MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA INTÉZET
A CSELLENGŐ GYERMEKEK MINT A FIGYELŐ SZERETET HIÁNYÁNAK JELEI
Konzulens:
Dr. Szabó-Tóth Kinga
Készítette:
Dargai Tamás Péter szociális munkás (BA)
egyetemi docens Szociológiai Intézet Igazgató
szakos hallgató
Miskolc 2015
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZATIFELADATKIÍRÁS
Név: DARGAI TAMÁS PÉTER
Neptun kód: DZDQB6
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): ALAPKÉPZÉS (BA), LEVELEZŐ Szak: SZOCIÁLIS MUNKA
Szakirány:
Illetékes intézet: BTK SZOCIOLÓGIAI INTÉZET A szakdolgozat címe: A CSELLENGŐ GYERMEKEK, MINT A FIGYELŐ SZERETET HIÁNYÁNAK JELEI
Konzulens neve, beosztása:
SZABÓ-TÓTH KINGA EGYETEMI DOCENS
A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: Miskolc, 2015. április 15. A témát elfogadtam. …………………………… Hallgató aláírása
p. h. ……………………………………… Konzulens aláírása
……………………………………. Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Dargai Tamás Péter
Neptun kód: DZDQB6
Szakdolgozat címe:
A csellengő gyermekek, mint a figyelő szeretet hiányának jelei
Konzulens neve: Dr. Szabó-Tóth Kinga Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Konzultáció időpontja
Konzulens aláírása
Dátum:
A szakdolgozat beadható: ………………………….. Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott
Dargai Tamás Péter
Neptun-kód: DZDQB6 a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy … A CSELLENGŐ GYERMEKEK, MINT A FIGYELŐ SZERETET HIÁNYÁNAK JELEI című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap
…….……………………………….……….. Hallgató
„A gyermekek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja”. (Juhász Gyula)
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetet mondok mindazoknak, akik a dolgozat elkészítésében segítettek. Tisztelettel köszönöm témavezetőmnek Dr. Szabó-Tóth Kinga egyetemi docensnek, a Szociológiai Intézet Igazgatójának hogy időt szakított rám és bíztatásával, tanácsaival segítette tanulmányom megírását.
6
TARTALOM I. BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 8 1.2. Az ember, mint csellengő lény ................................................................................................ 9 1.2.1. Csellengők a Bibliában................................................................................................... 10 1.2.2. Csellengők a mesékben .................................................................................................. 11 1.2.3. Csellengők a nagyvilágban............................................................................................. 12 II. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................... 15 2.1. A csellengés mai aktualitásának statisztikája ........................................................................ 15 2.1.1. Magyarországi statisztikai adatok .................................................................................. 15 2.1.2. Európai Uniós statisztikai adatok ................................................................................... 19 2.2. A csellengést magyarázó pszichológiai elméletek ................................................................ 21 2.3. A csellengést magyarázó szociológiai kutatások .................................................................. 24 2.3.1. Zavarok a felnőtté válás során ........................................................................................ 24 2.3.2. A gyermekotthonokból történő szökések feltételezett okai............................................ 26 2.3.3. A gyermekek családi környezetből történő eltűnései ..................................................... 29 III. MÓDSZERTAN ...................................................................................................................... 36 3.1. A dokumentumelemzés módszertana .................................................................................... 36 3.2. A dokumentumelemzés során feldolgozott irodalom ............................................................ 36 3.3. A dokumentumelemzésből nyert információk bemutatása ................................................... 37 3.4. A dokumentumelemzés eredményének összegzése .............................................................. 40 IV. EPILÓGUS ............................................................................................................................... 45 V. IDEGENNYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................. 46 VI. FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................. 47
7
I. BEVEZETÉS
Szakdolgozatom témaválasztásának oka és lényege a gyermek, akiről a moldvai csángók magvas bölcsességgel úgy nyilatkoznak, hogy „a jövő”.1 Mihályfy László: Halálfa című dokumentumfilmjének2 megdöbbentő képsorai (melyet már több évtizede láttam először) ma is alapvető kérdéseket vetnek fel bennem a gyermeki lélek boldogságra alkalmassá szeretéséről, annak családi és társadalmi felelősségéről. Incze Zsuzsa Csellengők című műsorának 1994-es, kezdetektől nyomon követése pedig eleve elrendelte számomra azt a témakört, amit szívesen dolgoznék fel tudományos igényességgel. Szakdolgozatom elején szeretném tisztázni, hogy a csellengés nem deviancia, s ebből következik, hogy a csellengő gyerekek nem deviánsak. Ezt egy rövid történeti áttekintéssel érzékeltetem is. Ezután bemutatom a hazai és az Európai Uniós statisztikai adatokat az adott témában. Majd a csellengő gyermekekről szóló, fellelhető szakirodalmak alapján a főbb kérdéseket és az ismert válaszokat mutatom be. Röviden ki szeretnék térni a serdülőkori pszichológiai változáskora is. Kutatási módszeremül a dokumentumelemzést választottam. A meglévő interjúkat (17 interjú Incze Zsuzsa: Csellengők című művéből) egy cselekvéselemzés táblázatban foglalom össze. Az elkészült táblázatból felvázolom a gyermekek csellengésének okainak visszatérő mintázatát. Majd a mintázatok alapján elkészítem a „csellengés fokozatai és komplexitása hármas-piramis ábrát” (saját szerkesztés), mely a fokozatok mellett az okok nagyságát és a megoldások erőszükségletét mutatja be áttekinthetően, jól értelmezhető egyszerű módon.
1
http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20130110_jaki_sandor_teodoz_aldott_boldog (2015.11.04.) Mihályfy László: Halálfa (1990): Nagykovácsiban, 1989 áprilisában két 13 éves fiú öngyilkosságának okkereső, megrázó video-dokumentálása. 2
8
1.2. Az ember, mint csellengő lény (rövid történelmi és irodalmi áttekintés) Manapság egyre-másra jelennek meg a médiában a vészharangot kongató, híradások, tudósítások, amik arról adnak hírt, hogy mennyire aggasztó, és számában emelkedő a gyermekek között a csellengés, az eltűnés. Szakdolgozatommal nem ezen írások számát szeretném gyarapítani. Természetesen nem bagatelizálni akarom a csellengést, de lényegesnek tartom kifejteni, hogy attól nem lesz megoldva ez az egyéni-, és társadalmi probléma, ha csak devianciának próbáljuk beállítani ezeket az eseteket. Egyébként is „a szökés, csavargás jelenségét a szociológiai szakirodalom nem tekinti devianciának.”3 Nem a gyermekek válaszreakcióját kell a deviancia bélyegével illetni, mert az nagyon leegyszerűsítő magyarázata a valóságnak. Hanem az okokat feltárva, szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy mennyire deficites a társadalmunk az óvó, figyelő szeretetben, és ezt a megmutatkozó hiányt kell egy társadalmi konszenzuson alapuló normarendszerben devianciaként kezelni. Valójában mi lehet az oka az idő előtti családelhagyásoknak? Vajon miért menekülnek gyermekek a nevelőotthonokból? Meglátásom szerint a csellengés az elmagányosodó, szeretet deficittel küzdő életek válaszreakciója az egyre strukturáltabb (sok esetben túlstrukturált) társadalmunkban. Ebből következik, hogy ebben az esetben a szociális munkásnak nem a struktúrák fenntartása a feladata, hanem a túlszabályozott társadalomban helyét nem lelő gyermek, fiatal stigmatizálás nélküli segítése. A csellengés nem a legújabbkor sajátja. A világtörténelemből és a világirodalomból számos ismert esetet tudunk felemlíteni, amikor gyermekek vagy felnőttek úgy döntöttek (önmaguk, vagy helyettük mások), hogy elhagyják a családi otthont hosszabb, rövidebb időre, vagy örökre. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, teljesen szubjektív módon kiemelek pár ismert vagy kevésbé ismert csellengőt, ezzel megalapozva későbbi mondanivalómat.
3
dr. Bede Nóra–Miklósi Balázs–Rakos Eszter: A lemez két oldala – Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6. szám, 45. old.
9
1.2.1. Csellengők a Bibliában A zsidó-keresztény kultúrkörben ismert, a Biblia első lapjain fellelhető történet rögtön onnan eredezteti és magyarázza az emberiség mai valóját, hogy ellenszegült Istennek és kiűzetett a Paradicsomból. Mindez annak a bűnnek okán, mely során Isten gyermekei, az első teremtett emberpár (Ádám és Éva) ettek annak a fának a gyümölcséből, mely tiltva volt a kertben. Magyarán mondható, hogy a mai emberek a bibliai értelmezés szerint, csellengők leszármazottai, akik egy „családon” belüli meg nem oldott konfliktushelyzet miatt kénytelenek voltak elhagyni az atyai házat. S ahogy ők maguk akkor sem, úgy az ő utódaik, azóta sem találják gyakran a haza vezető utat. Később olvashatjuk a 17 éves József (Jákob fia) történetét, akit testvérei irigységből ciszternába dobtak, majd eladták 20 ezüstért az éppen arra járó izmaelita kereskedőknek, akik Egyiptomba vitték.4 A kirekesztés, az idegen földön, idegen kultúrában való egyedül helytállás és végül a megbocsátás története ez. Az újszövetségben Jézus is az egyik példabeszédében kitér, és prototípusát adja kétezer évvel ezelőtt a családból való kiszakadásnak, a családelhagyásnak, a hazatalálásnak és végül a megbocsátásnak a tékozló fiú történetében. „Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát.”5 Ez az újszövetségi példabeszéd a szeretet univerzális megoldásával szolgál, tovább gondolja az eseményt, és a hazaérkezést, a visszafogadást is vizionálja: „Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.”6 Lukács evangéliuma szerint maga Jézus is 12 évesen „csellengett”. Eltűnt családja köréből, amikor Jeruzsálemből hazafelé tartottak Názáret felé. Három nap múlva találtak rá szülei, amint a jeruzsálemi Templomban a tanítók között ült, hallgatta és kérdezgette őket.7
4
Ter 37, 2-36. (Szent István Társulati Biblia) Lk 15, 11-13. (SzIT Biblia) 6 Lk 15, 20. (SzIT Biblia) 7 Lk 2, 41-52. (SzIT Biblia) 5
10
1.2.2. Csellengők a mesékben A másik közös ismeretkör, amiből példákat szeretnék felvillantani a csellengésre, a mesék bűvöletes birodalma. Természetesen itt nincs lehetőség a bővebb kifejtésre és részletesebb pszichológiai elemzésre. Sok mesében a hősök kitaszítottsága, az otthonból elűzése vagy elmenekülése visszatérő, gyakori momentum. Valószínű, hogy nem hiába foglalkoztatta ez az élethelyzet olyan gyakran az embereket évszázadokon keresztül. Nagyon érdekes Grimm-mese az „Őztestvér” vagy, ahogy itthon jobban ismert „A két testvérke”: „… a kisfiú kézen fogta a testvérkéjét, és így szólt… Gyerünk, menjünk együtt világgá” – hogy együtt meneküljenek el egyre nyomasztóbb otthonukból. „Elindultak, mentek, mendegéltek, réten, mezőn, köves vízmosásokon át, és amikor megeredt az eső, a kislány így szólt: „A jó Isten és a mi szívünk együtt könnyezik.”8 Kevésbé ismert, de mégis nagy erejű „beavató” mese A három nyelv. Ezt a mesét a Grimm-testvérek kifejezetten a mai serdülő gyermekeknek írták, mert annyira aktuális ma is, amikor a szülőkkel való konfliktusokról, vagy éppen arról szól, hogy mennyire nem képesek megérteni serdülő gyermeküket. „Élt egyszer Svájcban egy gróf, akinek csak egy gyermeke volt, egy fiú, de ez a fiú buta volt, és semmit sem tudott megtanulni. Ezért apja ezt mondta neki: - Idehallgass, fiam. Akárhogy próbálkozom is, semmit se bírok a fejedbe verni. El kell menned innen. Elküldelek egy híres tanárhoz; ő tegyen veled próbát.” Háromszor megismétlődik mindez, de apja szerint mindháromszor csak felesleges dolgot tanul a gyermek. Először megtanulja a kutyák nyelvét. Második évben azt, hogy mit csicseregnek a madarak. Míg a harmadik évben megtanulja azt, hogy mit brekegnek a békák. Az apa mérhetetlen haragra gerjedt és megparancsolta szolgáinak, hogy az erdőben öljék meg. A szolgák megkönyörülnek rajta, és egyszerűen csak magára hagyják. Hősünk világgá megy. Különféle nehéz élethelyzetekben a feleslegesnek tartott tanulmányok révén menekül meg és végül római pápa lesz.
