ARANY JÁNOS, EÖTVÖS JÓZSEF L E V E L E I H I R S C H L E R IGNÁCHOZ ifj.
B O N N Y A I
S Á N D O R
Hirschler Ignácot (1823—1891) — az egyik legnagyobb magyar szemészt — 1869. április 14-én a M a g y a r Tudományos Akadémia 29. nagygyűlésén 23 szavazattal 8 ellenében a természettudományi osztály levelező tagjává választották. Hirschlert az előző napon ajánlották a tagságra, elsősorban szemészeti i r o d a l m i munkásságának elismeréséül [ 1 , 2 ] . A Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményben (Bp. V I L , Dohány u . 2.) m e g találtuk Hirschler Ignác levelezési hagyatékát, amelyet veje, Pollák Rezső ügyvéd 1921-ben adott át a Múzeumnak [ 3 ] , T ö b b rendkívül érdekes orvostörténeti d o k u m e n t u m o t találtunk benne, p l . a Semmelweis-irodalomból ismert Klein professzornak és Breit asszisztensnek igazolását Hirschler számára. I r o d a l o m történeti szempontból figyelmet érdemel az a két hivatalos levél, amelyet a hagyatékban Eötvös József és Arany János aláírással találtunk. Mindkét levelet Arany János fogalmazta, miként a M a g y a r Tudományos Akadémia Kézirat tárában levő levélfogalmazványok tanúsítják [ 4 , 5 ] , Eötvös József levele így szól : „Tekintetes Űr! A Magyar Tudományos Akadémia folyó évi april 14-én tartott nagygyűlésében, Tekintetes Urat az orvosi tudományok terén szerzett érdemei tekintetbe vételével, a Természettudományi osztályba Levelező taggá választotta. Midőn erről tudósítani szerencsém van, egyszersmind őszinte örömömet fejezem ki e választáson és azon reményemet, hogy a székfoglaló előadásnak alapszabályaink 32. §-a értelmében leendő megtartása után akadémiai oklevelét minél előbb megküldhetem. Maradván tisztelettel Pesten 1869. april 26-án
Tekintetes Úrnak alázatos szolgája B. Eötvös József elnök
A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályainak 20. §-a szerint: „Minden újonnan megválasztott rendes és levelező tag, osztályába tartozó dolgozattal, egy év alatt, széket foglal, s ez megtörténvén, az elnök és főtitkár által aláírt oklevéllel tiszteltetik meg, mely őt akadémiai jogai gyakorlatába helyezi." [ 6 ]
Hirschler megválasztása után nemsokára levelet intézett az Akadémiához, amelyben taggá választását megköszönte, s ígérte, hogy egy éven belül megtartja székfoglalóját [ 7 ] . A nagy magyar szemész 1870. február 7-én a természettudo mányi osztály ülésén székfoglaló értekezéséül felolvasta „Tapasztalatait a sze szes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, m i n t a láttompulat okairól" — miként a jegyzőkönyv írta [ 8 ] . A tanulmány megjelent az Akadémia Értekezések a természettudományok fordításában az A r c h i v für Ophtal köréből c. kiadványában, i l l . Hirschfeld mologie X V I I . kötetében [ 9 ] , A z o n az akadémiai ülésen, melyen Hirschler székfoglalóját tartotta, részt vett többek között Batizfalvy Samu, Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Barabás Miklós, viszont feltűnő, h o g y szintén akadémikus orvos Endre, Markusovszky Lajos, Lenhossék József nem barátai, p l . Kovács-Sebestyén vettek részt az ülésen [ 1 0 ] . 1870. február 16-án Arany János, m i n t az Akadémia főtitkára levelet intézett Hirschlerhez, amelyben elküldte akadémiai oklevelét [ 1 1 ] . A z oklevél sem a most megtalált hagyatékban, sem Semmelweis Orvostörténeti M ú z e u m anyagában nincsen. Arany János
levele így szól:
„Tekintetes
Űr!
