A Debreceni Református Kollégium
Dóczy Gimnáziumának Pedagógiai Programja
Debrecen, 2013
A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának pedagógiai programja 1. Az intézmény legfontosabb adatai – Alapító okirat – A Debrecen városi reformátusság által 1838-ban alapított és 1928-tól a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet Leánygimnáziumaként működő intézménye 1948-tól a Debreceni Református Kollégium tagozataként működött, majd 1952-ben megszűnt. Az intézmény feladatait az 1538 óta folyamatosan működő Debreceni Református Kollégium gimnáziumi tagozata vette át. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában 1996-ban megindított hat évfolyamos gimnáziumi képzés – mind a Dóczi, mind a Kollégium nemes hagyományait megőrizve és gyarapítva – 2000. szeptember 1-jétől már a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gedeon Tagintézményében valósult meg. A részleges önállósággal és önálló épülettel rendelkező tagintézményből a Tiszántúli Református Egyházkerület – a Debreceni Református Kollégium új tagintézményeként működő – önálló oktatási intézményt hozott létre. Az intézmény neve:
Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma
A közoktatási információs rendszerben használt rövid intézményi megnevezés:
Dóczy Református Gimnázium
Székhelye:
4024 Debrecen, Kossuth u. 35.
Típusa:
hat évfolyamos gimnázium (7-12. évfolyam)
Alapítója és fenntartója:
Tiszántúli Református Egyházkerület (4026 Debrecen, Kálvin tér 17.)
Törvényességi ellenőrző szerve:
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főjegyzője
Felügyeleti szerve:
Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatal
Évfolyamok száma: Alaptevékenysége:
hat évfolyam (7-12. évfolyam) - hat évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás (7-12. évfolyam)
2
- általános középfokú oktatás (TEAOR 8531) - étkezés biztosítása (melegítőkonyha) - intézményi vagyon működtetése A feladatellátást szolgáló vagyon: A Tiszántúli Református Egyházkerület ingyenesen biztosítja az intézmény elhelyezéséül szolgáló, a debreceni 8876/1 hrsz. alatt nyilvántartott, a valóságban Debrecen Kossuth u. 35. sz. alatti ingatlan használatát. A működtetéshez szükséges eszközöket és felszereléseket a fenntartó bocsátja az intézmény rendelkezésére. A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. Az intézményi leltárban nyilvántartott vagyontárgyak selejtezésére és a fölös eszközökkel való gazdálkodásra a fenntartó által megszabott keretek között az intézmény jogosult. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium többi intézményével együtt közös adószámmal, számlaszámmal és a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem zavarja. A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendje: a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) szabályozza. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló többször módosított (állami) 1993. évi LXXIX. Tv. és a 2011. évi a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi XCX. Törvény és a végrehajtásukra vonatkozó rendeletek, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadók.
2. A Magyarországi Református Egyház Iskoláinak küldetésnyilatkozata. Az iskola pedagógiai elvei és célkitűzései Küldetésnyilatkozat
Jézus Krisztus missziói parancsa – „…tegyetek tanítványokká minden népeket …” (Mt.28,19) – nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”.
3
A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. Az iskola pedagógiai elvei és célkitűzései
A Debreceni Református Kollégium ősi jelmondata: ORANDO ET LABORANDO (Imádkozva és dolgozva) A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma ma is vállalja a magyar református pedagógiai gondolkodás évszázadok során kikristályosodott elveit. Ezek az alábbiak: 1. A szószék és a katedra közös célt szolgál: az utóbbi feladata, hogy Isten dicsőségét hirdesse, amint az a művészetben, tudományban, természetben megnyilatkozik. 2. Isten személyesen szólítja meg az embert. A tanárnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet. 3. A Teremtő talentumokkal ajándékozta meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákot ezek felismerésében, s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodásnak a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell kialakítania. 4. A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet. 5. Reformátoraink vallották, hogy nemcsak az egyénnek, hanem egész közösségeknek, népeknek is Istentől rendelt küldetésük van. A református iskola ennek jegyében osztozott és osztozik a nemzeti sorskérdésekben. Ez azt is jelenti, hogy alapvetőnek tartjuk a nemzeti értékek, hagyományok tudatosítását és ápolását, a magyarságtudatra való folyamatos, a különböző évfolyamú diákok értési fokának megfelelő nevelést. Nemcsak az erre különösen alkalmas szakórákon – magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, művészettörténet -, hanem minden más órán és iskolán kívüli alkalmakon, rendezvényeken is. Nemzeti ünnepeink méltó köszöntését ebből a szempontból is különösen hangsúlyosnak tartjuk, de más jellegű iskolai és iskolán kívüli megemlékezéseken is érvényesíteni igyekszünk ezt az alapelvünket. A hagyományteremtés és ápolás részének tekintjük azt is, hogy saját teremtett értékeinket közvetítjük és népszerűsítjük azokban a kiadványokban, amelyek szorosan kapcsolódnak intézményünk életéhez, s amelyeket részben vagy egészében magunk készítünk (HírmonDóczy – iskolánk diáklapja, Dóczy-évkönyv). A hagyományápoláshoz, illetve - teremtéshez tartozik - ugyanakkor iskolánkban az
4
önképzőköri és a művészeti tevékenység is (természettudományos Varázskuckó, néptáncoktatás, színjátszókör, újságkészítés), és a különböző szakkörök munkája. A felsorolt alapelvek a nevelés és oktatás terén az alábbi gyakorlati feladatokat állítják iskolánk elé: a) A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának legfőbb nevelési célja, hogy diákjaival megismertesse a keresztyénség biblikus tanításait és hagyományait, s elsajátíttassa velük az ezekből fakadó erkölcsi normákat és értékeket. b) Nevelőmunkánk a tanulónak, mint Isten teremtményének, mint embernek a tiszteletéből indul ki. Az iskola ennek fényében ösztönzi az önálló gondolkodás kialakulását, a kezdeményezőkészséget, ugyanakkor tudatosítja diákjaiban kötelességeiket is. c) Valljuk, hogy a személyiség, a jellem az emberi kapcsolatok erőterében fejlődhet ki és erősödhet meg. A nagy közösségi eszmék, a hazafias érzület és magatartás csak táguló körökben kiterjedő közösségi élményekkel, kötődésekkel alakítható ki. E táguló körök (család, egyház, lakóhely, iskola, haza, emberiség) ismeretét és szeretetét a műveltség és lelkiség fontos elemének tekintjük. Ezek az elvek és célok nemcsak az absztrakció szintjén, hanem az iskolai élet eleven gyakorlatában is jelen vannak. d) Oktatási feladatainkban elsődlegesnek tartjuk a szakmai szempontok érvényesítését a társadalmi igények és a nemzeti oktatáspolitikai célok szolgálatában. Oktatási tevékenységünk hármas célt szolgál: - Az iskola valamennyi tanulója szerezzen olyan általános középszintű képzettséget, mely alkalmassá teszi az érettségi vizsga eredményes letételére. - Az arra alkalmas diákokat minél szélesebb körben készítse föl felsőfokú tanulmányokra. - Az iskola diákjai szerezzenek olyan, a keresztyén értékeket is magába foglaló általános műveltséget, mely őket alkalmassá teszi nemcsak a társadalmi, hanem az egyházi közéletben való eligazodásra és helytállásra. S a tantárgyak kínálta lehetőségek szerint a keresztyén értékek épüljenek be a tanórákba. e) Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk korszerű, magas szakmai színvonalú, ugyanakkor megbízható, és időtálló ismereteket közvetítsen. (Nem kívánatos, hogy az egyes tudományterületek szakmai vitái a középiskolai tanítás középpontjába kerüljenek.) f) Iskolánk támogatja a diákok országos és helyi versenyzését, versenyeztetését, hiszen az adott területen kiemelkedő adottságú, képességű diákok fejlődésének a verseny fontos segítője lehet. Ugyanakkor valljuk, hogy a tanulmányi verseny nem célja, hanem eszköze az iskolai munkának. 5
g) A szellemi képességek kibontakoztatása mellett tanulóinkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére neveljük, fizikai erőnlétük fejlesztésére ösztönözzük. h) Gimnáziumunk, mint főként debreceni diákokra épülő református iskola, tudatosan vállalja városunk református értelmiségének oktatását és nevelését. A 6 évfolyamos képzés egyre vonzóbb a vidéki szülők és gyerekek számára is. Egyre jobban számíthatunk néhány közeli helységből bejáró tanulóra, bizonyos mértékben másvallásúakra is, de vannak diákjaink a Tiszántúli Református Egyházkerület teljes területéről. Mivel tanulóink 85% debreceni, református családokból származik, ezért célunk éppen (a szülőket is bevonva) Debrecen reformátusságának szellemi központjává lenni – fölvéve néhány %-ban a református egyháztól távol került, ugyanakkor oda visszakívánkozó szülők gyerekeit is. Missziónkat, mely hívő ember számára az evangélium hirdetése – az oktatás révén szeretnénk megvalósítani, erősítve ezzel egyházunkat. i) Mivel iskolánkban kis számú kollégista tanuló van, ezért nevelési elveinket az oktatás keretében, illetve a tanítás utáni alkalmakon kell megvalósítanunk. Nem azt kérjük, hogy a szülő legyen partner a nevelésben, hanem mi szeretnénk a szülők mellett partnerként szerepelni. Természetesen egymást is nevelik a diákok, és erős pedagógus egyéniségek kellenek ahhoz, hogy a diáktársak „szűrőjén” keresztül az iskola véleménye is eljusson hozzájuk. Fontos a pedagógusok személyes példaadása. A református szellemiség és a nemzeti identitástudat elsajátíttatása a célunk. A lemondást, és a tűrést is ismerő és vállaló puritán magatartásforma megismertetésén fáradozunk, a Dóczi Leánynevelő Intézet hagyományaihoz méltó módon. Ugyanakkor e jelen világból sem szeretnénk kivenni diákjainkat, nem követelünk fölösleges és idejétmúlt dolgokat, hiszen akkor nem tudnak sikeresen eligazodni a jelen társadalom útvesztőiben. Élni kell az iskolában is. Élni is tanítjuk és hagyjuk őket keresztyén ember módján. Végső soron nevelési, oktatási célunk a sikereknek örülő, és értük Istennek hálát adó, a kudarcokat méltósággal elviselő, harmonikus, magával és a környezetével békességre törekvő személyiség formálása. Ennek érdekében az iskola elvárja, hogy diákjai a fenti pedagógiai program alapelveivel azonosulva a Gimnázium házirendjének szellemében éljenek és dolgozzanak. Mindehhez kéri és igényli a szülők együttműködő támogatását. Dóczy-szimbólum, egyenruha
A Dóczy-gimnázium jelvényét és egyen-nyakkendőjét mindenkinek kötelező megvásárolnia és viselnie. Hivatalos leveleken, meghívókon kötelező megjelentetni vagy az intézmény jelvényét, a logót, vagy a László Ákos grafikusművész által a Dóczy épületét megjelenítő grafikát. Kötelező az évkönyv megvásárlása. A Dóczy ünnepnapi alkalmain kötelező viselet: a 7-8-9. évfolyamokon a fehér ing fekete szoknyával, illetve nadrággal és a Dóczy-logóval hímzett 6
nyakkendő, amely később a Bocskai-kabáthoz is viselhető. A 10-11-12. évfolyamon a Bocskai-ruha (kosztüm, illetve öltöny). Hozzáillő fekete (sötét) cipő viselése kötelező.
3. A Debreceni Református Kollégium intézményrendszere A Debreceni Református Kollégium a Kálvin tér 16. szám alatt található. Mint a többi történelmileg híres iskolánk, elnevezésében megtartotta a Kollégium szót. Ez a protestáns szóhasználatban olyan intézményegyüttest jelöl, amelyben az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények kiegészítik egymást. A Debreceni Református Kollégium intézményei: Óvoda Általános iskolák 4 évfolyamos gimnázium és 2 internátusa 6 évfolyamos gimnázium Hittudományi Egyetem Gyűjtemények: Nagykönyvtár, Levéltár, Múzeumok A Dóczy Gimnázium 2000-ben a Kollégium Gimnáziumából vált ki, és önállósodott tagintézményből 2002-ben.
4. Rövid történeti áttekintés Iskolánk az alábbi igehelyet választotta vezérigéjéül: „…nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9;16) Előzmények, az első évtizedek
A Debreceni Református Leánynevelő Intézet története az előzményektől (1824) a megalapításon (1838. november), a fejlesztéseken (1859, 1874), a kibontakozáson és virágzás (1908-1948) korszakán át, egészen az államosításig, megszüntetésig (1952. július 3.) tartott. Ennek legfontosabb irodalmi vonatkozásai Szabó Magda írónő műveiben (Régimódi történet, Abigél, Für Elise, Merszi, Mösziő) találhatók meg. Időrendben bemutatva az Intézet főbb eseményeit és kiemelkedő személyiségeit elsőként az iskola fejlesztésében és kibontakozásának megindításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Dóczy Gedeonról kell szólnunk, akiről az Intézetet 1928-ban elnevezték, és aki 34 éven keresztül vezette, s ez őt és az iskolát egyaránt országos hírűvé tette. Debrecenben a XIX. század első harmadáig csak a fiúk (Református Kollégium, 1538) intézményes neveléséről beszélhetünk, de 1838-tól kezdetét vette a református leánynevelés is, intézményi keretek között. - A meginduló képzés a 4 elemire épült, és kétéves tanterve volt. Steinacker Gusztáv evangélikus vallású pedagógust és lelkészt hívták meg 1838. április 16-án Pestről az iskola vezetőjéül, aki ezt a feladatot 1842-ig látta el. Majd ezután 17 évnyi szünet következett. - Az igazgatói állást 1859. október 2-án töltötték be ismét, több pályázó közül özv. Valkó Károlyné, Kloyber Máriát választották meg. 7
-
-
Őt az újonnan szervezett 8 osztályos Leánynevelő Intézet tantervének kidolgozója: Tánczos István követte, aki az 1872. október 15-én megnyitott nevelőintézet vezetője is volt, 1873. február 9-én bekövetkezett váratlan haláláig. Ekkorra a 8. osztályos képzésig jutott el az iskola. Az 1874/75-ös tanévre pályázatot írtak ki egy férfi igazgató számára. Dóczy Gedeon tevékenysége az Intézet élén (1874-1908)
Dóczy Gedeon igazgató-tanár tevékenysége alatt fejlődött az intézet nyolc évfolyamúvá, mégpedig úgy, hogy nemcsak a felsőbb évfolyamos képzést bővítette ki 4 évesre, hanem megújította az előtte elvégzendő alapképzést is, a 4 évfolyamos elemi iskola létrehozásával. Így összesen 8 évfolyamúvá, vagyis kéttagozatúvá alakult a református leányiskolai képzés. Még tovább bővült az 1893/1894-es tanévtől azzal, hogy a felső tagozatában a 4 évfolyamos oktatás 6 évfolyamossá vált, s ezzel már a 10. évfolyamig tartott a képzés. Az 1899/1900-as tanévben újabb tagozattal, a tanítónőképzővel bővült az iskola. Az 1912/1913-as tanévben, új formában a Leánygimnázium kezdte meg működését, ami az 1916/1917-es tanév végén érettségi bizonyítványt adott. Ekkorra már a 12. évfolyamig tartott a képzés az intézetben. Dóczy Gedeon nagy hatású pedagógiai és iskolaszervezői tevékenységét jelzi az a tény, hogy az intézet 1928-ban felvette a Dóczi nevet. Az új elnevezés tehát így hangzott: Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet, ezzel a névvel működött és virágzott tovább – tagozataival együtt – egészen az 1952-ben történt megszüntetéséig. Az Intézet megszüntetése (1952)
„1952. június 27-i ülésen a Tiszántúli Református Egyházkerületi Tanács arról határozott, hogy a Dóczi Leánynevelő Intézetet mindenestől felajánlja az államnak.” „Ez a határozat megpecsételte az intézet sorsát. 1952. július 3-án megtörtént az intézet átadása. (…) A Dóczi tanárait átvette az állam, ha kérték. Néhányan a megmaradt Református Kollégium Gimnáziumába mentek tanítani, amelyet fokozatosan megnyitottak a leánytanulók előtt is, a következő években már nem csupán a zenei tagozaton” – írják a korabeli jegyzőkönyvek. Ezzel valóban lezárult az intézet tényleges működésének közel másfél évszázados korszaka.
5. Intézményünk mai képzési rendszere, és középtávú fejlesztési céljai A rendszerváltás s az egyházi ingatlanok rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény lehetővé tette, hogy a Református Egyház visszaigényelje a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma által használt Kossuth utcai épületet. A Magyar Köztársaság Kormánya 1995-ben kelt rendelete alapján, telekkönyvileg a Tiszántúli Református Egyházkerület nevére került az épület, melyet 2000 nyarán a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület ténylegesen használatba is vehetett. Képzési rendszer
8
A hat évfolyamos oktatásunk a Református Gimnáziumban az 1996/1997. tanévben kezdődött. Az első és második évben évfolyamonként egy-egy osztály, utána két-két párhuzamos osztály indult. A kerettanterveknek megfelelő saját helyi tanterv alapján dolgozunk. Személyi feltételek
A Dóczy Gimnáziumnak a 2012/13-as tanév elején 35 főállású, 4 óraadó tanára van. Tanáraink közül 3-an láthatnak és látnak el vizsgaelnöki teendőket. Két diplomája 5 főnek van. Szakvizsgával jelenleg 8 fő rendelkezik. Továbbtanul 3 fő. Egyetemi végzettségű tanárok tanítanak iskolánkban. Tárgyi feltételek
A Dóczy Gimnázium épületét 2000 június végén kaptuk vissza a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemtől. Alig több mint 2 hónap múlva már a 2 felső szinten tanítottunk. 2001 szeptemberében a teljesen felújított épületet birtokba vettük. 14 tanterem, 3 nyelvi terem, fizika, kémia, biológiai előadók, rajz-, illetve videoterem, zene-, illetve díszterem, ebédlő, diákklub, táncterem, fizikai interaktív játszóház és kisebb, a működést szolgáló helyiségek vannak az épületben. 2002-ben nyerte el az önállóságát az iskolánk a szükséges költségvetési, személyi és felszereltségbeli feltételek megteremtése után. A 2011-es felújítás és bővítés során, egy osztályteremmel, egy ének- és egy rajzteremmel , valamint egy kis nyelvi laborként is használható kabinettel, s egy megosztható, külső részében ugyancsak nyelvi csoportfoglalkozásra használt pódiumteremmel (,amelynek belső részében a színjátszókör foglalkozásai is zajlanak,) bővült az intézmény. Az iskola eddigi eredményei
Eddig felvételi eredményeink igen jók, gyakorlatilag diákjaink 80 %-a az általa megjelölt első helyre kerülnek be. Versenyeredményeink számottevőek, minden tantárgyból - a magyartól a testnevelésig -, országos és megyei versenyeken, a református iskolák versenyén is szép eredmények születtek. Országos versenyben kiemelkedő eredményeket értünk el elsősorban matematikából, fizikából. Magyar nyelvből és fizikából OKTV 1. helyezést is magunkénak tudhatunk. E sikereket a tanévzáró ünnepélyen ismertetjük, és évkönyvünkben megjelentetjük. Nyelvvizsgák születnek az első és a második idegen nyelvekből is. Az intézmény középtávú fejlesztési terve
Az elmúlt 13 év alatt, - melyből kettőben a Kollégium Gimnáziumának tagintézményeként működött iskolánk – sikerült bizonyítani az iskola létjogosultságát. A 2000. szeptember 1-jei létszámot majdnem megkétszereztük. Az akkori 8 osztály helyett ma 16 osztályunk van, a tervezett 12 helyett. Nem voltak tehát gondjaink eddig, de a demográfiai lejtőn levő országunk, városunk gondjai feltehetően hozzánk is el fognak jutni. Épp ezért indítottuk 2011-től a nyelvi profilú osztályokat is a 7. és a 8. évfolyamon. Ezzel párhuzamosan reál profilú osztályaink is indultak.