8
Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina, 2013, 83. old.
11
Ez a történet a mások által lenézett, lekicsinylett, de mégis önmagát kereső, ifjúságról mesél. „Nem ismerek még egy ilyen mesét, amely ennyire tömören fogalmazná meg egy serdülő teljes külső és belső önmegvalósításának folyamatát. Miután kivívta személyiségének integrációját, hősünk méltán foglalja el a világ legfőbb méltóságának trónusát.”9 Talán a legismertebb „csellengős” mesék: a Hófehérke és a Jancsi és Juliska. Mindkettőben megjelenik a kitaszítottság, az integrációs kényszer és nehézség, a felnőttek világának gyermeki ésszel megtapasztalt felfoghatatlan erőszakossága, de mégis van benne valami vonzó és mozdító az új, az ismeretlen, a kaland irányában. Végezetül ide kívánkozik a kedvenc mesém, egy török népmese mely a kis Iszkenderről szól. A kisfiút a szülei egy ládába zárva az óceán hullámaira bízzák, magára hagyják. De megjelenik egy barát, a kis zöld madár. Segítségére siet, és a későbbi nehéz helyzetekben is mindig megmenti. A madár minden egyes alkalommal, ezekkel a szavakkal nyugtatja meg Iszkendert: „Emlékezz rá, hogy sose maradsz magadra.” Ez a lehető legnagyobb vigasz.10 S ez lehetne a csellengő gyermekekkel foglalkozó szociális munkások jelmondata is.
1.2.3. Csellengők a nagyvilágban Sok minden változik a világban. Technológiai forradalmak dübörögnek el az ember mellett, napról-napra fejlődik, változik az informatika, virtuális világok képződnek a valóságos világ mellett, az ember legbelül azonban mindig ugyan az marad. Ugyan azok az ősi gondolatok és vágyak mozgatják lelkét, mint évszázadokkal korábban. A teljesség igénye nélkül néhány ismert ember, aki gyerekként csellengett, szökésben volt: - Lugosi Béla (született Blaskó Béla 1882.10.20. Lugos, Erdély – 1956.08.16. Los Angeles, USA), színművész: 12 évesen elszökik hazulról és egy bányában vállal munkát. - Michael Curtiz (született Kertész Mihály 1886.12.25. Budapest – 1962.04.10. Hollywood, USA), filmrendező: gyerekként elszökik hazulról és cirkuszban dolgozik.
9
Bruno Bettelheim: A mese bűvölte és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina, 2013, 106. old. Bruno Bettelheim: A mese bűvölte és a bontakozó gyermeki lélek, Corvina, 2013, 150. old.
10
12
- Arthur Rimbaud (1854. október 20. Charleville –1891. november 10. Marseille), szimbolista költő: 1870-ben, 16 évesen elszökik hazulról és Párizsba megy. - József Attila (1905.04.11. Budapest – 1937.12.03. Balatonszárszó), költő: 1918 elején, 13 évesen elszökik a monori Árva Menhelyről. - Márai Sándor (1900.04.11. Kassa –1989.02.21. San Diego, USA). költő, író, újságíró: 14 évesen elszökik hazulról. Így ír erről az önéletrajzi ihletésű Egy polgár vallomásaiban: „Csak azt tudtam, hogy nem bírom tovább, és el kell mennem innen; örökre és jóvátehetetlenül ki kell törnöm innen, ebből a családból, a rokonaim közeléből; s rettenetes kétségbeesés fogott el e gondolatra. Azt hiszem, szerettem volna maradni, valamilyen csodában reménykedtem; de tudtam, hogy nincsen csoda, s most már egész életemre egyedül maradok.” „Igazában nincs más ’élmény’, csak a család; s nincs más ’tragédia’, csak a pillanat, amikor döntened kell, megmaradsz-e a családban, … vagy mégy a magad útján, s tudod, hogy most már örökre egyedül maradtál, szabad vagy, de mindenki prédája, s csak te segíthetsz magadon.”11 A XX. század csellengésről szóló kultikus regénye Jerome David Salinger: Zabhegyező című műve. A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit már a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazugságot talál. Az egyetlen személy, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni. Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, és a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának szimbóluma lett.
11
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Helikon kiadó, 2012.
13
Azért tartottam fontosnak a Biblia-, a mesék-, a történelem-, és az irodalom világán keresztül nagyon röviden közelebb hozni, árnyalni a csellengést (mint mindig köztünk lévő emberi reakciót a társadalom, a család anomáliáira) hogy ne egyoldalúan, stigmaként legyen bemutatva az, amiről szakdolgozatom szól. Sokkal árnyaltabb ez a téma annál, hogy egyszerűen csak rendvédelmi vagy magatartásbeli problémaként legyen beállítva. Szociológiából szerzett ismereteim arra tanítják a szociális munkást, hogy ne azonnali megoldásokat kezdjek keresni a problémákra, hanem előbb értsem meg magát az embert, akinek problémája van, s azután próbáljak neki segíteni úgy, ahogy neki a legjobb. Ehhez azonban nem divatos jelszavakat kell hangoztatni (bűnmegelőzés, felvilágosítás, zárt rendszerű intézetek) hanem figyelő szeretettel kell lenni az ember iránt, még akkor is, ha „csak” gyermek.
14
II. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ
2.1. A csellengés mai aktualitásának statisztikája A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány. A rendszerező elme szereti konkrétan láttatni az objektív valóságot, és erre beismert korlátaival együtt alkalmas is lehet az adatok ilyen értelmű rendszerezése. Jelen témámban azonban kifejezetten hangsúlyozni kell, hogy minden szám mögött, ami itt megjelenik gyermek sorsok állnak, egyedi és összehasonlíthatatlan gyermeksorsok. Az adatok összevetésében és összehasonlíthatóságában vannak anomáliák úgy országos, mint Európai Uniós szinten. Az adatközlési kötelezettségek és jogszabályi különbségek sok esetben nem könnyítik a tényszerű és kezelhető információk kezelését. Mindezek ellenére szükséges megvizsgálni a gyermekek csellengést a számok tükrében is.
2.1.1. Magyarországi statisztikai adatok Hazánkban a gyermekek eltűnésére vonatkozóan két fő, önállóan, egymással párhuzamosan vezetett adattárból lehet tájékozódni. Rendelkezik ilyen adathalmazzal a rendőrség és a gyermekvédelmi szakellátás is, de mindkettő más hangsúllyal és más megközelítési metódusban. Az alapvető jogok biztosa erre nézvést jelezte is 2012. április 23-án keltezett, a gyermekeltűnéseket vizsgáló jelentésében, hogy előremutató lenne egységesíteni, jobban áttekinthetőbbé tenni ezt a közös feladatot. „Mindezek alapján megállapítható, hogy nincs olyan a – gyermekeltűnéssel kapcsolatos – országos, komplex adatgyűjtési rendszer, amely alkalmas lenne az eltűnéssel összefüggő problémakör teljes körű feltárására, következtetésekre, valamint a probléma kezelésére. Az egységes adatbázis hiánya visszásságot okoz az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésben deklarált, a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggésben.”12
12
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1140/2012. számú ügyben https://www.ajbh.hu/...rtf/7addd4e8-1df1-4c31-a31f-ddb399d59d29 (2015.11.04)
15
Szakdolgozatomban a KSH nyilvános adataira tudok hagyatkozni, ezt tartom általános érvényűnek és legjobban elismertnek, illetve az itt fellelhető adatoknak van hosszútávon azonos kritérium rendszere, s így lehet megfelelő összehasonlításokat, tendenciákat vizsgálni. A veszélyeztetett kiskorúak számának alakulása Magyarországon A KSH adataiból egy hosszútávon növekvő tendenciát lehet felismerni a gyermekek veszélyeztetettségét tekintve. Az adatok mögött megsejlik a történelem, a történelmi változások. Az 1990-es rendszerváltozás előtt majdhogy nem állandó számban voltak a nyilvántartásba vett gyermekek, a ’80-as évektől kezdődően látszik egy enyhe növekedés. A rendszerváltás után azonban meredeken kezdett emelkedni a veszélyeztetett gyermekek száma. A hirtelen társadalmi változások, a munkanélküliség okozta sokk, a kiépületlen szociális háló, mind-mind oka ennek. 1997-ben vettek nyilvántartásba a legtöbb
1. táblázat – KSH adat; Társadalombiztosítás, szociális ellátás, Veszélyeztetett kiskorú
Év Veszélyeztetett kiskorúak száma Év Veszélyeztetett kiskorúak száma Év Veszélyeztetett kiskorúak száma Év Veszélyeztetett kiskorúak száma Év Veszélyeztetett kiskorúak száma
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
43 066
44 232
46 065
46 362
46 617
50 699
54 957
57 727
51 078
52 010
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
56 929
62 429
68 188
73 971
80 645
86 676
91 573 100 920 109 919 129 997
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
174 755 242 899 305 113 303 814 319 259 313 255 331 923 420 158 380 341 298 500
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
264 981 249 928 235 673 232 381 225 365 223 594 209 800 204 449 197 450 197 375
2010
2011
2012
2013
2014
197 948 201 386 190 564 139 213 139 818
16
veszélyeztetett kiskorút hazánkban. Sajnos hét év alatt jóval több, mint kétszeresére (240,4%) emelkedet a rendszerváltáskor számba vett létszámhoz képest. Ez nagyon súlyos, családokban bekövetkezett krízist feltételez. Mindezt úgy érte el a társadalmunk, hogy közben folyamatosan csökken a gyermekek száma az össznépességben. 1997 után csökkenő tendenciát lehet észlelni az adatok vizsgálatából és a 2012. évi adatok már közelítik a rendszerváltáskor mutatott értéket. Az út, ami hét év alatt 240,4%-os emelkedést jelentett, csak 17 év alatt vált megközelítőleg „ledolgozhatóvá”. A csellengés szempontjából a másik beszédes KSH adat a „szökés a gondozási helyről” statisztikai adatsor.
