Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint
A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Budapest, 2012. április 26.
MTA KRTK
Fogalmi keretek
• Szuburbanizáció egy átfogó urbanizációs folyamat része, a városi tevékenységek decentralizációja a városi központokat övező térségekbe – Urbánus népesség, termelő és nem termelő tevékenységek, tőke, beruházások, szolgáltatások, hivatalok stb. • A gazdasági, intézményi, rekreációs és lakóhelyi szuburbanizáció együtt járó folyamatok (lehetnek) • Lakóhelyi szuburbanizáció klasszikusan jómódú, elit, felsőközéposztályi családok kitelepedése a város környéki (elővárosi) övezetbe (szép és vonzó lakókörnyezet, közelség)
MTA KRTK
Tendenciák
• A szuburbanizáció többlépcsős, szerves és térben egyre terjedő folyamat, amelynek kezdetei a rendszerváltás előtti időszakra datálhatók. • Alapvetően a „nyugati modellt” követi, de magyar sajátosságok, amelyek felgyorsították az ütemét és kibővítették az érintettek körét: lakásprivatizáció, mezőgazdasági nagyüzemek és földtulajdon privatizációja. • A piaci, kapitalista viszonyok között, a tőke, tulajdon, jövedelmek egyenlőtlenségei mentén, azokat újratermelve, térben egyenetlenül bontakozik ki.
MTA KRTK
INGATLANPIACI FOLYAMATOK, TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
MTA KRTK
A 2001. évi lakásállomány az 1990 érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés
Lakásállomány változása:1990-2001 (%)
MTA KRTK
A 2005. évi lakásállomány a 2001. évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés
Lakásállomány változása 2001-2005 (%)
MTA KRTK
A 2010. évi lakásállomány a 2005. évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés
Lakásállomány változása 2005-2010
MTA KRTK
A 2010. évi lakásállomány az 1990. évi érték százalékában, Forrás: KSH Tstar adatbázis alapján saját számítás, szerkesztés
Lakásállomány változása 1990-2010 (%)
MTA KRTK
Tendenciák
• Az új szereplők (állam, bankok) belépésével „berobbanó” ingatlanpiac • A kedvező támogatásoknak köszönhetően bővül a résztvevők, érintettek köre • Verseny és ingatlanpiaci túlkínálat kialakulása • „Vak” optimizmus • Az agglomerációban koncentrálódó tőkeerő miatt a válság késleltetett hatása • Országon belüli jövedelmi, területi, regionális egyenlőtlenségek erősödése
MTA KRTK
Lakásépítés koncentrálódása 1990-2010
60 50 40 30 20 10
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
0
Budapest és agglomerációja
Egyéb nagyvárosi agglomerációk
Nem agglomerációs települések Megj.:az éves összeg teszi ki a 100 százalékot. Forrás: KSH Tstar adatai alapján, saját számítás,
MTA KRTK
A SZUBURBANIZÁCIÓ TERÜLETI JELLEGZETESSÉGEI
MTA KRTK
Népességváltozás dinamikája 1990-2010, %
Terület 1990-1994 1995-1999 2000-2004 2005-2009 1990-2010 Budapest 97,7 94,0 95,9 100,3 86,6 Vác-Dunakeszi 105,4 103,4 102,6 110,6 130,5 Gödöllő-Veresegyház 105,8 107,3 111,0 108,8 179,0 Gyál-Vecsés 103,5 104,2 104,3 106,9 125,9 Érd-Szigetszentmiklós 106,8 107,6 108,6 110,2 149,4 Budaörs-Budakeszi 106,3 107,4 110,0 109,7 150,1 Szentendre-Pilisvörösvár 107,4 109,1 109,5 107,6 149,1 Főv. agglomerációs perem együtt 106,0 106,6 107,7 109,1 146,3 Teljes fővárosi agglomeráció
99,5
97,1
99,1
103,0
99,8
Egyéb nagyvárosi agglomerációk
101,6
98,8
98,9
99,6
98,3
Nem agglomerációs települések Magyarország
99,7 100,2
98,5 98,3
98,6 98,8
97,8 99,6
93,7 96,6
Forrás: KSH Tstar adatai alapján saját számítás. Megj: az agglomerációs zónák a KSH agglomerációs besorolását követi (területi számjel)
MTA KRTK
Irányított klaszterképzés az országos érték arányában kifejezett egy adózóra jutó nettó jövedelem 1994-es és 2005-ös értékei alapján.
Változó jövedelmi pozíció (1994-2005)
MTA KRTK Diplomások aránya a 25-x éves népességből az országos átlag %-ban (2001)
Forrás: KSH Népszámlálás 2001, alapján saját számítás és szerkesztés
MTA KRTK
Tendenciák
• A hagyományos céltelepülések/szektorok mellett lakóhelyi szuburbanizáció térbeli kiterjedése elsősorban észak-keleti irányban • A kedvező pozícióból induló települések javítottak helyzetükön, s szuburbanizációba bekapcsolódó, javuló mutatókkal jellemezhető településekkel körbeölelik a fővárost • Az agglomeráció és a megye agglomeráción kívüli területeinek éles polarizáltsága • A tőke, a jövedelem, a kulturális tőke egyenlőtlen térbeli megoszlásának erősödése
MTA KRTK
A VÁLSÁG ÉS HATÁSAI
MTA KRTK
Lakásépítés alakulása szektoronként 1990-2010 (db)
2500
2000
1500
1000
500
0
Vác-Dunakeszi (1)
Gödöllő-Veresegyház (2)
Gyál-Vecsés (3)
Érd-Szigetszentmiklós (4)
Budaörs-Budakeszi (5)
Szentendre-Pilisvörösvár (6)
KSH, Tstar adatai alapján saját szerkesztés, KSH agglomerációs besorolás alapján.
MTA KRTK
40 35 30 25 20 15 10 5 0
Problémás jelzáloghitelek a lakásállomány ezrelékében (PSZÁF, 2012)
MTA KRTK
a válság hatásai
• Az ingatlanpiac drámai változása – Lakások csökkenő száma, torzóban maradt fejlesztések, eladhatatlan ingatlanok
• Ingatlanpiaci szereplők visszahúzódása – várakozás, kis rések betöltése, preferenciák változása
• Eladósodás, elszegényedés – Magánszemélyek, önkormányzatok
• (Fel)erős(ödő) konfliktusok önkormányzatok és tulajdonosi csoportok között – Elmaradt ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztések, üdülőövezetek, közszolgáltatások
MTA KRTK
a válság hatásai
• A szuburbanizáció dinamikájának csökkenése, térbeli kiterjedésének, a folyamatban résztvevők körének összeszűkülése – Az elit és felső-középosztály privilégiuma a hagyományos célterületeken – Elszegényedő, szerényebb jövedelmű egzisztenciák kihúzódása az üdülőövezetekbe – Szociális migráció az agglomeráció néhány településén
• Polarizálódás, egyenlőtlenségek mélyülése
MTA KRTK
S végül a kérdőjeles jövő: • A szuburbanizáció a legfontosabb térformáló folyamat marad/lesz, erőre kap…kik lesznek, maradnak a főszereplők? • A tőke új piacokat, tereket keres – dzsentrifikáció?
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