9
Az iskolai nevelés-oktatás Alapvető céljai A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciáknak nevezik azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az Unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak — mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt — alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotása), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 10
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi ás kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -‚ az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
11
A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon, és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket megérti matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét 12
egyaránt magában foglalja — különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IKT (digitális információközlő technológiák) szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hagy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló
13
tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd a tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
14
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában szerepelnek, s ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken — a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális színűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (p1. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok 15
elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás - tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék 16
magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon - és népismeret
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Az új köznevelési törvény is ösztönzi a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységekre. Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra
Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Keresztyéni szemléletüket fel nem adva váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos 17
feltétele az egyén részvétele a civil társadalom a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (p1. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás - és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés
A gazdálkodás és a pénzvilágra vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállnia a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között: Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés 18
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható kifejődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása
A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési 19
módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért, a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Tantárgyblokkonként a következő alapvető célokat tűzzük ki: 20
A) Magyar nyelv és irodalom
Legfőbb célkitűzésünk magyar nyelv és irodalomból, hogy a diákok a keresztyén értékrend birtokában, szilárd identitástudattal, magyarságtudattal, nemzettudattal, a jelentős honi és külhoni alkotók pályáját, legjelentősebb, legértékesebb műveit értési fokukon a lehető legmélyebben ismerve, ugyanakkor az irodalmi művek korszerű filozófiai, esztétikai, nyelvi megközelítésének lehetőségeivel felvértezve, magyar anyanyelvünk gazdagságát minél mélyebben ismerve tegyenek érettségi vizsgát, illetve vállalkozzanak a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra. Célunk tehát az említett értékeknek folyamatosan egyre inkább elkötelezett, „a búzát az ocsútól” elválasztani tudó, azaz szilárd emberi, irodalmi, filozófiai, esztétikai, nyelvi értékrendű diákjaink írásbeli és szóbeli kifejezőkészségének, helyesírásának, irodalmi és nyelvi elemzőkészségének magas szintre emelése. Arra törekszünk tehát, hogy az irodalmi művek filozófiai, esztétikai értékei iránt fogékony diákságot neveljünk, olyan gyerekeket, akik mindezt a gyakorlati életben is hasznosítani képesek, akik egy életen át érzékenységet tanúsítanak a lelkiszellemi értékek, a szépség világa iránt, s akik ugyanakkor fogalmi nyelven is képesek kifejezni gondolataikat, érzéseiket, tehát pontosan és helyes, világos magyarsággal, logikus, határozott gondolatrendben képesek megnyilvánulni az élet legkülönfélébb jelenségeiről. A Mozgókép és médiaismeret tantárgyat a 2012/13-as tanévtől tantárgyi modulként a Magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálja az intézmény. A modul órákat a magyar óráktól elkülönítve, a korábbi Mozgókép és médiaismeret tantárgy helyi tanterve szerint kell tanítani. Az órahálóban is ezek az órák a magyar órák közé sorolódnak. B) Történelem
A történelem tantárgy oktatásának célja az, hogy a legújabb kutatási eredményeket felhasználva, magas szakmai színvonalú, objektív ismereteket közvetítsen. Kiemelten kell kezelni hazánk történelmét, elősegítve a magyar nemzethez tartozás tudatának erősítését tanulóinkban. C) Matematika
A matematikatanítás célja olyan ismeretrendszer elsajátítása, amely szigorú rend szerint épül fel axiómákból és tételekből, fogalmak segítségével. A tanítástanulás folyamatában fejleszteni kell a tanulók konvergens és divergens gondolkodását, problémamegoldó és absztrakciós képességét, kreativitását. Tudjanak gyakorlati problémákat modellezni, ismerjék fel az analógiákat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a tehetséges és a lemaradó tanulókra. A matematikatanítás nyújtson segítséget más természettudományos tantárgyak tanulásához, készítsen fel az érettségi és felvételi vizsgára. D) Természettudományok
21
A fizika, kémia, földrajz és a biológia oktatásának az a célja, hogy gondolkodásukban modern, de az értékeket őrző, a legújabb kutatási eredményeket ismerő, és azokat felhasználni tudó, környezetük állapotára nagy gondot fordító, igényes fiatalokat neveljen. Tanításunk ars poeticája a lényeglátás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a kísérletek segítségével. E) Élő idegen nyelvek
Iskolánkban a diákok jelenleg elvileg nyolc idegen nyelv tanulása közül választhatnak. Angolt mindenkinek kötelező tanulnia vagy első vagy második idegen nyelvként. A második idegen nyelv lehet francia, olasz, spanyol vagy német. Mindezek mellett – elegendő jelentkező esetén – finn, latin vagy orosz nyelvi csoportot is indítunk! (Az óraszámot lásd az órahálóban.) A tizedik évfolyam végére el kell jutni a középfokú nyelvvizsga szintjére az első idegen nyelvből. A tanulók többségének képesnek kell lennie a 11. osztály elején az első idegen nyelvből állami nyelvvizsgát tenni. A tizedik évfolyam végén osztályvizsgát tesznek a diákok az első idegen nyelvből. A vizsga írásbeli (teszt és fordítás), illetve szóbeli részből áll. Cél a hétköznapi kommunikációra való képesség kialakítása, természetes dialógusok folytatása, írott szöveg (újságcikk, irodalmi mű) fordítása szótár segítségével, gépi hang (magnóhallgatás) megértése, információ kiemelése. Az alapos nyelvtani ismereteken és széles szókincsen kívül megismerkednek a diákok az adott ország kultúrájával is. A második idegen nyelvet négy évig tanulják a diákok. Nagyobb óraszámmal lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a negyedik év végére képessé kell válniuk a középfokú nyelvvizsga követelmények teljesítésére is. Elvárható, hogy mindennapi témákról tudjanak beszélni, szótár segítségével fordítani, magnóhallgatáskor a kért információkat kiemelni. Kulturális ismeretekre is szert tesznek. F) Készségtárgyak
Iskolánk nagyon fontosnak tartja minden készségtárgy tanítását. Az általános iskolás korosztály számára különösen fontos a mozgás. Ezért 7-8. osztályban heti 3 testnevelésórát tartunk. A 2012/13-as tanévtől a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény értelmében a 9. évfolyamban bevezettük a mindennapos testnevelést. Minden diákunk számára lehetőség van a következő edzésformák választására: kosárlabda, futball. Az iskolában lehetőség van a gyógytorna bizonyos formájának oktatására is. A 2012. szeptember 1-jével hatályba lépett Köznevelési törvény értelmében a 9. évfolyamon, majd a további tanévekben innen felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés keretében heti 3 tanórát a délelőtti tanrend szerint, további heti 2 órát délután kell megtartani. (Ez utóbbi alól a törvényben megszabott esetekben felmentést lehet kérni.) Az iskola órahálójába ezt a módosítást folyamatosan fel kell tüntetni. A rajz készségtárgy, képességhez kötött, de a keretein belül oktatott művészettörténet kellő szintű elsajátítása minden diák számára lehetséges. Különös jelentősége lehet ennek egyházi iskolában, hiszen a művészetek kétezer éve jelentősen a kereszténységhez kapcsolódnak. A reformáció pedig olyan kifejezésformákat nyitott meg a XVI. századtól kezdve, amelyek az egyszerű nép 22
számára is közelebb hozták a Biblia világát. Így kapcsolódik össze a keresztyén kultúra a népművészettel. Ezeknek az egységes megismertetése tanulóinkkal heti 1 órában igen szép tanári feladat, tekintetbe véve, hogy még a rajzkészségüket is fejleszteni kell. Valamivel jobb helyzetben van az óraszámokat illetően az ének-zene, ugyanis bizonyos évfolyamokon egyházi éneket is tanítunk. Hasonlóan a rajzéhoz, az énektanítást is a művészeti oktatásunk részének tekintjük, nem csak egyszerűen készségtárgynak. Szintén nagyon fontos a kereszténységhez, és különösen a reformációhoz kapcsolódó egyházi zenénk. Művészeti oktatásunknak összhangban kell lennie történelem- és irodalomoktatásunkkal, a gyereknek ugyanazt a szemléletet kell érzékelnie mindezeken az órákon, és mindennek a nemzethez tartozást kell erősítenie. Tulajdonképpen szinte készségtárgynak tekinthető az informatika is. A lehetőségekhez képest igyekeztünk e tárgy óraszámait megtartani. 6. A felvételi eljárás különös szabályai
Iskolánk részt vesz a központi felvételi eljárásban, a 6 évfolyamos gimnáziumok számára előírt központi írásbeli felvételi vizsgán kell részt venniük a hatodikos tanulóknak. S egyházi intézményként keresztyén/keresztény felekezet lelkészi ajánlóleveléhez és a személyes elbeszélgetésen még a jelentkező felekezeti hovatartozásáról és a családja gyülekezeti hátteréről kell a jelentkezőknek megnyilatkozniuk. Ennek híján nem áll módunkban felvenni. A pontszámításban az öt tantárgyból hozott 5. osztály tanév végi és a hatodik osztály félévi jegyekből számított átlagot 25%ban, az írásbeli vizsgán magyarból és matematikából szerzett pontokat 75%ban számítjuk be. 7. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Más iskolából történő felvételről szülői kérésre az igazgató dönt. Amennyiben az adott osztály létszáma nem éri el a törvényben maximált létszámot, s ha a korábbi iskola tanrendje megfelel a Gimnázium követelményeinek. Ha eltérés van ezek között, akkor különbözeti vizsgát kell előírni, amelynek időpontját az érintett szaktanárral egyeztetve az igazgató jelöli ki. 8. Az iskola egyházi jellege, lelki élete A hittanoktatás - alapelvek
A keresztyénség tanítása szerint az igaz és felelős élet Isten Igéjének útmutatására adott engedelmes válasz. Így a református intézményekben folyó nevelői és oktatási munkát az alábbi igei-reformátori alapelvek határozzák meg: 23
Solus Christus Sola Gratia Sola Fide Sola Sciptura
(egyedül Krisztus) (egyedül kegyelemből) (egyedül hit által) (egyedül a Szentírás)
Ezért a gimnáziumi hittanoktatás és lelki nevelés célja, hogy a diákok hívő református keresztyén személyiséggé formálódjanak. Vállalják tudatosan Krisztus követését, keresztyén örökségünket, értékeinket. Tanulják meg önmagukat újra és újra Isten Igéjének mértéke alá helyezni, s döntéseiket is ennek megfelelően meghozni. Kapjanak olyan indíttatásokat, melyek alkalmassá teszik őket arra, hogy bibliai megalapozottságú világnézetükkel az élet bármely területén megbízható, erkölcsös és áldozatkész tagjai legyenek minden kisebb és nagyobb közösségnek, mindenekelőtt saját gyülekezetüknek, Anyaszentegyházunknak. Akiket pedig Isten a lelkészi vagy más egyházi szolgálatra választott ki, jussanak el e kiválasztás, elhivatás felismerésére, s a pályaválasztás idején a megfelelő irányba indulhassanak. Más felekezetű diákjaitól az iskola elvárja a református értékek tiszteletét, ugyanakkor biztosítja számukra a saját felekezetük szerinti hitoktatást. Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igen lehet, még ha tudjuk is, hogy „a hit hallásból van”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor nem tehetünk és ne is csináljunk semmit. Hanem éppen azt jelenti, hogy a „szántás”, a „vetés”, a „kapálás”, az „öntözés” – és ha kell – a „metszés” munkája a miénk, de tisztában vagyunk azzal, hogy a növekedést az Élet Ura adja. Munkálkodásunk ezen a téren két fő részre oszlik: szeretnénk, ha diákjaink hitismerete (hittanoktatás) és hite (lelki nevelés) is gyarapodna.
Az oktatás gyakorlata
a) Hitismeretük növekedését szolgálja minden évfolyamon a heti két hittanóra, ahol bibliaismeretet, üdvtörténetet, egyháztörténetet, etikát, dogmatikát, vallás- és felekezettudományt tanulnak. Hittanból is van osztályozás, hangsúlyozzuk azonban, hogy nem a hitet, hanem a fent említett témakörökből megszerzett tartalmi ismereteket osztályozzuk érdemjegyekkel! b) Külön lehetőséget kínálunk az emelt szintű érettségi megszerzésére azon diákjainknak, akik emelt szinten tanulhatják majd e tárgyat. . Lelki nevelés
A református gimnázium lelki nevelésének célja, hogy tanulói végül is az Isten Igéjével rendszeresen élő, imádkozó tagjai legyenek egyházunknak. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha az egész iskolát meghatározza az evangéliumi keresztyén légkör. Ebből fakad a tanárok személyes
24
példaadásának fontossága, amellyel a nevelő órán és órán kívül neveli, formálja diákjait, esetleg életre szóló hatásokat adva nekik. Iskolánk pedagógusai tisztában vannak azzal, hogy Isten Igéjében az evangélium és a törvény egységet képez. Bibliai ismeretek és a keresztyén élet etikájának összehangolása a hétköznapok kihívásaival, életkori konfliktusok és az oktatás-nevelés során megjelenő feszültségek kezelése, önismeret-fejlesztés, alkalmazkodási készség növelése és a nyílt, tudatos kommunikáció támogatása történik a lelki gondozó (mentálhigiénés szakember) egyéni beszélgetései és csoportos foglalkozásai során. Ezzel is elősegítve a lelkileg egészségesebb, érett és önálló döntésekre képes keresztyén személyiség kibontakozását. Természetesen e nevelési elvek megvalósítására csak olyan nevelők képesek, akik önmagukra nézve tudatosan is érvényesnek tekintik a Református Közoktatási Törvényben foglaltakat. Az ott nem szabályozott kérdésekben az iskola nevelőtestülete az Országos Református Tanáregyesület „Etikai Kódex”-ét tekinti mértékadónak. Iskolánk véglegesített (határozatlan időre alkalmazott) tanárai és nevelői a tanévnyitó ünnepség keretében fogadalmat tesznek arra, hogy az iskola nevelési elveivel, szemléletével egyetértenek, s azokat gyakorlatban megvalósítani igyekeznek. A Református Közoktatási Törvény értelmében megfogalmazott Nyilatkozat aláírásával az iskola valamennyi pedagógusa vállalja a törvény betartását és szellemiségének képviseletét napi munkájában és életében.
9. A személyiség- és a képességfejlesztés. A közösségfejlesztés koedukált iskolában Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulói személyiség fejlesztésének elsődleges színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A Dóczi Leánynevelő Intézet 1952-ig - mint neve is mutatja - leányiskola volt. Mi természetesen nem kívántunk ehhez a formához visszatérni. A Kollégiumban egyesült annak idején (ha nem is teljes egészében) e két tantestület és a diákság. Onnan váltunk ki, így az iskola is koedukált lett. A fiúk és lányok nevelésében a szükséges különbségeket – ugyanúgy, mint bármely más iskola vagy bármely szülő - figyelembe vesszük. A szexuális és pszichoszexuális fejlődésük legválságosabb időszakát ebben a korban élik át. Igyekszünk ezt minél simábbá tenni az iskolaorvos, a lelki gondozó, a vallástanárok segítségével, az osztályfőnökök irányításával. A testnevelésórák ekkor válnak - 9.től - bontottá. Nagyon izgalmas ebben a korban az identitáskeresés kétfélesége – nemek szerint. A fiúk nyitottak, inkább a külvilág felé élik azt meg, a lányok már ekkor befelé fordulnak, a családkeresés és –kialakítás első lépcsőin állnak, ez a barátnői beszélgetések fő témája, míg a fiúknál az ugyancsak hirtelen kifejlődő szexuális érdeklődés mellett feltűnik pl. a politikai érdeklődés. Kötelességünk mindezeket a jó irányba terelni.
25
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás lehetőségének a megteremtését és a differenciálást. - A motiválással tanulóinkban felébresztjük azokat a késztetéseket, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk - A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását a tanítási órán kívüli tevékenységek is segítik. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását külön segítjük matematikából a 7. és a 8. évfolyamon két csoportra osztva az osztályok tanulóit. A felzárkóztatást magyar nyelvből is indokoltnak látjuk,ezért tartunk plusz egy nyelvtanórát 7. évfolyamon, amit elsősorban a helyesírás gyakoroltatására fordítunk. A felzárkóztatást és a kiemelkedő diákok tehetséggondozását segíti az első idegen nyelv (és nagyobb létszám esetén a második idegen nyelv) szintek szerinti csoportbontása is. - A szociális hátrányok enyhítését különféle tanulói pályázatok felkutatásával segítjük. Ezt szolgálják továbbá az alapítványi támogatások is: a Dóczy Alapítvány és annak kiegészítésére létrejött Gróf Sára Alapítvány, a Kopányi Mária Alapítvány vagy pl.: a Kollégium több intézményét támogató Felsőőry Alapítvány is. - A tehetség, képesség kibontakoztatását szakkörökkel, versenyre felkészítő foglalkozásokkal segítjük. Nincs olyan tantárgy, amelyből ne lenne lehetőség valamilyen tanórán kívüli, magasabb szintű tevékenységre. Ennek eredménye a szép számú versenyeredmény, amelyet eddig elértünk. Cél a minőségi fejlesztés: OKTV-n, illetve nagyobb versenyeken való eredményes részvétel. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladataink: a különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, a tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében, az önkormányzás képességének fejlesztése, a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Nevelő munkánk során igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni a serdülők eltérő fejlődési folyamatait, egyéni sajátosságait és érzékenységét,
26
1. érzékelni a tanuló tágabb környezetéből érkező hatásokat, a tanuló verbális és nonverbális jelzéseit 2. és nyitottak maradni új, a keresztyén emberkép és a modern, tudásalapú társadalom által egyidejűleg érvényesítendőnek és követhetőnek nyilvánított irányelvek és módszerek iránt. Tisztában vagyunk azzal, hogy intézményünk esetében is megkerülhetetlen követelmény a kompetencia alapú nevelés-oktatás irányába való fejlesztés. Kompetencián döntést szolgáló motívumok (szükségletek, igények, érdeklődések, magatartási szokások, attitűdök, kötődések, előítéletek, meggyőződések, ismeretek), a jelző, késztető érzelmek, valamint a viselkedést, a tevékenységet lehetővé tevő, szervező képességek (a hozzájuk tartozó cselekvési szokások, készségek és ismeretek) összefüggő rendszerét értjük. A személyiség funkcionális modelljének megfelelően:
SZEMÉLYES KOMPETENCIA (egészséges és kulturált életmódra nevelés)
KOGNITÍV KOGNITÍV KOMPETENCI KOMPEA
TENCIA
értelem kiművelése
SZOCIÁLIS KOMPETENCIA (segítő életmódra nevelés)
SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK (a szakmai képzés alapozása)
A hat évfolyamos képzés során lehetőségünk van diákjaink - sikeres tanulást megalapozó (alap) készségeinek és képességeinek továbbfejlesztésére, - szociális és életviteli kompetenciáik megerősítésére, - meglevő képességeik és motivációik megismertetésére, - életpályájuk tervezésének segítésére. - az egész életen át tartó tanulás motivációjának kialakítására. E célokat az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tantárgyra kiterjedően, s konkrétan az alábbi feladatok és feladatrendszerek teljesítése által látjuk elérhetőnek: Az értelem kiművelése
A pozitív és szilárd tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség alkalmazkodásának és fejlődésének. Ezért alapvető, tantervi feladatnak tekintjük a motívumfejlesztést: a tanulási motívumok (kialakítását,) gyakorlását, optimalizálását és fenntartását. - Lényegesnek tartjuk a személyiség fejlesztése szempontjából, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős, esetleg szenvedélyes érdeklődés kialakulását segítsük elő, ugyanakkor számos másodlagos, nem domináns érdeklődés létrejöttét is támogassuk. - Mint univerzális jelentőségű érdeklődést, az olvasás szeretetét minden tanulóra kiterjedő nevelési feladatunknak tekintjük. 27
- Támogatjuk továbbá, hogy a tanulók mindegyike érdeklődéssel vegyen részt a testkultúra és a művészetek valamely ágában, hogy aktív, örömöt adó életet élhessenek, és iskolai kötelezettségeik közepette is létrejöjjön, ill. fennmaradjon bennük az önfejlesztés, önképzés igénye. - A sikeres iskolai tanulás érdekében központi feladat az optimális tanulási teljesítményvágy kialakítása és fenntartása. Értjük ezen a tanulók optimális sikervágyának ugyanakkor kudarcfélelmének kialakulását figyelemmel kísérő és a szorongást sikerélményekkel feloldani törekvő tanári viszonyulást. - A nevelés fontos feladata az elismerésvágy és a bírálatfélelem optimalizálása. Óvakodunk ezért a közömbös és érdektelen minősítésektől, ok nélküli elmarasztalástól. - Mint pedagógusok tudatosan erősítjük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink mindenekelőtt együttérzést, védelmet, támaszt és segítséget várnak el tőlünk, és hogy ezt képesek is vagyunk megadni; számíthatnak ránk, függetlenül attól, hogy kihez milyen szorosan kötődünk. Nevelési feladat tehát önmagunk fejlesztése is. - A meglevő tanulási motívumokat - ilyen pl. a tanulás gyakorlati értéke, a továbbtanulási szándék, vagy az önfejlesztési igény - elősegíteni közös célunk. Tanórákon: - Alapvető feladatunk a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása, állandó táplálása, gyakorlása. Tantárgyakon belül kikeresve azokat a témákat, melyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist. - Problémahelyzetek előállítása, amelyek megoldása kihívás számukra. - A kapcsolási késztetésben rejlő motiváció kihasználása, amikor már ismert részletekből, összetevőkből hoz létre rendszert, egységes egészet a tanuló. - Felsőbb évfolyamokon lehetőséget nyújtunk az értelmezési vágy megélésére, a feldolgozandó értelmezések probléma-bemutató, - magyarázó tanításával. - A játékszeretet, mint öröklött motívum fenntartására (gyakorlására és fejlesztésére) törekszünk az egyes tantárgyak körén belül. - Az alkotásvágy fejlesztésére szolgál, hogy a pedagógus alkotó jellegűvé átalakított feladatokkal gazdagítja az órai munkát. - A tanulói kötelességtudat fejlesztésével kapcsolatos feladatunk, hogy olyan házi feladatokat tűzzünk ki, amelyek reálisan elvégezhetők, továbbá, hogy azokat rendszeresen és következetesen ellenőrizzük. - Dicséret, mint külső motívum alkalmazása. - A diák érdeklődésének fenntartásában lényeges szerepet tulajdonítunk a nevelő tantárgyához való saját pozitív viszonyulásának, mint tanulási motívumnak. Tanórán kívül: - Ingergazdag közeg szervezése és fenntartása. Úgy alakítva az iskola mindennapi életét, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, kommunikációra kínáljon lehetőséget, minél változatosabbak legyenek az iskolai élet információi és élményei. Hagyományőrző foglalkozásaink, kulturális rendezvényeink is ezt a célt szolgálják. 28
- Fontosnak tartjuk, hogy szakköri tevékenység során elegendő impulzust adjunk a természetes felfedezési vágy fennmaradásához. Tárgyunk, szakterületünk anyagából évente gondosan kiválasztjuk az erre a célra alkalmas témát, és előkészítjük, hogy az önálló munka intenzív élményt nyújtson számukra. - A játékszeretet fejlesztésére a tanórán kívüli lehetőségek és ajánlatok bővítésére törekszünk (sportprogramok, színjátszókör, önismereti csoport). Iskolán kívül: - más intézményekkel együttműködve változatos fejlesztő tevékenységet kínálva, melyben mind többen megtalálják a kedvükre való elfoglaltságot. - Az alkotásvágy fejlesztésének elősegítésére a környezetünkben levő kulturális intézmények és civil szervezetek alkotó jellegű programjait és pályázatait is figyelemmel kísérjük (kézműves foglalkozások, versíró pályázat). Képességfejlesztés
Feladatunk a tantárgyak alapvető, magától kínálkozó tartalmával az általános iskola alsóbb osztályaiban megalapozott kognitív képességeket folyamatosan fejleszteni. A tanulási módok változatossá tétele és begyakoroltatása új célként fogalmazódott meg a kollégák körében. A spontán szociális tanulás segítése érdekében a szociális közegszervezés útját látjuk járhatónak, hogy az elszigetelődő, családjukban is magányos gyermekek tanulását az a kapcsolati háló is segítse, amely az osztályon belül alakul ki körülötte. Ennek érdekében az osztályfőnökök folyamatosan munkálkodnak.
