A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására

Készítette: Takács Zoltán

Budapest 2007

TAKÁCS ZOLTÁN

A MÉDIAKONVERGENCIA HATÁSA AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA ÁTALAKULÁSÁRA

I. BEVEZETÉS _________________________________________________ 5

II. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGE __________________________ 8 2.1 Történeti áttekintés _____________________________________________________________ 8 2.2 A konvergencia, mint fogalom meghatározása ________________________________________ 9 2.3 A médiakonvergencia dimenziói__________________________________________________ 12 2.4 A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció__________________________________ 14 2.5 A konvergencia másik hajtóereje, az Internet ________________________________________ 16

III. A MÉDIAKONVERGENCIA HATÁSAI, AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA ÁTALAKULÁSA _______________________________________________ 20 3.1 A multimédia megjelenése ______________________________________________________ 20 3.2 A kommunikáció átalakulása ____________________________________________________ 20 3.3 Internetes tömegkommunikáció __________________________________________________ 21 3.4 Az interaktivitás elterjedése a tömegkommunikációban ________________________________ 22 3.5 A médiapiac strukturális változásai________________________________________________ 27 3.5.1 Az elektronikus média értékláncának megváltozása _________________________________ 27 3.6 A médiakoncentráció változása a konvergencia megjelenése után ________________________ 32

IV. KONVERGENS TELEVÍZIÓS TARTALMAK ______________________ 36 4.1 Miért éppen a televízió? ________________________________________________________ 36 4.2 IPTV _______________________________________________________________________ 37 4.2.1 Előnyök ___________________________________________________________________ 39 4.2.2 Interaktivitás________________________________________________________________ 39 4.2.3 A Triple-play szolgáltatás _____________________________________________________ 40 4.2.4 Hátrányok__________________________________________________________________ 40 4.3 Digitális televíziózás ___________________________________________________________ 40 4.3.1 A digitális televíziózás előnyei _________________________________________________ 42 4.3.2 Mit nyújt a digitális televíziózás?________________________________________________ 43 4.3.3 Digitális földfelszíni műsorszórás (DVB-T) _______________________________________ 44

3

TAKÁCS ZOLTÁN

4.3.4 Hol tart a DVB-T?


...Európában ______________________________________________ 45

4.3.5 ..és itthon __________________________________________________________________ 48 4.3.6 A digitális televízió által nyújtott interaktív szolgáltatások ____________________________ 49

V. A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS STRATÉGIÁJA – (A)DÁS_ 56

VI. A MÉDIASZABÁLYOZÁS ÚJ KÉRDÉSEI ________________________ 66

VII. ÖSSZEGZÉS, TRENDEK, TENDENCIÁK ________________________ 68

VIII. IRODALOMJEGYZÉK _______________________________________ 70

IX. MELLÉKLETEK_____________________________________________ 72

4

TAKÁCS ZOLTÁN


I. Bevezetés

A digitális világban a médiumok közti határok kezdenek elmosódni. Az eddig különállóan működő tömegkommunikációs eszközök összeolvadnak és multimédiatermékek formájában jelennek meg. Az újság (nyomtatott sajtó) és az Internet egymásra hatása már több éve jól látható folyamat (hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi nem szorította ki a másikat!), a rádiót is hallgathatjuk már a világhálón keresztül (radiostreaming, azaz digitalizált rádiós műsorok Interneten történő szórása), s nem kell sokat várni, hogy a televízió-készüléken is olyan műsorokat nézhessünk majd, amilyeneket szeretnénk látni – személyre szabottan. Nehéz idő ez a médiavállalatoknak. „Az Internet képében olyan új erő jelent meg az ágazatban, amelyik gyökerében felforgat mindent, s elapasztja a legfőbb jövedelemforrásukat, a reklámbevételeket.” (Gálik: 1999) Dolgozatom célja feltárni a médiakonvergencia következtében az elektronikus médiapiacon az utóbbi 20-25 évben lezajlott, illetve a még folyamatban lévő átalakulások trendjét, tendenciáit. Témaválasztásomat elsősorban az egyéni érdeklődés indokolta, másodsorban a téma aktualitása, hiszen a távközlés, média valamint az IT szektorok mind nagyobb jelentőséget kapnak életünkben. A médiakonvergencia a médiaszociológia és az információs társadalom irodalmát tekintve nagyon új keletű fogalom, amelynek vizsgálatával eddig viszonylag kevés számú magyar forrás foglalkozott. A dolgozatot a médiakonvergencia, mint folyamat bemutatásával szeretném indítani. Rövid történeti áttekintést szeretnék adni a médiakonvergenciáról, mint állandó, hosszan tartó folyamatról. Ez alatt az írás – nyomtatás – telekommunikáció kialakulásának bemutatását értem; ezek a médiakonvergencia egyes fejlődési szintjei. A konvergencia elemzésében alapvetően annak három dimenzióját kívánom megvizsgálni; ezt a három oldalt a szakirodalom is különbözőképpen jelöli. Először is szeretném

megvizsgálni

a

funkcionális

konvergencia

jelenségét,

amely

a

kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások – amelyek eddig különállóak voltak – egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. Második területként a technikai konvergencia

jelenségét

kívánom

felderíteni.

A

technikai

konvergencia

a

kommunikációs iparágak jeleinek közös platformon történő digitalizálására utal. Harmadikként a vállalati konvergencia problematikáját szeretném megvizsgálni. Ez a 5

TAKÁCS ZOLTÁN


folyamat a horizontális és vertikális fúziók mellett a vállalatok azon új képességét jelöli, hogy mennyire tudják erőforrásaikat diverzifikálni. A konvergencia, mint folyamat bemutatását követően a konvergencia hajtóerejeként működő digitalizáció jelenségét, valamint a digitalizáció egy díszpéldáját, az Internetet fogom bemutatni. A médiakonvergencia mint folyamat bemutatása után szeretném felvázolni annak hatását, az elektronikus médiapiac átalakulását. Áttekintést kívánok nyújtani az újonnan megjelenő műfajokról, a létrejövő konvergens médiatartalmakról. Fontosnak tartom kiemelni a multimédia, valamint az interaktivitás jelenségét. A hagyományos médiumoknál a visszacsatolás folyamata nehézkes, lassú volt. Azonban az Internet elterjedésével a tömegkommunikáció korábbi egyoldalúságát felváltotta az interaktivitás, azaz a szereplők aktív részvételével zajló kétirányú kommunikáció jött létre, folyamatos visszacsatolással. Az interaktivitás korlátlan számú résztvevőnek teszi lehetővé tetszőleges tartalmak interaktív kicserélését. Tágabb értelemben az interaktivitás tetszőleges tartalom önkéntes és tetszőleges időben történő lekérését is jelentheti. Ezen kívül a tartalmak kialakítása is felhasználói szintre kerül. A tömegkommunikációra jellemző professzionális közlők (újságírók) felváltása történik amatőrökkel. Közlő és befogadó azonos szerepet kap az interaktivitásnak köszönhetően: így őket már inkább résztvevőnek kell neveznünk. Az Interneten létrejött új típusú médiaformátumokról, elsősorban a Web 2.0-ról valamint a User generated contect fogalmáról is szót kívánok ejteni. Ezek a formátumok új lehetőségeket is hordoznak. Ezek elsősorban az interaktivitás zászlóshajói az internetes kommunikációban. Megvizsgálom az elektronikus médiapiacon végbement strukturális változásokat, az értékláncolat megváltozását. Kitekintést nyújtok a médiakoncentráció konvergencia megjelenését követő változására. Egy következő, hosszabb terjedelmű bekezdésben kívánom ismertetni az egyik legkomplexebb audiovizuális médium, a televízió digitalizációjával együtt járó trendeket, tendenciákat; illetve bemutatom a megjelenő új televíziós műsorközvetítési formákat is. Mindezek után egy hosszabb fejezetben kívánom ismertetni hazánk digitális átállásra vonatkozó stratégiáját, a stratégia részletes elemzése által.

6

TAKÁCS ZOLTÁN


Ezek után a konvergens médiatermékek jogi szabályozásának kereteit, hiányosságait szeretném vizsgálni. A hagyományos médiaszabályozás platformalapú, azaz az adott hordozóeszközt szabályozza. Azonban a médiakonvergencia megjelenése megszünteti a platformhoz való kötöttséget, azaz a konvergencia a médium fogalmának differenciálódásához vezet. Ennek következtében több kérdés vetődik fel, amelyekre számos megoldás jöhet szóba. Elképzelhető az a megoldás, hogy a szabályozásban a platformalapúságról át kell állni a tartalomalapú szabályozásra. Azonban itt egy ellentmondásba ütközünk, mégpedig abba, hogy nemzeti jogszabályok alkalmazása nehézkes globális médiumon. Tehát elképzelhető megoldás lenne az elektronikus média radikális deregulációja. A dolgozatot lezárandó, röviden szeretném összegezni a médiapiac trendjeit, tendenciáit.

7

TAKÁCS ZOLTÁN


II. A médiakonvergencia jelensége 2.1 Történeti áttekintés

Az emberi kommunikáció fejlődésében, a tömegkommunikáció átalakulásában akár az őskorig is visszanyúlhatnánk, azonban ebben az esetben nagyon könnyen elveszhetnénk az információk bőségében. Tehát inkább vegyük kiindulópontnak a könyvnyomtatás feltalálását követő, a Gutenberg-galaxis névvel illetett időszakot. 1455-ben a németországi Mainzban megalkotott ügyes találmány segítségével lehetővé vált, hogy az információk rögzítésre kerüljenek, és tömegesen elterjedjenek. Az írásbeliség tehát a nyomtatott kultúra korszakába lépett. Az írás és olvasás végre kikerülhetett egy szűk, kiváltságosokból álló embercsoport kezéből, ezáltal pedig mindenki számára elérhetővé vált az ismeretszerzés lehetősége. Ebben az ötszáz évvel ezelőtt végbement, gyökeres változásokat hozó folyamatban valójában nem másról van szó, mint a média, a tömegkommunikációs eszközök egyfajta forradalmáról. Később, az 1900-as évek elején megjelent a rádió, amely a látás után egy másik érzékünket, a hallást vette igénybe. Bár a maga nemében forradalminak számított, az őt követő médium szinte azonnal elnyomta korábbi jelentőségét. Egy hosszú, évszázadokon át tartó korszaknak végül is a XX. század közepén lett vége. A nyomtatott anyagok dominanciája teljesen megszűnt, helyét egy egészen nagyszerű dolog kezdte átvenni. Megjelent egy addig sohasem látott tömegkommunikációs eszköz, a televízió, amely még a rádiónál is nagyobb robbanást okozott az addig jól megszokott információs áramlásban. A televízió néhány év alatt hatalmas változásokat okozott. Az ötvenes évektől kezdődően fokozatosan nőtt a televíziókészülékek száma. Mára a világ szinte minden háztartásába jutott nem egy, de akár két készülék is. Egy emberöltő kellett, hogy a korábban még nem mindenki által elérhető technikai csoda tömegcikké váljon. A televízió tömegcikké válása után ismét egy új korszakba léptünk. A nyolcvanas, kilencvenes évektől először csak lassú, majd rohamléptekkel kezdett betörni a világunkba a számítástechnika és a személyi számítógépek (PC) használata. Aztán megjelent az új technikai környezetet kihasználó Internet.

8

TAKÁCS ZOLTÁN


Ha a könyvnyomtatás feltalálásától a televízió megjelenéséig tartó időszakot Gutenberg-galaxisnak hívjuk, akkor az Internet megjelenéséig tartó néhány évtizedet joggal aposztrofálhatjuk McLuhan-galaxisnak. Manuel Castells, The Rise of a Network Society c. munkájában például azokról, az Internet hatására kialakult új társadalmi változásokról ír, amelyben az alapot McLuhan teóriái szolgáltatják. Úgy gondolja, hogy a „komputer közvetítette kommunikáció megjelenése előtt két, a valóságot, illetve az ember valóságról alkotott tapasztalatait egymástól elszakító technológiai rendszer létezett. Az egyik a fonetikus ábécé fogalmi technológiája, amely – később a könyvnyomtatás technológiájával kiegészülve, megújult erővel – az emberi érzékelés területén megteremtette a vizualitás primátusát, s ezáltal a tipográfiai gondolkodás kialakulásához vezetett; a másik a második világháború után a televízió köré szerveződő tömegmédia, amely egy, az előzőtől eltérő virtuális valóságot hívott életre.” (Varga: 1999) Ebben az új környezetben az emberek hatalmát az információs tengeren való navigációs képesség jelenti. Már nem azon van a hangsúly, hogy mennyit birtoklunk az életünkhöz szükséges adatok halmazából, gondosan kell szelektálnunk. Szerencsére a XXI. században erre egyre több lehetőségünk adott.

2.2 A konvergencia, mint fogalom meghatározása Dolgozatom fő témája a médiakonvergencia. Ez a jelenség a kilencvenes évek tájékán vált a szakma képviselői számára olyan témává, amivel előbb-utóbb minden szakembernek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy mely médiumhoz kötődik is a munkája. Ezen kívül a konvergencia nem csupán a médiában dolgozó szakemberekre, azok munkájára van hatással, hanem jelentős iparági vonatkozásai is vannak. Többek között érinti az információtechnológia (IT) és a távközlés szektorát is. Tágabb értelemben pedig hatással van életünkre. Megváltoztathatja a média használatát; olyan megoldásokat hoz magával, amilyeneket korábban nem ismertünk. Egyes szociológusok, politikusok valamint a műveltebb közönség meg van győződve arról, hogy az új telekommunikációs és informatikai eszközök és technikák gyökeresen átalakítják környezetünket. A tendenciák azt mutatják, hogy ez a folyamat a médiát és a médiafogyasztási hatásokat is érinti. „A digitalizáció médiaátformáló hatását a szakértők a kép- és hangminőség javulása mellett nem utolsó sorban abban látják, hogy megteremti egy olyan – esetleg a televízió, a számítógép és a hálózati 9

TAKÁCS ZOLTÁN


kapcsolat konvergálására, összenövésére épülő – interaktív televíziózásnak a technikai feltételeit, amelyben a nézők nem pusztán passzív fogadói a hozzájuk eljuttatott műsorcsomagnak, hanem a sokszorosára növekedett információkínálatból egyéni érdeklődésüknek megfelelően saját maguk is alakíthatják azt, amit végül is elfogyasztanak.” (Terestyéni, 2004) A konvergencia a médiatudományok területén nem túlságosan régóta használt fogalom. Először mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték el használni, elsősorban az Európai Bizottság által kiadott, A távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról szóló Zöld könyv nyomán. A fogalomnak a szakirodalomban nincs pontos és egységes magyarázata, definíciója. Manapság gyakran kerül elő a fogalom televíziós beszélgetésekben is, ahol szintén nem fogalmazzák meg pontosan, mit értenek a médiakonvergencia eszméje alatt. Mint már korábban említettem, a konvergencia fogalmát elsősorban az ún. Zöld könyv vezette be a köztudatba, amely két aspektusból vizsgálja meg a konvergenciát, mint jelenséget. Legáltalánosabban az alábbi értelemben használják: - különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló

szolgáltatási fajtákat hordozzanak, vagy - olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió és

személyi számítógép. Ez a köznyelvre lefordítva a következőket jelentheti: - szolgáltatások konvergenciája: különböző hálózati platformok hasonló, vagy szinte azonos szolgáltatást képesek nyújtani. Ez alatt értendő például a kábeltelevíziós Internet- valamint telefonszolgáltatás, telefontársaságok kábeltelevíziós szolgáltatása. - berendezések, fogyasztói, végfelhasználói eszközök konvergenciája. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, eddig elkülönült technikai eszközöket egyetlen rendszerbe integrálnak. Példaként említhető az egyre inkább elterjedő okostelefonok, az ún. SmartPhone-ok esete. Ezek a készülékek a normál hang- és adattovábbításon kívül rendelkeznek még egy viszonylag jó felbontású – azaz megfelelő méretű és minőségű képek készítésére alkalmas – kamerával, valamint sok esetben ezen kívül található bennük rádió, valamint az új technikai követelményeknek megfelelően úgynevezett MP3 – tömörített zenei formátum – lejátszására alkalmas szoftver. Emellett szinte teljes 10

TAKÁCS ZOLTÁN


értékű internetes elérést tudnak biztosítani, ma már akár mobil széles sávú hálózaton is. Sőt, nemrégiben hazánkban is megkezdődött a mobiltelevíziózás tesztelése, melynek során azt vizsgálják, hogy mobiltelefonon keresztül milyen minőségben képesek ma televíziós adások továbbítására és vételére. Azonban általánosságban elmondható, hogy a fogyasztói eszközök konvergenciája alatt elsősorban a televízió, a számítógép, valamint a telefon összeolvadását, egy készülékbe való integrálását értjük. Azonban hogy pontosan mit is hoz a jövő, azaz hogy számítógépen keresztül fogunk-e televíziót nézni, avagy televízión át internetezni, azt ma még nehéz megjósolni (egyébként mindkettőre van példa már ma is; elég ha az ún. set-top-box-okra gondolunk, amelyeket a televíziókészülékhez kell illeszteni, és ezen keresztül lehetővé válik az internethez való hozzáférés, vagy az ún. TV-tuner kártyákra, amelyek segítségével személyi számítógépen vagyunk képesek televíziós adások megtekintésére.) A sajtóban, médiában elsősorban a konvergencia utóbbi – a fogyasztói eszközök konvergenciájára vonatkozó - értelmezését idézik a leggyakrabban. Ennek oka elsősorban az, hogy a fogyasztók számára ez sokkal érthetőbb. E populáris kép ellenére azonban, a fogyasztói eszközök konvergenciája napjainkban még nem annyira valós, mint a hálózati konvergencia. A távközlési operátorok már audiovizuális műsorokat kínálnak hálózataikon és az Internet hozzáférés, valamint a gerinc infrastruktúra főszereplőivé váltak. A műsorszórók néhány éve már adatszolgáltatást is nyújtanak hálózataikon és ezeket a szolgáltatásokat csak fokozzák a rádiós és a televíziós műsorok digitális sugárzásának kilátásával, valamint az interaktivitás megteremtésével. A kábel üzemeltetők a távközlési szolgáltatások széles körét nyújtják, beleértve az IP alapú telefont, valamint kábelmodemek segítségével nagy sebességű Internethozzáférést kínálnak tradicionális televíziós műsorközvetítési tevékenységük mellett. Ha technikai oldalról vizsgáljuk a konvergencia jelenségét, láthatjuk, hogy bizonyos kommunikációs rendszerek egységesülnek, egyes protokollok átjárhatóvá válnak. A három eddig részben különálló rendszer (televíziós műsorszórás, számítástechnika, hálózati kommunikáció) egységesítésével létrejöhet egy minden eddiginél hatékonyabb média – predesztinálják a jövőt a szakértők.

11

TAKÁCS ZOLTÁN


2.3 A médiakonvergencia dimenziói Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development; Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megfogalmazása szerint a konvergenciának technikai, funkcionális és vállalati dimenziói vannak. 1.

A technológiai konvergencia azt jelenti, hogy egyre növekvő mértékben

egyfajta átviteli eszköz (koaxiális illetve optikai kábel) egyidejűleg szállít különböző

információkat:

hangot,

szöveget,

adatokat,

képeket.

