A civil szervezetek támogatását célzó szolgáltató rendszerek működése és hatékonysága

A civil szervezetek támogatását célzó szolgáltató rendszerek működése és hatékonysága – Zárótanulmány – (hiánypótolt, elfogadott)

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából

Debrecen, 2008. február 12.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 2 1. BEVEZETŐ.......................................................................................................................... 3 2. MÓDSZERTANI ALAPVETÉSEK................................................................................... 5 2.1. Kérdőíves vizsgálat ........................................................................................................................................ 5 2.2 Dokumentumelemzés ...................................................................................................................................... 7 2.3 Fókuszcsoportos interjú.................................................................................................................................. 9

3. AZ SZTR-EK ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK JELENLEGI MINŐSÉGÉNEK, HATÉKONYSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE .......................................... 10 4. A SZAKMAI TÁMOGATÓ RENDSZEREK SZERVEZETI LEÍRÁSA.................... 16 4.1 Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) .......................................................................................................... 16 4.2 Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák ................. 23 4.3 EU-Háló Partnerség Program...................................................................................................................... 30 4.4 HEFOP Gordiusz .......................................................................................................................................... 38 4.5 Mobilitás Országis Ifjúsági Szolgálat .......................................................................................................... 44 4.6 NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat.............................. 50 4.7 OFA Civil Mentor Program......................................................................................................................... 56 4.8 OFA Kht. ....................................................................................................................................................... 63 4.9 OFA-ROP hálózat ......................................................................................................................................... 68 4.10 ProHáló ........................................................................................................................................................ 75 4.11 Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (Regionális Szociális Forrásközpontok)................................................................................................................................................ 80

5. A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ NONPROFIT SZERVEZETEK LEÍRÁSA .......... 86 6. SZAKMAI TÁMOGATÓ RENDSZEREK SZOLGÁLTATÁSAI 2006-BAN .......... 106 6.1 Szakmai Támogató Rendszerek önmagukról alkotott képe .................................................................... 106 6.2 Szakmai Támogató Rendszerek szolgáltatásai a nonprofit szervezetek szerint .................................... 111 6.2.1 Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) ............................................................................................... 118 6.2.2 Esélyek Háza - Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák ............................................................................................................................................................. 123 6.2.3 EU-Háló Partnerség Program ................................................................................................................ 127 6.2.4 HEFOP-Gordiusz .................................................................................................................................. 131 6.2.5 Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat................................................................................................... 134 6.2.6 NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat............................ 138 6.2.7 OFA Civil Mentor Program................................................................................................................... 140 6.2.8 OFA Kht................................................................................................................................................ 144 6.2.9 OFA ROP Hálózat................................................................................................................................. 148 6.2.10 ProHáló ............................................................................................................................................... 152 6.2.11 Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (Regionális Szociális Forrásközpontok) ........................................................................................................................................... 154 6.2.12 A nonprofit szervezetek értékelése - összegzés................................................................................... 158

7. AZ IDEÁLIS SZAKMAI TÁMOGATÓ RENDSZER................................................. 161 7.1 Ideális Szakmai Támogató Rendszer a vizsgált SZTR-ek szerint........................................................... 161 7.2 Ideális Szakmai Támogató Rendszer a nonprofit szervezetek szerint.................................................... 163 7.3 Ideális SZTR a piaci szférában szolgáltató szervezetek szerint .............................................................. 172 7.4 Szakmai Támogató Rendszerek – kereslet és kínálat találkozása........................................................... 173

8. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 178 9. MELLÉKLETEK............................................................................................................. 187

2

1. Bevezető A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 2006. decemberében megbízást adott a Revita Alapítványnak a „Civil szervezetek támogatását célzó szolgáltató rendszerek működése és hatékonysága” című kutatás elvégzésére. A megbízási szerződésben az SZMM által megfogalmazott feladatok a következők: A kutatás célja, hogy beazonosítsa és megvizsgálja azokat a támogató rendszereket, amelyek a civil szervezetek számára nyújtanak szolgáltatásokat. A kutatás ezek hatékonyságát és eredményességét vizsgálja. A kutatás során 500 szervezet kérdőíves vizsgálatára kerül sor, amelyet két fókuszcsoport vizsgálat követ. A kutatás eredményeinek rögzítése zárótanulmányban történik. 1.1 A kutatás első fejezetét a kérdőíves vizsgálat előkészítése (kérdőív elkészítése, és a kutatás célcsoportjának listája) valamint a dokumentumelemzés adatgyűjtése, és a fókuszcsoport vizsgálat interjúvázlatának elkészítése adja. 1.2 A kutatás további részét képezi a fókuszcsoport vizsgálat, valamint három, a dokumentumelemzés, a fókuszcsoport vizsgálat, és a kérdőíves vizsgálat tanulmányainak elkészítése, továbbá egy zárótanulmány megírását. A Revita Alapítvány a kutatási megbízást elvállalta, és lefolytatta azt 2006. december 31. és 2007. június 15. között. A Revita Alapítvány debreceni székhelyű, elsősorban társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó nonprofit szervezet, melynek referenciái között számos, a nonprofit szektorhoz köthető kutatási program, képzés és egyéb projekt szerepel. Munkatársai olyan felkészült, szociológus és szociálpolitikus végzettségű fiatal kutatók, akik szakmai és módszertani tapasztalataikat a Revita Alapítvány, illetve más nonprofit szervezetek és intézmények színvonalas munkáiban szerezték meg. A hosszú évek óta folyamatosan fennálló – jelen projektet is felvállaló – kutatói műhelyben kialakult hatékony és rugalmas munkaforma magas szakmai színvonalú eredményeket garantál. A „Civil szervezetek támogatását célzó szolgáltató rendszerek működése és hatékonysága” című kutatás keretében összesen 11 Szakmai Támogató Rendszer (SZTR) vizsgálatára került sor, objektív és szubjektív mutatók alapján, három különböző kutatási módszer (kérdőíves vizsgálat, dokumentumelemzés, fókuszcsoportos interjú) segítségével.

3

A kutatás értelmezésében a Szakmai Támogató Rendszer definíciója: Minden olyan – általában országos lefedettséggel rendelkező, hálózatszerűen működő – szervezet, intézmény, illetve program, mely a nonprofit szervezetek számára szakmai segítő szolgáltatásokat nyújt azok forrásfelvevő képességének bővítése, kapacitásának és hatékonyságának növelése érdekében. A kutatásba bevont, az SZMM által jóváhagyott Szakmai Támogató Rendszerek a következők: - Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) - Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák - EU-Háló Partnerség Program - HEFOP-Gordiusz program - Mobilitás Országis Ifjúsági Szolgálat - NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat - OFA Civil Mentor Program - OFA Kht. - OFA-ROP hálózat - ProHáló - Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (Regionális Szociális Forrásközpontok) A kutatási program lefolytatását a szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteket is megcélzó Szakmai Támogató Rendszerek életre hívásának motivációja és az SZTR-ek működéséről rendelkezésre álló információk szűkössége indokolja. A civil szektor kapacitásbővítése jelentős mértékben megalapozhatja a közfeladatok sikeres kivállalásában és ellátásában szerepet vállalni akaró szervezetek fejlesztését, számos más társadalmi többletérték megjelenése mellett. Ahhoz azonban, hogy az erre szánt források célba érjenek, és a leghatékonyabb módon fejtsék ki hatásukat a jövőben, tudnunk kell, hogy milyen állapotban van jelenleg a civil Szakmai Támogató Rendszer, mekkora forrásokból, milyen tevékenységeket finanszíroz. Készültek szakmai beszámolók a Szakmai Támogató Rendszerekről, de ezen önértékelések mellett szisztematikus vizsgálatokon alapuló független kutatási eredmények még nem láttak napvilágot. Az eddigi eredmények pontos feltérképezése és megismerése után lehetőség

4

nyílik arra, hogy a jól működő szolgáltatói elemek és rendszerek mellett újszerű, hiánypótló megoldásokat is támogassanak a hazai és EU-s források, hogy megalapozódjanak az önfenntartó – szolgáltatói díjakban is meghatározható – tevékenységeket folytató szakmai struktúrák és intézmények. A kutatás alapvető célja, hogy beazonosítsa és megvizsgálja az összes olyan Támogató Rendszert, amely a szociális és foglalkoztatási célú civilszervezetek számára nyújt szolgáltatásokat. Jelenleg ugyanis nem rendelkezünk pontos ismeretekkel arról, hogy milyen Támogató Rendszerek, milyen hatékonysággal, milyen eredményességgel és hatással bírnak a hazai civil szektorra. A több pályázati ciklust megélt Támogatói Rendszerekről, segítő szolgáltatásokról még most sem tudjuk pontosan, milyen kézzelfogható eredményeket értek el, esetleges hiányuk mennyire éreztetné hatását a civil szektorban, s azt sem, hogy a térítésmentesen nyújtott szolgáltatások akkor is megállnák a helyüket, ha azokat piaci körülmények között kellene értékesíteni. A jelenlegi kutatásunkban vizsgált Szakmai Támogató Rendszerek (SZTR) leírásával arra vállalkoztunk, hogy ebben a kuszaságban az olvasó és a döntéshozó segítségére legyünk. Megmutassuk – ezzel talán kicsit rendszerezzük is – azokat a szereplőket, akik szakmai szolgáltatásokat nyújtanak a fent meghatározott célok megvalósítása érdekében. Mindezek segítségével talán közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy átlássuk, beazonosítsuk a tevékenységüket – az évtizedes múlttal rendelkező, azóta építkező, és újraépítkező struktúrában –, és néhány kérdésfelvetést fogalmazzunk meg a jórészt közpénzekből finanszírozott SZTR-ek költséghatékonyságával, szolgáltatásaik minőségével, szakmai hasznosságukkal kapcsolatban.

2. Módszertani alapvetések A Szakmai Támogató Rendszereket vizsgáló kutatás három módszer segítségével készült, melyek kiválasztásakor az érintettek körének és a különböző nézőpontok teljes lefedettségére törekedtünk.

2.1. Kérdőíves vizsgálat A kutatás során 500 szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezet kérdőíves vizsgálata történt meg. A szervezetek kiválasztására a rendelkezésre álló adatbázisokból (Civil Szolgáltató Központok, ernyőszervezetek, megyei és helyi elektronikus adatbázisok, NCA, illetve NFT intézkedések nyerteslistái) került sor. A több mint 1 000 db szervezet nevét és elérhető-

5

ségét tartalmazó adatbázisban (1. számú melléklet) szereplő minden nonprofit szervezetet postai úton, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Revita Alapítvány közös levelével (2. számú melléklet) kerestünk meg, ismertetve a kutatás célját és felkérve a címzettet a kutatásban való részvételre. A kérdőíves vizsgálat kitöltési arányának növelését célozva, a minta nagysága és a válaszadók igényeihez való alkalmazkodás érdekében a kérdőív kitöltését on-line módon tettük lehetővé, a www.revitaalapitvany.hu honlapon. A 2007. március 27-én kiküldött postai felkérőlevelet követően (rendkívül alacsony, összesen 6%-os kézbesítési probléma mellett) megközelítőleg 250 db szervezet regisztrált honlapunkon és töltötte ki a kutatáshoz tartozó kérdőívet. A további mintába való bevonás érdekében elektronikusan is továbbítottuk felkérőlevelünket, illetve telefonon kerestük fel a potenciális válaszadókat, akik többségében készségesen álltak rendelkezésünkre, így végül 500 nonprofit szervezet töltötte ki a kérdőívet. Az on-line kérdőív kitöltés egy olyan kutatási technika, mely korábban már bizonyította alkalmasságát a jelenlegi elemzési típusban: a kvantitatív kutatások során vizsgált konkrét, általában számszerűsíthető mutatók, indikátorok könnyen, átláthatóan és hatékonyan rögzíthetők ezzel a technikával. E mellett a válaszadók számára is vonzó az on-line kérdőív kitöltési módszer, hiszen alkalmazkodik a nonprofit szektorban jellemző munkamódszerekhez: a válaszadó jelölheti ki a kitöltés időpontját, majd a felhasználói név és jelszó segítségével igényei szerint megszakíthatja, majd folytathatja a kitöltést, és anonimitásának megőrzése is teljesül. A kérdőíves vizsgálat dimenziói a következők: a.) A szervezetek jellemzői (régió, megye, településtípus, jogi forma, alapítás éve, közhasznúsági besorolás, hatókör, végzett tevékenységek, célcsoport, humánerőforrás, infrastrukturális feltételek, források, működés során felmerült nehézségek) b.) A szervezetek pályázati tapasztalatai (beadott és nyertes pályázatok, pályázati tervek, futó projektek) c.) Tapasztalatok Szakmai Támogató Rendszerek működésével kapcsolatosan (Szakmai Támogató Rendszerek ismertsége, 2006-ban fennálló kapcsolatok, az igénybe vett szolgáltatások véleményezése, pozitív és negatív tapasztalatok) d.) Igényfeltárás az ideális Szakmai Támogató Rendszer működésével kapcsolatosan (szükségesnek tartott szolgáltatások, azok módszerei és keretei, témakörei)

6

A kérdőíves vizsgálat eredményeit az egyes dimenziók leírásánál alapvetően a teljes minta százalékában adjuk meg, a megjelenő válaszhiány feltűntetésével együtt, a Szakmai Támogató Rendszerek működésének elemzése esetében azonban abszolút számokkal dolgozunk. Ennek oka, hogy a releváns eredmények elérése céljából értelemszerűen kizárólag azok a nonprofit szervezetek véleményezhették az egyes SZTR-eket, akik konkrét kapcsolatban álltak velük, az a szám azonban – önmagában is beszédes mutatóként – rendszerint a 100-as elemszám alatt maradt, amelyben százalékos adatokkal dolgozni erős torzításokhoz és értelmezhetetlen eredményekhez vezetett volna. A kérdőív a 3. számú mellékletben található.

2.2 Dokumentumelemzés Kutatásunk ezen fejezetét eredeti szándékaink szerint a támogatók birtokában fellelhető pályázati dokumentációk elemzésére, valamint az SZTR-t működtető szervezetek önkitöltős adatszolgáltatására alapoztuk. A hozzánk beérkező információk, a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok mennyiségileg messze alulmúlták minden várakozásunkat. A támogató rendszereket irányító, felügyelő, koordináló minisztériumok részéről semmilyen anyagot nem kaptunk, ennek hiányában nem tekinthettünk bele a pályázati anyagok, az éves szakmai beszámolók, jelentések egyikébe sem. Az SZTR-ek minden szervezeti egysége 1 számára postai úton jutattuk el azokat a leveleket, amelyben a kutatás céljáról tájékoztattuk a szervezeteket, illetve kértük segítségüket a sikeres lebonyolítás érdekében. A többszöri megkeresés 2 , a központi szervezetek számára átdolgozott adatlapok3 ugyan javítottak a rendelkezésünkre bocsátott információk mennyiségén, de az SZTR-ekről átfogó, az összehasonlítást is lehetővé tevő anyagokhoz – kitartó egyeztetéseink ellenére – nem jutottunk hozzá. A rendelkezésre bocsátott információkat így a nyilvános felületeken hozzáférhető anyagokkal egészítettük ki, illetve ezekkel az anyagokkal „helyettesítettük”, valamint eredeti 1

A vizsgált 11 SZTR 89 szervezeti egységéhez juttattuk el első körben az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló kérdéssorunkat (6. számú melléklet). Az internetes felületen elérhető adatlap kitöltéséhez szakmai és technikai segítséget biztosítottunk minden egyes adatközlő számára (technikai akadályokat nem jeleztek a megkeresett szervezetek). 2 Elektronikus levélben újra eljuttatuk kérésünket a szervezetekhez. A 89 megkeresett szervezet közül 20 töltötte ki az adatlapot (ebből 7 adatközlő addig jutott el, hogy az adatlaphoz szükséges bejelentkezést megtette az internetes felületen). Ki kell emelnünk az OFA-ROP Hálózatot, ahol minden szervezet egység (6 iroda) kitöltötte az adatlapot. 3 Második körben megkerestük (e-mailben és telefonon) az SZTR-ek központi – koordinatív feladatokat ellátó szervezeti egységeket is (7. számú melléklet). Minden törekvésünk ellenére a 11 SZTR-ből csak 6 töltötte ki az adatlapot, illetve bocsátott rendelkezésünkre további információt: Esélyek Háza Hálózat, EU-Háló Partnerség Program, HEFOP Gordiusz program, Mentor program, Mobilitás, „NFT házhoz jön”, OFA-ROP Hálózat. Együttműködésüket ezúton is köszönjük.

7

szándékunkkal megegyezően vizsgáltuk a kérdéses SZTR-ek honlapjait is, a következő szempontok alapján: a.) Megjelenés (vizuális szempontok) - Egy oldal, több oldal (természetesen csak ott, ahol ez értelmezhető) - Első benyomás - „Tartalomhoz a forma” b.) Információ (mennyiségi és minőségi szempontok egyaránt) - Milyen gyakran frissül az oldal - Milyen hírek kerülnek fel az oldalra (vannak-e tematikus információk) - Keresési lehetőség az oldalon, illetve ennek használhatósága - Mérik-e a honlap látogatottságát, vannak-e egyéb statisztikák? - Az adott SZTR-ről (információ a programról, a szolgáltatásokról c.) Szolgáltatások - Milyen on-line elérhető szolgáltatások vannak a vizsgált honlapon (pl. eseménynaptár, hírküldő, adatbázis, RSS, vakok, gyengénlátók számára akadálymentesített a honlap stb.)? - Milyen minőségűek ezek a szolgáltatások? - Mennyire könnyű elérni ezeket a szolgáltatásokat, mennyire átlátható, kezelhető a honlap (pl. van-e honlaptérkép, egyéb segítségnyújtási lehetőségek, stb.)? - Van-e elektronikus hírlevél, milyen gyakran jelenik meg, hány szervezetnek küldik ki? - Lehet-e észrevételezni a honlap szolgáltatásait? - Elektronikus szakmai anyagok, kiadványok elérhetőek-e a honlapon, mennyire hasznosak ezek, hozzáférhetőek-e másutt stb.? - Milyen szolgáltatási paletta érhető el regisztrált felhasználóknak, illetve szörfözőknek? d.) Adatbázis - Milyen keresési lehetőségek vannak az adatbázisban - Milyen mennyiségű/minőségű információ találhatóak az adatbázisban - Mennyire könnyű megtalálni és kezelni az adatbázist? - Van-e lehetőség arra, hogy valaki bekerüljön az adatbázisba e.) Kapcsolatfelvétel - Milyen a kapcsolatfelvételi lehetőség az SZTR-ben résztvevő operatív megvalósítókkal, pl. rendszergazda, programasszisztens? (GYIK, HELP DESK?) - Milyen a kapcsolatfelvételi lehetőség az SZTR-ben résztvevő szakmai megvalósítókkal, pl. programvezető, tanácsadók, szakértők? (GYIK, HELP DESK?) 8

2.3 Fókuszcsoportos interjú A fókuszcsoportos interjú széles körben használt kvalitatív interjútechnika, melynek során a célcsoport megfelelően kiválasztott tagjai – többnyire – két-háromórás közös beszélgetésen vesznek részt. A módszer előnye az egyéni mélyinterjús módszerekkel szemben a résztvevők egymással folytatott interakciója csoporthelyzetben – lehetővé válik az eltérő vélemények, nézetek, érdekeltségek ütköztetése, majd azok kompromisszumos szintézisének kialakítása. A találkozásokat un. moderátor vezeti, a csoportok legmegfelelőbb mérete 8-15 fő. A kutatás során 2 fókuszcsoportos vizsgálatra is sor került, melynek dimenziói a következők: a) Nonprofit szakmai támogató rendszereket működtető szakemberek -

Jelenleg működő Szakmai Támogató Rendszerek (SZTR) (szolgáltatások köre, szervezeti jellemzők és keretek, célcsoport jellemzői, elért eredmények, sikerek és kudarcok, finanszírozás és fenntarthatóság, kapcsolatrendszer, partnerség és együttműködés)

-

Elképzelések a hatékony és fenntartható SZTR-ről (fejlődési, fejlesztési lehetőségek, szolgáltatások köre, szervezeti jellemzők és keretek, finanszírozás és fenntarthatóság, kapcsolatrendszer, együttműködés)

b) Piaci szolgáltatók (Akik nem térítésmentesen nyújtanak tanácsadói, szakértői tevékenységet cégek, vállalatok, vállalkozások számára.) -

Hatékony és fenntartható Szakmai Támogató Rendszer működésére vonatkozó elképzelések (strukturális jellemzők, felvállalható és nem felvállalható feladatok, fenntarthatóság keretei)

A fókuszcsoport interjúvázlata a 4. számú mellékletben, az interjúk jegyzőkönyve az 5. számú mellékletben, illetve az interjúk hanganyaga a kutatási zárótanulmányhoz csatolt CD mellékletben található.

9

3. Az SZTR-ek által biztosított szolgáltatások jelenlegi minőségének, hatékonyságának megítélése

Az SZTR-ek által biztosított szolgáltatások jelenlegi minőségének, hatékonyságának megítélésénél, a „piaci” keresletek és kínálatok találkozásánál, a szakmai és pénzügyi fenntarthatóságuk vizsgálatánál számos dolgot sorra kell vennünk, mielőtt a szolgáltatók saját tevékenységükről alkotott véleményét, és nem utolsó sorban a szolgáltatók és a szolgáltatásokat igénybevevő szervezetek véleményazonosságait, illetve ezektől való eltéréseit vesszük szemügyre. A meglehetősen bonyolult összefüggésrendszernek – amely a nonprofit szakmai támogató rendszerek tevékenységét mindenképpen meghatározza (de minimum érzékelhetően hatással van rá) – azon legfontobb elemeit emeljük ki, amelyek elsősorban a SZTR-ek véleményei alapján, valamint kérdőíves felmérésünk tapasztalatai mentén rajzolódtak ki jelenlegi kutatásunk során. A meghatározó tényezőket három nagyobb – a témában közvetlenül is érintett – csoporthoz kapcsoljuk: elsőként tárgyaljuk a Támogatók (forrásosztók, megrendelők) csoportját, ezt követően az SZTR-eket, majd az SZTR-ek szolgáltatásainak célcsoportját, pontosabban azokat, akik a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe is veszik. A sorrend tudatos kialakítása egyfajta logikát is követ, amely szerint a legmeghatározóbb tényezők a Támogatókhoz, aztán az SZTR-ekhez, legvégül pedig a szolgáltatásokat ténylegesen igénybevevőkhöz kapcsolódnak. A Támogatókhoz kapcsolódó tényezők befolyásolják a legjobban a kérdéses nonprofit szolgáltató rendszereket, és meglátásunk szerint itt húzódnak meg a legnagyobb ellentmondások is, amelyek az életre hívott és azóta működtetett – vizsgálatunkban szereplő – szakmai támogató rendszerek struktúráját jellemzik. Az SZTR-ek megszületésének és kialakulásának körülményeit vizsgálva megfigyelhettük, hogy semmilyen összehangolt – ágazatközi és ágazatokon belüli – elképzelés nem volt a szolgáltatói rendszerek megálmodói (későbbi létrehozói és finanszírozói) között. Azt természetesen nem lehet kétségbe vonni, hogy a kialakított szolgáltatások bevezetésére – amelyek minden esetben a meglehetősen gyenge civil kapacitások megerősítését célozták meg az adott célterületen – szükség volt, és azt sem lehet elvitatni, hogy a támogatók minden bizonnyal egyeztettek civil szereplőkkel is (építve azok szakmai tapasztalataira és ötleteire). Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felülről építkező struktúrák kialakítását célzó elgondolások mellőzték a támogatni kívánt szervezetek szükségleteinek és igényeinek széles látókörű feltárását. Egy olyan – mesterséges, 10

zárt, védett 4 – szolgáltatói piac jött létre, előre meghatározott és kiválasztott szolgáltató szervezetekkel, ahol a megrendelő a támogatást nyújtó központi (állami) szereplő volt, és nem azok, akiket eredeti szándékuk szerint a szolgáltatásokkal megcéloztak, vagyis akik a szolgáltatásokat igénybe vennék. A „mindenki hozza létre a saját szakmai támogató rendszerét!” elv érvényesülése odavezetett, hogy a szakmai szolgáltatások ágazati eloszlása teljesen egyenlőtlen, összehangolatlan. 5 Ráadásul a létrehozást követő működtetés során minden finanszírozó ragaszkodott is a saját maga által életre hívott civil szakmai támogató rendszerek fenntartásához, 6 valamint a hozzájuk kapcsolódó szakmai koncepcióihoz, ideológiákhoz. Tették mindezt úgy, hogy mindeközben nem mérték a támogatott szervezetekre gyakorolt hatást, azaz az adott SZTR szolgáltatásainak minőségét, vagyis a tevékenységek tényleges hasznát. A Támogatók éveken át finanszírozták (és finanszírozzák jelenleg is) azokat a szolgáltatásokat és a klasszikus civil szolgáltatókat, amelyeknek és akiknek a köre nem, vagy csak alig változott az évek során. Ezzel a magatartással akarva-akaratlanul is hozzájárulnak a civil szolgáltatókkal létrejött implicit alku 7 intézményesüléséhez, a kvázi normatív alapon finanszírozott, pályázati báránybőrbe bújtatott támogatói pénzek elosztásával működtetett rendszerek fenntartásához.

4

Ezek a jelzők kísértetiesen hasonlítanak a foglalkoztatási piac rehabilitációs szegmensét érintő (lásd védett munkahelyek) jelzőkre. Érdekes lenne megvizsgálni egyszer azt, hogy a hasonló állami magatartásformák – a pontosan nem ismert haszon mellett – milyen károkat képesek okozni azoknak, akiket eredetileg megcéloztak az ingyenes szolgáltatások jótékony hatásaival. 5 A vizsgált hazai szakmai szolgáltatók „eloszlása”, – többek között az egy szervezetre jutó, illetve azt támogató szolgáltató tekintetében – meglehetősen egyenlőtlen. Ameddig a civil szektor egészét négy Szakmai Támogató Rendszer, a foglalkoztatási ágazat civil szereplőit pedig öt segíti, addig az ifjúsági és a szociális célú szervezeteket csak egy-egy. Amennyiben a szociális ágazatot képes ellátni egy 10 szervezeti egységből álló hálózat, akkor vajon szükséges-e öt szereplő a foglalkoztatási területen? Mindazonáltal a kérdést megfordíthatjuk, és úgy is kereshetjük rá a választ. Amennyiben öt SZTR szükséges ahhoz, hogy egy ágazat számára megfelelő szolgáltatói rendszert működtessen, akkor a szociális területen miként lehet egy hálózat elég ezen feladatok ellátására? Ezekre a súlypontbeli eltolódásokra a szakmának megfelelő válaszokat kell találnia ahhoz, hogy optimális méretű egymásra épülő – és nem egymást kioltó – rendszerek alakuljanak ki és működjenek is tartósan. 6 A „Program a Nonprofit szolgáltatások és a nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért” alcímen jegyzett proHáló az egyetlen olyan szolgáltató a vizsgált SZTR-ek között, amely nincs semmilyen „függőségi” rendszerben és viszonyban a „központi akarattal”, illetve a szaktárcák sem szabhatják meg számára – sem közvetlen, sem közvetett módon –, hogy milyen szakmai tevékenységet végezzenek. Az ideális – atipikus – SZTR körülményeit az határozza meg elsősorban, hogy állami, központi támogatás nélkül, magánalapítványi pénzeszközökből gazdálkodik, aminek köszönhetően könnyebben őrizheti meg szakmai, politikai függetlenségét. 7 Az alku központi eleme a „fizetgetnek”, „dolgozgatunk” működési mechanizmus: a támogatók tisztában vannak azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott források mire elegendőek, a szolgáltatók pedig tisztában vannak azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott kevés forrásra szinte biztosan számíthatnak jövőre is. Mindeközben mindkét fél úgy tesz (és azt is kommunikálja!), mintha a civilszervezeteket széles körben elérő szolgáltatási paletta minden eleme megfelelően működne. Voltaképpen a jelenleg vizsgált SZTR-struktúrában sem a támogatónak, sem a támogatottnak nem érdeke, hogy felrúgja ezt az alkut.

11

A klasszikus civilszervezetek által működtetett SZTR-ek 8 mellett már a kezdetektől fogva megjelentek a kvázi „félállami” SZTR-ek 9 is (mindeközben szó sem esett arról a lehetőségről, hogy piaci szereplőket vagy piaci mechanizmusok mentén megvásárolt szolgáltatásokat vonjanak be a szakmai támogató rendszerek működtetésébe). Voltaképpen ugyanazok a Támogatók állították fel, és közvetve vagy közvetlenül ugyanazok finanszírozták mindkét rendszert (a „klasszikust” és a „félállamit”), előre kódolva ezáltal a szolgáltatók és szolgáltatásaik közötti párhuzamosságot, átfedéseket, az azonos tevékenységek duplikált finanszírozását. A két típus közötti markáns eltérés csak a finanszírozás tekintetében figyelhető meg: a „félállami” SZTR-ek legalább tízszer akkora forrásokból gazdálkodnak, mint a „klasszikus” civil SZTR-ek. Az ellátott feladatok – mennyiségi és minőségi mutatóinak – tekintetében az eltérés már korántsem ilyen erőteljes. Ez azonban elsősorban ahhoz vezethet, hogy a tartósan alulfinanszírozott szolgáltatások, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fenntartásának (esetenként az infrastruktúra hiányának) nehézségei miatt a szolgáltatói hatékonyság jelentős mértékben csökkenhet a klasszikus szolgáltató civilszervezetek oldalán 10 . Az SZTR-ek központilag finanszírozott, kvázi normatív támogatási rendszerében nincsen olyan tényező, amely a szolgáltatót arra motiválná, hogy újszerű, hatékony, megbízható, minőségi, egyszóval versenyképes legyen, így a szolgáltatások minősége esetleges, ráadásul sok esetben csak a legelemibb szolgáltatások elvégzésére sarkallják a szereplőket a külső kényszerítő erők (vagyis a Támogatók által támasztott megrendelői feltételek és körülmények). Elsősorban a szolgáltatók közötti versenyhelyzet – pontosabban az „ügyfelek” megnyerése érdekében folytatott versengés – teljes hiánya az, ami miatt a szolgáltatók nincsenek rákényszerítve a minőségi szolgáltatások nyújtására. Nem standardizálják szolgáltatásaikat, nem rögzítenek szakmai protokollokat, nem végeznek költségelemzéseket, nem alakítanak ki visszacsatolási mechanizmusokat, nem vizsgálják szakmai tevékenységük hatékonyságát, nem határozzák meg szolgáltatásaik árát, nem dolgoznak ki minőségirányítási elveket és garancia-elemeket, tehát semmi olyat nem tesznek, amely tényezők mindegyike nélkülözhetetlen eleme egy nyílt szolgáltatói piacon való fennmaradásnak és fejlődésnek. A paternalista támogató rendszerek intézményének hatása mára teljes mértékben kitapintható: az SZTR-ek többsége kinyilatkoztatta a kutatás során, hogy az államtól várja el a folyamatos 8

CISZOK, EU-Háló Partnerség Program, HEFOP-Gordiusz, Civil Mentor Program, ProHáló, Regionális Szociális Forrásközpontok. 9 Országos Esélyegyenlőségi Hálózat, Mobilitás Országis Ifjúsági Szolgálat, NFT Házhoz jön, OFA-ROP hálózat. 10 Azt persze nem lehet tudni (kutatásunk pedig nem a feltételezések terepén zajlik), hogy ebben tudatosan szerepet játszik a támogatói szándék, vagy sem.

12

finanszírozást, saját vállalkozói bevételeiből 11 nem kívánja kiegészíteni szakmai tevékenységét, valamint nem kíván kilépni a nyílt piacra 12 . Az SZTR-ek számára a Támogatók előre kijelölték a célcsoportot, előre meghatározták a tevékenységek körét, rögzítették a rendelkezésre álló források mértékét is 13 , jelentősen leszűkítve ezzel azt a szabad mozgásteret, amiben a vállalkozói attitűd kialakulhatna és meghonosodhatna. A rendszer nem tartalmaz olyan motivációs elemet, amely arra ösztönözné a szolgáltatót, hogy tevékenységének minőségi mutatóin javítson (a számára biztosított pályázati forrásokat – amennyiben már egyszer hozzájutott – így is, úgy is megkapja). Mivel a szolgáltatók esélyt sem látnak arra, hogy formálják a közel évtizedes hagyomány által kiforrott rendszert (az SZTR-ek között mindezidáig nem intézményesült semmilyen szakmai együttműködés 14 ), a belső elemeket deformálják a szereplők: ki-ki a saját lehetőségei, tudása és képességei szerint. Amennyiben magukból a szolgáltatókból hiányzik az a vállalkozói attitűd, amely a forrásfelvevő képességek javítását és a források hatékony felhasználását is magában foglalja (végső soron a pénzügyi és szakmai fenntarthatóságról van szó!), akkor hogyan várható el a támogatásra szoruló szervezetektől mindez. A szolgáltatásokat igénybevevő szervezetek esetén több olyan – általunk fontosnak vélt – tényezőt emelünk ki, amely komoly befolyással bír a vizsgált SZTR-ek szakmai tevékenységére. A szolgáltatások kialakításánál és bevezetésénél az esetek túlnyomó többségében 15 nem kérdezték meg a szolgáltatásokkal megcélzott szervezeteket arról, milyen szükségleteik, illetve igényeik merülnek fel mindennapi munkájuk során. Maguk a megrendelők jelölték ki a vélt szükségleteket és az igényeket. A párhuzamos „tervezés” egészen odá-

11

Mindazonáltal azt is meg kell jegyeznünk, hogy a hazai társadalmi, gazdasági, jogszabályi környezet egyáltalán nem ösztönzi, sok esetben még gátolja is a nonprofit vállalkozói szemlélet kialakulását, illetve a vállalkozói bevételeket megcélzó civilszervezeteket. Azt is le kell szögeznünk ugyanakkor, hogy a vállalkozói bevételek megszerzésére irányuló tevékenysége csak az OFA Kht-nak volt a 11 SZTR közül (természetesen itt a szakmai támogatásokat igénybevevő szervezetek vásárlóképes keresletének meglétéről, illetve annak hiányáról is meg kell emlékeznünk). 12 A „védett piaci helyzet” is a korábban tárgyalt implicit alku része. 13 Ez majdnem olyan abszurd helyzet, mintha egy pályakezdő fodrásznak, aki vállalkozásra adja a fejét, előre meghatároznák a vállalkozás beindítását támogató szülők azt, hol nyisson üzletet, kiket és hogyan nyírjon meg, mennyi frizurát készítsen el egy évben, és azt is közölnék előre vele, hogy az üzletének kialakítására, valamint annak működtetésére mennyi pénzt fog kapni. 14 Annak ellenére nem, hogy az SZTR-ek szinte mindegyikénél a felvállalt feladatok közé tartozik a szakmai kapcsolatok építése, a szakmai hálózatok közötti együttműködés erősítése. Mindazonáltal helyi kezdeményezések már vannak: az Észak-alföldi régióban működő SZTR-ek szakmai együttműködésbe kezdtek, ennek eredményeképpen már vannak apróbb előrelépések is ezen a területen (Lépésről - Lépésre EGYÜTT - workshop az Észak-Alföldi Régióban: http://www.szocialisgazdasag.hu/index.dw?mit=66&hir_id=207 ) 15 Az OFA-ROP hálózat működését egy szükségletfeltárás előzte meg. A foglalkoztatási célú civil szervezetek vizsgálata – Szükséglet és igényfeltárás az OFA-ROP kialakításához (Debrecen, 2005. augusztus) elnevezésű kutatást a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége és a Revita Alapítvány végezte (a kutatás teljes anyaga elérhető a hálózat honlapján: www.szocialisgazdasag.hu).

13

ig vezetett, hogy mára szinte minden szakmai támogató rendszer ugyanazt a „szolgáltatási csomagot” kínálja, majdhogynem ugyanazon szervezeteknek 16 . A klasszikus paletta leggyakoribb szolgáltatói elemei ismétlődnek, és egyre kevéssé lehet közöttük különbséget tenni. A kutatásba bevont 500 válaszadó szervezet 17 30%-a (!) nem ismert egyetlen egy SZTR-t sem a felsorolt listából (a „Mely szervezeteket, intézményeket tartja szakmai támogató rendszereknek?” nyitott módon feltett kérdésre adott válaszok még riasztóbbak 18 ), így működésüket, funkciójukat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat egyáltalán nem ismerik, nem tudják kiválasztani a számukra megfelelő szolgáltatást nyújtó SZTR-eket. Ennél is meglepőbb az a kutatási adat, hogy a megkérdezett szervezetek 50,2%-a egyetlen SZTR szolgáltatását sem vette igénybe! A megkérdezett szervezetek 20,2%-a tehát annak ellenére nem vett igénybe 2006 során egyetlen szolgáltatást sem, hogy legalább egy SZTR-t ismert a 11 közül. Egy olyan rendszerben, ahol a rendelkezésre álló szolgáltatások mindegyike térítésmentes, ennek ellenére meglehetősen kevesen, és kevés alkalommal veszik igénybe 19 , további szakmai kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolására jelen tanulmány keretei között nincs lehetőségünk. Ugyancsak meghatározó tényező az is, hogy az SZTR-ek folyamatos működésük során nem törekedtek arra, hogy a meglévő szolgáltatásaik fejlesztésébe, folyamatos formálásába, valamint új szolgáltatásaik kialakításába bevonják az érintett szervezeti célcsoport tagjait (persze az is kérdéses, hogy volt-e ilyen irányú – fejlesztői – tevékenysége az érintett SZTR-eknek). Megállapításaink szerint azoktól függ legkevésbé a rendszer, akikért létrejött az egész támogató-mechanizmus: a szolgáltatást igénybevevő fogyasztótól. Mindazonáltal azt is érdekes lenne megvizsgálni a későbbiekben, hogy a kérdésben érintett civilszervezetek mennyire alkalmasak és képesek arra, hogy artikulálják véleményüket a jelenlegi feltételek között. Voltaképpen egy olyan szolgáltatói kapacitás jelent meg a támogató rendszerek piacán, amelyről nem lehetett (és még most sem lehet) pontosan tudni, hogy mennyire

16

A szociális és a foglalkoztatási intézményrendszer központi integrációja kapcsán a célcsoportok közötti halvány határvonalak is teljesen eltűnni látszanak. 17 A szervezetek kiválasztására a rendelkezésre álló adatbázisokból (Civil Szolgáltató Központok, ernyőszervezetek, megyei és helyi elektronikus adatbázisai, NCA, illetve NFT intézkedések nyertes listái) került sor. A több mint 1 000 db szervezet nevét és elérhetőségét tartalmazó adatbázisban szereplő minden nonprofit szervezetet postai úton, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Revita Alapítvány közös levelével kerestünk meg, ismertetve a kutatás célját és felkérve a címzettet a kutatásban való részvételre. 18 A dobogós helyezettek: a CISZOK és az EU-Háló Partnerség Program végzett az első helyen, 22-22 válaszadóval, a második helyen az OFA Kht. végzett 19, míg a dobogó képzeletbeli harmadik fokára az OFA-ROP hálózat állhatott fel 9 válaszadóval. Az NFT Házhoz jön végzett az utolsó helyen 3 jelöléssel! 19 A kutatás zárótanulmányának 106. oldalán található 3. táblázat.

14

igénylik tőlük a segítséget az érintett civilszervezetek, sőt azt sem, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen összetételű és méretű szolgáltatói kapacitásra.

15

4. A Szakmai Támogató Rendszerek szervezeti leírása 4.1 Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) 20 A civilszervezeteket segítő megyei civil házak ötlete nem új keletű, a CISZOK működésének gyökerei több mint tíz évre nyúlnak vissza 21 . „A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) 1996-ban az ország hat nagyvárosában működő, civilszervezeteket segítő, független nonprofit szervezettel együttműködési megállapodást kötött. Ezek a szervezetek a NIOK szakmai és anyagi támogatásával, különféle szolgáltatásokkal segítik a megyéjükben működő civil kezdeményezéseket. Helyi igények szerint változó információkkal, adatbázissal, jogi, pénzügyi, adományszervezési tanácsadással, tréningekkel, szakkönyvtárral, stb. állnak a nonprofit szervezetek rendelkezésére. A RECIPROK Hálózat tagjai 1999-ben 22 már 7 városban várják minőségi szolgáltatásaikkal, friss információkkal a vidéki nonprofit szervezeteket.” 23 A szolgáltatási alapkoncepció és a célcsoport azóta sem változott. Az elnevezés, a szolgáltatást nyújtó szervezetek száma és köre a mindenkori központi adminisztráció aktuális viszonyulásához igazodva viszont gyakran módosult. 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére megkezdődött a civil szolgáltató központok hálózattá 24 szervezése. A hálózat munkájának ellenőrzése, fejlesztése azóta folyamatos, emellett független szakértők segítségével évente monitorozzák a programot. A CISZOK-ok 25 által nyújtott szolgáltatások a civil társadalom fejlesztését, a nonprofit szervezetek megerősödését, kapacitásbővítését, abszorpciós képességük növelését, a szektoron belüli és szektorok közötti kapcsolatok fejlesztését célozzák meg. A térítésmentes szakmai tanácsadás (pályázati, jogi, közhasznúsági, pénzügyi, könyvelési, adózási, számítógép-kezelési, egyéb tanácsadás) mellett a CISZOK-ok elsődleges feladata a folyamatos információszolgáltatás biztosítása az adott megyében működő nonprofit szervezetek (elsősorban egyesületek és alapítványok) részére. Az információs szolgáltatásuk gerincét a megyei, kistérségi civil regiszter karbantartása és aktualizálása mellett a megjelenő pályázati kiírások és a hozzájuk kapcsolódó teljes dokumentáció elérése, valamint az országos, regioná20

A 19 Civil Szolgáltató Központ közül csak egy szervezeti egység töltött ki adatszolgáltató lapot, a hiányos adatközlés miatt csak a nyilvános felületeken is hozzáférhető anyagokból tudunk információhoz jutni, ezek alapján tudjuk a vizsgált SZTR-t röviden bemutatni. 21 A Civil Szolgáltató Központok szakmai tevékenységéről 2005-ben – az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának támogatásával – kiadvány készült: www.civil.info.hu/downloads/seged/CISZOK/ciszok2005.pdf 22 A mindenkori kormányzat 1999 óta rendszeres támogatásban részesítette a megyei civil házakat. 23 Forrás: http://www.niok.hu/regiona.htm 24 Azt, hogy a hálózattá nyilvánítás, mennyire kovácsolta valódi hálózattá az autonóm Civil Szolgáltató Központok szervezeteit, mai napig vita tárgyát képezheti. 25 CISZOK elérhetőségek: http://civilek.csabanet.hu/dokumentumok/192_Civil_Szolgaltato_Kozpontok.xls

16

lis szakértői, előadói lista közzététele képezi. A pályázatkészítési módszerek, pénzszerzési technikák, valamint az együttműködést elősegítő tréningek, pályázati információs napok mellett évente több alkalommal – a nonprofit szektort érintő – képzéssorozatot bonyolítanak le minden megyében. A CISZOK-ok önálló honlapokat tartanak fenn, rendszeresen jelentetnek meg elektronikus és nyomtatott hírleveleket, ezen felül civil dokumentációtárat és szakkönyvtárat működtetnek. A leghatározottabb szakmai együttműködés a nonprofit szervezetek által működtetett SZTR-ek és a központi döntéshozók, közreműködő szervezetek között a CISZOK esetében figyelhető meg. A minisztériumi pályázatok kapcsán – folyamatos, intranetes hálózaton keresztül küldött információ-szolgáltatás keretén belül 26 – adatközlési feladatot is vállalt a CISZOK a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztálya felé. Az ESZA Kht. 2007 márciusában szerződést kötött 27 a Civil Szolgáltató Központokkal a Nemzeti Civil Alapprogram pályázataihoz kapcsolódó szakmai tanácsadás terén: ezentúl minden civilszervezet CISZOK-os segítséget igényelhet térítésmentesen, amennyiben kérdése van az aktuális NCA kiírásokkal kapcsolatban. A megnövekedett szolgáltatói feladatok, az egyre inkább leterhelt infrastruktúra, a költségesebb működés a pénzügyi támogatás növekedését is feltételezné. Ennek ellenére a CISZOK-ok részére biztosított források az elmúlt években nem emelkedtek, ami jelentősen megnehezíti vagy teljesen ellehetetleníti a szakszerű működésüket. A civil szakmai szolgáltatók számára nyújtott pénzforrások apály-jellege a legfontosabb – eddig nem említett inkubátor jelleget öltő – szolgáltatást, a fizikai tér és az ehhez kapcsolódó eszközök biztosítását sújtja. A Civil Szolgáltató Központok a kezdetektől fogva törekedtek arra, hogy megfelelő helyet (megfelelő eszközökkel) biztosítsanak a betérő civilszervezetek számára. Elsősorban a forráshiányos szervezeteket célozzák meg ezzel a szolgáltatási csomagjukkal: internetes hozzáférés mellett térítésmentes eszközhasználatot is biztosítanak, termeket bocsátanak rendelkezésre képzések, tréningek megrendezéséhez. Miközben a „klasszikus” civilszervezetek száma folyamatosan nőtt az elmúlt években, addig az általuk felhasznált források meg sem közelítették ezt a növekedést 28 , így az említett inkubátor funkciót betöltő szolgáltatásokra, illetve szolgáltatókra is megnövekedett az igény. 26

A CISZOK a szolgáltatások működtetése során szerzett tapasztalatok, az ellátott terület civil szektorára vonatkozó nyilvános információk, valamint a kiépített adatbázisok átadását vállalta. 27 Forrás: http://www.civil.info.hu/modules.ngo?file=article&name=News&sid=1613 28 „A KSH nemrégiben elkészült kimutatása szerint az 57 ezer nonprofit szervezet 2005-ben közel 855 milliárd forinttal gazdálkodott. Az ezredfordulóhoz képest 73 százalékkal nőttek a bevételek. … A civil társadalom ennek ellenére mégsem fejlődött. A "klasszikus civilszervezetek" - ide tartoznak az egyesületek és a magánalapítványok - ugyanis kevesebb pénzt kapnak, mint a közhasznú társaságok és a közalapítványok. Ezek minisztériumokhoz,

17

A civil szektor kapacitásbővítése folyamatosan napirenden van, de mindeddig nem történt jelentős előrelépés ezen a területen, az akut problémát pedig a megyei civil házak megerősítése nélkül nem lehet kezelni. Természetesen ez is csak ideiglenes megoldásként szolgálhat, hiszen 19 szolgáltató ház nem képes a kistérségi, kistelepülési igényeket kielégíteni 29 . Mindazonáltal a Civil Szolgáltató Központok megerősítése a szakmai támogató rendszerek egész – sok esetben ad hoc módon szerveződött, átfogó minőségbiztosítási sztenderdek nélküli – struktúráját is érinti, ami nem csak a pénzügyi keretek újragondolását, hanem a szakmai feladatok újraszervezését, a „félállami” és a „klasszikus” civilszervezetek közötti szereposztást egyaránt érinti. Honlap: Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) – NIOK Alapítvány Web: www.pesticivil.hu Megjelenés A Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) mindegyike rendelkezik saját oldallal, ezek az oldalak több helyről, az előzetes pontos elérési útvonal ismerete nélkül is kevés keresés után, könnyen elérhetőek. Amennyiben azonban a ciszok.hu domain-en keresi a látogató az oldalt/oldlakat, nem jár sikerrel, ugyanis az „It works!” (Működik!) feliraton kívül semmi sem olvasható a találati oldalon. A ciszok.hu domain név vita aktuális eredménye ez: egy szakmai grémium – az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tanácsadó Testülete – állásfoglalása szerint 30 „a ciszok.hu domain név az Európa Ház Egyesület civil szervezet számára delegálható”. A CISZOK oldalak mindegyikét nem vizsgáljuk, a tanulmány terjedelmére hivatkozva Szakmai Támogató Rendszerekként egy kiválasztott honlap leírására vállalkozunk. A kiválasztásnál igyekeztünk olyan oldalt szemügyre venni, amely minden bizonnyal alkalmas az adott CISZOK munkájának internetes megjelenítésére. Több ilyen oldal található a CISZOK honlapok között (a honlapok listája elérhető egy 2005-ben készített tanulmányban: www.civil.info.hu/downloads/seged/CISZOK/ciszok2005.pdf, valamint a NIOK Alapítvány oldaláról közvetlenül is: http://www.niok.hu/download/Civil_Szolgaltato_Kozpontok.xls), persze ezek között is akadnak igen gyenge kivitelű oldalak: mindennek szubjektív megítélését azonban az olvasóra bízzuk. hivatalos intézményekhez, önkormányzatokhoz kötődő "félállami" szerveződések. Jól látszik, hogy az egyenlőtlenségek továbbra is igen nagyok a nonprofit szektorban: a hagyományos civil szervezetek jó része ma is a fennmaradásért küzd.” Forrás: www.fn.hu, http://nol.hu/alternativ/cikk/448830/ 29 A végső megoldás irányába mutató jelek már megfigyelhetőek az Észak-alföldi régióban: a jelenlegi stratégiai dokumentumokban szerepel az ingatlanvásárlás és felújítás lehetősége civilszervezetek számára. 30 Részletek: http://www.domain.hu/domain/tt/egyedi_allasfoglalasok/egyedi_allasfoglalasok_06_2006.html

18

A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány főoldalán (www.niok.hu) közzétett hat oldal közül a www.pesticivil.hu a „hivatalos” CISZOK honlap (az már csak a helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a konkrét CISZOK-os információk a http://www.niok.hu/civilszolg.htm oldalon kaptak helyet, az viszont már csak apró érdekesség,

hogy

a

NIOK

legnagyobb,

leglátogatottabb,

legismertebb

honlapjáról

(www.nonprofit.hu) nincsen közvetlen elérési útvonal a szervezet által fenntartott CISZOK oldalra). A kitépett kék spirálfüzet lapjára emlékeztető www.pesticivil.hu oldal a visszafogott – szubpuritán – megjelenésével a profizmus, az átgondoltság és a naprakészség benyomását kelti. A könnyen átlátható oldal minden bizonnyal nem az első nekifutásai közzé tartozik a honlap készítőjének. A „főszerepben az információ” elve mindenképpen praktikus, ugyanakkor kicsit rideg is. A „sűrű szövésű” oldal nagy mennyiségű információ jelenlétére utal, első látásra nincsen olyan információ, amely a Pest megyei és budapesti civil szervezetek részére néhány kattintással ne lehetne elérhető az oldalról. Információ Az oldal jobb felső sarkából könnyen elérhetőek a szolgáltatóról és szolgáltatásairól szóló információk. A körültekintő (a szolgáltató iroda akadálymentesített megközelítést egy 70 cm széles lift segíti), bemutatkozó anyag rövid, átfogó és informatív, ezen felül egy 2003-as felmérés teljes anyaga is színesíti (azzal a szándékkal készült a felmérés, hogy a Regionális Civil Szolgáltató Központtal kapcsolatos elvárásokat és igényeket feltérképezzék a budapesti és Pest megyei nonprofit szervezetek körében). Kis kellemetlenséget okoz azonban a honlap látogatóinak az, hogy a megnyitott aloldalról (http://www.niok.hu/civilszolg.htm) – ami mellesleg a Firefox Mozilla böngészővel csúnyán „szétcsúszik” – nem lehet visszatérni a kiindulópontra. Az oldal frissítésére vonatkozó adatok a hírek tovább gombjára kattintva rendelkezésre állnak, amiből kiderül, hogy hetente kerülnek fel információk (a fontosabb hírforrásokat naponta figyelik!). Azt azonban mára hírek nyitólapján megtudhatjuk, hogy milyen információs forrásokból olvashatnak a látogatók. A főoldalon látható törzsinformációkat két csoportra bontották: hírekre és eseményekre. Emellett azonban pályázati kiírásokról, hirdetésekről és felhívásokról („ami nem hír, de összekapcsol minket”), valamint képzésekről tudhat meg többet az olvasó, ha az oldalsó főmenü valamelyikére kattint. A menüpontok alatt rövid leírás található, ami a tájékozódást és eligazodást segíti (honlaptérkép és külön keresési lehetőség

19

hiányában is könnyen tájékozódhat az információk között a szörföző, de ilyen mennyiségű anyag esetén már mindenképpen elfér egy „intelligens” kereső az oldalon). A honlap látogatottságát az oldal szerkesztői nem mérik, így nem tudni mennyien és mikor látogatják a www.pesticivil.hu-t Ami abból a szempontból mindenféleképpen sajnálatos, hogy ennek hiányában nem tudhatja meg a kíváncsi olvasó, mennyien látogatnak egy professzionális, regionális nonprofit portált. Szolgáltatások A honlap több online szolgáltatással rendelkezik, ezek mindegyike átgondolt, kiforrott, könynyen kezelhető. Amennyiben valaki ilyen szolgáltatások beindítását tervezi saját honlapján, mindenképpen látogasson el az oldalra, hasznos ötletekkel, apró figyelmességekkel lehet gazdagabb. A látogatót a bőség zavara fogadja: híreket, eseményeket küldhet a szerkesztőknek, szervezeti adatbázisba kerülhet, levelezőlistára iratkozhat fel vagy hozhat létre ilyet, hírlevélre jelentkezhet, tanulmányokat tölthet le és fontos tudnivalókhoz (jogi, adózási útmutatók, törvények, iratminták, GYIK) férhet hozzá, linkek között keresgélhet – mindezt bonyolult regisztrációs maceratúrák nélkül. A teljesség kedvéért azt meg kell jegyeznünk azonban, hogy az információk és szolgáltatások jó része ahttp://www.nonprofit.hu/ www.nonprofit.hu országos portálra vezeti el a látogatót, ami nem CISZOK-os forrásokból állítja elő ezt a mennyiséget és minőséget (ez természetesen nem von le semmit ezen szolgáltatások hasznavehetőségéből – sőt!). Ahogyan a menüsorban található bejegyzéseket úgy a szolgáltatásokat is „súgó” segíti, így használatuk és hasznuk könnyen megérthető. A szervezeti adatbázisnál tapasztalható némi zavar: az oldalon található szervezeti adatbázisban információkhoz jutunk a szolgáltatás „értelmét” illetően, de az ott szereplő időpont – amely egy pestmegyei adatbázis kiadványának létrehozását célozza meg – már jó ideje lejárt (2004. augusztus). Csak az eseménynaptárnál maradt le a segítséget nyújtó információ, amit a teljesség kedvéért pótolni kellene. A szolgáltatás használata itt is egyértelmű, de nem tudjuk mennyi idő elteltével jelenik meg az általunk küldött esemény, illetve mi történhetett akkor, ha egyáltalán nem látjuk az általunk beküldött információt. Ennél a szolgáltatásnál áttekinthetőbb és kezelhetőbb lenne az információ, ha egy virtuális naptárban tennék közre a rögzített eseményeket. A NIOK két típusú hírlevéllel jelenik meg. A „hagyományos” kéthetente megjelenő levelet több mint 6500 felhasználóhoz juttatják el (ez minden bizonnyal a – régóta kiharcolt és megtartott – magyar nonprofit csúcs hírlevelek tekintetében!), itt a szerkesztői szubjektivitás szűri meg a giga mennyiségű információt, terjedelmi korlátokra hivatkozva. A felhasználóba20

rát, innovatív megoldásokkal operáló „MOZAIK” típusnál több kulcsszó megadásával (ezek későbbi változtatásával) juthat az olvasó akár naponta is „hírlevélhez”. A hírlevélre való feliratkozást követően a felhasználó egyénire szabhatja (mozaikokból rakhatja össze) beállításait, amit bármelyik belépése után módosíthat is. Mindemellett egy link segítségével könnyen átszörfözhetünk a www.nonprofit.hu oldalra (ami egyébként a NIOK-os szolgáltatások központi motorja is egyben), ahol a fentieken felül az oldalon található hírlevelek bármelyikére feliratkozhatunk (a honlap vizsgálatának időpontjában – 2007. május 28-án – 43 hírlevélre iratkozhatott fel az érdeklődő). Az oldal a teljességre törekszik. Azáltal, hogy a szolgáltatások, információk egy részénél a www.nonprofit.hu oldalra „irányítják át” a Pest megyei és budapesti civileket, ezt el is érik. Mindazonáltal hasznos dolog, hogy a régiós civilek „szűrt” információhoz juthatnak hozzá az oldalon, és jó startoldalra találnak is egyben, ha országos információkra van szükségük. A honlap szolgáltatásainak véleményezésére nincs külön menüpont, a látogató az oldal alján található e-mail címre írhat. Adatbázis Az oldalon könnyen elérhető és kezelhető a Pest megyei és budapesti civil szervezetek adatbázisa. Két – a keresést hatékonyan és szabadon választható – segítő szempont (beírható kulcsszó, legördülő tevékenységi kör) valamint egy szűrő (adó 1%) együttes megadásával érhet célba a látogató. Mielőtt ezt megtenné, rövid leírásban tájékoztatják a kereső használatáról, aminek a segítségével bárki könnyen és gyorsan juthat információhoz. Az adatbázis – a honlap vizsgálatának időpontjában – 4207 budapesti és Pest megyei szervezet adatait tartalmazta. A találati oldalon a szervezet nevére kattintva jut el a látogató a részletes információkhoz, ahol az alapadatok mellett a szervezet gazdálkodásáról és szakmai tevékenységéről is tájékozódhat (abban az esetben, ha a szervezet a kötelezően kitöltött mezők mellett ezeket is kitöltik). A nonprofit szervezeti adatbázisoktól is elvárható – ám a gyakorlatban ritkán tapasztalható – módon közlik a fenntartók, mikor frissültek utoljára az adatok. A frissítésre vonatkozó információ alatt innovatív megoldással rukkoltak elő az adatbázisgazdák: csak egy kattintás, és a látogató máris kitöltheti – a megtalált szervezet számára szóló – adó 1%-os felajánlására szolgáló nyilatkozatát, amit ezek után nyomtatóbarát verzióban megtekinthet, kinyomtathat. Minden valószínűséggel ez az adatbázis kapná az „Év nonprofit adatbázisa” díjat – amennyiben lenne ilyen. Az adatbázisba, mint azt fentebb említettük, könnyen bekerülhet bármelyik szervezet (erről tanúskodik az adatbázis mérete is).