Segítő életmódra nevelés
A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti. A szociális viselkedés előfeltétele a szociális kompetenciának, mint sajátos pszichikus rendszernek a fejlettsége. A nevelés, fejlesztés feladata kettős: e kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint az ilyen irányú képességrendszer kiépítése, gyakoroltatása. Eredményeképpen csökken a beszűkült, előítéletes személyiség kialakulásának veszélye. Nevelési feladatunk ez ügyben kettős: a motívum- és a képességfejlesztés. Motívumfejlesztés: - hogy a tanulók elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, jelentőségét; erre az egyes tanórák során adódó alkalmakat, helyzeteket és tartalmakat megragadni, megbeszélni;
29
- a ragaszkodás és kötődés mint alapvető szociális motívum jelentőségének ismerete, osztályfőnökök egyéni döntése alapján a saját osztályon belüli szociális háló feltárása és fejlesztése; - a rangsorképzési hajlam szocializálása: tehát hogy mindenki előbbre juthat, de csak eredményei, pozitív teljesítménye alapján; - csoportléttel kapcsolatos igények és hajlamok kielégítésével, vonzó közösségi élettel megelőzni az ifjak bandává szerveződését, ill. elősegíteni bandákból kiválását: vegyes életkorú és nemű csoportok létrehozásával a tanórán kívüli foglalkozásokon (sport, művészeti, önismereti csoport) - a másik testi adottságaival vagy viselkedésével szembeni averziót, előítéletet csökkenteni az iránta érezhető empátia növelésével („Képzeld magad a helyébe…!) - a birtoklási vágy szocializálása: a korlátozását szolgáló szabályok, normák, parancsolatok történeti kialakulásának és érvényességének ismertetése, a pozitív megközelítésben a bibliai szempontok érvényesítése (pl. „Mid van, amit ne kaptál volna…?”) - előkészíteni a fiatalokat a párképzés és a párban-lét kulturált megélésére nagyobb közösségen belül, bizalomteli, őszinte beszélgetéssel; - a többgyermekes, demokratikusan működő család modelljének megismertetése, az együttes konfliktuskezelés jelentőségének, értékének kipróbálása, begyakorlása által (irodalmi művek példát, kommunikációs játékok teret adnak ehhez). b) Képességfejlesztés - olyan iskolai életrend által, ahol a szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak; - élményszerző pozitív minták felmutatása által: történelmi személyiségek, drámai hősök tetteinek átélési lehetőségével csökkenteni az antiszociális minták áradatának pusztító hatását; - érzelmek felismerése és megnevezése által, amire az egészségfejlesztő órák számának növekedése ad időt és teret; - a szóbeli kommunikáció jelentőségének szem előtt tartásával, ami megkívánja a pedagógusok/osztályfőnökök ezirányú önképzését, mélyebb önismeretét; - a megosztás, a segítőkészség, az együttműködés és az egyéni érdekérvényesítés szükségességének, súlyának esetről esetre történő tisztázása segítségével; - azáltal, hogy az iskolát szociális közegnek tekintjük: megkívánjuk és elvárjuk egymástól a szociális kommunikációt, együttműködést, demokratikus vezetést és a tisztességes versengést; - a pedagógusok kiválasztják az ilyen célra alkalmas tartalmakat, iskolánkban az órarend szerinti vallásoktatás szinte kimeríthetetlen lehetőséget kínál a szociális kompetencia fejlesztésére.
10. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely az egyén (a szervezet, a pszichikum) szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az előbbi inkább 30
a cél, utóbbi a mód. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. A nevelés feladata az előnyös motívumok kialakítása és a hátrányosak előnyössé alakulásának segítése. Az egyes képességek fejlesztése és rendszerré alakítása. A motívumfejlesztés tehát ebben az esetben jelenti, hogy az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket időben közvetíteni; a mozgásszükséglet kielégülésének örömét felhasználva kialakítani a rendszeres testedzés, a természetjárás, a harmonikus testmozgás iránti igényt; a tanulók fizikai állapotának őszi, tavaszi (rendszeres) mérésével, minősítésével hozzásegítjük diákjainkat ahhoz, hogy kialakuljon bennük kondíciójuk rendszeres önkontrollja, életre szólóan. E mérést részletesen az iskolai egészségstratégiáról szóló fejezetben ismertetjük. az egészségvédő motívumok fejlesztésére iskolánk külön egészségstratégiát dolgoz ki, és egészségfejlesztő munkaközösséget hoz létre és működtet (ld. alább); esztétikai élményeket nyújt saját intézményen belüli kiállítások, filmklub, író-olvasó találkozó, kamarazenélés stb. által az élményszükséglet szocializálásának elősegítésére; az ének-zene tanár a gondosan megválasztja a befogadói és önkifejezési élményt kínáló műveket, hogy a tanulók rendszeresen örömüket leljék az éneklésben, zenehallgatásban; a vizuális és irodalmi vágy kifejeződését támogatjuk, elismerjük; a szabadságvágy szocializálódását a felsőbb évfolyamokon a szabadságelméletek megvitatásával segítjük; osztályfőnöki órákon folytatott beszélgetések újra és újra érintik az önállósodási vágy működését, az önállóvá válás társadalmi változásait, a problémák megoldási lehetőségeit; a tanulók reális önbizalmának megszilárdítása érdekében a pedagógusok törekszenek arra, hogy az oktatás során reális feladatokat tűzzenek ki és a teljesítmények értékelése is reális legyen. b) Képességfejlesztés: testi képességek fejlesztése és karbantartása a minél gazdagabb sportköri élet kialakításával; a befogadóképesség gyakoroltatása a megismerési és élményszükséglet igényeket is szem előtt tartó kielégítésével: szervezett színház-, múzeum,- képtár és koncertlátogatások, valamint az élmények utólagos megbeszélése által; - az önmegismerő, önértékelő és önreflexív képesség fejlesztése a mindennapos nevelőmunkának hangsúlyos célja, de az egészségfejlesztő órák tervezett tematikájának is része. c) Világszemlélet-fejlesztés: az átfogó, rendezett világszemlélet kialakulása érdekében pedagógusaink mindenekelőtt a legalapvetőbb ismeretek szilárd elsajátíttatására törekszenek; 31
a teremtett világ bonyolultságának s mégis nagyszerűségének csodálatára igyekeznek a tanulók szemét felnyitni; elfogadtatni, hogy vannak kérdések, amikre nincsenek végleges válaszok, de az egyéni tudat funkciói szempontjából fontos hitből fakadó bizonyosságokra mégis támaszkodhatnak; az élet keletkezésére és fejlődésére, az ember és a világ viszonyára, a világmindenség szerkezetére, az élő és élettelen környezetre mint rendszerekre, az ember felelősségére stb. vonatkozóan mind a természet- és a társadalomtudományok által feltárt ismeretek rendszerét, mind a zsidó-keresztyén világszemlélet lényegét igyekszünk átadni, tudva, hogy a szintézis minden ember személyiségének mélyén, és csak idővel jön létre; fontosnak tartjuk, hogy az életbe kilépő fiataljaink ne váljanak az egyre bonyolultabb világ eszközeivé, tárgyaivá, hanem autonóm személyiséggé. d.) Éntudatfejlesztés: ma még új nevelési feladatként fogalmazódik meg, de ennek érdekében mégis lehetőséget adunk az egészségnevelés tárgykörében tanulóinknak arra, hogy az emberről, antropológiai, pszichológiai, egészségvédelmi, szociálpszichológiai, humánbiológiai vonatkozásban mind többet tudjanak, s ezeket az ismereteket önmagukra vonatkoztatva dolgozzák fel; saját érzelmi életük, kompetencia-tudatuk, személyközi éntudatuk, hovatartozástudatuk, azonosságtudatuk, értéktudatuk mint önismeretük összetevőinek fejlesztése kétségtelenül a korábbinál több teret kíván meg pedagógiai programunkban és gyakorlatunkban, ennek érdekében használjuk a drámapedagógiában jártas kollégák munkáját.
32
A szakmai képzés megalapozása
A speciális kompetenciák fejlesztése a szakmai képzés feladata. Az általános nevelés feladata az ezek közös alapját képező kognitív és szociális kompetencia, valamint az alkotóképesség fejlesztése. a) Alkotóképesség-fejlesztés - csak a véletlent, a hibát, a próbálkozást és a problémamegoldást lehetővé tevő önálló tevékenységgel lehetséges, ezért fel kell tárnunk a tantárgyanként önálló tanulásra, ill. vizsgálódásra, kísérletezésre alkalmas tartalmakat; - a tanórán kívüli szakköri tevékenységben tág teret kapnak az alkotóképesség kibontakozását igénylő feladatok és munkamódok, ilyen pl. a tantárgyak közötti határterületeket, ill. kapcsolódásokat feldolgozó pályamunkák készítése; - alapvető nevelési feladatnak tartjuk a szabályhasználat és szabályalkotás képességének, mint az alkotóképesség összetevőjének fejlesztését, kihasználva az idegen nyelv és az informatika-tanítás adta lehetőségeket. b) Tehetséggondozás: Tisztában vagyunk azzal, hogy a középiskoláknak, jelentős, s még eléggé ki nem aknázott lehetősége, esélye van a tehetségek kiválasztódására, ill. kiválasztására. Ezért - törekszünk figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, adottságbeli, érdeklődési, tanulási stílusbeli különbségeket - a tehetségesek folyamatos kiválasztódásának lehetőségét nyitva hagyva szaktárgyanként folyamatosan számon tartjuk az egyes tanulók előrehaladását; - a tehetséges tanulók nagyobb szabadságot, önálló tevékenységet igénylő feladatot kapnak, elősegítve ezzel a pályaorientációt is, - a versenyeztetésben jártas kollégák különös figyelmet fordítanak a kiemelkedő tanulók felkészítésére. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelői és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
11. A tehetség, képesség kibontakoztatásához szükséges tevékenység Iskolánkban a tanulói önmegvalósítás lehetőségeinek sokoldalúan megteremtettük a lehetőségeit: - Az egyéni képességekhez igazodó terhelést a vállalható plusz feladatok garantálják. - A szakköri tevékenység lehetőséget ad egy-egy tantárgyi témakör mélyebb feldolgozására, önálló kutatómunkára. - A különböző tantárgyi versenyeken folyamatosan megmérettetnek diákjaink. Versenyeztetésüket, a tehetség felkarolását az egyes szaktanárok kiemelt feladatuknak tekintik.
33
- A különböző művészeti ágak területén megmutatkozó érdeklődést táplálja és adottságokat fejleszti a gimnáziumi énekkar, színjátszókör, népi tánc, társastánc és rajzszakkör. - A helyi zeneiskolában muzsikálni tanuló diákjaink tudását megbecsüljük, és saját programjainkon hasznosítjuk. - A szűkös térbeli adottságok ellenére teljes kihasználtsággal folyik a tornatermi sporttevékenység, a kondicionáló terem és a sportpálya adta minden lehetőséggel szaktanári felügyelet mellett élhetnek diákjaink.
12. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tudatában vagyunk annak, hogy az iskola mint intézmény, illetve mint szervezet, akaratlanul is tanít viselkedést (a vezetés, a tekintélyhez való viszony, a formális és informális kapcsolatok és az ezeken belül érvényesülő normák stb. tekintetében), mivel a társadalmi tényezők (gazdasági változások; hírnév, presztízs szerepe; réteghelyzet), trendek, divatok beszüremkednek és a referenciaszemélyek gondolkodásában és magatartásában valamilyen értelmezést kapnak („rejtett tanterv”). Ezért a pozitív nevelési hatás érdekében - évenként diákfórumot és - a diákok által hozott témákra, kérdésfelvetésekre épülő osztályfőnöki órákat tartunk (félévente legalább egy alkalommal), - az egészségnevelési órákon lehetőséget nyújtunk a diákok számára, hogy (arra kiképzett vezető által irányított) strukturált csoportjátékokban próbáljanak ki és dolgozzanak fel kommunikációs helyzeteket, ezen túl - az egész intézményi magatartást meghatározóan nyílt kommunikációra törekszünk a tanárok és tanulók körében egyaránt. - A - tágabb környezethez viszonyítva esetlegesen - szigorúnak talált nevelés hatására ébredő frusztrációt az egységes, egyöntetű nevelői magatartás és az értékszempontok világos megfogalmazása által látjuk csökkenthetőnek. Az elkerülhetetlenül fellépő belső feszültségek tisztázása és feldolgozása céljából a keresztyén emberségünkből következően természetes és őszinte testvéri beszélgetéssel és a minőségfejlesztés és szupervízió klasszikus technikáinak igénybe vételével egyaránt élünk. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ezért nevelőként feladatunk: - Fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket és készségeket, amelyek a környezetükkel való harmonikus és konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. - A tanulási tevékenység közben fejleszteni önismeretét, együttműködési készségét, szolidaritás-érzését, empátiáját. - Gyakorlati módon kell igazolni a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. - Tudatosítani a közösségek demokratikus működésének értékét. - Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát. - Megalapozni a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
34
13. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési zavarok jöhetnek létre, ha a tanuló új közösségbe kerül; de bármelyik évfolyamon, ha személyiségén belüli vagy családi, szociális körülményei, állapota megnehezítik számára aktuális környezetéhez alkalmazkodását. Ezen túl az iskolai, ill. az osztályközösségi folyamatok révén is perifériára sodródhat valaki. Jellegzetes iskolai magatartászavarok: - hiperaktivitás (szabályozatlan túlmozgékonyság) - figyelemkoncentráció-zavar (túlzott fáradékonyságból adódó szétszórtság) - indítékhiány (nyomott alaphangulat, közöny) - agresszió ( a környezet tárgyaira, személyeire irányuló ártó hatás) - regresszió ( bezártság, visszahúzódás, szorongás) - iskolakerülés, szökés, csavargás (menekülés a feszültséghelyzetből a vonzó élmény felé) - hazudozás (énvédő, modellkövető vagy teljesítő formák) - káros szenvedélyek vonzónak talált formáinak kipróbálása (dohányzás, alkohol, kábítószer, játékterem, vásárolgatás stb.). A nehézségek enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy a tanuló jól, szorongásmentesen érezze magát az iskolában. Ugyanakkor világos és egyértelmű szabályokat, kereteket állítunk fel neki, ezeknek érvényt szerezni kötelességünk. Harmonikus, türelmes, megértő és szakértelemmel bíró pedagógusként kell mellettük állnunk. Törekszünk arra, hogy a társas kapcsolatok alakításában és a személyközi kommunikációban példaértékű legyen a pedagógus magatartása. A szabadidős tevékenységekkel, kulturális programokkal lehetőséget kínálunk tanórán túl is aktivitások megélésére. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szakkörökkel, ill. felzárkóztató foglalkozásokkal egészítjük ki (elsősorban a 7. évfolyam számára). Figyelembe vesszük a szülők észrevételeit. A családokkal működő kapcsolat kialakítására törekszünk. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal folytatott pedagógiai munka során támaszkodunk a rendszerszemléletű családterápiás munkában tapasztalattal rendelkező ifjúságvédelmi felelős együttműködésére. Szükség esetén igénybe vesszük nevelési tanácsadó vagy pszichológus segítségét.
14. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás alapos szakmai, pszichológiai, pedagógiai felkészültséget igénylő nevelő-oktató tevékenység. Fejlesztő jellegű foglalkozás olyan tanulókkal, akiknek a tantervi követelmény elsajátításához szükséges ismeretei, képességei, készségei hiányosak. A felzárkóztatás nem egyenlő az alkalmankénti korrepetálással, mert ez a tevékenység a tanuló személyiségét akarja célirányosan fejleszteni a felismerő képességgel együtt. A felzárkóztatás folyamatát helyzetfeltárással kell indítanunk, melynek célja a tudásbeli és neveltségi hiányok feltérképezése. A lemaradás okai kereshetők 35
- az egyéni adottságokban - az eltérő érdeklődésben - az eltérő motiváltságban - fejletlen tanulási módszerekben. Az okok összefügghetnek a kedvezőtlen környezeti feltételekkel. - családszerkezettel, - lakásviszonyokkal - a szülők iskolázottságával, - a kulturális szokásokkal, - a család érzelmi légkörével, életmódjával, életrendjével, - élettörténeti traumákkal, veszteségekkel. A pedagógus feladata a) a tantárgyak adta lehetőségek kihasználása, beépítése, alkalmazása a korcsoportok igénye szerint: - differenciált képességfejlesztéssel - egyéni, kiscsoportos foglalkozás keretében. b) az iskolai tevékenységekkel párhuzamosan egyéb szakszolgálati tevékenységekre is felhívni a tanuló, ill. a tanuló szüleinek a figyelmét (logopédia, nevelési tanácsadó, képességvizsgálat, pályaorientáció). Hat évfolyamos gimnáziumként egyszerre kell ledolgoznunk esetlegesen évek alatt felgyülemlett hátrányokat, valamint elsajátíttatni az új ismereteket. Ez differenciált, személyre szabott munkát igényel a pedagógustól. A hátránykompenzálás célja összességében: hogy minden tanuló jusson el a képességeinek megfelelő legmagasabb szintre. Ezt a tanórai és a tanórán kívüli iskolához kötődő tevékenységek révén szeretnénk elérni.
15. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (esélyegyenlőség) A szociális hátrányokkal küzdő családokból érkező gyerekek egyéni gondviselést, bánásmódot, felzárkóztatást igényelnek. A szociális hátrány, lemaradás nem akadályozhatja a gyermek fejlődését, sikeres munkavégzését. Ezért a hátránykompenzáció minden pedagógus feladata. Mint közoktatási feladatokat ellátó és egyidejűleg a Magyarországi Református Egyház kebelébe tartozó nevelési intézmény, természetesnek tartjuk, hogy részévé váljunk egy olyan befogadó iskolarendszernek, amelyben a különböző háttérrel rendelkező gyermekek, ill. fiatalok egy csoportban, egy közösségen belül nevelődnek. Erre a fenntartó által kiadott Esélyegyenlőségi program is kötelez bennünket. Tevékenységünkkel olyan pedagógiai környezet kialakításán fáradozunk, amelyen belül az iskola és a pedagógus a tőle telhető legnagyobb mértékben alkalmazkodik a tanulók körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. Együttes fejlesztésükkel törekszünk enyhíteni a szelekciós mechanizmusok érvényesülését és lehetővé tenni a különböző társadalmi hátterű és nevelési igényű tanulók eredményes oktatását, nevelését, hozzájárulni a társadalom differenciálódásából adódó előítéletek csökkentéséhez, saját körünkön belüli
36
megszüntetéséhez. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy intézményünk: alapfeladatainak eleget tegyen, s mint szervezet/intézmény hatékonyan működjön. Ennek érdekében - A tanítási órákon megteremtjük a feltételeit a tanulók életkori képességeinek megfelelő és adottságait kihasználó differenciált munkavégzésnek. - A színvonalas oktatáshoz egyenlő hozzáférési esélyt igyekszünk teremteni a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára azáltal is, hogy az iskolai osztályközösségen belül esetlegesen meginduló kirekesztési tendenciákat, folyamatokat észrevételezzük és kezeljük. - A tehetséges diákok szakkörön is felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre. - Megfelelő információkkal, egyéni beszélgetésekkel segítjük a fiatalok továbbtanulását, pályaválasztását. - Az idegen nyelveket és a számítástechnika/informatika tantárgyakat osztott csoportban tanítjuk, az eltérő ütemű előrehaladás és az intenzív egyéni munka feltételeit így is megteremtjük. - A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulmányi előmenetelét folyamatosan figyelemmel kísérik az osztályfőnökök. - Amennyiben a szociálisan hátrányos helyzet beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeket eredményez, a pedagógusok, az ifjúságvédelmi felelős és a szülő együttműködésnek kialakítására törekszünk a segítségnyújtás érdekében. - A rászoruló gyermekeket tankönyvsegélyhez juttatjuk az osztályfőnök javaslata alapján. - Ha a rendelkezésre álló eszközökkel nem tudjuk visszaszorítani a tanulókat veszélyeztető hatásokat, segítséget kérünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményektől. Hosszú távon igyekszünk feltárni a - bár csekély számú - lemorzsolódás iskolán belüli és azon kívüli okait, és kompenzációs technikákat kimunkálni.
16. Közösségi, istentiszteleti alkalmaink Minden hétfőn az 1. órában istentiszteletet tartunk diákjaink és tanáraink számára. Ezt az iskolai, közös vasárnapi istentisztelet helyett vezettük be. Nem akarjuk a gyülekezetüktől és a családtól minden vasárnap elszólítani őket. Istentiszteleteinket többnyire a Kossuth utcai református templomban tartjuk. Az osztályokban keddtől péntekig reggelente rövid, 5 perces áhítatot tartunk, a vallástanár által megírt igemagyarázattal, amelyet esetleg a tanár kiegészíthet. 7 55 órától 800 óráig tart ez a rövid áhítat, és az 1. órát tartó tanár vezeti. Az első tanítási óra mindennap énekléssel, az előre kiadott igerend szerinti néhány vers felolvasásával és közös imádkozással kezdődik, az utolsó óra hálaadó imával zárul. A kijelölt igét a tanár olvassa föl. Családi istentiszteleteket is tartunk: tanévenként egyet, ahová az egész családot meghívjuk. Minden tanévben ellátogatunk néhány debreceni gyülekezetbe. Egy-egy osztály kis műsort ad, bemutatjuk az iskolát, egyszóval bemutatkozunk. Korábban ellátogattunk azokba a gyülekezetekbe, amelyekbe hajdan a dóczista lányok jártak (alaptól a felsőfokig). E találkozók szervezését tanévről tanévre folytatjuk. 37
A tanévnyitó, tanévzáró és ballagási ünnepély istentisztelettel kezdődik. Tanév és félév elején és végén csendes napokat tartunk figyelembe véve a korosztályi sajátosságokat. Tanév elején a tanároknak külön is. Ez az elmélyülést, az elcsendesedést, a gondolkodást szolgálja. A pedagógusközösség számára tartott közös bibliaórákon az Írás számos igehelyének közös értelmezése, az azokról való közös gondolkodás, az örökérvényű példák - mai életünkre, mindenkori munkánkra is mindig ható - világának együttes értelmezése alkalmat adhat arra, hogy tovább erősítse hitünket, meggyőződésünket a keresztyén szellemiséget és értékeket képviselő oktatásunkra, nevelésünkre, életünkre vonatkozóan. Külső diakóniai munkát, társadalmi szolgálatot is vállalnak diákjaink, több debreceni gyülekezetben és környező egyházi intézményben. Mivel diákjaink környezetükből egyre több problémát és lelki konfliktust hoznak magukkal, ezért kiemelt feladatnak tekintjük a személyes beszélgetéseket és a lelki gondozást. Mindez nem csak a vallástanárok, hanem az iskola minden nevelőjének kötelessége. Tanulmányi kirándulások alkalmával szinte mindig megkeresi az osztály az adott területen élő református gyülekezetet.
