ARS ENSIS
Oktatás menetekkel Lichtenauer hosszúkard - vívásának kezdők számára dinamikus meneteken keresztül történő oktatásának módszertani ismertetője. Schunder László 2013.05.31.
A menetekkel történő oktatás elméleti és gyakorlati alapjainak rövid ismertetőjét, a módszertan célkitűzéseinek ismertetését és a menetek leírását tartalmazó tanulmány. Készült az Ars Ensis 2013 évi Scholler 3 díjvívás számára.
Tartalomjegyzék Bevezető és célkitűzések............................................................................................................................... 3 A menetek technikai anyaga ..................................................................................................................... 4 A menetekre épülő oktatás elméleti háttere ............................................................................................... 4 Mozgástanulás .......................................................................................................................................... 4 Döntéshozatal ........................................................................................................................................... 5 A menetekre épülő oktatás gyakorlati háttere ............................................................................................. 6 Kendo ........................................................................................................................................................ 6 Box ............................................................................................................................................................ 6 HEMA ........................................................................................................................................................ 6 A Lichenaueri menetek ................................................................................................................................. 7 A menetek fő csoportjai ............................................................................................................................ 7 A védekező fél szerepe ............................................................................................................................. 7 A menetrendszer felépítésének alapjai .................................................................................................... 7 Alapvető állások és támadások oktatására szolgáló menetek.................................................................. 8 Nachban történő alapvető törések oktatására szolgáló menetek ............................................................ 8 Mesterütések alapvető használatának oktatására való menetek ............................................................ 8 Összefoglalás ............................................................................................................................................. 9
2
Bevezető és célkitűzések A Hosszúkard művészetének oktatása összetett és bonyolult folyamat. Számos különböző aspektusa van, és számos, egymástól néhány esetben gyökeresen eltérő cél felé törekedhetünk az oktatás során. Jelen tanulmányhoz szükséges meghatározni, hogy mely célt óhajtjuk elérni az oktatás során. Az én edzői és vívói felfogásomból fakadóan a hatékony vívás elsajátítását tartom a legfontosabb célnak. Hatékonyság alatt azt értem, hogy a vívó minél gyorsabb és egyszerűbb módon tudja ellenfelét legyőzni az adott verseny, párbaj vagy egyéb alkalommal megrendezett párbaj keretein bellül. Ehhez szükséges a technikák és különböző technikai elemek magas szintű ismerete, a vívás elveinek (vor, nach, stb) alkalmazása. Emellett fontosnak tartom, hogy a vívás során letisztult, kifinomult technikákat használjon, és a technikákat kreatívan, a helyzethez igazítva legyen képes alkalmazni. Emiatt alakítottam ki a meneteken keresztüli oktatás elméletét. A menetek csak és kizárólag a lichtenaueri tradíció alapvető elemeinek gyakorlására szolgálnak. Nem váltják ki a többi oktatási módszert, csupán egy új, kissé eltérő szemléletű eszközt jelentenek. Ebből kifolyólag az általam kidolgozott, és a továbbiakban ismertetésre kerülő oktatási metódus az alábbi két alapvető célkitűzésnek felel meg: 1. Neveljen 1v1 párbajokban helytállni képes vívókat. 2. Feleljen meg az Ars Ensis idevontakozó oktatási – minőségi elvárásainak. A menetekre épülő oktatás során a vívók kiválasztott technikákat kell, hogy elsajátítsák, és legyenek képesek azokat szabadharcban készségszinten alkalmazni. (lásd: „A menetek technikai anyaga” című fejezetet.) Az ismeretanyag1 elsajátítására 2 éves időintervallum áll rendelkezésre, átlagosan heti 1 alkalommal tartott 2 órás edzéssel, a szeptember – június közötti időintervallummal. A tanulók kezdőnek tekinthetők a hosszúkard – vívás területén, azaz semmiféle (negatív, vagy pozitív) transzfert2 kiváltó mozgásismerettel nem bírnak. A tanulók átlagos fizikai teljesítménye erősen szóródik3 így az nem képezheti az oktatás alapját.
