A DEBRECENI FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

379

A DEBRECENI FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI

TÓTH ÁGNES

N

incs könnyű helyzetben az a kutató, aki valamelyik debreceni felsőoktatási intézmény történetét kívánja feldolgozni, megírni. Sokféle szakirodalom áll ugyan a rendelkezésükre, amelyek megkönnyítik a munkát, de ha valaki eredeti forrásokat szeretne felhasználni, nem mindig egyértelmű, hogy hol találja meg azokat. Ez a dolgozat azzal a céllal született, hogy a kutatható forrásokat számba vegye, és segítsen tájékozódni abban, hogy a kutatók a forrásokat hol lelhetik fel. A debreceni felsőoktatás levéltári forrásait részben a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár, részben a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár és részben maguk az intézmények őrzik. A M. Kir. Tisza István Tudományegyetem iratait 1952-ben szállították be a Debreceni Állami Levéltárba. Az egyetem rektora 1957-ben tudományos és ügyviteli érdekekre hivatkozva visszakérte az egyetem teljes iratanyagát. Az átadás meg is történt azzal a kikötéssel, hogy az anyag szakszerű kezeléséről és tárolásáról az egyetem köteles gondoskodni. Miután az évek során ezt a feladatot nem sikerült megoldani, 1974-ben ismételten átadták az anyagot a megyei levéltárnak. Az egyetemi anyag egysége ennek ellenére nem jött létre, mivel a kari jegyzőkönyvek és az iratok jelentős részben mai napig az intézmények őrizetében maradtak. Tudomásom szerint jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy Debreceni Egyetem egy önálló egyetemi levéltárat állítana fel, s ezzel végre megvalósulhatna az a vágyálom, hogy az egységet képező egyetemi anyagok méltó körülmények közé kerülhessenek, és egy helyen legyenek elérhetőek a kutatók számára. A debreceni felsőoktatás fejlődésének vázlatos története Debrecen ténylegesen csak 1914-ben lett egyetemi székhellyé, de valójában már a XVII. század közepétől az egyetemi városokéhoz hasonló szerepet töltött be a hazai közoktatás történetében. A debreceni egyetem gyökerei a református főiskola révén a messzi múltba nyúlnak vissza. A főiskola alapítási éve 1550-re tehető, majd 1660ban veszi fel a Kollégium nevet. A debreceni Református Kollégium nem bírt ugyan egyetemi ranggal, de mégis azt mondhatjuk, hogy annak szellemi vonzerejével rendelkezett. Ebben az időszakban Debrecen a Tiszántúl szellemi és tudományos életének centruma volt. Olyan nagy tudású professzorok oktattak a kollégiumban, akik

