A Digitális Középiskola. Az elektronikus tanulás lehetőségei a felnőttoktatásban

A Digitális Középiskola Az elektronikus tanulás lehetőségei a felnőttoktatásban

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

1

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szerkesztette:

Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet

A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

- 2010 –

2

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezetés........................................................................................................................4

2.

Az iskola arculata, sajátosságai .......................................................................................4

3.

A képzés jellemzői, sajátosságai .....................................................................................5 3.1. A tanulás szervezeti keretei .....................................................................................5 3.2. Oktatási módszertan................................................................................................7 3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere .....................................................9

4.

A képzés, az értékelés módszerei ..................................................................................10 4.1. A személyközpontú oktatás elemei........................................................................10 4.2. Értékelés, vizsgarendszer ......................................................................................12 4.3. Előrehozott érettségi..............................................................................................13 4.4. Az oktatás helyszínei.............................................................................................14 4.4.1. Regionális Központ .......................................................................................14 4.4.2. Kistérségi Oktatási Központ ..........................................................................16 4.5. A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában......................................16

5.

Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység ..........................................................17 5.1. Konzultációs tanóra...............................................................................................17 5.2. Konzultációs tanár.................................................................................................17 5.3. Egyéni digitális tanóra...........................................................................................18

6.

Monitoring....................................................................................................................19 6.1. Pedagógiai monitoring ..........................................................................................19 6.2. Szociológiai monitoring ........................................................................................20

7.

Marketing .....................................................................................................................20

8.

A Digitális Középiskola fejlesztésének területei:...........................................................20

9.

Eredményeink:..............................................................................................................21

10.

FÜGGELÉKEK........................................................................................................22

3

1. Bevezetés A Digitális Középiskola kísérleti (pilot) programként 2003/2004-es tanévben kezdte meg működését a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében, a Miskolci Egyetemmel és az Innocenter Kft.-vel konzorciumi együttműködésben. A program célja, hogy érettségihez jutassa a hagyományos középiskolai képzésből kimaradó felnőtteket. A Digitális Középiskola, a felnőttoktatás keretei között létrehozott kísérleti program olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve. A kísérleti program tanulói motiváció- és képességvizsgálata (Józsa Krisztián, 2004., 2007.) arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Digitális Középiskola legtöbb tanulójának a motiváltsága meghaladja a középiskolában tanulók átlagos motiváltságát. Ez a képzési forma sikeressége szempontjából igen biztató, hiszen a tanulók fejlődni akarása, kellő motiváltsága kulcsfontosságú lehet a teljes oktatási program sikeres megvalósításában”. A pilot projekt során:  kidolgozásra került az online középiskola technológiai háttere, a hazai középiskolai hálózati oktatási fejlesztésekkel kompatibilis oktatási portál, oktatási módszertan, a 9.12. évfolyamra oktatási segédanyagok, amelyeknek oktatási tartalmai a Sulinet tartalomfejlesztési projektjeire is támaszkodnak,  kialakult a középfokú Internetes távoktatás intézményi hátterének modellje, az első Digitális Középiskola felkészült a modell elterjesztésére, a felhalmozott pedagógiai és oktatásszervezői tudás továbbadására. A Digitális Középiskola induló 2003/2004-es tanévében a az oktatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok kerültek bevonásra az Észak-Magyarországi Régióban:  

Roma Kisebbségi Önkormányzatok képviselői, Roma Civil Szervezetek vezetői, Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és fogvatartottak.

A projektet folyamatos szakmai-módszertani monitoring kíséri, amely a tanárok tapasztalatainak rendszerezését, a diákok teljesítményének összehasonlító értékelését, az oktatásmódszertan fejlesztését és a háttérintézmények modelljének kialakítását célozza.

2. Az iskola arculata, sajátosságai A Digitális Középiskola a felnőttoktatás eddigi tapasztalatait, azon belül is levelezőképzés tapasztalatait alkalmazva vegyes formájú oktatás (blended learning) keretében valósítja meg a gimnáziumi képzést interneten elérhető ütemezett, irányított tanulást lehetővé tevő tartalmakkal. A közismereti tantárgyi oktatás legnagyobb része az oktatási portálon valósul meg, a tantárgygondozó (online tanár) tevékenysége nyomán. A tantárgygondozó alakítja ki, illetve véglegesíti a tanulók digitális tanulási menetrendjét. Egyrészt kialakítja a tanulócsoport egésze számára előírt tanulási ütemtervet, másrészt egyénileg is támogatja, irányítja a tanulók haladását. A konzultációs (jelenléti) oktatás is ehhez igazodva készíti elő és zárja le a

4

tananyagtémaköröket. A személyre szabott tanulási tanácsadás a beadott feladatok alapján történik. A digitális tanár egyrészt javítja és értékeli a számítógép által nem javított beadott feladatokat, másrészt nyomon követi és értékeli a többi beadott feladat megoldását is. Feladata az eredmények áttekintése, a tanulók előrehaladásának elemzése, a nehézségek feltárása és a beavatkozás, melynek célja mindenkor a tanulás elősegítése. A beavatkozáshoz sokféle eszköz áll rendelkezésére. Visszajelzéseit, a fejlesztendő területekre vonatkozó instrukcióit címezheti a tanulónak, de továbbíthatja a tanulóval személyes kapcsolatban álló konzultációs tanároknak, mentoroknak (teremfelügyelőknek) is. A tantárgygondozó (online tanár) értékeli a tanuló éves teljesítményét a digitális feladatmegoldások és a jelenléti képzéseken szerzett értékelések alapján. A virtuális iskolai tanulás során a diákok maguktól is bármikor fordulhatnak kérdéseikkel a tantárgygondozókhoz. A tanulás színterei:  oktatási portál (internet és számítógép segítségével látogatható virtuális tanterem)  Regionális Központ (a digitális oktatást megvalósító intézmény, a program irányítója)  Kistérségi Oktatási Központ (a konzultációs órák, a mentorálás és a vizsgáztatás helyszíne)  elérési pont (számítógép és internet hozzáférés)

3. A képzés jellemzői, sajátosságai 3.1. A tanulás szervezeti keretei Az Oktatási portál A digitális oktatás a digitális intézményhálózat oktatási portálján, oktatási keretrendszeren keresztül történik. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, ide jelentkeznek a rendszer működtetésébe bekapcsolódó felhasználók, tanulók, tanárok, adminisztratív feladatokat ellátók. Az oktatási portál kiszolgálja a tananyagtartalmak megjelenését, a tanítási, tanulási folyamatot, a számonkéréseket, a tanulói eredmények és adatok nyilvántartását, a kommunikációt a rendszerben közreműködők számára. E kapcsolat zavartalan működtetése érdekében az oktatási portálnak az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1. Nagy mennyiségű adat tárolását kell biztosítani, mely megfelelő technikai hátteret feltételez. A nagy mennyiségű adat fogalmába tartoznak a digitális tananyagok, a tanulók feladatainak eredményei, s mindazok a személyes tanulói és tanári adatok, amikkel az oktatási portálra belépők rendelkeznek. Ebben az értelemben az oktatási portál az intézményhálózat irattárát jelenti. 2. Az adatvédelem érdekében, az oktatási portál elérése, illetve ide való belépés csak megfelelő jelszóval, tanulói illetve tanári azonosítókkal történhet. Az oktatási portál kiemelt feladata, hogy mind a tanuló, mind a tananyag és a szaktanár megfelelő digitális védelméről gondoskodjék. 3. Nyilvántart és rögzít minden, az oktatási portálon történt interakciót. E regisztrációval lehet hitelt érdemlően igazolni a tanuló jelenlétét az oktatási folyamatban.