2. táblázat - KSH adatok alapján szerkesztve; Szociális statisztikai évkönyv (2005-2013) – Gyermekvédelem, Szökés a gondozási helyről
A legutóbbi kilenc évet vizsgálva megállapítható, hogy közelítőleg duplájára nőtt (187,6%) a gondozásba vett gyermekek szökéseinek száma. Legfőképp a gyermekotthonokból szöknek a kiskorúak, de a nevelőszülőktől való szökésben is növekvő tendenciát lehet látni. A szökés alatt bűncselekményt elkövetett gyermekek száma a KSH adatok szerint hektikusabban alakul, nem egyenes vonalú, de mégis emelkedő tendenciát mutat. A családból eltűnések látenciája nagyon magas és nincs is nyilvános, valóban hiteles adatunk róla. Rendőrségi nyilvántartásokból lehetne információhoz jutni, mint ahogy ezt tette az alapvető jogok biztosa is 2012-ben. Az akkor bekért és publikált adatot tudom én is felhasználni, bár ez sem teljesen összehasonlítható az előbbiekkel, mert nem a szökésben 17
lévő gyermekek számát adja meg, hanem az eltűnt gyermekek ügyében indult eljárások számát. Ami annak ismeretében, hogy „a 2011-es ’csúcstartó’ 37 esetben szökött meg az intézetből”13 eléggé árnyalttá teszi a képet.
3. táblázat – Adatok gyűjtve: az alapvető jogok biztosának jelentéséből (az AJB-1140/2012. számú ügyben) – Táblázatok, a) Országos adatok
A grafikonból azonban az látható 2009 és 2010 között nagyarányú csökkenés volt észlelhető (13%), ami mindenféleképpen bíztató jel.
13
Varga Éva Flóra: Szökésben – A gyermekvédelmi rendszerből el-eltűnő gyerekek - Család, Gyermek, Ifjúság 2014/9. szám
18
2.1.2. Európai Uniós statisztikai adatok Szerettem volna kitekintés tenni nemzetközi viszonylatban is a csellengéssel kapcsolatos statisztikai adatok áttanulmányozása révén, de a fellelhető adatok nem kompatibilisek egymással.
Ország Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország
2008 462 1 270 7 937 1 102 35 249 13 n.a. 399 2 47 911 4 752 n.a. 571 90 272 11 902 222 89 4 168 2 904 3 362 305 1 554 n.a.
Gyermekeltűnési eljárások 2009 2010 2011 388 334 42 1 175 1 247 1 230 7 490 6 715 6 547 1 135 1 006 911 34 889 36 732 39 708 31 197 228 5 614 6 141 6 360 396 322 374 5 1 665 4 581 47 491 48 202 52 742 3 817 3 645 5 396 68 92 62 495 361 404 866 929 1 152 411 503 325 11 876 12 053 14 419 187 226 233 104 160 202 3 625 3 471 4 351 3 087 3 552 3 120 3 243 3 124 3 182 372 422 340 1 456 1 476 2 139 n.a. n.a. 672
2012 315 1 276 5 564 1 039 42 943 1 038 6 615 383 13 006 50 326 5 513 n.a. 427 1 288 429 n.a. 198 261 6 453 2 973 3 199 469 1 821 574
4. táblázat – Adatok gyűjtve: Missing children in the European Union Mapping, data collection and statistics
Sajnos az Európai Unióban sem egyértelműen szabályozott, illetve tagállamonként változó a gyermekek eltűnésének bejelentési kötelezettsége és az adatszolgáltatás protokollja. Ebből az következik, hogy tudományos igényességgel a külön fajta adatokat nem lehet összevetni egymással.
19
Erről az anomáliáról más tanulmányok is beszámolnak: „Súlyos probléma az egységes definíció hiányán túl, az egységes adatgyűjtés hiánya is, amely a megelőzést, a tájékoztatást és az egyes országok összehasonlíthatóságát is akadályozza. Az adatok különbözőségét jól példázza, hogy 2008-ban, az MCE francia tagszervezete (La Fondation pour l’Enfance) 907 gyermek eltűnésével kapcsolatos ügyet regisztrált, a belga tagszervezet 1041-et, míg a görög partnerszervezet (The Smile of the Child) pedig 96-ot.”14 A fenti táblázatból is jól látható például, hogy Magyarország tízezer feletti eljárást jelentett le minden évben, míg ezzel egyidejűleg Románia háromezer körüli értékeket jelenített meg. Valószerűtlen aránytalanságok ezek, melyek a fent jelzett okokra vezethetők vissza. Mindenesetre ez eléggé tanulságos arra nézve, hogy van mit javítani a közös, együtt gondolkodásban e téren is, illetve, hogy az eddig így elkészült értelmezhetetlen statisztikai adatok gyűjtésének nincs előremutató értelme.
14
Lux Ágnes: Nemzetközi kitekintés az eltűnt gyermekek kérdésköre kapcsán – Család, Gyermek, Ifjúság, http://www.csagyi.hu/hirek/item/498-nemzetkozi-kitekintes-az-eltunt-gyermekek-kerdeskore-kapcsan (2015.11.04.)
20
2.2. A csellengést magyarázó pszichológiai elméletek A serdülőkort „a gyermekkor halálának” is szokták emlegetni. A legrendezettebb családban felnövő, addig problémamentesnek látszó gyermek is pubertáskori krízisbe kerülhet. A feszültségek, neurotizáló tényezők és a világszerte tapasztalható társadalmi és gazdasági krízisek korában még nagyobb a gyermek- és serdülőkori problémák valószínűsége. Ráadásul a mai gyerekeknek alig van idejük arra, hogy igazán gyerekek legyenek. A csellengés lélektanát a szakirodalom egyaránt kapcsolja kórós és nem kórós állapotokhoz. Vannak olyan pszichés zavarok (hisztériás neurózis, epilepszia) melyeknél a csavargás, kóborlás, az adott betegség tünetegyüttesének sajátja. Egyébként pedig enyhébb formában a prepubertás korú gyerekek elszakadási, önállósodási törekvéseként, kalandvágyaként értelmezhetjük, mely egyfajta szembehelyezkedést jelent a fennálló normákkal. „A serdülőkor az emberi élet talán legproblematikusabb fejlődési szakasza, amelyben a ’hormonális forradalom’ mellett a testi és pszichés érés, a szülőkről való leválás indulása, az identitáskeresés és válság okozhat krízist és magatartásproblémát.”15 A
csellengést
a
gyermekvédelmi
gondoskodásban,
örökbefogadásban
felnövő
gyermekeknél dis-szociális tünetnek minősíti a szakirodalom. Olyan súlyos traumákat élhetnek meg, amiknek hatására reaktív depressziós állapotba kerülhetnek, ami magyarázza a rendszeres menekülést, elszökést. Ez a kényszeres, neurotikus eltűnés. A pszichológiai elméletek három irányelvet fogalmaznak meg a normasértő viselkedésekkel szemben. Az egyik ilyen irányelv a szocializációs folyamatokban a pszichoszociális fejlődés zavaraira helyezi a hangsúlyt. Az anya felelősségét, a kötődéshiányt, a nem megfelelő erkölcsi fejlődést, vagy a rossz mintakövetést hangsúlyozza. Egy másik nézet szerint az emberek személyiségjellemzői alapján megkülönböztet deviánsokat és nem-deviáns sajátosságú személyiségeket. A harmadik irányzat képviselői pedig a deviánsviselkedést és a mentális zavarok összefüggéseit kutatja.
15
Szilárd János: A serdülőkor pszichiátriai szempontból – Psychiatria Hungarica, 1987/3.
21
Összességében elmondható, hogy a devianciákat magyarázó pszichológiai elméletek origójában a személyes kapcsolatok hiánya áll. Ez a depriváció agressziót szül, mely sok esetben a nemkívánatos magatartásformák több generációs továbbvitelét eredményezheti. A gyengébbek, kisebbek elleni szóbeli vagy fizikai agressziója, a gorombaság, az állatkínzás, az öntörvényűség, az önfejű életvezetés, az iskolakerülés, a csellengés, majd a bűncselekmények elkövetése, az öngyilkos fantáziák és gondolatok, a mérhetetlen alkoholfogyasztás és drogfogyasztás, a dohányzás, a veszélykereső magatartásformák, a felelőtlenség, a kritikátlanság mind-mind egy széles gyökerű fának az ágait, gyümölcseit jelentik. Ezért ellenük csak „sokfrontos” módon, hosszabb távon, számos mentálhigiénés szempont és cél érvényesítésével lehet sikerrel fellépni.
22
A szökés tulajdonképpen egy tünet, mely tünet mögött összetett okok állnak. Rana Karam és Marie Robert pszichológusok 2013-ban közzétett kutatásai szerint ezek az okok különböző országokban nagy hasonlóságot mutatnak. Három fő kategóriát különböztetnek meg: „1. kapcsolat felvételi kísérlet az eredeti környezettel (honvágy; szeretteik/barátaik meglátogatása; a személyes, mély és bizalmi kapcsolatok hiánya a szakemberekkel, ellentétben az otthon maradottakkal); 2.
