Őrsi Gábor József
A civil és politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásának kérdései Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart korrupciós Zuschlag-ügy a politikai közbeszéd napi témái közé emelte az ifjúsági szervezetek és azok finanszírozásának kérdését. A botrány ismeretében joggal vetődik föl a kérdés, miként hívhatott le a fiatal politikus éveken keresztül fiktív alapon állami és uniós pénzeket, mennyiben van ehhez köze a párt(ok)nak, miben is működik hibásan a jelenlegi rendszer, milyen módon lehetne változtatni a jelenlegi gyakorlaton. Egy rövid elemzés keretében tehát érdemes megvizsgálnunk az ifjúságpolitika legalapvetőbb jellemzőit, az ifjúsági szervezetek pályázási lehetőségeit, a pályázati struktúrát, a politikai ifjúsági szervezetek különleges helyzetét és az európai gyakorlatot.
Anélkül, hogy részletesen végigkövetnénk a Zuschlag János fémjelezte botrány részleteit, pár mondatban mégis szükségesnek tartom fölvázolni a mai napig megismert tényállást, hiszen ezen ügy ismerete feltétele annak, hogy kritikai véleményt fogalmazhassunk meg a finanszírozási rendszerrel kapcsolatban. Zuschlag
János,
volt
MSZP-s
országgyűlési
képviselő
szervezésében
és
közreműködésében olyan ifjúsági egyesületek és alapítványok1 jutottak állami és uniós támogatásokhoz, amelyek nem végezték el a pályázatban foglalt feladatot, az elnyert pénzt magáncélokra
vagy
politikai
ifjúsági
szervezetek
által
bonyolított
rendezvények
finanszírozására fordították. A kecskeméti ügyészség bűnszervezetben elkövetet csalás gyanújával vette őrizetbe a fiatal politikust. Később Zuschlag üzlettársai is előzetes letartóztatásba kerültek „különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett” csalás vádjával. A jelenlegi tényállás szerint a kár mintegy 50 millió forint. Az ügy igazi jelentősége azonban a feltárt személyi hálóban áll. A gyanúsítottak között ott van például Marsovszky Balázs, korábban a Fiatal Baloldal (FIB) fővárosi elnöke és az MSZP fővárosi elnökségének tagja, Katus Ferenc, Bács-Kiskun megye közgyűlésének
1
Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, Jövő Fiataljai Egyesület, Holnap Városáért Egyesület, Hoppá Egyesület, XXI. Század Kulturális Egyesület, Atlasz Egyesület, Y-Generáió Egyesület, Biztos Pont Ifjúsági Egyesület.
-1-
MSZP-s képviselője, valamint Őry András, a FIB korábbi Zala megyei elnöke, de az ügyészség tanúként kihallgatta már többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is.
Mostoha utat járt be a rendszerváltást követően a magyar ifjúságpolitika. Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény egészen 1999-ig volt hatályban2, az intézményrendszer mai fogalmi és jogi kereteit pedig az 1995. évi LXIV. törvény adja meg.3 Az ifjúsági szervezetek finanszírozásában a következő testületek játszanak szerepet:
-
Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa (GYIA): az alapprogram, mint az országos forrásbővítő pénzalap döntéshozó testülete. Tagjait a szociális és munkaügyi miniszter kéri fel: hét főt állami4, további hét főt a „civilnek nevezett” oldalról. A már taglalt botrány miatt ki kell emelni az utóbbi hét személyt adó szervezeteket. Ezek egészen 2007 nyaráig a következők voltak: a települési önkormányzatok
országos
szövetségeinek
egy
jelöltje;
a
Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács (MAGYIT), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), valamint az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament (OGYIP) által jelölt egy-egy személy; a történelmi egyházak képviseletében közösen jelölt két személy.5 A 2007. június 29-én hatályba lépett 24/2007. (VI. 26.) SZMM rendelet alapján az előbb vázolt felállás a következőképpen módosult: a települési önkormányzatok országos szövetsége által jelölt egy személy; Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) által jelölt négy személy; azon hat egyház által közösen jelölt két személy, amely a legtöbb, humánszolgáltatást ellátó szervezetek részére juttatott állami normatív hozzájárulásban részesül.6 Azaz a pénzek elosztásában súlyozottan vesz részt a
2
A mostoha jelző valóban adekvát lehet: 1999-ig hatályban volt egy törvény „amely szerint >>a Magyar Népköztársaság… számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít… szocialista világnézetének állandó fejlesztésére<<, ahol a KISZ és az Úttörőszövetség, mint az ifjúság egységes politikai-társadalmi szervezete szerepel, amely az ifjúság szocialista emberré formálásáról, a szocialista haza védelmezéséről, internacionalista kötelességek teljesítéséről szól”. Illényi Sándor: Javaslat az ifjúsági törvény szempontjaira. ÚISZ, 2004/1. 70. 3 További törvények: Illényi: i. m. 71-72. 4 A hét állami tag: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium két képviselője; az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője. 5 1998. évi LXXXVI. törvény 59. § (4) 6 http://www.mobilitas.hu/gyia/hirek, 2007. október 30.