5

E hármas feladatát az oktatási portál megfelelő informatikai háttérrel, informatikai tudással és adatvédelemmel tudja biztosítani. Az oktatási portálon keresztül a tanuló hozzáfér a digitális tananyaghoz, amelyben lehetősége van az egyéni tanulási ütem meghatározására. Az oktatási portálon keresztül kapcsolatot tud létesíteni a tantárgygondozóval, kommunikációban tud részt venni, mind a tanárával, mind diáktársaival. Az oktatási portál a tanulónak lehetőséget teremt csoportos feladatok elvégzésére, társakkal való közös tevékenykedésre. Az oktatási portál a fentiekben felsorolt feladatai mellett lehetőséget teremt a tanulóknak egymással, tanuló-tanuló kapcsolatok létrejöttéhez is. A digitális iskolában, az intézményhálózat jellegéből adódóan a tanulók kevesebbet találkoznak egymással. Ugyanakkor nekik is szükségük van a társas kapcsolatokra, a társas együttlétekre, amit a chat, fórumok, levelezések valósítanak meg. Az oktatási portál a pedagógusnak is biztosítja azt a digitális keretrendszert, ami segíti őt az oktatási folyamat megtervezésében, lehetővé teszi a pedagógus számára a digitális tananyaghoz való hozzáférést, tudja követni a tanulók munkáját, eredményeit, kapcsolatot tud létesíteni a tanulókkal, képes velük kommunikálni. Az oktatási portál látogatóit a tanítási–tanulási folyamat szerint 3 csoportra oszthatjuk:  Tanulók, a digitális oktatási folyamat résztvevői. A diákok számára távközlési eszközökkel elérhető, egyéni azonosítóval látogatható az oktatási portál, ahol a tanuláshoz kapcsolódó feladataikat elvégezhetik. A rendszerben végzett tevékenység logadatokkal igazolható.  Tantárgygondozók (online tanár), akik az oktatási folyamat tartalmi meghatározásában, a számonkérések definiálásában, az értékelésben, a kommunikációban vesznek részt. Az oktatási portálon a szaktanár a tanuláshoz személyre szabott és ütemezett segítséget nyújt a diákoknak.  Konzultációs tanárok, akik folyamatosan nyomon követik az oktatási portálon folyó oktatást, és a jelenléti órákon ehhez kapcsolódva oktatnak. Az oktatási portál működése, működtetése földrajzilag nincs helyhez kötve. A Digitális Középiskola oktatási tevékenysége jelentős mértékben az oktatási portálon keresztül valósul meg. Minden tanuló egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg. A tananyagok a folyamatos tanulást teszik lehetővé, leckékre, azon belül fejezetekre vannak osztva és tartalmazzák a feladatokat. A feladatok lehetnek gyakorló feladatok, melyek többször megoldhatóak, maguk az ismeretek rögzítésére szolgálnak. Lehetnek kötelező feladatok, melyek a begyakorolt ismeretek ellenőrzésére, a tanulói tevékenységek értékelésére szolgálnak. A gyakorló feladatok eredményei a tanulók számára a feladatok beadása után megjelennek, amennyiben a feladatok objektív típusúak, így rögtön látják, mely megoldásaik voltak hibásak. A szubjektív feladatok eredményei a tantárgygondozók javításai után jelennek meg. A kötelező feladatok eredményei csak a feladatok határidőinek lejárta után jelennek meg. Ezzel a rendszer manipulálhatósága csökkenthető. A tananyagokban vannak elhelyezve a feladatok, melyek közül a kötelező feladatok beadási

6

határidővel vannak ellátva. Ezek ütemezik a tanuló előrehaladását. Ahhoz hogy a kötelező feladatait eredményesen tudja teljesíteni, szükséges, hogy a megadott határidőig megismerkedjen a tananyagtartalommal, gyakoroljon a gyakorló feladatokkal, majd, ha kellő ismeretekkel rendelkezik, akkor oldja meg a kötelező feladatát. A feladatok ütemezése személyre szólóan megadható, de egységes is lehet. A feladatok a tananyagokban egyenletesen helyezkednek el a tananyagtartalomnak megfelelően. A feladatok eredményeit a rendszer tárolja a megoldásra fordított idővel együtt. A javítások, a gyakorló feladatok megoldásai, a jelenléti számonkérések eredményei is a tanulási folyamat minden szakaszában elérhetőek a tanuló és a tanár számára. A tananyagok tartalmaznak interaktív elemeket, animációkat, képeket, filmeket, hanganyagokat, melyek növelik a tanulás, tanítás hatékonyságát. A kötelező feladatok megoldása a tanulói előrehaladás, a tantárgyi követelmények teljesítésének feltétele.

3.2. Oktatási módszertan A hagyományos középiskolai oktatásban a frontális óravezetés módszerét alkalmazzák. A osztályteremben ülnek a tanulók, a szaktanár az általa választott módszerrel átadja az ismereteket. Egy osztály vagy csoport, egy szaktanár. A tanítási órák ideje szigorúan meghatározott. A hagyományos középiskolai modellt az 1. sz. ábra szemlélteti.

7

A Digitális Középiskola vegyes rendszerű képzést valósít meg. A törvényileg meghatározott kontaktórák mellett rendszeres tanulási és konzultációs lehetőséget kínál a diákoknak internetes hálózati eszközök segítségével. A kontaktórákra és vizsgákra a Kistérségi Oktatási Központokban kerül sor. A Központi Oktatási Központ, amely egy bázis iskola része, amely gimnázium, felügyeli a digitális oktatási segédanyagok fejlesztését és az oktatási folyamatot, folyamatos módszertani támogatást nyújt a Regionális Oktatási Központokban, a Kistérségi Oktatási Központokban tanító tanároknak. A tananyagot a tanulók a tankönyvekből és a kifejlesztett digitális tananyagokból sajátíthatják el. A Digitális Középiskola modellt a 2. sz. ábra szemlélteti.

8

A Digitális Középiskola a hagyományos középiskolával szemben, a tantárgyi követelményeket betartva egy új struktúrát alakít ki. Mindenki az egyéni időbeosztásának megfelelően tudja ütemezni a tanulást az Interneten keresztül, a Digitális Középiskola Oktatási Portálja által szolgáltatott tananyag és segédanyag segítségével. A szaktanárok a konzultációkon találkoznak tanulóikkal, így nincs szükség minden tanulócsoportnál a közvetlen jelenlétükre a tanítási folyamatban. A tananyag elérésének a módja a tanuló egyéni lehetőségeitől függ, akár saját otthonában is tanulhat, de ha ez nem megoldható, látogathatja a kialakított Kistérségi Oktatási Központot, vagy Települési Oktatási Pontot is. A tanulási idő jelentős része az önálló munkából áll az előre megadott ütemezés szerint, így nincs szükség minden tanulócsoport mellé folyamatos szaktanári jelenlétet biztosítani.

3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere A Digitális Középiskola nevelésének-oktatásának általános célja a felnőttek gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra biztosított speciális felnőttoktatási-nevelési rendszeren keresztül. A Digitális Középiskola nevelési-oktatási céljait e kerettanterv alapján személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításának lehetőségével kívánja megvalósítani. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsődleges funkciója nem a képzésen résztvevő értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetőséget ad a képzési utak korrekciójára. A Digitális Középiskola kerettanterve a legfontosabb nevelési célként a helyes önértékelés, a felelős felnőttként való gondolkodás, az önálló életvezetés során felvetődő társadalmi kérdésekben való eligazodási, ügyintézési képesség kialakításának szükségességét fogalmazza meg, miközben az oktatás-nevelés általános célja – az érettségire való felkészítés – megvalósul. Az általános, valamint a közvetett célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését szükséges a középpontba helyezni:  a korábban szerzett gátlások oldása,  a problémamegoldásra nevelés,  a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,  a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése,  az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés,  a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése. A Digitális Középiskola kerettantervének ajánlott célcsoportja 25 év feletti, már korábban középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett, illetve érettségi megszerzése érdekében korábban képzésben részt nem vevő, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek köre. A képzésben résztvevők rendkívül heterogén képet mutathatnak  a készségek, képességek,  a hozott tudás,  meglévő kompetenciák,  a szociális és szociokulturális háttér,  életkörülmények,  tanulásra fordítható idő, 9



lakó- vagy munkahelyük képzési helyszíntől való távolsága tekintetében.

A célcsoport jellemzői:  nagyrészt hátrányos helyzetűek,  eltérő tanulási, szociális, mentális, lehetőségekkel rendelkeznek,  részben családosak, családfenntartók,  roma vagy egyéb kisebbség tagjai,  gyereknevelési, munkahelyi kötelezettségeik miatt sajátos kiegészítő ellátást igényelnek,  önértékelési szempontból kisebbrendűségi érzésük van,  tanulási motivációik bizonytalanok. A célcsoport sajátos igényei miatt a Digitális Középiskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, a szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a résztvevő felnőttek tanulási és kommunikációs képességeit, a megfelelő önértékelés kialakulását. Összefoglalva:  A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerőpiaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra biztosított speciális felnőtt oktatási–nevelési rendszeren keresztül.  A felnőttoktatás, a távoktatás és a hátrányos helyzetű rétegek oktatása terén szerzett szakmai tapasztalatok ötvözése egy eddig egyedülálló, kevert (blended) képzési forma létrehozásával, illetve ezen keresztül az oktatás modernizációja, új oktatási lehetőségek alkalmazásának a megismertetése.

4. A képzés, az értékelés módszerei Az előzőekben említett problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a munkavállalás, a családfenntartás mellett a tanulás többletterhét vállaló felnőttek számára az érettségi megszerzését egy olyan digitális iskola működése teszi lehetővé, amelyben egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás. Az ismeretszerzés meghatározó eszköze a digitális tér, a tanárok szerepe pedig a központosított és/vagy az egyéni tanulásszervezés segítése, a megszerzett ismeretek rendszerezése, összefüggések feltárása, kritikus helyzetek feloldásának megkönnyítése. Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes, egyéni haladást lehetővé tevő környezet megteremtése, a különböző élethelyzetekben lévő képzésben résztvevők számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni felkészültséget, jártasságot figyelembe vevő kompetenciafejlesztést, az egyéni képzési utak során felvetődő problémák kezelését a személyközpontú képzésmenedzselés segítségével valósíthatja meg. 4.1.