A

telekommunikációs valamint információtechnológia szolgáltatásokat nagyon hosszú ideig többféle eszközön keresztül juttatták el a felhasználókhoz. Példaként említhető a rézkábel, a koaxiális kábel, az elektromágneses hullámok, műholdak. Ezek mindegyikéhez tartozik egy szolgáltatás-specifikus eszköz, amely a fogyasztónál található, és amelynek segítségével lehetősége nyílik az adott szolgáltatás igénybevételére. Ilyen eszköz például a telefon, a fax, az ún. set-top-box, műholdas beltéri egységek, modemek, számítógépek, televíziókészülékek. A konvergencia hatásának köszönhetően azonban ezeknek a különböző hálózati platformoknak, eszközöknek az eltűnését lehet predesztinálni. A múltban ugyanis minden egyes eszköz használatához különböző hálózatra volt szükség. Ma azonban már egy, konvergálódott hálózat képes többféle adat közvetítésére, legyen az akár hang, videó, vagy valamely új interaktív multimédiás alkalmazás. Ezeket az új hálózatokat csomagkapcsolt hálózatoknak hívja a szakirodalom, mivel az adatokat apró „csomagokra” osztják fel, és ezek továbbítása történik az adott hálózaton, függetlenül

attól,

hogy

eredetileg

milyen

formátumú

is

volt

az

adat.

A konvergencia, ezen belül a digitalizáció hatásának következtében a tartalmakat egy közös, egységes hálózati infrastruktúra segítségével különböző médiumokon lehet közvetíteni. Az információ- valamint kommunikációtechnikai területek e technikai előrelépésének mélyreható következményei vannak a médiaszektorra is. Ahol korábban világosan látható elválasztás volt megfigyelhető a tömeg- és személyes kommunikáció között, ott most elmosódnak az egyes kommunikációs formák közötti határok, és egy kvázi elválaszthatatlan egységgé alakulnak. A végfelhasználók ezeket a változásokat bizonyos technikai eszközök használata által tapasztalhatják meg elsősorban. Példaként említhető a személyi számítógép, amely az Internet által az összes elektronikus média számára egy egységes multimédiás platformot képez. További példa lehet az újgenerációs televíziókészülékek esete, 12

TAKÁCS ZOLTÁN


amelyek az úgynevezett set-top-boxok segítségével az Interneten való szörfölést teszik

lehetővé;

vagy

Telecommunications

említhetnénk System)

akár

az

szolgáltatások

UMTS

(Universal

igénybevételére

Mobile alkalmas

mobiltelefonokat, amelyek lehetővé teszik a világháló mobil elérését. A technológiai konvergencia - amelynek a fentiekben idézett példái illusztratív jellegűek - a digitális technológiák általános alkalmazásán alapul a szolgáltatás nyújtásához társuló rendszerekre és hálózatokra.

2.

A funkcionális konvergencia jelenségét egy szóval is jellemezhetnénk:

multimédia. A funkcionális konvergencia a kommunikációs eszközök által kínált szolgáltatások – amelyek eddig különállóak voltak – egyre inkább hibrid és sokrétűbb jellegére utal. A funkcionális konvergencia olyan új, hibrid szolgáltatásokra utal, amelyek ötvözik a hangot, adatokat, szöveget és képeket. Például az elektronikus enciklopédiákban egyesül a szöveg, a videó és a hang. Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk napjainkban a multimédiás weboldalak korában is. Ezeken a site-okon nem csupán egyszerű írásos információt találhatunk, hanem komoly grafikák, videóbejátszások, illetve zenei aláfestés is megjelenhet ezeken az oldalakon – (az viszont már más kérdés, hogy ezek a multimédiás tartalmak

mennyire

teszik

bonyolulttá

az

adott

oldal

használhatóságát,

kereshetőségét). A funkcionális konvergencia azt jelenti, hogy a mai technológia több funkciót és szolgáltatást kínál, mint amire eredetileg tervezték.

3.

A vállalati konvergencia a technikai változások eredményeképpen

manifesztálódik. A konvergencia által érintett vállalatok számára fennáll az a szükséglet, hogy különböző, korábban egymástól elhatárolt területeken működjenek, ezáltal nagyobb piaci potenciált elérve, több felhasználót meghódítva. Példaként említhető a Time Warner vállalat, amely most már könyv- és lemezkiadással, filmkészítéssel, sőt kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik. A klasszikus médiakínálat kibővülése lehetővé teszi, hogy a médiavállalatok további felhasználókat érjenek el, például megfelelő internetes megjelenés által. A konvergencia következtében olyan szolgáltatások nyújtására láthatunk példákat, amelyek nem tartoznak közvetlenül a vállalatok fő tevékenységi körébe. A konvergencia vállalatokra gyakorolt hatása horizontális és vertikális fúziókban, összeolvadásokban, felvásárlásokban nyilvánulhat meg, amelyek a 13

TAKÁCS ZOLTÁN


partnerek műszaki és kereskedelmi know-how-jára épülnek a meglévő és az új piacok kiaknázása érdekében. Több ilyen szövetség "horizontális", vagyis olyan cégek között jön létre, amelyek az értéklánc ugyanazon részében működnek. Azok, amelyek a piaci konvergencia által kínált potenciális lehetőségek kiaknázását célozzák, általában olyan cégeket foglalnak magukban, amelyek az értéklánc különböző részeiben működnek, nagyobb vertikális integrációt eredményezve. Gazdasági viszonylatból szemlélve tehát a konvergencia jelenségét, elmondhatjuk, hogy a piacokat elsősorban az új szolgáltatások hajtják. Manapság a hang alapú kommunikáció, a televízió, rádió és más hálózatalapú szolgáltatások közvetítése már többféle fix vagy vezeték nélküli hálózaton keresztül is lehetséges. A szolgáltatók számára az jelenti a kihívást, hogy vonzó szolgáltatások tudjanak kínálni megfizethető áron. A vállalati konvergencia tehát a távközlési, a műsorszolgáltatási és az információtechnológiai szektorok összeolvadására utal.

2.4 A konvergencia elsődleges hajtóereje, a digitalizáció A konvergencia elsődleges hajtóereje a digitalizáció. A digitalizáció a digitális jelekre épül. A Film és médiafogalmak kisszótára alapján a digitális jel a jelek azon fajtája, amely – ellentétben az analóg jelekkel – kizárólag diszkrét értékek mentén változhat, és a gyakorlatban alkalmazott megoldásokban rendre két jel, az „igen/nem” (0/1) sorozatával írható le. Az analóg jeleket kódolt impulzussorozatokká való átalakítás folyamatát digitalizációnak nevezzük, amelynek eredménye a hang- és képminőség radikális javulása, információk tömöríthetősége, lehetőség a kétirányú kommunikációra (interakcióra), valamint nem utolsó sorban a digitális jelekké átalakított hang- és képanyag alkalmassá válik a világhálón való közzétételre is. Alapvető trend tehát a digitális technológia általános alkalmazása a releváns szektorok által. A digitális technológiák felölelik az általában a számítógépes és a távközlési iparágakkal kapcsolatos területek körét - digitális mikroelektronika, szoftver és digitális továbbítás. Az egyes releváns szektorokon belül alkalmazva, ezek a technológiák már bizonyították nagyobb hatékonyságukat, rugalmasságukat és gazdaságosságukat, és bemutatták, hogy hogyan fokozhatják segíthetik elő az innovációt. Napjainkban a számítógépes technológia kulcsszerepet játszik a tartalom kialakításban és az elkészítésben a mozi és a műsorszórás világában egyaránt. Az 14

TAKÁCS ZOLTÁN


audiovizuális anyag készítésének, leadásának és felhasználásának módjai fejlődésben vannak. Az MPEG szabványcsalád {Motion Picture Experts Group. A szabványcsalád az MPEG-1-tõl az MPEG-4-ig tart, amelyek körében az MPEG-2 a legáltalánosabban alkalmazott (stúdió-minõségû televíziós és több CD-minõségû audio csatornák)}. az alapvető építőelem a mozgóképek digitális kódolása számára. Ha egyszer ebben a formában kódolásra kerültek, a képeket ugyanolyan módon lehet módosítani, manipulálni vagy továbbítani, mint a többi digitális információt. Az ilyen információkat kezelő rendszerek és hálózatok természetesen indifferensek a forrásanyag jellege tekintetében, legyen az kép, hang vagy szöveg. Ily módon a digitális forráskódolás a technológiai konvergencia alapját képezi. A digitális közvetítés a műsorszóró hálózatokon vagy a földi vezetékes vagy vezeték nélküli infrastruktúrákon valósítható meg. Ha műsorszóró hálózatokra alkalmazzák, akkor a digitalizáció legjelentősebb hatása a kapacitás azonnali bővülése, ténylegesen megszüntetve a szektor növekedését a kezdetektől fogva korlátozó szűkösséget. A digitalizáció az IT és telekommunikációs szektorban robbanásszerű változást hozott magával. Ezt a változást a digitális forradalom kifejezéssel illethetjük. A digitális forradalom kifejezés azt a közelmúltban lezajlott folyamatot hivatott leírni, amelynek során a digitális eszközök, mint például a személyi számítógépek és a telekommunikációs eszközök (pl. mobiltelefonok) ára jelentős mértékben csökkent, és ennek következtében ezen eszközöknek egy nagyon gyors elterjedését figyelhettük meg. A technológia áttörések a történelem során nagyon sokszor forradalmasították a kommunikációt és az információ terjesztését. 1875-ben például, a telefon feltalálásával az információtovábbítás távolságból adódó nehézségeinek áthidalására kapott lehetőséget az emberiség. 1910 és 1920 között az első rádióadók kezdtek el hangot sugározni. 1940-re aztán a televízió megjelenésével már hangot és képet is lehetett sugározni nagyszámú közönségnek. 1943-ban készült el a világ első elektronikus számítógépe. Azonban csak a mikroprocesszor hetvenes évekbeli feltalálásával vált a nagy tömegek számára elérhetővé a számítógép. A kilencvenes években aztán az Internet az egyetemek és kutató intézetek zárt világából a vállalatokhoz és a háztartásokba is eljutott.

15

TAKÁCS ZOLTÁN


A fent említett technológiák mindegyike információk tárolásával és továbbításával foglalkozik. Azonban a számítógépes technológia esetén nagy különbség, hogy ez már digitális alapon működik. A digitális technológia mindent bináris értékekre kódol át, azaz nullákra és egyesekre. Ezek a digitális jelek képezik ma már szinte minden modern eszköz univerzális nyelvét. Egy analógiával élve, a digitális világ egy olyanfajta világ, amely egy nyelv alatt egyesül, és ahol különböző kontinenseken élő emberek osztják meg egymással ötleteiket, és dolgoznak együtt, hogy aztán végül egy közös produkció, eredmény jöjjön létre. Az információ egyre mélyrehatóbb és pontosabb lesz, és egy olyan közönséghez továbbítódik, amely pontosan meg is érti, miről is van szó. A felhasználók az információt szabadon újra igénybe vehetik saját céljaikra, saját ötleteiket hozzátehetik. Ennek eredménye a fejlődés. Ha az eddig leírtakat technikai szintre emeljük, láthatjuk, hogy a számítógépek, különböző elektronikus eszközök kapcsolódnak össze, és gyakorlatilag egy egységként funkcionálnak. Már ma is láthatunk olyan telefonokat, amelyek számítógépekkel cserélnek információkat, vagy említhetnénk a számítógépeket is, amelyek tömörített zeneszámokat vagy élő audio stream-et, azaz zenei adatfolyamot játszanak le. A számítógépek segítségével filmeket is lejátszhatunk. A jövő modern otthonaiban pedig már a világítást és a légkondicionálást is számítógépek segítségével fogják irányítani a lakók. Ezek a példák azonban a digitális világnak csak egy kis szeletét képezik.

2.5 A konvergencia másik hajtóereje, az Internet Az Internet a hálózatok hálózata. Számítógépek közötti kapcsolatok olyan hálózata, amely lehetővé teszi az adatok, hírek és vélemények cseréjét. Amellett, hogy egy kommunikációs médium, az Internet az üzletvitel, a kormányzati szolgáltatások és az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning) platformjává is vált. Az Internet legjobban olyan hálózatok hálózataként írható le, amelyek nyílt alapon vannak összekapcsolva az Internet Protocol alkalmazásával, és általában a távközlési operátoroktól bérelt továbbítási kapcsolatokon fut. Az elmúlt évtized alatt igen gyorsan fejlődött ki a főként elméleti és állami támogatottságú hálózatból, amelynek gerinckapacitása 56kbit/s volt 1986-ban, 45Mbit/s 1993-ban és 155Mbit/s 1996-ban. Az Internet infrastruktúra ezen hatalmas kapacitásbeli változása az Internetet használó személyek számának jelentős növekedésére, valamint a számára kifejlesztett alkalmazásokra reagált. Az Internet tehát az egyik leggyorsabban növekvő médium. Mindösszesen négy év alatt az Internetet használók száma elérte az 50 milliót. 16

TAKÁCS ZOLTÁN


Összehasonlításképpen a rádiónak 38, a televíziónak 13, a személyi számítógépnek pedig 16 évre volt szüksége, hogy ugyanezt a számot elérje. Azonban robbanásszerű növekedése ellenére is, az Internet globális penetrációja a legfrissebb, 2007-es adatok szerint is csak 17%-os. Az Internet alapját képező szisztéma, az Internet Protocol (IP) képes a multimédia szolgáltatás valamennyi elemének (szöveg, kép, videó és hang) továbbítására. Az IP felhasználásra kerül az Intranet termékekben is, infrastruktúrát biztosítva a multimédiaalkalmazások számára a cégen vagy más zárt felhasználói csoporton belül. Az Internet – többek között – a társadalmi kommunikáció olyan új médiuma, amely minden korábbi eszköznél több résztvevő számára teszi lehetővé a nyilvánosság előtti megjelenést, és minden eddiginél nagyobb, az egész világra kiterjedő nyilvánosságot teremt. A tömegkommunikáció egyoldalú üzenetei helyébe a közösséget érintő és érdeklő kérdések valódi megvitatása lép. Az Internet a konvergencia szimbolikus és - a digitalizáció után - második hajtóereje

egyaránt.

Eszköz

arra,

hogy

a

felhasználók

számára

meglévő

szolgáltatásokat (elektronikus posta, videó, hanganyag, hang-telefon, például) és teljesen új szolgáltatásokat (pl. World Wide Web) egyaránt továbbítsanak. Gyors ütemben fejlődött ki egy kormányzati/elméleti hálózatból erőteljes kommunikációs és kereskedési platformmá. Precedens nélküli növekedési rátájával (felhasználói száma minden évben megkétszereződik) az Internet számos gazdasági szektort kezdett befolyásolni, a gyorsan növekvő elektronikus kereskedés kialakulásával. Az Internet és a World Wide Web kifejezéseket gyakran összekeverik, noha nem egymás szinonimái. Az Internet rézkábelekkel, optikai kábelekkel összekapcsolt számítógépes hálózatok „gyűjteménye”, míg a World Wide Web, röviden a Web hyperlinkek és URL-ek által összekapcsolt dokumentumok gyűjteményét jelenti. A World Wide Webet az Interneten keresztül lehet elérni, azaz a Web az Internetnek csak egy szolgáltatását jelenti, csakúgy, mint az e-mail, a fájlmegosztás, és egyéb más szolgáltatások. Az Interneten mára egy olyan számítógépes hálózattá vált, amely a kereskedés tradicionális módszereit leváltó új metódusoknak biztosít platformot. Az Internet az alapvető távközlési üzletág alternatív eszközeit is biztosítja (még akkor is, ha a két 17

TAKÁCS ZOLTÁN


szolgáltatás között még minőségi különbségek vannak) az Internet-telefonon keresztül úgy, hogy bizonyos esetekben egyik félnek sem kell számítógéppel rendelkeznie. Az Internet a műsorszóró szolgáltatások jelentős platformja is. Az Internet, mint platform, azonban máshogyan fejlődött, mint a tradicionális műsorszórás és távközlés. Az Internet alapvetően a felhasználó által irányított, a felhasználók által tulajdonolt berendezésekkel (az irányítók inkább központi, mint periférikus hálózati funkciókat látnak el) és maguk a felhasználók generálják továbbra is a tartalom jelentős részét. Médium Kommunikáció típusa

Klasszikus média Tömegkommunikáció

Kommunikáció iránya

Egyoldalú kommunikációs irány Kevés interakciós lehetőség: A közönség reakcióinak összegyűjtése időben és térben eltolt lekérdezési eljárások által. A felhasználó inkább passzív. A szelekció a médiavállalatok által történik. Az elérhetőség nem folyamatos, televízió és rádió esetében rendszerint egyszeri rendelkezésre állás Kevés technikai feltétel

Interaktivitás

Felhasználói viselkedés

Elérhetőség

Felhasználás technikai feltételei Kínálat

Viszonylag általánosító kínálat, kivétel ez alól a tematikus csatornák

Internet Egyéni és tömegkommunikáció egyidejűleg Többoldalú kommunikáció Magas interakciós fok közvetlen lekérdezési eljárások által. Ezáltal nagy közönség- és felhasználói közelség. A közönség aktív keresése, és ezáltal a szelekció is a felhasználó által történik Folyamatos elérhetőség

Technikai feltételek, ismeretek és képességek viszonylag nagy igénye Az online-kínálat önmagában nagyon specializált

Forrás: (Beyer: 2003) Sokan az Internet decentralizált jellegét tekintik a siker egyetlen okának, amely tanulságul szolgálhat a konvergáló környezet számára. Az az Internet konvergenciát jelző tulajdonsága, hogy egyidőben funkcionál közegként a publikálás és a kommunikáció számára. A tradicionális médiával szemben, az Internet egyidőben 18

TAKÁCS ZOLTÁN


támogat számos - jellegüket tekintve tranzakciós és műsorszóró - módot: egy-egyhez, egy-sokhoz, sok-sokhoz. Az Internet-felhasználó cserélgetve "mondhat" vagy "hallgathat" valamit, nyilvános kommunikációkba (amelyek tartalma - legalább is a műsorszórás esetében - tradicionálisan szabályozott) szőhet bele magánjellegű kommunikációkat (tradicionálisan nem szabályozott). Ez az állandó elmozdulás a publikálástól a magánjellegű kommunikációs módok irányába - amelyek mindegyikét igen eltérően szabályozzák - az Internet szabályozás egyik fő kihívásának minősül. A kiugró technológiai fejlemények e rövid áttekintése nem kimerítő, mindössze illusztrálni próbáltam a technológiának, mint a változás motorjának a szerepét. A technológia állandó fejlődésben van; az innovatív szolgáltatásokra való alkalmazása és az e szolgáltatások piacra dobása még drámaibb változást ígér a jövőben.

19

TAKÁCS ZOLTÁN


III. A médiakonvergencia hatásai, az elektronikus média átalakulása

3.1 A multimédia megjelenése A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely a hagyományostól eltérően többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), hogy a felhasználókat tájékoztassa vagy szórakoztassa. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média. Az Internetnek a sok-sok típusú kapcsolatok korlátlan lehetőségét megteremtő kommunikációs forradalma megszüntette a korábban tapasztalható kötöttségeket. A személyes és a tömegkommunikációt elválasztó, éles határok feloldódása a hagyományosan elkülönült technológiai és intézményi szerkezet átalakulásával társul. Előrejelzések szerint néhány éven belül a fejlett országok népességének fele, gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság rendelkezni fog mobiltelefonnal. A harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok (UMTS - Universal Mobile Telecommunications Systems) lehetővé teszik, hogy használóik szörföljenek az Interneten, elektronikus leveleket küldjenek nagy memóriaigényű csatolt fájlokkal, videóklipeket nézzenek, és multimédiás tárgyalásokat folytassanak. Ezek a rendszerek 2Mbit/s sebességgel dolgoznak, ami mintegy negyvenszerese a korábban elterjedt, az Internethez való hozzáférést biztosító modemekének. A multimédia különböző médiumok közös formában való megjelenése, szövegből, képből, hangból, videóból, animációból álló média-mix, amely egymást kiegészítve jelenik meg, hyperhivatkozásokkal elérhető rendszerbe integrált egységes látvány- és hallásvilágot nyújt. A multimédia, mint új (non-lineáris) médium, a kilencvenes évek elejétől érhető el szélesebb felhasználói körben. A digitális adathordozók egy fajtája, amely a digitalizált formában tárolt szövegek, hangok, álló- és mozgóképek integrált és interaktív felhasználására épül.

