A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM GIMNÁZIUMA ÉS DIÁKOTTHONA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Módosítások időpontja: 2004, 2006, 2007, 2013 Jóváhagyva: 2013. március 28. Hatályos: 2013. szeptember 1-től 1
2
1 Az intézmény bemutatása 1.1
Adatok Elnevezés: OM azonosító: Címe: Telefon: Fax: Fenntartója: Címe:
Alapító Okirat kelte: Működési Engedély: Vezetője:
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona 031208 4044. Debrecen, Kálvin tér 16. (52) 414 744, (52) 516 896 (52) 315 630, (52) 516 945 Tiszántúli Református Egyházkerület 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. 2008. július 7 ŐH: 891-2/2008
(ld.:1.sz. mell.) (ld.: 2.sz. mell.)
Győri József, igazgató
Intézményegységek és vezetőik: Leányinternátus: Fiúinternátus:
Németh Lea Nagy Imre
Alapfeladat: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, diákotthoni ellátás 5 évfolyamos, nyelvi előkészítő osztállyal bővített gimnáziumi nevelés és diákotthoni ellátás Osztályok száma: Tanulók száma: Diákotthonban:lakók száma: Beiskolázási körzet:
16 (jelenleg) 508 (jelenleg) 300 (jelenleg)
országos, többségében tiszántúli
3
1.2
Az intézmény múltja
1.2.1 Történeti áttekintés Debrecen városi iskolája 1538-ban kerül reformátori vezetés alá. A hagyomány a Református Kollégium alapítását így ehhez az évszámhoz köti. A Kollégium első ismert rektora Dézsi András neves egyházi énekszerző. A tanárok folyamatos névsorát 1570-tő1, a diákokét 1588-tól ismerjük. Az iskola ma is ismert első törvényét Komáromi Csipkés György rektor alkotja meg 1657-ben, kiemelkedő korabeli nyugat-európai egyetemek törvényeinek mintájára. Várad református iskoláját 1660-ban elpusztították a törökök, s Martonfalvi Tóth György vezetésével az ottani diákság Debrecenben keresett menedéket. A két intézmény összeolvadásával vált a debreceni iskola az ország egyik legjelentősebb református intézményévé, a következő évtizedek protestánsüldözése idején a lelki-szellemi ellenállás központjává. Az oktatás tartalmát a XVI-XVII. században a Melanchton nevéhez fűződő wittenbergi norma határozta meg, mely az antikvitás és a középkor örökségeként átvett hét szabad művészetet kapcsolta össze a reformáció biblikus tanításaival. A wittenbergi szellemiséget az ott tanuló diákok hozták magukkal Debrecenbe. A Kollégium diákjainak külföldi tanulmányai (peregrináció) a későbbi századokban is jelentősen formálták az iskola szellemi arculatát. A XVIII. században meghatározó a Habsburg hatalommal való folytonos szembenállás és a felvilágosodás szellemiségének térnyerése. A század kiemelkedő kollégiumi professzora az első hazai négyszólamú énekkart, a Kántust alapító Maróthi György /1715-1744/ és a polihisztor Hatvani István /1718 -1786/, a magyar kísérleti fizika és kémia úttörője. A XVIII. század végéig a Kollégiumot felügyelő városi tanács és az egyház elsősorban a keretet biztosítja az oktatás számára, s a diákköztársaságnak nagy fokú autonómiát biztosít gazdasági, pénzügyi, fegyelmi téren egyaránt. Ekkor alakulnak ki Debrecenben az önigazgatás és önfenntartás sajátos diákintézményei: a szolgadiákság és a preceptori rendszer mellett az adománygyűjtő legáció, szuplikáció, kápsálás és a temetéseken való éneklés, valamint a fegyelmet és a diákjóléti szolgáltatásokat biztosító diáktisztségek egész sora /senior, contrascriba, oeconomus, apparitor, vigil, janitor, panitor, lector stb./ A diákköztársaság /coetus/ munkamegosztását a vezető diáktisztviselőkből és választott képviselőkből á11ó senatus scholasticus irányítja. Fegyelmi ügyekben a fenntartó, a professzorok és a jurátus /esküdt/ diákok közös iskolai törvényszéke, a sedes scholastica illetékes. A tanulás közösségi jellegét az önként szerveződő nyolc fős tanulókörök /kollatiók/ biztosították. A diákságnak a nagyobb közösségért, a városért érzett felelősségéről a diáktűzoltóság kétszáz éves története tanúskodott (1680-1880). 1624-1845 között a Kollégium akadémiai tagozatának diákjai önálló diákviselettel (tóga) rendelkeztek. A felvilágosodás korában jönnek létre az első modern értelemben vett diákegyesületek: a Kántus és a tűzoltótársaság mellett megerősödik az önképzőkör, a rézmetsző társaság. Ekkor éli virágkorát a kéziratos diákköltészet is. Ebben a pezsgő szellemi légkörben nevelkedik Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, és a következő század elején Arany János. Az 1802-es tűzvész után megkezdődik a Kollégium épületének újjáépítése. A déli szárny 1803-1816 között készül Péchy Mihály tervei alapján. Itt alakítják ki a Kollégium imatermét, az Oratóriumot, mely ma is istentiszteleti célokat szolgál. Ekkor kerül mai helyére 4
a Nagykönyvtár, mely ma a Kárpát-medence legjelentősebb egyházi gyűjteménye. Az építkezés később szakaszosan folytatódik, s 1875-re kialakul a Kollégium szabálytalan négyszöge. A megújuló épülettel a múlt század folyamán a Kollégium szellemisége is fokozatosan átalakul. Az 1804-es Ratio Institutionis elősegíti a nemzeti szellemű ismeretanyag térhódítását, 1825-ben pedagógiai tanszék alakul Zákány József /1785-1857/ professzor vezetésével. 1830-ban Kerekes Ferenc létrehozza a füvészkertet, 1831-ben a latin nyelvű oktatást a magyar váltja föl. Az anyanyelvi műveltség térhódítását elsősorban Péczely József /1788-1849/ professzor munkássága segíti e1ő. A szabadságharcban a Kollégium számos diákja és több tanára is fegyvert fog. Többen hősi halált halnak, mások bujdosásra kényszerülnek. 1849 tavaszán Debrecen az ország fővárosa, a képviselőház az Oratóriumban tartja üléseit, április 13-án itt folyik a Függetlenségi Nyilatkozat vitája. Érthető hát, hogy az önkényuralom idején Debrecenre fokozott bécsi nyomás nehezedik. Az 1850-ben elrendelt osztrák tanügyi reform, az Entwurf megpecsételi a preceptori gyakorlat és a partikuláris iskolarendszer sorsát. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a Kollégium évszázadokon át rektorral, tantervvel és tankönyvvel látta el a vonzáséba tartozó vidéki iskolákat, amelyektől főiskolai tagozata részben diákutánpótlását kapta. Az Entwurf nyolcosztályos gimnáziumot írt elő öná11ó, szakképzett tantestülettel. Ennek bevezetését a Kollégium kezdetben megtagadta, diákjai így 1851-53-ban a premontreiek nagyváradi gimnáziumában érettségiztek. A tanügyi reform nyomán a Kollégium korábban szervesen egymásra épülő elemi, gimnáziumi és főiskolai tagozatai intézményesen elkülönültek egymástól, s ezzel a diákköztársaság amúgy is bomladozó hagyományai fokozatosan leépültek. A századvég átalakuló debreceni gimnáziumának légkörét Móricz Zsigmond rajzolta meg Légy jó mindhalálig című regényében A gimnázium intézményes különválása nyomán jönnek létre az oktatási szemléltetőeszközöket tartalmazó gyűjtemények. Ezek közül a fizikai eszközök gyűjteményét, a Szőnyi-féle ásványgyűjteményt és a biológiai szertár növény- illetve állatgyűjteményét ma is a gimnázium gondozza. Az 1910-es években újabb jelentős változás történt a Kollégium és gimnáziuma életében. 1913-ban megnyitja kapuit a Kollégium társintézményeként a Dóczy Leánygimnázium. Ugyanebben az évben elkészül a Főgimnázium új épülete a Péterfia utcán. A Kollégium épületében pedig megkezdte működését az intézet főiskolai tagozataiból /teológia, jog, bölcsészet / alakult állami egyetem. A kiválóan fölszerelt, tágas épület s az időközben megizmosodott öná11ó gimnáziumi tanári kar új lendületet ad az iskola életének. Az első világháború éveiben egyetlen osztályban olyan kiváló diákok tanultak, mint Szabó Lőrinc, Gulyás Pá1 és Bay Zoltán. A két világháború közötti időszak tanáregyéniségei közül kiemelkedik Zsigmond Ferenc, Nagy Sándor, S. Szabó József, Molnár Pá1. A második világháború után a Kollégium Főgimnáziuma négy tanéves középiskolává vált, mivel alsó négy évfolyamát államosították. 1952-ben, amikor a debrecenin kívül minden református gimnáziumot államosítottak, a Dóczy Leánygimnázium diákjainak és tanárainak egy része a Kollégium gimnáziumában kapott helyet. A Péterfia utcai épület kényszerű 5
felajánlása után a gimnázium 1972-ben átköltözött a Kollégium egykori Konviktusába, egyetemi internátusába, ahol ma is működik. Az iskola elmúlt évtizedeinek ma még csak részben feldologozot története a külső elnyomásból, a látványos hátratételekből és a szegénységből fakadó emberi gyarlóságok mellett a hősi helytállás és élni akarás ragyogó példáit is felmutatja. A gimnáziumnak ebben az időszakban is voltak olyan kiemelkedő tanárai, mint Ó Nagy Gábor, Tóth Béla, Tóth Kálmán, Horkay László, Koppányi Mária, Nagy Géza, Szabó István vagy Rózsai Tivadar. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma iránt a rendszerváltást követően megnövekedett az érdeklődés, s a rendelkezésére á11ó épület rendkívül szűkössé vált. Mivel az 1992-ben visszakapott Péterfia utcai épületben az Egyház tanítóképző főiskolát működtet, új épületekre volt szükség az igények kielégítésére. Első lépésként az internátusi férőhelyek bővítése történt meg. 1998-ra készült el az Andaházy-Szilágyi Leányinternátus új épülete, ahol 230 leány számára tudunk kényelmes elhelyezést biztosítani. 1996-ben indult meg a hat évfolyamos képzés a Gimnáziumban, négy éven keresztül ezek az osztályok is a központi épületben kaptak helyet. 2000 nyarán kapta vissza az Egyház az egykori Dóczy Leánygimnázium épületét, s ebben került elhelyezésre önálló tagintézményként a hat évfolyamos gimnáziumi képzés. Az épületet két év alatt teljesen felújították, ezzel jó elhelyezési és tárgyi feltételeket teremtettek. A Gimnázium Nevelőtestülete fokozatosan kettévált, megszűnt az áttanítás. 2002. szeptember 1-én az intézmény Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma néven önállósult, s hatosztályos, elsősorban debreceni diákokat fogadó iskolává vált. A két iskola közötti szervezeti kapcsolatot a közös Igazgatótanács biztosítja. A Debreceni Református Kollégium 2013-ban ünnepli alapítása 475. évfordulóját. A jubileum lehetőséget nyújt arra, hogy az ünnepi rendezvények mellett olyan kiadványok is megjelenjenek, amelyek az intézmény, köztük a Gimnázium közelmúltjának történetét minden eddiginél részletesebben és reálisabban tárják fel.
1.3 1.3.1
Helyzetelemzés, mai állapot Az iskola jelenlegi képzési rendszere
A Gimnázium 1948 óta négy évfolyamos rendszerben, az állami előírások szerint működött. Az 1994/95. tanévtől humán, illetve reál érdeklődésű osztályokat indítunk, ami együtt járt az alapóraszámok csökkentésével. Így nem okozott gondot a NAT-os, majd kerettanterv szerinti óraháló összeállítása. A speciális osztályok iskolánk egyik vonzerejét jelentik, ezért a többszöri, óraszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezések ellenére igyekeztünk megőrizni ezeket. Jelenleg minden osztályban a központi kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint tanítunk. 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben vezetjük be az új kerettantervek alapján készített saját helyi tanterveinket. A rendelkezésre álló szabad órakeretet speciális osztályaink egyedi jellegének kialakítására igyekeztünk fordítani. A négy évfolyamos képzésben egy reál (biológia és matematika szakirány) és egy humán jellegű osztályt indítunk. A jogszabályok adta lehetőséget kihasználva tantestületünkben a 2005/2006. tanévben elindult az előkészítő munka kilencedik évfolyamon egy nyelvi előkészítő osztály 6
beindítására. A tanév végén az elméleti előkészítő időszak lezárult, és a 2006/2007. tanévben a nyelvi előkészítő évfolyam indításának gyakorlati feladataira összpontosítottunk. Így 2007 szeptemberében megfelelő érdeklődés és jelentkezés után beindítottuk első nyelvi előkészítő osztályunkat, és ezzel az 5 évfolyamos képzést. A képzés iránt kezdetektől fogva nagy az érdeklődés, jelenleg is ez iskolánk legnépszerűbb kínálata. Programunk lényege, hogy a nyelvi előkészítő (0. évfolyamos, NYEK ) osztály és az utána következő négy évfolyamos képzés szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az ide jelentkező tanulóknak is biztosítjuk a speciális tagozatok felvételét. Másik jellegzetességünk, hogy a kezdetektől két idegen nyelv (angol és német) tanulását tettük kötelezővé. 1.3.2 Személyi feltételek A Gimnázium nevelőtestülete a 2012/2013-as tanévben 29 főállású, 7 részmunkaidős és 3 óraadó tagból áll. Ezen kívül 4 kolleganő GYES-en van, valamint egy könyvtárost és egy félállású iskolapszichológust alkalmazunk. Az internátusokban 7 főállású és 5 részmunkaidős nevelő dolgozik. A testület tagjai valamennyien rendelkeznek a szükséges végzettséggel, több esetben második diplomával is. Nevelőtestületünk az ország pedagógus társadalmánál kiegyensúlyozottabb férfi-nő arányt tükröz, a Gimnázium teljes munkaidős tanárai között a nők és férfiak létszáma közel egyenlő. A testület tagjainak több mint fele az iskola volt diákja, ők képviselik a folyamatosságot az iskola előző korszakaival, hagyományaival A testület tagjai között hárman PHD fokozattal rendelkeznek. Tizenhét fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával, hárman szakvizsgájukra készülnek. A tanárok döntő többsége részt vett a kétszintű érettségire felkésztő akkreditált képzésben, többen mindkét tantárgyukból képesítést szereztek. A testületből mintegy 15-en rendelkeznek különböző szintű számítógépes vizsgával, de felhasználói szinten mindenki naponta használja a számítógépet és az internetet. Az Országos Vizsgáztatási Névjegyzékben 11-en szerepelnek a testületből, és látnak el rendszeresen vizsgaelnöki teendőket. Annak ellenére, hogy iskolánk nem gyakorlóiskola, a Debreceni Egyetem, és a Hittudományi Egyetem végzős diákjai rendszeresen végzik nálunk gyakorló tanításukat. 1.3.3 Tárgyi feltételek A Gimnázium a Kollégium Hunyadi utca felőli szárnyában működik. Az intézmény eredetileg nem iskolának, hanem internátusnak készült, a 90-es években a zsúfoltság, beszorítottság jellemezte. A jóval kisebb létszámra méretezett épületben ideiglenes tantermeket kellett kialakítani, zsibongókat lerekeszteni, így tudtunk helyet biztosítani valamennyi osztálynak, illetve csoportnak. Az Andaházy-Szilágyi Leányinternátus és a Dóczy Gimnázium épületének használatba vételével ez a zsúfoltság megszűnt, sőt az épület egyik részében theológiai internátus céljára biztosítunk egy szárnyat. A szertárak ellátottsága, az iskola technikai felszereltsége vegyes képet mutat. Évtizedekig szinte semmi pénz nem volt fejlesztésre, de külföldi adományokból bizonyos területekre egészen modern eszközök is bekerültek. A kötelező felszerelési jegyzékben szereplő termek és eszközök szinte hiánytalanul rendelkezésre állnak, a 2003. évi 7
törvényességi ellenőrzés elsősorban a két internátusban tárt fel hiányosságokat, ezek egy része ( pld: ágynemű biztosítás) sajátos gyakorlatunkból következik. Nincs megoldva a tornatermi ellátottság, hiszen a meglévő tornaterem igen kis méretű, és nagyon zsúfolt. Ideiglenes megoldásként a Fiúinternátus két nagyobb terme összenyitásával alakítottunk ki egy tornaszobát. Így tudjuk biztosítani a mindennapos testnevelés óráinak teremigényét. Hasonlóan zsúfolt és a gépkocsi forgalom miatt balesetveszélyes az iskolai udvar is. Elsősorban alapítványi támogatással és kisebb részben pályázati forrásokból az elmúlt években sikerült jelentősen javítani az intézmény tárgyi ellátottságát. Valamennyi tanterembe új bútorzat került, TV-vel, videóval, DVD lejátszóval láttuk el a tantermeket. Teljesen felújítottuk a Biológia előadót. TIOP pályázati támogatással nyolc interaktív táblát helyeztünk el az intézményben és felújítottuk számítógép parkunkat. Iskolánk legmodernebb, többfunkciós terme a 2009-ben használatba vett Kálvin terem. A reggeli áhítatok mellett színjátszás, kóruspróba, előadások céljára is használható. Folyamatosan bővítettük iskolánk internetes hozzáférési lehetőségét. Jelenleg az iskola valamennyi terme csatlakozik a kiépített vagy WIFI jellegű internetes hálózathoz. A Debreceni Egyetem rendszerén keresztül gyors és megbízható internetes hálózati kapcsolttal rendelkezünk. Az iskolai könyvtári feladatokat évtizedeken keresztül a Kollégium Nagykönyvtárával együttműködve oldottuk meg, a Gimnáziumban egy Tanári Szakkönyvtárat működtettünk. Az önálló Diákkönyvtár 2010-től működik, és mind népszerűbb tanulóik körében. A külön telephelyen működő Leányinternátus saját könyvtárat működtet. A két diákotthon (hagyományos elnevezéssel: internátus) közül a Fiúinternátus a Főépületben nyert elhelyezést. Az elmúlt években több lépésben sikerült a lakószobákat és a közös helyiségeket felújítani, modernizálni. Jelenleg a hat ágyas, tágas, új bútorokkal berendezett lakószobák és a felújított közös mellékhelyiségek jó elhelyezési körülményeket biztosítanak. A Leányinternátus elhelyezése a Poroszlai út 10. alatt felépült 230 fős új épülettel hosszú távon megoldottnak tűnik. Ebben az épületben olyan lehetőségek is vannak (tornaterem, számítógépes hálózat, saját könyvtár), amelyek igazán vonzóvá tehetik az iskolánkba való jelentkezést. Az elhelyezési körülményekben minden bizonnyal lényeges változást hoz majd az az új fejlesztései terv, melynek pénzügyi fedezetét 2013-ben hagyta jóvá a kormányzat. A nagyszabású program a kollégium teljes épületegyüttese felújítását tervezi, ennek első lépéseként a Gimnázium is visszaköltözne eredeti, Péterfia utcai épületébe. 1.3.4 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Mint az előző pontból is kitűnik, az intézmény eredetileg is teljesítette alapjában teljesíti a 11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében, valamint az azt kiváltó 20/2012. EMMI rendelet 2. mellékletében szereplő kötelező eszköz és felszerelési jegyzék minimális elvárásait. Az épület szerkezetéből, műemlékvoltából, méreteiből fakadó hátrányokat egyelőre nem tudjuk megváltoztatni. A szaktárgyak tanításához szükséges szemléltető és kísérleti eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak, és folyamatos fejlesztés alatt vannak. 8
1.3.5
Statisztikai adatok, az iskola eredményei
Az iskola tanulói összetételében az elmúlt két évtizedben lényeges változások történtek, kibővült az iskolát választók köre. Az évtizedeken keresztül (főleg a továbbtanulásnál jelentkező) létező diszkrimináció sokakat visszatartott az ide jelentkezéstől, ez a félelem mára megszűnt. A református iskolák megjelenése leszűkítette az intézmény vonzáskörzetét, ma már Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül csak néhány tanuló képviseli az ország többi részét. A vidéki tanulóktól megköveteljük az internátusban lakást, ez alól csak igen indokolt esetben adunk felmentést. A kollégista tanulók aránya jelenleg 60%. A fiúk-lányok aránya fokozatosan tolódott el, most a tanulók 58 %-a lány. Az iskola felvételi eredményei és más mutatói az elmúlt években megnyugtató, nagyjából állandó képet mutatnak. A felvételi eredmények nyilvántartása és kiértékelése ma már elég nehéz, hiszen a felvételi jelentkezéseket is lényegesen befolyásolják az államilag finanszírozott képzés keretszámai, a „fizetős” helyek megjelenése. Saját felméréseink szerint tanulóink döntő többsége valamelyik felsőoktatási intézményben kíván továbbtanulni, és nagy részük meg is valósítja céljait, mintegy 80 % felett van a diplomát szerző tanulóink aránya. A nyelvvizsgák számát a nyelvi osztályok megjelenése érezhetően emelte, a végzettek közül évente 60 % körül van a nyelvvizsgázottak száma. A kompetenciamérések eredményei alapján tanulóink teljesítménye matematikából és szövegértésből is jóval az országos átlag fölött van. Eredményeink nagyjából megfelelnek a hasonló méretű gimnáziumok átlagos teljesítményének. Az egyéni teljesítmények kiértékeléséből látszik, hogy felvett tanulóink között sok a családi vagy az általános iskola színvonala miatt hátrányos helyzetben lévő diák. Mérési és érettségi eredményeink jól mutatják, hogy általában sikerül ezeket a hátrányokat lényegesen csökkenteni, sok esetben teljesen kompenzálni. Fontos feladatunk a tehetséges diákokkal való foglalkozás. Támogatjuk a különböző szintű tanulmányi versenyeken, pályázatokon való részvételt. Az elmúlt években matematikából, latinból, biológiából, angol nyelvből és magyarból értek el tanulóink kiemelkedő eredményeket az OKTV-n és más versenyeken.
1.4
Az intézmény középtávú fejlesztési terve
Az iskola – évszázados hagyományaihoz híven – elsősorban a vidéki, gyakran gyenge előképzettséget nyújtó falusi iskolák tehetséges tanulóit várja falai közé. Ezeknek a tanulóknak a diákotthoni elhelyezés a természetes életformájuk. Az iskolának és a diákotthonnak (internátus) szerves egységben kell működnie. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele évfolyamonként maximum négy osztály zavartalan működését teszi lehetővé. Általános tapasztalat az, , hogy az idekerülő tanulók többsége egyre inkább hátrányos helyzetből ( kis falvak iskolái, szakos tanárok hiánya, rendezetlen családi háttér) jön, ezért több időt kell szánnunk a felzárkóztatásra, s nem könnyű látványos eredményeket elérni ezekkel a tanulókkal. Különösen súlyosan érinti intézményünket az Észak-alföldi Régió elszegényedése, a közlekedési lehetőségek romlása, a taníttatási költségek emelkedése. Ilyen 9
körülmények között különösen fontos a rászoruló családok segítése, a tehetséges, szociálisan hátrányos tanulók támogatása. Az utóbbi évek demográfiai folyamatai, a közvetlen környezetünkben megjelenő új református középiskolák vonzó hatása az elmúlt években érzékelhetően csökkentette az iskolába jelentkező diákok számát és felkészültségük szintjét. Ennek tudható be, hogy 2010től érzékelhetően nőtt az iskolában a bukások száma, csökkent az iskola tanulmányi átlaga. Mivel az évfolyamonkénti négy osztály finanszírozása csak teljesen feltöltött osztálylétszámok mellett volt megvalósítható, ezért olyan diákok is bekerültek az iskola általános tagozatára, akiknek képessége és motivációja sem érte el a szükséges szintet. A fenntartói Igazgatótanács 2012-ben foglalkozott a kérdéssel, és középtávú tervként évfolyamonkénti három osztályban határozta meg a felvételi keretszámot. A négy évfolyamos tagozaton egy humán és egy reál osztály indítását, valamint egy öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztály szervezését tervezzük. A csökkenő osztály és tanuló létszám következtében 2016-ra 13 osztály, mintegy 400–420 diák várható.
1.5
Az intézmény finanszírozási alapelvei
Az egyházi iskolák, köztük intézményünk finanszírozása jelenleg alapvetően két elemre épül: A Gimnázium és internátusai, mint közoktatási feladatot ellátó intézmények az éves állami költségvetésben meghatározott normatív támogatásokra, valamint a különböző feladatokhoz tartozó céltámogatásokra (tankönyvtámogatás, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, informatikai fejlesztés...) alanyi jogon jogosultak. Az állam és egyházak közötti közoktatási megállapodás értelmében kiegészítő normatív támogatást is kapnak az egyházi intézmények, ennek összege az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre a normatíván felüli ráfordítások előző évi átlagával egyezik meg. Ez az összeg nem közvetlenül, hanem a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodáján keresztül jut el az intézményekhez. Az intézmény működtetésében mind nagyobb szerepet játszanak a pályázati úton elnyert támogatások. Minden ilyen lehetőséget igyekszünk kihasználni. Az elmúlt években az intézmény technikai fejlesztésére, külföldi cserekapcsolatokra és egyes rendezvényekre nyertünk komolyabb támogatást. A külső források mellett nagyon fontos szerepet játszanak saját alapítványaink az intézmény működtetésében. A Gimnázium épületének felújítását és szertári, könyvtári anyagának fejlesztését szolgálja az “Alapítvány a Refiért”, amely a támogatók széles táborának köszönhetően egyre nagyobb összeggel segíti az intézmény működését. Az államtól kapott normatív támogatásokon túl több alapítvány segíti a rászoruló (és arra érdemes) diákok segélyezését, jutalmazását. Van olyan alapítványunk is, amely felvállalja az arra rászoruló diákok teljes térítési díjának fizetését. Alapítványaink legfontosabb adatait a 3.sz. melléklet tartalmazza. Az intézmény részben önálló gazdálkodású, a Kollégium és a fenntartó egyházkerület többi intézményével együtt közös gazdasági egységet alkot, közös Gazdasági Hivatalt működtet. Az intézményegységeink - a számviteli törvénynek megfelelő gazdálkodási feltételeknek megfelelően - önálló költségvetéssel működnek. Az intézményegységek vezetői 10
– az elfogadott költségvetésen belül – utalványozási és kötelezettségvállalási joggal rendelkeznek. A Kollégium egészét érintő gazdasági kérdésekben a fenntartó testület dönt.
1.6
Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája
Az iskola működését a valamennyi közoktatási intézményre kötelező állami törvényeken és rendeleteken túl a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye, valamint a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület szabályrendeletei határozzák meg. A fenntartót kötelezettségei és jogai érvényesítésében az Igazgatótanács segíti. 1.6.1 Igazgatótanács A Tiszántúli Református Egyházkerület fenntartásában 2 középiskola, 5 általános iskola és 2 óvoda van. A fenntartó közoktatási intézményei működésének segítésére közös igazgatótanácsot működtet. A testület tagjai: a fenntartó testület elnöksége a fenntartó által delegált tagok az önálló intézmények vezetői és vallástanárai az intézmény tanáraiból választott képviselők A testület feladata és jogköre: SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend véleményezése, jóváhagyása Tanulók felvételével, tanárok alkalmazásával, vezetői, megbízással kapcsolatos javaslattétel a fenntartónak. Átruházott jogkörökben döntéshozatal. Az iskola irányítási struktúráját részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzata írja elő. Ebben szerepel az igazgatótanácson túl az igazgató, helyettesei, az intézményegységek vezetői, a munkaközösség-vezetők joga és kötelessége.
1.7
Az érdekegyeztetés, érvényesítés, érdekvédelem
1.7.1 Tanárok A gimnáziumban és az internátusokban alkalmazott tanárokra, alkalmazottakra a Munka Törvénykönyvében foglaltak mellett a MRE Közoktatási Törvénye vonatkozik. A gimnázium és internátusainak dolgozói nem tartoznak a közalkalmazottakról szóló törvény hatálya alá! A munkáltatói jogokat (az SZMSZ-ben rögzített módon) az igazgató, illetve átruházott jogkörben, az intézményegységek vezetői gyakorolják. A határozatlan időre szóló munkaviszony létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az intézményben szakszervezet, közalkalmazotti tanács nem működik, kollektív szerződés nincs. Az intézmény dolgozóira a Munka Törvénykönyve előírásai vonatkoznak. 11
Munkajogi ügyekben első fokon az intézmény vezetője dönt. Döntése, intézkedése ellen az Igazgatótanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A református iskolákban alkalmazott tanárok érdekvédelmének általános kérdéseivel az ORTE foglalkozik. A tanárok munkáját, az intézményekbe való beilleszkedését segíti az “Etikai kódex”, amelyet iskolánk Nevelőtestülete magára nézve kötelezőnek ismert el. Szakmai kérdésekben a munkaközösségek az érdekegyeztetés és érdekvédelem fórumai. Az iskola valamennyi tanárának kötelessége a szakjainak megfelelő munkaközösség(ek) munkájában részt venni. A munkaközösségek döntései valamennyi illetékes szaktanár számára kötelező érvénnyel bírnak. Speciális módszerek, tantárgyi kísérletek alkalmazása vagy bevezetése egy-egy osztályban csak a munkaközösség egyetértésével, az igazgató engedélyével lehetséges.
1.7.2 Tanulók A gimnázium és internátusai működését részleteiben az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata valamint Házirendje szabályozza. A Házirend a köznevelési törvény és a hozzá tartozó rendeletek előírásai szerint készült. A gimnáziumban a tanulóközösségek munkáját, nevelését az osztályfőnökök irányítják. Mindenkire kiterjedő személyes kapcsolatukban az intézmény nevelési elveihez méltó viselkedésre, gondolkodásmód kialakítására törekszenek. A személyes problémák, családi eredetű gondok kezelésében elsősorban az osztályfőnökök, az iskolapszichológus és az internátusi nevelők segítenek. A gimnáziumban “Diákönkormányzat” működik. Vezetői, képviselői a diákság egészét, vagy nagyobb többségét érintő kérdésekben szükség szerint a gimnázium igazgatóságához fordulnak, a közösen kialakított állásfoglalásokat a diákság felé is közvetítik (diákrendezvények, stb.). A diákönkormányzat vezetőit, képviselőit az iskola tanulói választják. A diákönkormányzat és iskola kapcsolatát a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja. A diákönkormányzatnak a jogszabályokban előírt esetekben véleményezési joga van Az internátusokban (a történelmi hagyományaikat őrizve) a SEDES képviseli a diákok érdekvédelmét. Ez a testület a választott diák-tisztségviselőkből és a szobafőnökökből áll. A diákközösség élén a két főapparitor áll, akik az internátusok belső életének megszervezéséért, ellenőrzéséért is felelősek.