17. Az intézmény finanszírozási alapelvei Az egyházi iskolák finanszírozása alapvetően két elemre épül: a pedagógus és a pedagógusmunkát közvetlenül segítő dolgozók juttatásait 2013. szeptember 1jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ utalja ki, a működési támogatás pedig a fenntartón keresztül jut el az intézményhez. A Gimnázium, mint egyoldalú nyilatkozatban kinyilvánított közoktatási feladatot ellátó intézmény az éves állami költségvetésben meghatározott támogatásokra alanyi jogon jogosult az állam és egyházak közötti közoktatási megállapodás értelmében.. A különböző, államilag biztosított céltámogatások további anyagi lehetőségeket biztosítanak (tankönyvtámogatás, szakkönyvtámogatás, támogatás pedagógus továbbképzésre, helyi tanterv készítésének támogatása, Internet, stb.) Az államtól és a fenntartótól kapott támogatásokon túl több alapítvány segíti a rászoruló (és arra érdemes) diákok segélyezését, jutalmazását. A három vagy több gyermekes családból származó diákok alanyi jogon 50 %-os étkezési díjtérítést kapnak az 1997. évi XXXI. Törvény 148. § (5) c) pontja értelmében. A Dóczy Alapítvány a diákok támogatásán kívül a szertárak fejlesztését is szolgálja. A Kopányi Mária Alapítvány célja részben szintén a diákok támogatása, a neves volt dóczista tanárnő hagyatékának másik részéből pedig a könyvtárat bővítjük. Az intézményegységeink – a számviteli törvénynek megfelelő gazdálkodási feltételeknek megfelelően – önálló költségvetéssel működnek. A Kollégium saját gazdálkodására és tagintézményei gazdasági elszámolására, könyvelésére, önálló Gazdasági Hivatalt működtet. A könyvelés az intézmények számláit az intézményegységek vezetőinek kiutalása után fogadja. A Kollégium egészét érintő gazdasági kérdésekben a fenntartó testület dönt.
38
18. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája Az iskola működését a valamennyi közoktatási intézményre kötelező állami törvényeken és rendeleteken túl a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye, valamint a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület szabályrendeletei határozzák meg. A fenntartót kötelezettségei és jogai érvényesítésében a Tiszántúli Református Egyházkerület oktatási intézményeinek közös Igazgatótanácsa segíti. Az Igazgatótanács tagjai: - a fenntartó testület elnöksége - a fenntartó által delegált tagok: egyházi és világi képviselők, szülők - az intézmény önálló egységenkénti vezetői - az intézmény tanáraiból választott képviselők Jogköre: SZMSZ, pedagógiai program véleményezése, elfogadása, diákok felvételével, tanárok alkalmazásával kapcsolatos javaslattétel a fenntartónak. Átruházott jogkörökben döntéshozatal. Az iskola irányítási struktúráját részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat írja elő. Ebben szerepel a fenti szervezeteken túl az igazgató, helyettesei, az intézményegységek vezetők, a munkaközösség-vezetők joga és kötelessége.
19. Az iskola értékelési és vizsgarendszere A tanulói teljesítmények értékelése – a tanév közben
Értékelési alapelvek: - az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható, - sokoldalú értékelési rendszer kialakítása szükséges, - változatos értékelési formákra törekszünk, - a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének megfelelő értékelést végzünk, - tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése, - lényeges az értékelés céljának és funkciójának (diagnosztizáló, formatív, szummatív) összehangolása, - a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyának megteremtésére törekszünk, - a szaktanárnak szakmai és pedagógiai felelőssége van az értékelésben, - az osztályozás sohasem lehet a fegyelmezés eszköze a nevelő kezében, mégis jelentős nevelési tényező Az értékelés funkciója: Az iskolai értékelés két alapvető funkciót szolgál: - a tanuló, a tanulói teljesítmény minősítését, valamint - teljesítménymotivációt. Az értékelés célja: 39
Az értékelés célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításában. Mire irányul az értékelés? - a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismeretének, értelmezésének ellenőrzésére, - az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzésére, - a kialakult képességek ellenőrzésére, - a NAT követelményeinek teljesítésére. Az értékelés formái: érdemjegyek, osztályozás A tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben érdemjegyekkel rendszeresen értékelni kell. Néhány kivételtől eltekintve a tantárgyi osztályozás a Magyarországon elfogadott 5 fokozatú skálával történik. Valamennyi tantárgy esetében ezt alkalmazzuk. A modulokat azokkal a tantárgyakkal együtt osztályozzuk, amelyekbe beépítettük őket, így legalább 1-2 témazáró dolgozat esetéig megjelennek a többi osztályzat között. A heti három órás tárgyakból havonta átlagosan egy jegynek kell lennie, a többi tárgyból az óraszámokkal arányosan több vagy kevesebb. Félévkor és év végén minden szaktárgyból osztályzatot kapnak a tanulók. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni, figyelembe véve a témazárók és vizsgák kiemelt szerepét. A tanuló magatartása a szaktárgyi érdemjegyeibe nem számítható be. Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára és előnyére lényegesen nem térhet el a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától. A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Az érdemjegyek szerzésének lehetőségei - szóbeli vagy írásbeli feleletek az előző órák anyagából, - írásbeli dolgozatok tananyagrészek feldolgozása után, - témazáró dolgozatok témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után, - összehasonlító ellenőrzésként év eleji és év végi felmérések, - órai munka alapján, - önálló munkák (kutatómunka, beszámolók, kiselőadások) Az írásbeli számonkérések súlya az elmúlt években egészségtelenül megnőtt. Ezt csökkenteni állandó feladatunk. A tanulók kommunikációs készségének növeléséhez feltétlenül szükség van szóbeli feleletekre is. (a kétszintű érettségi követelményeinek megfelelőek) – alapkövetelmény a rendszeres szóbeli számonkérés. A témazáró dolgozatokat előre be kell jelenteni, a felkészülés módját és a számon kért tananyagot ismertetni kell a tanulókkal. Egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A számonkérést időarányosan kell végezni, a dolgozatokat két héten belül ki kell javítania a szaktanárnak. A tanulókkal 40
valamennyi tantárgyi osztályzatukat közölni kell, s azoknak az elektronikus naplóba is be kell kerülniük. Az elégtelen témazárót írt tanulóknak javítási lehetőséget kell adni. Tanév vége előtt az utolsó 2 hétben már nem szabad témazáró dolgozatot íratni. A szülők értesítésének módja az érdemjegyekről Az elektronikus naplóba írt osztályzatokat a szülők a kódjuk felhasználásával ellenőrizhetik. Kérésre az iskolatitkár nyomtathat nekik hiteles naplókivonatot. . A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén értékelni kell. Magatartás-értékelés: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Szorgalom-értékelés: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben végzett munkán alapul. A szorgalom minősítése során a teljesítményen túl figyelembe kell venni a tanulók erőfeszítéseit és végzett munkáját. Az osztályfőnöknek a szaktanárokkal és az internátusi vezetőkkel egyeztetnie kell a javasolt osztályzatokat. Ezeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten hagyja jóvá. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek: Otthoni felkészülés, gyakorlás nélkül nem lehet igazi tudásra szert tenni. Az elmélyítéshez, a készségek fejlesztéséhez szükség van házi feladatra, egyik óráról a másikra. (Ebből a szempontból lényegtelen a pihenőnapok közbenléte, vagyis pl. péntek délután is fel lehet készülni hétfőre. E nélkül a hétfői órát tartó tanárnak az órái hátrányt szenvednének.) Korlátok: A házi feladat mennyisége, akár szóbeli, akár írásbeli, nem haladhatja meg lényegesen a tanítási órán elvégezhető anyagot. Mivel vannak készségtárgyak, és előfordulnak olyan órák, amelyekre keveset vagy nem kell készülni, figyelembe véve az óraközi szüneteket a napi 8 óra munkát, ha meg is haladja a diákok munkája, a lényegi terhelés nem több, mint 8 óra.
A továbbhaladás feltétele Az iskola bármely diákja maximum három tárgyból tehet pótvizsgát, vagyis három elégtelen osztályzat esetén, a pótvizsga sikeres letétele után léphet felsőbb évfolyamba. Tehát, ha a tanév végi osztályozás végeredményeképpen bármely tanuló négy– vagy több – tárgyból elégtelen osztályzatot kap, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Annak feltétele, hogy a tanuló magasabb évfolyamon folytathassa tanulmányait, minden tárgyból a tanév végéig (augusztus 31.) megszerzett elégséges vagy annál jobb osztályzat. A lehetséges maximum három elégtelen osztályzatot a tanuló pótvizsgán javíthatja elégséges vagy annál jobb osztályzatra. Betegség vagy egyéb ok miatti mulasztás esetében a tanuló osztályozó vizsgát tehet. A hiányzás mértékét a Köznevelési törvény megfelelő részei szabályozzák.. 41
A 8. és 10. év végi vizsgák és a próbaérettségi (12. évfolyam) tantárgyai, jellege és indoklása
Intézményünkben a 8. és a 10. évfolyamok vége felé (április első felében) belső vizsgákat szervezünk diákjaink számára: a 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és természetismeretből, a 10. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és az első idegen nyelvből. A végzősök pedig januárban belső próbaérettségit tesznek magyar nyelv és irodalomból és történelemből. A szaktanárok a belső vizsgák és a belső próbaérettségi tényéről és jellegéről a mindenkori őszi szünet előtti utolsó tanítási napig tájékoztatják a diákságot. Hogy a természetismereten belül ki melyik tárgyból óhajt vizsgázni a 8. évfolyam végén, azt a szaktanárok szintén az őszi szünet előtti napra mérik fel. A belső vizsga és a belső próbaérettségi tényéről a szülők és a diákok külön írásbeli tájékoztatót kapnak, melyen nem csak a vizsga pontos dátuma, hanem a tantárgyi elvárások is szerepenek. Iskolánk hagyományos közös őszi szülői értekezlete előtt, tehát november elején minden diáknak meg kell kapnia a belső vizsgák és a belső szóbeli próbaérettségi témaköreit. A témaköröket a munkaközösségek az őszi szünetig véglegesítik, azzal a megjegyzéssel, hogy a vizsgán természetesen csak azok a témakörök szerepelnek, amely témakörökig március 31-ig eljutottak az osztályok a tananyagban, a próbaérettségin pedig csak az az anyag kérhető számon, amelyet a karácsonyi szünetig átvettek a tanárok az osztályokkal. A munkaközösségek által összeállított írásbelik az adott évfolyamon teljesen egységesek, javítási útmutatóval, egységes értékelési metódussal készülnek. A belső írásbeli vizsgák tanulságait közös tanári értekezleten vonjuk le. A dolgozatok tantárgyanként 45 percesek (magyar nyelv és irodalomból 45-45 percesek, s ez összefoglaló tantárgynév mindkét tárgyából külön osztályzatot kapnak diákjaink). Valamennyi vizsgán született érdemjegyet két témazáró dolgozatnak megfelelő értékűnek tekintünk. (Ismételjük: magyar nyelv és irodalomból két külön jegy születik!) Az osztályzat jelentősen befolyásolhatja az év végi érdemjegyet, akár két osztályzattal is ronthat, vagy javíthat. Értékeljük a dolgozatok formai kivitelezését, a nyelvhelyességi hibákat észrevételezzük. A számonkérés és az értékelés évfolyamonként egységes. Bármilyen meg nem engedett segédeszköz használata automatikusan maga után vonja a vizsgából való kizárást és az elégtelen érdemjegyet. Ha a tanuló a vizsga időpontjában nem jelent meg, akkor köteles egy másik, az iskola által megjelölt időpontban vizsgázni. A szaktanárok az írásbelik után a szakórák keretében belátásuk szerint javító feleletek formájában szóban is „vizsgáztathatják” a diákokat az írásbelire kitűzött anyagból. Kötelezően azok „szóbeliznek”, akiknek elégtelen lett az írásbelijük. Mások is „szóbelizhetnek” az osztály nyilvánossága előtt: azok, akik javítani szeretnének az elért eredményen, illetve azok, akiknek írásbeli teljesítménye alapján a szaktanár úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. Pl. az év végi eredmény eldöntése érdekében. E „szóbelik” április-május folyamán, illetve június első hetével bezárólag bonyolódnak le. Mivel a szóbeli felelés megítélése jóval szubjektívebb, mint az írásbelié, a szaktanárok és a munkaközösségek külön értekezleten vonnak le 42
ezekből tanulságokat. Ha azonban szükségesnek ítélik, tapasztalataikat a tanév végi záró értekezlet elé tárják. A) A 8.-osok vizsgáinak specialitása, hogy aki nem teszi le sikeresen minden év végi vizsgáját, az 9.-es évfolyamtársaival nem tehet fogadalmat a következő tanévnyitón a Kossuth utcai templomban. A diákpolgárrá fogadás feltétele a vizsgák sikeres letétele. A 8.–os vizsgák célja, hogy a tanulókat megismertessük a vizsgaszituáció jellegzetességeivel. Ennek érdekében a tételekhez tartozó tananyag mennyiségét igyekszünk úgy meghatározni, hogy annak megtanulása ne okozzon problémát a jó képességű, jó szorgalmú gyerekek számára. A 8. évfolyam a 7. és 8. évfolyam anyagából vizsgázik. A vizsga időpontja előtt két héttel átvett anyaggal bezárólag lehet számon kérni az adott tantárgy ismeretanyagát. (Adott esetben a márc. 31-ig tanult anyagokat.) Ezen az évfolyamon nem az a cél vezet bennünket, hogy minél több ismeretet kérjünk számon, hanem inkább arra törekszünk, hogy sikeres vizsgaélményhez juttassunk minden tanulót. A számonkérés nem elsősorban a lexikális tudás mérését, hanem leginkább a kreativitásnak, a gondolkodás minőségének, a kommunikációs képességeknek az ellenőrzését szolgálja. A 8. évfolyamon a nyelvi kiscsoportok órakeretben, saját csoportjuk követelményrendszere szerinti egységes tesztet írnak, a szaktanárok által eldöntött időpontban. Hangsúlyozandó: ez nem vizsga, hanem a 8. évfolyam végén íratott, csoportonként egységes „évfolyamdolgozat” a 7. és 8. évfolyam anyagából, annak mérése, hogy hol tartanak a gyerekek az idegen nyelvek ismeretében, s ez alapján történik majd a következő két évre a csoportbeosztás. B) A 10. évfolyam a 9. és 10. évfolyam anyagából vizsgázik. A vizsga időpontja előtt két héttel átvett anyaggal bezárólag lehet számon kérni az adott tantárgy ismeretanyagát. (Adott esetben a márc. 31-ig tanult anyagokat.) A feladatok azt mérik, hogy a diákok mennyire értik meg a szaktárgyak felvetette alapkérdéseket, mennyire kreatívak, mennyire tudják alkalmazni az elméletben megtanultakat. Belátják-e, hogy e szaktárgyak és az élet kapcsolata mennyire szoros, s hogy e szaktárgyak eredményeit, ismeretanyagát jól lehet hasznosítani a gyakorlatban. Fontos megállapítani, a diákok milyen mértékben sajátították el a szaknyelvek alapjait, mennyire képesek magukat világosan kifejezni az adott tantárgy speciális nyelvezete által, ezért is szervezünk magyar nyelv és irodalomból szóbeli vizsgát. Összességében mérendő, mennyire fejlett a kommunikációs képességük. Mivel a feladatok megoldására e belső vizsgákon lényegesen kevesebb idő jut, mint az érettségi-feladatok kivitelezésére, a „házi írásbeli” nehézségi fokát ennek figyelembe vételével alakítjuk. Már a 10. évfolyam végi vizsgákon (nemcsak a belső próbaérettségin) cél a kétszintű érettségi vizsga előkészítése. A tételekhez tartozó tananyag nagyságát az érettségi szintjéhez alkalmazva bővítjük a 8. évfolyam végiéhez képest. A diákoknak így lehetőségük nyílik annak elsajátítására, hogy miképpen kell egy nagyobb témából a lényeget kiemelve és megragadva számot adni a megszerzett tudásról. Ez a képesség ugyanis elengedhetetlen a későbbi érettségire való felkészüléshez, hiszen a szelekció teljes 43
alkalmazása nélkül a diákok csak nehezen fognak megbirkózni a hat év anyagának megtanulásával. C) A 12. évfolyamosok belső szóbeli próbaérettségi vizsgát tesznek a magyar nyelv és irodalomból, illetve történelemből, rendszerint a második félév legelején. A próbaérettségin számon kérendő témaköröket a 12. évfolyamon tanító szaktanárok jelölik ki, döntésüket egyeztetve az adott szak munkaközösségvezetőjével és az igazgatósággal. E vizsga tételei hasonló jellegűek és nehézségűek, mint a középszintű érettségi szóbeli tételei. Egy-egy feleletre 10-10 perc áll rendelkezésre. Magyarból egy maturandus összesen legfeljebb 15 percig felelhet (tekintve, hogy irodalmi és anyanyelvi feladatokat is kap). A vizsga nem nyilvános! A végzősök próbaérettségijének célja a matúra tartalmi és formai elemeinek előzetes áttekintése. S természetesen annak felmérése, hogy ki hol tart a felkészülésben. A próbaérettségin kérdező tanár, egy másik szaktanár és az igazgatóság képviselője vesz részt. E szóbelin az emelt szintű érettségire jelentkezőket természetesen alaposabban kikérdezzük, mint a középszintű vizsgát tenni szándékozókat. A belső szóbeli próbaérettségik eredményét súlyozott jegynek tekintjük. Az elért eredményekről, tapasztalatokról a soron következő tanári értekezleten beszélünk.
20. A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelő) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a.) A pedagógusok nevelő-oktató munkája b.) A tanulók iskolai munkája 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a.) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b.) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján.
44
2. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni időközönként. a. A pedagógusok körében b. A szülők körében c. A tanulók körében Értékelés: 1. Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésnek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, - a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a.) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b.) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása - a tanítási-tanulási folyamat eredményessége - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége - a pedagógusok nevelő és oktató munkája 5. a.) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban felsorolt szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzi. b.) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai - az óra célja és tartalma - az óra felépítése és szervezése - az órán alkalmazott módszerek - a tanulók munkája és magatartása 45
- a nevelő munkája, egyénisége, magatartása - az óra eredményessége 6. a.) A tanulói közösségek, osztályközösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b.) A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjait a félévenkénti osztályfőnöki jelentés tartalmazza. 7. a.) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásukat és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban – és az ellenőrzőn keresztül írásban – értékelik. b.) Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait értékelik.
21. A tankönyvválasztás elvei A hatályos szabályok szerint „a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, b) a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát, c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőséget, d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra, e) a jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket”. Ennek megfelelően természetesen azok közül a kiadványok közül választunk, amelyeket tankönyvvé nyilvánítottak. Figyelünk külön is arra, hogy a kiválasztott tankönyv feleljen meg a korszerű tudományosság és a „diákbarátiság” (olvasmányosság, tanulhatóság) kettős követelményének. Szempontunk, hogy a tankönyv magas szakmai színvonalat képviseljen és feleljen meg a helyi tanterv igényeinek. Nézzük azt is, hogy a kiválasztott tankönyv ne legyen túl drága, feleljen meg a felhasználók (tanulók, szülők) anyagi lehetőségeinek. Szerencsésnek tartjuk, ha a legtöbb tankönyv egyazon kiadótól származik. A tankönyvválasztásban az adott munkaközösség testületileg dönt, ekképp iskolánkban munkaközösségenként egységes tankönyvcsomagból tanítunk. A tantárgyi segédletek kiválasztásának elvei ugyanazok, mint a tankönyvekéi. Mindenekelőtt lehetőleg olcsó, könnyen beszerezhető legyen. Fölösleges terheket nem kívánunk a szülők vállára tenni, a tantestület minden tagja megfontolja: feltétlenül szükséges-e megvetetni a szóban forgó segédeszközt. Ahol lehetséges, tanári ellenőrzés alá kerülnek a segédeszközök (pl. a rajzeszközök rajzórán), hogy a gazdaságos felhasználás megvalósuljon.
22. Érdekegyeztetés és- érvényesítés, érdekvédelem
46
A tanárok életében
A gimnáziumban tanító tanárokra, alkalmazottakra a Munka Törvénykönyvében foglaltak mellett a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye vonatkozik. A gimnázium és internátusainak dolgozói nem tartoznak a közalkalmazottakról szóló törvény hatálya alá, de a fizetési besorolás a Kjt szerint történik. A munkáltatói jogokat (az SZMSZ-ben rögzített módon) az intézményegységek vezetői gyakorolják. A határozatlan időre szóló kinevezés, illetve a munkaviszony megszüntetése a fenntartó jogköre. Munkajogi ügyekben első fokon az intézmények vezetői döntenek. Döntéseik intézkedéseik ellen az Igazgatótanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A református iskolákban alkalmazott tanárok érdekvédelmének általános kérdéseivel az ORTE foglalkozik. A tanárok munkáját, az intézményekbe való beilleszkedését segíti az „Etikai kódex”, amelyet iskolánk Nevelőtestülete magára nézve kötelezőnek ismert el. Szakmai kérdésekben a munkaközösségek az érdekegyeztetés és érdekvédelem fórumai. Az iskola valamennyi tanárának kötelessége a szakjainak megfelelő munkaközösség(ek) munkájában részt venni. A munkaközösség döntései valamennyi illetékes szaktanár számára kötelező érvényűek. A diákok életében
A gimnázium működését részleteiben az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Házirendje szabályozza. A Házirend a köznevelési törvény szellemében készült, annak általános elvárásain túl az intézmények hitéletét megteremtő elveket is tartalmazza. A gimnáziumban a tanulóközösségek munkáját, nevelését az osztályfőnökök irányítják. Mindenkire kiterjedő személyes kapcsolatukban az intézmény nevelési elveihez méltó viselkedésre, gondolkodásmód kialakítására törekszenek. A személyes problémák, családi eredetű gondok kezelésében elsősorban az osztályfőnökök segítenek, akikkel a lelki gondozó (ifjúságvédelmi felelős) szorosan együttműködik. A gimnáziumban diákönkormányzat működik. Vezetői, képviselői a diákság egészét vagy nagyobb többségét érintő kérdésekben szükség szerint a gimnázium igazgatóságához fordulnak, a közösen kialakított állásfoglalásokat a diákság számára is közvetítik (diákrendezvények, diáknap – a legszélesebb értelemben vett kulturális szabadprogram, stb.). A diákönkormányzat, és az iskola kapcsolatát a diákönkormányzatot segítő tanár garantálja. A diákönkormányzatnak a törvényekben előírt esetekben véleményezési és egyetértési joga van.