21

Kapcsolatfelvétel Amennyiben kapcsolatba szeretne lépni a látogató a honlap szerkesztőivel az oldal alján szereplő e-mail címre írhat, illetve közvetlenül a NIOK Alapítvány főoldalára juthat, ahonnan néhány kattintásra elérhető minden olyan információ, amely a kapcsolatfelvételhez szükséges.

22

4.2 Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák 31 A köznyelv és a civil szektor által is Esélyek Háza néven ismert hálózatot az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) jogelődje – az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal – elképzelése alapján és kezdeményezésére megyei önkormányzatokkal, illetve megyei jogú városokkal együttműködve jött létre. „Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítése 2004-ben kezdődött el a kormány és a minisztérium esélyegyenlőségi politikájának esélyteremtő programjainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése érdekében. A program keretében ez idáig 16 ún. Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda – Esélyek Háza (Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megye, valamint Budapest) alakult meg. … Az elmúlt időszakban kialakított és már működő 16 Esélyek Háza esetében 11 megyei önkormányzat a partner, 4 esetben megyei jogú város, 1 esetben Budapest VII. kerületének önkormányzatával kötött támogatási szerződést a minisztérium. Jelenleg még négy megyével folynak a tárgyalások a feladatellátás feltételeinek kialakításáról.” 32 A hálózat bővítését nem sikerült a 2006-ban tervezettnek megfelelően véghezvinni 33 , négy szervezeti egység helyett csak kettő csatlakozott a rendszerbe: a győri és a battonyai iroda. A központilag szervezett hálózat – az ellátatlan megyék miatt – így jelenleg sem tekinthető országosnak (Veszprém megyében továbbra sincs szervezeti egység, valamint Pest megyét is Budapest látja el), az pedig szinte teljesen életszerűtlen, hogy valaki a Békés megyei Zsadányból Battonyára utazzon el esélyegyenlőségi ügyekben 34 . „Az egyes Esélyek Háza célja és feladata is egyben a tárca esélyegyenlőségi politikájának, esélyteremtő programjainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékossággal élők, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségekben élők) társadalmi befogadá31

A kérdéses hálózat 18 irodája közül mindössze kettő töltötte ki az általunk eljutatott adatlapot. A fennmaradó szervezeti egységek adatközlése híján csak a nyilvános felületeken is hozzáférhető anyagokból tájékozódhattunk, ezek alapján tudjuk a vizsgált SZTR-t röviden bemutatni. 32 Részlet az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat, Esélyek Háza 2006 című – az ICSSZEM által gondozott – kiadványból (felelős kiadó: Veled-Érted Egyesület): http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1693 33 A hálózat bővítését – kimondva, kimondatlanul – a helyi, megyei politikai mező is aktívan befolyásolta, az „integrációs szakpolitikák közvetítése” ugyanis sok esetben nem volt paralel a megyei önkormányzatok elképzeléseivel (a kérdéses hálózat helyzete ebből a szempontból napjainkig nem változott). 34 Optimális körülmények között is több mint négy órát kell utaznia annak, aki a Zsadány-Battonya retúrra vállalkozik busszal, de van olyan eset is, amikor három óra tíz perc várakozási idő adódik hozzá a két óra nyolc perces odaúthoz. (Forrás: www.menetrend.hu)

23

sát elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése. Ennek érdekében e csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs programok generálása és a megvalósításban való közreműködés. A hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzése érdekében együttműködnek az érintett szervezetekkel, részt vállalnak a társadalmi szintű problémák közvetítésében, ágazat- és szakmaközi párbeszéd-fórumokat szerveznek önkormányzatok, intézmények és szervezetek részvételével. Folyamatosan fejlesztik az információs hálózatot az információhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítása, a szolgáltatási hiátusok feltárása érdekében. Programokkal és képzésekkel segítik az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését a különböző szakmai területeken. Az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek részvételével működtetik az Esélyegyenlőségi Fórumot, lehetőséget biztosítanak szakmai egyeztetésre, a feladatok összehangolására, koncepciók, stratégiai tervek és jogszabályok véleményezésére. Kiemelt feladatuk a közvélemény formálása a társadalomban meglévő előítéletek leküzdése és a társadalmi szolidaritás erősítése érdekében.” 35 Hasonlóan a szociális célú szervezetek támogatására létrejött hálózathoz, itt is az integrációs szakpolitikák közvetítéséről, a „kinyújtott kormányzati kéz” által koordinált szervezeti koncepcióról kell beszélnünk. Azonban egy meghatározó különbségre hívnánk fel a figyelmet: amíg a 2003-ban életre hívott Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjait nonprofit szervezetek működtetik, addig a kérdéses hálózat szervezeti egységei között – egy évvel később – mára már teljesen elhanyagolható a „civil jelenlét” – ugyanazon szaktárca irányítása mellett. Arra a kérdésre, hogy volt-e valamilyen szándékoltság ebben – a rendelkezésre álló információk alapján –, tényszerű választ megfogalmazni nem lehet. Annyi azonban tudható – még akkor is, ha a kérdéses szervezetek nem nyilatkoztak arról, mekkora forrásból gazdálkodhatnak az érintett szolgáltatásaik finanszírozását illetően –, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretek esetén nagyságrendi eltérés mutatkozik a két hálózat között (a „civil jelenlét” kárára). A szociális ágazathoz kapcsolódó szakmai hálózat egy-egy, összesen tíz civil referenssel látja el a szolgáltató feladatokat, az Esélyek Háza 18 szervezeti egységében pedig ennél jóval többen (egy iroda alaklmazotti létszáma 4-5 fő) végzik a – szociális ágazatban felvállalttal közel azonos mértékű – szolgáltatói feladatokat. A finanszírozás tekintetében markáns különbségek figyelhetőek meg a vizsgált SZTR-ek kapcsán aszerint, hogy – civil attitűddel bíró – nonprofit szervezetek vagy a köz által alkalmazottak szervezeti egységei végzik a szolgáltatói tevékenységet. Az ellátott

35

Részlet az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat, Esélyek Háza 2006 című – az ICSSZEM által gondozott – kiadványból (felelős kiadó: Veled-Érted Egyesület): http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1693

24

feladatok – mennyiségi mutatóinak – tekintetében az eltérés már korántsem ilyen erőteljes. Ez azonban könnyen ahhoz vezethet, hogy a tartósan alulfinanszírozott szolgáltatások, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fenntartásának (esetenként az infrastruktúra hiányának) nehézségei miatt a szolgáltatói hatékonyság jelentős mértékben csökkenhet. 36 Reális képet csak akkor kaphatnánk a szolgáltatók eredményességéről, ha ebből a – hamis ok-okozati öszszefüggések láncolatából álló – körforgásból kilépve, a professzionális nonprofit szolgáltató szervezetek kapacitásait megerősítve, „egyenlő pályák, egyenlő esélyek” alapon hasonlíthatnánk össze az SZTR-eket. A kérdéses hálózat célcsoportja – a kitűzött célokhoz és azok megvalósításához szükséges feladatokhoz hasonlóan – meglehetősen széleskörű. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai számára éppúgy szolgáltatnak az irodák, mint az őket segítő szervezeteknek is. Minden helyi iroda – hasonló szakmai keretek között – összefogja az adott megyében működő, az esélyegyenlőség témaköréhez bármilyen módón kapcsolódó szervezetek képviselőit. Segítséget nyújtanak számukra a programok, rendezvények megszervezésében és lebonyolításában, pályázatok megvalósításában, az esélyegyenlőséghez kapcsolódó információk közvetítésében. Az irodák feladata – a kettős célcsoportnak megfelelően – két nagyobb részre bontható: a kliensek ellátása mellett feladatai közé tartozik a szervezetek segítségére szolgáló módszertani munka is. A kliensek ellátása keretében az Esélyek Háza hálózat elsősorban közösségi szervezőmunkát vállal. A szociális, ügyintézési és egyéb ellátásokat az erőszak, valamint a társadalmi kirekesztés áldozatain való közvetlen segítés, a speciális szükségletekkel rendelkező társadalmi célcsoportok, depriváltak, a munka világából kirekesztődő, vagy diszkriminált személyek számára biztosítja. A mentortípusú szolgáltatások mellett elhelyezkedési, képzési, pszichológiai, jogi tanácsadás és információs szolgáltatás megszervezését és fenntartását is végzik. A módszertani munka a teljességre törekszik: az információk gyűjtése és feldolgozása, felmérések, elemzések készítése mellett a szakmai háttér-információk karbantartásával 36

Ennek követeztében érvényesülhet a „fizetgetnek – dolgozgatunk” elve, ami alapján a döntéshozók arra a következtetésre – is – juthatnak, hogy rosszul működő civil szolgáltatói rendszerekbe talán nem is szükségszerű nagyobb forrásokat befektetni. Az SZTR-ek vizsgálata során felfigyelhettünk a források elaprózódására: több civil kézben tartott szolgáltató rendszer évek óta megszakítás nélkül működik – sok esetben párhuzamos feladatellátással – egymás mellett úgy, hogy a kijelölt szereplők köre, hasonlóan a támogatási forrásaik mértékéhez, nem vagy csak alig változott az évek folyamán. A status quo fenntartása azonban a kormányzati szereplők érdeke éppúgy, mint a nonprofit szolgáltató szervezeteké, mindegyik félnek más és más megfontolásból. Az igazi vesztese ennek – rövid távon – csak a szolgáltatást igénybevevője lehet.

25

biztosítják a területen működő szervezetek feladatainak szakszerű ellátását. Mindezekkel párhuzamosan az információtechnológia kiépítésének, elterjedésének segítésében, a szociális kirekesztés, a szegénység mérséklését célzó pénzügyi eszközök mozgósításában, pályázatok kidolgozásában (települési önkormányzatok, civil szervezetek számára), szakmai koordinálásában, a célcsoportok közvetett ellátásának támogatásában, továbbá szakmai képzések, tréningek, konferenciák szervezésében vállalnak szerepet. A kettős célcsoport számos – ügyfélszolgálat-módszertani – kérdést vet fel (amelyek megválaszolására jelen kutatás keretei között ugyan nincs lehetőség, de a legfontosabb szolgáltatói erővonalakat felvázolja). Hogyan lehet összehangolni az elsődleges és másodlagos célcsoport számára nyújtott szolgáltatói tevékenységet egy néhány főből álló szervezet keretein belül: az igen időigényes kapcsolatépítő és hálózatfejlesztő munkát (ezek jó része az irodákon kívül zajlik) a kliensek számára (az irodákban) személyes, egyénre szabott szolgáltatói tevékenységgel? A két tevékenységtípus közül melyik és milyen esetekben kap elsőbbséget? Mekkora ügyfélkapacitással rendelkezik az adott iroda? Az egyénre szabott szolgáltatások időbeli határai hol húzódnak meg? Mennyire életszerű, hogy a deprivált, hátrányos helyzetű jogfosztott emberek széles körét sikerül a szolgáltatásokkal elérni? Honlap: Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Szabolcs-Szatmár-Beregi Esályegyenlőségi Iroda (Esélyek Háza, Nyíregyháza) Web: www.eselyhaza.hu Megjelenés Az

Országos

Esélyegyenlőségi

Hálózat

nem

rendelkezik

önálló

honlappal,

a

www.eselyekhaza.hu cím beírása esetén a www.magyarorszag.hu oldal jelentkezik be, amin egyetlen egy „Esélyek Háza” tartalmú cikken kívül („Március a nők, június a férfiak hónapja lesz” – 2005. március 7., hétfő) semmilyen információ nem található a hálózatról. A meglehetősen szűkre szabott – olykor ad hoc alapon közzétett – hálózati információk

a

Szociális

és

Munkaügyi

Minisztérium

„társoldalán”

kaptak

helyet

(http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1105). Az oldalon három link (Esélyek Házainak elérhetőségei, Esélyek Háza programjai, pályázatai, Esélyek Háza kiadvány 2006), egy hálózati térkép, valamint egy rövid programleírás található. Az elérhetőségeket egy táblázatban foglalták össze megyénként (cím, vezető neve, telefon, fax, e-mail, honlap), a programok, pályázatok szintén megyei – havi – bontásban érhetők el táblázatok formájában. Ezen a helyen – a honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 29.) – a júniusi eseményeket nem 26

rögzítették, és a legtöbb megyében nincs elérhető pályázati információ. A kiadvány – amely az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat gondozásában, minisztériumi támogatásból jelent meg – az országos hálózatot, és annak szervezeti egységeit mutatja be képekkel illusztrálva. Az oldalon található térkép hálózati egységeire klikkelve néhány további információ jelenik meg az adott Esélyek Házáról: van, ahol csak a minimális – bemutatkozó – információkhoz juthat a látogató, máshol pedig ezek mellett letölthető hírleveleket, teljes sajtóanyagot is talál az érdeklődő. Webes elérhetőségek tekintetében négy nagyobb csoportra osztható a táblázatban – a vizsgálat időpontjában – szereplő 18 hálózati egység. Az első csoportba azok tartoznak, akik rendelkeznek saját, önálló, működő „Esélyek Háza” oldallal (3 hálózati egység: Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék). A második csoportba soroltuk azokat, akik nem saját – hanem a megyei önkormányzat által működtetett – oldalon jelennek meg változó mennyiségű és minőségű „Esélyek Háza” információkkal (4 hálózati egység: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Tolna megyék). A harmadik csoportba tartoznak azok, akiknek a honlapját – annak ellenére, hogy a fent említett táblázatban közzétették weboldaluk címét – nem lehetett elérni (4 hálózati egység: Békés, Csongrád, Fejér és Komárom-Esztergom megyék). A negyedik csoport tagjai pedig nem is tüntettek fel saját weboldal címet a minisztérium által létrehozott „társoldal” Esélyek Házainak elérhetőségei táblázatában (7 hálózati egység: Budapest, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Vas és Zala megyék). Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat esetében is szeretnénk egy olyan honlapot bemutatni, amely alkalmas arra, hogy az adott SZTR helyi szolgáltatásait saját – önálló – internetes felületen megjelenítése. A három – működő – szervezeti oldal közül azt mutatjuk be, amely formájában és tartalmában egyaránt alkalmas arra, hogy a helyi lakosság, valamint az őket segítő civil szervezetek számára folyamatos információforrásként szolgáljon. A nyíregyházi Esélyek Háza honlapja kellemes színekkel, átgondolt formákkal és jól tagolt szerkezettel fogadja a látogatót. Minden jól látható, elérhető (a betűk nagyíthatóak), a fejlécben található menüsorra pillantva mindig tudja az olvasó, hol jár az oldalon. A nyitólap a látogatót köszönti, ami kifejezetten kedves dolog akkor, ha először, esetleg kis idő elteltével másodszor olvassuk ezeket a sorokat, többszöri visszatérés után viszont már korántsem praktikus. Az esztétikus kivitelezésű oldal 37 nyitólapja friss információk hiányában megelégszik a

37

A visszafogott kritikai lendülettel is minimum ridegnek mondható szabvány hálózati esélyegyenlőségis embléma szögletessége helyett virágszirmokban záródó színes betűk vidámságot csalnak az oldalra, nem is érti a látogató – ez biztos csak valami tévedés lehet – , miért nem ezt használják országosan.

27

kellemes csendélet hangulattal, kicsit mozgalmasabbá tehetnék az oldalt, amennyiben mindig más szöveg (hír, esemény, felhívás) vagy kép (például az oldal bal alsó sarkában megbúvó gyerekrajz-montázs az oldal homlokterébe kerülhetne) fogadná a látogatót. Információ A látogató teljes körű tájékoztatásáról három menüpont is gondoskodik a fejlécben38 : a köszöntőben olvasható alapinformációk mellett, a rövid bemutatkozó anyag és a szolgáltatások leírása olvasható, ami alapján pontosan beazonosítható a nyíregyházi Esélyek Házának működése. A „híreink” menüre kattintva igen szegényes tartalommal találja szembe magát a látogató: az oldalra havonta egy-két hír kerül fel (a hírek címe alatt olvasható a feltöltés ideje), a honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 29.) nem volt májusi hír a honlapon. A tovább vagy részletek gomb híján a hírek címére kattintva jön rá a látogató, hogy nincs tovább. Alapvetően a MOZAIK-szerű, rövid információkat nem kifogásolná a hírolvasó, ha hetente több ilyen kerülne fel az oldalra (emellett az oldal jobb szélén a „lejárt” információk szerkesztői figyelmetlenségről tanúskodnak). Az viszont teljesen pozitív dolog – és mindenképpen érezhető módon nyom a latba –, hogy helyi hírek, információk kerülnek fel a honlapra: az irány teljesen példaértékű, de a mennyiségen mindenképpen javítani kell valamit ahhoz, hogy érdemes legyen gyakrabban látogatni az oldalt. A hírek mellett, külön menüpont alatt, a pályázati információk között („pályázattár menü) az összes – esélyegyenlőséghez kapcsolódó, „előre válogatott” – anyagot és felhívást megtalálja az olvasó. Az oldalon keresőmotor segíti a látogatót, a szolgáltatás segítségével a honlapunk híreiben - részkifejezésre vagy töredékszóra is - végezhet keresést bárki. A pályázati információkban viszont nem. Éppen ezért célszerű lenne átrendezni a pályázati anyagokat a hírek közzé, így két legyet ütnének egy csapásra az oldal szerkesztői: a tartalmasabb hírmenüben kereshetővé válnának a pályázati információk is (és ha mindez a nyitólapra kerülne, mindjárt megélénkülne az élet az oldalon – ugyanazzal az információs mennyiséggel). A honlap látogatottságát, a hírek olvasottságát, a letöltések számát nem mérik: így nem áll rendelkezésre semmilyen információ, ami alapján következtetéseket lehetne levonni arról, mire és mennyire kíváncsiak az oldal olvasói.

38

Praktikus megoldás az oldal kezelhetőségére, hogy a lap legalján is elhelyezték az összes menüt egymás mellé rendezve, így nem kell felgördítenie a látogatónak a tartalmat, ha témakört szeretni váltani.

28

Szolgáltatások A honlapon nem érhető el online szolgáltatás, az oldal összes interaktivitását mindössze az email írásra felkínált lehetőség biztosítja a – személyes találkozást igénylő – szolgáltatások 39 igénybevétele esetén. Amennyiben ilyen széles a paletta, érdemes lenne a tanácsadás lehetőségét – legalább kísérleti jelleggel – bevezetni az oldal első online szolgáltatásai közzé (természetesen a személyes tanácsadás megtartása mellett!). A bal oldali menüben található „tár-területek” (címtár, pályázattár, linktár, képtár, szótár) a nyelvjáték eszközével hívják fel magukra a figyelmet. A felkeltett figyelmű látogató azonban felemás tartalommal találja szemben magát: a már említett pályázattár hasznos anyagai mellett a szótár teljesen üres, a képtár igen lassan betöltődő elemei még alakulóban, a linktár pedig egy híján húsz. Figyelemreméltó viszont az egészségvédelem rovat, ahol egy nyíregyházi civilszervezet (Egészségvédő Egyesület) által gondozott elektronikus könyvtárra talál az olvasó: saját és társegyesületi kiadványok, publikációk, tanulmányok, előadások, szakmai koncepciók, diplomamunkák, alternatív egészségvédelemmel foglalkozó írások, valamint cikkek és tájékoztató anyagok egyaránt elérhetőek és letölthetőek bárki számára. Külön érdeme a közösségi könyvtárfelületnek, hogy egyszerű kezelhetősége mellett a hétköznapi ember éppúgy talál olvasnivalót benne (Betegeket megillető jogok, A daganatos megbetegedésekről őszintén, Egészségmegőrzés a hétköznapokban), mint a szakember. Adatbázis A vizsgált honlapon nem található adatbázis. Kapcsolatfelvétel A látogatónak – a munkatársak menüben – lehetősége van arra, hogy közvetlenül a szakemberhez intézze elektronikus levélben feltett kérdéseit (szimpatikus és egyben praktikus dolog, ha a munkatársak neve, foglalkozása vagy beosztása, e-mail címe mellett fényképet is talál az érdeklődő). A honlap jobb felső sarkában az iroda címe mellett a telefonszámokat is feltüntették az oldal szerkesztői, és arra is biztosítottak lehetőséget, hogy levelező programot és saját e-mail címet sem igénylő üzenetküldő panelen írhasson a látogató – akár a teljes anonimitás megőrzése mellett –az iroda munkatársainak (ha valakinek nincs e-mail címe, telefonszámát is megadhatja visszajelzés céljából). 39

Információs szolgáltatás, jogi tanácsadás, pályázatfigyelés, pályázatgenerálás, pályázati tanácsadás, szakmai elemzések, helyzetértékelés, ügyfél-koordináció.

29

4.3 EU-Háló Partnerség Program Ezt a szakmai támogató rendszert – több foglalkoztatási célú SZTR-hez hasonlóan – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezdeményezésére hozták létre. Bár a program ágazati jellegű, nem kizárólag egy bizonyos pályázati típus kedvezményezettjei támogatására jött létre, célját tekintve a már meglévő hálózati struktúrák megerősítésére, fejlesztésére koncentrál. A program országos hatókörű, ugyanakkor a területi többszintűség elvét figyelembe véve a személyes – megyei – regionális – országos „gyűrűk” mentén végzi tevékenységét. Az OFA nyílt pályázatát a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ), az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) és a Munkanélküliek és Álláskeresők egyesületeinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ) alkotta konzorcium 40 nyerte el, és a program 2005 decembere és 2006 novembere között zajlott le 41 . A koordináló – menedzsment funkciókat is ellátó központi szervezet, az MSKSZMSZ már a program beindulása előtt is a foglakoztatás területén szerepet játszó civil szervezetek közötti szakmai együttműködések – bár más néven működő – hálózatának kiépítésére koncentrált 42 , valójában tehát egy már meglévő szervezeti – partnerségi tömörülés képezte a program célcsoportjának bázisát. A pályázati kiírás szerint a célcsoport a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetekből tevődik össze – ezt a pályázó úgy definiálta, hogy már meglévő partnerszervezetei 43 mellett – amelyek foglalkoztatási célú projektek megvalósítói főpályázóként vagy partnerként – azokat a korlátozott erőforrásokkal rendelkező szervezeteket is potenciális hálózati tagként tételezte, amelyek a program ideje alatt (részben vagy egészben a partnerségi program segítségével) foglalkoztatási célú projekteket valósítanak majd meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a „foglalkoztatási célú” kifejezés nem pontosan határolja be a célcsoportot alkotó szervezetek körét, hiszen olyan civileket is érthetünk alatta, amelyek foglalkoztatnak (vagyis konkrét foglakoztatásra épül a tevékenységük), de azokat sem zárhatjuk ki, amelyek a tevékenység során a foglalkoztatás, mint közép- vagy hosszú távú cél elérését rendkívül változatos eszközökkel (igen gyakran képzésekkel) igyekeznek elérni. A program célkitűzései között a partnerszervezetek forrásfelvevő képességének javítása, működési hatékonyságuknak növelése, illetve a szervezetek közötti területi egyenlőtlensé40

A konzorcium tekintetében különösen a döntéshozatali jogok nagyon világos és a hatékony munkát segítő meghatározása példaértékű. 41 A 12 hónapos projektciklusok már 2001-ben kezdődtek és jelenleg is tartanak. 42 Ezeket az aspirációkat az OFA 2001-től kezdődően folyamatosan – más-más pályázati csomagok keretében – támogatta. 43 Jelenleg 485 db szervezet található a program adatbázisában

30

gek csökkentése szerepel. E mellett a hálózati identitás megerősítésére is hangsúlyt kívántak fektetni, amely az egész civil szektorra is pozitív hatást gyakorolhat. A tevékenységek számbavétele során feltűnő professzionalitás (többek között az egyes elemek egymásra épülése, illetve a programelemek során bevonni kívánt szereplők többrétegű volta) igazolja azt a folyamatot, hogy hazánkban a civil szféra már kitermelt olyan széles körű tapasztalatokkal rendelkező, a civil létet ismerő, ugyanakkor fontos ágazati szaktudással is rendelkező szervezeteket és partnerségeket, amelyek a szféra további erősödését (ezáltal a foglalkoztatáson keresztül a GDP-hez való hozzájárulást is) egyfajta multiplikátor - hatású szereplőként tudják generálni. A fenti célokat a program strukturált programelemekkel kívánta tehát elérni: 200 szervezet számára – amelyekkel szerződés keretében dolgoztak együtt – összesen 20 megyei tanácsadót biztosítottak 44 , akik a személyes kapcsolattartáson keresztül tudták (információ biztosításával, szakmai tanácsadással) a szervezetek munkáját támogatni. A program segítségével 150 új, hazai és EU-s pályázat beadása is szerepelt a célok között. A személyes kapcsolattartás arányát minimum 75%-ban határozták meg. A területi szakmai koordináció és segítségnyújtás – mentori rendszer kialakításával és működtetésével – a tanácsadók számára 3 területi egységben szerveződött, és elsődleges feladata a tanácsadói tevékenység szakmai és operatív munkájának irányítása volt. A területi koordinátorok „segítséget nyújtottak a tanácsadói kompetenciákat meghaladó feladatok minőségi ellátásában, szervezeti konfliktusok kezelésében, projekt- és szervezetfejlesztési kérdésekben, s a megyéken átívelő kapcsolatok kiépítésében 45 ”. A tanácsadói rendszer kapcsán két momentumot kell kiemelnünk. Az egyik, hogy a tanácsadás maga nem szükségletalapú, holott a szerződött szervezetek élete nem statikus, bizonyos időszakokban több, másokban pedig kevesebb segítséget igényelnek. Kérdés tehát, hogy milyen módon lehet a tanácsadói munka megszervezésében a szükségletek hatékony kielégítését újragondolni és megvalósítani. A másik felvetés tartalma, hogy a tanácsadók milyen infrastruktúrát használnak feladatuk elvégzésére, ugyanis utazási költség, illetve irodaköltségek nem szerepelnek a díjazásban, amely a havi feladatmennyiség elvégzéséhez szükséges feltételek biztosításában akár teljesen ki is merülhet 46 . Abban az esetben azonban, ha más szervezetek infrastruktúráját használják erre a célra, szervezeti – és személyi – átfedésekről lehet szó, ami szintén nem szerencsés sem a világosan elkülöníthető munkavégzés, sem a professzionalitás szempontjából.

44

Egy tanácsadó tíz szervezettel állt kapcsolatban és havi 20 órában végezte e tevékenységet. Idézet a pályázati anyagból 46 A tanácsadók bruttó havi díjazása (mely vállalkozási díjként került kifizetésre) bruttó 50 000 Ft. 45

31

A személyes tanácsadás mellett megyénként, a megyei tanácsadók részvételével 4-4 foglalkoztatás-fejlesztési klubot szerveztek meg, amely a helyi szintű partnerségek kialakítását és erősítését célozta meg. Ennek keretén belül megyénként 1-1 partner-projekt megtervezését is célul tűzték ki, amelyek a hazai legjobb gyakorlatokat gazdagították. Regionális szinten is sor került – partnerségi együttműködéseken alapuló – új projektek generálására, amely hasonlóan a megyei szintűekhez a modellértékű projektadatbázisba kerültek 47 . A „best practice” gyűjtemény a program honlapján 48 , illetve 400 példányban, CD-ROM formában került disszeminálásra 49 . A hálózati identitás már említett megerősítésére az elektronikus média nyújtotta lehetőségeket a program sikeresen használta ki, ugyanis egy könnyen kezelhető, világos struktúrájú és egyszerű megjelenésű internetes portált hozott létre (www.euhalo.hu), amelynek átlagos havi látogatottsága meghaladja a 3 500 főt. (Bővebb bemutatása a honlap konkrét vizsgálatánál történik.) Az EU-Háló Partnerség Program abban a tekintetben bizonyult „jó gyakorlatnak”, hogy az OFA által támogatott programcélok, illetve a megvalósító szervezet céljai egybecsengtek, így – sok egyéb projekttől eltérően, ahol az aktuális pályázati keretbe kell „beleszuszakolni” a szervezet által végezni kívánt tevékenységet – a professzionalitás szelleme érezhető. Mivel azonban a program (évekre visszamenőleg) pályázati forrásból tartja fent magát, kérdéses, hogy a civilek által felhalmozott szaktudás és kapcsolati tőke vajon hogyan élhet tovább. Honlap: EU-Háló Partnerség Program Web: www.euhalo.hu Megjelenés Az EU-Háló Partnerség Program önálló – az eddigi projektciklusaihoz kapcsolódó – honlappal rendelkezik, a hírarchívum adatai alapján 2004. óta. A portál szerkezetű oldal a nagymennyiségű információ közzétételét teszi lehetővé, amelyhez egyszerű szín- és formavilág kapcsolódik. A nyitóoldalon megjelenő hírek (a hír szerzője mellett a közzététel időpontja is olvasható), a nagy mennyiségű információ a naprakészséget sugallja. Mindemellett a honlap készítőinek sikerült elkerülni a hasonló hírportálok zsúfoltságát: nincsenek „villogó” felüle47

A partner-projektek rögzítése a kiadványban hiányos (a 27 vállalt projektből csak hármat sikerült megtalálnunk), semmilyen formában nem jelölték, hol találhatóak ezek a projektek, így csak a projekt időtartamából lehet kikövetkeztetni, hogy az adott projekt egy még megvalósulásra váró pályázati ötlet. 48 http://projekt.euhalo.hu/hunbestp/index.html 49 A kiadvány 103 jó gyakorlatot tartalmaz.

32

tek, a néhány mozgó szövegelem (fejléc, illetve hirdetőtábla) sem zilálja össze az oldalt. Az oldal készítői tudatosan kerülték az almenü-rendszerek alkalmazását, amely jelentősen megkönnyíti a honlap mindennapi használatát. Az oldalt egyszerű megjelenés, jó áttekinthetőség és professzionalitás jellemzi. Információ A bal oldali menüben könnyen elérhető – átfogó – információt találunk a programról: program bemutatása, program célja, pályázat szakmai tartalma, a programiroda működése, tanácsadói tevékenység, területi szakmai koordináció mentori rendszerben, internetes tevékenység. A leírás végén további segítségért a programasszisztenshez fordulhatunk 50 . A bemutatkozó anyag elején felsorolják a projektet megvalósító konzorcium tagjait, de ezek közül egyikről sem tudhatunk meg többet a nevüknél, róluk nincsen közvetlenül elérhető információ ami kérdéseket vethet fel a látogatóban.51 A program leírása mellett a honlap online szolgáltatásairól minden esetben tájékoztatást kap a szörföző. Az adott szolgáltatás („Civil Terasz”, „Help Desk”, „Eseménynaptár”) mellett mindenütt megtalálja a látogató azt a rövid leírást, amely segíti annak használatában. Az oldalon használati útmutatók is találhatók (letölthető power point fájlok formájában), amelyek a program partnerszervezeteinek és tanácsadóinak adnak külön-külön részletes tájékoztatást a – regisztrációt igénylő – szolgáltatások (belső levelezési rendszer, saját és partnerszervezeti adatok módosítása, 100 megabájtos tárterület, tanácsadói lapok) használatáról. Az útmutatóból azonban nem derül ki, hogyan lehet valaki regisztrált felhasználó, ez az oldal más pontján sem található meg, még a bejelentkezési felületen sem (érdemes lenne rövid tájékoztatást nyújtani a honlap szerkesztőinek arról, hogy lehet valaki regisztrált felhasználó). Az oldalra hetente legalább tíz hír kerül fel, ezek között akadnak partnerszervezeti hírek 52 és más civil, kormányzati oldalról összegyűjtött hírek is. A tematikus hírek 53 közlésénél mindig nagy figyelmet fordítanak arra a szerkesztők, hogy a forrásokat pontosan megjelenítsék, linkeljék és hivatkozzák. A hangsúlyt a „mindent egy helyen elvre” helyezték (egy portálon elérhető legyen minden – a célcsoportot érintő– információ), a foglalkoztatási célú szervezetek a honlap segítségével így könnyebben tájékozódhatnak. 50

„Belinkelt” nevére kattintva, megjelenik egy adatlap, amely az elérhetőségek mellett rövid bemutatkozást is tartalmaz. 51 A honlapot működtető szervezetet (MSKSZMSZ) egy másik menüben is feltüntették, így a konzorciumot vezető szervezetről rendelkezésre állnak az alapinformációk. 52 Minden partnerszervezetnek lehetősége van arra, hogy saját híreit, közérdekű információt közzétegyen az oldalon. 53 Kilenc hírcsoport: partnerség, pályázat, rendezvények, képzés, civilek, cikk, HEFOP, 2007-2013, NCA, a témacsoportot különböző ikonok jelzik.

33

A hírek tematikus keresését külön menüpontban találja a látogató, a témákra kattintva időrendi sorrendben (a legfrissebb hír jelenik meg felül) jelennek meg az információk. Emellett a látogató egyszerű – szóra és töredékszóra is működő – keresési lehetőség segítségével is megtalálhatja a szükséges információt. A találatok száma alatt időrendben – ömlesztve – érhetőek el a keresés eredményei (csak a hírek közötti keresésre van lehetőség). Az oldal látogatottságát több ponton is mérik a honlap szerkesztői: részletes látogatási statisztikát ér el az olvasó az oldal legalján, a hírarchívum főmenüben, a „TOP 10” rovatban és a hírek melletti kis ikonokra kattintva. A legjobb tájékozódási pont a hírarchívum statisztikája, ahol megtudhatja a látogató, hogy az adott hónap híreit hányan olvasták: a leggyakoribb érték 3500 feletti, a legalacsonyabb 431 (a kezdeti időszakban), a legmagasabb 9127. A többirányú mérési szándék egyértelműen jelzi a honlap szerkesztőinek szándékát: kíváncsiak arra mennyien olvassák és mit olvasnak a látogatók. Szolgáltatások Az online szolgáltatásoknak két nagyobb csoportja van: az oldalról közvetlenül elérhető, valamint a külön regisztrációt igénylő. A közvetlenül – regisztráció nélkül – elérhető szolgáltatások köre igen széles. A hírküldés menü lehetőséget ad minden látogató számára, hogy az oldalon helyezhessen el híreket (az „elküldés” után nem jelenik meg a hír automatikusan az oldalon, a honlap szerkesztői – miután megkapják az információkat – „nyomják meg a gombot”, csak ezután kerülnek hírek az oldalra). Ezek közül a kiemelt jelentőségű információk is felkerülnek a hirdetőtáblára (régebbi felhívások is, amelyek már nem szerepelnének a nyitóoldal hírei között), ahol egy dobozban folyamatosan futnak a figyelemfelkeltő sorok (ezekre kattintva jelenik meg a teljes mennyiségű információ. A honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 20.) azonban többnyire a program saját hírei kaptak helyet, annak ellenére, hogy a lehetőség mindenki számára adott (a hirdetőtáblán ez a lehetőség folyamatosan olvasható). Az eseménynaptárban minden szervezet rögzíthet programokat, a szolgáltatás könnyen használható, amit rövid leírás is segít. Ebben az esetben is befut a honlap szerkesztőihez az információ, és csak ezt követően kerül fel a naptárba az esemény. A sötét mezőkre kattintva megjelennek az adott nap programjainak rövid leírásai. A vizsgálat időpontjában május hónapban 16 nap eseménye volt rögzítve a naptárban. A szokásos fórum menü helyett „CivilTerasz” néven online fórum lehetőség érhető el. A rövid tájékoztató szerint meghatározott, előre meghirdetett időpontban és időkeretek közt a civilszervezetek kérdéseket tehetnek fel a meghívott – a foglalkoztatási aktuálkérdésekben 34

illetékes – vendégeknek, akik „egyenes adásban” válaszolnak. A korábbi nyolc teraszbeszélgetés „archív felvételei” közvetlenül, bárki számára elérhetőek a nyitóoldalról. Az oldal új szolgáltatása a „Help Desk”. Egyfajta interaktív GYÍK, ahol – a szolgáltatás leírása alapján – a feltett kérdéseket 20 tanácsadó, 4 területi koordinátor és a programiroda munkatársai figyelik, s igyekeznek mindezeket mihamarabb megválaszolni. A beérkezett kérdésekről minden fent említett szakember értesítést kap e-mailben. Egy kérdést többen is megválaszolhatnak, ami után a kérdést feltevő szintén direkt-mail-ben értesül. A válaszadók nevére kattintva pedig közvetlen kapcsolatfelvételre adódik lehetőség. A kérdések mellett új kérdéskategóriák is hozzáfűzhetők bárki számára. A honlap vizsgálatának időpontjában 6 kategória 9 kérdését 12-en válaszolták meg – két-három munkanapon belül. A honlap szerkesztői jól láthatóan rögzítik: „a válaszok ugyan nem jelentenek hivatalos állásfoglalást, azonban iránymutatásként szolgálhatnak mindazok számára, akik elakadtak egy-egy szakmai kérdésben”. A szolgáltatás innovatív, ötletes, mégsem használják sokan (annak ellenére, hogy a hirdetőtáblán folyamatosan fut a figyelemfelhívó szöveg, valamint a hírlevelek alján is szerepel a szolgáltatásra mutató link). A regisztrált felhasználók számára nyújtott szolgáltatások „extrákat” is tartalmaznak: itt már (a korábban említett tájékoztató anyag szerint) 100 megabájtos tárterülethez, bemutatkozó oldalhoz, közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőséghez, belső – partnerszervezeti – levelezőrendszerhez is hozzájut a felhasználó. Nyilvánosan közzétett regisztrációs felület hiányában, illetve a regisztrációs folyamat leírása nélkül nem tudni, hogy lehet valaki regisztrált felhasználó, ami klubszerű jelleget közvetít a látogató számára, amin persze könnyen lehetne segíteni (hozzá kell tenni azonban, hogy ilyen jellegű kérdés még nem érkezett a „Help Desk” felület EU-Háló Partner Portál kategóriájába). A fejléc főmenüjének projektatlasz feliratára kattintva két kiadvány címe jelenik meg: „Az Európai Szociális Alap modellprojektjei (EU-Háló Partnerség Program, Debrecen 2004)”, „EU-Háló Best Practice Hazai legjobb gyakorlatok gyűjteménye (EU-Háló Partnerség Program, Debrecen 2006)”. A két kiadvány kellemes megjelenésű, átgondolt és könnyen kezelhető, így azok, akik annak idején nem juthattak hozzá a kiadványhoz, azok is egy teljes értékű szakmai anyagot „tarthatnak a kezükben”. A honlap szolgáltatásai ugyan egyszerűen kezelhetőek, tájékoztatókkal megtűzdeltek, nincsenek bonyolult almenürendszerek, mindezek ellenére mégis elkelne egy honlaptérkép, hogy a „bőség zavarába” ne szédüljön bele a látogató. A törzslátogató – aki folyamatosan nyomon követhette a honlap fejlődéstörténetét – elboldogul, de a szörföző könnyen átsiklik a fontos részletek felett, hiszen első ránézésre ez „csak” egy hírportál. 35

A program hírlevéllel is rendelkezik, de erről csak a hírlevélre való feliratkozás menüpont árulkodik, így nem tudni, milyen gyakran juthat ezekhez a felhasználó (hírlevelek archívuma nincs az oldalon, így nem tudni mennyi jelent meg eddig). Amennyiben valaki – mondjuk éppen erre – a hiányosságra szeretné a honlap szerkesztőinek figyelmét könnyen és egyszerűen megteheti a főmenüből egy-két kattintással. Adatbázis A vizsgált honlap két adatbázissal rendelkezik 54 : a partnerszervezeti adatbázis mellet tanácsadói adatbázisban is kereshet a látogató. Az adatbázisok könnyen elérhetőek (fejléc főmenü) és egyszerűen kezelhetőek. A partnerszervezetek adatbázisában a honlap vizsgálatának időpontjában több mint 450 szervezet adataira kereshet rá a látogató. Háromféle módon teheti mindezt: ha egy flash térkép adott megyéjére kattint vagy beírja a szervezet nevét (illetve annak töredékét), vagy begépeli a szervezet célcsoportját. A találatok egyszerű táblázatban jelennek meg (sorszám, szervezet neve, város), ezek közül bármelyikre klikkel a látogató, megnyithatja a kiválasztott szervezet adatait 55 . A bemutatkozó oldalon lehetőség van a szervezettel való közvetlen kapcsolatfelvételre, illetve itt érhetőek el a szervezet tárterületének nyilvánosan közzétett anyagai is (közhasznúsági jelentés, bemutatkozó anyagok vagy a tárterületről működtetett honlap is). A szervezetek többsége nem él a tárterület biztosította lehetőségekkel (sok helyen nincsenek feltöltve fájlok), néhány szervezet adata pedig hiányos. Mindezek ellenére egy átfogó, nagy adatmennyiséggel bíró szervezeti adatbázist kezelhet könnyen és egyszerűen a látogató. Azt, hogy miként lehet az adatbázisba bekerülni, nem derül ki a honlap anyagai alapján. A tanácsadói adatbázis felépítése a partnerszervezetekéhez hasonló. Itt is három keresési lehetőség áll rendelkezésre (itt a célcsoport opció helyett a tanácsadói területek alapján lehet keresni). A 20 tanácsadót tartalmazó adatbázis találati oldalán található táblázatban (név, megye) a tanácsadó nevére kattintva jutunk el a bemutatkozó oldalhoz (a térképes keresés esetén közvetlenül a tanácsadó oldalára jut el a látogató), ahol a tanácsadói fénykép, a rövid szakmai önéletrajz és az elérhetőségek mellett – itt is – találunk kapcsolatfelvételre és saját fájlok feltöltésére alkalmas felületet. A tanácsadói adatbázisba bekerülni nem lehet, itt csak a programban résztvevő szakértők szerepelnek (mindazonáltal a struktúra kiválóan alkalmas arra, hogy egy nagyobb adatbázis tartalmát megjelenítse. 54

A harmadik kialakításáról, egy erőforrástérképről már megjelent a honlapon egy hír, előreláthatólag 2007. végére már ez is elérhető lesz az oldalról. 55 Elérhetőségek, alapítás éve, kapcsolattartó, főállású munkatársak száma, források, hatókör, profil, célcsoport, erősségek, referencia projektek, futó projektek.

36

Kapcsolatfelvétel A főoldal fejlécének kapcsolat menüjéből a látogató könnyen eljut a programiroda elérhetőségeihez, továbbá a projekt szakmai és operatív stábjának bemutatkozó anyagaihoz. (itt érhetőek el a „Help Desk” szolgáltatás kapcsán már említett területi koordinátorok, illetve bemutatkozó anyagai is). Minden munkatárs fényképe alatt a saját oldalakra kattintva juthatunk részletes információkhoz.

37

4.4 HEFOP Gordiusz A HEFOP Gordiusz program több szempontból is kiemelkedik a vizsgált szakmai támogató rendszerek közül – elsődlegesen azonban a legszembetűnőbb sajátossága az, hogy a központi támogatással, 2005-2006-ban megvalósított program-időszak után a további működtetés feltételeinek hiányában a támogató rendszer – részben – megszűnt. A ma is élő internetes portál (www.hefopgordiusz.hu) az egyetlen elem, amely a program célkitűzéseiről, a benne kifejtett szakmai háttérmunkáról információval szolgálhat az érdeklődőknek. Mivel a program célcsoportja a HEFOP 2006-ig tartó programidőszak bizonyos intézkedéseinek kedvezményezettjeiből áll 56 – nemcsak projektmegvalósítók, hanem partnerek is alkotják a potenciális felhasználók körét –, a program országos hatókörben funkcionált, így fontos lépést tett az ágazati hálózatépítés tekintetében is. A megbízó meghívásos alapon vont be négy olyan civilszervezetet, amely a foglalkoztatási szférában komoly szakmai múltra tekint vissza 57 . Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a HEFOP-programok megvalósulása során nagyon komoly, sok esetben a projekt sikerességét is veszélyeztető diszfunkciók léptek fel. Részben e folyamat eredményeinek figyelembevételével került sor a HEFOP Gordiusz szakmai támogató rendszerét kivitelező projekt létrehozására. E tényezők figyelembe vételével kell tehát értékelnünk a program sikerességét: mivel célja elsősorban az volt, hogy az érintett HEFOP megvalósító szervezeteknek nyújtson információkat, tanácsadást, illetve kommunikációs lehetőséget az összes érintett szereplővel (a civilek felől a központi szervek felé irányuló visszajelzés szükségességét is értve ez alatt), a tapasztalatok fényében – épp a megvalósítók részéről felmerülő problémák összetettségéből következően – a személyes kapcsolattartás tűnne a leghatékonyabb tájékoztatási és segítségnyújtási formának. A szervezet adatlapjából kiderül, hogy a kapcsolattartás mindössze 5%-a történt személyesen, ugyanekkora aránya telefonon, a maradék 90%-ban elektronikus úton látták el ilyen irányú feladataikat. A program legfontosabb kommunikációs csatornája így egy külső szereplő által generált és fenntartott internetes portál volt, amely ezt – a személyes kapcsolatok nem elégséges voltából adódó – hiátust egyfajta mediátorszerepben próbálta betölteni.

56

HEFOP 1.3, 2.2, 2.3-as intézkedések. Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ), Országos Tranzitfejlesztési Egyesület (OTE), Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ), Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (NHSZOSZ) 57

38

A program felépítésére vonatkozóan elmondható, hogy a négy szervezet területi felosztásban látta el mentori tevékenységét, egy-egy szervezethez így 80-90, a meghatározott intézkedéséken belüli HEFOP projekteket megvalósító szervezet tartozott (a programba bevont szervezetek száma összesen 270, amely a második körös pályázati megvalósító szervezetekkel bővült egy alkalommal a program során). A négy szervezet számára a Konzorciumi Egyeztető Fórum (KEF) adott lehetőséget a program szakmai egyeztetésére, ám mivel valódi partnerségről ez esetben nem beszélhetünk, a fórum funkciójának megalapozottsága nem meggyőzően körvonalazódott ki. A szakmai támogató rendszer négy tevékenysége közül, amelyeket mind a négy szervezet egyenlő arányban látott el, a területi kulcsszakértő tevékenygége az, amely személyes és elektronikus kommunikáción is alapul. A négy kulcsszakértő vett részt a KEF-eken, ők végzeték a program dokumentációját, az ő felelősségi körükbe tartozott a mentori rendszer kiépítése, részt vettek a régiós hálózati találkozókon, illetve az elektronikus tanácsadói feladatokat is ők látták el. A közvetlen kapcsolattartás a projekt-megvalósítókkal ugyanakkor nem a kulcsszakértőkhöz, hanem a területi koordinátorokhoz tartozó feladategység volt (területenként 1-1, összesen 4 fő). E mellett ők koordinálták a területi találkozókat, valamint a kulcsszakértőkkel megosztva munkakörükbe tartozott még az időközi és záróbeszámolók elkészítése, illetve az internetes portál tartalmi elemeinek szerkesztése és a hírlevél összeállítása is. Az eseti szakértők a kérdéses HEFOP-projektek nyomon követésének feladatát látták el, de a regionális szintű találkozók szakmai irányítása, az országos szakmai érdekegyeztetésbe bevont szereplőkkel való kapcsolattartás, a záró workshopokon való részvétel, illetve a best-practice adatbázis 58 megalkotásához – legalább két modellértékű projekt bemutatásával – való hozzájárulás is feladatuk volt. Mint már az eddigiekből is kirajzolódott, a program legfontosabb és a célkitűzéseknek leginkább megfelelő elemének az internetes portál felállítása és működtetése tűnik, ám sikeressége a kapcsolattartás, tanácsadás, információszolgáltatás hármasából adódik. Ezt igazolja az is, hogy a honlap vizsgálatának idejében (2007 május) a látogatók száma annak ellenére is magasabb volt az átlagos SZTR - látogatottságnál, hogy a program már több mint egy éve lezárult. Arculatát tekintve is látványosabb elemekkel operál, karakteresebb és figyelemfelkeltőbb, mint az általunk vizsgált internetes portálok. (További részletek a honlap bemutatásánál találhatók.) 58

Az adatbázist nem értük el a program honlapján, és olyan információt sem tettek közzé a program megvalósítói, amely alapján ez elérhetővé válna, így azt sem tudni, mit tartalmaz a kérdéses adatbázis.

39

Ha költséghatékonysági szempontból vizsgálódunk, elmondható, hogy a program összköltségvetése országosan majdnem eléri a 28 000 000 Ft-ot. A költségvetési tételek arányából kirajzolódik, hogy a személyi költségek 59 (a kulcsszakértők, területi koordinátorok és kulcsszakértők díjazása) jelenti a legnagyobb tételt, amely kétszerese az összes dologi és egyéb kiadásnak, beleértve a honlap szerkesztését és fenntartását is. A költségek ilyen megoszlása a szakmai szakértők bevonásával járó projektekben általános jelenség, ám a szinte kizárólag elektronikus (vagyis kifejezetten költséghatékony) formában kivitelezett kapcsolattartási mód figyelembe vételével talán túlzottnak mondható. Összességében a HEFOP Gordiusz szakmai támogató rendszer megvalósulása sikerként fogható fel, ha az ágazati hálózatépítés, a tematikus – online – tanácsadás jövőbe mutató kezdeményezésének oldaláról vizsgálódunk. Abban a tekintetben azonban, hogy a HEFOP-projekteket megvalósító szervezetek számára milyen mértékben tudtak segítségnyújtási, de még inkább mediátori funkcióját betölteni, már szkeptikusabbak vagyunk, hiszen a program szerkezete ilyen formában nem, vagy csak részben alkalmas e feladatok ellátására. A felek érdekeit jobban átgondoló, a célok és eszközök összehangolására nagyobb hangsúlyt fektető szemlélet szükségessége rajzolódik ki tehát az értékelésből. Honlap: ”HEFOP Gordiusz” Web: www.hefopgordiusz.hu Megjelenés A HEFOP Gordiusz egy 2006-ban lezárult projekt honlapja. A nonprofit szervezetek oldalaitól megszokott, visszafogott megjelenés helyett a karakteres, figyelemfelkeltő fejléc kiváló eszköz arra, hogy az oldalra biztosan emlékezzenek a látogatók. A programot is jellemző akciószerűség a honlap tartalmában és a formájában is tetten érhető, bár az egykori webes lendületet, mozgalmasságot már csak a fejléc alatt futó szöveg hirdeti, az oldal mára már csak egyfajta virtuális mementó. Információ Az oldal egykori szerkesztői az előzmények menüben foglalták össze a projekt lényegét. A rövid leírás teljes mértékben elégséges arra, hogy beazonosítsa a programot. Az oldal szolgáltatásainak használatáról a „segítség” menüben olvashat a látogató. A leírás egyszerűen meg59

A személyi költségek vállalkozói díjként kerültek kifizetésre, a programnak állandó alkalmazottja ilyen tekintetben nem volt.

40

fogalmazott, közérthető információkat tartalmaz, ha valaki ennek ellenére sem boldogulna, vagy bármilyen kérdése van a honlappal kapcsolatban, akkor a leírások végén található e-mail címre küldhet levelet, illetve kérhet segítséget. Az oldal nem frissül rendszeresen, a projekt lezárulta óta csak egy-két hírt tettek fel még a honlap szerkesztői. A honlapon található hírek kifejezetten csak a HEFOP projektek (1.3, 2.2, 2.3 intézkedések) megvalósításához közvetlen módon kapcsolható információk közlésére szorítkoztak. Ennek megfelelően nincsenek tematikus hírek, ugyanis csak ez az egy téma van a középpontban. A hírek közötti külön keresési lehetőséget nem biztosítottak az oldal készítői, de erre – ennyire célzott információk esetén – nem is nagyon van szükség. A dokumentumok menüben viszont a látogatónak lehetősége van arra, hogy csak az adott – területileg illetékes – kulcsszakértő által közzétett anyagokba tekintsen be (az ország tetszőlegesen kiválasztott megyéjére kattintva az adott kulcsszakértő anyagait lehet elérni). A honlap látogatását független statisztikai szolgáltatóval mérik. Annak ellenére, hogy a honlapot már nem frissítik, még mindig akadnak látogatók 60 . Mindazonáltal gyakori jelenség figyelhető meg a vizsgált honlap kapcsán is: amikor egy civil kezdeményezés, amely központi támogatásból alakította ki és tartotta fenn honlapját, a finanszírozás befejezése után szinte teljesen leáll. Szolgáltatások A honlapon – a projekt kezdetével egy időben – több online szolgáltatást is beindítottak a megvalósítók. A vizuális megjelenés mellett ezen a területen is találunk a szokványostól eltérő megoldásokat és elnevezéseket, ami a figyelemfelkeltés újabb eszköze is lehet. A „palackpostába” az említett HEFOP projekteket megvalósítók juttathattak el dokumentumokat (ezt a szolgáltatás rövid leírása alapján tudhatja meg a látogató). A palackok számosságát tekintve nem érte el az ötletgazda eredeti célját (három palack), mindazonáltal kiérdemeli a látogató kiemelt figyelmét. Erre a sorsra jutott az ötlettár is, ahová hasznos – a projektek megvalósításával kapcsolatos –gondolataikat juttathatta el bárki. A beérkezett anyagokat a „felelős szerkesztő” helyezte el az oldalon. A megszokott GYIK helyett az „Aligátor” (nevében utalva a felvetődött kérdések méretére és horderejére) menüben volt lehetősége bármelyik látogatónak (mindenféle regisztráció nélkül) aktuális kérdések feltételére. A válaszokat – amely nem jelentett hivatalos állás60

2007. áprilisában 204 látogatója volt az oldalnak, ami még mindig magasabb érték, mint a vizsgálatban szereplő aktív honlapok egy részének „látogatottsága”.