3.2 A kommunikáció átalakulása

A kommunikáció az emberi társas érintkezés alapja. Egy közösség kultúrájának átörökítő eszköze, információk egyik pontból (közlő) egy másik pontba (befogadó) való 20

TAKÁCS ZOLTÁN


juttatása. Az emberi kommunikáció lehet egy- vagy többirányú, tehát nem feltétlenül jelent információcserét is, de mindig tartalmaz valamilyen közleményt, amely az üzenet kódolt formája. Ez a jelhalmaz különböző csatornákon keresztül eljuttatva a végpontban dekódolódik, és ezáltal értelmes jelentéstartalommal bír. Jelen esetben a közvetett tömegkommunikációt szeretném kiemelni, amely ellentétben a közvetlen kommunikációval, hagyományosan egyirányú. Legalábbis korábban egyirányú volt. A tömegkommunikációt többen olyan folyamatként definiálták, amely során az információ valamely technikai eszköz révén jut el a közlőtől a befogadóhoz. A befogadó rendszerint egy nagyobb tömeg, a nagyközönség. Manapság a tömegkommunikációs eszközök e fent említett jellegzetessége egyre inkább átalakul az internetes technológiák fejlődésével. A passzív fogyasztást egyre inkább kiszorítja az interakcióra lehetőséget adó médium előretörése, és lehetőségeinek mind szélesebb körű kihasználása. Az Interneten zajló nyilvános kommunikációnak nem feltétele a periodicitás, az egyoldalúság (az üzenet azonossága) és az egyidejűség. (Polyák, 2001)

3.3 Internetes tömegkommunikáció

Az Internet olyan médium, amely egyaránt alkalmas interperszonális és tömegkommunikációra is. Egy teljesen újfajta, korábban nem létező médium. Newhagen és Rafaeli (1995) szerint az Interneten történő kommunikáció minőségét öt szempont határozza meg: - az Internet multimédiás volta (szöveg, hang, képek, animációk, videó) - a hypertext-elv a szövegben (a korábban megszokott, szerző által

meghatározott lineáris szövegek helyett) - csomagkapcsolás (az Interneten keresve mindig mintegy csomagban kapjuk

az információkat, az oda vezető útvonalat pedig figyelmen kívül hagyhatjuk) - a kommunikáció lehet szinkronikus és nem valós idejű - interaktivitás

Perrone (1997) már kevésbé látja pozitívan az Internet használatát. „ Az internetes szörfölés nagy részben még mindig passzív fogyasztói tevékenység… A felhasználók ki 21

TAKÁCS ZOLTÁN


vannak téve a túlterhelésnek, miszerint a weboldalról weboldalra való ugrások addig folytatódnak, amíg az alany el nem felejti tulajdonképpen mit is keresett először, és csupán arra reagál, ami azonnali reakciót idéz elő.” Aki már keresett valaha is valamit az Interneten, annak valószínűleg ismerős lehet ez a szituáció. Elkerülése a legtöbb esetben nem is lehetséges. Csak remélni tudjuk, hogy a keresőmotorok továbbfejlődésével ezt a problémát majd ki lehet küszöbölni. Az Internet egy decentralizált kommunikáció eszköz. Semmilyen személy, csoport, vagy nemzet nem gyakorol ellenőrzést felette. A nemzeti határok nem szabnak neki gátat. Globális, bárki közzé tehet rajta bármit, bárki lehet olvasó és szerző egyaránt. Mindemellett mindenki szabadon gyűjtheti is az információkat. Az, hogy az Internet milyen fejlődési irányt vesz, ma még nem teljesen világos. Az egyik út, ami megvalósulhat, hogy az Internet egyesíti a ma ismert médiumokat. Mindaz, ami megtalálható az újságokban, valamint az audio, a vizuális, valamint az audiovizuális tartalmak a jövőben az Internethez kapcsolódva lesznek digitális formában elérhetőek. Ennek a folyamatnak már ma is tanúi lehetünk. Gondoljunk csak az újságokra, amelyek on-line formában is megjelennek, vagy akár a hálózati televíziózásra, tévézésre. A huszadik század végén, a World Wide Web megjelenése jelentette annak a korszaknak az eljövetelét, amikor mindenkinek lehetősége nyílt arra, hogy a nagyközönség felé közvetítsen információkat. Most először a média története során, bárki, akinek van egy weboldala, elérheti a közönséget, akár globális szinten is. Noha nagy mennyiségű információt, képet, és véleményeket (egy szóval tartalmat) tettek elérhetővé, nagyon gyakran nehéz feladat megítélni ezen információk hitelességét és megbízhatóságát. Az Internet megjelenése azt is lehetővé tette, hogy jelentős események, világszenzációk híre körbejárja a világot mindössze néhány perc leforgása alatt. Az azonnali, decentralizált kommunikáció e gyors növekedéséről sokan úgy vélik, hogy megváltoztatja a tömegkommunikációt, és annak kapcsolatát a társadalomhoz.

3.4 Az interaktivitás elterjedése a tömegkommunikációban Az interaktív média kifejezés olyan tömegkommunikációs formára utal, amely a befogadó aktív részvételét teszi lehetővé a kommunikációs folyamatban. A 22

TAKÁCS ZOLTÁN

kifejezést


elsősorban

a

digitális

médiára

alkalmazzák,

noha

néhány

más

tömegkommunikációs eszközt is nevezhetünk interaktívnak, azokat mégsem sorolhatjuk az interaktív média ernyője alá. Az Internet megjelenésével rohamosan megnőtt az interakció lehetősége, áthidalva akár hatalmas távolságokat is. Az Internet megjelenése előtt az egyéni kommunikáció kizárólagos sajátossága volt a résztvevők közötti szerepcsere lehetősége, azaz a közlő és befogadó szerepének felcserélése. Manapság azonban már a hálózaton folytatott nyilvános kommunikációnak is sajátja az interaktivitás. Ezáltal átalakul a nyilvános kommunikáció szereplőinek viszonya. Míg a hagyományos tömegkommunikációs folyamat során a közlő szinte mindig egyoldalúan határozza meg a tartalmat, a befogadókat ezzel a passzív közönség szerepébe kényszerítve, addig a hálózati nyilvános kommunikáció ezt a megszokott folyamatot felborítja. „Az interaktivitás a szereplők aktív részvételével zajló kétirányú kommunikációt, folyamatos visszacsatolást jelent. Az Internet átjárhatóvá teszi az egyéni és a nyilvános kommunikáció határait, ezzel korlátlan számú résztvevőnek teszi lehetővé tetszőleges tartalmak interaktív kicserélését.” (Polyák, 2001) Milyen messzire nyúlhatunk vissza a média interaktivitásának vizsgálata során? Valószínűleg az első, olvasói igényeknek megfelelő médiatermék-készítés kezdetleges formái a XIX. századi folytatásos kalandregények voltak. Ezek esetében olvasói levelekkel lehetett befolyásolni az újságokban közölt történetek menetét. Az igazi interaktivitás az első elektronikus médium, a rádió megjelenésével kezdődött. A rádió egy idő után már lehetőséget biztosított a hallgatónak, hogy elmondja véleményét telefonvonalon keresztül, ezáltal a műsor aktív részesévé válva. Ez a gyakorlat a mai napig fontos eleme egy rádióállomás napi működésének, biztosítva ezáltal, hogy többpólusú és érdekesebb legyen a kommunikáció. A televízió robbanásszerű megjelenésével aztán újabb lehetőségek nyíltak az interakcióra. Már a televízió hőskorában, az 1950-es években, az amerikai CBS tévétársaság egy játékra hívta fel a gyerekközönség figyelmét. A Winky Dink and You című rajzfilmsorozatban a gyerekeknek egy speciális filctoll segítségével a képernyőre kellett rajzolniuk, hogy a főhős, Winky Dink merre jusson ki az elé állított csapdákból.

23

TAKÁCS ZOLTÁN


Később, a hetvenes évek közepén kísérletek kezdődtek az interaktív televízióval kapcsolatban, élen Amerikával és néhány távol-keleti országgal. Akkoriban kezdtek elterjedni a közönségszavazások, többek között már Európában is. Ezek kezdetleges formája a hazánkban is ismert és alkalmazott „villanykapcsolós módszer” volt, amikor valamelyik közmű bekapcsolásával lehetett szavazni egy adott műsorszámra; az a műsorszám nyert, amelyiknél a szolgáltató a legnagyobb kilengést mérte. Ennek a műfajnak modernebb változata a telefonos szavazás, ami ma már a mobilkommunikáció adta lehetőségnek köszönhetően elsősorban SMS-en keresztül zajlik le. A nyolcvanas években jelentek meg az „Ön dönt!” típusú tévéműsorok. Ezeknél a cselekmény egy adott pontján a néző szavazatával eldönthette, hogy milyen irányban haladjon tovább a történet. Ehhez több alternatív folytatási lehetőséget kellett leforgatni, amely meglehetősen költségessé tette a produkciót, és nem hozta meg a kívánt sikert. Hasonló lehetőséggel találkozhatunk manapság egyes DVD lemezek esetében, amelyeken esetlegesen alternatív befejezéseket, illetve kimaradt jeleneteket tesznek közzé az alkotók. Ez természetesen az igazi interaktivitásnak csak illúziója, hiszen itt előre megadott, korlátozott lehetőségek közül vagyunk képesek választani; a valós idejű interaktív műsorszerkesztésre még egy kicsit várnunk kell. Időközben a nyomtatott kultúra is haladt a korral, nem maradt el teljesen az elektronikus média mögött, sőt a könyvek piacán is megjelentek olyan műfajok, amelyek megadták az olvasóközönségnek az interaktivitás lehetőségét. Ilyen lehetőséget kínáltak a nyolcvanas, kilencvenes évek népszerű kalandjáték könyvei, amelyek egyegy cselekményszál végén alternatívákat kínáltak fel a történet folytatására. Ezek a történetek elsősorban fantázia szülte világokban játszódtak, és főként a valós világból a virtuális világokba „menekülő” fiatalok körében volt sikerük. Aztán később ez a generáció fogadta hatalmas lelkesedéssel a számítógépek és az első interaktív játékok megjelenését is. A hatalmas iparággá fejlődött animált szórakoztató programok szolgáltatásai emberek millióit csábítják ma is más világokba, ahol a történetek hősei maguk a felhasználók lehetnek. A legtöbb játékban egy központi karakter bőrébe bújva hozhatunk döntéseket a játék kimenetelével kapcsolatban.

24

TAKÁCS ZOLTÁN


A számítástechnika előmozdította az oktatást és a kultúra átörökítését is, valamint az írásbeliség

megújulásának

kifejlesztésével

az

lehetőségét

információ

is

magában

tárolásának

hordozta.

A

CD-ROM

és

visszakeresésének egy olyan módja alakult ki és terjedt el a már korábban említett multimédiás adathordozók segítségével,

amely

egy

környezetben

élvezhető

eredményezett.

Noha

a

könnyű tanulási multimédia

és

tetszetős folyamatot

által

kínált

információbőség és a médium struktúrája következtében nagyobb önállóságot biztosít a felhasználóknak, mint a korábbi médiumok, a kilencvenes évektől fokozatosan tért hódító Internettel nem vehette fel a versenyt interaktivitás terén. Az Internet mára ugyanis már nagy részben felhasználói kontroll alatt van, azaz bárki készíthet magának honlapot, akár minimális számítástechnikai tudással is, különböző honlapvarázsló programok segítségével. Hétköznapi embereknek lehetősége van, hogy saját, naplóhoz hasonló oldalaikon, az úgynevezett blogokon publikáljanak, vagy akár saját rádió- vagy televízióállomást is indíthatnak. (Persze ez utóbbihoz már jelentősebb igyekezet, valamint technikai háttér, azaz pénz szükséges.) Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy az Internet térhódításával erősen kétes minőségű anyagok is napvilágot láthatnak. Ezek egyáltalán nem az Internet sajátos veszélyei, hanem régen velünk élő félelmek, amelyek a világhálón is megjelennek (Pintér, 2000). Először is felmerül a megbízhatóság kérdése, azaz nem tudjuk biztosan, hogy ki a kommunikációs csatorna másik oldalán, nem biztos, hogy megbízhatunk benne. Kételyeink merülhetnek fel a világhálóról megszerzett információk hitelességével kapcsolatban is; mennyire felelnek meg a valóságnak. A számítógép rabjai a bizonyos esetekben valós kapcsolataikat fokozatosan leépítik, ezzel elidegenítve magukat a társadalom többi részétől. Az Interneten az ember elveszti az identitását is, hiszen ott bárki kiadhatja magát akárkinek, az igazi én elhomályosul. Aztán ott van a számítógépes játékok problematikája, amelyek egyesek szerint agressziót szülnek, és erőszakossá teszik a játékosokat. A világhálón megjelennek a szélsőségek is, beleértve a pornográfiát és pedofíliát is. Végül, de nem utolsó sorban az Internet egy hatalmas információs óceánt képez, nem tudunk eligazodni az ott fellelhető rengeteg információ között, belefulladunk az adatszmogba. Egy bizonyos szellemi 25

TAKÁCS ZOLTÁN


színvonal szükségeltetik ahhoz, hogy eligazodjunk az információs szupersztráda útvesztőiben, és hogy képesek legyünk élni az ölünkbe hullott új lehetőségekkel. A kezdetben szövegalapú világháló fokozatosan kezdte magába olvasztani a hagyományos médiumokat, és ma már mindegyiknek kínál egy digitális alternatívát. Kezdve az újságírással, ahol ma már a cikkek akár multimédiás eszközökkel is kiegészülhetnek (interactive featurette1), hogy felvehessék a versenyt a televízióval illetve a rádióval. De igazi rivalizálásról még nincs szó, hiszen mindegyik médium szolgálhat olyan tulajdonsággal, amivel a hozzá tartozó alternatív médium nem. A televízióra azonban tényleges veszély leselkedik, hiszen az Internet segítségével már akár teljes televíziós műsorokat, sőt egyes televíziós csatornák élő műsorát is elérhetjük a segítségével, valamint az Internet esetében megvan az azonnali interakció lehetősége is. Az Internet esetében az interaktivitás jelentheti egy bizonyos tartalom önkéntes és tetszőleges időben való lekérését, azonban jelentheti az adott tartalomnak a szereplők általi

aktív

kialakítását,

azaz

a

tényleges

párbeszédet

is.

Az

egyirányú

tömegkommunikációs folyamatban a közlő végzi a tartalom kizárólagos kialakítását és szelekcióját. Az interaktív kommunikációban a tartalmak szelekciója és sokszor azok kialakítása is felhasználói szintre kerül. A hagyományos média képes a nyilvános véleményképzést is befolyásolni a megszerkesztett tartalmak által. Ezzel szemben az interaktivitásnak köszönhetően olyan nyilvános tér jöhet létre, amelyben minden korábbinál több vélemény jelenhet meg és ütközhet. Az internetes tartalomszolgáltatásnak – a Tim O’Rielly által Web 2.0-ként aposztofált fejlődési iránynak – egyik legfontosabb jellemzője, hogy a tartalmakat a befogadó hozza létre. Ez azt jelenti, hogy a webalapú szolgáltatások második generációjának köszönhetően olyan új felületek jelennek meg, (elsősorban a blogok, wikik, stb.), amelyek feltöltése és frissítése annyira egyszerű, hogy az Internethasználók minden előzetes képzettség nélkül képesek üzeneteiket, információikat megjeleníteni. A fogalom hallatán valószínűleg az Internet vagy a World Wide Web továbbfejlesztésére gondolhatnánk, azonban itt nem erről van szó, hanem a fent említett szabványok használatában bekövetkezett változásokról. (Sok szakértő azonban nem is tartja értelmesnek a Web 2.0 kifejezést, hiszen a technológia alapelemei már a WWW

1

Olyan on-line újságcikk, ami a televíziós riportok tulajdonságaival is rendelkezik (képi, hangzóanyag hozzácsatolása), és hypertext alapon működik.

26

TAKÁCS ZOLTÁN


létrejötte óta rendelkezésre álltak, egyszerűen csak nem használták ilyen módon a meglévő technológiákat). A User-generated content (UGC – felhasználó által létrehozott tartalom) kifejezés az olyan médiatartalmakra utal, amelyeket maga a végfelhasználó hozott létre. A kifejezést 2005 tájékán kezdték el használni először az internetes újságírás körében mozgó szakemberek. A médiatartalmak létrehozásának egy olyan expanzióját tükrözi a kifejezés, amely ma már – az elérhető és megfizethető új technológiák révén – a nagyközönség számára is elérhetővé vált. UGC-nek tekinthetők a digitális videók, a blogok, a podcastok, a mobiltelefonos fényképezés valamint az úgynevezett wikipédiák. A felhasználók által létrehozott tartalmak elkészítésének egyik fontos előfeltétele volt ezen felül az ingyenes, nyílt forráskodú szoftverek megjelenése is.

3.5 A médiapiac strukturális változásai Nicholas Negroponte, az információs forradalom egyik legismertebb szaktekintélye már a kilencvenes években határozottan állította, hogy paradigmaváltás fog bekövetkezni a médiaiparban. "Ma a média közgazdasági modellje szinte kizárólag azon alapul, hogy az információt és a szórakoztatást úgymond rátukmálják az emberekre. A holnap modelljére - legalább ennyire vagy méginkább - az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ: belép egy hálózatba és kivesz valamit, mint ma egy könyvtárban vagy egy videotékában. Teheti ezt akár személyesen, akár úgy, hogy az ô nevében egy megbízott választja ki a kívánt tartalmat." (Negroponte 1995: 170). A digitalizáció következtében a jövőben a médiumok mindegyike bitekből fog állni, tehát minden médium ugyanazon technikai alapokra fog épülni. Ennek következtében az egyes médiumok között most még látható határok elmosódnak, a most még különálló, határozottan

megkülönböztethető

médiumok

összeolvadnak,

összehajlanak,

konvergálódnak, és egy egységes médiumot hoznak létre. Lehetővé válik az, hogy saját választásunknak megfelelő információhoz jussunk majd hozzá, és ne azt kényszerüljünk nézni, hallgatni, olvasni, amit ma még például az egyes társaságok a fogyasztókra, azaz ránk „tukmálnak”. (Gálik, 1999)

3.5.1 Az elektronikus média értékláncának megváltozása

A médiavállalatok is értéket hoznak létre. Ez az értékteremtés a forgalomnak az a része, amelyet a vállalkozás vitelében érintettek (dolgozók, befektetők, állam) között 27

TAKÁCS ZOLTÁN


elosztanak, vagy a vállalkozásba újra befektetnek. Az értékteremtési folyamat részeit egy értékláncban tudjuk összefoglalni. Az értéklánc egy durván strukturált képet nyújt az értékteremtés egyes állomásiról. A klasszikus, korábban fennálló médiapiac esetében az értékláncolat a következőképpen nézett ki. Közvetítő

Tartalom létrehozása

- Televíziós csatornák - Rádióadók - Műsorterjesztők - Lineáris hálózatok

- Filmstúdió - Tévéstúdió - Rádióstúdió

A

médiapiaci

Terjesztés módja

Végfelhasználói eszköz

- Kábel - Földi sugárzás - Műholdas sugárzás

- Televízió - Rádiókészülék

értéklánc

első

állomása

a

médiatartalmak

létrehozása.