1
Az Ars Ensis alaptananyagának Lichtenauerre vontakozó fejezete értendő ezalatt (kezdő – középhaladó első év). Edzéselmélet és módszertan, Dr. Szakály Zsolt adjunktus NyME-AK 2010 3 Hosszúkard vívás edzéselméleti háttere, Schunder 2012 2
3
A menetek technikai anyaga Állások:
Jobb Ökör Bal Ökör Jobb Eke Bal Eke Jobb Tető Bolond
A „Bal Tető” állást saját tapasztalataim alapján nem tartom szükségesnek mélyen begyakorolni jobb kezes vívók esetében. Támadások
Jobb Felső Bal Felső Jobb Alsó Bal Alsó Dühütés Keresztütés Sanda Skalp Kampó Szúrások (beleértve a nevesítetteket is) Csavarások (külső és belső)
Törések
Jobb alsó Bal alsó Jobb felső Bal felső
A menetekre épülő oktatás elméleti háttere Mozgástanulás A vívás elsajátítása a mozgástanulásnak nevezett folyamaton keresztül történik. Ez a természetes folyamat jól ismert és megfelelően tanulmányozott módon működik, amely alól természetesen a hosszúkard vívás sem képez kivételt. Azonban azt szükséges megvizsgálni, hogy melyik az a legoptimálisabb mód, amely a HEMA oktatásának megfelelő. 4
A mozgástanulás definíciója4: „Mozgástanulásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során a sportoló elsajátít egy, a sportági mozgásanyaghoz tartozó mozdulatot, vagy mozdulati rendszert.” A mozgástanulás során a vívók a menetekre alapuló oktatás során a technikákat nem önmagukban, hanem egyből egy folyamat, egy komplex rendszer – a vívás – közegébe ültetve sajátítják el. Így egyből rögzül a mozgás célja, és a különböző változók (ellenfél, terep stb) esetében az eltérő körülményekhez történő adaptáció is alapmotívumként jelenik meg. A menetek egymásra épülése miatt számíthatunk arra, hogy a korábban tanultak segítik az új mozgások elsajátítását, így fellép a transzfer jelensége.
Döntéshozatal A vívás során számtalan ingert kell figyelembe venni a döntéshozatalhoz. A döntéshozatal működéséhez meg kell ismernünk az ingerek és a válaszok működésének módozatát. Mivel az idegi ingerületátvitel sebessége genetikusan determinált, ezért az edzéssel, tanulással nem fejleszthető. A válaszreakció kiválasztásának folyamata azonban jelentősen javítható a különböző válaszmotívumok begyakorlásával. „Az agykéreg elsődleges mozgatóközpontjaiból induló mozgató pálya a piramis pálya, mely a nagy odafigyelést igénylő precíz mozdulatok, illetve az új ismeretlen mozgások végrehajtója. Kéreg alatti dúcokból (90%) és másodlagos kérgi területekről (10%) kiinduló pálya az extrapiramidális pálya, mely a durva, jól begyakorlott és a velünk született mozgásokat, mozgáskombinációkat irányítja. Az érzelmekhez kötött mozdulatok szintén extrapiramidális pályákon keresztül bonyolódnak. A két pályarendszer „átfedésben”, együttműködésben dolgozik, így szétválasztásuk inkább elvi természetű.”5 Ha a vívó a különböző technikákat külön – külön egységként sajátította el, abban az esetben minden egyes tempo során önálló, az adott helyzet azonnali kiértékelésén nyugvó folyamat végigfuttatása után kiválasztott mozgást hajt végre. A menetek beidegződése kész válaszkészletet nyújt a leggyakoribb szituációkra, így jelentősen lecsökkenti a folyamat során fellépő döntési helyzetek számát. Ez jelentős sebességnövekedéssel jár. Emellett megfelelő számú menet – azaz minta alapján – a vívó nagyobb hatékonysággal lesz képes önálló döntések meghozatalára, a vívásának az adott körülmények közé adaptálására.
4 5
A hosszúkardvívás edzéselméleti háttere, Schunder, 2012 Sportegészségügyi ismeretek, Dr. Osváth Péter 2009
5
A menetekre épülő oktatás gyakorlati háttere A különböző sportágak természetesen régen felismerték ezeket a törvényszerűségeket. Ezek tanulmányozása adta az egyik alapot jelen tanulmány elkészítéséhez.
Kendo Talán a legismertebb példa a menetekkel való oktatásra a távolkeleti harcművészetek „kata” gyakorlatai. Ezek esetében egyéb jelentőségeket is társítanak a fix mozgások gyakorlásához, de ezt a filozófiai tartalmat jelen tanulmány során nem vesszük figyelembe. A kendo 10 formagyakorlatot ismer, és alkalmaz. A sportág történetéből fakadóan ezek a formagyakorlatok számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek ma már nem részei a kendo vívásának.
