A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd.

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT Î CIB HOZAMGARANTÁLT BETÉT ALAP Î CIB PÉNZPIACI ALAP Î CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP Î CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP Î CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Î CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP Î CIB RÉSZVÉNY ALAP Î CIB EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP Î CIB INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ALAP Î CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA

egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési szabályzata

2007. április

1/57


TARTALOMJEGYZÉK TÁJÉKOZTATÓ...................................................................................................................................................................................................... 4 Összefoglaló ........................................................................................................................................................................................................ 5 Fogalmak ............................................................................................................................................................................................................. 6 1. Eladási ajánlat ........................................................................................................................................................................................... 8

1.1. 1.2. 1.3.

Az Alapok rövid bemutatása ............................................................................................................................................................................ 8 Kockázatok .................................................................................................................................................................................................... 9 Adózás......................................................................................................................................................................................................... 10 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4

Az Alapok adózása.............................................................................................................................................................................. 10 Devizabelföldi magánszemélyek adózása ............................................................................................................................................. 10 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása............................................................................ 10 Devizakülföldiek adózása .................................................................................................................................................................... 10 1.4. Hozamfizetés ........................................................................................................................................................................................................................................10 1.5. Tőke- és hozamgarancia ....................................................................................................................................................................................................................10 2. Az Alapok Befektetési jegyei.................................................................................................................................................................... 11 2.1. A Befektetők lehetséges köre ............................................................................................................................................................................................................11 2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa ..................................................................................................................................................................................................11 2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása .............................................................................................................................................................................11 3. A forgalomba hozatal szereplői................................................................................................................................................................ 12 3.1. Az Alapkezelő bemutatása .................................................................................................................................................................................................................12 3.1.1 Általános adatok ......................................................................................................................................................................................................................12 3.1.2 Vezető tisztségviselők.............................................................................................................................................................................................................12 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok .................................................................................................................................................................................13 3.1.4 Az Alapkezelő feladata............................................................................................................................................................................................................13 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai.............................................................................................................................................................13 3.1.6 Egyéb információk...................................................................................................................................................................................................................14 3.2. A Letétkezelő bemutatása ..................................................................................................................................................................................................................14 3.2.1 Általános adatok ......................................................................................................................................................................................................................14 3.2.2 Vezető tisztségviselők.............................................................................................................................................................................................................14 3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai .............................................................................................................................................................15 3.2.4 A Letétkezelő feladata ............................................................................................................................................................................................................16 3.2.5 Egyéb információk...................................................................................................................................................................................................................16 3.3. A Forgalmazó bemutatása .................................................................................................................................................................................................................16 3.4. A Könyvvizsgáló bemutatása .............................................................................................................................................................................................................17 3.4.1 A könyvvizsgáló adatai ...........................................................................................................................................................................................................17 3.4.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények ....................................................................................................................................................................17 3.4.3 A könyvvizsgáló feladata........................................................................................................................................................................................................17 4. Jogi kérdések ........................................................................................................................................................................................... 18 4.1. Összeférhetetlenség ............................................................................................................................................................................................................................18 4.2. Érdekütközés ........................................................................................................................................................................................................................................18 4.3. Joghatóság ...........................................................................................................................................................................................................................................18 4.4. Háttérszabályok ...................................................................................................................................................................................................................................18 Felelősségvállaló nyilatkozat ............................................................................................................................................................................. 19 KEZELÉSI SZABÁLYZAT...................................................................................................................................................................................... 20 1. Az Alapok rövid bemutatása .................................................................................................................................................................... 21 2. Az Alapkezelő és a Letétkezelő rövid bemutatása ................................................................................................................................... 21 3. A befektetési politika ............................................................................................................................................................................... 22 3.1. Az Alapok lehetséges befektetési célpontjainak bemutatása ......................................................................................................................................................22 3.2. Általános szabályok .............................................................................................................................................................................................................................23 3.3. Az Alapok befektetési politikájának főbb jellemzői ........................................................................................................................................................................24 3.4. A hagyományos részvény-, kötvényalapú befektetésektől eltérő Alapok sajátosságai ...........................................................................................................25 3.4.1 CIB Hozamgarantált Betét Alap ............................................................................................................................................................................................25 3.4.2 CIB Ingatlan Alapok Alapja....................................................................................................................................................................................................25 3.4.3 CIB Nyersanyag Alapok Alapja..............................................................................................................................................................................................25 3.5. A Portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximálisaránya ................................................................25 3.6. A likvid eszközök legkisebb aránya ..................................................................................................................................................................................................26 3.7. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya ...........................................................................................................................................................26 3.8. Befektetési korlátok ............................................................................................................................................................................................................................26 3.9. Származtatott ügyletek .......................................................................................................................................................................................................................27 3.9.1 Az Alapokra vonatkozó általános szabályok........................................................................................................................................................................27 3.9.2 A CIB Ingatlan Alapok Alapjára és a CIB Nyersanyag Alapok Alapjára vonatkozó speciális szabályok....................................................................28 3.9.3 A CIB Indexkövető Részvény Alapra vonatkozó speciális szabályok..............................................................................................................................28 3.10. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés ......................................................................................................................29 4. A Nettó eszközérték ................................................................................................................................................................................. 30 4.1. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja, és közzététele .......................................................................................................................30 4.2. A nettó eszközérték számításának módja .......................................................................................................................................................................................30 4.3. A Portfolió egyes elemeinek értékelési szabályai ...........................................................................................................................................................................30 4.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának szabályai ...........................................................................................................................................................................34 5. Díjak és költségek.................................................................................................................................................................................... 35 5.1. Az Alapokat terhelő költségek ...........................................................................................................................................................................................................35 5.1.1 Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek................................................................................................................................................................35 5.1.2 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek..................................................................................................................................................................35 5.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek.....................................................................................................................................................................................35 6. A Befektetési jegyekhez fűzödő jogok ..................................................................................................................................................... 36 7. A Befektetők érdekvédelme ..................................................................................................................................................................... 36 7.1. Felelősség .............................................................................................................................................................................................................................................36

2/57


7.2. 7.3. 7.4. 8.

9.

10. 11. 12.

Befektető-védelmi Alap ......................................................................................................................................................................................................................36 Illetékes bíróság ..................................................................................................................................................................................................................................36 Egyéb garanciák ..................................................................................................................................................................................................................................36

A Befektetők tájékoztatása...................................................................................................................................................................... 37 8.1. Közzétételi helyek ................................................................................................................................................................................................................................37 8.2. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség ...........................................................................................................................................................................................37 8.3. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség .............................................................................................................................................................................................37 Az egyes Alapok megszűnése, átalakulása, beolvadása........................................................................................................................... 38 9.1. Az egyes Alapok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések ......................................................................................................................................................38 9.2. Az egyes Alapok átalakulásával kapcsolatos rendelkezések ........................................................................................................................................................38 9.3. Az egyes Alapok beolvadásával kapcsolatos rendelkezések ........................................................................................................................................................38 Az Alapok folyamatos forgalmazásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok ..................................................................................... 39 A Tájékoztató és a Kezelési szabályzat jóváhagyása módosításának Általános szabályai ....................................................................... 39 Mellékletek............................................................................................................................................................................................... 40

1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet:

A CIB Ingatlan Alapok Alapja Saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikája, és az ezen alapokat terhelő költségek............................................................................................................................................ 40 Az Alapkezelő által kezelt más alapok ........................................................................................................................................ 40 Az Alapkezelő gazdálkodásának adatai (2004., 2005., 2006. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések .................................... 40 A Letétkezelő gazdálkodásának adatai (2004., 2005., 2006. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések..................................... 40 Forgalmazási helyek ................................................................................................................................................................. 40

3/57


TÁJÉKOZTATÓ

4/57


ÖSSZEFOGLALÓ A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenységét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) előírásai szerint, a Felügyelet III/100.036-4/2002 számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, amelyet jogszabály előír az alábbi befektetési alapok létrehozásához és kezeléséhez. Jelen Tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza az Alapkezelő által kezelt, alábbi nyilvános befektetési alapok, Î a CIB Hozamgarantált Betét Alap Î a CIB Pénzpiaci Alap Î a CIB Euró Pénzpiaci Alap Î a CIB Kincsem Kötvény Alap Î a CIB Részvény Alap Î a CIB Európai Részvény Alap Î a CIB Ingatlan Alapok Alapja Î a CIB Konvergencia Kötvény Alap Î a CIB Indexkövető Részvény Alap Î a CIB Nyersanyag Alapok Alapja (a továbbiakban együtt: Alapok) nyilvános Tájékoztatóit és Kezelési Szabályzatait. Az Alapkezelő, továbbá a CIB Bank Zrt. mint forgalmazó (a továbbiakban Forgalmazó), jelen dokumentumban szereplő adatok valódiságáért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. A CIB Pénzpiaci Alap, a CIB Kincsem Kötvény Alap, a CIB Részvény Alap, a CIB Európai Részvény Alap könyvvizsgálója Pótz Nagy Lászlóné (1163 Budapest, Szolnoki út 14/A., kamarai igazolvány száma: MKVK004096), a CIB Ingatlan Alapok Alapja könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09-267553) könyvvizsgálója, Szilágyi Judit (1121 Budapest, Tállya utca 28/A/4., kamarai igazolvány száma: MKVK-001368), a CIB Konvergencia Kötvény Alap és a CIB Indexkövető Részvény Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09-267553) könyvvizsgálója, Mészáros Péter (1222 Budapest, Kötélgyártó u. 4., kamarai igazolvány száma: MKVK-005805), a CIB Nyersanyag Alapok Alapja könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09-267553) könyvvizsgálója, Fekete Imréné (1124 Budapest, Vércse u. 2/D., kamarai igazolvány száma: MKVK003201), a CIB Hozamgarantált Betét Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09-267553) könyvvizsgálója, Ispánovity Mártonné (1103 Budapest, Csombor u. 4/1., kamarai igazolvány száma: MKVK-003472) az CIB Euró Pénzpiaci Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09267553) könyvvizsgálója, Barabás Katalin (8000 Székesfehérvár, Rigó u. 4., kamarai igazolvány száma: MKVK-005253) (a továbbiakban Könyvvizsgáló) rendelkezik a Tpt. által előírt jogosítvánnyal, szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. A Felügyelet a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, azokért felelősséget nem vállal.

A Tpt. "Az Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala" című részben következőképpen rendelkezik: 26.§ (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 26.§ (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29.§ (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 29. § (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Jelen Tájékoztató önmagában nem tekinthető az Alapok Befektetési jegyeinek jegyzésére vagy megvásárlására felhívó ajánlatnak. A Tájékoztató magyar nyelven készül, az Alapkezelő, mint kibocsátó a Tájékoztató magyar nyelvű változatát tekinti hivatalosnak és kötelezőnek. Az eladási ajánlat során senki nem jogosult más információkat továbbadni, mint amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz. Minden olyan információ, amelyet az Alapkezelő, illetve a Forgalmazó nem erősített meg, nem tekinthető hitelesnek.

5/57


FOGALMAK Alapok:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, itt felsorolt, nyilvános befektetési alapok, a CIB Hozamgarantált Betét Alap, a CIB Pénzpiaci Alap, a CIB Euró Pénzpiaci Alap, a CIB Kincsem Kötvény Alap, a CIB Részvény Alap, a CIB Európai Részvény Alap, a CIB Ingatlan Alapok Alapja, a CIB Konvergencia Kötvény Alap, a CIB Indexkövető Részvény Alap, a CIB Nyersanyag Alapok Alapja;

ÁKK Zrt.:

az Államadósság Kezelő Központ Zrt.;

Alapkezelő:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.;

Állampapír:

a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;

BAMOSZ: Befektetési alap letétkezelési tevékenység:

Befektetési alap letétkezelő: Befektetési alap:

az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszaváltásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;

Befektetési alapkezelési tevékenység: Befektetési alapkezelő: Befektetési jegy:

a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele;

Befektető:

az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja;

Cstv:

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény;

Dematerializált értékpapír: Értékpapírkölcsönzés:

a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep; befektetési alap nevében (javára és terhére) – a Tpt.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

Értékpapírletétkezelés: Értékpapírszámla:

értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása;

Felügyelet:

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

Forgalmazó üzletszabályzata: Forgalmazó:

a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás;

a forgalmazó tevékenységét szabályozó, szerződési feltételeit rögzítő PSZÁF által jóváhagyott szabályzat; az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató, jelen Tájékoztató vonatkozásában a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.;

Hátralévő átlagos futamidő:

fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration);

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír:

minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

6/57


Hosszú pozíció:

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Hozam:

Az Alap futamidejének lejárata után kifizetésre kerülő hozam, amely az Opció alapjául szolgáló befektetési eszközöknek az Alap futamidején belül elért teljesítményének meghatározott hányada, az Alap nem ígért fix hozamot, és nem tartalmaz hozamgaranciát

Hpt.:

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;

KELER Zrt.:

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.;

Kezelési szabályzat:

jelen tájékoztató részét képező, az egyes befektetési alap működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó dokumentum;

Kibocsátó:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által, itt felsorolt, kezelt nyilvános befektetési alapok, a CIB Hozamgarantált Betét Alap, a CIB Pénzpiaci Alap, a CIB Euró Pénzpiaci Alap, a CIB Kincsem Kötvény Alap, a CIB Részvény Alap, a CIB Európai Részvény Alap, a CIB Ingatlan Alapok Alapja, a CIB Konvergencia Kötvény Alap, a CIB Indexkövető Részvény Alap, a CIB Nyersanyag Alapok Alapja;

Közzétételi hely:

a www.cib.hu és a www.cibalap.hu honlap;

Likvid eszköz:

a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét;

MNB:

a Magyar Nemzeti Bank;

Nettó eszközérték:

befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

Nyílt végű befektetési alap: Nyitott pozíció:

az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra; a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;

Portfolió:

jelen Tájékoztató vonatkozásában a befektetési alap, mint vagyontömeg részét képező eszközelemek összessége, melyet az Alapkezelő saját döntése alapján, az Alap meghirdetett befektetési elveinek megfelelően alakít ki;

Ptk.:

1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről.

Repó- és fordított repóügylet:

minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repó ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repó ügylet). Óvadéki repó ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repó ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repó ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repó ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg;

Rövid pozíció:

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Saját tőke

a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos;

Számlavezető:

Bármely befektetési szolgáltató, aki jogosult dematerializált értékpapírok nyilvántartására is alkalmas ügyfélszámla vezetésre, illetve ahol biztosított az ügyfelek állományainak elkülönített nyilvántartása.

Származtatott ügylet: Szja:

olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);

Tájékoztató:

jelen dokumentum, amely az Alapra vonatkozóan a Tpt. előírásainak megfelelő információkat tartalmazza, melynek része a Kezelési Szabályzat;

Tőzsde:

Budapesti Értéktőzsde Zrt. (H - 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.)

Tpt.:

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról;

Ügyfél:

az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;

7/57


1. ELADÁSI AJÁNLAT 1.1. Az Alapok rövid bemutatása

8/57


1.2. Kockázatok Gazdasági kockázat

Az adott ország inflációjának emelkedése közvetlen negatív hatással lehet az Alapok portfolióját képező értékpapírok árfolyamára. Ez a hatás lehet olyan mértékű, hogy az Alapok teljesítménye egyes időszakokban az infláció szintje alatt maradhat, ami negatív reálhozamot eredményezhet. Az ország egyéb makrogazdasági mutatóinak (költségvetési hiány, külkereskedelmi mérleg egyenlege, GDP növekedési üteme, deviza árfolyama) kedvezőtlen irányú változása szintén negatív hatással lehet az Alapok portfoliójában tartott értékpapírok árfolyamára. A gazdaságpolitikában bekövetkező változások a gazdasági mutatók azonnali változatlansága mellett is érinthetik kedvezőtlenül a tőkepiacokat és azon keresztül az Alapok tulajdonában lévő instrumentumok árfolyamát.

Likviditási kockázat

Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a Befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik az Alapok portfoliójában lévő eszközök értékesítése, ami kedvezőtlenebb eladási árakat eredményezhet.

Kibocsátókkal kapcsolatos kockázat

Az értékpapírok kibocsátói esetében esetlegesen fizetésképtelenség állhat be, és a kibocsátó nem tudja teljesíteni kamatfizetési és visszafizetési kötelezettségét.

Betétlekötési megbízások teljesítésének kockázata

Amennyiben az Alapok betétlekötéseit fogadó hitelintézet fizetésképtelenné válik, részben vagy egészben nem, vagy nem megfelelő időben teljesíti fizetési kötelezettségét, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alapok befektetéseit, fokozottan érvényes ez a CIB Hozamgarantált Betét Alap esetében.

A CIB Hozamgarantált Betét Alap által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó kockázat

Az alap által vállalt tőke- és hozamgaranciát az alap befektetési politikája biztosítja, amely ígéreten felül a befektetett tőke és minimumhozam megfizetését harmadik személy nem garantálja.

Határidős ügyletek kockázata

A kockázatfedezeti célból megkötött – az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathat.

Devizaárfolyam kockázat

A forint erősödése (felértékelődése) negatívan hat az Alapok devizában denominált befektetési eszközeinek forintban kifejezett árfolyamára.

Részvénypiaci kockázat (Csak a CIB Részvény Alapra, a CIB Európai Részvény Alapra, és a CIB Indexkövető Részvény Alapra vonatkozik!) A részvények árfolyama nemcsak a kedvezőtlen makrogazdasági, tőkepiaci események, hanem egyedi vállalati események hatására is jelentősen

csökkenhet, így az Alapok Befektetőit közvetetten veszteség érheti.

Nyersanyagpiaci Kockázat (Csak a CIB Nyersanyag Alapok Alapja esetében!)

A nyersanyagok ára nem csak a kedvezőtlen makrogazdasági, felhasználó iparági, kitermelési, tőkepiaci események, hanem különböző természeti, időjárási folyamatok hatására is jelentősen csökkenhet, így az Alap Befektetőit közvetetten veszteség érheti.

Adókockázat

A befektetési jegyekre, befektetési alapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben további kedvezőtlen irányban is változhatnak.

Árazási kockázat

Az értékpapír- és nyersanyagpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen gazdasági környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a Befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon az értékpapírok ára jelentősen eshet, mely negatív hatással lehet az Alapok árfolyamára.

Forgalmazás felfüggesztésének kockázata

Az Alapok forgalmazását az Alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti, mely esetben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez.

Befektetési jegyek forgalmazása (Csak a CIB Konvergencia Kötvény Alapra, a CIB Kincsem Kötvény Alapra, a CIB Részvény Alapra, a CIB Európai Részvény Alapra, CIB Indexkövető Részvény Alapra és a CIB Nyersanyag Alapok Alapjára vonatkozik)

Mivel a Befektetési jegyek árfolyamát az Alapkezelő T+1 napon állapítja meg, a T napi forgalmazási árfolyam utólag válik ismertté a megbízást T napon adó Befektetők előtt. (Részletesen lásd: Kezelési Szabályzat 3.4 pont.)

Befektetési kockázat

Az Alapkezelő a törvényi szabályozás figyelembevételével saját belátása szerint állítja össze az Alapok portfolióját. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetési döntés előtt részletes elemzést hajt végre, nincs garancia arra, hogy a piaci folyamatok az Alapkezelő várakozásainak megfelelően alakulnak, így arra sem, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget.

A portfolióban található befektetési alapokból származó kockázat (Csak a CIB Ingatlan Alapok Alapja és a CIB Nyersanyag Alapok Alapja esetében!)

Az Alap portfoliójában található befektetési alapokra vonatkozó kockázatok (így pl. az ingatlanpiac általános kockázata, az ingatlanok hasznosításának, értékesítésének, értékelésének kockázata, vagy a nyersanyagpiac általános kockázata, a nyersanyagok kitermelésének, felhasználásának, értékesítésének, értékelésének kockázata stb.) érinthetik az Alapot is, illetve ezen alapok befektetési politikájának megváltozása hatással lehet az Alapra.

Az Alapok megszűnésének kockázata

Adott Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben annak Saját tőkéje 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot.

9/57


1.3. Adózás A jelen fejezetnek nem célja a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalása, teljesnek csak a Tájékoztató kiadásának időpontjában alkalmazandó hatályos jogszabályokra való hivatkozás tekinthető.

1.3.1 Az Alapok adózása

Az Alapoknak az eredményük tekintetében nincs adófizetési kötelezettsége (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseit kivéve). Az Alapok külföldi befektetésein keletkező jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a keletkezés helyét jelentő országban adó terheli. Ebben az esetben az adott ország jogszabályai, és az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg (ha ez utóbbi létezik).