a
saját
életük
feletti
irányítás
visszaszerzése
(kalandvágy,
szabadságvágy,
önállóságvágy; a gyerek számára nem megfelelő körülmények az intézetben és nem elfogadható szabályrendszer elutasítása; a szakellátásban történő elhelyezés okának nem megfelelő átadása a fiatalnak, bevonásának elmaradása saját sorsának irányításába, a közös célok hiánya); 3. érzéseik kifejezése, megküzdési stratégia (menekülés a problémák elől; a megfelelő segítség elmaradása, a magárahagyottság érzése a gyermekotthonban, eszköztelenség érzéseik kimutatására; bizalomvesztés; gyakori gondozási helyváltoztatás, a stabilitás hiánya; tehetetlenség).”16
16
Varga Éva Flóra: Szökésben – A gyermekvédelmi rendszerből el-eltűnő gyerekek, Család, Gyermek, Ifjúság 2014/9. szám
23
2.3. A csellengést magyarázó szociológiai kutatások 2.3.1. Zavarok a felnőtté válás során Strukturált társadalmunk nehéz élethelyzet elé állítja a mai felnőtté váló fiatalságot. Életvezetésükre a kényszeresség jellemző és így kiszolgáltatottabbakká válnak önmaguk és környezetük számára. Egyre hamarabb, egyre könnyebben szakadnak ki a családjaikból és hagyják ott idő előtt az iskolát. Sokan közülük szembekerülnek a felnőtt világgal, és kikeverednek az őket segíteni tudó intézményeken kívülre. Sajnos egyre jobban erősödik a kriminális befolyás, a fiatalok közül túl sokan válhatnak az erőszak áldozatává, esetleg elkövetőjévé is. A fiatalok nagy számának az a benyomása, hogy a felnőtt társadalom nem várja őket, nem figyel rájuk. Sokukra jellemző a valóságos perspektíva hiánya, az igazi kapcsolatok nélküli-, egyik napról a másik napra való élet. Nagyon távol kerültek minden álmuktól. Az életük valójában nem szól semmiről, lebegnek egy kényszeres realitásban. „A felnőtté válás folyamatában a fiatalok között meglehetősen korán erőteljes különbségek alakulnak ki, a jobbára a szerencsésebb háttérrel, a jobb alkalmazkodási feltételekkel rendelkező fiatalok javára. … A mai fiatalok felnőtté válása egyértelműen olyan jelenségekkel jár, amelyeket egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni. Mintha örökké valami kényszerű lemaradásban lennének. A fiatalok ismert helyzete és gyakran nem éppen ’konform’ megnyilvánulásai pedig ijesztő tendenciákra utalnak. A fiatalok néhány nehezebb helyzetben lévő csoportjával összefüggésben – bármennyire nehéz is kimondani – gyakorlatilag szocializációs szükséghelyzet jött létre.”17 Ennek a szocializációs szükséghelyzetnek főbb jellemzői: a., Kilátástalan jövőkép: Rövidtávú életkép jellemzi, nem tudnak tervezni. Olyan messzinek és elérhetetlennek látják a célokat, hogy azt érzik, hogy nem is nagyon érdemes ezekért bármit is tenni. b., Kriminális veszélyek intenzív és tartós jelenléte: A hosszútávú, áldozatokkal járó célok helyett az azonnali sikereket szeretnék elérni. A társadalmi környezet pedig folyamatosan terheli az értékítéletüket a deviáns mintákkal. Mivel sok esetben a felnőtt társadalom sem mutat jó példát a törvényesség és a helyes
17
Szabó András: Kiszakadás vagy leszakadás – Esély, 1999/4.
24
értékrend terén számukra, ezért a kriminalizálódásuk szinte egyenes következménye az életüknek. Különösen a nehézsorsú fiatalok nagyon könnyen befolyásolhatóak. c., Kommunikációs „zárlat” kialakulása: Nagy a generációk közötti távolság, szembeállítják egymással a fiatalokat és az idősebbeket. Nem értik egymás „nyelvét”. Alig kommunikálnak egymással. Ezt a helyzetet mélyíti még, hogy a korosztályokon belül is törésvonalak, ellentétek vannak. Bizonyos csoportok szinte teljesen bezáródnak és fiatalok egyes csoportjai nyíltan szembehelyezkednek egymással és környezetükkel. Ez a kommunikációhiány sok félreértésre ad okot. Megnövekszik a látszat jelentősége. Mindez óriási bizalom hiánnyal tovább erősödik. A fiatalok nehezebb helyzetben lévő csoportjainak környezetét az indulatos és konfliktusos kommunikáció jellemzi, melyben nagyon szegényesek és korlátozottak a nyelvi kifejezőeszközök. Ebből következik, hogy a problémáikat sem megbeszélve oldják meg, hanem inkább az erőszak „nyelvét” alkalmazzák. d., Negatív társadalmi tapasztalatok: A most felnőtté váló fiatalok alig kapnak segítséget ahhoz, hogy saját képességeiket kamatoztassák. A gyorsan változó világ szinte magára hagyja, megfeledkezik a gyermekeiről. Sokan kiábrándulnak a világból mielőtt még valóban felnőtté érnének. e., Függőséget okozó, védekező hajlam (drogokkal, erőszakkal, önbüntető tendenciákkal): A fiatalok a valódi világról kevés élettapasztalattal rendelkeznek, de annál nagyobb keserűséggel, kudarccal, bukással élik azt meg. Megnövekedett a konfliktusokat kerülő, a hárító, a védekező, a tagadó viselkedéssel reagáló fiatalok száma. Bár álmodnak, a sorsuk azonban mégis csak a durva világ, mely erőszakra és menekülésre szocializálja őket. f., Visszajelzés nélküli, gyakran torz, irreális énkép, elégtelen, negatív beállítottságú önismeret a saját képességekről: A nehezebb élethelyzetben lévő fiatalok nagy részét a kényszeres életvezetés jellemzi. Életük tele van kudarcokkal és előítéletes környezetben kell felnőniük. Az érdektelen környezet nem jelez vissza számukra érthető, pozitív módon magukról, s így torz énképük alakul ki. A „műanyag” álmok kielégítésére a kábítószerek kiválóan alkalmasak.
25
Fontos lenne, hogy a fiatalok érezzék, hogy számítanak, hogy szükség van rájuk. Fontos lenne, hogy a felnőttek türelemmel figyeljék és segítsék őket (szerető figyelemmel). Kudarc esetén pedig lehetőségük legyen újrakezdeni, bizalmat és újabb alkalmat kaphassanak a bizonyításhoz. Nem a potenciális vesztesek számát kell növelni (az érdektelenség ezt teszi), „mert a nehézhelyzetben lévő fiatalok elhanyagolásával elvesztegeti a társadalom a természetes erőforrásait.”18
2.3.2. A gyermekotthonokból történő szökések feltételezett okai A védelembe vett gyermekek sokszor már olyan előélettel rendelkeznek, mire bekerülnek a gyermekotthonokba, hogy az lenne a furcsa, ha nem próbálnák meg a szökést. Már csak azért is, mert ha normaszegő családból történt a kiemelésük, akkor számukra ez a probléma megoldási mód jelenti a bevett, normális rendet, így a gyermekotthonok szabályai, kötöttségei követhetetlenek. A szökés pedig a korábbi életrendjükhöz való visszatérést jelenti. A családtól való serdülőkori elfordulás az átlagos családok esetében is gyakori. Azt elvárni, hogy a gyermekotthonban élő kamaszoknál ez a személyiségfejlődési szakasz kimaradjon, életidegen gondolat. Szökésnek minősül a jogszabály és a szakmai közfelfogás szerint, a szakellátásba beutalt kiskorúnak a gondozási helyről (legalább 24 órát elérő) engedély nélküli távolléte. A tizennégy év alatti, vagy magukról gondoskodni nem tudó gyermekek esetében a törvény szigorúbban rendelkezik. A gyermek felkutatását azonnal el kell kezdeni. Minden kiskorú szökése esetén értesíteni kell a rendőrséget, a gyámhatóságot és a szakszolgálatot. Az így elszökő gyerekek fokozottan ki vannak téve, hogy bűncselekmények elkövetésébe sodródnak, vagy maguk válnak áldozatokká. Egy fővárosi kutatás19 szerint a szökésben lévő gyerekek 55 százaléka 13 évesnél idősebb, további 20 százalékukat pedig 12-13 éves korukban vették gondozásba. A 12 évesnél alacsonyabb életkorban beutaltak arány nem éri el a 25 százalékot. Tehát levonható a következtetés, hogy a döntő többség idősebb korban került kiemelésre a családjából.
18
Szabó András: Kiszakadás vagy leszakadás – Esély, 1999/4. Békés Zoltán - Bízikné Plagányi Erzsébet-Márton Edit: Jelentés a szökési esetek alakulásáról a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott gondozási helyekről 1002-2004-ben – Kézirat, 2005. 19
26
A 2004-es adatok szerint20 a 14 és 17 év közötti serdülők az összes szökött gyerek 86 százalékát teszik ki. A csavargás, mint beutalási ok az összes vizsgált gyermek 49 százalékánál jelent meg. A gyerekek 24 százalékánál a nevelésbe vételüket követően azonnal, vagy 1 hónapon belül megtörtént az első szökés, 22 százalékuknál pedig egy éven belül. A beutalás után rövid időn belül történt szökések esetében a fiatalok 68 százalékánál már a gondozásba vétel okai között szerepelt a csavargás, csellengés. A nemek szerinti eloszlást tekintve a fiúk között magasabb a szökések aránya, míg a szökések száma a lányok esetében gyakoribb. Ezeket a tapasztalatokat támasztják alá az alapvető jogok biztosának jelentésében foglaltak is (AJB-1140/2012. számú ügy): „A rendelkezésemre bocsátott adatokból arra következtettem, hogy az eltűnés (csellengés, szökés) elsősorban gyermekvédelmi szakellátásban élő, 14 év feletti gyermekeket – jellemzően lányokat – érint. Az engedély nélkül távozók közül sokan speciális ellátást nyújtó intézményben élnek. A gyermekvédelmi intézményekből többnyire szüleikhez, más rokonaikhoz, ismerőseikhez mennek a gyermekek. A 14 évnél idősebb lányok jellemzően a barátjukhoz szöknek. Gyakori, hogy egy gyermek többször távozik engedély nélkül az intézményből. Van, aki folyamatos szökésben van, vagy egyetlen napot sem tölt az intézményben. A nevelőszülői gondoskodásokból kevesen szöknek, aminek feltételezhető oka, hogy nevelőszülőhöz általában a kisebb, kevésbé „problémás” gyermekeket helyezik. Speciális szükségletű gyermek csak elvétve nevelkedik ebben a gondoskodási formában. A gyermekvédelmi szakellátásból engedély nélkül távozó gyermekek egy része önként tér vissza az intézménybe, felkutatásukról és visszavitelükről többnyire a rendőrség, vagy a gyermekotthon gondoskodik.”21 A szakirodalom szerint a szökések alakulása több tényezős. „Függ a fiatalok pszichés állapotától; a mögötte lévő szociokulturális háttértől; addigi életúttól; a szökési mintát gyakorló korábbi magatartástól; a baráti kapcsolatoktól; a fiatal jelenlegi csoportban elfoglalt helyétől és szerepétől; a kötődési mechanizmusoktól; a külső kapcsolatok szuggesztiójától; a napi gyakorlatban megélt sikerélmények és kudarcok egymásra gyakorolt hatásától; valamint még számtalan olyan lelki és történésbeli ok-
20