12
2 Nevelési program 2.1
Az iskola küldetése
2.1.1 Az iskola pedagógiai elvei és célkitűzései A Debreceni Református Kollégium ősi jelmondata: ORANDO ET LABORANDO (Imádkozva és dolgozva) A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma ma is vállalja a magyar református pedagógiai gondolkodás évszázadok során kikristályosodott elveit. Ezek az alábbiak: 1) A szószék és a katedra közös célt szolgál: az utóbbi feladata, hogy Isten dicsőségét hirdesse, amint az a művészetben, tudományban, természetben megnyilatkozik. 2) Isten személyesen szólítja meg az embert. A tanárnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet. 3) A Teremtő képességekkel és talentumokkal ajándékozta meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákot ezek felismerésében s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodás a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell, hogy kialakítson. 4) A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet. 5) Reformátoraink vallották, hogy nemcsak az egyénnek, hanem egész közösségeknek, népeknek is Istentől rendelt küldetésük van. A református iskola ennek jegyében osztozott és osztozik a nemzeti sorskérdésekben. A felsorolt alapelvek a nevelés és oktatás terén az alábbi gyakorlati feladatokat állítják iskolánk elé: 1) A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának legfőbb nevelési célja, hogy diákjaival megismertesse a keresztyénség biblikus tanításait és hagyományait, s elsajátíttassa velük az ezekből fakadó erkölcsi normákat és értékeket. 2) Nevelőmunkánk a tanulónak, mint Isten teremtményének, mint embernek a tiszteletéből indul ki. Az iskola ennek fényében ösztönzi az önálló gondolkodás kialakulását, fejleszti az egyén önmagához való viszonyát az önmegismerés és önkontroll területén, a kezdeményezőkészséget. Ugyanakkor tudatosítja diákjaiban kötelességeiket, és azt hogy felelősséggel tartoznak önmagukért és környezetükért is. 3) Valljuk, hogy a személyiség, a jellem az emberi kapcsolatok erőterében fejlődhet ki és erősödhet meg. A nagy közösségi eszmék iránti fogékonyság, a hazafias érzés és magatartás csak táguló körökben kiterjedő közösségi élményekkel, kötődésekkel alakítható ki. E táguló körök (család, egyház, lakóhely, iskola, haza, európaiság, emberiség) ismeretét és szeretetét a műveltség és lelkiség fontos elemének tekintjük. Ezt szolgálja nemzetünk irodalmának, történelmének, kultúrájának kitüntetett szerepe nevelésünkben és oktatásunkban. A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének 13
4)
5)
6)
7) 8)
9)
jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. E hagyomány vállalása mellett hangsúlyozzuk, hogy az iskolának társadalmi és állampolgári létre is nevelnie kell. Így kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi csoportok megismerésére, a társadalomban élő szervezetek funkcióinak, működésének, változásainak megismertetésére és megértetésére, mert így sajátítják el azokat az ismereteket, melyek a szülőföld és a haza megbecsüléséhez vezetnek, Feladatunk továbbá, hogy a tanulók ismerjék és értsék az etnikumok, nemzetiségek, nemzetek szerepét, egymáshoz való viszonyát világunkban. Mindezek birtokában, magyarságtudatukat megőrizve váljanak majdan európai polgárokká, érezzék át a közösségi létezés felelősségét, és tudják az ebből adódó kötelezettségeket. Határozott értékeken nyugvó autonóm személyiségük bátran és sikeresen állhasson ellen a bibliai gyökerű európai keresztyén értékrendet fenyegető sokféle támadásnak, hogy majd túl az iskola tér-és időbeli határain, életük felnőtt szakaszában is, biztosan tudjanak választani jó és rossz között, mérték és példa legyen az itt elsajátított ismeret és életmodell. Ezek az elvek és célok nemcsak az absztrakció szintjén, hanem az iskolai élet eleven gyakorlatában is jelen vannak. Oktatási feladatainkban elsődlegesnek tartjuk a szakmai szempontok érvényesítését a társadalmi igények és a nemzeti oktatáspolitikai célok szolgálatában. Oktatási tevékenységünk hármas célt szolgál: az iskola valamennyi tanulója szerezzen általános középfokú képzettséget, mely alkalmassá teszi az emelt- vagy középszintű érettségi vizsga letételére az arra alkalmas diákokat minél szélesebb körben készítse föl felsőfokú tanulmányokra az iskola diákjai szerezzenek olyan, a keresztyén értékeket is magába foglaló általános műveltséget, mely őket alkalmassá teszi nemcsak a társadalmi, hanem az egyházi közéletben való eligazodásra és helytállásra is. Fontosnak tarjuk, hogy iskolánk korszerű, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor megbízható és időtálló ismereteket közvetítsen. Nem kívánatos, hogy az egyes tudományterületek szakmai vitái a középiskolai tanítás középpontjába kerüljenek. Iskolánk támogatja a diákok országos és helyi versenyzését, versenyeztetését, hiszen az adott területen kiemelkedő adottságú diákok fejlődésének a verseny fontos segítője lehet. Ugyanakkor valljuk, hogy a tanulmányi verseny nem célja, hanem eszköze az iskolai munkának. A tanulási és szellemi képességek kibontakoztatása mellett tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére neveljük, fizikai erőnlétük fejlesztésére ösztönözzük. Gimnáziumunk, mint az egyetlen folyamatosan működő magyar református középiskola, tudatosan vállalja a protestáns oktatási és nevelési hagyományokat. Tanárait a protestáns iskolakultúra és a Debreceni Kollégium történetének megismerésére bíztatja, diákjaitól pedig elvárja, hogy tanulmányaik során kollégiumtörténeti ismereteikről számot adjanak. Iskolánk sajátos missziójának tekinti, hogy saját gazdag hagyományai megismertetése és értelmezése révén – előadások, publikációk, kiadványok segítségével – az újraindult református iskolákat identitáskeresésükben segítse. Iskolánk kezdettől fogva bentlakással is rendelkező intézet, internátusban lakó diákjai nevelésére ezért ma is megkülönböztetett figyelmet fordít: igyekszik pótolni a hiányzó családot, ugyanakkor a Kollégium évszázados hagyományaihoz híven a lemondást is 14
ismerő és vállaló puritán magatartásforma elsajátítására neveli, egyúttal mindent megtesz az iskolai munka hátterének biztosítására. Végső soron nevelési, oktatási célunk a sikereknek örülő és értük Istennek hálát adó, a kudarcokat méltósággal elviselő, harmonikus, magával és a környezetével békességre törekvő személyiség formálása. Ennek érdekében az iskola elvárja, hogy diákjai a fenti pedagógiai program alapelveivel azonosulva a Gimnázium Házirendjének szellemében éljenek és dolgozzanak. Mindehhez kéri és igényli a szülők együttműködő támogatását. 2.1.2 Hittanoktatás és lelki nevelés
2.1.2.1
Alapelvek
A keresztyénség tanítása szerint az igaz és felelős élet Isten Igéjének útmutatására adott engedelmes válasz. Így a református intézményekben folyó nevelői és oktatási munkát az alábbi igeireformátori alapelvek határozzák meg: SolusChristus (egyedül Krisztus) SolaGratia (egyedül kegyelemből) SolaFide (egyedül hit által) Sola Scriptura (egyedül a Szentírás) Ezért a gimnáziumi hittanoktatás és lelki nevelés célja, hogy a diákok hívő református keresztyén személyiséggé formálódjanak. Vállalják tudatosan Krisztus követését, keresztyén örökségünket, értékeinket. Tanulják meg önmagukat újra és újra Isten Igéjének mértéke alá helyezni, s döntéseiket is ennek megfelelően meghozni. Kapjanak olyan indíttatásokat, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy bibliai megalapozottságú világnézetükkel az élet bármely területén megbízható, erkölcsös és áldozatkész tagjai legyenek minden kisebb és nagyobb közösségnek, mindenekelőtt saját gyülekezetüknek, Anyaszentegyházunknak. Akiket pedig Isten a lelkészi vagy más egyházi szolgálatra választott ki, jussanak el e kiválasztás, elhívatás felismerésére, s a pályaválasztás idején a megfelelő irányba indulhassanak. Más felekezetű diákjaitól az iskola elvárja a református értékek tiszteletét, ugyanakkor biztosítja számukra a saját felekezetük szerinti hitoktatást. Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igen lehet, még ha tudjuk is, hogy “a hit hallásból van”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor nem tehetünk és ne is csináljunk semmit. Hanem éppen azt jelenti, hogy a “szántás”, a “vetés”, a “kapálás”, az “öntözés” - és ha kell – a “metszés” munkája a miénk, de tisztában vagyunk azzal, hogy a növekedést az Élet Ura adja. Munkálkodásunk ezen a téren két fő részre oszlik: szeretnénk, ha diákjaink hitismerete (hittanoktatás) és hite (lelki nevelés) is gyarapodna.
15
2.1.2.2 Hittanoktatás Hitismeretük növekedését szolgálja a minden évfolyamon kötelező (evidens) heti két hit- és erkölcstan óra, ahol bibliaismeretet, üdvtörténetet, egyháztörténetet, etikát, dogmatikát, vallás- és felekezettudományt tanulnak. Hit- és erkölcstanból is van osztályozás, hangsúlyozzuk azonban, hogy nem a hitet, hanem a fent említett tárgyakból megszerzett tartalmi ismereteket értékeljük érdemjegyekkel! Külön lehetőséget kínálunk az emelt szintű érettségi megszerzésére azon diákjainknak, akik emelt szinten tanulják e tárgyat. Jelenleg (a testnevelés órákkal való kényszerű párhuzamosság miatt) az osztályok többségében fiú-lány csoportbontásban tartjuk az órákat. Ez a kényszerhelyzet szülte szituáció azonban jótékonyan fejti ki hatását, mivel a diákok őszintébben mernek megnyilatkozni személyes, komolyabb témákban.
2.1.2.3 Lelki nevelés A református gimnázium lelki nevelésének célja, hogy tanulói végül is az Isten Igéjével rendszeresen élő, imádkozó tagjai legyenek egyházunknak. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha az egész iskolát meghatározza az evangéliumi keresztyén légkör. Ennek értelmében gimnáziumunk tanári kara – de legalábbis annak többsége – hitvalló református keresztyén. Ebből fakad a személyes példaadás fontossága, amellyel a “nevelő” órán és órán kívül, tudatosan vagy legtöbbször nem is tudatosan, neveli, formálja diákjait, esetleg életre szóló hatásokat adva nekik. Iskolánk pedagógusai tisztában vannak azzal, hogy Isten Igéjében az evangélium és a törvény egységet képez. Az Ószövetség nem csak törvény, hanem evangélium is, az Újszövetség pedig nem csak evangélium, hanem törvény is. A törvény az evangélium formája, az evangélium a törvény tartalma. Ezért a nevelői-oktatói munkában és a kollegiálistestvéri kapcsolatokban nem szabad a törvényt alkalmazni evangélium nélkül, sem az evangéliumot hirdetni a törvényre való utalás nélkül. Természetesen e nevelési elvek megvalósítására csak olyan nevelők képesek, akik önmagukra nézve tudatosan is érvényesnek tekintik a Református Közoktatási Törvényben foglaltakat. Az ott nem szabályozott kérdésekben az iskola nevelőtestülete az Országos Református Tanáregyesület “Etikai Kódex”-ét tekinti mértékadónak. Iskolánk véglegesített (határozatlan időre alkalmazott) tanárai és nevelői a tanévnyitó ünnepség keretében fogadalmat tesznek arra, hogy az iskola nevelési elveivel, szemléletével egyetértenek, s azokat gyakorlatban megvalósítani igyekeznek. (Ld..: 4.sz. melléklet).
2.1.2.4 Alkalmaink Iskolánk a gyakorlatban is biztosítja azokat az alkalmakat és lehetőségeket, amelyek a tanárokat és diákokat e cél eléréséhez hozzásegítik. Ezért minden iskolai év tanévnyitó istentisztelettel és tanévkezdő csendesnapokkal kezdődik, illetve tanévzáró istentisztelettel záródik. A tanárok tanévnyitó értekezletét is megelőzi egy – külön számukra tervezett – csendesnap, igehirdetésekkel és egy időszerű téma előadásával, megbeszélésével. Az iskolai tanítási órák megkezdése előtt a Kálvin teremben reggeli áhítatot tartunk, amelyen rendszeresen a gimnázium tanárai, teológiai hallgatók, alkalmanként gimnáziumi 16
tanulók szolgálnak. Ezen az alkalmon önkéntes a részvétel, de elvárjuk, hogy minden diák havonta legalább egyszer megjelenjen. Ősi hagyomány hogy az első tanítási óra minden nap énekléssel, az előre kiadott igerend szerinti néhány versszak felolvasásával és közös imádkozással kezdődik, az utolsó óra hálaadó imával zárul. (Ld.: 5.sz melléklet). A kijelölt igét az órát tartó tanár olvassa föl. A gimnázium református tanulói amellett hogy saját egyházközségük teljes jogú tagjai, az iskola keretei között református ifjúsági gyülekezetet alkotnak. Az ifjúsági gyülekezet két hetenként szombat este áhítatot (preces) és vasárnap délelőtt istentiszteletet tart a Kollégium Oratóriumában. Ezen az internátusi tanulók rendszeresen ott vannak, a havonta egyszer rendezett közös istentiszteleten azonban a Gimnázium teljes ifjúsága és tanári kara is részt vesz. Természetesnek tekintjük és elvárjuk, hogy minden más alkalommal diákjaink és tanáraink saját gyülekezetük, egyházközségük alkalmain vesznek részt. Ezen kívül évente többször alkalmat teremtünk egy-egy debreceni gyülekezet meglátogatására. A nagytemplomi gyülekezetben pedig rendszeresen “gimnáziumi napot” tartunk. Évfolyamonként külön a fiúknak és külön a lányoknak hetente bibliaköri lehetőséget biztosítunk. Ennek vezetésében nagy segítséget nyújtanak a Hittudományi Egyetem hallgatói. Gyakori az internátusban néhány diák ige körüli elcsendesedése is. A második félévet evangelizációs napokkal kezdjük ifjúsági munkában jártas vendégigehirdető szolgálatával. Esténként kötetlen beszélgetés formájában biztosítunk lehetőséget az igehirdetővel való találkozásra. A végzős tanulók ballagásának középpontjában is a ballagási istentisztelet áll. Szalagavató ünnepségünket is úgy szervezzük, hogy a szalagtűzés templomi környezetben, a helyhez illő program keretében történjék. Arra is neveljük diákjainkat, hogy egymásnak minden lehetséges módon segítségére legyenek, sőt külső diakóniai szolgálatot is vállaljanak. Ez a programunk természetes módon illeszkedik a kötelező módon bevezetett közösségi szolgálat feltételeinek teljesítéséhez. Mivel diákjaink környezetükből egyre több problémát és lelki konfliktust hoznak magukkal, ezért kiemelt feladatnak tekintjük a személyes beszélgetéseket és a lelkigondozást. Mindez nem csak a vallástanárok, hanem az iskola minden nevelőjének kötelessége. Kiemelkedő szerepe van az iskolai pszichológusnak, akivel szemben követelmény, hogy kiváló szakmai felkészültséggel és az iskola értékrendjét képviselő lelkiséggel rendelkezzék. A vidéki gyülekezetekkel való kapcsolattartásnak is fontos alkalmai a gyülekezeti kiszállások, ahol a csoportok vagy osztályok műsorral, bizonyságtétellel, a Kollégium életének és történetének ismertetésével szolgálnak. Külön keressük a kapcsolatot azokkal a gyülekezetekkel, ahonnan az átlagosnál több diákunk van. Tanulmányi kirándulások alkalmával szinte mindig megkeresik az osztályok az adott területen élő református gyülekezetet. Egész életünket, munkánkat áthatja, oktatásunkat, nevelésünket meghatározza a jézusi ige: “Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, s dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!” (Mt.5,16)
17
2.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1) Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. 2) Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. 3) Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. 4) Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé. 5) Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. 6) Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. 7) Helyi tantervünket a központi kerettantervek, a Református Pedagógiai Intézet ajánlásai, valamint iskolánk sajátos elvárásai és kötelezettségei figyelembe vételével határoztuk meg. 2.2.1 A nevelő-oktató munka céljai Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség is alakítják. A csak lexikai tudás fejlesztése, mérése háttérbe került. Fontossá vált a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének kialakítása, a változások befolyásolásához szükséges képességek megléte. Szükséges olyan általános kompetenciák előtérbe helyezése, amelyekre minden egyénnek szüksége van a társadalmi beilleszkedéshez és munkához, de célkitűzéseink között szerepel, hogy meg kell őrizni az iskola hagyományából, jellegéből adódóan fontos, speciális célkitűzéseket is. Továbbá a nevelő-oktató munka egyik fokmérőjévé a kétszintű érettségi követelményrendszere vált, melyben nyomon követhető az elsajátított kompetenciák mértéke is. A kompetenciák részben fedik egymást. Hasonlóképpen egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát.
2.2.1.1
Általános kompetenciák fejlesztése
1) Anyanyelvi kommunikáció: mely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységben. 2) Idegen nyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető és olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 3) Matematikai kompetencia: a matematika gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek 18
4)
5)
6)
7)
8)
9)
alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és a szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, tovább ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben- a munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s mozgóképet. 19
2.2.1.2 Speciális, iskolánk hagyományából, sajátos arculatából fakadó fejlesztési területek, célkitűzések: 1) Évente felfrissített beiskolázási programmal, igyekszünk biztosítani a tanulói utánpótlást. 2) Az oktatási folyamat egyes területein lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk a kétszintű érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). 3) Ismeretközvetítés mellett fontos a tanulók képességfejlesztése. 4) Törekszünk a tanulás megtanítására, a hatékony, önálló, eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. 5) Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését, a pozitív attitűdök kialakítását. Az esztétikai érzék fejlesztése közelebb visz az önmegismeréshez, az emberi viszonyok közötti könnyebb eligazodáshoz és ezáltal emberi kapcsolataink gazdagodását szolgája. 6) Egyéni és kiscsoportos foglalkozással biztosítjuk a tehetséggondozást. 7) Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel az anyanyelv és az idegen nyelvek területén is a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. 8) Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a keresztyén elkötelezettséget, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható hazafiságot. 9) Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. 10) Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, kezdeményező alkotó-és vállalkozó szellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és mindenkor szavahihető tanulók nevelésére. 11) Fontosnak tartjuk, hogy az emberi tevékenység okozta változásokat megértessük és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget kialakítsuk. 12) A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. 13) Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. 14) Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakításától sem zárkózunk el. 2.2.2 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.
2.2.2.1 Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Évfolyamonként jelenleg négy párhuzamos osztályunk van, a demográfiai folyamatokat figyelembe véve távlatilag minden évfolyamon három osztállyal számolunk. A köznevelési törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. Alapelvünk az, hogy a kerettantervben szereplő minimális óraszámokon felül szabad felhasználásra kapott tanórák lehetőség és célszerűség szerint 20
csoportbontásban kerüljenek kiadásra. Ez biztosítja a felzárkóztatási és tehetségfejlesztési feladatok számára szükséges többletóraszámot. A HUMÁN osztályban ennek megfelelően évfolyamonként heti egy-egy magyar és történelem óra csoport bontására biztosítunk lehetőséget. REÁL osztályunk egyik fele biológia, másik fele matematika specializációjú. Ez az osztály csoportbontásban tanulja a biológia és a matematika tantárgyakat. Kettős csoportbontást alkalmazunk még a testnevelés, a hit-és erkölcstan, valamint az informatika tantárgyak oktatásánál. Ezt a pedagógiai célok mellett a tornaterem illetve a számítógéptermek korlátozott befogadóképessége is indokolja. A csoportbontást az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes tanévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely a továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől. A választott idegen nyelvek oktatása évfolyam szintű, a szakmai munkaközösség megállapodása szerinti csoportbontással történik. Az első idegen nyelv csoportbontásának alapja a tanulók tudás- és várható haladási szintje, de törekszünk arra, hogy egy-egy osztály tanulóit minél kevesebb csoportra bontsuk.
2.2.2.2 A nyelvi előkészítő osztály ( öt évfolyamos képzés) A nyelvi előkészítő osztály két idegen nyelv (angol és német) magas szintű oktatását és elsajátítását tűzi ki célul azzal a szándékkal, hogy a jó képességű és kellően motivált tanulók két idegen nyelvből érettségizzenek (egyikből lehetőleg emelt szinten) középiskolai tanulmányaik során. A nyelvi előkészítő (0. évfolyamos) osztály és az utána következő négy évfolyamos képzés szorosan kapcsolódik egymáshoz, egységes pedagógiai és módszertani szempontok alapján épül fel. A nyelvi előkészítő évfolyamon az angol nyelv oktatása kezdődik magas óraszámban, két csoportban, két tanár vezetésével. A csoportbontás a tanulók nyelvi szintje szerint történik, az átjárást a csoportok között biztosítani kell. A további évfolyamokon az angol nyelv óraszáma csökken, a 11. és 12. évfolyamon a tanulók tényleges igényei és a vizsgaeredmények alapján rugalmas foglalkozási rend alakítható ki. A német nyelv oktatása kezdetben kisebb óraszámban indul, és fokozatosan nő. A csoportbontás németből is a nyelvi előképzettség alapján történik, de itt is lehetővé kell tenni a változtatást. Az érettségi és a nyelvvizsga ütemezése a tanulók tényleges igényei szerint történik, de a minősítési követelmények miatt törekedni kell arra, hogy a 10. évfolyam végére angol nyelvből a tanulók nagy többsége teljesítse a középfokú nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. Elvárás, hogy tanulmányaik befejezéséig a tanulók legalább fele német nyelvből is teljesítse a középfokú nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. A nyelvi előkészítő osztályban kiemelt feladat az informatikai készség felhasználói szinten történő elsajátítása. Ezért fontos feladat a megfelelő számú informatika óra biztosítása. Ezért terveztünk a minimálisan előírthoz képest magasabb óraszámot. Gyakorlati tapasztalat, hogy a nyelvi előkészítő osztály tanulóinak feltétlenül szükségük van az általános iskolai anyanyelvi és matematika ismeretek gyakorlására, rendszerezésére. Ezért kívánunk ezekre a feladatokra a kerettantervi tervezettnél magasabb óraszámot fordítani. 21
Az osztály tanterveiben kiemelt szerepe van a tantárgyi integrációnak, a minél változatosabb módszerek (pld: projektmunka, csoportmunka) használatának, a modern technikai eszközök (számítógép, video projektor, interaktív tábla, digitális tananyag…) igénybevételének. A nyelvi előkészítő osztály felső négy évfolyamának tanterve a négy évfolyamos helyi tantervre épül, de a tanulók érdeklődése és választása alapján a humán, reál biológia és reál matematika specializáció tantervei szerint haladnak.
2.2.2.3 Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: A munkaközösség elnevezése
Tárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Történelem
Angol nyelv
Angol nyelv
Német és más idegen nyelv
Német, Latin
Műszaki
Matematika, Fizika, Informatika
Természettudományi
Biológia, Kémia, Földrajz
Hit-és Erkölcstan
Hit-és Erkölcstan, Egyházi ének
Készségtárgyak
Ének, Testnevelés, Rajz, Médiaismeret
Osztályfőnöki
Osztályfőnök
A munkaközösségek minimális létszáma 5 fő. Az egyes munkaközösségek élén az igazgató által megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi program alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról.
2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok A mai magyar valóságot jellemző szociokulturális adottságok nem kedveznek a kiegyensúlyozott stabil személyiség kialakulásának. Iskolánk ezért különös hangsúlyossal kezeli a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Ennek elvi alapjait már részletesen kifejtettük az iskola pedagógiai elvei, valamint a hitoktatással és a lelki neveléssel foglalkozó részben, hiszen a vallásórák a személyiségfejlesztés minősített alkalmai. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának szerves része, minden tanár a diákjaihoz, környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, azaz egyéniségével formálja a diákokat.
22
2.3.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy diákjaink különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, iskolai tanulásukkal, individuális fejlődésükkel, más, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztést a következő pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk: 1) A kognitív képességek fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a tanulási vágy felébresztése, az érdeklődés fejlesztése. Konkrétan ezt segíti elő az első két tanévben a felzárkóztatás, szintre hozás, és főleg az általános műveltséget megerősítő szakasz, amit az utolsó két évben a pályaválasztást elősegítő, arra való felkészülésben segítséget nyújtó időszak követ. 2) Közösségi életre nevelés: pozitív és egészséges életvezetés, konfliktusok kezelése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai és iskolán kívüli életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit és valóságát. 3) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, megjelenésben a külső és belső igényességre ösztönzés, ugyanakkor az alkohol, drog, dohánytermékek fogyasztásának veszélye az osztályfőnöki órák anyagán túl a hit-és erkölcstan, valamint a biológia órák anyaga is, de a legfontosabb itt is a személyes példaadás. 4) A tanulók személyiségének és egyben a közösségek minőségének fejlesztését szolgálják mindazok a kezdeményezések, amelyek az osztálymunka keretein túl bármiféle, az alkotó erők felszabadítását eredményező tevékenységek megszervezésére irányulnak. Az iskola biztosítja és buzdítja diákjait sporttevékenység végzésére, a különböző és gazdag kulturális lehetőségek kihasználására - Kántus, néptánc, kollégiumi esték, filmklub, színház, közös iskolai mozi látogatás, múzeum és kiállítások megtekintése, híres személyiségek meghívása, kötetlen beszélgetések szervezése a református értelmiség reprezentatív képviselőivel, nyári táboroztatás, mind-mind növendékeink világképének és világnézetének formálódását segítik, ami a személyiségfejlődésük alapja. 5) A személyiségfejlesztés fontos gyakorlati része a szociális kommunikáció, a segítőkészség fejlesztése. A tananyagból kiemelt mintákon túl olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával kívánjuk elérni, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, és egyben a személyes kompetencia fejlődésének segítője. 2.3.2 Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői 1) A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. 2) Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. 3) Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a 23
viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. 4) Az internátusi élet segít az önállóság, döntési és szervezési képességek fejlesztésében, a helyes időbeosztás kialakításában, a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadásában. 5) Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). 6) Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret és a pszichés kultúra fejlesztésére (osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek, az iskolapszichológus által szervezett önismereti csoportok formájában). 7) A színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. 8) A nevelőtestület törekszik a hatékony kommunikáció, a véleményalkotás, a problémamegoldás képességeinek gyakoroltatására (szóbeli feleletek, versenyek, diák önkormányzati feladatok). 9) Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékmegőrző magatartásra, a természet megvédésére is nevel, fejleszti a közösségi érzést, a sportszellemet. 10) Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. 2.3.3 A személyiségfejlesztés területei 1) A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a tanuló osztályfőnökének, a vallástanárnak és az internátusi nevelőknek. Feladatuk, hogy figyeljék, kövessék és a lehetőségeikhez képest irányítsák tanítványaik személyiségének fejlődését. 2) A munkára nevelés is a személyiségfejlesztés fontos része. Ennek egyik eleme a tanulási folyamat. A rendszeres, precíz, kitartó tanulás mellett azonban lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy más területen is kipróbálhassák magukat. Ennek rengeteg módja, lehetősége van különösen az internátusokban, de az iskolában és azon kívül is. 3) Feladatunknak érezzük a fogyasztói szerepre való felkészítést is. Az igényesség, az értékes és a giccs megkülönböztetését, felismerését kell elsajátítani a diákoknak. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. A rongálásokkal szembeni fellépés mellett a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik. 4) Kiemelt feladat a modern technikai eszközök felelős használatának elsajátítása (internet, közösségi portálok, okos telefonok……). A tanulók általában nincsenek tudatában a biztonsági, óvatossági rendszabályoknak, nem érzik az adatvédelem szükségességét. 5) A szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében is, hiszen sok esetben már diákként is kötődtek az intézményhez. A Szülői Tanácsban és az iskolai alapítványok kuratóriumaiban egyaránt dolgoznak, segítik munkánkat. 24
6) Az igazgató és helyetteseik már a felvételin ismerkednek a gyermekekkel és a szülőkkel. A legnehezebb nevelési problémák megoldásának megkeresésébe rendszeresen bekapcsolódnak osztályfőnöki vagy szülői kérésre. 7) A kollégiumi körülmények, az egymásrautaltság, segítségnyújtás, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. A tanár-diák kapcsolat alakításában, egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is nagy szerepük van.
2.4 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.1 Célkitűzések; az egészségnevelés témakörei A gyermekek egészségi állapotának a követése, a beteg gyermekek optimális gyógyuláshoz segítése, a krónikus betegek gondozása és beintegrálása az iskolai közösségbe éppúgy feladatunk, mint a prevenció. Az egészségnevelésnek így a következő témakörökkel kell foglakoznia: Egészséges magatartásmódok, életmód kialakítása A személyes higiénés ismeretek fejlesztése Az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete Egészséges táplálkozásra nevelés Rendszeres testmozgás A partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus fejlesztése Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése Prevenciós nevelés: az alkohollal, a drogokkal és a dohányzással szembeni elutasító magatartás kialakítása Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapi testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. 2.4.2 Az egészségfejlesztési feladatok felelősei, együttműködésük Iskolánkban az egészségfejlesztés valamennyi pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatárs közös feladata. A területért kiemelten felelős az iskolapszichológus, a védőnő és az iskolaorvos. Az egészségfejlesztési program szorosan kötődik a közösségfejlesztési és a személyiségfejlesztési programhoz, melyeket az iskolapszichológus irányít és koordinál. Ezért a komplex program az Iskolapszichológus fejlesztési feladatai fejezetben található. 25
2.4.3 Az egészségfejlesztés színterei
2.4.3.1 Tanórai foglalkozások Minden szaktárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez, amelyre a helyi tanterv tervezésekor külön figyelmet kell fordítani. Témakörök: A biztonság megőrzése A táplálkozás Mozgás és személyes higiéné Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet
2.4.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások 1) délutáni szabadidős foglalkozások:sportprogramok, filmvetítés, versenyek, vetélkedők, egyéb játékos programok, stresszkezelő, problémamegoldó, személyiségfejlesztő foglalkozások a mentálhigiénikus szakember vezetésével 2) szülői értekezlet, szülőcsoport 3) ismeretátadás, tanácsadás, ötletek a prevencióval kapcsolatban a pszichológus, mentálhigiénikus bevonásával 4) kirándulás, sportprogramok 5) iskolapszichológus fogadóórái 6) pályázati programok ( Pld: gyülekezeti, közösségi programok) 2.4.4 A mindennapos testnevelés, mint az egészségfejlesztés eszköze 1) A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő, tantervi keretben megvalósuló mindennapos testnevelés várhatóan minőségi módon javítja a tanulók fizikai egészségét, kialakítja mozgásigényét. Addig is, amíg a program fokozatosan „felfut”, eddigi egészségnevelési programunk alábbi elemeit szeretnénk megtartani, és alkalmazni. Lényeges, hogy különösen a kollégista tanulók számára biztosítsuk a tényleges napi testmozgás lehetőségét. 2) Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 3) Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük. A gyermekek minden nap részt vesznek a testmozgás programban. 26
Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és a légzési rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna. A testnevelési tananyag egészében a gerinc – és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének, és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt, sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testmozgás programja olyan sportokat is megtanít, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében. Az órai testmozgás játékokat is tartalmaz. A mindennapos testnevelés mozgásanyaga a helyi tantervünkben megtalálható.
2.4.4.1 Intézményünk felszereltsége, lehetőségei Iskolánk műemléképületben működik, ezért az elmúlt évtizedekben a sportlétesítmények szempontjából nem sok változás történt. A következő létesítmények segítik a mindennapos testnevelést: Intézményünkben egy 20x10 méteres tornaterem található, melynek sportpadló a borítása. Az udvaron egy 28x14-es, bekerített sportpálya van rekortán borítással. Egy viszonylag jól felszerelt konditerem található a fiúinternátusban. A leányinternátus lehetőségeit egy 20x10 méteres tornaterem növeli. A létesítmények hiányosságai ellenére igyekszünk a mindennapos testnevelés igényeinek eleget tenni. Iskolánkban heti két testnevelés óra van, ahol elsősorban labdajátékokkal, az atlétika egyes ágaival – már amit az intézmény lehetőségei megengednek – és szertornával foglalkozunk. Igyekszünk egyre több cél-gimnasztikai, és képességfejlesztő feladattal segíteni a diákok tartásproblémáit. A gyógytestnevelésre beosztott tanulók külső iskolákba járnak. Közülük nagyon sokan úsznak, sőt versenyeken is részt vesznek.
