A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT ´ ´ ´ ´ ´ ´

CIB TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP CIB PROFITMIX 2 TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP CIB PROFITMIX 3 TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP CIB ALAPOK TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAPJA CIB ALTERNATÍV ENERGIA TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP CIB ÚJ PERSPEKTÍVA TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP

egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési szabályzata

Hatályba lépés időpontja: 2010. február 15. Az Alapok Portfoliója származtatott terméket tartalmaz, ezért az Alapokba történő befektetés a szokásostól eltérő kockázattal jár. A származtatott termékek nettó pozíciójának a Tpt. 3. számú melléklete szerinti korrigált összértéke legfeljebb kétszerese, korrekció nélküli összértéke legfeljebb nyolcszorosa lehet az Alapok Saját tőkéjének.

1/56

Tartalomjegyzék TÁJÉKOZTATÓ .........................................................................................................................................................................................................4 Összefoglaló .............................................................................................................................................................................................................5 Fogalmak...................................................................................................................................................................................................................6 1. Eladási ajánlat ....................................................................................................................................................................................................8 1.1. Az Alapok rövid bemutatása.......................................................................................................................................................................8 1.2. Kockázatok ...............................................................................................................................................................................................10 1.3. Adózás .....................................................................................................................................................................................................11 1.3.1 Az Alapok adózása..............................................................................................................................................................................................11 1.3.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása ......................................................................................................................................................11 1.3.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása ......................................................................11 1.3.4 Deviza-külföldiek adózása .................................................................................................................................................................................11 1.4. Hozamfizetés ...................................................................................................................................................................................................................11 1.5. Tőke- és hozamgarancia...............................................................................................................................................................................................11 2. Az Alapok Befektetési jegyei...........................................................................................................................................................................12 2.1. A Befektetők lehetséges köre.......................................................................................................................................................................................12 2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa .............................................................................................................................................................................12 2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása ........................................................................................................................................................12 3. A forgalomba hozatal szereplői ......................................................................................................................................................................13 3.1. Az Alapkezelő bemutatása............................................................................................................................................................................................13 3.1.1 Általános adatok .............................................................................................................................................................................13 3.1.2 Vezető tisztségviselők ....................................................................................................................................................................13 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok ...........................................................................................................................................14 3.1.4 Az Alapkezelő feladata ...................................................................................................................................................................14 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai ........................................................................................................................14 3.1.6 Egyéb információk ..........................................................................................................................................................................14 3.2. A Letétkezelő bemutatása.............................................................................................................................................................................................15 3.2.1 Általános adatok .............................................................................................................................................................................15 3.2.2 Vezető tisztségviselők ....................................................................................................................................................................15 3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai .........................................................................................................................16 3.2.4 A Letétkezelő feladata ....................................................................................................................................................................17 3.2.5 Egyéb információk ..........................................................................................................................................................................17 3.3. A Forgalmazó bemutatása ............................................................................................................................................................................................18 3.4. A Könyvvizsgáló bemutatása .......................................................................................................................................................................................18 3.4.1 A könyvvizsgáló adatai .......................................................................................................................................................................................18 3.4.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények................................................................................................................................................18 3.4.3 A könyvvizsgáló feladata ....................................................................................................................................................................................18 4. Jogi kérdések ...................................................................................................................................................................................................19 4.1. Összeférhetetlenség ......................................................................................................................................................................................................19 4.2. Érdekütközés...................................................................................................................................................................................................................19 4.3. Joghatóság ......................................................................................................................................................................................................................19 4.4. Háttérszabályok ..............................................................................................................................................................................................................19 Felelősségvállaló nyilatkozat ................................................................................................................................................................................20 1. Az Alapok rövid bemutatása ...........................................................................................................................................................................22 2. Az Alapkezelő és a Letétkezelő rövid bemutatása........................................................................................................................................22 3. A befektetési politika .......................................................................................................................................................................................22 3.1. Javasolt befektetési időtáv............................................................................................................................................................................................22 3.2. A befektetési stratégia szerkezeti felépítése .............................................................................................................................................................22 3.2.1 Amennyiben az Alapok Portfoliójában Opciók találhatók .............................................................................................................................22 3.2.2 Amennyiben az Alapok Portfoliója nem tartalmaz Opciókat ........................................................................................................................22 3.3. A befektetési eszközkosár elemei ...............................................................................................................................................................................23 3.3.1 CIB Tőkevédett Származtatott Alap .................................................................................................................................................................23 3.3.2 CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap ........................................................................................................................................24 3.3.3 CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap ........................................................................................................................................25 3.3.4 CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja ............................................................................................................................................28 3.3.5 CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap ................................................................................................................................31 3.3.6 CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap ......................................................................................................................................32 3.4. Az Alapok befektetési politikájának általános szabályai..........................................................................................................................................33 3.5. A Portfolió lehetséges elemei.......................................................................................................................................................................................33 3.6. A Portfolió devizális kitettsége......................................................................................................................................................................................33 3.7. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya......................................................................................................................................33 3.8. Befektetési korlátok........................................................................................................................................................................................................33 3.9. Származtatott ügyletek ..................................................................................................................................................................................................34 3.10. Hitelfelvétel, befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés ................................................................................................34 4. A hozam ............................................................................................................................................................................................................35 4.1. A hozam ...........................................................................................................................................................................................................................35 4.2. A hozam számítása ........................................................................................................................................................................................................35 4.2.1 CIB Tőkevédett Származtatott Alap .................................................................................................................................................................35