41

foglalást, viszont használható segítséget nyújtott az érdeklődőknek – a projekt kulcsszakértői fogalmazták meg. A legelső aligátoros kérdésre adott válaszban találhat frappáns eligazítást a szolgáltatás használatáról a látogató („Hogyan működik az Aligátor?”„Bárki tehet fel kérdéseket.” „Választ kizárólag a kulcsszakértők adhatnak.”), kicsit eldugott helyen, legalul, ugyanis a válaszok időrendbelisége miatt oda sorolta a rendszer. Két praktikus megoldás található a szolgáltatásban: a kérdést feltevő a megadott címére értesítést kap a válaszadásról, valamint a választ egymás mellett többen is megfogalmazhatják (természetesen a nevük közzétételével). A jó kezdeményezés a projekt lezárását követően „bedöglött”, amit az egyik látogató szóvá is tesz a felületen. A klasszikus – némely oldalon tapasztaltakkal ellentétben – igen könnyen kezelhető fórum nem lett itt sem sikerszolgáltatás, az érdeklődés hiánya, hasonlóan más nonprofit honlapokhoz, itt is elhalványította a szolgáltatás beindításához fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy regisztráció nélkül, bárki bejegyezhette gondolatát a jól strukturált fórumba bejegyzés mellett új témaköröket is hozhatott létre bármelyik felhasználó. Az eseménynaptárban minden szervezet rögzíthet programokat, a szolgáltatás könnyen használható, amit rövid leírás is segít. Az információ befut a honlap szerkesztőihez, és csak ezt követően kerül fel a naptárba az esemény. A sötét mezőkre kattintva megjelennek az adott nap programjainak rövid leírásai. A honlap vizsgálatának időpontjában (május hónapban) 16 nap eseménye volt rögzítve a naptárban. Az itt tapasztalt aktivitás annak köszönhető, hogy az üzemeltetést biztosító nonprofit szervezet naptáraiból minden információ egy adatbázisba fut be, azaz bármely honlapon rögzít valaki eseményt (a szervezet összesen öt oldalon helyezte el addig ezt a szolgáltatását), az megjelenik az összes naptárában. Az oldal készítői egy belső levelezési rendszert is kialakítottak regisztrált felhasználók számára (akik a korábban említett HEFOP projektek nonprofit kedvezményezettei). Ez az egyetlen szolgáltatás, amihez – jól érthető módon – előzetes adminisztráció szükséges. A belépéshez szükséges információkat minden kedvezményezett e-mailben kapta meg. A vizsgált honlapok közül – számos hasznos ötlet alkalmazásával, figyelemfelkeltő megoldásaival – kiemelkedik az oldal. Könnyen kezelhető, közérthető, ötletes. Adatbázis Az oldalon nem található adatbázis. Egyedül a kulcsszakértők adatait rendezték össze a honlap szerkesztői. A kulcsszakértők menüben egy térképre kattintva tudhatja meg a partner, melyik szakértőhöz fordulhat segítségért. (itt részletes bemutatkozó anyag áll a látogató rendelkezésére). 42

Kapcsolatfelvétel A kapcsolat menüre kattintva közvetlenül írhat a projekt lebonyolítóinak az érdeklődő, szakmai kérdésekben pedig a korábban említett kulcsszakértőkkel veheti fel a kapcsolatot a látogató (a kulcsszakértők bemutatkozó anyagaiban több elérési lehetőséget is feltüntettek).

43

4.5 Mobilitás Országis Ifjúsági Szolgálat A Mobilitás név sokak számára ismerősen cseng, még azon nonprofit szervezetek, önkormányzatok, aktív helyi közösségek számára is, akik még nem kerültek közvetlen munkakapcsolatba az ország egyetlen decentralizált 61 ifjúsági hálózatával. Az ifjúsági célcsoporttal aktívan tevékenykedő szervezetek pedig projektmegvalósításuk során biztosan személyesen is találkoztak az irodák munkatársaival. Jelen kutatás keretében a hazai SZTR-ek 2006. évi tevékenységét vizsgáltuk, azt az évet, amikor átalakították a Mobilitás korábbi szervezeti struktúráját.

Forrás: www.mobilitas.hu Az 1995-ben alapított Mobilitás jogutódja – a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (2007.01.01-től) – jelenleg is a hazai ifjúsági munka főszereplője és koordinátora. Addig, amíg horizontális és ágazati (foglalkoztatási és szociális) civil SZTR-ek kialakítását és annak működtetését – akkor is és azóta is – nonprofit szervezetekre bízták a döntéshozók (nem is 61

„A Mobilitás kilenc telephelyen működő decentralizált intézmény, regionális illetve területi jellegű feladatainkat a regionális ifjúsági szolgáltató irodák hálózata látja el. Kilenc ifjúsági célú testület titkársági funkcióját látjuk el: Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, Regionális Ifjúsági Tanácsok (7db), Fiatalok Lendületben Program Bíráló Bizottsága. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai részjogkörű egysége. Felügyeleti szervünk: Szociális és Munkaügyi Minisztérium” – olvashatjuk a www.mobilitas.hu oldalán.

44

egyre, hanem mindjárt többre is) 62 , addig az ifjúsági ágazathoz kapcsolódó civil szervezetek számára biztosított szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatokat egy jól átlátható állami intézményi struktúra keretein belül 8 közalkalmazottal indítottak útjára (a létszám jelenleg – az SZTR honlapján található információ szerint – 82 fő) 63 . A Mobilitás korábbi éveiben sikeresen megalapozta széles körű szakmai tevékenységének „egyeduralmát” 64 az ifjúsági területen, azt azonban – ilyen rövid idő elteltével – még nem lehet pontosan tudni, hogy a jelenlegi pozíció a megváltoztatott strukturális keretek között is megmarad-e. A Mobilitás célcsoportját „a fiatalokkal foglalkozó, fiataloknak szolgáltató szervezetek, intézmények, fiatalok szervezetei, önkormányzatok, némely esetben közvetlenül a fiatalok” alkotják. Honlapjukon a célcsoport meghatározása mellett a kiemelt partnerek körét is rögzítették: „a fiataloknak információt nyújtó irodák és szervezetek, és az önkormányzatokban ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakemberek”. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat évei egy-egy mondatban:

Forrás: www.mobilitas.hu

62

A foglalkoztatási célú ernyőszervezetek közötti akadálytalan együttműködés rendszerének kialakítása éveket váratott magára, ami jelentősen késleltette a szakmai szolgáltatások kialakítását és ezek működtetését is. 63 Egy önálló kutatás tárgyát képezhetné (a jelenlegi keretek meglehetősen alkalmatlanok erre), ha a civil SZTReket hasonlítanánk össze az „állami” SZTR-ekkel a működésük, hatékonyságuk és eredményességük terén. 64 Egyedül a – hazánkban is egyre inkább ismert – regionális önkéntes központok erősödő szolgáltató szerepe érezteti hatását az ifjúsági területen.

45

A Mobilitás céljának a homlokterében az ifjúsági munka áll: „Az ifjúsági munka célja, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak be a társadalmi együttműködésekbe, pontosabban találják meg helyüket a gyorsan változó világban. Az ifjúsági munka legelterjedtebb módszere a közösségekkel való együttműködés, a fiatalok csoportjaival, szervezeteivel való közös munka.” A szakmai célok elérésének érdekében a következő szolgáltatásokat nyújtották 2006-ban: a legjobb gyakorlat („best practice”) megismertetése, képzések és tréningek lebonyolítása, pályázati tanácsadás, a civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a minisztériumok, döntéshozó szervezetek felé, a döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel elősegítése, szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése, hálózatépítés, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, segítése, szervezetfejlesztés, valamint elektronikus és nyomtatott hírlevél működtetése. Az állami irányítás alatt álló szakmai támogató rendszerekre jellemzően itt is kiemelt szerepet kap a civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a minisztériumok, döntéshozó szervezetek felé, valamint a döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, az információgyűjtés. Ennek megfelelően csak akkor lehet hatékony és átlátható segítsége a szervezeti struktúra a szakpolitikusok, döntéshozók számára, ha jól dokumentált, pontosan rögzített anyagokat továbbítanak a regionális szervezeti egységek. Ezeknek a szolgáltatásoknak a „mérésére” még akkor sem lehet magabiztosan vállalkozni, amennyiben részletesen rendelkezésre állnak azok az információk és adatok, amelyek pontosan rögzítik a szakmai szolgáltató tevékenység során becsatornázott tudást. Emellett kiemelt szolgáltatói területként jelenik meg a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és segítése is, ezen a területen számos eredményt mutathat fel a hálózat: a „Fiatalok lendületben” program, „Euroregionális együttműködések” és az „INTERREG” program, valamint a „Határmenti együttműködések”. Az elsődleges szolgáltatói funkciók továbbra is a decentralizált Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák (RISZI) kezében maradtak, ami – elméleti síkon – azt vetíti előre, hogy a szervezetek számára nyújtott szolgáltatások minősége, elérhetősége, költséghatékonysága változatlan 65 maradt. A struktúra átalakításából adódó esetleges kellemetlenségek viszont a RISZI-kben csapódhatnak le, hiszen az ott dolgozók találkoznak az ügyfelekkel személyesen. A kutatás számára szolgáltatott adatok és információk mennyisége alapján 66 messzemenő következtetések levonására nincs lehetőségünk, azt azonban megállapíthatjuk, hogy a

65

Abban az esetben, ha a jelenlegi humán, pénzügyi és infrastrukturális feltételek – legalább – változatlanok maradnak. 66 Az alapadatok, a célcsoport, illetve a végzett tevékenység felsorolásán kívül feltett kérdések válaszhiányosak.

46

Mobilitás 11 éves működése alapján meghatározó partnere lett a hazai fiatalok életét segítő szervezeteknek. Regionális szolgáltatói tevékenységük számos eleme mérték- és irányadó lehet a hazai civil szolgáltatói rendszereknek is. Honlap: MOBILITÁS Web: www.mobilitas.hu Megjelenés A MOBILITÁS szervezeti egységeinek nincs külön-külön honlapja, praktikus okokból minden – regionális irodától származó – információ egy helyen érhető el. Az oldalt egyszerű megjelenés, jó áttekinthetőség és professzionalitás jellemzi 67 . A honlap készítője nem a vizuális megjelenéssel, hanem a naprakészséggel (friss feltöltési dátummal ellátott hírek a nyitóoldalon) szeretné megnyerni a látogatót. A már-már szerénységre törekvő MOBILITÁS egységes arculatát csak a bal oldalon talállható „elérhetőségek” vastag sárga csíkja töri meg. Összességében az a benyomása a látogatónak, hogy a honlapnak igazi – „gondos” – gazdája van: egyszerű formák párosulnak a nagy mennyiségű tartalommal. Információ A „bemutatkozás” a főmenü első eleme, amely további hat kategóriában 68 a lehető legrészletesebben mutatja be a hálózat munkáját, amely emellett teljes tartalmában angol nyelven is elérhető. Az angol nyelvű verzió azonban igazából csak töredékes, a gyakorlatban statikus tartalmú honlapterületeket jelent. Mindaddig amíg nincs a honlap teljes tartalma lefordítva, célszerű – ugyanakkor kevésbé félrevezető – lenne angol nyelvű bemutatkozó anyagként feltüntetni az adott tartalmat, amely lehetőséget ad a nemzetközi kapcsolatfelvételre. A nyitóoldalon található hírek feltöltési dátuma szerint legalább hetente egyszer frissül az oldal. Az impresszumból kiderül az is, hogy a honlapnak igazi szerkesztősége van, amelybe minden régióból delegálnak egy-egy szerkesztőt is, sajnos azt nem tudhatja meg a hírolvasó, hogy ki az adott cikk szerzője. Kifejezetten az ifjúsági célcsoporttal foglalkozó nonprofit szervezeteknek szóló információk találhatóak meg a honlapon. Az eligazodást segíti a cikkek címsorában feltüntetett témakör (képzés, pályázat, MOBILITÁS stb.), külön a keresés menü-

67

A honlap arculatának kialakítását és az oldal karbantartását az impresszumban megjelölt piaci szereplőkre bízták. 68 Elérhetőségek, szabályzatok/jogszabályok, szervezeti ábra, beszámolók, logók, munkatárs kereső.

47

ben lehet a 13 hírkategóriában keresni, ennek ellenére tematikus csoportosítása nincs az oldalnak. Összetett keresési lehetőség érhető el a kezdő oldalról, amely könnyen használható. A kulcsszó beírása mellett meg kell adnia a látogatónak azt a témakört, amiben keres (hírek, pályázatok, képzési helyek, programok/képzések, partnercsoportok, leírások, munkatársak). Amennyiben valaki ezek után sem találta meg azt, amit keres, azt további keresési „finomítás” után bukkanhat rá az információra. Amit ezzel a keresőmotorral nem talál meg a látogató, az teljes bizonyossággal nincs is rajta az oldalon. A honlap látogatottsági adatait nem mérik, statisztikák nem érhetőek el (a hírek esetén és a letöltések esetén sem), ami picit ront a teljesen szakszerű összképen. Szolgáltatások Az oldalon történő eligazodást külön honlaptérkép segíti, ennek a szolgáltatással minden terület egyszerűen elérhetővé válik. A könnyen kezelhető, jól áttekinthető eseménynaptárban a honlap látogatója nem talál eseményeket (még azokat sem, amelyek a saját hírek között szerepelnek), annak ellenére, hogy a lehetőség az oldal szerkesztőségének tagjain kívül a honlaplátogató részére is – minden regisztrációs procedúra nélkül – adott. Bárki küldhet saját eseményeket, a honlap készítői ugyanis még erről is gondoskodtak. Az oldal fejlécében található fórum szolgáltatására kattintva a következő szöveg olvasható: „Felhívjuk a figyelmüket, hogy PHARE pályázatokkal kapcsolatos szakmai kérdésekre kizárólag az adott felhívásnál megjelölt e-mail címeken adhatunk felvilágosítást!”. Emellett sem témacsoportok, sem kategóriák nem találhatóak a rovaton belül, és ilyeneket létrehozni sem lehet. Amennyiben tartalom nélküli egy szolgáltatás (bármiről is legyen szó), azt – ideiglenesen vagy véglegesen – célszerű levenni az oldalról, mert a honlapról (ezzel együtt az oldalon található szakmai szolgáltatásokról is) kialakított pozitív vélemény erőteljesen csorbulhat. A Mobilitás kiadásában több hírlevél (Ugródeszka, E-mátrix, REGIODESK) jelenik meg különböző rendszerességgel. Ezen az oldalrészen a hírlevelek elektronikus változatához közvetlen linkeket talál a hírolvasó. Amíg két hírlevél esetén (Ugródeszka, REGIODESK) le-, illetve feliratkozhat bárki, addig a harmadik esetében (E-mátrix) word dokumentum formájában listázzák ki a letölthető hírleveleket. Mindhárom hírlevél frissítése leállt vagy késésben van: a havonta megjelenő Ugródeszka az 52. szám kiküldése után, 2006.áprilisában, az EMátrix a tizenkilencedik hét után, 2006. májusában, a REGIODESK pedig a 30. szám kiadása után 2007. februárjában megszakadt (a honlap vizsgálata 2007. április 21-én zajlott). 48

A MOBILITÁS honlapján elektronikus szakmai könyvtár található. Jól strukturált formában, 9 témakörbe csoportosítva 69 érheti el és töltheti le a látogató az itt található dokumentumokat. A szakmai könyvtár elektronikus katalógusa is szerepel a menüben, de a vizsgálat ideje alatt ezt egyszer sem sikerült megnyitni. Az mindenesetre pozitív, hogy az esetleges hibákat és észrevételeket jelezni lehet az oldalon megjelenített elektronikus címen, arra azonban már nem hívják fel a látogatók figyelmét, hogyan juttathatja el valaki mondjuk a saját írásait, kutatási anyagait. A honlapon elérhető egy tematizált linktár, valamint az Európa menüben hozzáférhető több hasznos – az ifjúsági célcsoporthoz kapcsolódó – internetes tartalom, illetve néhány statikus aloldal is, ahonnan a MOBILITÁS oldalára minden esetben egyszerű visszajutnia a látogatóknak. A MOBILITÁS honlapján található információ mennyiségi és minőségi szempontból is kielégíti a téma iránt érdeklődő látogató igényeit. Továbbá mindenféleképpen pozitív az a honlapszerkesztői szándék, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez nem szükséges a regisztráció (a honlapon erre nincs is kijelölt felület). Adatbázis A honlapon hazai pályázati adatbázis érhető el, ennek keresési oldalán az Európai Bizottság ifjúsági programjainak pályázataira is kattinthat a látogató, a vizsgálat ideje alatt azonban ez a szolgáltatás nem működött. Az adatbázis a főmenüben található, könnyen kezelhető. Az oldalon rövid szöveges tájékoztató olvasható a rendszer használatáról. A több szempontú keresési lehetőség 70 hatékony segítségére szolgál a látogatónak, a pályázat témája azonban nem értelmezhető, mivel csak a „mind” kategória választható a legördülő menüből. A pályázatok között csak a régi kiírások között lehetett keresni, mert a vizsgálat időpontjában nem volt aktuális anyag. Kapcsolatfelvétel Közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőségre (önálló kiindulási pont a főoldalon a kapcsolatfelvételre) nincs. A honlap látogatója a „bemutatkozás” menüpont „elérhetőségek” almenüjében talál elektronikus kapcsolatfelvételre is alkalmas információkat. Az mindenesetre megállapítható ebből, hogy a honlap szerkesztői nem a nyitottságra helyezik a legnagyobb hangsúlyt internetes működésük során. 69

Fogalomtár, elemzések/tanulmányok, kiadványok, T-Kit sorozat, képzési segédanyagok, kutatások az ifjúsági szakterületen, ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, drogprevenció, TDK és szakdolgozatok. 70 Pályázat témája, pályázat kiírója, kulcsszó/pályázati kiírás száma, lejárt beadási határidejű pályázatok listázása).

49

4.6 NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat „NFT 71 házhoz jön” néven vált ismertté az a – regionális fejlesztési ügynökségek keretében működő, a Promei Kht. által koordinált 72 – kistérségi szintű tanácsadói hálózat, amelynek elsődleges célja, hogy az NFT II-re (2007-2013 közötti időszak) történő felkészülés jegyében „házhoz vigye” az NFT I. felhasználásra váró forrásait. Az átfogó célok megvalósítása mellett meglehetősen széles a szakmai hálózat célcsoportja is, akik a honlapon található tájékoztatóban szereplő VIP szolgáltatásban részesülnek, miszerint „első kézből” juthatnak információhoz. A kistérségi tanácsadók a települési önkormányzatok és civil szervezetek mellett vállalkozásoknak is nyújtanak segítséget, mindenkinek, aki az NFT I-ben és/vagy az ÚMFT keretén belül nyertes pályázó, valamint azoknak is, akik potenciális projektgazdák 73 az ÚMFT pályázatok tekintetében – ilyen szerteágazó célcsoportot a vizsgálatunkban szereplő egyetlen SZTR sem határozott meg. A 2006 januárjában létrejött – vállalat méretű – szakmai hálózat 200 főállású munkatárs részvételével működik: a fenti szolgáltatásokat 176 kistérségi tanácsadó végzi a terepen, őket 14 munkatárs segíti, akik a célcsoporttal is kapcsolatban állnak, rajtuk kívül további 10 kolléga a rendszer koordinációs munkáját végzi (a célcsoporttal ők nem állnak közvetlen kapcsolatban). A tanácsadók mindegyike diplomás, végzettség szempontjából viszont a kép igen sokszínű: a humán szférából éppúgy toboroztak szakembereket, mint a műszaki területről 74 . A szakértők – munkájuk megkezdése előtt – egy felkészítő képzésen vettek részt, ott sajátították el a feladat ellátásához szükséges speciális ismereteket.   A házhoz vitt 75 – térítésmentes – szolgáltatás elsősorban az aktuális, illetve a 2007-től megnyíló európai uniós pályázati lehetőségekről szóló információk nyújtására szorítkozik, emellett a tanácsadók aktívan részt vesznek abban a tervező és projekt-előkészítő munkában, amellyel a kistérségek bekapcsolódhatnak az első Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásába, valamint a 2007-2013 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv meglapozásába. A hálózat tevékenysége meglehetősen szerteágazó: a folyamatkövető tanácsadás mellett szerepel a helyi fórumok szervezése, szakmai rendezvények lebonyolítása, a legjobb gyakorlat („best practice”) megismertetése, képzések szervezése, pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, kom71

Nemzeti Fejlesztési Terv A koordinációs iroda szervezeti ábrájának elérhetősége: http://www.nfthazhozjon.hu/index.php?m=7218 73 Nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy a program megvalósítói mit értenek a „potenciális projektgazda” kifejezésen, aminek következtében tovább bővíthető (vagy akár szűkíthető is) a lehetséges kedvezményezettek köre. 74 Az egészségügyi és a pszichológiai szakterületről nem képviselteti magát senki, és a marketing végzettség sem jellemző az adatközlő szerint. 75 A programban nyújtott szolgáltatások 75%-át személyesen, 15%-át telefonon, 10%-át pedig elektronikus levelezésen keresztül vette igénybe a célcsoport. 72

50

munikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel, a civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a minisztériumok, döntéshozó szervezetek felé, a döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel elősegítése, nyertes pályázatok utánkövetése, szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése, hálózatépítés, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, segítése, továbbá partnerszervezeti és tanácsadói adatbázis fenntartása. Ezek közül a három legfontosabb terület 76 a pályázati tanácsadás, a nyertes pályázatok utánkövetése, valamint a szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése. A vizsgálatunkban kitöltött adatlapok szerint hozzávetőlegesen 20.000 pályázati tanácsadás, valamint a 14.000 nyertes pályázat utánkövetése során közel 14.000 szervezetet értek el a 176 kistérségi tanácsadó segítségével a program megvalósítói – a megkeresések középpontjában az NFT I. és ÚMFT pályázati lehetőségek szerepeltek. A szakmai partnerségek kialakulásának elősegítésénél az adatközlő nem tudott számszerűsíthető adatot biztosítani: sem a partnerségbe bevont szervezetek számát, sem a kialakított partnerségek területeit illetően. „A kistérségi szereplőkkel (kistérségi társulások tagjai, azaz az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók) való folyamatos kommunikáció, a fejlesztésekhez szükséges szakmai háttér biztosítása. A fenti adatok nem számszerűsíthetők.” A támogatási szerződésben rögzített pénzeszközök 44%-át működési költségekre, 10%-át infrastrukturális fejlesztésekre, 46%-át pedig bérköltségre fordítja a vizsgált program, aminek költségvetési sarokszámaira, pénzügyi kereteire vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk (az adatközlő nem jelölt meg konkrét összegeket). A tanácsadói hálózat kizárólag a támogatási szerződésben rögzített pénzeszközökkel rendelkezik, így „a támogatás nélkül a fenntartás lehetetlen” 77 . A pályázati tanácsadás és utánkövetés dokumentációjába nem kaptunk betekintést, erről nem rendelkezünk információval, így ezek tartalmáról sem tudunk nyilatkozni. A program honlapján (www.nfthazhozjon.hu) nem érhető el sem a partnerségekre, sem a partnerszervezetekre vonatkozó adatbázis, utóbbit egyébként az adatközlők szolgáltatói tevékenységként tüntettek fel. Az indikátorok pontos ismerete nélkül nem lehet meghatározni, milyen (költség)hatékonysággal működnek ezek a makrorendszerek, illetve mennyit nyomnak hazánk uniós forrásfelvevő képességének javítását mérő serpenyőjében.

76

Jelen vizsgálatunk során a fenti listából az adatközlő által kiválasztott tevékenység. Az SZTR-ek fenntarthatósága egyértelműen a központi források meglétén vagy annak hiányán, minősége pedig – jórészben, de nem egészében – a támogatás mértékén múlik. Csak abban az esetben beszélhetünk fenntartható szakmai szolgáltató rendszerekről, ha és amennyiben saját (nonprofit)vállalkozói tevékenységük kapcsán szolgáltatói bevételekre is szert tesznek a szervezetek. A vizsgált SZTR-ek közül csak az OFA Kht-nak vannak ilyen típusú bevételei.

77

51

A vizsgált SZTR honlapján található bemutatkozó anyagban – a programot koordináló Promei Kht. munkatársai – utalnak arra, hogy több olyan szakmai hálózat működik, amely az „NFT házhoz jön” programban szereplő, vagy ahhoz nagyon hasonló célokat tűzött ki maga elé. „A régiókban és a kistérségekben az állami intézményrendszer részeként, valamint a civil szervezetek és vállalkozások által létrehozott projekt-tanácsadói, pályázatírói vállalkozások képviseletében ma is működik számos, az uniós támogatások felhasználását segítő szervezet, ami jelentős és fontos előrelépés. Az „NFT házhoz jön” elnevezésű program célja többek között pontosan az, hogy ezeket a működő mechanizmusokat összefogja, elősegítse a hálózatok közötti információáramlás biztosítását. Nagyon fontos, hogy mindez átláthatóbb, egyszerűbb, a projektgazdák számára kevésbé bürokratikus jellegű rendszerben jelenjen meg.” Mindazonáltal a bemutatkozó anyagban arról nem esik szó, hogy mindezt milyen eszközökkel és módszerekkel kívánják megvalósítani. Konkrét stratégiai elképzelések és átfogó feladatok meghatározása és elvégzése nélkül nem jöhet létre átlátható, jól működő, hatékony struktúra, így azok az értékes tevékenységek is veszíthetnek erejükből (illetve tehetik részben vagy egészben feleslegessé ezeket), amelyek ezzel a rendszerrel párhuzamosan végzik „ugyanazt” a feladatot. A legnagyobb hazai szakmai hálózatnak 78 , már méretéből és pozíciójából adódóan is kezdeményező szerepet kell felvennie ezen a téren a jelenleg működő ágazati hálózatokkal. Az adatközlő a területfejlesztési és fejlesztéspolitikához kapcsolódó szervezeteket, továbbá a szociális és oktatási szférában működő támogató hálózatokat jelölte meg (a támogató hálózatok egyikét sem nevezte meg pontosan), akiknek a tevékenységét ismeri, és jelezte, hogy az „NFT házhoz jön” szoros kapcsolatban áll a „területfejlesztési intézményrendszer szereplőivel” valamint a „társadalmi hálózatokkal (az ÖTM koordinátori hálózata, FVM HVI hálózata)”, viszont a vizsgálatunkban szereplő további 11 SZTR egyikét sem nevezte meg. Mindaddig, ameddig az Új Magyarország Fejlesztési Terv Tanácsadói Hálózatát koordináló szervezetnek nincsenek konkrét elképzelései, és a hálózat tanácsadóinak gyakorlati lépései a szakmai szolgáltatók munkájának összehangolása terén, nem tudhatjuk meg, mire, kire (és persze milyen együttműködési formában) van szüksége a pályázó szervezeteknek, mint ahogy azt sem, minek és kinek köszönhetőek a transzparens eszközökkel disszeminált eredmények és sikerek.   

78

A jelen kutatásban vizsgált Szakmai Támogató Rendszerek között – méretét, anyagi támogatottságát és kapacitását tekintve egyaránt – a legnagyobb szakmai hálózat a vizsgált SZTR.

52

Honlap: "NFT házhoz jön” Web: www.nfthazhozjon.hu Megjelenés Mind a hét regionális fejlesztési ügynökség honlapjáról közvetlenül el lehet jutni az SZTR központi oldalára a www.nfthazhozjon.hu-ra. Az ügynökségek honlapjainak szerkezete azonban egymástól eltérő, ezért az „eljutás” nem mindenhonnan ugyanolyan egyszerű: van olyan, ahol közvetlenül a főmenüből, van olyan, ahol csak a hosszabb keresés után kapunk információt a vizsgált SZTR-ről. Az ügynökségek oldalai is helyet kaptak a központi honlapon (jobb oldali menü), ami azonban a nyitóoldalról csak akkor látható, ha jobbra gördítünk az oldalon, mivel az aktuális hírben szereplő táblázat „szétnyomja” az oldalt (a táblázatok több helyen is megismétlik ezt a jelenséget az oldal többi pontján, ami nem egy felhasználóbarát megoldás). A honlap készítői az egyszerűségre, az áttekinthetőségre törekedtek, ami a könnyen kezelhetőséget is sugallja egyben. Az egyszerű menürendszert, egy „tájékoztató sor” is segíti az oldal bal felső sarkában, ennek segítségével mindig tudja a látogató, hol jár éppen, és a főmenü helyett is használhatja alapozáshoz, ami kifejezetten praktikus. A teljesen pozitív első benyomást a „szétnyomott” nyitóoldal mellett csak az rontja, hogy az oldalon elhelyezett keresési lehetőség eldugott helyre került (a bal oldali képes linkek alá, legalulra). Információ Az SZTR-ről szóló információk könnyen elérhetőek (fejléc, főmenü). A program bemutatása mellett (amely egy figyelemfelkeltő mondattal ér véget: „Érdemes tudni, hogy a hálózat szolgáltatásai mindenki számára korlátlanul elérhetők és ingyenesek!”) két további menü segíti a látogató további tájékozódását: így a KI-ról (csak később, a harmadik almenüben sikerült megfejteni a Koordinációs Iroda jelentést), valamint a Tanácsadói hálózatról is talál a látogató információkat. A honlap készítői gondoskodtak arról, hogy a látogató minden – a szolgáltatás megismeréséről és igénybevételéről szóló – információhoz könnyen hozzájuthasson. Az oldalra mindig felkerülnek az uniós pályázatokkal kapcsolatos – az Operatív programokhoz kapcsolódó – hírek, pályázati lehetőségek, sajtóanyagok. A havonta két-három hírrel jelentkező oldalon található információk feltöltési ideje is megtalálható. Az aktuális hírek rovatban két hír szerepelt a vizsgálat időpontjában (2007. május 18.), emellett az archívumban megtalálható az összes régebbi hír is. Mindazonáltal nem tudni, hogy a tudatos szerkesztői szándék vagy a figyelmetlenség miatt miért csak az ágazati anyagok frissülnek, a regionális operatív programok (OP) infor53

mációi pedig nem: a regionális OP-k aktuális kiírásai – például az ÉA OP pályázati lehetőségei – nem szerepelnek az oldalon a vizsgálat időpontjában!). Mindkét szerkesztői szándék kérdéseket vet fel, s mindkét esetbnen sérül a „minden információ egy helyen” elve, ennek köszönhetően több oldalon kell tájékozódnia annak, aki EU-s pályázatokkal kapcsolatban keresi a híreket. A keresőt kicsi keresni kell (az oldal bal alsó sarkában), a felhasználó-barátság jegyében át kellene helyezni jobban látható, szembetűnő helyre. Aki megtalálta, könnyen használhatja. Szóra éppúgy keres, mint töredékszóra (még akkor is, ha ezt nem tüntetik fel a keresési elérhetőségnél), a találatok száma mellett pedig tematikus módon jelzi ki a keresés találati elemeit. A honlapon való könnyű tájékozódást honlaptérkép segíti. Statisztikai jellegű adatok nem találhatóak az oldalon, így nem tudni, hányan olvassák a híreket, töltik le a dokumentumokat, látogatják a honlapot. Szolgáltatások A honlap egyetlen online szolgáltatása a „Fórum”, amely külön regisztrációt nem igényel, könnyen használható. A hozzászólás lehetősége mellett fórum témaköröket is lehet létrehozni. Összesen 10 bejegyzés található ezen a szolgáltatáson belül a vizsgálat időpontjában. A legutolsó bejegyzés – amelyben a szerkesztőség munkatársait is megszólítják – 2006. júliusi (a fórumba író látogató felvetését megválaszolatlanul hagyták). A főmenüből elérhető még egy tartalmasabb linktár, ahol hét témakörökre bontva 79 találhatóak információk. A szolgáltatások terén tapasztalt szűkösség megmutatkozik a letölthető anyagok mennyiségében is: a dokumentumtár menü egyetlen kategóriája a jogszabálygyűjtemény, amely összesen két tömörített dokumentumot tartalmaz. A fájlok regisztráció nélkül hozzáférhetőek a látogatók számára. A Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) menüben öt kategória található (AVOP, ROP, GVOP,KIOP, HEFOP), ezek mindegyike más honlapra mutat. Többsége olyan oldal ezek közül ahol még meg kell keresni a GYIK-ot (AVOP, GVOP, HEFOP), van olyan, ahol a link a GYIK-ra mutat, de nem jelenít meg tartalmat (ROP), csak egy esetben lehet közvetlenül a megfelelő információkat elérni (KIOP).

79

EU oldalak, az EU legfőbb szervei, kormányzat, regionális fejlesztési ügynökségek, pályázatfigyelő fórumok, pályázatírás, keresők.

54

Adatbázis Adatbázis szolgáltatással nem rendelkezik a honlap. Négy témakörhöz kapcsolódó táblázat található az oldalon, amiben elérhetőségek szerepelnek: az ÚMFT programjai Irányító Hatóságainak és a Közreműködő Szervezeteinek, az NFT I. programjainak Irányító Hatóságainak és a Közreműködő Szervezeteinek, az NFT házhoz jön tanácsadói hálózathoz tartozó munkatársainak (hét regionális táblázat), valamint a Koordinációs Iroda munkatársainak elérhetőségei. Kapcsolatfelvétel A látogatóknak sem hírlevélre feliratkozni, sem regisztrálni nem lehet, ha valakinek észrevételei vannak az a Fórum rovatba, illetve az oldal legalján található elektronikus címre írhat, külön – kapcsolatfelvételre, visszajelzésre alkalmas – felület nem található az oldalon.

55

4.7 OFA Civil Mentor Program A vizsgált, országos hatókörű szakmai támogató rendszer a „Mentor hálózat működtetése a Civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése című program nyertes szervezetei számára” elnevezésű, az OFA által támogatott program keretében működik 2006. április 1-től kezdve. A program záró időpontja 2007 november 30, ugyanakkor fenntartása 2009-ig biztosított – derült ki a szervezetei adatlapból. A fő célkitűzés a pályázati kiírásban található információ szerint: „A humánszolgáltató nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásainak megerősítése, a szervezetek felkészítése közfeladatok ellátására és az EU-s források lehívására, fiatal, érettségivel rendelkező, szakképzett illetve diplomás regisztrált álláskeresők alkalmazásával”, a részletes cél pedig: „a fiatal érettségivel rendelkező szakképzett álláskeresők és diplomás regisztrált álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése érdekében a munkáltatói háttér biztosítása a non-profit szektorban”. A kiíráshoz illeszkedően a program fő céljai – a pályázati dokumentációból kirajzolódóan – a következők: •

A fogadó szervezetek és a hozzájuk érkező munkanélküliek részére egyaránt olyan módszer kialakítása, amely lehetővé teszi a tipikus hibák elkerülését az új munkatárs érkezésekor, továbbá biztosítja a megfelelő munkahelyi integráció kialakításának feltételeit, konfliktuskelő eszközökkel komfortos munkakörülményeket biztosít mindenki számára.

•

„Flexicurity” típusú (a rugalmasságot és a biztonságot ötvöző) munkahelyteremtési modell kialakítása a nonprofit szektorban annak érdekében, hogy a jelenleg szakmailag perifériára szorult szervezetek – új munkatársaik segítségével – a folyamatos működéshez és szakmai programok megvalósításához szükséges forrásokhoz jussanak.

•

A kedvezményezett nonprofit szervezetek és új munkavállalóik számára olyan személyes és virtuális tanácsadás, mentori hálózat kialakítása, amely segítséget nyújt a „Civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése” című program sikeres megvalósításában. A program alapgondolata tehát kettős: célja egyrészt a nonprofit szektor munkaerő-

piaci részvételének növelése és stabilizálása, másrészt a szektor megerősödését, „teljes jogú partnerré” nyilvánítását elősegítő tartós (humán-erőforrás fejlesztésén alapuló), a közfeladatok ellátására is alkalmas rendszer fejlesztése. A Mentor-program e célkitűzések elérésében játszik egyfajta háttér-támogató szerepet.

56

A program konzorciumi partnerségben működik: a konzorciumi vezető a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ), a három partner pedig a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége (NHSZOSZ), a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége (MÁEOSZ), és az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE). E négy szervezet egy több éves múltra visszatekintő szakmai partnerséget közvetít, a konzorciumi együttműködés rendkívül aprólékosan kidolgozott, amely jól átgondolt feladatmegosztást és hatékonynak tűnő kommunikációs csatornát biztosít 80 . A program célcsoportja nyilvánvalóan azokból a szervezetekből áll, akik az OFA „Civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése” című programjában megvalósítóként vesznek részt: összesen 180 szervezet alkotja tehát a Mentor célcsoportját. A program három fő részre tagolódik: az előkészítő szakaszt a foglalkoztatási (megvalósulási) szakasz követi, a program végül egy utánkövetési periódussal zárul, fő pillérei pedig az információ-szolgáltatás, a mentori hálózat kiépítése és képzések kivitelezése. A szervezet által három legfontosabbnak ítélt tevékenység is a pályázati prioritásokhoz illeszkedik: a folyamatkövető tanácsadás, a továbbfoglalkoztatás megoldásában nyújtott segítség, illetve a partnerszervezeti adatbázis fenntartása játszik kiemelt szerepet. A kapcsolatfelvétel már a program első hónapjában megtörténik a kedvezményezett szervezetekkel. Egy – a kedvezményezett civilszervezetek bemutatkozását is tartalmazó – elektronikus információs adatlap kitöltésével a mentor hálózat 7 regionális munkatársa (a 7 regionális mentor a beérkező pályázatok számának, illetve azok területi megoszlásának figyelembevételével kerül kiválasztásra) rögzíti az együttműködést a hozzá tartozó szervezetekkel. A vezető mentor (a mentor program vezetője) irányításával a programiroda személyre szabott internetes felületeket hoz létre, amely a későbbiekben a folyamatos kommunikációt is biztosítja a bemutatkozó oldal és a szervezetre vonatkozó publikus információk mellett.

80

„A konzorciumi partnerek – hogy formalizált keretbe öntsék a program menedzselését – létrehozzák a Projektirányító Testületet (PIT). Rendszeres időközönként találkozó megszervezésére kerül sor, ahol a partnerek beszámolnak az eltelt időszak eredményeiről, összehangolják, és szükség esetén módosítják stratégiájukat és megosztják egymással a program során szerzett tapasztalatokat”. Idézet a pályázati anyagból. A formalizált rend kialakítása több éves együttműködést elteltével – hasonlóan a dokumentációs kötelezettség teljesítéséhez – rutin feladat az érintett szervezetek számára. Az EU-s normákat követő – olykor túlszabályozott – konzorciumi együttműködés minőségét valójában az határozza meg, hogy a gyakorlatban ki, és milyen minőségben végzi el a feladatokat. Az adminisztrációs rituálék alkalmasak lehetnek arra is, hogy elfedjék a valódi konzorciumi mechanizmusokat. A kérdéses konzorciumi partnerek összeszokottsága mellett (több szakmai program konzorciumait alakítják egyszerre: EU-Háló Partnerség Program, HEFOP Gordiusz) a többi országos ernyőszervezet kiszorítása is megfigyelhető (Országos KID Egyesület, Úrja Dolgozom Programok Országos Szövetsége, Jóléti Szolgálatok Országos Szövetsége).

57

A személyes kapcsolattartás két típusa jelenik meg a projektben: a szervezeteknél tett helyszíni látogatás, valamint az előre meghatározott időpontban és helyszínen lebonyolított egyéni, folyamatkövető tanácsadás a szervezetek, és új munkatársaik számára egyaránt. A szervezetek ugyanakkor egymással is találkoznak a projekt regionális képzésein (a projekt során négy alkalommal), valamint a szakmai eredményeket, tapasztalatokat összegző regionális kerekasztal-beszélgetéseken (országosan összesen 7 találkozó a projekt 18., illetve 19. hónapjában). A személyes kapcsolattartás aránya 20%, a telefonos kommunikáció aránya pedig 40%-ra rúg – ez kiemelkedően magas arány és a civilek közötti hagyományos, faceto-face technikák beágyazódását figyelembe véve valószínűsíthető, hogy hatékonynak is bizonyul. A személyes kommunikáció mellett a virtuális kapcsolattartás is kiemelt szerepet kap a projektben. Egy speciális internetes felület kialakításával (www.civilmentor.hu) a konzorcium egyik célja az volt, hogy – a projekt kedvezményezettjei és megvalósítói egyaránt – kényelmesen, egyszerűen, költséghatékony módon tarthassák egymással a kapcsolatot a személyes találkozók közötti időszakokban is. A jól körülhatárolt célcsoportnak szóló, portál szerkezetű oldal nagy mennyiségű információ közzétételét teszi lehetővé, s a nyitóoldalon található rengeteg információ is ezt a naprakészséget sugallja. Ugyanakkor ez a híroldal-jelleg – azt is tekintve, hogy alig-alig történnek frissítések – még az összetett, de jól használható keresési opciók ellenére sincs jól összehangolva a portálnak a partnerségben játszott kommunikációs funkciójával. A programban egy főállású programasszisztens és egy vállalkozói díjas programvezető látja el a menedzsmenttel járó tevékenységet, a többi konzorciumi partner a képzések során vállalt el feladatokat, emellett rendszeresen 8 fő külső szakértőt foglalkoztatnak. A munkatársak végzetsége tekintetében igen komplex képet kaptunk: az adatlap tanúsága szerint szociális, pedagógus, pénzügyi, jogi diploma – s egyben tudás- és kapcsolati tőke – is segíti a szakértői munkát. A program költségvetése 52 000 000 Ft, amely teljes egészében az OFA általi finanszírozásra alapul. A költségtípusok tekintetében a vállalkozói/szakértői díjak teszik ki a költségvetés legnagyobb részét, hiszen a program – mentor-jellegéből adódóan – magas képzettségű és széleskörű ismeretanyaggal rendelkező humán-erőforrást igényel. A személyes kapcsolattartás magas aránya azonban indokolja is az ilyen típusú költségeket, amelyek egyébiránt a KSH területi átlagaihoz illeszkedve kerültek meghatározásra.

58

Honlap: Mentor Program Web: www.civilmentor.hu Megjelenés A Mentor Program önálló honlappal rendelkezik a projekt kezdete óta (pontos dátumot nem lehet mondani, mert az oldalról hiányzik a hírarchívum). A portál szerkezetű oldal a nagymennyiségű információ közzétételét teszi lehetővé, amelyhez egyszerű szín- és formavilág kapcsolódik az oldalt ugyanaz a nonprofit szervezet működteti, mint az EU-Háló Partnerség Programot, így számos hasonló megoldás érhető tetten mindkét projekt honlapján. 81 A nyitóoldalon megjelenő hírek (a hír szerzője mellett a közzététel időpontja is olvasható), a nagy mennyiségű információ a naprakészséget sugallja. Mindemellett a honlap készítőinek sikerült elkerülni a hasonló hírportálok zsúfoltságát: nincsenek „villogó” felületek, a néhány mozgó szövegelem (fejléc, illetve hirdetőtábla) sem zilálja össze az oldalt. Az oldal készítői itt is tudatosan kerülték az almenü-rendszerek alkalmazását, amely jelentősen megkönnyíti a honlap mindennapi használatát. Az oldalt egyszerű megjelenés, jó áttekinthetőség és professzionalitás jellemzi. Információ A projekt a „Civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése”című programhoz kapcsolódik szervesen. A honlap – ennek megfelelően – egy meghatározott céllal támogatott szervezeti kör munkáját hivatott segíteni (erről árulkodik a bal felső menüben kiemelt helyen szereplő belépési felület, valamint a felső menüben elhelyezett programleírás is). Elsősorban tehát ezeknek a szervezeteknek szóló információkat és számukra biztosított szolgáltatásokat, egyfajta nyitott kommunikációs teret kellene nyújtani – az internet eszközeivel – a honlapnak. Az oldalra havonta legfeljebb tíz hír kerül fel, ezek között akadnak közvetlenül a partnerszervezetek részére szóló hírek (például a projekt keretén belül lebonyolított képzésekkel kapcsolatos információk) és más civil, kormányzati oldalról összegyűjtött hírek is. A temati-

81

Innovatív ötlet, hogy az eseménynaptárt „közös motor hajtja”, így bármelyik oldalon töltenek fel eseményt a látogatók, az egy időben jelentkezik a másik oldalon is.

59

kus hírek 82 közlésénél mindig nagy figyelmet fordítanak arra a szerkesztők, hogy a forrásokat pontosan megjelenítsék, linkeljék és hivatkozzák. A hírek tematikus keresését külön menüpontban találja a látogató, a témákra kattintva időrendi sorrendben (a legfrissebb hír jelenik meg felül) jelennek meg az információk. Emellett a látogató egyszerű – szóra és töredékszóra is működő – keresési lehetőség segítségével is megtalálhatja a szükséges információt. A találatok száma alatt időrendben – ömlesztve – érhetőek el a keresés eredményei (csak a hírek közötti keresésre van lehetőség). Az oldal látogatottságát több két ponton is mérik a honlap szerkesztői: részletes látogatási statisztikát ér el az olvasó az oldal legalján, valamint a hírek melletti kis ikonokra kattintva. A többirányú mérési szándék egyértelműen jelzi a honlap szerkesztőinek szándékát: kíváncsiak arra mennyien és mit olvasnak a látogatók. A honlap statisztikai adatai önmagukért beszélnek: eszerint naponta maximum 5-6 látogatója van az oldalnak (a honlap vizsgálatának időpontjában csak a májusi látogatottsági adatokhoz lehetett hozzáférni). Az oldal programleírásában szereplő szakmai szándék egy igen fontos, innovatív feladatot céloz meg: „a www.civilmentor.hu honlap partner portál funkciókat biztosít a humánszolgáltató civil szervezeteknek, melyek megkönnyíthetik információs, kommunikációs, valamint kapcsolati rendszereik kialakítását”. Ennek a célkitűzésnek a jeleit viszont csak nyomokban lehet felfedezni. Az oldal inkább hasonlít egy ritkán frissített hírportálra (havonta maximum 10 hír jelenik meg az oldalon), mint egy szakmai hálózat kommunikációs felületére. Az is elképzelhető persze, hogy aktív együttműködés, illetve kimunkált szolgáltatások segítik a jelszóval védett felületeken szörföző szervezeteket a háttérben. Amennyiben ez így van, akkor a program honlapja teljes mértékben lehetne zárt felület belépési névvel és jelszóval, teljes mértékben fölösleges – és megterhelően fárasztó is – egy internetes oldal fenntartása. Szolgáltatások Az online szolgáltatásoknak – hasonlóan a szervezet által működtetett másik oldalhoz (www.euhalo.hu) – két nagyobb csoportja van: az oldalról közvetlenül elérhető, valamint a külön regisztrációt igénylő. Több közvetlenül (regisztráció nélkül) elérhető szolgáltatás is található az oldalon. A hírküldés menü lehetőséget ad minden látogató számára, hogy az oldalon helyezhessen el hí-

82

Nyolc hírcsoportot határoztak meg a honlap szerkesztői: partnerség, pályázat, rendezvények, képzés, civilek, Új Magyarország Fejlesztési Terv, operatív programok, munkaerőpiac – a témacsoportot különböző ikonok jelzik.

60

reket (az „elküldés” után nem jelenik meg a hír automatikusan az oldalon, a honlap szerkesztői – miután megkapják az információkat – hagyják jóvá, csak ezután kerülnek hírek az oldalra). Ezek közül a kiemelt jelentőségű információk is felkerülnek a hirdetőtáblára (régebbi felhívások is, amelyek már nem szerepelnének a nyitóoldal hírei között), ahol egy dobozban folyamatosan futnak a figyelemfelkeltő sorok (ezekre kattintva jelenik meg a teljes mennyiségű információ. A honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 20.) azonban csak a program egyetlen saját híre volt elérhető ezen a felületen. Az eseménynaptárban minden szervezet rögzíthet programokat, a szolgáltatás könnyen használható, amit rövid leírás is segít. Ebben az esetben is befut a honlap szerkesztőihez az információ, és csak ezt követően kerül fel a naptárba az esemény. A sötét mezőkre kattintva megjelennek az adott nap programjainak rövid leírásai. A vizsgálat időpontjában május hónapban 16 nap eseménye volt rögzítve a naptárban. A program korábban említett kiemelt céljai közé tartozik a regisztrált felhasználók számára nyújtott szolgáltatások „plusz csomagot” is tartalmaznak: itt már (a korábban említett tájékoztató anyag szerint) 100 megabájtos tárterülethez, bemutatkozó oldalhoz, közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőséghez, belső – partnerszervezeti – levelezőrendszerhez , valamint adatközlő felületekhez is hozzájut a felhasználó. A látogató honlappal és a programmal kapcsolatos észrevételeit közvetlen üzenetküldő panelről, valamint a kapcsolat menüre kattintva nyert információk alapján közvetetten is eljuttathatja a megvalósítók felé. Elektronikusan elérhető szakmai kiadványok és anyagok nem érhetőek el az oldalról, a látogatót honlaptérkép nem segíti (az oldal egyszersége miatt ez azonban egyelőre nem is indokolt). Adatbázis A vizsgált honlap két adatbázissal rendelkezik a partnerszervezeti adatbázis mellet mentori adatbázisban is kereshet a látogató. Az adatbázisok könnyen elérhetőek (fejléc főmenü) és egyszerűen kezelhetőek. A partnerszervezetek adatbázisában – a honlapon található leírás alapján – 117 szervezet adataira kereshet rá a látogató. Kétféle módon teheti mindezt: ha egy flash-térkép adott megyéjére kattint vagy beírja a szervezet nevét (illetve nevének töredékét). A találatok egyszerű táblázatban jelennek meg (sorszám, szervezet neve, város), ezek közül bármelyikre klikkel a látogató, megnyithatja a kiválasztott szervezet adatait (elérhetőségek, alapítás éve, kapcsolattartó, főállású munkatársak száma, források, hatókör, profil, célcsoport, erősségek, referencia projektek, futó projektek). A bemutatkozó oldalon lehetőség van a szervezettel való 61

közvetlen kapcsolatfelvételre, illetve itt érhetőek el a szervezet tárterületének nyilvánosan közzétett anyagai is. A szervezetek többsége nem él a tárterület biztosította lehetőségekkel (sok helyen nincsenek feltöltve fájlok), néhány szervezet adata pedig hiányos. Mindezek ellenére egy átfogó, nagy adatmennyiséggel bíró szervezeti adatbázist kezelhet könnyen és egyszerűen a látogató. Az adatbázisba csak akkor lehet bekerülni, ha a szervezet „Civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának tartós növelése” címen beadott pályázatát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pozitívan bírálta el (a szervezetek körét a későbbiekben még bővíteni fogják). A mentori adatbázis felépítése a partnerszervezetekéhez hasonló. Itt a 7 mentor fényképe alatt található „saját oldal”-ra kattintva éri el a látogató a részleteket, így jut el a bemutatkozó oldalhoz. A bemutatkozó és kapcsolatfelvétel panel mellett, innen érhetőek el a mentorok által közzétett fájlok, valamint az általuk mentorált szervezetek is. A mentori adatbázisba bekerülni nem lehet, itt csak a programban résztvevő szakértők szerepelnek (mindazonáltal a struktúra kiválóan alkalmas arra, hogy egy nagyobb adatbázis tartalmát megjelenítse. Kapcsolatfelvétel A főoldal fejlécének kapcsolat menüjéből a látogató könnyen eljut a programiroda elérhetőségeihez, továbbá a projekt stábjának bemutatkozó anyagaihoz. A programvezető mellett a programasszisztens munkatárs fényképe alatt a saját oldalakra kattintva juthatunk részletes információkhoz.

62

4.8 OFA Kht. 83 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 1996-ban alapította az OFA Foglalkoztatást Elősegítő Közhasznú Társaságot (OFA Kht.). „Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a magyar kormány által alapított kiemelten közhasznú szervezet. Az OFA fő tevékenységi körében támogatja a munkaerőpiac nem állami szerveződéseinek foglalkoztatást elősegítő kezdeményezéseit, különös tekintettel a közhasznú, a rehabilitációs foglalkoztatást, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglaltatásának elősegítését, innovatív kísérleti programok beindítását és új aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetését. Ezen tevékenységek elősegítésére munkaügyi tárgyú kutatásokat finanszíroz, valamint támogatja a helyi partnerségek létrehozását, valamint szolgáltatási rendszerek és hálózatok kiépülését. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt kilenctagú kuratórium irányítja, tagjait a munkaadói, munkavállalói és kormányoldal delegálja.” 84 Az OFA Kht. szervezeti felépítése 85 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratórium

Ügyvezető igazgató Minőségirányítási vezető Programkoordinátorok

Könyvelő

Pénztáros

Jogi tanácsadó Pályázati tanácsadó

(Forrás: www.ofakht.hu) Ahogyan a központi programok „kinyújtott karjai” az érintett szaktárcáknak, úgy ezzel a leírással jellemezhető az OFA és az OFA Kht. kapcsolata is, csak abban a tekintetben fedezhetünk fel különbséget – a bemutatkozó, tájékoztató anyagok alapján –, hogy utóbbi esetben a kapcsolat jóval direktebb szakmai és technikai értelemben egyaránt. „Az alapítás után az OFA Kht. az OFA Közalapítványi Iroda működése technikai feltételeinek biztosítására, az OFA pályázati programok monitorozási rendszerének segítésére,

83

Az OFA Kht. adatközlése híján csak a nyilvános felületeken is hozzáférhető anyagokból tudunk információhoz jutni, ezek alapján tudjuk a vizsgált SZTR-t röviden bemutatni. 84 Forrás: www.ofakht.hu 85 Az OFA Kht. munkáját öttagú Felügyelő Bizottság segíti.

63

valamint az OFA által támogatott nonprofit programok technikai hátterének biztosítására, valamint a támogatott szervezetek technikai hátterének biztosítására kapott megbízást.” 86 Az OFA Kht. a szolgáltatói tevékenységek igen széles palettáját nyújtja a civilszervezetek számára. Szolgáltatásaik célcsoportjába tartoznak a foglalkoztatási célú civilszervezetek, a kis- és középvállalkozások, valamint a szociális partnerek is. Az OFA Kht. személyes tanácsadást végez budapesti irodájában (főként a humánerőforrás-fejlesztés és a regionális témájú pályázatokkal kapcsolatban). Emellett „telefonos forródrót szolgáltatást” biztosít a pályázatok kiírásának időszakában – elsősorban – az OFA kiírásokkal vagy ezek pályázati dokumentációjának elkészítésével kapcsolatos kérdésekben. Ezek után pályázatkövető tanácsadással segíti a kedvezményezetteket a pályázat megvalósítása során felmerült problémák megoldásában. A projektek tervezésére, a projektkészítés segítésére szakmai napokat szervez. Szakmai képzéseket valósít meg több területen is 87 : európai uniós szakmai képzés, projekttervezés, pályázatírás, projektmenedzsment, Európai Unió szociális dimenziója, helyi foglalkoztatási partnerségek, horizontális politikák, nyelvi képzés, civil szakmai képzés. Az OFA Kht. több szakmai műhely, fórum és rendezvény lebonyolításában vállal főszerepet: a Munkaügyi Kutatások Szakmai Műhelye mellett a Civil Műhelyt, további regionális információs szakmai napokat, projektvásárt, termékbemutatókat szervez, és a szükséges szakmai és technikai feltételek rendelkezésre állását is biztosítja. Tanulmányutak, buszkonferenciák lebonyolításában vesz részt, valamint a hazai és nemzetközi szakmai hálózatok kiépítésében, fejlesztésében vállal feladatokat. A kommunikációs tevékenység keretén belül honlapot és több hírlevelet működtet, brosúrákat készít. Az OFA Kht. kiadói tevékenysége 88 mellett szakfordítást is vállal. Az Alapító által elfogadott fejlesztési koncepció alapján a szervezet tevékenysége 1998 óta folyamatosan bővül. Az OFA Kht. – egyedüliként a vizsgált SZTR-ek között – a térítésmentes közhasznú tevékenysége mellett (a végzett tevékenység 80-90%-a ilyen típusú) vállalkozási tevékenységet folytat (a végzett tevékenység 10-20%-a tartozik ide). A vállalkozói bevételek nemcsak javítják az adott szervezet likviditási mutatóit, de a gondolkozásukban bekövetkező paradigmaváltással több olyan kérdésre fogalmaznak meg válaszokat, amelyek mindennapi életesélyeiket növelik. A tervezhetőség, az anyagi megalapozottság 86

Forrás: www.ofakht.hu 2003. december 4-én az OFA Kht.-t – mint felnőttképzési tevékenységet végző és szolgáltatás nyújtó szervezetet – bekerült az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont nyilvántartásába. 88 Az OFA Kht. kiadványai Internetes Könyváruházukban megtekinthetők és megrendelhetők: http://www.ofakht.hu/index/index.php?mode=aruhaz 87

64

mellett a szolgáltatásnak igazi, kézzel fogható értéke lesz, ami alapján a szolgáltatást vásárló89 eldöntheti, hogy adott esetben érdemes-e kifizetni a vásárolt szolgáltatás ellenértékét, a kérdéses SZTR pedig eldöntheti, hogy az érintett szolgáltatást mennyiért képes megfelelő színvonalon nyújtani. Mindezek után persze az sem utolsó szempont, hogy láthatóvá válik az elsődleges célcsoport számára is, mennyibe kerül az ingyenesség. Optimális esetben a nonprofit vállalkozói díjak meghatározása a vásárolt szolgáltatások terén az átláthatóság mellett igazi versenyhelyzetet teremthet a szakmai szolgáltató rendszerek között – ami legkevésbé sem jellemző a mostani állapotokra. A jelenlegi SZTR struktúrában sem a támogatónak, sem a támogatottnak nem érdeke, hogy felrúgja a korábban kötött implicit alkut. 90 Valós versenyhelyzet nélkül pedig konzerválódnak azok a kapcsolati rendszerek, „szolgáltatói” magatartásformák, szervezeti „együttműködések”, amelyek megakadályozzák a szolgáltatások minőségi fejlődését, az innovatív elemek megjelenését. 91 Az OFA Kht. abban a kiváltságos helyzetben van, hogy egy – a jelenlegi SZTR-ekhez képest – stabil háttérrel rendelkezik az OFA – és közvetve a szaktárca – személyében, akik lehetőséget biztosítanak a meghatározott feladatok mellett arra is, hogy a munkaszervezet kipróbálhassa magát más – az eredeti célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó – szakmai területeken is. Honlap: OFA Kht. Web: www.ofakht.hu Megjelenés Az OFA Kht-nak önálló honlapján a következő információ fogadja a látogatót: „Üdvözöljük az OFA KHT. megújult honlapján!”, az üdvözlő szöveg alatt pedig nagy üres felület. Ez az üresség az oldalsó menük alatt is folytatódik mindkét oldalon, továbbá tettenérhető az eseménynaptárban is. A fejléc alatt – jól látható helyen – angol, francia és német zászlók hirdetik 89

Természetesen a kérdéses területen a vásárló továbbra is a pályázati, támogatási forrásosztó marad, nem a hátrányos helyzetű célcsoportra vagy a kapacitásproblémákkal küzdő, megerősödni vágyó civilszervezetekre kell hárítani ezeket az anyagi terheket. 90 A lehetséges okok között a kényelem, a bizalomhiányos attitűd (inkább központilag kialakított és működtetett közalkalmazotti rendszerekbe fektetnek be a támogatók, mint civil szolgáltatók fejlesztésébe) mellett az informális kapcsolati rendszerek, illetve ezek kombinációi is megjelennek. 91 A vizsgált SZTR-ek esetében a klasszikus panelek mellett aligha jelennek meg az újszerű ötletek (sokszor arra a földhözragadt, elcsépelt indokra hivatkozva, hogy erre nincsen igény). A személyes kapcsolatfelvételt igénylő szolgáltatások körül – azokat megerősítve, kiegészítve, költséghatékonyabbá téve – csak igen csekély mértékben jelentek meg az online szolgáltatások a kérdéses területen (ezek elterjesztése, megkedveltetése persze igen időigényes tevékenység, amit minden kétséget kizáróan nem kerülhet meg tartósan a szolgáltató szervezet). A nonprofit szervezetek számára nyújtott képzések túlnyomó része még mindig „face to face” alapon működik, az e-learning még sok esetben mindig csak azt jelenti, hogy elektronikusan is megkapják a hallgatók az anyagot.