2.5 Az iskolapszichológus feladatai 2.5.1 Szemlélete, alapelvek Az iskolapszichológia alapelve a prevenciós megközelítés, az egyének és a csoportok kölcsönhatását elemző ökológiai - pszicho szociális rendszerszemlélet. Ebben a megközelítésben az egyén viselkedését mindig egy társas és/vagy fizikai környezet által meghatározott rendszer részeként vizsgálja. Az egyén akkor illeszkedik megfelelően a rendszerhez, ha az egyéni célok és a rendszer céljai egybeesnek. Mivel az egyén egyszerre több humán ökológiai rendszer tagja (pl. iskola, osztály, család, baráti kör), és ezen csoportoknak az egyénnel szemben különböző elvárásai lehetnek, a felmerülő viselkedési probléma megértése és megoldása több szempontot is igényel. A felmerülő problematikus
27
magatartás származhat belső diszpozíciókból, a fejlődést akadályozó koragyerekkori vagy későbbi káros tapasztalatokból, esetleg az elégtelenül funkcionáló rendszerek hatásából. A prevenció szintjein ez a szemlélet tükröződik: 1) Az elsődleges prevenció célja, hogy csökkenjen a teljesítménybeli és a magatartási zavarok előfordulása. Ennek elérésében a tanulókat olyan önálló tanulási, önismereti és társas készségekre tanítjuk, amelyek felkészítik őket arra, hogy a különböző élethelyzetekben fellépő akadályokkal sikeresen megküzdjenek. (érzelmi intelligenciafejlesztés, társas tréning, önismereti csoportok, drog prevenció, iskolai kortárs ártalmak csökkentése, mint pl. a kirekesztés, az előítéletesség). Ebben (is) az iskolapszichológus szorosan együttműködik a nevelőtestület tagjaival. 2) A másodlagos prevenció a teljesítménybeli és magatartási problémák korai azonosítására helyezi a hangsúlyt, valamint a hatékony korrektív beavatkozásokra. A cél az, hogy minél rövidebb legyen a problémás helyzet vagy állapot időtartama. A tanulási nehézségek korai felismerése pedagógiai feladat is, amit a pszichológus diagnosztikus eszközökkel szűr, vagy akár azonosít. Szintén ezen a szinten zajlik a megelőző beavatkozás a felismert konfliktusok esetén mint pl. az életesemények okozta krízishelyzet észlelésekor, a súlyosabb szorongás, az impulzivitás és agresszió, az önsorsrontó események megjelenésekor. 3) A harmadlagos prevenció célja a tartósan fennálló teljesítmény és magatartásbeli problémák következtében a mentálhigiénés állapot romlásának, a személyes jóllétet veszélyeztető intrapszichikus, interperszonális és környezeti tényezők csökkentése. Az iskolapszichológus munkája a pubertáskorú diákok számára nyújtandó egyéni tanácsadás szervezése. Ebben saját szakmai kompetenciahatárait betartva a problémák azonosítása, a fiatal ellátása vagy esetleges továbbirányítása történik. 2.5.2 Az iskolapszichológus munkaköri leírása, általános feladatai Az iskolapszichológus feladata, hogy szaktudásával az iskola oktató-nevelő munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Részt vesz a tanulók egészségnevelésében, egészségmegőrzésében, pszichológiai ellátást biztosít a gyermekek, szülők, pedagógusok számára. Szükség esetén egyéb szakemberek bevonásával segíti a gyermek- és családvédelem szolgálatát. Szakmai tevékenységek: A tanulók személyiségfejlesztése, közösségépítés Pályaválasztási tanácsadás Tehetséggondozásban való részvétel (tehetségazonosítás, fejlesztés) Tanórai látogatások (pszicho edukáció, pszichés kultúra növelése) Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok elvégzése (tanulási nehézségek azonosítása, beilleszkedési és magatartási zavarok feltárása, elemzése, osztályklíma vizsgálat, prevenciós szűrések) Tanácsadói szolgálat és konzultációs lehetőség biztosítása o a tanulók o a pedagógusok o a szülők részére 28
Kapcsolattartás és együttműködés o a diákokkal, o a szülőkkel o a nevelőkkel o az iskolai egészségügyi szolgálattal o a külső intézményekkel, szakemberekkel (gyermekvédelem, pedagógiai szakszolgálat) Esetmegbeszélések biztosítása Előadások tartása a nevelőtestület és a szülők részére Egyéni támogató és segítő beszélgetések, mentálhigiénés gondozás Krízisintervenció Az egészségneveléssel, a gyermekvédelemmel és a drogprevencióval kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése.
2.5.3 Az iskolapszichológus konkrét feladatai: 1) Egyéni és csoportos pszichológiai állapotfelmérés, amelynek célja a pszichológiai erőforrások megismerése, a problémák azonosítása. Ennek során az iskolapszichológus teszteket, felmérő lapokat, kérdőíveket használ, megfigyeléseket végezhet egyéni vagy csoporthelyzetben. 2) A státuszfelmérés eredményét felhasználja a gyermek/ serdülő fejlődésközpontú megértéséhez, szóbeli vagy írásos vélemény készítéséhez, pszichológiai fejlesztő program kidolgozásához vagy a pedagógussal, szülővel, társszakértővel folytatott konzultációhoz. Különös gondossággal kell eljárnia a titoktartás biztosításával, a kliensek személyiségének védelme, kiemelten a serdülők autonómiájának védelme miatt. Ennek során véleményét megismerheti a nevelési tanácsadó pszichológusa, szükség esetén a tanuló osztályfőnöke, nevelője, a gyermekvédelem munkatársa, az iskola vezetője, a válófélben vagy bírósági eljárásban lévő szülő ügyvédje. 3) Amennyiben az iskolapszichológus úgy véli, hogy az általa a tanulóról összegyűjtött információ a patológia gyanúját felveti, akkor külső vizsgálatot javasol a szülőnek, a pedagógusnak vagy az iskola vezetőjének. 4) Egyéni és csoportos tanácsadást végez a különböző igényeknek megfelelően (pl. pályaválasztás, konfliktuskezelés, szorongásoldás). 5) Krízistanácsadást nyújthat azon serdülők számára, akik stresszt okozó életesemények, családi hatások vagy az iskolai beilleszkedési nehézségek következtében átmeneti szituatív viselkedési zavarral küzdenek. (falcolás, önsorsrontó epizódok, gyászt követő krízis) 6) Az iskolapszichológus az akkreditált képzés során elsajátított, érvényes pszichoterápiás képzettségét a tanácsadás során alkalmazza, amely a kölcsönös bizalom légkörében a kliens részéről önkéntes részvételt kíván. 7) A pszichológus önismereti és személyiségfejlesztő csoportot szervezhet - igény szerint olyan diákoknak, akik tanulási nehézséggel küzdenek, az identitáskeresés speciális kérdéseire keresnek választ, teljesítmény- vagy társas szorongással küzdenek vagy a pályaválasztással kapcsolatos készségeiket szeretnék jobban megismerni. 29
8) Az iskolapszichológus és a nevelő testület közösen vállal felelősséget a tanulókért, együttesen törekednek a gyermek/ fiatal növekedésére, személyiségének kiteljesítésére. 2.5.4 Az iskolapszichológus által közösségfejlesztési program
irányított
személyiség-,
egészség-
és
1) A személyiség- és közösségfejlesztés minden pedagógus munkájában teret kap. A mintakövetésen és az azonosuláson át történő tanulás nagyon erős iskoláskorban, így az indirekt nevelés főleg ezen az úton érvényesül. A pedagógus személyisége, saját személyes egészségvédelme, konfliktusmegoldó készsége, előítélet mentessége vagy stressz tűrő képessége mintaként szolgál a diákoknak. 2) Lényeges a kedvező, egészséges pszichoszociális légkör megteremtése, hogy a nevelési hatások jobban érvényesüljenek. Összességében a nevelő testület közös célja és feladata, hogy a tanulókban értékelje, erősítse azokat a törekvéseket, ami az egyén és a társadalom számára is hasznos, adjon lehetőséget arra, hogy megismerhesse saját képességeit, erejét. Tisztelje a serdülő autonómiáját, bővítse kompetenciáit. (pl. a versengés mellett a segítségnyújtás és a kooperáció sémái is beépíthetők számos tantárgyba.) 3) Ehhez nyújthat segítséget az iskolapszichológus, amikor az osztályokhoz, vagy csoportokhoz tanóra keretében eljuthat. A személyiség- valamint a közösségépítő témák és technikák révén sajátélmény formájában egészíti ki a pedagógusok munkáját. 4) Az iskolapszichológus félállásban hetente két napon tart ügyeletet a pszichológusi szobában. Ez alatt az idő alatt kereshetik személyesen a szülők, a diákok és a pedagógusok konzultáció céljából. Ezen kívül előzetes egyeztetéssel áll rendelkezésükre, elérhetősége minden tanuló értesítőjében megtalálható. 5) A terem (szoba) alkalmas a zavartalan munkavégzéshez, és rendelkezik a megfelelő eszközökkel (könyvtár, személyiség- és teljesítménymérő tesztek, tanulási diszfunkciókat és pszichopatológiát szűrő tesztek). 6) A feladatköre elsősorban a tanulók egészségnevelésében, egészségmegőrzésében, valamint az iskolai nevelőmunka segítésében való részvétel. Ebben szorosan együttműködik az iskolai védőnővel, aki az egészségnevelés orvosi-biológiai oldalát képviseli. (lásd: munkaköri leírás). 7) Az egyéni tanácsadáson és mentálhigiénés gondozáson túl, a közösségben történő személyiségfejlesztés is kiemelt feladat, amelyet az osztályfőnökökkel egyeztetve végez az osztályokban évente 2-4 alkalommal (pl. önismeret és társas készségek, azaz a szociális kompetencia fejlesztése, a tudatos egészségmagatartás, a pszichés betegségek megelőzése). A javasolt haladási terv segítségével a négy év során igyekszik hozzájárulni a diákok személyiségének növekedéséhez, pszichés kultúrájuk mélyítéséhez, a mélyebb és reális ön- és társismeretükhöz. 8) Javasolt haladási menet, amelyben évfolyamonként van megjelölve, hogy a személyiséggel kapcsolatosan melyik területet veszik alaposabban szemügyre. Az ütemezés az egyes osztályoktól, vagy aktuális problémáktól függően a tervezettől eltérhet.
30
2.5.4.1 9. évfolyam: Az ÉN – énkép, én ideál, önismeret, hatékony önkifejezés. 1) Szubjektív én – reális én, önismeret. (közös megbeszélés, saját élmények) 2) 16 faktoros személyiségprofil (ezt párban, önállóan dolgozzák fel, majd közösen elemezzük) 3) „Bizalompróba”, az érzékelés, észlelés bemutatására (kiscsoportos és páros feladat). Érinti a személypercepciót, segíti az „én határok” megtapasztalását. 4) Benyomás formálódás, attitűdök. (szerepjáték, riportkészítés) 5) A kommunikáció szintjei, formái (csoportos kísérlet) Pozitív társas tükör („ismerem, mint a tenyerem” játék)
2.5.4.2 10. évfolyam: A CSOPORT – a személyiség szociális komponense, társas jártasságok. 1) Az osztályfőnök kérésére több szempontú szociometria készül. Ez magába foglalja a rokonszenvi hálózat bemutatását és a funkcióválasztásokat, valamint a közösség kohéziós erejét, érettségének fokát. Felelősség, felelőtlenség; a tizenéves élet ellentmondásai A csoport önvizsgálata (interaktív játék a csoportklímáról) Az egyetemes társas normák. (társas viszonosság, társas elköteleződés, engedelmesség). A Milgram kísérlet vagy az Asch kísérlet bemutatása és megvitatása. Előhívja a lázadás, a deviancia, és a konformizmus és az engedelmesség kérdését. Az előítéletesség, a diszkrimináció, a csoportdöntés jelenségének megfigyelése. (interaktív játék, Atombunker probléma) Kölcsönös függés. Versengés - együttműködés („fogolydilemma” játék) Egészség – betegség – egészlegesség – illeszkedés. (tanulási és társas kudarcok, szorongás, félelem, hangulatzavarok, stressz, konfliktuskezelés). A feldolgozás módja osztályonként eltérhet, de a cél az, hogy a tudatos egészségmagatartás erősödjön szemben az önsorsrontó viselkedésekkel. 2) Továbbá igény szerint akár az egész osztályban felmérhető Tanulási stílus, tanulási stratégiák. (kísérletek: tükörrajz, RTM vizsgálat, mnemotechnikai ötletek) Képességfelmérés, intelligencia (Raven), kreativitás.
2.5.4.3 11. évfolyam: A CSALÁD - a kapcsolatok dinamikájának megértése a személyiség akarati, érzelmi összetevőinek megismerése útján; szocializáció, szerepek. 1) Motivációink: létfenntartó (előkerül az étkezési zavarok problematikája) fajfenntartó (szexualitás, nemi szerepek, homoszexualitás) kíváncsiság, ingerkeresés, humán motívumok (kockázatvállaló magatartás, szenvedélybetegségek, agresszió) 2) Eysenck-féle személyiségteszt: személyiségtípusok, vérmérséklet (előadás, majd a teszt önálló feldolgozása.) 31
3) 4) 5) 6)
Szerepek, szerepkonfliktus (interaktív szituációs játék) Sztereotípiák, fiú-lány elvárások, férfi- női szerepek. Családmodellek, családi konstellációk. (szituációs játék kiscsoportban) Asszertivitás (konfliktusmegoldások, teszt,) Megküzdés a stresszel (szerepjátékok)
2.5.4.4 12. évfolyam: A TÁRSADALOM – identitás, értékorientációk, jövőkép, pályaválasztás 1) Értékvizsgálat (teszt, önálló feldolgozás, egyéni megbeszélés, Kasser) 2) Alapvető szükségletek – humán motívumok; az ésszerű és tudatos fogyasztás. Az értékorientáció összefüggése az egészséggel. 3) A pályaválasztás szempontjai. Döntéshozás, felelősségvállalás 4) Pszichológiai irányzatok és a pszichológia kapcsolata egyéb munkaterületekkel. A gyakorlati pszichológia területei. 5) A különböző egyéni és társadalmi jelenségek társadalomismereti és pszichológiai egymásra vetítése. (pl. magány, párkapcsolat, kapunyitási pánik, kompetencia, autonómia, fogyasztási szocializáció, csoportközi interakciók) 6) A drog prevenciós alkalmak a fenti órákba ágyazottan kerülnek terítékre, mint pl. a humán motivációk, a konfliktussal és stresszel való megküzdés, vagy a deviancia kapcsán. A haladási menet tervezetét az osztályfőnökök, mint javaslatot kapják meg, amelyet bővíthetnek, aktuálisan felcserélhetnek. 7) Az önismereti munkához és a személyiségfejlesztéshez felhasznált irodalom egy része a tanári könyvtárban megtalálható, a hiányzókat igyekszünk folyamatosan beszerezni.
2.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az iskolai közösségi élet formái, tanórán kívüli tevékenységek A közösségfejlesztéssel kapcsolatos elveinket küldetésünk, nevelési céljaink és az ezekből adódó gyakorlati feladataink, valamint iskolánk hitvalló arculata határozzák meg. Iskolánk nemcsak ismereteket közöl, hanem egyéni és közösségi erkölcsöt is fejleszt. Az összetartozás tudatát alakítja tanulóinkban az evangéliumi nevelés fényében. Mindezek legáltalánosabb tartalmi elemei tanár és diák számára egyaránt: a krisztusi szeretet vezérlő elve, az igényesség önmagunkkal és másokkal szemben, a becsületesség, a rend szeretete, a szakmai színvonal értéke, az önfegyelem és önmérséklés képessége, harmóniára törekvés az emberi és természeti környezetünkkel, az elkötelezettség (hit, hazaszeretet, hűség).
2.6.1 Az iskolai közösség egészének szintjén megjelenő alkalmak
2.6.1.1
Zenei élet
Maróthi György alapította 1739-ben a Kántust, az ország legrégebbi folyamatosan, ma is működő kórusát. Működésének kezdete előtti századokra nyúlik vissza a Kollégium életéhez kapcsolódó éneklésről szóló utalások sora. Az első ilyen adat 1556-ból való. A Kántus mai léte és működése önmagában is az iskola kezdetéig visszanyúló hagyományok ápolása. E hagyományok legvilágosabban a bibliai szövegek megzenésítéseiben, a zsoltárok 32
(Maróthi által kiadott Goudimel zsoltárok) és a magyar népdalok feldolgozásaiban nyilvánulnak meg. A Kántus hangversenykörútjaiban lelki és kulturális híd szerepét tölti be a szétszórtságban élő testvéreink között. Fontos szerepe van a gyülekezetekkel való kapcsolattartásban is. E többrétű, áldozatos feladatvállalásáért a Kántus Nemzeti Örökség Díjat kapott. A református iskolák szellemiségét hitvallásosan hordozó egyházi ének-gyülekezeti népének- ápolása mind tanórán belül, mind tanórán kívüli alkalmakon (istentisztelet, csendesnapok énektanulásai…) az iskolán belül gyülekezetet épít, a lelki nevelés hathatós eszköze. A Református Közoktatási Törvény minden intézmény számára kötelezővé teszi az egyházi ének tantárgy bevezetését és értékelését. Kiemelt feladatunknak tekintjük az egyházi ének és zene oktatásán túl annak megszerettetését.
2.6.1.2 Diákkörök 1) Kívánatos lenne a szervezeti keretek között működő, hagyományokkal bíró Önképzőkör feltámasztása, bár a mai életforma nem kedvez ennek a fajta szerveződésnek. Az alulról jövő kezdeményezések alkalmanként szervezeti keretek nélkül jelentkeznek versírás, versmondás, színjátszás, népi tánc és egyéb formákban. 2) A diákszínjátszás alkalmanként és különböző alkalmakhoz kapcsolódva újraéled, hol iskolai, hol osztálykeretek között. Az elmúlt években tudatosan igyekeztünk iskolánk humán osztályainak tantervébe beilleszteni a dráma és színjátszás elemeit. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, tanulóink nagy sikerrel vittek színre több darabot. Hasznos és támogatandó minden ilyen irányú kezdeményezés, mert ez az önképzés legközvetlenebb, legteljesebb és élményt nyújtó formája. 3) A szalagavatók, jótékonysági estek kezdeményezéséből alakult meg a Maróthy György Néptánccsoport, mely a tájegységekhez kötött néphagyomány ápolását tűzte ki céljául, s egyben az ifjúságot jótékonyan megmozgató, kulturáltabb szórakozást, kikapcsolódást is nyújt. Ennek a kezdeményezésnek szervezett formája a Biharkeresztesi Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészeti Intézmény keretében folyó néptánc oktatás, melyben diákjaink közül is többen részt vesznek. 4) Ugyancsak a kikapcsolódás, felhalmozódott mozgásigényt hasznosan, kulturáltan levezető lehetőség az alkalmanként külső szakmai vezetővel működő, igényes zenét adó táncház. A saját néphagyományokon túl más népek zenei és mozgáskultúráját is megismerhetik a diákok. Az iskolán kívüli tanfolyamok helyett az iskolai kereteken belül lévőket részesítjük előnyben, mert így nyújtanak iskolai közösségi élményt.
2.6.1.3 Ifjúsági szervezetek Az iskolán kívüli diákszervezetek működését támogatjuk és segítjük, természetesen a belépés, tagság erőltetése nélkül. Működésük iskolai személyi és tárgyi feltételeit az iskola igyekszik biztosítani (SDG, KIE, REFISZ, Cserkészet). Az általuk szervezett programokban való részvétel lehetőségét biztosítjuk, különösen a nyári táborok, rendezvények (pld. Csillagpont Találkozó, Tálentum Tábor) iránt van komoly érdeklődés iskolánkban. Tapasztalat ugyanakkor az, hogy diákjaink mind inkább saját gyülekezetük fiataljaival vesznek részt szívesen ezeken a rendezvényeken. Jutalmazási eszközként is használjuk a nyári alkalmak anyagi terheinek átvállalását. 33
2.6.1.4 Sport 1) Az iskolán kívüli sportegyesületi kis létszámú tagság helyett az iskola életéhez jobban illeszkedő, és nem annyira megterhelő belső rendezvényeket támogatjuk. A rendszeresen megrendezett sí tábor, és a korábbi sport- és ifjúsági táborok (pl. Balatonszárszó, Tálentum Tábor) hagyományainak folytatása mellett saját iskolai nyári túra táborozást (vízi túra, strand röplabda) is szervez iskolánk. 2) Iskolánk sportteljesítményét befolyásolja a szűkös terem és pálya lehetőség. A mindennapos testnevelés feltételeinek megvalósítása sem könnyű, ennek ellenére órán kívül rendszeresen tartunk tömegsport alkalmakat. Mindkét internátus tanulóinak rendelkezésére áll esténként a tornaterem, a fiúk számára kondicionálótermet rendeztünk be. 3) Debrecen város bajnokságain kosárlabda, röplabda és kispályás futball sportágakban veszünk részt. Ezen kívül mezei futóbajnokságon, különböző események alkalmával megrendezett futásokon teljesítik a távot tanulóink. Kollégiumi közötti versenyeken és az Amatőr Ligában kosárlabda, asztalitenisz, sakk és kispályás labdarúgássportágakban szerepelünk. Lehetőségeinkhez képest részt veszünk a református középiskolák bajnokságain (labdarúgás, kosárlabda, úszás, atlétika, sakk, asztalitenisz). 4) A külső egyesületekben történő, versenyszerű sportolást támogatjuk, ezeket megfelelő tanulmányi eredmény és egyéb garanciák megléte esetén, egyedi elbírálás alapján engedélyezi az iskola igazgatója.
2.6.1.5 Az osztályközösségek meghatározó szerepe 1) Intézményünk két legnagyobb közössége az iskola és az internátus. Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. 2) Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia.
34
2.6.1.6 Osztályfőnöki szerep 1) Az osztályközösség életének, közösségi erővonalainak alakulásában döntő fontosságú az osztályfőnök, aki felelős személy. Megfontolt, képzett, pedagógiában járatos, intézkedései a tanulók javát szolgálják. Megvalósítja a közösségi és egyéni nevelés elveit. Programalkotó és közvetítő szerepű, valamint figyelemmel kíséri az osztálytagok szellemi, lelki, testi fejlődését, ellátja az adminisztratív feladatokat is. Kapcsolatot tart a szülői házzal, segít, tanácsot, útmutatást ad. 2) Tevékenységének legfontosabb helyszínei: az osztályfőnöki óra, a személyes beszélgetések. Meglátogatja osztályát az óraközi szünetekben, figyelemmel kíséri szabadidős tevékenységüket. Szükség esetén fegyelmez, elmarasztal, büntet.
2.6.1.7 Osztálykirándulás 1) Iskolánk nagyon fontos nevelési eszköznek tekinti az osztálykirándulásokat, a szakmai, tanulmányi kirándulásokat és kiszállásokat. 2) Az osztálykirándulás a tanulók számára nem kötelező, önkéntes alapon szerveződik, de pedagógiai szempontból ajánlott és fontos. Ezért az iskola igyekszik lehetővé tenni, hogy anyagi okokból egyetlen tanuló se maradjon távol az osztálykirándulásokról. A rászoruló tanulók költségeinek támogatását alapítványi forrásból támogatjuk. Ajánlatos, hogy minden osztály a négy év alatt legalább két osztálykiránduláson vegyen részt, s ehhez a hétvégi szabadnapokon túl egy tanítási napot igénybe vehet az osztály tanévenként. Ajánlatos, hogy az osztálykirándulások egyike külhoni magyar lakta területek meglátogatását tűzze ki célul! 3) Az osztálykirándulások programjáról, helyszínéről, költségéről az osztály szülőinek közössége dönt. Az osztályfőnök a tanulók érdeklődési köre és a szülők anyagi lehetősége szerint tesz javaslatot az osztálykirándulás tervére. A kirándulások költségeinek felső határát az iskola Szülői Tanácsa maximálhatja. Az osztálykirándulás költségeit ajánlatos havi befizetésekkel összegyűjteni. A költségeket az osztályfőnök vagy egy szülő gyűjtheti össze, diákok pénzt nem kezelhetnek. A befizetésekről elismervényt (nyugtát) kell adni. A kirándulás lebonyolítása után a pénzügyi elszámolást minden szülőhöz el kell juttatni. 4) Továbbra is ajánlott a tanévenkénti egyszeri kiszállás vagy egy napos kirándulás szervezése. 5) Az osztályfőnöknek joga van ahhoz, hogy az osztálykirándulásra jelentkezett tanuló részvételét ne engedélyezze, ha nem tudja vállalni érte a felelősséget. Az osztályfőnök ilyen döntést akkor hozhat, ha a tanuló korábbi kirándulásokon fegyelmezetlenül viselkedett a tanév folyamán fegyelmi büntetést kapott a részvételt akadályozó betegségben szenved 6) Az osztályfőnök döntéséről írásban kell hogy értesítse a szülőt, gondviselőt. Az osztályfőnök döntése ellen az igazgatóhoz lehet fellebbezni. 7) Az osztálykiránduláson részt nem vevő tanuló tanítási napokon köteles iskolai tanórákon részt venni.
35
8) Az iskola törekszik pályázati és más forrásból szakmai vagy testvérintézmények meglátogatását célzó kirándulásokat szervezni. Az ezeken való részvételre pályázatot írunk ki, a részvétel legtöbbször jutalmazásként is szolgál. 2.6.2 A szabadidő szervezése A jól szervezett szabadidő pedagógiai nevelő hatása sokszor többet ér, mint az iskolaidőben kifejtett tevékenység. Ezt felismerve, iskolánk vezetősége szabadidős programok szervezésére hosszabb időn keresztül képzett (lelkész, szabadidő szervező) szakembert alkalmazott. Anyagi lehetőségeink most nem engedik meg az önálló szabadidő szervező alkalmazását, a Nevelőtestület tagjai között osztottuk szét a feladatokat. E programok szervezésében is határozottan kirajzolódik az intézmény református jellege. Célunk a meglévő építő hagyományok folytatása, a használható, de elfelejtett régiek felélesztése, s a kor kihívásainak megfelelő újak teremtése. Folyamatosan gondot fordítunk az igények felmérésére a Diákönkormányzaton keresztül, hiszen a diákok szabadidejéről van szó. Kiemelt feladatnak tekintjük a volt diákokkal, a testvériskolákkal, valamint az írott és elektronikus sajtóval való kapcsolattartást. Törekszünk az igényesen szervezett rendezvények nevelő hatásának kiaknázására, a „külsősök” bevonásának és az iskola falain belüli erők által létrehozott programok ésszerű arányára. Mivel a kollégista tanulók a hétvégék egy részét az internátusban tölt, a szabadidős programok nagy része a hétvégére esik, ezért nem zavarja az iskolai felkészülést, és aktív kikapcsolódást nyújt tanulóinknak. A szabadidős programok közül a legfontosabbak: az iskola külföldi kapcsolatainak ápolása színházlátogatás, filmklub, táncház, tánciskola szervezése, filharmóniai és egyéb koncertek szervezése, irodalmi estek, kollégiumi esték szervezése, kézműves foglalkozások tartása, a karácsonyi ünnepségek osztálykeretben Ki mit tud? szavalóverseny rendezése, téli és tavaszi diáknapok sportnapok, gyalogtúrák osztálykirándulások, kiszállások diakóniai és önkéntes tevékenység Mindezen rendezvények népszerűek a diákok körében, s jelentős közösségformáló erejük vitathatatlan.
2.6.3 Az ünnepek és a hagyományok szerepe Egy iskolát meghatározza sajátos belső kultúrája, szokásrendszere, hagyománya. Az ünnep kiemel a hétköznapokból, közösséget teremt.
36
2.6.3.1 A tanév kiemelkedő, rendszeresen visszatérő ünnepei, alkalmai 2.6.3.1.1 Ünnepségek Az egyházi és nemzeti ünnepeket iskolai keretben tartjuk. A nagyobb egyházi ünnepek előtt kibocsátó istentiszteletet tartunk az Oratóriumban. A nemzeti ünnepeinket, amennyiben kollégista diákjaink itt tartózkodnak, lehetőleg az ünnep tényleges napján tartjuk, általában valamelyik osztály által készített műsor keretében. Azonban arra is törekszünk, hogy kollégiumi vagy városi ünnepi rendezvényekbe is bekapcsolódjunk, alkalmanként közösen ünnepeljünk.
2.6.3.1.2 Szalagavató A szalagavató ünnepséget ősszel tartjuk. A szalagtűzés mellett a tizenkettedik évfolyam tanulói rövid kulturális műsorral és nyitótánccal készülnek, a rendezvényt diákbál zárja be. A szalagtűzés és ünnepi műsor helyszíne a Nagytemplom, a nyitó táncot és az azt követő táncmulatságot az eddigi helyszínen, a Lovardában.
2.6.3.1.3 Ballagás A végzős diákok az iskolai és internátusi ballagásokon, meghitt körülmények között búcsúznak el társaiktól. A Nagytemplomban rendezett ballagási istentisztelet és ünnepség a családtagoktól és barátoktól való búcsúzás alkalma. A látványos ballagási menetben a diákok iskolai egyenruhát viselnek, néhány diák a hagyományos kollégiumi viseletben, a tógában vesz részt.
2.6.3.2 Az iskola hagyományrendszere Az iskola hagyományai a pedagógiai program egyes fejezeteiben már előkerültek. Néhány olyan régi vagy újabb keletű szokást, hagyományt ebben a fejezetben sorolunk fel, amelyek még nem szerepeltek máshol.
2.6.3.2.1 Diákpolgárrá fogadás A 10. osztályos tanulók, valamint a legalább egy félévet az intézményben tanult felsőbb évesek a tanévnyitó ünnepélyen fogadalmat tesznek, s ezzel válnak a Kollégium polgáraivá. A fogadalomtétel előfeltétele a Kollégium történetének ismerete, az erről szóló vizsga letétele. A fogadalom szövegét a 7. sz. melléklet tartalmazza.
2.6.3.2.2 Egyenruha viselet Nagyon fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az ünnepi alkalmakkor az iskola saját ünnepi egyenruháját viseljék. Ennek elkészíttetéséhez az iskola segítséget nyújt, s lehetőség van kölcsönzésre is.
37
2.6.3.2.3 Kilencedikesek ismerkedő tábora A leendő kilencedikesek beiratkozás után néhány napra beköltöznek a Kollégiumba (a debreceniek is!). A táborozás célja: egymással, valamint a Kollégium történetével, hagyományaival való ismerkedés. Tapasztalatunk, hogy az osztályok tagjai között már ekkor barátságok kezdődnek, a szeptemberi beilleszkedés jóval egyszerűbb és zökkenőmentesebb. 2.6.4 A közösségfejlesztés másik színtere: az internátus A közösség egybekovácsolása szempontjából lényeges tényező az internátusban való együttélés. A diákotthonba bekerülő diákok hamar meg kell, hogy ismerjék az együttélés szabályait, meg kell tanulniuk a fegyelmet, gyakorolniuk kell a türelmet, sokszor le kell mondaniuk egyéni vágyaikról a közösség érdeke miatt. Az internátusban lakó gyermekek rövid időn belül megtanulják, hogy mennyire fontos a társakra való odafigyelés, a segítőkészség természetessé válik számukra, megtanulják megbecsülni a másikat.
2.6.4.1 Az iskolai és internátusi nevelők együttműködése 1) Az egységes nevelési elvek alkalmazása szempontjából rendkívül fontos, hogy az iskolában tanító szaktanárok és az internátusi nevelők folyamatos kapcsolatban álljanak, és kölcsönösen tájékoztassák egymást a tanulókkal kapcsolatos eseményekről, tudnivalókról. Különösen érvényes ez az internátusi csoportok vezetőre, akik rendszeres megbeszélést folytatnak a csoportjukba tartozó osztályfőnökökkel, tájékozódnak a tanulók előmeneteléről, iskolai viselkedéséről. Az osztályfőnökök legalább félévente egyszer kötelesek meglátogatni diákjaikat az internátusokban. 2) Támogatjuk és fontosnak tartjuk, hogy az iskolai tanárok (különösen az osztályfőnökök) vállaljanak részmunkaidős feladatot az internátusban, hogy jobban megismerjék tanulóik életkörülményeit, tanórán kívüli viselkedését. Hasonlóan elősegítjük azt is, hogy az internátusi nevelők saját szakjuknak megfelelően néhány órát taníthassanak az iskolában. 3) Az internátusi nevelők a gimnáziumi nevelőtestület szavazati joggal rendelkező, teljes jogú tagjai. A tanulók magatartási és szorgalmi jegyeinek megállapításánál az osztályfőnök előzetesen konzultál az internátusok vezetőivel és a tanulóit jól ismerő internátusi nevelőkkel. A magatartás és szorgalmi jegyek megállapításánál a tanuló szaktanárain kívül szavazati joga van az internátusi vezetőnek és az internátusi tanulócsoport vezető tanárának.
