Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Egyesület
A dokumentáció szerepe és formai lehetőségei az Ars Ensis kutatásaiban Scholler III dolgozat
Horváth Gábor Kálmán 2012.07.14.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés – a szerző céljai a dolgozattal
2. oldal
2. Pro és kontra – van egyáltalán, ami ellene szól?
2. oldal
3. Fentről le, a fő témától a minőségi részletekig – vagy fordítva?
4. oldal
4. Reális célok a közel- és távoli jövőben, a dolgozat összefoglalása
7. oldal
5. Mellékletek
9. oldal
1
Bevezetés – a szerző céljai a dolgozattal Dolgozatomban szeretném megvizsgálni az Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Egyesület (továbbiakban: Ars Ensis) kutatói csoportjai által végzett kutatások dokumentálásának lehetőségeit, illetve az egyesület és a kutatói csoportok profiljainak megfelelően ajánlást adni a módszerekre vonatkozóan. A dolgozat a gyakorlati kutatás sajátosságaira koncentrál, a tisztán elméleti kutatás természetesen más módszertant igényel. Dolgozatomat továbbá szeretném felajánlani minden olyan vállalkozó kedvű kalandornak útmutatásul, aki nem elégszik meg kevesebbel, mint egy saját kutatás indítása és véghezvitele oly módon, hogy az elért eredmények bármikor és bárki által közérthető módon legyenek elérhetőek.
Pro és kontra – van egyáltalán, ami ellene szól? „ A „dokumentáció” jelentése bármilyen levél, feljegyzés, jegyzőkönyv, jelentés, emlékeztető, jel/üzenet, vázlat, fénykép, film, térkép, táblázat, terv, jegyzetfüzet, stencil, indigós példány, írógépszalag stb., vagy egyéb típusú rögzített információ (pl. hangszalagfelvétel, mágneses rögzítés, lyukkártya, hangszalag stb.). ” 1999. évi XIX. törvény
Az Ars Ensis véleményem szerint Európa, és világ szinten is példaértékű kutatói munkát végez. Azonban bármily nagyszerű és minőségi a kutatók tudásanyaga és hozzáállása a kutatási témához, a nem megfelelően vezetett, extrém esetben elmaradó dokumentáció akár negligálhatja is az elért eredményeket. Ez már rövidtávon is a téma iránti lelkesedés csökkenését, a kutatás résztvevői között feszült munkaviszonyt és kommunikációt eredményez, a kívülállók számára pedig a káosz benyomását sugallja. A dokumentáció – végső soron, lecsupaszítva a fenti idézetet – rögzített információ. Minden az Ars Ensis szárnyai alatt kutató ember létre szeretne hozni valamit. Ezt megtehetjük akár mások által készített művek lefordításával és értelmezésével, egy az egyben visszaadva az eredeti mű szerzőjének gondolatvilágát, avagy a már meglévő tudásanyag – legyen az első- vagy másodkézből való – továbbgondolása, fejlesztése, átértelmezése, aktualizálása lehet célunk.
2
Az ember memóriája nem káptalan, a már elraktározottnak hitt információt gyakran csak hiányosan vagy torzítva képes csak visszaadni, illetőleg a gondolatfolyamot, az ötletelést nagyban megakasztja a hosszú távú memóriába való raktározás művelete. Nem szabad elfelejtenünk egy látszólag triviális, ugyan akkor nagyon is fontos kérdést megválaszolni: kinek készül a dokumentáció? Mert míg a saját részre történő későbbi felhasználás egyértelműnek tűnik, az már koránt sem elhanyagolandó, hogy rajtunk kívül ki érti meg jegyzeteinket. Így a dokumentáció készülhet:
- saját részre (jegyzet), - a feldolgozott témában jártasak számára, - bárki által értelmezhető formában.