Médiatartalomnak hagyományos értelemben a televízió- illetve rádióműsorokat, filmeket tekinthetjük. Ilyen értelemben az elektronikus médiapiacon a médiatartalom létrehozása a forgatókönyv megírását, rendezést, filmfelvételt, hangfelvételt, vágást, sokszorosítást foglalta magában. Az értéklánc második állomásán a közvetítő áll. Közvetítő alatt a hagyományos médiumok esetében mindenekelőtt a televíziós valamint rádiócsatornákat, televízió- és rádióműsor-szórást, illetve –szétosztást értjük. Ez a közvetítő csatorna a hagyományos médiumok esetében egyirányú volt, nem volt lehetőség visszacsatolásra, tehát itt mindenképpen egyoldalú tömegkommunikációról beszélünk. A közvetítő csatorna gondoskodik a már létrehozott médiatartalom fogyasztóhoz, végfelhasználóhoz való eljuttatásáról. 28

TAKÁCS ZOLTÁN


A terjesztés technológiailag többféle módon valósulhat meg. Beszélhetünk földfelszíni televízió- és rádió-műsorszórásról, illetve -szétosztásról, valamint a műholdas műsorszórásról és –szétosztásról. A fent említett műsorszórási módozatok mindegyikének

jellemzője,

hogy

vezeték

nélkül,

elektromágneses

hullámok

segítségével továbbítja az információkat. Van azonban egy olyan technológia is, amely vezetéket használ fel a jelek továbbítására, ez a kábeles műsorszórás. A média-értéklánc utolsó állomásán a végfelhasználói eszköz áll. Ez mint már korábban

említettem,

a

hagyományos

médiumok

esetében

mindig

egy

szolgáltatásspecifikus eszköz, amelyre mindenképpen szükségünk van, hogy az adott szolgáltatás igénybevételére, fogadására képesek legyünk. Ez ebben az esetben televízió- illetve rádiókészüléket jelenthet. A digitalizáció, valamint az annak következtében kibontakozó médiakonvergencia jelensége egyre inkább átalakítja a fent kifejtett értéklánc szerkezetét. Az értéklánc egyes állomásain új elemek, új szereplők jelennek meg, új szolgáltatások terjednek el, a jelek közvetítésének új módjai jelennek meg. A digitalizáció megjelenésével a fent bemutatott értéklánc megváltozását tapasztalhatjuk, ennek megfelelően az értéklánc a következőképpen fest: Tartalom létrehozása

Közvetítő Igény szerinti (On demand) szolgáltatások Weboldalak Portálok, keresőmotorok Videómegosztó oldalak Digitális televízió, rádió

Blogírók Podcaster Videómegosztók

Terjesztés módja

Végfelhasználói eszköz

Szélessávú Internet Wireless / Vezeték nélküli kapcsolat IPTV – Internet Protocol alapú televíziózás Digitális földfelszíni, műholdas, kábeles sugárzás VoIP

Számítógép Hordozható eszközök Digitális televíziókészülékek Set-top-box

29

TAKÁCS ZOLTÁN


Mint azt feljebb már korábban kifejtettem, az Internet megjelenésével a tömegkommunikáció folyamata átalakul. A korábban szinte teljesen egyirányú folyamat a hálózati kommunikációnak köszönhetően most már kétirányúvá válhat, a befogadó is képes az információközlésre, sőt akár saját maga is létrehozhatja a médiatartalmat, felborítva a közlő eddigi információközlési privilégiumát. A tartalmak létrehozására ma már az átlagos számítógép-használónak is lehetősége van, hiszen ma már szinte mindenfajta eszköz rendelkezésünkre áll az információ digitális formában való rögzítésére, az információ feldolgozására, továbbítására. Az információ számos formában testesülhet meg. Lehet egy úgynevezett blog (weblog, azaz internetes napló), amelynek szerzője saját véleményét, gondolatait osztja meg internetes oldala látogatóival, általában biztosítva a hozzászólás, az úgynevezett kommentezés lehetőségét is, vagyis az adott blogot elolvasó saját véleményét is közzé teheti az oldalon. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet egyszerűen egy Interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak); ennek megfelelően a webnaplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed. A Podcasting lehetővé teszi hanganyagok közzétételét az Interneten, úgy, hogy a felhasználók feliratkozhatnak az adott anyag újdonságait tartalmazó feedre (általában mp3 állományok). 2004 vége körül vált egyre népszerűbbé a technológia, főként a hordozható zenelejátszók egyre szélesebb körű elterjedése által. A podcasting online tartalmak terjesztésének egy újszerű formája a feliratkozásos modell miatt, amely egy feed (RSS vagy Atom) segítségével tájékoztatja a felhasználót az új állományról. A podcasting lehetővé teszi szinte bárkinek, hogy otthon előállított "rádióműsorát" kényelmesen elérhetővé tegye a világhálón bárki számára, így széles rétegeknek elérhetővé téve a rádiózás ezen új módját. Bizonyos programok még arra is képesek, hogy az így letöltött állományokat felmásolják és szinkronizálják a felhasználó hordozható zenelejátszójával. Ugyanezen technológia képes videók kezelésére is és 2005-re már jónéhány program is képes lett videók kezelésére. A "Podcasting" szó az "iPod" és "broadcasting" szó összeolvadásából keletkezett. A kifejezés félrevezető lehet, mert a podcasting technológia használatának nem feltétele egy iPod vagy bármilyen hordozható zenelejátszó. 30

TAKÁCS ZOLTÁN


Tartalom létrehozói lehetnek még az úgynevezett videómegosztó site-okon videókat közzétevő felhasználók. Az oldal felhasználói számára adott a videók feltöltésének, megtekintésének és megosztásának lehetősége. A videókat osztályozni lehet, és az osztályozásokból kapott átlagot valamint a videók megtekintésének számát közzéteszik. Az ilyen videómegosztó oldalak egyik legismertebb példája a YouTube oldal. Az amerikai Harris Interactive felmérése szerint az amerikai "online felnőttek" 42%-a válaszolta azt, hogy már látott YouTube-videót és a YouTube rendszeres látogatóinak a 32%-a felelte azt, hogy a YouTube-ozás eredményeképpen kevesebb tévét néz. Az értéklánc következő láncszemében is jelentős változások zajlanak a konvergencia következtében. Lehetővé válik az úgynevezett On demand, azaz igény szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ezek olyan szolgáltatások, amelyek a fogyasztó, felhasználó egy adott igényét azonnal elégíti ki. A felhasználónak lehetősége van az általa kiválasztott médiatartalom azonnali megtekintésére. Az Internet térhódítása következtében manapság már a weboldalak is fontos közvetítői szerepet töltenek be az úgynevezett portálokkal, valamint az Interneten való keresést lehetővé tevő keresőmotorokkal együtt. A digitalizáció pedig a televíziós, rádiós műsorszórásra is kihatással van, digitális televíziós és rádiós csatornák indulása van folyamatban. A terjesztés módjában is jelentékeny változások álltak be. Ma már szélessávú, aDSL vagy kábeles kapcsolaton keresztül is történhet az információk terjesztése. Emellett lehetőség van vezetékek nélkül, rádiójelek segítségével is adatok továbbítására digitális formában. Ezenkívül az úgynevezett IPTV (Internet Protocol Television), valamint VoIp (Voice Over Internet Protocol – Internet Protocol alapú beszédátvitel) segítségével szélessávú Internet-kapcsolat birtokában lehetőségünk van digitális televíziós illetve telefonszolgáltatás igénybevételére. Emellett nagyon fontos szerepet játszik a digitális televíziós és rádiós csatornák földfelszíni, műholdas illetve kábeles terjesztése. Végfelhasználói eszköz ma már lehet a személyi számítógép, különböző hordozható eszközök (mobiltelefon, hordozható zene- és filmlejátszó eszközök), digitális televízió- illetve rádióadások vételére alkalmas készülékek, illetve a hagyományos készülékekhez csatlakoztatható set-top-boxok. Röviden összefoglalva tehát a technológia fejlődése, a digitalizáció felgyorsította a versenyt a médiapiacon. Ezáltal egyre több tartalomkészítőt találunk, akik egyre több közvetítő csatornát használnak. Ezeket a csatornákat mind több disztribúciós 31

TAKÁCS ZOLTÁN


technológia juttatja el hozzánk. Végül a kész szolgáltatásokat ma már különböző eszközökön keresztül érhetjük el.

3.6 A médiakoncentráció változása a konvergencia megjelenése után

A médiakoncentráció egy vagy több cég piaci jelenlétének, részesedésének növekedését jelenti. Belső és külső növekedés is vezethet a koncentrációhoz. Belső növekedés alatt azt a jelenséget értjük, amikor az adott cég termelése növekszik meg, ezáltal nagyobb piaci részesedést elérve. Külső növekedésről felvásárlások, egyesülések esetén beszélünk. Koncentrálódás esetén a piaci szereplők száma lecsökken. A koncentráció persze a média világában ugyanúgy megfigyelhető, mint bármilyen más iparágban.

A

koncentrációhoz

vezető

okok,

például

a

méretgazdaságosság

kihasználására való törekvés itt is hasonlóképpen jelentkeznek. Az ötvenes, hatvanas években a lapkiadás területén emlékezetesek bizonyos összeolvadások, amelyek már akkoriban akadályokat vetettek fel a monopóliumok, oligopóliumok megjelenésével kapcsolatban. A kilencvenes években aztán újabb koncentrációs hullám indult. A médiakonvergencia következtében a koncentárió következő fajtáit figyelhetjük meg:

Horizontális koncentráció

Vertikális integráció

Kereszttulajdonlás

Diagonális integráció, koncentráció

Nemzetközi koncentráció

A piaci szereplőknek az új fejleményekre reagáló tevékenységei és befektetési stratégiái mára már nyilvánvalóvá váltak, és jól jelzik, hogy ezek a szereplők hogyan érzékelik a jövőbeni trendeket. A konvergencia egyik jelzése, hogy a piaci szereplők szívesen aknázzák ki az új platformokat, és különösen az Internet által biztosított lehetőségeket annak érdekében, hogy tevékenységeiket a földrajzi- és a termékértelemben vett tradicionális piacok határain túl is kiterjesszék. Ennek egyik jó példája a "webcasting". Vitathatatlanul egy másik jó példa a távközlési operátorok belépése az Internet szolgáltatás nyújtásába és az Internet alapú telefon szolgáltatásba. Ezek a szolgáltatások csak abban az értelemben újak, hogy új területekre való kiruccanást képviselnek a kérdéses szolgáltató számára. De némelyikük mindannyiunk számára új. 32

TAKÁCS ZOLTÁN


A nemzetközi piacokon való versenyképesség megőrzése érdekében és a digitális technika megjelenésének köszönhetően a kilencvenes években a diagonális nemzetközi összeolvadások

megszaporodtak.

A

nagy

médiaóriások

távközlési

és

információtechnológiai vállalatokkal egyesültek. A legtöbb példa erre Amerikából hozható. A legnagyobb médiakonszern, a Time Warner már túl van számos horizontális és vertikális integráción, hiszen része a Warner Bros filmstúdió, a Warner Music kiadó, az HBO mozicsatorna, a Warner Cable, valamint a Time Inc. Kiadó is. Ma már történelem az elektronikus eszközöket gyártó US West és az AOL cégekkel kötött megállapodása. 1995 májusában az MCI, Amerika második legnagyobb távközlési cége kétmilliárd dollár értékű részesedést szerzett Rupert Murdoch News International elnevezésű médiabirodalmában, ami többek között magába foglalja a Print, 20th Century Fox, valamint a Fox TV érdekeltségeket. A Disney cég megállapodásokat kötött az amerikai regionális telefontársaságokkal („Baby Bells”): az Ameritech, a GBC, a Bell South és a GTE cégekkel. A konvergencia folyamata valamint a távközlési szektor liberalizációja Európában valamint globálisan egyaránt, illetve ehhez hozzájárulva az internetes szolgáltatások gyors növekedése új piaci struktúrák, és a piaci szereplők számára új szerepek kialakulását eredményezi. Az Európai Bizottság által kiadott konvergenciáról szóló Zöld Könyv szerint 1996-ban a világ fúziói és szövetségei teljes értékének több, mint 15%-át generálta olyan tevékenység, amely széles értelemben információs és kommunikációs szaktevékenységnek minősíthető. „Ezek a vállalatok széleskörű tranzakciókat képviselnek, a horizontális szövetségektől - amelyek osztoznak a kockázaton és egymás szakterületeit egészítik ki - egészen az egy adott piaci szegmens olyan szereplőinek a vertikális integrációjáig, akik a technológiai konvergencia befolyásolására, más nagy értékű szegmensekbe való betörésre vagy jelentős gazdaságok kifejlesztésére törekednek. Egy, az Európai Bizottság számára készített tanulmány a tranzakciók bizonyos fő típusai mögött meghúzódó motivációkat értelmezte (ezek nem mindegyike került sikeres lezárásra), amelyet az alábbi 1. és 2. táblázat ismertet. Bár a tanulmány nem szükségképpen a Bizottság álláspontját tükrözi, és nem tekinthető értékelésnek a Közösség versenyjoga alapján, mindazonáltal hasznos illusztrációja a kialakuló piaci helyzetnek.” (Európai Bizottság: 1997)

33

TAKÁCS ZOLTÁN


1. táblázat: Horizontális fúziók és szövetségek (Forrás: Európai Bizottság: 1997) Érvelés

Példák

Piaci erõ növelése / minimális Vebacom - Urbana Systemtechnik, Cable and hatékonyság megszerzése Wireless Communications, Demon - Cityscape Új (digitális) technológiák magas költsége Bizonytalan kereslet új szolgáltatások iránt

Canal Plus - Nethold Multimediabetriebsgesellschaft (Kirch, Bertelsmann, stb.)

Internacionalizáció

BT-MCI, Global One, UUNet - Unipalm Pipex

Szabályozási reformból eredõ MFS/Worldcom, Telenet Flanders, NYNEX/Bell lehetõségek Atlantic 2. táblázat: Vertikális fúziók és szövetségek (Forrás: Európai Bizottság: 1997) Érvelés A kereslet bizonytalansága

Példák Hughes Olivetti Telecom (DirecPC), @Home

Piaci pozícionálás és hozzáférés új szakismeretekhez

Bertelsmann AOL, BBC WorldWide ICL, STET - IBM

Fogyasztói csatornák feletti ellenõrzés megszerzése

BT - BSkyB, Disney - ABC - Capital Cities

Az értéklánc magasabb margin területeire lépés

Microsoft Network - NBC (MSNBC Internet új csatorna)

Más cégek általi verseny elhárítása a US West - Time Warner, Oracle - Sun kapcsolódó piacokon Netscape (Network Computer) A Zöld Könyv által idézett tanulmány azt a következtést is levonja, hogy a fent említett tevékenység során két ellentétes irányú trend jelentkezését figyelhetjük meg. Az egyik trend a jelenleg elkülönülő tevékenységek összevonására irányul, míg a másik tendencia éppen az európai és a világpiacok liberalizációjára reagálva éppenséggel a piacok sokfélesége irányába tart. A vertikális fúziós tevékenységet tekintik az ipari struktúrában a konvergencia jelenségre reagálásként végbemenő változás jelentősebb indikátorának. Ezt az elemzést megalapozza az a realitás, hogy napjaink piaci szereplői közül csak kevesen rendelkeznek ismeretekkel vagy erőforrásokkal, hogy az egész értékláncot átfogják a konvergált környezeten belül, és így a konvergencia által érintett szektorok főbb szereplőinek - változó szinten - elkerülhetetlenül a partnerségre kell építeniük. Ilyen összefüggésben, a versenyszabályok továbbra is kulcsszerepet játszanak az új vállalkozások értékelése során. 34

TAKÁCS ZOLTÁN


A digitális világ, az elektronikus média megjelenésével és terjedésével a koncentráció új értelmezést kap. Az Internet nyújtotta lehetőségek által még inkább lehullnak a nemzeti határok, a nagy médiakonszernek tevékenysége még inkább globálissá válhat. Ebben az egyre gyorsuló és egyre hatalmasabb médiaforgatagban a szabályozási kérdések még hangsúlyosabbá válnak. Nagy kihívás elé néznek mindazok a szakemberek, akik megfelelő empirikus adatot összegyűjtve, hatékonyan akarják megteremteni a gazdasági és politikai érdekek között a köz javát szolgáló érdekek létjogosultságát.

35

TAKÁCS ZOLTÁN


IV. Konvergens televíziós tartalmak

4.1 Miért éppen a televízió? A következőkben néhány konvergens médiatartalmat szeretnék bemutatni. Mivel a konvergencia, valamint a digitalizáció rengeteg új műfajt, tartalmat teremtett meg, és azok bemutatására e dolgozat terjedelmi okok miatt nem alkalmas, ezért a klasszikus médiumok közül a legkomplexebb médium, a televízió területén végbemenő változásokat foglaltam össze. Magyarország a világ élmezőnyében van az egy főre jutó napi átlagos 4-4,5 óra tévénézésre fordított idővel. Ekkora érdeklődés mellett nagy horderejű kérdés, miként alakul át a jövőben a televíziós szolgáltatók piaca. Hatalmas üzleti lehetőség rejlik az analógról a digitális televíziózásra történő átállásban. Az EU előírásának megfelelően és az elfogadott kormányhatározat értelmében ugyanis legkésőbb 2012-ig teljes egészében át kell adni a pályát ez utóbbinak. A digitális tévé előnye jelenleg elsősorban a képminőségben rejlik, de megteremti a feltételeit például az elektronikus programkalauz használatának és az e-vásárlásnak is. Korlátot jelent azonban, hogy ez a platform nem alkalmas az úgynevezett Triple Play szolgáltatásra, vagyis nem lehet rajta keresztül egyszerre telefonálni, internetezni és tévét nézni. A Triple Play szolgáltatást Magyarországon a kábel- szolgáltatók már több mint egy éve nyújtják. 2006 novemberétől viszont már két Internet-szolgáltató, a TOnline és a TVnet is belépett a piacra. A másik ígéretes technológia, az IPTV újdonsága abban rejlik, hogy képes nemlineáris szolgáltatást nyújtani, interaktív és összeegyeztethető más IP-alapú szolgáltatásokkal.

Lehetővé

tesz

például

VoIP-használatot,

videokonferenciát,

videotelefont, videomegfigyelést és Internet-elérést. Az IPTV is digitális hálózaton keresztül működik, beruházási igénye viszont jelentős. Fogyasztói célcsoportja első körben az Internetet is jól hasznosító igényes és fizetőképes réteg. Azt a jövő dönti majd el, hogy melyik technológia kerül ki győztesként a televíziós szolgáltatók harcából. Szakértők szerint a földi sugárzás (DVB-T) aránya folyamatosan csökken, és a folyamatot a digitalizáció is csak lassíthatja, de nem állíthatja meg. Jelentős növekedés várható a műholdas platformon (DVB-S), amelynek részesedése Magyarországon hamarosan 20 százalékra nőhet, és jó esélyei lehetnek a kábeles

36

TAKÁCS ZOLTÁN


televíziózásnak (DVB-C) és az IPTV-nek is. Emellett a hordozható, azaz a mobiltévét (DVB-H) sem szabad figyelmen kívül hagyni. A háztartásoknak jelenleg mintegy 52 százaléka rendelkezik kábeltévével, 13 százaléka műholdon keresztül veszi az adást, míg mintegy egyharmaduk földfelszíni, analóg műsort néz és tetőantennával fogja a jeleket. Korábbi információk szerint Magyarország számára akár 30-40 földfelszíni sugárzású digitális televízió- és több új rádiócsatorna működtetésére is lehetőség nyílik. Erről tavaly nyáron Genfben, a nemzetközi frekvencia-értekezleten döntöttek. A kormányzatnak a konferencián megkapott frekvenciákat pályáztatni kell: az ORTT hamarosan meghirdetheti az országos multiplexekre szóló pályázatait.