2.7 Az iskolában alkalmazott pedagógusok kötelezettségei és feladatai 2.7.1 Minden pedagógus kötelezettsége és feladata, hogy 1) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, 38
2) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 3) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, 4) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, 5) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, 6) képviselje és védelmezze a református, keresztyén értékrend és életvitel megvalósulását, igyekezzen ebben is követhető életformát megvalósítani 7) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, 8) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, 9) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, 10) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, 11) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, 12) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, 13) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, 14) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 15) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken, egyházi alkalmakon és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 16) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, 17) megőrizze a hivatali titkot, 18) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, 19) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 2.7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, sajátos osztályfőnöki feladatok 1) Az osztályfőnöki feladat alapjában nem csak adminisztratív, munkaköri kötelezettség, hanem rendkívül fontos pedagógiai feladat is. 2) Az osztályfőnök felelősséggel tartozik a rábízott tanulókért egyénenként és közösségként is. 39
3) Fontos iskolaszervezési feladat, hogy lehetőleg a tanulók teljes tanulmányi időtartamára (4 vagy 5 tanév) lássa el feladatát. 4) Lényeges, hogy ismerje meg a tanulók személyiségét különböző körülmények és tevékenységi formák között (óralátogatások, internátusi élet, bibliaóra, kirándulás…); 5) Kötelessége, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket írásban, illetve szóban a tanuló tanulmányi előmeneteléről és magaviseletéről; 6) Kiemelt feladata, hogy kísérje figyelemmel a tanulók elfoglaltságát, képességeiknek megfelelően irányítsa pályaválasztási szándékukat; 7) Kötelezettsége, hogy tegyen javaslatot a tanulók magatartás és szorgalom jegyeire, előzetesen kérje ki az internátusok vezetőinek és az osztály tanulóinak véleményét; 8) Feladata, hogy osztálykirándulást szervezzen és vezessen; 9) Munkaköri kötelezettsége, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a tanulók fejlődését és készítsen átfogó jelentést az osztályról az érettségi előtt; 10) Kötelessége, hogy végezze el az osztályfőnökséggel járó adminisztratív és adatszolgáltatási feladatokat.
2.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység 2.8.1 A beilleszkedési, tevékenységek
2.8.1.1
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
A beilleszkedési nehézségek feltárása
1) Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. 2) Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel nem megfelelő kapcsolatban álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló teljesítményű diák. 3) A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust.
40
2.8.1.2 Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: 1) Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód. Jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók. 2) Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. 3) Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. 4) Felzárkóztató, pótló foglalkozások szervezésével, szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. 5) Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. 6) A Gólyatáborban – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas a tábor ideje arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. 7) A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a Pedagógiai Szakszolgálattal és a Családsegítő és Gyermekvédelmi Központtal együttműködve – szükség esetén – pszichológus segítségét kérjük. 8) Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. 2.8.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
2.8.2.1 Képességfejlesztés, tehetséggondozás, értékközvetítés Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. 1) A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. 2) Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre - tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. 3) Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést.
41
4) Az iskolai képességfejlesztést segíti elő az ismeretek az évfolyam fakultáció keretében történő közvetítése. Az évfolyam egészét érintő fakultációt a hét meghatározott napján az órarendben rögzített módon a teljes évfolyam számára szervezzük meg. 5) A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. 6) Az ismeretek és értékek közvetítése csak a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet.
2.8.2.2 A tanórán kívüli tevékenységek tehetséggondozásban
szerepe
a
képességfejlesztésben,
a
Az iskola a kötelező és a nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése.
2.8.2.2.1 Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül városi-, megyeiill. országos tanulmányi versenyeken, a református iskolák, vagy sok esetben más felekezetekhez tartozó egyházi iskolák versenyein is részt veszünk. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára tanáraink egyéni felkészítő foglalkozásokat is tartanak.
2.8.2.2.2 Iskolai filmklub A kulturális igények kielégítésének egyik lehetséges területe az iskolai filmklub működése. Résztvevői – a mindenkori igényekhez alkalmazkodva - videón, projektoros kivetítéssel nézhetik meg a magyar- és az egyetemes filmművészet kiválasztott alkotásait. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílik filmviták keretében a látottak megbeszélésére.
2.8.2.2.3 Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások általában a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak, de ezekre nagy hangsúlyt fektetünk a tanulmányi kirándulások során is.
2.8.2.2.4 Könyvtárhasználat A Gimnázium Diákkönyvtára mind népszerűbb a tanulók körében. A kötelező iskolai olvasmányokon kívül kézikönyvek, friss sajtótermékek vonzzák a tanulókat. A Főépületben lévő Református Kollégium Nagykönyvtára szabad polcos olvasóteremmel, gazdag 42
kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal (CD, CD-ROM, videó) várja a látogatókat. A Levéltárral együtt ez a gyűjtemény a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. A mindenkori 9. évfolyam osztályai szervezett formában tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról, a magasabb évfolyamba járó tanulóinkat könyvtárhasználatot kívánó feladatokkal próbáljuk ösztönözni.
2.8.2.2.5 Alapítványok A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítványok különleges szerepűek. Az alapítványaink célja és feladata kezdetektől fogva az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítványok forrásai felhasználhatók többek között a nyelvtanulás ösztönzésére, ill. a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Az alapítványok tanulmányi ösztöndíj formájában támogatják a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulókat. 2.8.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának többsége rendezett, támogató családi háttérrel rendelkezik, a szülő(k) együttműködőek, a kapcsolattartás az iskolával akadálymentes. A gazdasági és társadalmi változások azonban gyakran okoznak átmeneti vagy akár tartósan hátrányos körülményeket. A szociokulturális hátrányok egy részét a támogatási kérvények alapján azonosítjuk, más részüket a tanuló vagy környezetének jelzése során észleljük. Esetenként azonban a veszélyeztetettség állapota is megállapítható.
2.8.3.1 Az iskola ifjúságvédelmi tevékenységének célja és alapelvei A pedagógiai munka minden területén a prevenció gyakorlatát igyekszünk érvényesíteni, biztosítani a diákok számára az optimális pszichés és szociális körülményeket, amelyben személyiségük erősödik, a bennük lévő fejlődési potenciál kibontakozhat, hogy érett, egészséges felnőtté válhassanak. Érett, egészséges személyiség (felnőtt) az, aki hasznosan tud beilleszkedni a társadalomba, aki elfogadja és betartja az együttélés szabályait, miközben képes a fejlődésre, képes felelősséget vállalni, tud és akar a közösségért dolgozni és áldozatot vállalni.
2.8.3.2 Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 2.8.3.2.1 Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. A felsorolt tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. 43
Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.
2.8.3.2.2 Veszélyeztetettség A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.
2.8.3.3 Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 2.8.3.3.1 Általános gyermekvédelmi feladatok 1) Az optimális pszicho szociális körülmények megteremtése, segítése, a fejlődési lehetőségek biztosítása. Ilyen értelemben az ifjúságvédelem minden pedagógus és munkatárs feladata. 2) A gyermek- és ifjúságvédelem lényeges feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.), szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. 3) A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az én-fejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és érzelmi zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. 4) A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s az iskolai erőszak és bántalmazás helyett az asszertív konfliktusmegoldásra törekszik. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. 5) A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. 6) Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: a beilleszkedés-alkalmazkodás nehézsége 44
az érzelem-szabályozás zavara a kapcsolati élet problémái a családban zajló konfliktusok a serdüléssel járó mentális gondok (identitáskeresés, szülőről való leválás, felelősségvállalás)
2.8.3.3.2 Pedagógiai tevékenységek 1) Az iskolában dolgozó, félállásban alkalmazott iskolapszichológus, aki egyben egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakember is, végzi az ifjúságvédelemmel összefüggő következő feladatokat: 2) Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak 3) Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezéséért felelős munkatársakkal, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel, nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel (Debreceni Tehetséggondozó Központ, Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítős és Gyermekvédelmi Központ). Kapcsolattartás a családdal, személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése.
2.8.3.3.3 Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése 1) A veszélyeztetett gyermekek felderítése az iskolapszichológus felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. 2) Az iskolapszichológus iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a kollégiumi nevelő tanárokkal. 3) Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval.
2.8.3.4 A tanulási nehézségek diagnosztizálása 2.8.3.4.1 A bemeneti tényezők vizsgálatával Az iskolába kerülő tanulók tanulmányi eredményeiről több adat is rendelkezésünkre áll. Az általános iskolai bizonyítvány előzetes információkat jelent a korábbi teljesítményekre vonatkozóan. A felvételi eljárás során elért pontszámok tovább árnyalják ezt a képet. A 9. évfolyamon, a tanév elején, tantárgyi felmérésekkel, esetleg kompetenciaméréssel megvizsgáljuk a tanulók előzetes felkészültségét. 45
2.8.3.4.2 A pedagógiai folyamat során Minden félév végén az osztályfőnökök statisztikai kimutatást kapnak az osztályukba járó tanulók jelenlegi és korábbi eredményeiről. Az osztályfőnökök és a szaktanárok is figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményében mutatkozó változásokat. Új lehetőség a kompetencia mérések eredményeinek nyomon követése és értékelése. Korábban csak az egyes évfolyamok, majd osztályok eredményeit lehetett kielemezni, 2012-től az egyes tanulók eredményei és fejlődési tendenciái is kiolvashatók az eredményekből.
2.8.3.4.3 A tanulókat segítő tevékenységek 1) A 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, az első idegen nyelv, valamint a matematika tantárgyak esetén a tanév kezdetén történt szintfelmérés értékelését követően heti egy délutáni órát biztosítunk kiscsoportos keretben a felzárkóztatásra. Az internátusoknak is fontos feladata a tanulási nehézségekkel küzdő diákok segítése, korrepetálása. A többi tantárgyból a hiányosságok pótlása, a tanulási módszerek javítása differenciált egyéni foglalkoztatással, a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett foglalkozások keretében történik. 2) Félévenként az osztályfőnök összehasonlítja a tanulók aktuális és korábbi teljesítményét. Amennyiben több tantárgyból is lényeges romlást tapasztal, az okok feltárása érdekében felveszi a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelőssel. Ezt a szaktanárok is megtehetik, amennyiben a tanulási problémák mögött pszichológiai, családi problémákat feltételeznek. 3) A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve – szükség esetén – pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani. 4) Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki. 5) Az iskolai könyvtár igyekszik beszerezni olyan könyveket, oktatástechnikai eszközöket, elektronikus információhordozókat, amelyek alkalmasak az önálló tanulásra, a képességfejlesztésre. Ezeket természetesen az erre igényt tartó tanulók rendelkezésére bocsátjuk. 6) A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskolát változtatni szándékozó tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában.
2.8.3.4.4 A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként sorra kerülő értékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. Az iskolapszichológus, az osztályfőnökök és a szülők bevonásával. tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét. 46
2.8.4 A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőséget segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése.
2.8.4.1 Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. Fontosnak tartjuk a családokat ismerő lelkipásztorok visszajelzéseit, akik gyakran már a felvételi eljárás során kért lelkészi jellemzésben utalnak a szociális problémákra.
2.8.4.2 Hátránykompenzáció 1) Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). 2) Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, osztálykirándulások támogatása). 3) A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). 4) Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. 5) Drog és bűnmegelőzési programok szervezése. 6) Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. 7) Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása a debreceni vagy közelben lakó tanulónak, amennyiben rászorul. 8) Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. 9) Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.
2.8.4.3 Szociális támogatások 1) Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően érvényesítjük a szociális alapon adható étkezési és tankönyvvásárlási kedvezményeket. Ennek értelmében a nagycsaládos, a rendszeresen gyermekvédelmi támogatásban részesülő vagy tartósan beteg tanulók 50%os étkezési díjat fizetnek; a nagycsaládos, tartósan beteg vagy egyedülálló szülő nevelte diákok pedig ingyenes tankönyvellátást kapnak. Az állami támogatás feletti költségeket a 47
2)
3)
4)
5)
6)
7)
8)
tankönyvek esetében az iskolai költségvetésből teremti elő az intézmény a törvény maradéktalan betartása érdekében. A kötelezően előírt szociális támogatás mellett iskolánk alapítványi forrásokból rendszeresen támogatja rászoruló tanulóit. Félévente egy alkalommal szociális segélyt igényelhetnek az Orando et Laborando Alapítványtól elsősorban azok a rászoruló tanulók, akik egyéb tartós kedvezményben nem részesülnek. Az Orando et Laborando Alapítványon belüli Szabó László és György által adományozott alap a rászoruló jó tanulókat támogatja, a Kovács János Alap pedig a rászoruló, angol nyelvből tehetséges, eredményes tanulókat segíti. A Tanítványok a Diákokért Alapítvány évfolyamonként két kollégista tanuló teljes étkezési díját vállalja át. Hasonlóan több tanuló teljes költségét fedezi a Torontói Református Gyülekezet rendszeres adománya. A Dr. Felsőőry Attila Emlékalapítvány az anyagi nehézségekkel küzdő, felsőoktatási intézménybe készülő diákoknak adományoz ösztöndíjat. Ezt az évente több tanulót érintő, nagy összegű támogatást elsősorban az iskola felsőbb évfolyamos diákjainak szokás odaítélni. A Szűcs Mihályné Papp Julianna Alapítvány elsősorban diákjaink nyári táborokon, konferenciákon való részvételét támogatja. Egykori diákjaink rendszeres adományaiból a kiemelkedően jó eredménnyel érettségiző rászoruló diákjainkat támogatjuk, illetve a rászoruló tanulók osztálykirándulási költségeit is fedezzük. Nemcsak az iskolához kötődő alapítványi forrásokból támogatjuk rászoruló, tehetséges diákjainkat, hanem az adott lehetőségek keretein belül pályázati úton is igyekszünk anyagi segítséget szerezni. Így rendszeressé váltak a Tálentum tábor költségeit támogató Református Tehetséggondozó Alapítványhoz benyújtott pályázataink. Ezzel a lehetőséggel élve rászoruló, tehetséges diákjainknak vagy ingyenesen, vagy jelentős kedvezménnyel tudjuk előteremteni a táborozási lehetőséget. A támogatások odaítélésében mindig szem előtt tartjuk az adományozó által megszabott feltételeket, s a támogatandók kiválasztásában mindig alaposan megvizsgáljuk a rászorultságot, illetve a tanuló emberi, tanulmányi életét.
2.9 Tanulói részvétel az iskolai döntési folyamatban 2.9.1 A Diákönkormányzat működése 1) Iskolánk elsősorban a Diákönkormányzaton keresztül biztosítja a tanulók részvételét a jogszabályokban előírt esetekben a döntési folyamtokban. A Diákönkormányzat működését az intézmény az alábbi módon támogatja: Az intézmény biztosítja a Diákönkormányzat működésének anyagi és dologi feltételeit (helyiség, idő, adminisztrációs és kommunikációs eszközök, sokszorosítás, hirdetőtábla.) A Diákönkormányzatot segítő tanár számára órakedvezményt biztosít 2) A Diákönkormányzat az osztályok képviselőiből áll, maga határozza meg működési rendjét, választja meg tisztségviselőit. 48
2.9.2 Véleményezési jog 1) A Diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik a Szervezeti és Működési Szabályzat és az Iskolai Házirend módosításának elfogadása előtt. 2) A szabályzatok véleményezését tárgyaló diák-önkormányzati ülésén részt vesz az igazgató vagy megbízottja. Törekedni kell arra, hogy a módosítások okát és célját megértsék a tanulók: Amennyiben a Diákbizottság egy adott javaslatot többségi szavazással elvet, törekedni kell új, elfogadható változat kidolgozására. 2.9.3 Javaslattétel joga A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók jutalmazási és segélyezési elveinek kialakítása előtt pályázati támogatások, külföldi utak kiválasztási elveinek meghatározása előtt 2.9.4 Diákönkormányzat az internátusokban 1) Az internátusokban a Diákönkormányzat szerepét hagyományosan a szobafőnökökből álló SEDES tölti be. 2) A SEDES tagjai javaslatot tehetnek az internátusok Nevelőtestülete számára tanulók jutalmazására, illetve büntetésére. Komolyabb fegyelmi ügy esetén a SEDES-t össze kell hívni, és véleményeztetni kell a tanulót, valamint az elkövetett cselekményt.
2.9.5 Diákpresbitérium 1) A Gimnázium Ifjúsága saját gyülekezeti alkalmakon vesz részt, Ifjúsági Gyülekezetként működik. 2) A Gyülekezet működésében önkéntes alapon közreműködnek diákok, akik az istentiszteletek, lelki alkalmak lebonyolításában segítenek (kántori szolgálat, perselypénz gyűjtés, számolás, hangosítás, rendezés, úrvacsorai segítség…) 3) Az Ifjúsági gyülekezet tisztségviselőinek (Diákpresbitérium) véleményét ki kell kérni a perselypénzek felhasználása ügyében.
2.10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola nem önmagában, elszigetelten létezik, hanem ezer szállal kapcsolódik a környezetéhez. Ezek közül a legfontosabbak: 2.10.1 Az iskola és szülők kapcsolatai Igen fontos kapcsolatrendszer, hiszen ideális esetben az iskola és a szülői ház nevelési alapelvei, pedagógiai céljai egybeesnek, egymást erősítik. A valóságban ez nem mindig van így, hiszen a szülők gyakran nem ismerik igazán az iskola célkitűzéseit, vagy ha ismerik is 49
azokat, csak részben azonosulnak velük. Nagyon fontos tehát, hogy a szülő és a leendő diák megismerkedjen az iskola pedagógiai alapelveivel, tisztában legyen az elvárásokkal. Ugyanakkor az iskolának is törekednie kell arra, hogy minél inkább megismerje az egyes tanulók családi körülményeit, időben észlelje az esetleges konfliktushelyzeteket, s ha lehetséges, segítséget is nyújtson a problémák megoldásához.
2.10.1.1 A szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai: 2.10.1.1.1 Felvételi vizsga, nyílt nap A felvételi tájékoztató („nyílt nap”) alkalmával bemutatjuk iskolánkat, őszintén és világosan válaszolunk a szülők kérdéseire, az esetleges hamis elképzeléseket már az elején igyekszünk eloszlatni. A felvételi tájékoztatóban szerepeltetjük az iskola Pedagógiai Programjának, valamint Házirendjének tömör összefoglalóját. A szóbeli elbeszélgetésen a szülők és a lelkipásztorok is jelen lehetnek. Ezt az alkalmat jól ki lehet használni a családi háttér megismerésére, az iskolaválasztási szándék valódi okainak kiderítésére.
2.10.1.1.2 Beiratkozás Beiratkozáskor minden szülő megkapja az iskola Házirendjét. Nyilatkozatban kötelezi el magát, hogy egyetért a már korábban megismert dokumentumokban foglaltakkal, s gyermeke nevében is vállalja a szabályzatok betartását, s betartatását.
2.10.1.1.3 Tanárok fogadóórája Az iskola valamennyi tanára köteles hetente egy iskolai tanórát fogadóóraként megnevezni. Ennek tényét a szülőkkel közöljük, s arra kérjük őket, hogy lehetőség szerint előre jelentsék be látogatási szándékukat. A fogadóórák és a tanárok órarendje az iskola honlapján is megtekinthető.
2.10.1.1.4 Tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, viselkedéséről Évtizedeken keresztül az iskola vidéki tanulói igen ritkán jártak haza, ezért az ellenőrző könyv használatának nem volt gyakorlati jelentősége. Ma már sokkal gyakoribb a szülőkkel való találkozás, ezért törekednünk kell arra, hogy valamennyi jegy (pontosan!) kerüljön be az ellenőrző könyvbe. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket és a szülői aláírásokat. A félévi és év végi jegyekkel történő osztályozás mellett rövid, szöveges értékelésre is szükség van. Az őszi és tavaszi szülői értekezleti meghívóval néhány soros szöveges értékelést is kapnak a szülők, amelyet az osztályfőnökök és az internátusok vezetői készítenek el. A digitális napló bevezetésével minden szülő számára biztosítjuk gyermeke tanulmányi előmenetelének folyamatos nyomon követését. A szülők/gondviselők egyedi kód alkalmazásával tekinthetik meg gyermekük szaktárgyi jegyeit.
50
2.10.1.1.5 Szülői értekezlet 1) Évente két alkalommal rendezünk ilyen alkalmat. 2) Célja: Tájékoztatás az iskola aktuális eseményeiről, problémáiról, örömeiről Tájékoztatás az osztályok életéről, terveiről, esetleges problémák megbeszélése Tájékozódás a tanulók viselkedéséről, tanulmányairól 3) A kilencedik évfolyamokon (a szülők és a tanárok személyes megismerését segítendő) a tanév kezdete után kb. egy-másfél hónappal külön szülői értekezletet tartunk.
2.10.1.1.6 Szülői Tanács Az osztályok szülői közösségei által választott tagokból áll. A törvényben előírt egyeztetési, véleményezési jogokon túl az iskolai élet minden kérdésében állást foglal. Vezetői összegyűjtik a szülői véleményeket, s továbbítják az iskola vezetése felé. Törekszünk arra, hogy a Szülői Tanács egy tagja az Igazgatótanácsba is bekerüljön. 2.10.2 Az iskola és a gyülekezetek kapcsolata 1) A diákutánpótlás biztosítása érdekében igen fontos, hogy rendszeres kapcsolat legyen a gyülekezetek és az iskola között. Az iskola osztályai, kisebb diákcsoportjai rendszeresen látogatják a gyülekezeteket (kiszállások), szolgálnak az istentiszteleti alkalmakon. Ebbe a körbe illeszkednek a Kántus gyülekezeti kiszállásai is. Miután az osztálykirándulások mind költségesebbé válnak, bátorítjuk az osztályfőnököket, hogy használják ki a gyülekezetek nyújtotta lehetőségeket (szállás, étkezés). Ajánlatos azokkal a gyülekezetekkel kapcsolatot kiépíteni, ahonnan az osztály tanulói érkeztek. 2) Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok tudatosan irányítsák az arra alkalmas diákokat az iskolánkba való jelentkezésre. Célunk az, hogy minél több információs anyag legyen a lelkipásztorok kezében (felvételi tájékoztató, újságcikkek, stb.). 3) Törekszünk arra, hogy a tanulók lelkipásztorai és az intézmény vallástanárai rendszeresen találkozzanak, véleményt cseréljenek, tájékoztassák egymást a tanulókkal kapcsolatos örömökről és gondokról. 4) Fontosnak tartjuk, hogy a vallásórai, konfirmációs csoportok meglátogassák a Kollégiumot, hogy az érdeklődést felkelthessük az itt folyó tanulási lehetőség iránt. Különösen fontosnak tartjuk az utóbbi években rendszeressé vált „Konfirmandus Napok” szerepét. Egy-egy ilyen napon több gyülekezet fiataljai számára szervezünk programokat iskolánkban. A Kollégium múltjának, jelenkori életének élményszerű megismerőse, a megtapasztalt közösség sok vidéki fiatalt indíthat a hozzánk való jelentkezésre. 2.10.3 Kapcsolat a református iskolákkal és szervezetekkel 1) Az újjáalakult magyar református iskolarendszerben sajátos helyet foglal el iskolánk. Folyamatos működése miatt igen sok olyan tapasztalattal rendelkezik, amelyekre más iskolák és tanárok is igényt tarthatnak. A beszorított helyzet, elzártság miatt ugyanakkor 51
2)
3)
4) 5)
olyan dolgok is rögzültek, amelyeken jó lenne változtatni. A tapasztalatcsere tehát lényeges és mindig kétoldalú! Az iskolák közötti szaktárgyi és sport versenyeket fontosnak tartjuk, de veszedelmes az, ha öncélúvá válnak, illetve túl nagy erőket vonnak el az iskolai élet más területeiről. Anyagilag is támogatjuk tantárgyanként (illetve sportáganként) egy-egy kiemelt, a Református Pedagógiai Intézet Hírlevelében meghirdetett, versenyen való részvételt valamelyik református iskolában. Évente visszatérő módon vállaljuk a matematika verseny és az atlétikai találkozó rendezését és lebonyolítását. Az összes többi verseny kiírását a munkaközösségeknek és az iskola vezetésének kell megvizsgálnia, s dönteni arról, érdemes-e részt vennünk, s ha igen milyen létszámmal. Az igazgató dönt arról, hogy ezeken a versenyeken való részvételt milyen mértékben támogatja az intézmény. A tanári továbbképzések kapcsán fontosnak tartjuk a Református Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzési alkalmakat, s ezeken való részvételre buzdítjuk tanárainkat. Az elmúlt években kiemelten támogattuk a kétszintű érettségire felkészítő tanfolyamokon és a szakvizsgára felkészítő posztgraduális képzésen való részvételt. Támogatjuk a református iskolák közötti kétoldalú kapcsolatokat tanárok és diákok részvételével (látogatások, vetélkedők, színházi bemutatók stb.) Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) 1991-ben iskolánkban alakult újjá. Tanárainknak az egyesület munkájában való részvételét iskolánk továbbra is fontosnak tartja, anyagilag és erkölcsileg is támogatja.
2.10.4 Kapcsolat a volt diákokkal 1) Az iskola folyamatos működése miatt iskolánk az egyetlen református oktatási intézmény, amelynek minden korosztályban vannak „öregdiákjai”. 2) A hagyományos, öt évente sorra kerülő érettségi találkozók igen népszerűek. Az iskola épületét, esetleg étkezőjét szívesen bocsátjuk ilyen alkalmakkor rendelkezésre. A szombat esti áhítaton (preces) való részvétel erősíti mai diákjainkban is a folyamatosság, az iskolához való ragaszkodás gondolatát. 3) A hagyományos érettségi találkozókon túlmutató jelentősége volt a Református Kollégium Diákjainak I. Világtalálkozójának, melyet 2000. Pünkösdjén rendeztünk meg. A hatalmas siker és a rendkívül jó visszhang arra kötelezte intézményünket, hogy valamilyen formában legyen folytatása ennek a rendezvénynek. 2003. tavaszán került sor a Kollégiumi Diákok Találkozójának a megrendezésére, és azóta rendszeressé vált ez az alkalom. Miután iskolánk tanulói számára bevezettük a „Kollégiumi Polgárrá fogadás” ünnepélyes formáját, öregdiákjaink közül is sokan éltek és élnek ezzel a lehetőséggel. 4) Örömteli, hogy az évtizedeken keresztül rendszeresen találkozó diákokból álló Kollégiumi Baráti Kör 2002-től hivatalosan bejegyzett társadalmi szervezetként, egyesületként működik, iskolánk tanárai közül többen tagjai az egyesületnek. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan bővüljön az iskola öregdiákjainak adatait tartalmazó számítógépes nyilvántartás. Ez lehetővé teszi az iskolához szorosan kötődni akaró öregdiákok rendszeres tájékoztatását az iskolai élet eseményeiről. 5) Lényeges az, hogy a legmodernebb technikát is kihasználjuk az iskola volt diákjai elérésére, tájékoztatására. Az iskola igyekszik friss információkkal megjelenni a világhálón. A Gimnázium saját fejlesztésű honlapja (www.drkg.hu) 2007 nyarától üzemel, 52
igyekszünk minél több információval feltölteni. Cél az, hogy minél több diákot és osztályt is bevonjunk a honlap szerkesztésébe, tartalommal való feltöltésébe. Az utóbbi években iskolánk a közösségi oldalakon (pld: Facebook) is megjelent. 6) Az öregdiákok iskolánk iránti felelősségének kézzelfogható bizonyítékai az általuk elindított és anyagilag támogatott alapítványok. Ezek egyrészt az iskola működését segítik, másrészt a rászoruló, illetve kiemelkedő tanulók támogatását teszik lehetővé. Alapítványainkról a 3. sz. melléklet ad áttekintést. 2.10.5 Kapcsolat a volt tanárainkkal 1) Az iskola megbecsüli és ápolja volt tanárai emlékét, életművét. Fontosnak tartjuk, hogy nyugdíjas tanárainkkal állandó kapcsolatban maradjunk. Rendszeresen tájékoztatjuk őket iskolánk életéről, meghívjuk őket a Nevelőtestület bizonyos közös alkalmaira. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk segíteni őket anyagi problémáik megoldásában, karácsonykor és húsvétkor segélyben részesítjük őket. Hasonlóképpen lényegesnek tartjuk a GYES-en lévőkkel való rendszeres kapcsolatot. 2) Egykori tanáraink emlékét úgy is ápoljuk, hogy nyilvántartjuk és gondozzuk sírjukat, évfordulók alkalmával felkeressük nyughelyüket. A Leányinternátus tanulói rendszeresen gondozzák például az alapító Andaházy-Szilágyi Mihály sírját. 2.10.6 Kapcsolatok Debrecennel és Hajdú-Bihar megyével 1) Az iskola Debrecen város közéletének és kulturális életének meghatározó tagja kíván lenni. Szívesen ad helyt olyan rendezvényeknek, amelyek ezt a kapcsolatot erősítik. Hasonlóképpen szívesen vesz részt olyan alkalmakon, amelyek iskolánkhoz illőek (pl.: színház, hangverseny). Célunk az, hogy intézményünk újra visszakapja az őt megillető helyet a város oktatási intézményei sorában. 2) A Kollégium nagy diákjainak évfordulós megemlékezéseit a város vezetésével közösen rendezzük (Csokonai, Móricz Szenczi, Kodály évfordulók, Simonyi napok…) A Kollégiumi Esték elnevezésű kulturális sorozatunk mind nagyobb szerepet kap Debrecen város kulturális életében. 3) A Megyei fejlesztési tervhez csatlakozva iskolánk részt vesz a megye közoktatási feladatainak ellátásában. 2.10.7 Az iskola külföldi kapcsolatai
2.10.7.1 Kapcsolat nyugat-európai iskolákkal Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása új megvilágításba helyezte külföldi kapcsolatainkat. Nyugat-európai kapcsolataink alakításában három fő szempontot tartunk szem előtt: Hitvallásosság, hasonló értékrend Komoly szakmai tapasztalatcsere Nyelvtanulási, gyakorlási lehetőség
53
2.10.7.1.1 HILDEN , Németország A szocializmus évtizedeiben nagyon kevés magyar iskola rendelkezett ilyen irányú kapcsolatokkal. Iskolánk számára felmérhetetlen jelentőséggel bírt, hogy 1976-tól fokozatosan kialakult és fejlődött a nyugat-németországi Hildenben lévő Dietrich-Bonhoeffer Gimnáziummal való kapcsolatunk. Ennek keretében évente váltva látogatták egymást a diákküldöttségek, tanári csoportok. Iskolánk németül beszélő tanárai számára több hónapos ösztöndíjat, tanulmányutat biztosított a hildeni iskola. Igen jelentős segítséget nyújtottak iskolánk felszerelésének, technikai színvonalának javításához, hiszen a legmodernebb fizikai szemléltető eszközök mellett tőlük kaptuk az első nyelvi labort, számítógépet, videó berendezést. Ennek a kapcsolatnak a legfontosabb eredménye az volt, hogy megismerkedhettünk egy, a miénktől lényegesen eltérő pedagógiai szemléletmóddal, egyháziassággal, kitekintést kaptunk a nyugat-európai oktatási folyamatokra. A tapasztalatokból sok mindent hasznosíthattunk, de megerősödtünk abban is, hogy bizonyos értékeinket nem szabad feladnunk, sőt tudatosan ragaszkodnunk kell hozzájuk. A rendszerváltás után ez a kapcsolat elvesztette meghatározó jelentőségét, egy lett az iskola hasonló programjai közül. Az utóbbi években az éves rendszeres diákcserék is megszűntek, jelenleg már csak a tanárok személyes kapcsolatai maradtak meg.
2.10.7.1.2 GRONINGEN, Hollandia A Groningeni Gomarus College hitvallásos református iskolával 1994-ben teremtettük meg a kapcsolatot. Igen lényeges szempont volt, hogy ennél a kapcsolatnál érződött leginkább a közös szemlélet az iskola református volta, a diákokkal szembeni követelmények, a tanárokkal szembeni elvárások terén. Tanár és diák csoportok évenkénti rendszeres cseréje mellett igen sok személyes kapcsolat is kialakult, s több nemzetközi pályázatban vettünk közösen részt. Ezek közül kiemelkedett és iskolánk pedagógiai, módszertani megújulásához is hozzájárult az Európai Unió Comenius közoktatási programja keretében több külföldi keresztyén iskolával közösen lebonyolított két program. Az egyik témája az iskolák protestáns identitásának kérdése volt, a másik címe: Environmental awareness – an essential part of education in Christian schools (Környezetbarát gondolkodásra nevelés a keresztyén iskolákban). Sajnos, az utóbbi néhány évben ez a kapcsolat is elvesztette korábbi dinamikáját, jelenleg tanárok kapcsolataira, személyes, családi látogatásokra korlátozódik.
