A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK HATÁSAI A TURIZMUS FOLYAMATAIRA NAPJAINKBAN Juray Tünde 1

A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK HATÁSAI A TURIZMUS FOLYAMATAIRA NAPJAINKBAN Juray Tünde1 I. Bevezetés Statisztikailag alátámasztható tény, hogy napjaink demográfiai viszonyait tekintve a világ markánsan két részre oszlik: a rendkívül gyorsan növekvő népességszámú fiatal, és a fogyó népességű elöregedő társadalmakra. A kor szerinti átstrukturálódás számos új jelenséget eredményez a népesség mobilitásában, így az „élményközpontú migrációban”, a turizmusban is. Ezeket a folyamatokat azért szükséges alaposabban is feltárni, mert a korszerű, integrált turizmustervezés során tekintettel kell lenni rájuk, mint szignifikáns piacformáló tényezőkre. A demográfiai viszonyok alakulását alapvetően meghatározó gazdasági környezet számtalan módon kihat a társadalom szabadidő-felhasználási lehetőségeire és szokásaira, bár kétségtelen, hogy az utóbbi erősen determinált a helyi kultúra – sok esetben a szubkultúra – által is. Számszerűen nehezebben mérhető, ezért kevéssé vizsgált, de szintén demográfiai vonatkozású jelenség a népesség utazási szokásainak változása az életciklus függvényében, holott az életszakaszonként eltérő mértékben rendelkezésre álló szabadidő, szabadfelhasználású jövedelem, vagy a családi állapot változása szoros összefüggést mutat az utazási szokások alakulásával, a turizmus intenzitásával, ahogyan a települési környezet (városi, falusi) illetve a lakhely megváltoztatása (városon belül, szuburbanizáció, vidékre költözés) is. A tanulmány célja, hogy az általános tendenciák mögé nézve bemutassa a demográfiai viszonyok változásával megjelenő újszerű fogyasztói igényeket, szokásokat – amelyek a turizmustervezésben és -lebonyolításban résztvevők számára kihívásként és megoldandó feladatként jelentkeznek –, és mindezen folyamatok térbeli aspektusait, amelyek egyrészt az utazások számának, távolságának, időtartamának és az elsődlegesen keresett turisztikai termékek körének regionális különbségeiben, másrészt a települési tér használatának különbözőségeiben mutatkoznak meg szembetűnően. A tanulmány a demográfiai folyamatok turizmusra gyakorolt számtalan hatása közül elsősorban a fejlett országok kor szerinti átstrukturálódását veszi górcső alá, így a népesség átalakulását a senior (időskori) és ennek ellenpontjaként az ifjúsági turizmus által igyekszik bemutatni. II. A népesedés kérdései turisztikai aspektusból II.1. Területi különbségek a világ népességváltozásában A világ népességszámának alakulásában jelentős változások zajlottak le az utolsó, 1950 és 1985 között tartó népesedési ciklusban. Ekkorra tehetők azok a folyamatok, amelyek eredményeként a fejlett országok népessége elöregedővé vált, míg ezalatt a gazdaságilag elmaradott régiókban népességrobbanás játszódott le, amely viszont a népesség rohamos fiatalodásával járt együtt. Az említett népesedési ciklusra vonatkoztatott átlagok elfedik e területi különbségeket, hiszen összességében elmondható, hogy a világon az öregkorúak (60 év felett) aránya kissé nőtt (8%-ról 9%-ra), a fiatal (15 év alatti) korosztályok aránya minimálisan csökkent globálisan (35%-ról 32%-ra). E folyamatok területi vetületét tekintve azonban kirajzolódnak azok az ellentétek, amelyek komoly gazdasági-társadalmi próbatételt

1

egyetemi tanársegéd, [email protected]

SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 6725 Szeged, Egyetem u. 2.

1

jelentenek az elkövetkezendő évtizedben, mind a gazdasági tekintetben fejlett, mind pedig a kevésbé fejlett országok számára.

