A COPD és foglalkozásegészségügyi vonatkozásai Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2011. szeptember 21. Dr. Kardos Kálmán
A COPD-t, mint önálló betegségcsoportot először 1965-ben Briscoe említi. Kezdetben különböző elnevezésekkel illették:
COLD (Cronic Obstructive Lung Disease) CAO (Cronic Airway Obstruction) KALB (Krónikus Aspecifikus Légzőszervi Betegség)
Krónikus bronchitis: 2 egymást követő évben 3 hónapon át tartó produktív köhögés jellemzi, melyet nem speciális megbetegedés (TBC, bronchiectasia, cystas fibrosis, stb.) okoz.
Emphysema: A bronchiolus terminalisoktól distalisan eső légutak kóros állandó tágulása az alveolus falak destructiojával, fibrosis nélkül. (Az alveolaris légtér megnövekedése az alveolus falak destructiojával.)
Krónikus bronchitis, bronchiolitis
Hörgő nyálkahártya keresztmetszete (idült hörgőgyulladás)
Emphysema
Asthma bronchiale: Rohamokban jelentkező, spontán vagy gyógyszeres beavatkozásra szűnő hörgőgörcs. Jellemzi a légúti nyálkahártya folyamatos desquamatív eosinofil sejtes gyulladása.
Bronchiolitis: A distalis bronchiolusok falának gyulladása, amely szűkíti azok lumenét, és növeli a légutak áramlási ellenállását.
Definíció
COPD: (Cronic obstructive pulmonary disease)
Jellemzője a részben reverzibilis légúti obstrukció
A légúti áramlási korlátozottság progresszív és kapcsolatos a tüdő ártalmas részecskék és gázok hatására kialakuló gyulladásos reakciójával (GOLD* definíció)
Gyakoriság: A felnőtt európai lakosság 5-7 %-a
Aluldiagnosztizáltság. (Magyarországon az esetek 25%-a ismert.) *Global Initiative for Obstructive Lung Disease
A COPD sémája
A COPD súlyosság szerinti beosztása (GOLD ajánlás)
I. (enyhe)
FEV1/FVC < 70%; FEV1 ≥ 80% krónikus tünetekkel (köhögés, köpet) vagy anélkül
II. (mérsékelt)
FEV1/FVC < 70%; 50% < FEV1 < 80% krónikus tünetekkel (köhögés, köpet) vagy anélkül
III. (súlyos)
FEV1/FVC < 70%; 30% < FEV1 < 50% krónikus tünetekkel (köhögés, köpet) vagy anélkül
IV. (nagyon súlyos)
FEV1/FVC < 70%; FEV1 < 30% vagy FEV1 < 50% és krónikus légzési elégtelenség tünetei (GOLD: Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease)
A COPD* prevalenciája nőknél a dohányzási státus és a kor függvényében
Lamprecht és mtsi Chest 2011.
A COPD* prevalenciája férfiaknál a dohányzási státus és a kor függvényében
Lamprecht és mtsi, Chest 2011. * GOLD II. vagy súlyosabb stádium
Egy főre jutó cigarettafogyasztás/év WHO régiók szerint (1970-2000)
Kockázati tényezők az idült obstruktív tüdőbetegség kialakulására nem dohányzókban 1.
Környezeti és exogén tényezők Belső terek szennyezettsége -Biomassza füstjének belélegzése: növényi maradványok (fa, faszén, száraz fű, ágak) és állati maradványok (mint trágya) Levegő szennyezettség - szilárd részecskék - nitrogén dioxid és szénmonoxid Rossz szociális körülmények Alacsony iskolázottság Malnutríció Rubio és mtsai, Arch Bronconeumol, 2010;46 suppl 4:16-21.
Kockázati tényezők az idült obstruktív tüdőbetegség kialakulására nem dohányzókban 2.
Endogén és egyéb tényezők Genetikai tényezők Bronchiális hiperreaktivitás Idült asztma Kezelt TBC Az alsó légutak ismétlődő fertőzései a gyerekkorban Rubio és mtsai, Arch Bronconeumol, 2010;46 suppl 4:16-21.
Kockázati tényezők az idült obstruktív tüdőbetegség kialakulására nem dohányzókban 3.