4.2 IPTV IPTV (Internet Protocol Television) olyan digitális tv szolgáltatás, melyet IP (Internet Protocol) használatával nyújtanak. A szolgáltatás nyújtásának feltétele a szélessávú Internet-kapcsolat megléte. Az IPTV-t sokszor említik a Video on Demand (VoD) rendszerrel együtt. A szolgáltatók az IPTV-t úgynevezett Triple Play csomag keretében biztosítják az előfizetők részére, amely a digitális tv-n kívül magába foglalja a szélessávú adatátviteli szolgáltatást és az Internet-telefont (VoIP) is. Az IPTV-t általában a szélessávú Internet-szolgáltató biztosítja egy zárt hálózati rendszerben. Az IPTV gyakran hozzák összefüggésbe az Internet TV szolgáltatással, amely a szokásos Interneten-hálózaton keresztül igénybe vehető tv szolgáltatás, egyszerűbben WebTV szolgáltatás - ellentétben az IPTV-vel, amely olyan adattartalom, mely helyi számítógép-hálózatokon keresztül érhető el. Az IPTV szolgáltatást elsősorban olyan nagy távközlési szolgáltatók nyújtják, amelyek a digitális kábeles illetve műholdas műsorközlés versenyképes helyettesítéseként hozták létre ezt a platformot. Noha a IP rövidítés az Internet Protocolt jelenti, azonban az IP itt csak az információküldés - egy biztonságos, jól fenntartott hálózaton keresztül végbemenő - módjára utal. 1994-ben az ABC volt az első társaság, mely az Interneten keresztül közvetítette az egyik televíziós műsorát a CU-SeeMe videokonferencia program segítségével. 1998ban az internetes rádiózással foglalkozó AudioNet elindította az első élőben közvetített adását. Korábban ez a technológia a szélessávú Internet-kapcsolat hiánya miatt nem volt elérhető. Azonban a szélessávú Internet-kapcsolatok számának rohamos növekedése következtében (2005-ben 200 millió, szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartás volt világszerte; ez a szám 2010-re várhatóan 400 millióra fog növekedni) az IPTV 37

TAKÁCS ZOLTÁN


szolgáltatás már egyre több háztartásban érhető el világszerte. A legtöbb telekommunikációs szolgáltató potenciális lehetőségként tekint az IPTV-re és versenytársat jelent sok szokványos kábeltelevíziós szolgáltatónak. Az IPTV szolgáltatást jellemzően kétfajta csomagban nyújtják a szolgáltatók. Az egyiket úgynevezett

Triple-Play

csomag

keretében,

a

másikat

pedig,

mint

önálló

szolgáltatásként is igénybe vehető csomagot. 2006 júniusától világszerte több mint 1300 IPTV csatorna volt elérhető. A televíziózás ezen ága rohamosan gyorsasággal fejlődik a világon, így a televíziós műsorszolgáltatók is egyre inkább arra törekszenek, hogy adásaik az Interneten is elérhetővé váljanak. Az IPTV szolgáltatás igénybevételének feltétele szélessávú Internet-hozzáférés és az IPTV-n keresztül elérhető média megtekintésére alkalmas berendezés, mint pl. számítógép, televíziókészülék vagy akár egy 3G-alapú mobiltelefon. 2005 decemberétől indult az első független IPTV szolgáltató mariposaHD néven, mely HDTV formátumban nyújtotta adásait. Az Egyesült Államokban számos internetes oldal hirdet ingyenesen elérhető csatornákat, melyek olyan népszerű filmeket adnak, mint például a Lost és a Született feleségek, amely azt jelzi, hogy az IPTV egyre inkább előtérbe kerül. Az IPTV a szokásos hálózati protokollt használja, ami költséghatékonnyá teszi a szolgáltatás nyújtását mind a szolgáltatók, mind az előfizetők számára. A set-top box és a szélessávú Internet használatával a televíziózás sokkal hatékonyabban és jobb minőségben valósul meg, mint a koax-kábelen keresztül. Ennek érdekében az Internetszolgáltatók arra törekszenek, hogy hálózataikat a HDTV vételére alkalmassá tegyék. Az IPTV alkalmazza mind a multicast, mind a Video on Demand (VoD) technológiát. Az IPTV-n keresztüli média lejátszásához a televízióhoz kapcsolt számítógép vagy set-top box szükséges. A médiatartalmak általában MPEG2 vagy MPEG4 tömörítéssel kerülnek továbbításra IP Multicast vagy IP Unicast technológia segítségével. Fontos megjegyezni, hogy az IPTV szolgáltatás igénybevételének feltétele a szélessávú Internet-kapcsolat megléte. Azonban ez nem azonos a Magyarországon jelenleg hivatalosan a Nemzeti Hírközlési Hatóság által megállapított szélessáv alsó határával, ami 512 kbit/s. A HDTV2 fogadására alkalmas sávszélesség alsó határa legalább 1-1,5 Mbit/s, az MPEG4 adások vételére ennél több szükségeltetik.

38

TAKÁCS ZOLTÁN


4.2.1 Előnyök Az IP alapú rendszer legjelentősebb előnye az internetes szolgáltatások, a szélessávú Internet, VoIP és az IPTV egymásba integrálása. Az összekapcsolt IP hálózaton keresztül lényegesen több szolgáltatás szélesebb tartalommal érhető el. A szokványos tv vagy műholdas sugárzású hálózatok esetén minden előfizető részére megszakítás nélkül, ugyanolyan technológiával biztosítják a műsorszolgáltatást. Az IPTV esetén már interaktív szolgáltatásról beszélünk, ahol az előfizetők egyedileg határozhatják meg az általuk igénybe venni kívánt szolgáltatásokat. Ezek az IP hálózatok működésükben eltérnek. Az itt szolgáltatott tartalmak úgymond a hálózaton belül maradnak és csak az előfizető számára kiválasztott tartalom kerül továbbításra. Tehát az IP hálózaton keresztül igénybe vehető szolgáltatásoknak csak az előfizető igényei szabhatnak korlátot. Az interaktív műsorszolgáltatás előnye, hogy lehetővé teszi a műsorok és kapcsolódó szolgáltatások csoportosítását különböző feltételek alapján, (mint pl. cím, szereplők neve), különböző funkciók használatát az adás alatt (pl. kép a képben stb.) vagy akár a tartalom leírását is.

4.2.2 Interaktivitás Az

IPTV

sokkal

hatékonyabbá

teszi

televíziózási

szokásokat,

ami

az

interaktivitásban és a személyre szabhatóságban valósul meg. Ilyenek például a műsorok alatt rendelkezésre álló kiegészítő információk. Egy futballmérkőzés alatt megtekinthetünk egy adott játékosról szóló információkat, vagy akár más szögből nézhetjük meg a fontos pillanatokat. Továbbá a számítógépeken tárolt fényképeket nézhetünk meg vagy hallgathatunk zenét a tv-n keresztül. Az IPTV szolgáltatás keretében lehetőség van a Video on Demand (VoD) szolgáltatások igénybevételére is. A VoD lehetővé teszi, hogy az előfizetők on-line műsorfüzetet böngésszenek a legújabb filmekről és kiválasszák a számukra megfelelő filmet, mely akár azonnal lejátszásra kerül az előfizető számítógépén vagy a televízióján. Technikailag az előfizetők a filmeket úgynevezett point-to-point unicast technológia segítségével érik el a dekóder set-top box vagy PC és a központi adattovábbító szerver között. Az IPTV sokkal hatékonyabb tömörítési eljárást alkalmaz, mint a digitális televíziós adattovábbítás, melynek eredménye a sokkal kisebb továbbítandó fájlméret lényegesen jobb minőségben.

39

TAKÁCS ZOLTÁN


4.2.3 A Triple-play szolgáltatás A hagyományos televíziós adások rézkábelen vagy antenna segítségével foghatók. A telefon használatára is többnyire a telefonkábel-hálózatot használják. Az Internet pedig az előbb említett két hálózat valamelyikén érhető el. Mind a kábeltelevíziós szolgáltatók, mind az egyéb telekommunikációs szolgáltatók egyre inkább arra törekednek, hogy az előbb említett három szolgáltatást együtt kínálják. A Triple-play tulajdonképpen egy elnevezés, melyet a szolgáltatók használnak a három szolgáltatás (telefon, adat és egyirányú videójel-továbbítás, azaz a szokásos televíziós szolgáltatás) összefogására.

4.2.4 Hátrányok Miután az IPTV az Internet Protocolt használja, így a szolgáltatás igen érzékeny az Internet-szolgáltatás minőségére, többek között a csomagveszteségre és a késleltetésre. Amennyiben ezeket nem sikerül kiküszöbölni, úgy a szolgáltatás sem nyújtható a megfelelő színvonalon. Jelenleg az IPTV rendszerek többsége még nem támogatja a HDTV formátumot annak nagy sávszélesség-igénye miatt.

4.3 Digitális televíziózás A digitális forradalom, valamint az annak következtében megfigyelhető konvergencia jelensége a televíziós műsorszórásra is hatással van. Megjelentek a digitális televízióadások. Digitális televíziózás alatt a televízión megjelenő adás digitálisan tömörített továbbítását értjük. A digitális televízió működését néhány, az elmúlt években kifejlesztett szabvány teszi lehetővé. A legáltalánosabban használt szabványrendszer a DVB, ami a digitális videóműsorszórás (Digital

Video

Broadcasting)

rövidített

formája.

Nemzetközileg is elfogadott páneurópai platform, a digitális televíziózás nyílt szabványrendszere, melyet a több mint 300

tagot

számláló

DVB

ipari

konzorcium DVB-

projektjének ajánlásai nyomán dolgoztak ki. Az ajánlásokat több szabványosítási szervezet is átvette: European Telecommunications Standards Institute (ETSI), European Committee for Electrotechnical Standardization (CENELEC), European Broadcasting Union (EBU). 40

TAKÁCS ZOLTÁN


A szabványrendszer (DVB) az alábbi módon épül fel: - DVB-S, műholdas műsorszórásra kifejlesztett változat (1994-ben fogadták el) - DVB-C, kábelrendszereken keresztüli továbbítására kidolgozott változat (1994-ben fogadták el) - DVB-T, földfelszíni sugárzásra kidolgozott változat (1997-ben fogadták el) - DVB-H,

mobiltelefonok

által

használt

frekvenciasávokon

történő

a

analóg

műsorszórásra kidolgozott változat. A

digitális

jelek

értelmezésére,

kibontására

hagyományos,

televíziókészülékek alkalmatlanok. Az ezeken a készülékeken való megjelenítéshez szükséges egy pótlólagos eszköz, a set-top box. STB-nek (set-top box) nevezhető minden olyan dobozban elhelyezett elektronikus beltéri egység, melyet arra terveztek, hogy egy hagyományos televíziós vevőkészülék tetején elhelyezve, illetőleg vele összekötve további csatornák vételére, valamint emelt szintű szolgáltatások biztosítására váljon alkalmassá. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) tanulmánya szerint a különféle beltéri egységeket jellemzően az alábbi főbb kategóriákba sorolhatjuk: 1. Televíziós műsorszórásra kialakított beltéri egységek (Broadcast TV Set-top Box) - (más néven “Thin Box”). Ezek a készülékek olyan alapszintű beltéri egységek, melyek esetében nincs visszirányú csatorna (back-end). Azonban rendelkezhetnek memóriával, interfész porttal, valamint feldolgozó kapacitással. Az alapszintű set-top box csak a televízióadások vételét, megtekintését, illetve a csatornák közti váltást teszi lehetővé a felhasználó számára. 2. Emelt szintű televíziós beltéri egységek (Enhanced TV Set-top Box) - (“Smart TV set-top box” és “Thick Box” néven is ismert). Ezek a berendezések már visszatérő útvonalat, visszirányt is biztosítanak, rendszerint telefonvonalon keresztül. A ma használt beltéri egységek gerincét alkotják. Alkalmasak igény szerinti videoszolgáltatás (on-demand

video)

fogadására,

elektronikus

kereskedelemre,

interneten

való

böngészésre, e-mail kommunikációra és csevegésre.

41

TAKÁCS ZOLTÁN


3. Csúcskategóriájú beltéri egységek (Advanced Set-top Box) - (“Advanced digital Set-top box”, “Smart TV Set-top box”, “Thick Box”). Ezek a berendezések sok tekintetben olyanok, mint a személyi számítógépek. Kiváló processzorral, nagy memóriával és opcionálisan nagy kapacitású merevlemezzel is rendelkeznek. Leggyakrabban nagysebességű összeköttetéssel rendelkező felhasználók választják, de az Európai Uniós országokban egyelőre nem használják túl széles körben. A csúcskategóriájú beltéri egységeket általában DVR-eszközökkel (digitális videofelvevő) kapcsolják össze, funkcióit pedig a nagyfelbontású televíziók tulajdonságaihoz igazítják. 4. Integrált beltéri egységek (All-in-one Set-top Box) - (másnéven “Integrated set top box”, “Super Box”; néha “Advanced set top box”). Szinte minden funkciót támogató integrált eszközök. Funkcióik köre a nagysebességű Internet-eléréstől a digitális képrögzítés lehetőségén és a játékokon át az email-kommunikációig gyakorlatilag mindenre kiterjed. A digitális jelátvitel és tömörítés elsősorban azzal a változással fog járni, hogy az eddigi frenkvenciaszűkösség megszűnik, ennek következtében a csatornák száma emelkedni fog. Ezen kívül a technológia lehetővé teszi, hogy a fogyasztóhoz egyre több, saját választásának, kívánságának megfelelő szolgáltatás jusson el, ezzel – megadva a választás lehetőségét – növekszik az individualizmus szerepe.

4.3.1 A digitális televíziózás előnyei A média, a számítógépipar valamint a távközlés konvergenciájának egyik legszembetűnőbb példája a televíziózás manapság tapasztalható fejlődése. A változás elsősorban azért ennyire szembetűnő, mert ma még mindig a televízió a leginkább használt médium. A legnagyobb potenciál még mindig a tévében van, az Internet előretörése ellenére is; a televíziós piac hozza a legtöbb bevételt az összes médium közül. A digitális televíziózás jelenti egyben a televíziózás új minőségének megtestesítőjét, de a rajta keresztül nyújtható szolgáltatások köre is meglehetősen széles, hiszen Internet-, telefon- valamint különböző interaktív szolgáltatások nyújtására is alkalmas a médium. A finnországi tapasztalatok alapján Silvo (2001) szerint a közönség fő elvárása a digitális tévétől a következő: könnyítse meg a műsorok megtekintését, felvételét és 42

TAKÁCS ZOLTÁN


megtalálását. A csatornák, műsorok számának megnövekedését a Finnországban megkérdezettek nem tartották túlságosan fontosnak, azonban egy kicsivel több hagyományos, jó minőségű műsorszerkesztést várnak el a digitális televíziótól. Silvo a digitális tévé indulásához azt javasolja, hogy alapozzunk a már jól bevált, megszokott és megszeretett televízióra. A televíziós választéknak személyre szabhatóbbnak kell lennie, mint amihez a nézők már hozzászoktak, azonban fontos az, hogy megszokott televíziós csatornákat kell indítani digitális formában, amelyek majd később rendelkezhetnek digitális vonásokkal is. Silvo szerint ugyanis nem szabad a digitális televíziózást úgy elindítani, hogy éppen az interaktivitás lehetőségét hangsúlyozzuk, azt csak lassan adagolva, lépésenként lehet elfogadtatni.

4.3.2 Mit nyújt a digitális televíziózás? -

Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.

-

CD minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang.

-

Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján.

-

A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van.

-

Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló, szellemkép-mentes lesz a vétel.

-

Mobilitást: a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel.

-

Interaktivitást: visszirányú kapcsolat kialakításával - ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az Internet.

Feljavított műsorszámok A ma használatos megoldásokhoz képest a feljavított műsorszámok a nézőt sokkal komplexebb élményhez juttatják. Feljavítás alatt az adott műsorszámhoz illesztett pluszinformációt értjük. A műsort szállító fő csatorna mellett külön csatornák 43

TAKÁCS ZOLTÁN


továbbítják a videó-, az audió- és az adatjeleket. Ez a különböző műsorszámoknál más és más pluszinformációt eredményezhet. Egyes sportközvetítések esetén például lehetővé válhat, hogy a néző váltson a kameraállások között, vagy információt kérjen a játékosokról.

Más

típusú

műsorszámok

esetén

pluszinformáció

lehet

a

termékinformáció, receptek, háttér-információk a hírekhez.