2/56

4.2.2 CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap ........................................................................................................................................35 4.2.3 CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap ........................................................................................................................................35 4.2.4 CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja ............................................................................................................................................36 4.2.5 CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap ................................................................................................................................36 4.2.6 CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap ......................................................................................................................................37 4.3. A hozam kifizetése..........................................................................................................................................................................................................37 5. A Nettó eszközérték .........................................................................................................................................................................................38 5.1. A Nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja és közzététele ..................................................................................................38 5.2. A Nettó eszközérték számításának módja .................................................................................................................................................................38 5.3. A Portfolió egyes elemeinek értékelési szabályai.....................................................................................................................................................38 5.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának szabályai .....................................................................................................................................................39 6. Díjak és költségek............................................................................................................................................................................................40 6.1. Az Alapokat terhelő költségek ......................................................................................................................................................................................40 6.1.1 Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek ..........................................................................................................................................40 6.1.2 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek.............................................................................................................................................40 6.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek ................................................................................................................................................................40 7. A Befektetési jegyekhez fűzödő jogok...........................................................................................................................................................41 8. A Befektetők érdekvédelme ............................................................................................................................................................................41 8.1. Felelősség........................................................................................................................................................................................................................41 8.2. Befektető-védelmi Alap..................................................................................................................................................................................................41 8.3. Illetékes bíróság..............................................................................................................................................................................................................41 8.4. Egyéb garanciák .............................................................................................................................................................................................................41 9. A Befektetők tájékoztatása..............................................................................................................................................................................42 9.1. Közzétételi helyek...........................................................................................................................................................................................................42 9.2. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség .....................................................................................................................................................................42 9.3. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség ........................................................................................................................................................................42 10. Az egyes Alapok megszűnése, átalakulása, beolvadása .............................................................................................................................43 10.1. Az egyes Alapok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések...............................................................................................................................43 10.2. Az egyes Alapok átalakulásával kapcsolatos rendelkezések.................................................................................................................................43 10.3. Az egyes Alapok beolvadásával kapcsolatos rendelkezések.................................................................................................................................43 11. Az Alapok folyamatos forgalmazásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok......................................................................................44 12. A Tájékoztató és a Kezelési szabályzat jóváhagyásának, módosításának általános szabályai ...............................................................44 13. Mellékletek........................................................................................................................................................................................................45 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt más alapok ...............................................................................................................................45 2. sz. melléklet: Az Alapkezelő gazdálkodásának adatai (2006., 2007., 2008. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések ...................45 3. sz. melléklet: A Letétkezelő gazdálkodásának adatai (2006., 2007., 2008. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések ....................45 4. sz. melléklet: Forgalmazási helyek a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában ......................................................................................................45

