak szerető családjának volt napja, hanem éltető erőt nyert ettől az egész haza, a magyar kereskedelem és ipar, a társadalom és a magyar vendégszeretet. A Hirschler-család egyik erős oszlopa, a társadalom egy jellemszilárd lelkes bajnoka dőlt sírba, gyászolva és siratván mindazok által, kik e tetőtől talpig becsületes férfiút ismerték….” Elek és Rudolf nevű gyermekeit fivére, Miksa nevelte fel. 5. Henrik (1850-1898) a családi cég társfőnöke, valamint a beszterce-naszódi faipari részvénytársaság igazgatója sem ért meg hosszú kort. Felesége Freund Ilona, öt gyermeke: Jolán, Viola, Györgyike, Katinka és Gyula. 6. Ödön, aki nevét „Halász”-ra magyarosította, a kanizsai önképzőkör és más társadalmi szervek titkáraként, később bőkezű adományozóként jelenik meg a helyi újság hírei között. Felesége Kunfy Simon dúsgazdag földbirtokos Adolf nevű fiának gyermeke, Kunfy Emma. Kunffy Adolf Garibaldi légiójában harcolt, emiatt később Bécsben letartóztatták, apja Miksa, Jakab és Adél közös síremléke segítségével szabadult. Idős korára a Alsódomborúban nemességgel járó Somogytúri Kunffy Lajos előnevet és a Kunffy név kéteffes használatát magától Ferenc Józseftől kapta. Egyik fia, Kunffy Lajos (1869-1962), a századforduló és a XX. század első fele magyar festészetének jelentős, a francia Becsületrenddel is kitüntetett alakja. 7. Teréz Lőke (Lőwensohn) Samuhoz megy feleségül, aki maga is betársul a Hirschler-fiúk üzleteibe. Egyik fia, Emil ügyvéd és lapszerkesztő, egy másik, Árpád, taljándörögdi földbirtokos és szeszgyáros. Utóbbi nemrégiben helyreállított kúriájának falára, emléktábla gyanánt, ezt a versikét faragta Jász Attila: Szeszgyáros voltam egykoron, eltűnt régen az én korom. Vallj be mindent, idő: késel, múlsz, sietsz. S itt végre hozzám simulsz.
8. Fanny (1852-1894) Szegő (Schlesinger) Gyulával köt házasságot. Egy fia született, Hugó. „Egy jó szívű s női gyöngédséggel teljes kedves nő”, a Zalai Közlöny gyászhíre szerint. Fanny gyászjelentésében két további nővér neve is szerepel: Regina (Baárné) és Mária (Pollákné). Ez azonban valószínűleg elírás, mivel a korábbi gyászjelentések egyikében sem említenek ilyen nevű családtagokat. Az első gépkocsi Alsódomborúban A tulajdonos valamelyik Hirschler-fiú
Egy horvátországi tanár, Mladen Tota, feldolgozta a muraközi zsidóság történetét. Munkájában – amelyből fentebb már idéztünk - külön fejezetet szentel az alsodomborúi Hirschler-családnak. Mladen volt szíves elküldeni számunkra a Hirschler/ Zalán-család hagyatékában fellelt fényképgyűjteményt, melynek érdekesebb darabjait -néhány kiegészítő adattal együtt – a Családi dokumentumok menüpont alatt közöljük. Az alábbiakban pedig az alsódomborúi Hirschler-família leszármazási táblázatát tesszük közzé. Hirschler Gyula leszármazottai 1. Generáció 1. Hirschler Gyula született 1809 meghalt 1876 Nagykanizsa. Házasságot kötött, párja Machelap Johanna. Hirschler Gyula és Machelap Johanna gyermekei: i. 2. Hirschler Antal született 1843 meghalt 1890 Also-Domború. ii. 3. Also-Domborúi Zalán Lipót János született 1841 meghalt 1907. iii. 4. Also-Domborúi Hirschler Miksa született 1841 meghalt 1919. iv. 5. Hirschler Jakab született 1846 meghalt 1891 Alsódomború. v. 6. Hirschler Henrik született 1850 Lackenbach meghalt 1898 Budapest. vi. 7. Hirschler > Halász Ödön meghalt dátuma ismeretlen. vii. 8. Hirschler Teréz meghalt dátuma ismeretlen. viii. 9. Hirschler Fanny született 1852 meghalt 1894 Nagykanizsa. 2. Generáció (Gyermekek) 2. Hirschler Antal született 1843 meghalt 1890 Also-Domború. 3. Also-Domborúi Zalán Lipót János született 1841 meghalt 1907. Házasságot kötött, párja Königsberger Hermin. Also-Domborúi Zalán Lipót János és Königsberger Hermin gyermekei i. 10. Also-Domborúi Zalán Ilona született 1888 meghalt dátuma ismeretlen. ii. 11. Also-Domborúi Zalán István meghalt dátuma ismeretlen. iii. 12. Also-Domborúi Zalán Gyula született 1877 Alsódomború meghalt dátuma ismeretlen. iv. 13. Also-Domborúi Zalán Pál született 1881 meghalt 1911 Trieszt. v. 14. Also-Domborúi Zalán Ferenc meghalt dátuma ismeretlen. vi. 15. Also-Domborúi Zalán György meghalt dátuma ismeretlen. vii. 16. Also-Domborúi Zalán Rezső született 1887 meghalt 1944. viii. 17. Also-Domborúi Zalán Margit meghalt dátuma ismeretlen. 4. Also-Domborúi Hirschler Miksa született 1841 meghalt 1919. Házasságot kötött, párja 1. Pressburger Adél. Adél született 1859 meghalt 1938 Dolnajadubrava. Also-Domborúi Hirschler Miksa és Pressburger Adél adoptált gyermekei i. 18. Also-Domborúi Hirschler Elek meghalt dátuma ismeretlen. ii. 19. Hirschler Rudolf (Rezső) született 1887 meghalt 1944 Alsodomború. 5. Hirschler Jakab született 1846 meghalt 1891 Alsódomború. Házasságot kötött, párja Pressburger Adél. Hirschler Jakab és Pressburger Adél gyermekei i. 18. Also-Domborúi Hirschler Elek meghalt dátuma ismeretlen. ii. 19. Hirschler Rudolf (Rezső) született 1887 meghalt 1944 Alsodomború. 6. Hirschler Henrik született 1850 Lackenbach meghalt 1898 Budapest. Házasságot kötött, párja Freund Ilona időpontja: 1881. Hirschler Henrik és Freund Ilona gyermekei i. 20. Hirschler Jolán meghalt dátuma ismeretlen. ii. 21. Hirschler Viola meghalt dátuma ismeretlen. iii. 22. Hirschler Janka Györgyike született 1884 Alsódomború meghalt 1965 Budapest. iv. 23. Hirschler Katinka meghalt dátuma ismeretlen. v. 24. Hirschler Gyula meghalt dátuma ismeretlen.