1. ábra: A 15 évnél fiatalabbak és a 65 évesnél idősebbek az összlakosság %-ában (Szerk.: Becsei J., 2001.) A népesedési folyamatok regionális különbségei szignifikáns, ámde fordítottan arányos kapcsolatot látszanak mutatni a gazdaságfejlődés dinamizmusával, minek eredményeképpen a fejletlen térségek túlnépesedettek és fiatalodó, a fejlett térségek fogyó népességű, elöregedett társadalmakká válnak. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a fejlődő országok népességének közel 36%-a gyermekkorú, amely korcsoport kifejezetten veszélyeztetett a megjelenő,

2

turizmus által is generált deviáns társadalmi magatartásformák – úgymint a prostitúció, bűnözés, kábítószer stb. – által, tekintve kilátástalan, önfenntartásra képtelen helyzetét. Az öregedő társadalmak lényeges problémája, hogy jelentős az aránytalanság az aktív és inaktív népesség között, ami az egy aktív keresőre jutó magas eltartott számban nyilvánul meg. Ez a jelenség kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok forrása is lehet a humánerőforráshiány, vagy a megújulásra kevésbé rugalmasan reagáló munkavállalók miatt. II.2. A korstruktúra átalakulásának összefüggései a turisztikai világtrendekben bekövetkezett változásokkal Ahhoz, hogy a demográfiai változások turisztikai hatásait vizsgálhassuk, fontos áttekintenünk a turizmus főbb globális trendjeit, amelyeket a következő táblázatban foglaltunk össze. 1. táblázat A turizmus várható nemzetközi tendenciái 2020-ig (Forrás: IPK, WTO) NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Új „kiutazó boom” – A kiutazó turizmus bázisa a XX. században főképp a világ harminc leggazdagabb országa volt. A XXI. században várhatóan újabb Személyre szabott vendéglátás – Az autentikus növekedési hullám indul majd be, ennek bázisa ajánlatokat és a tradicionális vendégszeretetet azonban áttevődik keletre: a kínaiak részesedése a magasan fogják értékelni a XXI. században, főként a világ kiutazó turizmusából a mostani 1%-os értékről 40 év feletti turisták, akik aránya a társadalomban 2050-re becslések szerint meg fogja közelíteni a 10%egyre nő. ot. Hasonló arányú emelkedést prognosztizálnak Indiában is, ahol a mai 0,5%-os értékről várhatóan 5%-ra emelkedik ez az érték. Változó fogyasztói igények – A 40 év alatti lakosság szerte a világon világmárkák olyan fogyasztójává vált Belföldi utazási boom – A XXI. században a belföldi és válik továbbra is, akinek fő célja az életben a utazási kereslet várhatóan világszerte növekedni fog. szabadság és a vidámság, de szinte lényegtelen, hogy Sok fejlődő országban ez lesz a „kiutazási boom” ezt melyik országban találja meg. Ezen fogyasztók előhírnöke. újfajta marketingtechnikákat és új turisztikai termékeket igényelnek. Csökkenő fogyasztói lojalitás – Az előző trend egyik Fenntartható fejlődés – Nem kétséges, hogy a következménye várhatóan az lesz – mivel az emberek turizmus növekedése soha nem látott mértékben van egyre kevésbé szeretnének többször ugyanarra a hatással a természeti környezetre. A turizmus helyre utazni vagy ugyanolyan típusú vakáción részt fejlesztésének ezért fenntarthatónak kell lennie az venni –, hogy csökkenni fog az ismételt utazások elkövetkező húsz évben, ellentétben a mostani száma. Már az 1990-es években is 80%-ról 65%-ra trenddel, amely a megszokott életminőség csökkent az ugyanazon desztinációba történő lerombolásával fenyeget. utazásokon részt vevők aránya, ez az érték 2010-re várhatóan legalább további 10%-kal csökken majd. A higiénia iránti igény – A biztonság iránti igény Nagyobb elvárt érték – A turisták egyre inkább alapvetővé vált, de a jövőben fontossága még tovább elvárják a minőséget és egyre kevésbé hajlandóak fog nőni. A XXI. század globális társadalma nagy többet fizetni az extra minőségért. Ezért a kínálati fontosságot fog tulajdonítani a higiéniának. Azon oldal szereplőinek hatékonyabb költséggazdálkodást szálláshelyek, városok vagy vidéki területek, ahol a kell bevezetni. higiéniát alulértékelik, elveszítik versenyképességüket. Különleges helyszínek – A XXI. század folyamán a Nagyobb standardizáció – Az előző trenddel turizmusban egyre népszerűbbé fognak válni a összhangban világszerte folytatódik a standardizáció, különleges helyszínek, mint például az űrben történő, ami a költségcsökkentés egyik eszköze lehet vagy a víz alatti turizmus. „High-touch” – Amikor a szolgáltatások Idősödő társadalom – A fejlett országok születési standardizációja normává válik, egyre kevésbé lesz rátájának drasztikus csökkenése jelentős mértékben fontos a személyesség iránti igény, és a standardizáció fogja befolyásolni a turisztikai keresletet az együtt kell, hogy haladjon a növekvő attraktivitással. elkövetkező húsz évben. Ennek pozitív hatása lesz, A tömegpiac sikerének záloga a kis költségű standard- hogy az idősebb korosztály mindennapjaiban is egyre ek sok „high-touch” elemmel való kombinálása. inkább megjelenik a külföldi utazások iránti kereslet.

