A AZZ E EG GY YE EN NLLŐ ŐB BÁ ÁN NÁ ÁS SM MÓ ÓD D H HA AT TÓ ÓS SÁ ÁG G H HÍÍR RLLE EV VE ELLE E 2 B R U Á R 20 01 11 1.. FFFEEEB BR RU UÁ ÁR R
Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet
TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
1
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság minden évben összegzi és elemzi saját munkájának tényeit és tapasztalatait. Januárban a hatósági eljárás 2010-es folyamatait és eredményeit tekintettük át. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010. évi tevékenysége a számok tükrében Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2010-ben mintegy ezerháromszáz ügyben fordultak magánszemélyek, szervezetek, munkáltatók képviselői tájékoztatásért és jogi segítségért. A közel másfélezer beadvány alapján tavaly háromszázhetvenhét ügyben indult hatósági eljárás. Közülük negyven zárult jogsértés megállapításával, kettőszáznegyvennégy ügy pedig 2011-ben is folytatódik. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a foglalkoztatás területén sérült a kérelmezők egyenlő bánásmódhoz fűződő joga 2010-ben is. A védett tulajdonság a legtöbb esetben az anyaság és az érdekképviselethez való tartozás, illetve kérelmező egyéb helyzete volt. Az ezerháromszáz beadványból közel százat hatáskörének hiánya miatt tett át a hatóság az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervhez. Továbbra is magas azoknak a beadványoknak a
száma, amelyekben nem diszkriminációt sérelmeznek. Ezekben az ügyekben eljárás nem indul, és a hatóság tájékoztatja az ügyfeleket az igényérvényesítés további lehetőségeiről. 2010-ben közel 600 esetben készült ilyen tájékoztató levél. A vizsgált ügyek számának emelkedése azt jelzi, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság ismertsége növekszik az állampolgárok körében. Örvendetes tény, hogy az előző évekhez képest jelentősen emelkedett a hatósági jóváhagyással kötött egyezségek száma. 2009-ben tizennyolc, 2010-ben harminchat esetben kötöttek egyezséget az ügyfelek a hatóság előtt. A hatóság is törekszik a büntető, szigorú szankciókat alkalmazó eljárás helyett az ügyfélközpontú, a felek között egyezségre törekvő jogalkalmazói gyakorlat előmozdítására. Kiemelkedő fontosságú ezért a mediációs lehetőségek feltárása és a hatóság hatékony, feladatorientált szakszerű közreműködése abban, hogy a hatóság előtt kötött egyezségek az ügyfelek számára valódi és hosszú távú megoldást eredményezzenek. A 2010-ben megállapított jogsértések körében a diszkrimináció fajtái szerint 32 esetben közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel, 6 esetben zaklatással, 1-1 esetben közvetett hátrányos megkülönböztetéssel, jogellenes elkülönítéssel, illetve megtorlással sérült az egyenlő bánásmód joga.
2
Száznegyvennyolc ügyben született elutasító határozat. Többségükben azért, mert az eljárás alá vont bizonyította, hogy nem tett különbséget a panaszossal összehasonlítható helyzetben lévők javára, vagy a különbségtételt jogszerűen indokolta. Tizenegy ügyben állapította meg a hatóság a szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést a kérelmező egyéb helyzete, életkora, etnikai hovatartozása, fogyatékossága, nemzetisége, bőrszíne, egészségi állapota, vagyis az un. védett tulajdonsága miatt. A legtöbb megállapított jogsértést gazdasági társaságok követték el 2010-ben. Több ügyben önkormányzatokkal, illetve intézményekkel és állami szervekkel szemben került sor szankció alkalmazására. A tavalyi évben a hatóság összesen 20.300.000 Ft bírságot szabott ki. A 2009-ben indult – TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás a hatósági munka erősítése című – programban létrehozott országos egyenlő bánásmód referensi megyei hálózat ügyvédeit 1226 panaszos kereste fel az előző évben. A Hatóság az Európai Unió által
finanszírozott projektben – akkreditált felnőttképzési intézménnyé válva – tavaly ősszel képzéssorozatot indított. A saját fejlesztésű, tanúsítványt adó tréningek célja a hallgatók érzékenyítése, valamint az egyenlő bánásmód követelményéhez kapcsolódó jogi ismereteik bővítése. Az előző év végéig 152 fő vett részt a háromnapos, ingyenes képzési programban. Ugyancsak 2010 szeptemberében indult útjára az EBH országos vándorkiállítás-sorozata „Élőben a játszótérről” címmel. A tárlaton az általános és középiskolások képzőművészeti alkotásait és novelláit tekinthetik meg az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség iránt érdeklődők a „Fiatalok a diszkrimináció ellen” című ifjúsági akcióban. Az előző évekhez hasonlóan kiemelt feladatának tekintette a Hatóság 2010-ben is a közvélemény tájékoztatását. E feladatkörében a honlapon közzétett hatósági határozatok mellett folyamatosan megjelentette a legjellemzőbb hatósági ügyek rövid összefoglalását is. Ennek is köszönhető, hogy az EBH az elmúlt évben kiemelt figyelmet kapott a médiában.