1.3.2 Devizabelföldi adózása

magánszemélyek

Amennyiben a Befektetési jegyeket nyilvános forgalomba hozatal során szerezték meg, akkor a Befektetési jegyek visszaváltásából származó árfolyamnyereség után forrásadót kell fizetni. Az adó alapja a visszaváltási/eladási ár és az igazolt vételár különbsége, amely kamatnak minősül. Az Szja alkalmazásában a kamat adókulcsa a Tájékoztató jóváhagyásának időpontjában 20%.

1.3.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása

folyamatosan újra befektetik, hozamot külön nem fizetnek. A Befektetők a Befektetési jegyek hozamához azok egészének vagy egy részének visszaváltásával juthatnak hozzá.

1.5. Tőke- és hozamgarancia

Az Alapok Saját tőkéjük megóvására, és minimum hozam fizetésére nem tesznek ígéretet. A CIB Hozamgarantált Betét Alap a Befektetők számára, a jelen pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a befektetési politika által biztosított tőkegaranciát és minimum hozamra szóló hozamgaranciát nyújt.

Az Alapkezelő az alap Saját tőkét úgy fekteti látra szóló és lekötött betétekbe, hogy az biztosítani tudja, az alap minden hónap elején az alapban meglévő aktuális Saját tőkére vonatkozóan garantált tőkén felül, minimum hozamot nyújtson. Az Alapkezelő minden hónap első befektetési jegy forgalmazási napján az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében egy naptári hónapra szóló minimum hozamszintet állapít meg. A tőke- és hozamgarancia érvényességének feltétele: (1.) A Befektető a Befektetési jegyet a jelen Tájékoztatójában megjelölt forgalmazási helyek valamelyikén forgalomba hozatal keretében vásárolta. (2.) A Befektetési jegy a Befektető értékpapír-számláján megszakítás nélkül volt nyilván tartva attól a naptól, amikor a garantált minimum hozam meghirdetésre került addig a napig, amely a meghirdetett időszak utolsó napját jelenti.

Esetükben nincs árfolyamnyereség-adó, a Befektetési jegyek visszaváltásából származó árfolyamnyereség a társasági adóalap része. Ez után a mindenkor érvényes adójogszabályok szerint (a társasági adóról, az osztalékadóról és a szolidaritási adóról szóló törvények) kell az adót megfizetni.

1.3.4 Deviza-külföldiek adózása

Ha Magyarország és a Befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti saját országa között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a saját döntése alapján vagy a hazai vagy saját országa jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az egyezmény hiányában a deviza-külföldiekre ugyanúgy a devizabelföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak.

1.4. Hozamfizetés Az

Alapok

a

befektetéseiken

elért

nyereséget

10/57


2. AZ ALAPOK BEFEKTETÉSI JEGYEI 2.1. A Befektetők lehetséges köre

A Befektetési jegyek vásárlói - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek.

2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa

Az Alapkezelő az egyes Alapok nevében a Befektető számára, Alaponként egy sorozatban, határozatlan időre, bármikor visszaváltható, egyenként 1,- Ft névértékű, nyilvános, névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki.

2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása

A Befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek kinyomtatásra. Amennyiben az Alapok Befektetési jegyeinek jegyzése sikeres volt és a Felügyelet az Alapot nyilvántartásba vette, az Alapkezelő utasítása alapján a KELER Zrt. keletkezteti. A nyilvántartásba vételt követően az Alapkezelő

haladéktalanul értesíti a KELER Zrt.-t a Befektetők Számlavezetőinek személyéről és a Számlavezetők központi értékpapír-számláin jóváírandó értékpapír darabszámról. A KELER Zrt. az értesítés alapján a Befektetési jegyeket a Számlavezetők értékpapírszámláin haladéktalanul jóváírja. A Számlavezetők ezt követően egyenként jóváírják a Befektetők számláin a lejegyzett mennyiségű Befektetési jegyeket, amelyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat igazolja. A Befektető értékpapír-számláján végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a Befektetőnek. A Számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a Befektető kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

11/57


3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 3.1. Az Alapkezelő bemutatása 3.1.1 Általános adatok Cégnév

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

Székhely:

1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1999. december 31. (jogelődje a CIB Befektetési Alapkezelő Kft., alapítva 1997. április 1-én)

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

2000. április 3.

Tevékenységi köre:

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cégbírósági végzés száma:

Cg. 01-10-044283

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

megegyezik a naptári évvel 93,3333%-ban a CIB Bank Zrt., 6,6633%-ban a CIB Reál Zrt., 0,0033%-ban a CIB Service Zrt.

Tulajdonosai:

Alaptőke:

Megjegyzés: a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal. 300.000.000.- Ft (2003. február 25.)

Felügyeleti engedélye:

III/100.036-4/2002 sz. határozat (2002. október 25.)

Alkalmazottainak száma:

15 fő Az Alapkezelő szervezeti felépítése úgy került kialakításra, hogy elkülönített szervezeti egységek foglalkoznak a portfoliók kezelésével, az értékesítés és marketing tevékenységgel, valamint a back office teendők ellátásával. Mindegyik szervezeti egység az Alapkezelő vezérigazgatójának jelent.

3.1.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Vargáné Konyáry Hedda, az Igazgatóság elnöke 1986-ban szerezte okleveles gépészmérnök diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1989-ben, szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Társadalomtudományi Karon mérnök-tanári diplomát kapott. 1993-ban az ELTE Természettudományi Karán középiskolai matematika tanár oklevelet szerzett. 2001-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, Posztgraduális Karon, Bankmenedzser szakon. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1995-től dolgozik a CIB Közép-európai Nemzetközi Banknál, kezdetben a Bank Lakossági Központjában, majd 1999-től az akkor megalakuló Private Banking Osztály vezetésével bízták meg.

Dr. Cseh György, az Igazgatóság tagja, Vezérigazgató 1992-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998-ban jogász diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2000-ben diplomát szerezett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői

kurzusán. Tőzsdei szakvizsgával, opciós szakvizsgával és befektetés-kezelői szakvizsgával rendelkezik. 1996-tól 1998-ig a Ford Motor Company / Ford Credit régió igazgatója. 1998-tól 2001-ig a Budapest Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese. 2001-től a CIB Értékpapír Zrt. vagyonkezelési üzletágának vezetője, 2002. márciusától pedig a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Kállai Zoltán, az Igazgatóság tagja 1995-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és vezetésszervezés szakain. 2002-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői kurzusán. 1995-től 1996-ig auditor az Arthur Andersen Kft.-nél. 1996-tól a CIB Középeurópai Nemzetközi Bank Zrt. munkatársa, ahol 1998-tól 2001 májusáig a Piaci Kockázatkezelési Osztályvezetője, 2001 májusától a Kockázatkezelési Főosztályon főosztályvezető-helyettes.

Komm Tibor, az Igazgatóság tagja 1994-ben diplomát szerzett a Budapesti Üzleti Akadémián, majd 1997-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász. Ezt követően elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi-szakokleveles közgazdász képzését. 2003-ban teljesítette a Nemzetközi Bankárképző Intézet Vagyon, Alap, Portfolió (VAP) tanfolyamának vizsgakötelezettségeit.

12/57


Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1997-ben a Winterthur Nyugdíjpénztárnál, majd a Magyar Cetelem Bank pénzügyi osztályán helyezkedett el, 1998. júniusától a CIB Értékpapír Rt. vagyonkezelője, 2000. novemberétől a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársa. 2002. szeptembertől Értékesítési és Marketing Igazgató, 2004-től Értékesítési és Üzletfejlesztési Igazgató, 2007-től az Igazgatóság tagja.

látott el komplex számviteli feladatokat,majd a beolvadás után, újra a CIB Bank dolgozója.1993-tól számviteli osztályvezető, 1998-tól főosztályvezető-helyettes,2006-tól főosztályvezető beosztásban látja el feladatát. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke. Felügyelő bizottsági tag még a CIB Csoporthoz tartozó CIB Service Zrt.-nél valamint a CIB Reál Zrt.-nél.

Faragó Attila, Felügyelő Bizottsági tag 2000-ben diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász, nemzetközi könyvvizsgálói képesítéssel (Assosiation of Chartered Certified Accountant) rendelkezik. 2006-ban értékpapír jogi vizsgát szerzett. 2000-ben a KPMG Hungária Kft. munkatársaként helyezkedett el, 2004 júniusától a CIB Bank munkatársa, 2007. márciusától a Belső ellenőri osztály vezetője. 2007. áprilisától a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Felügyelő bizottsági tagja.

Madácsi Zsolt, az Igazgatóság tagja 1994-ben kapott tanári diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, majd 1997-ben közgazdász diplomát szerzett a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. 2004-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi befektetés-elemzői kurzusán. Tőzsdei szakvizsgával, származékos szakvizsgával rendelkezik. 1997-1998 között az ING Bank, 1998-2000 között pedig a Takarékbróker Rt. munkatársa volt. 2000-től az Allianz Hungária Biztosító Rt-nél portfolió manager. 2005-ben csatlakozott a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez, ahol a vagyonkezelés vezetője.

Dr. Nádházy Tamás, Felügyelő Bizottsági elnök 1999-ben szerzett diplomát az ELTE jogi karán, majd 2001-ben közgazdászi diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. Ezt követően 2003-ben adótanácsadói képesítést szerzett, 2004-ben jogi szakvizsgát tett. 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályán helyezkedett el, majd ezt követően az APEH Központi Hivatalának Jogi Főosztályán dolgozott. 2001-től az Ernst & Young Adóosztályán volt adótancsadó. 2004 óta a CIB Bank Zrt. jogi igazgatóságának munkatársa, korábban adójogászként dolgozott, jelenleg a CIB Bank Compliance főosztályát vezeti.

Felügyelő Bizottság: Winand Ágnes, Felügyelő Bizottsági tag 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaság Tudomány Egyetem pénzügyszakán, ahol közgazdasági diplomát szerzett. Regisztrált könyvelő. 1978-tól az OTP központi Devizaosztályán dolgozott, a szakterülethez tartozó szabályozási és ellenőrzési feladatokat látott el. 1985-ban lépett be a CIB Bankba,azóta számviteli munkaterületen dolgozik.1992-től a CIB leányvállaltánál a KHB-nál

3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 2. számú mellékletét.

3.1.4 Az Alapkezelő feladata (1)

(2)

(3)

(4)

az Alapkezelő az Alapok működtetése során a tőle elvárható gondossággal, a Befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. meghatározza az Alapok működésének feltételeit és részletes befektetési politikáját; kialakítja az Alapok portfolióját és megvalósítja az Alapok befektetési politikáját; elkészíti és a mindenkori jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja az Alapok Kezelési szabályzatát, valamint Tájékoztatóját;

(5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

előkészíti és megköti a forgalmazói, letétkezelői és könyvvizsgálói szerződéseket; beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket; biztosítja az Alapok folyamatos működését; a jogszabályokban előírt havi portfolió, féléves és éves jelentéseket készít; teljesíti az Alapokkal kapcsolatos jelentési és információszolgáltatási kötelezettségeket; kialakítja az Alapok megfelelő nyilvántartási és számviteli rendjét; ellátja az Alapokkal kapcsolatos ügyviteli és kapcsolattartási teendőket, továbbá minden olyan feladatot, amelyet jogszabály számára előír.

3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai A teljes magyarországi befektetési alap-piachoz hasonló trendnek megfelelően mozgott az Alapokban lévő vagyon is és a kezdeti állomány-csökkenést követően összességében a 2006. év során 81 milliárd forintról 127,5 milliárd forintra nőtt a 20 nyilvános befektetési alapból álló CIB Befektetési alapcsaládban lévő kezelt vagyon. Az Alapkezelő árbevétele a 2005. évi 834,3 millió Ft-hoz képest 2006-ban 1,414 milliárd Ft-ra emelkedett, ez a dinamikus növekedés abból adódott, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon és ennek megfelelően az alapkezelési díjbevétel is jelentősen nőtt a 2005. évi szinthez képest. A kimagasló árbevételnek köszönhetően az Alapkezelő a 2006. üzleti évben 1,8 milliárd forintos mérleg-főösszeg mellett - a 2005. évi 392 millió Ft adózott eredményhez képest - 820,6 millió forint adózott eredményt ért el.

Az 2004., 2005., 2006. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 2. számú mellékletét. A piaci helyzet bemutatása: A 2006. év végén a BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 2.540 milliárd forint volt, amely a 2005. évi szinthez képest 35,3 %-os növekedést jelent. A teljes év során 81 új alap indult, míg a 14 alap megszűnt. 2006. évben a nettó értékesítés meghaladja az 504 milliárd forintot. Az alapok teljesítménye az egész évet tekintve 158 milliárd forintot jelentett a befektetőknek. Összességében 2006. december 31-én a BAMOSZ tagjai 237 alapot kezeltek (ebből 135 értékpapíralap, 82 garantált vagy származtatott alap, 20 pedig ingatlanalap és ingatlan alapok

13/57


alapja volt), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (129 értékpapíralap, 8 garantált, 11 származtatott és 16 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (61 garantált alap és 1 ingatlanalap) míg

a zártkörű alapok száma 11. Az Alapkezelő a hazai alapkezelők között a 6. helyet foglalja el a befektetési alapokban kezelt vagyon alapján, amely kb. 5 %-os piaci részesedést jelent.

3.1.6 Egyéb információk

A Tájékoztató legutolsó módosításának felügyeleti jóváhagyását megelőző 3 évben az Alapkezelő nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, továbbá a Tájékoztató elfogadásakor az Alapkezelővel szemben nincs folyamatban peres eljárás, illetőleg az Alapkezelő nem indított harmadik személlyel szemben peres eljárást.

3.2. A Letétkezelő bemutatása 3.2.1 Általános adatok Cégnév

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

Székhely:


Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1979. november 9.

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

1979. november 19.

Tevékenységi köre:

65.12

’03

Egyéb monetáris közvetítés

65.21

’03

Pénzügyi lízing

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

67.20

’03

Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cégbírósági végzés száma:

Cg. 01-10-041004

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

megegyezik a naptári évvel

Tulajdonosai:

85,8025% Intesa Holding International S.A.; 14,1976% Dolgozói részvényesek

Alaptőke:

40.500.000.000,-Ft (2005. december 15.)

Felügyeleti engedélye:

III/41. 044-10/2002 957/1997/F

Alkalmazottainak száma:

1896 fő (2005. december 31.)

3.2.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Dr. Surányi György. az Igazgatóság elnöke Surányi György a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán végzett 1977-ben, majd ugyanitt doktori címet szerzett 1979-ben. Tudományos és szakmai munkássága alapján 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémián Ph.D. fokozatot, 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nagydoktori címet (Dr. Habil) kapott. Szakmai pályafutását a Pénzügykutató Intézetben kezdte, majd 1986-87-ben a Világbank washingtoni központjában konzulensként dolgozott. A 80-as évek végén a Miniszterelnök helyettesének tanácsadója, ezt követően, államtitkári rangban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. Két ízben, 1990 és 1991 között, majd 1995-től 2001. március végéig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi György 1992 és 1995 között a CIB Bank Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja volt. 2001. május 4-étől kezdődően az Gruppo Banca Intesa olasz bankcsoport Közép-európai regionális igazgatója, a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának tagja és egyben elnöke.

Giovanni Boccolini, Igazgatósági tag Giovanni Boccolini a Római Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, pályafutását kutatóként kezdte. 1982-ben gazdaság és menedzsment szakon szerzett master fokozatot. Ezt követően a Banque Société Generale párizsi és milánói irodájában rendszerszervezési területen dolgozott. 1985-től a Barclays Bank Menedzsment Információs Rendszer osztályát vezette, a következő évtől az Amboveneto Csoporthoz tartozó

vállalat informatikai vezetője, majd az Itaservice ügyvezető igazgatóhelyettese, utóbb ügyvezető igazgatója volt. 1995-ben csatlakozott a Banco Ambrosiano Veneto-hoz, ahol a Szervezés és Rendszerek Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki. 1998 júniusától 2001 májusáig a Banca Carime, majd az IntesaBci Italia Sim (később Banca Primavera) ügyvezető igazgatója volt. 2002 augusztusában került kinevezésre az IntesaBci (jelenleg Banca Intesa) Banki Hálózati Igazgatóságának vezetőjévé. Jelenleg a Külföldi Bankok Igazgatóságának vezetője.

Paolo Grandi, Igazgatósági tag Paolo Grandi 1978-ban politikai tudományokból szerezte diplomáját, a 1982-től 2000-ig terjedő időszakban a Mediocredito Lombardo hitelintézet nemzetközi hálózatában töltött be különböző beosztásokat. 2000-ben lépett be a Banca Intesa-hoz, 2000-2002 közötti időszakban a Private Equity Department helyettes vezetője. 2002-től a Nemzetközi Leányvállalatok Osztályának vezetője. Paolo Grandi 2005-től tagja a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Igazgatóságának.

Giovanni Bussu, Igazgatósági tag Giovanni Bussu Siena-i Egyetem Közgazdaságtudományi karán folytatott tanulmányait követően a New York-i egyetemen szerzett közgazdász Ph.D. végzettséget. 1984 és 1991 között a Banca d'America e d'Italia alkalmazásban állt, ahol különböző pozíciókat töltött be. 1991-1998 közötti időszakban a Deutsche Banknál előbb Olasz adósság tranzakciók felelőse, majd vállalatcsoport ügyfélfelelős

14/57


menedzser. 1998-ban lépett be a Banca Intesa-hoz, ahol a Frankfurt am Main fiók vezérigazgatója volt 2001-ig. 2001-ben és 2002-ben a Nagyvállalati (Európa és Ázsia) osztály vezetője, 2004-től a külföldi fiókok, pénzintézetek és leányvállalatok hitelezési vezetője. 2002-2003 között a Bankhaus Loebbecke & CO Berlin Felügyelő bizottságának elnöke. Giovanni Bussu 2005-től tagja a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Igazgatóságának.

Massimo Pierdicchi, Igazgatósági tag Massimo Pierdicchi a Siena-i Egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányait követően a Boccoli Egyetemen (Milánó) szerzett MBA diplomát. 1980-tól a Banca Commerciale Italiana-nál töltött be különböző pozíciókat: 1985-89 között a központi tervezés és ellenőrzés területén, 1990-től a nemzetközi területen, majd 1993tól a BCI London-nál. Ezt követően, 1994-től menedzseri pozíciót tölt be a BCI külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos feladatokat ellátó központi egységében. Massimo Pierdicchi 1998. januárjától a CIB KözépEurópai Nemzetközi Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja volt, majd 2002. május 22-én a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. igazgatósági tagjává választották.

Dr. Török László, Vezérigazgató Török László a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1981-ben, majd egyetemi doktori címet 1994-ben. Szakmai pályafutását a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte, majd 1983-tól a Pénzügyminisztériumban, előbb a Nemzetközi pénzügyek főosztályának munkatársaként, utóbb a miniszterhelyettes szakmai titkáraként dolgozott. 198990-ben a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza volt, amelyet követően, 1990-től a Magyar Nemzeti Bankban az elnök szakmai titkára volt, majd a Bankfőosztály főosztályvezető-helyettesi posztját töltötte be. Az 1992-től 1995-ig terjedő időszakban az OTP Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt, felügyelete alá tartoztak a stratégiai, az üzletpolitikai, a kontrolling és a marketing területek. 1996-2001. között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozott, irányítása alá tartozott a készpénz nélküli fizetési rendszerek-, a készpénzkibocsátás, a készpénzforgalom szabályozása (emisszió), felügyelte a területi hálózatot. Tagja volt az MNB Igazgatóságának. A CIB KözépEurópai Nemzetközi Bank Zrt.-hez 2001-ben csatlakozott, mint az Igazgatóság elnökének, az IntesaBci regionális igazgatójának tanácsadója. Török László 2002. április 1-je óta a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja (elnöke) és 2005. április 1-től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. vezérigazgatója.