65

az idegen nyelvű tartalom elérhetőségét. Bármelyik nyelvet választja a látogató semmi sem történik azon kívül, hogy a középső – üres – felületen megjelenik, melyik verzióra váltott a felhasználó (még a menü nyelve is magyar marad). A portál típusú oldal helyett – legalább addig, amíg nem sikerül megfelelő mennyiségű tartalommal megtölteni a középső felületet – célszerűbb lett volna más térelosztási formát választani. A lelkes honlapszerkesztők első kísérletének tűnő oldalon ez az üresség mély nyomot hagyhat a látogatóban. A vizuális megjelenésre túl nagy figyelmet nem fordítottak, olyan érzése van a szörfözőnek, mintha gyorsan (és olcsón) kellett volna valamit szerkeszteni a régi helyett. A bal oldali menüben – amely szintén a „lelkes első próbálkozás” bizonytalan kézjegyeit viseli magán (ezt a randomizált módon fel-felbukkanó almenüpontok elhelyezkedése és nehezen kezelhetősége okozza elsősorban) – elérhető a régi honlap, amelyhez képest mindenféleképpen előrelépés a megújulási szándék. Információ Az OFA Kht. bemutatkozó anyaga – a nyitóoldalról – könnyen elérhető a „magunkról” menüpontban. A kilenc részre osztott almenüstruktúra 92 átláthatóvá teszi az OFA Kht. tevékenységét és szolgáltatásait, mindazonáltal több esetben elég szűkszavúan (van olyan terület, ahol két sorban) teszi mindezt, aminek következtében nem tudni pontosan, mit is jelentenek ezek a szolgáltatások konkrétan. Az almenüstruktúra azt sejteti, hogy hosszú, részletes tájékoztatást kap a látogató. Amennyiben a figyelemfelkeltés volt a szándék (ami után felveheti a kapcsolatot a szervezet az OFA Kht. munkatársaival), annyiban elég lett volna egy szervezeti bemutató mindenféle bonyolultnak ható struktúra nélkül. Az oldal frissítésére vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. A honlapon nincs olyan menüpont, ahol közvetlenül érhet el a látogató híreket, friss információkat: egy hírportál formájú honlap esetén ez a lehető legnagyobb szakmai hiba! A felső menüből elérhető hírlevelek 93 , word dokumentumait megnyitva derül ki, hogy a vizsgálat időpontjában (2007. április 22.) az utolsó „frissítés” 2006. december, illetve 2007. február (ez is csak akkor derül ki, amikor, megnyitja a látogató a dokumentumot. Az oldalon – jól látható helyen – biztosítottak keresési lehetőséget a látogatók számára. Többszöri próbálkozás után sem sikerül a böngésző számára rájönni a szolgáltatás működési mechanizmusaira. A keresési-találati lehetőségek vizsgálata során az OFA Kht. vezető

92

Szervezeti felépítés, tanácsadás, Kutatói Műhely, Civil Műhely Szociális partnerek továbbképzési programja, rendezvényszervezés, tanulmányutak szervezése, hálózatépítés, kommunikáció. 93 „EURÓPAI Foglalkoztatási és Civil HÍRLEVÉL”, „EURÓPAI foglalkoztatási és szociális HÍRLEVÉL”.

66

munkatársának nevének beírására 0 találatot jelzett a szolgáltatás. A honlap látogatottságát nem mérik, semmilyen statisztika nem érhető el az oldalon. Szolgáltatások Az oldal egyetlen – működő – online szolgáltatása a könyváruház. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével az OFA Kht. szakmai kiadványait rendelheti meg a látogató. A könyváruház jól áttekinthető és könnyen használható, a szolgáltatás – minősége és megjelenése szempontjából egyaránt – egyértelműen kiemelkedik a honlap többi részéből (ez minden bizonnyal nem az új honlap készítőinek munkája). Még akkor is így van ez, ha a szolgáltatás használati útmutatója nem érhető el. Az oldalon található eseménynaptár használaton kívül van: sem a régebbi, sem az új események nem kerültek rögzítésre benne. Arra sincs lehetőség, hogy a honlap látogatói küldjenek vagy rögzítsenek eseményeket. Az oldal szerkesztői legalább azt a lehetőséget biztosították a honlapon elidőzők számára, hogy erről és másról alkotott véleményüket, javaslataikat elküldjék egy elektronikus levélben az OFA Kht. munkatársai számára (erre az „Írjon nekünk!” menüben nyílik lehetőség mindenki számára). Az oldal nem tesz különbséget regisztrált felhasználó és „egyszerű” szörföző között (ennek egyébként a honlap jelenlegi félkészenléti állapotában nem is lenne igazán értelme). A honlap összes látogatójának eligazodását honlaptérkép segíti, amely kellemes felüdülést jelent a nehezen kezelhető menürendszer struktúrájába belefáradtak számára. Adatbázis Az OFA Kht. honlapján nincsen adatbázis-tevékenység: ilyen típusú szolgáltatás kialakítását nem is vállalták fel, illetve nem tüntették fel a honlapjukon. Egyedül a helyi foglalkoztatási partnerségek menüben ér el a látogató ABC sorrendbe szervezett adatokat (a linkekre kattintva jelenik meg statikus tartalom), de ezt a legjobb szándékkal sem lehetne adatbázisszolgáltatásnak nevezni.

67

4.9 OFA-ROP hálózat Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 2005. június 20-án 94 írta alá a támogatási szerződést az egykori Országos Területfejlesztési Hivatallal (OTH) 95 , aminek folytán kedvezményezettje lett a ROP 3.2 intézkedés 3.2.3. – „A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése” című – komponensnek, mint központi programnak. Az OFA-ROP Hálózat feladata egyszerre meglehetősen speciális és szerteágazó. Megalakulásakor tevékenységekét – a hazánkban még akkor kevéssé ismert – speciális területre koncentrálta: a szociális gazdaságra, valamint a foglalkoztatási paktumokra. (mindkét területen térítésmentes szakmai szolgáltatást nyújtott a foglalkoztatási partnerségekben érdekelt szervezetek és intézmények számára). A hálózat működését egy szükségletfeltárás előzte meg, 96 amely a területen működő nonprofit szervezetek jellemzői mellett megvizsgálta és rögzítette az általuk fontosnak tartott szolgáltatásokat is. A vizsgálat eredményeit 2006ban, amikor a teljes hálózati munka beindult, egy – az OFA-ROP Hálózat szervezésében megvalósuló – regionális műhelymunka-sorozat keretén belül megvitatták az érintett szervezetekkel. Az OFA-ROP Hálózat célja: „a szociális gazdaság megalapozása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése és megerősítése a régiókban a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése érdekében. A munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt helyi intézmények és szervezetek tevékenységének összehangolásának elősegítése, együttműködésük ösztönzése.” A projekt keretében az OFA-ROP Hálózat Központi és Regionális Irodái (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém) képzéseket, workshopokat szerveznek, folyamatos tanácsadást, módszertani támogatást nyújtanak egyrészt a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezeteknek, illetve a helyi foglalkoztatási kezdeményezések területén érintett szereplőknek, másrészt biztosítják a helyi foglalkoztatási partnerségek koordinációját. Az OFA-ROP Hálózat elsődleges célcsoportja (amit a ROP Programkiegészítő Dokumentum és a Támogatási szerződés is rögzít): potenciális pályázók, már működő pályáza94

A regionális irodák csak jóval később állhattak fel, és kezdhették el munkájukat. Az OTH jogelődje a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), általános jogutódja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (A 149/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében az OTH 2006. július 31. napjával megszűnt). 96 A foglalkoztatási célú civil szervezetek vizsgálata – Szükséglet és igényfeltárás az OFA-ROP kialakításához (Debrecen, 2005. augusztus) elnevezésű kutatást a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége és a Revita Alapítvány végezte (a kutatás teljes anyaga elérhető a www.szocialisgazdasag.hu oldalon). 95

68

tokban résztvevő felek, helyi foglalkoztatási projekt irányítását, valamint a szociális gazdaság erősítését segítő szakemberek, VÁTI, RFÜ munkatársak, már működő foglalkoztatási paktumok, a ROP 3.2.1. komponensben támogatottak és a potenciálisan működőképes paktumok A másodlagos célcsoportba a következő szereplőket sorolták fel a vizsgált SZTR honlapján szereplő bemutatkozó anyagban: a 3.2.2 komponensben pályázott önkormányzatok, állami szervek és intézmények, egyházak, vállalkozások, a foglalkoztatási paktumokhoz kapcsolódó szervezetek és intézmények. A célcsoport igen széleskörű (a „potenciális” kifejezés pedig jelentősen felpuhítja, aktuális nézőpontja, illetve az adott helyzet alapján szűkítheti vagy akár tágíthatja is ezt a kört 97 ), amely arra utal, hogy a megvalósítók szándéka szerint a szakmai munkába be kell vonni minden lehetséges szereplőt (mind a három szektor érintett a programban), akit csak lehetséges, annak érdekében, hogy a felvállalt célok minél inkább teljesüljenek. A hazai partnerségi gyakorlat és formakultúra ismeretében elmondhatjuk, hogy olyan feladatra vállalkoztak az OFA-ROP Hálózat munkatársai, amiben eddig senkinek nem sikerült átütő, fenntartható sikereket elérnie hazánkban. A szakmai célok elérésének érdekében a következő feladatokat vállalták fel a program keretén belül: a szociális gazdaság megerősödését és elterjedését szolgáló országos szakmai támogató hálózat kialakítása, a szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetek megerősítése 98 , olyan, a szociális gazdaság területéhez kapcsolódó szolgáltatásrendszer kialakítása, működtetése, amely a projektgazdák speciális és változó szükségleteire gyors, hatékony és célzott válaszokat képes adni; európai uniós és hazai szociális gazdasághoz kapcsolódó „best practice” projektek, modellek megismertetése, elterjesztése; foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák, paktumok működtetése. Az eredetileg „csak” a szociális gazdaság területére fókuszáló szakmai tevékenység még az indulás első hónapjaiban egészült ki a foglalkoztatási stratégiákhoz és paktumokhoz kapcsolódó területekkel. Az áthangolás komolyan próbára tehette a hálózat munkatársait, ugyanakkor a beindított szakmai tevékenység minőségét ez markánsan nem érintette, napjainkra pedig a két terület teljesen összecsiszolódott. A szakmai célok elérése érdekében, valamint a vállalt feladatok végrehajtásához illeszkedve – a vizsgálatunkban rendelkezésünkre bocsátott válaszok szerint – az OFA-ROP 97

A célcsoport meghatározása a vizsgált SZTR-ek majd mindegyikében kérdéseket vet fel: a „foglalkoztatási” vagy „szociális célú” – ugyanabban a célcsoport leírásban – egyszer civil, máskor meg nonprofit szervezetek olykor már nem is foglalkoztatási célúak, hanem a munka világához kötődnek. A célcsoport felpuhítása több szakmai kérdést is felvet, ami talán a duplán, triplán finanszírozott rendszerek kényes pontjaira is rávilágíthat. 98 Különös tekintettel a ROP 3.2.2. komponensben részt vevő pályázókra, annak érdekében, hogy piacképes és közösségi igényeket kielégítő, hosszú távon is fenntartható szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani vagy termékeket előállítani.

69

Hálózat a következő szolgáltatásokat nyújtja célcsoportja számára: folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, képzések és tréningek lebonyolítása, pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás, a civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a minisztériumok, döntéshozó szervezetek felé, a döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, illetve részvétel elősegítése, szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése, hálózatépítés, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, segítése, internetes hírlevél működtetése, partnerszervezeti adatbázis fenntartása. Mindemellett a regionális irodákban igénybe vehető a célcsoport számára internetezési, számítógép használati valamint nyomtatási és fénymásolási lehetőség is. A szolgáltatásoknak 70%-át személyesen, a fennmaradó 30%-ot – egyenlő arányban elosztva – telefonon, saját honlapjukon, valamint elektronikus levelezésen keresztül bonyolítják le. A vizsgált SZTR-ek beérkezett adatai alapján elmondható: itt a legmagasabb a személyes kapcsolattartáson alapuló szolgáltatások aránya, amely alapvető erénye az OFA-ROP hálózatnak. A klasszikus „face to face” interakció a nonprofit szektorban is közkedvelt – ugyanakkor sok esetben kevéssé indokolt, ámbár kevéssé költséghatékony és legkevésbé sem időtakarékos – formája a kapcsolattartásnak. Az OFA-ROP Hálózat – hasonlóan a vizsgált SZTR-ek többségéhez – még azokban az esetekben sem él az virtuális formában nyújtható szolgáltatásokkal, amikor megtehetné (elearning, internetes fórumok, segítségnyújtó felületek, adatbázis szolgáltatások stb.). Szemléletformálás nélkül pedig ezen a területen nem lehet majd eredményeket elérni, a számtalanszor felcsattanó „erre nincsen igény” típusú válasz mindezekre természetesen nem adja meg a teljes magyarázatot A szakmai hálózatok fejlesztésének eredmény- és hatásindikátorain jelenleg is dolgozik a szakma, így nem lehet egy-egy ilyen tevékenységről megállapítani, hogy valójában mennyire (költség)hatékony. Az OFA-ROP hálózatépítő szándéka és jelenléte mind a szolgáltatókkal, mind a célcsoporttal kétségtelen, azonban nyilvános adatok közzététele híján – a partner adatbázis internetes közzététele nélkül – semmit sem lehet megállapítani arról, milyen szervezetek érintettek az adott területen. A vizsgálat során viszont pontosan megtudhattuk, hogy az OFA-ROP Hálózat 373 partnerszervezettel áll kapcsolatban, aminek hozzávetőlegesen 70%-a civilszervezet. A partnerszervezeti adatbázisokból sem itt, sem másutt nem derülhet ki az, milyen minőségű a kapcsolattartás a kedvezményezettekkel – és ami talán még fontosabb – a kedvezményezettek között. Más fajsúlyú kérdésként merül fel az is, mennyire tartozik a kihasznált szolgáltatási kapacitások közé a helyben igénybe vehető infrastrukturális segítségnyújtás (helyben a – még működő – teleházak, megyeszékhelyeken pedig a Civil Szolgáltató Központok mellett 70

mennyire szerencsés és/vagy szükséges ilyen típusú szolgáltatói csomagot működtetni a régióközpontokban). Az OFA-ROP Hálózatról azt is meg kell állapítanunk azonban, hogy a szakmai hálózatok összefogása érdekében a kezdeményező és együttműködő lépéseket ez a hálózat tette meg (nyolc szakmai hálózat ismerete mellett öt olyat jelölt meg az adatközlő, akivel az OFA-ROP hálózat szakmailag együttműködik), amely a hazai gyakorlatban kiemelkedő eredménynek számít a vizsgált SZTR-ek adatközlései szerint. A fenti tevékenységek közül a három – az adatközlő szerint legfontosabbnak ítélt – szakmai szolgáltatás: a folyamatkövető tanácsadás, a helyi fórumok, szakmai rendezvények szervezése, valamint a képzések lebonyolítása. A regionális irodák pontosan dokumentálják az elvégzett tevékenységet 99 , így a hálózat központi irodája naprakész információkkal rendelkezik ezekről. A Regionális Operatív Programok (ROP) keretén belül – így az OFA-ROP Hálózat esetében is – a 4 elmaradott régió az összes pályázati forrás 75%-át kapja meg az ún. regionális forrásallokáció szabályai szerint (Észak-Alföld 23%, Észak-Magyarország 20%, DélAlföld 17%, Dél-Dunántúl 15%, Közép-Magyarország 9%, Nyugat-Dunántúl 8%, KözépDunántúl 8%). Azonban a központi projektek esetében ez a forrásallokáció nem teljesen indokolt, és nagyon megnehezíti a projektmegvalósítást, ezért az OFA-ROP hálózat engedélyt kapott az Irányító Hatóságtól arra, hogy a fenti arányoktól – indokolt esetben – eltérjen (pl. bizonyos esetekben csak Budapesten rendeztek – központi – képzéseket 100 , ahol természetesen az ország összes régiójából érkeztek résztvevők). Az irodák munkatársi létszáma is ehhez – illetve a központi funkcióból adódó plusz feladatokhoz – illeszkedik: Budapesten 5, Debrecenben és Miskolcon 3-3, Szegeden, Veszprémben és Pécsett pedig 2-2 munkatárs dolgozik. A 17 fős stáb munkáját kulcsszakértők segítik: a szociális gazdaság és a foglalkoztatási partnerségek területen egyaránt 5-5 személy 101 . Az irodáknak emellett lehetőségük – és saját forráskeretük is – van arra, hogy a szakmai tevékenység során külső szakértőket vonjanak be a munkába eseti jelleggel (pl. fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása során). Az OFA-ROP Hálózat háromévi működtetésére, illetve szakmai programjának megvalósítására 726 986 997 forint támogatást kapott, amiből 2006-ban 227 390 675 forintot 99

A pályázati programok adminisztrációs kényszere – főként az EU-s projektek esetén – sok esetben el is veszi az értékes időt a tényleges szakmai munkától. 100 Az OFA-ROP Hálózat Központi Irodája négy képzést bonyolított le, amelyen összesen 142-en vettek részt, 195 órában. A képzések két témára fókuszáltak: az innovatív projektfejlesztésre a szociális gazdaságban (45 óra), valamint a foglalkoztatási paktumra (3x60 óra). 101 A szociális gazdaság kulcsszakértői: Dr. Csoba Judit, Dr. Frey Mária, G. Fekete Éva, Lévai Márta, Dr. Soltész Anikó. A foglalkoztatási partnerségek kulcsszakértői: Dr. Széles Katalin, Farsang Zoltán, Gombás József, Hollósi Szabolcs, Dr. Kovács Péter.

71

használt fel. 102

Egy ekkora struktúra fennmaradását számos tényező befolyásolja,

azonban központi támogatás, stabil pénzügyi háttér és országosan kiépített infrastruktúra hiányában – amelyek közül bármelyik tényező hiánya felborítja a rendszer működőképességét – a fenntarthatóság (a vizsgált SZTR-ek mindegyik szolgáltatása térítésmentes 103 ) kétséges lehet. Honlap: OFA-ROP Hálózat Web: www.szocialisgazdasag.hu; www.foglalkoztatasipaktum.hu Megjelenés Két webcímről is elérhető az OFA-ROP Hálózat oldala, amely kifejezetten csak a vizsgált SZTR tevékenységre koncentrál, a két elérhetőség a két legfontosabb célcsoportot is jelzi egyben: a szociális gazdaság szerepel. A honlap készítői nem fordítottak túl sok időt arra, hogy egy igazán karakteres, jól megjegyezhető oldalt szerkesszenek, inkább a „legyünkezenistúl” érzése keríti hatalmába a honlaplátogatót. (az uniós csillagok és a magyar trikolor nem túl fantáziadús fejléckombinációja árulkodik szembetűnően erről). A program bemutatkozása a bejelentkező oldal, ennek elérhetősége elfért volna egy jól látható helyen, de semmiképpen sem a nyitóoldalon. A gyakori látogatónak az első dolga, hogy kattintson. A menürendszer viszonylag jól áttekinthető, a felső menüsort azonban csak néhány pillanat után találja meg a látogató, és vannak olyan szövegdobozok az oldalon, ahol a felirat nem olvasható teljesen. Az oldal viszonylag lassan frissül a nagyméretű képek miatt. Információ Frissítésre vonatkozó információk hiányában nem tudni, mikor került fel az adott hír vagy információ. Naponta frissülő információk nincsenek az oldalon, minden bizonnyal ez nem is volt célja a honlap szerkesztőinek. Arra viszont gondosan figyelnek a szerkesztők, hogy az adott SZTR munkájának lépésről-lépésre gondosan dokumentálják. A baloldali hírdobozban közzétett információk nem frissülnek, ezzel éppen ellenkező hatást gyakorolnak az oldalra látogatóra. 102

2006. évi költségek megoszlása: működési költségek (irodabérlet, telefon, posta, internet) 13,42%, infrastruktúra-fejlesztés 2,26 %, bérköltségek 41,77%, tevékenységgel kapcsolatos kiadások 29, 94 %, saját humán erőforrás fejlesztése (képzések, konferenciák) 2,24%, reklámköltségek előteremtése 6,08 %, eseti külső szakértői díjak 4,29%. 103 A térítésmentesség – az esetek többségében – igazolható, hiszen a szolgáltatások a kapacitásbővítést, a forrásfelvevő-képesség javítását célozzák. Mindez azonban nem magyarázat arra, miért nem tudható pontosan, menynyibe kerül az adott szolgáltatás, ha valakinek fizetnie kellene érte, így azt sem tudhatjuk meg, hogy fizetnének-e érte – ha arra kerülne a sor.

72

Az aktualitás menüt három témacsoportra bontották: „híreink”, „képzések”, „rendezvények”. A híreink menüben saját – a programhoz szervesen kapcsolódó – anyagok, hírek kerülnek fel, a kapcsolódó dokumentumokat viszont csak regisztrált felhasználók számára érhetőek el, amely jelentősen korlátozza a hozzáférést , komoly frusztrációt okoz, ha a hír végén hiába próbálkozik a hírolvasó. A „képzések”, „rendezvények” menüpontokra kattintva aktuális információ nem található (nem tudni, hol elérhetőek a régiek), rövid leírás található arról ezekben a menüpontokban, hogy mit tartalmazna az oldal. Az itt közzétett információkhoz csatlakozó anyagok letöltését itt is csak regisztrált felhasználhatók érhetik el, a regisztráció viszont egyszerű és gyors: e-mail-re küldött jelszóval léphet be a felhasználó, amit könynyen módosíthat is, illetve kérheti elfelejtett jelszavát. Egyszerű keresési lehetőség érhető el a kezdő oldalról, amely könnyen használható, szóra és töredékszó keresésére is lehetőség van – bár erről külön nem tájékoztatják a honlap látogatóját. A letölthető anyagok nincsenek strukturálva, így ha visszamenőleg szeretne elérni egy anyagot a látogató, sokáig kell keresgélnie az egyébként igen gazdag tartalmi szolgáltatásból. A honlap látogatottsági adatait nem mérik, statisztikák nem érhetőek el, (a hírek esetén és a letöltések esetén sem). A programbemutató a nyitólapon több nyelven is elérhető (magyar, beás, lovári, angol). Ez a praktikus megoldás azonban azt a benyomást kelti, mintha nem frissítenék az oldalt soha. Az SZTR szolgáltatásainak leírása egyszerűen elérhető, és jól érthető is egyszerre. A hálózatépítés, képzés, kommunikáció, minőségfejlesztés, tanácsadás menüpontok közül egyedül a kommunikáció az, amely túlságosan általános, egészen szerteágazó tématerületet ölel fel (az elektronikus kommunikációtól a rendezvények szervezéséig) így önálló szolgáltatási kategóriaként nem értelmezhető. A többi szolgáltatási terület ezzel szemben azonban sokkal konkrétabb. Szolgáltatások A honlap három saját szolgáltatással rendelkezik: partnerbörze, fórum, adatbázis (1. magyarországi foglalkoztatási paktumok, 2. szociális gazdaság projektek), emellett vakok, gyengénlátók számára akadálymentesített honlap tartalma, és hozzáférhető angol nyelvű tartalom is. Amennyiben egy szervezet a partnerbörze keres-kínál adatbázisába szeretne feltölteni, egy 10 pontos kérdőívnek legalább 6 „kötelező” elemét kell kitöltenie külön egyet a „kínálásra” és egyet a „keresésre” is. Böngészésre azonban nincs lehetőség semmilyen módon sem, mert az adatbázisban nincsenek feltöltött partneradatok. A fórum szolgáltatásnál a látogató 73

nem hozhat létre új fórumot (még a regisztrált felhasználó sem!), az előre meghatározott fórumokon belül a regisztrált felhasználó új témát hozhat létre. A fórum összesen 6 hozzászólást tartalmaz, ezt is egyetlen egy – képzési – témakörben. Az adatbázisban, minden magyarországi foglalkoztatási paktumot rögzítenek (a vizsgálat ideje alatt azonban volt olyan projekt is az adatbázisban, ahol még nem is jött létre foglalkoztatási paktum!), a szociális gazdaság projektjei közül viszont csak hármat töltöttek fel. Honlaptérkép hiányában is könnyen áttekinthető a honlap, abban az esetben, ha valaki mégis elakadna nincs lehetősége arra, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessen a honlap működtetőjével (a kapcsolat menüben található irodák munkatársaihoz fordulhat a látogató). Nincs külön lehetőség arra sem, hogy észrevételezze a látogató az oldalt. A szolgáltatások kommunikáció menüpontjában „elektronikus kommunikáció szerepel”, a hírlevél kifejezés nem. Lehetősége még a regisztrált felhasználónak sincs arra, hogy feliratkozzon hírlevélre (a közvetlen célcsoportba tartozó szervezetek automatikusan kapnak hírlevelet). Adatbázis Az említett adatbázisokban (1. magyarországi foglalkoztatási paktumok, 2. szociális gazdaság projektek) egyszempontú – ABC sorrendbe állított – listás keresési lehetőség van. A szervezetenként elérhető projekt-adatok megfelelő információval szolgálnak, azonban az adatbázisban található mennyiség a szociális gazdaság projektjei esetében csupán három szervezetre korlátozódik. Az adatbázis a főmenüből elérhető, és az egyszempontú keresési lehetőség miatt igen egyszerűen használható. A regisztrált – és a honlap látogatásakor bejelentkezett – látogatók számára egy letölthető űrlap segítségével és a [email protected] e-mail címre történő visszajuttatással, az azt beküldő szervezetek projektje, programja is nyilvánosságot kaphat. Kapcsolatfelvétel A honlap látogatói az „elérhetőségek” menüben tájékozódhatnak a területileg illetékes OFAROP irodák – operatív és szakmai – munkatársainak elérhetőségeiről. A „magunkról” menü munkatársaink, szakértőink pontjában a kulcsszakértőket (5 foglalkoztatási partnerségek és 5 szociális gazdaság kulcsszakértő) is felsorolják ugyan, de a nevükön kívül semmilyen információt nem tudhat meg a látogató (a kapcsolatot velük csak az OFA-ROP irodák munkatársain keresztül lehet feltenni.

74

4.10 ProHáló 104 A „Program a Nonprofit szolgáltatások és a nonprofit szolgáltatók hálózatának fejlesztéséért” alcímen jegyzett proHáló az egyetlen olyan szolgáltató a vizsgált SZTR-ek között, amely nincs semmilyen „függőségi” rendszerben és viszonyban a „központi akarattal”, illetve a szaktárcák sem szabhatják meg számára – sem közvetlen, sem közvetett módon –, hogy milyen szakmai tevékenységet végezzenek. Az ideális 105 – atipikus – SZTR körülményeit az határozza meg elsősorban, hogy állami, központi támogatás nélkül, magánalapítványi pénzeszközökből gazdálkodik 106 , aminek köszönhetően könnyebben őrizheti meg szakmai, politikai függetlenségét. „Az ország 18 megyei jogú városában működő Nonprofit Szolgáltató KözpontotCivil Házat működtető nonprofit szervezet, közel egy éves előkészítő munka után, 2003. januárjában „Szolgáltató Központok a tartalmas nonprofit Szolgáltatásokért” címmel pályázatot nyújtott be a Charles Steward Mott Alapítványhoz. Az országos hatókörű projekt célja, hogy a nonprofit közösségeknek szolgáltatásokat nyújtó szervezetek munkája még színvonalasabb legyen, épüljön és megerősödjön a szakmai hálózatuk.” 107 A proHáló 15 tagja 108 2007. április 16-18-án Pécsett megrendezett szakmai találkozón elfogadta és írásban is rögzítette a hálózat működési alapelveit. Ebben a dokumentumban 109 – amelyben a hálózat szakmai szemléletét és elkötelezettségét deklarálta – található meg azoknak a szakmai, etikai, együttműködési normáknak és irányelveknek az összefoglalása, amelyeket a hálózaton belül és külső kapcsolataiban egyaránt érvényesíteni kíván a proHáló. A program kiemelt célja kettős: „a Nonprofit Szolgáltatók Szakmai Hálózatának továbbfejlesztése, a szakmaiság erősítése, a szolgáltatók minőségét jelző „védjegy” kialakítása. A./ A Nonprofit Szolgáltatók Szakmai Hálózatának fejlesztése a közös programokban való részvétel által, amely elősegíti az egyes szolgáltatók működési színvonalának emelkedését is. B./ A Nonprofit Szolgáltatók Szakmai Hálózatának, hálózati önirányító szervének (Hálózati

104

A proHáló adatközlése híján csak a nyilvános felületeken is hozzáférhető anyagokból tudunk információhoz jutni, ezek alapján tudjuk a vizsgált SZTR-t röviden bemutatni. 105 Az ideális szó az adott SZTR működtetési, finanszírozási körülményeire vonatkozik, nem az ideális szolgáltatói tevékenységre (természetesen az ideális körülmények, a „szerencsés csillagzat” inkább magukban hordozzák a minőségi szolgáltatások kialakításának és működtetésének lehetőségét. 106 A Charles Steward Mott Alapítvány már második ciklusban támogatja a proHálót. 107 Forrás: www.prohalo.hu 108 A korábban Civil Házakat működtető szervezetek egy része Civil Szolgáltatói Központként (CISZOK) is folytatta munkáját. Ennek köszönhetően vannak olyan szervezetek, amelyek a proHálónak és a CISZOK-nak is tagjai. A proHáló tagjai: http://www.prohalo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=21&Itemid=44 109 „A proHáló hálózat működési alapelvei” című dokumentum elérhető a hálózat honlapján: http://www.prohalo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=68&Itemid=73

75

Tanács), stratégia-építő és fejlesztő tevékenységének megalapozása, kialakítása és fejlesztése.” 110

Forrás: www.prohalo.hu A proHáló szervezeti struktúrája átgondolt, a korábbi civil szolgáltatói évek tapasztalatainak jegyeit hordozza magán, amely fontos előrelépés a nonprofit szervezetek által működtetett SZTR-ek világában. Mindez megalapozza, azonban még korántsem garantálja a szolgáltatói tevékenység minőségét. A proHáló tagjai éppen ezért – az önszerveződésre és a közösségfejlesztésre épített hálózati célok és tevékenységek meghatározása során – kiemelt hangsúlyt helyeztek a minőségbiztosítási törekvéseket is kifejező „proHáló védjegy” bevezetésére, amely a szakmaiság, megbízhatóság, hitelesség, együttműködés, nyitottság, függetlenség, folyamatosság kulcsszavakra koncentrál. 111 A proHáló-tagokat összekötő legfontosabb kapocs az, hogy mindegyikük nonprofit szolgáltatásokat nyújt és ezek folyamatos fejlesztésére törekszik. Ehhez kapcsolódóan a vizsgált SZTR az alapfeladatokat két részre bontja: a tagok és a hálózat szintjére. A tagok szintjén az információszolgáltatás, a tanácsadások és képzések, a hálózatépítés, valamint az együttműködést elősegítő és közösségfejlesztő programok előkészítése és megvalósítása (regionális, megyei, kistérségi, és települési szinten) jelenik meg a feladatok között. A

110

Forrás: www.prohalo.hu A belső monitoring mellett külső értékelőre és értékelésre is szükség van ahhoz, hogy a felrajzolt önképhez viszonyítva („ilyenek szeretnénk lenni”) reális képet kaphasson magáról a hálózat („ilyenek vagyunk”). A hálózati ábrából nem derül ki egyértelműen, milyen monitoring-tevékenységre gondoltak a proHáló-tagok.

111

76

hálózat szintjén pedig a modellértékű programok, térségi együttműködések kialakítása, a hálózati kommunikáció, a nyilvánosság biztosítása, a marketing, a PR, a szakmai kiadványok megjelentetése, valamint tanulmányutak szervezése szerepel a feladatok között. A proHáló működési elvei között is rögzítette, hogy együttműködésre törekszik hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, hálózatokkal. Ennek érdekében nemrégiben – formális keretek között – egy regionális konferenciasorozatot szerveztek „Fókuszban a hálózatok” címmel 112 . Az aktuális témafelvetés megvitatására előadóként azonban csak kistérségi hálózatok képviselőit invitálták a rendezvények szervezői, az országos – a vizsgálatunkban is szereplő – SZTR-ek egyikét sem. Honlap: proHáló Web: www.prohalo.hu Megjelenés A proHáló program tagszervezeteinek közös honlapja van (emellett minden tag rendelkezik saját oldallal is, ezek elérhetősége az oldalon megtalálható), amely színes, fotókkal illusztrált, életteli oldal, jól megjegyezhető – kicsit talán direkt, de vizuális szempontból mindenképpen kellemes – hálós-fényképes fejléccel. A vitalitás érzése mellett az újszerű honlap-struktúra figyelemfelhívó jellege kifejezetten kellemes színekkel, egyszerű menüsorral párosul. Mind a tartalom szerkezeti felépítésében, mind a megjelenésében arra készteti a látogatót, hogy elidőzzön, körülnézzen, kutakodjon, rátaláljon, visszatérjen. Nem a professzionális jelző jut a látogató eszébe legelőször, amikor az oldalt meglátja, inkább a „gondos gazda” kezének nyomát fedezheti fel a szemlélődő az oldalon. Információ A proHáló program részletes bemutatásának – illetve az ehhez kapcsolódó anyagoknak – külön fejlécet helyeztek el az oldal készítői, amely könnyen megtalálható, szem előtt van. A tagok és a program részletes bemutatása mellett a hálózat működési elvei is elérhetőek, mindezek angol nyelven is olvashatóak (kellemes meglepetés, hogy nem csak az idegen nyelvű tartalom jelzésére szolgáló zászlót tették ki a honlap szerkesztői, hanem anyagot is töltöttek fel „mögé”).

112

A 2007. március 23. és május 19. között megrendezett konferenciasorozat szakmai anyagai elérhetők: http://www.prohalo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=259&Itemid=85

77

A honlap rendszeresen frissül, a nyitóoldalon bejelentkező hírek hosszabb-rövidebb felvezető szövegei mellett minden esetben színes kép vagy illusztráció található. A tovább gombra kattintva a teljes cikket, valamint a feltöltés idejét is megtudhatja az olvasó. Az oldal híreit négy nagyobb csokorra osztották: a proHáló saját hírei mellett a partnerek információit is közlik, illetve külön elérhetőek a kistérségi projektekhez kapcsolódó, valamint a hálózati tevékenységhez tartozó anyagok. (a proHáló hálózat szervezésében regionális konferenciasorozatra került sor Fókuszban a hálózatok címmel 2007. március 23. és május 19. között). Külön linket helyeztek el a szerkesztők a Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatos sajtóközlemények, hírek számára (ez a www.nca.hu oldal sajtó oldalára mutat, ahol rendszeresen frissülnek a témával kapcsolatos hírek). Mindemellett – külön menüpontban – elhelyezték a partnerek hírleveleit is (4 proHálós és 6 partnerhírlevél érhető el a honlapról) A konferenciaanyagokról szóló anyagokon kívül minden hír címe és feltöltési ideje mellett egy táblázatban közlik azt is, hogy hányan olvasták az adott cikket. Az oldal készítői a látogatott statisztikát független szolgáltató segítségével is mérik. Részletes keresési lehetőséget is biztosítottak a látogatók számára a honlap szerkesztői, azonban a honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 24.) az oldal jobb felső sarkában elhelyezett kereső nem működött: bármilyen szóra vagy töredékszóra történő keresés esetén 0 találatot jelzett az „eredmény” oldal. Szolgáltatások Online szolgáltatások terén messze nem nyújtja az oldal azt a színvonalat, amit a hírek, információk terén tapasztalhat az olvasó 113 . Az eseménynaptár mellett képgaléria, linktár és fórum található. Klasszikus honlapelemek az előbbiekben már említett alacsony igénybevétel mellett. A könnyen kezelhető, egyszerű eseménynaptárban a saját „proHálós” rendezvények, találkozók vannak feltüntetve (a honlap vizsgálatának időpontjában egy eseményt rögzítettek május hónapra). A naptár könnyen kezelhető, azt azonban nem érteni, miért van két táblában (április-május) feltüntetve a szolgáltatás, és miért vannak szövegesen is felsorolva még külön ezek alá az események. A látogatók nem tölthetnek fel saját eseményeket. Amennyiben erre lehetőséget biztosítanának a szerkesztők, nagyobb lenne a táblában található rendezvények számossága és a szolgáltatás látogatottsága is.

113

Ez a jelenség több vizsgált oldal esetében is megfigyelhető, szinte csak kivételek vannak ezen a területen, de még azok esetén is megfigyelhető, hogy látogatottságuk jól használható, ötletes szolgáltatások bevezetése után messze elmarad a várttól.

78

A képgaléria üde színfoltja az oldalnak: nagy mennyiségű fotó, tematizált, cím szerinti rendezés és vetítés funkció. A honlap linktárában 27 bejegyzés található 5 témacsoportba rendezve. A látogatók linkjei is helyet kapnak, de arra vonatkozó információ nincs az oldalon, hogy ki, milyen módon küldhet be elérhetőségeket. A fórum rovat teljesen üres, még azzal sem próbálkoztak a szerkesztők, hogy témákat tegyenek fel, hátha úgy sikerülne „kicsikarni” némi vállalkozó kedvet a látogatóból. Az olvasó hiába próbálkozik új bejegyzéssel vagy téma megadásával: erre ugyanis nincs lehetősége. Amennyiben nem működik/működtetik a szolgáltatást, jobb lenne levenni az oldalról, mert mindig keserű szájízzel távozik a vállalkozó kedvű látogató, aki láthatatlan falakba ütközik egy-egy szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor. Az olvasnivaló igazi civil menü: a szakmai anyagok, tanulmányok mellett kalácsrecept is letölthető. Számos olyan anyag elérhető itt, ami hasznos segítséget nyújt a hálózatés közösségfejlesztő emberek számára. Az oldalon regisztrálhatja magát bárki, és még azt is közlik a látogatóval, hogy mindeközben adatait bizalmasan kezelik, az azonban nem derül ki, milyen előnyökkel jár a regisztráció számára. Adatbázis Az oldal nem rendelkezik adatbázissal, ilyen jellegű tevékenységre utaló információ nem található az oldalon.(ilyen vállalás a program leírása szerint nem is volt). Kapcsolatfelvétel A honlap látogatói számára külön menüpontot szerkesztettek, ahol lehetősége van bárkinek arra, hogy egy kattintás után elektronikus levelet írhasson a program szakmai vezetőjének, illetve a honlap szerkesztőjének.

79

4.11 Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai 114 (Regionális Szociális Forrásközpontok) Amíg a civil szektor egészének, valamint a foglalkoztatási területen működő szervezeteknek egyszerre több szakmai támogató rendszer szolgáltat 115 , addig a szociális célú civileknél – hasonlóan az ifjúsági területhez – csak egy hálózat biztosítja mindezt. A monopolhelyzet kialakulásának gyökereit itt is – hasonlóan az ifjúsági területhez – az állami döntéshozók egykori szándékaiban, szakmai döntéseikben kell keresni. 116 A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központja feladatait – az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati támogatásával – a Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete koordinálásával az országban 10 helyszínen látják el a Regionális Forrásközpontok. Ezek a hálózati egységek meghatározó szereplői a civil szektor szociális ágazatának, azok a szervezetek, akik ezen a területen tevékenykednek, minden bizonnyal dolgoztak már együtt a forrásközpontokkal, vettek részt az általuk szervezett képzésen, tréningjükön vagy konferencián. Az 1993-tól működő Forrásközpontok 1996ban megalapították országos szervezetüket is, a Regionális Forrásközpontok Országos Egyesületét (továbbiakban: RFOE), amely több éves működése alatt megalapozhatta és megerősíthette pozícióját a szociális szervezetek számára nyújtott szolgáltatói területen. A regionális forrásközpontok szakmai tevékenysége szerteágazó, lefedi az összes szolgáltatói területet, amit egy SZTR nyújthat: „az egyes régiókban szakértőkkel együttműködve szükségletfeltárást, kutatásokat, elemzéseket végeznek, az innovatív kezdeményezések megismerése érdekében tapasztalatcsere-látogatásokat, képzéseket, konferenciákat szerveznek. Kapcsolatokat építenek kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, intézmények-

114

A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központok közül csak egy szervezeti egység töltött ki adatszolgáltató lapot, a hiányos adatközlés miatt csak a nyilvános felületeken is hozzáférhető anyagokból tudunk információhoz jutni, ezek alapján tudjuk a vizsgált SZTR-t röviden bemutatni. 115 A civil szektor egészét négy SZTR segíti (Esélyek Háza, NFT házhoz jön, proHáló, CISZOK), a foglalkoztatási ágazat civil szereplőit pedig öt (EU-Háló Partnerség Program, HEFOP-Gordiusz, Mentor program, OFA Kht., OFA-ROP Hálózat). Amennyiben a szociális ágazatot képes ellátni egy 10 szervezeti egységből álló hálózat, akkor vajon szükséges-e öt szereplő a foglalkoztatási területen? Mindazonáltal a kérdést megfordíthatjuk, és úgy is kereshetjük rá a választ! Amennyiben öt SZTR szükséges ahhoz, hogy egy ágazat számára megfelelő szolgáltatói rendszert működtessen, akkor a szociális területen hogy lehet egy hálózat elég mindezen feladatok ellátására? A súlypontbeli eltolódásokra a szakmának megfelelő válaszokat kell találnia ahhoz, hogy optimális rendszerek alakuljanak ki és működjenek is tartósan. Mindez újabb kérdést vet fel: a válaszokat egy központi/állami beavatkozáson alapuló – mechanikus – vagy egy „evolucionista” – organikus – folyamat eredményeként kapjuk meg? 116 A kilencvenes évek elejétől, közepétől már eltelt annyi idő, hogy összehasonlítható és eldönthető legyen az a kérdés, hol vezettek inkább eredményre a különböző szándékok és szakmapolitikai lépések, milyen struktúrák (a központi vagy a civil hálózati) működnek vagy működtethetőek hatékonyabban?

80

kel. Közvetítő szerepet vállalnak a kormányzati szervek döntéselőkészítési folyamatában, információt közvetítenek, információs hálózatot építenek.” 2003-ban a regionális forrásközpontok tíz éves szakmai tapasztalataira alapozva – az RFOE szakmai bázisán – hozták létre 117 a Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjait, ahol egy-egy civil referens 118 koordinálja 10 forrásközpontban a két-két megyére kiterjedő szakmai szolgáltató tevékenységet. A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjának feladatai az RFOE által korábban említettekkel nagymértékben azonos területet ölelnek fel, szolgáltatásai – amelyek valamenynyi központnál igényelhetők 119 – azonban az ügyfélközpontúság irányába mozdultak el. A jogi, pályázati tanácsadás mellet a projektgenerálás, a partnerség építés, a konkrét projektek kidolgozásában való részvétel, a szektort érintő pályázatokról információszolgáltatás, a szakterületet érintő szakmai rendezvényekről tájékoztatás, térségi szociális civil műhely szervezése, munkakonferencia lebonyolítása (legalább havonta egy megyénként), képzési szolgáltatások biztosítása, az információk gyűjtése, szűrése és továbbítása a célcsoport felé, hálózatépítés, szervezés, hálózati koordináció, szükségletfeltárások elkészítése (igények, lehetséges partnerek), workshop szervezése (elsősorban a kisebb szervezeteknek), civil érdekképviselet koordinálása, szervezetfejlesztés, valamint adatbázis készítése (két-két megyére kiterjedő). A specializáció jegyében a 10 regionális forrásközpont (RFK) a fent említett szolgáltatói tevékenység mellett – kölcsönös megállapodás alapján – megosztotta egymás között a különböző szakmai feladatokat a következők szerint. Békéscsabán a Béthel Alapítvány az önkéntességgel kapcsolatos szakmai tevékenységre helyezte a hangsúlyt. Az önkéntességről, az önkéntes tevékenység szociális szolgáltatói szférában történő meghonosításáról, a „fogadókészség” erősítéséről, önkéntes segítők tevékenykedésének ösztönzéséről gyűjtenek össze szakmai anyagokat, tapasztalatokat és információkat. Nyíregyházán a Szocio East Egyesület RFK az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésével kapcsolatos tapasztalatok összegzését, átadását, az együttműködések kialakulását szakmai fórumok, konferenciák szervezésével és a témában végzett kutatásokkal 117

A nyilvános felületeken is hozzáférhető információk szerint (forrás: www.hfk.hu). A civil referensek elérhetőségeit, ellátási területeit tartalmazó táblázat letölthető a szolnoki forrásközpont honlapjáról: http://www.eselyfk.hu/download/civhp/civilref_elerhetosegek.doc 119 A rugalmasan igényelhető szolgáltatás nem minden SZTR sajátja, vannak olyan programok (EU-Háló Partnerség Program, Mentor Program, HEFOP Gordiusz), ahol „ha kell, ha nem” adják a tanácsot a támogatójuk által a támogatási szerződésben számszerűsített, a program elején kötelezően meghatározott szervezeti kör részére. Ennek következtében még az is előfordulhat, hogy a tanácsadói kapacitások jó része már eleve alacsony hatásfokkal működik („annak adnak tanácsot, aki nem is kér”), míg egyes szervezetek – éppen az előbb említett szakmai erőforrások elpazarlása végett – már nem juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz („hiába kérnének tanácsot, akkor sem kapnak”) – legalábbis a rendszer ezt a „plusz” szolgáltatást már nem finanszírozza a kérdéses SZTRnek. 118

81

támogatja. Szombathelyen a Regionális Szociális Forrásközpont Kht. a fogyatékos emberekkel kapcsolatos innovációk támogatását, az őket segítő, foglalkoztatási célú rehabilitációs programok tapasztalatainak összegzését, az információk átadását, újszerű kezdeményezések támogatását vállalta fel. Zalaegerszegen a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége a mintaértékű – oktatási, foglalkoztatási, népismereti stb. – roma programokkal kapcsolatos szakmai tevékenység megismertetését, az ehhez kapcsolódó kutatási, fejlesztési anyagok összegyűjtését, rendszerezését vállalta fel. Győrött a United Way Kisalföld Alapítvány RFK az egészségügyi célú civil szervezetek hálózatfejlesztésére specializálódott. Pécsett a Dél-Dunántúli RFK Szolgáltató Kht. a jogszabályok nyomon követését, az ehhez kapcsolódó információs szolgáltatást végzi. Budapesten a Budapesti Szociális Forrásközpont a szociális célú civil szervezeteket érintő programokról, publikációkról szóló információk összegyűjtését, rendszerezését, illetve ezek elérhetővé tételét biztosítja az érintett szervezetek számára. Székesfehérvárott az Érted Veled Egyesület Közép–Dunántúli RFK a szociális szervezetek számára szervezetfejlesztést biztosít, továbbá a nonprofit humán menedzsment technikáinak népszerűsítését végzi. Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa RFK a szociális ágazathoz kapcsolódó pályázatok intenzív követését és folyamatos naprakész információk gyűjtését, megfelelő ismeretek, szaktudás alkalmazásának bemutatását, átadását vállalta (az aktuális információkat a Hír-Forrás c. kiadványuk civil mellékletében teszik közzé). Debrecenben a Humán Fejlesztők Központja a szociális területen alkalmazott innovatív programok, projektek összegyűjtését és prezentálását végzi a többi szervezet számára. Honlap: Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai – ESÉLY Szociális Közalapítványa Regionális Forrásközpont, Szolnok Web: www.eselyfk.hu Megjelenés A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjainak (10 regionális forrásközpont) nincsen közös honlapja, a regionális szociális forrásközpont rövidítéséből álló – www.rszfk.hu – címet a zalaegerszegi szervezet használja. A szakmai hálózatfejlesztés a forrásközpontok résztevékenysége, jelen vizsgálatban csak ehhez a szolgáltatáshoz, szakmai tevékenységhez kapcsolódó webes tartalmakra koncentráltunk, aminek alapján négy nagyobb csoportra osztató a 10 forrásközpont. Az első csoportba tartoznak azok a hálózati egységek, amelyek rendelkeznek saját honlappal, és a vonatkozó szakmai tevékenységhez tartozó infor82

mációkat (ezek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból eltérnek egymástól) külön menüben jelenítették meg, így azok könnyen elérhetőek (4 hálózati egység: Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Pécs). A második csoportba tartoznak azok, akik saját honlappal rendelkeznek, a vizsgált szakmai tevékenységet külön menüpontban nem jelenítették meg, de rövid tájékoztató anyagot elhelyeztek webes felületükön (2 szervezeti egység: Békéscsaba, Nyíregyháza). A harmadik csoportba azok tartoznak, akik rendelkeznek saját honlappal, de semmilyen információt nem helyeztek el a vizsgált tevékenységükkel kapcsolatban (2 szervezeti egység: Budapest, Zalaegerszeg). A negyedik csoportba soroltuk azokat, akik nem rendelkeznek saját honlappal (2 szervezeti egység: Győr, Szombathely). A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai esetében is szeretnénk egy olyan honlapot bemutatni, amely alkalmas arra, hogy az adott SZTR vizsgált szolgáltatásait saját internetes felületen megjelenítése. Az első csoportba sorolt honlapok közül azt mutatjuk be, amely a legtöbb – a vizsgálathoz kapcsolódó – tartalmat jeleníti meg honlapján. A szolnoki forrásközpont – 2006. decemberében felfrissített – webes megjelenése átgondolt, a jelenlegi trendeket követi. A letisztult honlapszerkezet megjelenítéséhez bátran használták a fekete hátteret, az élénk kék színű fejlécet, a fehér és a világoskék szöveghátteret, valamint az egyszerű betűtípust. A honlap készítői minden eszközzel – jól látható módon és sikeresen is egyben – arra törekedtek, hogy az olvasó egy dologra koncentráljon, amikor meglátogatja az oldalt: az információra. A webes felület a látogató számára kényelmes, könnyen használható és jól áttekinthető: napjaink minden olyan elvárásnak megfelel, amit a mai internetes megjelenés elé támasztanak. Információ A nyitólap jobb oldalán található menüben könnyen tájékozódhatunk a közalapítványról, annak szolgáltatásairól, ezen belül is a vizsgált tevékenységről. (két klikkeléssel megtudhatja a látogató, hogy ki a civil referens a szervezetnél, akinek természetesen az elérhetőségei is helyben hozzáférhetőek, ami korántsem mondható el a többi forrásközpont mindegyikéről). Külön menüpont alatt tüntették fel a vizsgált szolgáltatást („CIVIL HÁLÓZATFEJLESZTŐ KP”), amiben kitérnek ennek a területnek a bemutatására is, emellett itt tölthető le a 10 civil referens elérhetősége és egy Bács-Kiskun megyei – excel táblában rögzített – civil tár. Ezen a három letöltési lehetőség tartozik a – szorosan vett – vizsgálati területhez (emellett természetesen vannak még olyan információk, ahol nem lehet – és nem is szükséges – élesebben lehatárolni, hogy hová tartozik pontosan). 83

Frissítési napló segíti a látogatót abban, mikor kerültek fel a legújabb információk az oldalra, amiből kiderül, hogy a honlap vizsgálatának időpontjában (2007. május 31.) a legutóbbi hír 2007. április 26-án került fel a felületre. A naplóból az is kiolvasható, hogy az oldal havonta néhány alkalommal frissül. A honlapon a szociális ágazathoz kapcsolódó hírek és információk kapnak helyet. Érdekes azonban, hogy nincs „hírek” menüpont az oldalon, az információkat a képzések, projektek, kiadványok, terjesztés, jogszabályok, más témák között találhatja meg az olvasó. Annak ellenére, hogy van frissítési napló, a letöltések menüben minden egy helyen elérhető és könnyen kezelhető kereső is segíti a látogatót. Az oldal szerkesztői – is – érzékelték a problémát, és a legfrissebb 10 hírt és 10 letölthető dokumentumot a nyitóoldalra helyezték (javítana még a jelenlegi helyzeten az is, ha a frissítési naplóban található információkat belinkelnék, és onnan közvetlen hozzá lehetne jutni a részletekhez is). Az oldal látogatottságát független webes szolgáltatóval mérik, ami alapján megtudható, hogy a vizsgálat időpontjában az utolsó hét napon 72 látogatója és 184 oldalletöltése, az utóbbi hónapban pedig 154 látogatója és 428 oldalletöltése volt az oldalnak. Szolgáltatások A nagymennyiségű hasznos tematizált információt könnyű kezelni a honlapon (bár akadnak olyan helyek – például a szolgáltatások menüben –, ahol még a feltöltés folyamatban van), minden olyan segédinformációt megadnak a honlap használatához, amely az akadálytalan működésben segíti a felhasználót: a letöltések menü felépítése és működése mintaértékű, a frissítési napló innovatív és praktikus is egyben. Mindazonáltal az olvasó nem talál az oldalon online szakmai szolgáltatást. Egy hasznos dolgot azonban mégis sikerült a honlap készítőjének feltenni a webes felületre: üzemanyagköltség kalkulátor segíti a látogatót a számítások elvégzésében. A honlap könnyű kezelhetőségét honlpatérkép és kereső segíti, utóbbi a cikkekben és a letöltések között egyaránt keres. A honlapon található kiadványok között csak egy projektleírást lehet letölteni, a forrásközpont 1998 óta évente négy almalommal megjelenő saját kiadványa a „Hírforrás” – a vizsgálat időpontjában – nem elérhető. Saját hírlevéllel a forrásközpont nem rendelkezik, a letöltések menü hírlevelek kategóriájára kattintva az EMátrix (az Észak- alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda hírlevele) számait érheti el a látogató. Az információkhoz való hozzáférés tekintetében nem tesznek különbséget az oldal szerkesztői regisztrált és nem regisztrált felhasználó között. A jól kitalált és kivitelezett oldalról azonban hiányoznak az interaktivításra serkentő elemek, az online szolgáltatások – amelyek nélkül ma már nem lehet hatékonyan jelen szolgáltató szervezet az interneten. A figye84

lem egyre inkább azokra a szociális szolgáltató szervezetekre irányul majd, akik a – szükségszerű – személyes kapcsolattartás megtartása mellett virtuális felületeken, praktikus távszolgáltatásokat is működtetnek (a szakemberek mellett természetesen az elsődleges célcsoportnak is biztosítani kell erre a lehetőséget). Adatbázis A honlap adatbázis menüjében két alcím található („címek”, „szociális földprogram”), ezek közül azonban egyikben sem talál az olvasó tartalmat. A civil hálózatfejlesztő anyagok között egy excel táblázatot tölthet le az olvasó, amely egy – hálózatfejlesztési céllal összegyűjtött – Bács-Kiskun megyei címlistát tartalmaz (érdekes, hogy az adatbázis címek almenüjéből nem érhető el ez a lista). A táblázatban 169 szervezet szerepel, azonban a cím és a kapcsolattartó mellett nem találunk telefonos, faxos, e-mail-es, webes elérhetőséget (még azoknál a szervezeteknél sem, akik minden bizonnyal rendelkeznek ezekkel), amely jelentősen megnehezíti az első – partnerségi és hálózati rendszerek kialakítása felé tett – lépéseket. Arra vonatkozó információ, hogy a listában nem szereplő szervezetek bekerülhetnek-e az adattárba, nem tudni, ahogyan azt sem, milyen előnyökkel jár egy szervezet számára az, ha szerepel ebben a címlistában. Kapcsolatfelvétel Az oldal kapcsolat menüjében megtalál az olvasó minden elérhetőséget, aminek a segítségével kapcsolatba léphet az iroda munkatársaival. Arra is felhívják a látogató figyelmét, hogy a munkatársak menüben megtalálhatja a közalapítványnál dolgozók személyes elérhetőségeit is (a beosztás, az iskolai végzettség, a saját telefonszám és e-mail cím mellett még azt is megtudja az érdeklődő, mióta dolgozik a munkatárs a munkaszervezetnél).