„A kata-gyakorlás során javult a testtartás, élesedett a látás, a rossz szokások elmaradtak, nőtt a sebesség, a vágások és a szúrások biztosak és erőteljesek lettek, a vívók megtanulták a maai-t, a shio’ai-t, a tachisuji-t, csiszolódott a lélek, tökéletesedett a technika stb.”6
Box A boxban a versenyzők kettő – három – és négyütéses kombinációkat gyakorolnak. Ezek a kombinációk gyakorlatilag olyan mélyen beépülnek a boxolókba, hogy egyfajta dinamikus sztereotípiaként működnek, vagyis adott ingerekre a feltételes reflexeknek mindig azonos sorozata mobilizálódik, dinamikus egészet alkotva. A boxoló egyetlen akaratlagos parancsal – döntéssel – elindítja az adott kombináció végrehajtását. Az onnantól egyfajta „beégetett filmként” pörög végig, a boxoló pedig nem tudja leállítani a cselekvéssort, mert az gyorsabban hajtódik végre, mint ahogy az agy az ellentétes parancsokat kiadná, és azokat az izmok végrehajtanák.
HEMA A középkori forrásokban is találhatunk utalásokat menetekre. Ilyenek például a Meyer – féle vívókönyvben7 található hosszúkardos illetve tőrös menetek, amelyek tipikus harci szituációkat írnak le, illetve az azokra adandó optimális válaszokat jelenítik meg. Számos menetet ír le, különböző fegyverekkel és támadásokkal, illetve egyes menetek végén több, szabad befejezést javasol. Inkább a boxban használt „taktikai eszközökhöz” hasonlítható, mint a szigorú sorrendiséget követeő távol – keleti kata gyakorlatokhoz, annál is inkább, mert jelenlegi tudásunk alapján az előzőhöz hasonló funkciót töltöttek be. Ez részben a HEMA – vívás spirituális mozgásművészetté válásának hiányából fakadó jellegzetesség.
6
Noma Hisashi: Kendo tokuhon ford: Vachter Á. Meyer, Joachim: A szabad lovagi vívás alapos leírása. 1570. Fordította: Waldmann Szabolcs http://arsensislibrary.net/sources/ae_joachim_meyer_v16.pdf 7
6
A Lichenaueri menetek A menetek fő csoportjai Az általam kialakított menetek három fő csoportba tartoznak. Az első csoport az Állások és az alapvető támadási formák, vagyis a különböző oldali szúrások, illetve alsó és felső ütések végrehajtására koncentrál. A menetek célja az alapvető technikai elemek oktatása, illetve a vívás és támadás folyamatosságának kifejlesztése. A vívó szokja meg az alapállás – támadás – kivonulás koncepcióját, és képes legyen ez alapján küzdeni. A második csoport a vívás során jellemzően előforduló helyzetre, a nachban történő törésre és vor visszaszerzésére készíti fel a vívót. Ezen technikák célja, hogy a vívó megvédje magát az ellenfél támadásától, és visszavegye az előnyt, de legalábbis megszüntesse az ellenfele előnyét. Emellett azt kell megszoknia, hogy azonnal visszatámad, nem adva ezzel lehetőséget az ellenfelének, hogy folyamatos nyomás alatt tartsa a vívót. A harmadik csoport a mesterütések gyakorlására szolgál. Segíti a mesterütések elsajátítását, és azoknak a vívás koncepciójába való beültetését. A mesterütésekben rejlő előnyök teljeskörű megismerése és kihasználása nem célja ezeknek a meneteknek. Ennek oka az a – az Ars Ensis tananyagában is megnyilvánuló – törvényszerűség, hogy a mesterütések tudatos és magasfokú alkalmazásához több év intenzív vívása szükséges.
A védekező fél szerepe A Lichtenauer-i alapelvek szerint a jó vívó nem védekezik, hanem megtöri a támadásokat. Mivel jelen esetben a valóság absztrakciója teszi lehetővé a célkitűzések teljesítését, ezért a védekező fél szerepe a gyakorló fél segítése, és a gyakorlás lehetővé tétele. Ezért csupán fogadja a támadásokat, alap hárítással. Az alap hárítás a kövektezőképpen végrehajtandó: A védekező kardjával az oldala mellett megfogja a támadást. A távolságot hátralépéssel tartja és/vagy korrigálja. Ügyel arra, hogy ne hátráljon ki a vívótávolságból. Ha a mozgásanyag tanulásában az ismeretek szintjét elérte, vagy meghaladta a gyakorló, akkor a védekező vél a kivonulás során lead egy egyszerű ütést, olymódon, hogy azt a gyakorló félnek a helyes kivonulással kelljen hárítania. Ennek az ütésnek pontosnak, és erősnek kell lennie, és valós támadási szándékkal kell megütni.