Bertalan Imre, Első vezérigazgató helyettes Bertalan Imre a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1990-ben. Szakmai pályafutását a Budapesti Értéktőzsdén kezdte, majd 1990 és 1992 között a Lupis Brókerház Zrt. értékpapír kereskedője, 1992-1994 között a Budapest Bank Zrt. Befektetési Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyetteseként dolgozott, ezt követően a Stratégiai Tervezési Igazgatóság ügyvezető igazgatói pozícióját töltötte be. Az 1992-től 1995-ig a Budapesti Értéktőzsde Tanácsának tagja. 1997 a GE Capital Stamford (USA) pályafutásának következő állomása, majd 1998-ban a Budapest Bank Zrt. Vállalati Igazgatóságán ügyvezető igazgató. 19992002 között az Euroleasing Kft.-nél előbb elnöki tanácsadó majd ügyvezető igazgató. A CIB KözépEurópai Nemzetközi Bank Zrt.-hez 2002-ben csatlakozott, mint a Stratégiai Tervezési és Kockázatkezelési Igazgatóság ügyvezető igazgatója. 2005 április 1-től a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. vezérigazgató helyettese.

Felügyelő Bizottság:

Norbert Becker, a Felügyelő Bizottság tagja Norbert Becker Luxemburgban, Belgiumban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban végezte tanulmányait, Sacred Heart University, Fairfield, Connecticut egyetemen doktori tudományos fokozatot szerzett. 1974-ben indult szakmai pályafutását 1978-ig Banking Control Commission alkalmazásában Bank Examiner minőségben kezdte, 1979-től 1999-ig az Arthur Andersen-nél Country Managing Partner minőségben folytatta, majd 19992001 között Area Managing Partner Central Asia, Central Eastern Europe and Middle East, az European Operating Committee tagja. 2001-2002-ben az Arthur Andersen Processes, Technology and Infrastructure Global Managing Partner-e. 2002-2004 között az Ernst & Young Global Finance & Infrastructure alkalmazásában Chief Financial Officer, Global Managing Partner, Member of the Global Executive Board. 2004-ben a Atoz Tax Advisers elnöke. 2005-től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja.

Fanin Daniele, a Felügyelő Bizottság tagja Fanin Daniele a Padova-i Egyetem 1978-1987 között előbb ügyvédi majd a politikai tudományokból szerezett diplomát. 1982 és 1991 között előbb jogászként, majd különböző banki területeken szerzett gyakorlatot. 1991-ben csatlakozott a Banca Intesahoz, ahol 1995-ig banki és vállalati hitelkezeléssel foglalkozott, 1995-2003 között az Abu Dhabi Banca Intesa Branch regionális kapcsolatokért felelős vezetője. 2003-tól a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. Csoportkoordinációs és Nemzetközi Üzletfejlesztési Főosztály ügyvezető igazgatója. 2005től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja.

Antonietta Guidali, a Felügyelő Bizottság tagja Antonietta Guidali könyvelési főiskolai tanulmányait követően, 1972-ben került alkalmazásra a Banca Commerciale Italiana-nál (jelenleg Banca Intesa). 1993-tól a BCI Londoni Fiókjánál, 1994-től a közép- és kelet-európai piacok felelőseként a központban, a Nemzetközi osztályon folytatta szakmai pályafutását. 1998. áprilisa óta a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. felügyelő bizottságának tagja.

Paolo Ciancio, a Felügyelő Bizottság tagja Paolo Ciancio tanulmányait Belgiumban végezte, a brüsszeli Közgazdasági Főiskolán szerzett diplomát 1979-ben. 1980-ban lépett be munkatársként a Banca Commerciale Italiana S.p.A.-hoz. Pályafutása első nyolc évében a BCI 17 olaszországi kirendeltségén szerzett szakmai gyakorlatot, majd egy évig a torontói leánybanknál, a Banca Commerciale of Canada-nál dolgozott. 1989-ben a milánói központba került, ahol a Külföldi osztályon, majd 1990-ben a barcelonai kirendeltségen töltött be vezető pozíciót. 2000. októbere óta ismét a milánói központban dolgozik, a Külföldi Bankok Divízió Közép-Kelet-Európai osztályán. Paolo Ciancio 2001. március 30-tól tagja a CIB Középeurópai Nemzetközi Bank Zrt. felügyelő bizottságának.

Wéber Andrea, a Felügyelő Bizottság tagja Wéber Andrea a Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1983-ban, majd 1989-ben közgazdász diplomát szerzett. 1983 óta - megszakítás nélkül - a CIB Középeurópai Nemzetközi Bank Zrt. munkatársa. Több fontos pozíció betöltése után előbb a CIB Bank Zrt. vállalatfinanszírozási terület, majd 1998-tól a pénzforgalmi- és hitelkezelési főcsoport ügyvezető igazgató-helyettesévé nevezték ki. Wéber Andrea 1998. április 17. óta a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja.

3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai Az 2004., 2005., 2006. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 4. számú mellékletét.

15/57


3.2.4 A Letétkezelő feladata (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

meghatározza az Alapok összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; gondoskodik az Alapok összesített és egy jegyre jutó Nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a Befektetők részére történő közléséről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alapok eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alapokhoz kerüljön; tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alapok Saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet; a Letétkezelő a Tpt.-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel, az ettől eltérő kitétel semmis; az Alapok tulajdonában lévő értékpapírok

(8)

kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni; köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, ill. a Kezelési szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A Letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.

3.2.5 Egyéb információk

A Tájékoztató legutolsó módosításának felügyeleti jóváhagyását megelőző 3 évben a Letétkezelő nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt.

3.3. A Forgalmazó bemutatása A Forgalmazó személye, általános adatai, vezető tisztségviselői, gazdálkodásának adatai megegyeznek a Letétkezelő személyével, általános adataival, vezető tisztségviselőivel, gazdálkodásának adataival. A Befektetési jegyek forgalmazása a vezető forgalmazó székhelyén és a felügyeleti engedéllyel rendelkező fiókjaiban a forgalmazó Üzletszabályzatában meghatározott időpontokban lehetséges. A Befektetési jegyek forgalmazása a Forgalmazó elektronikus csatornáin keresztül is lehetséges a Forgalmazó Üzletszabályzatában meghatározott módon és időben. A Forgalmazó fiókjait a Tájékoztató 5. számú melléklete tartalmazza. A Forgalmazó a Befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. Ebben az esetben a Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjáért felel. Értékesítési helyek (a forgalmazási konzorcium részeként) Î Equilor Befektetési Zrt. (székhely: 1023 Budap est, Montevideó u. 6.;

cégjegyzékszám:01-10041431; tel: 346-0580), és a forgalmazott Alapok: CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Pénzpiaci Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap. Î Concorde Értékpapír Zrt. (székhely: Alkotás Point Irodaház, 1123 Budapest, Alkotás u. 50., cégjegyzékszám: 01-10-043521; tel: 4892200), és a forgalmazott Alapok: CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap. Î ERSTE Bank Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: 01-10-041373; tel: 23-55100), és a forgalmazott Alapok: CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja.

16/57


3.4. A Könyvvizsgáló bemutatása 3.4.1 A könyvvizsgáló adatai A Könyvvizsgáló (CIB Hozamgarantált Betét Alap): neve:

Ispánovity Mártonné (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)

kamarai igazolvány száma:

MKVK-003472

székhelye:

1103 Budapest, Csombor u. 4/1.

A Könyvvizsgáló (CIB Euró Pénzpiaci Alap): neve:

Barabás Katalin (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)


MKVK-005253

székhelye:

8000 Székesfehérvár, Rigó u. 4.

A Könyvvizsgáló (CIB Ingatlan Alapok Alapja): neve:

Szilágyi Judit (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)


MKVK-001368

székhelye:

1121 Budapest, Tállya utca 28/A/4

A Könyvvizsgáló (CIB Pénzpiaci Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap): neve:

Pótz Nagy Lászlóné


MKVK-004096

székhelye:

1163 Budapest, Szolnoki út 14/A.

A Könyvvizsgáló (CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap): neve:

Mészáros Péter (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)


MKVK-005805

székhelye:

1222 Budapest, Kötélgyártó u. 4.

A Könyvvizsgáló (CIB Nyersanyag Alapok Alapja): neve:

Fekete Imréné (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)


MKVK-003201

székhelye:

1124 Budapest, Vércse u. 2/D.

3.4.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények Az Alapkezelő csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló részére adhat megbízást, aki teljesíti az alábbi feltételeket: (1) a Felügyelet az általa - Hpt. szerint - vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett; (2) nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; (3) nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása; (4) az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

3.4.3 A könyvvizsgáló feladata (5) (6)

az Alap éves beszámolójának ellenőrzése; a Kezelési szabályzatban foglalt előírások Alapkezelő általi betartásának ellenőrzése.

17/57


4. JOGI KÉRDÉSEK 4.1. Összeférhetetlenség Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek; b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, másik befektetési alapkezelőnek; c) valamint az Alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

4.2. Érdekütközés Az Alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az általa kezelt Alapok tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek a) egymástól; b) az Alapkezelő által kezelt egyéb portfolióktól; c) továbbá az Alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól elkülönített kezelése megvalósuljon.

Az Alapkezelő számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az általa kezelt Alapok részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök és tőzsdei termékekre vonatkozó eltérő, a jogszabályokban, belső szabályzatokban rögzített előírások betartása és annak folyamatos ellenőrzése biztosított legyen. A Tpt. rendelkezéseinek értelmében az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a Befektetők tekintetében.

4.3. Joghatóság Bármely, a Befektetési jegyek forgalomba hozatalával, forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket az érintett felek kötelesek megkísérelni peren kívül, tárgyalásos úton rendezni, ennek sikertelensége esetén pedig perértéktől függően alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

4.4. Háttérszabályok Bármely a Tájékoztató és a Kezelési szabályzat alapján létrejövő jogviszony tekintetében - az ezekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában - a Forgalmazó Üzletszabályzata és a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Tpt. valamint Ptk. rendelkezései az irányadóak.

18/57


FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

19/57


KEZELÉSI SZABÁLYZAT

20/57


1. AZ ALAPOK RÖVID BEMUTATÁSA Az Alapok rövid bemutatása a Tájékoztató 1.1 pontjában található.

2. AZ ALAPKEZELŐ ÉS A LETÉTKEZELŐ RÖVID BEMUTATÁSA Az Alapkezelő: neve:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

székhelye:


A Letétkezelő: neve:

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

székhelye:


21/57


3. A BEFEKTETÉSI POLITIKA 3.1. Az Alapok cél-, ill. lehetséges befektetési területeinek bemutatása Bankközi forintpiac

Bankközi devizapiac

Állampapír, vállalati Magyar és kötvény, európai jelzáloglevél piac ingatlanpiac

Részvénypiac

Európai Európai fejlődő piacok fejlett piacok

Globális nyersanyagpiac

Származékos piac

CIB Hozamgarantált Betét Alap

√

CIB Pénzpiaci Alap

√

√

√

√

CIB Euró Pénzpiaci Alap

√

√

√

√

CIB Konvergencia Kötvény Alap

√

√

√

√

CIB Kincsem Kötvény Alap

√

√

√

√

CIB Ingatlan Alapok Alapja

√

√

√

CIB Indexkövető Részvény Alap

√

CIB Részvény Alap

√

CIB Európai Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja

√

√

√

√

√

√

√

√

√

√

√

√

√

√

Bankközi forintpiac A bankközi forintpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek rövid időn belül is jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapkezelők az átmenetileg szabad pénzeszközök kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi piacon. Bankközi devizapiac Mivel a külföldi részvények nem forintban denomináltak, ebből kifolyólag a tőzsdei ármozgásokon túl deviza árfolyamkockázattal is bírnak. Ennek kezelése a hazai bankközi deviza piacon lehetséges, melyet a bankközi deviza piac mérete is biztosít. Állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac A kibocsátásra kerülő államkötvények és diszkont kincstárjegyek mennyiségét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) határozza meg. Jelenleg a piacon lévő nyilvános kibocsátású állampapír-állomány összértéke meghaladja az 5700 milliárd forintot, melynek döntő többségét a 2 évnél hosszabb futamidejű államkötvények teszik ki, ezen belül meghatározó a súlya a folyamatosan kibocsátásra kerülő 3, 5 és 10 éves lejáratoknak. A kibocsátott állampapírok a másodlagos állampapírpiacon cserélnek gazdát, az ÁKK által kijelölt elsődleges forgalmazói körbe tartozó befektetési szolgáltatók közreműködésével. Az elsődleges forgalmazókon keresztül bonyolítják ügyleteiket a befektetési alapkezelők. A másodlagos

√

√

√

√

√

√

√

állampapírpiac üzletkötéseinek többsége a tőzsdén kívüli (OTC) forgalomban zajlik, a tőzsdei ügyletek mennyisége és értéke jelentősen elmarad az OTC piac forgalmától. A lengyel kötvénypiac mérete mintegy 50 milliárd euró, ezzel térségünk legnagyobb piacának számít. A piacon lévő állampapír-állomány döntő részét 2 és 5 éves, fix kamatozású államkötvények adják, a kincstárjegyek értéke alig haladja meg a kibocsátott mennyiség 20%-át. A kibocsátott állampapírok döntően a másodlagos (OTC) állampapírpiacon cserélnek gazdát, a Pénzügyminisztérium által szervezett aukciókon az elsődleges forgalmazói kör tagjai vehetnek részt. A cseh állampapírpiac mérete 20 milliárd euró alatti, a piacon lévő állomány 60%-át 2 és 15 év közötti, fix kamatozású kötvények adják, a fennmaradó részt kincstárjegyek teszik ki. A papírok jellemzően OTC piacon cserélnek gazdát, az aukciókon a hazai és a lengyel példához hasonlóan elsődleges forgalmazók vehetnek részt. A szlovák állampapírpiac mérete nem éri el a 10 milliárd eurót, a nyilvánosan kibocsátott állomány mintegy 20%-át a kincstárjegyek, a fennmaradó hányadot államkötvények alkotják. A szlovák kötvénypiac likviditása nem éri el a régió vezető piacainak likviditását, ezért a tőzsdén kívüli származékos kamatlábügyletek népszerűsége nagy. A vállalati kötvények piacának fejlettsége jelentősen elmarad az állampapírpiac fejlettségi szintjétől. Ennek oka a kevés számú instrumentum, illetve az ennek köszönhetően alacsony likviditás. Az elmúlt hónapokban viszonylag rövid futamidejű (1 és 3 éves) vállalati kötvények kerültek piacra, melyek vonzó hozamszintje az alapkezelők érdeklődését is felkeltette.

22/57


Kedvező kamatozású kötvényekkel jelentek meg a piacon a vezető hazai pénzintézetek is. Ezek a papírok a bankközi kamatokhoz kötött hozamot biztosítanak vásárlóiknak, versenyképes alternatívát kínálva a hasonló futamidejű állampapírokkal szemben. Gyorsuló ütemben fejlődik a nyilvános kibocsátású jelzáloglevelek piaca. A legjelentősebb szereplő jelenleg az állami tulajdonú Földhitel- és Jelzálogbank, amely változó és fix kamatozású sorozatokkal is piacra lépett. A jövőben a jelzáloglevelek állományának dinamikus bővülésére lehet számítani, mivel a jelzálog alapú lakáshitelezés felfutásával párhuzamosan két újabb jelzálogbank jelent meg a piacon. A jelzáloglevelek kockázata mérsékelt, hozamuk ugyanakkor számottevően meghaladja a hasonló futamidejű állampapírok hozamszintjét. A nyugateurópai kötvénypiac jelentősége többszöröse a hazainak, az EU országok gazdaságának GDP-je és ehhez képest a kormányzati adósságok, így az euróban denominált kötvények állománya is lényegesen magasabb. A napi OTC és tőzsdei forgalom jelentős, mely nagyfokú likviditást biztosít az egyes állampapírok vonatkozásában. Magyar és európai ingatlanpiac A befektetési alapok dinamikusan bővülő piacán belül az ingatlanalapokban kezelt vagyon robbanásszerűen nőtt az elmúlt években. A Tájékoztató készítésének időpontjában a befektetési alapok magyarországi piacán számos ingatlanpiachoz kötődő befektetési alap volt, ezek vagy klasszikus ingatlan alap vagy alapok alapja formában működnek. Az ingatlanbefektetési alapok nemzetközi piacán elérhető befektetési alapok is potenciális befektetési célpontjai lehetnek az Alapoknak, így a nyíltvégű alapok és a szabályozott piacokon jegyzett zártvégű befektetési alapok egyaránt. Európai fejlődő részvénypiac A lehetséges befektetési célpontok: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Szlovénia, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia. A BÉT-en forgó részvényeket 3 kategóriában különböztetik meg a tőzsdére bevezetett vállalatok mérete alapján. A forgalom és a piaci kapitalizáció jelentős részét a legnagyobb hat részvény (OTP, Matáv, MOL, Richter, Egis, BorsodChem) adja.3.2. Leszámítva ezen részvényeket, a fenn maradó többi ’A’ kategóriás részvény, a teljes ’B’ kategóriás és ’C’ kategóriás tábor kimondottan illikvid. A magyar részvénypiac teljes kapitalizációja jelenleg kb. 6.600 milliárd forint a napi forgalom pedig 5-20 milliárd forint között ingadozik. 2005-as adatok alapján a tőzsdei kapitalizáció a GDP kb. 30%-át tette ki, és a bevezetett részvények meghatározó részét külföldi befektetők birtokolják, amely mellett a hazai intézményi befektetők aránya nevezhető még jelentősnek. A magyaron kívül az európai fejlődő piacok tőzsdéi közül az orosz, a török, a lengyel és cseh a legjelentősebb, de az utóbbi időben az ukrán, a román és a bolgár részvénypiac jelentősége is növekvőben van hazáján belül. A volt Jugoszláv tagköztársaságok tőzsdéi sem büszkélkedhetnek jelentős forgalmi adatokkal, ami

jórészt az elszámolás bonyolultságának tudható be. A balti államokban kevés a likvid értékpapír, így ezen régióban nehéz megfelelő részvény befektetési célpontot találni. Az egyéb közép-kelet európai országok tőzsdéi elhanyagolható jelentőséggel bírnak. A cseh és a lengyel piacon lehetséges befektetési célpontokat a cseh részvénytőzsde esetében a PX indexben, míg a lengyel tőzsde esetében a WIG indexben szereplő részvények alkotják. Az előbb említett országok részvénytőzsdéinek dollárban számított napi forgalma a magyar tőzsdén regisztrált forgalomhoz hasonló. A cseh tőzsde kapitalizációja kb. 70%-kal magasabb, mint a BÉT azonos mutatója, miközben a lengyel tőzsdén forgó cégek összértéke több, mint 3,5-szerese a magyar tőzsde kapitalizációjának. Európai fejlett részvény piac A lehetséges befektetési célpontok: minden, az európai fejlődő részvénypiacoknál nem említett európai ország. A nyugat-európai tőzsdék jelentősége (kapitalizáció / GDP) többszöröse a hazainak, és a nyugat-európai országok gazdaságának tőzsdei reprezentáltsága is lényegesen magasabb. A napi tőzsdei részvény forgalom jelentős, mely nagyfokú likviditást biztosít az egyes részvények vonatkozásában. Nyersanyagpiac A nyersanyagokat 4 fő szektorba sorolhatjuk be: energiahordozók (olaj, földgáz); nemesfémek (arany, ezüst, platina); színesfémek (réz, cink, alumínium, ón, ólom, nikkel) és mezőgazdasági termékek (gabonafélék, élőállat, kávé, cukor, kakaó, gyapot). A nyersanyag-befektetések magukat a tényleges fizikai nyersanyagokat jelentik, amelyekhez nem kapcsolódnak a nyersanyagokat kitermelő vállalatok tulajdonosi kockázatai. A piaci szokványok alapján a nyersanyagok adásvétele tőzsdei határidős instrumentumokon keresztül történik. Származékos piac A BÉT származékos piacán a részvényindex kontraktusok adják a forgalom többségét, míg az egyedi részvények határidős piaca és a teljes hazai opciós piac marginálisnak mondható. Emellett kamattípusú (BUBOR, állampapír) származékos termékkel is lehet kereskedni, melyek forgalma az egyedi részvényekhez hasonlóan szintén elenyészőnek számít.

Általános szabályok

Az Alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alapok eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alapok eszközeinek likviditási feltételei javíthatók, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alapok jelen Kezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikáját az Alapkezelő csak a Felügyelet engedélyével, a közzétételt követő 30 nap elteltével változtathatja meg. Amennyiben az adott Alap Portfoliója változó kamatozású kötvényeket tartalmaz, akkor azok átlagos hátralévő futamideje megegyezik a következő kamatmegállapítási periódus hátralévő idejével.

23/57


3.3. Az Alapok befektetési politikájának főbb jellemzői

24/57


3.4. A hagyományos részvény-, kötvényalapú befektetésektől eltérő Alapok sajátosságai

3.4.3 CIB Nyersanyag Alapok Alapja A nyersanyag eszközosztály hatékony diverzifikációs lehetőséget jelent a hagyományos eszközosztályokhoz (részvény, kötvény) képest.