2.10.7.1.3 SCHIERS, Svájc Ezzel a bentlakásos protestáns iskolával 1993 óta van szoros kapcsolatunk. Évekig két 10. osztályos diákunknak biztosítottak egy teljes évre szóló ösztöndíjat. Összességében rendkívül jó tapasztalataink voltak, szinte minden ösztöndíjas diákunk jól megállta a helyét. A megváltozott politikai és gazdasági körülményekre hivatkozva a 2003/2004-es tanévtől kezdve kapcsolatunk átalakult. . A partneriskola is nyitottabbá vált felénk, szívesen látogatnak hozzánk tanulóikkal, évente szerveznek hozzánk osztálykirándulásokat. Ez jó lehetőség arra, hogy diákjaink gyakorolják a német nyelvet. Az éves ösztöndíj helyett a svájci gimnázium jóvoltából iskolánkból egy kb. 20 fős diákcsoport két hetes nyelvtanfolyamon vehet részt anyanyelvi környezetben, Schiersben. Ez a kapcsolat sikeresnek és folyamatosnak mondható 54
– erre a tanulmányútra a 11. évfolyamos tanulóink pályázhatnak. A programot kimondottan vonzóvá teszi a családoknál töltött idő, valamint az ország nevezetességeivel való megismerkedés lehetősége. Ez a kapcsolat érezhetően növeli iskolánkban a német nyelv tanulása iránti érdeklődést.
2.10.7.2 Kapcsolat a határon túli magyar iskolákkal Ezt a kapcsolatrendszert is kiemelten fontosnak tartjuk. Diákjaink magyarságtudatának, nemzeti önismeretének formálásában döntő jelentőségűek az ilyen jellegű személyes élmények. A határon túli egyházi iskolák megjelenésével természetes módon alakult át kapcsolatrendszerünk, s ma már elsősorban a református iskolákkal tartunk szoros kapcsolatot. Kihasználjuk a pályázati lehetőségeket (Határtalanul pályázat, Juliánus testvériskolai program, Rákóczi Szövetség pályázatai). A személyes találkozásokon, szakmai tapasztalatcseréken túl ezeket a kapcsolatokat igyekszünk (korlátozott lehetőségeink szerint) anyagi, materiális segítségnyújtásra is kihasználni. Az elmúlt két évtizedben szinte valamennyi külhoni református iskolával volt valamilyen kapcsolatunk, ezek felsorolása is nehéz lenne. Az együttműködés néhány területe: Rendszeres diákcsere, közös táborozás (Kolozsvár) Rákóczi Szövetség által támogatott utazások (Péterfalva, Zilah, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Rimaszombat) Református Középiskolai Találkozók (Técső, Sepsiszentgyörgy, Léva) Tanulmányi és sportversenyekre meghívás (Péterfalva, Nagydobrony, Nagyvárad) Tanulmányi kirándulások (Nagyenyed, Léva, Nagybánya..) Iskolánk tanulói minden évben részt vesznek a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap adománygyűjtésében, amely a nehéz helyzetben élő külhoni református iskolákat támogatja.
2.11 Felvétel az iskolába 2.11.1 Felvétel a 9. vagy nyelvi előkészítő évfolyamra 1) Az iskolába való jelentkezés feltétele megkezdett 8. osztály, valamint lelkészi jellemzés. A jelentkezők nagy száma, valamint az osztályba sorolás feltételei miatt felvételi vizsgát kell tenniük a jelentkező diákoknak. A felvételi vizsga célja: Megállapítsa, hogy a jelentkező képességei alapján meg tud-e felelni az iskola követelményeinek. Megvizsgálni, hogy az általános iskolában elsajátította-e azokat az alapvető jártasságokat, készségeket, amelyek a továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükségesek. Megvizsgálja, reális-e a teljesítmény és képességek alapján a felvételiző tagozat választása A szülők és a tanuló egyházi kapcsolatának, a jelentkezés indítóokának megvizsgálása. Annak felmérése, hogy a jelentkező hajlandó lesz-e elfogadni az iskola értékrendjét, nevelési célkitűzéseit. 55
2) A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga részletes szabályait és időpontjait az oktatásért felelős miniszter évente határozza meg a Tanév rendjéről szóló rendeletben. Az írásbeli rész országosan egységes magyar nyelvi és matematika feladatlap kitöltését jelenti. Az iskola lehetőséget ad arra, hogy a jelentkezők itt írják meg a felvételi feladatokat. 3) Amíg az írásbeli vizsga inkább szakmai jellegű, a szóbeli inkább a személyiség megismerését szeretné elérni. A családi háttér jobb megismerésére lelkészi jellemzést kérünk a jelentkezőről és a családról. A vizsga szóbeli része nyilvános. 4) A felvételre a felvételi bizottságok véleménye alapján az igazgató tesz javaslatot, s a döntést a Felvételi Bizottság hozza meg. A helyek mintegy 10 %-át fellebbezésre kell fenntartani. A fellebbezési ügyekben az Igazgatótanács dönt. 5) A tantestület (illetve felvételi bizottság) által összeállított sorrend a tanuló teljesítményén alapul, amely a következőkből tevődik össze: Általános iskolai eredmény: 25 % Írásbeli vizsga (magyar, matematika): 50 % Szóbeli elbeszélgetés: 25 % 6) A fellebbezéseket elbíráló Igazgatótanács döntésekor az egyházi kapcsolat és a család iskolánkhoz való kötődése is fontos szempont. Az egyes szakokhoz tartozó minimális követelményszintet el nem érő tanulók fellebbezéssel sem kerülhetnek be az intézménybe. 7) Speciális igényű (mozgás- látássérültek…) felvételét kivételesen, a körülmények alapos mérlegelése alapján támogatja az iskola, mert körülményei nem teszik lehetővé ezen tanulók szakmai oktatását és intézményen belüli mozgását. 8) Az iskola évente Felvételi Tájékoztatót jelentet meg. Ebben a szükséges tudnivalókon kívül szerepelnek a felvételi vizsga részletes követelményei is, a szóbeli vizsga szakonkénti témakörei is. 9) A nyelvi előkészítő osztályba jelentkező tanulók felvételi vizsgája megegyezik a többi jelentkezőével, de esetükben természetesen a nyelvtudás szintjét is vizsgálnunk kell. Erre a szóbeli felvételi keretében kerül sor, egy külön nyelvi bizottság előtt angol vagy német nyelvből. 2.11.2 A szóbeli felvételi vizsga témakörei (A témakörök évente változhatnak!)
2.11.2.1 Általános témakörök 2.11.2.1.1 HIT- ÉS ERKÖLCSTAN
A Biblia. Általános ismeretek a Bibliáról. (Szerkezete, könyvei) A bibliai teremtés történet (1. Mózes, 1-2 rész) Ábrahám életének fontosabb eseményei (1. Mózes 12.; 13.; 15.; 18.rész) Mózes születése és elhívása. (2. Mózes 1-4. rész) Isten törvénye, a Tízparancsolat. (2. Mózes 20. rész) Jézus születésének a története, karácsony (Máté evangéliuma 1-2. rész) Jézus szenvedése és feltámadása (Máté evangéliuma 26-28. rész) 56
Jézus példázatai a mennyek országáról. (Máté evangéliuma 13. rész) Jézus gyógyításai. (Máté evangéliuma 8-9. rész) Jézus mennybemenetele és a pünkösdi történet. (Apostolok Cselekedetei, 1-2.rész) Saul (Pál apostol) megtérése. (Apostolok Cselekedetei 9. rész) A Miatyánk és az Apostoli Hitvallás könyvnélküli ismerete. Legalább 3 énekeskönyvi ének ismerete. Keresztyén ünnepeink. Melyik ünnepet miért ünnepeljük? Gyülekezetismeret. A felvételiző saját gyülekezetének rövid bemutatása.
2.11.2.1.2 ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG
Lakóhelyem és környéke nevezetességei A Debreceni Református Kollégium híres diákjai Debrecen és a Kollégium jelentősége a magyar történelemben Budapest legfontosabb épületei, nevezetességei Magyarország tájegységei, jellegzetességeik A Magyarországgal határos országok, fontosabb jellemzőik Éghajlati övek, jellegzetességeik Legfontosabb felszíni formák, jellegzetességeik A környezetszennyezés legjellemzőbb módjai, következményeik Az energiatermelés módjai, előnyök, hátrányok Legkedvesebb íróm, egy mű ismertetése Egy számomra szimpatikus történelmi személyiség életútja Egy híres magyar tudós munkássága Egy híres magyar művész munkássága Legkedvesebb szabadidős tevékenységem, hobbim
2.11.2.2 A speciális irányultságnak megfelelő témakörök: 2.11.2.2.1 HUMÁN OSZTÁLY
A honfoglalás és az államalapítás A tatárjárás és következményei Mátyás király uralkodói jelentősége, történelmi tettei Habsburg- ellenes szabadságharcaink (Bocskai és II. Rákóczi Ferenc küzdelmei) Egy reformkori történelmi személyiség munkássága Az 1848/49 magyar forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményei Legkedvesebb történelmi korszakom Hazafias költészet: Kölcsey Ferenc Himnusza vagy Vörösmarty Mihály Szózata Az elbeszélő költemény jellemzői: Petőfi Sándor: János vitéz vagy Arany János: Toldi Történelmi regények: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Gárdonyi Géza: Egri csillagok A novella jellemzői: Mikszáth Kálmán: A néhai bárány vagy Móricz Zsigmond: Hét krajcár 57
A Kollégium az irodalomban: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy szabadon választott olvasmány bemutatása Irodalmi alkotások filmen: egy szabadon választott film bemutatása Egy lírai vers bemutatása Petőfi vagy Arany költészetéből
2.11.2.2.2 REÁL BIOLÓGIA
Ismertesd a kétéltűek jellemzőit! Jellemezz egy életközösséget az alábbiak közül: szavanna, lombhullató erdő, tengerek! Jellemezd a halak osztályát! Ismertesd az alábbi fogalmakat! populáció, társulás, bioszféra, környezet, tűrőképesség Ismertesd a hüllők jellemzőit! Rajzolj le egy táplálékláncot és egy táplálékpiramist! Példák segítségével jellemezd az egyes szinteket! Ismertesd a madarak jellemzőit! Mit nevezünk üvegházhatásnak? Milyen okai és következményei vannak az erősödésének? Ismertesd az emlősök jellemzőit! Sorold fel a magyarországi nemzeti parkokat! Hasonlítsd össze az ízeltlábúak osztályait! Milyen természetvédelmi értékek, területek vannak a lakóhelyed környékén? Jellemezd a puhatestűek osztályait! Hasonlítsd össze a kétszikűek és egyszikűek osztályát! Jellemezd az emberi kültakaró rétegeit! Jellemezd a növényi szöveteket! Ismertesd az emberi mozgás szervrendszereinek felépítését és működését! Hasonlítsd össze az állati és a növényi sejtet! Jellemezd az emberi bélrendszer 3 részének felépítését és az emésztésben betöltött szerepüket! Jellemezd a gombák törzsét! Ismertesd az emberi légző rendszer felépítését és működését! Jellemezd a mohák törzsét! Ismertesd az ember keringési rendszerének részeit és azok működését! Jellemezd a harasztok törzsét! Jellemezd az ember kiválasztó-szervrendszerét! Jellemezd a nyitvatermők törzsét! Ismertesd az emberi szövetek (hám-, kötő-és támasztó-, izom- és az idegszövet legfontosabb jellemzőit! Jellemezd a trópusi esőerdők élővilágát! Melyek a trópusi esőerdők pusztulásának veszélyei?
2.11.2.2.3 REÁL MATEMATIKA
(. A tételekhez a vizsgázó egy-egy feladatot kap) Műveletek az egész számok halmazán Műveletek a racionális számok halmazán Elsőfokú egyenletek Elsőfokú egyenlőtlenségek Oszthatósági szabályok Egybevágósági transzformációk (tengelyes, középpontos tükrözés) Mennyiségek, mértékegységek (hosszúság, tömeg, idő, szög mérése) 58
A négyszögek osztályozása (kerület, területszámítás) A háromszögek osztályozása (kerület, területszámítás) Háromszögek nevezetes vonalai A kocka, téglatest térfogata, felszíne Egyenes és fordított arányosság Pitagorasz tétele Százalékszámítás Sokszögek (kerülete, területe, átlók száma, belső szögek összege)
2.11.2.2.4 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ A célnyelven rövid szöveg értelmezése, ahhoz kapcsolódó kérdések megválaszolása. A felvételi bizottság tagjaival való beszélgetés a megjelölt témakörön belül. A beszélgetést segédeszközként kép, autentikus szöveg az adott témakörben segítheti. Témakörök: Én és a családom Emberi kapcsolatok: barátság, emberek külső és belső jellemzése Tágabb környezetünk: a lakóhely, lakás bemutatása Iskola világa: az iskola bemutatása, tantárgyak, órarend Szabadidő: színház, mozi, tévézés, olvasás és sport 2.11.3 A más iskolából történő átvétel szabályai 1) A más iskolából való átvételt a szülő vagy gondviselő, illetve a nagykorú tanuló írásban kezdeményezheti. Az átvételt kezdeményező kérelemben indokolni kell az iskolaváltás okát, illetve célját. 2) A kérelemhez mellékelni kell a tanuló eddigi tanulmányainak eredményét igazoló dokumentumokat (bizonyítvány, értesítő, jegyzőkönyvek…). 3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a szülő és a tanuló elfogadja az iskola világnézeti elkötelezettségét, vállalja az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a hitoktatásban és az iskolai hitéleti alkalmakon való részvételt. 4) A kérelmezőnek nyilatkoznia felekezeti hovatartozásáról, lehetőség szerint ezt lelkipásztori jellemzéssel kell alátámasztania. A kérelemben kell jelezni az internátusi elhelyezés iránti igényt is. 5) Az átvételről az iskola igazgatója dönt. A döntési folyamatba bevonhatja az iskolavezetés tagjait, illetve azt az osztályfőnököt, akinek az osztályába a tanuló kerülne. A döntésnél a következő szempontokat ajánlatos az igazgatónak mérlegelnie: a felvételi/ átvételi kérelemben szereplő okok valódisága, hitelessége, az iskolaváltási szándék mögött nincs-e fegyelmi vagy más probléma, az iskola lehetőségei, az adott szakon tanulók létszáma összetétele, a kérelmező tudása, várható teljesítménye eléri-e az iskola követelményeit, a kérelmező által eddig tanult tárgyak tananyaga mennyire illeszkedik az iskola tantervéhez, az esetlegesen nem tanult tárgyak pótlása lehetségesnek tűnik-e, 59
6) Az átvételről az igazgató határozatot hoz, erről értesíti a kérelmező tanuló iskoláját, és kéri hivatalos iratai kiadását. 7) Az igazgató határozatában meghatározza a tanuló továbbhaladásának, értékelésének módját. Amennyiben a tanuló valamely tárgyat nem, vagy csak jóval kisebb óraszámban tanulta, az igazgató engedélyezheti legfeljebb két félévre az értékelés alóli mentesítést. Amennyiben ezt a tanuló haladása indokolja, az igazgató elrendelheti bizonyos tárgyakból vagy tananyagrészekből az osztályozó vizsgán történő beszámolást.
2.12 A tanulmányok alatti vizsga szabályai (20/2012. EMMI rendelet alapján)
2.12.1 A vizsgák fajtái 1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) c)ha 250-nél több tanítási órát vagy valamelyik tárgy tanórái 30%-nál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. 4) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. 5) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 6) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, 6
60
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. 7) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 2.12.2 A vizsga megszervezése 1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 2) Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 2.12.3 A vizsga elnöke, az igazgató feladatai 1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az intézményben taníthatja.
61
3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.
2.12.4 Az írásbeli vizsga megkezdése 1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. 2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. 4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. 5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 2.12.5 Az írásbeli vizsga menete 1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. 3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
62
4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. 5) Ha a sajátos nevelésű vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 2.12.6 Az írásbeli vizsga értékelése, szabálytalanságok kezelése 1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. 2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. 63
6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. 7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 2.12.7 A szóbeli vizsga szervezése, menete 1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. 5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. 7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. 8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
64
9) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 10) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 11) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. 12) Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 13) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 14) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 2.12.8 A gyakorlati vizsga szabályai 1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. 3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. 4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő 65
feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 2.12.9 Független bizottság előtt tett vizsga 1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának 2) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. 3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. 4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
2.13 Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 66
2.13.1 Az írásbeli számonkérés formái 1) Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar- és idegen nyelvből, matematikából. 2) Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. 3) Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). 4) Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. 5) Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. 6) Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. 7) Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás a matematika és a természettudományos tantárgyakból. 8) Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból. 9) Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. 10) Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. 11) Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. 12) Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. 13) Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. 14) Projektmunkák készítése választott vagy kijelölt témában. Fontos források használata, jelölése. 2.13.2 Az írásbeli számonkérés értékelése 1) Az otthoni és iskolai dolgozatokat úgy igyekszünk kijavítani és értékelni, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb három héten belül köteles a szaktanár értékelni, és az eredményét a tanulókkal közölni. Ha a dolgozatot a tanár három héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. 2) A dolgozatlapon fel kell tüntetni az egyes feladatok pontértékét, az értékelés ponthatárait és a megoldásra fordítható időt. Az értékelésnél közölni kell a javítás alapelveit, a tipikus hibákat. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli és a szóbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de az egyes jegyek súlyozása különböző lehet. 3) A jegyek súlyozásának, valamint a félévi és év végi tantárgyi jegyek megállapításának szabályait a 3.10.4.1. fejezet tartalmazza.
2.14 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 67
2.14.1 Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, 6) felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, 7) az önálló ismeretszerzés- és alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, 8) általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. 1) 2) 3) 4) 5)
2.14.2 Az otthoni felkészülés formái 1) Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. 2) Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). 3) Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). 4) A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). 5) A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). 6) Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. 7) Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 8) A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagának tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. 9) A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. 10) Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 2.14.3 Az otthoni felkészülés koordinációja 1) A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 68
2)
3) 4)
5)
6)
7)
órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy megszabva, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál – az objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, a szülők és internátusi nevelők jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. Amennyiben az osztály tanulói úgy érzik, hogy egy vagy több tárgyból rendszeresen olyan mennyiségű házi feladatot kapnak, amely a többi tárgyból történő felkészülést veszélyezteti, osztályfőnöküknek vagy az iskolapszichológusnak jelezhetik a problémát. A szülők a Szülői Tanács képviselői segítségével kérhetik az iskola vezetését az ilyen jellegű problémák orvoslására. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladat adható ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. Mivel a tanulók többsége kollégista, ezért az internátusok feladata az, hogy megteremtse és biztosítsa az ott lakók számára a házi eladatok elvégzéséhez szükséges kereteket és munkalehetőségeket (pld: számítógép és könyvtár használat, egyéni vagy csoportos munka, konzultáció lehetősége.)
2.15 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának terve 1) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása intézményünkben a 9. és 10. évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében valósul meg. Az órák megszervezése az iskolai védőnő feladata, esetenként igénybe veszi az osztályfőnök, a biológia tanár, illetve külső előadó segítségét. 2) Az oktatást gyakorlati bemutató, demonstráció, filmvetítés teszi érdekessé. 3) Valamennyi kísérletező és gyakorlati tantárgy esetén minden tanév elején kötelező balesetvédelmi oktatás történik, melynek szintén része az alapvető elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.
2.15.1 Az oktatás témái: 1) 9. évfolyamon (2 tanóra) Elsősegélynyújtásról általában (alapelvek, törvényi szabályozás) Vérzések típusai és ellátása Hő okozta sérülések és ellátása Csont és ízületi sérülések, és ellátása Mentési fogások, rögzítések, fektetési módok 69
Számonkérés: teszt, gyakorlat
2) 10.évfolyamon (2 tanóra) Mérgezések és ellátása Háztartási balesetek és ellátása Egyéb ellátások (epilepszia, ájulás) Eszméletlenség felismerése és ellátása Újraélesztés Közlekedési balesetek Számonkérés: teszt, gyakorlat
70
3 A helyi tanterv 3.1
A tantervválasztás és az óraháló kialakításának alapelvei:
A helyi tantervek kidolgozásánál alapvetően az 51/2012. EMMI rendelet kerettantervi ajánlásra építettünk, amit az iskola speciális egyházi és helyi sajátosságaival egészítettünk ki. Figyelembe vettük továbbá a Református Pedagógiai Intézet ajánlásait, más református és egyházi iskolák tapasztalatait is. A helyi tantervek kialakításánál rendelkezésre álló 10%-t tantárgyanként és osztályonként különböző módon használtuk fel, ezek az egyes tárgyak helyi tanterveiben részletezésre kerülnek. A szabadon választható órakeret segítségével alakítottuk ki osztályaink egyéni jellegét. Igyekeztünk megőrizni az elmúlt két évtizedben kialakult és sikeresnek bizonyult speciális osztályokat és csoportokat. A korábbi tantervekhez képest magasabb óraszámok lehetővé tették, hogy mind a három osztálynak önálló karaktere legyen, így általános osztályt már nem indítunk. 3.1.1 Négy évfolyamos tagozat Az iskola hagyományait követve évfolyamonként egy humán és egy reál érdeklődésű osztály indul. A kötelező minimális óraszámokhoz képest mindkét osztályban kiemelten kezeljük az első idegen nyelv oktatását, ezért valamennyi évfolyamon egy plusz órát biztosítunk a számukra. A humán osztályban szabad órakeretet a magyar nyelv és irodalom órák számára osztottuk ki, de magasabb óraszámot kaptak a művészetek is. A reál osztály érdeklődési kör szerint két csoportra (biológia és matematika) bomlik. A biológia csoport a biológia tárgy mellett kémiából kap magasabb óraszámot. A matematika csoport a matematika, informatika és fizika tárgyakból kap emelt óraszámot. 3.1.2 Nyelvi előkészítő tagozat Jelenleg iskolánk legnépszerűbb kínálata a nyelvi előkészítő osztályra épülő öt évfolyamos tagozat. Felméréseink szerint népszerűsége az alábbi okokra vezethető vissza: A kezdetektől két idegen nyelv (angol és német) oktatásával kezdtük, célunk, hogy a tanulók többsége mind a két nyelvet minél magasabb szinten el is sajátítsa. Az előkészítő év után lehetőséget teremtettünk arra, hogy ennek az osztálynak a tanulói is éljenek a speciális osztályok választásának lehetőségével úgy, hogy az osztálykeretből kiszakítanánk őket. A 0. évfolyamon a nyelvi és informatikai képzés mellett rendszereztük a tanulók anyanyelvi és matematika ismereteit, segítettük a felzárkózást, a gimnáziumban elvárható készségek elsajátítását. Sajnos, a kerettantervi rendelet igen alacsony óraszámban határozza meg az előkészítő évfolyam órakeretét. A kötelezően elírt minimálisan 18 nyelvóra, valamint a heti 5 testnevelés óra mellett igen kevés idő marad a tanulóink rendkívül különböző előképzettségét szintre 71
hozó tevékenységeknek. A képességfejlesztésre fordítható időkeretet (2 óra) a matematikai készségek fejlesztésére kívánjuk fordítani. A szabadon választott órakeret terhére egy óra magyar (nyelvtan), egy óra plusz informatika és egy osztályfőnöki órát terveztünk. A tanulók szintre hozására, az esélyegyenlőség megteremtésére igénybe kívánjuk venni a kollégiumi foglalkozások lehetőségét, amin szülői kérelemre a nem kollégista tanulók is részt vehetnének. 3.1.3 A hitéleti tevékenységhez kapcsolódó tárgyak oktatása Felhívjuk a figyelmet még arra, hogy a kerettantervi rendelet értelmében a hit-és erkölcstan, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó egyházi ének tárgyakat nem kell figyelembe venni a heti, illetve napi maximális óraszám meghatározásakor. Iskolánk eddigi gyakorlata szerint valamennyi tanuló számára évfolyamonként két tanóra hit-és erkölcstan kötelező. Tantervként a Református Pedagógiai Intézet által kidolgozott kerettantervre épülő helyi tantervet használjuk. Az egyházi ének tantárgy önálló tárgyként a négy évfolyamos tagozaton a 9. évfolyamon, a nyelvi előkészítő évfolyamon a NYEK és 9. évfolyamon szerepel. A 11-12. évfolyamon betervezett 2+1 órás ének-zene tantárgy tantervi anyagába is bekerültek az egyházi ének tárgy moduljai. 3.1.4 Választás az alternatív tárgyak közül A kerettantervi rendelet néhány esetben megengedi a több tantárgy közötti választást. Ezekben az esetekben az alábbi döntéseket hoztuk: A 9. évfolyamon Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat tanítunk, Dráma és tánc tárgyat nem. A 11. és 12. évfolyamon a Művészetek órakeretét a következőképpen töltöttük fel: a 11. évfolyamon: 2 óra Ének a 12. évfolyamon: 1 óra Ének + 1 óra Mozgóképkultúra és médiaismeret
72
3.2 ÓRAHÁLÓK 3.2.1
(ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY)
Tárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ. és államp. ism. Etika Első idegen nyelv (Angol) Második idegen nyelv (Német) Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Testnevelés Testnevelés(+2 óra) ++ Osztályfőnöki Alapóraszám Szabadon választható órakeret terhére Rendelkezésre álló órakeret Felhasználva Hit- és erkölcstan Egyházi ének Összes óra (Tényleges)
9/NY 1* –
9 4+1** 2
12+ 6+ 2+ 2++1* – – – – – –
3++2* 3+ 3+2** 2 2 2** 2 2 – 1
–
1
10 11 12 4+1** 4+2** 4+1** 2 3 3+3*** Hittan tananyag része 3++2* 3 3 + + + 3 3 +2* 3 +2* 3+2** 3+2** 3+1*+2** – 2** – 2 2 3*** 2+2** 2+2** 2+2** 2 2** 3*** 2 – – 2 2 1 1 – – –
2**
1
3 2 1* 27
3 2 1 31
3 2 1 32
3 2 1 28
1 3 2 1 27
3
+2+2**
+2+2**
+2+4**
+3+2**
30 30 2 1 30+3
35 36 35 35 33+2** 34+2** 30+4** 30+2** 2 2 2 2 1 – – – 33+3+2** 34+2+2** 30+2+4** 30+2+2**
Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák ** A szabadon választható órakeret terhére szervezett órák csatlakozva a Humán, a Matematika, a Biológia osztályok közül egyhez az ottani feltételeknek megfelelően. + csoportbontás ++ Diáksportkör, Néptánc, Tömegsport *** Fakultáció, emelt szintű érettségire készülés, szabadon választható 9/NY évfolyamon 1 -1 óra informatika gyakorlás, matematika felzárkóztatás, tanulásmódszertan szervezésére kerül sor internátusi keretekben
73
3.2.1.1
(ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) (Alap óraszámok, Humán, Biológia, Matematika irányultság választási lehetőségével)
Tárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ. és államp. ism. Etika Első idegen nyelv (Angol) Második idegen nyelv (Német) Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Testnevelés (alap óra) Testnevelés(+2 óra) ++ Osztályfőnöki Alapóraszám Szabadon választható órakeret terhére Rendelkezésre álló órakeret Felhasználva Még felhasználható Hit- és erkölcstan Egyházi ének Összes óra (Tényleges)
9/NY 1* –
9 4 2
10 11 12 4 4 4 2 3 3 Hittan tananyag része + 3 +2* 3++2* 3 3 + + + + 3 3 3 +2* 3 +2* 3 3 3 3+1* 2 – – – 2 2 2 – 2 2 2 2 2 – 2 2 – – – 2 2 1 1 1 – –
12+ 6+ 2+ 2++1* – – – – – – –
1
–
–
1
– 3 2 1* 27
– 3 2 1 31
– 3 2 1 32
– 3 2 1 28
1 3 2 1 27
3
+2
+2
+2
+3
30 30 – 2 1 30+3
35 33 2 2 1 33+3
36 34 2 2 – 34+2
35 30 4 2 – 30+2
35 30 5 2 – 30+2
Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák + csoportbontás ++ Diáksportkör, Néptánc, Tömegsport 9/NY évfolyamon 1 -1 óra informatika gyakorlás, matematika felzárkóztatás, tanulásmódszertan szervezésére kerül sor internátusi keretekben
74
3.2.1.2
(ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) Humán irányultság
Tárgy 9/NY 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 1* 4+1** 4+1** 4+2** 4+1** Történelem, társ. és államp. ism. – 2 2 3 3 /Honismeret/ Rajz és vizuális kultúra – 1 1 – – Mozgóképkultúra és – 1 – 2** 1 médiaismeret Alapóraszám 27 31 32 28 27 Szabadon választható órakeret 3 +2+1** +2+1** +2+4** +3+1** terhére Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35 Felhasználva 30 33+1** 34+1** 30+4** 30+1** Hit- és erkölcstan 2 2 2 2 2 Egyházi ének 1 1 – – Összes óra (Tényleges) 30+3 33+3+1** 34+2+1** 30+2+4** 30+2+1** Magyarázat: ** A szabadon választható órakeret terhére szervezett órák 9-10. osztályban külön, 11-12 osztályban csatlakozva a Humán osztályhoz az ottani feltételeknek megfelelően.
3.2.1.3 (ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) Biológia irányultság Tárgy Biológia Kémia Alapóraszám Szabadon választható órakeret terhére Rendelkezésre álló órakeret Felhasználva Hit- és erkölcstan Egyházi ének Összes óra (Tényleges)
9/NY – – 27
9 2** 2 31
10 2+2** 2 32
11 2+2** 2** 28
12 2+2**
3
+2+2**
+2+2**
+2+4**
+3+2**
30 30 2 1 30+3
27
35 36 35 35 33+2** 34+1** 30+4** 30+2** 2 2 2 2 1 – – – 33+3+2** 34+2+2** 30+2+4** 30+2+5**
Magyarázat: ** A szabadon választható órakeret terhére szervezett órák csatlakozva a Biológia osztályhoz az ottani feltételeknek megfelelően.
75
3.2.1.4
(ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) Matematika irányultság Tárgy
9/NY
9
10
11
12
Matematika
2+
3+2**
3+2**
3+2**
3+1*+2**
Informatika
2++1*
2
–
2**
–
Fizika
–
2
2
2
–
Alapóraszám
27
31
32
28
27
Szabadon választható órakeret terhére
3
+2+2**
+2+2**
+2+4**
+3+2**
Rendelkezésre álló órakeret
30
35
36
35
35
Felhasználva
30
33
34+2**
30+4**
30+2**
Hit- és erkölcstan
2
2
2
2
2
Egyházi ének
1
1
–
–
–
Összes óra (Tényleges)
30+3
33+3+2** 33+2+2** 30+2+4** 30+2+2**
Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák ** A szabadon választható órakeret terhére szervezett órák csatlakozva a Matematika osztályhoz az ottani feltételeknek megfelelően. + csoportbontás
76
3.2.1.5
(NÉGY ÉVFOLYAM, HUMÁN OSZTÁLY)
Tárgy évf: 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 4+1* 4 + 1* 4+1*+2*** 4+1* Történelem, társ. és államp. ism. 2 +1* 2 +1* 3 3+1*+3** Etika Hittan tananyag része Első idegen nyelv 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* Második idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3+1* 3 3 3+1* Informatika 2 – – – Fizika 2 2 2 – Biológia 2 2 2 Kémia 2 2 – – Földrajz 2 2 – – Ének – 2 2 1 Rajz és víz. kultúra 2 1 – – Mozgóképkultúra és 1 – 2* 1 médiaismeret Életvitel és gyakorlat – – – 1 Testnevelés 3 3 3 3 ++ Testnevelés(+2 óra) 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Alapóraszám 31 32 28 27 Szabadon választható +4 +3 +6 +4+3** órakeret terhére Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Felhasználva 35 35 34 31+3** Hittan 2 2 2 2 Egyházi ének 1 – – – Összes óra (Tényleges) 35+3 35+2 34+2 31+2+3** Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák ** A szabadon választható órakeret terhére ajánlott, de nem kötelező órák, emelt szintű történelem érettségire felkészítő órák *** A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák, az alábbi tárgyak közül választhatóan: Dráma, újságírás, könyvtárismeret. ++ Diáksportkör, Néptánc, Tömegsport
77
3.2.1.6
(NÉGY ÉVFOLYAM, BIOLÓGIA OSZTÁLY) Tárgy
évf:
9
10
11
12
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4+1*
Történelem, társ. és államp. ism.