Kovács Zsuzsanna-Tóth Marietta: A szakellátásban előforduló szökések problematikájának áttekintése – Kézirat, 2005. 21 Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1140/2012. számú ügyben https://www.ajbh.hu/...rtf/7addd4e8-1df1-4c31-a31f-ddb399d59d29 (2015.11.04)
27
okozati aspektustól, mely rövidebb-hosszabb időre a jelenlegi ellátó hely elutasításaként, vagy azt felváltó kitörési lehetőségként a szökést eredményezi.”22 A vizsgálatok szerint a gyermekotthonokból való szökés motivációjaként az intimitás hiányát, a bezártság-érzést, az impulzusok hiányát, valamint a családtól való elszakítottság érzését fogalmazták meg leggyakrabban. Mindenesetben a szökés jelzésértékű, egy párbeszéd kezdete. Úgy a fiúknál, mint a lányoknál jellemző ok a szökésre a szórakozás. A lányok gyakran partnerüknél vagy annak családjánál, a fiúk otthon vagy barátoknál húzzák meg magukat szökésük idején. A szökéseket három csoportba sorolják. Az első csoportot a hétvégi, szórakozás céljából történő kimaradás jellemzi. A második csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a fiatalok több napra maradnak távol (gyakori jellemzője a szerhasználat). A harmadik csoportba a magányos, tartós távolmaradások alkotják (ez a legveszélyesebb). Egy másik aspektusból megint csak három csoportba sorolják a szökések okait: a., a fiatal tartós, megbízható párkapcsolatban él és oda szökik. b., a fiatal nem illeszkedik be a gyermekotthon világába, társai vagy a nevelők miatt traumatizálódik és emiatt szökik el. c., a fiatal a szüleihez szökik haza. „Nagyon kevés az a gyermek, aki tartósan otthon tartózkodik. Többnyire beugrik egy napra vagy kettőre, összeszedi magát, kajál, fürdik, lenyúlja a cuccokat és megy tovább.” 23 (egy gyám nyilatkozata) Példa a szökésre és a hozzá tartozó előzmények, körülmények: „A család és az intézmény nagyvonalakban úgy működik együtt, hogy a helyezési tanácskozáson a család megpróbál fellélegezni. Megszabadul tulajdonképpen a felelősségtől, a problémától, amit egy kamaszgyerek jelent. Mondjuk 14-15 évesen már kéthárom éves előzmény volt a családon belül, amikor az őrület kezdődött. A kislány elkezd csavarogni, nem jár iskolába, tán még szert is fogyaszt, mert olyan barátai vannak, a helyezési tárgyaláson a szülők az együttműködés felé hajlanak. Amikor megjön a gyámhivatali határozat, megjön a papír, amikor a gyereknek be kellene jönnie, akkor
22
Békés Zoltán - Bízikné Plagányi Erzsébet - Márton Edit: Jelentés a szökési esetek alakulásáról a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott gondozási helyekről 1002-2004-ben – Kézirat, 2005. 23 dr. Bede Nóra – Miklósi Balázs – Rakos Eszter: A lemez két oldala – Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6. szám
28
beindul a kettős dolog, a lelkiismeret furdalás. A másik, ahogy elkezdünk dolgozni a gyerekkel, kiderül, hogy valójában miért került ki a családból. Tehát az a homlokzat, amit a család kifele mutatott mind a szakellátásnak, mind az alapellátásnak, a szakellátási munkában előbb-utóbb elkezd lebomlani, tehát megtudjuk, hogy valójában mik voltak azok a családi problémák, ami miatt a gyerek bekerült. Ezért viszonylag rövid időn belül átfordul az együttműködés rivalizációba. Egy számon kérő, az intézmény felé számon kérő stílus alakul ki. Ezért, amikor a gyerek szökik, akkor, ha nem is fogadják vissza életvitel szerűen, de azért napokra befogadják, és falaznak neki.”24 (egy gyám nyilatkozata)
2.3.3. A gyermekek családi környezetből történő eltűnései A statisztikai adatok között a családból eltűnt gyermekek száma nagymértékben alulreprezentált. Nagy közöttük a látencia, hisz akit a családjuk elhanyagol, elüldözik őket, akiket senki nem keres, ők nem kerülnek bele a statisztikai adatokba. Viszont ők azok, akik a legjobban veszélyeztetettek, áldozatul eshetnek a kihasználásnak, a prostitúciónak. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb az esély arra, hogy eltűnik. A kamaszodás hatására egyre többet ellenkezik a szülőivel, lázad a „folytonos” felügyelet ellen. A kialakuló nemzedékek közötti ellentétek, esetleg iskolai és társkapcsolati problémák is jelentkezhetnek, identitás zavar is megjelenhet. A családi környezet is gyakran válhat az eltűnések kiváltó okává. Ez a teljes családra is vonatkozhat, amely nem működik jól, de a csonka család okozta veszélyekre is. Megállapítható, hogy az eltűnések veszélyessége, akár családból akár gyermekotthonból történik, egyenesen arányosan nő a távollét időtartamával, ezért feltétlen szükséges az eltűnt gyermeket mihamarabb fellelni. „A családból való eltűnés okaiként a családi konfliktusokat, rendezetlen családi viszonyokat, a gyermeket túlzottan korlátozó szülői magatartást, a gyermek súlyos magatartási problémáit, kortárs csoport hatását, szerelmi kapcsolatát, a rossz iskolai teljesítmény miatt felelősségre vonástól való félelmet jelölték meg. … Az okok között nagyon ritkán jelenik meg családon belüli erőszak (a gyermek elhanyagolása, lelki és/vagy fizikai bántalmazása). E téren nagy a látencia.”25 24 25
dr. Bede Nóra – Miklósi Balázs – Rakos Eszter: A lemez két oldala – Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6. szám Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1140/2012. számú ügyben https:// lásd fent (2015.11.04.)
29
Fontos megvizsgálni, hogy milyen indítékok váltják ki a gyermekekből azt a reakciót, hogy elvágyódjanak az otthonukból. Sok esetben csupán csak a kalandvágy az, ami arra készteti a gyermeket, hogy csellengjen. Azok az esetek sorolhatók ide, amikor a gyermek előre megtervezi a szökést, egyedül vagy társaival készül rá és tudja, hogy hová fog menni. Ebben az esetben a gyermek ki szeretné próbálni magát, hogy milyen saját maga által irányítani az életét. Felnőttnek akar látszani, nem akar mástól függeni, szórakozni szeretne saját kedvére, és tiltott dolgot csinálni. A gyermek alapvetően kíváncsi, hiszen saját tapasztalata által ismerheti meg leginkább a világot. A kalandvágy kialakulásának következménye a csavargás. Ez az a helyzet, mely a veszélyt jelenti a gyermekre. Például nem eltűnni akart, hanem csak „buszozni”. Fontos számára, hogy önmagának bebizonyítsa, hogy képes rá, meg tudja, meg meri tenni azt, amiről azt állítják számára, sőt maga is úgy érzi, hogy: tilos! A fiatal 13 év körüli lányoknál lehet ilyen motiváló kalandvágy a szex, mely a korábbi nemi éréssel magyarázható. De itt kell megemlíteni a Pláza-jelenséget is, mely legújabb célja lehet a csellengő fiataloknak, ahol célirányosan a játéktermeket vagy csak bevásárlóés egyéb szórakoztató központokat keresnek fel, ahol eltöltik csellengve az idejüket. Az otthon melegének hátrahagyása lehet menekülés is, amikor sajnos nem olyan meghitt az az otthon. A menekülés a családból szintén gyakori eltűnési ok. A családi veszekedések,
melyek
adódhatnak
a
család
rossz
anyagi
helyzetéből,
a
munkanélküliségből, szenvedélybetegségből, a szülők válásának kríziséből. Az, hogy nem jó otthon lenni, legtöbbször a családon belüli meg nem értésből, az egymással való kevés személyes foglalkozásból, a meghittség hiányából, a frusztrációból, a túlzott elvárásokból, az egymás iránti alacsony toleranciából fakad. Az egyébként is nagy testi és lelki átalakuláson átmenő kamasz gyermek nehezen viseli el a labilis családi háttér minden negatívumát és ez még hatványozottan terheli őt. Ilyenkor szinte egyenes út vezet a családból elvágyódásba, a csellengésbe, a szökésbe. Sajnos még súlyosabb oka is lehet annak, hogy a gyermek elhagyja otthonát. Ilyen súlyos ok az őt ért abúzus és kényszerítés. A testi, lelki bántalmazás, a verés és a szexuális visszaélés lehetnek ilyen okok. Illetve a prostitúcióra való kényszerítés, melyben sokszor partner valamelyik hozzátartozó. Másik elkülöníthető csoportba az olyan esetek tartoznak, amikor a gyermekek a tanulmányi eredményeik miatt tűnnek el, félve az otthoni retorziótól. Egy rosszabb jegy is lehet motiváció a szökésre. 30
Sokszor az iskolából szöknek a gyerekek, vagy a csavargást versenyszerűen űzők iskolába indulás után már meg sem érkeznek az oktatási intézménybe, hanem máshová veszik az irányt. Vannak olyan esetek is, amikor az óráról vagy az óraközi szünetek alkalmával szökik meg a diák, esetleg rosszullétre hivatkozva kéredzkedik el az iskolából. Ilyenkor mindig határozott céllal kerülik az iskolát, leggyakrabban játéktermekbe vagy más városokba mennek szórakozni. A család állapotát, milyenségét tekintve is érdemes vizsgálni a gyermekek szőkésének okait. A szenvedélybeteggel együtt élés, a bűnözői életszemlélet a családban, a rossz anyagi helyzet, a mostohaszülő, a bántalmazás, mind-mind olyan tényezők, amik megnövelik a lehetőségét annak, hogy a gyermek idő előtt kilépjen az ilyen terheket cipelő családból. A szenvedélybeteg megléte a családban nagyon nagy rizikófaktor lehet a gyermekre nézve. Leggyakrabban az alkoholizmus az, ami leginkább kimutatható, és igen gyakori az anya alkoholizmusa. Ez azért is lehet így, mert az egyszülős családban általában az anya neveli a gyermeket. A bűnözői életszemlélet megjelenése a család valamelyik tagjánál veszélyeztetheti a kiskamasz alakuló normarendszerét, hisz a sorozatos normaszegések mintát adnak a gyermeknek, vagy kifejezetten őt is ebbe az irányba nevelik. A rossz anyagi helyzet miatt is megnövekedhet a gyermekben a családból való elvágyódás igénye. Már csak abból is következik ez, hogy a gyermekek nehezen dolgozzák fel a társadalmi igazságtalanságokat. Az iskolatársak között is megmutatkozik a vagyoni különbség. Szeretne szebben ruhákban járni, jobb körülmények között élni, de sajnos a családjának erre nincs anyagi lehetősége. Ezért megkísérli saját maga megteremteni ezt, bármilyen nagy árat is kívánjon. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas a válások száma. A gyermekek sok esetben tragédiaként élik meg a szülők elhidegülését, válását. Fokozódhat ez az állapot, amikor mostohaszülő kerül a családba. A gyermek féltékennyé válhat, vagy a mostohaszülő nem megfelelőképpen viszonyul az új helyzethez. Ez az állapot stresszelheti a gyermeket, ezért nem érzi jól magát otthon és elvágyódik. Sokszor a másik szülőhöz szökik vagy más rokonhoz (pl. nagyszülő). A mostohaszülős családoknál elég gyakori az eltűnés, valamint a bántalmazás jelenléte. Tipikusnak mondható az a történet, hogy az anya sokszor eltűri a bántalmazást (mely ő