23. Az iskola kapcsolatrendszere Az iskola nem önmagában, nem elszigetelten létezik, hanem „ezer szállal” kapcsolódik a környezetéhez. Az alábbiakban e kapcsolatok közül a legfontosabbak következnek. Kapcsolat a fenntartóval
47
Az intézmény fenntartója a Tiszántúli Református Egyházkerület, melynek püspöke dr. Bölcskei Gusztáv. Iskolánknak jó kapcsolata van az Egyházkerület vezetésével, anyagilag és erkölcsileg is messzemenően támogatnak bennünket. Vezetői megértették, hogy dominánsan kell megjelenni a Dóczy Gimnáziumnak Debrecen közoktatásában, hiszen így válik lehetségessé, hogy tantestületünk jó képességű gyerekek közül tudjon válogatni. Egy hat évfolyamos gimnázium számára ez nem könnyű feladat. Püspök urat rendszeresen tájékoztatjuk munkánkról, rendezvényeinken részt vesz, igei szolgálatát is több esetben kértük. Ritkábban szoktunk találkozni Egyházkerületünk főjegyzőjével és főgondnokával. Az évenként megrendezésre kerülő Egyházkerületi Közgyűlésre az intézményvezetők meghívást kapnak. Iskolánk a Debreceni Egyházmegyéhez tartozik. Az Egyházkerület helyettes vezetője Derencsényi István főjegyző úr, aki egyben az istentiszteleteinknek, iskolai rendezvényeinknek otthont adó Kossuth utcai gyülekezet lelkésze is. A fenntartói jogokat az Igazgatótanács gyakorolja, melynek iskolánként három tanár, egy gazdasági vezető és egy szülői képviselő lehet tagja. Így szoros és jó a kapcsolatunk ezzel a testülettel is. Ez az egyházkerületi fenntartású intézmények Igazgatótanácsa, melynek az Egyházkerület elnöksége, a Tanügyi Hivatal vezetője és az Egyházkerület delegáltjai a tagjai (több mint 30 fő). Az ellenőrzést a Tanügyi Hivatal vezetője, dr. Veress Bertalan főtanácsos úr végzi.
Iskolánk része a Debreceni Református Kollégium intézményrendszerének. Az intézményvezetők testülete a Kollégiumi Igazgatótanács – kiegészítve az Egyházkerület elnökségével. A Kollégiumi Igazgatótanács elnöke, jelenleg dr. Fekete Károly, a Hittudományi Egyetem rektora. Közös problémáink megbeszélése, rendezvények egyeztetése végett az igazgatók gyakran találkoznak, de maga az Igazgatótanács évenként csak néhányszor ülésezik. Kapcsolat a szülőkkel
Igen fontos kapcsolatrendszer, hiszen ideális esetben az iskola és a szülői ház nevelési alapelvei, pedagógiai céljai egybeesnek, egymást erősítik. A valóságban ez nem mindig van így, hiszen a szülők gyakran nem ismerik igazán az iskola célkitűzéseit, vagy ha ismerik is, csak részben azonosulnak azokkal. Nagyon fontos tehát, hogy a szülő és a leendő diák megismerkedjék az iskola pedagógiai alapelveivel, tisztában legyen az elvárásokkal. Ugyanakkor az iskolának is törekednie kell arra, hogy minél inkább megismerje az egyes tanulók családi körülményeit, időben észlelje az esetleges konfliktushelyzeteket, s ha lehetséges, segítséget is nyújtson a problémák megoldásához. A szülőkkel való kapcsolattartás alkalmai:
- Felvételi tájékoztató A felvételi tájékoztató („nyílt nap”) alkalmával bemutatjuk iskolánkat, őszintén és világosan válaszolunk a szülők kérdéseire, az esetleges hamis elképzeléseket kezdettől igyekszünk eloszlatni. A szóbeli elbeszélgetésen felvételiző tanuló szülei és lelkipásztora is jelen lehetnek. Ezt az alkalmat jól ki lehet használni a családi háttér megismerésére, az iskolaválasztási szándék valódi okainak kiderítésére. 48
- Beiratkozás Beiratkozáskor minden szülő megkapja az iskola pedagógiai programjának tömör összefoglalását, valamint az iskola Házirendjét. Nyilatkozatban kötelezi magát, hogy egyetért az azokban foglaltakkal, s gyermeke nevében is vállalja a szabályzatok betartását, s betartatását. A szülői nyilatkozat tartalmazza annak tudomásul vételét is, hogy ha valamelyik tanuló figyelmeztetések ellenére, szándékosan szembeszáll az iskola nevelési elveivel, szabályaival, társaira romboló hatást fejt ki, akkor nem maradhat az iskola diákja. Amennyiben a Nevelőtestület nagy többséggel megállapítja a fenti tényt, a szülő köteles az iskolaváltásról gondoskodni. - A tanárok fogadóórája Az iskola valamennyi tanára köteles hetente egy iskolai tanórát fogadóóraként megnevezni. Ennek tényét a szülőkkel közöljük, s arra kérjük őket, hogy lehetőség szerint előre jelentsék be látogatási szándékukat. - Tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, viselkedéséről Követelmény, hogy valamennyi jegy (pontosan!) kerüljön be az elektronikus naplóba. A félévi és év végi jegyekkel történő osztályozásnak része a magatartás és szorgalom értékelése, amely a köznevelési törvénynek megfelelően nem jeggyel, hanem szöveggel kerül be az értesítőbe, illetve a bizonyítványba. - Szülői értekezlet Évente három alkalommal tartunk szülői értekezletet. E találkozások célja: tájékoztatás, illetve – a szülők részéről tájékozódás – az iskola aktuális eseményeiről, problémáiról, örömeiről, az osztályok életéről, a tanulók viselkedéséről, tanulmányairól. Az első évfolyamon (a szülők és a tanárok személyes megismerését segítendő) a tanév kezdete után kb. egy hónappal külön szülői értekezletet tartunk. Tulajdonképpen szülői értekezletnek tekinthető a tanévnyitó és tanévzáró alkalmával tartott tájékoztatás. - Szülői Tanács Az osztályok szülői közösségei által választott tagokból áll. A törvényben előírt egyeztetési, véleményezési jogokon túl az iskolai élet minden kérdésében állást foglal. Vezetői összegyűjtik a szülői véleményeket, s továbbítják az iskola vezetése felé. Az iskola és a gyülekezetek kapcsolata
A diákutánpótlás nevelése érdekében igen fontos, hogy rendszeres kapcsolat legyen a gyülekezetek és az iskola között. Az iskola osztályai, kisebb diákcsoportjai rendszeresen látogatják a gyülekezeteket (kiszállások), szolgálnak az istentiszteleti alkalmakon. Ebbe a körbe illeszkednek a Kántus gyülekezeti kiszállásai is. Miután az osztálykirándulások mind költségesebbé válnak, bátorítjuk az osztályfőnököket, hogy használják ki a gyülekezetek nyújtotta lehetőségeket (szállás, étkezés). Ajánlatos azokkal a gyülekezetekkel kapcsolatot kiépíteni, ahonnan az osztály tanulói érkeztek. 49
Különösen lényegesnek ítéljük, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok tudatosan irányítsák az arra alkalmas diákokat az iskolánkba való jelentkezésre. Célunk az, hogy minél több információs anyag legyen a lelkipásztorok kezében (újságcikkek, tájékoztatók, stb.). Fontosnak tartjuk, hogy a vallásórai, konfirmációs csoportok meglátogassák a Dóczy Gimnáziumot, hogy az érdeklődést felkelthessük az itt kínált tanulási lehetőségek iránt. Kapcsolat más református iskolákkal és szervezetekkel
Az újjáalakult magyar református iskolarendszerben sajátos helyet foglal el iskolánk. Az iskolák közötti szaktárgyi és sportversenyeket fontosnak tartjuk, de veszedelmes az, ha öncélúvá válnak, illetve túl nagy erőket vonnak el az iskolai élet más területeiről. Támogatjuk tehát tantárgyanként egy kiemelt verseny rendezését és az azon való részvételt valamelyik református iskolában. A versenyek kiírását a munkaközösségeknek és az iskola vezetőségének kell megvizsgálnia, s döntenie arról, érdemes-e részt vennünk, s ha igen milyen létszámmal. A tanári továbbképzések kapcsán fontosnak tartjuk a Református Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzési alkalmakat, s ezeken való részvételre buzdítjuk tanárainkat. A kötelező (hét évenkénti) továbbképzési rendszer szabad választást engedélyez a pedagógusoknak. Természetesen továbbra is támogatja az iskola vezetése, hogy ezt a továbbképzési alkalmat is a Református Egyház által szervezett keretekben töltsék el tanáraink. Támogatjuk a református iskolák közötti kétoldalú kapcsolatokat tanárok és diákok részvételével (látogatások, vetélkedők, színházi bemutatók, stb.). Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) munkáját, tanáraink részvételét iskolánk fontosnak tartja és támogatja. Gyakorta találkoznak a Kollégium intézményeinek vezetői a Kollégium Igazgató Tanács elnöke kezdeményezésére, s az Egyházkerületi fenntartású oktatási intézmények vezetői pedig a tanügyi főtanácsosnál.
50
Kapcsolat a város, a megye, a régió szellemi életével és hatósági rendszereivel
Az iskola arra is törekszik, hogy rendszeresen szervezzen találkozókat olyan szellemiségekkel (írók, művészek, a tudományos élet, a médiumok, illetve a közélet jeles személyiségei), akik a keresztyén értékvilág, a protestáns, a református szellemiség és értékrend elkötelezett képviselőiként, a magyarságtudat formálóiként, előadásokkal, a velük való találkozásokkal segíthetik a célok elérésében az iskolát, a pedagógusközösséget. Természetesen a szükséges esetekben a megfelelő hatósággal: a városi egészségügyi intézmények,, rendőrség, gyámügy, tűzoltóság, hadsereg stb. is kapcsolatot tartunk. Az intézmény törvényességi felügyeletét a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. Kapcsolat a volt diákokkal
Annak ellenére, hogy 48 évig nem volt Dóczy, a volt diákok közül igen sokan jó erőnek, egészségnek örvendenek, és rendszeresen tartják a kapcsolatot az iskolával. Megjelennek rendezvényeinken, támogatják a Dóczy Alapítványt. Vannak olyanok, akik rendszeresen küldenek számunkra támogatást. Legismertebb a volt dóczisták közül Szabó Magda Kossuth-díjas írónő volt, örökösével és Alapítványukkal évente több alkalommal tartjuk a kapcsolatot. A Református Kollégium Diákjainak I. világtalálkozója alkalmával történt meg a Dóczy épületének jelképes átadása. Erre az alkalomra is nagy számban eljöttek a volt dóczisták, hiszen ez az alkalom egy már nem is remélt lehetőség volt. Néhányan még a volt tanárok közül is élnek. Idős dóczistáink számára évente kétszer kötetlen beszélgetést szervezünk iskolánkban, ahol nem csak feleleveníthetik a régmúlt emlékeit, hanem a mostani dóczystákkal is találkozhatnak, bepillanthatnak iskolánk mindennapjaiba. A 2013-as évfordulós Kollégiumi Diáktalálkozóhoz kapcsolódva a megújult Dóczyban az elmúlt 11 évben végzett „öregdiákok” számára is szervezünk találkozót. Az iskola külföldi kapcsolatai
Önállóan kialakított kapcsolatunk az olasz nyelv tanításából adódott. Igyekeztünk meglevő kapcsolatainkat erősíteni, a régieket szinten tartani. Torre Pellice városából az elmúlt év őszén tavaszi látogatásunkat viszonozta egy diákokból és tanárokból álló csoport. Comenius nyelvtanulási programba szeretnénk velük belépni (itt már a francia nyelvtanításunknak is szerepe lehetne, és az angolnak mindenütt). Célunk a továbbiakban nyugati kapcsolatok kiépítésén túl határon túli magyar református iskolákkal való kapcsolatfelvétel, mely úgy gondolom, hogy nem csak a részünkről történő segítségnyújtás lehetősége, de lelki gyarapodást jelentene számunkra is, tekintettel arra, hogy a kisebbségi létben a magyarságtudat erősebb érzést jelent, mint számunkra, akiknek természetes magyarságuk megélése a határon belül. Ezt a célt szolgálja, hogy 2013-ban már másodszor pályázunk a Határtalanul! diákcsere program támogatására.
51
24. Helyzetkép: Az intézmény nevelési sajátosságai, profilja A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma a Debreceni Református Kollégium keretén belül működő közoktatási intézmény, ugyanakkor a magyar és a református középiskolai hálózat nagy hagyományokkal rendelkező, tehetséggondozásra szakosodott meghatározó láncszeme. A Gimnázium működését a hatályos Közoktatási Törvény (1993. évi LXXIX. tv.), a 2011.-es XCX. Törvény, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. I. tv., a továbbiakban Ref. Ktv) és a Tiszántúli Református Egyházkerület 5/2000. sz. Szabályrendelete (Továbbiakban Szab. Rend) és a 2011. XCX. Törvény a Nemzeti Köznevelésről (a továbbiakban: NKT) szabályozzák. A Gimnázium alapítója és fenntartója a Tiszántúli Református Egyházkerület, amely az Alapító Okiratban határozta meg az intézmény alaptevékenységét, valamint intézményi szerkezetét. Ennek értelmében a Gimnázium alaptevékenysége a hat évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás. A közoktatási feladatok ellátásán túl az intézmény az alábbi célokat és feladatokat vállalja magára, s igyekszik mind teljesebben megvalósítani: a magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés a növendékek szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés iskolai gyülekezet építése, amelyben a tanulók az egymásért vállalt felelősség örömét is átélhetik olyan keresztyén közösség megteremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához lelki-erkölcsi példát támaszt és keretet ad. A Gimnázium önálló jogi személy, amely a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökkel, a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodik. Az intézmény felügyeletét a fenntartó testületként – a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlése, illetve a két közgyűlés között az Egyházkerületi Tanács gyakorolja. Nevelési elvek, pedagógiai ars poetica
A reformáció – különösen érvényes ez hazánkra – nemcsak az egyház megújulását hozta. A kálvini irányzat legfontosabb hitelve az egész emberi életet, annak minden szféráját, istentiszteletnek tekintette. Ez a gyökeresen új szemlélet megszentelte a munkát, a tudományok gyakorlását, s az iskolát, annak intellektuális, lelki és erkölcsi nevelő tevékenységét már akkor e mindent átfogó istentisztelet kiváltképpen való területének tartotta. Egyházunk a hirtelen rászakadt, vagy régóta hanyagolt rengeteg teendője mellett, annak jelentős anyagi és erkölcsi terheit is magára véve szerepet kell, hogy vállaljon a hazai közoktatásban is. A magyar protestáns iskolák hagyományai mellett a magyar oktatásügy plurális átalakulási folyamata is sürgető kihívást jelent: ebben a sokszínű iskolarendszerben jelen kell lennie a hagyományokon nyugvó, ugyanakkor korszerű református iskolának is. Persze csak akkor, ha valóban többet, jobbat, valóban sajátszerűt képesek adni ezek a nem kis áldozattal újrafundált intézmények az oktatás és a nevelés terén. Akkor 52
tanítványaink közül nemcsak a színvonalas lelkészutánpótlás kerül majd ki, hanem olyan értelmiség képviselői is, akik a gyülekezetben a jelenleg igencsak „egyszemélyes” pasztorációs, szervezői és missziói munkában a lelkészek érett segítőtársai lehetnek. Sőt, olyan a magyar szellemi életben karakteres csoport is, amely – nem csupán formális egyházi kötődését hangsúlyozva – egy lelki gyökérzetű, jó értelembe vett kultúrprotestáns irányt méltóképp képviselhetne. A nevelés soha nem lehet pusztán oktatás, mert egyetlen családnak, egyetlen iskolának és egyetlen társadalomnak sem pusztán elvont-elméleti légüres térben megy végbe a munkája, amelyben az idősebb nemzedék át kívánja adni elméleti, élet- és végső igazságait az eljövendő nemzedéknek. Az oktatás és nevelés együtt mindig feltételezi az erkölcsöt, az erkölcs pedig elképzelhetetlen hit nélkül, és azt a maga tevékenységének nélkülözhetetlen előfeltételeként úgy találja meg az életben, hogy arról egyszerűen nem mondhat le. A nevelés nem mondhat le az erkölcsről, az erkölcs elképzelhetetlen a hit nélkül. Miért nincs nevelés erkölcs nélkül? Azért, mert a nevelés soha nem lehet puszta oktatás. Az oktatás csak ismeretet adhat azoknak, akiket oktat, de nem adhat nekik lelkiismeretet. A nevelés feladata viszont az, hogy egyszerre plántáljon ismeretet és lelkiismeretet azokba, akiket rábíztak. Ez az igazság az oktatás puszta ismerete és a nevelés helyes lelkiismerete közötti összefüggésről sohasem volt annyira aktuális, mint a XXI. században. Éppen ez a század mutatja, hogy a lelkiismeret nélküli ismeret nem épít, hanem rombol, sőt elpusztít. A lelkiismeret pedig ismeret nélkül üres, naiv, és ezért az ún. „lelkizésben” végletekig idegesíti elsősorban a fiatal nemzedéket, akik úgy látják, hogy üres erkölcs-prédikációban vagy lelki ráhatásos beszédben részesíti őket a nevelőjük. De egy biztos! Az ismeret lelkiismeret nélkül elpusztít. A lelkiismeret ismeret nélkül untat. A Krisztusi életelvekre tekintő nevelésünk az egyes emberekre figyelő, személyiségközpontú legyen. A tanár a diákok autonómiáját (Karácsony Sándor) tiszteletben tartva törekedjék arra, hogy szilárd világszemléletet és erkölcsi tartást, önálló gondolkodást és döntéskészséget formáljon ki bennük. Az iskolai és iskolán kívüli közösségi alkalmak az őket körülvevő közösségre mindig figyelő, családjukért, hazájukért, nemzetükért felelősséget hordozó, ezekért áldozatra is képes ifjak „kifejlését” segíthetik elő. Ehhez a tanároknak – ugyancsak Karácsony Sándort idézve – a növendékek példaképeinek is kell lenniük. A nevelés az iskolákban legyen a dicséretre orientált. Az internátusi és iskolai diákönkormányzatok nagyon is időszerű hagyományait felélesztve diákjaink kapjanak személyre szóló, végrehajtható feladatokat, amelyekért felelősséggel tartoznak, és amelyeket a tanárok ellenőrzés után ne mulasszanak jutalommal, jó szóval honorálni. A keresztyéni szeretet viszont ne jelentsen engedékenységet: a fegyelmezés legyen következetes, s a büntetés mellett ne maradjon el a vétkessel való személyes beszélgetés. (Sok sérült család reméli azt, hogy gyermeke egyházi iskolában és internátusban kaphatja meg azt, amit neki az otthon nem tud nyújtani. Velük a tanáraiknak külön is beszélgetniük kell, s a diákok is kapjanak buzdítást arra, hogy kortársaikat segítség gondjaik megoldásában!) Ez lelkigondozói szolgálatot is kíván a vallástanároktól s a többi nevelőtől. A nevelést és a teljesítményorientációt nem állíthatjuk szembe egymással! Amennyire az előbbi inkább az iskola légkörében érzékelhető, s híre révén jut a külső szemlélő tudomására, olyannyira szükséges, hogy iskoláink oktató munkája 53
mérhető eredményeket is fel tudjon mutatni. A nyitott, a kor tudományával összhangban lévő tanítás legfőbb motiváló ereje az ifjúság eredendő kíváncsisága lehet (Karácsony Sándor). A tanárnak ezt kell felébresztenie, az előrehaladást eredményekkel is dokumentálva, s felhasználva az anyagában rejlő erkölcsi és érzelmi hatáselemeket is. A rendszeres számonkérés a munkaerkölcs kifejlesztése szempontjából is elengedhetetlen. A jövendő keresztyén iskolának azonban van egy nagyon-nagyon fontos – megint csak történetileg meghatározott – különbözősége a régihez képest. Mi az a régi, ami teljesen elmúlt? A régi iskola keresztyén – vagy pontosabban, általánosabban fogalmazva – vallásos világban működött. Az új keresztyén iskola szekularizált világban működik, amely alól senki nem tudja kivonni magát. Kétségtelen: vannak rögzült (öröklött), állandónak nevezhető adottságaink, tulajdonságaink. De az emberek „viselkedését”, „alaptermészetét” nem ezek határozzák meg, hanem az, hogy milyen a jellemük. Az ember személyiségének legfőbb fokmérője ugyanis az, hogy milyen humán értékekkel rendelkezik, s azokból mennyit juttat szűkebb és tágabb (természeti és társadalmi) környezete számára. Ez kissé részletesebben kifejtve azt jelenti, hogy milyen az ember. „Isten azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket, s ami a világ előtt alacsonyrendű és lenézett, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy megsemmisítse azokat, akik valaminek látszanak.”(I. Kor 1,27-28)
25. Intézményvezetés Az intézményvezetés feladata, hogy biztosítsa: a minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az öt évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Az iskolavezetés az alábbi módon működik. Az igazgató és a 2 igazgatóhelyettes meghatározott munkamegosztás szerint dolgozik, tevékenységét 7 munkaközösség segíti. Az intézményvezetés ösztönzi, támogatja és előmozdítja minőségbiztosítás helyi gyakorlatának kialakítását. Munkájuk főbb jellemzői; induláskor a tantestület véleményére alapozott helyzetelemzést végeztek, maguk és a tantestület belső-külső továbbképzését megszervezték, illetve figyelik hogy, továbbképzések beépülnek-e a mindennapi munkába, külső kapcsolatokban igyekeznek hatékonyan képviselni az iskolát, méréseket végeznek a kisebb egységek ellenőrzésére, az addig elért időszakonkénti eredményeket értékelik, dicsérik a jó teljesítményeket figyelemmel kísérik a dolgozók véleményét, észrevételeit. 54
A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 100 %-os, a pedagógus továbbképzés rugalmas. 8 fő szakvizsgázott pedagógus van. A külső kapcsolatok széleskörűek, jól működnek. Az éves munkaterv célkitűzései konkrétak, az alapelvek koherensek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott, ütemezett a rendezvények terve. Érdekegyeztető fórumok működnek, Szülői Tanács, a diákönkormányzat hatásköre tisztázott. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése
A oktató-nevelő munka eredményességének alapja a tantestület szakmai munkájának folyamatosan megújuló elméleti megalapozottsága. Az iskolavezetés e területen kettős feladatnak igyekezett eleget tenni. A viharosan változó szakmai környezetben össze kellett hangolnia az intézményi feladatok elvégzéséhez szükséges kényszerű továbbképzések szervezését a kollégák személyes érdeklődéséből fakadó szakmai törekvésekkel. Az intézményi érdekeknek és a nevelők érdeklődésének ilyen kölcsönös megfeleltetése teremthetett alapot a szakmaiság erősítésének. a) munkaterveikben és szervezték. b) A belső ellenőrzési rendszer az iskola nevelői-oktatói tevékenységének egészét úgy igyekszik átfogni, hogy az ne csupán ellenőrzés legyen, hanem a pedagógusok szakmai fejlődését ösztönző. A belső értékelési és ösztönző rendszerünk a pedagógiai munka területén a vezetői ellenőrzések mellett munkaközösség-vezetők éves ellenőrző, értékelő munkájára épül.