85

5. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek leírása A kutatásban résztvevő szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek a kérdőív kitöltése során néhány megadott szempont alapján bemutatták saját szervezetük legfontosabb jellemzőit, működésük leglényegesebb elemeit. Így információkkal rendelkezünk arról, hogy a válaszadók milyen területi eloszlással vettek részt a kutatásban, milyen jogi formában, hatókörben és mióta működnek, mik azok a konkrét tevékenységek, amelyeket ellátnak, és mindezt mely célcsoportok szolgálatában teszik. További fontos dimenziói a szervezetek működésének a rendelkezésre álló infrastruktúra és humán erőforrás rövid bemutatása, bevételi forrásuk fajtái és költségvetésük nagysága, illetve pályázati tapasztalataik, eredményeik és terveik. A kutatásba bevont nonprofit szervezetek regionális megoszlása változatos képet mutat (1. ábra): a megkérdezettek több mint negyede (26%) a Közép-magyarországi régióban van, mindkét alföldi régió több mint 15%-os aránnyal szerepel a vizsgálatban résztvevő szervezetek között, míg a legalacsonyabb részesedéssel a Közép-dunántúli régió (6,6%) rendelkezik. (2. ábra) 1. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek regionális megoszlása (%) 9,6%

1,8%

11,6% 6,6%

16,8%

9,4%

18,2% Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország

26,0% Közép-Dunántúl Dél-Alföld Nem válaszolt

Dél-Dunántúl Észak-Alföld

A vizsgált nonprofit szervezetek megyék szerinti megoszlása még változatosabb képet mutat, hiszen jelentős eltérések mutatkoznak az egyes megyék részesedéseiben. (3. ábra) A maximumértéket Budapest képviseli, a megkérdezett szervezetek 15%-át reprezentálva, míg Veszprém megye 1% alatti részesedése mélyen az átlagérték alatt van – innen mindössze 4 válaszadó szervezet volt. A területi különbségek esetében szembetűnő, hogy az 5% feletti aránnyal bíró megyék mindegyike – amennyiben Pest megyét is ide soroljuk – a Dunától ke-

86

letre helyezkedik el, bár a keleti és északi országrész egyes megyéiből is meglehetősen alacsony arányban képviseltetik magukat a válaszadó szervezetek. 2. ábra: A vizsgálatban résztvevő nonprofit szervezetek régiónként (darab)

3. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek aránya az egyes megyékben és a fővárosban (%) 3,8

Borsod-Abaúj-Zemplén

2,2

Heves

2,0

Nógrád

7,6

Hajdú-Bihar

7,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

1,8

Jász-Nagykun-Szolnok

5,4

Békés

12,4

Bács-Kiskun

3,8

Csongrád

10,4

Pest

3,4

Tolna

2,6

Somogy

4,4

Baranya

4,0

Fejér

2,0

Komárom-Esztergom

0,8

Veszprém

3,4

Zala

3,2

Vas

2,4

Győr-Moson-Sopron

15,0

Budapest

1,8

Nem válaszolt 0

2

4

6

8

10

12

14

16

87

A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek székhely szerinti megoszlása jelentős különbségeket mutat a települések közigazgatási beosztásának tekintetében (4.ábra). A megkérdezett civilszervezetek ötödének (20,8%) a fővárosban, harmadának (33%) valamelyik megyeszékhelyen van a székhelye. A községekben csak a vizsgálatba bevont szervezetek 15,6%a van. Összességében véve a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint háromnegyedének különböző hierarchia szintű városban van a székhelye. Alapvető kérdéseket vet fel a szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek fővárosi és megyeszékhelyekre irányuló koncentrációja, hiszen ezen településtípusok rendelkeznek a legjobb szociális és munkaügyi mutatókkal. 4. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek székhely szerinti megoszlása (%)

15,6%

5,2%

20,8%

25,4% főváros

megyeszékhely

33,0% egyéb város

község

nem tudja/nem válaszolt

A vizsgálatban résztvevő nonprofit szervezeteknek negyede (26,2%) jogi formája szerint alapítvány, több mint fele (56,3%, összesen 281 szervezet) pedig egyesület. Egyéb jogi formák viszonylag kisebb arányban képviseltetik magukat a mintában. (5. ábra) 5. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek jogi forma szerinti megoszlása (%) 0,8%1,6% 1,0% 2,4% 0,1% 4,4% 4,4%

26,2%

2,8% 56,3% alapítvány kht társaság nem válaszolt

közalapítvány szövetség többcélú társulás

egyesület szövetkezet egyéb

88

A vizsgált szervezetek alapításuk éve szerint változatos képet mutatnak, hiszen akadnak közöttük olyan hosszú múltra visszatekintők is, melyeket a 19. században alapítottak (5 szervezet). A 20. század folyamán, de 1985-öt megelőzően elvétve jöttek létre szervezetek a kutatásba bevontak közül – az adott időszakban összesen 17, azonban csak 1981-ben 7-et alapítottak, majd évente rendszeresen tapasztalható a szervezetek alapítása. (6. ábra) Mint a nonprofit szervezetek esetében ismert tény, a rendszerváltástól kezdődött meg az ugrásszerű számbeli gyarapodás, s számos évben 30-nál több szervezet alapítása történt meg. Az utóbbi néhány évben látható csökkenés nemcsak a vizsgálatba bevont szervezetekre jellemző, hanem az országos tendenciákat is illusztrálja. Ha az 1980 előtti alapítású szervezetektől eltekintünk, az átlagos alapítási év 1997, miközben a válaszok módusza 1996-ra esik. 6. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek száma alapításuk éve szerint 1985 és 2006 között (db) darab 40

37

36

35

32 30 30

33

32 30

28 25

25

25

25

24

22 19

20

17 15

12 9

10

8

5

2

1

2

2

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A vizsgált nonprofit szervezetek hatóköre kiegyenlített képet mutat, mivel a helyi és kistérségi hatókörű szervezetek is megközelítőleg az ötödét (21,2%) teszik ki a teljes mintának. A megyei és regionális szinten tevékenykedő válaszadó nonprofit szervezetek is hasonló 89

értékben reprezentáltak (17,8%, illetve 17,6%). Az országos hatókörrel rendelkező szervezetek aránya valamelyest kevesebb (14,8%), s érthető módon a nemzetközi szinten működő szervezetek aránya a legcsekélyebb – összesen 9 ilyen szervezetet találunk a mintában. (7. ábra) 7. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek hatókör szerinti megoszlása (%) 1,8%

5,6% 21,2%

14,8%

17,6%

21,2% 17,8%

lokális

kistérségi

megyei

regionális

országos

nemzetközi

nem válaszolt

A kutatásban részt vevő szervezetek csupán 11,6%-a nem minősül közhasznúnak, míg több mint négyötöde (58,6%) közhasznú, s a vizsgált szervezetek összesen közel negyede (24,2%) kiemelten közhasznúnak tekinthető. 8. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek közhasznú minősítés szerinti megoszlása (%) 5,6%

11,6%

24,2%

58,6% nem közhasznú

közhasznú

kiemelten közhasznú

nem tudja/nem válaszol

A vizsgált nonprofit szervezetek tevékenységi körei meglehetősen szerteágazóak, sokoldalúak. A 9. ábra szemlélteti egyrészt az összes, a válaszadók által felvállalt tevékenységet, valamint azt is, hogy ezek közül melyek a legfontosabbak – a kutatás során a résztvevők kiemelték a teljes szolgáltatási palettájukból a 3 leglényegesebbet.

90

9. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek felvállalt tevékenységi körei és a 3 legfontosabb tevékenységük (%)

25

gondozás

12,6

egészségmegőrzés

13,2

mentális segítségnyújtás

30,2 40,8

10

támogató szolgálat működtetése

15,6

5

családsegítés

25,6

8,2

nevelés és oktatás

48,4

18

család-, gyermek- és ifjúságvédelem

14

3,8

tanácsadás

42,6

11

egyéb szociális tevékenység

41,8

12,2

hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése

63,2

30,6

érdekképviselet, érdekvédelem, lobbi

41,6

14,8

emberi- és állampolgári jogok védelme

18,4

3

foglalkoztatási programok kivitelezése

25,8

9,8

közmunka

10,2

3,8

foglalkoztatási rehabilitációs programok, rehabilitációs foglalkoztatás

16,6

5,8

munkaközvetítés

9,2

képzések szervezése a célcsoport számára

9,6

képzések, szakmai fórumok nonprofit szervezetek számára egyéb szolgáltatások más nonprofit szervezetek számára

24,2 39,4 23,6

6,2

27,4

7

módszertani tevékenység, kutatás

17,4

3,2

terület- és településfejlesztés

4,6

14 20

egyéb 0 0 3 legfontosabb felvállalt tevékenység

10

20

30

40

50

60

70

felvállalt tevékenység

A felvállalt tevékenységek közül a vizsgált szervezetek a legnagyobb – közel kétharmados (63,2%) – arányban a „hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését” említették. Kimagasló volt – 40% közeli, vagy azt meghaladó arányú – a „nevelés és oktatás” (48,4%), a „tanácsadás” (42,6%), az „egyéb szociális tevékenység” 91

(41,8%), az „érdekképviselet, érdekvédelem, lobbi” (41,6%), a „mentális segítségnyújtás” (40,8%), valamint a „képzések szervezése a célcsoportok számára” (39,4%) említése. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a szolgáltatások mind a széleskörűen értelmezhető, további konkretizálásra szoruló típusból kerülni, önmagukban nem nyújtanak pontos információt a végzett munkáról. A három legfontosabb felvállalt tevékenység esetében korántsem figyelhetők meg ilyen magas értékek, s töredékét képviselik a felvállalt tevékenységek esetében érkezett válaszoknak, tehát a válaszadókra jellemző ugyan a széles szolgáltatási kör, ám a hangsúlyos tevékenységek jelentősen eltérnek. Egyedül a „hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése” tevékenység kiemelendő 30%-ot meghaladó részesedése miatt, így egyértelműen a válaszadók legfontosabb tevékenységeként tartható számon. A különböző felvállalt tevékenységek regionális sajátosságait áttekintve szembetűnő a „gondozás” tevékenységet felvállaló szervezetek ilyen típusú területi különbsége – az Észak-magyarországi régióban a vizsgálatba bevont szervezetek mindössze 8,3%-a, míg a Közép-dunántúli régió szervezeteinek közel negyede (24,2%) sorolta 3 legfontosabb tevékenysége közé. Az „egészségmegőrzéssel” is foglalkozó szervezetek közel kétszeres különbséget mutatnak a Közép- (39,4%) és a Nyugat-dunántúli régió (20,7%) viszonylatában. A „támogató szolgálat működtetése” ugyanezen két régió esetében tér el jelentősen a vizsgált szervezetek körében, hasonló relációban. A három legfontosabb tevékenység között „családsegítéssel” foglalkozó nonprofit szervezetek a Dél-dunántúli és az Észak-magyarországi régióban elenyésző arányban vannak (2,1-2,1%), miközben az Észak- és a Dél-alföldi régióban a 10%-ot is meghaladja a részesedésük (11,9, illetve 11%). A „tanácsadást” a három legfontosabb tevékenység között felvállaló szervezetek az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régióban megközelítőleg 4%-nyi részarányban vannak, miközben az Észak-magyarországi és a Középdunántúli régióban a 20%-ot is meghaladja jelenlétük. A „hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését” felvállaló szervezetek esetében feltűnő regionális különbségek mutatkoznak – a Dél-dunántúli régióban a szervezetek több mint 40%-a a három legfontosabb tevékenység között tartja számon, miközben a Dél-alföldi régióban a szervezetek negyede (23,1%) sem tekinti annak. A Dél-dunántúli régió szervezeteinek egyike sem említette az „emberi és állampolgári jogok védelmét” a három legfontosabb tevékenysége között, s ugyanez mondható el az Észak-alföldi régió vizsgálatba vont szervezeteiről is a „közmunka, közcélú munka, közhasznú munka szervezése” esetében – annak ellenére, hogy ez a régió kifejezetten az erős munkaerőpiaci problémákkal jellemezhető területek közé tartozik. A Nyugat-dunántúli régióban egyetlen szervezet sem tartotta kiemelendőnek a „foglal92

koztatási rehabilitációs programok, rehabilitációs foglalkoztatás” tevékenységi kört, miközben a Közép-dunántúli régióban a szervezetek közel ötöde (18,2%) az első három felvállalt szolgáltatás között említette. Többszörös különbség mutatkozik a legfontosabb tevékenységeket tekintve a „foglalkoztatási programok kivitelezése” kapcsán a minimum- (Dél-alföldi régió – 16,5%) és a maximumértéket (Dél-dunántúli régió – 40,4%) képviselő régiók arányszáma között. A „más nonprofit szervezeteknek számára nyújtott szolgáltatás” csak egy szervezet legfőbb tevékenységei közé tartozott a Közép-magyarországi régióban, míg az Észak-alföldi régióban a vizsgált szervezetek 15,5%-ánál jellemző volt. A 10. ábra adatainak tanúsága szerint nagy különbségek húzódnak meg a felvállalt célcsoportok és a három leggyakrabban felvállalt célcsoport között. A felvállalt tevékenységek alapján feltételezhető volt, hogy a hátrányosan megkülönböztetett, rosszabb társadalmi esélyekkel rendelkező csoportok felülreprezentáltak lehetnek a célcsoportok között. Magasan kiemelkedik részarányával a „hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok”, valamint a „hátrányos helyzetű családok” köre, mely célcsoportokat a vizsgált szervezetek közel fele említett – előbbit 49,2%, utóbbit 47%-ban. A „fogyatékossággal élők” csoportját a szervezetek 40,2%-a nevezte meg. Ezeket a célcsoportokat a szervezetek viszonylag nagy arányban sorolták a három legfontosabb ellátotti kör közé is – mind az összes, mind a leggyakrabban ellátott egyéb célcsoportokhoz képest. A „tartós munkanélküliekkel”, a „megváltozott munkaképességűekkel”, az „idős korúakkal, nyugdíjasokkal” a szervezetek hozzávetőleg 30%-a foglalkozik legalább érintőlegesen és 10% felett történt említés ezekre a célcsoportokra a legfontosabbak között is. Hasonló a helyzet a „nonprofit szervezetek” esetében is, míg a szervezetek több mint negyede említette célcsoportjai között az „önkénteseket”, az „etnikai kisebbségeket”, a „40 év felettieket”, a „nőket”, azonban a legfontosabb három célcsoport közé 10%, vagy attól alacsonyabb arányban sorolták a szervezetek.

93

10. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek által ellátott célcsoportok és a 3 leggyakrabban ellátott célcsoport (%) fiatal diplomás pályakezdő fiatalok

21,6

2,8

fiatal nem diplomás pályakezdő fiatalok

23,2

5

önkéntesek

27,2

8,4

hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok

49,2

28

hátrányos helyzetű családok

47

27

szenvedélybetegek

14,4

4,8

egyéb betegségben szenvedők

20,2

7,2

fogyatékossággal élők

40,2

24,2

etnikai kisebbség

27,6

10

elítéltek, börtönből szabadultak

6,4

0,8

állami gondozottak

11,6

3,2

hajléktalanok

11,2

4,4 2,6 0,4

menekültek tartós munkanélküliek

31

16,6

megváltozott munkaképességűek

33,4

14

idős korúak, nyugdíjasok

28

13,2

40 év felettiek

28,2

5,8

nők

30,4

8,2

prostituáltak

1,8 0,4

határon túli magyarok

1,4

6

nonprofit szervezetek

27,6

11,4

önkormányzatok

16

5,8

érdekképviseleti szervek

11,8

1,4

valamilyen egyéb intézmény, vagy szervezet

14,8

5,6 12 11,2

egyéb

0 3 leggyakrabban ellátott célcsoport

10

20

30

40

50

60

ellátott célcsoportok

Jellegzetes regionális különbségek mutatkoznak a célcsoportok felvállalása tekintetében, azonban a régiók közötti eltérések kevéssé dominánsak a leginkább preferált „hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok, valamint családok” esetében, ezeknek általában véve magas

94

volt a részesedésük a szervezetek között. Kivételt ebben a tekintetben a „fogyatékossággal élők” köre jelent, mivel azon szervezetek aránya, melyek a három legfontosabb célcsoport közé sorolták, a Nyugat-dunántúli régióban alig éri el a 10%-ot (12,1%), miközben a Középdunántúli régióban a 45%-ot is meghaladja (45,5%). A „tartós munkanélküliek” csoportjával a Dél-alföldi régióban csak a vizsgált szervezetek 19,8%-a foglalkozott, miközben az alapvetően alacsony munkanélküliségi mutatókkal rendelkező Nyugat-dunántúli régióban közel felük (46,6%). Ugyanezen célcsoport a legfontosabb három közé került a Nyugat-dunántúli régió kutatásba bevont szervezeteinek közel harmada esetében (31%), míg a Közép-dunántúli (9,1%) és a Közép-magyarországi régióban (9,2%) a 10 százalékot sem érte el a részesedése. A „nonprofit szervezetek” felvállalásának megoszlása a három legfontosabb célcsoport kategóriájának tekintetében mutatott releváns különbségeket. A Közép-magyarországi régióban viszonylag csekély mértékben (5,4%-ban), míg az Észak-alföldi régióban gyakrabban (17,9%ban) jelent meg célcsoportként a vizsgált szervezetek körében. Feltűnő, hogy míg a Nyugatdunántúli régióban a kutatásba bevont szervezetek közel ötöde (19%) jelölte meg célcsoportnak az „érdekképviseleti szerveket”, egyetlen nonprofit szervezet sem sorolta a három legfontosabb célcsoportja közé. A vizsgált szervezetek pályázati aktivitása jelentős eltéréseket mutat a különböző források tekintetében. (11. ábra) A szervezetek messze kiemelkedően a legnagyobb arányban (62%) az NCA működési célú kiírásaira nyújtottak be pályázatot, s döntő mértékben (57,4%) nyertek is ebből a forrásból. Ennek közelébe sem került, de 30% feletti részesedéssel bírtak az NCA szakmai kollégiumai, a minisztériumok által kiírt országos pályázatokra, valamint a HEFOP forrásaira benyújtott pályázatok. Ezen forrásokat és a települési szervezetek, intézmények által kiírt pályázatokat a vizsgálatban részt vevő nonprofit szervezetek több mint 20%-a el is nyerte. Arányaiban véve legalább minden ötödik szervezet pályázott az OFA, a Mobilitás, más, nem minisztérium által kiírt országos pályázat, illetve megyei szervezet, intézmény által kiírt pályázat forrásaira. A legalacsonyabb – 12% alatti – a pályázati részvétel a válaszadók körében a következő kiíróknál: ROP, EQUAL, Phare, NCSSZI, illetve a regionális és kistérségi szervezetek, intézmények. Fontos üzenete a kutatás eredményeinek, hogy – preferáltságtól függetlenül – a beadott pályázatok jó részét megnyerik a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek.

95

11. ábra: A pályázatot benyújtó és elnyerő szervezetek aránya pályázati forrásonként (%) 9,2 6,2

ROP HEFOP

31,2

23

EQUAL

4,6

8,6 11,2 8,4

PHARE NCSSZI-SZMI

8,6

6

OFA

16,4

21,8

NCA működési

57,4

NCA szakmakollégium

23,4

Mobilitás

18,8

minisztérium által kiírt országos pályázat 19,2

31,6

24,4

9,2 7,4

regionális szervezet által kiírt pályázat megyei szervezet, intézmény által kiírt pályázat

19

23

4 2,6

kistérségi szervezet, intézmény által kiírt pályázat települési szervezet, intézmény által kiírt pályázat

24

26,8

10 7,2

egyéb hazai pályázat

7 4,2

egyéb nemzetközi pályázat

0 nyert

32,8

24,4

24,6

más, nem minisztérium által kiírt országos pályázat

62

10

20

30

40

50

60

70

pályázott

A pályázati aktivitás tekintetében jelentős regionális eltérések mutatkoznak a kutatásba bevont nonprofit szervezetek körében. Az összesítésben legmagasabb részesedéssel szereplő „NCA működési pályázatra” a Nyugat-dunántúli régió vizsgált szervezeteinek alig több mint fele – 53,6%-a – pályázott, miközben ez az arány a Közép-dunántúli régió szervezetei körében 78,8%. Az „NCA szakmai kollégiumai által kiírt pályázatokra” az Északmagyarországi régió szervezeteinek negyede sem (24,4%) pályázott, az Észak-alföldi régió szervezeteinek azonban közel fele (46,8%). A „HEFOP pályázatok” is hasonló mértékű különbségeket mutatnak, mivel az Észak-magyarországi régióban a szervezetek ötöde (20%), a Dél-dunántúli régióban pedig több mint 45%-a (46,7%) pályázott erre a forrásra. A „minisztériumok által kiírt országos pályázatok” esetében az Észak-alföldi régió vizsgált szervezetei

96

voltak a legaktívabbak (a vizsgált szervezetek 42,9%-a pályázott), a Közép-dunántúli régióban (21,2%) azonban alig haladta meg a 20%-ot az erre a forrásra pályázó szervezetek aránya. Még nagyobb regionális eltérések jellemzik a „megyei szervezetek, intézmények által kiírt pályázatokon” való részvételt. A Dél-alföldi régióban a kutatásba bevont szervezetek mindössze 13,1%-a pályázott, az Észak-magyarországi régióban (48,9%) megközelítette az 50%-ot a pályázati részvétel. Az „OFA” által meghirdetett pályázatokra jelentkezők aránya a Középdunántúli régióban (15,2%) volt a legalacsonyabb, míg a Dél-dunántúli régió vizsgált szervezeteinek 40%-a pályázott a forrásra. A „települési szervezetek, intézmények által kiírt pályázatok” tekintetében nem voltak ilyen markáns különbségek, azonban a Dél-alföldi régióban tapasztalható 22,6%-os részesedést lényegesen meghaladja a Közép-dunántúli régió vizsgált szervezeteinek 39,4%-os aránya. A sikeres pályázatok száma és aránya alapvetően a régióból beérkezett pályázatok nagyságrendjétől függ, annak eltérései szerint alakul. A 11. ábra adatainak tanúsága szerint a jövőben tervezett pályázatok erős összefüggést mutatnak az eddigi pályázati szereplésekkel, mivel túlnyomórészt azok a források képviselnek magas arányt a megkérdezett szervezetek között, melyek az eddigi pályázatok körében is népszerűek voltak: az NCA működési pályázatok kiugró aránya (60,2%) mellett az NCA szakmakollégiumok (38%), illetve minisztériumok (39,2%) által kiírt pályázatok. A regionális szint pályázatok terén tapasztalható – értelemszerűen az EU-s források egy részének régiós szintű elosztására reagáló – erősödő szerepét jelzi, hogy a jövőben a „regionális szervezetek, intézmények” által kiírt pályázatok, valamint a „regionális operatív programok” jelentősebb (megközelítőleg 10%-os) emelkedése várható. Mintegy 8%-kal növekszik a vizsgált szervezetek körében a részesedése a „minisztériumok által kiírt országos”, az „NCA szakmai kollégiumai”, valamint az „NCSSZI-SZMI (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, illetve jogutódjaként a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet)” által kiírt pályázatoknak a jövőre nézve. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) pályázataival a vizsgálat során a szervezetek egyike sem tervezett.

97

12. ábra: A jövőben pályázni kívánó szervezetek aránya (%) TIOP

0

TAMOP

25

Regionális OP

20

NCSSZI-SZMI

16,6

OFA

25

NCA működési

60,2

NCA szakmakollégium

38

Mobilitás

21,6

minisztérium által kiírt országos pályázat más, nem minisztérium által kiírt országos pályázat regionális szervezet által kiírt pályázat

39,2 27,4 19

megyei szervezet, intézmény által kiírt pályázat

28,8

kistérségi szervezet, intézmény által kiírt pályázat

15

települési szervezet, intézmény által kiírt pályázat

26,2

egyéb hazai pályázat

8,6

egyéb nemzetközi pályázat

6,4 0

10

20

30

40

50

60

70

A vizsgált szervezetek többségének van jelenleg is futó projektje, azonban a vonatkozó kérdésre a szervezetek több mint harmada (36,8%-a) nem válaszolt. Az érvényes választ adó szervezetek átlagosan hozzávetőleg 4 (pontosan 3,76) darab jelenleg is futó projektben vesznek részt, 7,9%-uknak azonban jelenleg egyetlen futó projektje sincs. (13. ábra) A kérdésre választ adó szervezetek több mint fele (54,8%-a) 1-3 futó projekttel rendelkeznek. Jellemző tendencia, hogy a több projektet működtető szervezetek ritkábban jelennek meg a válaszadók között: a válaszadó szervezetek nem egészen 1%-a (0,9%-a) rendelkezik 20-nál is több projekttel, és egyetlen olyan nonprofit szervezet volt, amely összesen 70 futó projektben vett részt. Ha ez utóbbi kiugró (és egyben torzító) értéket kivesszük az átlagszámításból, az egy szervezetre jutó futó projektek száma 3,5-re módosul. 13. ábra: A futó projektek száma a válaszadó szervezetek százalékában (%) 7,9%

9,2%

7,9%

16,5%

10,1%

10,1% 0

1

19,6% 2

18,7% 3

4

5

6

6-nál több

98

A vizsgált szervezetek összesen átlagosan 22 foglalkoztatottal rendelkeznek, a közel kétharmados (63,2%) válaszadási arányon belül. Azonban, ahogyan a 14. ábra is illusztrálja, jelentős különbségek mutatkoznak a kérdésre választ adó szervezetek között. Emiatt, ha a kiugró értékkel rendelkező – 100 foglalkoztatott fölötti – szervezeteket kivesszük a számításból, a foglalkoztatottak átlagos száma 14,6-re módosul. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 7,6%-a nem rendelkezik foglalkoztatottal. A válaszadó nonprofit szervezetek több mint fele (51,0%-a) tíz, vagy annál kevesebb alkalmazottal működik. Érdekes módon azonban viszonylag jelentős azon szervezetek aránya, ahol 50 fő feletti foglalkoztatott dolgozik – a kérdésre választ adók 9,9%-a, s ezen belül akadnak olyan szervezetek, ahol 100 főnél is több alkalmazott van (3,6%), két szervezet pedig 500 főnél is több foglalkoztatottal rendelkezik.

foglalkoztatottak száma

14. ábra: Az összes foglalkoztatott száma a válaszadó szervezetek százalékában (%) 50 felett 46-50 41-45 36-40 31-35 26-30 21-25 16-20 11-15 6-10 1-5 0

9,9 2,1 0,8 1,5 2,1 3,4 3,4 7,8 10,4 24,2 26,8 7,6

0

5

10

15

20

25

30

A szervezetek eltérő mértékben válaszoltak az összes foglalkoztatottra, illetve a foglalkoztatás formájára vonatkozó kérdésekre, így az utóbbi összesítésével mintegy 50%-kal nagyobb létszám adódott, mint az előbbi esetében. Ha a legnagyobb (100 fő feletti) foglalkoztatottal rendelkező szervezetektől eltekintünk a számítás során, a két összesítés közötti különbség 20%-osra mérséklődik (összesen 14 szervezetnek volt 100 fő felett az alkalmazotti létszáma). A különbség feltehetően az önkéntesek megítélése során adódhatott, mivel a szervezetek egy része nem sorolta őket az összes foglalkoztatott közé. Eltérő volt a válaszadási hajlandóság a foglalkoztatás egyes formái esetében, ennek ellenére a legfontosabb arányok jól szemléltethetőek. (15. ábra)

99

15. ábra: A vizsgált – 100-nál kevesebb alkalmazottal rendelkező – nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak a foglalkoztatás formája szerint (%)

28,9%

3,1%

59,1%

5,3% főállású

mellékállású

megbízásos

3,6% vállalkozó

önkéntes

A legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal bíró szervezetek nélkül elvégzett vizsgálat alapján a nonprofit szervezetek alkalmazottainak több mint negyede (28,9%) főállású, csekély részük mellékállású (3,1%), megbízásos szerződéssel (5,3%), illetve vállalkozó (3,6%) foglalkoztatott. A személyi állomány több mint fele önkéntesekből áll (59,0%). A kiugró értékek nélküli válaszok esetében az egy szervezetre jutó főállású foglalkoztatottak átlagos száma 4,8 fő, a mellékállásúak átlagos száma 0,5 fő. A megbízásos szerződéssel alkalmazottak átlagos száma 0,9 fő, a vállalkozó foglalkoztatottaké 0,6 fő, míg az önkénteseké 9,7 főnek adódott. A szervezeteknél a munkatársak „funkcióját” tekintve is csak a kérdésre válaszolók köréből lehet következtetéseket levonni. A válaszadó szervezetek esetében átlagosan 5,1 fő szakmai, 1,5 fő gazdasági, 2,3 fő operatív és 17,8 fő egyéb munkatárs áll rendelkezésre. A vizsgált szervezeteknél a válaszok alapján a munkatársak több mint ötöde (22,6%-a) szakmai munkatárs (azok, akik a szervezet szakmai munkáját kidolgozzák, irányítják, menedzselik). A gazdasági munkatársak (például a könyvelő, bérszámfejtő munkakörben dolgozók) aránya 5,6%, az operatív munkatársaké (például adminisztrátor, titkárnő, eljáró munkatársak) 7,6%, azonban a foglalkoztatottak fennmaradó mintegy kétharmadnyi része az egyéb kategóriába sorolódott a válaszok alapján, ezekben az esetekben a szervezeteknek nem sikerült munkatársaikat egyértelműen besorolni valamely szakterülethez. A dolgozók szakmai végzettség szerinti vizsgálata még részletesebb képet tár fel a vizsgált nonprofit szervezetek humán erőforrás potenciálját illetően. Az érvényes választ adók körén belül előbbi szegmenseknél is nagyobb szóródást mutatnak a válaszok, emiatt összesített értékelést nem végzünk, hanem csak a jellemzőbb sajátságok bemutatására helyezzük a

100

hangsúlyt. A kérdésre válaszoló szervezetek munkatársai között a speciális végzettség nélküliek képviselik a legnagyobb arányt, egy szervezetre jutó átlagos számuk 6,7 fő. A szociális végzettségű munkatársak átlagos száma a válaszadó szervezeteknél 4,3 fő, ezzel a szakmai végzettség tekintetében a legjelentősebbnek számít (akad olyan szervezet, ahol több mint 100 szociális végzettségű személy dolgozik). A pedagógus-gyógypedagógus (átlagosan 3,0 fő/szervezet), egészségügyi (átlagosan 2,9 fő/szervezet) és műszaki végzettséggel (átlagosan 3 fő/szervezet) rendelkező munkatársak hasonló mértékben vannak jelen a válaszadók munkatársai között. Előbbi esetében létezik olyan szervezet, ahol 50 főt is foglalkoztatnak ezzel a végzettséggel, egészségügyi képesítéssel 44 alkalmazott jelenti a maximumot, míg a műszaki területen végzett munkatársak 110 fős állománya a legmagasabb érték egy szervezet viszonylatában. A közgazdász, valamint egyéb pénzügyi végzettségűek átlagosan 1,6-1,6 fővel képviseltetik magukat a szervezetekben. A munkaügyi, személyügyi, a jogi, pszichológiai és marketing végzettségű munkatársak átlagosan 1 főnyi, vagy az alatti létszámban vannak jelen a válaszadó szervezetekben. Az egyéb végzettségű munkatársak egy szervezetre jutó száma meghaladja az ötöt (5,2 fő/szervezet). Az irodára vonatkozó kérdés kapcsán kiderült, hogy a vizsgálatba bevont szervezetek 58%-a rendelkezik irodával, miközben közel ötödük (18,6%) nem válaszolt. A szervezetek pontosan felének irodájában lehetőség van 15 fő alatti résztvevő számára szervezett rendezvény lebonyolítására, illetve a megkérdezett nonprofit szervezetek közel negyede (23,8%) még 50 fős rendezvény számára is tud helyet biztosítani az irodájában, azonban ennél nagyobb létszámmal tartandó rendezvényt csak minden tizedik megkérdezett szervezet (10,6%uk) tud a saját irodájában megszervezni. 16. ábra: A vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek használati eszközökkel való ellátottsága (%) számítógép minden min. 6 órában dolgozó munkatársnak

50,2

Internet-csatlakozás

61,2

notebook

27,2

fax

49,4

vezetékes, vagy mobiltelefon

66,2

0

10

20

30

40

50

60

70

101

A vizsgált szervezetek technikai eszközökkel való ellátottsága a hatékony működés érdekében mindenképpen fejlesztésre szorul. A 16. ábra adatainak tanúsága szerint a vizsgálatba bevont nonprofit szervezetek közel fele tud számítógépet biztosítani minden legalább hat órában dolgozó munkatársának. Bár az Internet-csatlakozással rendelkező szervezetek aránya meghaladja a 60%-ot, és megközelítőleg kétharmaduk elérhető saját vezetékes, vagy mobiltelefonon, valamint a szervezetek fele rendelkezik faxszal. Az elengedhetetlen kommunikációhoz, információ-szerzéshez, illetve –nyújtáshoz mindenképp fejleszteni kell a technikai eszközállományt. 17. ábra: A válaszadó nonprofit szervezetek megoszlása a 2006. évi árbevétel tekintetében (db) darab 180 160

157

140 120 100 80 60

38

40

33 19

20

15

8

5

5

5

3

4

2000025000

2500030000

3000035000

3500040000

4000045000

4500050000

0 5000 alatt

500010000

1000015000

1500020000

50000 felett

ezer Ft

A 2006. évi bevételre vonatkozó kérdésre a vizsgált nonprofit szervezetek 58,4%-a válaszolt. Ennek alapján óriási különbségek adódtak a bevételi összeg minimum- és maximumértéke között, mivel a saját bevallás alapján több szervezet sem rendelkezett bevétellel (a szervezetek 2,2%-a), míg a legmagasabb bevételi összeg 2,1 milliárd forint volt. Ha eltekintünk a különösen magas és az átlagot nagymértékben torzító 100 millió forint feletti éves bevétellel rendelkező nonprofit szervezetektől, az egy szervezetre jutó átlagos éves bevétel 10.611.841 Ft-ot tesz ki. A kérdésre válaszadó összes szervezet nagy része (53,8%-a) a legalacsonyabb, 5 millió Ft alatti árbevételi kategóriában helyezkedik el (17. ábra). Alapvetően a növekvő bevételnagysággal párhuzamosan csökken az adott bevétel-intervallumba

102

eső szervezetek száma. 91 szervezet – a válaszadó szervezetek közel harmadának (31,2%) – bevétele azonban az 1 millió forintot sem érte el 2006-ban. A vizsgált szervezetek 2006-os költségvetésének összetevőit sajnos nem lehetett egyetlen megoszlást szemléltető ábrán illusztrálni, mivel az egyes kérdések esetében eltérő volt a válaszadó szervezetek köre. A 18. ábra azonban alkalmas az arányok szemléltetésére. 18. ábra: A 2006. évi költségvetés forrásainak részesedése a választ adó szervezetek körében (%) vállalkozói tevékenység pályázatok normatív költségvetési támogatás nem normatív költségvetési piaci szereplőktől kapott támogatás szja 1% tagdíjak adományok saját tőke

5,8 46,3 7,8 6,3 2,9 5,1 7,1 8,5 13,7

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Nagyon fontos, hogy az átlagértékek mellett figyelembe vegyük az egyes bevételi típusok szórását is, ugyanis gyakran előfordul, hogy egy-egy bevételi forma a szervezetek többségénél elhanyagolható vagy teljesen hiányzik, ám néhány szervezet számára a fő bevételi forrás. A vizsgált szervezetek 2006-os költségvetésében közel 50%-os részarányt képvisel a pályázatokból származó forrás, ami azt mutatja, hogy a nonprofit szervezetek meglehetősen erősen függenek a pályázati forrásoktól. Bár a saját tőke mintegy 13,7%-át tette ki a 2006. évi költségvetésnek, nem túl magas a részaránya, mely a szervezetek anyagi mozgásterének szűk mivoltára utal, illetve a kérdésre választ adó szervezetek 41,3%-ának költségvetésében egyáltalán nem szerepel a saját tőke. A normatív és nem normatív költségvetési támogatás összességében véve magasabb arányt képvisel (14,1%), mint a válaszadó szervezetek saját tőke részesedése, az előbbiből azonban a válaszadó szervezetek 81,4%-ának, utóbbiból pedig 74,3%-ának egyáltalán nem származott bevétele. Fontos részt képezik a költségvetésnek az SZJA 1 százalékának felajánlásából származó bevételek (5,1%), valamint az adományok (8,5%). A tagdíjak is 7,1%-kal részesednek a válaszoló nonprofit szervezetek költségvetéséből. A vállalkozói tevékenység viszonylagosan csekély aránya (5,8%) jelzi, hogy a nonprofit szervezetek ebből a szegmensből nem részesednek számottevő mértékben, a gazdasági szerepvállalásuk még nem erősödött meg egyértelműen – ezt támasztja alá az a tény, hogy a válaszadó szervezetek 77,7%-ának egyáltalán nem származott bevétele vállalkozói

103

tevékenységből. A piaci támogatások 2,9%-os részaránya ugyanerre enged következtetni. A költségvetések összetétele meglehetősen heterogén volt, szinte minden bevételi típusra vonatkozóan adódott példa olyan szervezetre is, melynek a teljes költségvetését az az egyetlen forrás biztosította. A vizsgálat kitért azokra az ismeretkörökre, melyek hiánya hátráltathatja a szervezet munkájának sikerességét – a kutatásban résztvevők több mint harmada nem válaszolt a kérdéscsoportra, ez egészíti ki a teljes mintára vonatkozóan megadott arányokat. Jó néhány tényező van, amely a kutatásba bevont szervezetek több mint 20%-ánál egyáltalán nem hiányzik, és az adott területen problémát érzékelők aránya 10% alatt marad. A „munkajogi ismeretek hiányára” vonatkozó kérdés esetében a vizsgált szervezetek több mint ötöde (22,6%) úgy véli, hogy nincsen hiányosság az adott területen, s összesen 6,8%-uk válaszolta azt, hogy inkább, illetve egyértelműen hátráltató tényező. A „TB jogi ismeretek” tekintetében hasonló arányokat mutattak a válaszok. A „pszichológiai ismeretek hiánya” csak a megkérdezett szervezetek elenyésző hányadánál jelentkezik valós problémaként. A „pénzügyi, könyvelési ismereteket” vizsgálva nagyobb polarizáció jelenik meg a válaszokban – a szervezetek közel harmadának (30%-ának) nincsen hiányossága ezen a téren, azonban közel minden tizedik szervezetet (9%) inkább, vagy egyértelműen hátráltatnak a hiányosságok. A „számítógépes” és az „operatív, szervezői készségek” hiánya kevéssé akadályozza a megkérdezett szervezetek munkáját. A „szakmai tapasztalatokra” vonatkozó kérdés esetében a vizsgált szervezetek 27,6%-ának nincsen hiányossága, s összesen 5%-ot tesz ki azon szervezetek részesedése, ahol inkább vagy egyértelműen hátrányként jelentkezik a nem megfelelő szakmai tapasztalat. Az „adózási ismeretek” esetében a szervezetek negyedének (25,0%) egyáltalán nincsenek hiányosságai, azonban 8,2%-ukat inkább, vagy egyértelműen hátráltatja. A tényező másik részénél fordított a tendencia: 20% alatt marad azoknak a szervezeteknek az aránya, akiknek nincs az adott típusban problémájuk, és az aktuális tényezővel érdemben küzdők jelenléte 10% fölé megy – ezek a tényezők a következők:

egyértelműen

megjelennek a hiányosságok az „idegen nyelv tudás”, az „Európai Uniós ismeretek” és különösen a „lobbitechnikák” esetében. Az előbbi kettő esetében mindössze a szervezetek 13,2, illetve 14,0%-a nem tapasztal hiányosságot, azonban az inkább és egyértelműen hátrányt szenvedő szervezetek aránya megközelíti, vagy eléri a 15%-ot. A „lobbitechnikák” kapcsán a szervezetek kevesebb, mint tizede (8,0%-a) nem érzékel hiányosságot, 14,4%-uk viszont inkább vagy egyértelműen hátrányként tapasztalja a terület ismeretének nem megfelelő mivoltát.

104

A vizsgálatba bevont szervezetek a különböző (ismerethiányokon kívüli) problémát jelentő tényezőkre vonatkozó kérdésre megközelítőleg egyharmadnyi arányban nem adtak választ. A válaszok hiánya azonban két esetben jelentősebb volt – a „közbeszerzési eljárások” és a „minőségbiztosítás, akkreditáció” jelentette problémának kérdésére a szervezetek közel fele nem válaszolt (a vizsgálatba bevont szervezetek 47,2, illetve 46,0%-a). A megkérdezett nonprofit szervezetek nagy része számára egyáltalán nem, vagy csak kevéssé jelent problémát a „partnerszervezetek megtalálása”. A „szakmai program elkészítése” (a szervezetek 40,6%-a számára egyáltalán nem, 24,2%-a számára kevéssé jelent problémát), illetve a „pénzügyi tervezés” (a szervezetek 29,2%-a számára egyáltalán nem, 26,4%-a számára kevéssé jelent problémát) a vizsgált szervezetek többségének nem okoz gondot. A „szakmai” (a szervezetek 37,4%-a számára egyáltalán nem, 25,6%-a számára kevéssé jelent problémát) és a „pénzügyi beszámolók” (a szervezetek 31,2%-a számára egyáltalán nem, 26,2%-a számára kevéssé jelent problémát) szintén nem okoznak gondot a vizsgált szervezetek körében. Ugyanebbe a kategóriába sorolható a „pályázati információkhoz való hozzáférés”, illetve az „eredmények elterjesztése, közzététele” A „jogszabályi háttér ismeretének”, a „folyamatos szakmai tanácsadás”, valamint a „speciális szakismeretek hiányának” szerepe már kevéssé egyértelműen ítélhető meg, azonban még ebben a tekintetben sem okoz jelentős problémát a szervezeteknek az adott kérdéskör. A „közbeszerzési eljárások lebonyolítása” és az „érdekérvényesítés, lobbitevékenység” a szervezetek ugyanakkora része számára egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben jelent problémát, mint amekkora részének valamilyen mértékben gondot okoz. A vizsgálatba bevont szervezetek számára a „támogatás lejárta után a projekt szakmai fenntarthatósága” kevéssé (a szervezetek 40,4%-a számára egyáltalán nem, vagy csak kevéssé, 24,8%-a számára inkább és nagymértékben jelent nehézséget), azonban „annak pénzügyi fenntarthatósága” annál inkább problémás (a szervezetek 17,4%-a számára egyáltalán nem, vagy csak kevéssé, 49,0%-a számára inkább vagy nagymértékben jelent nehézséget). A vizsgált szervezetek számára a „pénzügyi fenntarthatóság” csak a 4,8%-ban nem jelent semmilyen problémát, 13,0%-uk számára kevéssé okoz gondot, míg több mint ötödüknek (22,8%) inkább, közel harmaduknak (29,0%) pedig komoly nehézséget támaszt. A válaszok alapján kirajzolódik, hogy a szervezetek működése során a szakmai oldalon kevéssé, az adminisztratív tényezőket tekintve változó mértékben, míg pénzügyi tervezés, fenntartás esetében nagymértékben jelentkeznek problémák.

105

6. Szakmai Támogató Rendszerek szolgáltatásai 2006-ban 6.1 Szakmai Támogató Rendszerek önmagukról alkotott képe A címben szereplő felvetés kapcsán visszatérő problémaként, újra és újra előbukkanó gondolati elemként merül fel, hogy az általános – nem a speciális célcsoport speciális igényeire reagáló – területeken működő, egységesíthetőnek tűnő szolgáltatások esetében (ilyen például a pályázati tanácsadás, a képzés, a pályázatfigyelés) sem létezik a megrendelői oldal (vagyis a Támogató) által támasztott átlátható, egységes követelményrendszer. Ennek értelmében a szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amilyet a Támogató (és a nem a szolgáltatást igénybevevő civilszervezet) megrendelésének értelmezése alapján saját maga megfelelőnek tart. Azonban az csak nagyon ritkán fordul elő, hogy jól meghatározott kritériumok mentén kell a megrendelt szolgáltatásokat nyújtani, illetve ha vannak is ilyen előzetesen rögzített szakmai elvárások (ezek többnyire a pályázati dokumentációkban található indikátortáblák), azok betartatása nem következetes és nem egyértelmű a Támogató részéről, továbbá az sem jár semmilyen érzékelhető következménnyel, ha valaki nem felel meg az előre rögzített indikátor-követelményeknek. A szakmai támogató rendszerek szolgáltatásai – a fentiekkel is összefüggésben – sem részben, sem egészében nincsenek sztenderdizálva 120 , nincsenek szakmai protokollok, minőségbiztosítási rendszerek, kötelező garanciaelemek 121 , így a hatékonyság csupán szubjektív (ön)értékelési szempontok szerint értelmezhető jelenlegi kutatásunk során is. Ennek értelmében leszögezhetjük, hogy a szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amilyet saját maga jónak lát, vagy annak ítél. Saját maga határozza meg a minőséget, az elégséges szolgáltatást, a szakembereitől elvárt teljesítményt, minden olyan tényezőt, amely érdemben meghatározza egy szolgáltatás szakmai és pénzügyi fenntarthatóságát. A szolgáltatással megcélzott szervezetek legfeljebb csak azzal „szavazhatnak”, ha nem veszik igénybe a felkínált szolgáltatásokat, továbbá olvasatlanul kitörlik a gondosan pályázatfigyelt információkat a postaládájukból, vagy éppen csak passzív fogyasztói lesznek a rendszeresen működtetett szolgáltatásoknak (például nem iratkoznak le a számukra is megküldött hírlevelek listájáról). Mindezeknek szintén semmilyen komoly következménye nincs a szolgáltatóra nézve. A szolgáltatások minőségét a pályázati dokumentumokban rögzített output-indikátorok hatásindikátorként való értelmezéseként közvetítik a külvilág felé (például: n számú képzés lebo120

Korábban a SAKK képzési projekt keretében próbálkoztak szakmai sztenderdek felállításával. Kedvező folyamatok indultak el a nonprofit munkaerő-piaci szolgáltatások, valamint a felnőttoktatás területén.

121

106

nyolítása, amelyen z számú szervezet képviselője vett részt, y számú településről, vagy heti w darab hírlevél, amit q darab szervezethez juttatnak el). 122 Amennyiben további értékelési szempontokat várnak el a szolgáltatótól, legvégső esetben frappáns módon magyaráz: „Az is jó és pozitív, ha visszajön a kliens, mert akkor meg volt elégedve a szolgáltatásunkkal és az is jó, ha nem, mert akkor sikerült megoldani a problémáját 123 ” (a Támogató pedig a korábban már tárgyalt implicit alku „intézményesült” keretein belül letudja az egészet). Továbbra is szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem a minőség hiányáról, hanem a kiszámítható, a későbbiekben nyílt piaci mechanizmusok között is életképes szolgáltatási csomagok kialakításának hiányáról beszélünk. Igazán csak akkor tudnák megítélni a szolgáltatók, mennyire elégedettek az ügyfelek az érintett szolgáltatással, amennyiben azzal ki kellene lépniük a valódi szolgáltatói piacra, ahol a versenyszféra szabályai egyértelműen eldöntik, mi az, ami életképes, és mi az, ami nem. Ráadásul a szolgáltatás minősége minden bizonnyal meghatározó, ugyanakkor csak egy eleme azoknak a tényezőknek (ár, elérhetőség, költséghatékonyság stb.), amelyek az előbb említett bonyolult mechanizmus történéseit befolyásolják. Ez természetesen további kérdéseket is felvet: lenne-e vásárlóképes megrendelő, aki hajlandó piaci áron megvásárolni az érétkesítésre szánt szolgáltatást, továbbá a nonprofit közhasznú szereplő be tudná-e illeszteni nonprofit vállalkozói „énjét” a jelenlegi társadalmi, gazdasági és jogi környezetbe? Az SZTR-ek többsége jelenleg semmilyen esélyt nem lát arra, hogy a nyílt szolgáltatói piacra kilépve – a civilszervezetek mellett az önkormányzatoknak és a versenyszféra szereplőinek is – értékesítse a kutatás során érintett szolgáltatásait. Főként a „klasszikus” civilszervezetek által működtetett SZTR-ek az idők során (az előbbiekben tárgyaltak következményeképpen) ráadásul egy sajátságos – puffer – szerepbe kerültek. Azzal ugyanis, hogy a Támogató kitalálta, létrehozta, működteti, pontosabban finanszírozza (továbbra sem beszélhetünk semmilyen más alternatív bevételi forrásról, mint a „félállami” SZTR-ek működési bevételeinek tizedannyi támogatásáról!) „saját” SZTRét, a maga részéről ezzel kipipálta a dolgot. Az, hogy miként, milyen módon és minőségben működik az adott szolgáltatás, már nincsen napirenden (a kezdetektől fogva nincs). A Támogatóknak nem áll érdekében megszüntetni a kérdéses SZTR-eket, valamint megvonni tőlük a pénzügyi forrásokat, még annak ellenére sem, ha saját maga is tisztában van a 122

A pályázati dokumentációkban szereplő hatásindikátorok ellenőrzésére már lenne lehetőség, hiszen vannak olyan programok, akik több éve folyamatosan végzik ugyanazokat a tevékenységeket, szinte ugyanazokkal az indikátorokkal. 123 Azoknak a szervezeteknek a számáról, akik időközben megszűntek, illetve szüneteltetik működésüket, már nem szól a fáma.

107

szolgáltatások dupla-, tripla finanszírozásával, a különböző célcsoportok közötti komoly átfedésekkel, valamint a meglehetősen alacsony hatékonysággal. A Támogatónak ugyanis – legalább – két területen együttműködő partnere az általa finanszírozott SZTR. Egyrészt a társadalmasítási, tájékoztatási kötelezettség tekintetében, amelynek keretein belül folyamatosan eléri, tájékoztatja – az SZTR-en – keresztül az adott célcsoportot. Másrészt (és talán ez a kulcsa a puffer-szerepnek!) közvetítő szervezeteket iktat be a Támogató az SZTR-ek személyében (akiket központilag – ha mást nem, a csekély, gondosan elaprózódott – támogatási források folyósításán keresztül köthet magához) arra az esetre, ha valamilyen kellemetlen dolgot kell közvetítenie 124 az érintett célcsoport civil szereplői felé (amiben ráadásul az SZTR-t működtető szervezetek is érintettek többnyire!). 125 A kutatás egyik hipotézise (1) az volt, hogy tulajdonképp nincs igazán különbség a szakmai támogató rendszerek között (legyen az non- vagy forprofit, vagy teljes egészében az állam által finanszírozott) szakmai minőség tekintetében, legfeljebb a támogatás célcsoportja és a szolgáltatás ellenértéke különbözik. A vizsgálat nagyrészt igazolta előzetes feltevéseinket. A kutatás másik hipotézise szerint (2) a civil szervezeteket támogató rendszerek egymással párhuzamosan hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, tehát ilyen értelemben túl sokba kerülnek, dupla munkát végeznek, tehát kevéssé hatékonyak. Ezt a hipotézisünket a vizsgálat során részben alátámasztották a jelen lévő hálózatok képviselői (részletesen lsd. az erről készült táblázatot, és a szervezetek tevékenységeinek leírását tartalmazó mellékletet). A mintába került civilek mindegyikének nonprofit szervezetek támogatása a feladata. A szervezetek beszámoltak arról, hogy vannak olyan ügyfeleik, akik évek óta velük dolgoznak, de természetesen folyamatosan jönnek be új, frissen alakult, vagy friss pályázó szervezetek is segítséget, szakmai támogatást kérni. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy mindegyik hálózatnak megvan a maga szakmai profilja, azaz pl. egyesek a területfejlesztési projektekre, mások képzésekre, megint mások a szociális ellátás, vagy a foglalkoztatás elősegítését célzó programok kidolgozásában segítik a célcsoportjukat. Munkájukat elsősorban a felmerült igények, szükségletek vezérlik. Ebben is hasonlítanak a forprofit szerveződésekre, akik elmondása szerint pl. azért nem dolgoznak civil szervezetekkel, mert nem ismerik a célcsoportot, illetve úgy gondolják, hogy nincs elég forrásuk a szervezeteknek a munka 124

Ez leggyakrabban a pályázati források folyósításáról (illetve annak hiányáról), és a hozzá kapcsolódó ügyintézési „maceratúrák”-ról szólnak. 125 Közvetítő szerepben a CISZOK-ok mellett példaként említhető az EU-Háló Partnerség Program, valamint a HEFOP-Gordiusz, és a Regionális Forrásközpont is.