31
ellene vagy a gyermeke ellen irányul), csak azért, hogy a válás utáni új élettársa, vagy házastársa mellette maradjon. A gyerekek általában megtervezik a szökésüket. Sokszor napokig vagy akár heteken át fontolgatják. Nagyon ritka az olyan eset, amikor egy hírtelen sokk váltja ki a gyermekből a család elhagyásának kényszerét, a szökést. A legnagyobb veszély akkor leselkedik a gyermekre, ha olyan közegbe kerül a csellengése során ahol nem ismeri ki magát. Az ismerős hely, az ismerős emberek nagyobb biztonságot jelentenek számára. Ezért is leggyakoribb a rokonokhoz szökés (elvált szülő, nagyszülő, stb.), vagy barátok, osztálytársak, alkalmi ismerősök. Ezen eltűnések során a veszély alig mutatható ki, s ott is inkább csak az utazás közben. Gyakran fordul elő, hogy 12-13 éves lányok tűnnek el fiúbarátaikhoz. A szülők tiltják az ilyen jellegű kapcsolatot, hogy a gyermekkorú lányok mélyebb érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki ilyen korban. Vannak cél nélküli eltűnések, amikor az indok a düh, a dac, a szülők megbüntetése, a figyelem önmagára irányítása. A gyermek igazából nem akar otthonról elszökni. Legtöbb alkalommal csupán csak figyelmet akar magának kicsikarni, mert azt nem kapja meg szüleitől, a szerető figyelmet hiányolja és ezért egy kicsit meg akarja őket büntetni. Ezért aztán olyan helyre távozik, ahol biztosan megtalálják. Jellemző, hogy előre megtervezi az eltűnését, és csupán csak szeretne kis időt egyedül maradni. Nem akar elmenni, de a feszültséget, a problémás helyzetet nem tudja másképp kezelni. Rá kell döbbenjünk, hogy a szülők sok esetben nem is ismerik a velük egy háztarásban élő gyermeküket. Nem ismerik a szokásaikat, a szabadidős tevékenységüket. Nem tudják, kikkel barátkoznak, milyen gondjaik és örömeik vannak. Mindez adódik a családok létfenntartásért való állandó küzdeleméből, megterheltségéből. Nincs elég idő, türelem és figyelő szeretet a gyermek ügyes-bajos dolgaira. A szakirodalom így tipizálja a családból eltűnt gyermek ismérveit: „Kb. 11-12 éves, a külvilág megismerését fontosnak ítélő, érdeklődő, családi problémával küzdő gyermek, aki közterületre indul céltalan bolyongásra, esetleg ismerősöket keres fel,
32
amíg indulatait levezeti, majd rövid időn belül önként hazatér és sem ő, sem pedig sérelmére nem követnek el nagyobb kártokozó cselekményt.”26 Sok esetben az elszökő gyerekek „búcsúlevelet” hagynak hátra, amiben magyarázzák, mentegetik a kialakult szituációt. Tanúságosak ezek a kis írások. Néhány példa: 12 éves fiú: „Család! Elmentem világot látni. Nem akarom hogy rossz legyen a nyaram nagyon szeretlek benneteket. Sok csók és puszi: Petike” 12 és fél éves fiú: „Szeretlek benneteket! Mama, Papa valamint Anya, Apa és Ádi! Ne várjatok. Meguntam az itteni életet és továbbállok. A bizonyítványom gyatra lett nem akarom, hogy Ti meglássátok. Szeretlek benneteket Ui: további kellemes életet Geri Nagyon szeretem az egész családot. Higgyétek el, hogy így lesz a legjobb. Én csak szégyent hozok a családra. Ádámot neveljétek meg. Szeretlek benneteket. Geri” (a helyi polgármester fia, akinek szégyen a 3,6 átlagú bizonyítvány)
26
Diószegi – Horváth: A gyermekek családi környezetből történő eltűnésének specialitásai – A Rendészeti Megelőzési Társaság honlapja – http://www.remet.hu/cms (2015.02.22., 12:35)
33
13 és fél éves lány: „Anyu! Én nem maradok itt veletek mert nem bírom ezeket a veszekedéseket a mamánál biztos nem leszek. Talán így jobb lesz majd de én nem maradok itt tovább Szia!” (mostoha apja van és folytonos veszekedések a családban) 12 éves lány: „A suliba ne terjesszétek!!!!!!!!!!!!!!!!! Anya! Apa! Elmentem, hogy ne legyek egy plusz nyűg a nyakatokon. Anya neked tudom, hogy hiányozni fogok de... nem annyira. Apának nem hiszem hogy fogok de… Nem tudok így élni hogy utáltok, legalábbis én így érzem, mégha az ellenkezőjét is állítjátok. Hazuttam nektek Bocsánat És nem bírnék már így itt élni. Bocs. Bocs. Bocs. Bocsánat. Hazudtam, mert máshol is voltunk nem csak ott. És azért mondtam 2 héttel ezelőttit, mert nem tudtam mikor kezdődött. Sziasztok Orsi Ui: Bocsássatok meg. Ja, És nézzétek el a helyesírási hibáimat. Bocsi. Bocsi. Bocsi. Apa! Anya! Elég volt nekem az az első eset nem bírtam volna ki azt a lelki megrázkódtatást amit akkor éltem át. Bocs. Ne haragudjatok. Mégegyszer nem okozok csalódást, nem kell szégyenkeznetek miattam. Ne izguljatok nem fogok megfázni, remélem. A hörcsögnek légyszi adjatok kaját. A kutyát se felejtsétek el. Zárom soraim Sziasztok Orsi Ui: Mégegyszer Bocsi. Utálom magam, hogy lehet ilyen Hülye egy gyerek, hogy 2 szer is elköveti ugyanazt a hibát. Most már úgy is mindegy.” (a kislány osztálytársaival két ízben egy boltból lopott)
34
12 éves lány: „Kedves anya tudod ha belenézel az ellenőrzőmbe megértessz tudod tele van olyan jeggyel amiről nem tudsz. Lehet hogy most azt gondolod hogy nem vernél meg a jegyek miatt de tudom hogy igen megvernél és ezért elmegyek. Viki Imádlak! És nem akartam megtenni de muszáj volt.” 13 éve lány: „Kedves Anya! Ne haragudj rám hogy szónélkül elmentem és légy szíves ne idegeskedj miattam. Ne szólj a rendőrségnek és senkinek, hogy elmentem és ne agy be az intézetbe ha hazajövök EZ BIZTOS! Még egy dolog ha visszajövök ne verjetek meg és ne kiabáljatok velem Főleg Zoli nem azért mentem el mert nem szeretlek titeket mert tudom, hogy ti csak a javamat akarjátok és mást nem. Bár én nem értem eszt meg de ha nagyobleszek biztos felfogom. Ami aszt illeti Natalyval és az Anyukájával mentem mert nagyon akartam oda menni. Szeretlek és Visszajövök Zsani! Majd telefonálok nektek Egyébként már ki akartam kapcsolódni egy kicsit mert eszt a suliban nem tudom megteni. Mert ott olyan szar. Hogy ne mondjak csunyát. Ne légy ideges mert értem nem érdemes hidd el!!! Puszi Zsani Majd jövök csütörtök vagy péntek Kedvesen Fogadjatok mint ha semmi se történt volna” 13 éves fiú: „Utálom a triatlont és inkább elmegyek a francba, mintsem szenvedjek azért amit utálok!” (egész éjjel a parkokat járta, majd hazament)27
27
Diószegi – Horváth: A gyermekek családi környezetből történő eltűnésének specialitásai – A Rendészeti Megelőzési Társaság honlapja – http://www.remet.hu/cms (2015.02.22., 12:35)
35
III. MÓDSZERTAN
3.1. A dokumentumelemzés módszertana A dokumentumelemzés a kvalitatív kutatási technikák alapvető módszere, amely széles körben alkalmazható. Másodlagos kutatás esetén önálló módszerként mások által létrehozott dokumentumok vizsgálatára, elsődleges kvalitatív kutatás során a kutató által előállított dokumentumok elemzésére alkalmas. A
dokumentumelemzés
lényege
a
dokumentumokban
található
összefüggések,
jellegzetességek feltárása. Szaknyelven ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a strukturálatlan szövegből „kiemeljük” és strukturált formába rendezzük a kutatás szempontjából fontos információkat.
Jellegénél
fogva
a
tartalomelemzés
szükségszerűen
retrospektív
(visszatekintő) kutatás módszer, hiszen korábban elkészült dokumentumok utólagos felhasználására épül.
3.2. A dokumentumelemzés során feldolgozott irodalom Szakdolgozatom
elemző,
kutató
részét
a
dokumentumelemzés
kvalitatív
technikájának módszerével, egy már meglévő dokumentum vizsgálatával, másodlagos kutatást végezve készítem. Incze Zsuzsa: Csellengők című interjúkötetét, és az abban fellelhető releváns információkat dolgozom fel strukturált módon, az előzőleg áttanulmányozott gyermekvédelmi, pszichológiai és szociológiai szakirodalom ismeretében. Elemzésem céljának kiválasztásakor fontos tényező volt számomra az, hogy úgymond „teljes” életutat tudjon maga mögött az interjúalany, tehát a csellengés teljes vertikális útját bejáró személy legyen (kisebb családi problémák – iskolai teljesítményromlás kimaradások – iskolakerülés – csellengés – szökés – eltűnés). Mert bár minden egyes személyes történet egyedi és teljesen más, de eme komplexitás révén mégis egységben szemlélhetők benne a gyakran ismétlődő tipikus motívumok.
36
3.3. A dokumentumelemzésből nyert információk bemutatása
A dokumentumelemzéses munkám során 17 gyermek interjúját elemeztem olyan módon, hogy összevethetőek, egymás mellé helyezhetőek és ebből adódóan könnyen áttekinthetőek legyenek. Mindegyik életút egyedi és nagyon tragikus. Gyakran ismétlődnek azonban bennük olyan állandó mintázatok, amiknek vizsgálatával fontos foglalkozni, hogy jobban megértsük és megismerjük a csellengés tipikusnak mondható motivációit, esetleges visszatérő okait, bekövetkező következményeit. Az
interjúkban
szereplő
információkat
csoportosítottam.
Az
első
információcsoportba a veszélyeztető tényezőnek minősített életeseményeket gyűjtöttem össze. Ezek olyan életesemények, amik a családon belül vagy az intézetben súlyosan befolyásolhatták a gyermek életútját a későbbiekre nézve. Ilyen lehet a válás, a mostohaszülő megjelenése, a családtagok függőségei (alkoholizmus, drogfüggőség stb.), a kommunikáció- és figyelemhiány a családban, az agresszió, a bántalmazás, az elhanyagolás vagy éppen a túlzott szigor. A második csoportba azokat az adatokat gyűjtöttem, amik az előbb említett veszélyeztető életeseményekből feltételezhető módon, következve abból, mint hatásként jelentkeztek, nyilvánultak meg a gyermek életében. Ezek lehetnek például a hazudozás, az iskolakerülés, a dohányzás, az agresszió, a lopás, a betörés, az autófeltörés, a szökés, az eltűnés, a kényszerítés, az alkohol- vagy drogfüggőség, stb. Jelölöm továbbá, hogy volt e jelzőrendszeri utalás vagy sem az élettörténetben, és hogy milyen környezetben mennek végbe ezek az események (család vagy intézet). Végül jelzem, hogy az interjúalany milyen életkorban volt, amikor először észlelte a veszélyeztető tényező hatását az életében, amikor először érte annak negatív hatása. Mindezen csoportosított adatokat, az életutakat vázoló (a fent jelzett besorolás alapján), egy áttekintő cselekvéselemzési táblázatba rendeztem.