26. A pedagógusok minőségi munkájáért járó keresetkiegészítés odaítélésének rendje: A szempontokat a következőképpen foglalhatjuk össze: Bemutató órák tapasztalatai (szakmai napokon, tantárgygondozó látogatásakor…) Osztályfőnöki munka ellátása. Osztályfőnökként különösen problémás tanulócsoportok eredményes vezetése. Külső feladatmegoldó versenyek gondozásában végzett feladat. Házi tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezése és\vagy eredményes részvétel. Szaktanári versenyeredmények Szabadidős programok szervezése A pedagógiai alapdokumentumok korrekciójában vállalt munka. A tanterv szerkesztési munkában vállalt feladat. Az egységes mérési és értékelési rendszer kidolgozásában vállalt feladatot.) Szakmai lapban publikálás. Részvétel szakmai továbbképzésben. 55
Ügyeleti munka pontosság Tanári adminisztráció pontossága. Iskolai rendezvény szervezése. A diák-önkormányzati munka segítése Eredményes kapcsolattartás, együttműködés egyházi és szakmai szervezetekkel. Pályázat megírásával segíti az iskolát többletforráshoz. Osztályterem és az iskola közösségi tereinek dekorálása, szépítése. Kommunikáció a partnerekkel Az intézmény feladata a partnerekkel való megfelelő kommunikáció, a panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése a PR. Kommunikáció a közvetlen partnerekkel a./ Pedagógusokkal - Az iskola értekezletet tart vezetősége ( igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők) minden hónap első hétfőjén vezetői, ahol értékelik az elmúlt hónap munkáját és meghatározzák a következő hónap feladatait. F.: igazgató - A fenti értekezletről másnap rövid tájékoztatást ad az igazgató , az igazgató helyettesek az pedagógusoknak. Az erről készült feljegyzést kiteszik a tanári faliújságára a következő értekezletig. F.: igazgató - Indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli vezetőségi illetve tantestületi megbeszélést hívhatnak össze. F.: igazgatóhelyettesek - A teljes tantestület a tanévnyitó-, a félévi-, a tanévzáró-, és a nevelési értekezleteken ül össze. F.: igazgató b./ Nem pedagógus dolgozókkal - Az igazgató, a gazdasági vezető és a gondnok bevonásával minden hónapban munkaértekezletet tart. A távollévő dolgozókat az első munkanapjukon a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja. F.: igazgató c./ Diákokkal
- A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. F.: osztályfőnökök - Az elektronikus naplóba az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. F.: osztályfőnöki munkaközösség vezető Szülői értekezlet
Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember, február és május hónapban. F.: igazgató A szeptemberi szülői értekezletet egyszerre kell megtartani az első évfolyamon. F.: az általános igazgatóhelyettes 56
e./ Szülői Tanáccsal
- A kibővített iskolavezetés az Szülői Tanáccsal évente ül össze. F.: igazgató, igazgatóhelyettesek f./ Fenntartóval
- Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot.
27. Az intézmény népszerűsítése, a PR tevékenység Minden év novemberéig elkészítjük a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet kiadványa számára az iskoláról szóló tájékoztatót. Felelős: igazgatóhelyettes - Az iskola kiemelkedő tanulmányi, művészeti és sport eredményt elérő tanulóit év végén köszönti, tanévzárón jutalmazza és ez megjelenik a helyi médiában. Felelős: igazgatóhelyettesek - Kiemelt iskolai rendezvényekre, ünnepségekre az iskola meghívja a fenntartót és az intézmények vezetőiből azokat, akikkel szoros kapcsolatot tart. Felelős: igazgató - Az iskola honlapját folyamatosan frissíteni kell. Felelős: Szigeti Adrienn tanárnő. - Kiemelkedő, vagy az iskolai élettel kapcsolatos érdekes eseményeket, eredményeket megjelenteti a helyi újságban. Felelős: igazgató és Hodossi Takács Krisztina tanárnő - Az iskoláról a médiának hivatalos tájékoztatót az igazgató adhat, vagy engedélyével az általa felhatalmazott. Felelős: igazgató - Nyílt napokat tartunk, munkatervben rögzített időpontban, ahol a szülők megismerkedhetnek a tanórákon folyó munkával. Felelős: igazgató - A fő épület faliújságán bemutatjuk eredményeinket, büszkeségeinket. Felelős: Faliújság felelős tanár - Az iskola területén plakátot kihelyezni csak az iskolavezetés vagy az általa megbízott dolgozó engedélyével lehet. Felelős: igazgatóhelyettes Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és
57
egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Legfontosabb dokumentumok jelenlegi megléte, helyzete: Dokumentumok megnevezése Megléte Mikor volt ellenőrzés 1. Alapvető 1.1 Alapító okirat általános 1.2 Szervezeti és működési dokumentumok szabályzat 1.3 Házirend
van van
2008. 2013.
van
2011.
2. Alapvető 2.1 Pedagógiai program szakmai 2.3 Továbbképzési program dokumentumok és beiskolázási terv 2.4 Intézményi éves munkaterv, beszámoló 3. Intézményi 3.1 Ügyintézési, iratkezelési ügyintézés szabályzat dokumentumai 3.2 Tanügyi nyomtatványok 4. Munkaügyi 4.1 Formai előírások dokumentumok kinevezés 4.2 A munkaköri leírások 5. A gazdálkodás folyamatát szabályozó Bizonylati szabályzat dokumentumok
van van
2012. 2013.
van
2013.
Feladat
FelülFevizslegálat lős időpont ja
van van van van van
Ellenőrzés, mérés – értékelés jelenlegi helyzete
Bemeneti mérés Az intézménybe jelentkező általános iskolai hatodik osztályos tanulók írásbeli felvételit írnak matematikából és magyar nyelv és irodalomból. A felvételi eljárás során figyelembe vesszük az általános iskolában elért tanulmányi eredményt, ez maximum 25%-ot ér. A hozott és szerzett pontok összesítése alapján alakul ki a jelöltek közötti sorrend, ami a felvételi döntés alapja. A világnézeti elkötelezettséget vizsgáló személyes elbeszélgetés, és a lelkészi ajánlás meghatározó a felvétel szempontjából. Belső mérések a tanulmányi idő alatt 8. osztály végén a 7.-8. osztály anyagából: matematika (írásbeli) magyar nyelv és irodalom (írásbeli) történelem (szóbeli) 58
természetismeret (szóbeli) 10. osztály végén a 9.-10 osztály anyagából: matematika (írásbeli) első idegen nyelv (írásbeli, szóbeli), magyar (szóbeli) történelem (írásbeli) A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDJE
A fenntartói ellenőrzések rendjének és tartalmának meghatározása: - szakmai ellenőrzések, - törvényességi ellenőrzések, - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzések Az intézmény értékelési szempontjainak és tartalmának meghatározása: - a működés költséghatékonysága, - a szakmai eredményesség értékelése, - az intézmény menedzsment tevékenységének eredményessége - partneri elégedettség, - a gyermekbalesetek aránya és tendenciái, - a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete. Az intézményértékelés fenntartói szempontjai Értékelési területek
Feltételrendszer
Adatok, indikátorok Épület állapota, környezete, csoportszobák, tantermek száma, tornaterem, konyha, ebédlő, könyvtár, vezetői és ügyviteli irodák
Tárgyi feltételek
Társadalmi feltételek
Kötelező taneszközök ellátottsága, állapota, számítógépes munkahelyek Férőhely, kapacitás Elégedettség-mutatók Szülők szociokulturális háttere, demográfiai tendenciák
Pénzügyi feltételek
Központi költségvetés normatív támogatása, fenntartói kiegészítés. Működési bevételek, pályázati támogatás. Kapacitás kihasználtság.
Humán tényezők
Számított pedagógus álláshely, tényleges pedagógus létszám. Pedagógus továbbképzési tervek Pedagógiai munkát segítők. Képesítési előírásoknak való megfelelés, bérbeállás.
Pedagógusok Alkalmazottak Eredményesség
Neveltség, szokás- és szabályrendszer. Kommunikációs szint, gondolkodási képességek, motiváció, attitűd. Szociális készségek.
59
Szervezet és működés Struktúra, vezetés Szervezeti kultúra Pedagógiai folyamatok
Külső kapcsolatok
Szabályozottság, szervezettség, törvényesség, tanügy-igazgatási tevékenység. A vezetés elfogadottsága, minősége, információáramlás. Klíma, alkalmazotti elégedettség. Konfliktusok, problémamegoldás, innovációk. A nevelési program minősége, értékek, célok, intézményi specialitások. Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága. Speciális programok eredményessége. Szülőkkel való kapcsolattartás Kapcsolat más intézményekkel, együttműködés, PR.
Szempontok a közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzéséhez 1. A pedagógiai tevékenység szervezésének vizsgálata
1.3.
1.1.
Személyi feltételek - az intézményvezetés szerkezete, munkamegosztása - az intézményvezetést segítők köre (iskolatitkár, gondnok, stb.) - az alapfeladatok ellátásában résztvevőkre vonatkozó létszám, képesítési követelmények megtartása - egyéb alkalmazottak létszáma, a képesítési rendelkezések megtartása - az intézmény szerkezete (telephely, gyakorlóhely, tagintézmény) - az intézmény működési körülményei, mikrokörnyezet (tanulói populáció)
1.2.
Tárgyi feltételek - az intézmény infrastrukturális állapota - az előírt helyiségek, eszközök és felszerelések megléte, korszerűsége (eszközjegyzék) - a környezet kultúra jellemzői
A pedagógiai munka szervezése, a tanügyi dokumentumokban meghatározottak érvényesülésének vizsgálata - alapító okirat - pedagógiai program, helyi nevelési program, helyi tanterv (tanulói teljesítmény értékelése) - minőségfejlesztési munkaterv - éves munkaterv - intézményi beszámoló - vezetői program - tantárgyfelosztás - tanulók órarendje - tanulói tankönyvrendelés és terjesztés - intézményi mérés-értékelés, ellenőrzés rendszerterve - menedzsment funkciók működése (feladatdelegálás, tervezés, végrehajtás, felelősség, önellenőrzés) - forrásmenedzsment (átvett pénzeszközök, pályázatok) 60
2.
Tanügyi nyilvántartások megléte, vezetése -
felvételi napló beírási napló törzslap bizonyítványok őrzése, nyilvántartása diákigazolványok nyilvántartása jegyzőkönyvek (nevelőtestületi értekezletek, javító-osztályozó vizsga, baleseti, intézményi fórumok) - irattári terv (érkeztetés, iktatás, nyilvántartás, selejtezés) - elektronikus osztálynapló, szakköri-, sportköri-, helyettesítési naplók, - egyéb a tartalmi tevékenységhez szükséges nyilvántartás, szabályzat (tanmenet ellenőrzése) 3. A belső szabályzatok elkészítésének és érvényesülésének vizsgálata - Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei - A házirend - A belső ellenőrzés terve, rendje, megvalósulása - Pedagógus át- és továbbképzési szabályzat - A szabályzók nyilvánosság - Szülői tájékoztatás, információ átadás formái (faliújság, tájékoztató levél) 4. Az intézményi fórumok működésének vizsgálata - Szülői szervezet, diákönkormányzat, nevelőtestület, munkaközösség, szűkszéles vezetőség jogai és kötelezettségei - Közoktatási információszolgáltatás 5. Munkajogi kérdések - Besorolás, végzettség és alkalmazás - Munkaszerződések, alkalmazotti jogviszony dokumentálása - Munkaköri leírások - Szabadságolási terv és nyilvántartás - Jelenléti nyilvántartások ellenőrzése 1. Az intézmény speciális szolgáltatásainak ellátása és azok körülményei - személyi feltétel - eszköztár 1. Statisztikai adatok, feladatmutatók
28. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Bár iskolánkban kevés az igazán problémás gyerek, mégis foglalkozni kell a témával. Nem találkoztunk eddig drog- vagy alkoholfüggő gyerekekkel, de főként családi problémákból következően potenciálisan veszélyeztetett gyermek elég sok van. Problémáikat szerencsére enyhébb kompenzálási módokkal próbálják megoldani: öltözködés-, és viselkedésbeli feltűnőségek, amelyek épp ezért, 61
jelzésértékűek kell legyenek a pedagógusok számára, hisz nem csupán a kamaszok sajtosságai! Egy normális, egészséges családban is lázad a serdülő, mert pl. nem kap meg valamit. Ezeket a problémákat az osztályfőnök és a lelki gondozó segítségével általában kezelni tudja az iskola. A súlyosabb problémák elkerüléséhez a prevenciót tartjuk fontosnak. Ez első sorban az egész tantestület odafigyelését igényli. Felhasználjuk továbbá szakemberek segítségét is: a városban működő drogmegelőzési hálózat szakemberei, a rendőrség bűnüldöző szervei, az iskolaorvos, esetenként hozzáértő szülők, lelkészek segítségét kérjük a megelőzéshez. Kapcsolatunk van az Önkormányzat gyermekvédelmi szerveivel is. A szülők válása, betegsége, munkanélkülisége, halála esetén a pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak a gyerekekre. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus feladata és kötelessége. Végrehajtását az ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja, segíti. A munkavégzés feltételeit az iskola vezetője biztosítja. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai
-
-
Azt ifjúságvédelmi felelős segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, összehangolja és a rendelkezésére álló eszközökkel és módszerekkel segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata, hogy a tanulók rendelkezésére álljon. A szülőket és a tanulókat minden tanév elején tájékoztatja fogadóórájának idejéről, ill. hogy hol és milyen problémákkal fordulhatnak hozzá. A tanulók és a szülők által jól látható helyen teszi közzé a gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi és családsegítő intézmények címét és telefonszámát. Részt vesz az iskola egészségnevelési és drogmegelőző programjának kidolgozásában és végrehajtásában. Szükség esetén közvetítőként lép fel a tanulók, a pedagógusok, ill. az intézmény vezetői között. Az eredményes megelőző munka érdekében észrevételeket és javaslatokat tesz az intézmény vezetőjének az intézményen belüli, ill. az intézményt körülvevő emberi környezetről, tendenciáiról, veszélyeztetettségéről, továbbá, ha valamilyen intézkedés meglétét tartja szükségesnek. A gyermekvédelmi szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen, ha szükséges, gyámügyi tárgyaláson. Veszélyeztetettség esetén segítséget kér a gyermekvédelem szerveitől. Az eredményes munkavégzés érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, ill. helyetteseivel, az osztályfőnökökkel, a pedagógus kollégákkal, a szülőkkel, szükség esetén a szülői szervezet tagjaival, a gyermekvédelmi rendszer tagjaival, a prevenciós munka intézményeivel.
Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, a rendkívüli nevelési segélyben részesülőket. Közösen irányítják figyelmüket az aktuálisan nehéz pszichés vagy szociális helyzetben levő tanulókra. Az intézményben zajló ifjúságvédelmi tevékenység 62
A közoktatásról szóló törvény 41.§-ának 5. bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről. Hogy a felügyelet körébe mi tartozik, arra a választ a közoktatásról szóló törvény értelmező rendelkezései 121. § (1) bekezdésének 11. pontja adja meg. A felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást jelenti. E körbe tartozik a gyermek és ifjúságvédelem, illetőleg a tanintézménynek minden olyan tevékenysége, amely azt célozza, hogy a tanulót megóvják a szenvedélybetegség kialakulásától, illetőleg felismerjék azt az utat, amely a szenvedélybetegség kialakulásához vezet. Az iskoláknak ki kell dolgozniuk saját egészségnevelési programjukat, ennek részeként kábítószer-ellenes programjukat, amelyben foglaltak alapján a szükséges felvilágosító, megelőző pedagógiai munkát el kell végezni. Iskolánk 2004. májusában készítette el saját egészségnevelési programját, s a elfogadását követően már ezt tekinti magára nézve iránymutatónak.
29. Iskolai egészségstratégia – drogstratégia Célok A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma mint középfokú nevelési intézmény, egészségnevelés terén azt a célt tűzi maga elé, mely szerint: hatékonyan hozzájárul, hogy tanulói elegendő ismeretet és kellő motivációt szerezhessenek egy személyes és közösségi, emberi és tárgyi környezet tekintetében egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Közelebbről: hogy értsék az egészséggel összefüggő kérdések jelentőségét, egészségükhöz való viszonyulásukban szilárd beállítódásaik legyenek, melyeket az iskola konkrét tevékenységekben alapoz meg. Szükségletek
Alapvető és a tényleges attitűd-változás érdekében elengedhetetlen, hogy az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek intézményünk összes tevékenységébe, működésének egész rendszerébe beépüljenek: - önmaguk és egészségi állapotuk ismerete - az értékek ismerete - az értékorientált szemlélet és viselkedés kommunikálásának tanulása - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák alkalmazása - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - az idővel való gazdálkodás technikái - a tanulás és a tanulás technikái - a rizikóvállalás és annak határai - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a mozgás és az egészséges testtartás fontossága - az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a tanulási környezet alakítása 63
- a káros szenvedélyek és a szenvedélybetegségek elkerülése - a tudatosságon alapuló fogyasztói kultúra kialakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - valamint: a fenti témák elhelyezése a keresztyén antropológia rendszerében. Helyzetfelmérés
Az iskolában folyó egészségfejlesztési tevékenység kialakítását megszabja mindenekelőtt az érvényes nemzeti stratégia, valamint az azt meghatározó vonatkozó jogszabályok: 1. a 2003. évi LXI. tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 5. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § (1) és (2) bek. 6. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/ 1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 7. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 8. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. Állapotfelmérés
Színterei: - Iskolai drogprevenciós programokat szervezünk minden tanévben. - A diákoktól közvetlen problémafelvetéseik révén és közvetett információszerzés útján (kérdőívek, közös témafeldolgozás stb.) rendszeresen tájékozódunk az őket érdeklő és érintő kérdésekről, a szemléletformálás és életvitel-átalakítás aktuális alkalmait megragadva. - A tanári karon belül az egyes munkaközösségek tagjainak szorosabb együttműködése teszi lehetővé a közös megoldáskereséseket és véleményalkotást.
Segítő kapcsolatok intézményekkel: - Az iskolaorvos rendel épületen belül heti egyszer 4 órában, szülői fogadóórát tart kétszer 2 órában, a tanulók testi-szellemi fejlődését nyomon követi, szükséges szűrővizsgálatokat elvégzi. - Fogászati ellenőrző vizsgálatot rendszeresen szervezünk tanulóinknak. - Helyi kórház van elérhető közelségben. - A Családsegítő Szolgálat munkatársaival alkalomszerű, de működő szakmai kapcsolatban állunk.
64
- Városon belül intézmények, civil szervezetek által - a drogprevenció témakörében - előkészített programokon, pl. kiállításokon részt vettek diákjaink. - A városi Drogambulancia szakembereivel aktív munkakapcsolat épült ki. - Az Integra Alapítvány szakemberei tíz pedagógusunkat képezték ki drogprevenciós órák tartására, ezen újszerű pedagógiai munkához szupervíziót ill. konzultációs lehetőséget biztosítanak. - Felvettük a kapcsolatot a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal (KEF), saját prevenciós programunkat a Városi Drogstratégia ismeretében alakítjuk.