A jó dokumentáció végső soron mindenki által értelmezhető, illetve megadja ennek a lehetőségét a hivatkozások, szükséges vagy ajánlott előtanulmányok megjelölésével. Így igazából a fenti felsorolás a jó dokumentáció készítéséhez vezető út lépcsőfokai, mely első két szintjéről a kutató esetenként nem tud, vagy nem szeretne továbblépni. Miután eldöntöttük, hogy ki lesz a célközönségünk, szükségünk lesz eszközökre a dokumentáláshoz. Az egyesület tagjai számára jellemzően elérhető és célszerű adatrögzítési eszközök a következők, csoportosítva: - audiovizuális eszközök:
1. fényképezőgép 2. videó kamera 3. vázlatok, rajzok készítése
- egyéb eszközök:
4. írott anyag készítése papírra 5. írott anyag készítése elektronikusan 6. diktafon (ez utóbbit azért ide sorolom, mert végső soron a hanganyagok írott formába kerülnek)
Látható, hogy már papírral és ceruzával, szükség esetén szkeccsek, ábrák rögtönzésével is teljesen le lehet fedni mind az írott tartalmi, mind a vizuális kutatási eredményeket. Speciális esetekben, illetőleg az egyértelműsítés érdekében előfordulhat, hogy videó felvétel is szükségeltetik, de ezektől eltekintve mindenki számára adottak a jó dokumentáció elkészítésének eszközei.
3
Fentről le, a fő témától a minőségi részletekig – vagy fordítva? Véleményem szerint egy egész kutatási ág, téma bukhat vagy lehet sikeres attól függően, hogy a kutató milyen kutatási, esetünkben közelebbről, hogy milyen dokumentálási módszert választ. A dokumentáció készítésének sztenderd lépései egy megvalósuló kutatásban a következők: A.) forrás lefordítása (forrás függő), B.) a kutatási téma gerincének, fő gondolatmenetének meghatározása, kinyilatkoztatása, C.) kutatási terv készítése, D.) a kutatási eredmények folyamatos naplózása, E.) a kutatási jegyzőkönyvek összefűzése, kivonatolása, megjegyzések és konklúziók megtétele illetve levonása, F.) végső formába hozatal.
A következőkben szeretném kifejteni az előbbi felsorolás elemeinek tartalmát. A.) Forrás lefordítása Forrásaink jellemzően nem magyar tollból származnak (legalábbis a középkori fegyvernemek témakörében), így elengedhetetlen annak lefordításának szükségessége. Ez az a rész, amit a kutatások többsége elspórol, legalábbis a kutatás elején. A részletes értelmezésnél, gyakorlati kutatásnál szinonim kifejezések és eltérő értelmezhetőséggel bíró mondatok garmadája tűnik fel, melyek megakasztják a gyakorlati kutatás folytonosságát, a meglévő gondolatmenetet. Erre megoldás lehet a részleges, kulcsszavas fordítás készítése, ahol a feldolgozott forrás hiánytalanul szerepel, kiegészítve (mellé-/felé írva) a kulcsszavak, egyedi, ritka szavak fordításával. Ez a megoldás a jól ismert, a kutató(k) által beszélt nyelveknél (jellemzően német és angol) működik, ahol nem a szavak megértése, hanem a kifejezések, mondatok helyes értelmének megválasztása a kihívás. Egyéb esetben, esetleg számunkra abszolút idegen nyelvek esetén viszont elengedhetetlen egy jó minőségű fordítás. Érdemes már itt megjelölni a kevéssé egyértelmű szövegrészeket, az esetleges variációs lehetőségeket. A forrás lefordítása sok kutatásnál az egyik célként is feltűnik, így a kutatás, avagy annak főbb részének lezárása után kerül sor csak a végleges fordítás megszületésére.