380

Tóth Ágnes: A debreceni felsőoktatás történetének levéltári forrásai

maguk is látogattak külföldi akadémiákat, kapcsolatot tartottak a nyugat akkori szellemi központjaival /Hollandia, Svájc, Németország/, s a kor tudományos színvonalát tekintve magas műveltséggel rendelkeztek. A kollégiumban két tagozaton folyt az oktatás. Az alsón az elemi és középiskolai ismereteket szerezhették meg a diákok, a felsőn pedig akadémiai jellegű képzést kaptak. Az alsó tagozaton a tanítást a praeceptorok, azaz felnőtt vagy végzős diákok végezték, felsőben pedig a professzorok foglalkoztak a tanulók tudományos képzésével. A kollégiumban Domokos Lajos főbíró kezdeményezésére már 1798-ban felállítják az első bölcseleti, majd két év múlva az első jogi tanszéket. A kollégiumi diákok bölcseleti, teológiai és jogi tanulmányokat folytathattak. Jóllehet már 1800-ban felállították az első jogi tanszéket, de a jogakadémia szervezésére az első kísérlet csak 1852-ben történt. Az egyházkerület igazgatása alatt álló jogakadémia 1853-ban négy tanszékkel alakult meg, ahol a képzés ideje két éves volt. 1853/54. tanévtől a kultuszminiszter megadta a nyilvánosság jogát a Kollégium jogakadémiájának. 1856-1860 között szünetelt a működése, majd 1861ben nyílt meg újra két tanárral és négyszemeszteres tanulmányi idővel. Ebben az időben az állami jogakadémiákon a képzés ideje már három évre emelkedett. A debreceni jogakadémián végzett joghallgatók ezért csak külön államvizsga letétele után tehettek ügyvédi vizsgát. A hallgatók létszáma emiatt erősen visszaesett. 1864/65. tanévtől a képzés idejét itt is három évre emelték és mindazon tárgyakat tanították, mint az állami jogakadémiákon. Az akadémiának külön igazgatója, önálló tanári testülete ekkor még nem volt. A meglévő négy jogi tanszék mellé újabb négyet állítottak fel és 1876-ban négyévfolyamúvá szervezték át. 1893. szeptemberében választották meg a jogakadémia első dékánját. 1910-ben kezdte meg működését a kilencedik jogi tanszék. Amikor 1914-ben megnyílt az egyetem jogi fakultása, az akadémia hét tanára pályázta meg az egyetem jogi tanszékeit és mind a hét kinevezést nyert. Bár orvosi fakultása nem volt Debrecennek, mégis olyan tudósok tevékenykedtek itt, akik a természettudományok területén is jelentőset alkottak. Az 1870-es években felvetődött a kérdés, hogy egy önálló protestáns egyetem vagy állami egyetem létesüljön Debrecenben. Amikor a várva várt állami egyetemet Kolozsvárott nyitották meg és csökkent az esély arra, hogy az állam a közeljövőben, Debrecenben is felállítson egy egyetemet, ismét a protestáns egyetem gondolata került előtérbe. Az 1906-ban, Budapesten összeült egyházi zsinat egyelőre elvetette a protestáns egyetem eszméjét, és célul a bölcsészeti kar megteremtését, illetve a tanárképzés megszervezését jelölte ki. A Tiszántúli Egyházkerület Közgyűlése már korábban, 1892. májusában határozatot hozott egy 12 tanszékes bölcsészeti akadémia felállításáról, illetve döntöttek arról is, hogy a teológia és a jog önálló főiskolává, akadémiává szerveződjön át. A bölcsészeti fakultás 1898-ban jött létre. 1908-ig összesen 10 tanszéke alakult, de akkor még az ügyeit a Teológiai Akadémia Dékáni Hivatalával közösen intézte. A Református Kollégiumban 1908-ban nyílt meg az önálló Bölcsészeti Akadémia. Szervezeti szabályzatát az egyházkerület 65/1908. szám alatt hagyta jóvá, és meghatározta az akadémia tanulmányi rendjét is. 1912ben az új egyetemek felállításáról szóló törvény alkotásának évében már 24 tanszék működött a debreceni Református Kollégium akadémiai tagozatán, ami jó alapot teremtett az egyetem kiépítéséhez.


381

Az 1912. évi XXXVI. törvény két egyetem felállítását mondta ki, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. A törvény értelmében a leendő debreceni egyetem karai a következőek: református hittudományi, jog-és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet-nyelv–és-történettudományi, mennyiség-és természettudományi karok. A debreceni egyetem esetében az érdekelt felek, a Vallás és Közoktatási Minisztérium, Debrecen város, a Tiszántúli Református Egyházkerület, a debreceni Református Kollégium és Egyház a következőkkel járultak hozzá annak megvalósításához: - A város adta az építéshez szükséges területet a Nagyerdőn, vállalta 5 millió korona fizetését az építkezés céljaira ill. egy egyetemmel kapcsolatos közkórház felépítését. A Tiszántúli Református Egyházkerület ill. a Református Kollégium mindaddig, míg az egyetemen református hittudományi kar működik, hozzájárul annak fenntartási költségeihez. Helyet ad a hittudományi, jogi és bölcsészeti karoknak, illetve az orvosi kar dékáni hivatalának a kollégium épületében addig, míg el nem készül az egyetem új épülete és a klinikatelep. Ez idő alatt ezek dologi kiadásait is fedezi. Biztosítja az egyetem részére a nagyértékű kollégiumi könyvtár és gyűjtemények használatát. - Az állam vállalta az egyetem személyi és egyéb dologi kiadásait. Az építkezés és berendezés költségei is az államot terhelték. A törvény értelmében az első tíz évben az egyetem fenntartására az állami költségvetés évi kétmillió korona összeget biztosított. 1914-ben három karral megnyílt a Debreceni Magyar Kir. Tudományegyetem, egyelőre a Kollégium épületében. A hittudományi, jog-és államtudományi, bölcsészet- nyelv és történettudományi fakultások megnyitásával egyidejűleg a kollégium akadémiai tanszakai megszűntek. Az orvosi kar részére új klinikatelepet kellett építeni. Addig is a város átadta a DMKE Internátusát, a Bábaképezde épületét, a Bem téri kórházat és az Auguszta szanatórium egy részét. Az orvosi kar 1921. novemberétől kezdte meg működését, de a klinikatelep csak 1926-ra készült el teljesen. A terveket Korb Flóris készítette. 1923-ban adták át a belgyógyászati, sebészeti és röntgenintézetet, főző-és mosókonyhát, gépházat. 1924-ben készült el a gyermekklinika és bonctani intézet. 1925-ben adták át a szemészeti, bőr-és bujakórtani klinikákat. Utolsóként az elmegyógyászati és nőgyógyászati klinikák készültek el. A telep pavilonjait földalatti, széles alagutak kötötték össze. A klinikatelepet 1926. október 17-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó avatta fel, ekkor leplezték le Tisza István szobrát is. Ugyanakkor a törvény e karok mellett a Mennyiség és Természettudományi kar létesítését is kimondta. Kezdettől fogva történtek erre lépések, de majd csak 1928-ban állítottak fel egy matematikai tanszéket, a következő évben pedig további 3 természettudományi tanszéket szerveztek a bölcsészettudományi karon belül. Ezzel párhuzamosan felmerült egy mezőgazdasági fakultás alapításának a gondolata is. Ez kézenfekvőnek tűnt annál is inkább, mivel Debrecenben ekkor már működött egy mezőgazdasági akadémia, amit könnyűszerrel át lehetett volna szervezni.