A személyközpontú oktatás elemei

Egyéni haladási ütem biztosításának lehetőségei A képzésben résztvevők osztályokban és évfolyamokban sajátítják el ismereteiket. Ugyanakkor ez az oktatási modell lehetőséget teremthet az egyéni haladási ütem biztosítását jelentő más formák megvalósítására is, hiszen vélelmezhető, hogy a képzésben résztvevő minden felnőtt más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel, már megszerzett kompetenciával rendelkezik. Ezért a kerettanterv a képzésben résztvevők számára tantárgyanként különböző,

10

mindenkinek személyre szabott haladási ütem megválasztásának lehetőségét is biztosíthatja, melynek alapján a képzésben résztvevők a saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak. Az egyéni képzési program összeállítását, megvalósítását az oktatási portál szolgáltatásai minden részvevő számára biztosíthatják. Az egyéni ütemterv (mely tartalmazza a tantárgyi modulokat/témaköröket, és azok időbeli ütemezését), tanmenet és órarend elkészítése – lehetőség esetén a személyes mentorok (tutorok) segítségével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával – a résztvevő saját feladata. Ez lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzésben résztvevő felnőtt felkészültebb, ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban, míg a nehezebb tárgyakból lassabban haladhasson. Így a képzésben résztvevő felnőtt nagyobb energiákkal koncentrálhat a fejlesztendő területekre. Az egyéni haladást segíthetik az oktatási portálon keresztül elérhető gyakorló, ismétlő, a megértést segítő feladatok, képzési anyagok. A gyorsabb előrehaladást segíthetik a választható „egyéni előrehaladást segítő” képzési programok, az előrehozott záró és érettségi vizsgák lehetősége. A nehezebben tanulók, az egyes tárgyakból lemaradók felzárkózási lehetőségét teremti meg a vizsgahalasztás lehetősége, mely esetben a tantárgy elsajátítását az „egyéni előrehaladást segítő” képzési programok keretében elérhető, differenciált támogató programok könnyíthetik meg. A tanulmányok ütemezését könnyíti meg a képzési programok összevonásának, gyorsabb ütemű elsajátításának lehetősége, mely biztosítja az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő elosztásának lehetőségét is. A témakörök rendszere A célcsoport sajátos, a tanulás lehetőségét csak jelentős erőfeszítés esetén biztosító élethelyzete, különbözőségei és az eltérő hatékonyságú, önálló tanulásra vonatkozó kompetenciája figyelembe vételével az oktatás témakörök rendszerében folyik. A félévi és év végi vizsgákra, valamint az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú témakör sikeres elvégése. A témakörök számát, tartalmát, óraszámát és sorrendiségét, ill. egymásra épülését, valamint a képzésben résztvevők továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak helyi tantervei szabályozzák. A digitális tananyagok segítséget nyújtanak a témakör elsajátításához más témakörből szükséges ismeretek eléréséhez. A gyakorló feladatok megoldása során a szükséges ismeretek hiányára a szaktanárok is felhívhatják a figyelmet. A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tárgyak jelentős részéből a tanulmányaikat a képzésben résztvevők az érettségi felkészítő képzési programokkal fejezhetik be. A témakörök rendszere mindamellett megalapozza a felnőttek felsőoktatásba, és/vagy a moduláris szakképzés képzési rendszerébe való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánosabbá), illetve felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra. Személyre szabott tanítási –tanulási módszerek alkalmazása: A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek alkalmazását igényli. Az integrációs célok megvalósítását a közösségek kialakításakor – az iskola virtuális környezetben zajló működése miatt –, az oktatási portál biztosítja azokat a kommunikációs

11

útvonalakat, virtuális közösségi tereket, amelyek a képzésben résztvevők egymással való kapcsolattartására is lehetőséget teremtenek. A közoktatási szolgáltatás hatékonyságát segítő, az esélyegyenlőséget célzó támogatási programok lehetőséget teremthetnek személyre szabott tanítás – tanulás hatékonyságát segítő szereplő személyes mentor (tutor) tevékenységbe való bevonására is. A tutor ideális esetben képzésbe való bekapcsolódáskor már kapcsolatban áll a képzésben résztvevővel, és folyamatosan képes segítséget nyújtani a képzési programok kiválasztásában, a tanulási utak összeállításában. Az oktatási portál szolgáltatásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a tutor a képzésben résztvevőt segítve részt vehessen az egyes témakörök feldolgozásában, segítséget nyújtson a virtuális szaktanárral való kapcsolatfelvételben, konzultáció megszervezésében. A tutor segítséget nyújthat a tanulást akadályozó körülmények feltárásában, megoldásában, a tanulással összefüggő konfliktusok feloldásában. A tanítás-tanulás legfontosabb módszerei  frontális munka (a konzultációk során)  pármunka, csoportmunka (a konzultációk során és az egyéni digitális órák keretében zajló projekt feladatok megoldásakor);  differenciált téma feldolgozás1; Az egyes tantárgyak, témakörök jellemző tanítási módszerei a helyi tantervekben kerülnek meghatározásra. 4.2.

Értékelés, vizsgarendszer

A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintük reális meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. Az előrehaladás vizsgálatához használt alapvető feladat típusok: 1. Feleletválasztásos 2. Csoportosítás 3. Szöveg kiegészítés 4. Igaz-hamis 5. Kérdés-válasz 6. Szabad válasz 7. Beadandó feladat 8. Programozott interakciók 9. Kérdőív 1

A digitális technológiára alapozott oktatás egyik legfontosabb lehetősége, hogy egy tananyagegység

feldolgozása különböző gondolatmenetre felfűzve történhet. A képzésben résztvevők számára elsődlegesen felkínált tanulási útvonal mellett (pl. a klasszikus, a tudományos egymásra épülés logikai út mellett lehetséges a képi megjelenítés, demonstráció, a társadalmi környezet bemutatásával vagy az adott dolognak a hétköznapi életben, a művészetekben való megjelenésével stb.) történő téma feldolgozás is. Ha ezek a kiegészítő ismeretek, alternatív tanulási utak az adott téma feldolgozásakor az oktatási portálon felajánlásra kerülnek, s a megismerés, megértés, elsajátítás az egyén fogékonysága szempontjából leghatékonyabb úton történhet.

12

10. 11. 12. 13. 14.

Sorrendbeállítás Aláhúzás Szövegrendezés Szövegmódosítás Projekt feladat végrehajtása másokkal való együttműködésben

A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén – az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával – a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A vizsgák anyaga az adott félévre kiválasztott egyes témakörök tematikáján alapul (elsajátított tananyag, készségek, képességek alkalmazása stb.). A vizsgákon való részvétel azoknak a műveltségterületeken kötelezően elsajátítandó tananyagoknak a számonkéréséről szól, amely műveltségterületeken a vizsgát megelőző félévben a szükséges témakörök elsajátítása megtörtént. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A vizsgabizottság döntése alapján a vizsgákon lehetőség van a témaköröket záró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény beszámítására. A vizsgák műveltségterületenként, tantárgyanként szerveződnek és bonyolódnak. Az értékelés két részből áll. A vizsgát követően a résztvevő közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben részesül teljesítményéről, tudásáról. A szóbeli értékelés szempontja kettős:  hol tart önmagához képest: a korábbi teljesítményeihez képest, miben és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia,  hol tart az érettségi követelményekhez képest. A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. 4.3.

Előrehozott érettségi

Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, illetve lassabban haladva, a kötelező záróvizsgákat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének ideje az előrehozott érettségi lehetőségével, illetve az ezt segítő oktatásszervezési lehetőségeknek köszönhetően személyre szabott módon is megvalósítható.

13

4.4.

Az oktatás helyszínei

4.4.1.

Regionális Központ

A Regionális Központ a program szakmai irányítója. A Regionális Központ a programban a Kistérségi Oktatási Központokból és elérési pontokból álló intézményi hálózatra támaszkodva valósítja meg a vegyes digitális hálózati oktatási-képzési tevékenységet. Feladata az oktatási hálózat megszervezése, működtetése, a digitális tanítási-tanulási feladatok ellátása és irányítása. A Regionális Központ a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, amelynek tagozataként működik a Digitális Középiskola, és Alapító Okiratában szereplő telephelyként a hozzákapcsolódó Kistérségi Oktatási Központok. A Regionális Központ kapcsolódása az oktatási portálhoz teremti meg a digitális oktatás megszervezésének a lehetőségét. A Regionális Központ hatásköre a digitális tananyag gondozása, a tantárgygondozók foglalkoztatása, a szakmai jogosítványok ellenőrzése. A Kistérségi Oktatási Központok tanulócsoportjai számára elkészíti az éves konzultációs órarendet a tantárgyfelosztást, elkészíti a tantervi hálót. Szakmailag felügyeli a digitális szaktanárok pedagógiai feladatait. Folyamatosan ellenőrzi a digitális szaktanárok munkavállalói feladatainak teljesülését, ha szükséges szervezi a digitális szaktanárok helyettesítési rendjét. Feladatok     

A tananyag gondozása, feladatok ütemezése. Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése. A tanulók értékelése, osztályozása Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás, tanulmányok nyomonkövetése. A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása

A tananyag gondozása, feladatok ütemezése A tananyagok leckékre, azon belül fejezetekre vannak osztva, ezekhez meg kell határozni a minimális és a maximális óraszámokat a tanulmányok megkezdése előtt, minden évfolyamra. A tananyagok a szakmai ismereteken kívül feladatokat is tartalmaznak. A feladatok ütemezése, a kötelező és a gyakorló feladatok beállítása a tantárgygondozó feladata. Ő maga nem tudja elvégezni a beállítást, mert ez rendszeradminisztrátor szintű feladat, ezért excel táblában le kell adni a feladatok beállítását, melyek kötelezőek, melyek gyakorlóak, s ezek milyen határidővel teljesüljenek. Ezen pontos instrukcióik alapján készítik el a beállításokat a rendszeradminisztrátorok. Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése Az oktatási gyakorlatnak megfelelően minden téma lezárásakor hagyományos számonkérési formában ellenőrizni kell az ismeretek elsajátítását, hogy a tanuló előmenetele biztosítva legyen, valamint, hogy a szakmai vizsgákon megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani. Itt lehet