4
B.) A kutatási téma gerincének, fő gondolatmenetének meghatározása, kinyilatkoztatása Meglátásom szerint a „csapjunk a lovak közé” hozzáállás nem gyümölcsöző komplex források feldolgozásánál, szükséges az egész témáról egy átfogó, összefoglaló jellegű, maximum egy oldalas írott anyag. Ebben megfogalmazhatjuk kutatásunk okát, célját, a forrás nyújtotta lehetőségek mentén kutatásunk fő prioritásait és gerincét. Javasolt kutatási mérföldköveinknél (lásd bővebben a következő pont alatt) visszatérnünk és újraolvasnunk, adott esetben módosítanunk rajta, így nem tévesztjük szem elől céljainkat a munka során. C.) Kutatási terv készítése Miután forrásunkat átolvastuk és –tanulmányoztuk, avagy megjelöltük a kutatási céljaink jellemző csapásvonalát, igen fontos, hogy átgondoljuk és rögzítsük a főbb teendőket, az egyes részegységeket lezáró mérföldköveket. A mérföldkövek olyan előzetesen megállapított részfeladatok, melyek elkészültéhez határidőt és szükséges erőforrásokat rendelünk hozzá, így már jó előre felfedheti kutatásunk eszköz- és humánerőforrás igényét, avagy kiváló ellenőrzési pontokként szolgálnak. D.) A kutatási eredmények folyamatos naplózása Mint azt korábban említettem, dolgozatomban a gyakorlati részt is igénylő kutatásokat emelem ki, melyeknél ez a pont látványosabb, mint a tisztán elméleti jellegű kutatásoknál. Azon kutatásoknál, ahol nem csak egy ember személyes, hanem több ember közös projektjéről beszélhetünk, szükséges az „élő idő” megléte, azaz a személyes találkozás. Az úgynevezett kutatói alkalmakkor, melyek időtartama az Ars Ensis jelenleg futó kutatásainál 1,5-2 óra hetente, a kutatóknak alkalma nyílik forrásaik, avagy forrásaik fordításait a gyakorlatban kipróbálni. Jellemzően a téma értelmezése, a párban megvalósítható technikák megtekintése történik ekkor, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ilyen „közös agyalásoknál” azonnal rendelkezésre álljon a jegyzetelés lehetősége. Ehhez tapasztalataim alapján a hordozható elektronikus eszközök (laptop, tablet) a megfelelő megoldások, tekintve, hogy gyors adatbevitelt, szerkesztési lehetőséget is biztosít, illetve a vonatkozó forrás részleteket azonnal be lehet illeszteni a későbbi pontos értelmezés érdekében. Egyesületünkben rendszeresen két csapat, a birkózók és az egykezes karddal vívók kutató csoportja jár el ilyen gyakorlati kutatói alkalmakra. Mindkét csapat jellemzően az elektronikus eszközre, helyben történő naplózást tartja a legalkalmasabbnak.
5
A dolgozat mellékletében található egy példa az egykezes kutatói csoport 2011-2012-es tanévre vonatkozó kutatási jegyzőkönyveiből. Egy-egy ilyen jegyzőkönyvben a következő információkat tartom érdemesnek lejegyezni: - dátum - résztvevők - a kutatói alkalmon tárgyalt témák, azok kifejtése (a kutatói alkalmon született új felvetések, megjegyzések minimum kulcsszavas leírása) - rövid véleményezés a kutatói alkalomról, annak menetéről, eredményeiről, összefoglaló jelleggel - egyéb jegyzet illetve további kutatói alkalmakra vonatkozó megjegyzések E.) A kutatási jegyzőkönyvek összerendezése, konklúziók levonása Mérföldkövek illetve előzetesen meghatározott időpontok elérésénél (egyesületünknél jó példa erre a nyári szünet kezdete) érdemes, sőt, igen fontos összefűzni jegyzeteinket, kutatási jegyzőkönyveinket, és beilleszteni a kutatási tervünk ívébe, illetve a kutatási tervet (extrém esetben a kutatási témát) pontosítani, finomítani, esetleg módosítani lehet ezek segítségével. Nagyon fontos az oda-vissza történő (ön)ellenőrzés, hogy a kutatási téma ne billenjen el szélsőségek felé, illetve ha mégis, azt a dokumentáció megfelelő szintjein (kutatási téma, kutatási terv) jeleznünk kell. F.) Végső formába hozatal Egy kutatás csúcsának a publikációt tekinthetjük, amikor az általunk kutatott témában elért eredményeinket a nagyközönség elé tárjuk. Természetesen hevenyészett, csak általunk érthető logika mentén rendszerezett jegyzetszemelvényeket is kiadhatunk, de talán nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy igényesen szerkesztett, átgondolt, hiányosságoktól és sallangoktól mentes tanulmány formájában lehet a legelegánsabban megtenni ezt. (Itt már a cél is szerepet játszik, hisz eredményeinket folyamatos, cikkek formájában történő publikációként is közre adhatjuk, de akár szép csöndben le is tehetjük az asztalra az elkészült munkát. Végeredményben – legalább is az Ars Ensis kutatói körében – a végcél ugyan az lesz: egy teljes értelmezéssel bíró (vagy legalábbis megfelelő hivatkozásokkal teljes), oktatási célokra alkalmas iromány.