3/56

TÁJÉKOZTATÓ

4/56

ÖSSZEFOGLALÓ A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenységét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) előírásai szerint, a Felügyelet III/100.036-4/2002 számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, amelyet jogszabály előír az alábbi befektetési alapok létrehozásához és kezeléséhez. Jelen Tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza az Alapkezelő által kezelt, alábbi nyilvános befektetési alapok,

´ ´ ´ ´ ´ ´

a CIB Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap,

a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap (a továbbiakban együtt: Alapok) nyilvános Tájékoztatóit és Kezelési Szabályzatait. Az Alapkezelő, továbbá a CIB Bank Zrt. mint forgalmazó (a továbbiakban Forgalmazó), jelen dokumentumban szereplő adatok valódiságáért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. A CIB Tőkevédett Származtatott Alap és a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap könyvvizsgálója a TÉZISEK Könyvszakértő és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., cg. 01-09-468410) könyvvizsgálója, dr. Csemniczky Jánosné 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., kamarai igazolvány száma: MKVK-005253), a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap könyvvizsgálója Pótz Nagy Lászlóné (1163 Budapest, Szolnoki út 14/A., kamarai igazolvány száma: MKVK-004096), a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap és a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., cg. 01-09-267553) könyvvizsgálója, Barabás Csaba (1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 89/B. VIII/3, kamarai igazolvány száma: MKVK-005787), a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap könyvvizsgálója a KARANTA Könyvszakértő, Adó- és Racionalizálási Tanácsadó Kft. (1033 Budapest Reviczky u. 2., cg. 01-09- 461625) könyvvizsgálója, Dömötörfy József (8900 Zalaegerszeg, Szentmártoni út 2/c., kamarai igazolvány száma: MKVK-000985) (a továbbiakban Könyvvizsgáló) rendelkezik a Tpt. által előírt jogosítvánnyal, szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. A Felügyelet a Tájékoztató jóváhagyása

során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, azokért felelősséget nem vállal. A Tpt. "Az Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala" című részben következőképpen rendelkezik: 26.§ (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 26.§ (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29.§ (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 29. § (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Jelen Tájékoztató önmagában nem tekinthető az Alapok Befektetési jegyeinek jegyzésére vagy megvásárlására felhívó ajánlatnak. A Tájékoztató magyar nyelven készül, az Alapkezelő, mint kibocsátó a Tájékoztató magyar nyelvű változatát tekinti hivatalosnak és kötelezőnek. Az eladási ajánlat során senki nem jogosult más információkat továbbadni, mint amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz. Minden olyan információ, amelyet az Alapkezelő, illetve a Forgalmazó nem erősített meg, nem tekinthető hitelesnek.

5/56

FOGALMAK Alapok:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, itt felsorolt, nyilvános befektetési alapok, a CIB Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap;

ÁKK Zrt.:

az Államadósság Kezelő Központ Zrt.;

Alapkezelő:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.;

Állampapír:

a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

BAMOSZ:

Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;

Befektetési alap letétkezelési tevékenység:

az a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszaváltásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

Befektetési alap letétkezelő: Befektetési alap:

a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;

Befektetési alapkezelési a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap tevékenység: portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; Befektetési alapkezelő:

befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep;

Befektetési jegy:

befektetési alap nevében (javára és terhére) - a Tpt.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

Befektető:

az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja;

Cstv:

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény;

Dematerializált értékpapír:

a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

Értékpapír-kölcsönzés:

értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

Értékpapír-letétkezelés:

értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása;

Értékpapírszámla:

a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás;

Felügyelet:

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;

Forgalmazó üzletszabályzata:

a forgalmazó tevékenységét szabályozó, szerződési feltételeit rögzítő PSZÁF által jóváhagyott szabályzat;

Forgalmazó:

az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet, jelen Tájékoztató vonatkozásában a CIB Bank Zrt.;

Hátralévő átlagos futamidő:

fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamat-megállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration);

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír:

minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

Hosszú pozíció:

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Hozam:

Az Alap futamidejének lejárata után kifizetésre kerülő hozam, amely az Opció alapjául szolgáló befektetési eszközöknek az Alap futamidején belül elért teljesítményének meghatározott hányada;

Hpt.:

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;

KELER Zrt.:

Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.;