2
2
3
3
Hit- és erkölcstan tananyag része
Etika Első idegen nyelv
3+1*
3+1*
3+1*
3+1*
3
3
3
3
Matematika
3+1*
3
3
3+1*
Informatika
2
–
–
–
Fizika
2
2
2+1*
-
Biológia
2*
2 + 2*
2 + 2*
2 + 2*
Kémia
2
2
2*
3**
Földrajz
2
2
–
–
Ének
–
2
2
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
–
–
Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
–
–
1
Életvitel és gyakorlat
–
–
–
1
Testnevelés
3
3
3
3
Testnevelés(+2 óra) ++
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Alapóraszám
31
32
28
27
Szabadon választható órakeret terhére
+4
+3
+6
+5+3**
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Felhasználva
35
35
34
32+3**
Hit- és erkölcstan
2
2
2
2
Egyházi ének
1
–
–
–
35+3
35+2
34+2
32+2+3**
Második idegen nyelv
Összes óra (Tényleges)
Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák ** A szabadon választható órakeret terhére ajánlott, de nem kötelező óra, emelt szintű kémia érettségire felkészítő órák ++ Diáksportkör, Néptánc, Tömegsport
78
3.2.1.7
(NÉGY ÉVFOLYAM, MATEMATIKA-INFORMATIKA OSZTÁLY) Tárgy
évf:
9
10
11
12
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4+1*
Történelem, társ. és államp. ism.
2
2
3
3
Hit- és erkölcstan tananyag része
Etika Első idegen nyelv
3+1*
3+1*
3+1*
3+1*
3
3
3
3
Matematika
3 +2*
3+2*
3 + 2*
3 + 3*
Informatika
2+1*
1*
2*
-
Fizika
2
2
2+1*
3**
Biológia
-
2
2
2
Kémia
2
2
–
–
Földrajz
2
2
–
–
Ének
–
2
2
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
–
–
Mozgóképkultúra és médiaismeret
1
–
–
1
Második idegen nyelv
Életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés
3
3
3
3
Testnevelés(+2 óra) ++
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Alapóraszám
31
32
28
27
Szabadon választható órakeret terhére
+4
+4
+6
+5+3**
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Felhasználva
35
36
34
32+3**
Hit- és erkölcstan
2
2
2
2
Egyházi ének
1
–
–
–
35+3
36+2
34+2
32+2+3**
Összes óra (Tényleges)
Magyarázat: * A szabadon választható órakeret terhére szervezett kötelező órák ** A szabadon választható órakeret terhére ajánlott, de nem kötelező óra, emelt szintű fizika érettségire felkészítő órák ++ Diáksportkör, Néptánc, Tömegsport
79
3.3 Tantárgyi segédletek, taneszközök, tankönyvek A Nemzeti Alaptantervhez és az új kerettantervekhez készülő tankönyvek minősége és használhatósága egyelőre teljesen bizonytalan. Ezért igyekszünk az eddig bevált tankönyvcsaládokhoz ragaszkodni. Természetesen, tanáraink folyamatosan nyomon követik a megjelenő kiadványokat, és amennyiben szakmailag és módszertanilag jobb könyvek jelennének meg, megfontoljuk a váltást. 3.3.1 A tankönyvek kiválasztásának elvei 1) A Református Pedagógiai Intézet ajánlásait figyelembe vesszük. 2) Más református iskolákkal konzultálunk. 3) Szakmailag korrekt, módszertanilag elfogadható, szemléletében iskolánk értékrendjéhez illő tankönyveket keresünk. 4) Referenciákat gyűjtünk be. 5) Tanárok anyagi érdekeltségét kizárjuk. 6) A tanításhoz, tanuláshoz minden tárgyból tankönyv használatát írjuk elő. Az alkalmazott tankönyveket a munkaközösségek az országosan kiadott tankönyvjegyzékből, ill. a Református Pedagógiai Intézet által összeállított listából választják ki. Azokat a tankönyveket részesítjük előnyben, amelyek legjobban illeszkednek helyi tanterveinkhez, lehetőleg felmenő rendszerben taníthatók, egymásra épülők. Az idegen nyelv oktatásban megengedett, hogy egy-egy évfolyamon belül (munkaközösségi egyeztetés alapján) a különböző szintről induló csoportok más tankönyvsorozatokat használjanak. 7) Minden tanuló a tavaszi időszakban megkapja a következő tanévben használt tankönyvek listáját. A szülő, ill. a tanuló minden egyes tankönyv megrendeléséről önállóan dönt. 8) A munkaközösségek által kiválasztott tankönyvek használata minden (érintett) szaktanár számára kötelező. A segédletek (munkafüzetek, példatárak) használatáról – az érettségi tantárgyak kivételével – a szaktanár dönt. 9) A szertárak vezetői és munkaközösség vezetők folyamatosan áttekintik a meglévő segédeszközöket, szemléltető eszközöket, azok használhatóságát. Az iskolavezetéssel egyetértésben a munkaközösségek több éves fejlesztési tervet készítenek, ennek anyagi feltételeit egyrészt a fenntartó által jóváhagyott költségvetés biztosítja, másrészt alapítványi és pályázati támogatások fedezik. 3.3.2 Iskolai könyvtár 1) A Gimnázium tanulóinak tanítási napokon rendelkezésre áll a Diákkönyvtár, amelyben elsősorban a kötelező olvasmányok, az alapvető szakkönyvek, szótárak, valamint a tanulók által kedvelt folyóiratok, újságok találhatók meg. A Diákkönyvtár kezeli, tartja nyilván és kölcsönzi a szociális alapon hozzáférhető tartós tankönyveket is. A Kollégiumi Nagykönyvtárral kötött megállapodás értelmében a diákok szélesebb körű igényeit az itt található szabadpolcos könyvtári részleg elégíti ki. 2) A Gimnázium Tanári Könyvtárában elsősorban a tanítási órákra való felkészüléshez szükséges szakkönyvek, kézikönyvek, valamint szépirodalmi művek találhatók. Itt kapott helyet az egyre bővülő videó, CD- és DVD –tár is. 80
3) A könyvtárak fejlesztésére az iskola költségvetésből, alapítványi támogatásból és hagyatékok átvételéből van lehetőség. 3.3.3 Digitális tananyag Iskolánk 8 db interaktív táblával rendelkezik. Ezek lehetővé teszik, hogy a tanórák egy jelentős részén igénybe vegyük a modern technika lehetőségeit. Arra törekszünk ugyanakkor, hogy megtaláljuk az egészséges arányt a hagyományos tanári munka és a modern technika alkalmazása között. Fokozatosan bővítjük a digitális tananyag bázisunkat, de különösen figyelni kell arra, hogy csak szakmailag kifogástalan, tanterveink szemléletéhez illeszkedő anyagokat használjunk!
3.4
Helyi tantervek
A helyi tantervek és a középszintű érettségi vizsga követelményei a Pedagógiai Program mellékletét képezik. (ld: 10. sz. melléklet)
3.5 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott megvalósításának részletes szabályai
pedagógia
feladatok
A Nemzeti Alaptanterv az alábbi alapvető nevelési célokat határozza meg. Iskolánk így valósítja meg a nevelési célokból eredő alapvető feladatokat: 3.5.1 Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés alapszabályai Az ember élőlény, azaz fejlődő lény. A természet alaptörvénye, hogy minden élőlény növekszik, kibontakozik. Az ember is. A nevelés az növelés. De az összes élőlény közül az ember az egyetlen, aki ezt tudhatja, sőt, ebbe a fejlődésbe be is avatkozhat! Fejlődése ettől erkölcsi problémává is vált. Az erkölcsi nevelés tehát egzisztenciális kérdés. Hiszen a nevelés célját az határozza meg, hogy mit gondolunk az emberről, milyen az emberképünk. Az ember lényegéről alkotott képünk pedig azért fontos, mert amilyen az emberről alkotott képünk, olyan a magatartásunk is: minél teljesebb és reálisabb az emberről alkotott képünk, annál kulturáltabb a magatartásunk s fordítva, ahogyan silányul az emberképünk, úgy durvul, embertelenedik magatartásunk. Reális emberkép reális önismeretet feltételez. Ez pedig azért nehéz, mert a megismerő és a megismerendő ugyanaz. Ahhoz, hogy mozdulni tudjon, feltétlenül szüksége van egy külső etalonra, koordinátarendszerre, amihez igazodik, esetleg amivel/akivel szemben lázadhat. A nevelés alkalmával – a korra jellemző módon – különböző alapelvek, példaképek, eszmék interiorizálására törekszik a felnőtt társadalom. Ezeket nevezzük kollektív normáknak. Ezek a társadalmi normák közvetítik azokat az erkölcsi értékeket, amelyek a közösségben élő ember magatartását befolyásolják, vagy annak elérésére ösztönzik. Napjainkban azonban felteszik a kérdést: nem veszélyezteti-e bármilyen erkölcsi rendszer, norma, főleg pedig az erre épülő erkölcsi nevelés az ember szabadságát? „Ma már 81
nyilvánvaló, hogy a törvény és a szabadság szembeállítása hamis. A törvényt nem a szabadsággal, hanem a szabadossággal kell szembeállítani.” – írja Pálvölgyi Ferenc. E nyilvánvalóság napjainkban és térségünkben nem megerősödni, hanem gyengülni látszik. A fejlettebb nyugati államok gondolkodói kezdik belátni, hogy a legliberálisabb társadalomnak is szüksége van törvényre, hiszen a törvény éppen a szabadságot szolgálja. Az én szabadságom azonban addig terjedhet, amíg az a másik szabadságát nem sérti. A szabadság és felelősség szétválasztása az igazi szabadság, az ember autonómiájának elvesztését vonja maga után. Ez a felelősség pedig nem jogi, hanem erkölcsi kategória. De mi az erkölcs? „Az erkölcs azon normák, szabályok, parancsok, értékítéletek összessége, melyek magatartásunkat, cselekedeteinket (az erkölcsi jó értelmében) gyakorlatilag szabályozzák, a magunk és mások javára. Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Az ember test, lélek és szellem. Ebből kifolyólag szellemi aktivitása is van, ami Arisztotelész szerint három formában jelenik meg: megismerés, alkotás és az akarás. Az első az igazat keresi, a második a szépet, a harmadik a jót. A hármas értékrendről Augusztinusz is beszél (Confessiones): az egyén akarata a legfőbb Jóra, értelme az Igazságra és szíve a Szépre irányul, de mindezek a Szentháromság Istenben találhatók meg. Eudaimonia ezek ismerete, azaz Isten megismerése. Miután erre minden ember vágyik és az út önmaga megismerésén át vezet, így az ember nevelhető, sőt nevelendő. Így az erkölcs kérdése nem csak a „mi” és a „mit” szabad, ill. nem szabad, hanem a „miért” is lesz! „Miért legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis” – írja József Attila, és egyben megfogalmazza azt az évezredeken keresztül sokat hangsúlyozott tételt, hogy az etika több, mint szabályok gyűjteménye. Az etika kérdése: a hogyan cselekedjünk, mindig a miérttel kezdődik. Ezért nem elég, ha csak deklaráljuk az etikai törvényeket. Nevelésre, erkölcsi nevelésre van szükség, hogy erkölcsileg felelősen gondolkodó egyéneket neveljünk utódainkból, nem pedig erkölcsi törvényeket ismerő, de negligáló „örök kamaszokat”.
Alapszabályok: Nincs erkölcsi nevelés a tanárok folyamatos intenzív, hivatásorientált morális képzése nélkül! A nevelés nem csak ismeretátadás, hanem példaadás is. Ehhez kell egy tekintélyszemély, akit a növendékek annak fogadnak el. De a fiataloknak nem hősök kellenek, hanem példaképek. Olyanok, akik megmaradnak embernek. Nem idealizált, piedesztálra állított, hanem a való világot ismerő, és abban helytállni tudó nevelőkre van szükség. A nevelő ugyanakkor legyen partner, de ne felejtse el, hogy ő nem egyenrangú a rábízottal. A nevelő feljebb áll, hatalma van, de ez a hatalom nem azért adatott, „hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon” sokakért. Sokféle képet alkothatunk egy emberről, olyat is, ami egyben javaslatot is tartalmaz számára. Ez a kép elsősorban ne azt mutassa, hogy milyen, hanem, hogy milyen lehet! Itt a hangsúly a fontos, hiszen egyik nincs a másik nélkül. De a diagnózis önmagában 82
inkább személyiségfejlődést gátló, mint segítő tényező. Célunk nem az, hogy ítélkezzünk „fejére olvasva az igazságot”, hanem segítsünk neki igaz emberré válni. Ne feledkezzünk meg a nevelés paradoxonjáról: úgy nevelek, hogy közben együtt nevelődünk valami magasabb erő által. Nem én készítek fel valakit az életre, hanem segítek neki felkészülni. Az nem zavarhatja a nevelőt, ha a növendék ezt még nem, vagy másként látja. Az erkölcsi nevelés nem valósítható meg világos célkitűzés nélkül. A vallásos és a nem vallásos erkölcsi nevelés célja csakis az erkölcsi autonómiához való segítés lehet. Csakis az ilyen emancipált személyiség lesz képes a mindennapokban szűkebb és tágabb környezete, közössége javát szolgálni. Az ember szabadságra és szeretetre teremtetett. Ebbéli igényét tiszteletben kell tartani és tartatni. Az egyén szabadsága addig terjed, amíg nem sérti mások szabadságát. Tolerancia nélkül nincs együttélés. De a tolerancia nem azonos az elvtelen közömbösséggel. Toleráns csak az lehet, aki szilárd értékrenddel rendelkezik, de annak ellenére elfogadja, hogy mások másként gondolkoznak. Megérti, noha nem ért egyet esetleg azzal, amit mások művelnek. Tudásom, az „erkölcsi törvény bennem” nem mások ellen, hanem másokért adatott. Az erkölcsi nevelésben ezért központi szerepet kap az önismeretre nevelés. Ennek alapja, hogy a nevelő után (!) a növendék is fogadja el önmagát. Az elfogadás nem rezignált belenyugvást, hanem értelmező tudomásul vételt jelent azzal a szabadsággal, hogy megváltozhatok, ha kell, és azzal az elhatározással, hogy meg akarok változni, mert kell.
„A Pokol legsötétebb bugyra azokra vár, akik erkölcsi válság idején semlegesek” – mondja Dante. A mi időnk az erkölcsi válság kora. Az erkölcsi megújulás sohasem volt tömegmozgalom. Terjedt lélektől lélekig. Pontosabban: Lélektől lelkekig. Akit a Lélek indít, az cselekszik. Nevel. Nem tehet mást. Csontjaiba van rekesztve. Ez a tűz azonban, ami onnan felülről való, sohasem pusztításra, hanem megelevenítésre adatott. Vannak, akiknek szükségük van erre, és vannak, akiknek adatott. Márpedig ha valaki jót tehetne, de nem teszi, bűne az annak. Mert, ahogy Erasmus írja, az ember nem születik, hanem kiművelődik! Mindezekben a nevelő azzal a lelkülettel tud segíteni, amit Gyökössy Endre a mennyei Atyának hozzánk való lelkületével kapcsolatosan így fogalmazott meg: „Szeretlek olyannak, amilyen vagy, hogy ne maradj olyannak, amilyen vagy!” 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Erkölcsi kötelességünk, egyben jól felfogott pedagógiai érdekünk, hogy hívek maradjunk iskolánk legértékesebb nevelési-oktatási tradícióihoz, melynek alappillérei már korábban is megfogalmazódtak: a magas szintű követelménytámasztás, mély hagyománytisztelet és erős nemzeti szellem, valamint az emberséges tanár-diák viszony. Nevelőmunkánk –Isten igéje szerint– a tanulónak, mint embernek a tiszteletéből indul ki, kötelességeket ró rá, korlátoz, ugyanakkor szabadságot is ad, teret enged a gondolkodási önállóságnak, kezdeményezőkészségnek. Ez válik diákjaink önazonosságtudatának legbelsőbb körévé, ahonnan tovább indulva jut el egyre táguló közösségi élményekkel, 83
kötődésekkel a hazaszeretet és magyarságtudat vállalásának magasrendű erkölcsi parancsáig. A nemzeti érzés és hazaszeretet azonban nem bezárkózást jelent számunkra, hanem jelenti a folyamatosan újrafogalmazandó európai értékrend elsajátítását is, hiszen jól tudjuk, hogy nemzeti létezésünk tágabb otthonunkban, a Kárpát-medence népeinek sokszínűségében, valamint tágabb hazánkban, Európában teljesedik ki. Ezért ápoljuk a „hely szellemét”, ezért tekintjük a műveltség fontos elemének a múlt tiszteletét, a hagyományok megismertetését és folyamatos ápolását, életünkbe építését, továbbfejlesztését. Ezek az elvek iskolai életünk mindennapjaiban jelen vannak, nevelőmunkánk legfontosabb területei, eszközei, formái, amelyeket megtartani, alkalmazni, erősíteni közös felelősségünk. Előbb szándékainkat a következő tevékenységekben összegezzük: nemzeti ünnepeink méltó ünneplése: az aradi vértanúk, az 1848/49-es, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete. Utóbbi nemzeti ünnepünk emlékezetének élővé tételére –lehetőségeinkhez képest– igyekszünk a forradalomhoz kötődő vagy még élő résztvevő meghívására. február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk; május 22. a Kárpát-medence egységes reformátusságának ünnepe; június 4. Trianon emlékezete; október 31. A reformáció ünnepe; 9. osztályos tanulóinkkal megismertetjük a Honvéd Temetőt, lehetőség szerint hadisírok gondozásában is részt vesznek; Rákóczi Szövetség: Iskolánkban a Szövetség helyi szervezetének munkája évtizedes múltra tekint vissza. Tevékenységünk fő területe a határon túli magyar iskolákkal, református gyülekezetekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás, amely elsősorban közösen szervezett itthoni és határon túli kirándulások, programok formájában valósul meg. Emellett részt veszünk minden olyan programban, amely egymás jobb megismerését, támogatását szolgálja. A nemzeti összetartozás jegyében a Szövetség utaztatási programjának támogatásával rendszeresen szervezünk közös nemzeti ünnepi megemlékezéseket. Többször jártunk Kárpátalján, Felvidéken és Erdélyben, illetve fogadtuk határon túli iskolák diákjait. Bekapcsolódunk a Szövetség által szervezett programokba, tavaszi, nyári és őszi táborok, vezetőképzők munkájába, kiemelten is a „Magyar Tanárok és Diákok Találkozója a Magyar Kálvárián” évente megrendezésre kerülő táborában, valamint a Felvidéki Sétákon. Minden évben segítjük a határon túli iskolákat pénzadományok és segélycsomagok gyűjtésével. Cserediák programjaink szintén egymás jobb megismerését és a kapcsolaterősítést szolgálják. kiemelten szorgalmazzuk és támogatjuk a néptánc jelenlétét iskolában, a Maróthi Néptáncegyüttest; tematikus osztálykirándulások a határon túlra, szorgalmazzuk, hogy minden osztályunk jusson el gimnáziumi tanulmányai során legalább egyszer valamely kisebbségi magyar területre; részt veszünk más intézmények által szervezett identitást formáló történelmi versenyein, 84
gyülekezeti kiszállásaink bizonyságtételei mellett honismereti, népismereti arculatot is öltenek; rendhagyó órák szervezése; több tantárgy keretén belül megismertetjük a magyarság népi kultúráját, organikus műveltségét, mely műveltség egylényegű a korábbi századok magyar református egyházművészetével; földrajzi, biológiai terepgyakorlataink és tematikus osztálykirándulásaink alkalmával tanulóink megismerkedhetnek ősi magyar tájakkal, azok állatvilágával, nemzeti parkjainkkal, természetvédelmi területeinkkel.
Mindezek célja, nemzeti kultúránk értékeinek újbóli felismertetése, a vele való azonosulás, és annak megértése, hogy mindezeket helyettünk mások el nem végezhetik, s csak ez az út vezethet tágabb hazánk, Európa és a világ értékeinek felismerésére. 3.5.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A Nemzeti Alaptanterv az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását a közoktatás szintjeitől függően eltérő mértékben, de azonos alapelvek szerint szabályozza. A köznevelés feladata Magyarország értékvilágának megismertetése a felnövő generáció részére, a fejlesztési célok között a jól ismert történelmi okok miatt igen hangsúlyos szerepet kap a demokráciára nevelés, a cselekvő állampolgári magatartás kialakításának igénye. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona kiemelt fontosságúnak tartja az állampolgárságra, demokráciára nevelés célkitűzését. Adottságai kiválóak, hiszen az oktató-nevelő munka tere a demokratikus közéletünket megalapozó 1848as események helyszíne. A Kollégium szellemisége önmagában erős kötelék az egyén és a tudatos állampolgári magatartás kapcsolatában, hiszen az egész struktúra (diák-önkormányzati hagyományok, évszázados felelősségvállalás a régió oktatási, kulturális életében) mintegy állam az államban szolgálja a most megfogalmazott, de már szintén évszázados álmot, a felelős állampolgárokból álló Magyarország megteremtését. Nemzeti ünnepeink során sokszor találkoznak diákjaink a nagy nemzeti sorsfordító események helyszínével, hiszen az Oratórium többször is a törvényhozó testületek helyszíne volt. Évről-évre megemlékezünk a diktatúrák áldozatairól, a Rákóczi Szövetséggel karöltve rendszeres résztvevői vagyunk a határainkon túli magyar közösségek nemzeti ünnepeinek. A diákság a Nevelőtestülettel együtt intézményi, a tanulók otthonaikban helyi gyülekezeti keretben rendszeresen gyakorolják az adakozás lélek – és elesetteket, rászorulókat emelő kiváltságát. Céljaink között szerepel, hogy a már életbe lépett önkéntesség keretei között is hasznos, közösségeket támogató tevékenységgel vegyük ki részünket a közös építkezésből. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés csak akkor lehet hatékony, ha az ismeretátadás és készségfejlesztés tere nem szűkül le az „alanyi jogon” érdekelt tantárgyak, a történelem, társadalom és állampolgári ismeretek, ill. a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantervi kereteire. Egy ilyen jellegű célkitűzésnek közös célnak kell lennie, az alapvető társadalomtudományi ismereteken túl gazdasági és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. A diák alapvetően mintakövető, a cselekvő állampolgári magatartást csak akkor tudja elsajátítani, ha testületi szinten találkozik a tudatosság valamilyen formájával, megnyilvánulásával. 85
A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban azt a készséget, hogy életük során tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A tanítás igazi hatékonyságát nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek meg, hanem az, hogy a megszerzett készségeket milyen hatékonyan tudják alkalmazni az érettségi után. A NAT-ban megfogalmazott új műveltségeszmény a különböző társadalom- és bölcsésztudományok egyidejű látásán, láttatásán (az erre való készségen és attitűdön) alapul, kiegészítve a természettudományokban rejtőzködő erőforrásokkal. A „régi” tantárgyi struktúra (magyar, történelem, földrajz, művészettörténet, stb.) mellett így komoly pedagógiai szerepet kaphat a földrajz, a biológia, számítástechnika, gyakorlatilag minden tantárgy, hiszen végső során a tudás tárgya az ember, ill. az épített és természeti környezet, az az életvilág, amiben zajlik a társadalom és az azt alkotó egyének élete.
3.5.4 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Az ifjúság(diákság) nagy része kollégiumban lakik, ezért az együttélés szempontjából kiemelten fontos a reális ön- és társismeretük, hogy tisztában legyenek saját és mások viselkedési sémáival, határaival az érzelemszabályozásban, konfliktustűrésben. Az önismeret és társas kultúra fejlesztésében maga a pedagógiai rendszer meghatározza azt az iskolai attitűdöt, amely alapján spontán módon, rendszeresen hat az iskolai jelenlét minden területén és megerősít viselkedés formákat, viszonyulásokat. Tudva azt, hogy a mintakövetésen és azonosuláson át történő tanulás ebben az életkorban még erős, így indirekt módon hat a pedagógus személyisége, pl. konfliktusmegoldó készsége, stressz tűrő képessége mintaként szolgál a diákoknak. A pedagógusok helyes magatartási és kommunikációs modelleket nyújtanak a diákok formálódó önismeretéhez, a társakhoz és a társadalomhoz való kapcsolódásához. Természetesen a diákok egymásra is nagy hatással vannak, a kortárscsoport mintái is meghatározóak. A helyes önismeret tartalmazza az ember önmagáról való tudását, reális ismeretét kompetenciáiról, készségeiről, képességeiről illetve a környezethez való illeszkedésének lehetőségeiről.. Ezt az iskolapszichológus célzott formában is végzi a pszichés kultúra mélyítésével, de az iskolai és kollégiumi életben nagy részt vállalnak ebben az ifjúsággal foglalkozó nevelők és pedagógusok. Az együttéléshez szükség van a kölcsönös elfogadásra, empátiára, egymás segítésére, odafigyelésre, az érzelmek őszinte kifejezésére. Az iskola és a kollégium igyekszik a serdülő autonómiáját tiszteletben tartva egészséges pszichoszociális légkör megteremtésére. Az önismeret és a megfelelő társas kapcsolat tanulását segítik elő az osztályfőnöki órák és a kollégiumi csoportfoglalkozások e témakörben történő beszélgetései. Összességében a nevelőtestület közös célja és feladata, hogy a tanulókban értékelje, erősítse azokat a törekvéseket, ami az egyén és a társadalom számára is hasznos, adjon lehetőséget arra, hogy megismerhesse és bővíthesse saját képességeit, erejét, s ebben ő maga is támogassa társait. Ennek szellemében szerveződik például a leendő elsősök tábora, a hagyományok átadása a felsőbb évesek részéről, az évente kétszer megrendezett „Ki mit tud” vetélkedő, a gyülekezetlátogatások, kirándulások.
86
3.5.5 A családi életre nevelés Sajnos, tanulóink jelentős része – még itt, az egyházi iskolában is - a keresztyén erkölcsi értékrendtől eltérő, valamint csonka családból érkezik, – nem beszélve a média és a külvilág negatív hatásairól – sokoldalú, mindenre odafigyelő munkát kell végeznünk e téren is. Célunk, hogy gyerekeinkben kialakítsuk az ideális keresztyén családmodell képét. Minden pedagógus feladata, hogy szakórán, kirándulásokon, szabadidőben, az internátusokban igyekezzék a maga lehetőségeit kihasználva mintát adni, nevelni. Például: A humán órákon példaképeket, ideális családokat ismerhetnek meg a tanulók.. Biológia órán egészséges életmódra nevelés történik, idősek, betegek, rászorult családtagok gondozásának, ápolásának szükségességéről is szó van. A környezetünk rendben tartása, a környezettudatos gondolkodás megerősítése pld. a földrajz órán, de az internátusokban is zajlik, ezt folyamatosan gyakorolják diákjaink. (Napi szinten: rend teremtése a szobákban, közösségi helyiségekben, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) A fenti tevékenységek megtanítják őket a felelősségvállalásra, az egymáshoz való alkalmazkodásra, az egymás iránti türelemre, a tisztaság, a rend iránti igényre. A kollégisták az 5-6 fős szobákban mindezt napi szinten, életszerűségében gyakorolják, alkalmazzák, ahogy ez minden családban elvárható és szükséges. Az internátusok foglalkozásain is nagy hangsúlyt fektetünk a témakörre. Évfolyamonként egyre részletesebben beszélünk a családi életről. Filmvetítés, filmelemzés, aktuális esetek megbeszélése, szituációs játékok alkalmazása is segít a feldolgozásban. Különösen fontos feladat a családtervezés, gyermekvállalás kérdéseivel való foglalkozás. Az osztályfőnöki órákon kívül a nagyobb közösség számára is rendszeresen szervezünk alkalmakat: Előadók, nagycsaládban élők meghívása, bizonyságtételek a boldog családi életről. Nagyon fontosnak tartjuk a személyes példamutatást. Megjelenésünkkel és metakommunikációnkkal mélyebben nevelünk, mint szavainkkal. Ezért sem mindegy, hogy hogyan viselkedünk. Egyértelművé kell tennünk, hogy vannak alapszabályok, melyeket semmilyen körülmények között nem léphetünk át. A tanár élete példa a diákok előtt. Hitelesnek kell lenni, alkalmakat kell biztosítani a tanórákon kívüli együttlétekre is. Például: Szalagtűző bál: a diákok a rokonság, a tanárok együtt táncolnak, beszélgetnek; Mikulás: a diákok műsort szerveznek a tanárok gyerekeinek; Karácsony: karácsonyi műsort mutatnak be egymásnak és a tanároknak; Tanári kirándulások, családi, közösségi alkalmak Ezek az alkalmak a diákoknak azt jelzik, hogy a „tanárok nagy családja” békés, elfogadó, egymás családját ismerő közösség, mely mintát ad arra, milyen lehet majd a felnőtt életükben a munkatársakkal való kapcsolat. A pedagógusok lényegében saját tapasztalataik, olvasmányaik alapján mutatnak be különböző családtípusokat, családmodelleket. A jelen új problémaira viszont nincsenek mindig felkészülve, ezért fontosnak tartjuk az olyan továbbképzéseket, konferenciákat, ahol meghívott szakemberek adnak tájékoztatást a pedagógusok számára a családokat fenyegető jellemző veszélyekről. Fontos témák: kábítószer, bűnözés, bántalmazás a családban.
87
3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés Ezzel a témával a Pedagógiai Program több fejezete is részletesen foglalkozik. 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen. A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Meggyőződésünk, hogy ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. A közösségi szolgálat által mind a tevékenységet végző személy, mind a környezete többé és értékesebbé válik, hiszen végzésével mindenki olyan értékek birtokába jut, amelyek megerősíthetik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát, illetve mindezek mellett a későbbi élethelyzetekben vagy munkakeresésben fontos előnyöket biztosíthat. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A református ember számára nem ismeretlen a „másokért élő ember” eszménye, és már eddig is a középpontban állt a szociális gondoskodás. A szeretetszolgálat eredménye, hogy a munkát végző tanulók sokkal elfogadóbbakká, megértőbbekké lesznek a hátrányos helyzetű gyerekekkel, illetve felnőttekkel szemben, mint ahogy az általában a kortársaikra jellemző. A mindennapjaiktól lényegesen eltérő élethelyzetekben kell helytállniuk, döntéseket hozniuk, és ezek a tapasztalatok érlelik őket. A karitatív tevékenység, mint az igaz istenhit egyik jele a Biblia egyik központi mondanivalója is: „…meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban…” ( Jakab 1:27) „Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra… pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.” (Ézsaiás 1:17) Iskolánk az alábbi tevékenységi formákat tervezi ezen a területen: 88
Diakóniai szolgálat: öregotthon, Immánuel sérült gyerekek otthona; fejleszti a tanulók szociális érzékenységét, társadalmi felelősségvállalását, együttműködés az idősekkel és elesettekkel, empátia, kommunikációs kompetencia fejlesztése. Református Támogató Szolgálat: fejleszti a tanulók kommunikációs készség és konfliktus kezelés kompetenciáját. Hajléktalanok nappali melegedője: fejleszti a tanulók kritikus gondolkodási kompetenciáját, érzelmi inteligenciáját, felelősségvállalását és állampolgári kompetenciáját. Református Szeretetszolgálat: krízis és katasztrófa helyzetek megoldása Dorcas Camping és Segélyszervezet: területrendezés: közös munka öröme, környzettudatosság
3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Messzebb tekintve a környezettudatosság a bioszféra – s benne az ember – megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
3.5.8.1 Biológia tantárgyon belüli oktatási lehetőségeink
Ökológiai rendszerek témakörön belül: A környezetszennyezés (levegő, víz, talaj) és hatásai, az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban és a táplálékhálózatokban, A fenntarthatóság feltétele. Természetes és mesterséges életközösségek témakörön belül: Az élővilág sokféleségének fontossága – biodiverzitás szerepe. A monokultúrák előnyei és hátrányai – a társadalmi és gazdasági feladatok teljesítése. Az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében. A bioszféra jelene és jövője témakörben: A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységeinek hatása a saját és a többi élőlény életére – a káros hatások megelőzése. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére – a káros hatások megelőzése. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. Az ember önfenntartó életműködései témakörben: Az egészségtelen életmód hatása szervrendszereinkre. A magzat fejlődését károsító anyagok. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.