3.4.1 CIB Hozamgarantált Betét Alap A pénzpiaci és banki betétek kamatkondícióit az Alapkezelő úgy határozza meg a betéteket fogadó hitelintézettel, hogy az ezen eszközökbe fektetett tőke és a kamattartalom együttes összege, az Alap működése során felmerülő költségek fedezésén túlmenően, legalább azt az értékét mindenképpen elérje, amely a meghirdetett mindenkor aktuális hozamés tőkegarancia feltételeit teljesíteni tudja.

Az Alap a legszélesebb bázisú nyersanyagindexeket követve biztosítja a megfelelő diverzifikációt, ugyanakkor kimagasló hozamlehetőségeket is kínál. A nyersanyagok rendkívül kedvező diverzifikációs lehetőséget jelentenek a kötvényekhez és a részvényekhez képest, a másik két eszközosztályhoz viszonyított korrelációk alacsonyak illetve negatív előjelűek.

3.4.2 CIB Ingatlan Alapok Alapja

Nyersanyagok

Korrelációk

Az Alap lehetőséget teremt arra, hogy a Befektetők a hazai és a nemzetközi ingatlanpiac teljesítményéből egy diverzifikált portfolión keresztül részesedhessenek. Az Alapkezelő nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az ingatlanbefektetésekhez kapcsolódó alapok mellett, az Alap likviditásának kezelése során pénzpiaci és kötvény befektetési alapok is megvásárlásra kerülhessenek.

Nyersanyagok

RészvényKötvények ek 1

-1.03%

-18.25%

1

1.08%

Részvények Kötvények

1

Látható, hogy a nyersanyagok-részvények kombinációja és a nyersanyagokból és kötvényekből kialakított portfolió is rendkívül kedvező kockázatú a nulla közeli illetve negatív korreláció miatt.

3.5. A Portfolió lehetséges elemei, valamint az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya Adatok %-os formában

CIB Hozamgarantált Betét Alap min

Lekötött bankbetétek, folyószámla forint

cél

max

CIB Pénzpiaci Alap min

cél

max

CIB Euró Pénzpiaci Alap min

cél

max

10 100

min

0

cél

max

5 100

CIB Kincsem Kötvény Alap min

0

cél

max

5 100

CIB Ingatlan Alapok Alapja min

0

cél

5

max

80

95 100

0

10 100

80

95 100

0

10 100

0

0 100

0

5 100

0

5 100

0

0

0 100

0

10 100

0

0 100

0

0 100

0

95 100

deviza

0


20

CIB Részvény Alap min

cél

max

0

20 100

5 100

0

0 100

0 0 0

CIB Európai Részvény Alap


CIB Nyersanyag Alapok Alapja

min

min

min

cél

max

0

5 100

20 100

0

20 100

0

0 100

0

5 100

0 100

0

0 100

0

0 100

80 100

0

80 100

80

95 100

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0

20

0

0 100

0

0

20

0

0

20

5

20

0

90 100

0

90 100

0

95 100

0

95 100

80

5

20

0

75 100

0

75 100

0

70 100

0

80 100

0

0

belföldi

0

5

20

0

75 100

0

0 100

0

60 100

0

80 100

0

0

20

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

75 100

0

10 100

0

0 100

0

0

20

0

0 100

0

0 100

0

10 100

0

10 100

0

20 100

0

10 100

0

0 100

0

0 100

egyéb hitelvisziszonyt megtestesítő értékpapírok belföldi

0

0

20

0

0

20

külföldi

0

0

20

0

10 100

0

0 100

0

10 100

0

10 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

10 100

0

10 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

5

0

0

5

0

0

25

5

25

0

5

25

25

25

0

0

80 100

0

40 100

0 100 100

belföldi

0

20 100

0

0 100

0 100 100

25

0

60 100

0

40 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

80

95 100

0

0 100

0

40 100

0

0 100

80

95 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

0

0 100

külföldi kollektív befektetési értékpapír Származtatott ügyletek (határidős, pociós)

0

0 100 100

részvények

jelzáloglevelek

max

0 100

0

külföldi

cél

0

0

20

max

20 100

állampapírok

Értékpapírok

cél

0

25/57


3.6. A likvid eszközök legkisebb aránya CIB Hozamgarantált Betét Alap

15,00%

CIB Pénzpiaci Alap

15,00%


15,00%


15,00%


15,00%


0,00%

CIB Részvény Alap

0,00%


0,00%


0,00%


0,00%

3.7. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya megegyezik a 2.5. pontban az Alapokra meghatározott likvid eszköz aránnyal.

3.8. Befektetési korlátok A következő, a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alapok ügyletkötéskori Saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet 30 napon belül helyreállítani, ha a Tpt.-ben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében az Alapokban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint 25%-kal) meghaladja a törvényi előírást, az Alapkezelő köteles 30 napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az Alapok Saját tőkéjüket eszközökben tarthatják:

kizárólag

az

alábbi

Î tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírok Î olyan értékpapírok, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő 1 éven belüli, bármely az előző pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; Î olyan, az előző két bekezdésben meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább 2 befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; Î az első két bekezdésben meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb 2 éves

hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; Î állampapírok; Î kollektív befektetési értékpapír; Î forint és deviza pénzpiaci eszközök;

bankbetét,

folyószámla,

Î származtatott termékek. A CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Nyersanyag Alapok Alapja mivel befektetési politikájuk szerint Saját tőkéjének legalább 80%-át kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, befektetési alapba befektető befektetési alapnak minősül, ezért eltérő korlátozások vonatkoznak rá, ezen eltérések megjelölésre kerültek az alábbiakban. Az egyes Alapok: Î egyetlen kibocsátóban sem szerezhetnek 10%ot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve 10%-ot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt; Î Saját tőkéjüknek 20%-át nem haladhatják meg a Tpt. eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt; Î a fenti 2 bekezdés alkalmazásánál a CIB Ingatlan Alapok Alapja és a CIB Nyersanyag Alapok Alapja esetében nem kell figyelembe venni az általuk megvásárolt nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat; Î nem szerezhetik meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több, mint 20%-át, kivéve az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt;

26/57


Î Saját tőkéjére vetített összértéke az OECDtagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapíroknak nem haladhatja meg az egyes Alapok Saját tőkéjének 35%-át.

Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt Alapoktól.

Az Alapkezelő az Alap Saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési jegybe.

Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével (de ekkor az Alapkezelő által kezelt Alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell), ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat.

Ha az Alap Saját tőkéje olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába kerül befektetésre, amelyet az Alapkezelő, vagy vele szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az Alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az Alapok részére nem vásárolhat Î

saját maga által kibocsátott értékpapírt;

Î

az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével (de ekkor az Alapkezelő által kezelt Alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell), ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

3.9. Származtatott ügyletek 3.9.1 Az Alapokra szabályok

vonatkozó

általános

Az Alapkezelő az Alapok nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési Szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre és devizára. Az Alapkezelő csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely Î

csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet),

Î

csökkenti az Alapok befektetési céljainak megfelelő portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása),

Î

kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy

Î

nyitott származtatott lezárását eredményezi.

ügylet

A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén

A CIB Hozamgarantált Betét Alap Portfoliójának átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 0,5 évet. A CIB Pénzpiaci Alap Portfoliójának átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikáját, és az ezen alapokat terhelő költségek bemutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja nem fektet a Saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben egy adott befektetési alapba.

kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. A nem forintban denominált pozíciókat az Kezelési Szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. Az Alapkezelő az Alapok devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron

27/57


meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: Î

az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

Î

az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. Az Alapok nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: Î

a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

Î

a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is),

Î

a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

Î

az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.

Î

Az Alapkezelő nem köthet az Alapok javára

3.9.2 A CIB Ingatlan Alapok Alapjára és a CIB Nyersanyag Alapok Alapjára vonatkozó speciális szabályok Az Alapkezelő kizárólag olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.

olyan ügyletet, amely a nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve a következők szerint vállalt rövid nettó pozíciót: az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nemszállításos származtatott hosszú pozícióval. A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. Az Alapoknak folyamatosan rendelkezniük kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a Kezelési Szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az Alapok Saját tőkéjének a 30%-át. Ebbe a korlátba nem számítandó bele Î

az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

Î

a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

3.9.3 A CIB Indexkövető Részvény Alapra vonatkozó speciális szabályok Az Alapkezelő csak az indexre vagy indexkosárban szereplő értékpapírra szóló származtatott ügyleteket köthet.

28/57


3.10. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés Az Alapkezelő az Alapok portfoliójában lévő eszközöket az alábbi bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alapok nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Î

Î

Az Alapkezelő az Alapok Befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap Saját tőkéjének legfeljebb 10%-a erejéig, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az egyes Alapok eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az Alapkezelő az Alapok származtatott ügyleteihez jogosult az egyes Alapok nevében az adott Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.

Î

Az Alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az egyes Alapok értékpapírjait legfeljebb a Saját tőke 30%-a erejéig az adott Alap nevében kölcsönadhatja.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a fenti, az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az adott Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az adott Alap tulajdonában. Az egyes értékpapírok Saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az adott Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.

29/57


4. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 4.1. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja, és közzététele CIB Hozamgarantált CIB Pénzpiaci Alap Betét Alap a Nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja


CIB CIB Euró Pénzpiaci Konvergencia Alap Kötvény Alap


CIB Részvény CIB Európai Alap Részvény Alap

CIB CIB Indexkövető Nyersanyag Részvény Alap Alapok Alapja

A Letétkezelő minden T-1. napon köteles a ezen befektetési alapok T. napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékét A Letétkezelő minden T+1. napon köteles ezen befektetési alapok T. napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani és azt a megállapítást (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani és azt a megállapítást követő első munkanapon a 8.1 pont szerinti közzétételi helyeken követő első munkanapon 8.1 pont szerinti közzétételi helyeken közzétenni. közzétenni.

4.2. A nettó eszközérték számításának módja

A Letétkezelő az Alapok egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét négy tizedesjegy pontossággal állapítja meg. A Letétkezelő a CIB Euró Pénzpiaci Alap egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéket nyolc tizedesjegy pontossággal állapítja meg.

4.3. A Portfolió egyes elemeinek értékelési szabályai CIB Hozamgarantált Betét Alap

CIB Pénzpia ci Alap



CIB Konverge ncia Kötvény Alap


CIB Részvény Alap


CIB CIB Indexkövető Nyersanyag Részvény Alapok Alapja Alap

Folyószámla

A folyószámla egyenlegét a T-1. napig ismertté vált ügyletek alapján T. napi egyenlegként határozzuk meg. A jóvá nem írt folyószámla kamatokat T. napig felhalmozva követelésként tartjuk nyilván.

A folyószámla egyenlegét a T. napig ismertté vált ügyletek alapján T. napi egyenlegként határozzuk meg. A jóvá nem írt folyószámla kamatokat T. napig felhalmozva követelésként tartjuk nyilván.

Bankbetét

A bankbetétek értékét a T. napig felhalmozott kamat összegével növelve határozzuk meg.

A bankbetétek értékét a T. napig felhalmozott kamat összegével növelve határozzuk meg.

Állampapírok

A befektetési Alap T-1. napon tulajdonában lévő állampapírjait az értékelés napján (T-1. nap) az elsődleges forgalmazói körben T-1. napon az ÁKK által közölt legjobb nettó vételi és legjobb nettó eladási árfolyam számtani átlagértékének T. napi felhalmozott kamattal növelt értékén számítjuk a portfolióba.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő állampapírjait az elsődleges forgalmazói körben T. napon az ÁKK által közölt legjobb nettó vételi és legjobb nettó eladási árfolyam számtani átlagértékének T. napi felhalmozott kamattal növelt értékén számítjuk a portfolióba.

Azoknál az állampapíroknál, amelyeket az elsődleges forgalmazói körben nem forgalmaznak, ott a legutóbbi nettó eszközérték-számítás időpontjára érvényes nettó árfolyam és a T. napra (beleértve a T. napot is) számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazzuk. Azoknál az állampapíroknál, amelyek hátralévő futamideje három hónapnál rövidebb (amelyekre az elsődleges állampapír-forgalmazóknak már nincs árjegyzési kötelezettsége), ott az adott értékpapír Államadósság Kezelő Központ által közzétett aktuális 3 hónapos referenciahozammal T. napra számított jelenértékét alkalmazzuk.

Azoknál az állampapíroknál, amelyeket az elsődleges forgalmazói körben nem forgalmaznak, ott a legutóbbi nettó eszközérték-számítás időpontjára érvényes nettó árfolyam és a T. napra számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazzuk. Azoknál az állampapíroknál, amelyek hátralévő futamideje három hónapnál rövidebb (amelyekre az elsődleges állampapír-forgalmazóknak már nincs árjegyzési kötelezettsége), ott az adott értékpapír Államadósság Kezelő Központ által közzétett aktuális 3 hónapos referenciahozammal T. napra számított jelenértékét alkalmazzuk. Az első nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat súlyozott bekerülési átlagárfolyamon kell értékelni a kibocsátás napjáig. A nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat a kibocsátás napjáig a súlyozott nettó bekerülési átlagár és a kibocsátás napjáig felhalmozott kamat összegeként számolt bruttó árfolyamon értékeljük. Nem forintban kibocsátott állampapírok Az Alap a T. napon tulajdonában lévő értékpapírokat valamely nemzetközileg elismert adatszolgáltató (Bloomberg, Reuters, Datastream, Financial Times stb.) által közzétett átlagár, illetve ennek hiányában az adatszolgáltató által közzétett utolsó árfolyam alapján értékeli.

Az első nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat súlyozott bekerülési átlagárfolyamon kell értékelni

30/57


a kibocsátás napjáig. A nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat a kibocsátás napjáig a súlyozott nettó bekerülési átlagár és a kibocsátás napjáig felhalmozott kamat összegeként számolt bruttó árfolyamon értékeljük.

Vállalati kötvények

Tőzsdei, változó kamatozású


Tőzsdei, fix kamatozású

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T-2. tőzsdenapi nettó záróárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni. Abban az esetben, ha a portfolióban lévő vállalati kötvényekre a T-2. napon a tőzsdén nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó tőzsdei nettó záróárfolyam és a T. napig (beleértve a T. napot is) számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazzuk.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T. tőzsdenapi nettó záróárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T-2. tőzsdei nettó záróárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T. tőzsdei nettó záróárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Abban az esetben, ha a portfolióban lévő vállalati kötvényekre a T-2. napon a tőzsdén nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó tőzsdei nettó záróárfolyam és a T. napig (beleértve a T. napot is) számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazzuk.

Abban az esetben, ha a portfolióban lévő vállalati kötvényekre a T. napon a tőzsdén nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó tőzsdei záróárat kell figyelembe venni a T. napig felhalmozott kamattal.

Abban az esetben, ha a portfolióban lévő vállalati kötvényekre a T. napon a tőzsdén nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó tőzsdei záróárat kell figyelembe venni a T. napig felhalmozott kamattal. Amennyiben a legutolsó tőzsdei záróár 90 napnál régebbi, akkor az Alapkezelő meghatározza, hogy az utolsó tőzsdei záróárfolyam mekkora kockázati prémiumot tartalmazott az aznapra vonatkozó, a magyar állam által kibocsátott fix kamatozású, forintban denominált állampapírokból származtatott azonnali hozamgörbe felett. Az így kapott kockázati prémiumot hozzáadva az aktuális hozamgörbéhez az Alapkezelő meghatározza a vállalati kötvény aktuális bruttó árfolyamát. A hozamgörbe illesztés harmadfokú spline illesztéssel történik, az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamok számtani átlagán.

Amennyiben a legutolsó tőzsdei záróár 90 napnál régebbi, akkor az Alapkezelő meghatározza, hogy az utolsó tőzsdei záróárfolyam mekkora kockázati prémiumot tartalmazott az aznapra vonatkozó, a magyar állam által kibocsátott fix kamatozású, forintban denominált állampapírokból származtatott azonnali hozamgörbe felett. Az így kapott kockázati prémiumot hozzáadva az aktuális hozamgörbéhez az Alapkezelő meghatározza a vállalati kötvény aktuális bruttó árfolyamát. A hozamgörbe illesztés harmadfokú spline illesztéssel történik, az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamok számtani átlagán.


Tőzsdei, diszkont Vállalati kötvények

Tőzsdén kívüli, változó kamatozású Vállalati kötvények

Tőzsdén kívüli, fix kamatozású

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T-2. napi záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben a T-2. napon nem történt üzletkötés a tőzsdén, az utolsó tőzsdei záróárfolyam T. napra számolt jelenértékét vesszük figyelembe.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T. napi záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben a T. napon nem történt üzletkötés a tőzsdén, az utolsó záróárfolyam T. napra számolt jelenértékét vesszük figyelembe.

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a vásárláskori nettó átlagárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a vásárláskori nettó átlagárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Az Alapkezelő meghatározza, hogy a vásárláskori árfolyam mekkora kockázati prémiumot tartalmazott az aznapra vonatkozó, a magyar állam által kibocsátott fix kamatozású, forintban denominált állampapírokból származtatott azonnali hozamgörbe felett. Az így kapott kockázati prémiumot hozzáadva az aktuális hozamgörbéhez az Alapkezelő meghatározza a vállalati kötvény aktuális bruttó árfolyamát.

Az Alapkezelő meghatározza, hogy a vásárláskori árfolyam mekkora kockázati prémiumot tartalmazott az aznapra vonatkozó, a magyar állam által kibocsátott fix kamatozású, forintban denominált állampapírokból származtatott azonnali hozamgörbe felett. Az így kapott kockázati prémiumot hozzáadva az aktuális hozamgörbéhez az Alapkezelő meghatározza a vállalati kötvény aktuális bruttó árfolyamát.

A hozamgörbe illesztés harmadfokú spline illesztéssel történik, az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamok számtani átlagán. A kockázati prémium meghatározása 1. lépés: A kockázati prémium meghatározásának napjára az Alapkezelő harmadfokú spline módszerrel hozamgörbét illeszt. A hozamgörbe illesztéshez az elsődleges forgalmazói rendszerben lévő, ÁKK által közzétett,

A hozamgörbe illesztés harmadfokú spline illesztéssel történik, az ÁKK által közzétett legjobb vételi és eladási árfolyamok számtani átlagán. A kockázati prémium meghatározása 1. lépés: A kockázati prémium meghatározásának napjára az Alapkezelő harmadfokú spline módszerrel hozamgörbét illeszt. A hozamgörbe illesztéshez az elsődleges forgalmazói rendszerben lévő, ÁKK által közzétett, magyar állam által kibocsátott, fix kamatozású állampapírokra vonatkozó kötelező árjegyzés legjobb vételi és eladási árfolyamának számtani átlagát használjuk fel. 2. lépés: Az 1. lépésben kapott azonnali hozamokból az Alapkezelő kiválasztja azokat, amelyek a kötvény kuponfizetéseinek és törlesztéseinek lejáratára vonatkozik. 3. lépés: Az Alapkezelő iterációs módszerrel meghatározza azt a kockázati prémiumot, amelyet a 2. lépésben kiválasztott azonnali hozamokhoz hozzáadva, az egyes kuponfizetések és törlesztő részletek jelenértéke megegyezik a piaci árral.

31/57


magyar állam által kibocsátott, fix kamatozású állampapírokra vonatkozó kötelező árjegyzés legjobb vételi és eladási árfolyamának számtani átlagát használjuk fel. 2. lépés: Az 1. lépésben kapott azonnali hozamokból az Alapkezelő kiválasztja azokat, amelyek a kötvény kuponfizetéseinek és törlesztéseinek lejáratára vonatkozik. 3. lépés: Az Alapkezelő iterációs módszerrel meghatározza azt a kockázati prémiumot, amelyet a 2. lépésben kiválasztott azonnali hozamokhoz hozzáadva, az egyes kuponfizetések és törlesztő részletek jelenértéke megegyezik a piaci árral.


Az Alap T. napon tulajdonában lévő vállalati kötvényeket a T. tőzsdenapi nettó záróárfolyam és a T. napig felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéken kell számításba venni.

Nem forintban kibocsátott

Abban az esetben, ha a portfolióban lévő vállalati kötvényekre a T. napon a tőzsdén nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó tőzsdei nettó záró árfolyam és a T. napig (beleértve a T. napot is) számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazzuk.