382


1925-ben Tanárképző Intézetet szerveztek1, aminek az volt a feladata, hogy segítse a tanári pályára készülő hallgatóságnak a választott élethivatására történő magas színvonalú elméleti és gyakorlati felkészülését. Az egyetem fennállásának hetedik évében felvette Tisza István nevét és 1945-ig Tisza István Tudományegyetem néven működött. Közben sürgetővé vált a kollégium épületében működő karok elhelyezése is. A központi épület alapkövet 1927. júniusában rakták le, de a gazdasági helyzet miatt az átadására csak 1932-ben került sor. A hallgatóság anyagi támogatása érdekében az egyetemi tanács 1921-ben Diákjóléti Bizottságot szervezett, amelynek az volt a feladata, hogy az összes jóléti intézményt, egyetemi és magánösztöndíjat nyilvántartsa és arról a hallgatókat tájékoztassa. Számon tartotta az internátusi helyeket és városi lakásokat. A Diákjóléti Bizottság mellett a diákok rendkívüli segélyezésére Bursa Académia működött. A második világháború után 1944. decemberétől indult meg újra az egyetemi oktatás. 1945-től az egyetem a Debreceni Tudományegyetem nevet viselte. Még egy 1947-ben2 kiadott miniszteri leirat értelmében is a tudományegyetemek székhelyük szerint nevezendők el. Hallgatói kezdeményezésre 1952-ben felveszi az egyetem Kossuth Lajos nevét3, és ezt a nevet viselte 48 éven keresztül. Több változás is történt a város felsőoktatási szerkezetében 1945 után. 1949-ben az állam szüneteltette, majd megszüntette a jogászképzést4, de ebben az évben sor került az önálló természettudományi kar megalapítására. A 260/1949. (I. 12) Korm. rendelet kimondja, hogy a debreceni tudományegyetemen külön bölcsészettudományi és természettudományi kart kell szervezni. Ennek értelmében az eddig a bölcsészkar keretében működő állattani, növénytani, ásványtani, földtani, szerves kémiai, elméleti fizikai, matematikai tanszékek átkerültek az új karhoz, illetve mellette új tanszékek szervezésére is sor került. A természettudományi karhoz csatolták még a Meteorológiai Intézetet, Csillagvizsgáló Intézetet, Botanikus Kertet, Embertani Intézetet, és ezek együtt alkották 1946. május 16-tól a Debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karát. Az új kar a központi épületből kiköltöző hittudományi fakultás helyiségeit kapta meg. Az 1949. május 8-án kelt 218.733 számú Vallás-és Közoktatásügyi miniszteri leirat tekinthető a kar alapító okiratának.5 1950-ben a hittudományi fakultás megszűnt és Teológiai Akadémia néven a Református Kollégium keretei között folytatta tevékenységét.6 1950 végén a Klinika és az orvosképzés felügyelete átkerült az egészségügyi miniszter fennhatósága alá. Az orvosi kar 1951. február 1-től Debreceni Orvostudományi Egyetem néven7 önál1

1924. évi XXVII. tc A középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről Kihirdették:1924.december 31én. In. Magyar Törvénytár 1924. 496.p 2 HBML XXVI. 1/b 12. d 1929/1946-47.etsz - a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 61. 771/1947. leirata ,1947. április 17. 3 1952. évi 16. tvr. A Kossuth Lajos Tudományegyetemről 4 HBML XXVI. 1/b 23. d 3790/1948-49. etsz -a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 1530/1949. leirata, a Jogakadémiák megszüntetésének és a debreceni Jog- és Közigazgatástudományi kar szüneteltetésének szabályozása tárgyában 5 HBML. XXVI. 1/b 22. d 2596/1948-49. etsz 6 Az 1950. évi 23. tvr. (1950. június 30) rendelkezett az egyetemi hittudományi karoknak az egyház részére történő átadásáról az 1949/50 tanév végétől, az egyház és állam különválasztására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. 7 27/1951. (I. 28) M.T. Az orvostudományi egyetemek szervezetének és működésének átmeneti szabályozása tárgyában