Kezelési szabályzat:

jelen tájékoztató részét képező, az egyes befektetési alap működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó dokumentum;

Kibocsátó:

a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által, itt felsorolt, kezelt nyilvános befektetési alapok, a CIB Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap;

Közzétételi hely:

a www.cib.hu és a www.cibalap.hu honlap;

Likvid eszköz:

a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét;

MNB:

a Magyar Nemzeti Bank;

Nettó eszközérték:

befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

Nyílt végű befektetési

az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra;

6/56

alap: Nyitott pozíció:

a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;

Portfolió:

jelen Tájékoztató vonatkozásában a befektetési alap, mint vagyontömeg részét képező eszközelemek összessége, melyet az Alapkezelő saját döntése alapján, az Alap meghirdetett befektetési elveinek megfelelően alakít ki;

Ptk.:

1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről.

Repó- és fordított repóügylet:

minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának, illetve az értékpapír tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír, más egyenértékű értékpapírra kicserélhető. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő;

Rövid pozíció:

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Saját tőke

a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos;

Számlavezető:

bármely befektetési vállalkozás, amely jogosult dematerializált értékpapírok nyilvántartására is alkalmas ügyfélszámla vezetésre, illetve ahol biztosított az ügyfelek állományainak elkülönített nyilvántartása;

Származtatott ügylet:

olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);

Szintetikus betét:

Fix kamatozású instrumentum, amelynek a mindenkor aktuális piaci értékét az adott napi zérókupon szintek határozzák meg.

Szja:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;

Tájékoztató:

jelen dokumentum, amely az Alapra vonatkozóan a Tpt. előírásainak megfelelő információkat tartalmazza, melynek része a Kezelési Szabályzat;

Tőzsde:

Budapesti Értéktőzsde Zrt. (H-1062 Budapest, Andrássy út 93.)

Bszt.

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól;

Tpt.:

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról;

Ügyfél:

az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;

7/56

1. ELADÁSI AJÁNLAT 1.1. Az Alapok rövid bemutatása CIB Tőkevédett Származtatott Alap

CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap


befektetési politika

Olyan globális befektetés, amely a BNP Paribas Millenium 10 Europe Olyan befektetés, amelynek célja a globális nyersanyagpiaci hozam- Olyan befektetés, amely 10 indexből 4 különböző összetételű befektetési Excess Return Index segítségével, mint abszolut hozamú termék, a különbségekre építő stratégia kialakítása a hosszútávú eszközkosarat hoz létre, amelyek 4 egymástól eltérő befektetési stratégiát részvény, nyersanyag, deviza valamint ingatlan piacon nyit short és long hozammaximalizálás érdekében. követnek, az alap annak a befektetési stratégiának a hozamát fizeti ki, pozíciókat. amely a lejáratkor a legjobb teljesítményt éri el.

befektetési politika cél-, ill. lehetséges befektetési területei

tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; EUR/USD devizapár, tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; globális nyersanyagpiac tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; 10 indexből képzett 4 amerikai részvény-, globális nyersanyagpiac hozamait nyújtó származékos hozamait nyújtó származékos piac befektetési eszközkosár legjobbjának hozamát nyújtó származékos piac piac

várható hozam

kötvényhozamokat meghaladó, részvényekkel, nyersanyagokkal, devizákkal versenyképes

kockázatviselés

kockázattűrő

magas

kockázattűrő garantált

BAMOSZ besorolás típus

nyilvános

fajta

nyíltvégű, értékpapír befektetési alap

nyilvántartásba vétel első forgalmazási nap

a Felügyelet 1112-61 lajstromozási számon, 2.637.530.000,- Ft induló a Felügyelet 1111-67 lajstromozási számon, 2.337.440.000,- Ft induló a Felügyelet 1111-211 lajstromozási számon, 3.162.660.000,- Ft induló tőkével E-III/110.244-1/2005. számú határozatával 2005. április 6-án vette tőkével E-III/110.295-1/2005. számú határozatával 2005. december 21-én tőkével E-III/110.462-2/2007. számú határozatával 2007. március 19-én nyilvántartásba vette nyilvántartásba vette nyilvántartásba 2005/05/06 (tőzsdei bevezetés)