14

meggyőződni az esetleges ismerethiányos részekről, melyre újra rá lehet segíteni a jobb elsajátíthatóság érdekében. A témazárók összeállításánál törekedni kell arra, hogy mind formájában, mind tartalmában a szakmai vizsga követelményeinek megfeleljen, ezzel is felkészítve a tanulót a záróvizsgákra. A tantárgygondozó feladata a számonkérés pontos tartalmi elemeinek meghatározása, a vizsga körülményeinek, időtartamának és pontos idejének (mely héten, mely tananyagrész után) leírása, az értékelés pontos szempontrendszerének megadása. Ezzel lehet biztosítani a rendszerben az egységes értékelést, attól függetlenül, hogy az adott tanuló mely Konzultációs Központ diákja. A tanulók értékelése, osztályozása A tanulókat itt is, mint minden oktatási folyamatban, értékeljük. Az értékelés több fázisból áll. Értékeljük a tanulók az oktatási portálon keresztül megoldott, a kötelező feladatok teljesítésével nyújtott eredményét, a témazáró számonkéréseket. Ezek együttesen adják a tanuló témazáró, modulzáró eredményét. Ezen eredmények tárolása az oktatási portálon keresztül a rendszerben történik.

Az egy modulban szereplő tantárgyak modulzáró eredményei adják a tanuló évvégi eredményeit. A több modulban előforduló tantárgyak esetében a témakörök átlageredménye alapján kerül értékelésre a tanuló munkája. A feladatok értékelése több lépcsős feladat. Előbb javítani kell itemenként, majd azok eredményei bekerülnek az összesítő táblába. Itt értékeljük a tanuló kötelező feladatainak eredményét, mely a tanuló online eredményét adja, és automatikusan bekerül a tábla első oszlopába. A koordinátor a Kistérségi Oktatási Központokban a hagyományos számonkérések eredményeit rögzíti a rendszerben minden számonkérés után. Az online és hagyományos számonkérések eredményei adják a záró jegyet. Amennyiben ebből egy van, akkor ez adja a tanuló évvégi eredményét. Az osztályozó ívek nyomtathatóak, melyet a témakörök befejezése után a vezető tanár/tantárgygondozó aláírásával lát el.

Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás A tanulók minden tananyagból közvetlenül el tudják érni a tantárgygondozót, aki online tanár feladatokat is ellát. A rendelkezésre álló kommunikációs eszközök segítségével: Fórum, Chat, email tudnak kommunikálni a tanulókkal. A tanulói feladatmegoldásokat nyomon követik, a lemaradókat felszólítják, a típushibákat folyamatosan jelzik az adott témakörök tanulási idejében. A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása Az oktatási tartalmak a NAT-nak megfelelően készültek el. Az egységes értelmezés, a felmerülő kérdések tisztázása miatt folyamatos kapcsolattartásra van szükség a vezetőtanárok/tantárgygondozók között. Ez biztosítja, hogy minden Kistérségi Oktatási Központban az oktatás szakmai tartalmai megegyezzenek.

15

4.4.2.

Kistérségi Oktatási Központ

Kistérségi Oktatási Központ (KOK) közoktatási intézmény, vagy az általa működtetett és szakmailag felügyelt oktatást végző szervezeti egység. Kistérségi Oktatási Központ olyan településen lehet, ahova tömegközlekedési szempontból megoldott, illetve megoldható a tanulók bejárása. A Kistérségi Oktatási Központok akkor tudják feladatukat ellátni, ha olyan infrastruktúrával rendelkeznek, ami lehetővé teszi egyrészt a konzultációs tanórák megtartását, másrészt biztosítani tudja az oktatási portálra való belépési lehetőséget. A Kistérségi Oktatási Központokban történik a konzultációs (jelenléti) órák megtartása, a konzultációs tanárokkal való közvetlen kapcsolattartás, az egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése. A Kistérségi Oktatási Központ biztosítja a hagyományos értelemben vett tantermeket, valamint a számítógépeket a tanulók számára. A háromhetente órarendileg megtartott konzultációs órákon kívül, hetente több napon órarendileg meghatározott időpontokban tart nyitva, mely nyitvatartási idő alatt számítógép és internet hozzáférést és mentorálást biztosít a tanulóinak. A KOK nyitva tartás ideje alatt mentorok/teremfelügyelők vannak jelen, segítenek a tanulóknak az eszközök helyes használatában, másrészt pedagógiai – módszertani segítséget nyújtanak a tanuláshoz. Ugyancsak a Kistérségi Oktatási Központ végzi a tanulók témazáró vizsgájának lebonyolítását. Természetesen e feladatok ellátásában szoros szakmai kapcsolatot tartanak a az online szaktanárokkal, e kapcsolatrendszer működtetésének és a szakmai irányításának feladatait a Regionális Központ tagozatvezetője látja el. Kistérségi oktatási feladatokat végezhet a Regionális Központ is, amennyiben erre igény mutatkozik a tanulók részéről, és felvállalja azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyek a Kistérségi Oktatási Központ feladatai. 4.5.

A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában

A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát, és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve ez az oktatási módszer figyelmet fordít:  a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése),  az önértékelésre, az önismeretre,  az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, 16

 

olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására.

A Digitális Középiskola a tanulókkal való foglalkozás (tanórai foglalkozás) keretében történő tananyag feldolgozást az alábbi keretek között valósítja meg:

5.

Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység 5.1. Konzultációs tanóra

Hagyományos, a tanár és tanuló egyidejű jelenlétét igénylő szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott időben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez tartozóan megjelenik. A konzultációs órák aránya egy-egy tantárgy és félév esetében változó, de minimálisan 10 %. A konzultációs órák számát a tantárgyi-háló rögzíti. A tantermi foglalkozások keretében zajló konzultációs órák tanulócsoportnak szólnak, ezért a Kistérségi Oktatási Központokban zajlanak. A konzultációs óra célja kettős: -

-

egy-egy tematikus egység előtt a témára való ráhangolás, egyfajta érzékenyítés az adott téma iránt, melynek során az órát tartó tanár ismerteti a tananyagegység szerkezetét, a nagyobb összefüggéseket, felvázolja a témának más témákkal való tágabb kapcsolatát. a tematikus egység után rövid összefoglalás, a téma lezárása, másodlagos rögzítés.

A konzultációs órákon a tanár mindenkit egyformán érdeklő, a tananyaghoz tartozó általános ismereteket ad át verbális kommunikáció útján. A hagyományos frontális jellegű konzultációs órán a tanár használja a digitális (pl. interaktív tábla) és multimédiás taneszközöket. Ezzel mintegy szemlélteti az eszközök használatát, s ezek használatának bemutatása egyfajta ráhangolásként is funkcionál. A konzultációs órákon arra is lehetőség nyílik, hogy a tanulók közvetlenül is tudjanak egymással kommunikálni. 5.2. Konzultációs tanár Konzultációs tanár az a középiskolai szaktanár, aki megfelel a közoktatási törvény 17. §-ában foglaltaknak. A konzultációs tanár közvetlen kapcsolatban van a tanulókkal, órarendileg meghatározott időpontokban találkozik velük. Feladatát tekintve a tantárgyának nagyobb tematikus egységeit illetően elvégzi - a feladatra történő ráhangolást, érzékenyítést, - motiválja a tanulókat, - a tantárgygondozó/online tanár javaslata alapján egyéni korrepetálási, felzárkóztató feladatokat is végez

17

A tananyagtartalom összeállítása követi a NAT-ban megfogalmazott műveltségterületeket és fejlesztési feladatokat.

Hangsúlyozni szükséges, hogy az adott tananyag feldolgozása nem a számítógép segítségével közvetített szöveg olvasására épül, hanem olyan szimulációs és egyéb, vizualitásra, illetve chat és Fórum használatára épülő feladatok megoldatására, mellyel -

a tanulók összefüggéseket fedeznek fel, folyamatokat ismernek meg, ezáltal új folyamatokat képesek tervezni, döntési helyzetekbe kerülnek, melyek az ismeretek alkalmazásával döntések meghozatalát kívánják.