37
Az interjúalanyok cselekvéselemzési összesítő táblázata (17 fő) Veszélyeztető28
- anyai szeretet hiánya - szülei 7 évre az USA-ba mennek, itthon hagyják (8 éves) - nagymama nevelte - nagypapa halála
- alkoholista mostoha apa (osztrák) - túlzott szigor - abúzus
TAMÁS
KINGA
EMESE
TÜNDE
- nevelőapa halála - nincs férfi a háznál - szabadulás hazulról - családban figyelemhiány - 20 évvel idősebb férfi megkörnyékezi - alkoholista, bántalmazó apa - félelem - mostoha anya - családban figyelemhiány - bandába keveredés (ahol emberszámba vették, szerelem) - szeretet éhség
ENIKŐ
ERZSIKE
HAJNI
Név
- agresszív, alkoholista apa - válás, csonka család - családban figyelemhiány - anyja elhalálozik - válás, csonka család - anyja egyedül neveli - anyja vidékre költözik, egyedül hagyja a lányát Pesten, iskolába jár (telefonos kapcsolat) - állami gondoskodásból kerül családba (1,5 éves) - áthelyezik más nevelőszülőkhöz
Hatása29 - hazudozás - kimaradás - napokig nem került haza - gyermek-otthonból többszöri szökés - szégyelli az apját - dohányzás - csavargás - lopás - elcsalják - eltűnés - megerőszakolják - fogva tartják - többször eladják (prostitúcióra kényszerítés) - zárkózott - hazudozás - csavargás - korai szerelem - ikerterhesség - iskolából kimaradás - vetélés - eltűnés - iskolakerülés - „hetes otthon” - szökés - eltűnés - terhesség - külföldre „járogat” - korai terhesség - prostitúció - elcsalják - elrabolják - fogva tartják - megerőszakolják - eladják - prostitúcióra kényszerítik - szökés
28
Jelzőrendszer
Környezet 30
Első31
gyermekvéd. gondoskodás
család
15
gyermekvéd. gondoskodás
család
13
család
16
család
14
család
14
család
17
nevelő család
15
családsegítő
Veszélyeztető tényezőnek minősített életesemények Veszélyeztető tényezők feltételezett hatása 30 Környezet (család vagy intézet) 31 Az az életkor, amelyben a veszélyeztető tényezők feltételezett hatása az interjúalany cselekedetében először megnyilvánult 29
38
PIROSKA
PEPE
CSILLA
EDINA
Név
Veszélyeztető - anya, apa alkoholista - válás, csonka család - kommunikáció és figyelem hiánya - kirakják az utcára - önként állami gondoskodásba megy - válás, csonka család - alkoholista apa - kommunikáció hiánya - gyámságba vétel - cigány származású barát - válás, csonka család - ő a férfi a családban - túlzott felelősség - kommunikáció hiánya - válás, csonka család - figyelem hiánya - rossz társaság
ATTILA
PÉTER
- nevelőszülők (örökbefogadás)
- válás, csonka család - alkoholista apjával él - apja lopásra bíztatja
ÁKOS
- válás, csonka család - figyelem hiánya
Hatása
Jelzőrendszer
Környezet
Első
- hazudozás - szökések az intézetből
család
16
- hazudozás - iskolakerülés - többszöri szökés
család
15
- adóságba keveredés - szökés
család
16
- csavargás, kalandvágy - barátja eladja - drogfüggőség - elcsalják - eltűnés - prostitúcióra kényszerítik - iskolakerülés - dohányzás - lopások (testérét is kényszeríti) - szökés (testvérét is kényszeríti) - agresszív - betörések - autófeltörések - agresszív
család
17
család
16
család
16
család
12
- dohányzás - iskolakerülés - lopások - betörések - autófeltörés - szökések - veszélykeresés - kaland
39
nevelőintézetbe kerül
Név
Veszélyeztető
MIKI
- válás, csonka család - figyelem hiánya
ILDIKÓ
DANI
- válás, csonka család
- válás - mostoha apa
Hatása - dohányzás - iskolakerülés - lopások - betörések - autófeltörés - szökések - veszélykeresés - kaland - lopás az iskolában (anyja az iskola pedagógusa) - búcsúlevél - szökés - eltűnés - öngyilkosság - elcsalják - megerőszakolják - megfenyegetik - szökés - eltűnés
Jelzőrendszer
intézetbe kerül
Környezet
Első
család
13
család
16
család
12
3.4. A dokumentumelemzés eredményének összegzése
Már az interjúk olvasása közben is észlelhető volt számomra, hogy bármennyire is minden eset, életút, amelyről beszámolnak az érintettek nagyon egyediek, de a bennük lévő veszélyeztető tényezők és azok későbbi hatásai sokszor ismétlődnek, nagyon hasonlóak, vagy éppen tipikusan ugyanazok. Amikor elkészítettem az adatok rendezésére szolgáló cselekvéselemzési táblázatot, akkor pedig már erősen nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon is jól felismerhetőek a csellengés okainak, ismétlődő motívumai a gyermekek életútjában. Mindez megerősíti azokat az állításokat, tapasztalatokat, amiket dolgozatom elején gyűjtöttem össze a szakirodalmat összefoglaló, a fontosabb pszichológiai és szociológiai tanulmányokat taglaló fejezeteimben. A veszélyeztető tényezőként értékelt életesemények közül a leggyakrabban visszatérő motívum a válás, a csonka család, mely a 17 interjúból 11-ben jelentkezik. A második leggyakrabban visszatérő veszélyeztető tényező a figyelem és kommunikáció hiánya, mely a 17 interjúból 8 alkalommal fellelhető. 40
A harmadik helyen áll a sorban, mint a gyermekeket veszélyeztető tényező, az apák alkoholizmusa, 17 interjúból 6-ban van arra utalás ezen szenvedélybetegségre (egy helyütt mindkét szülő alkoholbeteg). Negyedik helyen (holtversenyben) 3-3 jelzéssel az agresszív, bántalmazó apa és a mostoha szülő megjelenése a családban motívum áll. Nem hiába választottam dolgozatom címéül: „A csellengő gyermekek, mint a figyelő szeretet hiányának jelei”. Bizony nagyon fontos tényező a figyelem hiánya. Sajnos nincs ideje arra, a sok esetben egyedül nevelő anyának, hogy a munka mellett, a háztartás vezetése mellett kellő figyelemmel, szeretettel és türelemmel forduljon csemetéje felé. Mert a kamaszkorban lévő, mindent kritizáló, kritikai észrevétel nélkül semmit nem elfogadó, szárnybontogató fiatal bizony nem éppen mindig hálás kommunikációs partner és társ a leterhelt szülő számára. „- Akkor is csak arról tudott velem beszélni, hogy nem szabad ilyet csinálni, meg miért csináltam, meg most mi bajom, meg most járjak iskolába, meg ilyesmi. - És te szeretnél másról is beszélgetni vele? - Nem lehet vele beszélgetni! - Miért? - Egyszerűen nem szoktunk leülni beszélgetni. Se úgy, mint édesanya a lányával, se úgy, mint nő a nővel. Sehogy.” (Csilla, 15 éves) „- Jó, igaz, hogy néha mondom édesanyámnak, hogy vegyük meg ezt a gatyát vagy azt a táskát, mert mit tudom én, az én táskám már egy kicsit kopott, vagy mert a többinek is olyan nadrágja van, és ez nekem is tetszik, én is szeretnék jól kinézni… De ha lehetne, én lemondanék erről. Vagyis nem követelőznék, ha többet törődne velem. Én azon vagyok, hogy inkább foglalkozzon velem, és beszélgessünk. Tudom, hogy ezt ő el sem hinné, ha mondanám neki. Mert ez eszébe sem jut, hogy a szülőnek nem csak az a dolga, hogy ruhát, cipőt vegyen a gyerekének. Ennél sokkal fontosabb az, hogy megkérdezze tőle, hogy minden rendben van-e az iskolában, vagy mondjuk a lelkével…” (Csilla, 15 éves) És annyira tipikus az anya reakciója: „Hát ő nem nagyon mond nekem semmit, még akkor se, ha rákérdezek. De igen ritkán érek rá, mer’ ha leteszem a fejem, én már alszok. Annyira fáradt vagyok mindig. Nem játszom én, hanem dolgozok! Nincs énnekem időm beszélgetni!” (Csilla édesanyja) 41
Ha a saját szülő nem segít gyermekének, akkor mit várjunk a nem is vérségi rokonságban lévő, mondjuk az utca emberétől, amikor a gyermek láthatóan bajban van, egyedül cselleng az utcán? „Az emberek nem segítenek, hidd el, hogy nem segítenek! Próbálkoztam én, odamentem idős nénikhez, meg becsöngettem házakhoz. …Hiába! Várhattam én segítséget! Feleslegesen csöngettem be házakhoz, és próbáltam bebocsátást kérni, becsukták az orrom előtt az ajtót menjek az állomásra, aludjak ott. … Nem segített senki!” (Erzsike, akkor 13 éves lány, aki két hónapon keresztül csellengett az utcán, és lépcsőházakban aludt éjszakánként) „Az emberek odáig süllyedtek, na és az erkölcsi szint olyan mélyre csúszott, hogy ha az utcán elesik valaki, akkor átlépik! Akkor miért segítenének egy szerencsétlen tizenhét éves megerőszakolt lánynak?” (Kinga, 17 éves, az utcán leszólítják, megerőszakolják, majd leadják és prostitúcióra kényszerítik) A nemek eloszlását tekintve a 17 interjúalanyból a lányok száma 10, a fiúk pedig 7en voltak. Mind a 17 gyermek családból, vagy nevelőszülőktől szökött el először. Intézetből csak később, miután esetleg előéletük miatt oda utalták őket. Az életkor megoszlásuk alakulása: Fiú
Lány
12 éves:
2
ebből
1
1
13 éves:
2
ebből
1
1
14 éves:
2
ebből
0
2
15 éves:
3
ebből
1
2
16 éves:
6
ebből
4
2
17 éves:
2
ebből
0
2
Az 17 interjúalany átlagéletkora:
14,88 év
A fiúk átlagéletkora:
14,85 év
A lányok átlagéletkora:
14,90 év
42
Az interjúalanyok által reprezentált csellengők tipikus ismérvei: A tipikus csellengő jellemzően 15 éves lány, akinek a családjában problémák vannak. Szülei elváltak apja alkoholizmusa és agresszív viselkedése miatt. Édesanyjával él, aki rengeteget dolgozik, hogy fenntartsa a családját. Ezért nincs ideje, nem tud kellőképpen figyelni a gyermekére. A beszélgetés, az egymással való kommunikáció pedig nagyon alacsony szintű közöttük. A gyermek nem akar csellengeni, de igyekszik magára felhívni a figyelmet és keresi a belső hiányában a külső megerősítést. Barátja van, akihez szökik, és akivel már létesített szexuális kapcsolatot. Szakdolgozatom végén összegzés képen a szakirodalmak, a tanulmányok, a statisztikai adatok és az elemzett interjúk együtteséből egy áttekintő ábrát alkottam.