2006/01/09

2005/04/11-2010/06/25

futamidő befektetők köre

betéthozamokat meghaladó, részvényekkel, nyersanyagokkal, ingatlanokkal, pénzpiaccal versenyképes

kötvényhozamokat meghaladó, nyersanyagokkal versenyképes

2007/03/28 2006/01/09-2012/03/02

2007/03/28-2010/03/26

a befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják

ISIN kód

HU0000703616

HU0000703905

HU0000704986

névérték

10 000 HUF

10 000 HUF

10 000 HUF

1 460 636 609 HUF

2 530 739 304 HUF

dematerizált

előállítási mód nettó eszközérték 2009/12/31 2009/12/31-ig elért múltbeli hozamok

2 847 048 246 HUF az alap által elért hozam

az alap által elért hozam


3 hónap

-

-

-

6 hónap

-

-

-

1 év

0.34%

7.43%

9.54%

5 év

-

-

-

2009

0.34%

7.43%

9.54%

2008

5.30%

-2.79%

-5.98%

2007

5.72%

-0.95%

-

2006

3.43%

-

-

2005

-

-

-

3.82%

6.85%

-0.03%

az alap indulásától számított évesített hozam

8/56

CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap

CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja

CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap


Befektetés a CIB alapcsalád sikeres, évek óta működő tagjaiba, amelyek Az alap hozama a megújuló energia-forrásokat előállító iparágakat reprezen-Az alap hozama a EWZ US (brazil), XINOI (kínai), D1AV (indiai), SOFIX széleskörű lefedettséget biztosítanak a hazai és a nemzetközi részvény-, táló DAXAEP index teljesítményétől függ. Az index kosara a világ alternatív, (bulgár), BET (román) és BUX index teljesítményétől függ. energia-hordozókat előállító leg-nagyobb vállalatainak kötvény-, és ingatlanpiacon, az Alap segíti a futamidő alatti mindenkori meg-újuló részvényeiből áll. tőkepiaci pozitív trendek kihasználását, és a negatív hatások kivédését.


tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; magyar és európai tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; DAXAEP index hozamát tőkevisszafizetést biztosító bankközi forintpiac; EWZ US (brazil), XINOI (kínai), D1AV (indiai), SOFIX (bulgár), BET (román) és BUX indexek ingatlanpiac, állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, európai fejlett nyújtó származékos piac hozamát nyújtó származékos piac és fejlődő részvénypiac hozamait nyújtó származékos piac magas

várható hozam

betéthozamokat meghaladó, részvényekkel, kötvényekkel, ingatlanokkal versenyképes

betéthozamokat meghaladó, részvényekkel versenyképes

betéthozamokat meghaladó, részvényekkel versenyképes

kockázatviselés

kockázattűrő

kockázattűrő

kockázattűrő

garantált

BAMOSZ besorolás típus

nyilvános

fajta



a Felügyelet 1111-175 lajstromozási számon, 4.145.720.000,- Ft induló a Felügyelet 1111-252 lajstromozási számon, 2.264.490.000,- Ft induló a Felügyelet 1111-274 lajstromozási számon, 1.285.890.000,- Ft induló tőkével E-III/110.393-1/2006. számú határozatával 2006. május 30-án vette tőkével E-III/110.568-1/2007. számú határozatával 2007. november 27-én tőkével E-III/110.611-2/2008. számú határozatával 2008. április 25-én vette nyilvántartásba vette nyilvántartásba nyilvántartásba

befektetők köre

2007/12/10

2006/06/12

2008/05/05 2007/12/10-2010/12/10

2006/06/12-2010/06/11

futamidő

2008/05/05-2011/05/06


ISIN kód

HU0000704218

HU0000705751

HU0000706346

névérték

10 000 HUF

10 000 HUF

10 000 HUF

2 010 528 237 HUF

1 780 206 216 HUF

dematerizált





3 hónap

-

-

-

6 hónap

-

-

-

15.45%

4.95%

10.93%

1 év

-

-

-

2009

15.45%

4.95%

10.93%

2008

-14.09%

-10.57%

-

2007

0.19%

-

-

5 év

2006

-

-

-

2005

-

-

-

1.80%

-2.60%

0.20%


Az Alapok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra! A feltüntetett hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek úgy, mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). A hozamok bemutatására a BAMOSZ vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az Alapok hozamadatai magyar forintban kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alapok által elért eredményt. Az Alapok egyszeres tőkeáttételt alkalmaznak.