108

reális, piaci árának kifizetésére. Ugyanakkor a megjelent szervezetek között ketten is a civil és a forprofit határán dolgoznak, azaz szívesen működnek együtt civil szervezetekkel is. Ennek az eredménynek a valódi értékéből sajnos elvesz, hogy éppen a nagy forprofit tanácsadók nem képviseltették magukat, akik gyaníthatóan más szempontokat is hozhattak volna a beszélgetés menetébe (szolgáltatás ára, munka minősége, civilekkel kapcsolatos nézetek, bizalom, stb.). Szomorú, hogy a megjelent civil szervezetek között nagyon kevesen dolgoznak számszerűsíthető indikátorral, a munka minőségét alig mérik, a célcsoport visszajelzéseit is csak kevesen építik be a szolgáltatások minőségének javítását célzó tervezési folyamatba. Ugyanez már nem mondható el a forprofit szerveződésekről, amelyek kénytelenek valahogyan mérni a szolgáltatásaikat, hiszen a piaci törvények rákényszerítik őket a szolgáltatás minőségének az emelésére, és az ár/érték arány realizálására. E kényszer másként hat a civilekre: nekik mindig lesz ügyfelük, mivel szolgáltatásaik többsége térítésmentes, és bár a források szűkössége rájuk is jellemző, de a bevételeik nincsenek feltétlen összefüggésben a nyújtott szolgáltatás minőségével. Többször is elhangzott, hogy egy-egy ilyen hálózatban működő szervezetnél a minőség nagyon változó településenként, területenként, tanácsadónként. Egyértelmű, hogy a hálózatok nem képviselnek egységes minőséget. Elmondható másfelől, hogy ugyanaz a hálózat sem biztos, hogy ugyanolyan minőségű szolgáltatást nyújt az ország különböző pontjain. Mivel nagyon sok a munka, és folyamatos a harc a forrásokért, így rendkívül rátermettnek, piacérzékenynek és kitartónak kell lenni ehhez a feladathoz – legtöbb esetben ez az, ami nem mindig mondható el. A nonprofit célcsoportú fókuszcsoport résztvevői többségükben úgy nyilatkoztak, hogy nagyon fontos munkát végeznek, amelynek konkrét kézzel fogható eredménye, hogy folyamatosan keresik őket a szervezetek: vannak visszatérők, akik időről időre kérnek tanácsokat új feladataik megoldásához, és évről évre vannak új szervezetek, akik frissen kapcsolódnak be a civil munkába. Ebben a műfajban nagy sikernek számít, ha a szervezet visszajön, és persze az is, ha nem, mert akkor már önállóan is képes pályázni, eligazodni a civil világban. Sikerként lehet elkönyvelni, hogy kialakultak és karakteressé váltak a szolgáltatások (információ nyújtás, képzés, hálózatépítés, pályázatgenerálás, tanácsadás, állásközvetítés, rendezvényszervezés, konferenciák és szimpóziumok lebonyolítása). Szintén körvonalazódtak a hálózatok által megszólított célcsoportok is: pl. az EU-Háló esetében a foglalkoztatási célú szervezetek. Egyes szervezeteknél megjelenik a transznacionális szempont is, pl. proHáló kezdeményezi a Visegrádi 4 irányába kiterjeszteni tevékenységét, kapcsolatrendszerét. Vége109

zetül az előnyök közé tartozik, hogy minden SZTR megfelelő infrastruktúrát biztosít a szolgáltatásaihoz. A kudarcok egy része érdekes módon levezethető az előnyökből. Azzal, hogy sok esetben azonos településen, és mint a bevezetőben írtam párhuzamos jelleggel nyújtják a szolgáltatásokat, a kliensek számára bizonytalan, hogy a konkrét problémájukra hol kapnak operatív tanácsokat. Azzal, hogy az állam bábaként gondoskodott a létrejöttüknél, anyagi függőségben állnak a létrehozótól. Ez azt a fajta civil szabadságot kötheti gúzsba, mely a többlábon állást tenné lehetővé. Amennyiben az állami források elapadnak, a fenntarthatóság is kérdésessé válik. Mivel viszonylag új hálózatokról beszélhetünk, ezért a kapcsolatrendszerük, társadalmi tőkéjük még „az eredeti tőke felhalmozás” időszakában van. Partnerségeik viszont átölelik az állami az önkormányzati, a civil és forprofit szektort is, több esetben az egyházi-karitatív szférát is meg tudják szólítani. A hálózatok között jelentős együttműködésről nem beszélhetünk. Adódik ez elsősorban a fenntartó igényeiből, attitűdjeiből, hiszen finanszírozóként, esetenként munkáltatóként ő határozza meg és ellenőrzi az elvégzett feladatokat. Mivel az együttműködés korlátos, ebből adódhat a versengés hiánya is. Nem klasszikus piaci viszonyok között működnek, éppen ezért az éles konkurenciában nem érdekeltek. Az egymás közötti kapcsolatrendszer láthatóan gyenge lábakon áll, bár a legtöbben legalább tudnak a másik munkájáról, vagy a betérő szervezetektől hallanak róluk. Az állami támogatás minden szervezet számára csak a minimális fennmaradást teszi lehetővé, önálló pályázás, más források felkutatása nélkül nem lennének képesek talpon maradni és szolgáltatni. Többen adtak annak hangot, hogy „csinálják utánuk”, ha tudják, azaz nehéznek érzik ezt a feladatot, bár többen arról is beszámoltak, hogy ez a saját munkájuk minőségbiztosítása is, hiszen ha maguknak képesek forrásokat teremteni, akkor tehetik ezt meggyőzően más szervezetek számára. Nincs igazán versenyhelyzet közöttük, hiszen mindenki konkrét megbízás alapján dolgozik és mint említettem egy-egy témakörre specializálódott, az általánosnak mondható szolgáltatások mellett.

110

6.2 Szakmai Támogató Rendszerek szolgáltatásai a nonprofit szervezetek szerint A kutatás egyik legfontosabb része a nonprofit szervezetek 11 db Szakmai Támogató Rendszerről alkotott véleményének vizsgálata: az SZTR-ek ismertsége, a szolgáltatásaik igénybevétele és minősítése. Kiemelését indokolja, hogy ez a vizsgálati rész ad érdemben információt az SZTR-ek működésének hatékonyságáról, célcsoportjuk eléréséről és hogy mi az, amit érdemben hozzá tudtak tenni a nonprofit szervezetek előrelépéséhez. A kutatásban 500 db szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezet vett részt, az egyes SZTR-ek minősítése, a véleményalkotás azok számára vált lehetségessé, akik 2006-ban kapcsolatban álltnak az említett szervezetekkel. Fontos kérdés, hogy a célzottan vizsgált rendszerekhez képest a válaszadók a kutatásban alkalmazott SZTR-értelmezés megismerése után – bármely opció felsorolása nélkül, nyitott kérdésre válaszolva – mely szervezeteket, intézményeket tekintik SZTR-nek. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek közel 30%-a élt a lehetőséggel, és – jellemzően számos – általa SZTR-nek tartott szervezetet felsorolt; az eredmények az 1. táblázatban láthatók, az említések számának megjelölésével. 1. táblázat A válaszadók által említett SZTR-ek

CISZOK

Megjelölő szervezetek száma (db) 22

Esélyek Háza

6

EU-Háló Partnerség Program

22

HEFOP-Gordiusz program

4

Mobilitás

8

NFT Házhoz jön

3

OFA Civil Mentor Program

4

OFA Kht.

19

OFA-ROP hálózat

9

ProHáló Regionális Szociális Forrásközpontok

6

Nemzeti Civil Alapprogram

16

6

A kutatásban vizsgált 11 SZTR közül a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) hálózata, az EU-Háló Partnerség Program és az OFA Kht. egyértelműen kiemelkedik, valamint ezekhez hasonló ismertséggel, illetve „SZTR-minősítéssel” rendelkezik a Nemzeti Civil Alapprogram is. Kevesebb megjelöléssel, de az eseti említésnél többször fordult elő a vála111

szokban a többi, a kutatás alapértelmezésében SZTR-ként vizsgált szerveződés: Civil Mentor Program, Esélyek Háza hálózata, HEFOP-Gordiusz, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, „NFT Házhoz jön”, OFA-ROP hálózat, Proháló és Regionális Szociális Forrásközpontok hálózata. Ezek mellett számos egyéb, vizsgálatunk SZTR definíciójának nem megfelelő intézmény és szervezet került felsorolásra. A szabad asszociációs felsorolást követően konkrétan megvizsgáltuk a 11 SZTR ismertségét a résztvevők körében, mégpedig három különböző szintre bontva azt: a „hallott róla” minősítés mellett a „kapcsolatban áll” és a „tervezi felvenni a kapcsolatot” kategóriák jóval árnyaltabban mutatják be az egyes SZTR-ek pozícióit a puszta ismertségnél. A nonprofit szervezetek 83,6%-a sorolta be ilyen módon az SZTR-eket, ennek eredménye a 19. ábra látható. (A megjelenített arányszámok a kutatásban résztvevő összes – 500 db – nonprofit szervezet viszonylatában értelmezendők.) 19. ábra A Szakmai Támogató Rendszerek ismertsége (%)

Civil Mentor

35,6

9,6 7,8

CISZOK

9,6

EU-Háló

30

8,2

4,4

OFA Kht.

1,6

34,8

11,4

6,2

Proháló

43,2

16,6

8,8

OFA-ROP Hálózat

37

15,6

5,8

HEFOP-GORDIUSZ

47,4

23,8

17

5

Regionális Szociális Forrásközpontok

31,8

9,6 9,2

NFT Házhoz jön

27,2

6,2 6

Esélyek Háza

7

Mobilitás

10

tervezi felvenni a kapcsolatot

53

22,4

9,2

0

43,4

19,2

20

30 kapcsolatban áll

40

50

60

hallott róla

112

A „hallott róla” kategória olyan indikátor, amely az SZTR-ek köztudatban való jelenlétét mutatja meg, magáról a szolgáltatásról és a működésről nem hordoz információt, ám fontos szempont a potenciális segítségnyújtók és a nonprofit szervezetekkel való kapcsolatfelvételt és kommunikációt tekintve. A grafikon alapján egyértelmű és látványos a Mobilitás (53%), a CISZOK (47,4%), az OFA Kht. (43,2%) és az Esélyek Háza (43,4%) ismertsége – ki kell emelni, hogy egyedül a Mobilitás hálózata az, amely a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint fele számára ismerős. A nonprofit szervezetek harmada (30% és 40% között) hallott már a következő SZTR-ekről: Civil Mentor (35,6%), EU-Háló (37%), HEFOP-GORDIUSZ (30%), OFA-ROP Hálózat (34,8%), Regionális Szociális Forrásközpontok (31,8%). Ettől kevésbé ismert az NFT Házhoz jön program, melyről a szervezetek 27,2%a hallott már, a Proháló pedig csupán a nonprofit szervezetek 17%-a számára ismerős. Érdekes információt hordoz, hogy a szervezetek 70%-a jelölt meg legalább egy SZTR-t, azaz aki hallott SZTR-ről, az általában többről is rendelkezik információval, míg a kutatásban résztvevő szervezetek 30%-a egyetlen általunk felsorolt SZTR-ről sem hallott még, így működésüket, funkciójukat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat egyáltalán nem ismerik, nem tudják kiválasztani a zsámukra megfelelő szolgáltatást nyújtó SZTR-eket. Érdemes megvizsgálni az egyes SZTR-ek régiónkénti ismertségét, melynek különbségeit részleteiben a 2. táblázat mutatja be 126 . A táblázat információi alapján tehető főbb megállapítások a következők: A Közép-magyarországi régióban az SZTR-ek többségének ismertsége messze elmarad az országos átlagétól, míg Közép-dunántúlon túlnyomórészt, illetve Déldunántúlon több esetben is jóval meghaladja azt. A legtöbb SZTR esetében lényeges regionális különbségekről beszélhetünk: ez meghaladja a 30% pontos különbséget a Civil Mentor, a CISZOK, az EU-Háló és az Esélyek Háza esetén, és csak a Regionális Szociális Forrásközpontok és a HEFOP-Gordiusz esetében marad 20% pont alatt. 2. táblázat Az SZTR-ek ismertsége régiónként (%)

Dél-alföld Dél-dunántúl Észak-alföld Észak-magyarország Közép-dunántúl Közép-magyarország Nyugat-dunántúl

Országos átlag

126

Civil Mentor

CISZOK

EUHáló

HEFOPGordiusz

OFA Kht.

OFAROP

Proháló

R. Sz. Forrásközpont

NFT házhoz jön

Esélyek Háza

Mobilitás

35,2 36,2 36,9 35,4 60,6 28,5 41,4 35,6

48,4 53,2 56 58,3 63,6 31,5 51,7 47,4

33 46,8 44 35,4 57,6 26,9 43,1 37

26,4 38,3 29,8 22,9 39,4 28,5 37,9 30

29,7 55,3 47,6 39,6 57,6 42,3 51,7 43,2

34,1 40,4 40,5 29,2 51,5 26,2 41,4 34,8

18,7 8,5 29,8 14,6 18,2 8,5 24,1 17

31,9 27,7 34,5 27,1 36,4 29,2 43,1 31,8

23,1 38,3 28,6 18,8 42,4 23,8 32,8 27,2

30,8 59,6 66,7 43,8 63,6 29,2 43,1 43,4

53,8 68,1 63,1 47,9 60,6 40,8 58,6 53

A táblázatban látható leglényegesebb eltérések kiemelve.

113

A következő mutató („kapcsolatban van”) arról ad tájékoztatást, hogy a nonprofit szervezetek mely SZTR szolgáltatásait vették igénybe 2006 folyamán legalább egy esetben. Három határozottan kiemelkedő SZTR van ebben a tekintetben: a CISZOK-kal a szervezetek 23,8%-a állt kapcsolatban, a Mobilitással 22,4%-a, az Esélyek Házától pedig 19,2% vett igénybe valamely szolgáltatást 2006-ban. 10% fölötti a kapcsolatok fennállása a következő SZTR-ek esetében: EU-Háló (15,6%), OFA Kht. (16,6%), OFA-ROP Hálózat (11,4%). A legkevésbé ismert szervezetek mellett (NFT Házhoz jön – 6,2% és Proháló – 5%) még néhány más SZTR esetében is a szervezetek kevesebb, mint 10%-a vett igénybe szolgáltatást: Civil Mentor (9,6%), HEFOP-GORDIUSZ (8,2%), Regionális Szociális Forrásközpontok (9,6%). A kutatásban résztvevő szervezetek 49,8%-a áll kapcsolatban legalább egy SZTR-rel; ebből következik egyfelől, hogy a szervezetek jó része (bár az egyszerű ismertségnél tapasztalthoz képest alacsonyabb arányban) több SZTR-rel áll kapcsolatban egyszerre, másfelől a kutatásban résztvevő szervezetek 50,2%-a egyetlen SZTR szolgáltatásait sem vette igénybe 2006-ban. Az egyes SZTR-ek régiós értékelésében (3. táblázat) látható, hogy az ismertséggel párhuzamosan a kutatásban résztvevő Közép-magyarországi szervezetek körében alacsonyabb, a Közép-dunántúli válaszadók körében magasabb az SZTR-ekkel való kapcsolat aránya az országos átlagénál. A különbségek jóval kevésbé szóródnak, mint az ismertség esetében, így igazán jelentős (34,2% és 28,7% pont) régiós eltérés csak a CISZOK és az Esélyek Háza esetében jellemző. 3. táblázat Az SZTR-ekkel 2006-ban kapcsolatban álló szervezetek aránya (%)

Dél-alföld Dél-dunántúl Észak-alföld Északmagyarország Közép-dunántúl Középmagyarország Nyugat-dunántúl

Országos átlag

Civil Mentor

CISZOK

EUHáló

HEFOPGordiusz

OFA Kht.

OFAROP

Proháló

R. Sz. Forrásközpont

NFT házhoz jön

Esélyek Háza

Mobilitás

14,3 12,8 9,5

30,8 31,9 31

14,3 23,4 23,8

6,6 8,5 9,5

15,4 17 14,3

14,3 10,6 14,3

8,8 2,1 9,5

12,1 10,6 13,1

5,5 4,3 7,1

11 31,9 29,8

30,8 29,8 28,6

8,3

39,6

22,9

4,2

14,6

6,3

4,2

6,3

10,4

22,9

20,8

15,2

24,2

24,2

12,1

21,2

18,2

3

12,1

15,2

36,4

21,2

3,8

5,4

6,2

7,7

16,2

7,7

0

3,1

3,1

7,7

10

12,1 9,6

27,6 23,8

12,1 15,6

12,1 8,2

24,1 16,6

13,8 11,4

6,9 5

17,2 9,6

6,9 6,2

22,4 19,2

27,6 22,4

A harmadik – e kérdéskörhöz tartozó – mutatóban jelezték a nonprofit szervezetek, hogy az általuk ismert, de a korábbiakban nem használt SZTR-ek közül melyekkel tervezték felvenni a kapcsolatot. Ez az érték minden SZTR esetében 10% alatt marad, a legmagasabb értéket a CISZOK (9,6%), a Mobilitás (9,2%) és a Regionális Szociális For-

114

rásközpont (9,2%) kapták. Az első két szerveződés esetében elmondható, hogy a legismertebb és leggyakrabban használt SZTR-ek közé tartoznak, ezzel párhuzamosan alakul a további érdeklődők aránya is. Ezzel szemben a Regionális Szociális Forrásközpont más pozícióban van: nem tartozik a legismertebb SZTR-ek közé, és 10% alatt marad a 2006-ban velük kapcsolatban álló nonprofit szervezetek aránya – gyakorlatilag ugyanennyien kívánják a jövőben felvenni velük a kapcsolatot. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 30,8%-a az, aki legalább egy SZTRrel tervezi a jövőbeni kapcsolatfelvételt. Az egyes SZTR-eket tekintve (4. táblázat) nincs olyan markáns regionális különbség, mint az ismertség és a meglévő kapcsolatok tekintetében, pusztán az OFA-ROP Háló és NFT Házhoz jön esetében van számottevő eltérés a régiók között. 4. táblázat Az SZTR-ekkel tervezett kapcsolatfelvétel (%)

Dél-alföld Dél-dunántúl Észak-alföld Északmagyarország Közép-dunántúl Középmagyarország Nyugat-dunántúl

Országos átlag

Civil Mentor

CISZOK

EUHáló

HEFOPGordiusz

OFA Kht.

OFAROP

Proháló

R. Sz. Forrásközpont

NFT házhoz jön

Esélyek Háza

Mobilitás

7,7 12,8 3,6

6,6 10,6 7,1

3,3 4,3 3,6

6,6 6,4 0

3,3 12,8 6

1,1 8,5 6

1,1 2,1 0

6,6 10,6 11,9

5,5 10,6 3,6

5,5 6,4 4,8

6,6 8,5 4,8

6,3

6,3

0

6,3

10,4

8,3

0

6,3

0

4,2

4,2

12,1

12,1

12,1

3

12,1

0

3

12,1

12,1

18,2

18,2

9,2

11,5

8,5

3,8

10,8

6,2

2,3

10,8

6,9

6,9

11,5

6,9 7,8

13,8 9,6

10,3 5,8

6,9 4,4

12,1 8,8

13,8 6,2

3,4 1,6

6,9 9,2

6,9 6

10,3 7

13,8 9,2

A Szakmai Támogató Rendszerek különálló vizsgálata előtt a válaszadók értékelték – a kutatás SZTR értelmezése és a konkrét szervezetek megismerése után – az SZTR-ek hazai nonprofit szektorra gyakorolt hatását, a nyújtott segítség jelentőségét. A kutatásban résztvevők 58%-a adott ilyen átfogó értékelést, többségük pozitívan nyilatkozva kérdésben (a teljes minta százalékában): A nonprofit szervezetek 32,8%-a szerint inkább, 15,4%-a szerint egyértelműen segítik az SZTR-ek a hazai nonprofit szektor munkáját, 6,6%-a a válaszadóknak inkább nem tekinti ezt segítségnek, 2,6% volt azon a véleményen, hogy nem segítik, holott szükséges lenne, és néhány (0,6%) szervezet szerint nincs, de egyáltalán nem is kell ez a fajta támogatás. A Magyarországon működő Szakmai Támogató Rendszerek értékelése speciális kérdés, hiszen előfordul, hogy bármely vagy kizárólag egy meghatározott profilban tevékenykedő nonprofit szervezetek rendelkezésére állnak, részben különböző körű szolgáltatásokat kínálnak és eltérő módszereket alkalmaznak, így hatékonyságuk vizsgálata kizárólag a náluk

115

szolgáltatásokat igénybe vevő szervezetek körében lehet releváns. A kutatás során tehát csak azok a résztvevők kapták meg a lehetőséget véleményük kifejtésére az egyes SZTRekre vonatkozóan, akik 2006-ban konkrét kapcsolatban álltak velük. (1. számú táblázat) 5. táblázat 2006-ban az SZTR-rel kapcsolatban állt szervezetek, valamint ezt a kapcsolatot értékelő szervezetek száma

CISZOK

119

Az SZTR szolgáltatásait – kérdésenként változó számban – értékelő szervezetek száma (db)* 80-115

Civil Mentor Program

48

35

Esélyek Háza

96

60-90

EU-Háló Partnerség Program

78

55-60

HEFOP-Gordiusz program

41

25-36

Mobilitás

112

70-98

NFT Házhoz jön

31

15-20

OFA Kht.

83

57-70

OFA-ROP hálózat

57

30-40

ProHáló Regionális Szociális Forrásközpontok

25

12-15

48

25-40

2006-ban az SZTR-rel kapcsolatban állt szervezetek száma (db)*

*Elemszám: 500 db

Általános tendencia figyelhető meg abban a tekintetben, hogy a megkérdezett 500 civilszervezet közül meglehetősen kevesen kerültek kapcsolatba az SZTR-ek bármelyikével 2006-ban. A fenti táblázatból az nem derül ki pontosan, hogy mekkora a „hasznossága” az SZTR-ek szolgáltatásainak, mindamellett árulkodó és figyelemreméltó: semmilyen összefüggés nincs aközött, hogy mekkora forrásból („klasszikus” vs. „félállami”), mekkora kapacitással (mekkora stáb biztosítja az adott szolgáltatást), milyen régóta működik egy SZTR, és mindezekkel összefüggésben: mennyien veszik igénybe a meglehetősen széles palettán fellelhető szolgáltatások bármelyikét (az igénybevett szolgáltatások közzé a korábban már tárgyalt „passzív” szolgáltatások 127 is beletartoznak). Tanulmányunkban már említettük, hogy a megkérdezett szervezetek 20,2%-a annak ellenére nem vett igénybe 2006 során egyetlen szolgáltatást sem, hogy legalább egy SZTR-t ismert a 11 közül. Felvetődik a kérdés: Vajon szükség van-e ennyi SZTR-re? Pontosabban szükség van-e ennyi szereplőtől ennyi szolgáltatásra? Vagy az is lehetséges, hogy az SZTR-eknek a jelenleginél sokkal jobban kellene kommunikálni a szolgáltatások rendelkezésre állásáról a célszervezetekkel? A táblázat 127

Ilyen például az egyirányú információszolgáltatás eszköze, a hírlevél is.

116

második oszlopában további információ támaszthatja alá a kérdésfelvetés jogosságát. A szolgáltatásokat igénybevevő szervezetek közül – a rendelkezésre álló lehetőség ellenére – jó néhány nem értékelte az igénybevett szolgáltatást, pedig lehetősége lett volna rá.

117

6.2.1 Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) A Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) az egyik legismertebb Szakmai Támogató Rendszer a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek körében, hiszen a mintába kerülő válaszadók majdnem fele, 47,4%-a, összesen 237 szervezet hallott már róla. Széles körű ismertségénél is fontosabb, hogy a CISZOK-kal volt a kutatásban résztvevő szervezetek legnagyobb hányadának (23,8%), 119 szervezetnek konkrét kapcsolata 2006 során, amely önmagában is roppan informatív: az ismeretségek fele együttműködéssé is átalakult, amelyre egyértelműen nem volt példa a kutatásban vizsgált más SZTR-ek körében. Mind az egyszerű ismertséget, mind a kialakult együttműködéseket tekintve markáns területi különbségek tapasztalhatók 2-2 régióban: Közép-magyarországon alacsony (31,5%) azoknak a szervezeteknek az aránya, akik hallottak már a CISZOK-ról, illetve ettől is hangsúlyosabb a konkrét kapcsolatok elmaradása, amely 5,4% a régió válaszadó szervezetei között. A régiós különbségek pozitív végletét az ismertség tekintetében a Közép-dunántúli régió képviseli (63,6%), az Észak-magyarországi régióban pedig 39,6% azoknak a válaszadóknak az aránya, akik 2006 során szolgáltatást vettek igénybe a CISZOK-tól. A kutatás során a CISZOK munkájának részletes értékelésére az a 119 szervezet kapott lehetőséget, akik 2006-ban konkrét tapasztalásokat gyűjthettek ezen a téren az együttműködések keretében. Közülük kérdésenként változó számban 80-115 szervezet élt a lehetőséggel és mondta el véleményét az SZTR tevékenységéről. A Civil Szolgáltató Központok országos hálózatát 2003-ban hozták létre, sokéves történeti előzmény után, melyben a szakmai és hálózati munka folyamatosan alakult ki, a szolgáltatások egy része – bár nem országos lefedettséggel – korábban is működött. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a CISZOK-kal kapcsolatban álló válaszadók átlagosan 3,8 éves együttműködésről számolnak be, mely mögött széles szóródást mutatnak a megjelölt válaszok. A nonprofit szervezetek döntő többsége (65 válaszadó) 1-4 éve csatlakozott ehhez az SZTR-hez: 1 éves kapcsolatot 11 szervezet, 2 éveset 16 db, 3 éveset 25 db, 4 éveset 13 db résztvevő mondhat el saját szervezetére vonatkozóan. Ettől hosszabb távú közös munka 27 válaszadó esetében tapasztalható, ezek az országos hálózatot felállító és egységes arculatot hozó 2003-as fordulópont előtt már a későbbi CISZOK munkáját végző, így azzal az igénybe vevők számára visszamenőleg is egyenértékű szervezetekhez kötődnek: 5-8 éves a kapcsolat 23 szervezetnél, 4 válaszadó számol be 10 és 11 éves együttműködésről, mely abszolút a CISZOK gyökereihez nyúlik vissza.

118

A CISZOK szolgáltatásait igénybe vevő nonprofit szervezetek kapcsolattartási intenzitása meglehetősen különböző. A szervezetek többsége (53-an) ugyan eseti kapcsolatról számoltak be, de ennek konkrét száma igen változatos, 11 szervezetnek jelent évi egy alkalmat, 15-nek évi két, 12-nek évi három és további 19 szervezetnek évi 4-9 alkalmat. 36 nonprofit szervezet az eseti jellegnél gyakrabban veszi igénybe az SZTR szolgáltatásait, több napi (4 db), heti (6 db) és havonta többszöri (10 db) rendszerességű együttműködés megtalálható a válaszadók körében. Ez a sűrűbb interakciós gyakorlat 14 szervezet számára évi 10-19 esetet, 9 számára 20-49 és 8 számára 50-nél több alkalmat jelent. A Civil Szolgáltató Központok szolgáltatási palettáját a 20. ábra mutatja be (ábrázolva minden olyan szolgáltatás, amelyet legalább 10 szervezet biztosítottnak jelölt). Az adatokból leszűrhető két legfontosabb információ az, hogy a válaszadó nonprofit szervezetek nagyon sok szolgáltatást elérhetőnek tartanak a CISZOK hálózati pontjaiban, gyakorlatilag bármely felmerülő problémájukra találni vélnek segítséget, ám az eddigi gyakorlat szerint a lehetőségek kihasználtsága nem túl magas, csak néhány olyan kiemelhető szolgáltatás van, amelyet legalább a CISZOK-kal kapcsolatban lévők harmada igénybe is vesz. A legismertebb (60-nál több szervezet által megjelölt) szolgáltatások ennél az SZTRnél a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása (74 jelölés), a pályázatfigyelés (67) és a pályázati tanácsadás (69). Hasonlóan széles körben ismert, több mint 40 válaszadó által megjelölt szolgáltatások a következők: rendezvényszervezés, jogi tanácsadás, képzések, tréningek, rendezvényekre terem biztosítása, pénzügyi, gazdasági tanácsadás, szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése, hálózatépítés, nyomtatott hírlevél működtetése és partnerszervezeti adatbázis fenntartása. Ezek mellett számos gyakran jelölt, elérhetőnek tekintett szolgáltatatás szerepel még a CISZOK által biztosítottnak tekintett lehetőségek között, amelyek kiemelése nem indokolt, de megjelenítésük az ábrán szükséges. Ahogyan jeleztük már, a szolgáltatási paletta kihasználtsága korántsem teljes, csak néhány lehetőség az, amivel legalább 30 nonprofit szervezet élt is 2006-ban. Ezek között a legismertebbek mellett megjelenik kettő a kevésbé ismert kategóriából is: a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, a pályázatfigyelés és a pályázati tanácsadás mellett a képzéseket és a nyomtatott hírlevelet is használta több mint 30 válaszadó. Ki kell emelni ezek közül a helyi fórumok lebonyolítását és a pályázati tanácsadást, hiszen e két szolgáltatás a legfontosabb három kiválasztásakor is megerősítésre került legalább 20 nonprofit szervezet által, ahogyan egyik más lehetőség sem.

119

20. ábra A CISZOK szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

37

14

6

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása Rendezvényszervezés

27

8

3

Önkéntesek közvetítése

15

2 2

Jogi tanácsadás

52

22

6

Pályázatfigyelés Pályázati tanácsadás

29

6

2

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

26

7

0

12

1 0

Internetes szolgáltatások biztosítása

1

40

4

1

Számítógép-kezelési tanácsadás

38

4

0

Számítógép-használati lehetőség

28

6

2

Internetezési lehetőség

40

10

3

Nyertes pályázatok utánkövetése

53

14

6

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

42

15

7

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

24

3

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése Hálózatépítés

Szervezetfejlesztés

44

15

6

26

8

0

28

6

1

Internetes hírlevél működtetése Nyomtatott hírlevél működtetése

40

21

8

38

5

0

0

40

8

2

0

39

9

1

Nyomtatási, fénymásolási lehetőség

44

16

6

Tanácsadói adatbázis fenntartása

51

31

13

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása

51

27

11

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

69

34

20

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

67

33

14

Rendezvényekre terem biztosítása

58

32

13

Tréningek

Irodatechnikai eszközök bérbeadása

50

21

11

Képzések

Egyéb irodatechnikai szolgáltatás

53

16

3

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

74

43

21

20

3 10

20

30

40

50

60

70

80

biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

120

Számos olyan egyéb szolgáltatás van még, amit 20 vagy több szervezet is használ ezeken kívül, áttekintésük az ábra alapján lehetséges. Kiemelendő sajátossága még a CISZOK működésének, hogy – elsősorban a számítógép használathoz és az irodatechnikához kötődő – jó néhány szolgáltatása ismert ugyan, de csak egészen kevés (10 nem meghaladó számú) szervezet veszi azt igénybe, és általában egyetlen válaszadó számára sem, vagy csak elvétve tartozik a legfontosabb 3 szolgáltatás közé. A CISZOK leginkább preferált szolgáltatásainak minősítése a 21. ábra látható: egyértelműen pozitív a szolgáltatásokhoz kötődő tapasztalat, az igénybe vevők elégedettek velük és hasznosnak érzik őket. 21. ábra A CISZOK leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásainak minősítése Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4,4 4,3 4,4 4,4 4,4 4,4

Pályázatfigyelés

4,3 4,4 4,4 4,4

Nyomtatott hírlevél működtetése 0

hasznosság

1

2

3

4

5

elégedettség

Az SZTR szolgáltatásait igénybe vevő nonprofit szervezetek meghatározták a kapcsolattartásuk különböző csatornáinak használati arányát, mely adatok szerint az összes interakciót tekintve átlagosan a kommunikáció 37,7%-a személyesen történik. E legfontosabb csatorna mellett a többi használata sem elhanyagolható, hiszen a kapcsolattartás 26,7%-a telefonon, 18,7%-a a CISZOK honlapján keresztül és 14,8%-a e-mailben zajlik. A személyes és telefonos kommunikáció esetében csak 13 és 17 olyan szervezet van, akik sohasem dolgoznak ilyen formában a CISZOK-kal, de mind a honlap, mind az e-mail használatától már 31 szervezet tekint el teljesen, ha az SZTR-rel való együttműködése kerül szóba. Egyik szolgáltatási csatorna esetén sincs azonban néhány szervezetnél több, akik kizárólagosan használnák az adott módszert, tehát alapvetően a szolgáltatásokat mindig több módon veszik igénybe a célcsoport tagjai. Természetesen a CISZOK munkájának értékelése során is lehetőség adódott a tapasztalt problémák kifejtésére – 14 szervezet jelezte, hogy volt már nehézsége, de egyik sem 121

fejtette ki annak tartalmát. A választható problémakörök közül 11 szervezet tapasztalt már nehéz elérhetőséget, kapcsolatfelvételt, 9 szervezet nem megfelelő szakmai színvonallal találkozott, 8 szervezet a lassúsággal és 13 a túlzott bürokratizáltsággal küzdött néhány esetben a CISZOK-kal való kapcsolata során. A Civil Szolgáltató Központok munkájának egységes, átfogó értékelése kapcsán 53 szervezet nyilatkozta, hogy egyértelműen, 23, hogy inkább érdemes volt az SZTR szolgáltatásait igénybe venni, 6 bizonytalan és 4 a kérdést negatívan értékelő szervezet mellett. Az „iskolai módszerrel” történő osztályzás átlagértéke 4-es lett, melyből 65 válasz négyes vagy ötös, 16 válasz hármas és 6 ettől rosszabb értékelés található. A CISZOK országos hálózata tehát az egyik legismertebb, de a kutatás résztvevői között mindenképp a leggyakrabban használt Szakmai Támogató Rendszer. Rendkívül széles körű szolgáltatási palettával áll az érdeklődők rendelkezésére, melyből kiemelhető néhány kifejezetten preferált szolgáltatás, a többi pedig – néhány kivétellel – egyenletesen, megközelítőleg az igénybevevői kör ötöde által használt lehetőség. A CISZOK működésére vonatkozóan feltűnő probléma nem adódott, a vele kapcsolatban álló szervezetek elégedettek a szolgáltatások minőségével és az SZTR komplex működésével egyaránt.

122

6.2.2 Esélyek Háza - Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák Az Esélyek Háza országos hálózata a legismertebb Szakmai Támogató Rendszerek közé tartozik a kutatásban résztvevő nonprofit szervezet körében: azok 43,4%-a, összesen 217 szervezet jelezte, hogy hallott már róla. A 2006-ban megvalósult együttműködések száma és aránya ugyan ennek csak a töredéke, de így is a gyakrabban felkeresett SZTR-ek közé tartozik: a válaszadók 19,2%-a, 96 db nonprofit szervezet jelezte a fennálló kapcsolatot. Mind az általános ismertség, mind az együttműködések területén igen jelentős régiós eltérések figyelhetők meg ennél az SZTR-nél. Az átlagos ismertség kizárólag a Nyugat-dunántúli és az Észak-Magyarországi régióban jellemző, egyébként szélsőséges értékek jelennek meg: míg a Közép-magyaroroszági válaszadóinknak pusztán 29,2%-a, a Dél-alföldiek 30,8%-a hallott már az Esélyek Háza hálózatáról, addig Dél-dunántúlon majdnem 60% (59,6%), Észak-alföldön és Közép-dunántúlon több mint 60% (66,7% és 63,6%) ismeri az Esélyek Házát. A kialakult kapcsolatok régiós különbségei ugyanezeket a tendenciákat követik, némileg mérsékeltebb eltérésekkel. Az Esélyek Házával 2006-ban konkrét együttműködésben lévő 96 szervezetből 60-90 db válaszolt az SZTR munkáját vizsgáló kérdésekre. Az Esélyek Háza 2004-ben kezdte meg működését, a válaszadó szervezetek többsége (22 db) a kezdetek óta, tehát 3 éve vesz igénybe a hálózat valamely tagjától szolgáltatást, 20 szervezet két éve, 12 szervezet egy éve tartja ezt a kapcsolatot. A válaszadók egy része 3 évnél hosszabb távú kapcsolatot jelölt, amely tévedés vagy elírás következménye lehet. Ezek a működő kapcsolatok a résztvevő szervezetek válaszai alapján többségében (40 szervezet) eseti jellegűek, 21 szervezet jelzett ettől rendszeresebb kapcsolatot, melyből 14 jelent havi, vagy attól sűrűbb interakciót. A kapcsolattartás alkalmainak száma ehhez idomulva 21 szervezetnél 1-3, 19 válaszadónál 4-9 esetet jelent. 11 olyan nonprofit szervezet jelent meg a kutatásban, aki 10-nél többször vette igénybe 2006-ban az Esélyek Háza szolgáltatásait. Az Esélyek Házánál – a válaszadó szervezetek olvasatában – elérhető szolgáltatások köre és azok igénybevételének nagysága a 22. ábra látható.

123

22. ábra Az Esélyek Háza szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

3

10

5

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása Rendezvényszervezés

2

Önkéntesek közvetítése

17

5 11

2 2

Jogi tanácsadás Képzések

6

2

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

1

S zámítógép-használati lehetőség biztosítása

11

3

11

7

Internetes hírlevél működtetése

15

6 2 1 0

0

4

22

10

4

1

Nyomtatott hírlevél működtetése

20

6

S zakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

Nyomtatási, fénymásolási lehetőség

15

1 0

Hálózatépítés

22

5

3

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

26

13

6

2

Rendezvényekre terem biztosítása

21

13

10

Pályázati tanácsadás

28

12

5

Pályázatfigyelés

Partnerszervezeti adatbázis fenntartása

23

9

5

Tréningek

34

13

6

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

43

24

13

10

16

12 15

3 12

0 5 10 15 20 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

25 30

35

40

45

50

A rendelkezésre álló lehetőségek közül rögvest feltűnően kiemelkedik a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, melyet 43 szervezet választott, illetve a 34 résztvevő által jelölt rendezvényszervezés. E két, feltűnően sok szervezet által ismert szolgál-

124

tatás mellett a további fontos – 20-30 válaszadó által kiválasztott szolgáltatások a következők: jogi tanácsadás, képzés, tréning, pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé és a szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy rengeteg olyan további szolgáltatás-típus van, melyet 10-19 szervezet jelölt meg. A lehetőségek kihasználtsága ennél az SZTR-nél nem kifejezetten magas, a szolgáltatások igénybevétele gyakorlatilag kivétel nélkül messze elmarad ismertségüktől, illetve olyan eset is van, amikor egyetlen szervezet sem veszi igénybe az egyébként több mint 10 esetben is megjelölt szolgáltatást. Az általában alacsony igénybevételi számok közül egy szolgáltatás emelkedik ki: 24 szervezet jár az Esélyek Háza által szervezett helyi fórumokra, szakmai rendezvényekre. Néhány további szolgáltatás, melyeket 10-nél több szervezet is igénybe vesz: rendezvényszervezés, képzés, tréning és pályázatfigyelés. A szolgáltatási rendszerről alkotott összképhez komoly adalék a legfontosabb szolgáltatások kiválasztására érkezett válaszok: a résztvevők nem éltek a 3 megjelölés lehetőségével, általában csak egy szolgáltatást minősítettek fontosnak. Ezek a „szavazatok” szétszóródtak, mutatva, hogy sok szervezetnek más-más szolgáltatás a fontos, így két kiemelendő lehetőség maradt a körben: a helyi fórumok szervezése (13 szervezet jelölése) és a pályázatfigyelés, mely utóbbi közepesen ismert és igénybe vett, de ezek szerint használói célcsoportjában fontos szolgáltatás. Az Esélyek Házától leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások minősítését a 23. ábra mutatja, az adott szolgáltatást igénybe vevők értékelése átlagának feltűntetésével. Jellemzően elégedettek a válaszadók a kapott szolgáltatásokkal, illetve hasznosnak is érzik azokat, egyetlen esetben látszik alacsonyabb minősítés: a tréningeket ugyan hasznosnak érzik az azt igénybe vevők, de a minőségével való elégedettség már elmarad az előbbi értékétől. 23. ábra Az Esélyek Háza szolgáltatásainak minősítése Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4,1

4,3

4,2 4,3

Rendezvényszervezés

4,1

Képzések 3,8

Tréningek

4,3 4,1

Pályázatfigyelés 0

1

hasznosság

2

3

4

4,3

4,4 5

elégedettség

125

Igazodva az SZTR preferált szolgáltatásaihoz, a válaszadók által megjelölt és beosztott kapcsolattartási formák közül döntően a személyes kommunikációt alkalmazzák: az összes interakció fele, 50,8%-a zajlik ilyen módon. Az együttműködési alkalmak további részében a telefonos (23,9%) és az e-mailes forma dominál (20,4%), az Esélyek Háza honlapja pedig kifejezetten kevéssé használt (4,9%) erre a célra. Ezek után nem meglepő módon a honlap használata egyetlen szervezet esetében sem kizárólagos, és 43 szervezetnél egyáltalán nem is jelenik meg. A többi kommunikációs csatorna esetében különböző a helyzet: a személyes kapcsolat ritkán (8 esetben) hiányzik, bár szintén nem túl gyakran (10 szervezet) kizárólagos, a telefonos és e-mailes kommunikáció már jóval több válaszadónál elmarad (20 és 26 szervezet), és csak pár esetben (3 szervezet) egyeduralkodó. Az Esélyek Háza működésének problémáit vizsgálva 12 szervezet jelezte, hogy voltak már nehézségei, ezeket nyolcan ki is fejtették egymondatos válaszukban: többen a hálózat munkatársainak szakértelmét és fluktuációját panaszolták fel, jeleztek nehézkes ügyintézést és az országos lefedettség hiányát. A konkrét problémákra rákérdező, választható felvetések között a nem megfelelő szakmai színvonalat 12 válaszadó, a lassúságot 15, a túlzott bürokratizáltságot 11, a nem megfelelő hozzáállást és a nehéz kapcsolatfelvételt 10-11 szervezet tapasztalta néhány esetben, és csak ritkábban jellemző sajátosságként. Az Esélyek Háza munkájának összesített értékelésében 24 szervezet gondolta egyértelműen, 14 inkább érdemesnek a hálózati csatlakozást, viszont nagy a bizonytalankodók száma: szintén 14 szervezet válaszolt így, illetve 5-en inkább vagy egyáltalán nem érezték kifizetődőnek az együttműködést. A munka értékelésének „iskolai módszere” alapján átlagosan 3,8-as értéket kapott az Esélyek Háza, melyben minden fajta osztályzat megtalálható 1 és 5 között. Az Esélyek Háza az egyik legismertebb, ám közepesen kihasznált Szakmai Támogató Rendszer, melynek szolgáltatásai közül csak néhány preferált lehetőség emelhető ki, amelyekkel azonban a célcsoport általában inkább elégedett. Több konkrétan kitapintható, egyértelműen visszajelzett probléma jellemző a hálózatra, így a kutatásban résztvevő szervezetekben alkotott összbenyomás is közepesnek minősíthető.

126

6.2.3 EU-Háló Partnerség Program Az EU-Háló Program 2001-ben kezdte meg a működését, kifejezetten foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteket megcélozva hálózatépítő és tanácsadói tevékenységével, azóta – alkalmanként módosított név alatt – folyamatosan működik. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 37%-a, összesen 185 db válaszadó nyilatkozott úgy, hogy hallott már erről az SZTR-ről – a regionális különbségek nem túl nagyok, egy kiemelkedő régió van, ahol a válaszadó szervezetek majdnem 60%-a ismeri az EU-Háló Programot, ez Közép-dunántúl. Az ismertségen túl közvetlen kapcsolat a szervezetek 15,6%-ával alakult ki 2006-ra vonatkozóan, amelyben azonban már erőteljesek a régiós különbségek. Természetesen Középdunántúlon a legmagasabb (24,2%), Közép-magyarországon azonban már az átlagos felét sem éri el (6,2%). A 78 szervezet közül, aki 2006-ban igénybe vette az EU-Háló Program szolgáltatásait, 55-60 db élt a lehetőséggel, és értékelte is a Program tevékenységeit, működését. A válaszadó szervezetek legtöbbje (46 db) egy-két éve áll kapcsolatban az EU-Háló Programmal, további 8 db három éve, illetve 6 szervezet ettől is hosszabb kapcsolatról számolt be. Ezeknek az együttműködéseknek fontos mutatója a kapcsolattartás alkalmainak száma és rendszeressége. 2006-ban legjellemzőbb a 4-9 alkalom (13 szervezet) és a 10-19 alkalom (12 szervezet). Egy, két vagy három alkalommal 21 szervezet élt a rendelkezésre álló szolgáltatások igénybe vételével, illetve 20-től több alkalommal 8 szervezet. A rendszeresség figyelembe vétele megerősíti, hogy az EU-Háló Program jellemzően folyamatosan jelen van célcsoportjának körében: a válaszadók majdnem fele (22 szervezet) havonta vagy gyakrabban kerül a vizsgált SZTR-rel kapcsolatba, a másik fele ettől ritkábban, többségében eseti jelleggel (27 szervezet). Az EU-Háló Program – legalább 10 szervezet által megjelölt – szolgáltatásait a 24. ábra mutatja be, melyről két fontos, szembeötlő eredmény rögtön leolvasható: rendkívül széles körű az ismert rendelkezésre álló szolgáltatások köre, valamint az igénybe vételi preferenciák korántsem szóródnak ugyanilyen módon. A kutatásban résztvevő, az EU-Háló Programmal kapcsolatban álló szervezetek több, mint fele által ismert lehetséges szolgáltatás az SZTR-nél a pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, a hálózatépítés és az internetes hírlevél működtetése. Ugyanezen kör több mint harmada jelölte meg a folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények, a „legjobb gyakorlat” bemutatása, a civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé szolgáltatásokat.

127

24. ábra Az EU-Háló Program szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

7

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

24

12

Rendezvényszervezés

11

3

1

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

14

5

3

Tréningek

25

11

4

Képzések

27

15

9

19

7

4

Pályázatfigyelés

16

Pályázati tanácsadás

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

2

18

5

2

34

20

17

Pályázatírás

39

26

15

3

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

24

10 5

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

1

Nyertes pályázatok utánkövetése

16

2

1

Internetes szolgáltatások biztosítása

1

12

3

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

21

9

5

Hálózatépítés Szervezetfejlesztés

16

4

7 12

4 0

Internetes hírlevél működtetése

23

16

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása Tanácsadói adatbázis fenntartása

31

14

0

19

7

2 3

29

13

0 5 10 15 20 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

25

30

35

40

128

A legfontosabb, legszélesebb kör által igénybe vett szolgáltatások az EU-Háló Programnál: pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, internetes hírlevél működtetése, valamint ugyanez a kör alkotja a három leggyakrabban igénybe vett szolgáltatást is. Érdekes, hogy ezeknél a szolgáltatásoknál a rendelkezésre állás kihasználtsága magas, míg vannak olyan – szintén számos, akár ezektől több szervezet által is ismert – lehetőségek, amelyek kihasználtsága már korántsem ilyen nagy arányú. Ez utóbbihoz tartozik a folyamatkövető tanácsadás, a helyi fórumok lebonyolítása, a „legjobb gyakorlatok” megismertetése, civil tapasztalatok közvetítése, szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése, és különösen a hálózatépítés. Ennek azonban – látva a szolgáltatások típusát – az lehet az oka, hogy sokkal inkább eseti alakalommal járó lehetőségek, mint a korábban felsorolt, nagyobb kihasználtsággal jellemezhető szolgáltatások. A szolgáltatásokat értékelők legalább harmada által kihasznált lehetőségek minőségének értékelése a 25. ábra látható. 25. ábra Az EU-Háló Program szolgáltatásainak minősítése

Folyamatkövető tanácsadás

4,3

4,2 4

4,2 4,3

A "legjobb gyakorlatok" megismertetése

4,3 4,3

Pályázati tanácsadás 4

4,5 4,4 4,4

4,2 4,6 4,6

Internetes hírlevél működtetése 3,7 hasznosság

3,8

3,9

4

4,1

4,2

4,3

4,4

4,5

4,6

4,7

elégedettség

Az ábra adatai (átlagértékek) alapján a szolgáltatások egyértelműen pozitív értékelést kaptak, általában olyan módon, hogy a szolgáltatással való elégedettség enyhén (0,2 ponttal) alatta marad hasznosságérzetének. Az értékelések kevéssé szóródnak, 3 és 5-ös értékelés között változnak.

129

A szolgáltatások áttekintésének és a leginkább preferáltak kiemelése után érdekes megnézni a kutatásban részvevők beosztását a szolgáltatások igénybevételének csatornáiról. Viszonylagosan kiegyenlített az összes kapcsolattartás eloszlása az egyes kommunikációs csatornák között: 28,4% történik személyesen, 26,8% e-mailben, 24,7% a szervezet honlapján keresztül és 17,8% telefonon. Mindez tökéletesen reflektál a preferált szolgáltatások körére, valamint igazolja az EU-Háló Program többdimenziós voltát. Megvizsgáltuk az EU-Háló Program működése során az igénybevevők által tapasztalat problémákat is: 5 szervezet jelezte, hogy volt már nehézsége. Ezek a válaszadók éltek a lehetőséggel, és röviden összefoglalták a probléma lényegét – az egyes válaszok egymástól eltérő gondokat jeleznek: nehézkes jelszóhasználat a honlapon, határidők be nem tartása, illetve a megfelelő partnerszervezet megtalálásának elmaradása. A felvetett nehézségeket is csak néhány válaszadó jelölte: nehéz elérhetőséget 3, nehéz kapcsolatfelvételt 7, nem megfelelő szakmai színvonalat 5, nem megfelelő hozzáállást 2, lassúságot 7, túlzott bürokratizáltságot 3 szervezet tapasztalt néhány esetben. Az EU-Háló Program működésének áttekintése után az SZTR-rel kapcsolatban álló nonprofit szervezetek összességében is értékelték a Program munkáját. 26 válaszadó szerint egyértelműen, 19 szerint inkább érdemes volt csatlakozni hozzá, 5 bizonytalan és 2 negatív véleményen lévő szervezet mellett. Az „iskolai osztályzás” 4,2-es átlageredményt hozott, melyben egyetlen válaszadó sem adott 1-est, 41 pedig 4-est vagy 5-öst. Az EU-Háló Program az ismertebb SZTR-ek közé tartozó, széles körű szolgáltatási palettával rendelkező szervezet, mely folyamatos, több platformon zajló kapcsolatban van a nonprofit szervezetekkel, akik jellemzően elégedettek a kapott szolgáltatások minőségével.

130

6.2.4 HEFOP-Gordiusz A HEFOP-Gordiusz program (továbbiakban: Gordiusz) közepesen ismert Szakmai Támogató Rendszer, a kutatásban résztevők közel egyharmada (30%, 150 szervezet) jelezte, hogy hallott már róla. Ebben a tekintetben komoly regionális különbségekről nem kell beszámolnunk: a mért ismertség két végpontján 22,9%-kal Észak-magyarország és 39,4%-kal Középdunántúl áll. A 2006-ban együttműködéssé realizálódott kapcsolatok tekintetében a Gordiusz program nem tartozik a preferált SZTR-ek közé, összesen 41 szervezet, a válaszadók 8,2%-a vett igénybe tőle szolgáltatást ebben az időszakban. Jelentős regionális különbségek itt sem jelentkeznek, az ismertségi arányok tudatában nem meglepő módon Északmagyarországi szervezetek körében alacsonyabb (4,2%) számottevően az átlagosnál a Gordiusszal való együttműködések aránya. A 41 szervezetből, aki 2006-ban kapcsolatban állt a Gordiusz programmal, kérdésenként eltérő számban, 25-36 szervezet értékelte az SZTR munkáját. A 2005-ben létrejött programmal 16 válaszadó 1 éve áll kapcsolatban, 14 szervezet 2 éve, és 3 szervezet számolt be a kezdetektől tartó – 3 éves – együttműködésről. A válaszadók döntő hányada, 26 szervezet eseti jelleggel vette igénybe a Gordiusz szolgáltatásit, közülük 15-en csak egyszer, 6-an kétszer, 2-en háromszor, és 8 szervezet volt, aki 4-től több (maximum 19) alkalomról számolt be. A HEFOP-Goriusz szolgáltatási palettáját az 26. ábra mutatja be, látható az összes rendelkezésre álló lehetőség mellett az igénybe vettek száma és a legfontosabbnak jelölt szolgáltatások is. A 36 válaszadó szervezet rendszerint csak néhány szolgáltatást lát biztosítva a Gordiusz programban, melyek közül a két leginkább ismertnek a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása (16 szervezet jelölte) és a civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé (15 szervezet választotta) tekinthető. Az összes válaszadók számához képest az ismertebb szolgáltatások kategóriájába tartozik további néhány, több mint 10 szervezet által kiválasztott lehetőség is: folyamatkövető tanácsadás, pályázati tanácsadás, döntéselőkészítési folyamatokba való bekapcsolódás és internetes hírlevél működtetése. A szolgáltatási kör szűkössége és a szolgáltatások viszonylag alacsony ismertsége előre vetíti azok igénybevételének alakulását: nem minden ismert szolgáltatásnak akad igénybevevője, és rendkívül szűk az 5 szervezetnél több felhasználóval bíró szolgáltatások köre, egy kivételével (internetes hírlevél) az összes szolgáltatás kihasználtsága mélyen alatta marad ismertségének. Az 5 felhasználónál többel rendelkező szolgáltatások köréről lényeges információ, hogy az ismertség alapján kiemelt szervezeteknek korántsem mindegyi-

131

ke tartozik bele. Itt kell említeni egyedüli kiemelhetőként az internetes hírlevél működtetését (10 szervezet használja), mellette szerepel a folyamatkövető tanácsadás, a helyi fórumok szervezése és a pályázati tanácsadás. Az eddig megfigyelhető tendencia (kevés megjelölés) folytatódik a legfontosabb szolgáltatások kiválasztásánál is, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az alacsony számú igénybevételek sok esetben megerősítést kapnak ezzel az új szemponttal, így mutatva, hogy ha alacsony is a használt szolgáltatások száma és köre, de azok az igénybevevői számára fontosak. 26. ábra A HEFOP-Goriusz program szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

3

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

16

6

4

Rendezvényszervezés

13

6

9

2

0

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

10

3 3

Képzések

0

Tréningek

1

Pályázatfigyelés

7

1

8

2

8

3

1

Pályázati tanácsadás

13

6 6

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

8

5

4

8

2 2

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

0

Hálózatépítés

15

5

3

11

1

3

10

3

Internetes hírlevél működtetése

8

0

5

10

10

12

15

20

biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

Az alacsony elemszám ismeretében kezelve az eredményeket, a legfontosabb (több mint 5 szervezet által választott) szolgáltatások értékelése a 27. ábra látható. A kiemelhető

132

internetes hírlevéllel való elégedettség átlagértéke ugyan nem éri el a 4-es szintet, ennek ellenére hasznosnak tartják azt a válaszadók. A pályázati tanácsadás minősítése némileg a többi szolgáltatásé alatt marad, de azok is a 4-es átlag körül mozognak. 27. ábra A HEFOP-Gordiusz szolgáltatásainak minősítése

4

Folyamatkövető tanácsadás

4,1

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4,1 3,9 3,8 3,7

Pályázati tanácsadás Internetes hírlevél működtetése

3,8 4,1 0

1

2

hasznosság

3

4

5

elégedettség

A HEFOP-Gordiusz szolgáltatásainak igénybevétele több csatornán is zajlik, szinte azonos intenzitással. Az összes interakció 30%-a telefonon intéződött, 26%-a a Gordiusz program honlapján, 25,8%-a e-mailben és 18,2%-a személyesen. Mind a négy kommunikációs csatorna esetében van egy vagy néhány olyan szervezet, aki kizárólagos eszközként él vele, illetve 10-14 olyan válaszadó, aki sohasem használja. A Gordiusszal kapcsolatban 6 szervezet jelezte, hogy nehézsége akadt az együttműködés során, de két érdemi véleményen kívül nem osztották meg velünk annak tartalmát; a felvetett problémák a késői információszolgáltatás és az elégtelen segítség voltak. A választható problémák közül a túlzott bürokratizáltságot 6 szervezet észlelte néhány alkalommal, a lassúságot és nehéz kapcsolatfelvételt 5-5 válaszadó jelezte. A HEFOP-Gordiusz munkájának összességében való értékelése során 13 szervezet számára egyértelműen, 6 szervezet számára inkább érdemes volt az SZTR-hez csatlakozni, mellettük 5 bizonytalan és 3 negatív véleményt képviselő válaszadó jelenik meg. Az „iskolarendszerű” osztályzással 3,6-os átlagértéket ért el a Gordiusz célcsoportja körében, amely leginkább 4-es osztályzatokból áll össze, minden egyéb értékelés megjelenésével. A HEFOP-Gordiusz tehát egy közepesen ismert, szűk szolgáltatási palettával és igénybevevői körrel rendelkező Szakmai Támogató Rendszer, melytől jellemzően egy-egy szolgáltatást vesznek igénybe ügyfelei, amelyeket ugyan fontosnak tartanak, de minőségük értékelése inkább közepes színvonalra utal.