Részvények

Az Alap T. napon tulajdonában lévő tőzsdén forgalmazott részvényeket a T. tőzsdenapi záróárfolyamon kell számításba venni. Abban az esetben, ha a tőzsdén az adott értékpapírra a kérdéses napon nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó üzletkötési nap záróárfolyamát kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. A tőzsdén nem forgalmazott részvényeket, az értékpapír-forgalmazó cégek Napi Gazdaságban T. napon közzétett három legmagasabb vételi árfolyamajánlatának átlagán értékeljük. Ennek hiányában legalább három befektetési szolgáltató által adott vételi ajánlatok átlagán kell értékelni. Nem forintban kibocsátott részvények Az Alap T. napon tulajdonában lévő tőzsdén forgalmazott részvényeket a T. tőzsdenapi záróárfolyamon kell számításba venni. Abban az esetben, ha a tőzsdén az adott értékpapírra a kérdéses napon nem kötöttek üzletet, akkor az utolsó üzletkötési nap záróárfolyamát kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Amennyiben az utolsó tőzsdei üzletkötés 15 napnál régebbi vagy az adott értékpapírral nem kereskednek a tőzsdén, akkor valamely nemzetközileg elismert adatszolgáltató (Bloomberg, Reuters, Financial Times stb.) által közzétett utolsó árfolyam illetve folyamatos árjegyzés esetén a legjobb vételi árfolyam az értékelés alapja.

Jelzáloglevelek

Ld. Vállalati kötvények

Ld. Vállalati kötvények

Származékos ügyletek

Európai típusú opció

Európai típusú opció

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő tőzsdén kívüli európai típusú opciók T-1. napi értékét a Black-Scholes modell alapján számítjuk ki.

Az Alap T. napon tulajdonában lévő tőzsdén kívüli európai típusú opciók T. napi értékét a Black-Scholes modell alapján számítjuk ki.

Opciók

A tőzsdei európai típusú opciók értékét a T-1. napi súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon vesszük figyelembe.

A tőzsdei európai típusú opciók értékét a T. napi súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon vesszük figyelembe. Amerikai típusú opció Az Alap T. napon tulajdonában lévő tőzsdén kívüli opciók T. napi értékének meghatározására a Cox, Ross és Rubinstein által kidolgozott binomiális módszert alkalmazzuk.

Amerikai típusú opció

A tőzsdei amerikai opciók értékét a T. napi súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon vesszük figyelembe.

Az Alap T-1. napon tulajdonában lévő tőzsdén kívüli opciók T-1. napi értékének meghatározására a Cox, Ross és Rubinstein által kidolgozott binomiális módszert alkalmazzuk.

Opciós díjak

A tőzsdei amerikai opciók értékét a T-1. napi súlyozott tőzsdei átlagárfolyamon vesszük figyelembe.

Az Alap által kifizetésre kerülő opciós díjak költségként, míg a kapott opciós díjak bevételként az alábbiak szerint kerülnek elszámolásra: - amennyiben a díjak a szerződés megkötése után jóváírásra/terhelésre kerültek a befektetési Alap folyószámláján, azt egyösszegben írja jóvá/terheli az Alapkezelő - amennyiben az opciós díjak időszakonként kerülnek elszámolásra, az Alapkezelő a díjakat napi egyenlő részletekben követelésként, illetve kötelezettségként elhatárolja a díjfizetés napjáig.

Opciós díjak Az Alap által kifizetésre kerülő opciós díjak költségként, míg a kapott opciós díjak bevételként az alábbiak szerint kerülnek elszámolásra: - amennyiben a díjak a szerződés megkötése után jóváírásra/terhelésre kerültek a befektetési Alap folyószámláján, azt egyösszegben írja jóvá/terheli az Alapkezelő amennyiben az opciós díjak időszakonként kerülnek elszámolásra, az Alapkezelő a díjakat napi egyenlő részletekben követelésként, illetve kötelezettségként elhatárolja a díjfizetés napjáig.

Származékos ügyletek

Határidős

Nem devizára szóló ügyletek

Nem devizára szóló ügyletek

Amennyiben valamely, a portfolióban lévő értékpapírra tőzsdén kívüli (forward) határidős szerződés születik, úgy értékeléskor a T-1. napi nettó árfolyam és a határidős szerződés szerinti ár jelenértékének különbségével (nyereség/veszteség) kell a nettó eszközértéket korrigálni. A határidős árfolyam jelenértékének meghatározásakor használt kamatláb a futamidő hosszához legközelebb eső két,

Amennyiben valamely, a portfolióban lévő értékpapírra tőzsdén kívüli (forward) határidős szerződés születik, úgy értékeléskor a T. napi nettó árfolyam és a határidős szerződés szerinti ár jelenértékének különbségével (nyereség/veszteség) kell a nettó eszközértéket korrigálni. A határidős árfolyam jelenértékének meghatározásakor használt kamatláb a futamidő hosszához legközelebb eső két, Reuters által közzétett BUBOR érték súlyozott átlaga.

D=

t −T T − tr * BUBOR h + h * BUBOR r th − tr th − tr

ahol

32/57


Reuters által közzétett BUBOR érték súlyozott átlaga.

D=

th −T T −tr *BUBOR *BUBOR h+ r th −tr th −tr

T = a határidős kontraktus hátralévő futamideje az értékelés napján

t r = a rövidebb BUBOR futamidő t h = a hosszabb BUBOR futamidő

BUBORr = a rövidebb futamidejű BUBOR értéke

ahol D = a határidős árfolyam jelenértékének meghatározásához használt kamatláb T = a határidős kontraktus hátralévő futamideje az értékelés napján

t r = a rövidebb BUBOR futamidő t h = a hosszabb BUBOR futamidő

BUBORr = a

rövidebb

futamidejű

BUBOR értéke

BUBORh =

D = a határidős árfolyam jelenértékének meghatározásához használt kamatláb

a hosszabb futamidejű

BUBOR értéke Tőzsdei ügyletek A szabványosított (futures) határidős ügyletek esetében a T-1. napi tőzsdei elszámolóár és az üzletkötés árfolyamának pozitív vagy negatív különbségével korrigáljuk a nettó eszközértéket.

BUBORh =

a hosszabb futamidejű BUBOR értéke

Devizára szóló ügyletek Amennyiben valamely, a portfolióban lévő értékpapírra tőzsdén kívüli (forward) határidős szerződés születik, úgy értékeléskor a T. napi nettó árfolyam és a határidős szerződés szerinti ár jelenértékének különbségével (nyereség/veszteség) kell a nettó eszközértéket korrigálni. A határidős árfolyam jelenértékének meghatározásakor a hazai kamatláb az ügylet futamidejéhez legközelebb eső két, Reuters által közzétett BUBOR érték súlyozott átlaga; a deviza kamatlába pedig az ügylet futamidejéhez legközelebb eső két, Reuters által közzétett LIBOR érték súlyozott átlaga:

Dhazai =

t −T T − tr * BUBORh + h * BUBORr th − tr th − tr

ahol

Dhazai =

a határidős árfolyam jelenértékének meghatározásához használt hazai kamatláb

T= a határidős kontraktus hátralévő futamideje az értékelés napján

t r = a rövidebb BUBOR futamidő th =

a hosszabb BUBOR futamidő

BUBORr = a rövidebb futamidejű BUBOR értéke BUBORh =

D külföldi =

a hosszabb futamidejű BUBOR értéke

t −T T − tr * LIBOR h + h * LIBOR r th − tr th − tr

ahol

D külföldi =

a határidős árfolyam jelenértékének meghatározásához használt külföldi kamatláb

T = a határidős kontraktus hátralévő futamideje az értékelés napján

t r = a rövidebb LIBOR futamidő th =

a hosszabb LIBOR futamidő

LIBOR r = a rövidebb futamidejű LIBOR értéke

LIBORh =

a hosszabb futamidejű LIBOR értéke

Tőzsdei ügyletek A szabványosított (futures) határidős ügyletek esetében a T. napi tőzsdei elszámolóár és az üzletkötés árfolyamának pozitív vagy negatív különbségével korrigáljuk a nettó eszközértéket.

Befektetési jegyek

Az Alapok befektetési jegyeit az Alap forgalmazási napjára érvényes árfolyamain (egy jegyre jutó nettó eszközértékein) kell értékelni, ennek hiányában az értékelés alapja az utolsó közzétett árfolyam (egy jegyre jutó nettó eszközérték).

33/57


4.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának szabályai

A Tpt. 249. § (1) szerint a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a.)

a Nettó eszközérték nem állapítható meg, így különösen, ha az adott Alap Saját tőkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik,

b.)

a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

34/57


5. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 5.1. Az Alapokat terhelő költségek 5.1.1 Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek

Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek az Alapkezelőt terhelik.

5.1.2 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek CIB HozamCIB Pénzpiaci garantált Alap Betét Alap

Alapkezelési díj (éves szinten)

max. 2,50%

max. 2,50%


max. 1,00%

CIB CIB Kincsem CIB Ingatlan Alapok Alapja Konvergencia Kötvény Alap Kötvény Alap

max. 2,50%

max. 2,50%


a befektetési jegyekbe fektetett tőke után

max. 1,00% fektetett tőke

a befektetési jegyekbe

az egyéb eszközökbe fektetett tőke után

max. 1,40% fektetett tőke



max. 2,50%

után az egyéb eszközökbe

CIB Részvény Alap

max. 2,00%

max. 2,00%

max. 2,50%

0,20%

0,15%

0,20%

max. 1,40%

után

0,15% Letétkezelési díj (éves szinten)

0,08%

0,08%

0,05%

0,15%

2 milliárd HUF nettó eszköz

0,08% értéktől

5 milliárd HUF nettó eszköz értéktől

Könyvvizsgálói díj (éves szinten)

700 000 HUF+ÁFA

2 760 EUR+ÁFA

0,12%

0,08%

0,09% 700 000 HUF+ÁFA

Felügyelet felé fizetendő rendszeres díjak

a Tpt. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében az Alap Nettó eszközértékének negyedéves számtani átlagának 0,075 ezreléke

KELER Zrt. felé fizetendő díjak

a KELER Zrt. mindenkor hatályos Díjszabályzatának vonatkozó díjtételei értelmében, amelyet a KELER Zrt. Ügyfélszolgálati irodáján Budapest VII. ker. Asbóth u. 9-11. és a KELER Zrt. honlapján www.keler.hu lehet megtekinteni

Banki, hitelintézeti szolgáltatások költségei

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat (úgy mint, pl. bankszámla-veztés, bankszámla-tranzakciók, hitelfolyósítás) nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

Befektetési szolgáltatások, kiegészítő befektetési szolgáltatások költségei Közzétételek költségei

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat (úgy mint, pl. értékpapírok adásvétele, tőzsdei megbízások) nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

a Hivatalos lap Felügyelet által meghatározott mindenkor hatályos közzétételi tarifái alapján

Marketingkommunikációs költségek

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

Számviteli, könyvvezetési költségek


Jogi költségek


Az Alapokat terhelő díjakat a Nettó eszközérték számításakor az Alapkezelő T. napig időarányosan terheli az Alapokra, és esedékességkor fizeti ki az Alapok számlája terhére.

5.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek

A Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során az Üzletszabályzatában meghatározott forgalmazási jutalékokat számítja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a Befektetési jegy adás-vételi megbízások teljesítésével esedékes. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez valamint az adóigazoláshoz kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az Üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó Üzletszabályzatát a befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg.

Amennyiben a Befektetési jegyek vásárlása a Forgalmazó valamely akciójához kapcsolódóan, az akcióban meghatározott feltétel teljesítése érdekében történik, úgy az akcióban meghatározott feltételek szerint, az akció kapcsán vásárolt Befektetési jegyek forgalmazását a visszaváltási jutalékon felül további kiegészítő forgalmazási jutalék terhelheti. A kiegészítő visszaváltási jutalék felszámításának alapját, mértékét, módját és szabályait a Forgalmazó Üzletszabályzatában határozza meg.

35/57


6. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZÖDŐ JOGOK (1)

(2)

(3)

A Befektetési jegyek első alkalommal történő értékesítésekor térítésmentesen a Befektető részére át kell adni az Alapok Kezelési szabályzatát, Rövidített tájékoztatóját, valamint a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani az alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani: az Alapok Tájékoztatóját és Kezelési szabályzatát, Rövidített tájékoztatóját, féléves vagy éves jelentését, és a legfrissebb portfoliójelentését. Az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát a Forgalmazónak az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben ki kell függeszteni, valamint azt ill.

(4)

(5)

(6)

(7)

az Alapkezelő által közzétett további rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat, hirdetményeket a Befektető kérésre átadni. Szóbeli vagy elektronikus értékesítés során a Befektetők számára tájékoztatást kell adni, hogy az előző pontokban említett dokumentumok hol érhetők el. A Befektető jogosult a Befektetési jegyek (egy jegyre jutó) nettó eszközértéken történő visszaváltására. A Befektető jogosult az Alapok esetleges végelszámolásakor vagy felszámolásakor a vagyon költségekkel csökkentett arányos hányadának felvételére. A Befektető rendelkezik mindazon jogokkal, amelyek a Kezelési szabályzatban és a Tpt.-ben foglaltak.

7. A BEFEKTETŐK ÉRDEKVÉDELME 7.1. Felelősség Az Alapok működése során az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a Befektetők érdekeit mindenkor szem előtt tartva az Alapokra vonatkozó jogszabályok valamint a jelen Tájékoztató és Kezelési szabályzat rendelkezéseinek eleget téve jár el. Az Alapkezelő az Alapokba Befektetőket befektetett vagyonuk mértékére való tekintet nélkül az egyenlő elbánás elve alapján, azonos módon képviseli az Alapok kezelése során. Az Alapkezelő által a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készített Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információk elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az Alapkezelő és a Forgalmazó a Tájékoztató a Felelősségvállaló nyilatkozatban részletezett módon felel. A Forgalmazó és az Alapkezelő egyetemleges felelősséget vállalnak az Alapok tájékoztatójában foglaltakért, amelyet a Felelősségvállaló nyilatkozatban aláírásukkal erősítenek meg.

7.2. Befektető-védelmi Alap A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás azon a Befektetési jegyek letétkezelését végző Letétkezelővel illetve a Befektetési jegyek forgalmazását bizományosi minőségében végző Forgalmazóval szemben felmerült követelés kielégítésére terjed ki, amely tagja a Befektető-védelmi Alapnak. Az Alapok Letétkezelője, Forgalmazója tagja a Befektető-védelmi Alapnak.

7.3. Illetékes bíróság Az Alapkezelő illetve az Alapok, és a Befektető között keletkező esetleges jogviták során az Alapkezelő minden esetben megkísérli a vita egyeztetés útján való rendezését. Jogviták esetére a felek hatáskörtől függően a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetőleg a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

7.4. Egyéb garanciák Az Alapok tőkéjét és hozamát az Alapok befektetési politikája vagy más harmadik személy nem garantálja.

36/57


8. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA 8.1. Közzétételi helyek Az Alapok napi Nettó eszközértéke, éves-, féléves jelentései, havi portfoliójelentései, valamint az Alapokra vonatkozó hivatalos közlemények megtekinthetők a forgalmazási helyeken, az Alapkezelő székhelyén, a www.cib.hu és a www.cibalap.hu oldalon.

8.2. Rendszeres kötelezettség

tájékoztatási

Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után 45 napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén 120 napon belül köteles az Alapokról jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a www.cib.hu és a www.cibalap.hu oldalakon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő 10. forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A portfoliójelentésnek tartalmaznia kell a portfolió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását; zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket; a Saját tőkét és az egy-egységre jutó Nettó eszközértéket.

8.3. Rendkívüli kötelezettség

tájékoztatási

Az Alapkezelő az Alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Tpt. 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni: (1.) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; (2.) a befektetési szabályok változását, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; (3.) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; (4.) a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; (5.) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; (6.) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, 2 munkanapon belül; (7.) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; (8.) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; (9.) a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, 2 munkanapon belül; (10.) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását 2 munkanapon belül; (11.) az Alapok megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; (12.) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén 3 értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; (13.) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet 2 munkanapon belül; (14.) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; (15.) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül.

37/57


9. AZ EGYES ALAPOK MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA 9.1. Az egyes Alapok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések Az Alapok a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnhetnek meg. A Felügyelet törli az Alapokat a nyilvántartásból Î a pozitív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; Î a negatív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; Î más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; Î a nyílt végű befektetési Alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az egyes Alapokat meg kell szüntetni. Az egyes Alapokat az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Az egyes Alapokat az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben annak Saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alapok megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve az előző bekezdésben foglalt időszak elteltét követő 2 munkanapon belül köteles közzétenni. Ennek a közzétételnek a napjától a Befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. Az Alapok hitelezői a közzététel napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a Letétkezelőnél. Az Alapok tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a Tpt. 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően 5 napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a Befektetők rendelkezésére bocsátani. A Letétkezelő ezt követően 10 napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére. A megszűnési jelentés - a Tpt. 19. számú mellékletében foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni. Az egyes Alapok eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az adott Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.

9.2. Az egyes Alapok átalakulásával kapcsolatos rendelkezések Átalakulásnak minősül az adott Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alapok nem alakulhatnak zárt végű nyilvános befektetési alappá. Az Alapok csak az összes Befektető hozzájárulásával

alakulhatnak át zártkörű befektetési alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alapok hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.

9.3. Az egyes Alapok beolvadásával kapcsolatos rendelkezések Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alapok beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfóliójának összetétele. A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Az Alapnak nem lehet a jogutóda zárt végű befektetési alap. A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó befektetési alapok befektetési politikáját, a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a befektetési jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap a Tpt. szerinti teljes Kezelési Szabályzatát. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő 8 munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfoliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá az összesített nettó eszközértéket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

38/57


10. AZ ALAPOK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alapok Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha: a.) az Alapok Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alapok Saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik; b.) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha az adott Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a Befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.

11. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az Alap Tájékoztatójában és Kezelési Szabályzatában foglalt feltételeket az Alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti; b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik; c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati

jellegét; piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja; az Alapkezelő, illetőleg Letétkezelő vezető állású személyei körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti; f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítás során a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit figyelembe kell venni, így az egyes változások hatályba lépése úgy kerül megállapításra, hogy a befektetőknek elegendő ideje legyen ezek megismerésére, a 7.3. pont szerinti módosítások esetén az Alapkezelő az ott részletezett rendelkezések szerint jár el. d) e)

39/57


12. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

A CIB Ingatlan Alapok Alapja Saját tőkéjének 25%-át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikája, és az ezen alapokat terhelő költségek

2. sz. melléklet:

Az Alapkezelő által kezelt más alapok

3. sz. melléklet:

Az Alapkezelő gazdálkodásának adatai (2004., 2005., 2006. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések

4. sz. melléklet:

A Letétkezelő gazdálkodásának adatai (2004., 2005., 2006. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések

5. sz. melléklet:

Forgalmazási helyek

40/57


A CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA SAJÁT

TŐKÉJÉNEK

25%-ÁT

ESETLEGESEN MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ BEFEKTETÉSI ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, ÉS AZ EZEN

ALAPOKAT TERHELŐ KÖLTSÉGEK

EURÓPA Ingatlanbefektetési Alap A befektetési politika bemutatása

Az Alapkezelő az Európa Ingatlanbefektetési Alapot egy az európai országokban található ingatlanokba fektető, jól diverzifikált portfolióval rendelkező alapként kezeli. Az Alapkezelő célja, hogy a Befektetési jegyek vásárlói középtávon (1-3 éves távlatban) az inflációt és a banki kamatokat meghaladó megtérülést érjenek el. Az Alap ingatlanbefektetéseit elsősorban Budapesten és annak vonzáskörzetében, másodsorban hazai nagyvárosokban, és kisebb vidéki településeken kívánja megvalósítani. Kisebb mértékben a portfolióba kerülhetnek más európai országok megfelelő hozam és kockázati jellemzőkkel bíró befektetési célpontjai is. Az Alapkezelő döntéseinél elsődleges prioritásként kezeli az adott ingatlanok hozam és kockázati jellemzőit és a portfolió egészére gyakorolt hatásukat. Az Alapkezelő a jobb másodlagos értékesíthetőség érdekében kerülni kívánja az átlagostól esztétikailag vagy funkcionálisan nagyban eltérő ingatlanokat. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a hatékonyság javítása érdekében a tulajdonában lévő ingatlanok adminisztratív és műszaki üzemeltetését megbízható partnerekkel végeztesse. Az előreláthatóan devizában felmerülő bevételek esetében az Alapkezelő deviza alapú fedezeti ügyletet köthet, a kockázat csökkentésére. Az Alapkezelő az Alap nevében az Alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlan-beruházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének 50 %-a erejéig - jelzálog vagy óvadék fedezete mellett - kölcsönt vehet fel. Az Alapba kerülő ingatlanok kiválasztásánál az Alapkezelő a stratégiai gondolkodást helyezi előtérbe. Befektetéseinél figyelembe veszi Magyarország, illetve egyéb célországok területi-, népességi-, közlekedési-, gazdaságiés egyéb ingatlan-értéket befolyásoló

Raiffeisen Ingatlan Alap

OTP Ingatlanbefektetési Alap

Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a Törvény és a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját. Az Alapkezelő célja, hogy az Alap működése során egyenletes, a banki kamatokat meghaladó hozamot érjen el, a kockázatok lehetőségekhez képest minimális szinten tartása mellett. Az Alapkezelő a kockázat megosztás és a lehetséges legmagasabb hozam kritériumokat tartja szem előtt a portfolió kialakítása és a befektetési döntések meghozatala során. Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeiből ingatlanokat vásárol, az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig Likvid eszközökben tartja. Az ingatlan megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az ingatlanportfolió összeállítása során az Alapkezelő mind az ingatlanok jellege, mind a hasznosítás, hozamtermelő képesség szempontjából igyekszik diverzifikációt megvalósítani. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap likviditásának, a visszaváltások zavartalanságának biztosításához szükséges likvid hányad fölötti tőkét teljes mértékben ingatlanokba fektesse. Az Alap banki hozamokat meghaladó hozamának biztosítása érdekében az Alapkezelő a megvásárolni kívánt ingatlanok vételárának, illetve az adott ingatlan-beruházások Nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének maximum ötven százaléka erejéig élni fog a Törvény által biztosított hitelfelvételi lehetőséggel. Az Alap kiegyensúlyozott hozamának biztosítása érdekében az Alapkezelő a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek (bérleti díjak, lízing díjak, stb.) árfolyamkockázatának fedezése céljából határidős ügyleteket köt.