3
Névjegy Az államigazgatásban dolgozott dr. Kiss Éva, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Csongrád megyei referense, mielőtt ügyvéd lett. Szociális- és gyámügyeket oldott meg, birtokviták rendezésével foglalkozott. Korán megmutatkozó szociális érzékenységét ügyvédként sem tudja és nem is akarja háttérbe szorítani. Talán ezért is kezdett el mediációval foglalkozni. A jó közvetítő egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy türelmes, odafigyel és empatikus. Ennyiben kicsit hasonlít a pszichológusra – mondja –, mert titkon mindig az szeretett volna lenni. A Kisebbségi Mediációs Intézetben végzett ügyvéd-mediátor a szakmai továbbképzéseken tud maradéktalanul feltöltődni. Számára egy-egy Budapesten, tanulással egybekötött tréning biztosítja a tökéletes kikapcsolódást. Ha nem a szakmával, akkor az angol nyelvvel foglalkozik: Kanadában tanuló lánya motiválja a tanulásban. Maradék szabadidejében kortárs magyar irodalmat olvas, vagy a párjával utazik, túrázik.
„Minden ügy mögött emberi drámák vannak!” A hátrányos megkülönböztetés mindenütt jelen van – vallja a Csongrád megyei egyenlő bánásmód referens. A 2009 őszén létrehozott hálózatban dr. Kiss Évának sok ügye van, mégsem elégedett: világmegváltó energiáiból bőven jutna még számtalan panaszosnak.
EBH: Mi lehet az oka annak, hogy a sértettek közül csak kevesen jelennek meg a fogadóóráin? K.É.: Sokan közülük olyan helyzetben vannak, hogy el sem jut hozzájuk az információ. Nem olvasnak újságot, nem néznek
televíziót, s civil szervezetekkel sincs kapcsolatuk. Néha egészen kétségbeesem amiatt, hogy nem látom, hogyan tudnám felvenni a kapcsolatot a legkiszolgáltatottabb állampolgárokkal. Az olyan településeken, mint például Csongrád, persze egészen más a helyzet. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője egy rátermett, agilis hölgy, aki elszántan képviseli a jogsérelmet szenvedettek érdekeit. Csongrádon sokan az ő javaslatára vették fel velem a kapcsolatot. Azt is meg kell azonban említeni, hogy sok sértett, bár tud az egyenlő bánásmód referensi hálózatról, mégsem keresi fel a képviselőit. Ők azok, akik úgy érzik, hiába minden, az ő életükben nem eredményezne konkrét változást a bepanaszolt elmarasztalása, s jellemzően a retorziótól is félnek. EBH: Van-e olyan ügycsoport, amellyel különösen sokan keresik meg Önt? K.É.: Nálam – ha lehet ilyet mondani – a tipikus panaszos az olyan kisgyerekes anyuka, akit a foglalkoztatás területén ért sérelem. Nem példanélküli annak a kétgyerekes kismamának az esete, akivel évekig határozott időre
4
kötöttek munkaszerződést – minden alkalommal 1 évre, három hónap próbaidővel. Amikor kiderült, hogy a hölgy ismét gyermeket vár, a munkaadó közölte vele, többé nem tart igényt a munkájára. S ha mindez még nem lenne elég, női főnöke számon kérte rajta, hogy milyen alapon akar még egy gyermeket vállalni. EBH: A foglalkoztatás mellett van-e másik említést érdemlő terület? K.É.: Igen, a szolgáltatási szektor. Sajnos gyakran előfordul, hogy faji hovatartozása miatt nem engednek be valakit egy vendéglátó- vagy szórakozóhelyre. Az elmúlt időszakban több panaszos is megkeresett ezzel a problémával. Tudomásom van arról, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság teszteléssel ellenőrzött néhány nálam bepanaszolt szolgáltatót, s a panaszok egy része e bizonyítási eszközzel megalapozottnak bizonyult. EBH: Mit tapasztal, mennyire tudatosak az Önt megkereső panaszosok? K.É.: Az ügyfeleket sokszor már az is megnyugvással tölti el, hogy van egy hely, ahol figyelmet kapnak, meghallgatják a sérelmeiket, partnerként, emberként tekintenek rájuk. Kijelenthetjük, hogy akkor is tragikus emberi sorsok jelennek meg az ügyfélszolgálatokon, ha nem lesz panasz, nem indul eljárás. Életfilozófiám, hogy az emberi drámák mellett sem ügyvédként, sem magánemberként nem mehetek el szó nélkül. Mondok egy példát. Egy harmincas évei elején járó, daganatos betegségből gyógyult fiatalember keresett meg azzal, hogy családi indíttatásból mindenképp katona szeretett volna lenni. Jelentkezett is szerződéses katonának, s igyekezett a felvételin
minden kritériumnak maximálisan eleget tenni. Erős motivációjának, s remek kondíciójának köszönhetően kiváló eredményt ért el a fizikai felkészültségben. Jogszabály nem zárja ki, hogy korábban daganatos betegséggel kezelt állampolgár fegyveres testület tagja legyen, de a jelentkezőnek mindenképp orvosi bizottság elé kell járulnia. A bizottság mérleglegelési jogkörébe tartozik, hogy javasolja-e a jelölt foglalkoztatását, avagy sem. Esetünkben nemhogy nem javasolták a fiatalember felvételét, hanem a panaszos elmondása szerint a következő szavakkal utasították el a kérelmét: „örüljön, hogy él, ide egészséges fiatalok kellenek”. A panaszos e megjegyzés miatt fordult az EBH-hoz, de úgy néz ki, hogy egy orvosi bizottság véleményét egy hatóság nem bírálhatja felül.1 Őszintén megvallom, hiába a több évtizedes tapasztalatom, még mindig megráz, amikor az együttérzés ilyen mértékű hiányát tapasztalom. Vannak hivatalok, ahol az empátia teljes hiánya érzékelhető. Van példa arra, hogy valaki azért keres meg engem, mert képtelen bejutni egy polgármesterhez. Látszólag nem nagy ügy, de annak, akinek a helyzetén kizárólag a polgármester tud/tudna segíteni, ám őt testőrként védik a kabinet munkatársai, adott pillanatban ez a legfontosabb problémája. Ha egy hívással, időpont egyeztetéssel segíteni tudok valakinek, akkor miért ne venném fel a telefont? Küldetésemnek tartom, hogy minden hozzám forduló ügyfél érezze, foglalkoznak vele, segítenek megoldani a problémáját.