3.5.8.2 Tanórán kívüli alkalmak
Környezetvédelmi Világnapokhoz kapcsolódó rendezvények (Vízvilágnapi kiállítások, előadások megtekintése, A Föld napjára meghirdetett pályázatok, vetítések, Madarak és Fák napi ornitológiai megfigyelések). Iskolánk híres gyűjteményeit alapítók és gondozó tanárok életútjának bemutatása, az ökologikus gondolkodás történetének, gyökereinek megismertetése. 89
Virágosító projektek Fenntartható iskola projekt (szelektív hulladékgyűjtők üzemeltetése), madárbarát udvar kialakítása Természeti értékeink megismerése (Nagyerdő, HNP, BNP)
3.5.8.3 Egyéb tantárgyon belüli oktatási lehetőségeink
Irodalom tantárgy kapcsolódási pontjai: Műelemzések és honismereti írások Történelem tantárgy kapcsolódási pontjai: o Őseink kapcsolata a természettel, Az erőforrások hasznosítása régen és most, Lovas kultúránk és a Solymászat története o „Alkossunk törvényt”programok
Földrajz tantárgy kapcsolódási pontjai: o Természeti értékeink, Bolygónkat veszélyeztető környezeti problémák, Növekvő termelés, Energiaválság, Hulladékgondok, Geoszférák környezeti ártalmai, Fenntartható fejlődés kérdései Kémia tantárgy kapcsolódási pontjai: o Megújuló és nem megújuló energiahordozók, Szintetikus és természetes vegyületek felhasználásának előnyei és veszélyei. Rajz tantárgy kapcsolódási pontjai: o Plakátok tervezése Pl. A Föld, mint élőlény címmel o Környezetvédő építő- és képzőművészek munkássága Pl. Hundertwasser o Organikus művészet megjelenése a művelődéstörténet nagy korszakaiban és ennek hatása a környezetépítésre, a vizuális és tárgyi kultúrára Matematika tantárgy kapcsolódási pontjai: o Globalizációs világmodellek exponencialitásának felismerése
3.5.9 Pályaorientáció A pályaorientáció során a különböző szakmákkal kapcsolatos tájékozódás, keresgélés, a különböző foglalkozások közötti eligazodás történik. A pályaorientáció azonban nem csupán a különböző szakmákról, hanem az önismeretről és az egyént körülvevő társadalmi környezetről szerzett ismereteket is magában foglalja. Így tehát a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket a társadalmi igényekkel és a választott szakmával. A pályaorientációs tevékenység célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Ehhez elengedhetetlen összetevők: Egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A különböző szakmák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető lehetőségeknek a széles körű ismerete. A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. A pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat, amely a megfelelő döntést készíti elő. A pedagógusoknak nagy szerepük van abban, hogy a tanulókat hozzásegítsék a döntés meghozatalához, a felelősség felvállalásához. A pályaválasztás egy nagyon leegyszerűsített felfogás szerint az érettségi utáni továbbtanulást (felsőoktatási 90
intézményben vagy szakképzésben) jelenti. Mi pedagógusok tudjuk, hogy ez a folyamat már kisgyermekkorban elindul a kiugró képességek fejlesztésével. A pályaorientáció szempontjából lényeges korcsoport a középiskolában érettségiző korosztály, ami a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumát is érinti. A pályaválasztás szempontjából mérföldkövet jelent, hogy az általános iskola után milyen típusú középiskolában folytatja tanulmányait a diák. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona négy és öt évfolyamos középiskolai képzést folytat. A képességfejlesztést és a tehetséggondozást fontosnak tartva tagozatos osztályokat és nyelvi előkészítő évfolyamot hirdetünk, melyek nagyon közkedveltek a hozzánk jelentkezők körében. Ezekben az osztályokban kiemelt szerepet kap a matematika, a biológia, az idegen nyelvek és az informatika magas szintű oktatása. A következő fontos pont pályaválasztás szempontjából a fakultációválasztás a tizenegyedik évfolyamon. A fakultáció keretében lehetőség nyílik a továbbtanulás szempontjából fontos tantárgyakból az emelt szintű érettségire való felkészülésre. Természetesen a tanórán kívüli tevékenységeknek is fontos szerepe van a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban. A pedagógusok egyénileg foglalkoznak a szaktárgyi versenyeken résztvevő tanulókkal. A szaktanárokon, nevelőkön kívül fontos szerepe van az iskolában az iskola pszichológusnak. Az ő feladatai közé tartozik a közösségben történő személyiségfejlesztés. Osztályfőnöki óra keretében a 9. évfolyamon önismereti és társas készségek fejlesztése a kiemelt feladata, a 12. évfolyamon foglalkozik a pályaválasztás szempontjaival, a döntéshozás és felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza. Az osztályfőnökök már 11. évfolyamon is szerveznek a továbbtanulással kapcsolatos előadásokat meghívott vendégekkel, akik a különböző pályák szépségeit és árnyoldalait is bemutatják. Gyakori vendég az iskolának egy-egy régi diákja, akik az egyetemi szakokról adnak felvilágosítást tanulóink számára. A 12. évfolyam diákjai a felsőoktatási intézmények által szervezett fórumokra, nyílt napokra évente két alkalommal elmehetnek, ahol bepillantást nyerhetnek az általuk kiválasztott intézmény egy-egy szakjának szépségeibe, és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségeiről is tájékoztatást kapnak. 3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági – pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézménynek biztosítani kell a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A gazdasági és pénzügyi nevelés elsődleges színtere a matematikaóra. A matematikatanítás egyik alapvető feladata a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakítása. Cél, hogy életkortól függő szinten rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Kiemelt szerepet szánunk 91
azoknak az optimum-problémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezetjük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, illetve, hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több gyakorlati példát mutatunk arra, milyen területeken tud segíteni a matematika. 9. évfolyam: Százalékszámítás: árcsökkenés, árnövekedés, ÁFA, bruttó, nettó érték. . Statisztikai adatgyűjtés, grafikonelemzés. 10. évfolyam: Szélsőérték feladatok megoldása másodfokú függvény, illetve nevezetes közepek alkalmazásával. Minimális „út” keresése a gráfelmélet eszközeivel. 11. évfolyam: Exponenciális növekedés, csökkenés; Kamatos kamat, amortizáció Hatványkitevő (futamidő) kiszámítása logaritmussal. 12. évfolyam: Sorozatok: alaptőkével növelt illetve csökkentett összeg kamatos kamata. Hitel, megtakarítás, törlesztő részlet számítása. Természetes más tantárgyak esetén is fontos a gazdasági, pénzügyi nevelés. Történelemórán a gazdasági válságok, fellendülések okainak, következményeinek vizsgálata segíti a diákot a jelenlegi helyzet megértésében. Földrajzórán gyakori a valuták keresztárfolyamainak vizsgálata, inflációs ráta számítás, kamatszámítás. Az adósságválság témakör lehetőséget biztosít kamatos kamatszámításra, tőzsdeindex vizsgálatra. Így konkrét gyakorlati példákkal segíti a tanulókat a hétköznapokban eligazodni a pénz világában. Osztályfőnöki órán a diákokkal közösen kell megbeszélni a felmerülő költségeket (osztálykirándulás, kiszállás), a lehetséges fizetési módokat (átutalás, készpénz, csekk), az ÁFA fogalmát, a bruttó-nettó érték közötti különbséget. A közösséget is erősítik a gazdasági jellegű társasjátékok. A Biblia és az egyház szociális tanítása végigkíséri a négy évig tartó hit- és erkölcstanoktatást. Ahogy az egyik író evangéliumi szellemben mondja: „A pénz jó szolga, de rossz úr.” (Honoré de Balzac) 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosság (media literacy): olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a „fogyasztók” hatékonyan tudják használni a médiát, a média működésének ismeretét, a médiaüzenetek helyes és kritikus értelmezését (felismerni a műsorok befolyásoló tényezőit), technológiai ismereteket, a hozzáférés lehetőségét és a médiaüzenetek létrehozásának képességét jelenti. Ebből következően, meg kell ismertetni a média lényegét, működését, a médiaüzenetek formáit, azok értelmezését, a helyes működtetést. El kell jutni odáig, hogy a diákok maguk is képesek legyenek médiaüzeneteket létrehozni. A médiatudatosság az oktatással (elméleti és gyakorlati) fejleszthető. A médiatudatos nevelés célja, hogy a diákok, ne a „média potenciális áldozataiként” szocializálódjanak, hanem képessé váljanak eligazodni az őket érő kommunikációs üzenetek világában és felismerjék annak valóságtartalmát. Az oktatás célja, hogy a gimnáziumban 92
kiteljesedjen a médiaértés, a médiaműveltség. A kritikus gondolkodás fejlesztésével a diákok megtanuljanak értékelve viszonyulni a média által közvetített tartalmakhoz. A médiatudatosság több tantárgy keretében is feldolgozható. Beépíthető a magyar nyelv és irodalom, a társadalmi ismeretek, az osztályfőnöki, a történelem a hit és erkölcstan óra, de akár a képzőművészeti és zeneművészeti órák tananyagába is. A diákok megismerik a választás fogalmát, a szükségletek és a vágyak, valamint a tények és a kitalált dolgok közötti különbséget, a döntés mechanizmusát, a befolyásoló tényezőket, megtanulják felismerni és ellenőrizni az információforrásokat, a hirdetések és a reklámok trükkjei. A médiatudatos oktatásban nagy szerepet kap a média társadalmi szerepének, működésmódjának, hatásmechanizmusának tárgyalása. A történelem, tananyagban megjelennek a médiarendszer és a politikai hatalomgyakorlás összefüggései, a diákok tanulnak például pl. a hírérték fogalmáról, a hírgyártás folyamatáról, annak fontosabb szereplőiről. A médiaoktatás jelenlegi legfontosabb kérdése, hogy integrálja az új média problémaköreit, a hálózati kommunikáció kialakulásával összefüggésben megjelenő ismeretanyagot, az értő, kritikai szemléletmódot tükröző aktív használathoz szükséges kompetenciafejlesztést. Ez a kérdés nem pusztán a testi-lelki egészség, szűkebben az oktatásnevelés kérdéskörét érinti, hanem tágabb összefüggésben a politikai közösség működéséhez is szervesen kapcsolódik. A médiatudatos, azaz a kritikus néző: Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére. Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit. Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról. Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól. Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul. Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek. Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat. 3.5.12 A tanulás tanítása Gimnáziumunkban tanórai kereteken belül felmérjük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, akikkel a szaktanárok személyesen foglalkoznak. E tanulókkal a szaktanárok egyénre szabott tanulási módszereket ismertetnek meg és figyelemmel kísérik azok alkalmazását. Mivel a legtöbb tanulási nehézséggel küzdő diákunk vidéki, az internátusokban a nevelőtanárok is segítik a szaktanárok ilyen irányú munkáját. Az osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnökök tanulás-módszertani ismereteket adnak át a tanulóinknak, ezzel segítve a tananyag könnyebb és mélyebb elsajátítását. Az
93
osztályfőnökök és a szaktanárok is szoros kapcsolatban állnak az ifjúságvédelmi felelőssel, akihez a súlyos tanulási nehézségekkel küzdő diákokat átirányítják. A tanórákon olyan feladatokat adunk a diákjainknak, amelyek elvégzéséhez az Internet használata elengedhetetlen, ezáltal fejlesztjük azon képességeiket, hogy hogyan lehetséges az internetes információözönből az adott tantárgy tananyagához kapcsolódó információkat kiszűrni és munkáikhoz felhasználni. A természettudományos tantárgyak ismeretanyagának elmélyítését segítik a rendszeres terepgyakorlatok, melyeket iskolánk szervez. A gimnáziumban diákkönyvtár működik, melynek használatát tanáraink szorgalmazzák és olyan egyéni illetve csoportos feladatok elvégzését kérik tanulóinktól, melyhez a tanulók a diákkönyvtár állományát használhatják. Szinte minden tantárgynál projektmunkák elvégzését várjuk tanulóinktól, így is tanítva őket a csoportos együttműködésre mind tanórai kereteken belül, mind órai kereteken kívül.
3.6 A mindennapos testnevelés, testmozgás szabályai 1) Az iskolában a testnevelés órák szervezése a Nkt. 27.§. (11.) pontja alapján szerveződik. 2) A helyi tanterv heti három órára készült. 3) A heti három alapórán kívül két óra kiváltható versenyszerű sportolással, sportegyesületi tagsággal. 4) A két tanóra kiváltását a szülő/gondviselő írásban kérheti, csatolva a szükséges dokumentumokat ( egyesületi tagság, versenyengedély, edzési rend…) 5) A dokumentumokat és kérelmeket a testnevelés tanárok gyűjtik össze, és tartják nyilván. 6) A 9. és 10. évfolyamon az iskola lehetőséget teremt arra, hogy a heti két óra közül az egyik kiváltható legyen Néptánc oktatáson való részvétellel. 7) A Néptánc oktatás csoportjainak szervezése iskolai feladat, a tanulók előismerete és haladási üteme szerint folyik.
94
3.7 Választható tárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai 3.7.1 Az iskola teljes tantárgyi kínálata Iskolánk helyi tantervében az alábbi tárgyak oktatására kerül sor. A tárgy neve mellett jeleztük, hogy melyik osztályban tervezzük a kerettanterv szerinti minimális óraszám fölött emelt óraszám alkalmazását. Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Történelem, társ. és állampolgári ismeretek Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv
A szabad órakeret terhére többlet óra biztosítása Humán osztályban emelt óraszámmal Humán osztályban emelt óraszámmal csak fakultáció keretében Nyelvi előkészítő osztályban emelt óraszámmal Nyelvi előkészítő osztályban emelt óraszámmal
Első nyelvként a 4 évfolyamon minden osztályban
Latin nyelv
Biológia
Matematika- Informatika osztályban emelt óraszámmal Matematika- Informatika osztályban emelt óraszámmal Biológia és Matematika- Informatika osztályban emelt óraszámmal Biológia osztályban emelt óraszámmal
Kémia
Biológia osztályban emelt óraszámmal
Matematika Informatika Fizika
Földrajz Ének Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés
Humán osztályban emelt óraszámmal
Hit- és erkölcstan Egyházi ének
3.7.2 Pedagógusválasztás szabályai: Az osztályokban, illetve csoportokban oktató pedagógusok nevét az iskolai tantárgyfelosztás tartalmazza. Ennek elkészítése gyakorlati okokból általában az előző tanév végre esik. Ekkorra már lezajlik a következő évre választható fakultációs órákra történő jelentkezés. Csak akkor van lehetőség pedagógus választásra, ha a fakultáció keretében egy 95
tantárgyból azonos szinten két foglalkozás is indul. Ebben az esetben a feliratkozás sorrendjében lehet valamelyik csoporthoz csatlakozni. 3.7.3 Választható érettségi vizsgatárgyak
3.7.3.1 Az érettségi vizsgákra való jelentkezésre jogosító tantárgyak Az iskola helyi tantervében szereplő tárgyak az alábbi érettségi vizsgákra való jelentkezésre jogosítanak: Választható érettségi tárgyak Magyar nyelv és irodalom
Tantervben szereplő tantárgyak
Angol nyelv
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi. és állampolgári ismeretek Angol nyelv
Német nyelv
Német nyelv
Latin nyelv
Latin nyelv
Matematika
Matematika
Informatika
Informatika
Fizika
Fizika
Biológia
Biológia
Kémia
Kémia
Földrajz
Földrajz
Ének
Ének
Rajz és vizuális kultúra
Rajz és vizuális kultúra
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Testnevelés
Testnevelés
Református hittan
Hit- és erkölcstan
Történelem
3.7.3.2 Alap óraszámban emelt szintű érettségire készítő tantárgyak Választható érettségi tárgyak
Tantervben szereplő tantárgyak
Matematika
Matematika (MAT-INFO osztály)
Biológia
Biológia (Biológia osztály)
96
3.7.3.3 Közép szintű érettségire alapóraszám + fakultáció keretében felkészítő tantárgyak (Csak elegendő jelentkező esetén indulnak!) Választható érettségi tárgyak
Tantervben szereplő tantárgyak
Társadalomismeret
Társadalomismeret
Informatika
Informatika
Fizika
Fizika
Biológia
Biológia
Kémia
Kémia
Földrajz
Földrajz
Ének
Ének
Rajz és vizuális kultúra
Rajz és vizuális kultúra
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Testnevelés
Testnevelés
Református hittan
Hit- és erkölcstan
3.7.3.4 Emelt szintű érettségire alapóraszám + fakultáció keretében felkészítő tantárgyak (Csak elegendő jelentkező esetén indulnak!)* Választható érettségi tárgyak
Tantervben szereplő tantárgyak
Társadalomismeret
Társadalomismeret
Magyar nyelv és irodalom
Angol nyelv
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi. és állampolgári ismeretek Angol nyelv
Német nyelv
Német nyelv
Informatika
Informatika
Fizika
Fizika
Kémia
Kémia
Történelem
* A szabad órakeret terhére betervezett, emelt szintű érettségire felkészítő fakultációs csoportok indításának feltétele: elengedő jelentkező (általában legalább 8 fő) esetenként egyes tárgyak korábbi tanulása az adott tárgyból jó vagy jeles érdemjegy 97
3.8 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit 3.8.1 Csoportbontások elvei
3.8.1.1
Első és második idegen nyelvek:
Ahol a létszám meghaladja a 25 főt, teljesítményszint szerint legalább 15 fős csoportokra bontjuk a tanulókat. A nyelvi előkészítő osztályt két csoportra bontjuk az előképzettség szerint angolból. Akik csak németet tanultak általános iskolában csak a gyengébb csoportba kerülhetnek.
3.8.1.2 Matematika: A 9/NY osztályban két csoportra bontjuk a tanév eleji szintfelmérő alapján. A Biológia és Matematika-Informatika osztályban két külön óraszámú csoport irányultság szerint.
3.8.1.3 Testnevelés: Általában fiú-lány csoportokra bontás, a létszámok miatt több osztály tanulói kerülhetnek egy csoportba. Maximális csoportlétszám: 25.
3.8.1.4 Hit-és erkölcstan A 9/NY kivételével fiú-lány csoportokra osztás, általában követi a testnevelés órák csoportbeosztását.
3.8.1.5 Informatika: Minden osztályt két csoportra bomlik, általában ABC sorrendben történik a szétosztás. A Biológia és Mat-Info osztályban külön csoportba mindkét rész irányultság szerint.
3.8.1.6 Szabadon felhasználható órakeretből kapott órák A kerettantervben szereplő minimális óraszámokon felül szabad felhasználásra kapott tanórák lehetőség és célszerűség szerint csoportbontásban kerülnek kiadásra. Ez biztosítja a felzárkóztatási és tehetségfejlesztési feladatok számára szükséges többletóraszámot. Ezeken az órákon a csoportbontást a szaktanár végzi, elsősorban a tanulók eredményszínje, illetve érdeklődési köre szerint. 3.8.2 Egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1) Az iskolai foglakozásokat alapvetően a kötelezően előírt és a szabadon választott órakeret terhére kell megtervezni és megszervezni. Iskolánk egyházi jellegéből kifolyólag a Hit- és erkölcstan tantárgy, valamint az Egyházi ének a rendelkezésre álló órakeret fölött tervezhető. A mindennapi testnevelés bevezetése is emeli a tanulók napi terhelését, elfoglaltságát. 2) A tanulók leterheltsége, valamint tanár igénye és anyagi vonzata miatt egyéb elfoglaltságok csak a következő feltételek mellett szervezhetők: Jellege az iskola pedagógiai célkitűzéseivel összeegyeztethető, azt erősíti Valós igényt elégítenek ki, a részvételi szándékot a tanulók írásba adják 98
A diákok iskolai elfoglaltságát és felkészülését nem zavarja Terem és eszköz igénye megoldható A pedagógus foglalkoztatási időkeretben megoldható
3) Az egyéb foglalkozások iránti igényt az iskola tanárai, diákjai és szüleik is benyújthatják. 4) Az egyéb foglalkozások indítását az igazgató engedélyezi.
3.9 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele 1) Általánosságban a NAT, illetve a kerettantervek minimumkövetelményeinek teljesítését tekintjük a magasabb osztályba lépés feltételének. A helyi tantervben tantárgyanként és évfolyamonként jelezzük, melyek azok a minimális ismeretek, készségek és jártasságok, amelyek a továbbhaladáshoz szükségesek. 2) A tanuló félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban kap értékelést eredményeiről. A félévi osztályzat nem befolyásolja a továbblépést. Amennyiben a tanév végén egy vagy több tárgyból elégtelen jegyet kap egy tanuló, augusztus végén javító vizsgát tehet. A tanuló csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha valamennyi tárgyból teljesítette a feltételeket. 3) A hiányzások hatása a tanuló továbbhaladására: Ha a tanuló bármelyik tárgyból az óraszám 30%-ánál többet hiányzik, vagy összes hiányzása a 250 órát meghaladja, és emiatt a szaktanár megítélése szerint nem osztályozható, csak osztályozó vizsgán kaphat az adott tárgyból érdemjegyet. A vizsga engedélyezése a Nevelőtestület hatásköre. Amennyiben a Nevelőtestület nem engedélyezi a vizsga letételét, a tanuló évismétléssel folytathatja tanulmányait. 4) Külföldi tanulmányai miatt évhalasztást kérő tanuló kérelmét az igazgató bírálja el. A külföldi tanulmányok után visszatérő már nem iskolaköteles tanulónak tanulmányai folytatását kérvényeznie kell, a felvételről és a külföldi tanulmányok beszámításáról az igazgató dönt.
3.10 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 3.10.1 Értékelés, ellenőrzés és motiváció A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét.
99
3.10.2 A tanulók értékelésének alapelvei A munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést igyekszünk megvalósítani. Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az értékelés a hagyományos öt fokozatú skálán történik, a Pedagógia Program rögzíti az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékelni kell. A tanulók teljesítményének értékelésére csak az öt érdemjegy alkalmazható, törtjegy nem adható. Az érdemjegyek mellett a szaktanár köteles a témazáró dolgozatok százalékos eredményéről kimutatást vezetni, és a félévi és tanév végi érdemjegyek megállapításakor ezeket is figyelembe venni. Az érdemjegyek szerzésének lehetőségei: szóbeli vagy írásbeli feleletek az előző órák anyagából témazáró dolgozatok témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után összehasonlító ellenőrzésként év eleji, évközi és év végi felmérések órai munka önálló munkák (kutatómunka, beszámolók, kiselőadások…) Alapkövetelmény a kötelező érettségi tantárgyakból (kivéve matematika) a rendszeres szóbeli számonkérés. Azoknak a tanulóknak, akiknél szakértői vélemény alapján az írásbeli vagy szóbeli számonkérés közül valamelyik nem alkalmazható, biztosítani kell a számára kedvezőbb lehetőséget. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előre be kell jelenteni, a felkészülés módját és a számon kérendő tananyagot ismertetni kell a tanulókkal. Egy nap maximum két témazáró dolgozat iratható. Ha egy napon két témazárót ír az osztály, további írásbeli dolgozat sem íratható az osztály vagy csoport egészével. Ez alól kivételek a több osztályból összeálló nyelvi csoportok. A számonkérést időarányosan kell végezni, a dolgozatokat minél hamarabb ki kell javítania a szaktanárnak (ajánlatos az írásbeli feleleteket egy héten, a témazárókat két héten belül kijavítani). A tanulókkal valamennyi tantárgyi osztályzatukat közölni kell, s azoknak az osztályozó naplóba azonnal be kell kerülniük. Az elégtelen témazárót írt tanulónak ugyanabból a témakörből javítási lehetőséget kell adni. A megismételt témazáró dolgozat mindkét érdemjegye bekerül a naplóba, az érdemjegyek átlagának kiszámításakor mindkét jegyet egyszeres súllyal kell figyelembe venni. Amennyiben a tanuló a továbbhaladás szempontjából kiemelten fontos témakörből nem kíván élni a javítási lehetőséggel, figyelmeztetni kell arra, hogy a tanév végén osztályozhatatlanná válhat. Amennyiben a tanuló hiányzott a témazáró megírásának idejében, köteles a tanárt megkeresni és annak pótlására időpontot kérni. Ha az új időpontban is hiányzik a diák, akkor indokolt esetben még egy időpont kijelölhető ugyanarra a témára. Készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) esetén is köteles a tanuló minden felmérést, számonkérést pótolni. Ha az újabban kijelölt időpontban sem írta meg a tanuló – saját hibájából – a dolgozatot, akkor ennek érdemjegye automatikusan elégtelen. 100
3.10.3 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. 3.10.4 Érdemjegyek és osztályzatok A szaktárgyakból legalább a heti óraszámnál eggyel több jegyet kell adni félévenként. A jegyeknek időarányosan kell kialakulniuk és bekerülniük az osztályozónaplóba. Félévkor és év végén minden szaktárgyból osztályzatot kapnak a tanulók. A félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell meghatározni, figyelembe véve a témazárók kiemelt szerepét. A tanuló magatartását szaktárgyi érdemjegyeibe nem lehet beszámítani. Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen nem térhet el a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát.
3.10.4.1 A félévi és tanévvégi érdemjegy megállapítása: 3.10.4.1.1 Az érdemjegyek súlyozása A pedagógus a félévi és a tanév végi szaktárgyi osztályozásnál köteles átlagot számolni. Az átlag kiszámításának elvei: a nem teljes órás kis számonkérések kis jegynek, átfogó számonkérések normál jegynek számítanak, továbbá dolgozatok, témazáró dolgozatok és vizsgák vannak. Projektmunkák dolgozatoknak vagy témazáró dolgozatoknak felelnek meg. A jegyek súlyozása: kis jegy : normál jegy : dolgozat : témazáró : vizsga=1:2:2:4:4 arány alapján történik A hagyományos haladási naplóban a különböző súlyú jegyeket különböző színnel kell jelölni. A digitális napló bevezetése után a rendszer a számításokat automatikusan végzi.
101
3.10.4.1.2 A félévi és tanévvégi jegyek meghatározásának szabályai Amennyiben a tanuló átlaga 1,40 és 1,75 között van, a szaktanári mérlegelés dönt az elégtelen vagy elégséges jegyről. Ha a tanuló átlaga 1,40 alatt van, csak elégtelen jegy adható, 1,75 felett felfelé köteles kerekíteni. Ha a tanév végén a tanár a tanulónak 1,6 feletti tantárgyi átlaga ellenére elégtelen jegyet kíván adni, a tanuló kérésére engedélyezni kell, hogy az utolsó tanítási héten a tantárgy egész éves anyagából írásbeli dolgozat formájában lehetőséget kapjon a javításra. Minden más esetben, ha a tanuló átlaga 4 tized alatt van, lefelé, ha 6 tized felett van, akkor felfelé köteles kerekíteni. Négy és hat tized közötti átlag esetében a szaktanári mérlegelés dönt az érdemjegyről. A szaktanári mérlegelés figyelembe kell, hogy vegye a tanuló órai munkáját, aktivitását fejlődését, annak tendenciáit a témazáró dolgozatok százalékos teljesítményének átlagát 3.10.4.2
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: 100-86%: 85-71%: 70-56%: 55-41%: 40-0%:
5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál konkrét esetben, munkaközösségi egyeztetés alapján, el lehet térni, lefele arányosan maximum 25%-ig. Az eltérésre előre fel kell hívni a tanulók figyelmét! Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb, de a témazáró dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. 3.10.5 A szülők értesítésének módja Az osztályfőnökök az osztályozó naplóba beírt jegyek alapján gondoskodnak arról, hogy a tanulók az ellenőrző könyveikbe is beírjanak minden jegyet. Az ellenőrző könyvet havonta egyszer a szülőkkel alá kell íratni, ennek megtörténtét az osztályfőnök ellenőrzi. Félévente a szülői értekezleti meghívóval együtt a szülők szöveges értékelést kapnak gyermekükről. Rendkívüli esetben az osztályfőnök (illetve az igazgató) azonnal értesíti a szülőt a felmerülő problémákról. A digitális napló bevezetése után a szülők interneten is folyamatosan nyomon követhetik gyermekük tanulmányi eredményeit, hiányzásait. 3.10.6 A magatartás, szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén értékelni kell. A magatartás értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén és a közösségben végzett munkán alapul. Kiemelten kell figyelembe venni az iskola közös rendezvényein (ünnepségek, istentiszteletek, áhítatok..) való részvétel tényét. A szorgalom 102
minősítése során a teljesítményen túl figyelembe kell venni a tanulók erőfeszítéseit és végzett munkáját. Az osztályfőnöknek a szaktanárokkal és az internátusi nevelőkkel egyeztetnie kell a javasolt osztályzatokat, amelyeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten fogad el. Véleménykülönbség esetén, az értekezleten az osztályban tanító szaktanárok, illetve a tanuló internátusi nevelői egyszerű szótöbbséggel döntenek. A magatartás értékelése: példás(5), jó(4), változó(3), rossz(2) A szorgalom értékelése: példás(5), jó(4), változó(3), hanyag(2) A magatartás és szorgalom minősítésének részletes feltételeit a 8. sz. melléklet tartalmazza
3.11 A belső vizsgarendszer Az intézmény a érettségi vizsgára való felkészülés fontos állomásának tartja a kötelező érettségi tárgyakból előírt belső, szintfelmérő vizsgákat.. A vizsgák elsődleges célja az ismeretek mérése, de lehetőséget adnak a tanulóknak arra is, hogy jó vizsgarutint alakítsanak ki az érettségi idejére. A szaktanárok számára ezek a vizsgák a tanulók egyéni értékelésén túl eligazítást adnak az adott osztály tanulmányi szintjéről, felhívják a figyelmet a gyengén elsajátított tananyagrészekre, tipikus hibákra, hiányosságokra. A vizsgát százalékosan és osztályzattal is értékeli a szaktanár, a jegy témazáró dolgozattal egyenértékű. A vizsgajegy nem javítható. A szintfelmérő eredményét a szaktanár a félév, ill. a tanév végén beszámítja. 3.11.1 Vizsgatárgyak: 10. osztály : 11. osztály :
matematika - írásbeli idegen nyelv (heti négy órás) – írásbeli, szóbeli történelem – írásbeli magyar nyelv és irodalom - írásbeli
3.11.1.1 Magyar nyelv és irodalom A vizsga jellege: Szintfelmérő írásbeli vizsga. A vizsga ideje: A 11. évfolyamos tanulók május középén, a 12. évfolyamosok írásbeli érettségi vizsgája után közvetlenül írják. Célja: Az ismeretek mérése, szintfelmérés, előgyakorlat a következő tanév magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgájához. Időtartama: 240 perc Leírása: A szaktanár szeptemberben tájékoztatja a tanulókat a vizsga anyagáról, mely a középszintű magyar írásbeli érettségi vizsga kompetenciái szerinti követelményeket tartalmazza. 103
A vizsga anyaga a három tanév időarányos magyar nyelv és irodalom tananyagának ismeretére épül. Az írásbeli feladat két részből áll: teszt jellegű feladatok megoldás nyelvtanból a kommunikáció és az egyéb tanult témakörökből, valamint szövegértési és szövegalkotási feladatok. Számon kérünk tanult irodalomtörténeti, irodalomelméleti ismereteket, valamint műelemzői, szövegértelmezői képességeket. A vizsgát a munkaközösség szervezi és bonyolítja le. A dolgozatok feladatait az évfolyamon nem tanító magyartanár állítja össze, a javítást a saját szaktanár végzi javítókulcs alapján. Értékelése: Minden tanulónak beszámít az év végi jegyébe az elért eredmény, 1-1 témazáró jegy értékű irodalomból és nyelvtanból is.