3

Az ilyen típusú középtávú prognózisokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy mindegyik kitér a népesedési folyamatok turizmusra gyakorolt hatásaira. A népesség számának, kor szerinti és etnikai összetételének alakulása mind a – turisztikai szempontból – fogadó, mind pedig a küldő területen erőteljesen befolyásolja a turizmus folyamatainak alakulását. A fejlődő és fejlett világ továbbra is éles elkülönülése miatt megállapítható, hogy ez a turisztikai piac szempontjából az előzőek esetében elsődlegesen fogadó, az utóbbiaknál küldő területek kialakulását eredményezte, természetesen néhány olyan – a nemzetközi turistaérkezések éves számának tekintetében – piacvezető fejlett ország kivételt képez, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország vagy például az Egyesült Államok. Bár a fejlődő országok az oda érkező turisták éves száma alapján rendszerint még nem listavezetők, azonban a turistaérkezések növekedési dinamikáját tekintve ezen országcsoport régiói mutatják a legnagyobb mérvű fejlődést. E megállapítás szembetűnő, amennyiben összevetjük az alábbi (2. számú) ábrát az 1. ábra tartalmával.

2. ábra: A nemzetközi turistaérkezések területi megoszlása (Forrás: WTO, 2003.) A népesedés jellegzetes folyamatai számos negatív és pozitív irányú hatást gyakorolnak a turizmusra a küldő és fogadó terület aspektusából vizsgálva a kérdést egyaránt. A következő táblázatban összefoglaltuk bizonyos demográfiai változások effektusát a turisztikai szektorra, néhány azonban bővebb magyarázatot is érdemel közülük. 4

2. táblázat A turizmust befolyásoló néhány demográfiai folyamat és azok hatásai a küldő és fogadó területen Demográfiai jelenség

Küldő terület •

Korstruktúra átalakulása: fiatalodás A népességszám növekedése a természetes szaporodás és/vagy bevándorlás következtében

•

• mobilitás növekedése (ifjúsági turizmus) új típusú keresleti igények: alacsonyabb kategóriájú, olcsóbb szállások; változatosabb desztinációk; szingli-turizmus megjelenése

•

• •

• Korstruktúra átalakulása: elöregedés A népességszám csökkenése elöregedés és/vagy elvándorlás miatt

• • •

A képzettségi szint növekedése • Férfi/nő arány alakulása

•

• Etnikai bevándorlás

•

senior turizmus igényei szerinti kereslet (kulturális/városlátogató, wellness/gyógyturizmus) kevésbé tehetősek rövidtávú utazások, módosabbak repülős utak rurális elöregedő térségek: minimális turistalétszám igény, motiváció, pénzügyi háttér az utazásokhoz (szabadidős és hivatásturizmus) eltérő szabadidős aktivitások, utazási motivációk különböző desztinációválasztás

Fogadó terület humánerőforrás rendelkezésre állása mobilitás növekedése: foglalkozási struktúra gyors alakíthatósága (innovációs készség, szakképzés) gyermekprostitúció megjelenése bűnözés növekedése

• munkaerőhiány • innovatív készség hiánya (korszerűtlen turisztikai termékfejlesztés, know how-k elsajátítása) • •

magas színvonalú turisztikai szolgáltatások vonzó kínálat

•

munkaerőkínálat minőségét befolyásoló tényező

• rokonlátogatási motivációjú utazások számának növekedése • gyökerek keresése

kulturális sokszínűség vonzerőként is megjelenhet bűnözés erősödése, turisták biztonságérzetének romlása