383

lósult. Debrecenben már 1868-tól létezett mezőgazdasági főiskola Gazdasági Akadémia néven. Keszthelyen és Magyaróváron már működtek gazdasági tanintézetek, amikor 1866-ban a debreceni gazdasági akadémia alapjait megvetették. A debreceni tanács már 1856. decemberében elhatározta egy gazdasági tanintézet felállítását. Az első tervek egy gazdászati és erdészeti intézet, s ennek keretein belül egy földműves iskola felállításáról szóltak. Az építésre a végleges szerződést 1865. október 14-én írták alá. 1866.július 5-én adta ki a város az intézet alapítólevelét .A tanintézet számára az akkori Ferenc tér ( ma Bem tér ) keleti oldalán lévő” lovagdát” jelölték ki, s ehhez járult még Pallagon 400 kh föld gyakorlati oktatás céljaira. A tanintézet egyfelől a felsőfokú oktatást, másfelől az alapfokú földműves iskolát egyesítette magában. A földműves iskola 1867. júliusban, a mezőgazdasági felső iskola pedig 1868. októberben nyílt meg. Ez utóbbit „Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézetnek, majd M. Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézetnek nevezték. Megalakulásától kezdve nyolc évig két évfolyamú iskolaként működött. A beiratkozás feltétele volt a középiskolai érettségi és egy év gazdasági gyakorlat. 1876-ban M. Kir. Gazdasági Tanintézet lett a neve, ezzel egyidejűleg a tanulmányi időt három évre emelték. Ugyanakkor a színvonal csökkenését eredményezte, hogy a hallgatóknak a jelentkezéshez elegendő volt hat középiskolai évfolyam elvégzését igazolni. A debreceni intézetnél sajátos állapotot teremtett az a körülmény, hogy lényegében két oktatási intézmény működött szervezetileg összefogott igazgatás alatt, egy gazdaság adottságainak kihasználásával mindaddig, míg 1899-ben a kormány a földműves iskolát át nem helyezte Karcagra. Első évben minden hallgató rendszeres gyakorlati munkát végzett a pallagi gazdaságban, a második és harmadik évben a tanintézet városi központjában elméleti tárgyakat hallgattak. Így azonban nagyon elszakadtak a gyakorlati élettől. 1901-ben az intézet véglegesen kiköltözött Pallagra, ettől kezdve itt történt az elméleti és a gyakorlati oktatás. Pallagon laktak a tanárok és a hallgatók is. 1906-ban ismét főiskolai rangot kapott a tanintézet, s a magyaróvári akadémia szervezeti és oktatási szintjére emelkedett.8Az intézet neve Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémia lett. Az oktatás három évfolyamos, a beiratkozás feltétele a középiskolai érettségi. 1914-től a tanítás akadozott illetve szünetelt a háború miatt, majd csak 1920 őszén indult meg újra. Ezt követően felfutás következett be az intézet életében, mivel a kassai és a kolozsvári gazdasági akadémiák az elcsatolt területeken maradtak. 1934-ben megalakult a „József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem”, s az itt szervezett agrárfelsőoktatás háttérbe szorította a gazdasági akadémiákat. Az 1942. évi XVI. tc próbálta rendezni az akadémiák helyzetét azzal, hogy a képzés idejét négy évre emelte. A megvalósítás lépcsőzetesen indult meg, az 1942/43. tanévtől csak a magyaróvári és az időközben visszacsatolt kolozsvári akadémiákat szervezték át négyévfolyamú főiskolává. A debreceni akadémia az említett törvény rendelkezéseinek megfelelően csak 1945-ben9 szerveződött át négyévfolyamú tanintézetté Magyar Mezőgazdasági Főiskola elnevezés alatt. 1945-ben ugyanakkor sor került a Magyar Agrártudományi Egyetem felállítására is. Az egyetem a következő 8 A földművelésügyi m.kir. miniszter 1906.évi 72.445 számú körrendelete,a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia, a keszthelyi, debreceni, kassai és kolozsvári m. kir. gazdasági tanintézetek igazgatóságaihoz in. Magyarországi Rendeletek Tára. 1906 9 33. 046/1945 FM. rendelet a debreceni gazdasági akadémiának mezőgazdasági főiskolává történő átszervezéséről in. Magyar Közlöny 16. szám 1945. április 22.