1
A hivatkozott esettel kapcsolatos eljárás még nem zárult le az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Jelen írás a referens információi alapján született. (A Szerk.)
5
Szemelvények jogi eseteinkből Pénz vagy vagyontárgy nem lehet egyezség tárgya Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem működhet közre olyan egyezség megkötésénél, ahol a panaszos -kérelme visszavonásának feltételeként-, pénzösszeg vagy vagyontárgy rendelkezésére bocsátását kéri a bepanaszolttól. Mint az a következő esetből is kiderül, az egyezség lényege, hogy a vitatott helyzetet a felek lehetőség szerint maguk rendezik. Az ilyen esetekben az EBH rendszerint csak jóváhagyja az érintettek közötti megállapodást, amelyet a felek többnyire párbeszéd során maguk alakítanak ki. Sastin Gabriella 2010 februárjában kereste meg a hatóság kecskeméti egyenlő bánásmód referensét. - Véletlenül találtam az ügyvédnőre. Mikor problémám adódott a munkáltatómmal, segítséget kértem a jogsegélyszolgálaton. Ott javasolták, hogy ügyemmel keressem meg dr. Tóth Edinát. Elmondtam a történetemet az ügyvédnőnek, aki azonnal jelezte, hogy panaszommal nem csupán munkaügyi bíróságra mehetek, hanem az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt is eljárást indíthatok. Sastin Gabriellával 2008 decemberében írtak alá munkaszerződést az egyik szupermarket kecskeméti telephelyén. A GYES-en lévő kismamát teljes munkaidőben, határozott idejű munkaviszonnyal vették állományba az áruházban. Mint az a szerződésében is olvasható, a munkaviszony időtartamát gyermeke 3 éves koráig, de legkésőbb a GYES leteltéig
határozták meg. A kismamát a szupermarket HR osztályán arról tájékoztatták, hogy GYES-en lévőkkel nem kötnek határozatlan idejű szerződést. Az áruházláncnál „az a szokás”, hogy kismamákkal kizárólag határozott idejű munkaviszonyt létesítenek. - Amikor a hatóság ügyintézői elindítanak egy eljárást, már első értesítésükben jelzik a bepanaszoltnak, hogy lehetősége van a jogvita lezárására egyezséggel is. Ehhez természetesen szükség van mindkét fél együttműködésére, és arra, hogy az egyezség megkötése érdekében kompromisszumot kössenek, kicsit engedjenek a probléma kialakulásához vezető eredeti elképzeléseikből – mondja dr. Gregor Katalin, az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának főosztályvezető helyettese. Sastin Gabriella ügyében az eljárás alá vont szupermarket vállalta, hogy a 2008 telén aláírt szerződést visszamenőleges hatállyal határozatlan időtartamúnak ismeri el, így az EBH jóváhagyásával megszülethetett az egyezség. A főosztályvezető helyettes hangsúlyozza, hogy a hatóság csak olyan egyezséget hagyhat jóvá, amely nem ellentétes valamely jogszabállyal. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozatban hagyja jóvá a felek között kölcsönösen kialakított egyezséget. Mód van arra, hogy a hatóság végrehajtási eljárás során – a kérelmező erre irányuló kérelme esetén – kötelezze az eljárás alá vont felet az egyezség betartására, s adott esetben pénzbírsággal is sújthatja a kötelezettet. A kérelmezőnek arra is lehetősége van, hogy az egyezségben megfogalmazottak nem teljesítése esetén ismét kérje a hatóság eljárását. Erre az egyezség aláírásától számítva 1 év áll rendelkezésére.
6