A népesség korstruktúrájának átalakulása fokozatos, ám gyökeres életmódbeli változásokat eredményez. A fiatal korosztályok arányának növekedése – megfelelő gazdasági környezettel párosulva – magasabb iskolázottságot, jobb munkahely lehetőségeket, a minőségi utazások iránti igényt hozza magával. A korosztályhoz kapcsolódó új jelenség a fiatal egyedülállók, szinglik speciális jegyeket (jól szituáltak, kvalifikáltak, jórészt értelmiségiek) hordozó társadalmi csoportjának megjelenése, amely vadonatúj keresleti igények feltűnését jelentette. A korosodó társadalmak esetében viszont az idősebb korcsoportok igényeinek kiszolgálását kell figyelembe venni. A fejlett gazdaságú országok nyugdíjasai a korlátlan szabadidőn kívül diszkrecionális jövedelemmel is rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra az aktív időtöltést, az évi többszöri hosszabb, rövidebb távú és időtartamú utazás lebonyolítását. Az IPK International Kutatóintézet 2003-ban készített generációs elemzést tartalmazó tanulmányában azt vizsgálta, hogy a demográfiai folyamatok, és elsődlegesen a népesség elöregedése, milyen változásokat eredményez a turisztikai trendekben 2020-ig. A kutatás négy alappillérre épült: a demográfiai változásokra, a szociális-gazdasági tendenciákra, a különböző generációk jellemzőire és a World Travel Monitor felmérés eredményeire. A projekt első fázisában az elöregedő társadalmak tipikus példáit szolgáltató Németországot, Nagy-Britanniát, Hollandiát, Olaszországot, Spanyolországot, Svédországot, Belgiumot,

5

valamint - a magas bevándorlási arány miatt népesedési folyamatok tekintetében eklektikusabb képet mutató – Franciaországot vizsgálták. Németországban például 1980-ban a 46-64 év közötti lakosok száma 13,5 millió fő volt, 2020-ra ez a szám várhatóan megduplázódik, ezzel egyidejűleg a 45 év alattiak száma csökken. Ezen generáció utazási szokásai azonban várhatóan különbözni fognak a mostani 46-64 évesekétől: magasabb jövedelemmel, jobb egészségi állapottal rendelkeznek majd, tapasztaltabb – és ebből kifolyólag kritikusabb – utazók lesznek. A felmérés hét célcsoportot különített el annak függvényében, hogy az egyes korcsoportokhoz tartozók 2020-ban hány évesek lesznek: „rock” (75 év felettiek), „1968 májusa” (65-74 évesek), „krízis” (55-64 évesek), „Gorbi” (45-54 évesek), „euró” (25-34 évesek), valamint az 1994-2004 között születettek, akik 2020-ban 15-24 évesek lesznek. Az életkor változásán kívül az európaiak értékrendje is módosulóban van. Míg a múltban a család állt az első helyen, amit az önfeláldozás, a munka, a szigorú erkölcsök és a kötelesség követett, addig a jövőben az értékek között első helyen találjuk magát az embert, az egyént, ezután pedig az öröm, a szabadidő, a tolerancia és a szórakozás következik. Az egyes célcsoportok más-más tevékenységek iránt érdeklődnek, például a „Gorbi” csoport tagjai az aktív rekreációt preferálják (úszás, síelés, kerékpározás), miközben az „1968 májusa” tagjai is kedvelik annak lágyabb, kevésbé megerőltető formáit, így szívesen túráznak, sétálnak, vagy vesznek részt kulturális rendezvényeken szabadidejükben. E felmérés eredményei is rámutattak arra, hogy a jövőben az utazók többet fognak költeni, és a költési szint egyenes arányban nő majd az életkor előrehaladtával. Az idősebb utazók a komfortosabb szálláshelyeket részesítik előnyben, és a külföldi utazások is prioritással rendelkeznek számukra. A hagyományos napfény-tengerpart üdülések veszítenek népszerűségükből, miközben a kulturális és társadalmi tevékenységek előtérbe kerülnek. A jövőben várhatóan a senior szegmens fog a legnagyobb mértékben tovább növekedni a vizsgált országokban, így 2010-re a már tapasztalt utazókká válók intenzíven bekapcsolódnak a turizmusba, számos desztinációt és turisztikai terméktípust ismernek majd, jól informáltak lesznek és kiválóan használják mind információszerzés, mind az utazások foglalásához az internetet. II.3. Az életciklus mint turizmust befolyásoló tényező A turizmus több mint csupán egy eleme a társadalmi jólétnek, habár valóban fontos indikátora az adott népesség életmódjának és az egyén helyének a társadalomban. (SHAWWILLIAMS, 1994) Az egyén, élete során különböző korcsoportokhoz tartozik, hordozva az adott korszak általános sajátosságait a családi állapot, vagy a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely vonatkozásában. Az egyes életszakaszok fent említett sajátosságai jelentős mértékben befolyásolják az adott személy mobilitását, utazási kedvét, motivációit a turizmus valamely formájában történő részvételhez, és nem utolsó sorban az utazás anyagi fedezetéhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre állását. A turisztikai piac szegmentációja az életkor alapján a következő szakaszokra bontható: 1. ifjúsági turizmus/egyedülállók („szinglik”) 2. fiatal családosok, kisgyermekkel 3. középkorúak, nagy gyerekkel 4. középkorú házaspárok/egyedülállók 5. senior turizmus Az 1. szakaszban járó korcsoport (16-35 évesek) tagjai egyrészt még nem keresőképes és nem felnőtt korúak, így utazási döntéseik még részben korlátozottak a szülők által, míg a 6