384


négy karral alakult meg: mezőgazdaságtudományi, állatorvostudományi, erdőgazdaságtudományi, kert- és szőlőgazdálkodástudományi karok A mezőgazdaságtudományi kar további négy szakosztályra bomlott: budapesti, mosonmagyaróvári, keszthelyi és debreceni. A debreceni osztálya 1949-márciusig működött, amikor is sor került a vidéki osztályok összevonására budapesti központtal.101949. márciustól - 1950. szeptemberéig továbbképző tanfolyamokat tartottak az intézetben. 1950. októberben állattenyésztési és növénytermesztési tagozatú mezőgazdasági technikumot telepítettek Pallagra. Amikor a mezőgazdaság fejlesztése ismét hangsúlyos szerepet kapott a kormány hosszabbtávú gazdasági elképzeléseiben, 1953-ban11 a kormányzat Mezőgazdasági Akadémia néven Debrecenben, a Böszörményi úton új mezőgazdasági tanintézetet hozott létre, ahol három év alatt felsőfokú, általános szakképzettséggel rendelkező mezőgazdászokat képeztek. A hallgatók gimnáziumi érettségi, mezőgazdasági vagy közgazdasági technikumi végzettséggel jelentkezhettek, illetve elegendő volt az is, ha valaki a termelésben dolgozott és legalább kétéves termelési gyakorlattal rendelkezett. Az 1957. évi 35. törvényerejű rendelet 12a debreceni akadémiát szervezete és elnevezése meghagyása mellett egyetemi jellegű, önálló mezőgazdasági felsőoktatási intézménnyé minősítette át. A tanulmányi idő 4 évre nőtt, és mezőgazdasági mérnöki képesítést adott. Az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet13 a nevét Debreceni Mezőgazdasági Akadémiáról Debreceni Agrártudományi Főiskolára változtatta. A hallgatók 4 év alatt agrármérnöki képesítést szerezhettek. 1967-ben a képzés idejét nappali tagozaton öt évre emelték.14.1970-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum összevonásával egyetemet szerveztek15. Ennek neve: Debreceni Agrártudományi Egyetem. 1972-től hozzátartozott a hódmezővásárhelyi főiskola állattenyésztési kara is. Később a Karcagon, Nyíregyházán és Pallagon működő mezőgazdasági jellegű kutatási intézeteket csatolták az egyetemhez. A városban a műszaki felsőfokú képzés története 1965-re nyúlik vissza. Ekkor hozták létre a Felsőfokú Építőgépészeti Technikumot, amely 3 éves tanulmányi idővel szaktechnikusokat képzett. 1966-ban készült el a technikum Ótemető utcai épülete. 1972-ben alapították az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát budapesti székhellyel, amelynek gépészeti kara és építőipari karának egyes tanszékei Debrecenben működtek. A főiskolán a hallgatók a három éves képzés során üzemmérnöki képesítést szerezhettek. A helyi zenei felsőoktatásban is jelentős lépés történt 1966-ban. A korábbi zeneiskolai tanárképző a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének debreceni tagozatává vált. A tanulmányi idő három év maradt. Ezt megelőzően a zenei felsőoktatás a Debreceni Zenedére 10

55. 555/ 1949 FM számú rendelet a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara négy osztályának összevonásáról in. Magyar közlöny 62. szám 1949. március 20. 11 1953. évi 9. tvr A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről in. Magyar Közlöny 27. szám 1953. július 3. 12 1957.évi 35. tvr A mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról in. Magyar Közlöny 71. szám 1957. június 25. 13 1962.évi 22. tvr A felsőoktatási intézményekről in. Magyar közlöny 70. szám 1962. szeptember 16. 14 12/ 1967 (V. 16) számú rendelet az agrár- (kertész) mérnök képzés időtartamáról in. Magyar Közlöny 31. szám 15 1970.évi 20.tvr A debreceni Agrártudományi Egyetem létesítéséről in. Magyar Közlöny 67. szám 1970.augusztus 7.


