A család mint érték – értékteremtő család
Heti Válasz – Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24.
A család mint érték A magyar társadalom a családot és a gyermekvállalást még mindig értéknek tekinti A lakosság 87 %‐a a házasságot tartja a fiatalok számára megfelelő életformának (a többség próbaházasság után) a 30 év alattiaknak is 86 %‐a az élettársi kapcsolatban élőknek is 69 %‐a
Mind a férfiak, mind a nők több gyermeket szeretnének, mint amennyi megszületik
A család szerepe a gyermekek későbbi teljesítményében Kevés empirikus kutatás, azok is inkább az Egyesült Államokban Fontosabb megállapítások:
A gyermekek stabil házasságban élő biológiai szüleik családjában fejlődnek a legjobban A család struktúrája jelentős hatással van a következő generáció humán és társadalmi tőkéjének minőségére A gyermekek tanulmányi és és későbbi munkaerőpiaci teljesítménye szorosan összefügg a család struktúrájával A gyermekek mentális és fizikai egészsége szorosan összefügg azzal, hogy milyen családban nőttek fel
Társadalmi hátrányok a „nem hagyományos” összetételű családokban Részben hazai kutatások is alátámasztják
nagyobb a szegénység kockázata gyakoribb a családon belüli erőszak gyakoribb, hogy a gyermekek tiltott szereket használnak gyakoribb a serdülőkori terhesség
A család szerepe a gyermekek szocializációjában
A nemzedékeket összekapcsoló láncolatban a szocializáció folyamatának legfontosabb közege a születéstől a serdülőkorig a család A gyermekek elsősorban a velük élő legközelebbi rokonoktól, a szülőktől, testvérektől, illetve más rokonoktól sajátítják el a normákat, az értékeket, a társadalom kultúráját A modern társadalmakban a csecsemő‐ és kisgyermekkori szocializáció még ma is leginkább a nukleáris család keretei között zajlik, ám ez a struktúra gyorsan változik Fontos szerepe van vagy lehet azonban a szélesebb – esetleg együttélő – családnak (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek)
A család szerepe a gyermekek szocializációjában (folyt.) A családi szocializáció nemcsak az idősebb családtagok – szülők, nagyszülők – hanem a testvérek egymásrahatása révén is folyik A testvérrel, testvérekkel folytatott kommunikáció és együttműködés sajátos szerepjátékok és szövetségek sorozata, amelyek nagyban hozzájárulnak az egészséges személyiség‐fejlődéshez
A demográfiai változások hatása a gyermekek szocializációjára A gyermekek szocializációját károsan befolyásolják a családban az utóbbi években végbemenő demográfiai változások az új családformák megjelenése (egyszülős családok, többé‐kevésbé laza párkapcsolatokból, vagy azok sorozatából álló gyermekkori családok) a testvér nélkül nevelkedő gyermekek egyre növekvő száma a nagyszülők és unokák közötti gyakran nagy földrajzi távolság, illetve egyéb okok miatt ritkább és kevésbé intenzív kapcsolat stb.)
A családi környezet átalakulásának hatása a gyermeknevelés körülményeire a válások magas száma, az élettársi kapcsolatok terjedése és azok bomlékonysága a kétszülős családok szerkezetét is átalakítja csökken azoknak a gyermekeknek az aránya, akik két vér szerinti szülőjükkel élnek növekszik azoké, akik egyik szülője a vér szerinti szülő, míg a szülői funkcióban levő másik felnőtt a gyermek mostohaszülője Magyarországon a 14 éves gyermekeknek alig több mint kétharmada él két vér szerinti szülőjével, egytizedük pedig édes és mostohaszülővel él együtt
Az elsőszülöttek megoszlása az édesanya párkapcsolatának jellege szerint
A jövő generációi a ma megszülető gyermekek Egyre kisebb generációk nőnek fel egyre kevésbé stabil családokban – mennyiségi és teljesítmény deficit A jelenlegi termékenységi viszonyok mellett a mai szülői generációk gyermekeinek generációja 30 százalékkal kisebb lesz a szülői generációnál A stabil házasság a demográfiai jövő szempontjából is érték: A házasságokban alig csökken a gyermekszám Az élettársi kapcsolatokban lényegesen kevesebb gyermek születik, mint a házasságokban
Az egyéni demográfiai történetek átértékelése
Végül egy aktuális adalék a panel címéhez: demográfiai deficit A gyes és a gyed 2010. május 1‐től bevezetett korlátozásának hatása: havonta átlagosan 11 százalékkal kevesebb gyermek születik Idén várhatóan 90 ezer alá esik a születések száma
Köszönöm a figyelmet!