relatíve idősebbek már aktív keresők. Az egész korosztály közös jellemzője a rendkívüli mobilitás és rugalmasság, ami visszaköszön a desztináció megválasztásában, az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek vagy a kevésbé komfortos – ámde kedvezőbb árú – közlekedési eszközök, illetve a hátizsákos „túrázás” preferálásában. E korcsoport utazásainál „csapódik le” egy másik komoly társadalmi problematika: a fiatal egyedülállók (szinglik) ugyanis sokáig mostoha gyermekei voltak az utazási piacnak – annak ellenére, hogy többségük igen jó egzisztenciával bír –, hiszen rájuk is vonatkozott az „egyágyas felár” fizetési kötelezettség a részvételi díjaknál. Számuk azonban olyan tetemesre emelkedett az utóbbi évtizeden, hogy ma már komoly fogyasztói potenciált képviselnek (annál is inkább, mivel jól kereső, igényes, évente többszöri utazási hajlandóságot mutató társadalmi csoport), így az utazásszervezők egy része szakosodott a számukra történő utazásszervezésre, amely rendszerint az utazási élményen kívül ismerkedési lehetőséggel is kecsegtet, tehát szocializációs funkciót is betölt. Míg a korosztály jelentős hányada a felfedező típusú turisták közé tartozik, másik részük a biztonságérzetet nyújtó tömegturizmus szolgáltatásait választja, a szinglik pedig kedvelik az exkluzív utazásokat is. A 2. szakaszba tartozó fiatal családok kezdetben házaspárként, majd kisgyerekkel választanak úticélt. Mivel ebben az életszakaszban más, az utazásnál fontosabb kiadások is terhelik a családokat, így az olcsóbb, (a gyermekkel történő utazás nehézségei miatt a) közelebbi célterületek, esetleg a tömegturisztikai termékek fogyasztói. Rendszerint az egyszerűbb szolgáltatásokat nyújtó szállástípusokat (pl. panziók, kempingek faházai) veszik igénybe, átlagos tartózkodási idejük és az utazás távolsága a kisgyerek miatt valamivel rövidebb. A ciklus 3. szakaszába a már biztos egzisztenciával rendelkező családok utazásai tartoznak, akik egyénileg és szervezett körülmények között is gyakran utaznak, ami évi többszöri alkalmat is jelent, amely a jelenlegi trendek mellett általában két legalább egy hetes külföldi, és egy vagy két belföldi hosszúhétvégés üdülést jelent, rendszerint magasabb kategóriájú szálláshelyen. A folyamat 4. szakaszában járók rendszerint középkorú házaspárok, illetve sajnos már különböző okokból (özvegy, elvált) egyedül élők, akik, ha korábban kedvelték az utazást, akkor ebben az életkorban ismét előtérbe kerül ez a szabadidős aktivitás, és már megjelenik erőteljes szempontként a programválasztásban a kényelem és egészségmegőrzés. Még aktív keresőkről van szó, akik meg tudják fizetni a magasabb színvonalú szolgáltatásokat. A ciklust záró fázisba azok a 65 év feletti nyugdíjasok tartoznak, akiknek a turizmus létrejöttéhez szükséges hármas motivációs rendszer (LENGYEL M., 1990) – úgymint motiváció, szabad-felhasználású jövedelem, szabadidő – elemei közül a szabadidő korlátlan mértékben, az indíttatás egyéntől és tradícióktól függően, a pénzügyi háttér a gazdasági környezet függvényében adott. Ők elsősorban a kényelmes, biztonságos, szervezett, csoportos utazásokat kedvelik, amelyek a korosztály interperszonális kapcsolatainak ápolását is elősegítik. Az anyagiak függvényében a hosszabbtávú vagy hosszabb időtartamú utazásokat is keresik. A lakóhely (falusi/városi környezet) is erősen determinálja e korosztálynál az utazási hajlandóságot, ahol egyértelmű a városlakó nyugdíjasok utazásainak dominanciája, amely szoros kapcsolatban áll az utazások értékítéletével és nagyobb hagyományaival. Természetesen e korosztálynál a legnagyobb a leszakadozás is, hiszen sokan egészségi állapotuk, míg megint mások szűkös anyagi kereteik miatt nem tudnak bekapcsolódni turisztikai aktivitásokba. Az egyes korcsoportok sajátos utazási szokásait egyfajta körforgásnak is tekinthetjük, ahol mindig új generációk, ámde hasonló igényekkel jelennek meg a turisztikai piacon, így a fogyasztói csoportok alapján felállíthatjuk a turisztikai életciklus modellt.