A menetrendszer felépítésének alapjai A menetek sorrendjét úgy állapítottam meg, hogy azok minél inkább elősegítsék a pozitív transzfer jelenségének felbukkanását. A legegyszerűbb, az ösztönös mozgásformához leginkább közel álló állásból indított alapvető támadással kezdődik a menetsor, és innen koherens egészet alkot. Emiatt nem javaslom a sorrend megváltoztatását. 7
A menetek száma a technikai szükségeszerűségeken kívül az Ars Ensisre jellemző oktatási terminus figyelembe vételével is készült. A menetek leírása végén közlök egy táblázatot, ami szerint a menetek oktatását bele lehet illeszteni az éves oktatás időkeretébe.
Alapvető állások és támadások oktatására szolgáló menetek Menet száma A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 A10 A11
Kiinduló állás Jobb Tető Jobb Tető Jobb Tető Bal Eke Bal Ökör Bal Eke Bal Ökör Bal Ökör Jobb Tető Jobb Tető Bolond
Támadás#1 Jobb Felső Jobb Felső Jobb Felső Jobb Felső Bal Felső Szúrás Szúrás Jobb Felső Jobb Felső Bal Felső szúrás
Támadás#2 n.a. Jobb Alsó Jobb Felső Jobb Alsó Jobb Felső Jobb Alsó Jobb Alsó Bal Felső Bal Felső Bal Alsó Jobb Alsó
Kivonulás Bal Ökör Bal Ökör Bal Eke Bal Ökör Bal Eke Bal Ökör Bal Ökör Jobb Eke Jobb Ökör Jobb Ökör Bal Ökör
Nachban történő alapvető törések oktatására szolgáló menetek Menet száma N1 N2 N3 N4 N5
Akasztás Alsó (erős) Alsó (gyenge) Alsó (gyenge) Felső (erős) Felső (gyenge)
Technika Belső felső csavarás Külső felső csavarás Levétel Belső alsó csavarás Átkapás
Kivonulás Bal Ökör Jobb Ökör Jobb Eke Bal Ökör Jobb Eke
A vívóknak eddigre tisztába kell lennie az „erős” és a „gyenge” fogalmával. Ettől függetlenül ezek a menetek alkalmasak ezen fogalmak tisztázására és definiálására. Ezek a menetek a törésen kívül alkalmasak a kardérzék fejlesztésére is.
Mesterütések alapvető használatának oktatására való menetek Menet száma M1 M2 M3 M4 M5 M6 M7 M8
Kiinduló állás Jobb Tető Jobb Eke Jobb Tető Bal Ökör Jobb Tető Jobb Tető Jobb Tető Jobb Tető
Mesterütés Dühütés Dühütés Kereszt (jobb) Kereszt (jobb) Kampó Sanda Skalp Kereszt (jobb)
Követő technika Dühös hegy Dühös hegy Jobb Alsó Kereszt (bal) Sanda Bal Alsó Jobb Alsó Skalp
Kivonulás Bal Ökör Bal Ökör Bal Ökör Jobb Ökör Bal Ökör Jobb Ökör Bal Ökör Bal Ökör
8
Összefoglalás A meneteken alapuló oktatás véleményem szerint nagyon jól illeszkedik abba az elvi-elméleti koncepcióba, hogy a technikákat ne mereven, gépiesen oktassuk, hanem egy dinamikus rendszer részeiként – azaz „in motus” A menetekkel való oktatás nem helyettesíti a többi eszközt, azaz az egyes ütések és technikák egyenkénti begyakorlását, az irányított menetekkel való vívást és a többi bevett oktatási módozatot. A kezdő vívóknak azonban olyan gyakorlati eszközöket ad a kezébe a módszer, amit azonmód tud alkalmazni a szabadvívások során, ezáltal növelve a hatékonyságát és a sikerélményét. A tapasztalataim alapján teljesen kezdő vívók esetében jól működik a rendszer, és sikeres, agilis harcosokká fejlődnek ezzel a módszerrel.
Schunder László
9