Az analógiás gondolkodás fontos szerepet játszik a megértésben és a tudás új helyzetekben való felhasználásában. A szimulált folyamatok gyakoroltatásával a tanulónak lehetősége van az egyes részfolyamatok közötti kapcsolatok összefüggéseinek megértésére, ezen keresztül az absztrakciós képességének a fejlődésére. Például a számolással kapcsolatos feladatok készségszintű elsajátítása csak nagyon sok gyakorláson keresztül valósítható meg. S minden egyes számításos feladat egy folyamatgyakorlás. De ugyanilyen folyamatgyakorlásra több tantárgy esetében is lehetséges. Ezeket az adott tantárgyak kidolgozása tartalmazza. A konstruktivista pedagógiai szemlélet elvének alkalmazásával olyan tudás megszerzésére ösztönzi a tanulókat, mely tudással képessé válnak az információk súlyozására és szűrésére, az információforrások közti válogatni tudásra, az elaboráció, a feldolgozás képességére. A tananyag pontos értelmezésében, az egyes szövegek tudományos tartalmának megértésében alapvető fontosságú a deduktív gondolkodás, a logikai műveletek és a következtetési sémák helyes alkalmazása. A kompetenciák működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanulók az egyes műveletek végrehajtásához megfelelő rutinnal rendelkezzenek. A műveletek elvégzéséhez szükséges képesség működését megelőzi a rutin kialakítása. Pedagógiai értelemben is a rutin cselekvési szokások, mechanizmusok, automatikus tevékenységsorok, amelyek valamilyen ingerre kiváltódnak. A műveletek gyakorlása főleg egyéni feladatmegoldással történik. Az ellenőrzés módszere ebben az esetben egyéni teljesítmény, az értékelés kritériumorientált. A művelet elvégzése helyes vagy helytelen száma adja az értékelés eredményét. Mindez feltételezi a tantárgygondozó/online tanár folyamatos értékelési tevékenységét. A tanulók a tananyag elsajátításhoz és ütemezett előrehaladáshoz támogatást kapnak a rendszerben előre meghatározott időben jelenlévő tantárgygondozótól/ online tanártól. 5.3. Egyéni digitális tanóra Távközlési eszköz (oktatási portál) közbeiktatásával megtartott tanórai foglalkozás. Az egyéni digitális tanóra nincs meghatározott időhöz kötve. A tanulók tetszőleges időpontban látogatják az oktatási portált. Az egyéni digitális tanórán a tanuló számítógép előtt ül, és számítógép alkalmazásával vesz részt a tanórán az elkészített ütemezésnek megfelelően önállóan halad. A tanuló ebben az esetben is előre megadott azonosítóval és jelszóval jelentkezik be az oktatási portálra. A rendszer rögzíti a tanuló jelenlétét. Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló által meghatározott tetszőleges időpontban történő tanulás, tananyagban való előrehaladás. A tanuló által feldolgozott tananyag olyan szerkezetű, hogy a tanuló önállóan haladhat előre, s 18

a feldolgozásról folyamatos, azonnali visszajelzést kap. A tananyag szerkezeti felépítése biztosítja a tanulási folyamat megvalósulását. Tekintettel arra, hogy a digitális iskola elsősorban a felnőttoktatásban résztvevők érdekeit kívánja kiszolgálni, azoknak a felnőtteknek kíván tanulási szolgáltatást biztosítani, akiknek kevés idejük van az iskolai padban ülni, ez a lehetőség tanulási motivációként hat. Az egyéni munkát kívánó feladatok másik részét a tantárgygondozó/online tanár javítja, értékeli, véleményezi és két munkanapon belül az oktatási portálon válaszol a tanulóknak. A tanár által meghatározott határidőzött feladatok értékelése folyamatos, biztosítja a tanulók előrehaladását, a folyamatos tananyag elsajátítást. Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt a Digitális Középiskolai tanítás során is, ezt a tantárgyi tantervek röviden tartalmazzák. Tekintettel a Digitális Középiskolában tanulók hátrányos helyzetére, az eddigi tanulmányaik során szerzett negatív élményekre, kiemelt szerepe van az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciójának, az egyéni fejlődéshez igazodó differenciált értékelésnek. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze.

6. Monitoring A Digitális Középiskolában folyó oktatási tevékenység szakmai színvonalát folyamatos pedagógiai és szociológiai monitoring biztosítja. 6.1.

Pedagógiai monitoring

Minden korosztály számára elengedhetetlenül fontos hogy, megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek ahhoz, hogy sikeres és boldog életet élhessenek. A pedagógiai monitoring célja a tanulási folyamat elején, majd rendszeresen félévente olyan méréseket végezni, amelyek a kompetenciákat, valamint az érettségi tárgyakból az ismereteket mérik. Mind a tartalmi szabályozás, mind a pedagógustársadalom jelentős része a hagyományos, ismeretközpontú tartalmakat részesíti előnyben, ezért igen magas azon tanulók száma, akik az alapkészségek részleges vagy teljes hiányával kezdenek hozzá a következő képzési szakaszhoz, ahol lemaradásuk tovább növekszik. Ezek korrigálására, illetve a helyzet felmérésére feltétlenül fontosak a folyamatos mérések. Ezért szükség van a folyamat kezdetén bemeneti mérésekre, a folyamat közben az eredményesség mérésére, valamint a folyamat végén a megszerzett ismeretek és kompetenciák mérésére, különös tekintettel az informatika, idegen-nyelv tudás, együttműködési képességek terén, melyeknek fontos szerepe van a munkaerő-piaci érvényesülésben. A mérésekkel szeretnénk elérni, hogy az oktatás és képzés minősége és hatékonysága növekedjen, a résztvevőknek olyan tudást nyújtson, amelynek továbbfejlesztése révén képes a munkaerőpiacon munkához jutni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket megszerezze. A mérések végére rendelkezni kívánunk azokkal az információkkal, amelyek alkalmasak a bemeneti mérések tudatos alakításával a program továbbfejlesztésére, a magas színvonalú szakmai innovációk elterjesztésének támogatásával segíteni kívánjuk az intézmények szakmai megújulását.

19

6.2.

Szociológiai monitoring

A Digitális Középiskola tanulói valamilyen szempontból, pl.: származás, szociális körülmények, stb. hátrányos helyzetben lévő tanulók, feltétlenül szükséges a motiváltságukat folyamatosan erősíteni, a képzés sikerének hatékonyságát ezzel is növelni. Ehhez egy rendszeres támogató-gondozó rendszer szükséges. A képzés során félévenként készülnének személyes interjúk, amelyek feltárnák az életutat, a motivációkat, a célokat, majd valamennyi helyszínen csoportos kommunikációs tréningeket tartanának irányított beszélgetésekkel, amelyeken a szociológus hallgatók és oktatók is részt vennének. A motiváltság növelése érdekében roma egyetemi hallgatók átadnák tanulási tapasztalataikat. Ankétokon beszélgetéseket tartanának a tanulási, képzési problémákról, megoldási lehetőségekről. Krízishelyzet esetén egyéni beszélgetéseket, mediációt, konfliktuskezelési programokat kell szervezni megoldásukra. A programokat minden évfolyamon a képzés végéig folyamatosan szerveznénk, a képzés kezdetén nagyobb gyakorisággal, majd folyamatosan csökkenő mértékben.

7. Marketing A Digitális Középiskola projekt kezdetétől széles sajtótámogatást kapott, a képzés elindítói a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után az érintett réteg politikai és szakmai szervezeteinek támogatásával, országos roma szervezetek megyei szervezetei által széleskörűen tájékoztatták az érintett tanulói rétegeket. Ennek hatására a megyei napilapokban, Észak-magyarország, Déli Hírlap többször jelentek meg írások az új tanulási lehetőségről. A helyi TV csatornák és rádiók is foglalkoztak adásaikban a képzéssel. Az országos napilapok közül a Népszabadság és a Magyar Hírlap írt részletesen a Digitális Középiskoláról, a TV2, az RTL Klub és a Kossuth Rádió hosszabb műsoridőt szánt az új tanulási lehetőség ismertetésére. A képzésre vonatkozó ismeretek folyamatosan jelennek meg a Digitális Középiskola Oktatási Portálján a www.digitaliskozepiskola.hu címen.

8. A Digitális Középiskola fejlesztésének területei:      

oktatási módszertan, oktatási technológia, digitális oktatási segédanyagok, digitális oktatási anyagok, monitoring, marketing.

A Digitális Középiskola kiemelt fejlesztési feladata: IKT kompetenciák fejlesztése 20

Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programok ehhez is segítséget nyújtanak. A többi kompetencia fejlesztésében is jelentős szerepet tölt be az internet és számítógép használat.

9. Eredményeink: 2003 szeptembere óta, immár a 7. tanévben működük ez az oktatási forma. Eddig 129 felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt, az iskola jelenlegi tanulólétszáma 367 fő. A továbblépés lehetőségei, a jövő kihívásai A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, azonban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósított Digitális Középiskola sajátossága a hagyományos levelező képzés és a távoktatás újszerű, oktatás-módszertani szempontból is kívánatos ötvözése az elszórtan élő diákok egységes rendszerben való összefogása érdekében. Az Internet egységes platformot nyújt mind az oktatási tartalmak megjelenítéséhez, mind a szereplők közötti kommunikációhoz. A pilot projekt alapján a lehetőség adott a Digitális Középiskola országos és határon túli kiterjesztésére, amely hozzájárul a Kormány és az Európai Unió által megfogalmazott esélyegyenlőség megvalósításához. Célunk, hogy tökéletesítsük rendszerünket, minden magyar állampolgár, a határainkon kívül élők számára is elérhetővé tegyük a Digitális Középiskola szolgáltatásait. Olyan középfokú oktatást kívánunk kialakítani, mely a szakképzést és a felsőoktatást is kiszolgálja, kapcsolódva a Digitális Egyetemhez, ahol végzős tanítványaink jelentős része kíván továbbtanulni.