-2-
GYIK. (Elemzésem későbbi részében fogok kitérni ennek jelentőségére.) A GYIA Tanács döntéseinek végrehajtásáért a Mobilitás pályázati igazgatója felel. -
Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT-ek): a GYIA regionális megjelenési formái.7 A GYIA Tanács által évente meghatározott decentralizált, azaz hét régió között szétosztott források felhasználásáról rendelkeznek. Közreműködnek a régióból beérkezett pályázatok elbírálásában, de igazi döntési kompetenciájuk nincs. A RIT-ek működését és a GYIA regionális forrásaival kapcsolatos döntéseinek végrehajtását a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák (RISZI-k) biztosítják.
-
Nemzetközi Programok Tanácsa (NPT): nemzetközi ügyekben tesz javaslatot, döntéseinek végrehajtását a Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága biztosítja.
-
Mobilitás: önállóan gazdálkodó központi szerv, pályázati programokat kezel és elvileg információs, képzési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt.
-
Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák (RISZI-k): a regionális pénzalapok kezelői, a Mobilitás részjogkörű költségvetési egységei. Illetékességi területük a régió.
A könnyebb átláthatóság kedvéért a működési mechanizmust röviden összefoglalom. Az ifjúsági pénzek elosztásának főszerve a fele részben civilekből, fele részben minisztériumi delegáltakból álló Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amelynek döntéseit a Mobilitás hajtja végre. A Tanács nem csak az országos pályázatok fölött dönt, hanem a regionális pénzek odaítélését véleményező regionális tanácsok intézkedéseinek is ő a végleges elbírálója. Ezáltal a regionális decentralizáció csupán részleges. A rendszer legnagyobb fonáksága8 abban fedezhető föl, hogy a civil szervezeteknek juttatott állami támogatás-elosztó struktúrában a civil képviselet elégségtelen. Mindenképpen szakítani kell a civilek miniszteri meghívásos rendszerén, hogy valódi civil testületekként működjenek a döntéshozó szervek. Ezzel kapcsolatosan pedig szükségesnek látszik pontosan definiálni a civil együttműködés kereteit és törvényesíteni a civil intézményrendszert.
7
Miniszteri megbízással, delegáltjai: a régió területén működő megyei közgyűlések képviseletében közösen jelölt egy személy; a régió területén működő megyei jogú városok önkormányzatainak képviseletében közösen jelölt egy személy; a Regionális Fejlesztési Tanács képviseletében egy személy; a Gyermek és Ifjúsági Konferencia által jelölt, az adott régióban élő illetőleg tanuló, dolgozó négy személy; azon hat egyház által közösen jelölt két személy, amely a legtöbb, humánszolgáltatást ellátó szervezetek részére juttatott állami normatív hozzájárulásban részesül; a miniszter képviseletében két személy. 8 A kritikai megjegyzések egy részét Illényi veti föl: Illényi: i. m. 73-77.