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap (jelen alpont vonatkozásában a továbbiakban Alap) Induló Portfoliója a CD Hungary Zrt. (székhelye: 1025 Budapest, Józsefhegyi út 28-30.) ingatlanállományából került ki. Az Induló Portfolió koncentrált földrajzi oldalról (budapesti I, II, VI, VIII, XII kerületi ingatlanok, az induló ingatlanportfolió az Alap Tájékoztatójának 5. számú mellékletben felsorolt ingatlanok, azonban megfelelő szintű hozam jellemzi. Ugyanakkor mind a diplomáciai célú ingatlanok, mind a nagy értékű lakóingatlanok - ahol erősen specifikus és korlátozott a kereslet esetében a további befektetést kizárólag az alább ismertetett elvek alapján képzel el az OTP Ingatlan Alapkezelő Rt (jelen alpont vonatkozásában a továbbiakban Alapkezelő).

Bérbeadással hasznosított ingatlanok

Az Alapkezelő a portfólió összeállítása során

Az ingatlanportfolió bővítésénél az elsődleges kritérium a beszerzéskor (fejlesztéskor) elvárt jövőbeni hozam. Az Alapkezelő már az Alap indulásától kezdve jelen kíván lenni az ingatlanpiacon keresve és elemezve a befektetési stratégiájába illő ingatlan kínálatokat, beleértve az OTP bankcsoport többi tagja – akár az OTP Ingatlan Zrt. – adta kínálatot is. Cél, hogy a mindenkori portfolió diverzifikáltabb legyen, mint az induló. Az Alapkezelő nem kívánja magát korlátozni abban, hogy befektetései mind földrajzi, mind felhasználási cél szempontjából milyen ingatlanokban testesüljenek meg. Az Alapkezelő a döntések egyedüli kritériumaként az egyedi ingatlanok kiválasztásánál a hozam és kockázat viszonyát, a döntések portfoliót érintő kritériumaként pedig a likviditás és diverzifikáció mértékét vizsgálja. A fenti döntésekhez az ingatlanpiaci hozamelvárások, valamint utóbbival szemben az Alapkezelő által elfogadhatónak ítélt kockázati szint adja meg a keretet. Az Alapkezelő mérlegeli a közép és hosszú távú regionális és makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat, valamint azon sajátosságokat,

ERSTE Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap már röviddel a folyamatos forgalomba hozatal megkezdése után befektetéseinek nagyobb részét ingatlanokba kívánja fektetni. Ehhez induláskor az ERSTE Bank Hungary Zrt., valamint leányvállalata az ESZE Kft. tulajdonát képező Budapesti és vidéki nagyvárosokban, valamint egyéb regionális jelentőségű kistelepüléseken található, nagyrészt banküzemi célra igénybevett ingatlanokat kívánja felhasználni. Ezek az ingatlanok a települések központjában, frekventált helyen találhatóak, bankfiókká alakításukkor felújításuk megtörtént. Ezen ingatlanokhoz az Alap az általa felkért független Ingatlanértékelő által meghatározott piaci érték figyelembe vételével, annál nem magasabb áron jut hozzá, hosszú távú hasznosításukat pedig az Alap és az ERSTE Bank Hungary Zrt. között létrejövő bérleti szerződés biztosítja. Az Alap az ingatlanokat piaci áron adja bérbe, így a befektetők számára már röviddel a forgalmazás megkezdése után biztos hozadékot biztosít. Az ingatlanportfolió az ingatlanok banküzemi célú igénybevétele miatt induláskor egyoldalú, ezért az első időszakban a bővítésnél szempont a portfolió diverzifikálása, a piaci szegmens kibővítése. A bővítés során az első évben az Alapkezelő arra is törekszik, hogy a portfolió nagyobb részét kitevő vidéki ingatlanok megtartása mellett, a vidékhez képest jobban fejlődő piacon, a nagyobb potenciállal rendelkező budapesti és agglomerációjában található ingatlanok kerüljenek az Alapba. Ennek során megbízható, széles adatbázissal és kapcsolati rendszerrel rendelkező ingatlanközvetítők bevonására kerül sor. Az Alapkezelő célja, hogy az ingatlanportfolió kezdeti feltöltését követően az ingatlanok aránya elérje az Alap saját tőkéjének 80%-át, mely arányt az Alap növekedése esetén is tartani, stabil tőkebeáramlás esetén akár tovább növelni kíván. A portfolió bővítésének későbbi szakaszában

41/57


sajátosságait, ezek közép- és hosszú távú várható változásait. Az Alapkezelő döntéseinél a függetlenségre és az objektivitásra törekszik. A befektetések kiválasztásakor a lehető legszélesebb adatbázisból, kiterjedt kapcsolati körrel kíván dolgozni. Az ingatlanforgalmazó partnerek kiválasztásánál az Alapkezelő nem csupán az adott cég ingatlan-forgalmazási képességeit veszi figyelembe, hanem az elemzési- és háttér támogatási képességüket is, amelyek segíthetik az Alapkezelőt abban, hogy megfelelő döntéseket hozzon. Az Alap tőkéjét nagyobb részben hozamtermelő képességgel rendelkező (bérleti díjbevételt biztosító) ingatlanok vételére kívánja fordítani (TEÁOR 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése), kisebb részben tőkenövekedési céllal vásárol ingatlanokat (TEÁOR 70.11 Ingatlan beruházás, eladás). Az Alapkezelő a bérbeadásnál ügyel arra, hogy a bérlő lehetőleg hosszú távra, megfelelő garanciák biztosítása mellett vegye bérbe az ingatlant. Ezen felül az Alapkezelő az ingatlanbefektetések kiválasztásánál ügyel arra is, hogy a megvásárolt ingatlanok jövőbeli kilátásai jók legyenek, és így hosszú távon értékmegőrzésükre, sőt fokozatos reálfelértékelődésükre számítani lehessen. Különösen ügyel arra, hogy lehetőleg olyan ingatlanvagyon birtokában legyen, amelynél Magyarország Európai Uniós konvergenciája kapcsán a legnagyobb értéknövekedés várható. A portfolióban találhatók meg:

az

Jövedelem-termelő ingatlanok

alábbi

ingatlantípusok

céllal

vásárolt

A megvásárláskor már bérlővel/bérlőkkel rendelkező ingatlanok, telkek - ez az ingatlan kategória képviseli befektetési szempontból a legkisebb kockázatot, hiszen a már élő (lehetőleg hosszú távú) bérleti szerződések alapján az ingatlan hozamtermelő képessége jól kalkulálható, értéke az általánosan használt ingatlan értékelő modellek alapján viszonylag jól megállapítható. Rövid távon bérbe adható ingatlanok - ezek az ingatlanok a vásárláskor még üresen állnak vagy csupán az alapterület kisebb részét adták még bérbe. Ilyen ingatlanokat az Alapkezelő az

nagyobb részben olyan befektetési célpontokat kutat fel, melyek bérbeadással jól hasznosíthatóak. A bérbeadással történő hasznosítás célja, hogy megteremtse az Alap hosszú távú, kiegyensúlyozott teljesítményének alapját. Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala során az élő, hosszú távú szerződésekkel rendelkező, minőségi bérlők használatában álló objektumokat részesíti előnyben, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alap hosszú távon is kiegyensúlyozott hozamot legyen képes elérni. Az ilyen típusú ingatlanokba történő befektetést megelőzően az Alapkezelő kiemelt figyelmet szentel az élő bérleti szerződések minősége vizsgálatának, a szerződéses feltételek és a bérlő minősítésének. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a bérleti megállapodások biztosítsák a bérleti díjak reálértékének megőrzését. A bérleti szerződések minősége és hossza mellett fontos szerephez jut a lejárati szerkezet aktív menedzsmentje. Az Alapkezelő törekszik annak elkerülésére, hogy számottevő bevételkiesés álljon elő az egyszerre lejáró bérleti szerződések miatt. A bérbeadás útján hasznosítandó ingatlanok hányadát az Alapkezelő kedvező befektetési lehetőség esetén kisebb részben feltöltheti olyan ingatlanokkal is, melyek a megvásárlás pillanatában nem hasznosítottak, azonban a piaci viszonyok, illetve lehetséges bérlőkkel folytatott tárgyalások alapján valószínűsíthető, hogy az ingatlan bérbeadással történő hasznosítása rövid időn belül, kedvező hozamkilátások mellett biztosítható.

Értéknövekedésre alapozott befektetések Az Alapkezelő az Alap vagyonának kisebb részét olyan ingatlanokba fektetheti, melyek esetében jelentős értéknövekedés valószínűsíthető. Az értéknövekedés forrása származhat a tranzakció kedvező árazásából, esetleges értéknövelő felújítási munkálatok elvégzéséből és az ezt követő hasznosításból, illetve a várható ingatlanpiaci fejlődési trendekből, áremelkedésből. Az értéknövekedésre alapozott befektetések között helyet kaphatnak telekingatlanok is, melyeken az Alap a későbbiekben fejlesztési projekt keretében értéknövelő beruházásokat hajthat végre (például közművesítés, beépítés), illetve kedvező értékesítési lehetőség esetén a

amelyek az egyes ingatlanok értékét és megtérülési kilátásait befolyásolják. Az Alapkezelő a befektetési döntéseinek (beleértve a vétel, a felújítás, az eladás, a funkcióbővítés, bérleti szerződések stb.) megalapozása érdekében az utóbbiakon túl törekszik az egyes portfolióelemek (ingatlanok) nyújtotta lehetőségek teljes körű megismerésére. Az Alapkezelő a portfoliót folyamatosan vizsgálja a célzott kockázati és hozam kombináció elérése és tartása céljából. Az Alap befektetéseinél a portfolió diverzifikálására - az egyes portfolióelemek kis súlyára, és eltérő jövedelmi függőségére - fog törekedni, ezt mind a hazai ingatlanpiac mérete, mind a kockázatcsökkentés szempontjai indokolják. A befektetések diverzifikációjánál mind a földrajzi, mind a gazdasági alapú megosztást folyamatosan érvényesíteni kívánja. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából a jövőben közép és kelet-európai ingatlanokba is, induláskor és az első időszakban magyarországi ingatlanokba fektethet az Alap. Az Alapkezelő úgy véli, kiépülő kapcsolatai, valamint hazai tapasztalatai jelentős háttérként szolgálhatnak abban az esetben, ha külföldi ingatlanokba történő befektetésre kerülne sor.

elsőrendű cél a minél nagyobb hozam elérése, ennek érdekében az ERSTE Bank Csoport által igénybe vehető kapcsolatokat felhasználva elsősorban, de nem kizárólag az ERSTE Bank Csoport országaiban (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Horvátország) található, az elvárt jövőbeni jövedelmet biztosító ingatlanok is kiválasztásra kerülhetnek. Az Alapkezelő az ingatlanportfolió folyamatos vizsgálata, valamint annak bővítése során figyelembe veszi az adott régió területi, népességi, gazdasági és infrastrukturális és egyéb, az ingatlan értékére ható tényezőit, azok közép és hosszú távú változásait és ezek hatását a teljes ingatlanportfolióra a kockázatok csökkentése és az elérni kívánt hozam céljából. Ezen vizsgálatok elvégzését az Alapkezelő szintén külső szakemberek együttműködésével folytatja. Az Alapkezelő hozam-, vagy tőkenövekedési céllal vásárol új ingatlanokat.

Hozamnövelő céllal vásárolt ingatlanok

Az Alapkezelő a folyó bérleti bevétellel rendelkező (túlnyomó részben bérbe adott), hosszú távú üzemeltetésre alkalmas ingatlanok vételét kívánja előnyben részesíteni. A folyó jövedelmet termelő ingatlanok jelentik befektetési szempontból a kisebb kockázatot. Kisebb részben azonban kifejezett tőkenövekedési, továbbértékesítési céllal olyan ingatlanokat is vásárolna az Alap, amelyek nagyobb hozam reményében nagyobb kockázatvállalást is tükröznek. Az Alap tevékenységének első évében nem is tervezi épületek kivitelezését, illetve félkész épületek vásárlását. Az Alap azonban vásárolhat olyan működő ingatlant, amely fejlesztési potenciállal bír a folyó jövedelemtermelés mellett, és megfelel a befektetési elveknek.

esetében folyó bérleti díjbevétellel rendelkező ingatlanok kerülnek az Alapba. Ezen bérleti díjbevételek nyújtanak elsősorban fedezetet a Befektetési jegyek után fizetendő hozamokra. Az Alapkezelő elsősorban hosszú távú bérleti szerződést kíván a bérlővel kötni, megfelelő kaució, vagy bankgarancia biztosítása mellett. A kiválasztott ingatlan esetében további szempont, hogy az ingatlan értéke a várható tendenciák alapján reálnövekedést érjen el, amely eseteleges későbbi értékesítés esetén jelent hasznot az Alapnak. A hozamnövelő céllal vásárolt ingatlanok megkülönböztethetők aszerint, hogy azok: Î megvásárláskor már rendelkeznek bérlővel, ez befektetési szempontból kis kockázatot jelent, mivel az ingatlan hozamtermelő képessége már a vásárlást megelőzően kalkulálható; Î megvásárláskor még nem rendelkeznek bérlővel, vagy csak a bérbe adható terület egy része van bérbe adva, ezen ingatlanok a nagyobb haszon reményében nagyobb kockázatvállalást is jelentenek.

A gazdaságos üzemeltetés szempontjait figyelembe véve nem cél, hogy jellemzően olyan ingatlanok legyenek az Alapban, melyek fajlagos közvetett üzemeltetési költsége magas, és adott esetben a rendkívüli költségei is

beruházás kerül elvégzésre, ezt követően továbbértékesítésre kerülnek, illetve az ingatlan speciális tulajdoni-, jogi helyzete, vagy az eladó

Tőkenövekedési céllal az Alap olyan ingatlanokat vásárol, melyeken értéknövelő

42/57


alábbi két esetben vásárol: Î a megvásárlást követően, az Alapkezelő előzetes tárgyalásai alapján valószínűsíti azt, hogy az ingatlant rövid időn belül jó hozammal bérbe tudja adni, Î az ingatlanon kisebb átalakításokat, esztétikai javításokat kell végrehajtani és ezt követően a nagy valószínűséggel, a ráfordított költségekhez képest kedvező bérleti díjért bérbe adható.

Tőkenövekedési céllal vásárolt ingatlanok Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző besorolású – nem hasznosított - telkek (üres, vagy lebontásra ítélt épülettel rendelkező telkek), valamint a rövid távú továbbértékesítési céllal vásárolt épületek. Ezeket az ingatlanokat az Alap aktívan menedzseli: vagy értéknövelő beruházásokat végeztet rajtuk, amely az egyszerű felújítástól (tatarozás) a komplett projekt beruházásig terjedhet, vagy csupán azt használja ki, hogy az ingatlan a speciális tulajdonosi-, jogi helyzete, illetve az eladó likviditási gondja miatt áron alul vásárolható meg. Az így vásárolt és “feljavított” ingatlanokat az adott piaci körülmények függvényében az Alap eladja vagy a továbbiakban bérbeadással hasznosítja. Az ilyen ingatlanokba fektetett tőke nem haladhatja meg az Alap vagyonának 40%-át.

telekingatlant magát is értékesítheti. Az Alapkezelő az ilyen típusú tranzakciók esetében alapelvnek tekinti, hogy a tranzakciók nem lehetnek spekulatív jellegűek, az előzetesen elvégzett elemzéseknek alá kell támasztaniuk a tranzakcióban rejlő értéknövekedési potenciált.

Személyre szabott fejlesztések Az Alapkezelő megfelelő minőségű partner és megfelelő garanciák illetve hozamkilátások megléte esetén megfontolja, hogy az Alap portfolióját kisebb részt úgynevezett személyre szabott ingatlanfejlesztések keretében töltse fel. Ebben az esetben az Alap úgy fog ingatlanfejlesztésbe, hogy az elkészült objektumot az együttműködő partner a fejlesztés megkezdésekor meghatározott feltételek mellett teljes egészében, vagy nagy részben hosszú távra bérbe veszi. Az Alapkezelő emellett figyelmet fordít a ma már egyre gyakrabban előforduló development forward Tranzakciók megvalósításának lehetőségére, amely esetén egy külső fejlesztő egy építkezés előtt vagy közben, legalább részben előbb érbeadásra került ingatlan fejlesztését végzi, miközben a befektető egy vagy több, előre rögzített határidőre / kiadottsági hányadra vonatkozó feltétellel megvásárolja a majdani befejezett ingatlant egy előre meghatározott áron. Ez az eljárás csökkenti a fejlesztő kockázatát, az emiatt elvárt árat is, és javítja a sikeres tranzakció esélyét az idejekorán történő bekapcsolódás miatt. Ilyenkor az Alap az ingatlanfejlesztés egyébként magas kockázatát az előzetesen megkötött szerződéseknek köszönhetően jelentős mértékben csökkentheti, ugyanakkor részesedhet a fejlesztési profitból is. Az ilyen típusú fejlesztés a bérlő számára is hozzáadott értéket rejt, mivel az objektum minden tekintetben a bérlő elvárásai szerint kerül kialakításra. A személyre szabott fejlesztéseket az Alap a beruházások elkészülte és az objektum használatba vétele előtt értéknövekedésre alapozott befektetésként, a használatba vételt és a bérleti megállapodás megnyíltát követően bérbeadással hasznosított befektetésként tartja nyilván.

relatíve magasak. Az Alapkezelő középtávú célja, hogy az egyedi ingatlanok értéke lehetőleg ne haladja meg a mindenkori portfolió 10%-át. Az Alap általában el kíván kerülni olyan ingatlanokba történő befektetést, amelyek a használati célt tekintve a szokványostól eltérőnek, rendkívülinek minősülnek, vagy amelyek nem kezelhető kockázatot hordoznak. (pl. környezeti kár, egyéb veszélyeztetettség, stb.) Az Alapkezelő a pénzügyileg realizált hozamoknak jelentős részét évente egy alkalommal ki kívánja fizetni a befektetési jegytulajdonosok számára. Ez utóbbi politika egyrészt hasonlóvá teszi az Alapot más közvetlen ingatlanbefektetésekhez, valamint kisebb kockázatot jelent a befektetési jegytulajdonosok számára az Alap bevételeinek felhasználását illetően.

likviditási gondjai miatt áron alul vásárolható meg, és a későbbiekben haszonnal adható tovább. Az Alapkezelő az ingatlanportfoliót tekintve az alábbi korlátozásokkal kíván élni: Î Az Alap portfoliójában a tőkenövekedési céllal vásárolt ingatlanok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének a 40 %-át. Î Egy ingatlan értéke sem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 20 %-át. Î Az építés alatt álló ingatlanok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 25 %-át. Az Alapkezelő a Tpt. 239 § (6) bekezdése alapján köteles az Alap portfoliójába tartozó, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.