A Digitális Középiskola a www.digitaliskozepiskola.hu címen tekinthető meg. Készítette: Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet Földes Ferenc Gimnázium

21

10. FÜGGELÉKEK I. A kulcskompetenciák fejlesztése _________________________________________ 24 II. Oktatási rend ________________________________________________________ 30 III. Modul órarendek ____________________________________________________ 31 IV. A képzés eredményességi mutatói _______________________________________ 35 V. Sajtóközlemény – érettségi vizsgák_______________________________________ 36 VI. Sajtóközlemény - roma tagozat _________________________________________ 38 VII. Büntetés-végrehajtás _________________________________________________ 39

22

I. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a Digitális Középiskolában az oktatási portál segítségével megismer sokszínű világ és annak kifejezésére használt megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. A képzés során gyakran ismétlődő kommunikációs kényszerek, digitális és vizsgahelyzetekben történő számonkérés segít a kifejező készség fejlődésében. A Digitális Középiskolába járók képzési hatékonysága jelentősen függ attól, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik-e azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, erre az oktatási portál valamennyi tantárgy tanulása során számtalan lehetőséget biztosít. A konzultációk és a vizsgahelyzetek mindenkitől igénylik, hogy a képzésben résztvevők képesek legyenek gondolataikat, ismereteiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A művészeti műveltségterület és az irodalmi művek számtalan lehetőséget biztosítanak a kritikus és építő jellegű párbeszédre, az esztétikai minőség tiszteletére és mások megismerésének az igényét is képesek fejleszteni. Mind ehhez ismernünk kell az anyanyelv, a kisebbségek nyelvének fontosságát, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskola a szolgáltatásait igénybe vevők különbözősége, felkészültségbeli különbözőségei egy idegen nyelv kommunikációs mélységű ismeretének elsajátítását tűzheti ki célul. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a

23

társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztése az angol nyelvtanítás elsődleges feladata, ez a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást fejleszti az egyéni igényeknek megfelelően. Mindezekhez valamennyi tantárgy tanítása segítséget nyújt a képzésben résztvevők önismereten alapuló magabiztossága, az eltérő kultúrák elfogadására vonatkozó nyitottságuk kialakításával. Az idegen nyelvi kommunikáció magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A Digitális Középiskola sokszínű tananyag feldolgozási technológiája segítséget jelenthet a matematika iránt kevésbé érdeklődő számára a matematikai ismeretek hétköznapi szükségességének felismertetésére, az alapvető matematikai kompetenciák megszerzésére. A különböző tantárgyak kísérleti adatainak, összefüggéseinek matematikai apparátussal való kifejezése, a hétköznapok számolást, matematikai összefüggések felismerését igénylő helyzetei segítséget jelentenek a matematikai kompetencia fejlődésének. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Mindez az iskola szabályozott, átlátható és logikus működésével is fejleszthető.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a 24

fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskola keretében, az oktatási portál segítségével, a hagyományos oktatási formákhoz képest jelentősen hatékonyabb természettudományos kompetencia fejlesztésére nyílik lehetőség, hiszen a kísérletek megismételhetősége, a természettudományos jelenségek megfigyelése a digitális eszközök segítségével a képzésben résztvevő számára optimális időpontban és akár többször is történhet. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A képzésben résztvevő felnőttek élettapasztalata számtalan, a hétköznapi életből ismert jelenség természettudományos okainak feltárására ad lehetőséget. A természettudományos kompetencia birtokában a képzésben résztvevő képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A digitális eszközök segítségével megismert környezetromboló hatások segítik abban, hogy képes legyen és akarjon cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében, lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Digitális Középiskolában a digitális kompetencia kialakítása nem képzési cél, hanem a képzés-szervezés, az ismeret elsajátítás meghatározó eszköze. A digitális kompetencia alapkészségként való kialakítása a tanulás hatékonysága mellett a közösségi színterek használatba vételi lehetőségét biztosítja a képzésben résztvevőknek. Az IST alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata,

25

valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Az információk értékelésének, kritikus szemlélésének fejlesztése valamennyi tantárgy elsajátítása során kiemelt jelentőségű, a tudományos téveszmék vizsgálhatóságát az oktatás portál segítségével elérhető sokszínű világ teremti meg. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A Digitális Középiskolába járók jelentős része már saját életében, kudarcokon keresztül tapasztalta meg a tudás, az iskolai végzettség szükségességét. Az oktatási portál segítségével elérhető ismeretek számukra a hétköznapi tanulás, az egyéni felkészülés lehetőségét teremtik meg, a tanulási folyamat segítségével az önálló tanulás képessége is egyre hatékonyabbá válik. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 26

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. A Digitális Középiskolába járók nagyon különböző szociális és állampolgári kompetenciákkal rendelkeznek. A konzultációk által teremtett szituációk, az egyes tantárgyi tartalmak számtalan lehetőséget teremtenek az élettapasztalatuk alapján meglévő különbségek egymástól tanulásra történő hasznosítására. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét - ennek gyakorlására az iskolai szituációk számtalan lehetőséget biztosítanak -, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének

27

átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

28

Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép, önismeret fejlesztését a Digitális Középiskola képzési rendszere kiemelten támogatja. A 9. évfolyam kezdeti szakaszára, majd a következő évfolyamokon is visszatérő kompetencia szint vizsgálata, valamint a személyes mentorok közreműködése biztosíthatja a reális énkép kialakulását, az önismereten alapuló egyéni képzési program megvalósításának lehetőségét. A Hon- és népismeret fejlesztésének lehetőségeit, a művészetek műveltségterület megismerésében rejlő lehetőségeken túl, a társadalomismeret műveltségterület keretében történő kultúrtörténeti vonatkozások bemutatása, valamint az egyes tudományterületek jeles személyiségei, tudománytörténeti szerepük bemutatása segíti a tudományos információk élményszerű feldolgozását. Az Európai azonosságtudat kialakítása – egyetemes kultúra értékei iránti fogékonyság fejlesztése a társadalom-ismeret, az ember a természetben, a Földünk–környezetünk műveltségterületekhez tartozó ismeretek feldolgozása közvetlen lehetőséget teremt. A feldolgozás digitális technológiája alkalmas arra, hogy az ismeretközlés megerősítéseként a műveltségterületekhez tartozó ismeretek feldolgozásakor, mintegy illusztrációként, megerősítést nyerjenek e fejlesztési területek. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és a gazdasági nevelés valamint a felnőtt lét szerepeire történő felkészülés fejlesztésének új lehetőségét teremtette meg a NAT az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület képzési rendszerbe való beillesztésével, hiszen a műveltségterülethez tartozó ismeretek, a munkakultúra és a többi részterület majd mindegyike közvetlenül hatással lehet a fejlesztési terület eredményességére. A Digitális Középiskola a „diákjogi képviselő” intézményével még gyakorló terepe is lehet a demokratikus működéshez szükséges magatartásminták, a konfliktuskezelés technikáinak megismertetésével. A környezettudatosságra neveléssel összefüggő ismeretek szintetizálási feladatát a Digitális Középiskola kerettanterve a Földünk-környezetünk műveltségterület feldolgozásánál biztosítja. A fenntarthatóság megvalósítására gyakorlati mintát ad az iskola működésének digitális technológiára való szervezettsége. A fogyasztóvédelemmel összefüggő kompetenciák szintetizáló szerepét az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tölti be. Az egészségfejlesztéssel összefüggő kompetenciák, a Testi és lelki egészség fejlesztésének legfontosabb színtere a mindennapi élet. Az oktatási portál lehetőséget nyújt arra, hogy az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek, a mindennapos testmozgáshoz szükséges programok, hang és képanyagok, információk segítségével segítse a képzésben résztvevők otthoni mozgását. A képzésben résztvevők életkorának megfelelő szűrőprogramokra történő felhívások közzétételével, egészségi állapotot jelző mutatók (pulzus, vérnyomás stb.) regisztrációjával és ezekkel kapcsolatos prevenciós programok szervezésével segíti a kerettanterv az egészség megőrzéshez szükséges szokások kialakulását.

29

II. Oktatási rend A képzés modul rendszerben történik. A 9.-11. évfolyam éves tananyaga 5 modulra van osztva, a 12. évfolyam 4-re. A 9. évfolyamon a 0. modulban a számítógépes kommunikáció tanítása és gyakoroltatása történik, a 10-11. évfolyamon az informatika tantárgy oktatása. A modulokban a 9.- 12. évfolyam tantárgyai szerepelnek. A modulok beosztása: 9.-11. évfolyam 0. Modul Informatika( 11. évf.) Bemelegítés (9. évf.) Informatika (10. évfolyam

I. modul anyanyelv angol nyelv földünk és környezetünk történelem

II. modul irodalom matematika angol nyelv kémia

III. modul társadalomismeret biológia matematika anyanyelv

IV. modul történelem irodalom fizika angol nyelv

V. modul irodalom művészeti ismeretek matematika angol nyelv

2-3. Modulban Érettségi előkészítő

I. modul anyanyelv angol nyelv matematika történelem

II. modul irodalom matematika angol nyelv informatika

III. modul angol nyelv filozófia irodalom művészeti ismeretek

IV. modul történelem irodalom matematika angol nyelv

12. évfolyam

30

III. Modul órarendek Modul órarendek az esti oktatás rendje szerint induló évfolyamoknak: 9. évfolyam

0. Modul informatika90 I. modul anyanyelv91 angol nyelv91 földünk és környezetünk91 történelem91 II. modul irodalom92 matematika92 angol nyelv92 kémia92 III. modul matematika93 anyanyelv93 társadalomismeret93 IV. modul töténelem94 irodalom94 fizika94 angol nyelv94 V. modul művészeti ismeretek95 matematika95 angol nyelv95 irodalom95

0. modul

I. modul II. modul

III. modul

IV. modul

V. modul

1.