385

alapult, amelynek épülete 1894-ben épült fel. Itt 1952-től alsófokú zenetanári képzés folyt hároméves tanulmányi idővel. A tanítóképzés is nagy múltra tekint vissza Debrecenben. A debreceni Református Kollégium önálló Tanítóképző Intézete 1869-ben nyílt meg hároméves tanulmányi idővel. Hallgatói négy középiskolát vagy polgári iskolát végzett ifjak lehettek. 1871-1881 között három, majd 1882-től a debreceni zsinat döntése alapján négyéves lett a képzés. A harmincas években átszervezésre került sor a tanítóképzésben. Az 1938. évi XIII. tc. megszüntette a középfokú tanítóképzőket és helyette tanítóképző akadémiákat szervezett tanítóképzés céljából. A négyéves líceum elvégzése után letett érettségi vizsga biztosította volna a felvételt a kétéves tanítóképző akadémiára. Ezen kívül a városban működött még tanítónőképző intézet a Dóczi Intézet falain belül, amely 1908-ban különült el a felső leányiskolától. A Svetits Intézet keretei között is tevékenykedett egy római katolikus tanítónőképző intézet 1898-tól. 1948. szeptember végén nyílt meg a Nevelőképző Főiskola, amelynek az volt a feladata, hogy az általános iskolák felső tagozata számára képezzen pedagógusokat. Rövid ideig működött azonban Debrecenben, mert 1949. nyarán egy miniszteri rendelet értelmében áttelepült Egerbe. Az 1958. évi 26. törvényerejű rendelet a korábban középfokú tanító- és óvónőképző intézetek helyett felsőfokú intézetek alapítását rendelte el. A rendeletnek megfelelően 1959. őszén Felsőfokú Tanítóképző Intézet nyitotta meg a kapuit a városban, amely 1972-től a Református Gimnázium korábbi, Péterfia utcai épületében nyert elhelyezést. Az intézet elnevezése 1976-szeptember 1-től Tanítóképző Főiskola. A rendszerváltást követően a főiskola visszakerült a református egyház kezelésébe. A város felsőoktatási szerkezetében egyfajta integrációs folyamat indult meg a kilencvenes években. 1991-ben megalakult a Debreceni Universitás Egyesülés, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Református Teológiai Akadémia és az ATOMKI részvételével. 1992ben csatlakozott az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Tagozata is, amely 1995. július 1-től, mint a KLTE Műszaki Főiskolai Kara működik. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen új karok is alakultak, 1993-ban megindult a közgazdászképzés, 1996-tól pedig ismét van jogászképzés a városban. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1996. őszétől képeznek gyógyszerészeket. Nyíregyházán 1995-től működik a DOTE Egészségügyi Főiskolai kara. Az integrálódás beteljesedéseként 2000. január elsejével megalakult a Debreceni Egyetem, amelynek teljes jogú tagjai: KLTE, DOTE, DATE, Konzervatórium, a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola és a városban tevékenykedő kutatóintézetek/ pl. ATOMKI/, társult tagjai pedig Református Teológiai Akadémia ill. a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. M. Kir. Gazdasági Akadémia, Pallag iratai a levéltárba 1867 –1945 közötti időszakból, 9.36 ifm mennyiségben kerültek be. Ezen belül a következő állagok kerültek kialakításra: a, tantestületi iratok(1868-1943) b, iratok (1867-1945) c, tanulókra vonatkozó iratok-anyakönyvek (1868-1936) d, tangazdaság iratai (1868-1933) e, földműves iskola iratai –anyakönyvek (1867- 1899) f, számviteli iratok (1869- 1944)

386


A hallgatók anyakönyvei az 1935 utáni időszakból az Agrártudományi Egyetem őrizetében maradtak. Itt említem meg, hogy a M. Kir. Gazdasági Akadémia, Kassa iratai 19021920 közötti időszakból, 0, 15 ifm mennyiséggel szintén a levéltár őrizetében találhatóak. Ezen belül testületi jegyzőkönyvek, pénztárnapló és számlák (1918-1919) lelhetőek fel. Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara Debreceni osztálya iratai 1945-1949 között a következő irattípusokat tartalmazzák: a, Jegyzőkönyvek (1945-1949) b, Dékáni Hivatal iratai (1945-1949) c, Hallgatókra vonatkozó iratok (szigorlati jegyzőkönyv)(1945-1946) d, Tangazdaság iratai 1945-1949) e, Számviteli iratok (1945-1948) f, az Észak-Tiszántúli Mezőgazdaságtudományi Kutató Munkaközösség iratai 1949 A hallgatók anyakönyveit ebből az időszakból a Szent István Egyetem Gödöllői Szaklevéltára őrzi. Agrártudományi Főiskola iratai 1953-1972 között, 12, 84 ifm terjedelemben találhatóak levéltárunk őrizetében. Az iratokon belül személyi ügyek, pénzügyek, tangazdaság ügyei, tanulmányi ügyek, építési ügyek, kutatással kapcsolatos levelek, továbbképzés és oktatás iratai lelhetőek fel. A főiskola jegyzőkönyveit az Agrártudományi Egyetem Dékáni Hivatala őrzi. Bölcsészeti akadémia ( 1908-1915) iratai a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár őrizetében találhatóak 0.2 ifm mennyiségben. a, Tanárkari jegyzőkönyvek 1908-1914 b, Dékáni Hivatal iratai 1908-1915 Jogakadémia (1853-1914) iratai szintén a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár őrizetében vannak. Az anyag terjedelme 3.28 ifm. Állagai a következőek: a, Tanárkari jegyzőkönyvek 1893-1914 b, Dékáni könyv1893-1898 (Hallgatókra vonatkozó adatokat tartalmaz) c, Alap- és Államvizsga iratai1869-1914 d, Magánvizsgai jegyzőkönyvek 1870-1877 e, Igazgatási iratok 1853-1914 A főiskola nyomtatott évkönyvei, amelyek 1870-től állnak rendelkezésre, szintén adnak tájékoztatást az akadémiák életéről. A M. Kir. Tisza István Tudományegyetem iratanyaga elsősorban a HajdúBihar Megyei Levéltár őrizetében található. Mennyisége megközelítőleg 45 ifm. Ezen belül az egyetemi fondok a következőek: a, Rektori Hivatal iratai b, Quaestura iratai c, Gazdasági Igazgatóság iratai d, Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság iratai e, Középiskolai Tanárképző Intézet iratai f, Diákjóléti intézmények iratai