-3-
Egységesíteni kell a pályázati forrásokat és a pályázatkiírói testületeket, hiszen az ifjúsági szervezetek olyan forrásokra is pályázhatnak, amelyek nem a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram alá tartoznak, hanem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium saját, illetve más minisztériumokkal közös pályázatai. Ezek összehangolása nélkülözhetetlen az átláthatóság és ellenőrizhetőség alapvető kritériumai miatt. Komolyabb ellenőrzési mechanizmust kell beépíteni a pályázatok odaítélésébe és ellenőrzésébe egyaránt. A Zuschlag-ügy rávilágított ennek fogyatékosságára, illetve teljes hiányára: számtalan fantomcég több tízmillió forint közpénzhez férhetett hozzá, amelyet saját kénye-kedve szerint használhatott föl. Ráadásul a 2007 második felében kibontakozó ügyben a 2004-2005-ös pályázati pénzek sorsát vizsgálják fölül! A civilek bevonásával és egy hatásos ellenőrző-szervvel csökkenhet a politikai alapon történő pénzosztás lehetősége, valamint kiszűrhetővé és gyorsabban felelősségre vonhatóbbá válhatnak a haszonleső kalandorok. A már Lamperth Mónika minisztersége alatt megszületett 24/2007. (VI. 26.) SZMM rendelet viszont inkább visszalépést jelent az ifjúsági szervezetek finanszírozásának kérdésében, mivel a rendelet szerint az a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (GYIK) kap döntési lehetőséget a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában és annak regionális szervezeteiben – a többi civil illetve ifjúsági szervezet rovására –, amelynek megalakulásában Zuschlag Jánosnak döntő szerepe volt. A gyűlés előkészítése és lebonyolítása mellett az előzetesben lévő politikus a GYIK-be beléptette fantomszervezeteit is.9 (Gyurcsány Ferenc – hétpontos tisztasági csomagjának bejelentése után – Lamperth Mónikát a rendelet felülvizsgálatára szólította föl.) A Gyermek- és Ifjúsági Konferenciának nem tagja sem a HÖOK, sem a NOE, sem a zsurnalisztika által inkább „jobbosnak” elkönyvelt Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, sem az előzőhöz hasonló, ám „balos” ernyőszervezet, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács. A pályázati rendszer projekttámogató működése mellett szükségesnek látszik a normatív finanszírozás bevezetése közhasznú normatíva az ifjúsági referensi, az ifjúsági önkormányzati, az utazás-toborzási normatíva nyári szünetben stb. formájában. Emellett a bevételi oldalba az uniós gyakorlatnak megfelelően beépíthetők valamilyen részben forrásautomatizmusok is, így az ifjúságra költött pénz előre kalkulálhatóvá és átláthatóbbá válhat.
9
http://www.hetivalasz.hu/index.php?page=pages/cikk&cikk_id=16216, 2007. október 30.
-4-
Az ifjúságügy terén is van még mit elsajátítanunk a tizenötök Európájától. Legtöbb államában a már évtizedekkel korábban kibontakozó civil mozgalmak egyik sarokköve volt a fiatalabb generációk képviselete. A lokális ifjúsági szervezetek
idővel – felhasználva a
„többségben az erő” elvet – nagyobb fórumok, úgynevezett ernyőszervezetek kialakítására törekedtek, hogy a fiatalság képviseletét már a kormányzat ifjúságpolitikájába is belebeleszólva tegyék eredményesebbé. Az
Európai
Unió
tagországaiban
az
ifjúsági
szervezetek
a
hatékonyabb
érdekérvényesítés és finanszírozás, valamint az uniós ifjúságpolitikában való nemzeti képviselet érdekében komoly taglétszámmal rendelkező ernyőszervezetekbe, nemzeti ifjúsági tanácsokba rendeződtek.10 Általános célokat fogalmaznak meg: a civil szféra erősítése, gyermekvédelem, drogprevenció, esélyegyenlőség elősegítése, demokrácia építése, a fiatalok politikai nevelése, néhol a fiatalok lakástámogatásának kedvezőbbé tétele. A már több évtizede működő szervezetek megfelelő gyakorlattal, adminisztrációval, taglétszámmal rendelkeznek, így segítséget nyújtanak tagszervezeteik pályázati munkáihoz is.