9/56

1.2. Kockázatok A kockázatok az Alapok portfoliójában található eszközöktől függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Az Alapok portfoliójában található befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetők számára befektetési döntésük meghozatala előtt a kockázati tényezők áttanulmányozása. (1.) Az Alapok hozamfizetését befolyásoló kockázatok A kockázatok a hozamtermelést befolyásoló mögöttes piacok árfolyamának változékonyságától függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Tehát az Alapok ebből a szempontból közvetetten azokat a kockázatokat viselik, amelyek a hozamtermelést befolyásoló mögöttes piacokra történő befektetéseket jellemzik, ezek közül a legfontosabbak: Gazdasági kockázat Az adott ország inflációjának emelkedése közvetlen negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. Ez a hatás lehet olyan mértékű, hogy a hozamtermelést biztosító eszközök teljesítménye egyes időszakokban az infláció szintje alatt maradhat, ami negatív reálhozamot eredményezhet. Az adott ország egyéb makrogazdasági mutatóinak (költségvetési hiány, külkereskedelmi mérleg egyenlege, GDP növekedési üteme, deviza árfolyama) kedvezőtlen irányú változása szintén negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. A gazdaságpolitikában bekövetkező változások a gazdasági mutatók azonnali változatlansága mellett is érinthetik kedvezőtlenül a tőkepiacokat és azon keresztül a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamát. Likviditási kockázat A hozamtermelést biztosító tőkepiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik hozamtermelést biztosító eszközökhöz kapcsolódó jogokból származó árfolyamnyereség realizálása. Árazási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen gazdasági környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon az értékpapírok ára jelentősen eshet, mely negatív hatással lehet a hozamtermelést biztosító eszközök árfolyamára. Adókockázat A Befektetési jegyekre, Befektetési Alapra vonatkozó adózási szabályok a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak. Devizaárfolyam kockázat (csak a CIB Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap esetében) A devizában keletkező hozamokat az Alapok magyar forintban fizeti meg, ezért itt devizaárfolyam kockázat

nincs.

(2.) A származtatott alapok működésével járó kockázatok A befektetett tőke visszafizetésének kockázata Az Alapok induló Saját tőkéjének Befektetők részére történő visszafizetését a befektetési politika által biztosított tőkevédelem szavatolja, így az előző pontban feltüntetett kockázati tényezők csak korlátozottan állnak fenn! A befektetett tőke visszafizetését harmadik személy nem garantálja. Részesedés számításának kockázata A hozamtermelést biztosító eszközök időközi teljesítményéből való részesedés számításának szabályai részletesen szabályozottak, azonban az eszközkosár elemeinek számítási szabályai időközben megváltozhatnak. Ez az elérhető hozamra bármely irányú hatás gyakorolhat. Habár a bekövetkeztés valószínűsége rendkívül alacsony, és az esetleges bekövetkezés várható hatása elhanyagolható, de létező kockázati tényezőt jelent. Partnerkockázat Æ A Saját tőke jelentős részét adó bankbetét a CIB Bank Zrt.-nél kerül lekötésre. A betét lejáratkori visszafizetése, és a Saját tőke lejáratkori visszafizetését ígérő Garancia a CIB Bank Zrt. fizetőképességét feltételezi, a CIB Bank Zrt. hosszú lejáratú kötelezettségeinek minősítései: MOODY’S: Baa1, STANDARD&POOR'S: BBB-pi, FITCH: A), a CIB Bank Zrt. a nemzetközi Banca Intesa csoport tagja 2800 milliárd EUR-t meghaladó mérlegfőösszege alapján Olaszország legtőkeerősebb pénzintézete. Ebből következően a nemfizetés kockázata rendkívül csekély, de létező kockázati tényezőt jelent. Æ Az Alapok portfoliójában található opciók kiírói patinás nemzetközi bankok, amelyek fenti szolgáltatásukat évtizedek óta nyújtják ügyfeleinek. Mindazonáltal adott opció kiírójának fizetőképessége a lejárati időpontban létező bizonytalansági tényezőt jelent, amellyel az Alapok várható kifizetési szintjének megítélése során számolni kell. (3.) Az Alapok megszűnésének kockázata Az Alapokat az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben alaponként a Saját tőke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a 20 millió forintot. (4.) Az Alapok forgalmazásához kapcsolódó kockázatok Æ Az Alapok forgalmazását az Alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott esetekben felfüggesztheti, mely esetben annak újraindításáig a Befektetők nem juthatnak hozzá befektetéseinek ellenértékéhez. Æ Mivel a Befektetési jegyek árfolyamát az Alapkezelő T+1 napon állapítja meg, a T napi forgalmazási árfolyam utólag válik ismertté a megbízást T napon adó Befektetők előtt. (További részletek: Kezelési Szabályzatban.)