2.

1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Össz

7 7

7 7

14 14 2 2 1 2 3 2

5 7

2 2 2

6

2 1 2 8 8 7

5 23 2 2 2 2 8

2 2 2 2 8

2 2 2 2 8

6 6 6 6 24 3 3 2 8

3 2 2 7

2 2 1 5

8 7 5 20 2 1 2 3 8

2 1 2 3 8

2 1 2 2 7

6 3 6 8 23 1 2 3 2 8

1 2 3 2 8

2 2 3 1 8

4 6 9 5 24

31

10. évfolyam 0. modul

I. modul

1. 4. 7. 1. 0. modul informatika100 I. modul anyanyelv101 földrajz101 történelem101 angol101 informatika II. modul irodalom102 matek102 kémia102 angol102 III. modul társ ism103 matek103 biológia103 anyanyelv103 IV. modul irodalom104 történelem104 fizika104 angol nyelv104 V. modul irodalom105 Művtöri105 matematika105 angol nyelv105

4.

II. modul

III. modul

IV. modul

V. modul

7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Összes

3 2 2

7 7 2 3 2 3

1 3 2 3

10

9

1 3 1 3 1 9

4 9 5 9 1 28 1 3 2 2 8

2 3 2 2 9

4 8 6 7 25

1 2 2 3 8 2 2 2 2 8

2 2 2 1 7

2 2 2 1 7

6 6 6 4 22 1 2 3 2 8

1 2 3 2 8

1 1 3 3 8

3 5 9 7 24 2 2 2 2 8

2 1 2 3 8

1 1 2 2 6

5 4 6 7 22

32

11. évfolyam 0. modul 0. Modul informatika110 I. modul anyanyelv111 angol nyelv111 matematika történelem111 informatika110 II. modul irodalom112 matematika112 angol nyelv112 III. modul biológia113 matematika113 anyanyelv113 társadalomismeret113 IV. modul töténelem114 irodalom114 fizika114 angol nyelv114 V. modul művészeti ismeretek115 matematika115 angol nyelv115 irodalom115

I. modul II. modul

III. modul

IV. modul

V. modul

1.

2. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4. 7. Össz

5 5

4 4

9 9 1 3 3 1

2 3 2 1

1 2 2 1 1 8 8 7

4 8 7 3 1 23 1 3 3 7

2 3 3 8

1 2 3 6

4 8 9 21 2 2 2 2 8

2 3 1 2 8

2 2 1 1 6

6 7 4 5 22 1 2 2 3 8

2 1 2 3 8

2 1 2 2 7

5 4 6 8 23 2 2 2 2 8

2 2 3 1 8

1 2 3 1 7

5 6 8 4 23

33

12. évfolyam

0. Modul biológia120 I. modul anyanyelv121 angol nyelv121 matematika121 történelem121 biológia120 II. modul irodalom122 matematika122 angol nyelv122 informatika122 III. modul angol nyelv123 filozófia123 irodalom123 matematika123 érettségi előkészítő művészeti ismeretek123 IV. modul történelem124 irodalom124 matematika124 angol nyelv124

0. modul

I. modul II. modul

1.

2.

1. 4. 7. 1. 4. 7. 1. 4.

3 3

3 3

III. modul

IV. modul

7. 1. 4. 7. Össz 6 6

2 2 2 2

2 2 2 2

2 2 2 1 1 8 8 8

6 6 6 5 1 24 2 2 2 2 8

2 2 2 3 9

2 1 2 3 8

6 5 6 8 25 2 2 2 2 2 1 2

2 1 2 2

6 5 5 4 5 4 29

5 2 1 1 8 8 5 8 1 2 2 3 8

2 1 3 2 8

2 2 2 2 8

5 5 7 7 24

34

IV. A képzés eredményességi mutatói

A 2008/09-es tanév eredményei 9. évfolyam Átlag: 3, 43 Javító/osztályozó vizsga: 8 fő Az előző tanévhez képes ez lényeges csökkenést mutat. (23 fő) 10. évfolyam: Átlag: 3, 67 Javító/osztályozó vizsga: 5 fő 11. évfolyam: Átlag: 3, 53 Javító/osztályozó vizsga: 6 fő 12. évfolyam Átlag: 3, 45 Érettségi eredmények: Magyar nyelv és irodalom: 2,81 Matematika: 1,95 Történelem: 3,39 Biológia: 2,33 Ember és társadalomismeret: 5,00 Földrajz: 2,41 Informatika: 2,13 Fizika: 3,00 Művészeti ismeretek: 1,00 Kémia: 3,00 Angol nyelv: 4,00 Az elmúlt évek érettségi eredményeinek összefoglalása

2006/2007 2007/2008 2008/2009 összesen:

Érettségi bizonyítványt Érettségire jelentkeztek (fő) kaptak (fő) 55 27 77 55 66 47 199 129

Érettségi átlag 2,8 2,92 3,08

35

SAJTÓKÖZLEMÉNY ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLA ÚJABB VÉGZŐS ÉVFOLYAMÁN A 2007/2008. tanév befejeztével újabb évfolyam szerzett érettségi vizsgát a Digitális Középiskola program keretében. A világújdonságnak számító levelező tagozatos gimnáziumi képzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a tanulók sokat tanulva, küzdve, de megfeleltek az elvárásoknak. Az érettségi vizsgát 78-an kezdték meg, érettségi bizonyítványt 55 tanuló szerzett. A többi tanulónak a sikertelen tantárgyi vizsgákat meg kell ismételni. Az érettségi vizsga átlaga: 2,92. A vizsgaelnökök értékelése szerint a vizsgák zökkenőmentesen, a törvényi előírásoknak megfelelően zajlottak. Az oktatási módszer innovativitása, a tolerancia és az odafigyelés lehetőséget és esélyt biztosít ezeknek a felnőtt tanulóknak a társadalmi felzárkózáshoz és a sikeresebb boldoguláshoz. Az érettségizett hallgatók közül sokan tervezik egyetemi-főiskolai tanulmányok megkezdését, valamint érettségihez kötött szakmai képzettségek megszerzését. A Magyarországon és nemzetközileg is egyedülálló oktatási módszerrel megszerzett érettségi bizonyítványokat 2008. június 25-26-án vehették át a végzős felnőtt hallgatók Veres Páltól, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatójától, Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban. A tanévzárón a roma oktatás jelentőségére és fejlesztésre hívta fel a figyelmet a programot elindító dr. Csepeli György, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közpolitikai igazgatója. Kiemelték, hogy a Digitális Középiskola program folytatására, kiterjesztésére jelentős forrásokat biztosít a Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Káli Sándor, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere örömét fejezte ki, hogy Miskolc lehet a központja ennek az igen innovatív esélyegyenlőségi programnak, melytől reméli, hogy tovább csökkenti az észak-magyarországi régió munkanélküliségét, ezért maximális támogatásáról biztosította a programot. A hallgatók a többi évfolyamon is eredményesen zárták a 2007/2008 tanévet. A négy évfolyam tanulmányi átlaga: 3,3. A lemorzsolódás a 10., 11. és 12. évfolyamon 10% alatti, a kezdő évfolyamon jelentősebb.. A tanulók részére ebben a tanévben is meghirdetésre került az INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. tanulmányi versenye. A legjobb érettségi eredményt elért tanuló, valamint az egyes évfolyamok legjobb tanulmányi eredményt elért tanulója 20-20 ezer Ft pénzjutalmat vehetett át dr. Balla László-tól, az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgatójától. Miskolc, 2008. július 1. Veres Pál Földes Ferenc Gimnázium igazgató

36

HÁTTÉRANYAG

Digitális Középiskola bemutatása: A Digitális Középiskola esélyegyenlőséget javító program egy 2003. szeptemberében elindult számítógéppel támogatott levelező tagozatos gimnáziumi képzés, elsősorban hátrányos helyzetű roma közösséghez tartozó személyek részére, amely a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésével, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (korábban Informatikai és Hírközlési Minisztérium) támogatásával üzemel. A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk. A Digitális Középiskola oktatási módszere az elearning technológiát ötvözi a távoktatás és a gimnáziumi levelezőképzés szakmai tapasztalataival, így a világon szinte egyedülállóan valósítja meg az oktatás, a tanulás, a tanár-diák kommunikáció és a tanügyi adminisztráció feladatait a hálózati eszközök, a hálózati kommunikáció, az internet segítségével. A program négy éves, érettségivel zárul, az oktatás nagy része távoktatásos, számítógéppel támogatott, online középiskolai képzés. Az oktatáshoz szükséges digitális segédanyagot a Földes Ferenc Gimnázium pedagógusai dolgozták ki. A középiskolai tankönyveket kiegészítő online segédanyagok célja, hogy változatos eszközökkel, a multimédia és az interaktivitás, valamint a hálózati kommunikáció lehetőségeit kihasználva segítsék elő az egyéni tanulást, fejlődést. A képzés modulrendszerű, a tanév héthetes, számonkéréssel záruló modulokból áll. Az online oktatási portál fejlesztését és üzemeltetését, a program menedzselését az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft.. végzi. A Digitális Középiskola minden hallgatója számára biztosítja a számítógépes hozzáférést lakóhelyén, vagy annak közelében. A tanulás feltételeit a Kistérségi Oktatási Központok biztosítják, ahol helyi tanárok is segítik a diákokat. A tanulók interneten tartják a kapcsolatot a tanárokkal, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a Kistérségi Oktatási Központokban.