7. Hirschler > Halász Ödön meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Kúnffy Emma Hirschler > Halász Ödön és Kúnffy Emma gyermekei i. 25. Hirschler Antal meghalt dátuma ismeretlen. ii. 26. Hirschler Edith meghalt dátuma ismeretlen. 8. Hirschler Teréz meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Lőke (Lőwensohn) Samu. Hirschler Teréz és Lőke (Lőwensohn) Samu gyermekei i. 27. Lőke (Lőwensohn) Emil született 1862 meghalt 1918 Nagykanizsa. ii. 28. Lőke (Lőwensohn) Lajos meghalt dátuma ismeretlen. iii. 29. Lőke (Lőwensohn) Camilla meghalt dátuma ismeretlen. iv. 30. Lőke (Lőwensohn) Matild meghalt dátuma ismeretlen. v. 31. Lőke (Lőwensohn) Árpád meghalt dátuma ismeretlen. vi. 32. Lőke (Lőwensohn) Wilhelmina meghalt dátuma ismeretlen. 9. Hirschler Fanny született 1852 meghalt 1894 Nagykanizsa. Házasságot kötött, párja Szegő (Schlesinger) Gyula Hirschler Fanny és Szegő (Schlesinger) Gyula gyermekei i. 33. Szegő Hugó meghalt dátuma ismeretlen. 3. Generáció (Unokák) 10. Also-Domborúi Zalán Ilona született 1888 meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Mikes József időpontja: 1912 , helye Budapest. József született 1883 meghalt dátuma ismeretlen. 11. Also-Domborúi Zalán István meghalt dátuma ismeretlen. 12. Also-Domborúi Zalán Gyula született 1877 Alsódomború meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Seyfried Paula. Lánya Róza (1908-1982) 13. Also-Domborúi Zalán Pál született 1881 meghalt 1911 Trieszt. 14. Also-Domborúi Zalán Ferenc meghalt dátuma ismeretlen. 15. Also-Domborúi Zalán György meghalt dátuma ismeretlen. 16. Also-Domborúi Zalán Rezső született 1887 meghalt 1944. 17. Also-Domborúi Zalán Margit meghalt dátuma ismeretlen. 18. Also-Domborúi Hirschler Elek meghalt dátuma ismeretlen. 19. Hirschler Rudolf (Rezső) született 1887 meghalt 1944 Alsodomború. Házasságot kötött, párja Biró (Lőwy) Erzsébet időpontja: 1929 , helye Budapest. Erzsébet született 1902 Budapest meghalt dátuma ismeretlen. 20. Hirschler Jolán meghalt dátuma ismeretlen. 21. Hirschler Viola meghalt dátuma ismeretlen. 22. Hirschler Janka Györgyike született 1884 Alsódomború meghalt 1965 Budapest. Házasságot kötött, párja Kánitz György időpontja: 1904, helye Budapest. György született 1864 Budapest meghalt dátuma ismeretlen. 23. Hirschler Katinka meghalt dátuma ismeretlen. 24. Hirschler Gyula meghalt dátuma ismeretlen. 25. Hirschler Antal meghalt dátuma ismeretlen. 26. Hirschler Edith meghalt dátuma ismeretlen. 27. Lőke (Lőwensohn) Emil született 1862 meghalt 1918 Nagykanizsa. 28. Lőke (Lőwensohn) Lajos meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Paula. 29. Lőke (Lőwensohn) Camilla meghalt dátuma ismeretlen. 30. Lőke (Lőwensohn) Matild meghalt dátuma ismeretlen. 31. Lőke (Lőwensohn) Árpád meghalt dátuma ismeretlen. 32. Lőke (Lőwensohn) Wilhelmina meghalt dátuma ismeretlen. 33. Szegő Hugó meghalt dátuma ismeretlen. Házasságot kötött, párja Gizi.