133

6.2.5 Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Az egyik legrégebbi Szakmai Támogató Rendszer a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (Mobilitás), amely 1995 óta áll az érdeklődők rendelkezésére. Talán ennek a hosszú időnek a hatására ez a vizsgált SZTR-ek közül a legszélesebb körben ismert: a kutatásban résztvevő 500 nonprofit szervezet 53%-a (265 db) hallott már róla. Ezzel párhuzamos az igénybe vételi mutatója, amely – ha nem is a legnagyobb – de kiemelkedik a többi SZTR közül: a résztvevők 22,4%-a (112 db) állt vele kapcsolatban 2006-ban. Regionális eltérés számottevő mértékben az ismertség esetén tapasztalható: az Észak-magyarországi résztvevők 68,1%-a számára ismert a Mobilitás; a konkrét, 2006-ban működő kapcsolatok tekintetében egy elmaradás figyelhető meg: Közép-magyarországon csak a válaszadó szervezetek 10%-a számolt be erről. A Mobilitással 2006-ban kapcsolatban lévő szervezetek közül (kérdésenként változó számban) 70-98 válaszadó élt a lehetőséggel, és értékelte az SZTR tevékenységét. A Mobilitás munkáját 2006-ban felhasználó szervezetek átlagosan 4,4 éve vannak már kapcsolatban az SZTR-rel, de e mögött viszonylag nagy szórás látható: a legtöbben (49 szervezet) 2-5 éve dolgoznak vele, ettől rövidebb együttműködésről 9 résztvevő számolt be, többtől 22, akik közül nyolcan 10 éve, vagy attól is régebben tartják a Mobilitással a kapcsolatot. E viszonylag hosszú időtávban különbözően alakul az egyes szervezetek viszonyának intenzitása a Mobilitással: 41 szervezet, a válaszadók valamivel több, mint fele 2006-ban egy, két vagy három alkalommal vett igénybe szolgáltatást, 21 szervezet 4-9 alkalommal, 11 résztvevő 10-19 alkalommal, öten ennél is többször. A rendszeresség hasonlóan szóródó: ugyan 51 szervezet eseti jelleggel kerül kapcsolatba a Mobilitással, de jó néhány (összesen 27) válaszadó hetente, havonta többször, havonta, negyedévente vagy félévente veszi igénybe a szolgáltatásokat. Két típusra látszik tehát oszlani a Mobilitás kliensköre: az alkalmi jelentkezők vannak többségben, de a nonprofit szervezetek egy jó része a folyamatos működésben is számol a Mobilitás szolgáltatásaival. A Mobilitás – nonprofit szervezetek tapasztalatai szerinti, legalább 10 résztvevő által megjelölt – szolgáltatásait a 28. ábra mutatja be, melynek több fontos mondanivalója is van. Egyrészt látható a szolgáltatások széles palettája, néhány szolgáltatás kiemelt ismertsége: a Mobilitás által szervezett képzések, a pályázatfigyelés és elsősorban a pályázati tanácsadás az, ami a válaszadóknak eszükbe jut erről az SZTR-ről. Néhány további, szintén ismert, „középmezőnybe” tartozó szolgáltatás: helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, tréningek tartása és a nyertes pályázatok utánkövetése.

134

28. ábra A Mobilitás szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

15

9

3

Rendezvényszervezés

2

Jogi tanácsadás

1

11

4

2

Önkéntesek közvetítése

17

6

4

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

26

12

5

10

3

10

2

Képzések

11

Tréningek

32

16 24

11

7

Pályázatfigyelés Pályázati tanácsadás

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

12

4 3

Nyertes pályázatok utánkövetése

12

5

1 3

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

23

9

3

Hálózatépítés

13

5

5

14

6

Internetes hírlevél működtetése

10

Nyomtatott hírlevél működtetése Tanácsadói adatbázis fenntartása

17

7 7

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

S zakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

20

12

9

7 1

40

25

20

Pályázatírás

39

24

15

5

10

18

13 16

11

0 5 10 15 20 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

25

30

35

40

45

135

Megfigyelhető azonban, hogy a legismertebb szolgáltatásokat korántsem használja ki mindenki, aki tud róla, a képzésekre éppen a fele jár el, ennek ellenére ezek maradnak a leginkább preferált lehetőségek. Hasonlóan érdekes lehet néhány szolgáltatás, amely jóval kevésbé ismert, de majdnem mindenki használja is, aki tud róla, illetve ők a 3 legfontosabb szolgáltatás közé is besorolják ezeket: a Mobilitás internetes és nyomtatott hírlevele tartozik ide. A leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások megítélése a 29. ábra látható. Egyértelmű a Mobilitás munkájának pozitív minősítése, a tréningek kivételével minden szolgáltatás 4-es átlagérték felett teljesített, általában a hasznosság néhány tized pontos vezetésével az elégedettség előtt. 29. ábra A Mobilitás szolgáltatásainak minősítése

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4 4,3

Képzések

4 4

Tréningek

3,7 3,9 4,3

Pályázatfigyelés

4,6 4,4 4,5

Pályázati tanácsadás

4,1 4,2

Nyertes pályázatok utánkövetése 0 hasznosság

1

2

3

4

5

elégedettség

A szolgáltatások sokfélesége miatt érdekes áttekinteni a kommunikációs csatornák használatát. Érdekes, hogy az összes kapcsolat 36,4%-a a szervezet honlapján keresztül történik, ami annak igen nagy információtartalomra utal, illetve visszacsatol az egyik leginkább preferált szolgáltatásra, a pályázatfigyelésre. Telefonon bonyolódik a szolgáltatások további 23,9%-a, e-mailen a 19,9%-a, és pusztán 16,4%-a történik személyesen a kapcsolattartásoknak. Ezek az adatok egyrészről módosíthatják a további két leggyakrabb igénybe vett szolgáltatás (pályázati tanácsadás és képzés) hagyományos módszereiről alkotott képét, másrészről utalnak a lehetőségek széles körű használatára a néhány központi szolgáltatási elem vitathatat136

lan jelenléte mellett. Tovább árnyalja a képet, hogy minden kommunikációs csatorna esetében jelentős számban vannak olyanok, akik egyáltalán nem használják az adott csatornát, illetve 11-en kizárólag a honlapon bonyolítják a Mobilitással folytatott munkát. A Mobilitás tevékenységének értékelése során a kutatás résztvevői kifejthették az SZTR-rel kapcsolatos problémáikat is. 7 szervezet jelezte, hogy voltak nehézségei, ebből 5en mutatták be azokat – különböző felvetések érkeztek: nem megfelelő képzettségű képzők, lassú döntéshozatal miatt finanszírozási problémák, tréning hatékonyságának megkérdőjelezése, tapasztalatok közvetítésének hibái. A konkrétan kiválasztható problémák közül érdemi számban (15 és 21 szervezet által) a nehéz elérhetőség és kapcsolatfelvétel, valamint a túlzott bürokratizáltság vetődött fel. A Mobilitás munkájának összegző értékelésében 38 szervezet egyértelműen, 25 inkább érdemesek értékelte az SZTR-hez való csatlakozást, valamint 9 bizonytalan és csupán egy elutasító válaszadó jelent meg. A teljes körű értékelésre vonatkozó osztályzás 4-es átlageredménnyel zárult, legtöbben (40 szervezet) 4-est adtak, e mellett a legrosszabbon kívül minden értékelés előfordult. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat egy régóta működő, széles körben ismert Szakmai Támogató Rendszer, melynek színes szolgáltatási palettáját számos nonprofit szervezet használja, néhány behatárolható preferenciát is kialakítva. A közös munka során a szervezetek általában elégedettek a kapott szolgáltatásokkal, amely mellett megjelenik néhány lehatárolható probléma is.

137

6.2.6 NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat Az NFT Házhoz jön program a kevéssé ismert Szakmai Támogató Rendszerek közé tartozik, a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 27,2%-a, összesen 136 szervezet hallott már róla. Ebben a tekintetben igen nagy regionális eltérések figyelhetők meg: míg az Észak-magyarországi régióból származó válaszadóknak csak 18,8%-a ismeri ezt az SZTR-t, addig a Dél-dunántúliak 38,3%-a, a Közép-dunántúliak 42,4%-a. Rendkívül alacsony azoknak a szervezeteknek a száma a kutatásban, akik 2006-ban együttműködtek valamilyen módon az NFT Házhoz jön programmal: 6,2%, csupán 31 szervezet van ilyen. Komoly területi különbségek ugyanúgy láthatók itt is, a legnagyobb ismertséget jelentő régióban, Középdunántúlon a résztvevők 15,2%-a igénybe vette a program szolgáltatásait. A 31 darab, az NFT Házhoz jön programot releváns módon potenciálisan értékelő nonprofit szervezet közül kérdésenként változó arányban 15-20 járult hozzá érvényes válaszokkal az SZTR minősítéséhez. A programot 2006. januárjában indították, a hozzá csatlakozó válaszadók közül 12 szervezet egy éve, 3 szervezet 2 éve működik együtt a program képviselőivel. 13 válaszadó a kapcsolat jellegét esetinek ítélte, amely 9 résztvevő számára 1-3, 4 szervezet számára 4-9 kapcsolattartási alkalmat jelent, e mellett 4 résztvevő jelezte a nagyobb rendszerességű, akár heti többszöri interakciót. Az NFT Házhoz jön program szolgáltatásait, melyeket legalább 5 válaszadó szervezet megjelölt, a 30. ábra mutatja be. Az ábrán látható szolgáltatások tekinthetők – az alacsony elemszám jelzésével és az ehhez kapcsolódó értékelési korlátok tudatában – a leginkább ismerteknek, illetve közülük a pályázati tanácsadás emelhető ki, mint a leggyakrabban (7 szervezet által) igénybe vett szolgáltatás. A vonatkozó minőség-értékelési feladat ennél az egy szolgáltatásnál nyújthat érdemi információt: 4,2 átlagértéket kapott a pályázati tanácsadással való elégedettség és hasznosságának érzete egyaránt. 30. ábra Az NFT Házhoz jön program szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

7

3

1

Pályázatfigyelés

8

4

0

5

2

Pályázati tanácsadás

7

4 0

6

5

9

10

biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

138

14 válaszadó szervezet mutatta be a kérdőívben az NFT Házhoz jön programmal való kapcsolattartásának módját, és határozta meg az egyes kommunikációs csatornák használatának arányát. Ezen szervezetek összes adott SZTR-rel való kapcsolatát 100%-nak tekintve átlagosan az interakciók 51,4%-a zajlik személyesen, 18,9%-a telefonon, 17,2%-a e-mailen és 12,5%-a az NFT Házhoz jön program honlapján keresztül. Minden kapcsolattartási forma esetében (különösen a honlapnál fontos ez: 10 szervezet) volt olyan válaszadó, aki egyáltalán nem használja az adott csatornát, illetve aki kizárólagosan él vele. A vizsgálat során a szervezetek megoszthatták velünk az SZTR-ekkel kapcsolatos problémáikat is. Az NFT Házhoz jön program esetében 4 szervezet jelezte, ebből 2 fejtette ki röviden a tapasztalat nehézséget: felkészületlen tanácsadó és a rendszer túlköltekezése volt, amit a válaszadók felvetettek. A konkrétan felsorolt, megjelölhető probléma-típusok közül a nehéz kapcsolatfelvétellel és a túlzott bürokratizáltsággal találkozott 4, illetve 3 szervezet néhány esetben. Az SZTR átfogó értékelésénél 8 válaszadó jelezte, hogy egyértelműen, 3 résztvevő azt, hogy inkább érdemes volt az NFT Házhoz jön program szolgáltatásait igénybe venni, e mellett 3 bizonytalan és egy negatív véleménnyel rendelkező nonprofit szervezet jelent meg. Az 5-ös skálán való értékelésben mindenféle minősítés megjelent a válaszok között, végül átlagosan 3,7 az NFT Házhoz jön program osztályzása. Az NFT Házhoz jön nem igazán ismert, kevés nonprofit szervezet által igénybe vett Szakmai Támogató Rendszer, melyről az alacsony elemszámok miatt nem lehetséges és torzításokhoz vezet messzemenő következtetéseket levonni. Egyetlen kiemelhető szolgáltatásával az igénybe vevő szervezetek elégedettek, de összességében a programot közepes minőségűnek ítélik.

139

6.2.7 OFA Civil Mentor Program Az OFA Civil Mentor Program a közepesen ismert Szakmai Támogató Rendszerek közé tartozik, a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 35,6%-a hallott már róla. Két szélsőséges értékek figyelhető meg ebben a kérdésben: míg a válaszadó Közép-dunántúli szervezetek 60,6%-a számára ismerős a Civil Mentor, addig a Közép-magyarországiak pusztán 28,5%a mondja el ugyanezt, a többi régióban az átlaghoz közeli a Program ismertsége. A kutatásban résztvevő szervezetek közül 48 db (9,6%) nyilatkozott úgy, hogy nem csak hallott már a Civil Mentor Programról, hanem kapcsolatban is állt vele 2006-ban – ők kapták meg azt a lehetőséget, hogy értékeljék a Program munkáját, véleményt mondjanak a szolgáltatásokról, többségük élt is ezzel a lehetőséggel. A kérdőív Civil Mentor Programra vonatkozó kérdéseit néhány esetben különböző, de általában 35 szervezet töltötte ki, a kutatásban résztvevő szervezetek 7%-a. A Civil Mentor Program 2006-ban kezdte meg működését, 21 válaszadó jelezte, hogy 1 éve áll kapcsolatban a szervezettel, 5 esetben 2 évet jelöltek meg. E mellett 9 olyan nonprofit szervezet jelenik meg, aki ettől hosszabb távú együttműködésről számolt be, amely tévedés vagy elírás következménye lehet, esetleg a szolgáltatást nyújtó szervzeettel való korább, már program keretében fennálló kapcsolatra utal. A Civil Mentor Program és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolat minőségére világít rá a szolgáltatások igénybevételének száma és rendszeressége. A válaszadók között 12en jelezték, hogy 2006-ban egyszer vették igénybe a Mentor Programot, és szintén 12-en 4-8 alakalomról számoltak be, míg 7-en kétszeri, illetve néhányan ettől több esetről. A kapcsolat rendszeressége jellemzően (26 válasz) eseti, de megjelenik a napi, heti, havi, negyedévente és félévente tartott kapcsolat is, egy-egy vagy néhány szervezet válaszában. A válaszadó nonprofit szervezetek kiválasztották a Civil Mentor Program rendelkezésre álló szolgáltatásit, de elkülönítették ettől az általuk igénybe vett, illetve a három leggyakrabban igénybe vett szolgáltatást, így több információt is közölve a Program tevékenységéről és működéséről. Fel kell hívni azonban a figyelmet az alacsony elemszámra, és ennek megfelelően a következtetések levonhatóságának korlátozott voltára. A 31. ábra bemutatja az összes olyan szolgáltatást, melyet legalább 5 szervezet „rendelkezésre álló” minősítéssel látott el – a válaszok lapján meglehetősen széles körű a Civil Mentor Program szolgáltatásainak köre, a leggyakrabban megjelöltek: képzés, folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények bonyolítása és pályázatfigyelés.

140

31. ábra A Civil Mentor Program szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

6

2

0

Jogi tanácsadás

2

10

3

Képzések

Pályázatfigyelés

6

1 1

8

3

0

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

3

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

10

4

13

4

0

Nyertes pályázatok utánkövetése

Segítségnyújtás a továbbfoglalkoztatás megoldásában Szervezetfejlesztés

9

2

1 1

7

2

8

2

Internetes hírlevél működtetése

Tanácsadói adatbázis fenntartása

4

11

5

12

3

0 0

13

8

1 0

14

9

7

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása

14

5

3

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

15

6

4

Pályázatírás

14

7

2

Pályázati tanácsadás

19

8

5

Tréningek

Hálózatépítés

11

6

2

Önkéntesek közvetítése

14

7

2

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

16

10

6

Rendezvényszervezés

18

11

6

1

0 5 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

9

10

15

20

141

Ettől lényegesebb információt hordoz az, hogy ezek közül mely szolgáltatásokat veszik igénybe a résztvevők, illetve mely a három legfontosabb Civil Mentor Program által biztosított lehetőség. A legtöbb szervezet által felsorolt szolgáltatások nem mindegyike sorolható be a leggyakrabban igénybe vettek köré, ellenben megjelenik néhány szűkebb körben ismert, de gyakrabban igénybe vett szolgáltatás: A folyamatkövető tanácsadás, a képzés és a helyi fórumok, szakmai rendezvények bonyolítása itt is megjelenik, ezekhez csatlakozik a nyertes pályázatok utánkövetése és a szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése. A legtöbb szolgáltatás – ha rendelkezésre áll is – nagyon kevés szervezet veszi igénybe, tehát a súlypontok valóban behatárolhatóak. Ezt erősíti meg a három leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás kiemelése, mely alapján egyértelműen kirajzolódik a Civil Mentor Program profilja: folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények bonyolítása és nyertes pályázatok utánkövetése. Tovább árnyalható a Civil Mentor Program működésének megismerése, ha áttekintjük a válaszadó szerveztek által igénybe vett szolgáltatások minősítését, melyet a 32. ábra mutat be. Az ábrán a releváns információk nyerése érdekében kizárólag a leggyakrabb igénybe vett szolgáltatások minősítése szerepel; a válaszadók egyrészt a szolgáltatásokkal való elégedettségüket jellemezték 5 fokú skála segítségével, majd ugyanilyen módon minősítették a szolgáltatás hasznosságát is. 32. ábra A Civil Mentor Program szolgáltatásainak minősítése 3,9 3,8

Folyamatkövető tanácsadás

4 3,9 4,1 4,3

Képzések 3,6

3,2

3,5

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése 0

hasznosság

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

3,8 4

4,5

5

elégedettség

Az ábrán látható átlagértékek azoknak a szervezeteknek a válaszaiból állnak össze, akik az adott szolgáltatást igénybe vették 2006-ban, így kizárólag tapasztalat alapján volt lehetőség az értékelésre. Mind az 5 szolgáltatás minősítése viszonylag pozitív a két szempont alapján, talán a nyertes pályázatok utánkövetésének hasznossága az, ami némileg megkérdőjelezhető a szervezetek válaszai alapján. 142

Technikai jellegű kérdés, de további információt közöl az SZTR működéséről, hogy a velük kapcsolatban álló szervezetek milyen formában tartják fent ezt a kapcsolatot: személyesen, telefonon, e-mailben vagy a szervezet honlapján keresztül veszik igénybe a szervezet által kínált lehetőségeket. A 2006-ban történt szolgáltatás-igénybevételek összességét 100%-nak tekintve a válaszadók (29 db szervezet) elosztották a lehetséges kommunikációs formák között a megtörtént interakciókat: az átlagértékeket tekintve a Civil Mentornál igénybe vett szolgáltatások 31,8%-a telefonon, 27,9%-a személyesen, 22,4%-a e-mailben és 12,2%a a szervezet honlapján keresztül történt. A telefonos és személyes kommunikáció esetében is a válaszok 0 és 100% között elszórva változnak, míg az e-mail-es és honlapon keresztüli kapcsolattartások esetében nincs olyan szervezet, aki kizárólag ezt a kommunikációs formát használta volna, ellenben gyakori (kifejezetten a honlapot tekintve), hogy egyáltalán nem jelenik meg ez a csatorna a kapcsolattartás során. A kérdőívben a konkrét szolgáltatások minősítése után a válaszadó szervezetek nyitott kérdésben, szabadon írhatták le a Civil Mentor Programmal kapcsolatos problémáikat, ám annak ellenére, hogy 4 szervezet jelezte, hogy került már szembe valamilyen nehézséggel a szolgáltatások igénybevétele során, egyikőjük sem fejtette ki azt. A választható problémakörök közül a nehéz elérhetőség, fellelhetőség, a nehéz kapcsolatfelvétel és a túlzott bürokrácia vetődött fel, de jellemzően „néhány esetben” érzékelt zökkenőként, és nem általánosan jellemző problémaként. A Civil Mentor Programmal kapcsolatos tapasztalatok összefoglalásaként a válaszadók minősítették, hogy érdemes volt-e igénybe venni az SZTR szolgáltatásait, illetve az iskolában szokásos módon értékelték a Civil Mentor Program tevékenységét. A 33 érvényes választ adó nonprofit szervezetből 16 szerint egyértelműen, 7 szerint inkább érdemes volt a Civil Mentorral való kapcsolatot működtetni, 9 bizonytalan válaszadó jelent meg és pusztán egy, aki negatívan látja az SZTR-rel való kapcsolatát. Az 5-ös skálán való értékelés átlagos eredménye 3,8, melyben az (1 db) 1-estől a gyakrabban (9-9 válaszadó által) adott 3-as és 4es mellett 10 db 5-ös osztályzatból áll össze. A Civil Mentor Programról – az eredmények áttekintése után – elmondható, hogy a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 9,6%-a veszi igénybe, 7%-a minősítette a munkáját, amely minősítések által egy behatárolható szolgáltatási körrel rendelkező, gyakorlatilag minden lehetséges csatornán kommunikáló Szakmai Támogató Rendszer jelenik meg, melynek szolgáltatásaival az azokat igénybe vevő nonprofit szervezetek inkább elégedettek.

143

6.2.8 OFA Kht. Az OFA Kht. az egyik legrégebbi – 1996-os – alapítású Szakmai Támogató Rendszer, melynek ismertsége kifejezetten magas, hiszen a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 43,2%-a már hallott róla. Ez a széleskörű publicitás azonban igen alacsony arányban realizálódott valódi együttműködéssé: a résztvevők 16,6%-a vett igénybe az OFA Kht.-tól szolgáltatást 2006-ban. Sem az ismertség, sem a működő kapcsolatok területén nincs számottevő régiós különbség ebben a kérdésben, egyedül az előbbit tekintve lehet említésre méltó, hogy a Dél-alföldi régió vizsgált nonprofit szervezeteinek pusztán 29,7%-a hallott az OFA Kht.-ról. Az OFA Kht.-val 2006-ban kapcsolatban álló 83 db nonprofit szervezet közül az egyes kérdéseknél eltérő számú, 57-70 válaszadó értékelte az SZTR munkáját. Viszonylag régi, 1996-os alapítású szervezetként nem véletlen, hogy a válaszadók egy része több éve kapcsolatban áll már az OFA Kht.-val, több mint 10 éves együttműködési múltról 8 válaszadó számolt be, 6-9 éves kapcsolatról 14. Többségük mégis 5 éve vagy rövidebb ideje vesz igénybe az OFA Kht.-tól szolgáltatást: 4-5 éve működő közös munka 10 szervezetnél, 2-3 éves 17 szervezetnél, 1 éves úgyszintén 17 szervezetnél található. A kapcsolatok tartalmának megismeréséhez fontos tényező annak esetszáma és rendszeressége. Úgy tűnik, hogy a válaszadó nonprofit szervezetek fele (38 db) eseti jelleggel vette igénybe az OFA Kht. szolgáltatásait, amely 2006-ban jellemzően egy, két vagy három alkalmat jelentett. A szervezetek másik fele eltérő módon, feltételezhetően különböző igényeiknek megfelelően más és más rendszerességgel és gyakorisággal keresték fel az OFA Kht.-t, 9 szervezet 4-9 alkalommal, 12 szervezet 10-19 alkalommal, és ezek az alkalmak félévente, negyedévente, ritkábban havonta vagy havonta többször következtek be. Az OFA Kht. szolgáltatásait a 33. ábra mutatja be, ezen látható, hogy a válaszadó nonprofit szervezetek szerint mely lehetőségek adottak az SZTR-nél, ezek közül melyeket veszik igénybe, illetve ugyanitt jelölték, hogy melyek a (maximum 3) legfontosabbak ezek közül. Látnivalóan széles szolgáltatói palettát tulajdonítanak a résztvevők az OFA Kht.-nak, a legtöbben (32 szervezet) a pályázati tanácsadásról tudnak, de több mint 20 szervezet említi a következő szolgáltatásokat is: folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, „legjobb gyakorlatok” megismertetése, képzések, tréningek és nyertes pályázatok utánkövetése. Ezeken kívül rengeteg további olyan szolgáltatás van még, amelyet 10-20 szervezet is elérhetőnek gondol az OFA Kht.-nál, gyakorlatilag majdnem minden, a kérdőívben felsorolt lehetőség.

144

33. ábra Az OFA Kht. szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

21

7

5

Jogi tanácsadás

18

8

6

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

11

2 2

Képzések

25

7

2

Pályázatfigyelés

17

7

5

Pályázati tanácsadás

0

10

1

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

5

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

2

14

6

3

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

15

6

20

3 12

0 0

Nyertes pályázatok utánkövetése

19

2

0

Hálózatépítés

2

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

1 1

Segítségnyújtás a továbbfoglalkoztatás megoldásában

1 1

Alkalmazott kutatás

18

5 14 10 14

2 2

Internetes hírlevél működtetése

6 0

26

9

4

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

32

18

12

Pályázatírás

29

15

7

Tréningek

Tanácsadói adatbázis fenntartása

27

12

6

Rendezvényszervezés

24

15

10

1

17

9 13

0 5 10 15 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

20

25

30

35

145

A rendelkezésre álló szolgáltatások széles skálája ellenére azonban meglehetősen kevés lehetőséget használnak ki az OFA Kht-val kapcsolatban álló szervezetek, egy-egy szolgáltatásnál már kiemelkedőnek számít a 10 és 20 szervezet közötti igénybevevői kör – ilyenek a következők: folyamatkövető tanácsadás, helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, képzések és a leggyakrabban igénybe vett pályázati tanácsadás (18 szervezet élt vele 2006-ban). A legfontosabbnak jelölt szolgáltatások tovább árnyalják, és némileg értelmezik a képet: a kevesebb szervezet által igénybe vett szolgáltatások közel megegyező számú válszadó számára lényegesek, tehát a szervezetek általában válogatnak – és azt eltérően teszik – a szolgáltatások között, de amit igénybe vesznek, az fontos és lényeges számukra. Ilyen alacsony arányban, de megerősítetten fontos szolgáltatások a rendezvényszervezés, a „legjobb gyakorlatok” megismertetése, jogi tanácsadás, pályázatfigyelés, kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel, civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé és az internetes hírlevél működtetése. A legfontosabb szolgáltatások minőségének értékelése a 34. ábra látható: az átlagérték mind a négy szolgáltatás esetében 4-es vagy azt némileg meghaladó, amely alapvetően pozitív képet mutat, bár az értékelés szóródása mindenhol tapasztalható, általában 1-től 5-ig terjed. 34. ábra Az OFA Kht. szolgáltatásaival való elégedettség

4 4

Folyamatkövető tanácsadás Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4,3 4,3

Képzések

4,3 4,3 4,1 4

Pályázati tanácsadás 0 hasznosság

1

2

3

4

5

elégedettség

A szolgáltatások igénybevételi szokásainak áttekintése után meg kell vizsgálni, hogy a nonprofit szervezetek hogyan, milyen csatornákon kommunikálnak az SZTR-rel. Az érvényes választ adó szervezetek körében, az összes interakciót 100%-ként kezelve a kapcsolatok 32,4%-a az OFA Kht. honlapján keresztül bonyolódik, 30,6%-a telefonon – ez a két legfonto-

146

sabb kommunikációs eszköz a nonprofit szervezetek és az SZTR között. Ez annál inkább meglepő, mert ugyan a pályázati tanácsadás a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás, melyek ez a két csatorna tökéletesen alkalmas közvetítője lehet, de az összes további kiemelt szolgáltatás alapvetően a személyes kommunikációra épít. Ez azonban csupán a kapcsolati alkalmak 23,9%-ában jelenik meg, illetve mellette meg kell említeni még az e-mailes kommunikációt, mely 13,1%-a az összes interakciónak. Mind a négy kapcsolattartási forma esetében nagy szórást mutat azok használata, legalább 17 szervezet van minden esetben, aki egyáltalán nem veszi igénybe az adott csatornát és néhány, aki kizárólag azt alkalmazza – kiemelkedik az e-mail, amelyet 29 szervezet egyáltalán nem használ az OFA Kht.-val összefüggésben, illetve egy sincs, amely csak arra szorítkozna. Pusztán 6 szervezet jelezte, hogy az OFA Kht-val való együttműködése során bármilyen problémával szembesült volna, ezek leírásából alapvetően más és más jellegű nehézségek látszanak: követhetetlen és nem alkalmazható tanácsadás, lassúság és túlzott bürokrácia. A választható problémaköröknél már több panasz érkezett: 12 szervezetnek a nehéz elérhetőség, 13-nak a lassúság, 15-nak a túlzott bürokrácia okozott már gondot néhány esetben az OFA Kht.-nál, de általánosan jellemzőnek nagyon kevesen látták ezeket a problémákat. Az összefoglaló értékelésnél egyértelmű, hogy az igénybe vevők nem bánták meg az OFA Kht-val való kapcsolatfelvételt, 37 szervezet szerint egyértelműen, 17 szerint inkább érdemes volt megtenni ezt a lépést – 5 bizonytalan és egy negatív válasz mellett. Az OFA Kht., mint SZTR „leosztályzása” átlagosan 4,2-es értéket mutat, amely gyakorlatilag (1 kivétellel) 3-4-5-ös osztályzatokból adódik. Az OFA Kht. tehát régóta működő, széles körben ismert Szakmai Támogató Rendszer, melynek széleskörű szolgáltatási körét a nonprofit szervezetek válogatva, jellemzően egyenként vesznek igénybe, ám a végül kiválasztott és használt szolgáltatást fontosnak és hasznosnak érzik, meg vannak vele elégedve. Az OFA Kht. munkáját összességében is pozitívan értékelik a vele kapcsolatban álló nonprofit szervezetek néhány kimutatható, konkrét problémák megjelenése mellett.

147

6.2.9 OFA ROP Hálózat A 2005-ben célzottan nonprofit szervezetek támogatására és hálózatépítésre létrehozott OFA ROP Hálózat nem tartozik sem a leginkább, sem a legkevésbé ismert SZTR-ek közé: a kutatásban résztvevők 34,8%-a (174 db válaszadó) jelölte, hogy hallott már a Hálózatról. Ahogyan a legtöbb SZTR esetében, itt is meglehetősen nagy különbséget mutatnak a régiónkénti értékek: az OFA ROP Hálózat a Közép-dunántúli régióban a legismertebb, valamint az átlagostól többen hallottak róla Észak-magyarországon, Dél-alföldön és Nyugat-dunántúlon, és kifejezetten kevesebben Dél-dunántúlon. 57 db nonprofit szervezet jelezte, hogy 2006ban kapcsolatban állt az OFA ROP Hálózattal (a teljes minta 11,4%-a, a régiós eltérések ebben a tekintetben az ismertség változásával párhuzamosan alakulnak), ők értékelhették a kapott szolgáltatásokat, fejthették ki bővebben a véleményüket. Végül a különböző szempontok szerint való vélemény-kifejtésben (kérdésenként eltérő számban) 30-40 szervezet vett részt, így százalékos értékek helyett a torzítások elkerülése érdekében darabszámok megjelenítésével dolgozunk. Az OFA ROP Hálózattal való kapcsolat a válaszadó szervezetek többsége (27 db) esetében 1-2 éves, illetve 6 nonprofit szervezet a Hálózat indulása, 2005 óta igénybe veszi a szolgáltatásokat. A kapcsolat intenzitását és mélységét jellemzi a szolgáltatások igénybevételének száma és gyakorisága. Kiemelhető, hogy 11 válaszadó 4-9 alkalommal került kapcsolatba az OFA ROP Hálózattal 2006-ban, de minden más gyakoriság is többször megjelenik: 6 szervezet egy, hét válaszadó két, 4 válaszadó három, illetve 10-19 alkalmat 5 szervezet jelzett. A kapcsolat rendszeressége ettől jóval tipikusabb: eseti jellegű 23 szervezetnél, havi vagy attól sűrűbb kapcsolattartást 6 válaszadó jelzett. A kutatásban résztvevő, és az OFA ROP Hálózattal kapcsolatban álló nonprofit szervezetek kiválasztották a Hálózatnál elérhető szolgáltatásokat, majd ezektől elkülönítették az általuk igénybevetteket, valamint megjelölték a három leggyakrabban használt szolgáltatást is. A 35. ábra mutatja be a kiválasztott szolgáltatások közül azokat, amelyeket legalább öt szervezet megjelölt.

148

35. ábra Az OFA ROP Hálózat szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

2

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

10

5

3

Rendezvényszervezés

15

7

2

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

8

6

2

Jogi tanácsadás

14

9

5

1 1

Képzések

17

19

11

Tréningek

6

Pályázatfigyelés

2

2

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

1

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

6

2

6

2

1

5

0

0

10

6

3

0

8

5

Hálózatépítés

15

7

5

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

Tanácsadói adatbázis fenntartása

9

5

Pályázati tanácsadás

Internetes hírlevél működtetése

14

9

8

5

2

5

10

15

20

biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

A szolgáltatások áttekintése után egyértelművé válik az OFA ROP Hálózat tevékenységének arculata – a velük kapcsolatban álló nonprofit szervezetek állásfoglalása szerint: képzések, helyi fórumok és szakmai rendezvények lebonyolítása, pályázati tanácsadás, rendezvényszervezés és tréningek alkotják a lehetőségek skáláját. Ezek közül a képzés emelhe149

tő ki, annál is inkább, mert a válaszadók közül ezt a szolgáltatást veszik igénybe a legtöbben: 17 szervezet – gyakorlatilag két olyan válaszadó jelenik meg, aki tud a szolgáltatásról, de nem használja azt. A képzés népszerűségét jelöli az is, hogy 11 szervezet sorolta ezt a legfontosabb 3 szolgáltatás közé – ez több mint bármely más szolgáltatás esetében az általában igénybe vevők száma. A két további – a képzéstől kevésbé, de kiemelhetően – preferált szolgáltatás az ismertségüket tekintve is említésre érdemes rendezvényszervezés és tréningek. A leginkább ismert szolgáltatások további elemzése azok minőségének értékelésével folytatódik: az 36. ábra mutatja be a válaszadó nonprofit szervezetek által azok hasznosságára és a velük való elégedettségségre vonatkozó válaszainak átlagértékeit. 36. ábra Az OFA ROP Hálózat szolgáltatásainak minősítése Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

4,5 4,5 4,6 4,4

Rendezvényszervezés Képzések

4,5 4,5

Tréningek

4,5 4,5

Pályázati tanácsadás

4,4 4,5 0

hasznosság

1

2

3

4

5

elégedettség

Az ábra tanúsága alapján egyértelmű a szolgáltatások pozitív minősítése, hiszen sem az elégedettség, sem a szolgáltatások hasznosságának megítélése nem teljesített 4,4 pontos átlagérték alatt (és az adott „osztályzatok” sem szóródnak, nincs 3-nál rosszabb érték). A kutatás során a szolgáltatásokat igénybe vevő válaszadók végiggondolták és rögzítették, hogy az OFA ROP Hálózattal való kapcsolattartásuk milyen csatornákon zajlottak. Az adatok szerint a leggyakoribb a személyes kommunikáció, mely az igénybevételi alkalmak 61,2%-ára jellemző – ami nem meglepő eredmény a magasan preferált képzések miatt. A kapcsolatok fennmaradó részének 15,8%-a telefonon, 15%-a az SZTR honlapján keresztül és 8%-a e-mailben történik. Az egyes kommunikációs formák közül a személyes és a telefonos kapcsolattartás esetében szóródnak a szervezetek válaszai széles skálán, illetve a kép árnyalá-

150

sához fontos adalék lehet, hogy a személyes kapcsolat csak egy, a többi viszont 11-14 szervezet esetében teljesen hiányzik. Természetesen sor került az OFA ROP Hálózattal kapcsolatos problémák jelzésére is: 5 válaszadó jelezte, hogy volt már nehézsége a szolgáltatások igénybevétele során, de érdemi válaszban nem fejtették ki annak tartalmát. A zárt kérdésben felsorolt lehetőségek közül (nehéz elérhetőség, kapcsolatfelvétel, nem megfelelő szakmai színvonal vagy hozzáállás, lassúság vagy túlzott bürokratizáltság) egyikre sem érkezett 4-nél több megerősítő válasz, bár mindegyik előfordult egy-egy válaszadó tapasztalatai között. Összességében értékelve az OFA ROP Hálózat munkáját 20 válaszadó nonprofit szervezet szerint egyértelműen, 12 szerint inkább érdemes volt csatlakozni az SZTR munkájához, és pusztán egy elégedetlen válaszadó jelezte, hogy inkább nem kellett volna ezt a lépést megtenni. A teljes munka átgondolása után adott „iskolai osztályzat” rendszerű értékelés nem meglepő módon erősen pozitív minősítést hozott: az átlagérték 4,3, mely 16 db négyes, 14 db 5-ös és egy-egy kettes és hármas értékelésből áll össze. Az OFA ROP Hálózatról a nonprofit szervezetekben kialakult kép teljesen egyértelmű: ha nem is tartozik a legismertebb SZTR-ek közé, de szolgáltatási körével – elsősorban a legnépszerűbb, leggyakrabban igénybe vett képzéssel – a válaszadók kifejezetten elégedettek, kiemelhető problémát nem találtak a működés során.

151

6.2.10 ProHáló A kutatás során a résztvevő szerveztek körében a legkevésbé ismert Szakmai Támogató Rendszer a ProHáló, melyről 85 nonprofit szervezet, a válaszadók 17%-a hallott már. Ez az alacsony ismertség azonban nagy regionális eltéréseket rejt magában: a Dél-dunántúli és a Közép-magyarországi régióból származó szervezetek 8,5%-a ismeri csupán, míg ugyanez az arány az Észak-alföldön 29,8%. Nem meglepő módon a ProHáló a 2006-ban fennálló kapcsolatok között is utolsó: a kutatásban résztvevő szervezetek közül 25 db, összesen 5% vett igénybe szolgáltatást ettől az SZTR-től 2006-ban. Ha lehet, ebben a tekintetben még hangsúlyosabbak a regionális eltérések: Közép-magyarországon egyáltalán nem volt a kutatásban résztvevő szervezetek között olyan, aki 2006-ban kapcsolatba került a ProHálóval, az Északalföldi régióban azonban a szervezetek 9,5%-a számolt be együttműködésről – ami nem véletlen, tekintve, hogy a ProHáló központja ebben a régióban van A ProHáló működésének értékelését megnehezíti, hogy az egyébként lehetséges alacsony elemszám (25 db szervezet) tovább csökken a részletes értékelésnél, 12-15 szervezet válaszolt általában az egyes kérdésekre. A ProHáló 2003-ban kezdte meg működését, a kutatásban résztvevő és vele 2006-ban kapcsolatban lévő nonprofit szervezetek jó része (11 szervezet) azonban csak egy éves együttműködésről számolt be, 4-en 2-4 éves közös munkát jeleztek. Ebben a körben a ProHáló szolgáltatásainak használata alapvetően eseti jellegű (10 válaszadó), amely 2006-ra vonatkozóan egy, két vagy három alkalmat jelent. Két szervezet jelzett ettől jelentősen sűrűbb kapcsolattartást, havi, illetve hetente többszöri interakciót, amely az egész 2006-os évben 10-19, illetve 50 fölötti alkalom. A ProHáló szolgáltatásainak elemzésére gyakorlatilag nincs lehetőség, mert a 23 értékelésben résztvevő szervezet válaszai nem adnak erre lehetőséget – olyan szolgáltatás, amit legalább 5-en bejelöltek, mint a ProHáló által biztosított lehetőség, összesen kettő van: a képzést 7, a tréningeket 5 szervezet választotta ki. Ettől is rosszabb a helyzet a szolgáltatások igénybevétele szempontjából, az 5 megjelölést egyik szolgáltatás-típus sem kapta meg, így sem magára az igénybevételi szokásokra, sem a szolgáltatások minőségére vonatkozóan nem lehetséges a kutatás adatbázisa alapján véleményt formálni. Érdekes felvetés természetesen – a működő kapcsolatok alacsony arányán túl –, hogy az érvényes választ adó, a ProHáló értékelésében résztvevő 23 szervezet miért nem jelölt több rendelkezésre álló, illetve igénybe vett szolgáltatást, ám ezekre a kérdésekre jelen kutatás kereteiben nincs lehetőség választ keresni.

152

A ProHálóval való kommunikáció csatornáit kutató kérdésben 11 érvényes válasz érkezett. Ennek a 11 szervezetnek a ProHálóval való összes interakcióját 100%-nak tekintve a következő – kizárólag csak tendenciákat felvillantó – eloszlások adódnak: átlagosan a kapcsolatok nagy része (55,5%-a) személyesen zajlik, közel harmada (30,9%) a ProHáló honlapján keresztül, 11,8%-a e-mailen és csupán 1,8%-a telefonon. A vizsgálat során a válaszadó szervezetek nem jeleztek problémát a ProHáló működésével kapcsolatban sem a szabadon ismertethető, sem a felsorolt és kiválasztható nehézségek között. Az SZTR munkájának összegző értékelésében 5 szervezet egyértelműen, 5 szervezet inkább érdemesnek tartotta a ProHálóhoz való csatlakozást, negatívan értékelő válaszra nem volt példa, 2 bizonytalan válaszadó jelent csak meg. Az 5 fokozatú skálán való értékelés 4-es átlagot eredményezett, amely kettes és egyes osztályzatok nélküli válaszokból áll össze. A ProHáló a kutatásba bevont Szakmai Támogató Rendszerek között a legkevésbé ismert, legalacsonyabb arányban igénybe vett szervezet, ahol az alacsony elemszámú válaszok miatt kifejezetten kevés információt sikerült megtudni, így a ProHáló értékelése érdemben nem történhetett meg.

153

6.2.11 Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (Regionális Szociális Forrásközpontok) A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai nevű SZTR 2003ban kezdte meg működését, mégpedig az 1993-ban létrejött Regionális Szociális Forrásközpontok utódjaként – elnevezése azonban szakmai és nonprofit szervezeti körök szóhasználatában is az eredeti maradt. Ehhez alkalmazkodva – a közérthetőség és a félreértések elkerülése végett – a kutatásban is Regionális Szociális Forrásközpontként szerepelt ez az SZTR, a továbbiakban pedig a Forrásközpontok elnevezés is ugyanezt jelöli. A Forrásközpontok hálózata a közepesen ismert Szakmai Támogató Rendszerek közé tartozik, összesen 159 nonprofit szervezet (az összes válaszadó 31,8%-a) hallott már róla, ám a konkrét együttműködések tekintetében ettől alacsonyabb mutatókkal jellemezhető: a kutatásban résztvevők 9,6%-a (48 szervezet) vett igénybe tőlük szolgáltatást 2006-ban. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy a tervezett kapcsolatfelvételek esetén kifejezetten kiemelkedik a Regionális Szociális Forrásközpontok hálózata, hiszen közel a már létező együttműködések számának megfelelő újabb nonprofit szervezet kíváncsi a szolgáltatásaikra: az összes válaszadók 9,2%-a, 46 szervezet. Amíg a Forrásközpontok általános ismertségében nincs különösebb régiós eltérés (egyedül a Nyugat-Dunántúli régióban emelkedik említésre méltó módon az átlag fölé), addig a 2006-ban regisztrált kapcsolatok tekintetében igen szélsőséges különbségek tapasztalhatók: amíg Közép-Magyarországon a válaszadó szervezetek pusztán 3,1%-a dolgozott 2006-ban a Forrásközpontok valamelyikével, addig Nyugat-Dunántúlon 17,2%-uk. Azok a nonprofit szervezetek, akik 2006-ban igénybe vették a Regionális Szociális Forrásközpontok szolgáltatásait, megkapták a lehetőséget az SZTR munkájának részletes értékelésére. Az egyes szempontoknál 25-40 válaszadó osztotta meg velünk tapasztalatait és véleményét, így sajnos meglehetősen alacsony elemszámú minta áll rendelkezésünkre a Forrásközpontok munkájának értékeléséhez, ezért a levonható következtetések is óvatosak és mérsékeltek kell legyenek. A Forrásközpontok hálózatával kapcsolatban álló és az értékelésben résztvevő szervezetek általában jó pár éve együtt dolgoznak már az SZTR-rel, többségük (19 válaszadó) 3-6 éve, de nem ritka az évtizedes – akár az alapítás évébe visszanyúló – kapcsolat sem. Talán ennek köszönhető, hogy a 2006-os együttműködések fele ugyan eseti jellegű, de az egy évre számított esetszám leginkább 4-9, vagy 10-et meghaladó alkalom, illetve a válaszadó szervezetek másik fele legalább havonta igénybe vette a Forrásközpontok szolgáltatásait.

154

Az 37. ábra mutatja be a válaszadók által, saját tapasztalatuk alapján összeállított szolgáltatói palettát: az összes elérhető, majd az igénybe vett, illetve a legfontosabbnak ítélt szolgáltatások körét. Több tendencia is megállapítható az ábra alapján, az alacsony elemszám ellenére: a Forrásközpontok által kínált lehetőségek széles köre, illetve az igénybevételek alacsony aránya és szóródása. A legszélesebb körben (15 vagy több szervezet által) jelölt szolgáltatások közül a legfontosabb a helyi fórumok és szakmai rendezvények lebonyolítása, és ide tartozik még a képzés, a pályázatfigyelés, a civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé, valamint a rendezvényszervezés is. Ezek, illetve a többi számos rendelkezésre álló szolgáltatás igénybe vételét tekintve kizárólag a legismertebb szolgáltatás, a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása emelhető ki (12). Jellemző, hogy az ismertségtől jóval elmarad a szolgáltatások használata, a legfontosabbak kiválasztásánál pedig a válaszadók gyakran nem éltek a három lehetőség megjelölésével, így ez a kategória – ugyan kevéssé szóródik, de – nagyon alacsony értékeket mutat.

155

37. ábra A Regionális Szociális Forrásközpontok szolgáltatásai (szervezetek száma)

Folyamatkövető tanácsadás

11

4

1

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

6

Rendezvényszervezés

9

3

0

Jogi tanácsadás

5

2

1

Képzések

Pályázatfigyelés

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

10

2 6

3

1

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

6

2

0

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

4

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

0

Nyertes pályázatok utánkövetése

0

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

8 6

1

10

3

1

11

2 7

0 0

Alkalmazott kutatás

13

4

1

Szervezetfejlesztés

7

1 1

Internetes hírlevél működtetése

2

Nyomtatott hírlevél működtetése

6

3

4 0

16

6

1

0

Hálózatépítés

14

5

3 1

16

8

5

Pályázatírás

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása

14

5

2

Pályázati tanácsadás

17

7

2

Tréningek

Segítségnyújtás a továbbfoglalkoztatás megoldásában

15

5

3

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

19

12

1

4

7 7

0 5 biztosított szolgáltatás igénybevett szolgáltatás 3 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás

10

15

20

156

A szolgáltatások minősítése – mivel kizárólag tapasztalás alapján volt ez megengedhető – gyakorlatilag csak a leginkább preferált helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása kapcsán tekinthető érdeminek: hasznossága 4,2-es átlagértéket kapott az 5 fokozatú skálán, a vele való elégedettség is hasonlóan pozitív: 4,1-es értékelésű. Nem hoz meglepő eredményt a kapcsolattartási formák áttekintése sem a Regionális Szociális Forrásközpontok hálózatánál, hiszen a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatási formához idomulva a válaszadó nonprofit szervezetek véleménye szerint az összes interakció 48,3%-a személyesen zajlik. A további három kommunikációs csatorna sem elhanyagolható azonban, a kapcsolattartások 23,8%-a telefonon történik, 14,2%-a az SZTR honlapján keresztül és 13,7%-a e-mailben – ezek utalnak az – egyébként sokféle – egyéb szolgáltatások valós működésére, használatára. A Forrásközpontok értékelése során 3 szervezet jelezte, hogy problémája volt az együttműködés közben, ám ezek a nehézségek – a választható esetekben sem – jelentkeztek hangsúlyosan vagy jelentős mértékben. Az SZTR munkájának összegző értékelésekor ezzel összhangban lévő, kifejezetten pozitív irányú válaszok érkeztek: 18 szervezet szerint egyértelműen, 5 szerint inkább érdemes volt a Forrásközpontokkal dolgozniuk, és a pár bizonytalan mellett csupán egy negatív válasz érkezett. A teljes munkát értékelő „iskolai osztályzatok” többsége (14 db) 5-ös volt, amely a néhány alacsonyabb pontszámmal együtt 4,3as átlagot képezett. A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai, tehát a Regionális Szociális Forrásközpontok régóta működő, viszonylag rendszeres kapcsolattartással együttműködő célcsoporttal rendelkező Szakmai Támogató Rendszer, amelynek rendelkezésre álló számos szolgáltatása közül a résztvevők véleménye alapján csak néhány, illetve elsősorban egy működik magas kihasználtsággal – ezzel azonban az igénybevevők határozottan elégedettek.

157

6.2.12 A nonprofit szervezetek értékelése - összegzés Az alacsony esetszámok miatt nem az SZTR-ek egyes igénybevett szolgáltatásait, hanem a szakmai munka összegző értékelését jelentő két mutatót hasonlítottuk össze a következő táblázatokban (6. táblázat és 1. ábra). A válaszadók által említett osztályzatok 6. táblázat A válaszadók által említett osztályzatok

CISZOK

A megkérdezett szervezetek elégedettsége 2006-ban az adott SZTR-rel (iskolai osztályzás szerint, ahol az egyes elégtelen, az ötös a példás minősítésnek felel meg) 4,0

Civil Mentor Program

3,8

Esélyek Háza

3,8

EU-Háló Partnerség Program

4,2

HEFOP-Gordiusz program

3,6

Mobilitás

4,0

NFT Házhoz jön

3,7

OFA Kht.

4,2

OFA-ROP hálózat

4,3

ProHáló

4,0

Regionális Szociális Forrásközpontok

4,3

A szakmai tevékenység – iskolában megszokott – értékelése alapján a 3,6 és a 4,3 között szinte alig szóródnak az értékek. A fentiek alapján általánosan megállapítható, hogy az SZTR-ek értékelése (a kerekítési szabályok figyelembevételével) inkább jónak mondható, nincsen olyan – a vizsgáltunkban szereplő – SZTR, akinek közepesre, illetve annál gyengébbre értékelték volna szakmai munkáját. Az egyes SZTR-ek szolgáltatásait igénybe vevő, majd a vizsgálat során azokat értékelő szervezetek összegzésként megállapították, hogy érdemes volt-e csatlakozni az adott SZTR-hez:

158

38. ábra Érdemes volt-e igénybe venni az SZTR szolgáltatásait? (db) 128 CISZOK Civil Mentor Program Esélyek Háza EU-Háló Partnerség Program HEFOP-Gordiusz

NFT Házhoz jön

8,0

Regionális Szociális Forrásköz-pontok

1,0

3,0

3,0 17,0

5,0 1,0 0,0

12,0

20,0

2,0 0,0

5,0

5,0

3,0 9,0 1,0

25,0

37,0

OFA-ROP hálózat ProHáló

5,0

6,0

38,0

OFA Kht.

5,0 2,0

19,0

26,0

Mobilitás

5,0

14,0

14,0

13,0

1,0

9,0

7,0

16,0 24,0

6,0 3,0

23,0

52,0

18,0

egyértelműen érdemes

inkább érdemes

nem tudja eldönteni

inkább nem érdemes

5,0

3,0

1,0

Az ábra tanúsága szerint alapvetően minden SZTR több elégedett ügyféllel rendelkezik, mint ahányan megbánták a szolgáltatóhoz való csatlakozást, de kiemelhető néhány olyan eset, ahol gyakorlatilag elhanyagolható a negatív tapasztalatokkal rendelkező szervezetek aránya 129 . Mindamellett árulkodó és figyelemreméltó: semmilyen összefüggés nincs aközött, hogy mekkora forrásból („klasszikus” vs. „félállami”), mekkora kapacitással (mekkora stáb biztosítja az adott szolgáltatást), milyen régóta működik egy SZTR, és mindezekkel összefüggésben: mennyien elégedettek az SZTR-ek szakmai tevékenységével. Sőt, a fenti adatok alapján megállapítható az is, hogy amíg a minden bizonnyal a legnagyobb 130 forrásból gazdálkodó NFT Házhoz jön szakmai tevékenységének értékelését (valamint szolgáltatásai128

Az ábrán az egyes sorokban darabszámokat jelölünk, ezáltal az összes ügyfélhez viszonyított ará-

nyok szembetűnővé és összehasonlíthatóvá válnak, de ki kell emelni, hogy a sorokban megjelenő számok nem %-ban értendőek! 129

Elsősorban az OFA-ROP Hálózat, de ide sorolható a CISZOK és az OFA Kht. is. Pontos adataink a források méretére nézve nem álltak rendelkezésünkre a kutatás során, a „becsült” értéket az SZTR szakértőinek számából nyertük.

130

159

nak igénybevételét egyaránt) a 10. helyre sorolták a válaszadók (3,7-es „osztályzat”), addig a minden bizonnyal legkevesebb forrásból 131 működtetett Regionális Szociális Forrásközpontok kapták a legmagasabb értéket (4,3-as „osztályzat”). Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldására jelen kutatás keretei között nincs lehetőség, mindazonáltal ilyen méret-, kapacitás- és forráskülönbségek mellett fennálló értékkülönbségek további vizsgálódások szükségszerűségét indokolják az érintett területen.

131

Itt az adott SZTR tevékenységére fordított forrásokat értjük, nem az SZTR-t működtető szervezet összes forrását.

160

7. Az ideális Szakmai Támogató Rendszer A kutatás fókuszpontját képviselő 11, a hazai szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek rendelkezésére álló Szakmai Támogató Rendszer részletes, objektív és szubjektív, működtetői és igénybevevői szempontból történő vizsgálata mellett a kutatás részfeladata volt az ideális Szakmai Támogató Rendszer körvonalainak megrajzolása. Az igények és lehetőségek sokfélesége és számos egyéb tényező okán nehéz vállalkozáshoz több forrást használtunk fel: a potenciális célcsoport, a vizsgált 11 SZTR, illetve jelenleg piaci keretek között SZTRtípusú tevékenységet végző szervezetek véleményét, tanácsait. Ennek oka az értékes tapasztalatok összesítésének lehetősége, olyan igények, korlátok, lehetőségek, ötletek becsatornázása, melyekből egy megvalósítói és igénybevevői oldalról leírt, komplex Szakmai Támogató Rendszer képe rajzolódik ki.