Iskolán belüli együttműködés: Iskolánk intézményi önállósodásával egyidőben megtette az első lépéseket a tervezett, együttműködésre építő, specifikus, releváns és folyamatos visszajelentések által kontrollált egészségfejlesztési munka terén: - Az iskola vezetősége egyidejűleg viszi magával és vállalja fel az örökül kapott évszázados protestáns nevelési elveket és gyakorlatot, és törekszik feladatteljesítését illetően korszerű, adekvát, és - központi elhelyezkedéséből adódó szellemi-lelki lehetőségeinek tudatában innovatív lenni. - Testnevelés szakos tanáraink – teljes mértékben kihasználva az iskola tér- és időbeli adottságait - tanórák utáni időben is megteremtik a rendszeres testmozgás lehetőségét: megszervezik és vezetik az edzéseket, iskolán belüli (és iskolák közötti) bajnokságokat rendeznek. - Növekszik a rendhagyó osztályfőnöki órák száma, az interaktív témafeldolgozások, önismereti csoportjátékok (megbeszéléssel), személyiségfejlesztő foglalkozások időt és helyet kapnak a nevelés hétköznapjaiban. - Újonnan létrejövő együttműködések révén megvalósul egy - minden diákot és tanárt érintő - drogprevenciós nap (vitafórum, videofilm-feldolgozás, gyógyult drogosok megszólaltatása, kiscsoportos beszélgetés), mely által megjelenik egy addig érintetlen téma és annak feldolgozási lehetősége - Az új kezdeményezések és munkamódok új állásfoglalásokra késztetik a tanári kartagjait a már - magas szintű rutinra épülő pedagógiai munka során: a munkamódot (egyedül vagy kooperációban), a célt, a kompetenciákat (pedagógus és nem-pedagógus jellegű szakember jelenléte az iskolában), a felelősséget és elvárásokat (szülői elvárásokra, szintfelmérő, érettségi, ill. felvételi vizsgákra, vagy az életben való helytállás és megküzdés kikerülhetetlen követelményére kell-e tekintettel lenni) stb. - A tanári kar tíz tagja (2003. augusztus-szeptember) képesítést szerzett drogprevenciós munkára, nemcsak egy- egy tanéven át futó és minden osztályt érintő programra kerülhetett sor, de az egészségfejlesztést képviselni kész intézményi szemlélet is körvonalazódott a résztvevő pedagógusok számára; csökkentek a tabu(témák)at övező és előítéleteket kísérő szorongások, nyíltabbá vált a diákok és tanárok közötti kommunikáció, igény jelentkezett az interaktív munkamódra és a pedagógiai eszköztár bővítésére. - Mostanra egyértelművé vált az egészségstratégia kidolgozásának és az irányelvek következetes érvényesítésének szükségessége: egészségnevelő munkacsoport alakítása az aktivitást és elköteleződést vállaló kollégák részvételével (1.), a prevenciós tevékenység további bővítése: eljárási mód kidolgozása észlelt 65
drogfogyasztás esetére (2.), megfelelő továbbképzések és tréningek felkutatása és hasznosítása diákok és tanárok számára (3.), a kortárs segítés helyének megtalálása és bekapcsolása az iskolai egészségnevelés rendszerébe (4.). - A személyiség mind szélesebb körű fejlesztésének szükséglete fogalmazódott meg, melynek nyomán otthont adtunk/adunk néptánckör, társastánc-tanfolyam és színjátszókör számára, az osztályfőnöki órák programjában pedig megjelent (igény szerint) az illemtan oktatása. - Az iskola könyvtárában diákok és tanárok számára egyaránt fellelhetők és hozzáférhetők vonatkozó szakkönyvek és folyóiratok. - A 8. évfolyamon a biológia tananyagba is beépülnek az egészségmegőrzési feladatok. Feladatok
A közoktatási intézményekre vonatkozó - jogszabályok által kirótt - feladatokat magunkénak elfogadva, az iskolán belüli együttműködés előző néhány évben kibontakozó rendszerét és annak eredményeit tekintve, valamint az időszerű helyi szükségleteket figyelembe véve és a kibontakozó irányelveket közösen megfogalmazva az alábbi konkrét teendőket látjuk megvalósíthatónak: - Az iskolával kapcsolatban álló külső szakértő megbízása további konkrét feladattal (konzultációs lehetőség, szupervízió, témacentrikus szülői értekezlet stb.). - Pedagógusok számára sajátélményű tréningek igénybe vétele a problémaérzékenység fejlesztése, a szakmai eszköztár bővítése és a tanulókkal történő foglalkozás eredményességének növelése érdekében. Felelős: az egészségnevelő munkacsoport (igényfelmérés, lehetőségek felkutatása, pályázatok írása). - A szülők tájékoztatása a programról, és – lehetséges csatornák felkutatása útján – mind több szülő megnyerése a partneri együttműködésre (már tíz elkötelezett szülővel tervezhetővé válik a továbblépés). Felelős: egészségnevelő munkaközösség. - Egynapos egészségnap program (a diáknap keretén belül) összeállítása, megszervezése és lebonyolítása. Megjelenő területek és témák: pozitív megerősítők, örömforrások, egészséges élvezetek, pozitív szenvedélyek (táplálkozás, kapcsolatok, zene, sport, játék, alkotó tevékenységek). Megvalósítás formái: Minden tanulóra kiterjedően: interaktív előadások, sportversenyek, különleges sportok és időtöltések bemutatója, kiállítások, vetélkedők; alternatív programok: relaxációs csoportfoglalkozás, zenehallgatás beszélgetéssel, strukturált játékok csoportban, kézműves foglalkozások; Felelős: iskolaorvos, védőnő és a DÖK-felelős tanár. - Az egészség és ifjúi életerő értékességének élményét nyújtani kiscsoportos kirándulások és a NKT által kötelezővé is tett 50 óra közösségi szolgálat révén által, melyeknek úti célja valamely - a Református Egyház által működtetett - egészségügyi, szociális, ill. rehabilitációs intézmény, ahol mód nyílik a gondozottakkal (testi fogyatékkal élők, szabadult szenvedélybetegek, magukra maradottak) és a gondozókkal való hosszabb találkozásra. Felelős: a szabadidő-szervező és a DÖK felelőse, érintett osztályfőnökök. 66
- A kapcsolat élénkítése azon református középiskolákkal, amelyek már kidolgozták saját egészségfejlesztési programjukat, ill. amelyekben már jól működő prevenciós/családgondozó team dolgozik. Felelős: az ifjúságvédelmi felelős. (Az egyes feladatköröket, ill. státuszokat betöltő személyek természetesen változhatnak. Értelemszerűen mindig az aktuális személyek viselik a felelősséget adott munkaterületen.) Középtávú - 2- 4 évre tervezett feladatok - Évfolyamokra lebontott és foglalkozásterveket tartalmazó drogprevenciós óraterv a korosztályi jellegzetességek és szükségletek szem előtt tartásával (interaktív és kooperatív módon, azaz kiscsoportban és kettős vezetéssel); megjelenő területek: emberi kapcsolatok, konfliktusok, hangulatok, célok és motivációk, autonómia, csoportlét és -identitás, asszertivitás stb. az egészséges személyiségfejlődés elősegítése. Felelős: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az ifjúságvédelmi felelős. - Kortárs-segítők további képzése és tevékenységük integrálása az iskolai prevenciós munkába. Felelős: az ifjúságvédelmi felelős (drogügyi kooordinátor). - A testi-lelki-szellemi jóllét igényének - már meglevő szükségletekre építő megfogalmazása és fenntartása a tanulóifjúság körében: így pl. tiszta és esztétikus öltözködés és hajviselet, egészséges táplálkozási szokások, kulturált érintkezés és beszédmód stb. Felelős: az iskola minden pedagógusa. - Ötletbörze és ötlettár készítés: az egyes tantárgyakba miként épülhet be ill. jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete (korábbi jól bevált applikációk összegyűjtése). Felelős: a szakmai munkaközösség-vezetők. - Osztályfőnöki órákba illeszkedő (6-10 tanóra terjedelmű) egészségnevelési témasorozat megtervezése és a korosztályi sajátosságokat figyelembe vevő megvalósítása, amelyben szerepelnek: - az egészséges táplálkozás - a testi higiénia - a testedzés, mindennapi testmozgás, helyes testtartás - a személyes biztonság - a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja (előítéletek és sztereotípiák velük kapcsolatban) - az iskolán belüli bántalmazás megelőzése - a szexuális felvilágosítás, ill. nevelés, a családtervezés alapjai, AIDSprevenció - családon belüli erőszak megelőzése - a szenvedélybetegségek - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (gyógyszerhasználat, elsősegélynyújtás) - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek, gondolkodási, döntéshozási és problémamegoldó készségek - az „életminőség”fogalma
67
Hosszú távú 5-10 évre tervezett célkitűzések - A pozitív megerősítők alkalmazásának preferálása: testedzés, őszinte emberi kapcsolatok és alkotó tevékenységek értékének és jelentőségének tapasztalata által. Felelős: az egészségnevelő munkaközösség - Az egyes szakaszok után visszatekintés: a folyamatok értékelése, szükség szerint célkitűzések módosítása, új feladatok és munkaterületek megnevezése. Felelős: az egészségnevelő munkaközösség. - Kritériumlista összeállítása: melynek segítségével áttekinthetjük, hogy az iskola egész tevékenységében mely területen és milyen mértékben sikerült az egészségfejlesztési szempontok érvényesítése és megvalósítása (tanórák, szabadidős programok, szakkörök, személyes és intézményes kapcsolatok), ill. melyek maradtak ki vagy szorultak háttérbe. Felelős: az egészségnevelő munkaközösség. A végrehajtás színterei Iskolai:
- egészségfejlesztésben képzett szakember/ ifjúságvédelmi felelős szakmai jelenléte - osztályfőnökök és munkaközösség-vezetők együttműködése - az iskolavezetés problémaorientált, innovatív és támogató részvétele a teljes tantestület támogató viszonyulása és egyénenkénti feladatvállalás: - osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák - osztályfőnöki órákon belül témafeldolgozó, interaktív jellegű egészségvédelmi órák - tanácsadás esetenkénti beszélgetés formájában diákoknak, szülőknek, kollégáknak az iskola falain belül (ifjúságvédelmi felelős munkájához tartozóan) - alkalomszerű programok (évente 1-2 alkalommal pl. kiállítás, egészségnap, lelki elcsendesedést szolgáló programok) - kortárs segítők tevékenysége az iskolában - tárgyi környezet alakítása, feltételek megteremtése (iskolai büfé kínálata; osztálytermek szellőztetése, berendezése és világítása egészségügyi és lelki szempontok figyelembevételével, ülésrend, számítógépek elhelyezkedése stb.) - a tisztán kapott osztálytermet év végén tisztán átadni - a napi munkarend megtervezése (mozgásigényre tekintettel) - egyéni testi/egészségi adottságok figyelembe vétele (testmagasság, gyengén látás/hallás, részképesség-zavarok) a az elvárások és követelmények megállapításakor - szerkesztett faliújság (cikkek, saját írások, plakátok) által - iskolán belül pályázat meghirdetése diákok számára az egészségfejlesztés témakörében (a pályamű írásbeli dolgozat formájában készítendő) kapcsolódás a Debreceni Kábítószerügyi Fórumhoz. Iskolán kívüli:
- szülők - iskolaszék - a tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatai 68
- kortárs segítők további képzése - kapcsolódás más intézmények, civil szervezetek programjaihoz - tágabb körű szakmai együttműködések A végrehajtás módszerei Szakmai szempontok érvényesítése
- a program megismertetése, megvitatása és elfogadása - a pedagógusok egyéni érdekeltségének, szerepvállalásának tisztázása és deklarálása - folyamatos kapcsolattartás a diákönkormányzattal; teret adva a diákok részvételének, s a felmerülő szükségleteknek - információáramlás megteremtése - a pedagógusok saját életvitele példaértékének tudatosítása. - a szülőkkel való kapcsolattartás élénkítése. Programformák: - játékos csoportfoglalkozások - iskolai és iskolák közötti sportbajnokságok - kulturális programok: kiállítások, filmvetítések, vetélkedők - pályázat kiírása - pályaművek megírása - kirándulások, túrák, erdei iskola - tréningek - szülői értekezlet - szülő-pedagógus fórum, szakmai tanácskozások. Értékelés
Módja Évente egyszer (március hónapban) átfogó értékelést végez az iskola a stratégia megvalósulásának ellenőrzésére, mely nemcsak az iskolavezetés, a pedagógiai munkaközösségek, hanem a végzős diákok véleményére és tapasztalatára is épít.
69
Hosszú távú célok – újabb célkitűzés
Az értékelés eredményeit és az új információkat és tapasztalatokat figyelembe véve vállalja az iskola a célkitűzések módosítását, és - ha szükséges - új végrehajtási terv készítését. Az új, adekvát célkitűzés érdekében ismételt állapotfelmérést végez: Méri a sikeresen megtartott programok hatékonyságát, nyomon követi a hiányosságokat, értékeli a folyamatokat az intézmény életében. Az intézmény folyamatos fejlődése érdekében a jól bevált eszközöket, módszereket és programokat fenntartja, a kevésbé beváltakat felülvizsgálja, esetleg elhagyja, az igények figyelembe vételével újabbakat indít.
30. A mindennapos testnevelés helyi rendszere, szabályozói Iskolánk 6 évfolyamos gimnázium, melyben a testnevelés órák megosztása évfolyamonként a következő módon alakult. Az első három évfolyamon (7. ,8.és 9.) heti 3 testnevelés óra van, míg a felsőbb évfolyamokon heti 2 alkalom adódik a testi nevelésre. A 2012/13-as tanévtől a 9. évfolyamon a Köznevelésről szóló 2011. XCX. Tv. előírása szerint heti két délutáni sportfoglalkozást is tartunk. A további tanévekben ez a helyi tanterv 7. évfolyamtól történő bevezetésével, valamint a 10. évfolyamon felmenő rendszerben folytatódik. Heti 2 alkalommal kosárlabda és labdarúgó edzéseken lehet részt venni. Az idősebb korosztály a heti kétszeri labdarúgó és kosárlabdaedzéseken kívül, a kondicionáló termet is naponta látogathatja. Ezek a lehetőségek mindenki számára elérhető időpontokban a tanítás után kezdődnek. Az ügyesebbek és felkészültebbek versenyzési lehetőséget is kapnak a város által szervezett kupákon.
31. Környezeti nevelés A környezeti nevelési program alapjai. Törvényi háttér, szabályozók
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ /3/ bekezdése értelmében a nevelési programunk önálló részeként kell kezelni a környezeti nevelési programunkat. Az Alkotmány környezetés egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusai kimondják mindenki jogát az egészséges környezethez. A Környezetvédelmi törvény 1995.évi LIII. Törvény 54 § 1. cikkelye szerint „… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” Iskolánk helye és épülete
Hat évfolyamos gimnáziumunk Debrecen belvárosában, frekventált helyen található. Az iskola előtt húzódó út forgalmas, zajos. Maga az épület a teljes körű felújítás után, régi fényében tündököl, patinás külsejű, belülről viszont fiatalos és kreativitásra ösztönző. Az emelt szintű oktatáshoz rendelkezésre állnak a megfelelő 70
szaktantermek, ezek ellátottsága folyamatosan bővül. A termek számának emelésére további igény van, 2011-ben beépítettük a padlástér kétharmadát. A mosdók korszerűek és igényesek, higiénikusak. Az iskola udvara nincs elválasztva a szomszédos általános iskolától, a kialakított bibliai és fűszerkert megtekinthetőek, az udvaron elhelyezett padok az igényes pihenést, és pl. biológia tanóra tartását teszik lehetővé, jó idő esetén. A folyosók, termek dekorálása folyik, faliújságok, a Dóczy-galéria kiállításai városszerte számon tartottak. Üvegfestmények, meleg színekkel festett belső falak és növények teszik barátságossá az amúgy is vidám hangulatú iskolabelsőt. A gyerekek számára is lehetőség nyílik egy-egy kiállításra, munkáik megtekinthetők, azokból rendszeresen készítünk minitárlatokat. A díszterem elegáns berendezése lehetővé teszi komolyabb hangvételű előadások megrendezését is. Az alagsorban ruhatár, táncórák és színjátszókör számára alkalmas terem található. Ugyanitt van a Varázskuckó, amely az érdekes és tanulságos kísérletek színhelye. A termek díszítése az osztályok feladata. Minden osztályteremben mosdó, folyékony szappan és papírtörlő van. A padok a korosztály igényeinek megfelelőek. A technikai felszereltség az igényeknek megfelelő, a szaktantermek videóval, DVDlejátszóval, írásvetítőkkel, diavetítőkkel, projektorral és interaktív táblákkal gazdagodtak. Az iskolának étkezője van, de csak melegítésre alkalmas a konyhája: az ételt hozatjuk. A teríték tiszta és igényes, a gyerekek nagy része törekszik is a kulturált étkezési szokások betartására. Túlzsúfoltság nem jellemző, az önkiszolgáló rendszer és a konyhai dolgozók gyors, udvarias kiszolgálása hatására. Az ékező mellett büfé is működik. Iskolánk elhelyezkedése és hangulata jelentős mértékben befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát és lehetőségeit. Az iskola működése környezet nevelési szempontból
Tantestületünk nagy része lelkes fiatalokból s minden szakterület élén tapasztalt kollégákból áll. A környezeti nevelésben közvetve vagy közvetlenül minden tanár részt vesz. Intenzíven a természettudományi tantárgyakat oktató kollégák foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, de időnként a többi szakterület is bekapcsolódik munkájukba. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben, tanórán, laboratóriumban:
- A tanórákon az épp tanulmányozott témához hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Mindig kiemelt helyet kapnak azok a témák, amelyek a hétköznapi élettel kapcsolatosak, hiszen ezek a kérdések még jobban érdeklik a gyerekeket. Felhasználjuk a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is. Törekszünk arra, hogy a diákjaink átfogó képet nyerjenek szűkebb és tágabb környezetük aktuális környezetvédelmi problémáiról, s merjenek véleményt alkotni, illetve tudjanak véleményt nyilvánítani az őket is érintő, érdeklő témákkal kapcsolatban.
71
- A laboratóriumi teremben lehetőség nyílik a megszerzett elméleti ismerek gyakorlati elmélyítésére. Egyszerűbb víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket főleg a fakultációkon és a szakköri foglalkozásokon tanítjuk meg. Nem hagyományos tanórai keretben: - A tanév során hetedikeseink és kilencedikeseink számára a növény- és
állatrendszertan témaköreihez kapcsolódva - kirándulásokat, kiállításokat, botanikus kertsétákat iktatunk be a hagyományos órák közé. - Az osztálykirándulások megtervezésében segítséget adunk a kollégáknak a programok összeállításában, felhívjuk a figyelmet védendő értékeinkre, bővítjük a lehetséges célpontok számát. - Fontos feladat az iskolakert közös kialakítása és későbbi gondozása. Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, amelyeken a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat. Ilyen pl. a miskolci Dr. Less Nándor földrajzverseny, a református középiskolák versenyei, s nagyon sok helyi, városi vetélkedő. - Különböző akciókban veszünk részt: összegyűjtjük a használt elemeket, papírgyűjtést szervezünk, cserebere-akciókat szervezünk. Kiállításokat szervezünk jeles alkalmakra, mint pl. Föld napja, Víz napja stb. - Lehetőség van nyári táborokban való részvételre. Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, fenntartóval, szülőkkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki .A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrásaink Iskolán belüli együttműködés
- Iskolavezetőség: Támogatja a környezeti nevelési programokat, anyagi forrásokat teremt és ösztönző rendszereket dolgoz ki. Aktívan részt vesz az ilyen jellegű programokban. - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Szükség van a munkaközösségek együttműködésére, a különböző szakterületek összehangolására. A természettudományi munkaközösség mellett szükség lesz egy környezeti nevelési munkacsoportra is, amely elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Ebben a munkaközösségben más szakokat képviselő kollégák együttműködésével lehetőség nyílik az összehangolt munkára, s így valamennyi szakos tanár belátja majd, és támogatja a környezeti nevelés programjait. Azokat a kollégákat, akik eddig nem vettek részt a környezeti nevelésben, bevonjuk ebbe a munkába. A tapasztaltabb kollégák iskolánk vezetésével együtt irányítják és felügyelik ezt a munkát. - Diákok: 72
Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a DÖK-nek, az osztályközösségeknek, valamint a környezetvédelemmel külön foglalkozó (pl. szakkörre járó) elhivatott diákcsoportoknak is. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteket a tanórákon és tanórán kívüli programokon sajátítják el. A környezettudatos szemléletmód kialakításában nagy szerepe van a tanár példamutató magatartásának. A tanórák környezet tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. - Lelki gondozó, vallástanárok: Felmérésekkel, beszélgetésekkel, rendhagyó osztályfőnöki órákkal, illetve ezek elemzésével segítenek a környezet nevelési munkánkban. Munkájukra nagy szükség van, hiszen napi kapcsolatban állnak a diákokkal. - Tanárok és szülők: Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amelyet iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskolánkban elsajátított ismeretek megerősítésére otthon is szükség van Ezen kívül tevékenyen is részt vehetnek programjainkban, előadások vállalásával, anyagi támogatással, kapcsolatrendszerük felhasználásával. -
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az adminisztrációs és a technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei lehetnek a környezeti nevelési programnak. Példamutató, ha diákjaink azt látják, hogy e dolgozók is odafigyelnek a környezetkímélő megoldásokra, munkájuk során takarékosan járnak el. A programok tárgyi feltételeinek megteremtése is az ő feladatuk. Iskolán kívüli együttműködés
- Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval egyeztessen és a lehető legoptimálisabb helyzetet teremtse meg. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Színesebbé teszi munkánkat olyan intézmények felkeresése, amelyek tartalmasabbá és színesebbé teszik iskolánk munkáját.. Ilyenek például a múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok stb. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Célunk, hogy a tantestület minél több tagja vegyen részt az ilyen szervezetek által szervezett előadásokon, továbbképzéseken, programokon. A civil szervezetekkel való kapcsolatot mind az iskola vezetői, mind a szaktanárok közös feladata. - Hivatalos szervek:
73
A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk a z elkövetkező időkben is. Iskolai büfé: Sok szempontból nagyon fontos az iskolai büfé kínálata. Ajánlatos az iskolánkra szabott büfékínálatot kialakítani. Tovább kell bővülnie az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcskínálatnak. Fel kell mérni, hogy miből álljon a büfé optimális készlete, s helyes étkezési szokások kialakítására kell nevelni a diákokat. Anyagi erőforrások Saját erőforrások
- Költségvetés - Alapítványok Külső erőforrások
- Fenntartó - Saját bevétel - Pályázatok: A pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Ő az, aki tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segítséget nyújt a pályázatok elkészítéséhez. Alapelvek, jövőképek, célok
Alapelvek: - Fenntartható fejlődés - Globális szintű összefüggések felismerése - Alapvető emberi szükségleteink - Sokféleség és másság elfogadása és felismerése - Emberi jogok és a demokrácia - Ökológiai lábnyom - Rendszerszemlélet és kreativitás összhangja Hosszú távú céljaink és a célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Pl.: - Környezettudatos nevelés, szemléletmód kialakítása - Problémák felismerése és megoldása - Együttműködési készség, a tolerancia kialakítása - Ökológiai szemléletmód - Vitakészség, érvelni tudás, a beszéd erejének tanítása - Konfliktuskezelés-konfliktusok megoldása - Állampolgári kötelességeink elsajátítása - Kreativitás, ötletek a hatékonyabb környezeti nevelésért - Környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel - Az egészséges életmódra való igény, s az ehhez vezető út kialakítása - A természeti és az épített környezet szeretete, védelme, őrzése Az iskolánk környezeti nevelési szemlélete
74
Korunk egyik legtöbbet vitatott és tanulmányozott elmélete a fenntartható fejlődés elmélete. Ha ennek szellemében szeretnénk nevelni gyermekeinket, akkor már nagyon korán el kell kezdenünk az elmélet alapjainak megismertetését és alkalmazását. Szemléletes példa az iskolaépület tetejére helyezett napelemek tevékenysége. Hat évfolyamos gimnázium lévén, erre nagy esélyünk van, diákjaink az egyik legfogékonyabb időszakban kerülnek hozzánk. A református szellemiség puritán életfelfogása további segítséget nyújt nekünk céljaink elérésében, hiszen tanulóink olyan családi környezetből érkeznek hozzánk, amelyben a hagyományos értékrendek még elevenen élnek. A természettudományos tantárgyak egymással kooperálva, egymást kiegészítve próbálják meg a hatékony környezeti nevelés feladatait megvalósítani. Különösen így van ez a biológia, földrajz és kémia tantárgyaknál. A továbbiakban szeretnénk bevonni ebbe a munkába a humán területet is, ötletek és kezdeményezések vannak, ezek megvalósításra várnak. Konkrét célok: - A tantestület minden tagjának megnyerése és konkrét célokkal való ellátása a hatékony környezeti nevelésért - Az egészségnevelési program és a környezeti nevelési program összhangba hozása. A két programnak egymást kiegészítve kell működnie iskolánkban - Hagyományok kialakítása a témához kapcsolódva. Pl.: Zöld-hét rendezvényei (a jeles napokhoz kapcsolódva), amelyben nagyrészt kap a környezeti és egészségnevelés, drogprevenciós-program folytatása, osztályfőnöki témakörök kialakítása a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódva, nyári , tavaszi táborok, kirándulások szervezése, fordítóversenyek rendezése a tanult idegen nyelvekből, a már beindult természettudományi szakkör folytatása, bekapcsolódás nemzetközi felmérésekbe, mint pl. a „Savas eső project”. - Diákjaink és dolgozóink takarékosan (víz-, áramfogyasztás), környezetükre odafigyelve (tiszta osztálytermek és folyosók, gondozott udvar, szellőztetés, ízléses és tudatformáló díszítések stb.) járjanak el minden esetben. - A szelektív hulladékgyűjtés, a használt elemek gyűjtése és a helyes vásárlási szokások kialakítása. Szaktárgyi célok: - A szakórákon minden lehetőséget meg kell adnunk a környezeti nevelésre. A természet elemeinek megismerése, a közöttük lezajló folyamatok ok-okozati összefüggéseinek megismerésén túl, diákjainknak meg kell tanulniuk a természetvédelem alapvető ismereteit és szabályait is. - A kétszintű érettségire való felkészítés: kérdésfelvetés - problémamegoldáslehetőségek - vitakészség kialakítása. - A mindennapok problémáinak felvetése szakórákon, mint pl. a környezetvédelem, hulladéktárolás, általános felmelegedés, energiatakarékosság stb. - Versenyeken való részvétel. Pl.: Az év fája, Nemzeti Parkjaink, állatkerti séta, , hagyományos városi vetélkedők és országos szintű vetélkedők, OKTV stb. - Szakórákon egyre nagyobb mértékben be kell vonni a számítógépet, az internetet, a tömegkommunikáció által nyújtott lehetőségeket
75
- Interaktív módszerek kipróbálása, mint pl. a csoportmunka, mikroszkópizálási, kísérletezési lehetőségek, problémamegoldó feladatok, újságcikkek, hírek elemzése és szerkesztése stb. - A tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket - Szülőföldünk és szűkebb hazánk, Debrecen történelmének és védendő értékeinek ismerete. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Tanórán kívüli és tanórai feladatok - Terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi és osztálykirándulások, vetélkedők szervezése és az ezeken való részvételre való buzdítás - Pályázatok figyelése és megírása, kiállítások megrendezése - Múzeumok, kiállítások felkeresése - Szeméttelepek, hulladékégetők, erőművek, víztisztítók felkeresése - Versenyek - Szakkörök - Az egyetemi munkákba való bekapcsolódás, egyetemi oktatók meghívása az iskolába - Az iskola és udvarának szépítése - A Kossuth utcai templom környékének szépítése - Projektek kialakítása: „Savas-eső”, kunhalom-vizsgálatok, madáretetés, bibliai kert gondozása, - Jeles napok megünneplése, helyi vetélkedők, fotókiállítások, rajzkiállítások, gyűjtőmunkákból kiállítások stb. Testvériskolákkal való kapcsolatteremtés, az ő környezeti nevelési programjaikkal való ismerkedés. Módszerek és taneszközök
Ahhoz, hogy még hatékonyabb legyen a környezeti nevelésünk új pedagógiai módszerekre van szükség a megszokottak mellett. Természetesen az eddig alkalmazott és jól bevált tanári magyarázatra épülő órarendszert sem kell elvetni, de a változó korunknak megfelelően ezeket is szükséges reformálni és kiegészíteni. A következő módszerek jól beépíthetők akár a régi, hagyományos órakeretbe, s jól alkalmazhatók önállóan is. - Terepgyakorlati módszerek: a városi sétától, a Zsuzsi vonatos kiránduláson át a nyári táborokig, osztálykirándulásokig. - Modellezés. Együtt elkészített egyszerűbb modellektől a készen vásárolt, drágábbig. - Riportmódszer, témafeldolgozások egyénileg és kisebb-nagyobb csoportokban, oknyomozások. - Kooperatív tanulási technikák elsajátítása, gyorsolvasás, lényegmeglátás, hatékonyabb megjegyzési módszerek. - Művészi lehetőségek bevonása a környezeti nevelésbe, kooperáció a rajz, énekzene és magyar irodalom szaktárgyakkal. A kreativitás fejlesztése.