Nagy-Britanniában 1948-ban alakult meg a British Youth Council, amely tagszervezetein keresztül mintegy 3 millió fiatalt képvisel.11 Az érdekképviselet mellett a függetlenül, non-profit jelleggel működő tanács hangsúlyozza a fiatalság különleges társadalmi státusát: az ifjabb generációk mindig is olyan új szemléleti elemek terjesztői, amelyek szükségesek az egész társadalom (civilizáció) továbbfejlődése szempontjából. Az általános, már fentebb említett célkitűzések mellett fontosnak tartja a fiatalok részvételének fokozását a demokrácia különböző intézményeiben: a Parlamentáris Ifjúsági Napok keretében alkalom adódik többek között a politikusok és az ifjúság hivatalos és informális érintkezésére is. Fontos szervezeti sajátosság, hogy regionális tanácsokon keresztül igyekszenek hatékonyabbá tenni az egyes helyi és regionális célok érdekérvényesítését. A tanács támogatásának döntő hányada az oktatási minisztériumtól érkezik, de jelentős összeg folyik be a Nemzeti Lottó Bizottságtól és a tagdíjakból, valamint adományokból.
10
A nemzeti tanácsok történetéről, szervezeti felépítésükről lásd bővebben: Bank Dénes: Sikeres uniós ifjúsági struktúrák. Nemzeti ifjúsági tanácsok Európában. ÚISZ, 2003/1. 143-155. 11 www.byc.org.uk, 2007. október 30.
-5-
A Spanyol Ifjúsági Tanács, a Consejo de la Juventud de Espana12 a minimum 500010 000 taggal bíró egyesületeket és szervezeteket tömöríti. A figyelemfelkeltést igyekszik hatékonyan és szakszerűen ellátni: a problémák felderítése végett kutatásokat végez, amelyeket igen nagy példányszámban megjelenő újságjában publikálja. A tagszervezeteknek támogatást és tájékoztatást egyaránt nyújt. Elsősorban a Munkaügyi és Szociális Minisztériumhoz tartozó Spanyol Ifjúsági Intézeten keresztül jut támogatáshoz. Mindenképpen meg kell említeni a Dán Ifjúsági Tanács példáját: a szervezet működéséhez szükséges összeg nagy részét az állami lottóból befolyt pénzek fedezik, amelyet a tagszervezetek között méret, szerkezeti felépítés, földrajzi lefedettség, nemzetközi aktivitás szerint osztanak szét. A tagszervezetek emellett önkormányzati pénzekre pályázhatnak.13 A német ifjúsági tanács összetétele és célja elüt az előzőekben vizsgáltaktól. A Deutsche Nationalkomitee Für Internationale Jugendarbeit két szervezetből, a Deutscher Bundesjugendring-ből (DBJR) és a Ring Politischer Jugend (RPJ) elnevezésű szervezetből áll.14 Míg az 1949-ben alapított DBJR a független ifjúsági szervezetek tömörítésével az ifjúsági érdekegyesítést tűzte ki zászlajára, addig az 1950-ben gründolt RPJ pusztán a német törvényhozásban jelen lévő pártok ifjúsági szervezeteinek nem autonóm platformja.15 Jelentősége – amellett, hogy pártállástól függetlenül az antidemokratikus jelenségek ellen emel szót – abban áll, hogy a pártokhoz köthető politikai ifjúsági szervezetek ezen keresztül részesülnek a büdzséből, évente mintegy 800 000 euróból.16 A Junge Union tájékoztatása szerint valamennyi támogatást az anyapárt is csepegtet.17
A Magyarországon is egyre gyorsabban kibontakozó civilszféra talán elsődleges fontosságú kérdése, hogy a fiatal generációk érdekképviselete megfelelő keretek között történjék. Az utóbbi években itthon is történtek már kísérletek egy, az ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet létrehozására. Ilyen próbálkozás volt a magyar Nemzetközi Ifjúsági Koordinációs Iroda, amely az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament és a Magyar Gyermek 12
www.cje.org, 2007. október 30. www.duf.dk, 2007. október 30. 14 Ez az ifjúsági tanács viszont csak a külkapcsolatokkal foglalkozik. 15 Tagok: Jusos (SPD), Junge Union (CDU/CSU), Grüne Jugend (Grüne), Junge Liberale (FDP). http://de.wikipedia.org/wiki/Ring_politischer_Jugend, 2007. október 30. 16 http://www.origo.hu/nagyvilag/20071026-nemetorszag-tamogatasert-perli-az-allamot-a-linksjugend.html, 2007. október 30. 17 http://www.junge-union.de/content/spenden/warum/, 2007. október 30. 13