7.1 Ideális Szakmai Támogató Rendszer a vizsgált SZTR-ek szerint A jelenlévők többsége szerint nagyon sok energiát visz el a szervezetektől a munkatársaik bérének és a rezsiköltségnek az előteremtése, mert az állami támogatások erre sem elegendőek. A munkájukra nagy szüksége van a civil szervezeteknek, tehát a költségeik megfinanszírozása alapvető feladat, és ezt többen az államtól várnák el. A minőség ellenőrzése új feladat számukra, ezt a legtöbben csak az utóbbi egy évben kezdték el, ezen a területen van a legtöbb fejlődni való, a saját bevallásuk szerint is. A hasonló szervezetek közötti együttműködés is gyermekcipőben jár, bár a fókuszcsoport kínálta lehetőséget kihasználva a NIOK Alapítvány kezdeményezte az együttműködés kialakítását a szervezetek között. Az eredményes működéshez a különböző rendszereket szükséges lenne összehangolni, egyidejűleg egységes és arányos rendszert indokolt kialakítani. Most már elengedhetetlen az együttműködés a hálózatok között, de mindenkor a szükségletekhez, igényekhez igazodás a cél. Bár a fókuszcsoport résztvevői között nem voltak jelen, de a résztvevők megemlítették, hogy részben hasonló hálózatokat működtet a területfejlesztés is a kistérségi társulásokkal és a regionális ügynökségekkel, amelyek kht. formájában tevékenykednek, de a vidékfejlesztésben is hálózatszerűen működtetik a vidékfejlesztési hivatalok a tanácsadóikat. Ebből következik, hogy a kistérségekre is való nagyobb figyelemre van szükség a hálózatok részéről. Azonban itt a kölcsönösségnek célszerű érvényesülnie. Mivel nagyon alacsony a hálózat költségigénye (szemben az államigazgatási intézményrendszerével), keresletorientált működtetést indokolt kialakítani az eddigi, a finanszírozó által vezérelt kíná-

161

latorientált struktúrák helyett. Véleményük szerint, ahol van fizetőképes kereslet, oda nem indokolt biztosítani az ingyenes tanácsadást. Tapasztalat, hogy elkötelezett a szakembergárda, akik jórészt hivatásból és nem pénzért dolgoznak, az ő továbbképzésük, naprakészségük javíthat az eredményességen. A jelenlévők egybehangzóan hangsúlyozták, hogy az SZTR-ek ne vállaljanak fel „bérbe” semmit, a kliensek helyett ne dolgozzanak, hanem tegyék képessé őket az önálló fundraising, forrásszerző és –bővítő munkára. Pl. írják meg maguk a pályázatot, ne a szolgáltatóval készíttessék el azokat. Éles és aktuális ez a szempont abban a vonatkozásban különösen, hogy hamarosan számolatlanul jelennek majd meg az ÚMFT pályázatai. Ez egy tényleges piac: van, aki pályázatíróval dolgoztat, illetve van, aki maga készíti. Ötletként merült fel, hogy jó lenne, ha a pályázatokat úgy írnák ki, hogy a pályázatírásra is legyen benne pénz (pályázat előkészítésre, tanácsadásra), ettől biztosan ösztönözve lennének a hálózatok, és javulna a működésük hatékonysága is. Ugyanakkor az érdekképviseletre is meg kell tanítani a civileket, mert csak ennek a tudásnak, kapcsolatoknak a birtokában lesznek képesek a maguk igénye szerint alakítani az Operatív Programok akcióterveit. Stabil alap áll immár az igénybevevők rendelkezésére, de szükséges a kooperáció, koordináció, a tevékenységek egymásra épülése. Később erre ráépülhetnének kisebb szolgáltatások, de ehhez először stabilizálni kell a működést, mert jelenleg alulfinanszírozottak, emiatt mindenkinek sokat kell vállalnia, hogy eltartsa magát. A működési bizonytalanság a szakembergárdára is rányomja a bélyegét, jelentős a fluktuáció emiatt, pedig minőségi, magasan képzett, kreatív, nyitott, empatikus emberek kellenek, ez lenne a cél.

162

7.2 Ideális Szakmai Támogató Rendszer a nonprofit szervezetek szerint A nonprofit szervezetek véleményének figyelembevétele úgy is, mint potenciális célcsoport, a szolgáltatások felhasználója, elengedhetetlenül fontos. Elsősorban azoknak a szempontoknak a véleményezése érdekes, amelyek az SZTR működése során, mint szolgáltatási profil megjelennek, ezeknek a szolgáltatásoknak a köre, módszerei és témája, hiszen az SZTR hatékonyságának egyik fő dimenziója, hogy létező igényekre releváns módon reagáljon. A kutatásban résztvevő 500 nonprofit szervezet 57%-a, 285 válaszadó vett részt az ideális Szakmai Támogató Rendszer felvázolásában, és osztotta meg velünk az igényeit, elvárásait, preferenciáit. Az általuk megjelölt szolgáltatások, melyeket egy ideális SZTR-nek nyújtania kell, a 39. ábrán látható, az értékek az adott szolgáltatást megjelölők arányát jelzik a teljes mintán (500 szervezet) értelmezve.

163

39. ábra Az ideális Szakmai Támogató Rendszer szolgáltatásai (%)

Folyamatkövető tanácsadás

35,6

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása

35,8

Rendezvényszervezés

20,8

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

32,4

Önkéntesek közvetítése

19,8

Jogi tanácsadás

38,4

Képzések

39

Tréningek

33,2

Pályázatfigyelés

43,6

Pályázati tanácsadás

44,6

Pályázatírás

30,2

Rendezvényekre terem biztosítása

19,8

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

33,6

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

29,4

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

42,4 28,8

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás Nyertes pályázatok utánkövetése

25,8

Internetes szolgáltatások biztosítása

21,2

Internetezési lehetőség

16,6

Számítógép-használati lehetőség

14,6

Számítógép-kezelési tanácsadás

13

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

27

Hálózatépítés

24,8

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

25,6

Segítségnyújtás a továbbfoglalkoztatás megoldásában

18,4

Alkalmazott kutatás

15,4

Szervezetfejlesztés

17,6

Internetes hírlevél működtetése

33

Nyomtatott hírlevél működtetése

13,8

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása

29,2

Tanácsadói adatbázis fenntartása

30,2

Nyomtatási, fénymásolási lehetőség

14,2

Egyéb irodatechnikai szolgáltatás

12,8

Irodatechnikai eszközök bérbeadása

9,6

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

164

A kiválasztott lehetőségek, a „szolgáltatói paletta” meglehetősen széles körű, gyakorlatilag a felsorolt lehetőségek mindegyikét – egy kivételével – a kutatásban résztvevő szervezetek több mint 10%-a szükségesnek tartja az ideális SZTR-ben. A megjelölések gyakorisága alapján elkülöníthető csoportokat lehet kialakítani: A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint 40%-a által kiválasztott, így a legfontosabbnak ítélt SZTR szolgáltatások: -

Pályázati tanácsadás (44,6%)

-

Pályázatfigyelés (43,6%)

-

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé (42,4%) Látható, hogy ezek a szolgáltatások elsősorban a forrásszerzési képességek növelését

célozzák meg, valamint az érdekvédelem egy speciális formáját képviselik – ezek a kutatásban résztvevő szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek számára ideális Szakmai Támogató Rendszer legfontosabb, leginkább hangsúlyos feladatai. Hasonlóan fontosnak ítélt, a kutatásban résztvevő válaszadók 35-40%-a által megjelölt szolgáltatások: -

Képzések (39%)

-

Jogi tanácsadás (38,4%)

-

Helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása (35,8%)

-

Folyamatkövető tanácsadás (35,6%) Ezek a szolgáltatások már a nonprofit szervezetek szükségleteinek egy másik szeg-

mensétre mutatnak rá: a hiányzó ismeretek és információk pótlása, aktualizálása szükséges az ideális Szakmai Támogató Rendszer felől. Azok a szolgáltatások, amelyek mindezek mellett a válaszadók negyede-harmada számára hozzá tartoznak az ideális SZTR tevékenységéhez, de nem tartoznak a leginkább preferált körbe: -

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás (33,6%)

-

Tréningek (33,2%)

-

Internetes hírlevél működtetése (33%)

-

A „legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése (32,4%)

-

Pályázatírás (30,2%)

-

Tanácsadói adatbázis fenntartása (30,2%)

-

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel (29,4%)

-

Partnerszervezeti adatbázis fenntartása (29,2%)

165

-

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás (28,8%)

-

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése (27%)

-

Nyertes pályázatok utánkövetése (25,8%)

-

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (25,6%)

-

Hálózatépítés (24,8%) Fontos kérdés, hogy az itt felsorolt, a kutatásban résztvevő szervezetek egy jó része

számára az ideális SZTR kínálatában helyet kapó szolgáltatást milyen formában, illetve formákban lehet igénybe venni, melyek azok a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül használhatják a rendelkezésre álló lehetőségeket. Természetesen néhány szolgáltatás esetében egyértelmű az igénybevétel módszere, így ezek vizsgálatára nincs szükség (– ilyen személyes szolgáltatás a helyi fórumok, szakmai rendezvények lebonyolítása, a képzés, a tréning, illetve a pályázatírás). A többi – preferált – szolgáltatásról alkotott elképzeléseket a 40. ábra mutatja be. (Szolgáltatásonként az azt megjelölők jelentik a 100%-ot.) A szolgáltatások igénybevételének módszerei két szempontból is értékes információkat mutatnak be: egyrészt az egyes lehetőségek során felmerülő különböző igényeket, másrészt a különböző kommunikációs csatornák által közvetítendő információk körét is behatárolja. Néhány szolgáltatás esetében kiemelendő a szükségesnek érzett kapcsolattartási forma: A folyamatkövető tanácsadás kifejezetten rugalmasságot igényel az ideális SZTR-től: 36,4%-a a szervezeteknek személyesen, 33,5%-a azonban e-mailben kívánja bonyolítani ezt, és jó néhány szervezet igényli a telefonos és a honlapon keresztüli segítséget is. A „legjobb gyakorlatokról” a válaszadók 44,5%-a személyesen szeretne hallani, 40%-a az SZTR honlapját használná erre a célra. Döntően egy típusú csatornát igényel a döntés-előkészítési folyamatokba való bevonás, az ez iránt érdeklődők 66,7%-a személyesen dolgozna ebben, más módszer csak néhány szervezet esetében jöhet szóba. A nyertes pályázatok utánkövetése az igények szerint az esetek 39,3%-ában honlapon keresztül zajlana, ettől valamivel kevesebb (33,9%) azoknak az aránya, akik személyesen tartanak erre igényt. A partnerszervezeti és tanácsadói adatbázisokat egyértelműen az SZTR honlapján kell hozzáférhetővé tenni, az érdeklődők 70,1%-a, illetve 63,4%-a igényli ezt a formát.

166

40. ábra A szolgáltatások ideális formája (%)

Folyamatkövető tanácsadás

36,4

A "legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése

44,5

Jogi tanácsadás Pályázatfigyelés

13,3

9,9 3,5

10,2

12,2

22,7

27,1

53,8

Hálózatépítés

50,5

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

42,5

0,7 2,1

Tanácsadói adatbázis fenntartása

30,1

24,8

3,8

3,8

16,2

27,6

18,1

32,1

21,2

75,2

70,2

20%

14,6

20,5

5,1

15,3 2,3

0%

31

39,3

22,1

3,21,6

18,7

4,1 14,6

6,3

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése

6,7

21,5

66,7

33,9

22

27,3

11,6

5,4

43

Nyertes pályázatok utánkövetése

telefonon

17,1

30,2

Döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás

14,8

55,9

52

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé

személyesen

40

15,3

43,4

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel

33,5

30,7

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása

0,6

52,5

Pályázati tanácsadás

Internetes hírlevél működtetése

16,8

25

63,4

40%

saját honlapon keresztül

19,1

60%

80%

100%

e-mailben

167

A személyes találkozás az SZTR munkatársai és a nonprofit szervezetek között nagyon sok szolgáltatás esetében preferált kommunikációs csatorna, így egy ideális SZTR működésének felépítése során a következő szolgáltatások esetén – a válaszadók igényeire reflektálva, mivel azok minimum 30%-a kívánatosnak tartja – személyes konzultációra (is) szükség lesz a korábban felsorolt, egyértelműen ebben a formában nyújtható szolgáltatás mellett: -

Folyamatkövető tanácsadás (36,4%)

-

A „legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése (44,5%)

-

Jogi tanácsadás (52,5%)

-

Pályázati tanácsadás (43,4%)

-

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás (52%)

-

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel (30,3%)

-

A civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a döntéshozó szervezetek felé (43%)

-

A döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel elősegítése (66,7%)

-

Nyertes pályázatok utánkövetése (33,9%)

-

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése (53,8%)

-

Hálózatépítés (50,5%)

-

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (42,5%) A telefonos kapcsolattartás – talán meglepő módon – egyik szolgáltatás esetében

sem tudott a válaszadók többsége által preferált kommunikációs csatorna lenni, és csak néhány tanácsadási témakör esetében van számottevő érdeklődő, aki ilyen módon igényli a kapcsolattartást, ezek a folyamatkövető tanácsadás (13,3%), a jogi tanácsadás (15,3%), a pályázati (17,1%) és a pénzügyi, gazdasági (22,7%) tanácsadás. Az ideális SZTR honlapján a kutatásban résztvevő, szolgáltatásokat kiválasztó nonprofit szervezetek véleménye szerint viszonylag sok információ megtalálható, esetenként ez jelenti az adott szolgáltatás iránt érdeklődők számára a használat legfőbb platformját: -

A „legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése (40%)

-

Pályázatfigyelés (30,7%)

-

Nyertes pályázatok utánkövetése (39,3%)

-

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése (24,8%)

-

Hálózatépítés (27,6%)

-

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (32,1%)

-

Internetes hírlevél működtetése (22,1%) 168

-

Partnerszervezetei adatbázis fenntartása (70,2%)

-

Tanácsadói adatbázis fenntartása (63,4%) A preferált szolgáltatások többségében az e-mail is jelentős számú szervezetnél szóba

jön, mint ideális igénybevételi módszer, egyrészt a levelezőlistával irányított információáramlás, másrészt a gyors és költséghatékony párbeszédet illetően: -

Folyamatkövető tanácsadás (33,5%)

-

Pályázatfigyelés (55,9%)

-

Pályázati tanácsadás (27,3%)

-

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel (31%)

-

A civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a döntéshozó szervezetek felé (30,1%)

-

Internetes hírlevél működtetése (75,2%) Az ideális SZTR szolgáltatási formái és azok igénybevételének módszerei mellett a

kutatásban résztvevő szervezetek megjelölték azokat a témaköröket is, amelyeket a kiválasztott szolgáltatási formákban igénybe vennének – ezeket a területeket mutatja be a 41. ábra.

169

41. ábra Az ideális témakörök (%) 32,2

Munkajogi ismeretek TB jogi ismeretek

26 12

Pszichológiai ismeretek

37

Pénzügyi, könyvelési ismeretek 21,4

Vállalkozási ismeretek Foglalkoztatáspolitikaiismeretek

28,4

Nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás

46,8 14,4

Számítástechnikai ismeretek Konfliktuskezelési technikák

21

Kommunikációs és tárgyalástechnika

25

Érdekérvényesítési és lobbitechnikák

41 30,4

Adózási ismeretek 16,6

Idegennyelvi ismeretek Operatív, szervezői készségek fejlesztése

25,8

Sikeres pályázatíráshoz szükséges ismeretek

45

EU-s ismeretek

36,6

Média-ismeretek

22,2

Marketing ismertek

30 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Az ábra szemléletesen mutatja azokat a témaköröket, amelyről – a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek igényei szerint – az ideális SZTR információt kell közvetítsen a már bemutatott szolgáltatási formákban. Hasonlóan itt is elkülöníthető csoportok alkothatók a témakörök preferáltsága szerint.

170

A nonprofit szervezetek több mint 40%-a elvárja, hogy az ideális SZTR foglalkozzon a következő területekkel: -

Nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás (46,8%)

-

Érdekérvényesítési és lobbitechnikák (41%)

-

Sikeres pályázatíráshoz szükséges ismeretek (45%) Ezek az ismeretek-típusok tökéletesen reflektálnak a legszükségesebbnek tartott szol-

gáltatásokra: a forrásszerzést és az érdekérvényesítést célozzák meg, és megjelenik a szintén kiemelt kategóriában említett ismeretátadás, jelen esetben a jogi szabályozásokra vonatkozóan. Ezek a szolgáltatás formája és témája által is megerősített ideális SZTR feladatok a szervezetek problémáira is visszautalnak, hiszen ott a legfontosabb a segítség, ahol a jelenlegi erőforrás és képesség kívánnivalót hagy maga után. A legszélesebb körben fontosnak ítélt ismeretátadási területek mellett további lényeges, a válaszadók 30-40%-a által kiválasztott témakörök: -

Munkajogi ismeretek (32,2%)

-

Pénzügyi, könyvelési ismeretek (37%)

-

Adózási ismeretek (30,4%)

-

EU-s ismeretek (36,6%)

-

Marketing ismeretek (30%) További említésre méltó, a résztvevők 20-29%-a által szükségesnek, az ideális

SZTR által képviselt tudásanyagnak tartott a következő: -

TB jogi ismeretek (26%)

-

Vállalkozási ismeretek (21,4%)

-

Foglalkoztatáspolitikai ismeretek (28,4%)

-

Konfliktuskezelési technikák (21%)

-

Kommunikációs és tárgyalástechnikák (25%)

-

Operatív, szervezői készségek fejlesztése (25,8%)

-

Média ismeretek (22,2%) Az ideális Szakmai Támogató Rendszer funkciója tehát a kutatásban résztvevő

nonprofit szervezetek szerint a forrásszerzési képesség növelése és az érdekérvényesítés, melyhez kapcsolódó szolgáltatásokat befelé (célcsoport) és kifelé (döntéshozó szervek) egyaránt működtet. Az ideális SZTR széleskörű szolgáltatási palettával bír, elsősorban pályázati információk biztosításával, a civil tapasztalatok döntéshozók felé való közvetítésével, képzések és szakmai rendezvények lebonyolításával, valamint jogi és folyamatkövető tanácsadással 171

foglalkozik. Szolgáltatási tevékenységeit majdnem minden esetben személyesen is elérhetővé teszi – ez a fő kommunikációs formája, de komoly információtartalommal ellátott honlappal is rendelkezik, illetve rugalmasan használja az e-mailes csatornát is. A képzések és tanácsadások során számos témakört feldolgoz, így fejleszti a pályázatíráshoz szükséges ismereteket, az érdekérvényesítési és lobbitechnikákat, és érinti a jogi, pénzügyi, EU-s, adózási és marketing területeket.

7.3 Ideális SZTR a piaci szférában szolgáltató szervezetek szerint A forprofit szervezetek megbeszélése a vártnál kisebb érdeklődésre tartott számot, itt a meghívott résztvevőből mindössze 3 fő jelenlétét sikerült biztosítani, a következő szervezetek képviseletében: •

Kai Consulting Kft.

•

Ex Ante Kft.

•

Központi Regionális Fejlesztési Zrt. A piaci szervezetek jelen lévő képviselői hatékony és fenntartható SZTR-ről elsősor-

ban a piac területén beszéltek, mivel civil szervezetekkel kevésbé vannak élő tapasztalataik (kivéve az egyik szervezetet). Ők itt a lehetőségeket a szervezetek közötti együttműködésben látják, hiszen nyilvánvaló, hogy a pályázható források egyre bonyolultabbak, és egyre nagyobb az elvárás a referenciák megléte felé is. A piaci szektorban már működik ezen a területen az, hogy a versenyhelyzet néha partnerséggel, együttműködéssel válik teljessé, azaz akkor jut egy-egy cég erőforráshoz, megbízáshoz, ha esetileg együttműködik a saját konkurenciájával. Lehet, hogy ennek a szemléletnek az átadása a civil szektor számára fontos feladat lenne. A fenntarthatóság egyik útja, hogy választható modulokból álló termékcsomagokat dobnak a piacra, amelyből a vásárló kiválasztja a neki fontos komponenseket. A csomag öszszeállításánál – alvállalkozóként – szóba jöhetnek civil szervezetek is. A pályáztatásnál nem tapasztalható, hogy a pályázatkiírók is minimum-standardokkal dolgoznának, ezért sokszor kiszámíthatatlan az értékelési mechanizmus. Ugyanez a közbeszerzési pályázatnál is létező probléma. A pályázatok központosítása és a global grant pályáztatást elkerülő módszer is aggályos lehet, ha nem átláthatóak a kiválasztás és a döntés szempontjai.

172

Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kis pályázókat nem szabad kitenni a bonyolult pályázatok számukra szinte lehetetlen lebonyolításának, bár ők kínálják a legkisebb költséget, de benne ragadhatnak a projektbe, ami senkinek sem az érdeke. Pláne, ha ez uniós visszafizetést eredményez. E szervezetekben a minőségirányítás/biztosítás különböző módokon működik, fontos a szolgáltatások minőségének standardizálása, ellenőrizhetősége is. A szabályozási rendszerekkel van a probléma, hiszen azok mondják meg a standardokat. Ha ezek a rendszerek nincsenek hatásosan kidolgozva, akkor mi hiába küzdünk, hogy egy pályázatnál bárki nyerjen, ha a szabályozási rendszer nincs kimunkálva. A minőségi és a bevétel-kötelezettségi szempontok antagonisztikus ellentétben állnak, ha nincs egyfajta standard a munka minden fázisában. Ez nem a bürokráciát, hanem a pályázatok minőségét növeli.

7.4 Szakmai Támogató Rendszerek – kereslet és kínálat találkozása Az ideális SZTR felvázolásában (mi az, amire kereslet mutatkozik az érintett civilszervezetek részéről) 285 válaszadó vett részt (a megkérdezett szervezetek 57%-a!). Szembetűnő a válaszadást megtagadók magas aránya: a megkérdezett szervezetek 43%-át egyáltalában nem érdekli, milyen szolgáltatásokat biztosítanának számára milyen formában és milyen körülmények között, tehát nagy valószínűséggel – a jelenlegi formában és felállásban – nincsen szüksége a SZTR-ek működésére és azok szolgáltatásaira, vagy nem tulajdonít akkora jelentőséget a kérdésnek, hogy véleményt nyilvánítson az ideális szolgáltatási mechanizmusokról. Az ilyen fokú érdektelenség kifejtésére jelen kutatási keretek között nincsen lehetőség, mindazonáltal a lehetséges indok közül egynek a felvetését – kutatásunk fókuszcsoportos tapasztalataira alapozva – felkínálja számunkra: a civilszervezetek számára nem a szakmai támogatás lehetőségének térítésmentes biztosítása a legérdemibb segítség a központi döntéshozók részéről, az anyagi javak és kapacitások szűkössége, valamint a likviditási kérdések ennél jóval nagyobb problémát jelentenek az érintett szervezetek számára, mivel ezek mindennapi létbiztonságukat és működésűket fenyegetik 132 . A következőkben két olyan területet emelünk ki, amely meghatározó jelleggel bír a szakmai szolgáltatói rendszerek által nyújtott, és a civilszervezetek által elvárt, és igénybevett szolgáltatások között található átfedések kapcsán: 1. A három legfontosabbnak ítélt szolgáltatási területek, témakörök kérdése; 2. A személyes kapcsolattartás fontossága.

132

Ezek a problémák magukat a klasszikus civilszervezetek által működtetett SZTR-ek mindegyikét is érintik.

173

Az SZTR-ek meglehetősen széles körű szolgáltatási palettájáról gyakorlatilag a felsorolt lehetőségek mindegyikét szükségesnek tartja a kutatásban résztvevő szervezetek több mint 10%-a. A kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint 40%-a által kiválasztott – így a három legfontosabbnak ítélt – SZTR szolgáltatás a következő: •

Pályázati tanácsadás (44,6%)

•

Pályázatfigyelés (43,6%)

•

Civil tapasztalatok közvetítése a döntéshozók felé (42,4%)

Látható, hogy ezek a szolgáltatások elsősorban a forrásszerzési képességek növelését célozzák meg, valamint az érdekvédelem egy speciális formáját képviselik (a civil tapasztalatok közvetítése ebben az időszakban leginkább a hazai és EU-s pályázati rendszerek, finanszírozási mechanizmusait érintő kérdésekben körvonalazódtak) – ezek tehát a kutatásban résztvevő szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek számára az ideális Szakmai Támogató Rendszer legfontosabb, leginkább hangsúlyos feladatai. Az SZTR-ek fókuszcsoportos interjúján is a forrásszerzési, likviditási témakör volt a legfontosabb a szolgáltatások közül. A résztvevők egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy ezen a területen kell leghangsúlyosabban szerepet vállalniuk az SZTR-eknek. Korábban azonban már tárgyaltuk, hogy ezen a területen elmosódik a határ a szakmai (szakértői) és az érdekvédelmi tevékenységek között. Az pedig, hogy közvetlen állami forrásokból finanszírozzák – egy pályázati eljáráson vagy központi elhatározás alapján kiválasztott – Szakmai Támogató Rendszereket az érdekvédelemmel, az érdekek határozottabb képviseletével éppen az állammal szemben, az meglehetősen sok szakmai, etikai és morális kérdést vet fel, amit mielőbb célszerű lenne napirendre tűzni: a két egymástól karakteresen lehatárolható és elkülöníthető területet – a szakmait és az érdekképviseletit – szétválasztani egymástól. A fent kifejtett téma fontosságát tovább fokozza, hogy a nonprofit szervezetek több mint 40%-a elvárja, hogy az ideális SZTR foglalkozzon a következő területekkel: •

Nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás (46,8%)

•

Érdekérvényesítési és lobbitechnikák (41%)

•

Sikeres pályázatíráshoz szükséges ismeretek (45%)

Ezek az ismeretek-típusok tökéletesen reflektálnak a legszükségesebbnek tartott szolgáltatásokra: a forrásszerzést és az érdekérvényesítést célozzák meg, így a téma fontosságát erősítik meg. A speciális szakmai területeket érintő témakörök viszont, amelyek a nonprofit vállalkozói attitűd kelléktárának nélkülözhetetlen alapelemei (pl. média ismeretek, vállalkozási ismeretek, kommunikációs és tárgyalástechnikák stb.) a megjelölt, szükségesnek tartott téma174

területek listájának végén találhatóak, így korántsem bírnak akkora jelentősséggel, mint azt korábban feltételeztük. Minden bizonnyal a hazai civil szektor jelenleg még más típusú – a legelemibb erejű – kérdésfelvetésekkel foglalkozik. Fontos kérdés a szolgáltatások nyújtásának a módja, a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő közötti kommunikáció módja, illetve az egyes kommunikációs csatornák általános és szolgáltatás-specifikus választhatósága és elérhetősége. A 42. ábra bemutatja az egyes SZTR-ek és a szolgáltatásaikat igénybe vevő szervezetek közötti kommunikációban a különböző csatornák használatának arányát, a szervezetek visszajelzései alapján.

42. ábra A kapcsolattartás módja (%) CISZOK Civil Mentor Program Esélyek Háza

17,8

28,4

HEFOP-Gordiusz Mobilitás NFT Házhoz jön

személyesen

1,8

55,5

23,8

43,8

0%

20% telefonon

15,0

15,8

61,2

Regionális Szociális Forrásköz-pontok

13,1

32,4

30,6

ProHáló

40%

17,2

12,5

18,9

23,9

OFA-ROP hálózat

16,4

36,4

51,4

OFA Kht.

25,8

26,0

23,9

19,9

26,8

24,7

30,0

18,2

20,4

4,9

23,9

50,8

EU-Háló Partnerség Program

22,4

12,2

31,8

27,9

14,8

18,7

26,7

37,7

60%

honlapon keresztül

8,0

11,8

30,9

14,2

80%

13,7

100%

e-mailen

175

A személyes kapcsolattartás fontossága mind az érintett civilszervezetek, mind a fókuszcsoportos alkalommal megkérdezett SZTR-ek számára fontos szolgáltatási aspektus. A személyes találkozás az SZTR munkatársai és a nonprofit szervezetek között nagyon sok szolgáltatás esetében kiemelt kommunikációs csatorna, így egy ideális SZTR működésének felépítése során a következő szolgáltatások esetén a személyes konzultációra (is) szükség lesz a korábban felsorolt, egyértelműen ebben a formában nyújtható szolgáltatás mellett. A válaszadók minimum 30%-a tartja kívánatosnak a személyes kapcsolattartást a következő szolgáltatások esetén: •

Folyamatkövető tanácsadás (36,4%)

•

A „legjobb gyakorlat” (best practice) megismertetése (44,5%)

•

Jogi tanácsadás (52,5%)

•

Pályázati tanácsadás (43,4%)

•

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás (52%)

•

Kommunikáció biztosítása a kiíró szervezetekkel (30,3%)

•

A civil szervezeteket érintő tapasztalatok közvetítése a döntéshozó szervezetek felé (43%)

•

A döntés-előkészítési folyamatokba való bekapcsolódás, részvétel elősegítése (66,7%)

•

Nyertes pályázatok utánkövetése (33,9%)

•

Szakmai partnerségek kialakulásának elősegítése (53,8%)

•

Hálózatépítés (50,5%)

•

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (42,5%)

Az érintett SZTR-ek visszajelzései alapján azonban már jóval árnyaltabb képet kapunk, ugyanis azt is megállapíthatjuk, hogy a „face to face”-típusú kapcsolattartáson túl, annak elemi szükségszerűségét nem vitatva – elsősorban a kapacitásproblémák és a költséghatékonyság folyamatos felemlítése mellett – egyéb, alternatív megoldásokra mindenképpen szükség van. (mindazonáltal azt is hozzá kell tennünk, hogy az SZTR-ek között nincs teljes egyetértés ebben a témában). Azokon a területeken, ahol a kommunikáció jórészt egyirányú, a személyes kapcsolatfelvétel nem mindenképpen indokolt, már meg is jelentek az első újszerű szolgáltatások 133 . A „klasszikus face to face” jellegű szolgáltatások egyre szélesebb körben 133

Példaként említhetjük az EU-Háló Partnerség Program szolgáltatását a „HELP DESK” segítségnyújtó felületet. A szolgáltatás keretében a foglalkoztatási területet érintő kérdéseket tehet fel minden

176

érhetők el virtuális felületeken: a tanácsadás, a képzés, valamint a kutatás területén is. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a népszerűsítése és az elterjesztése igen időigényes feladat. A témafelvetés kapcsán számos SZTR megjegyezte azt is, hogy a személyes kapcsolatfelvételen alapuló szolgáltatásaik (elsősorban a különböző tanácsadásokat említették), ilyen irányú kapacitásaik sok esetben kihasználatlanok maradnak, annak ellenére, hogy számos nyilvános fórumon teszik közzé ezeket a lehetőségeket. A személyes kapcsolattartás tehát kiemelt fontosságú mind a keresleti, mind a kínálati oldalon, mindazonáltal ezek mégsem illeszkednek megfelelően egymáshoz. A lehetséges okok az elérhetőség, a minőség és a hasznosság háromszögében kereshetőek.

érdeklődő egy – az internetes portálunkon elhelyezett – jól látható felületen. Ezeket a kérdéseket 20 megyei tanácsadó, 4 területi koordinátor, illetve a programiroda munkatársai folyamatosan figyelik, és legjobb szakmai tudásuk szerint válaszolják meg. A kérdés megválaszolásáról a kérdező elektronikus levélcímére értesítést kap. Egy feltett kérdésre többen is válaszolhatnak. A válaszok ugyan nem jelentenek hivatalos állásfoglalást, azonban iránymutatásként szolgálhatnak mindazok számára, akik elakadtak egy-egy szakmai kérdésben. A válaszadók elérhetőségeit is tartalmazó bemutatkozó oldalak egy kattintásnyira találhatóak a válaszoktól, így, amennyiben ez szükséges azokkal személyesen, telefonon vagy e-mail-en is felveheti a kapcsolatot a kérdező.

177

8. Összefoglalás A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) 2006. decemberében megbízást adott a Revita Alapítványnak a „Civil szervezetek támogatását célzó szolgáltató rendszerek működése és hatékonysága” című kutatás elvégzésére, melynek lebonyolítására 2006. december 31. és 2007. június 15. között került sor. A kutatás keretében összesen 11 Szakmai Támogató Rendszer (SZTR) vizsgálata történt meg objektív és szubjektív mutatók alapján, három különböző kutatási módszer (kérdőíves vizsgálat, dokumentumelemzés, fókuszcsoportos interjú) segítségével. A kutatásba bevont, az SZMM által jóváhagyott Szakmai Támogató Rendszerek a következők: - Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) - Országos Esélyegyenlőségi Hálózat – Esélyek Háza Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák - EU-Háló Partnerség Program - HEFOP-Gordiusz program - Mobilitás Országis Ifjúsági Szolgálat - NFT Házhoz jön - Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Tanácsadói Hálózat - OFA Civil Mentor Program - OFA Kht. - OFA-ROP hálózat - ProHáló - Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (Regionális Szociális Forrásközpontok) A kutatás több részre tagolódik: Egyrészt a 11 Szakmai Támogató Rendszer legfontosabb sajátosságainak, működésének feltérképezése történt meg dokumentumelemzés és fókuszcsoportos interjú módszerével. E mellett az SZTR-ek potenciális célcsoportjából 500 szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetet kérdeztünk meg (kérdőív kitöltésével) az SZTR-ekről alkotott véleményükről, tapasztalataikról. Harmadik kutatási feladatként mindkét vizsgálati csoportot, valamint piaci szolgáltatókat is bevonva igyekeztünk felrajzolni az ideális Szakmai Támogató Rendszer legfontosabb körvonalait. A vizsgálatok legfontosabb megállapításai a következőkben olvashatók, illetve a főbb adatok és eredmények a 8. számú mellékletben táblázatos formában áttekinthetők.

178

A kutatásban 500 db szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezet vett részt, az egyes SZTR-ek minősítése, a véleményalkotás azonban – a reális, első kézből származó adatok kinyerése érdekében – kizárólag azon szervezetek számára vált lehetségessé, akik 2006ban kapcsolatban álltnak az adott szervezettel. A kutatás eredményei között egyértelműen kiemelhető a Mobilitás (53%), a CISZOK (47,4%), az OFA Kht. (43,2%) és az Esélyek Háza (43,4%) ismertsége – fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy egyedül a Mobilitás hálózata az, amely a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek több mint fele számára ismerős. Érdekes információt hordoz, hogy a szervezetek 70%-a jelölt meg legalább egy SZTR-t, azaz aki hallott SZTR-ről, az általában többről is rendelkezik információval, míg a kutatásban résztvevő szervezetek 30%-a egyetlen általunk felsorolt SZTR-ről sem hallott még, így működésüket, funkciójukat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat egyáltalán nem ismerik, nem tudják kiválasztani a számukra megfelelő szolgáltatást nyújtó SZTR-eket. Az egyszerű ismertségen túlmutató konkrét, 2006-ban működő szakmai kapcsolatokat tekintve három határozottan kiemelkedő SZTR van: a CISZOK-kal a szervezetek 23,8%-a állt kapcsolatban, a Mobilitással 22,4%-a, az Esélyek Házától pedig 19,2% vett igénybe valamely szolgáltatást 2006-ban. A kutatásban résztvevő szervezetek 49,8%-a áll kapcsolatban legalább egy SZTR-rel; ebből következik egyfelől, hogy a szervezetek jó része (bár az ismertségnél tapasztalthoz képest alacsonyabb arányban) több SZTR-rel áll kapcsolatban egyszerre, másfelől a kutatásban résztvevő szervezetek 50,2%-a (!) egyetlen SZTR szolgáltatásait sem vette igénybe 2006-ban. A CISZOK (110.o.) országos hálózata az egyik legismertebb, de a kutatás résztvevői között mindenképp a leggyakrabban használt Szakmai Támogató Rendszer. Rendkívül széles körű szolgáltatási palettával áll az érdeklődők rendelkezésére, melyből kiemelhető néhány kifejezetten preferált szolgáltatás, a többi pedig – néhány kivétellel – egyenletesen, megközelítőleg az igénybevevői kör ötöde által használt lehetőség. A CISZOK működésére vonatkozóan feltűnő probléma nem adódott, a vele kapcsolatban álló szervezetek elégedettek a szolgáltatások minőségével és az SZTR komplex működésével egyaránt. Az Esélyek Háza (115.o.) az egyik legismertebb, ám közepesen kihasznált Szakmai Támogató Rendszer, melynek szolgáltatásai közül csak néhány preferált lehetőség emelhető ki, amelyekkel azonban a célcsoport általában inkább elégedett. Több konkrétan kitapintható, egyértelműen visszajelzett probléma jellemző a hálózatra, így a kutatásban résztvevő szervezetekben alkotott összbenyomás is közepesnek minősíthető.

179

Az EU-Háló Partnerség Program (119.o.) az ismertebb SZTR-ek közé tartozó, széles körű szolgáltatási palettával rendelkező program, mely folyamatos, több platformon zajló kapcsolatban van a nonprofit szervezetekkel, akik jellemzően elégedettek a kapott szolgáltatások minőségével. A HEFOP-Gordiusz (123.o.) egy közepesen ismert, szűk szolgáltatási palettával és igénybevevői körrel rendelkező Szakmai Támogató Rendszer, melytől jellemzően egy-egy szolgáltatást vesznek igénybe ügyfelei, amelyeket ugyan fontosnak tartanak, de minőségük értékelése inkább közepes színvonalra utal. A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (126.o.) egy régóta működő, széles körben ismert Szakmai Támogató Rendszer, melynek színes szolgáltatási palettáját számos nonprofit szervezet használja, néhány behatárolható preferenciát is kialakítva. A közös munka során a szervezetek általában elégedettek a kapott szolgáltatásokkal, amely mellett megjelenik néhány lehatárolható probléma is. Az NFT Házhoz jön (130.o.) nem igazán ismert, kevés nonprofit szervezet által igénybe vett Szakmai Támogató Rendszer, melyről az alacsony elemszámok miatt nem lehetséges és torzításokhoz vezet messzemenő következtetéseket levonni. Egyetlen kiemelhető szolgáltatásával az igénybe vevő szervezetek elégedettek, de összességében a programot közepes minőségűnek ítélik. Az OFA Civil Mentor Programról (132.o.) elmondható, hogy a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek 9,6%-a veszi igénybe, 7%-a minősítette a munkáját, amely minősítések által egy behatárolható szolgáltatási körrel rendelkező, gyakorlatilag minden lehetséges csatornán kommunikáló Szakmai Támogató Rendszer jelenik meg, melynek szolgáltatásaival az azokat igénybe vevő nonprofit szervezetek inkább elégedettek. Az OFA Kht. (136.o.) több éve működő, széles körben ismert Szakmai Támogató Rendszer, melynek széleskörű szolgáltatási körét a nonprofit szervezetek válogatva, jellemzően egyenként vesznek igénybe, ám a végül kiválasztott és használt szolgáltatást fontosnak és hasznosnak érzik, meg vannak vele elégedve. Az OFA Kht. munkáját összességében is pozitívan értékelik a vele kapcsolatban álló nonprofit szervezetek néhány kimutatható, konkrét problémák megjelenése mellett. Az OFA ROP Hálózatról (140.o.) a nonprofit szervezetekben kialakult kép teljesen egyértelmű: ha nem is tartozik a legismertebb SZTR-ek közé, de szolgáltatási körével – elsősorban a legnépszerűbb, leggyakrabban igénybe vett képzéssel – a válaszadók kifejezetten elégedettek, kiemelhető problémát nem találtak a működés során.

180

A ProHáló (144.o.) a kutatásba bevont Szakmai Támogató Rendszerek között a legkevésbé ismert, legalacsonyabb arányban igénybe vett szervezet, ahol az alacsony elemszámú válaszok miatt kifejezetten kevés információt sikerült megtudni, így a ProHáló értékelése érdemben nem történhetett meg. A Szociális Célú Civil Szervezetek Szakmai Hálózatfejlesztő Központjai (146.o.), tehát a Regionális Szociális Forrásközpontok régóta működő, viszonylag rendszeres kapcsolattartással együttműködő célcsoporttal rendelkező Szakmai Támogató Rendszer, amelynek rendelkezésre álló számos szolgáltatása közül a résztvevők véleménye alapján csak néhány, illetve elsősorban egy működik magas kihasználtsággal – ezzel azonban az igénybevevők határozottan elégedettek. A vizsgált hazai szakmai szolgáltatók „eloszlása”, – többek között az egy szervezetre jutó, illetve azt támogató szolgáltató tekintetében – meglehetősen egyenlőtlen. Ameddig a civil szektor egészét négy Szakmai Támogató Rendszer 134 , a foglalkoztatási ágazat civil szereplőit pedig öt segíti 135 , addig az ifjúsági és a szociális célú szervezeteket csak egy-egy 136 . Amennyiben a szociális ágazatot képes ellátni egy 10 szervezeti egységből álló hálózat, akkor vajon szükséges-e öt szereplő a foglalkoztatási területen? Mindazonáltal a kérdést megfordíthatjuk, és úgy is kereshetjük rá a választ. Amennyiben öt SZTR szükséges ahhoz, hogy egy ágazat számára megfelelő szolgáltatói rendszert működtessen, akkor a szociális területen miként lehet egy hálózat elég ezen feladatok ellátására? Ezekre a súlypontbeli eltolódásokra a szakmának megfelelő válaszokat kell találnia ahhoz, hogy optimális méretű egymásra épülő – és nem egymást kioltó – rendszerek alakuljanak ki és működjenek is tartósan. Ehhez főként a támogató rendszerek és hálózatok fejlesztésének eredmény- és hatásindikátorait – nem utolsósorban pedig – minőségbiztosítási sztenderdjeit és fogalmi kereteit kell kidolgoznia a szakmának, mindaddig ugyanis nem lehet egy-egy ilyen tevékenységről pontosan megállapítani, hogy mennyire (költség)hatékony valójában, továbbá azt sem, hogy egyáltalán szükség van-e az adott szolgáltatóra az adott formában vagy nem. A fogalmi keretek tisztázatlansága többek között már a célcsoport meghatározásánál tetten érhető, így a vizsgált SZTR-ek majd mindegyike esetén szakmai kérdéseket vet fel a dolog. A „foglalkoztatási” vagy „szociális” célú – sokszor ugyanabban a célcsoport leírásban – egyszer civil, máskor meg nonprofit szervezet, sőt van olyan, amikor már nem is foglalkoz-

134

Esélyek Háza, NFT házhoz jön, proHáló, CISZOK. EU-Háló Partnerség Program, HEFOP-Gordiusz, Mentor program, OFA Kht., OFA-ROP Hálózat. 136 Aszociális célú szervezeteket a Regionális Forrásközpontok, az ifjúságit pedig a Mobilitás támogatja. 135

181

tatási célúak, hanem a munka világához kötődnek ugyanazon célcsoportba tartozó szervezetek. A célcsoport pontatlan meghatározása, felpuhítása, valamint szükségszerűtlen és indokolatlan kiszélesítése több szakmai kérdést is felvet egyszerre, ami talán a duplán, triplán finanszírozott rendszerek kényes pontjaira is rávilágíthatnak. Mindazonáltal hasonló típusú anomáliák figyelhetők meg – többek között – a „hálózatépítés”, a „partnerség-építés”az „adatbázistevékenység”, a „folyamatkövető tanácsadás” területén is. A finanszírozás tekintetében markáns különbségek figyelhetőek meg a vizsgált SZTRek kapcsán aszerint, hogy – civil attitűddel bíró – nonprofit szervezetek vagy a köz által alkalmazottak szervezeti egységei végzik a szolgáltatói tevékenységet. Az ellátott feladatok – mennyiségi mutatóinak – tekintetében az eltérés már korántsem ilyen erőteljes. Ez azonban könnyen ahhoz vezethet, hogy a tartósan alulfinanszírozott szolgáltatások, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fenntartásának (esetenként az infrastruktúra hiányának) nehézségei miatt a szolgáltatói hatékonyság jelentős mértékben csökkenhet. Ennek követeztében érvényesülhet a „fizetgetnek – dolgozgatunk” elve, ami alapján a döntéshozók arra a következtetésre – is – juthatnak, hogy rosszul működő civil szolgáltatói rendszerekbe talán nem is szükségszerű nagyobb forrásokat befektetni. Az SZTR-ek vizsgálata során felfigyelhettünk a források elaprózódására is: több civil kézben tartott szolgáltató rendszer évek óta megszakítás nélkül működik – sok esetben párhuzamos feladatellátással – egymás mellett úgy, hogy a kijelölt szereplők köre, hasonlóan a támogatási forrásaik mértékéhez, nem vagy csak alig változott az évek folyamán. A status quo fenntartása azonban a kormányzati szereplők érdeke éppúgy lehet, mint a nonprofit szolgáltató szervezeteké, mindegyik félnek más és más megfontolásból. Az igazi vesztese ennek – rövid távon – csak a szolgáltatások igénybevevője lehet. Reális képet csak akkor kaphatnánk a szolgáltatók eredményességéről, ha ebből a – hamis ok-okozati összefüggések láncolatából álló – körforgásból kilépve, a professzionális nonprofit szolgáltató szervezetek kapacitásait megerősítve, „egyenlő pályák, egyenlő esélyek” alapon hasonlíthatnánk össze az SZTR-eket. Az SZTR-ek fenntarthatósága egyértelműen a központi források meglétén vagy annak hiányán, minősége pedig – jórészben, de nem egészében – a támogatás mértékén múlik. Csak abban az esetben beszélhetünk fenntartható szakmai szolgáltató rendszerekről, ha és amenynyiben saját (nonprofit)vállalkozói tevékenységük kapcsán szolgáltatói bevételekre is szert tesznek a szervezetek (a vizsgált SZTR-ek közül csak az OFA Kht-nak vannak ilyen típusú bevételei). Egy SZTR fennmaradását számos tényező befolyásolja, azonban a központi támogatás, stabil pénzügyi háttér és országosan kiépített infrastruktúra hiányában – amelyek közül bármelyik tényező hiánya felborítja a rendszer működőképességét – a fenntarthatóság kétsé182

ges lehet. A vizsgált SZTR-ek mindegyik szolgáltatása ráadásul térítésmentes. A térítésmentesség – az esetek többségében – igazolható, hiszen a szolgáltatások a kapacitásbővítést, a forrásfelvevő-képesség javítását célozzák. Mindez azonban nem magyarázat arra, miért nem tudható pontosan, mennyibe kerül az adott szolgáltatás, ha valakinek fizetnie kellene érte, így azt sem tudhatjuk meg, hogy fizetnének érte – ha arra kerülne a sor. Optimális esetben a nonprofit vállalkozói díjak meghatározása a vásárolt szolgáltatások terén az átláthatóság mellett igazi versenyhelyzetet teremthet a szakmai szolgáltató rendszerek között – ami legkevésbé sem jellemző a mostani állapotokra. A jelenlegi SZTR struktúrában sem a támogatónak, sem a támogatottnak nem érdeke, hogy felrúgja a korábban kötött implicit alkut. A lehetséges okok között a kényelem, a bizalomhiányos attitűd (inkább központilag kialakított és működtetett közalkalmazotti rendszerekbe fektetnek be a támogatók, mint civil szolgáltatók fejlesztésébe) mellett az informális kapcsolati rendszerek, illetve ezek kombinációi is megjelennek. Valós versenyhelyzet nélkül pedig konzerválódnak azok a kapcsolati rendszerek, „szolgáltatói” magatartásformák, szervezeti „együttműködések”, amelyek megakadályozzák a szolgáltatások minőségi fejlődését, az innovatív elemek megjelenését. A vizsgált SZTR-ek esetében a klasszikus panelek mellett aligha jelennek meg az újszerű ötletek – sokszor arra a földhözragadt, elcsépelt indokra hivatkozva, hogy erre nincsen igény. A személyes kapcsolatfelvételt igénylő szolgáltatások körül – azokat megerősítve, kiegészítve, költséghatékonyabbá téve – csak igen csekély mértékben jelentek meg az online szolgáltatások a kérdéses területen (ezek elterjesztése, megkedveltetése persze igen időigényes tevékenység, amit minden kétséget kizáróan nem kerülhet meg tartósan egyetlen szolgáltató szervezet sem). A nonprofit szervezetek számára nyújtott képzések túlnyomó része még mindig „face to face” alapon működik, az e-learning még sok esetben mindig csak azt jelenti, hogy elektronikusan is megkapják a hallgatók a tananyagot. Miközben a „klasszikus” civilszervezetek száma folyamatosan nőtt az elmúlt években, addig az általuk felhasznált források meg sem közelítették ezt a növekedést, így az inkubátor funkciót betöltő szolgáltatásokra, illetve szolgáltatókra is megnövekedett az igény, amelynek jó része kielégítetlen marad. A megnövekedett szolgáltatói feladatok, az egyre inkább leterhelt infrastruktúra, a költségesebb működés a pénzügyi támogatás növekedését is feltételezné. Ennek ellenére a klasszikus civilszervezetek által fenntartott szolgáltató rendszerek részére biztosított források az elmúlt években nem emelkedtek, ami jelentősen megnehezíti vagy teljesen ellehetetleníti a szakszerű működésüket. A civil szakmai szolgáltatók számára nyújtott pénzforrások apályjellege a legfontosabb – eddig nem említett inkubátor jelleget öltő – szolgáltatást, a fizikai tér 183

és az ehhez kapcsolódó eszközök biztosítását sújtja. A Civil Szolgáltató Központok a kezdetektől fogva törekedtek arra, hogy megfelelő helyet (megfelelő eszközökkel) biztosítsanak a betérő civilszervezetek számára. Elsősorban a forráshiányos szervezeteket célozzák meg ezzel a szolgáltatási csomagjukkal: internetes hozzáférés mellett térítésmentes eszközhasználatot is biztosítanak, termeket bocsátanak rendelkezésre képzések, tréningek megrendezéséhez. A civil szektor kapacitásbővítése folyamatosan napirenden van, de mindeddig nem történt jelentős előrelépés ezen a területen, az akut problémát pedig a megyei civil házak megerősítése nélkül – meglátásunk szerint – nem lehet kezelni. Természetesen ez is csak ideiglenes megoldásként szolgálhat, hiszen 19 szolgáltató civil ház nem képes a kistérségi, kistelepülési igényeket is kielégíteni. Mindazonáltal a Civil Szolgáltató Központok megerősítése a szakmai támogató rendszerek egész – sok esetben ad hoc módon szerveződött, átfogó minőségbiztosítási sztenderdek nélküli – struktúráját is érinti, ami nem csak a pénzügyi keretek újragondolását, hanem a szakmai feladatok újraszervezését, a „félállami” és a „klasszikus” civilszervezetek közötti szereposztást egyaránt érinti. Az ideális Szakmai Támogató Rendszerről a jelenleg SZTR-t működtető, a kutatásban vizsgált szervezetek, piaci szolgáltatók és a kutatásban résztvevő szociális és foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek fejtették ki véleményüket. A jelenlévő SZTR-t működtető nonprofit szervezetek elsősorban a jelenlegi viszonyokhoz képest határozták meg az ideális SZTR körvonalait. Alapvető kérdés, hogy a költségeik finanszírozását általában az államtól várják el, amely azért is fontos, mert a működési bizonytalanság a szakembergárdára is rányomja a bélyegét, jelentős a fluktuáció emiatt, pedig minőségi, magasan képzett, kreatív, nyitott, empatikus emberek kellenek, ez lenne a cél. A minőség ellenőrzését érzik a leginkább fejlesztendő területnek, ugyanis ezt a legtöbben csak az utóbbi egy évben kezdték el. Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a hasonló szervezetek közötti együttműködés előremozdítására, a különböző rendszerek összehangolására olyan módon, hogy mindenkor a szükségletekhez, igényekhez igazodás a cél. Kiemelésre került, hogy mivel részben hasonló hálózatokat működtet a területfejlesztés is a kistérségi társulásokkal és a regionális ügynökségekkel, így a kistérségekre is való nagyobb figyelemre van szükség a hálózatok részéről. Hangsúlyos alapelvként jelenik meg, hogy az SZTR-ek ne vállaljanak fel „bérbe” semmit, a kliensek helyett ne dolgozzanak, hanem tegyék képessé őket az önálló fundraising, forrásszerző és –bővítő munkára, ugyanakkor az érdekképviseletre is meg kell tanítani a civi-

184

leket, mert csak ennek a tudásnak, kapcsolatoknak a birtokában lesznek képesek a maguk igénye szerint alakítani a nonprofit szervezeteket érintő akcióterveket. A vizsgálatba bevont piaci szervezetek képviselői hatékony és fenntartható SZTR-ről elsősorban a piac területén beszéltek, ennek tapasztalatait adták közre a nonprofit szervezeteknek szóló SZTR körvonalazásához. A piaci szektorban működő gyakorlat, hogy a versenyhelyzet néha partnerséggel, együttműködéssel válik teljessé, tehát a saját konkurenciájával való együttműködés a kulcsa az erőforrások megszerzésének. A fenntarthatóság egyik útjaként választható modulokból álló termékcsomagok összeállítását javasolják. Nagyon fontos a szolgáltatások minőségének standardizálása, ellenőrizhetősége is. A szabályozási rendszerek jelölik meg a standardokat. így azokat kell hatásosan kidolgozni. Mivel a minőségi és a bevétel-kötelezettségi szempontok antagonisztikus ellentétben állnak, ha nincs egyfajta standard a munka minden fázisában, így ez nem a bürokráciát, hanem a pályázatok minőségét növeli. Az ideális Szakmai Támogató Rendszer funkciója a kutatásban résztvevő nonprofit szervezetek szerint a forrásszerzési képesség növelése és az érdekérvényesítés, melyhez kapcsolódó szolgáltatásokat befelé (célcsoport) és kifelé (döntéshozó szervek) egyaránt működtet. Az ideális SZTR széleskörű szolgáltatási palettával bír, elsősorban pályázati információk biztosításával, a civil tapasztalatok döntéshozók felé való közvetítésével, képzések és szakmai rendezvények lebonyolításával, valamint jogi és folyamatkövető tanácsadással foglalkozik. Szolgáltatási tevékenységeit majdnem minden esetben személyesen is elérhetővé teszi – ez a fő kommunikációs formája, de komoly információtartalommal ellátott honlappal is rendelkezik, illetve rugalmasan használja az e-mailes csatornát is. A képzések és tanácsadások során számos témakört feldolgoz, így fejleszti a pályázatíráshoz szükséges ismereteket, az érdekérvényesítési és lobbitechnikákat, és érinti a jogi, pénzügyi, EU-s, adózási és marketing területeket. Végső soron a kutatásunkban érintett szereplők visszajelzései alapján kirajzolódó támogatási rendszer egy igen sajátságos „védett szolgáltatói piac” képének kialakulásához vezetett a vizsgált területen. Egy olyan „piac” jött létre, ahol a vevők nem igazi vevők, a szolgáltatók sem igazi szolgáltatók, így a vásárlókért sem folyik semmilyen „harc”, ahol nem létezik a szolgáltatók között valódi versenyhelyzet, ahol a szereplők nem konkurálnak, és nem is kooperálnak, ahol még a szolgáltató szereplők sincsenek tisztában szolgáltatásaik árával, ahol a térítésmentes szolgáltatások „ingyen van érzése” elértékteleníti még azokat a tevékenységeket is, amelyek a valódi piaci keretek között is megállnák a helyüket. Nem azt állítjuk,

185

hogy az SZTR-ek tevékenysége, illetve szolgáltatásaiknak minősége nem felel meg az alapvető szakmai elvárásoknak, csupán azt mondjuk, hogy a jelenleg működő keretfeltételek között sem a minőség, sem a garanciális elemek nem jelennek meg intézményesített, előre kiszámítható formában (ezeket a Támogatók el sem várják, többnyire megelégszenek azzal, hogy a kedvezményezettek dokumentálják a felvállalt tevékenységet). Ennek következtében meglehetősen esetleges az – mert az egyes személyeken és nem a szervezetek intézményesült rendszerén múlik –, hogy egy szervezet az elért és igénybevett szolgáltatással elégedett-e vagy sem. A jelenlegi védettségben pedig egyetlen SZTR sem motivált arra, hogy a fennálló keretek közül kitörjön. Valós versenyhelyzet nélkül pedig konzerválódnak azok a kapcsolati rendszerek, „szolgáltatói” magatartásformák, szervezeti „együttműködések”, amelyek megakadályozzák a szolgáltatások minőségi fejlődését, az innovatív elemek megjelenését. 137 Addig a pillanatig, ameddig nem a tényleges fogyasztóhoz (vagyis a szolgáltatást igénylő civilszervezethez) jut el a pénzügyi támogatás – a példa kedvéért mondjuk kuponrendszer formájában –, ameddig nem arra a szakmai szolgáltatásra költi el, amire éppen szüksége van, és nem annál költi el, akinél éppen ő szeretné, ameddig párhuzamosan működtetett intézményi struktúrákat finanszíroznak, és nem a vásárló kezébe utalják a döntés jogát, mindaddig a jelenlegi rendszer változatlan marad.

137

A vizsgált SZTR-ek esetében a klasszikus tanácsadási panelek mellett aligha jelennek meg az újszerű ötletek (sokszor az igény hiányára hivatkozva). A személyes kapcsolatfelvételt igénylő szolgáltatások körül – azokat megerősítve, kiegészítve, költséghatékonyabbá téve – csak igen csekély mértékben jelentek meg az online szolgáltatások a kérdéses területen (ezek elterjesztése, megkedveltetése persze igen időigényes tevékenység, amit minden kétséget kizáróan nem kerülhet meg tartósan a szolgáltató szervezet). A nonprofit szervezetek számára nyújtott képzések túlnyomó része még mindig „face to face” alapon működik, az e-learning még sok esetben mindig csak azt jelenti, hogy elektronikusan is megkapják a hallgatók az anyagot.

186

9. Mellékletek

187