6
Összefoglalóan: Egy átlagos, sikeres kutatás íve az eddigi tapasztalataim szerint a következőképpen alakul: előbb kompletten vizsgálja a kutatás tárgyát, majd fokozatosan elmélyül benne, hogy aztán ismét egyben, globálisan értékelje a kutatás eredményeit. A dokumentációban egy az egyben tetten érhető ez a törekvés, így a kutató ezeket akár szamárvezetőként is felfoghatja, mely segíti a kutatása sikerességében.
Reális célok a közel- és távoli jövőben, a dolgozat összefoglalása Az egyesület jelenlegi célja az lehet, ha sikerül minden kutató csoportnál elérni a rendszeres dokumentáció készítését a kutatási eredményekről, formai megoldásoktól függetlenül. A következő, magasabb lépcsőfok pedig az egységes arculattal rendelkező, minden kutatási csoportnál hasonló rendszerben megvalósuló kutatási naplózás lehet. Ennek azonban véleményem szerint igen csekély az esélye, tekintve, hogy egyesületünk habár több egyének közös érdeklődéssel rendelkező csoportosulásánál, mégis, a kutatások egyénileg vállalt projektként valósulnak meg.
1. kép – A fényképes dokumentáció veszélyei: mindennek nyoma marad!
7
Dolgozatommal a gyakorlati foglalkozást igénylő kutatási projektek dokumentációjának szükségességére és mikéntjére szerettem volna figyelmet irányítani, avagy javaslatot tenni ezek átgondolásához, dokumentációs szükségleteihez.
8
Mellékletek
Példa az egykezes kard kutatócsoport gyakorlati edzésén vezetett jegyzőkönyvekből: (készítette: Horváth Gábor Kálmán)
Kutatói alkalom jegyzőkönyv 2012. március 2.
1. Bolognai egykezes kard alapállásainak befényképezése - megjegyzés: a fényképek minősége okán később újra kell fényképezni
2. Marozzo kódexe alapján a Márk által fordított egykezes kard első menetének részlete átnézve, gyakorolva - újdonság: falso tondo
3. Marozzo spadone első menet második részlet Ellenfél: ponta in falso (mint a punta riv.) kardon kívülről, hogy aztán üthessen - falso manco-val hárít kifelé (jobbra) - előlre jobbal erősen, ponta incrociata arcra - jobbal a balja felé (bal pedi követi: köríves lépés), falso dritto attól függően, hogy utána kell –e lépnem, vagy jó távolságra vagyok –e: - bal lép előre, vagy jobb lép hátra, tramazzone - Cin. PdF. - E.: üt valamit - védem ponta incrociata-ban, bal láb hátralép a jobbhoz - jobb hátra, falso dritto - bal hátra (jobbra à kifordulok balra egy kicsit), PdF Larga
Ponta incrociata: nem tűnik stabil állásnak, csak átmeneti pozícónak - úgy érdemes, hogy folyamatosan csinálom, védi az ellenfél támadását és előkészíti a következő ütésem Marozzo spadone első menet harmadik részlet
9
PdF Larga - E.: támad valamit - falso manco, bal jobb mellé zár - mandritto tondo lábra, jobb lább hátra - G. di Faccia, jobb láb a bal mellé zár - bal a jobbja felé kilép, riverso fendente földig - CL Alta - védem ponta incrociata-ban, bal láb hátralép a jobbhoz - jobb hátra, falso dritto - bal hátra (jobbra à kifordulok balra egy kicsit), PdF A három részletet Márk összerakta, egyben jól néz ki. Én az edzés elején szerzett kézsérülésem okán nem erőltettem a dolgot.
Vitaanyag: - a spadone vajon illik –e a középhaladó anyagába (a spadone nem hosszúkard!), vagy inkább spec-en kéne oktatni - hely van –e rá? (nagyon nagy területet jár be egy-egy menet közben) - Mátét megkérdezni, hogy hogyan szedte szét a Fiore hosszúkadot menetekből technikákra (elhívni, hogy az első alkalommal szakvéleményezze, hogy ő hogyan csinálná)
10
2. kép – Alapállások fényképes dokumentációja egykezes kard tradícióban
3. kép – Lépéstechnikák gyakorlásának fényképes dokumentációja egykezes kard tradícióban
11