A 2007/2008. tanév tanulmányi versenyének eredményei:     

9. évfolyam: Kőszeginé Lengyel Rita Tiszaújváros 10. évfolyam: Munkácsi Adrienn, Miskolc 11. évfolyam: Király Mihály Edelény, Mata Attiláné Edelény, Tóth Béla Edelény 12. évfolyam: Veres Zsoltné, Miskolc A legjobb eredménnyel érettségizett: Barna Ágnes Tiszaújváros, Ferkel Erzsébet Edelény

37

DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLA roma tagozat A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből kimaradók érettségihez juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk. Ez az innovatív képzés Internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást. Az idei, kísérleti tanévben 213 fő kezdte meg a tanulást a Digitális Középiskolában. Nagy részük a különösen hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségekben élő, aktív közéleti vagy közösségi tevékenységet vállaló roma. Elsőként nekik lesz lehetőségük arra, hogy ily módon szerezzék meg a továbbtanulás és az előrejutás feltételeit biztosító érettségi bizonyítványt. A képzés modulrendszerű, a tanév héthetes, számonkéréssel záruló szakaszokból áll. A 0. modul a számítógép használatával, az internetes kommunikációval ismerteti meg a tanulókat, ezáltal biztosítja, hogy képesek legyenek ebben a középiskolában tanulni. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium támogatásával megvalósuló projektben a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER Innovációs Központ Kht. konzorciuma vesz részt. A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban. A miskolci Digitális Középiskola sajátossága a jelenléti és a távoktatás újszerű, oktatás-módszertani szempontból is kívánatos ötvözése az elszórtan élő diákok egységes rendszerben való összefogása érdekében. Az Internet egységes platformot nyújt mind az oktatási tartalmak megjelenítéséhez, mind a szereplők közötti kommunikációhoz. Az oktatáshoz szükséges digitális segédanyagot a Földes Ferenc Gimnázium pedagógusai dolgozták ki. A középiskolai tankönyveket és a SULINET Digitális Tudásbázis programjának keretében kidolgozott digitális oktatási anyagokat kiegészítő online segédanyagok célja, hogy változatos eszközökkel, a multimédia és az interaktivitás, valamint a hálózati kommunikáció lehetőségeit kihasználva segítsék elő az egyéni tanulást, fejlődést. A Digitális Középiskola minden hallgatója számára biztosítja a számítógépes hozzáférést lakóhelyén, vagy annak közelében. A tanulás feltételeit a Kistérségi Oktatási Központok biztosítják, ahol helyi tanárok is segítik a diákokat. A tanulók interneten tartják a kapcsolatot a tanárokkal, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a Kistérségi Oktatási Központokban. A feladatokat a központilag meghatározott ütemezés szerint kell elvégezni. A Digitális Középiskola a www.digitaliskozepiskola.hu címen érhető el. A Digitális Középiskola a következő évben további megyékben kívánja elindítani a képzést, amelyre jelentkezni a túloldalon lévő Jelentkezési lap kitöltésével és beküldésével lehet. 38

SAJTÓANYAG

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet több mint száz esztendeje működik. Létesítését már az 1843. évi börtönügyi javaslat is előirányozta. A létesítmény megvalósítása az 1878. évi V. törvénynek, ismertebb nevén a Csemegi-Kódexnek köszönhető. A törvény elfogadását követően jelentős börtönépítési program indult, amely az akkori Európában általánosan elfogadott fokozatos rendszer megvalósítását tűzte ki célul. A tervezési munkálatokkal Kiss István műépítészt bízták meg a „Miskolcon építendő m. kir. törvényszéki fogház, vizsgálóbírósági épület és rabműhely” építésére. Az építési munkálatok 1898-ban kezdődtek, és 1902-ben fejeződtek be a Fazekas utca 4. sz. alatti telken. A fogházban rabműhely törvényszéki kórház és működött. A levéltári anyagok tanúsága szerint 40-50 fő fogvatartott dolgozott a rabműhelyben. Fő termékük a fonott kosár és a bajuszpödrő dobozka volt, amelyek iránt állítólag nagy kereslet mutatkozott. Az intézet túlélte a nagy történelmi viharokat, de rendeltetése, szerepe nem változott. Összesen 69 zárka szolgál a fogvatartottak elhelyezésére. Az intézet befogadó képessége 200 fő, de a tényleges fogvatartotti létszám általában 350-420 fő körül mozog. A fogvatartotti állomány jelentős részét az előzetesen letartóztatottak teszik ki. Az elítéltek létszáma a foglalkoztatási lehetőségekhez mérten változik, általában 80-100 főre tehető. A Fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló létesítmény Szirmabesenyőn található. Az intézet története az 1980-as évekre vezethető vissza. Az akkori kormányzat döntött arról, hogy Miskolc határában szükség van egy II. objektum kialakítására is. Az építési munkálatok 1986ban kezdődtek. Az objektum betelepítésére 1991-ben került sor. Az objektum eredendően szigorított javító-nevelő munkát végrehajtó intézetnek készült. Ezt követően 2001-ben jelentős átalakítások kezdődtek. A felújított részleg átadására 2002. március 27-én került sor, ekkor nyerte el jelenlegi hivatalos nevét is: Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézete, amelynek feladata, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eljáró bíróságok rendelkezése alapján a fiatalkorú fogvatartott férfiak előzetes letartóztatásával kapcsolatos büntetés-végrehajtási feladatokat ellássa. Az intézetben 44 zárka áll rendelkezésre a fogvatartottak elhelyezésére. Befogadóképessége 115 fős, de jellemzően 130 %-os a zsúfoltság. A fogvatartottak részére, személyiségük, szocializáltságuk, életkori sajátosságaik figyelembe vételével változatos programokat biztosítanak. Az intézet vezetése kiemelt figyelmet fordít az oktatásra, szakképzésre, valamint a készségfejlesztésre, a hiányzó alapismeretek pótlására. Az intézetben folyamatosan működik általános iskolai képzés, amely összevont osztályokban történik. A 9. osztályban szakirányú képzés folyik fodrász és cipész szakmai orientációval. Nagy fontosságot tulajdonítanak a fiatalok fokozott mozgás igényének kielégítésére és ennek megfelelően alakítják a szabadidős programokat és sporttevékenységet. Az intézet korszerű tornateremmel és salakos sportpályával rendelkezik. A fogvatartottak szabadidejük jelentős 39

részét futballozással, asztali- és lábtenisszel, valamint kosárlabdázással töltik. A nevelési, külső és belső szakemberek igyekeznek a fogvatartottak érdeklődési körének megfelelő szakköröket szervezni. Az Ifjúsági és Szabadidő Ház munkatársai kézműves szakköri foglalkozásokat vezettek, amelyek elsősorban selyemfestés, üvegfestés és ajándéktárgy készítés fortélyaira tanította meg a résztvevőket. Az intézet együttműködési megállapodást kötött a Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskolával, amelynek keretében bőrdíszműves és könyvkötő szakköri képzést folytatnak az intézet lakói számára. Az intézet adottságai miatt lehetőség nyílt a kertészeti szakkör beindítására is. Az intézet jól felszerelt, de jelenleg még csekély, mintegy 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (továbbiakban: IHM) jogelődje az Informatikai Kormánybiztosság (továbbiakban: IKB) és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (továbbiakban: BVOP) között az információs társadalom kialakításának elősegítése érdekében a büntetésüket töltők, ezen belül kiemelten a fiatalok informatikai képzésének megvalósítására megállapodás jött létre. A tervek között szerepelt, hogy a bv. intézetben a digitális középiskola beindításával a fogvatartotti populáció talán legjobban képezhető részének nyújthatna segítséget. A számítógéppel támogatott, online távoktatásos képzés során a tanulók a hálózaton keresztül kapott feladatok megoldásával és visszaküldésével egyéni ütemterv szerint sajátíthatják el a tananyagot, hogy ez t követően érettségi vizsgát tegyenek. A 19 fogvatartott mellett 30-an a személyi állományból is részt vesznek a képzésben. Az oktatás 20 állásos számítástechnikai laborban fog megvalósulni. A büntetés-végrehajtási szakemberek megértették és felismerték a szakmai szervezetek (IHM, IM, Miskolci Egyetem INNOCENTR kht. Földes Ferenc Gimnázium) elvárásait, törekvéseit és már a korszerű módszereket illesztették be a fogvatartottak oktatásába, szakképzésébe. Az információs társadalom növekvő igényei, valamint a digitális távoktatás olyan távlatokat nyithat meg a fogvatartottak képzésében, amely hozzájárul ahhoz, hogy a felzárkóztatást követően jobb esélyekkel illeszkedjenek vissza a civil életbe. A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. A digitális távoktatással megvalósuló középiskola nem ismeretlen az angolszász világban, elsősorban az Amerikai Egyesült Állapokban van jelen. Az oktatáshoz szükséges digitális tananyagot a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER Innovációs Központ közreműködésével a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanári kara írja meg és állítja össze, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolódnak a már kész (megírt) és akkreditált középiskolai tankönyvekhez. Ez a kuriózumnak számító kezdeményezés fontos helyet foglal el a fogvatartottak jövőbeni sikeres társadalmi reintegrációjának megvalósításában.

40