-6-
és Ifjúsági Tanács politikai széthúzása miatt nem működött, de ilyen kezdeményezés a már több éve működő, de még csekély súllyal bíró Magyar Ifjúsági Konferencia is.18 Mint ahogy nincs két ugyan olyan európai minta, úgy nyilvánvalóan Magyarországnak sem az egyik vagy másik lemásolására kell törekednie, hanem a politikai és társadalmi sajátosságaink figyelembevételével kell fölhasználnia egy-egy működő megoldást. A civil szerveződés mértéke mindenképpen eljutott már egy olyan szintre, hogy szükségessé váljék egy olyan érdekérvényesítő fórum, amely partnere lehet a kormányzatnak. Lehetőleg a legszélesebb lefedettséggel kell rendelkeznie, hogy civil feladatát valóban beteljesítse. Helyes célkitűzésekkel
és
megfelelő
infrastruktúrával
egyszerűbben
és
hatékonyabban
koordinálhatóakká válnak az ifjúsági szervezetek, ezáltal a már meglévő – de átalakításra szoruló – finanszírozási rendszer egy újabb mechanizmussal bővül, amely viszont civil, tehát az állami bürokráciát csekély mértékben terheli.
A német modell felvet egy újabb problémát: sajnos nem áll rendelkezésünkre elegendő adat a politikai pártokhoz köthető ifjúsági szervezetek törvényi és finanszírozási kérdésének tisztázásához. Fontos kérdés ez is, hiszen a Zuschlag-ügy felveti a politikai ifjúsági szervezetek viszonyát a civil szervezethez, illetve az anyapárthoz. A politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek jogi hátteréről és finanszírozásáról ugyanakkor még Magyarországon is kevés adat áll rendelkezésünkre. Törvényi szinten nincsenek elkülönítve a pusztán (civil) ifjúsági szervezetek a politikaiaktól, így bármilyen ifjúsági szervezet pályázhat állami és uniós forrásokra egyaránt. Mivel még így is viszonylag kevés összegből gazdálkodhatnak, feltételezhető, hogy a politikai pártok is támogatják ifjúsági szervezeteiket. Ezen szervezetek gazdálkodására vonatkozó információk viszont honlapjaikon nem érhetők el.19 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Zuschlag-ügy kirobbanás utáni napokban tisztasági csomagjának egyik pontjában vetette föl, hogy a pártok ifjúsági szervezetei legyenek részei a pártfinanszírozásnak.20 Az ifjúsági szervezetek részéről az Új Generáció elnöke, Léderer András sajtótájékoztató keretében hívta egyeztetésre a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit,
18
http://www.metszes.hu/honlapok/mik/, 2007. október 30. www.fidelitas.hu, www.idf.hu, www.fiatalbaloldal.hu, www.xlap.hu, www.ujgeneracio.hu, 2007. október 30. 20 http://index.hu/politika/belfold/tisztas7541/, 2007. október 3. 19
-7-
hangsúlyozva, hogy egyetlen jogszabály sem rendezi, hogy az ilyen szervezetek milyen céllal, milyen eszközökkel és pénzügyi keretekkel működnek. Elkerülhetetlen tehát a politikai ifjúsági szervezetek törvényi megkülönböztetése, és megoldást jelenthet az is, ha a pártalapítványokhoz hasonlóan a büdzsé meghatározott normatíva alapján támogatja ezeket az intézményeket.21 Mindenképpen szükség van ezekre a szervezetekre, hiszen kettős célt szolgálnak, amelyek ugyanakkor összefüggenek. Egyrészt „politikusképzők”, hiszen hierarchiájukban és szervezeti felépítésükben megegyeznek egy párttal, tagjaik a mindennapi munka során egyfajta politikai szocializáció révén megtanulják a szervezés, az érdekérvényesítés, a kooperatív munka alapvető mechanizmusait, valamint kialakítják kapcsolati hálójukat, amiket választott céljaik érdekében fölhasználhatnak. Egyeseknek pedig megadatik a lehetőség, hogy az ifjúsági struktúrából továbblépve a „nagypolitikában”
tevékenykedjenek.