3.11.1.2 Történelem A vizsga jellege: Szintfelmérő írásbeli vizsga. A vizsga ideje: A 11. évfolyamos tanulók szeptember végén, a tanévkezdést követően írják az előző (9-10.) tanév anyagából. Célja: Az ismeretek mérése, szintfelmérés, előgyakorlat a következő tanév történelem középszintű írásbeli érettségi vizsgájához. Időtartama: 180 perc. Leírása: A szaktanár februárban tájékoztatja a tanulókat a vizsga anyagáról, mely a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga kompetenciái szerinti követelményeket tartalmazza időarányos és témaarányos szerkezetben. A vizsga anyaga az első két év történelem tananyagának ismeretére épül. Az írásbeli feladat két részből áll: teszt jellegű feladatok megoldásából és esszék írásából megadott témából. Számon kérünk magyar -és egyetemes történelmi kérdéseket 1848/49-ig. Az egyes feladattípusok tanult ismereteket és képességeket kérnek számon megfelelő arányban: szövegértelmezés, forrástípusok, ábrák, grafikonok értelmezése, elemzése, következtetések levonása, valamint esszéírás, megadott történelmi problémák kifejtése források, segédletek alapján. A vizsgát a munkaközösség szervezi és bonyolítja le. A dolgozatok feladatait az évfolyamon nem tanító történelem tanár állítja össze, a javítást a saját szaktanár végzi javítókulcs alapján. Értékelése: Az érettségi vizsga százalékos követelményei szerint, témazáró jegy értékű.
3.11.1.3
A ”Debreceni Református Kollégium története” - vizsga
A történelem tantárgy helyi tantervében a Debreceni Református Kollégium története kiemelt helyet kap. A mindenkori 10. évfolyam dolgozza fel a történeti múltra vonatkozó ismereteket, és ad számot az elsajátított tudásról. A tanév folyamán közvetlenül a második félév elején, minimum 3 tanóra keretében kiemelten foglalkoznak a tanulók a Kollégium történetével. A vizsga jellege: A történelem munkaközösség szervezi és bonyolítja évfolyam szinten az írásbeli vizsgát. 104
A vizsga ideje: A második félév elején (február második felében) a 10. évfolyam írásbeli vizsgát tesz. Célja: A Debreceni Református Kollégium története az általános intelligencia szerves részét képezi minden magyar állampolgár számára. Az ebben az intézményben tanuló diákoknak pedig feltétlenül tisztában kell lenniük az anyaintézmény hagyományaival. Történetének, hagyományainak megismertetését, ápolását és őrzését kiemelt feladatnak tekintjük. A történelem tantárgy helyi tantervébe beépítve szerves egységet képez a kortörténeti ismeretekkel. Időtartama: 60 perc Értékelése: Az elért eredmény minden tanulónak beszámít az éves történelem teljesítményébe, témazáró jegy értékű.
3.11.1.4 Idegen nyelv Az iskola tizedik évfolyamos diákjai év végi szintfelmérő vizsgát tesznek az általuk tanult első (heti 4 órás) idegen nyelvből. A vizsga ismeretek mérésén túl segítséget nyújt a nyelvi fakultáció kiválasztásához is. A szaktanár 10. osztály félévkor tájékoztatja a diákot a vizsga anyagáról, ami a kilencedik és tizedik évfolyam tananyaga. A szaktanár ad tájékoztatást a vizsga menetéről, illetve annak időpontjáról és lebonyolításáról. Az írásbeli időpontja május, a szóbeli vizsgák a tanév utolsó két hetében zajlanak. A szaktanárok munkaközösségi szinten egyeztetnek a vizsga lebonyolításának körülményeiről. Az írásbeli 90 perces feladatsor, mely a középszintű érettségi feladattípusaiból áll össze. A szóbeli 5-6 előre ismertetett témakörből áll. A vizsgázó diák a helyszínen húz, és az adott témakörben a vizsgáztatóval párbeszédet folytat. A vizsgáztató elsősorban kiegészítendő kérdésekkel serkenti a vizsgázót a beszélgetésre, eldöntendő kérdéseket csak bevezetésként, illetve kritikus helyzetekben tesz fel. Angol nyelvből – mivel érettségi követelmény – a szóbeli beszélgetést képleírás követi, melybe a vizsgáztató nem szól bele, s csak indokolt esetben tesz fel segítő kérdéseket. A szóbeli vizsga időtartama legfeljebb 8-10 perc. A vizsgákat a nyelvi munkaközösségek szervezik és bonyolítják nyelvenként egységes formában. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár osztályozza nyelvenként egységes pontozás szerint (a témazáró dolgozatok százalékos értékelélését használva), és a szóbelin is ő vizsgáztat. A végső jegyet is a szaktanár állapítja meg. A végső jegy az írásbeli és a szóbeli rész átlagolásával jön létre, nem egyértelmű esetekben a szaktanárnak mérlegelési joga van. Az összesített vizsgajegy témazáró dolgozattal egyenértékű jegy. A vizsgák diákok, tanárok számára nyitott, szülők számára nem, hiszen ez nem kimeneti, hanem belső vizsga.
3.11.1.5 Matematika Az iskola tizedik osztályos diákjai a tanév végén (az írásbeli érettségi hetében) szintfelmérő vizsgán adnak számot a két év anyagából. A vizsgán mindenki a középszintű érettséginek megfelelő típusú és nehézségi fokú feladatsort ír. A vizsgát a matematika munkaközösség szervezi. A felmérés feladatlapját a megoldási útmutatóval és a részletes pontozási rendszerrel olyan szaktanár állítja össze, aki az éppen aktuális évfolyamon nem érintett. A javítást a saját szaktanár végzi. A javítási útmutató a 105
középszintű érettségi vizsga értékelési rendjét követi. Az érdemjegyek a mindenkori érettségi pontszámításnak felelnek meg. A kapott osztályzat egy témazáró jegynek számít.
3.11.1.6 Biológia (Reál osztály) A vizsga jellege: Szintfelmérő írásbeli vizsga. A vizsga ideje: A 12. évfolyamos tanulók szeptember végén írják Érintett diákok: a 12. évfolyam reál biológia tagozatos tanulói Célja: Az ismeretek mérése, szintfelmérés, előgyakorlat a tanév végi biológia érettségihez Időtartama: 180 perc Leírása: A szaktanár a 11. évfolyam végén tájékoztatja a tanulókat a vizsga anyagáról, mely a biológia közép - és emelt szintű érettségi követelményekre épül A vizsga anyaga a három tanév időarányos biológia tagozatos tananyagára épül. A dolgozatok feladatait a biológia-földrajz munkaközösség állítja össze. Értékelése: Minden tanulónak témazáró dolgozattal a félévi jegyébe számít be az elért eredmény. Érdemjegyek: 80% - jeles (5) 60% - jó (4) 40% - közepes (3) 25% - elégséges (2)
3.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3.12.1 Általános és kötelező felmérés Minden tanuló testnevelés óra keretében évente április 3. és május 28. köteles egy felmérés sorozaton részt venni. A felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota.
3.12.1.1 Módosított Cooper teszt Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussa végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes).
106
3.12.1.2 Helyből távolugrás A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.
3.12.1.3 Felülés A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.
3.12.1.4 Hátizom gyakorlat A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát.
3.12.1.5 Fekvőtámasz Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.
3.12.1.6 Értékelés 1) Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. 2) Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. 3) Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még 107
erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. 4) Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, e szint elérése és folyamatos megtartása. 5) Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. 6) Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. 7) Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. A pontérték táblázatok a testnevelés helyi tantervben találhatók! 3.12.2 Az eredmények felhasználása 1) A tanulók fizikai mérésének eredményeit a végzést mérő pedagógus rögzíti és átadja a tanuló testnevelés tanárának. 2) Az eredmények, valamint a fejlődési tendenciák alapján a testnevelő tanár egyedi fejlesztési tervet készít a tanuló fizikai állapota javítására. 3) Az aggasztóan gyenge eredményt jelezni kell az iskolaorvosnak és szülőnek.
3.13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1 Egészségnevelési elvek A gyermekek egészségi állapotának a követése, a beteg gyermekek optimális gyógyuláshoz segítése, a krónikus betegek gondozása és beintegrálása az iskolai közösségbe éppúgy feladatunk, mint a prevenció. Az egészségnevelésnek így a következő témakörökkel kell foglakoznia: 1) Egészséges magatartásmódok, életmód kialakítása 2) A személyes higiénés ismeretek fejlesztése 3) Az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete 4) Egészséges táplálkozásra nevelés 108
Rendszeres testmozgás A partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus fejlesztése Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése Prevenciós nevelés: az alkohollal, a drogokkal és a dohányzással szembeni elutasító magatartás kialakítása Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapi testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. 5) 6) 7) 8)
3.13.2 Környezetnevelési elvek és célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Feladatunk, hogy az iskola egyházi jellegéből adódóan a teremtett világunkat ne csak megismerjék, hanem a tudatos védelmére is felkészüljenek. „Vevé az Úr Isten az embert és helyezé őt az Éden kertjébe, művelje és őrizze azt” (Mózes I. könyve 2. rész 15. vers) Ezek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.
3.13.2.1 Általános elvek, célok, értékek A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait meg kell világítanunk. 1) az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt 2) a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés 3) a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése 4) alapvető emberi szükségletek, emberi jogok 5) a fenntartható fejlődés
3.13.2.2 Pedagógiai elvek és célok Hossú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ehhez gondolkodásukat és készségeiket is fejlesztenünk kell. 1) az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása 2) az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése 3) rendszerszemléletre nevelés 109
4) fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése 5) a környezetetika hatékony fejlesztése 6) érzelmi és értelmi környezeti nevelés 7) tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés 8) a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése 9) az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése 10) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése 11) az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése 12) a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése 13) problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése 14) globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
3.14 Esélyegyenlőséget biztosító intézkedések: Az esélyegyenlőséget biztosító intézkedések részletesen és egységesen szerepelnek a Pedagógia Program Nevelési Program részében.
110
4 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása .............................................................................. 3
1 1.1
Adatok ............................................................................................................ 3
1.2
Az intézmény múltja ...................................................................................... 4
1.2.1 Történeti áttekintés ...................................................................................... 4 1.3
Helyzetelemzés, mai állapot ........................................................................... 6
1.3.1 Az iskola jelenlegi képzési rendszere .......................................................... 6 1.3.2 Személyi feltételek ...................................................................................... 7 1.3.3 Tárgyi feltételek ........................................................................................... 7
1.3.4 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke................................................... 8 1.3.5 Statisztikai adatok, az iskola eredményei .................................................... 9 1.4
Az intézmény középtávú fejlesztési terve ...................................................... 9
1.5
Az intézmény finanszírozási alapelvei ......................................................... 10
1.6
Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája ................................................... 11
1.6.1 Igazgatótanács ........................................................................................... 11 1.7
Az érdekegyeztetés, érvényesítés, érdekvédelem ........................................ 11
1.7.1 Tanárok ...................................................................................................... 11
1.7.2 Tanulók ...................................................................................................... 12 Nevelési program ......................................................................................... 13
2 2.1
Az iskola küldetése....................................................................................... 13
2.1.1 Az iskola pedagógiai elvei és célkitűzései ................................................ 13 2.1.2 Hittanoktatás és lelki nevelés .................................................................... 15 2.1.2.1 2.1.2.2 2.1.2.3 2.1.2.4
2.2
Alapelvek ....................................................................................................................... 15 Hittanoktatás .................................................................................................................. 16 Lelki nevelés .................................................................................................................. 16 Alkalmaink ..................................................................................................................... 16
A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........................ 18
2.2.1 A nevelő-oktató munka céljai .................................................................... 18 2.2.1.1 2.2.1.2 célkitűzések:
Általános kompetenciák fejlesztése................................................................................ 18 Speciális, iskolánk hagyományából, sajátos arculatából fakadó fejlesztési területek, 20
2.2.2 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai................................ 20 2.2.2.1 2.2.2.2 2.2.2.3
2.3
Osztály- és csoportrendszer ............................................................................................ 20 A nyelvi előkészítő osztály ( öt évfolyamos képzés) ..................................................... 21 Munkaközösségi rendszer .............................................................................................. 22
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok 22 111
2.3.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok .... 23 2.3.2 Iskolánk személyiségfejlesztésének jellemzői........................................... 23 2.3.3 A személyiségfejlesztés területei ............................................................... 24 2.4
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................ 25
2.4.1 Célkitűzések; az egészségnevelés témakörei ............................................. 25 2.4.2 Az egészségfejlesztési feladatok felelősei, együttműködésük .................. 25 2.4.3 Az egészségfejlesztés színterei .................................................................. 26 2.4.3.1 2.4.3.2
Tanórai foglalkozások .................................................................................................... 26 Tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................... 26
2.4.4 A mindennapos testnevelés, mint az egészségfejlesztés eszköze .............. 26 2.4.4.1
2.5
Intézményünk felszereltsége, lehetőségei ...................................................................... 27
Az iskolapszichológus feladatai ................................................................... 27
2.5.1 Szemlélete, alapelvek ................................................................................ 27 2.5.2 Az iskolapszichológus munkaköri leírása, általános feladatai .................. 28 2.5.3 Az iskolapszichológus konkrét feladatai: .................................................. 29 2.5.4 Az iskolapszichológus által irányított személyiség-, egészség- és közösségfejlesztési program ...................................................................... 30 9. évfolyam: Az ÉN – énkép, én ideál, önismeret, hatékony önkifejezés. ..................... 31 10. évfolyam: A CSOPORT – a személyiség szociális komponense, társas jártasságok. 31 2.5.4.3 11. évfolyam: A CSALÁD - a kapcsolatok dinamikájának megértése a személyiség akarati, érzelmi összetevőinek megismerése útján; szocializáció, szerepek. ............................................... 31 2.5.4.4 12. évfolyam: A TÁRSADALOM – identitás, értékorientációk, jövőkép, pályaválasztás 32 2.5.4.1 2.5.4.2
2.6
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az iskolai közösségi élet formái, tanórán kívüli tevékenységek .......................................................... 32
2.6.1 Az iskolai közösség egészének szintjén megjelenő alkalmak ................... 32 2.6.1.1 2.6.1.2 2.6.1.3 2.6.1.4 2.6.1.5 2.6.1.6 2.6.1.7
Zenei élet ........................................................................................................................ 32 Diákkörök....................................................................................................................... 33 Ifjúsági szervezetek ........................................................................................................ 33 Sport ............................................................................................................................... 34 Az osztályközösségek meghatározó szerepe .................................................................. 34 Osztályfőnöki szerep ...................................................................................................... 35 Osztálykirándulás ........................................................................................................... 35
2.6.2 A szabadidő szervezése ............................................................................. 36 2.6.3 Az ünnepek és a hagyományok szerepe .................................................... 36 2.6.3.1 A tanév kiemelkedő, rendszeresen visszatérő ünnepei, alkalmai ................................... 37 2.6.3.1.1 Ünnepségek ............................................................................................................ 37 2.6.3.1.2 Szalagavató ............................................................................................................. 37 2.6.3.1.3 Ballagás .................................................................................................................. 37 2.6.3.2 Az iskola hagyományrendszere ...................................................................................... 37 2.6.3.2.1 Diákpolgárrá fogadás ............................................................................................. 37 2.6.3.2.2 Egyenruha viselet ................................................................................................... 37
112
2.6.3.2.3
Kilencedikesek ismerkedő tábora ........................................................................... 38
2.6.4 A közösségfejlesztés másik színtere: az internátus ................................... 38 2.6.4.1
2.7
Az iskolai és internátusi nevelők együttműködése ......................................................... 38
Az iskolában alkalmazott pedagógusok kötelezettségei és feladatai ........... 38
2.7.1 Minden pedagógus kötelezettsége és feladata, hogy ................................. 38 2.7.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, sajátos osztályfőnöki feladatok .......... 39 2.8
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység .............. 40
2.8.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................................................................................ 40 2.8.1.1 2.8.1.2
A beilleszkedési nehézségek feltárása ............................................................................ 40 Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére ................ 41
2.8.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................. 41 Képességfejlesztés, tehetséggondozás, értékközvetítés .................................................. 41 A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban 42 2.8.2.2.1 Tantárgyi versenyek ............................................................................................... 42 2.8.2.2.2 Iskolai filmklub ...................................................................................................... 42 2.8.2.2.3 Közös színház- és múzeumlátogatások .................................................................. 42 2.8.2.2.4 Könyvtárhasználat .................................................................................................. 42 2.8.2.2.5 Alapítványok .......................................................................................................... 43
2.8.2.1 2.8.2.2
2.8.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................... 43 2.8.3.1 Az iskola ifjúságvédelmi tevékenységének célja és alapelvei ........................................ 43 2.8.3.2 Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ......................................................................... 43 2.8.3.2.1 Hátrányos helyzetűek ............................................................................................. 43 2.8.3.2.2 Veszélyeztetettség .................................................................................................. 44 2.8.3.3 Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai ....................................................................... 44 2.8.3.3.1 Általános gyermekvédelmi feladatok ..................................................................... 44 2.8.3.3.2 Pedagógiai tevékenységek ...................................................................................... 45 2.8.3.3.3 Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése ................................................................... 45 2.8.3.4 A tanulási nehézségek diagnosztizálása ......................................................................... 45 2.8.3.4.1 A bemeneti tényezők vizsgálatával ........................................................................ 45 2.8.3.4.2 A pedagógiai folyamat során .................................................................................. 46 2.8.3.4.3 A tanulókat segítő tevékenységek .......................................................................... 46 2.8.3.4.4 A felzárkóztatási program értékelése ..................................................................... 46
2.8.4 A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőséget segítő tevékenység ................................................................................................................... 47 2.8.4.1 2.8.4.2 2.8.4.3
2.9
Helyzetfeltárás................................................................................................................ 47 Hátránykompenzáció ...................................................................................................... 47 Szociális támogatások .................................................................................................... 47
Tanulói részvétel az iskolai döntési folyamatban ........................................ 48
2.9.1 A Diákönkormányzat működése ............................................................... 48 2.9.2 Véleményezési jog..................................................................................... 49 2.9.3 Javaslattétel joga ........................................................................................ 49 2.9.4 Diákönkormányzat az internátusokban ..................................................... 49 113
2.9.5 Diákpresbitérium ....................................................................................... 49 2.10
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................................................................................... 49
2.10.1 Az iskola és szülők kapcsolatai ................................................................. 49 2.10.1.1 A szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai: .................................................................. 50 2.10.1.1.1 Felvételi vizsga, nyílt nap ..................................................................................... 50 2.10.1.1.2 Beiratkozás ........................................................................................................... 50 2.10.1.1.3 Tanárok fogadóórája ............................................................................................. 50 2.10.1.1.4 Tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, viselkedéséről ........................................... 50 2.10.1.1.5 Szülői értekezlet ................................................................................................... 51 2.10.1.1.6 Szülői Tanács ....................................................................................................... 51
2.10.2 Az iskola és a gyülekezetek kapcsolata ..................................................... 51
2.10.3 Kapcsolat a református iskolákkal és szervezetekkel ................................ 51 2.10.4 Kapcsolat a volt diákokkal ........................................................................ 52 2.10.5 Kapcsolat a volt tanárainkkal .................................................................... 53 2.10.6 Kapcsolatok Debrecennel és Hajdú-Bihar megyével ................................ 53 2.10.7 Az iskola külföldi kapcsolatai ................................................................... 53 2.10.7.1 Kapcsolat nyugat-európai iskolákkal ........................................................................... 53 2.10.7.1.1 HILDEN , Németország ....................................................................................... 54 2.10.7.1.2 GRONINGEN, Hollandia ..................................................................................... 54 2.10.7.1.3 SCHIERS, Svájc ................................................................................................... 54 2.10.7.2 Kapcsolat a határon túli magyar iskolákkal.................................................................. 55
2.11
Felvétel az iskolába ...................................................................................... 55
2.11.1 Felvétel a 9. vagy nyelvi előkészítő évfolyamra ....................................... 55 2.11.2 A szóbeli felvételi vizsga témakörei .......................................................... 56 2.11.2.1 Általános témakörök .................................................................................................... 56 2.11.2.1.1 HIT- ÉS ERKÖLCSTAN ..................................................................................... 56 2.11.2.1.2 ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG ............................................................................. 57 2.11.2.2 A speciális irányultságnak megfelelő témakörök: ........................................................ 57 2.11.2.2.1 HUMÁN OSZTÁLY ............................................................................................ 57 2.11.2.2.2 REÁL BIOLÓGIA ............................................................................................... 58 2.11.2.2.3 REÁL MATEMATIKA ....................................................................................... 58 2.11.2.2.4 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ...................................................................................... 59
2.11.3 A más iskolából történő átvétel szabályai ................................................. 59 2.12
A tanulmányok alatti vizsga szabályai ......................................................... 60
2.12.1 A vizsgák fajtái .......................................................................................... 60 2.12.2 A vizsga megszervezése ............................................................................ 61 2.12.3 A vizsga elnöke, az igazgató feladatai....................................................... 61 2.12.4 Az írásbeli vizsga megkezdése .................................................................. 62 2.12.5 Az írásbeli vizsga menete .......................................................................... 62 2.12.6 Az írásbeli vizsga értékelése, szabálytalanságok kezelése ........................ 63 114
2.12.7 A szóbeli vizsga szervezése, menete ......................................................... 64 2.12.8 A gyakorlati vizsga szabályai .................................................................... 65 2.12.9 Független bizottság előtt tett vizsga .......................................................... 66 2.13
Az írásbeli beszámoltatás rendje .................................................................. 66
2.13.1 Az írásbeli számonkérés formái ................................................................ 67 2.13.2 Az írásbeli számonkérés értékelése ........................................................... 67 2.14
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................................................................................................................... 67
2.14.1 Az otthoni felkészülés szerepe .................................................................. 68 2.14.2 Az otthoni felkészülés formái .................................................................... 68 2.14.3 Az otthoni felkészülés koordinációja ........................................................ 68 2.15
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának terve ............................. 69
2.15.1 Az oktatás témái: ....................................................................................... 69 3
A helyi tanterv.............................................................................................. 71 3.1
A tantervválasztás és az óraháló kialakításának alapelvei: .......................... 71
3.1.1 Négy évfolyamos tagozat .......................................................................... 71 3.1.2 Nyelvi előkészítő tagozat........................................................................... 71 3.1.3 A hitéleti tevékenységhez kapcsolódó tárgyak oktatása ........................... 72 3.1.4 Választás az alternatív tárgyak közül ........................................................ 72 3.2
ÓRAHÁLÓK ............................................................................................... 73
3.2.1 (ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ...................... 73 3.2.1.1 3.2.1.2 3.2.1.3 3.2.1.4 3.2.1.5 3.2.1.6 3.2.1.7
3.3
(ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY)............................................ 74 (ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY)............................................ 75 (ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY)............................................ 75 (ÖT ÉVFOLYAM, NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY)............................................ 76 (NÉGY ÉVFOLYAM, HUMÁN OSZTÁLY) ............................................................... 77 (NÉGY ÉVFOLYAM, BIOLÓGIA OSZTÁLY) ........................................................... 78 (NÉGY ÉVFOLYAM, MATEMATIKA-INFORMATIKA OSZTÁLY)...................... 79
Tantárgyi segédletek, taneszközök, tankönyvek .......................................... 80
3.3.1 A tankönyvek kiválasztásának elvei .......................................................... 80
3.3.2 Iskolai könyvtár ......................................................................................... 80 3.3.3 Digitális tananyag ...................................................................................... 81 3.4
Helyi tantervek ............................................................................................. 81
3.5
A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok megvalósításának részletes szabályai .......................................................... 81
3.5.1 Az erkölcsi nevelés .................................................................................... 81 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés............................................................. 83 115
3.5.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................. 85 3.5.4 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése ................................................. 86 3.5.5 A családi életre nevelés ............................................................................. 87 3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés ............................................................. 88 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ................................................. 88 3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság ....................................................... 89 3.5.8.1 3.5.8.2 3.5.8.3
Biológia tantárgyon belüli oktatási lehetőségeink .......................................................... 89 Tanórán kívüli alkalmak................................................................................................. 89 Egyéb tantárgyon belüli oktatási lehetőségeink ............................................................. 90
3.5.9 Pályaorientáció .......................................................................................... 90
3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés.................................................................. 91 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés ........................................................................ 92 3.5.12 A tanulás tanítása ....................................................................................... 93 3.6
A mindennapos testnevelés, testmozgás szabályai ...................................... 94
3.7
Választható tárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai ......... 95
3.7.1 Az iskola teljes tantárgyi kínálata .............................................................. 95 3.7.2 Pedagógusválasztás szabályai: .................................................................. 95 3.7.3 Választható érettségi vizsgatárgyak........................................................... 96 3.7.3.1 3.7.3.2 3.7.3.3 3.7.3.4
3.8
Az érettségi vizsgákra való jelentkezésre jogosító tantárgyak ....................................... 96 Alap óraszámban emelt szintű érettségire készítő tantárgyak ........................................ 96 Közép szintű érettségire alapóraszám + fakultáció keretében felkészítő tantárgyak ...... 97 Emelt szintű érettségire alapóraszám + fakultáció keretében felkészítő tantárgyak ....... 97
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit ................... 98
3.8.1 Csoportbontások elvei ............................................................................... 98 3.8.1.1 3.8.1.2 3.8.1.3 3.8.1.4 3.8.1.5 3.8.1.6
Első és második idegen nyelvek: ................................................................................... 98 Matematika: ................................................................................................................... 98 Testnevelés: .................................................................................................................... 98 Hit-és erkölcstan............................................................................................................. 98 Informatika: .................................................................................................................... 98 Szabadon felhasználható órakeretből kapott órák .......................................................... 98
3.8.2 Egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................. 98 3.9
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele.......................................... 99
3.10
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ...................................................................................................... 99
3.10.1 Értékelés, ellenőrzés és motiváció ............................................................. 99 3.10.2 A tanulók értékelésének alapelvei ........................................................... 100 3.10.3 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek .................................. 101 3.10.4 Érdemjegyek és osztályzatok................................................................... 101 3.10.4.1
A félévi és tanévvégi érdemjegy megállapítása: ........................................................ 101
116
3.10.4.1.1 Az érdemjegyek súlyozása ................................................................................. 101 3.10.4.1.2 A félévi és tanévvégi jegyek meghatározásának szabályai ................................. 102 3.10.4.2 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: ......................... 102
3.10.5 A szülők értesítésének módja .................................................................. 102 3.10.6 A magatartás, szorgalom értékelése ........................................................ 102 3.11
A belső vizsgarendszer ............................................................................... 103
3.11.1 Vizsgatárgyak: ......................................................................................... 103 3.11.1.1 3.11.1.2 3.11.1.3 3.11.1.4 3.11.1.5 3.11.1.6
3.12
Magyar nyelv és irodalom .......................................................................................... 103 Történelem ................................................................................................................. 104 A ”Debreceni Református Kollégium története” - vizsga .......................................... 104 Idegen nyelv ............................................................................................................... 105 Matematika ................................................................................................................. 105 Biológia (Reál osztály) ............................................................................................... 106
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................ 106
3.12.1 Általános és kötelező felmérés ................................................................ 106 3.12.1.1 3.12.1.2 3.12.1.3 3.12.1.4 3.12.1.5 3.12.1.6
Módosított Cooper teszt ............................................................................................. 106 Helyből távolugrás ..................................................................................................... 107 Felülés ........................................................................................................................ 107 Hátizom gyakorlat ...................................................................................................... 107 Fekvőtámasz ............................................................................................................... 107 Értékelés ..................................................................................................................... 107
3.12.2 Az eredmények felhasználása .................................................................. 108 3.13
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................... 108
3.13.1 Egészségnevelési elvek............................................................................ 108 3.13.2 Környezetnevelési elvek és célok ............................................................ 109 3.13.2.1 3.13.2.2
3.14
Általános elvek, célok, értékek .................................................................................. 109 Pedagógiai elvek és célok .......................................................................................... 109
Esélyegyenlőséget biztosító intézkedések:................................................. 110
4
Tartalomjegyzék ........................................................................................ 111
5
Mellékletek jegyzéke ................................................................................. 118
6
ZÁRADÉKOK ........................................................................................... 119
117
5 Mellékletek jegyzéke 1) Alapító Okirat 2) Működési engedély 3) Alapítványi Tájékoztató 4) Tanári fogadalom szövege 5) Tanítás előtti és utáni ima szövege 6) Osztálykirándulási Szabályzat 7) Diákfogadalom szövege 8) A magatartás és szorgalom minősítésének rendszere 9) Tantárgyankénti helyi tantervek és a középszintű érettségi vizsga követelményei 10) Egészségnevelési, Egészségfejlesztési Program 11) Környezeti Nevelési Program 12) Internátusi Nevelési Program
118
6 ZÁRADÉKOK 1) A Debreceni Református Kollégium Gimnázium módosított Pedagógiai Programját a Nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előkészítő munkája után az intézmény igazgatója állította össze. A tervezetet a Gimnázium Nevelőtestülete 2004. június 24-én és 2004. augusztus 27-én pontonként megtárgyalta. 2) A Nevelőtestület által javasolt tervezetet a Diáktanács 2004. szeptember 8-án, a Szülői Tanács 2004. szeptember 10-én tartott ülésén véleményezte. Javaslatait és észrevételeit mindkét testület jegyzőkönyvbe foglalta. 3) A Gimnázium Nevelőtestülete 2004. szeptember 15-én tartott ülésén a Szülői Tanács és a Diáktanács javaslatait megvitatta, pontonként szavazással döntött elfogadásukról. Az így kialakított végleges szöveget egyhangú döntéssel elfogadta. 4) A Tiszántúli Református Egyházkerület Oktatási Intézményeinek Igazgatótanácsa 2004. szeptember 21-én tartott ülésén a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma módosított Pedagógiai Programját, a szakértői vélemény figyelembevételével, jóváhagyta. A Pedagógiai Program elválaszthatatlan részét képezi a mellékletként szereplő Egészségnevelési, egészségfejlesztési Program Környezeti Nevelési Program Internátusi Nevelési Program 5) A módosított Pedagógiai Program 2004. október 1-én lépett hatályba. 6) A Pedagógiai Program aktuális felülvizsgálata és a nyelvi előkészítő osztály indításával szükségessé vált módosítása 2006-ban megtörtént. A Szülői Tanács, Diáktanács és a Nevelőtestület által előzetesen jóváhagyott szöveget az Igazgatótanács 2006. május 19-én tartott ülésén elfogadta. 7) A Pedagógiai Program jogszabályok által előírt kötelező felülvizsgálata, a kulcskompetenciák és fejlesztési területek beillesztése az általános tartalmi részbe és a helyi tantervekbe 2007. őszén megtörtént. A módosításokkal a Diáktanács 2007. október 24-én, a Szülői Tanács 2007. november 30-án tartott ülésén egyetértett, a végleges szöveget a tagok írásban véleményezték. A Gimnázium Nevelőtestülete 2007. december 6-án tartott rendkívüli ülésén az aktualizált és egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programot elfogadta. Ez a szöveg a fenntartó jóváhagyásával 2008. január 1-jén lépett életbe. 8) Az új Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek kiadása, valamint más jogszabályváltozások szükségessé tették a Pedagógiai Program lényeges módosítását. Az új Pedagógiai Programot a Nevelőtestület 2013. március 20-án tartott értekezleten megvitatta, a szöveget véleményezésre bocsátotta. A Pedagógiai Program végleges szövegét a Nevelőtestület 2013, március 27-én tartott értekezletén elfogadta, a Gimnázium igazgatója 2013. március 28-án jóváhagyta. Debrecen, 2013. március 28. P.h. ....................................................... Győri József igazgató 119
Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület képviseletében a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona módosított Pedagógiai Programját jóváhagyom. Debrecen, 2013. április 10. P.h. ................................................ Dr. Bölcskei Gusztáv püspök
120