7

3. Középkorúak, nagy gyerekkel

2. Fiatal családosok kisgyerekkel

1. Ifjúsági turizmus, szingli turizmus

4. Középkorú házaspárok, egyedülállók

5. Senior turizmus

3. ábra: A turisztikai életciklus modell II.3.1. Ifjúsági turizmus A Turisztikai Világszervezet (WTO) becslései szerint az ifjúsági turizmus jelenleg 2025%-os részesedéssel rendelkezik a nemzetközi turistaforgalomból. Piaca annak ellenére bővülést mutat, hogy a fő küldő területeket reprezentáló fejlett országok demográfiai folyamatai az elöregedés irányába haladnak a születési ráták csökkenése miatt. A részvétel növekedése felgyorsult a felsőfokú oktatásban résztvevők számának emelkedésével, a munkaerő mobilitással és a külföldi ösztöndíjprogramokkal, a hátizsákos turizmusnak mint a globális ifjúsági kultúra és változó életszemlélet jelképének a terjedésével. A munka, tanulás és utazás közötti elmosódás az utazási motivációk nagyfokú keveredését eredményezi a korcsoportnál. Az ifjúsági utazások esetében a kulturális aspektusokon kívül figyelmet igényel az érdekelt desztinációk termékfejlesztésében az a tény is, hogy az ebbe a típusba tartozó utazások esetében kifejezetten nagy az igény, hogy a korosztály tagjai utazásaik során találkozzanak az egyívású, hasonló gondolkodású kortársaikkal. Több mint egy évtizede, hogy az ifjúsági turizmus jelentősen növekvő piaci szegmenssé vált a nemzetközi turizmusban. A WTO becslései szerint részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából az 1980-as 14,6%-ról 2001-re 20%-ra nőtt, és ez az arány az előrejelzések szerint 2005-re eléri a 25%-ot. Ez napjainkban évi több mint 10 millió ifjúsági turistát jelent világszerte. A piac növekedését kísérte az ifjúsági turizmus intézményesülése, a professzionalizmus megjelenése az ilyen típusú termékeket és szolgáltatásokat kínáló szervezetek körében. Úgy tűnik a politikusok is felismerték az ifjúsági turizmus jelentőségét,