A csellengés fokozatai, komplexitása (az okok nagysága és a megoldások erőszükséglete tükrében) 2. A lehetséges okok és nagyságuk
3. A megoldás lehetősége és erőszükséglete
kalandvágy, szerelem, szégyen, elrablás
rendőrségi körözés kiadása, keresés eltűnés
önmaga kontroll nélküli kipróbálása, kötelezettségektől megszabadulás, menekülés a családi gondokból, rossz társaságba keveredés (ahol elfogadják)
prostitúció, szex, drogok, alkohol, dohányzás
PRAE
nem érzi jól magát otthon
CSELLENGÉSI családi SZAKASZ konfl.
csellengés
külső segítség igénybevétele (tanár, szociális munkás, pszichológus, pap)
áldozattá válás, törvényszegés, függőség,
(csavargás, szökés, iskolából kimaradás) szabadidő strukturálatlan felhasználása (kimaradások otthonról)
iskolai megfelelési nehézségek, frusztrált viselkedés, teljesítményromlás, magatartásromlás
ráfigyelő türelmes szeretet beszélgetés
egészségkárosodás PRAE CSELLENGÉSI SZAKASZ
1. A csellengés fokozatai, megjelenési formái
Ez az ábra egy hármas piramis rendszer, egy talpán álló-, és két oldalaihoz érintőlegesen fejjel lefelé illeszkedő piramis. Ezzel szeretném szemléltetni a csellengés fokozatait és komplexitását. A talpán álló piramis a csellengés fokozatait és megjelenési formáit mutatja. Alul a nagyobb részben a számszerűen több gyermeket érintő problémákat sorolom, úgymint az iskolai megfelelési nehézségeket, az ebből és a családi konfliktusokból adódó 43
frusztrációkat, teljesítményromlásokat és magatartásbeli problémákat. Ezeknek okait a mellette balra helyezkedő „lehetséges okok és nagyságuk” piramisból láthatjuk. Ilyen fő ok a családi konfliktus (veszekedés, válási krízis). Mellette jobbra a másik piramisban „a megoldás lehetőségeit és erőszükségleteit” sorolom. Itt ennél a sávnál még megoldható a probléma beszélgetéssel, és nem igényel túl nagy erőszükségletet. A következő csellengési fokozat a szabadidő strukturálatlan felhasználásából adódik, itt kezd el jellemző lenni a kimaradás otthonról. Ennek valószínűsített oka, hogy nem érzi jól magát otthon a gyermek. „Nem csavarogni szeretnék, csak néha elmenni.” (Csilla, 15 éves) Ennek az állapotnak a megoldási lehetősége a kicsit több odafigyelés, ráfigyelő szeretet, több idő ráfordítás a gyermekre. Ez a két szakasz érinti a legtöbb kamaszt. Ezt a táblázatban „prae-csellengési szakasz” ként jelölöm, mert itt még nincs nagyon nagy baj. Esetleg megjelenhet a képben a dohányzás és az alkoholfogyasztás egye-egy kimaradás, szórakozás alkalmával. A következő szint már veszélyesebb. Kezdődik az iskolakerüléssel, kimaradással, majd jellemzi a csavargás, a csellengés végül a szökés. Oka lehet ennek, hogy rossz társaságba keveredik a gyermek, hogy menekül az otthoni gondoktól, hogy ki akarja magát próbálni kontrollálatlan módon, senki által nem ellenőrzötten. Itt már a probléma orvoslására külső segítséget kell kérni (tanár, szociális munkás, pszichológus, pap). Sajnos itt már bekerülhetnek a képbe a drogok - függőség, a korai szexualitás, törvényszegések (lopás, betörés, autófeltörés, stb.), szélsőséges esetben a prostitúció, az áldozattá válás. A csellengési ábra csúcspontján az eltűnés áll. Az összes fiatalhoz képest csak kisebb hányad jut idáig szerencsére, de itt már nagyon nagy a baj. A szökések mögött, mint okok sokszor a kalandvágy, a szerelem, a szégyen áll, illetve az extrém esetekben a saját akarattal szembeni elrablás. Itt már nagyon nagy a probléma megoldásához szükséges erőszükséglet. A rendőrség segítségét kell kérni, akik elkezdik a gyermek felkutatását. Ezen ábra szemléletesen mutatja a csellengés fokozatait, a fázisok egymásra épülését, a leggyakoribb okokat és az esetleges megoldási lehetőségüket, a hozzá való erőszükségleteket.
44
IV. EPILÓGUS Szakdolgozatom címét egy a Szív újságban megjelenő cikk motiválta már egy évvel ezelőtt bennem (Medve Helga: A figyelő szeretet hiánya).32 Minden bizonnyal már akkor ráéreztem alaposabb áttekintés nélkül is, egyszerű következtetés révén, hogy ez lehet valóban a legfőbb oka annak, hogy nevelőintézetekből vagy családokból, nem lelve helyüket, csellengnek, és nagy számban szöknek el a gyermekek. Minden tanulmány (pszichológiai, szociológiai), a statisztikák, a nívósabb újságcikkek is ezt a megállapítást, ezt a következtetést támasztják alá. Megállapítható az is, hogy a kamaszkor egyik velejárója az, hogy a fiatal kritikus álláspontot fogalmaz meg a környezetével szemben, főleg akkor, amikor nem talál benne következetességet és ráfigyelő, tapintatos szeretetet. Valószínű, hogy a szülőtől elvárható az, hogy a gyermekét szeresse és érezhetően kis is mutassa felé ezt. Tehát a szülőnek ebben kell erősítenie magát, fejlesztenie kell érzelmi intelligenciáját, mert gyermeke is tőle veszi majd át az életvezetési, megoldási mintákat. De vajon a családon túli világnak, a társadalomnak is van ilyen kötelezettsége a felnövekvő nemzedékkel szemben? Elvárható-e a társadalomtól, hogy „szeresse” a fiataljait? Vajon miért érzi úgy a fiatal nemzedék, hogy nem várják őket? Bizonyára lehet okos tanulmányokat készíteni e témát boncolgatva, azonban szerintem igazán csak úgy lehet megváltoztatni ezt a társadalmi tendenciát, sokak hozzáállását, ha önnön boldogulásán túlmutatva, az új nemzedék („a nem várt nemzedék”) boldogulása irányába és érdekében is érdekelté tesszük a felnőtt társadalmunkat. Sajnos oly sokan elfelejtették már, amit a moldvai csángók egyszerű és tiszta bölcsességgel még mindig tudnak, ott a Szeret folyó partján, hogy a gyermek a jövő. S akinek gyermeke van, annak jövője van.33 Mert a csellengő gyermekek a figyelő szeretet hiányának jelei.
32 33
Medve Helga: A figyelő szeretet hiánya – A SZÍV 2011/10. http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20130110_jaki_sandor_teodoz_aldott_boldog (2015.11.04.)
45
V. IDEGENNYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ
Summary “The eye of the child is a mirror of the future. Don’t blur it!” (Gyula Juhász)
Nowadays more and more sinister news and reports are published in the media which inform you about the worrisomely growing number of children who hang around or disappear. The goal with my thesis is not to add one to these publications. Naturally I do not want to underestimate the trouble of hanging around but I think it is important to point out that by saying that it is only a deviance the personal and social problem is not solved at all. What is more „the literature of sociology does not consider the phenomenon of escaping or hanging around as a deviance.”34 We can not just label the response of the children as a deviance because that would be a really simplified explanation of the reality. We rather have to reveal the reasons and face the fact that our society has shortfalls in protective, attentive love. This deficit has to be handled as deviance in a system grounded by the consent of society. What can be the real reason of leaving the family prematurely? Why do children escape from foster homes? In my opinion hanging around is the response of people who suffer lack of love and loneliness in today’s more and more structured (sometimes too structured) society. The conclusion is that the task of the social worker is not to maintain these structures but to help the child who can not find its place in this structured society without stigmatization. This topic is so complex that we can not just handle it as a problem of law enforcement or behaviour. According to my sociology studies the task of a social worker is not to find immediate solutions for problems. First I have to understand the person who has problems and after it I have to help in the way which is the most appropriate for him. For this the main point is not to talk about keywords (like crime prevention, information, closed-system child protection institutions, etc) but have to faithfully love the person even though he is „just” a child. 34
dr. Bede Nóra–Miklósi Balázs–Rakos Eszter: A lemez két oldala – Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6. publication, p. 45.
46
VI. FELHASZNÁLT IRODALOM Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek – Corvina (2013) Eric Berne: Emberi játszmák – Háttér kiadó, Budapest (2013) Incze Zsuzsa: Csellengők – Alexandra kiadó (2003) Kondor Ágota: Céltalan csellengés (In: Grezsa Ferenc – Takács Péter (szerk.): „Még ép a roncs ág” – Országos Addiktológiai Intézet, Budapest (2005) J.D. Salinger: Rozsban a fogó – Európa könyvkiadó (2015) Medve Helga: A figyelő szeretet hiánya (interjú) – A SZÍV 2011/10. (2011) Missing children in the European Union Mapping, data collection and statistics (2013) Kőműves Ágnes: Csellengők – szemelvények egy átgondolt ifjúsági- és szociálpolitikai tevékenység bevezető évéből – Család, Gyermek, Ifjúság 2006/4. szám (2006) Sebestyén István: Csellengő gyerekek, családi drámák – riport – Hetek VIII. évf. 3. szám (2004) Szabó András: Kiszakadás vagy leszakadás – Esély 1999/4. (1999) prof. Szilárd János – Dr. Temesváry Beáta: Auto- és heterodestruktivitás a gyermek- és serdülőkorban – Egészségtudomány, LIV. évfolyam, 2010. 1. szám (2010) Szilárd J., Farkasinszky T., Vargha M.: A gyermeki praekriminialitásról – Belügyi Szemle, 1975. évf. 5. szám, 83-85 old. (1975) dr. Diószegi Gábor – Kerepesiné Horváth Katalin: A gyermekek családi környezetből történő eltűnésének specialitásai (reprezentatív felmérés) – Rendészeti Megelőzési Társaság honlapja Biblia – Szent István Társulat Evarics Regina: A Virág-mozgalom – Család, Gyermek, Ifjúság 2006/4. szám (2006) dr. Bede Nóra – Miklósi Balázs – Rakos Eszter: A lemez két oldala – Család, Gyermek, Ifjúság 2010/6. szám (2010) Korompay Csilla: Sokaknál szeretethiány a szökés oka – Magyar Hírlap, 2013.05.25. (2013) Varga Éva Flóra: Szökésben – A gyermekvédelmi rendszerből el-eltűnő gyerekek Család, Gyermek, Ifjúság 2014/9. szám (2014) Lux Ágnes: Nemzetközi kitekintés az eltűnt gyermekek kérdésköre kapcsán – Család, Gyermek,
Ifjúság.
http://www.csagyi.hu/hirek/item/498-nemzetkozi-kitekintes-az-eltunt-
gyermekek-kerdeskore-kapcsan 47