Foglalkozási expozíciók
Növénytermesztés: gabonamagvak, szerves és szervetlen porok
Állattenyésztés: szerves por, ammónia
Porexpozíció: szén és aranybányák, vas és acélkohászat, építőipar,
Vegyi expozíció: műanyagok, textíliák, gumi, bőr és
alagútfúrás
élelmiszerfeldolgozás
Szennyezőanyagok expozíciója: gépkocsik javítása és közlekedés Rubio és mtsai, Arch Bronconeumol, 2010;46 suppl 4:16-21.
COPD-ben és asthmában a kislégutak területén pathologiás elváltozások jelentkeznek még a betegség tüneteinek megjelenése előtt és ez összefüggésben van a légúti hyperreactivitással.
Egészséges embereknél a kislégutak a teljes légúti ellenállás 10%-át adják. Ez az érték jelentősen megnő COPD-ben.
Az áramlás-térfogat görbe változása a kor függvényében
Szaggatott vonal: 24 évesek Folytonos vonal: 71 évesek
Fowler és mtsi 1987
Kislégutak
2 mm-nél kisebb átmérő Nincs porcos váz Kevesebb kehelysejt (nyák secretio) Clara sejtek Csillószőrös hengerhám fokozatosan eltűnik
Kislégúti betegség: Cetrilobularis emphysemában az elasztikus erő csökkenése („recoil”), panlobularis emphysemában áramláskorlátozottság oka a kilégzési áramláscsökkenésnek.
A hörgők összkeresztmetszetének változása a hörgő generációk függvényében
COPD
Parenchyma destructio (Emphysema) → elasztikus összehúzó erő („recoil”) csökkenés
Kislégúti károsodás →légutak falának megvastagodása (gyulladás) nyák, exudátum képződés (A kislégúti áramlás csökkenéséért nagyrészt a kislégutak károsodása és kisebb mértékben az elasztikus összehúzó erő csökkenése a felelős.)
Krónikus gyulladás és emphysema A krónikus gyulladás jellemzője a neutrofil sejtek, aktivált makrofágok és citotoxikus (CD 8+) limfociták jelenléte
Az aktivált makrofágok és neutrofil sejtek ELASZTOLITIKUS enzimeket termelnek.
A citotoxikus T limfociták az alveoláris sejtek destrukcióját idézik elő.
Mindkét mechanizmus az emphysema kialakulását segíti.
Komorbid manifesztációk A szisztém ás gyulladás célpontjai: Izmok → izomsorvadás Csontok → oszteoporózis Szív → koronária események
-
10%-os FEV1 csökkenés → 28%-kal nő a kardiovaszkuláris halálozás
- Enyhe és középsúlyos COPD → 20%-kal gyakoribb koronária esemény -
Szisztémás gyulladás, oxidatív stressz → fokozódó atherogenezis
- Gyulladásos markerek: CRP, IL-6
1990 és 2009 között a világon a kőszén felhasználás 3471 millió tonnáról 5924 millió tonnára nőtt.
A világ energia forrásaiból 34%-ot olaj, 27%-ot ma is a szén fedez.
Az elektromos áramtermelés 41%-át szénerőművek adják. (2009.)
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a szénpor expozíció nemcsak pneumokoniozist, hanem a dohányzástól függetlenül COPD-t (emphysemát) okoz.
Nehézlégzés scor FEV1
Rtg. ILO klassszifikációval nem korellál HRCT emphysema scorral a legjobb a korelláció
Szénpor expozíció független előjelzője a COPD, a chr. bronchitis és emphysema kialakulásának. A patologusok által felállított emphysema súlyossági index bányászok esetén hatszorosa volt a nemdohányzó nem szénbányász foglalkozásúakhoz viszonyítva.
A FEV1 csökkenés mértékének rizikója 35 év szénbányapor expozíció után (Soutor és Hurley)
Németországban 1997 óta foglalkozási megbetegedés a kőszénbányászok COPDje (vagy emphysemája) ha a földalatti munkájuk során 100 respirábilis porévnél (mg/m3 x év) nagyobb expozíciónak voltak kitéve.
Néhány – feltételezetten – foglalkozási COPD-t okozó anyag Ásványi por
Szerves porok Gázok, füstök, kemikáliák
Azbeszt
Textilrost feldolgozás
Ammónia
Korom
Gabonapor
Kadmium
Kerámia rost
Fapor
Izocianátok
Szén
Kén-dioxid
Vas/acélpor
Hegesztőfüst
Szilikátok (kőbányászat)
Tűzoltók füst expozíciója
Köszönöm a figyelmet!