Ez
a
folyamat
ugyan
úgy
megfigyelhető
Magyarországon, mint Európa más országaiban.22 Nem lehet azonban elfelejteni, hogy az ifjúsági szervezetek alapvető célja a fiatal generáció támogatása és védelme, nem pedig a pártok kiszolgálása. A párthoz kötődő ifjúsági szervezetek hatalmas előnye a többi szervezettel szemben pontosan az említett kapcsolati tőkében és a szervezeti struktúrában rejlik. A pártok támogatásával és a nyilvánossághoz való szélesebb
hozzáférés
lehetőségével
a
fiatalság
érdekérvényesítése
mindenképpen
eredményesebb tud lenni. Ugyanakkor a Zuschlag-ügy a bizonyítéka annak, hogy a politikai ifjúsági szervezetek teremtette hatalommal vissza is lehet élni, az pedig a politikai szocializáció szempontjából igazán lényeges kérdés, hogy meddig is érnek a korrupció szálai.
A mai politikai közbeszéd tárgyát képező korrupciós botrány ürügyén megvizsgáltam az ifjúsági szervezetek finanszírozásnak kérdését. A finanszírozási rendszer legnagyobb hibái között említhető, hogy nem valósul meg a valódi civil képviselet, a tényleges működés nem decentralizált, illetve hogy nem létezik hatékony ellenőrző-szerv. Ezek kiküszöbölése mellett az ifjúságügy érdekében rendkívül fontos, hogy létrejöjjön egy ernyőszervezet, amely jellegéből adódóan véleményezheti, akár közvetlenül bele is avatkozhat az ifjúságpolitikába, 21
Juhász Gábor: Pénzképviselet. Pártkasszák titkai. Budapest, 2007. 16-17. Német példa: a CDU/CSU ifjúsági szervezete, a Junge Union elnöke, Philipp Mißfelder a Bundestag tagja (http://www.philipp-missfelder.de/Person/Lebenslauf/, 2007. október 30.); magyar példák: Lasztovicza Gábor, az IDF elnöke, az MDF elnökségi tagja; Szijjártó Péter a Fidelitas elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője.
22
-8-
megfelelő infrastruktúrája által támogathatja és tájékoztathatja tagszervezeteit és az egész közvéleményt. Ennek az uniós modellnek Magyarországra való adaptálása reális lehetőség, hiszen kialakult a megfelelő civil háló, a szervezeteknek egyre nagyobb súlyuk van,23 erejükkel pedig a civilszféra erősítésére törekednek. Ugyanakkor kérdéses a politikai akarat, amely – mint láttuk – a finanszírozás terén sem a politikától való függetlenedést erősíti. Egy magyar ifjúsági tanács létrejöttével párhuzamosan pedig törvényileg is szabályozni kell a politikai pártokhoz köthető ifjúsági szervezeteket. Finanszírozásuk történhet a szorosabb értelemben vett pártfinanszírozás részeként, azaz hogy az anyapárt kasszájából különítenek el az ifjúsági szervezete számára, vagy talán szerencsésebb módon a pártalapítványokhoz hasonlóan: a büdzséből külön, a párttól függetlenül kapnak támogatást. Szerencsésebb lenne ez azért is, mivel ezen ifjúsági szervezetek döntő feladata mégiscsak a fiatalság képviselete, nem pedig egy párt kiszolgálása.
23
lásd HÖOK és az Oktatási Minisztérium
-9-