387

g, Jog és Államtudományi kar iratai h, Bölcsészettudományi kar iratai i, Orvostudományi kar iratai. A Rektori Hivatal iratanyagában találhatóak : - Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei ( 1914-1950 ) - iktatott iratok és segédkönyveik (1914-1950) - alapítványok, alapszabályok és szabályzatok elvi iratai, nyilvántartásai (1914-1944) - személyi nyilvántartási lapok - zsidó igazolások kimutatása 1943/44-ből 1998-ban a KLTE Rektori Hivatala szállított be iratokat a levéltárba, ami azonban még rendezésre vár, nincs kutatható állapotban. Quaestura Hivatal feladata volt az egyetemi hallgatók nyilvántartása, az anyakönyvek vezetése, a hallgatók tanulmányi ügyeinek adminisztratív intézése. Ez a hivatal 1949-ben megszűnt, feladatait részben a Rektori Hivatal, részben a karonként szervezett tanulmányi osztályok vették át. A hivatal iktató és mutató könyvei csak nem régen kerültek be, amikor a Rektori Hivatal maradandó értékű iratokat adott át a levéltárnak. - iktatott iratok (1914-1949) Gazdasági Igazgatóság irataiban több állagot alakítottunk ki. - Ügyviteli iratok és segédkönyvei (1923-1944) - Számviteli iratok (1914-1916): költségvetés, bevételi-kiadási főkönyvek - Nyilvántartások (Itt találhatóak az alapítványok pénzügyi vonatkozású iratai, törzskönyvei) - Klinikai Bizottság (1923 –1943) anyagában a klinikák költségvetésére vonatkozó dokumentumok, ill. a betegek felvételére és elbocsátására vonatkozó eljárások szabályozása lelhető fel. Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tulajdonképpen a tanárképzés tartalmi ügyeit intézte, megszűnése után16 feladatkörét a karok tanulmányi osztályai vették át. - iratok (1914-1946) - iktató- és mutatókönyvek (1915-1945) M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet az 1924/25. tanévtől működött azzal a céllal, hogy a tanárjelöltek szakmai képzését felügyelje, és annak színvonalát emelje. - Tanárképző Intézet jegyzőkönyvei (1925- 1949) - Iktatott iratok és segédkönyvei (1925-1949) - Tanárképző Intézet Elnöki Hivatala iratai (1926-1943) Az intézet iratainak egy részét a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár őrzi. Ezek a következőek: - Igazgatói iratok (1924-1953) - Nyilvántartások (1924-1952) – anyakönyvek (1924-1952), névsorkönyv tanulmányi adatokkal, tanulmányi napló (1946-1952) 16

HBML XXVI. 1/b 21.d 1483/1948-49., 211.114/1949. VKM leirata a Tanárképző Intézet és Tanárvizsgáló Bizottság felszámolása tárgyában, 1949. január 20. A rendelet a megszűnt intézetek irodai személyzetét teljes egészében a Dékáni Hivatalok újonnan alakult Tanulmányi Osztályaihoz osztotta be.