76
-
Tudatosan kell alkalmazni a különböző oktatási, nevelési módszereket. Más-más módszereket igényelnek a hetedik, nyolcadik osztályosok, mint a felsőbb évfolyamon tanulók.
Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Könyvtárunk állandóan fejlődik, az igényeket szem előtt tartva bővíti állományát. Szükség lesz még újabb, a témához kapcsolódó folyóiratok megrendelésére, hiszen a választék nagy, sok új, tartalmas havi lap jelent meg az elmúlt időszakban. A kémia- és biológialabor a megfelelő vegyszerekkel el van látva. Szerencsésnek mondható ezeknek a szertáraknak az elhelyezkedése is, hiszen egymás mellett találhatók, átjárhatók, mind a kollégáknak, mind a diákoknak lehetőséget nyújtva a közös munkához. Természetesen folyamatosan tovább bővítjük az eszközeinket, hiszen nemrég indult iskolánkban újra az oktatás, s van még pótolni valónk. Számítástechnikai berendezések, TV-k, videók, diasorozatok és oktatófilmek, makettek és modellek, szemléltetőtáblák további beszerzésére van még igényünk. Az iskolai környezet
Iskolánk belvárosi iskola, ennek előnyei és hátrányai is vannak. Hátrányai: Nagy a forgalom, zajosak az utcára néző ablakok. Nincs a közelben olyan zöld felület, ahová ki lehetne vinni a gyerekeket. Előnyei: Könnyen megközelíthető, s tömegközlekedési eszközökkel viszonylag egyszerűen eljuthatunk a város minden pontjára. A belváros nevezetességei, kiállításai egyszerű sétával elérhetők. Az udvara tágas, s bár még viszonylag rendezetlen, de sok lehetőséget rejt magában. Az épített környezet tanulmányozására lehetőség nyílik, össze tudjuk hasonlítani a természetes környezettel. Kapcsolatrendszer és kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy diákjaink jól eligazodjanak a látott, hallott, olvasott hírekben, ki tudják válogatni a valóban lényeges dolgokat a sokszor becsapó, megtévesztő, vagy lényegtelen dolgok közül. Tanulóink tudjanak élni a számítástechnika által nyújtott lehetőségekkel, jól ki tudják használni annak előnyeit, hatékonyan tájékozódjanak a világhálón, az őket érdeklő kérdésekre gyorsan választ kapjanak, ugyanakkor, ha szükséges, akkor el is tudjanak mélyülni egy-egy témakör feldolgozásában. Ehhez a számítástechnika órákon magas szintű tudást szerezhetnek. Nemcsak konkrét tényanyagot kell tanítanunk, hanem ezeknek az ismeretnek az előadását is. A fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára is- ebben pedig a magyar irodalom- és nyelvtanórák, az osztályfőnöki órák is segítenek. A könyvtárunk jól felszerelt szakirodalommal, folyóiratokkal áll a diákság és a tanárok szolgálatában.
Az iskolán belüli kommunikáció formái - Kiselőadások tartása, a megfelelő eszközök rendelkezésre bocsátása - Házi dolgozatok készítése, azok együttes elemzése - Faliújság készítése, aktualitások megjelenítése. 77
- Poszterek készítése, gyűjtőmunka, ezekből kiállítások szervezése, projektmunkák készítése ilyen tárgyú pályázatokhoz - Házi kísérleti eszközök összeállítása, a Varázskuckó bővítése
Az iskolán kívüli kommunikáció formái - Közvetlen környezetünk állapotának felmérése: levegő- és utcatisztaság, talajszennyezés, zajszint, szmogszint, a drogoktól való mentesség elérése, s mindezek jelentése az illetékes hatóságoknak. Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, a témához kapcsolódó internetes honlapok keresése - Televíziós és rádiós hírek feldolgozása, hírfigyelők kinevezése az osztályokban - A környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelés munkájának mérése, értékelése nemcsak a szakmai ismeretek felmérését jelenti, hanem a diákok értékrendjéről, környezettudatos magatartásának kialakulásáról is képet kell kapnunk. Ebben a munkában nagy szerepet játszanak iskolánkban a lelkésztanárok, az iskolaorvos, az osztályfőnökök és a drogprevenciós munkát végző tanárok és segítő diákok is.
A természettudományi munkaközösség tagjai megbeszélik, hogy a környezeti és egészségnevelési programból milyen témaköröket és hogyan lehetne beépíteni más szakterületek óráiba, ezekre javaslatokat adnak, s elemzik azok eredményeit is. - Magyar nyelv és irodalom: kiselőadások és vitafórumok a témához kapcsolódóan. Nyelvtani fogalmak és a helyesírás gyakorlása környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos cikkek, könyvek által. Vers- és novellaírásra buzdító kiírások:pl. a természettel, hazai tájakkal kapcsolatban. Egy-egy táj megismerésekor képesek legyenek a diákok kifejezni érzelmeiket, érzékeljék anyanyelvünk gazdagságát, szépségét. Mindig törekedjenek az anyanyelvünk védelmére. - Idegen nyelvek: fordítási gyakorlatok, versenyek a témakörhöz kapcsolódóan.. Ismerjék meg más országok hasonló problémáit, s alkossanak véleményt ezekről a tanult nyelven is. - Rajz: különböző művészi technikákkal (rajz, montázs, fotó, kerámia stb.) a témához illeszkedő feladatokat adni. A tanulók kutassanak fel helyi, népi építészeti emlékeket, ismerkedjenek meg az ökológiai formatervezéssel, a műalkotásokat tudják elemezni, keressék fel a Déri Múzeumban a Munkácsy-képeket és beszélgessenek el azokról, elemezzenek helyi művészek alkotásait. - Vallás: A református szellemiségű ember és a környezettudatos életmód közötti párhuzamról való beszélgetés. Bibliai történetekkel alátámasztott magyarázatok. - Számítástechnika: a tantárgy ismereteinek elsajátítása, illetve gyakorlása során tudatosan választott, a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó cikkek begépelése, keresése, szerkesztése. Újságírásra való buzdítás.
78
- Matematika: A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják. Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak mindehhez grafikonokat, táblázatokat rajzolni. - Történelem: Tanulóink tanulják meg, hogy mikor és milyen körülmények között alakította át a természetet az ember, milyen következményekkel járt mindez. Ki kell alakítani a hagyományok tiszteletét és megőrzését, érezzék át az állam, a társadalom és az egyén felelősségét a problémák feldolgozásában, megoldásában. - Fizika: Fontos, hogy megismerkedjenek a gyerekek az élő szervezetre káros fizikai hatásokkal, mint pl. a radioaktivitás, zajszennyezettség, rezgés, ismerjék fel ezeknek egészségkárosító hatását, s tudják az ezeknek a csökkentésére használható módszereket. - Földrajz: A világot, mint egységet tudják látni, a problémákat nemcsak feltárni legyenek képesek, hanem azok okait is kutatni, és megoldásokat is keresni. - Biológia: Alakítsanak ki a diákjaink ökológiai szemléletmódot, az élőlények felépítése és működése mellett legyenek tisztában azok közötti ok-okozati összefüggésekkel. Fontos az alapvető egészség-megőrzési technikák elsajátítása is. - Kémia: A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, a környezeti elemeket, pl.: víz, levegő, talaj stb. tudják elemezni, egyszerűbb kísérleteket összeállítani és azokat a többieknek bemutatni. - Ének-zene: Keressenek a tanulók, akár tanári segédlettel is a zenében előforduló természeti szépségeket. Ismerjék fel, hogy a zenének milyen fontos közösségformáló ereje van – különösen igaz ez az egyházi énekekre. A zenei környezetszennyezés ellen tudjanak fellépni, ismerjék azt fel, és védekezzenek ellene. - Testnevelés: Az egészséges test nélkülözhetetlen a szellemi és lelki gyarapodásban, az emberi kapcsolatok kialakításában, A sport kialakítja az együttérzés , a tisztelet érzését. Játékként régi magyar népi játékokat, mint pl. méta, zsákban futás is lehet alkalmazni az órákon. - Osztályfőnöki: A környezet szépítése, otthonossá tétele, megóvása mellett az osztályfőnökre hárulnak olyan feladatok is, mint pl. az osztályközösség létrehozása, személyes kapcsolatok kiépítése, programok kínálata, problémák felismerése és kezelése. Az osztályfőnök 6 évre tervezett programjának igazodnia kell a változó korosztály eltérő szemléletmódjához!
Iskolánk pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógusok számára nélkülözhetetlen továbbképzéseken. A természettudományi munkakörben majdnem minden kollégánk részt vett a külső intézmények által szervezett tanártovábbképzési programokon. Néhány ilyen program a sok közül: - A magasabb szintű biológia oktatásáért - Elsősegélynyújtást oktató pedagógus 79
-
A kétszintű érettségire való felkészítés biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából - Erdei-iskola oktatását végző tanár - A magas szintű kémia oktatásáért stb. További célunk, hogy a más munkaközösségben dolgozó tanárok is kedvet kapjanak, s bekapcsolódjanak a környezeti nevelésbe, s ezeken a továbbképzésekben részt vegyenek.
32. Sajátos nevelést igénylő tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése ás a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során 80
a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltozásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Iskolánk felvállalhatja olyan sajátos nevelésigényű tanuló nevelését és oktatását, akinek a képességei olyanok, hogy iskolánk tanulói közé be tud illeszkedni, tehát a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, valamint a sajátos nevelésigény olyan kis mértékű, hogy az legfeljebb egy gyógypedagógus felvételét teszi szükségessé, továbbá a gyermek és szülő eddigi hitéletét figyelembe véve egyházi iskolában tudja elképzelni tanulmányai folytatását, és református hitben nevelkedett eddig is. Diákságunk is meg tud birkózni bizonyára egy néhány sajátos nevelésigényű tanuló segítésével, saját lelki fejlődésüket elő is segíti, a protestáns iskolánkban hagyománynak is mondható, és missziónak tekintjük. Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel nem csak egy-egy tanuló fejlődését segítjük elő, hanem állami intézmények terhét is átvállaljuk, ha kis mértékben is tehetjük ezt meg, a tantestület véleményét is figyelembe véve, ha szükséges. A felvehető sajátos nevelési igényű tanulók létszámát 15-ben maximalizáltuk, ami osztályonként átlag 1 tanulót jelent.
81
33. Iskolánk órahálója a 2015/16. tanévtől (felmenő rendszerben) (6 évfolyam, 7-12. osztályok) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Egyházi ének Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Emelt szintű érettségi előkészítő Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
7. évf.
8. évf.
9. évf.
4 3/4*
4 3/4*
3/4*
3/4*
4 4 3 3
4 4 4 3
4 3 4 3
4 3 3 4
2
2
2
2
3
3
2 1 2 2 1 2 1 1
2
2
2
2 1 2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2 1 2 2
1
1
3+3
3+3
2 2 2 2 1 1
10. évf. 11. évf.
12. évf.
1 1 1 5 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
1 5 1
31+2
31+1
35
36
35+2
35+1
Törvényi hivatkozás: A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi XCX. Törvény és kerettantervi végrehajtási rendelete . Kiegészítő információk: 7-8. évfolyam: a „Nyelvi” profilú osztálynak 4 első idegen nyelvi és 3 matematika órája van, a „reál” profilú osztálynak 3 első idegen nyelvi órája és 4 matematika órája van. 11 – 12. évfolyamokon: az emelt és középszintű érettségire felkészítő fakultációs tárgyak az alábbiak közül választhatók (heti 3-3 óra): - magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, spanyol, francia, olasz), biológia, kémia, fizika, földrajz,informatika, hit- és erkölcstan A csoportok indítása a jelentkezők létszámától függ (min. 8 fő). A „művészetek” heti 2 tanórán az egyházi ének és a vizuális kultúra tantárgyak osztoznak. 82
1. számú melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérése Az állapotmérésről általában A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A mérés céljai, várható hasznosulása
Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető
megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális
edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott
követelményértékekhez viszonyítást. Felfedezi az esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos
felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák
kiküszöböléséhez. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez.
Már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes területen elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi,
biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket.
A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások
83
Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat
mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív
feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és
időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján.
Mérés az iskolában A „Mini Hungarofit" tesztrendszer méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási
kötelezettséget
jelentő,
egészség
szempontjából
leglényegesebb
kondicionális képességeket:
az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének
legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek
leggyakoribb okozói. Kiegészítő mérésként módszert kínál: ♦ Optimális testtömeget, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározásához, ♦ Bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését.
Általános vizsgálati szempontok
A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges
tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak — szakorvosi véleményezés alapján — az orvos által nem tiltott
motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetjük el. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával,
gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell
elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 84
1. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző nagy teremben, tornateremben, illetve szabadtéren célszerű elvégezni. 2. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 3. A motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni.
Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) 1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm): Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé ál úgy, hogy a cipője orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – ezzel egy időben páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érkezés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Három kísérletből a legjobbat értékeljük. 2. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekszik úgy, hogy az homlokával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat:
1. ütem törzsemelést végez 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit oldalsó középtartásba 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 3. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hasizmok erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, talpa a talajon. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló felül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A lábakat nem kell leszorítani!
85
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS FOLYAMATOSAN KIFÁRADÁSIG (db): A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5. COOPER-TESZT FUTÁSSAL (12 perc/m): Az aerob állóképesség mérése. Feladat: minden tanuló a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson,- kocogjon 12 percig közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Értékelés: a megtett táv méterekben. Értékelési rendszer A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető' maximális pontérték: I.
140 pont
Aerob állóképességé maximálisan:
77 pont
II. Izomerő-állóképesség maximálisan: 63 pont A MINI Hungarofit tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglalkozáson, edzésen: 1. 2. 3.
Értékelés pontértékelés formájában Értékelés mennyiségi mutatókkal Értékelés érdemjegyekkel
4.
Az értékelési formák kombinációja
A minősítési rendszer kategóriái: 0- 20,5 pont
IGEN GYENGE
21- 40,5 pont
GYENGE
41- 60,5 pont
KIFOGÁSOLHATÓ
61- 80,5 pont
KÖZEPES
81 - 100,5 pont
JÓ 86
101 - 120,5 pont
KIVÁLÓ
121-140,0 pont
EXTRA
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE: Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ: A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES: Eléri azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ: Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ: Aki ezt a szintet eléri már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA: Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíróképessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség szintjét a sportághoz szükséges „megkívántság" szintjén tartsák.
87
Az
általános
fizikai
teherbíró-képesség
fejlettsége
akkor
tekinthető
kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
A Pedagógiai Program módosítását a DRK Dóczy Gimnáziuma Nevelőtestülete 2013. március 27-én elfogadta, és szakmai munkaközösségei a helyi tanterveket a mellékelt jegyzőkönyvek szerint véleményezték. …………………………………….
Dr. Korsós Bálint igazgató, a tantestület nevében
A Pedagógiai Programot jóváhagyom és elfogadom. Debrecen, 2013. március . ………………………………..
Dr. Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a fenntartó képviseletében A Pedagógiai Program módosítását (amely csak az órahálót érintette) a DRK Dóczy Gimnáziuma Nevelőtestülete 2015. augusztus 28-án elfogadta.
…...........................................................
Ilyés Ilona igazgató
88
Tartalom 1. Az intézmény legfontosabb adatai......................................................................................2 2. A Magyarországi Református Egyház Iskoláinak küldetésnyilatkozata. Az iskola pedagógiai elvei és célkitűzései.............................................................................................3 3. A Debreceni Református Kollégium intézményrendszere.................................................7 4. Rövid történeti áttekintés....................................................................................................7 5. Intézményünk mai képzési rendszere, és középtávú fejlesztési céljai...............................8 6.A felvételi eljárás különös szabályai.................................................................................23 7.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai..................................................23 8. Az iskola egyházi jellege, lelki élete................................................................................23 9. A személyiség- és a képességfejlesztés. A közösségfejlesztés koedukált iskolában........25 10. Egészséges és kulturált életmódra nevelés.....................................................................30 11. A tehetség, képesség kibontakoztatásához szükséges tevékenység................................33 12. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...............................................................34 13. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.......35 14. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.............................35 15. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység (esélyegyenlőség)..........................36 16. Közösségi, istentiszteleti alkalmaink.............................................................................37 17. Az intézmény finanszírozási alapelvei...........................................................................38 18. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája......................................................................39 19. Az iskola értékelési és vizsgarendszere..........................................................................39 20. A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése................................................44 21. A tankönyvválasztás elvei..............................................................................................46 22. Érdekegyeztetés és- érvényesítés, érdekvédelem...........................................................46 23. Az iskola kapcsolatrendszere..........................................................................................47 24. Helyzetkép: Az intézmény nevelési sajátosságai, profilja..............................................52 25. Intézményvezetés...........................................................................................................54 26. A pedagógusok minőségi munkájáért járó keresetkiegészítés odaítélésének rendje:.....55 27. Az intézmény népszerűsítése, a PR tevékenység...........................................................57 28. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok..............................................61 29. Iskolai egészségstratégia – drogstratégia.......................................................................63 30. A mindennapos testnevelés helyi rendszere, szabályozói..............................................70 31. Környezeti nevelés.........................................................................................................70 32. Sajátos nevelést igénylő tanulók....................................................................................80 33. Iskolánk órahálója a 2015/16. tanévtől...........................................................................82 (felmenő rendszerben)..........................................................................................................82 Tartalom................................................................................................................................89
89