Midőn akadémiai küldeni szerencsém Állandó tisztelettel
oklevelét, az Alapszabályok van, maradok Pesten 1870. Febr. 16. Tekintetes Úrnak
20§-a
értelmében,
ezennel
meg
alázatos szolgája Arany János főtitkár" Hirschler korának egyik legképzettebb orvosa v o l t . 1851-ben vallása miatt nem nevezték k i magántanárnak, az egész tanári karból csak Balassa állt k i mellette [12]. Nagy műveltsége, megnyerő modora jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy tár sadalmi téren szerepet játsszék. O volt a vezére a magyar izraeliták pártjának, és egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek. 1878-ban harmadosztályú vas korona rendet kapott, míg a főrendiház újjászervezésekor (1885) annak tagjává nevezték k i . A z egyik korabeli megemlékezés szerint : „Báró Eötvös József, Trefort és más kitűnőségek barátságukra méltatták s fontos kérdésekben súlyt engedtek szavá nak" [ 1 3 , 1 4 ] . Hirschler Ignác Arany Jánossal is kapcsoltba került, ugyanis egy ideig ő kezelte a nagy költő szembetegségét. M á r 1860-ban, Tompához írt egyik levelében Arany panaszkodott szemére, de úgy látszik, hogy ez a baj múló természetű volt. 1877-ben azonban szeme állapotában gyors hanyatlás következett be, amely leveleiben és verseiben is tükröződik, miként Grosz Emil kimutatta [ 1 5 ] . Pollák Rezsőközlése szerint Hirschler 1877. szeptember és október hónapban gyógyította Arany Jánost, míg a legutóbbi kutatások során kiderült, hogy már 1877. május
9-én véget ért a gyógyítás. Arany János ugyanis 1877. szeptember ü-án levelet intézett Hirschlerhez, amelyben leírja, hogy a szemész már május 9-e óta n e m volt nála, megköszönte a gyógyítást, és a tiszteletdíjat mellékelte. Hirschler naplójá ból kitűnik, hogy a nagy magyar személy két ízben küldött Aranynak újévi ödvözlőlapot (1876, 1878), míg Arany János egy ízben küldött számára újévi kártyát [ 1 6 ] , Hirschler Ignác tevékenyen kivette részét az akadémiai munkába'n. O ajánlotta akadémiai tagságra a világhírű Rokitanskys és a magyar gyermekgyógyászat meg alapítóját, Bókayt [17, 1 8 ] .
J E G Y Z E T E K [1] M T A Kézirattár. Nagygyűlési és elegyes ülési jegyzőkönyvek 1865 — 1870. — Jelentések a Magyar T u d o m . Akadémia M D C C C L X I X . April X I I I - k i . . . nagygyűlésén eldöntött jutalmazásokról s történt új választásokról. Pest 1869. — Vasárnapi Üjság 1869. ápr. 18. 16. [2] Vasárnapi Üjság 1891. 46. Halálozások c. rovat. [3] Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény. Hirschler Ignác Levelei. 1921. évi gyarapodás. Leltári szám: 1289. [4] M T A Kézirattár, Régi Akadémiai Levéltár (továbbiakban: R A L ) 1400/291. 1869.
[5] M T A Kézirattár, R A L 1500/76.1870. [6] Magyar T u d o m . Akadémiai A l m a n a c h . . . M D C C C L X X - r e . Pest. 1870. A M a gyar Tudományos Akadémia Alapszabályai c. fejezet. [7] M T A Kézirattár R A L 338/a. 1869. elveszett. [8] M T A Kézirattár. Kisgyűlések jegyzőkönyve 1870. évről. [9] Magyar T u d o m . Akadémia Almanach M D C C C L X X I I - r e . Pest, 1872. [10] Lásd 8. sz. jegyzet. [11] Lásd 5. sz. jegyzet. [12] Vasárnapi Üjság 1875. 40. sz. [13] Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. I V . köt. B p . 1896. [14] Vasárnapi Üjság 1891. 47. sz. Hirschler Ignác (nekrológ). [15] Grosz Emil: Arany János szembaja. = Budapesti Szemle. 1900. 282. 436 — 442. [16] Scheiber Sándor : Arany János levele Hirschler Ignác szemészhez. = Irodalom történeti Közlemények 1962. 2. [17] M T A Kézirattár R A L 241/1874. [18] M T A Kézirattár R A L 293/1876.
Zusammenfassung Ignác Hirschler (1823 — 1891), ein hervorragender Ophtalmolog der ungarischen Medizingeschichte wurde am 14. A p r i l 1869 m i t 23 Stimmen gegen 8 zum korres pondierenden Mitglied der naturwissenschaftlichen Abteilung der Ungarischen Wis senschaftlichen Akademie gewählt. I m seinen Korrespondenznachlass, den seit 1921 die Jüdische Religiöse und Historische Sammlung in Budapest aufbewahrt, finden sich mehrere interessante medizingeschichtliche Dokumente, so z. B . eine Attestation 15 Orvostörténeti Köz!.
225
des von der L e b e n s g e s c h i c h t e Semmelweissens gut bekannten Prof. K l e i n , bzw. Assistenten B r e i t für H i r s c h l e r . A u s literaturgeschichtlicher Sicht s i n d v o n B e d e u tung jene z w e i amtliche Briefe, die die U n t e r s c h r i f t des b e r ü h m t e n ungarischen E p i k e r s , J á n o s A r a n y (1817 — 1882) u n d des Schriftstellers und Staatsmannes, Baron J ó z s e f E ö t v ö s (1813 —1871) tragen. D i e K o n z e p t e n beider sind i m A r c h i v der U n g a rischen A k a d e m i e der Wissenschaften, deren G e n e r a l s e k r e t ä r ja J . A r a n y war. Sie beinhalten einerseits die M i t t e i l u n g ü b e r H i r s c h l e r s Mitgliedschaft u n d die an i h n gerichtete E i n l a d u n g für eine Antrittsvorlesung, anderseits die Begleitzeilen zur Ü b e r s e n d u n g einer U r k u n d e ü b e r seine Mitgliedschaft.