4.3.3 Digitális földfelszíni műsorszórás (DVB-T) A már korábban bemutatott, digitális műsorszórásra kidolgozott szabványrendszer földfelszíni közvetítésre vonatkozó eleme a DVB-T (Digital Video Broadcasting – Terrestrial) szabvány. A földfelszíni digitális műsorszórás egyik legfontosabb következménye, hogy megszűnik a már oly sokszor emlegetett – korábban fennálló – frekvenciaszűkösség, hiszen a szokásos analóg televíziós csatornában 4-6 kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges lesz a szolgáltató igényeitől függően, illetve lehetőség nyílik a HDTV (High Definition Television) rendszer bevezetésére is. A digitális tömörítés következtében hatékonyabban használható ki a meglévő spektrum, ezáltal növelhető a programok száma, illetve esetlegesen csatornák szabadíthatók fel más szolgáltatások számára. A DVB-T rendszer alkalmazásával lehetőség van az egyfrekvenciás adóhálózat kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy a frekvenciakészlet gazdaságos hasznosítása érdekében – ellentétben a ma általánosan bevett gyakorlattal, amikor egy adott csatorna műsorát a különböző adó- illetve átjátszóállomások különböző frekvenciákon sugározzák - a jövőben minden adóállomás és átjátszóállomás azonos frekvencián fogja sugározni a műsorcsomagokat. A DVB-T hálózat kiépítése anyagi szempontból is kedvező, mert azonos lefedési területet feltételezve a tényleges beruházási költség a DVB-T esetében a legkisebb. A DVB-T hálózat kiépítése olcsóbb, mint a kábelhálózaté, ráadásul a DVB-T hálózat az analóg infrastruktúrára is ráépíthető. A DigiTAG nevű csoport (Digital Terrestrial Television Action Group) a digitális földi műsorszórás összehangolására, terjesztésére és népszerűsítésére jött létre Európában. A csoportnak 20 országban több mint 50 tagja van, amelyek elsősorban műsorközlők, gyártók, hálózatüzemeltető cégek valamint szabályozó testületek illetve frekvencia-kiosztásokért felelős szervezetek. A csoportban 2000 augusztusától az Antenna Hungária is aktív szerepet vállal. A DigiTAG csoport a következőkben foglalta össze a DTT (Digital Terrestrial Television – digitális földfelszíni televíziózás) előnyeit:

44

TAKÁCS ZOLTÁN

-


„Csatlakoztasd és nézd” – a televízióadás vételéhez nem szükséges

különleges parabola-antenna, illetve nincs szükség kábeltelevíziós-csatlakozásra sem, elég egy – digitális adások vételére alkalmas – botantenna. -

A meglévő analóg infrastruktúrát használja – azaz a mostani analóg

rendszert átalakítva már lehetséges a digitális tartalmak közlése. -

Olcsóbb közvetítés – környezetbarát, hiszen kevesebb energia is

elégséges több program továbbításához. -

Univerzális megoldás a lakosság százszázalékos eléréséhez – mivel a

műsorszórás a levegőben történik, mindössze egy digitális jelátalakítót (set-top box) kell vásárolnunk a meglévő analóg készülékhez, illetve használhatjuk az új típusú, integrált digitális dekóderrel rendelkező készülékekkel is (IDTV – Integrated Digital Television). -

A frekvenciák lehető legjobb kihasználása – öt, vagy több

műsorfolyam továbbítható egy csatornán pluszszolgáltatásokkal. -

Kiváló hang és kép, interaktivitás – oktatási szolgáltatások végtelen

számú megvalósíthatóságának lehetősége, reklámozás, tévés vásárlás (tv/home shopping), banki ügyintézés otthonról (t-banking), és Internet -

Nagy felbontású televízió (HDTV)

-

Mobil vételi lehetőség – az adott műsorfolyam bárhol és bármikor,

többféle eszközzel is elérhető

4.3.4 Hol tart a DVB-T?

...Európában

Az analóg elektronikai megoldásokat felváltó digitális technika először a műsorkészítés és továbbítás, majd napjainkban már a műsor sugárzás területén is egyre nagyobb teret hódít. Számos új szolgáltatásával kedveltté vált a nézők között, míg a frekvenciaspektrum

hatékonyabb

kihasználása

révén

a

kormányzatok,

a

frekvenciahatóságok és a műsorsugárzók részéről is a figyelem központjába került. Nyugat-Európában a 90-es évek második felében indultak az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DVB-T formátumú műsorszórás. 2003-ban indult el a digitális földfelszíni sugárzás tömeges felfutása, és az elemzők ezzel párhuzamosan azzal számolnak, hogy az analóg sugárzás viszonylag gyorsan, mintegy 10 éven belül meg fog szűnni. Az Egyesült Királyság (1998-ban), Svédország (1999-ben) illetve Spanyolország (2000-ben) voltak 45

TAKÁCS ZOLTÁN


az első olyan országok, amelyek elindították a digitális földfelszíni műsorszórást. Ezek mindegyike szembesült – az új technológiák alkalmazásánál fellépő – kezdeti problémákkal, különösen a brit és a spanyol platformok, amelyek anyagilag meg is buktak. Azonban a 2004-ben indult svéd fizetős platform, a Boxer nagyon sikeresnek mutatkozott. Spanyolországban majdnem az összes multiplexet leállították az ország fizetős DVB-T platformjának, a Quiero TV-nek a bukása után. A szolgáltatást 2005. november 30-án indították be újra, amikortól 30 ingyenes, valamint autonóm regionális TV és rádió fogható. Svédországban a DVB-T szolgáltatás 1999-ben indult, kizárólag fizetős formában. Ma már 38 csatorna fogható, amelyeket 5 multiplex közvetít. A 38 csatorna közül 11 ingyenes. Az analóg TV lekapcsolása 2005 szeptemberében kezdődött, és várhatóan 2007. október 15-én fog befejeződni.

Finnországban 2001-ben indult a szolgáltatás, fizetős és ingyenes csatornák sugárzásával. A tervek szerint 2007 augusztusában megszűnik az analóg sugárzás. 46

TAKÁCS ZOLTÁN


Németországban 2002 novemberében indult a digitális sugárzás, a berlini régióval az élen. A berlini sugárzás külön érdekessége az, hogy 2003 augusztusában teljesen leállították ebben a régióban az analóg földfelszíni műsorszórást. Hollandiában megtörtént a teljes beindulás és az analóg lekapcsolást 2006 december 10-11-én hajtották végre. Franciaországban a szolgáltatás 18 ingyenes és 11 fizetős csatornát kínál. 2007 márciusában körülbelül 70%-os DVB-T penetrációt értek el. Luxemburg 2006 áprilisában indította el a DVB-T szolgáltatást. 2006 szeptemberére azonban már teljesen meg is történt az átállás, így Luxemburg az első olyan európai ország, amely teljesen átállt a digitális platformra. A digitális átállás vonatkozásában a legerőteljesebb uniós kezdeményezés, hogy a közösségi szintű spektrumgazdálkodási szempontok érvényesítése miatt a földfelszíni analóg televíziózás leállítását a Bizottság közösségi szinten koordinálja. Az analóg műsorszóró szolgáltatások leállításának valamennyi tagországára érvényes legkésőbbi dátumaként 2012 elejét jelölték meg. Néhány EU ország, mint például Finnország, már 2007-re befejezi a digitális átállást, azonban néhány tagország aggodalmát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, olyan technikai korlátozásokra hivatkozva, amelyek lehetetlenné teszik a fent említett dátum betartását. Európa szinte teljes területén, valamint számos Európán kívüli országban is kísérleti sugárzások indultak DVB-T formátumban. A legtöbb nyugat-európai országban már készítik a terveket a digitális rendszerekre való végleges áttérésre, az analóg szolgáltatások fokozatos megszüntetésére. Ezek szerint a fejlett országok többségében várhatóan 2010-re, 2015 után pedig már mindenhol szinte kizárólag csak digitális rendszerek fognak üzemelni. Néhány országban komoly akadályokba ütköznek a DTT bevezetésére irányuló erőfeszítések, például Lettországban a Digitális Rádió és TV Központ eladása miatt, Romániában a túl nagy kábelpenetráció jelent nagy akadályt, Ukrajnában pedig a megromlott gazdasági helyzet kényszeríti parkoló pályára a DTT projekteket. Egyre több országban figyelhető meg az analóggal közös sugárzási időszak (simulcating) hosszának csökkentése, előrébb hozták a tervezett lekapcsolási időpontokat, illetve ha ez nem lehetséges az egész hálózatra, akkor fokozatosan próbálják meg felszabadítani az analóg csatornák által elfoglalt frekvenciákat, helyet adva ezzel az újabb digitális televíziós programoknak. 47

TAKÁCS ZOLTÁN


4.3.5 ..és itthon Hazai szakembereink sokat tesznek a DVB-T mielőbbi beindítása érdekében. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület keretében létrejött a DVB Kör, amelynek tagjai a digitális televíziózás magyarországi bevezetésének lehetőségeit és feltételeit vizsgálják. Az Antenna Hungária az elmúlt években megtette a szükséges technikai előkészületeket a DVB-T sugárzásra, adóberendezést telepített a Széchenyihegyi adóállomásához, majd 1999. július 9-én megkezdte az első hazai kísérleti adást. Kezdetben kölcsönberendezésekkel, majd 2001 októberétől saját eszközeivel folyamatosan sugározza a három közszolgálati műsort, illetve mérőjeleket a vizsgálatokhoz 1 kW kisugárzott teljesítménnyel. A kísérleti sugárzás alatt az Antenna Hungária folyamatosan vizsgálja a vételi lehetőségeket. Állandó kapcsolatot tart fenn az adóberendezés- és a vevőkészülék-gyártókkal, többféle adó- és vevőkészülék tesztelését végzi. Az Antenna Hungária 2002 májusában indította be első vidéki DVB-T telephelyét a Balatonhoz közeli Kab-hegyen, a Kab-hegyi adó a budapesti műsorcsomag jeleit sugározza, de azt kiegészítve a környék regionális híradójával. A sugárzás 2,5 kW teljesítménnyel üzemel, az analóg TV műsorokkal azonos antennáról. Az Antenna Hungária 2004. október 12-én elindította két ingyenesen vehető multiplex üzemszerű sugárzását Budapesten, illetve Kab-hegyen. A budapesti északi régió stabilabb ellátása érdekében a 28-as csatornán üzemel egy átjátszóadó a főadóval azonos beállításban. Jelenleg mindkét multiplexben a három közszolgálati adó, az mtv, m2 és DUNA TV műsorai foghatók. Továbbá, ezekhez a csatornákhoz elérhető elektronikus programkalauz (EPG) és superteletext szolgáltatás is. Jelenleg folyamatban van a földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások kidolgozása. 2005. március 2-án a kormány elfogadta a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseit, melyek alapján az ORTT 2007-ben meghirdetheti a 3 országos multiplexre szóló pályázatait. A kabinet elsődleges feladata a jogszabályok megalkotása, a frekvenciák biztosítása és a DVB-T piacképessé tétele. Az országos multiplex kiépítése a tervek szerint szigetszerűen történne, először a nagyobb népsűrűségű területeket lefedve. Várhatóan az analóg sugárzás lekapcsolása 2010-2013 között történik meg. 48

TAKÁCS ZOLTÁN


Budapest és Kab-hegy aktuális ellátottsági térképe:

4.3.6 A digitális televízió által nyújtott interaktív szolgáltatások A digitális televízió valódi újszerűsége nem egyszerűen csak a csatornabőségben, a magas szintű minőségben, a Dolby Stereo hangban és a kristálytiszta képben nyilvánul meg, inkább a személyre szabhatóságban, az interaktivitásban, a különböző szolgáltatások

integrációjában.

Előbbieket

tekinthetjük

akár

„járulékos

minőségjavulásnak”. A helyzet azonban olybá tűnik, hogy ez a – digitalizációval járó – mellékes minőségjavulás (jobb kép és hang) csábítóbb a fogyasztók számára, mint maga a valódi újszerűség. A digitális televíziózás során az interaktivitásnak két fajtája valósulhat meg. Az egyik fajtájú interaktivitás nem rendelkezik visszirányú csatornával a fogyasztó és a szolgáltató között, azaz a jelátvitel egyirányú. Ebben az esetben az interaktivitás az internetezés során megszokottól jelentősen eltér, igencsak korlátozott. Ugyanis itt csak arról van szó, hogy a digitális jelátalakító képes tárolni bizonyos mennyiségű információt, így ily módon a fogyasztónak van bizonyos beavatkozási lehetősége. A második lehetőség, hogy van visszirányú csatorna a fogyasztó és a szolgáltató között; ezt a csatornát a jelátalakítók egy következő generációja kezeli. A hagyományos analóg televízió-készülékhez a korábban már részletesen kifejtett digitális jelátalakítók egy fajtáját kapcsolva egy sor új szolgáltatás érhető el, illetve lesz majd elérhető. A már jelenleg is létező szolgáltatások közé tartozik az elektronikus programkalauz (EPG – Electronic Program Guide), amely egy gombnyomásra megjeleníti a főbb információkat az éppen futó és a következő műsorról, emellett segít eligazodni a választékban (részletesebb kifejtését lásd később). A digitális teletext 49

TAKÁCS ZOLTÁN


(szöveges információs szolgáltatás) az egyes műsorokat kísérve kiegészítő tudnivalókat nyújt példának okáért az időjárásról, a közlekedésről, egyes sporteseményekről. A manapság leginkább használt televíziós interaktív szolgáltatás az e-mail. A brit, digitális televízióval rendelkező háztartások húsz százaléka már rendszeresen használja. Ez a szolgáltatás azoknak is megadja az elektronikus kommunikációba való bekapcsolódás lehetőségét, akiknek nincs saját számítógépük. A szolgáltatás révén az Internet összekapcsolódik a leginkább használt eszközzel, a televízióval. Használata egyszerű, gyorsan elsajátítható. Azonban sokan hiányolják a számítógép már megszokott funkcióit, amelyek ily módon kiiktatásra kerülnek. Hol maradnak a szövegszerkesztő és egyéb programok, amelyek munkánk, magánéletünk megkönnyítéséhez járulnak hozzá – tehetik fel maguknak sokan a kérdést. Nekik valószínűleg akkor nem egy ilyen szolgáltatásra van szükségük, hanem egy normál szélessávú Internet-kapcsolatra, valamint egy személyi számítógépre. A tévés Internet-kapcsolat jelentőségét azonban nem szabad lebecsülni. Szűcs (2001) hívja fel rá a figyelmünket, hogy a szolgáltatás révén valószínűleg az eddig Internetet nem használókat is be lehet majd vonni a virtuális kereskedelmi kapcsolatokba (pl. elektronikus vásárlás, banki ügyintézés, TV-banking). A francia műholdas tévétársaság, a TPS korábbi adatai szerint előfizetői egyharmada rendszeresen használja a tv-banking szolgáltatást. Érdekesség, hogy a használók 80 százaléka ezt megelőzően nem vett igénybe semmilyen on-line szolgáltatást. Így tehát az e-commerce illetve m-commerce után akár a t-commerce korszakába léphetünk át. Vannak persze, akik ezekben a jóslatokban nem bíznak, és nem látják a t-commerce-ben jelentkező üzleti lehetőséget. Egyesek mindezek ellenére is nagy jövőt jósolnak az Internetről a televíziós készülékre letölthető elektronikus játékoknak is. Ismertek az interaktív kapcsolat azon lehetőségei is, amelyek módot adnak arra, hogy otthon ülve váljunk egy tv-show résztvevőjévé, vagy szavazzunk bármiről gombnyomásra. Arra a kérdésre, hogy mindezekből a lehetőségekből aztán végül mi válik majd valósággá, csak a jövőben kaphatjuk meg a választ. A digitális televíziós rendszerek által biztosítható többletfunkciók közül a legfontosabbak egyike az interaktivitás. Az interaktivitás lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy beavatkozzon a hozzá érkező adatfolyamba: kikérje a képernyőre a műsorral együtt érkező kiegészítő információkat, vagy üzeneteket küldjön (egy ún. visszirányú csatornán keresztül) a szolgáltató felé (pl. elektronikus vásárlások, szavazások, játékok vagy Internet-elérés során). Az interaktivitás megvalósításához ki kell alakítani a 50

TAKÁCS ZOLTÁN


visszirányú adatforgalom lehetőségét. Ez a csatorna lehet vezetékes telefonhálózat, GSM hálózat vagy az újabb kutatási eredmények alapján akár a vevőkészülék által a szolgáltató felé az UHF sávban kisugárzott jel is. A választást a műszaki paramétereken kívül az alkalmazandó szolgáltatás jellege is befolyásolja. A már megálmodott és/vagy bizonyítottan életképes interaktív szolgáltatásokat a következő felsorolásban lehetne összefoglalni a részvétel módja, illetve azon belül az alkalmazás szerint, valamint az interaktivitás növekvő szintje mellett. Csatornák és programok választása -

Feltételes hozzáférés

-

Elektronikus programkereső

-

VCR illetve PVR rekorder

-

Igény szerinti videózás (VOD)

Választás menüből, tranzakciók végrahajtása -

Személyre szabás (kameraállás, ismétlés, információk megjelenítése)

-

Pótlólagos csatornák (pl. háttér-, ill. hirdetési információk számára)

-

E-kereskedelem

-

Videojátékok

Információ előállítása -

Részvétel a műsorban

-

Kommentár, reakció a műsorhoz

-

Saját műsor/csatorna készítése

Feltételes hozzáférés (CAS – Conditional Access System) A feltételes hozzáférés lényege két fő tengely mentén határozható meg. Egyrészt lehetővé teszi az előfizetőknek, hogy hozzáférjenek az adott tartalomhoz. Másrészt pedig az engedéllyel – ez esetben előfizetéssel – nem rendelkező nézőket megakadályozza abban, hogy hozzáférjenek a tartalomhoz. A CAS rendszerek működésének lényege, hogy a videojeleket egy titkos kódrendszer segítségével átformatálják, és az így kapott jelek „visszafordítására” már csak a feloldó kulccsal rendelkező előfizető képes. A CAS rendszerek egyik zászlóshajója a szállodákban működő pay-per-view szolgáltatás. 51

TAKÁCS ZOLTÁN


Elektronikus programkereső A digitális televíziózás bevezetésével számíthatunk a csatornák számának megemelkedésére, hiszen megszűnik a korábbi frekvenciaszűkösség. A csatornák közötti eligazodás ennek következtében megnehezedik. Az elektronikus programkereső lehet a megoldás a megsokszorozódott csatornák, illetve a háttér-információs oldalak közötti navigáció és programkiválasztás problémájára. Ez is, csakúgy, mint az előző, szerves része az európai digitális televíziós platformok működésének. Az elektronikus műsorismertetők (Eletronic Program Guide; EPG) olyan helyben tárolt alkalmazások, melyek lehetővé teszik a nézők számára, hogy megtekintsék a műsorajánlót, illetve, hogy a kínálatból kiválaszthassák az igényeiknek és érdeklődésüknek leginkább megfelelő műsorokat. Az EPG mintegy menürendszerként működve lehetőséget ad a felhasználó számára, hogy kiválasszon bizonyos tartalmi egységeket, és azokról információkat kapjon a használat feltételeit illetően. Vagyis a felhasználó kereshet bizonyos – általa kiválasztott – műsorok, csatornák után. Az eszköz a keresések fejlett technikáit is támogatja, vagy akár az egyéni igényre szabás különböző változatait (előzetes kívánságlisták, felhasználói profilok tárolása és alkalmazása, stb.) Mindezeken kívül azonban az eszköz nem csak a programkínálat tartalmáról ad eligazítást és az időbeli elérhetőséget tünteti fel, hanem az azonnali megtekintést is lehetővé teszi. Az elektronikus programkereső előnyeit digitális műsorszórású környezetben, erre alkalmas televízióval, vagy set-top box készülékkel használhatjuk ki. Digitális videofelvevő (PVR – Personal Video Recorder) Az elektronikus programkeresőnél jóval több funkcióval ellátott digitális videofelvevő ma már több formában kapható kereskedelmi forgalomban. A megoldások (PVR) a mai, merevlemezzel ellátott asztali DVD írókhoz hasonlóak, DVD meghajtó nélkül, viszont azzal a kiegészítő lehetőséggel ellátva, hogy az EPG esetében tapasztalható programkeresésre és rendszerezésre is alkalmas. Ezen kívül a PVR készülékkel lehetőség van a műsorok valós idejű felvételére és visszajátszására is, amivel az élő közvetítések alatt (!) élvezhetjük a már jól ismert előre-, visszajátszás, pillanatmegállítás vagy akár lassítás funkciókat.