388


Diákjóléti Intézmények: 1917 és 1949 között tevékenykedtek. A következő állagok elkülönítésére került sor: - Diákjóléti bizottság jegyzőkönyvei és iratai (1921-1949) - Diáksegély pénztár ( Bursa Academica ) iratai (1933-1947) - Mensa Akadémica iratai (1917- 1946 ) - Egyetemi internátusok iratai ( 1928-1946) Jog és Államtudományi kar 1914-1949 közötti működése során keletkezett irataiból a rendezés során a következő állagokat alakítottuk ki: - Kari Tanács jegyzőkönyvei (1914-1946) - a Dékáni Hivatal iratai és azok segédkönyvei (1914-1946 ) - Joghallgatók személyi nyilvántartásai, elszámolásai (1916-1948) A jogi kar hallgatói nyilvántartásait a KLTE Rektori Hivatala őrzi. Bölcsészettudományi kar említett időszakából a levéltárunk őrizetében vannak: - Kari Tanács jegyzőkönyvei (1932-1939) - Dékáni hivatal iratanyaga, iktató- és mutatókönyvek (1914-1944) A kari tanácsi jegyzőkönyvek eredeti sorozatát a KLTE BTK Dékáni Hivatala őrzi. Orvostudományi kar iratai 1921-1951-ig vannak a Hajdú- Bihar Megyei Levéltár őrizetében, amikor is önálló egyetemmé vált Debreceni Orvostudományi Egyetem néven. A következő állagok kialakítására került sor: - Dékáni hivatal iratai, annak iktató és mutatókönyvei (1921-1951) - hallgatók ösztöndíjügyei (1918-1941) - a Halléban működött Magyar Orvostudományi kar 1944/45-ös iratai. Az Orvostudományi kar forrásaival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy minden jelentősebb forrás mai napig az intézmény őrizetében található, többek között a Kari Tanács jegyzőkönyveinek teljes sorozata is. Ezen kívül az adott korszakból a kutatók rendelkezésére állnak még nyomtatott formában a M Kir. Tisza István Tudományegyetem tanrendjei 1930-1949 között, továbbá az egyetem évkönyvei 1914-től. Az egyetem életében 1945 után bekövetkezett szervezeti változásokat követve az alábbi fondok kerültek kialakításra az egyetem iratanyagából: Rektori Hivatal iratai 1950 után még rendezetlen állapotban vannak az iratok. Az átadási jegyzék alapján hallgatói ügyek, Ifjúsági Parlament ügyei, Kutató Intézetek iratai, Szolgálati és minősítési táblák, Tanárképző Tanács iratai, vegyes iratok stb. lelhető fel az anyagban. Gazdasági Igazgatóság iratai - személyi ügyek (1952-1971) - számviteli iratok (1945-1974) - oktatási statisztikák (1951-1965) Bölcsészettudományi kar iratain belül a következő állagokat alakítottuk ki: - kari jegyzőkönyvek (1945-1950) - Dékáni Hivatal iratai, iktató- és mutatókönyvek (1945-1967) - Angol Intézet iratai, levelezés (1946-1950)


389

Természettudományi kar önálló karrá csak 1949-ben szerveződött. Ettől a dátumtól 1972-ig adott át megőrzésre iratokat. Az anyag jelenleg rendezés alatt áll. Az átadási jegyzék alapján kari tanácsi jegyzőkönyvek, iktatott iratok, hallgatók ösztöndíjügyei, nemzetközi kapcsolatok iratai találhatóak benne. Debreceni Orvostudományi Egyetem iratai az önálló egyetem megalakulásától, 1951- 1964–ig kerültek be a levéltárba. - Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei (fogalmazványok) 1951-1957 - Rektori Hivatal iratai, és annak segédkönyvei (1951-1964) Ybl Miklós Műszaki Főiskola 1969-1983 közötti iratanyaga jelenleg rendezés alatt áll, melynek rendezés előtti mennyisége mintegy 9.50 ifm. Az iratok között szabályzatok, főiskolai tanácsi jegyzőkönyvek, levelezés, gazdasági iratok (mérleg, költségvetés), statisztikák, tantervek munkatervek stb. találhatóak.

Archival Sources on the History of Higher Education in Debrecen Ágnes Tóth The aim of the essay is to survey the researchable sources of institutes of higher education in Debrecen, and to provide assistance to researchers in locating material they are looking for. By virtue of the Reformed College, Debrecen has had the intellectual attraction of university towns from the 17th century. The College provided a home to academies of law, arts and theology. The university itself only opened in 1914 with three faculties. At the time of the opening of the faculties of theology, law and state science, and arts, languages and history, the academies of the College ceased to exist. The faculty of medicine only opened its gates in November of 1921, since the clinic hospitals had to be established first. This work was only completed by 1926. The construction of the central building commenced in 1927, and after various obstacles, it was finally opened in 1932. In addition to the university faculties, an Institute of Teacher Training and a Secondary School Teachers’ Examining Committee also worked in the city. The latter was responsible for issues related to the content of teacher training, while the former supervised the level of education and helped students in their preparation for a teaching career. The city has offered college level agricultural education since the 19th century, which became the University of Agricultural Sciences in the socialist era. Similarly, Debrecen has had traditions of primary school teacher training and music education. Technical education was organized in the city relatively late, with the establishment of the Miklós Ybl Technical College. An integration process started between the city’s various institutions of higher education, the result of which was that the University of Debrecen was formed on January 1, 2000.

A DEBRECENI FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉNEK

Recommend Documents