8

ennek bizonyítéka, hogy igyekeznek minél kedvezőbb (turizmuspolitikai) környezetet teremteni számára. Egy 2003-as nemzetközi felmérésből kiderül, hogy a korosztály utazási motivációi között más kultúrák megismerése (83%), az izgalom (kalandvágy 74%) és az ismeretek bővítése (69%) szerepel az első helyeken. A kulturális érdeklődést és a fogadó terület iránti szociális érzékenységet mutatja a korcsoport relatíve fiatalabb, 26 év alatti tagjainak, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a helyi népességgel való személyes kontaktus kialakítására. A korcsoport nem inaktív része is jórészt az alacsony jövedelműek kategóriájába tartozik (5.000 USD alatti átlagkeresettel), azonban előtakarékossággal, ebből a pénzügyi keretből teremtik meg az utazás feltételeit, de gyakran hosszabb tartózkodás esetén munkát is vállalnak fizetőképességük fokozása érdekében. A legkisebb büdzsével rendelkezők alkotják az úgynevezett „hátizsákos” turistákat, akik a legnyitottabbak a világra, ők a „felfedező” vagy „vándor” alkatú turisták, ahogy COHEN (1972) turistatipológiájában megfogalmazza. Jellegzetes az utazási felkészüléshez használt információs csatornák köre is, amely tükrözi a korosztály viszonyulását a korszerű marketingeszközökhöz: 71%-uk az interneten keresztül tájékozódik az utazási célterületről, de a hagyományos „szájpropaganda” megbízhatóságában sem kételkednek, mert barátoktól, ismerősöktől is hasonló arányban (70%) gyűjtenek ismereteket utazásaikhoz. Az ifjúsági turizmus mindazonáltal antagonizmust hordoz magában, ami arra vezethető vissza, hogy bár a fejletlen gazdaságú országokban a nagyobb létszámú társadalmi csoportról van szó az ifjúsági korosztály esetében, ott csak a „kiváltságos”, jómódú csemeték számára biztosított az utazás lehetősége (ők is elsődlegesen a hivatásturizmus keretei között, tanulmányi céllal). Eközben a fejlett országokban a népesség kisebb populációját teszi ki e korcsoport, azonban igény, motiváltság, szabadidő, pénzügyi háttér – vagyis a turizmus kialakulásának alapfeltételei – e gazdasági közegben adottak, így valójában e korcsoporthoz kötődő turizmus kialakulásáról csak itt beszélhetünk. Nagy jelentőséggel bír, hogy a szolgáltatók ma már meghatározó keresleti elemként tartják számon az ifjúságot, mivel az ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú korosztályról van szó, tekintve, hogy a jövő fizetőképes keresletét képviseli a korcsoport, rendkívüli mobilitása, felfedező vágya révén pedig olyan térségeket is bekapcsolhat a turisztikai vérkeringésbe – anyagi korlátozottsága ellenére –, amelyek a tömegturisták számára nem értékesíthetők . II.3.2. Időskori (senior) turizmus A 65 év feletti korcsoport utazásait összefoglaló néven senior turizmusként emlegeti a szakirodalom. A figyelmet éppen az irányította rá, hogy a fejlett országok társadalmai a népesedési ciklusnak ebbe a fázisába érkeztek. Ma már a nyugállományba vonulás nem jelenti a társadalmi élettől való elzárkózást, sőt a legújabb szemlélet szerint: hosszabban élni annyit tesz, mint tovább aktívnak maradni. Ez az aktivitás megmutatkozik a civil szervezetek tevékenységeibe való bekapcsolódásban éppen úgy, mint a hirtelen korlátlanul rendelkezésre álló szabadidő változatos rekreációs tevékenységekkel való eltöltésében. Utóbbiak sorában találhatók a különféle turisztikai foglalatosságok is, a maguk korosztály-specifikus motivációival. Ilyen jellegzetes indíttatásnak számítanak a kulturális körutazások (városlátogatások, örökség turizmus), szent és kegyhelyek felkeresése (vallási turizmus), wellness és gyógyturizmus. A tömegturizmusból való részesedése is egyre meghatározóbb a 65 év feletti korcsoportnak, amit bizonyít, hogy az 1960-1980 közötti időszakban a korosztályhoz kapcsolódó utazások aránya 15%-ról 25%-ra nőtt (PEREZ, 1987) Érdekesség, hogy nincs összefüggés az idősek utazásainak távolsága és a korcsoport között, mert bár az egészségi állapot korlátozó tényező lehet, a tehetősebbek előszeretettel választanak távoli desztinációkat is, megfizetve a repülős 9