Az Alapkezelő az ingatlan üzemeltetést részben, vagy egészben harmadik félnek kiszervezi. Az Alap idővel részt vehet az ingatlanfejlesztéshasznosítás vertikális integrációjának minden elemében (telekvásárlás, építés, tulajdonlás, bérleménykezelés, bérlői szolgáltatások nyújtása, stb.) az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Az Alapkezelő a fentiekkel összhangban általában jelen kíván lenni az ingatlan befektetési piac minden szegmensében, azonban nem célja, hogy egyszerre minden szegmensben jelen legyen. Az Alapkezelő nem határoz meg minimumot a portfolióban tartandó ingatlanok arányát illetően.

43/57


Portfolió lehetséges elemei

Î ingatlanok Î látra szóló vagy lekötött bankbetét, Î lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű OECD tagállam által kibocsátott állampapír, Î ingatlanügyletekből befolyó, devizaárfolyamhoz kötött bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyletek.

Î Egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapír: a magyar vagy egyéb OECD tagállam által kibocsátott egy évnél nem hosszabb futamidejű hitelviszonyt megtestesítő állampapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix, illetve változó kamatozású államkötvények; a magyar jegybank által kibocsátott egy évnél nem hosszabb futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Î Bankbetét: látra szóló, illetve lekötött forint (HUF) bankbetét; látra szóló, illetve lekötött deviza bankbetét. Î Ingatlan Az Alap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített, ideértve az adásvétellel vegyes szerződéseket is, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.

Î ingatlanok, vagy ingatlanok átruházása körében kötött, időpont, vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú, adásvétellel vegyes szerződések, illetve ezen felül kizárólag; Î a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott, lejártát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; Î OECD tagállam által kibocsátott, lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; Î látra szóló és lekötött bankbetétek; Î devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyletek.

Î ingatlanok; Î a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott, lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; Î OECD tagállam által kibocsátott, lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok; Î Látra szóló és lekötött bankbetétek; Î Devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyletek tartozhatnak.

Î Határidős ügylet Az Alap kizárólag a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából köthet határidős ügyletet (fedezeti ügylet). Ezen felül az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.

44/57


A portfolió összetétele

Az Alap az ingatlanpiac különböző szektoraiba fektethet be, de figyelemmel kell lennie a kockázatmegosztás (diverzifikáció) alábbi törvényi szabályaira: Î egy ingatlan értéke sem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 20%-át, Î az építés alatt álló ingatlanok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 25%-át. Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan, illetőleg felépítmény, amelyen az Alap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Ingatlanszektoronként az Alap az alábbi tervezett-, illetve minimális/maximális arányok mentén kívánja befektetni az összegyűjtött tőkét:

Az Alapot terhelő díjak és költségek

Î Alapkezelési díj Az Alapkezelő a portfolió kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért maximum az alábbi éves kezelési díjat számítja fel. Az alapkezelési díj maximum 1% a likvid eszközökben lévő portfoliórész után, illetve maximum 2,1% az ingatlanbefektetési állomány után. Amennyiben az ingatlanportfolió mérete meghaladja az Alap nettó eszközértékének 100%-át, az alapkezelési díj maximum a nettó eszközérték 100%-a után számított 2,1% lehet. A díj kiszámítása a napi nettó eszközértékek számtani átlagának alapulvételével történik havonta. A díj elszámolása az Alapkezelő javára a következő hónapban számla ellenében történik, legkésőbb a tárgyhót követő hó

Az Alapkezelő a következő ingatlantípusok vásárlását tervezi a portfolióba: Î bérbeadással hasznosított ingatlanok: minimum az Alap nettó eszközértékének 60%-a erejéig; Î tőkenövekedési céllal vásárolt ingatlanok: legfeljebb az Alap nettó eszközértékének 40%-a erejéig. Î ipari, logisztikai ingatlanok: minimum az Alap nettó eszközértékének 25%-a, legfeljebb az Alap nettó eszközértékének 70%-a erejéig; Î kereskedelmi célú ingatlanok: minimum az Alap nettó eszközértékének 30%-a, legfeljebb az Alap nettó eszközértékének 70%-a erejéig Î irodaingatlanok: minimum az Alap nettó eszközértékének 0%-a, legfeljebb az Alap nettó eszközértékének 40%-a erejéig; Î lakáscélú ingatlanok: minimum az Alap nettó eszközértékének 0%-a, legfeljebb az alap nettó eszközértékének 30%-a erejéig.

Az Alapot a folyamatos működés során az alábbi költségek terhelik: Î az alapkezelési díj, ami maximum 2/365%, az utolsó nettó eszközértékre vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre az Alapkezelő javára; Î a sikerdíj, mely a tőkegarancia ellenértéke. A sikerdíj elszámolására naptári negyedévente kerül sor, az adott naptári negyedévben naponta kiszámított sikerdíj értékek egyenlege alapján. A sikerdíjat a Letétkezelő naponta határolja el az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének napi növekedése alapján. Amennyiben az Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének napi

Az Alapkezelő az egyes ingatlantípusoknál az alábbi az Alap mindenkori saját tőkéjének arányában megállapított maximális arányokat kívánja elérni: Ingatlantípus Max. arány Î Irodák 80 % Î Ipari ingatlanok 50 % Î Lakóingatlanok 70 % Î Kereskedelmi célú ingatlanok 80 % Î Idegenforgalmi célú ingatlanok 40 % Î Földterület 50 %

Î Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő alapkezelői díjat számol fel. Az éves alapkezelési díj mértéke az ingatlanbefektetési állomány után legfeljebb évi 2%, a likvid eszközökben lévő portfoliórész után legfeljebb évi 1,5 %. Az alapkezelési díj számításának alapja, a naponta megállapított és közzétett nettó eszközérték. Az alapkezelési díj - utolsó nettó eszközértékre vetített időarányos részének elszámolására naponta, kifizetésére havonta (a következő hónap 10. napjáig) kerül sor. Az alapkezelési díj terhelésének módja: Az alapkezelői díj utolsó nettó eszközértékre vetített időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első napján esedékes. A Befektetési Jegyek forgalmazásáért járó forgalmazói

Az Alapot terhelő díjakat és költségeket az Alapkezelő igyekszik időarányosan az Alapra terhelni, csökkentve ezáltal az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték költségelszámolás miatti esetleges ingadozását. Így bizonyos költségek kifizetését felmerülésükkor az Alapkezelő megelőlegezheti, majd az összeg nagyságától függően ezeket hosszabb idő alatt terhelheti tovább az alapra, bizonyos előre ismert mértékű költségeket pedig már a számla beérkezését és pénzügyi teljesítését megelőzően a Letétkezelő egyetértésével a költségek kötelezettségként történő elhatárolásával fokozatosan, illetve folyamatosan terhelhet az Alapra. Az egyes időszakok költségeinek részletes bemutatását az Alap féléves és éves jelentései tartalmazzák. Î Az Alapkezelőnek fizetendő díj

45/57


15. napjáig. Î Alapkezelési sikerdíj Az Alapkezelő érdekeltségi rendszerének megalapozása érdekében - sávos alapkezelési díj - bonusz rendszer kerül bevezetésre. A bonusz rendszer bázisa (bázis): az adott év első napján érvényes Referencia hozam. Kockázati prémium: a Referencia hozam 25%-a. Î A Letétkezelő éves díja Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt a következő díjak és jutalékok illetik meg: Általános letétkezelési díj (magában foglalja a letéti őrzésnek, az értékpapír-számla kezelésének és a nettó eszközértékszámításnak a díját), amely az Alap napi nettó eszközértékének évi 0,09 százaléka. A letétkezelési díj naponta kerül kiszámításra, az Alap a letétkezelési díjat havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napig, számla ellenében fizeti meg a Letétkezelő részére. Értékpapírok szállításával, transzferálásával és őrzésével kapcsolatban harmadik fél által felszámított, számlával igazolt költségek így különösen a KELER díjak - az Alapot terhelik, és számla ellenében kerülnek megtérítésre. Î Forgalmazási díj Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazásáért a forgalmazókat díj illeti meg. Ennek mértéke forgalmazónként változó és a fogalmazónál nyilvántartott befektetési jegy állomány alapján negyedévente kerül elszámolásra. Mértéke éves szinten maximum 1,2%. Î A PSZÁF díjai A PSZÁF az állami felügyelet folyamatos ellátásáért éves díjat számít fel, melynek mértéke a nettó eszközérték negyedéves számtani átlagának évi 0,075 ezreléke. A PSZÁF ezen díját negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni. Î Az Ingatlanértékelő díja Az Alap Ingatlanértékelőjének díját az Alap viseli. A teljes értékbecslések megbízási díja Százezer és Ötszázezer forint között alakul

növekedése nem éri el a kritikus értéket, a korábbi elhatárolások erejéig hozamkiegyenlítés történik legfeljebb a bázis hozam napi értékének szintjéig. A sikerdíj akkor illeti meg a Bankot, ha az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték növekedésének évesített értéke a tárgynegyedévben meghaladja a bázishozamot. Î a letétkezelési díj, amely 0, 5/365%, az utolsó Nettó eszközértékre vetítve. A letétkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el, minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre a Letétkezelő javára; Î az Ingatlanértékelő díja Î a Könyvvizsgálónak fizetendő díj; Î az Alap ügyletei során felmerült értékpapírforgalmazási díjak, jutalékok, KELER és banki költségek, ingatlan közvetítési díjak, ügyvédi költségek, átírási illetékek; Î a Befektetők Törvény által előírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei; Î egyéb, az Alap működésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj, mely jelenleg 0,075‰ negyedévente a nettó eszközértékre vetítve; Î számviteli és jogi szolgáltatásért fizetendő díj; Î a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelők által felszámított díjak és költségek, Î az Alap érdekében végzett reklám és marketing tevékenység költségei, Î a Raiffeisen Alapcsalád érdekében végzett marketing és reklám tevékenységből az Alapkezelő döntése alapján az Alapra eső költségek, Î Az Alap befektetési stratégiájának kialakítása érdekében az Alapkezelő által igénybe vett külső szakértők által nyújtott tanácsadói tevékenység díja, Î Minden egyéb, az Alap működésével kapcsolatos díj, jutalék vagy költség: (1.) az ingatlanok működésével és működtetésével kapcsolatos költségek,

díjat az Alapkezelő az alapkezelési díjból fizeti a Forgalmazónak. Î Ingatlanértékelő díja Az ingatlanértékelő díja, az alapban lévő ingatlanállomány forgalmi értékére vetített évi 0,175 %. Az építés alatt álló ingatlanok esetén a beruházás tervezett költségének 0,4 %-a. Az ingatlanértékelői díj elszámolására naponta, kifizetésére havonta (a következő hónap 10. napjáig) kerül sor. Az ingatlanértékelői díj forgalmi adó köteles, melynek mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában 25%. Î Letétkezelői díj A Letétkezelői díj éves mértéke: 15 milliárd Ft eszközértékig: az ingatlanbefektetési állomány után 0,15%, a likvid eszközökben lévő portfoliórész után 0,2% 15 milliárd Ft eszközérték felett: évi 0,125% az ingatlanbefektetési állomány, 0,15% a likvid eszközökben lévő portfoliórész után. A letétkezelői díj számításának alapja a naponta megállapított és közzétett nettó eszközérték. A letétkezelői díj – utolsó nettó eszközértékre vetített időarányos részének – elszámolására naponta, kifizetésére havonta (a következő hónap 10. napjáig) kerül sor. Î Könyvvizsgálói díj A könyvvizsgálói díj a 2004. üzleti évre vonatkozóan 1.000.000 Ft + ÁFA. Î Felügyeleti díj Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó törvényi szabályozás szerinti felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj mértéke 0,075 ezrelék negyedévente, melyet a nettó eszközértékek negyedéves számtani átlagára vetítve, a negyedévet követő 20. napig kell a Felügyeletnek megfizetni. Î Az Alap nevében felvett hitelekkel kapcsolatos költségek Az Alap nevében felvett hitelek kapcsán felmerülő hiteldíjak és egyéb bankköltségek az Alapot terhelik. Î Alap működésével kapcsolatos költségek és kiadások Az Alapot terheli minden, az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban felmerülő költség és kiadás. Az

Alapkezelő

a

költségeket felmerüléskor

Az Alapkezelő az Alapnak az alapkezelői feladatok ellátásáért éves díjat számít fel. A díj mértéke maximum az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 2,00/365%-a (napi 0,00547945%). A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma). A befektetők információval való ellátásával kapcsolatos költségeket – kivéve a napi nettó eszközérték folyamatos közzétételével, illetve a jogszabályban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó közzététellel kapcsolatos költségeket - és a reklámköltségeket az Alapkezelő viseli, azok az Alapot nem terhelik. Az Alapkezelő semmilyen díjat illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az Alap átlagos saját tõkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát (1 milliárd forint 50%-át, azaz 500 millió Ftot), mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra. Î A Letétkezelőnek fizetendő díj A Letétkezelő szolgáltatásaiért éves díjat számít fel. A díj mértéke az utolsó közzétett nettó eszközérték n * 0,15/365 %-a (napi 0,00041096 %), mely a Letétkezelő által kiállított számla ellenében az Alapkezelő rendelkezésére kifizetésre kerül. A díj munkaszüneti napok után is felszámításra kerül (n: az utolsó közzétett eszközérték megjelenése óta eltelt napok száma). Î Az Ingatlanértékelőnek fizetendő díj Î Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Î Minden, az Alap vagyonának befektetésével, portfoliójának összeállításával és működtetésével kapcsolatos költség Az Alapot terhelik az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, az ingatlan-, illetve értékpapírforgalmazóknak, ügynököknek fizetett költségek, díjak, jutalékok, valamint az

46/57


ingatlanonként, mérettől függően. A rendes érték felülvizsgálat díja ingatlanonként és negyedévenként Tízezer és Ötvenezer, az esetleges havi felülvizsgálatok díja Tizenötezer és Hetvenötezer forint között alakul. A rendkívüli érték-felülvizsgálat díja ingatlanonként Százezer és Háromszázezer forint között alakul. A tanácsadás díja alkalmanként és ingatlanonként Pest Megyében Ötvenezer, különben Hetvenötezer forint. Ingatlan alatt egy fizikai ingatlanegység értendő, amely egy értékkel kerül az Alap nyilvántartásába, és amelyet egy értékelési jelentésben kell értékelni. Az ingatlanértékelő számláját félévente, utólag bocsátja ki a szerződés érvényességi ideje alatt. Az ingatlanértékelő köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett munkákról, és azt számlája mellékleteként bemutatni. Î Az Alap könyvvizsgálójának díja Az Alap gazdálkodásának felülvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló díját az Alap viseli. A díj idő- és teljesítményarányos része számla ellenében két részletben kerül kifizetésre. Î Marketing költségek Az Alapkezelő minden év január első napjára meghatározza az Alap következő évi marketing költségtervét, majd a naponta képzett költségkeret terhére köt egyedi szerződéseket a marketing lebonyolítására.

(2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (7.)

a létesítmény gazdálkodónak fizetett díj az állagmegőrzéshez szükséges felújítás költségei a portfolióban lévő ingatlanok bérlőkre nem terhelhető üzemeltetési költségei az építés alatt álló ingatlanok befejező beruházásai az ingatlanok értéknövelő beruházásai a hozamfizetés költségei illetékek

A Letétkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben, illetve a havi portfoliójelentésben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő semmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra.

terheli rá az Alapra, kivéve az Alapot terhelő, folyamatos teljesítésekből származó kötelezettségeket, melyek időarányosan kerülnek elszámolásra. Î átalánydíjas üzemeltetési szerződések alapján fizetett díjak, Î az Alapban lévő ingatlanok után fizetendő, adott időszakra vonatkozó ingatlan- és építményadók, Î egyéb, egyenletesen felmerülő, de időszakosan fizetendő díjak és költségek. Az Alapkezelő minden olyan egyéb, a fentiekben nem részletezett kötelezettséget és követelést, ahol e kötelezettségek és követelések keletkezésének időpontja és pénzügyi teljesítése nem esik egybe a követelés és kötelezettség keletkezésének időpontjában veszi figyelembe a nettó eszközérték számításánál. Az Alapkezelő az egyes költségek mértékéről, a felmerülés, és az Alapra terhelés idejéről a féléves és éves tájékoztatókban részletesen beszámol.

ingatlanportfolió üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatos költségek, illetve egyéb, az Alap működésével kapcsolatos költségek. Î A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei A befektetési jegyek keletkeztetésének költségei szintén az Alapot terhelik, melynek mértékét a KELER Zrt. mindenkor hatályos díjjegyzéke tartalmazza. Î Az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek Az Alapot terheli az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségek, melyek a Letétkezelő mindenkor hatályos díjjegyzéke alapján kerülnek elszámolásra. Î Könyvvizsgálói díj Az Alapot terheli az Alap éves auditálásával kapcsolatban felmerülő költség. Î Az Alap napi nettó eszközértékének, valamint rendszeres és rendkívüli tájékoztatást tartalmazó egyéb hirdetményeinek közzétételével kapcsolatos költségek

Î Minden egyéb, az Alap működésével kapcsolatos díjak, jutalékok, költségek

47/57


AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT MÁS ALAPOK

48/57

CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja

befektetési politika

befektetési politika cél, ill. lehetséges befektetési területei

várható hozam

CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja

CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja

Olyan euróban denominált befektetés, amelyek lehetőséget nyújt arra, hogy a lehetséges és Olyan forintban denominált befektetések, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lehetséges és célpiacokhoz kapcsolódó befektetési alapok célpiacokhoz kapcsolódó befektetési alapok teljesítményéből jól diverzifikált portfoliókat biztosítsanak a befektetők számára. teljesítményéből jól diverzifikált portfoliót biztosítson a befektetők számára.

Bankközi forint- és devizapiac, állampapír, Bankközi forint- és devizapiac, állampapír, Bankközi forint- és devizapiac, állampapír, Bankközi forint- és devizapiac, állampapír, vállalati kötvény és jelzáloglevél piac, fejlődő és vállalati kötvény és jelzáloglevél piac, fejlődő és vállalati kötvény és jelzáloglevél piac, fejlődő és fejlett európai, amerikai, ázsiai részvénypiac, fejlett európai, amerikai, ázsiai részvénypiac, vállalati kötvény és jelzáloglevél piac, globális fejlett európai, amerikai, ázsiai részvénypiac, globális ingatlan- és nyersanyagpiac, globális ingatlan- és nyersanyagpiac, globális ingatlan- és nyersanyagpiac, ingatlanpiac, származékos piac származékos piac származékos piac származékos piac mérsékelt

közepes

magas

közepes

betéti kamatokkal versenyképes

kötvény-hozamokkal versenyképes

részvény-hozamokkal versenyképes

kötvény-hozamokkal versenyképes

kockázatkerülő

kockázattűrő

kockázatkedvelő

kockázattűrő

kötvény-túlsúlyos vegyes

kiegyensúlyozott vegyes

részvény-túlsúlyos

kiegyensúlyozott vegyes

kockázatviselés BAMOSZ besorolás típus

nyilvános

fajta

nyíltvégű, befektetési alapokba fektető értékpapír befektetési alap

nyilvántartásba vétel

CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja

a Felügyelet 1111-191 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-192 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-193 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-194 lajstromozási számon, Ft induló tőkével E- 7.118.850,- EUR induló tőkével E-III/110.4241.087.190.000,Ft induló tőkével E- 1.928.380.000,Ft induló tőkével E- 1.218.670.000,III/110.421-1/2006. sz. határozatával 2006. III/110.422-1/2006. sz. határozatával 2006. III/110.423-1/2006. sz. határozatával 2006. 1/2006. sz. határozatával 2006. augusztus 23augusztus 23-án vette nyilvántartásba án vette nyilvántartásba augusztus 23-án vette nyilvántartásba augusztus 23-án vette nyilvántartásba 2006.08.28

első forgalmazási nap

2006.08.28

2006.08.28

2006.08.28

a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed

futamidő

a befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják

befektetők köre ISIN kód

HU0000704598

HU0000704564

HU0000704580

HU0000704572

névérték

10 000,- Ft

10 000,- Ft

10 000,- Ft

10,- EUR

2 884 210 847,- Ft

12 301 259,- EUR

dematerizált

előállítási mód nettó eszközérték 2006.12.31.