52

TAKÁCS ZOLTÁN


Igény szerinti videózás (VOD – Video On Demand) Ez a kifejezés arra a szolgáltatásra utal, amelynek során a felhasználó egy több ezer filmből álló virtuális videotékából választhat, letöltve készülékére a megnézni kívánt műsort, (elő)fizetés ellenében. Ez kezdetben a már említett szállodai pay-per-view szolgáltatásokhoz hasonlított, azonban ma már eljutottunk odáig, hogy nem csak filmeket, hanem szinte mindenfajta audiovizuális anyagot, tévéműsort le lehet tölteni egy megfelelő készülék segítségével. Meg kell említeni a majdnem igény szerinti videózás (Near Video-on-Demand) szolgáltatást is, amely a fenti műsorszórás olyan változata, amely tipikusan mozifilmeket nyújt anélkül, hogy minden egyes nézőnél ki kellene épülnie egy visszirányú csatornának. E szolgáltatás lényege, hogy több párhuzamos csatornán folyamatosan sugároz egy korlátozottabb filmkínálatot, és a néző az őt érdeklő filmet azon kezdi el nézni, amelyik kezdési ideje épp megfelelő számára. A szolgáltatás kiegészítője az elektronikus programkereső (EPG). Az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásához több száz csatornára van szükség, amelyek egyelőre csak NyugatEurópában vagy a tengerentúlon elérhetőek. Személyre szabás, háttér-információk A személyre szabás az interaktivitás egy igen fejlett, eddig még nem igazán megvalósított formája. Sok tekintetben ez jelenthetné azt a plusz tulajdonságát a televíziónak, amellyel a szélessávú Internet adta lehetőségekkel szemben állhatná a versenyt. A személyre szabás azt jelenti, hogy például egy sportesemény kapcsán a néző több kameraállásból követheti végig a műsort, ismétléseket hívhat le a szolgáltatótól, vagy információkat jeleníthet meg a képernyőn. Hírműsorok esetében lehetséges, hogy a több helyszínről egyszerre érkező tudósítások közül válogassunk. A cél az, hogy a háttér-információk és az egyéb multimédiás tartalmak lehívásával a nézői passzivitás mérséklődjön. E-kereskedelem, t-kereskedelem, távvásárlás (teleshopping) Fontos tényező, hogy példának okáért a PVR használatával megszűnhet a hagyományos televíziós reklámok uralma. Ezáltal az interaktív televízió elesik a korábbi legnagyobb bevételi forrástól, a reklámtól. Ennek a helyzetnek kiküszöbölésére, illetve megoldására jelent egy alternatívát a televíziós kereskedelem, amely az Internethez hasonló módon biztosítana távvásárlási lehetőséget. A televízión keresztül 53

TAKÁCS ZOLTÁN


lebonyolított vásárlás egy olyan következő lépés, amely (ellentétben az előző – nagyjából megvalósítható, vagy már létező – szolgáltatásokkal) elsősorban a vállalatoknak kedvez. „Elképzelhető, hogy az ITV nemcsak az alkalmazott technológia és a nézői szokások szintjén forradalmasítja a televíziózást, de megváltoztatja az iparágban régóta kialakult médiafogyasztó-hirdető viszonyrendszert is.” (Urbán: 1999) Vannak olyan – valószínűleg még egy jó ideig meg nem valósuló – ötletek is, amelyek szerint egy éppen futó tévéműsorban látható termékekkel kapcsolatban felbukkanhatna egy megjegyzés a kép alján, vagy egy kis ablakban, hogy hol és milyen módon, mennyiért kapható a képen látható adott árucikk. A felhasználó – amennyiben a termék elnyeri tetszését – rögtön jelzést küldhet egy kereskedésnek, hogy az a legrövidebb időn belül házhoz szállítsa a megkívánt terméket. Ez lenne a jövő? Remélhetőleg nem. Ennél valószínűbbnek tűnik – számomra is – az a megoldás, hogy a távvásárlást támogató eszközök lehetőséget nyújtsanak arra, hogy a használója katalógusokat böngésszen, virtuális áruházakban vagy boltokban válogasson, és információkhoz jusson hozzá az kínált termékekről, majd a távirányítója segítségével meg is rendelhesse azt, Video-, hálózati, vagy helyi játékok Az új interaktív játékok olyan élményt nyújthatnak, amelyeket a számítógépen már megszokhattunk. A régóta létező játékkonzolok és a hálózati kommunikációba bekapcsolt set-top boxok „házasságából” születő új technikai szolgáltatás olyan szórakozásra biztosít lehetőséget, amely eddig csak komputeres környezetben volt élvezhető. A már említett, filmek igény szerinti lehívása mellett, egyesek szerint a játékok lehetnek az egyéb interaktív funkciókat is biztosító eszközök és előfizetések elterjedésének zászlóshajói. Információ előállítása A fent felsorolt, illetve kifejtett szolgáltatásokat a szakértők igazából csak emelt szintű televíziózásnak (enhanced TV) hívják. Ennél jóval több interaktivitásra van lehetőség, ha a felhasználó valódi információs inputon tud kommunikálni. Erre manapság még csak az SMS szolgáltatás igénybevételével van lehetőségünk. A fogyasztói oldalról indított reakciók, kommentárok előtt eddig is szabad út volt biztosítva, de a közeljövőben számítani lehet a felhasználók közötti, valós idejű 54

TAKÁCS ZOLTÁN

kommunikációra


is,

amellyel

különböző

nézői

közösségek

kialakulása

prognosztizálható. Egy bizonyos fejlettségi szint után pedig elképzelhető az is, hogy az erre vállalkozók már nem csak szöveges véleményüket osztják meg egymással, hanem saját audiovizuális anyagot töltenek fel a megadott csatornára.

55

TAKÁCS ZOLTÁN


V. A magyarországi digitális átállás stratégiája – (A)DÁS A 2006-ban Genfben, a Nemzetközi Frekvenciaelosztó Értekezleten (RRC-06) aláírt egyezmény értelmében az analógról a digitális műsortovábbításra való áttérést az Európai Unió előírásának megfelelően 2012 elejére kell megvalósítani Magyarországon. Az átállás fontos előfeltétele azonban az átállás stratégiájának kidolgozása volt. A digitális átállás stratégiája a műsorterjesztés digitális átállásának kormányzati szintű stratégiai orientációját hivatott megalapozni. Ennek szükségességét elsődlegesen az indokolja, hogy a televíziózás és rádiózás digitalizálása bonyolult gazdasági és társadalmi hatású folyamat, amely a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt érinti, mivel lényegében minden magyar háztartás a célcsoportja. Kibővíti az audiovizuális

szolgáltatásválasztékot,

elősegítheti

az

információs

társadalmi

szolgáltatások terjedését, jelentős szolgáltatói (adók, hálózat) és fogyasztói (dekóder, digitális vevőkészülék) beruházásokat tesz szükségessé, átrendezheti az analóg piaci erőviszonyokat és jövedelemfolyamatokat a hírközlési és a médiaszektorban, gyorsítja az intézményi és szabályozási konvergencia-folyamatokat. A Miniszterelnöki Hivatal 2006. október 4-én széles körű szakmai konzultációra bocsátotta a "Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára" című stratégiai dokumentumot. A Hivatal célja ezzel az volt, hogy az érintett közigazgatási és piaci szereplők valamint civil szervezetek véleménye, javaslatai körvonalazódjanak, hiszen így szolgálhatja a stratégia az állam, a piaci szereplők és a lakosság szempontjából egyaránt hatékony és zökkenőmentes digitális átállást. A digitális átállás stratégiája a széles körű szakmai konzultációt követően nyerte el a végleges formáját. A Miniszterelnök Hivatal ezt követően teszi meg a szükséges szabályozói lépéseket, illetve a digitális átállás sikerességéhez elkerülhetetlenül szükséges intenzív lakossági tájékoztatás is ez után veheti kezdetét. Az átállás megkezdéséhez elengedhetetlen feltétel volt bizonyos törvények módosítása, illetve új törvények elfogadása. Ennek folyományaként fogadta el 2007 áprilisának végén a kormány a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat; valamint a digitális átállás sikeres lebonyolítása érdekében parlamenti eseti bizottság alakul. A parlamenti pártok között megállapodás született 56

TAKÁCS ZOLTÁN


arról, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosítása, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatok a lehető legrövidebb időn belül az Országgyűlés elé kerülnek. Az Európai Unió Bizottságának ajánlásához igazodva Magyarországon 2012-ig fog megtörténni a digitális átállás. A digitális átálláshoz szükséges frekvenciákat a korábban már említett, 2006-ban Genfben tartott frekvenciaelosztó értekezleten már megkaptuk – hazánk nyolc televíziós és három rádiós frekvenciatartományt (multiplexet) kapott. Mivel egy multiplexben a jelenleg legelterjedtebb tömörítési eljárással (MPEG-2) 4-5 tévéműsor, illetve 6-8 rádióadás sugározható, a Genfben több évtizedre megszerzett kapacitás 30-40 országos televízió- és mintegy 20 rádióműsor továbbítását teszi lehetővé a teljes digitális átállást követően. A genfihez hasonló jelentőségű frekvenciaelosztó konferenciára legutóbb 1961-ben Stockholmban került sor, az akkor hozott határozatok - 2012-es analóg/digitális átállással számolva - 50 évre határozták meg az analóg műsorszórás feltételeit. A digitális átállás koncepciója azonban nem csak a földfelszíni sugárzású televíziós hálózatokra vonatkozik, hanem átfogja az egész audiovizuális piacot és a közvetítő hálózatokat. Ennek értelmében stratégiai ajánlások születtek a lehetséges televíziós, valamint rádiós platformokkal kapcsolatban is. A digitális televízió rengeteg új lehetőséget kínál a média- és a távközlési piac szereplőinek. Noha néhány új funkció is megjelenik (például multiplex-szolgáltatók), a digitális televízió értékláncolata nem sokban különbözik az analógétól: a tartalmak létrehozása valamint továbbítása, valamint a fogyasztói oldal továbbra is fontos szerepet játszik. Ezért az értéklánc e kulcsfontosságú elemei képezték a stratégia helyzetelemzésének alapját. A televíziós és rádiós szektorok vizsgálatát a fent leírt módon folytatták le a kutatás során, kiegészítve a horizontális szempontok (esélyegyenlőség, innováció), a fennálló intézményi illetve jogszabályi környezet elemzésével. A DÁS két szinten határozza meg a stratégiailag kívánatos célállapotot: -

Az érték alapú célállapot a rádiózás és televíziózás kívánatos jövőbeli

helyzetének meghatározását jelenti a fő értékek és alapelvek köré csoportosítva – a digitális technológiai lehetőségek fényében. Az értékalapú célállapot vizsgálatának alapját a televíziós tartalomkínálat átalakulását eredményező folyamatok médiapolitikai, információs társadalompolitikai, versenypolitikai illetve frekvenciapolitikai elemzése alkotja.

57

TAKÁCS ZOLTÁN

-


A célérték alapú célállapot pedig a jelenleg valószínűsíthető piaci

forgatókönyveket tekinti át, és ehhez viszonyítva határozza meg azokat a számszerűsíthető célokat, amelyeket a stratégia indokoltnak ítél a műsorterjesztés digitális átállásának 2012-ig terjedő időszakában. A célérték alapú célállapot kidolgozását megalapozó nemzetközi trendek azt jelzik, hogy a televíziós platformok digitalizálására vonatkozó nemzetközi várakozások pozitívak, azonban az előre jelzett várakozások megvalósulásához a digitális átállásnak fel kell gyorsulnia a földfelszíni és a KTV hálózatok esetében. Cél- és indikátorrendszer

A stratégiai célrendszer kidolgozásánál megvizsgálták az állami beavatkozás szükségességét, illetve, hogy arra mely területeken, milyen célok mentén van leginkább szükség. (Cél- és indikátorrendszer táblázata: ld. Mellékletek) A stratégia átfogó céljára az alábbi javaslatot teszi a DÁS:

58

TAKÁCS ZOLTÁN


A digitális átállást gyorsító, orientáló eszközök bemutatása a stratégia központi fejezete. A stratégia az eszközöket az alábbi csoportosításban tekinti át: -

közpolitikai eszközök

-

szabályozási eszközök

-

fiskális eszközök

Közpolitikai eszközök A közpolitikai eszközök vizsgálata az alábbiakra terjed ki: -

stratégiai orientáció

-

a földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának rendszere

-

a fogyasztók tájékoztatása

-

a közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban

-

a digitális archívumokkal kapcsolatos feladatok

A stratégiában szereplő egyik fontos közpolitikai eszköz, a földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának feltételrendszere alapvetően meghatározhatja a digitális átállás sikerességét, ütemét és költségeit. A pályáztatási feltételrendszer kidolgozásánál szerepet játszó tényezők: - döntés az “erős, illetve a gyenge multiplex szolgáltatói modell” közötta - DVB-T platformon kialakuló kínálatot befolyásoló pályázati feltételek (pl: kötelezően továbbítandó csatornák köre) - az üzleti modell hozzájárulása a földfelszíni analóg műsorszórás lekapcsolásához - a lekapcsolási menetrend meghatározása - a platformüzemeltető piaci hátterének kérdése - a frekvenciahasználat és műsorszolgáltatási jogosultság elválasztása a pályáztatás során - a pályázat alapján elnyerhető frekvenciák kijelölése - a digitális földfelszíni platformon belüli verseny kérdése - a platformüzemeltetés és a műsorszórás szétválasztása - a pályáztatás során meghatározandó jogok és kötelezettségek összessége Szintén közpolitikai eszköznek tekintendők a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő feladatok. Ennek célja elsősorban a hatékony kommunikáció: a digitális 59

TAKÁCS ZOLTÁN


átállás ugyanis akkor történhet meg zökkenőmentesen, ha a televíziónézők és rádióhallgatók pontosan ismerik a digitális átállás előnyeit és a kínálkozó lehetőségeket. A nemzetközi (elsősorban a brit) tapasztalatok alapján világosan látható, hogy a digitális átállás ott lehet sikeres, ahol a fogyasztók a megfelelő ismeretek birtokában hozhatják meg döntéseiket. Emellett a digitális átállás sikeréhez a közszolgálati műsorszolgáltatók hatékony szerepvállalása is hozzájárulhat. A hazai közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási rendszere jelenleg nagy valószínűséggel nem felel meg az európai versenyjog szabályainak. Minderre tekintettel ahhoz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a digitális átállás folyamatában Magyarországon is kezdeményező szerepet legyenek képesek játszani, olyan feltételeket kell teremteni, amelyek részben túlmutatnak a szűk értelemben vett digitalizációs kihívásokon: -

Ki kell dolgozni a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak pontos katalógusát. E feladatokhoz egyértelmű finanszírozást kell rendelni, és azt megfelelő ellenőrzés mellett a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére bocsátani.

-

Biztosítani kell, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók megfogalmazzák saját digitális átállási stratégiájukat.

-

Ennek alapján biztosítani kell az állam és a független entitásként működő közszolgálati műsorszolgáltatók viszonyában az állami átállási stratégia és az intézményi átállási stratégiák egymással összhangban történő végrehajtását. A digitális átállás a fogyasztók számára jelentős részt a megnövekedett

csatornakínálatban jelenik meg. Az átviteli kapacitások növekedése szükségszerűen az audiovizuális tartalom iránti igény szintjének a jelenlegihez képest való megugrásához vezet. Az újonnan készülő audiovizuális alkotások jellemzően már digitális formátumban kerülnek előállításra. A digitális technológiaváltás előtti időszakban készült művek azonban sok esetben analóg hordozókon vannak csak meg, ennek megfelelően hasznosításuk technikai előfeltétele a digitalizálásuk. A stratégiai javaslatokat tesz a digitális archiválás tekintetében, a Nemzeti Audiovizuális Archívumra, a Nemzeti Filmarchívumra, a közszolgálati műsorszórók archívumaira valamint a magánarchívumokra vonatkozóan. Szabályozási eszközök

60

TAKÁCS ZOLTÁN

A


szabályozási

eszközök

vizsgálata

kiterjed

a

frekvenciagazdálkodás,

versenyszabályozás, médiaszabályozás, szerzői jogi szabályok, vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere valamint a szabványosítás kérdéseire. A 2012-ig terjedő időszakban a frekvenciagazdálkodás egyik kulcskérdése, hogy milyen esélyek vannak a simulcast periódus indulásakor rendelkezésre álló három multiplex lakossági ellátottságának bővítésére. Ennek egyik lehetősége az m1, illetve a két kereskedelmi adó analóg sugárzásának előrehozott (2012-t megelőző) lekapcsolása lenne. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar kereskedelmi adóhálózatok (RTL Klub és

TV2)

műsorszolgáltatási

jogát

az

ORTT

döntésével

2012

júliusáig

meghosszabbította, a korábbi lekapcsolás lehetőségével csak az m1 esetében lehet számolni. A versenyszabályozási eszközök tekintetében elmondható, hogy a fogyasztóknak a legtöbb előnyt, illetve a legtöbb fogyasztói jólétet a hatékony és fenntartható verseny kínálja. Ez alapján a digitális műsorterjesztés terén akkor érhető el a fogyasztó számára a legtöbb előny, ha a szabályozó megteremti a lehetőségét annak, hogy minél több fogyasztó legalább két olyan különböző műsorterjesztési platform közül választhasson, amely egymáshoz hasonló szolgáltatást kínál. A médiaszabályozási eszközökkel kapcsolatosan elmondható, hogy az Rttv.1995ben megfogalmazott rendelkezései jóval megelőzték a 2002-ben elfogadott hírközlési irányelveket, így az Rttv. műsorelosztásra vonatkozó szabályai több tekintetben nem felelnek meg a Keretirányelv és az Engedélyezési irányelv rendelkezéseinek. Mindezek miatt sürgetően vetődik fel a hazai médiaszabályozás „digitalizációjának” igénye. A szerzői jogi szabályozással kapcsolatban a stratégia kimondja, hogy a digitális átállással összefüggésben a következő célokat érdemes követni: az audiovizuális szektorban a jogdíjak olyan általános szintjének kialakulása kívánatos, amely a hazai művek felhasználásához a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja úgy az alkotók, mint a felhasználók és a közönség számára. El kell érni, hogy a jogdíjtáblázatok ne alkalmazzanak olyan feltételeket, amelyek a digitális szolgáltatások bevezetésére fékező hatást gyakorolnak. A digitális átállás folyamatában mindenképp felülvizsgálatra, kiegészítésre szorul a televíziós és rádiós vevőkészülékek forgalombahozatalának feltételrendszere. Ebben a tekintetben a legnagyobb potenciális kockázat, az, hogy megfelelő intézkedések hiányában Magyarország az analóg készülékek „lerakóhelyévé” válik. Ennek elkerülése a stratégia javaslatot tesz arra, hogy a digitális átállással kapcsolatos szabályozás 61

TAKÁCS ZOLTÁN


keretében kerüljön elfogadásra egy jogszabály, amely a magyarországi televízió készülék és set-top box forgalomba-hozatal, illetve bérbeadás esetén előírja, hogy a készülék alkalmas legyen legalább a DVB-T szabvány MPEG2 szerinti dekódolására és az analóg televízió jelek vételére. Emellett céldátumot is meghatároz a forgalomba hozható televíziós készülékekkel kapcsolatban, vagyis 2010. június 30-át követően minden televíziókészülék csak akkor hozható forgalomba, amennyiben tartalmaz legalább DVB-T MPEG2-es tunert és alkalmas az analóg adások vételére is. Támogatási eszközök A stratégia a támogatási eszközök pontban megvizsgálja a Műsorszolgáltatási Alap forrásainak felhasználhatóságát a hálózatok digitalizálásának elősegítése érdekében, ezen kívül foglalkozik a digitális set-top box támogatások, illetve az innovatív alkalmazás- és technológia-fejlesztés kérdésével is. Az Rtv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy „a harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért (ti. az RTL Klubért) fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás, valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel”. Az analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolása általában és az m1 közszolgálati adó relatív frekvenciaszűkösség miatti esetleges gyorsított, szigetszerű lekapcsolása pedig különösen, megfontolandóvá teszi a set-top box beszerzés támogatását a digitális átállás időszakában. Az új platformok (a DVB-C, az IPTV és a DVB-S) ügyfelei akkor részesülhetnek egyedi set-top box támogatásban, ha kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkeztek és áttérnek bármely digitális platformra; az előfizető szociálisan rászorulónak minősül, valamint a vásárolt, vagy a platformüzemeltető által biztosított set-top box teljesíti az összes platformra meghatározott műszaki feltételeket. A digitális televíziózás és rádiózás területén lehetővé váló innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés jó eséllyel vonzhat európai uniós támogatásokat. A cél- és eszközrendszer összefüggése A stratégiai célok és eszközök összefüggéseit a DÁS egy táblázattal mutatja be. A célok megfeleltetése az alkalmazott eszközöknek főleg a programok monitoringja

62

TAKÁCS ZOLTÁN


szempontjából fontos, és lehetővé teszi, hogy megbecsüljék, az egyes tevékenységek mennyiben járulnak hozzá a stratégiai célok megvalósulásához. A cél és eszközrendszer összefüggését bemutató táblázatban szereplő rövidítések az alábbi eszközöket jelölik: E 1. A Digitális Átállás Stratégiájának elfogadása E 2. A fogyasztók tájékoztatása E 3. A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának rendszere E 4. A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban E.5 A digitális archiválás elősegítése E 6. Frekvenciagazdálkodás E 7. Versenyszabályozás E 8. Médiaszabályozás E 9. Szerzői jogi szabályok E 10. Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere E 11. Szabványosítás E 12. Törvény a digitális átállásról E 13. A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai E 14. Digitális set-top box támogatások E 15. Innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés a digitális műsorterjesztés területén Táblázat: ld. Mellékletek Intézményrendszer és monitoring A hazai digitális átállás sikeréhez elengedhetetlen, hogy e folyamat megfelelő irányítás és koordináció mellett menjen végbe. Szükséges, hogy a digitális átállás során az állami intézmények mind a tevékenységükben, mind pedig kommunikációjuk során egységes szempontokat kövessenek, a piaci szereplők és a fogyasztók felé ugyanazokat az üzeneteket küldjék. A koordináció jelentős része ennek megfelelően az államigazgatási intézmények álláspontjainak harmonizálása. Az államnak a digitális átállás érdekében a piaci szereplőkkel is messzemenően együtt kell működnie. Az átállással összefüggő koordinációnak tehát a piaci szereplőkre is ki kell terjednie. A koordinációs feladatok harmadik hangsúlyos eleme a lakosság tájékoztatása. 63

TAKÁCS ZOLTÁN


A Digitális Átállás Stratégiája javaslatot tesz a digitális átállást irányító és koordináló szervezetrendszerre is.