utazás kényelmét. A fent felsorolt trendeket alátámasztják az olyan kutatások is, amelyek közül egyet a tanulmány II.2. fejezetében ismertettünk. III. Összegzés A demográfiai változások alapvető, elsődlegesen gazdasági tőről fakadó módosulásokat eredményeznek egy társadalom – és ezáltal annak legkisebb egysége, az egyén – életében, befolyásolva ezáltal a szabadidő-felhasználás lehetőségeit, módjait, igényeit, amelynek egyik fontos szegmensét képezi az utazás. A jelenlegi demográfiai trendeket összevetve a turizmusban globálisan lezajló folyamatokkal megállapíthatjuk, hogy a fejlődő országokban rejlő idegenforgalmi lehetőségek felismerésével – hiszen ezek az országok általában egzotikumot képviselnek a kínálatban –, jórészt a fejlett országok beruházásai által, elsődlegesen fogadó területekké váltak. Éppen a népesedési folyamatok hatására, fiatalodó társadalmakról lévén szó, a turizmus kitörési pontot jelenthet e régió országai számára, de csak akkor, ha a turizmusból származó jövedelmeiket arra használják fel, hogy önálló gazdasági fejlődési pályára állítsák magukat. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúrafejlesztés, az állami és magántőke fokozott szerepvállalása a turisztikai beruházásokban, miközben a külföldi tőkebefektetők közül csak azok részesülnek támogatásban, amelyek nem zsigerelik ki teljes mértékben a haszon exportálásával az adott országot. Miközben tehát az alulfejlett térségek fogadókká, a gazdaságilag fejlett régiók többsége világviszonylatban jórészt küldő területté válik, a demográfiai átalakulások két legmeghatározóbb folyamata, az elöregedés és fiatalodás társadalmi szintű jelensége merőben új folyamatokat indít el, amelyet a turisztikai termékfejlesztés, desztináció-menedzsment, rendkívül gyorsan lereagál a kiélezett versenyhelyzetben. Így válik a turisztikai termékfejlesztés és marketing tekintetében kiemelten fontos piaci szegmenssé a gazdaságilag fejlett térségekben növekvő létszámú, fizetőképes keresletet képviselő senior korosztály, és az ugyanezen országokban ugyan csökkenő létszámú, ám rendkívüli mobilitással bíró, a jövő turistáját megtestesítő ifjúsági korcsoport. Hangsúlyoznunk kell azt a tényt is, hogy a demográfiai változások nem kizárólag az utazási szokásokat módosítják, azaz a keresleti oldalt formálják, de a fogadó területek esetében a kínálat alakulását is alapvetően determinálják a turizmus tekintetében, így ezen folyamatok figyelembevétele a tudatos turizmusfejlesztés és az ágazat jövőbeli sikerességének egyik záloga . IRODALOM Becsei, J. (2004) A népesség struktúrája. – Népességföldrajz. pp. 205-282. Behringer, Zs.-Sulyok, J. (2004) Nemzetközi utazási trendek 2002-2003-ban in: Turizmus Bulletin 2003/2. pp.8-9. Shaw, G.-Williams M. A. (1994) Critical Issues in Tourism Puczkó, L.-Rátz, T. (1998) A turizmus hatásai p. 134. Guide to Global Travel Trends 2003 – IPK International, München Internetforrás: The Youth Travel Market – Important Generator of Tourism Youth Travel and Backpacking International (www.marketresearch.com) Tourism Highlights Edition 2003 (www.world-tourism.org) Richards, G.; Wilson, J. / Association of Tourism and Leisure Education (ATLAS), Netherlands , 2003 Today’s youth travellers: tomorrow’s global nomads. New horizons in independent youth and student travel Green, G. T. – Cordell, K. – Stephens, B. Trends and the Significance of Demografic Shifts New horizons in Independent Youth and Student Travel in: Today’s Youth Travellers: Tomorrow’s Global Nomads (www.atlas-euro.org)

10