2 482 269 601,- Ft Időszak

múltbeli hozamok

Kezdő 06/08/28

Záró 06/12/31

Elért Hozam 2,52%''

8 426 307 404,- Ft Időszak Kezdő 06/08/28

Záró 06/12/31


Időszak Kezdő 06/08/28

Záró 06/12/31


Időszak Kezdő 06/08/28

Záró 06/12/31


" tört év esetében nem annualizált Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra!

49/57


AZ ALAPKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2004., 2005., 2006. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK MÉRLEG Eszközök

Források adatok eFt-ban

A tétel megnevezése

2004.12.31

2005.12.31

adatok eFt-ban A tétel megnevezése

2006.12.31

2004.12.31

2005.12.31

2006.12.31

A

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

49 152

47 391

50 449

D

SAJÁT TŐKE

516 060

908 436

1 729 090

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

26 643

22 762

15 635

I.

JEGYZETT TŐKE

300 000

300 000

300 000

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

0

0

0

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

0

0

0

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

0

0

0

II.

JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

0

0

0

3. Vagyoni értékű jogok

0

22 762

15 635

III.

TŐKETARTALÉK

40 650

40 650

40 650

26 643

0

0

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

175 410

175 410

567 787

5. Üzleti vagy cégérték

0

0

0

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

0

0

0

6. Immateriális javakra adott előlegek

0

0

0

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

0

0

0

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

0

0

0

1.152 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

0

0

0

15 261

16 264

24 909

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

0

0

0

0

0

0

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

0

392 376

820 653

4. Szellemi termékek

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

0

0

0

E

CÉLTARTALÉKOK

15 261

16 264

24 909

F

KÖTELEZETTSÉGEK

4. Tenyészállatok

0

0

0

I.

4. Beruházások, felújítások

0

0

0

II.

5. Beruházásokra adott előlegek

0

0

0

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

0

0

0

0

0

506 732

12 266

65 818

0

0

0

0

0

0 0

0 9 905

1. Tartós részesedés kapcsolt vállakozásban

0

0

0

2. Rövid lejáratú hitelek

0

0

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

0

0

0

3. Vevőktől kapott előlegek

0

0

0

3. Egyéb tartós részesedés

0

0

0

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

275

1 981

1 222

5. Váltótartozások

1. Rövid lejáratú kölcsönök -ebből: az átváltható kötvények

0

0

0

7 248

8 365

9 905

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

0

0

0

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

0

0

0

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész.visz.vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

0

0 64 596

9.153 Kötelezettségek értékelési különbözete

0

0

0

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

0

0

0

3 396

55 191

8 924

0

0 1 687 123

0

0

0

KÖVETELÉSEK

36 412

80 716

93 461

1. Bevételek passzív iőbeli elhatárolása

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

29 516

74 166

87 070

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

2. Követelések kapcsolt vállakozással szemben

7

0

0

3. Halasztott bevételek

3. Követelések egyéb rész.visz.vállalkozással szemben

0

0

0

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

0

0

0

6 889

6 550

6 391

6.150 Követelések értékelési különbözete

0

0

0

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

0

0

0

244 296

382 283

140 000

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

0

0

0

2. Egyéb részesedés

0

0

0

3. Saját részvények, saját üzletrészek

0

0

0

244 296

382 283

140 000

0

0

0

621 997

399 313

1 453 662

4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések

ÉRTÉKPAPÍROK

4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5.151 Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK

0

0

0

621 997

399 313

1 453 662

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

74 332

66 190

66 260

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

73 235

64 679

65 202

1 096

1 511

1 058

0

0

0

1 026 188

975 893

1 803 832

1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

G

0 0

9 471

862 312

KÉSZLETEK

0 814

0

0

I.

0 500 000 6 457

902 705

8.149 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete FORGÓESZKÖZÖK

C

0

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

0

B

IV.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

8 365

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

III.

0 65 818

0

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

4. Tartósan adott kölcsön egy. rész. visz. vállalkozásban

II.

0 12 266

7 248

6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III.

0 506 732

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

0

0

0

3 396

55 191

8 924

0

0

0

1 026 188

975 893

1 803 832

50/57


"A" Eredménykimutatás (összköltség eljárással) adatok eFt-ban 2004.12.31

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I.

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02)

II.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE

III.

EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés

2006.12.31

396 628

834 259

0

0

1 414 525 0

396 628

834 259

1 414 525

0

0

0

11 766

8 879

1 400

0

0

0

1 611

1 670

2 438

59 503

193 461

216 154

9 968

14 812

23 841

08. Eladott áruk beszerzési értéke

0

0

0

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

0

4 462

36

05. Anyagköltség 06. Igénybevett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke

IV.

2005.12.31

ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07+08+09)

71 082

214 405

242 469

10. Bérköltség

61 683

122 920

162 488

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

15 948

19 220

18 963

12. Bérjárulékok

21 517

42 680

55 134

V.

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10+11+12)

99 148

184 820

236 585

VI.

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

16 074

9 506

11 311

VII.

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

24 237

21 542

33 127

Ebből:értékvesztés A

0

0

0

197 853

412 865

892 433

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

0

0

0

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

0

0

0


0

0

0

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

0

157

66

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII)


0

0

0

83 332

51 688

88 145

4 010

18 038

78 505

717

2 279

7 300

0

0

0

84 049

54 124

95 511

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

0

0

0

19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

5

0

0

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

5

0

0

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

0

0

0

1 330

31

277

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17)

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18+19+20+21)

0

0

0

1 335

31

277

X.

RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

0

0

0

XI.

RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

0

0

0

D

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

0

0

0

E

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C+D)

280 567

466 958

987 667

XII. F

G

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

44 668

74 582

167 014

ADÓZOTT EREDMÉNY (E-XII)

235 899

392 376

820 653

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

264 101

0

0

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F+22-23)

500 000

0

0

0

392 376

820 653

51/57


52/57


A LETÉTKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2003., 2004., 2005. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK MÉRLEG ESZKÖZÖK

FORRÁSOK adatok eFt-ban


2004.12.31

2005.12.31

adatok eFt-ban

2006.12.31


1. Pénzeszközök

29 546

37 392

60 229

2. Állampapírok

58 128

59 551

80 364

a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

a, forgatási célú állampapírok

26 150

35 784

50 097

b, meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségek

b, befektetési célú állampapírok

31 978

23 767

30 267

62

246

2/A. Állampapírok értékelési különbözete

-

3. Hitelintézetekkel szembeni követelések

57 476

107 415

206 420

4 142

10 024

23 934

53 325

97 364

180 878

40 812

88 061

177 142

a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések b, egyéb követelések pénzügyi szolgáltatásból hitelintézetekkel szemben ba, éven belüli lejáratú Ebből: - MNB-vel szemben bb, éven túli lejáratú

-

59 800

130 500

12 513

9 303

3 736

9

27

1 609

983 466

1 203 921

1 419 110

983 453

1 203 903

1 418 964

403 661

439 879

572 247

c, befektetési szolgáltatásból 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a, pénzügyi szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések aa, éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben ab, éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

b, más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba, forgatási célú értékpapírok Ebből: - visszavásárolt saját kibocsátású értékpapír bb, befektetési célú értékpapírok 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a, részvények, részesedések forgatási célra b, változó hozamú értékpapírok ba, forgatási célú változó hozamú értékpapírok

ce, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettség

13

18

147

3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

18

147

a, kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek

13 -

-

5 906

3 096

4 747

5 906

3 096

4 747

4 703

2 398

4 398

2 442

1 855

3 822

1 203

698

348

-

a, pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa, ingatlanok

1 871

722 267

996 725

584 270

721 007

996 014

210 305

271 923

330 107

4 111

11 205

1

13

4

373 600

442 938

584 148

539

-

7 761

400

3

3

3

365

6 146

81 758

1 304

1 260

711

1 276

1 260

711

28

-

-

30 755

55 271

94 172 94 172 36 500

a, éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek

21 046

39 096

44 218

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

45

233

42

-

7 758

23 391

11 413

7 686

13 756

302

19

4

11 111

7 667

13 752

14 838

17 684

19 538

2 186

2 306

1 639

12 652

14 733

17 382

4. Egyéb kötelezettségek

4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív időbeli elhatárolások

2 053

5

2 053

5

6. Céltartalékok b, kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre c, általános kockázati céltartalék d, egyéb céltartalék

645

517

7. Hátrasorolt kötelezettségek

33 324

-

34 245

34 187

a, alárendelt kölcsöntőke

33 324

34 245

34 187

8. Jegyzett tőke

25 723

40 500

40 500

25 155

25 155

23 267

11. Általános tartalék

12 528

13 967

15 560

25 155

25 155

23 267

12. Eredménytartalék

35 569

28 308

36 749

3 373

3 937

4 528

13. Lekötött tartalék

500

500

500

3 373

3 937

4 528

14. Értékelési tartalék

-

1 057

233

3 856

5 150

6 930

3 757

5 051

6 789

-

971

(321)

427 3 746

ac, beruházások

1 617

1 009

2 616

99

99

141

b, nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök 12. Egyéb eszközök

-

-

5 382

a) készletek

-

-

87

b) egyéb követelések

-

-

5 295

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés

-

-

12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

-

12 201

37 352

14 032

7 168

9 403

13 330

6 859

9 209

702

309

194

1 190 550

1 472 486

1 859 638

517 910

631 513

933 578

658 608

833 805

916 657

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

-

44 218

3 683

383

Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK

3

585 574

57 672

3 683

3 659

Eszközök (aktívák) összesen

118 939 405 703

39 096

b, költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

335

b, költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

216 895 274 246

55 271

742

1 805

a, bevételek aktív időbeli elhatárolása

71 926 333 225

21 046

1 615

ab, műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

13. Aktív időbeli elhatárolások

524 642

15 844

592

-

491 141

ab, éven túli lejáratú kötelezettségek

a, bevételek passzív időbeli elhatárolása

688

3 467

405 151

-

5

688

529 981

55 271

747

1 068

4 563

14 911

5

1 068

4 390

30 755

3 668

162

495 707

aa, éven belüli lejáratú kötelezettségek

4 275

738

10. Tárgyi eszközök

c, befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

242 220

738

a, immateriális javak

bc, éven túli lejáratú kötelezettségek

2006.12.31

409 541

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

288 813

738

9. Immateriális javak


214 675

-

2005.12.31

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb, éven belüli lejáratú kötelezettségek

cc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettség

738

a, részvények, részesedések befektetési célra


147 681

7. Részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés

ba, látra szóló kötelezettségek

846 716

(37)

8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban

b, egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból

42 170

-

7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete

c, befektetési szolgáltatásból 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

764 024

6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete a, részvények, részesedések befektetési célra

bb, éven túli lejáratú

44 856

bc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

ba, éven belüli lejáratú

579 792

b, befektetési szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések bd, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

2004.12.31

b, valós érték értékelési tartaléka 15. Mérleg szerinti eredmény Források (passzívák) összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - SAJÁT TŐKE

-

1 057

233

9 739

8 440

10 128

1 190 550

1 472 486

1 859 638

697 482

984 436

1 143 353

382 758

369 908

579 320

84 059

92 772

103 670

43

53/57


Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a, rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után b, egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET 3. Bevételek értékpapírokból a, bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b, bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve kereskedési tevékenység) 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak b, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve kereskedési tevékenység) Ebből: - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből b, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból c, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kereskedési tevékenység) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - értékelési különbözet d, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kereskedési tevékenység) Ebből: - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól b, egyéb bevételek 8. Általános igazgatási költségek a, személyi jellegű ráfordítások aa, bérköltség ab, személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac, bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek b, egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b, egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függő és jövőbeni kötelezettség után a, értékvesztés követelések után b, kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltart. felhasználás a, értékvesztés visszaírása követelések után b, kockázati céltartalék felhasználás a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő é.papírok, kapcsolt- és egyéb 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény 19. Adózás előtti eredmény 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény 22. Általános tartalékképzés, felhasználás 24. Jóváhagyott osztalék, részesedés 25. Mérleg szerinti eredmény

2004.12.31 88 906 5 194 83 712 6 469 56 352 113 32 554 3 256 61 3 195 15 303 15 011 300 292 3 183 3 092 17 91 0 5 050 2 983 51 4 177 0 2 059 126 0 1 922 521 240 1 401 22 477 9 074 5 943 966 198 198 2 165 1 899 1 099 13 403 2 033 2 706 332 2 374 0 15 665 12 630 3 035 7 254 5 342 1 912 2 609 16 666 16 477 189 0 306 -306 16 360 2 242 14 118 1 412 2 967 9 739

2005.12.31 73 581 4 854 68 727 6 073 44 821 202 28 760 85 85 17 631 17 133 319 498 4 486 4 371 1 115 1 17 773 4 663 673 29 751 12 811 15 968 7 842 3 277 291 104 2 986 28 673 13 685 8 694 1 711 255 255 3 280 2 884 1 690 14 988 2 622 4 752 4 752 390 12 230 10 133 2 097 5 899 3 922 1 977 2 081 18 581 18 290 291 2 223 2 223 18 581 4 189 14 392 1 439 4 513 8 440

2006.12.31 86 462 6 092 80 371 9 290 55 137 171 10 31 325 206 206 20 849 19 787 359 1 1 062 5 796 5 607 189 24 448 3 760 1 053 71 495 409 41 675 49 754 (330) (32 546) 3 284 410 242 2 874 35 857 16 936 11 325 1 526 309 309 4 085 3 579 2 151 18 921 2 795 4 139 200 200 3 939 15 160 13 514 1 646 7 782 5 470 2 312 2 649 279 21 776 21 566 210 17 372 18 020 - 648 21 127 5 197 15 931 1 593 4 210 10 128

54/57


55/57


Forgalmazási helyek fiók

Cím

fiók

Cím

fiók

Cím 4220 Hajdúböszörmény, Petőfi S. u. 2.

Andrássy úti fiók

1062 Budapest, Andrássy út 70.

Debreceni Campus fiók

4028 Debrecen, Kassai út 26.

Hajdúböszörményi fiók

Ajkai fiók

8400 Ajka, Szabadság tér 4/a.

Debreceni fiók

4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a.

Hilton fiók

1014 Budapest, Hess András tér 1-3.

Árpád üzletház fiók

1042 Budapest, Árpád út 112.

Dunakeszi fiók

2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4.

Hódmezővásárhelyi fiók

6800 Hódmezővásárhely, Deák F.u. 15.

Bajai fiók

6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1-3.

Dunaújvárosi fiók

2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. u. 2.

Hűvösvölgyi fiók

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138.

Baross téri fiók

1077 Budapest, Baross tér 17.

Egri fiók

3300 Eger, Érsek u. 1.

József körúti fiók

1085 Budapest, József krt. 59-61.

Bécsi úti fiók Eurocenter

1036 Budapest, Bécsi út 154.

Érdi fiók

2030 Érd, Budai út 22.

Kálvin téri fiók

1053 Budapest, Kálvin tér 4.

Békásmegyeri fiók

1039 Budapest, Heltai Jenő tér 1-3.

Esztergomi fiók

2500 Esztergom, Széchenyi tér 24.

Kaposvári fiók

7400 Kaposvár, Fő u. 13.

Békéscsabai fiók

5600 Békéscsaba, Szt. István tér 2.

Fehérvári úti fiók

1116 Budapest, Fehérvári út 130.

Károly körúti fiók

1075 Budapest, Károly krt. 3/b.

Belvárosi fiók

1052 Budapest, Petőfi S. u. 9.

Fényes Elek fiók

1024 Budapest, Petrezselyem u. 2-8. Kazincbarcikai fiók

Boráros téri fiók

1095 Budapest, Soroksári út 16.

Flórián téri fiók

Budafoki fiók

1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 5.

Gazdagréti fiók

Budakeszi fiók

2093 Budakeszi, Fő u. 174.

Gödöllői fiók

2100 Gödöllő, Szabadság tér 16-17. Kerepesi úti fiók

1144 Budapest, Kerepesi út 146.

Campona fiók

1222 Budapest, Nagytétényi út 3743.

Gyöngyösi fiók

3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Keszthelyi fiók

8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 35.

Ceglédi fiók

2700 Cegléd, Szabadság tér 8.

Győri fiók

9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26.

Kiskunfélegyházai fiók

Csepeli fiók

1211 Budapest, Kossuth L. u. 82.

Győri központi fiók

9021 Győr, Aradi vértanúk útja 10.

Kőbányai fiók

Csillaghegyi fiók

1039 Budapest, Mátyás kir. u. 24.

Gyulai fiók

5700 Gyula, Kossuth tér 27-33.

Lövőház utcai fiók

Flórián Üzletközpont 1033 Budapest, Kecskeméti fiók Flórián tér 6-9. Eleven Center 1118 Budapest, Kékgolyó utcai fiók Rétköz u. 7.

3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1/c. 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3. 1122 Budapest, Kékgolyó u. 1.

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4. 1102 Budapest, Kőrösi Csoma S. út 2-4. 1024 Budapest, Lövőház u. 7-9.

56/57


fiók Lurdy - Ház fiók

Cím fiók 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. Pécsi központi fiók 12-14.

Cím

fiók

Cím

7621 Pécs, Ferencesek utcája 33.

Szentendrei fiók

2000 Szentendre, Fő tér 14.

Szigetszentmiklósi fiók

2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 1/A.

Mátészalkai fiók

4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2.

Pécsi fiók

7621 Pécs, Irgalmasok u. 3/1.

Mátyásföldi fiók

1165 Budapest, Jókai Mór u. 2-4.

Pesterzsébeti fiók

1203 Budapest, Kossuth L. u. 21-29. Szolnoki fiók

5000 Szolnok, Szapáry u. 22.

Medve utcai fiók


Pestszentlőrinci fiók

1181 Budapest, Üllői út 431.

Szombathelyi fiók

9700 Szombathely, Fő tér 33.

Miskolci fiók

3525 Miskolc, Corvin u. 2.

Rákoskeresztúri fiók

1173 Budapest, Pesti út 170.

Tatabányai fiók

2800 Tatabánya, Köztársaság út 1.

Miskolci központi fiók

3525 Miskolc, Déryné u. 11.

Récsei Center fiók

1146 Budapest, Istvánmezei út 6.

Tatai fiók

2890 Tata, Ady Endre u. 22.

MOM Park fiók

1123 Budapest, Alkotás út 53.

Rózsakerti fiók

Rózsakert Üzletház 1026 Budapest, Gábor Áron u. 74-78.

Tétényi úti fiók

1117 Budapest, Tétényi út 63.

Salgótarjáni fiók

3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9.

Törökbálinti fiók

2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 75.

Siófoki fiók

8600 Siófok, Szabadság tér 15.

Új Buda Center fiók

1117 Budapest, Hengermalom út 1921.

Monori fiók Mosonmagyaróvári fiók

2200 Monor, Kossuth Lajos u. 88. 9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 22.

Nagykanizsai fiók

8800 Nagykanizsa, Király u. 53.

Soproni fiók

9400 Sopron, Várkerület 73.

Újpalotai fiók

1156 Budapest, Páskomliget u. 6.

Nyíregyházi fiók

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 7.

Soroksári fiók

1238 Budapest, Hősök tere 9.

Újpesti fiók

1043 Budapest, István u. 8.

Nyugati téri fiók

1139 Budapest, Váci út 6.

Szegedi fiók

6722 Szeged, Mérey u. 6/c.

Váci fiók

2600 Vác, Széchenyi u. 4-6.

Oktogon fiók

1064 Budapest, Teréz krt. 21.

Szegedi központi fiók

6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1.

Váci úti fiók

1138 Budapest, Váci út 141.

Orosházi fiók

5900 Orosháza, Széchenyi tér 1.

Székesfehérvári fiók

8000 Székesfehérvár, Palotai út 6.

Veszprémi fiók

8200 Veszprém, Szeglethy u. 1.

Örs vezér téri fiók

1148 Budapest, Örs vezér tér 24.

Székesfehérvári központi 8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b. Zalaegerszegi fiók fiók

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 810.

Paksi fiók

7030 Paks, Dózsa György út 35.

Szekszárdi fiók

7100 Szekszárd, Garay tér 1.

1013 Budapest, Krisztina tér 10.

Pápai fiók

8500 Pápa, Fő tér 24.

Szent István körúti fiók

1055 Budapest, Szent István krt.15.

Zöldfa fiók

57/57

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT

Recommend Documents