Pénzügyi tervezés A digitális átállás bizonyos területeken megtakarításokat hozhat, ugyanakkor a Digitális Átállás Stratégiájában javasolt eszközöknek jelentős kiadási vonzatai is vannak. A stratégiában szereplő becslések azt mutatják, hogy a sugárzási költségek tekintetében a 2012-ig terjedő időszakban mintegy 9-10 milliárd forint megtakarítás realizálható- amennyiben az m2 és m1 sugárzása relatíve korán (2009/2010-ben) a digitális földfelszíni hálózatra kerül át. A kiadási oldalon jelentkező legfontosabb tételek az alábbiak: -

a fogyasztók tájékoztatását, a fogyasztói tudatosság növelését célzó intézkedések

-

a közszolgálati digitális átállás elősegítésének finanszírozása

-

a Műsorszolgáltatási Alapból folyósított hálózatfejlesztési támogatások

-

a set-top box támogatások, platform és technológia semleges módon, rászorultsági lapon

-

innovatív digitális alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés

-

a digitális átállást irányító intézmény és az államigazgatási koordináció finanszírozási igénye

A stratégia indikatív pénzügyi táblája azt mutatja, hogy a digitális átállással kapcsolatos állami szerepvállalás mintegy évi 3-5 milliárd forintos többletforrást igényel a 2012-ig terjedő időszakban. Ebből a legnagyobb egyedi tételt a közszolgálati digitális átállás célzott támogatása jelentheti (évi 2 mrd Ft). 64

TAKÁCS ZOLTÁN


A digitális átállás során különösen nagy jelentősége van az e célra rendelkezésre álló állami források tudatos és különösen hatékony felhasználásának. Ez a források összpontosítását kívánja meg, amire a legkedvezőbb lehetőség egy központi digitalizációs alap létrehozása lenne. A digitalizációs alap kezelése a digitális átállást irányító intézmény feladata lehetne.

65

TAKÁCS ZOLTÁN


VI. A médiaszabályozás új kérdései A médiaszektor, a számítógépipar és a távközlési üzletág között folyó összehajlás új médiatermékeket, vagy akár médiumokat (Internet) teremthet, amelyekre a korábbi szabályozás már nem elégséges. Az új kihívásokra, kérdésekre új válaszokat kell találni. A médiaszabályozás eddig ugyanis leginkább a közlési módokhoz kötődött. Különféle szabályok vonatkoztak a rádiós és televíziós közvetítésekre, illetve műsorszolgáltatásra, a film és a zene fizikai elosztására, az újságkiadásra. Ma azonban – mint azt korábban már említettem – kezdenek elmosódni a határok az egyes, korábban különálló médiumok között. A digitalizációval megjelent új technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy bármilyen tartalmat egyazon elektronikus közvetítő csatornán juttassunk el a fogyasztóhoz. A digitalizáció és a konvergencia végső soron egy új médiarendszer kialakulásának alapja, amelyben feloldódnak a kommunikáció korábbi médiumai. Megszűnik a technológia-szolgáltatás-vállalkozás egysége, az erőforrások szűkösségét azok bősége, a tömegkommunikáció egyoldalúságát a digitális média interaktivitása követi. Ennek következében a korábbi törvényhozói gyakorlat megváltozása, eltolódása várható. Jelenleg a legtöbb országban külön törvényi szabályozás van a hagyományos műsorszórás (televízió, rádió) esetében mind az elosztó hálózatokra, mind a tartalomra vonatkozóan. Az Internet, mint a konvergencia egyik hajtóereje, valamint a digitalizáció zászlóshajója, szintén kihívásokkal szembesíti a jogalkotókat. Az Interneten ugyanis a tartalmak sokszínűsége figyelhető meg; egyaránt rendelkezik az elektronikus valamint a nyomtatott média egyes tulajdonságaival. Bajomi-Lázár Péter Törvény és szabadság című cikkében kifejti, hogy elképzelhetetlennek tartja az Internet mint platform szabályozását.

Egyes

vélemények

szerint

a

platformalapú

szabályozást

tartalomalapú szabályozással kellene felváltani. Ez abban jelenne meg, hogy azok a tilalmak, amelyek korábban csak a rádiós és televíziós tartalmakra voltak érvényesek, a jövőben a nyomtatott újságok online változatában és az egyéb weboldalakon is hatályba lépnének. Ezzel azonban a szólásszabadság csorbulna. Bajomi véleménye szerint ráadásul az sem világos, hogy az Interneten, mint globális médiumon hogyan lehetséges nemzeti szintű jogszabályok alkalmazása. Hiszen ha egy adott ország törvényeibe ütközik egy bizonyos tartalom közzététele, az könnyedén „orvosolható”, egyszerűen azáltal, hogy a tartalmat egy – országhatáron kívül eső – tárhelyre töltik fel.

66

TAKÁCS ZOLTÁN


Néhány szerző, köztük Bajomi is az elektronikus média radikális deregulációja mellett érvel, azonban egy olyan törvény által felhatalmazott hatóság megtartását fontosnak tartja, amely a frekvenciák elosztásáért felelős. Emellett lényegesnek tartja a közszolgálati műsorszolgáltatók fenntartását is, hisz azok olyan tartalmat közölnek, amelyről a médiapiac önmagában nem gondoskodik. A döntéshozók között már egyetértés van abban, hogy a szabályozásnak igazodnia kell ahhoz a körülményhez, hogy a digitalizáció következtében a tartalom elválik az infrastruktúrától – írja Polyák Gábor Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához című tanulmányában. Korábban már az Európai Unió 1999-es Kommunikációs jelentése is felvázolta azt a szabályozási modellt, amely az infrastruktúra technológiasemleges szabályozásától elválasztja a tartalom szolgáltatás-specifikus szabályozását. Az Európai Unió a fogyasztóknak legkedvezőbb feltételek kialakulását a jogi korlátoktól egyre inkább mentes piaci versenytől várja. A kormányokra a tekintetben is hatalmas feladat hárul, hogy meg kell akadályozniuk a társadalom újabb kettészakadását, a digitális szakadék növekedését. Ugyanis a hálózati kommunikáció által szerveződött új társadalomban mélyülő szakadék húzódik azok között, akik képesek élni az új lehetőségekkel, illetve akik bizonyos – elsősorban anyagi – okokból nem tudják igénybe venni az új szolgáltatásokat. A kormányok feladata lenne az, hogy biztosítsák az információk eljutását azokhoz is, akikhez az alapesetben nem jutna el. Azonban eléggé nehézkes megteremteni

szociális

szempontból

diszkriminációmentes

bekapcsolódást

az

információ társadalomba, ha a bekapcsolódás a jövedelmen múlik. A döntéshozók fontolva haladása figyelhető meg manapság a konvergens média szabályozását tekintve. Túl kicsi lépésekkel próbálnak igazodni az új körülményekhez, amely

a

jelenlegi

helyzetben

túlságosan

kevésnek

bizonyul.

Az

eddigi

médiaszabályozási rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség, ehhez azonban hiányzik a döntéshozói akarat.

67

TAKÁCS ZOLTÁN


VII. Összegzés, trendek, tendenciák A digitalizáció és a konvergencia körülbelül egy évtizede a médiával kapcsolatos vizsgálódások kulcsfogalmai; eléggé aktuális téma, hiszen napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben az információtechnológiai, a média valamint a távközlési szektorok, illetve azok összefonódása. Elég csak arra gondolnunk, hogy ma már hányan vagyunk, akik kábeltelevíziós hálózaton keresztül érjük el az Internetet, vagy éppen mobiltelefonunkon internetezünk, illetve Internet-alapú televíziós adásokat nézünk. Ezeket a példákat csak kiragadtam a médiakonvergencia számos megjelenési módja közül, azonban ebből is láthatjuk, hogy milyen széles körű jelenségről beszélünk. A konvergencia több – funkcionális, technikai illetve vállalati – dimenzióban testesül meg. Átalakítja a médiumok fogyasztásának korábban megszokott módját, valamint a tömegkommunikációt. Olyan új tartalmak jelennek meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, éppen a tömegkommunikáció egyoldalúsága miatt. Ezt az egyoldalúságot a konvergencia felborítja, hiszen megjelenik az interaktivitás. A közlő üzenetközvetítési privilégiuma megszűnik, a befogadó ugyanúgy rendelkezik ma már az információküldés jogával, és az üzenetet akár nagyszámú tömegnek is küldheti, a megjelent új technológiának köszönhetően. A konvergencia hajtóereje ugyanis a digitalizáció, valamint annak egyik díszpéldája, az Internet. Az Interneten közölt tartalmak egyik fontos vonása a multimédia jelensége, azaz egy olyan komplex médium létrejötte, amelyen a hang, a kép, valamint a videó közlése ötvöződik az azonnali hozzászólás, véleményközlés lehetőségével. A médiakonvergencia jelen van ma már szinte minden médium életében. A konvergencia megváltoztatja a tartalmak gyűjtésének, feldolgozásának és közlésének módját is. A médiakonvergencia mozgatórugója a technológiai fejlődés, azaz a digitalizáció.

A

médiavállalkozások

digitális

technika

egybeolvadását

forradalmasítja az

a

médiát

információtechnológiai

és és

serkenti

a

távközlési

vállalatokkal. A digitalizáció folyamata áthatja az újságok, a rádió és a televízió világát is, egyre nagyobb méreteket öltve. Vizsgálódásom egyik fő tárgya az elektronikus médiapiac átalakulása volt. A konvergencia megjelenésével ugyanis fordulóponthoz érkezett

a

médiapiac.

Mint

azt

korábban

már

említettem,

a

média,

a

tömegkommunikáció egyoldalúsága megszűnik, az egyszerű médiafogyasztó ma már a tartalmak előállítójává vált. Ezeknek a változásoknak a leképezésére használtam az elektronikus média értékláncát; ezen tisztán látható a megjelenő új szereplők funkciója. 68

TAKÁCS ZOLTÁN


A konvergencia a hagyományos elektronikus médiumok életére is befolyással van. Dolgozatomban a legkomplexebb hagyományos elektronikus médium, a televízió digitalizáció következtében végbemenő átalakulását vizsgáltam meg. A legtöbb háztartásban található televíziókészülék; a médiumok közül – az Internetet leszámítva – még mindig a televíziónak van a legnagyobb közönsége és sikere. Ezt elsősorban audiovizuális mivoltának köszönheti. A televíziózás új lehetőségei látnak napvilágot manapság a digitalizáció következtében. Ma már képesek vagyunk – hazánkban is – IP alapú televíziós adások sugárzására, illetve vételére. A földfelszíni sugárzású digitális televíziózás

megjelenésével

párhuzamosan

pedig

eltűnik

a

korábbi

frekvenciaszűkösség, egyre több televízióadó áll majd rendelkezésünkre. A digitális televíziózás új értéknövelő illetve interaktív szolgáltatások nyújtásának lehetőségét is magában hordozza; ezek mind a fogyasztói élmény színvonalának emelését hivatottak szolgálni. Az már más kérdés, hogy az átlagos fogyasztó mennyire tudja igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, azok viszonylag magas anyagi vonzata, illetve nagy technikai igényei miatt. A digitális televíziós szolgáltatások nyújtásához, illetve igénybe vételéhez azonban elsődlegesen szükség van az analóg rendszerek digitálisra való átállítására. Ennek céldátumát hazánkban 2012-ben határozták meg. A stratégia szükségességét elsődlegesen az indokolja, hogy a televíziózás és rádiózás digitalizálása bonyolult gazdasági és társadalmi hatású folyamat, amely a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt érinti, mivel lényegében minden magyar háztartás a célcsoportja. A konvergencia illetőleg a digitalizáció jelensége a médiaszabályozás tekintetében is új kérdéseket vet fel. Ezek a kérdéseket, illetve válaszokat foglaltam össze röviden egy fejezetben. Egyes szerzők az elektronikus médiapiac radikális deregulációja mellett érvelnek. Azonban a kérdésekre adandó válaszok szempontjából még nem született egységes álláspont a döntéshozók körében; noha égető szükség lenne rá mihamarabb. A médiakonvergencia jelenségét nem szabad varázsszónak tekinteni, nem fogja megoldani a médiával tapasztalt gondjainkat egy csapásra. Egyelőre még nem köszöntött be az aranykor, amikor bármiről szinte tetszőleges mennyiségű információt kaphatunk, mindezt persze olcsón. A fejlődés azonban ebbe az irányba mutat; a médiakonvergencia jelensége kéz a kézben jár az interaktív szolgáltatások hadával. E szolgáltatások előnyeit ismerve, tudva, mennyivel könnyebbé tehetik életünk számos területét, csak reménykedhetünk, hogy a lehetőségekből minél több elérhetővé válik. A folyamat még mindig tart, ez pozitív várakozásokkal tölti el sokunkat.

69

TAKÁCS ZOLTÁN


VIII. IRODALOMJEGYZÉK Felhasznált irodalom

A Digitális Átállás Stratégiája (A)DÁS - a konzultációs észrevételek alapján véglegesített cél-, eszköz és feltételrendszer a 2007-2012-es időszakra(Miniszterelnöki Hivatal , 2007. Január)

Bajomi-Lázár Péter: Törvény és szabadság (In: Élet és Irodalom)

Bertini, Patrizia – Borovitz Tamás: A jövő digitális médiaszolgáltatási térképe (2005)

Beyer, Andrea – Petra Carl (2003): Einführung in die Medienökonomie (Bevezetés a média-gazdaságtanba)

Castells, Manuel (1996): The Information Age: Economy. Society and Culture, Volume I: The Rise of the Network Society (Blackwell Publishers, Oxford

Egyezség a digitális átállásról (Magyar Hírlap, 2006. 11. 11., 14. old.)

Gálik M. (2001) – Médiagazdaságtan

Gálik Mihály: Marad vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira (In: JelKép 1999/1)

Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának stratégiájára (A)DÁS – konzultációs vitaanyag (Miniszterelnöki Hivatal, 2006)

Negroponte, N. (1995): Being Digital

NEMZETI SZÉLESSÁVÚ STRATÉGIA Javaslat a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elõsegítõ fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozásához, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósításához.

Newhagen, J. – Rafaeli, S. (1995): Why communication researchers should study the Internet: a dialogue (In: Media Policy – Convergence, Concentration & Commerce, 6. fejezet; 1998, London)

Perrone, C. – Repenning, A. – Spencer, S. – Ambach, J. (1997): Computers in the classroom moving from tool to medium

Pintér R. (2000): Információs társadalom – utópia vagy valóság?

Pintér Róbert – Élő Gábor – Z. Karvalics Attila: „Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta” – A konvergencia jelensége és ami mögötte van

Polyák Gábor: Az Internet az európai médiaszabályozásban

Silvo, I. (2001): Mit várnak a nézők a digitális televíziózástól. In: A média jövője – Nem mind illik, ami szabad (szerkesztő: Csermely Ákos), 2001 70

TAKÁCS ZOLTÁN


SUMMARY OF THE OECD ROUNDTABLE ON COMMUNICATIONS CONVERGENCE (2005, London)

Terestyéni Tamás : A magyar média jelenében feltárható kulturális és morális értékkultivációk (Jelkép, 2004/3)

Tölgyesi János (1998): Kommunikációs konvergencia avagy a műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok közös útjai (in Jel-kép, 1998/3, 49-61)

Truetzschler, W. (1998): The Internet: A New Mass Medium? – Relation Between the Internet and Traditional Mass Media

Varga Barbara: Manuel Castells és a McLuhan-galaxis halála (Jelkép, 1999/2)

ZÖLD KÖNYV (1997): Zöld könyv a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól - AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FELÉ HALADÁS SZEMPONTJÁBÓL (EUROPEAN COMISSION - BRÜSSZEL, 1997. DECEMBER 3, www.itb.hu/dokumentumok/zold_konyv/)

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL (2007. február 28.)

Felhasznált internetes oldalak

A magyar internetezők körében is egyre népszerűbbek a videomegosztó oldalak (vg.hu, 2006. 11. 29.)

Alkalmazott kommunikációtudományi intézet http://www.akti.hu/

Csak minden harmadik hazai háztartásban van internetkapcsolat (hwsw.hu, 2006. 11. 14.)

Digitális tévézés: 2-3 millió elfizetőre számít a BT (vg.hu, 2006. 12. 04.)

Egyben pályáztatná az NHH a digitális frekvenciákat (hullamvadasz.hu, 2006. 11. 23.)

Hogyan nézünk majd tévét 10 év múlva? - (mfor.hu, 2006. 12. 04.)

Könyvek és mozi helyett hódít az internet (sg.hu, 2006. 12. 04.)

Netes műsorokra is vonatkozik az új európai tévéirányelv (piacesprofit, 2006. 12. 14. és index.hu, 2006. 12. 15.)

Összeolvadhatnak a videoportálok és a tévétársaságok (sg.hu, 2006. 07. 04.)

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – www.gkm.gov.hu

Információs Társadalom- és Trendkutató Központ www.ittk.hu

Országos Rádió és Televízió Testület www.ortt.hu 71

TAKÁCS ZOLTÁN


IX. MELLÉKLETEK

72

TAKÁCS ZOLTÁN


73

TAKÁCS ZOLTÁN


Néhány példa az IPTV szolgáltatás területéről (T-Home TV)

74

TAKÁCS ZOLTÁN


Elektronikus programkereső (EPG)

75

TAKÁCS ZOLTÁN


A már jelenleg is rendelkezésre álló digitális hálózatok

76

TAKÁCS ZOLTÁN


A digitális átállás stratégia cél- és eszközrendszerének összefüggése 77

TAKÁCS ZOLTÁN


78

TAKÁCS ZOLTÁN


A földfelszíni digitális átállás lehetséges menetrendje

A földfelszíni digitális átállás során keletkező közvetlen megtakarítások, 2008-2012 (millió forint

A DÁS indikatív pénzügyi táblája

79

TAKÁCS ZOLTÁN


Az otthoni számítógéppel és internet-hozzáféréssel rendelkezõ háztartások százalékos aránya, 1992–2005

Az otthoni számítógép- és internet-hozzáférés fõ mutatói, 2004–2005 (százalékok)

80

A médiakonvergencia hatása az elektronikus média átalakulására

Recommend Documents