10/56

1.3. Adózás

1.5.

1.3.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása Esetükben nincs árfolyamnyereség-adó, a Befektetési jegyek visszaváltásából származó árfolyamnyereség a társasági adóalap része. Ez után a mindenkor érvényes adójogszabályok szerint (a társasági adóról, az osztalékadóról és a szolidaritási adóról szóló törvények) kell az adót megfizetni. 1.3.4 Deviza-külföldiek adózása Ha Magyarország és a Befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti saját országa között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a saját döntése alapján vagy a hazai vagy saját országa jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az egyezmény hiányában a deviza-külföldiekre ugyanúgy a devizabelföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak.

A jelen fejezetnek nem célja a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalása, teljesnek csak a Tájékoztató kiadásának időpontjában alkalmazandó hatályos jogszabályokra való hivatkozás tekinthető. 1.3.1 Az Alapok adózása Az Alapoknak az eredményük tekintetében nincs adófizetési kötelezettsége (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseit kivéve). Az Alapok külföldi befektetésein keletkező jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a keletkezés helyét jelentő országban adó terheli. Ebben az esetben az adott ország jogszabályai, és az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg (ha ez utóbbi létezik). 1.3.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása Amennyiben a Befektetési jegyeket nyilvános forgalomba hozatal során szerezték meg, akkor a 1.4. Hozamfizetés Befektetési jegyek visszaváltásából származó Az Alapok a befektetéseiken elért nyereséget árfolyamnyereség után forrásadót kell fizetni. Az folyamatosan újra befektetik, hozamot külön nem adó alapja a visszaváltási/eladási ár és az igazolt fizetnek. A Befektetők a Befektetési jegyek hozamához vételár különbsége, amely kamatnak minősül. Az azok egészének vagy egy részének visszaváltásával Szja alkalmazásában a kamat adókulcsa a juthatnak hozzá. Tájékoztató jóváhagyásának időpontjában 20%. Tőke- és hozamgarancia Az Alapkezelő ígéretet tesz arra, hogy a Befektetési jegyek árfolyama legalább eléri az alábbi táblázatban feltüntetett értéket. Befektetési alap

CIB Tőkevédett Származtatott Alap

CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja

Befektetési alap futamideje eredetileg tervezett 2008. április 10. napon nem járt le, futamidő meghosszabbításra került eredetileg tervezett 2009. január 9. napon nem jár le, futamidő meghosszabbításra került az alap létrehozásakor megállapított futamidő

Befektetési jegy névérték

egy Befektetési Garantált egy jegyre jutó nettó Befektetési jegyre eszközérték jutó nettó érvényességének eszközérték időpontja 11,554.7489 HUF

2008/06/16

12,389.9157 HUF

2009/03/09

10,000 HUF

az alap létrehozásakor megállapított futamidő

10,000 HUF


az alap létrehozásakor megállapított futamidő

10,000 HUF


Az alap létrehozásakor megállapított futamidő

10,000 HUF

Ezen ígéretet az Alapkezelő a Saját tőkét biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával támaszt alá. A tőkegarancia biztosításának részletes szabályai a Kezelési Szabályzatban találhatók.

11/56

2. AZ ALAPOK BEFEKTETÉSI JEGYEI 2.1. A Befektetők lehetséges köre A Befektetési jegyek vásárlói - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek.

2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa Az Alapkezelő az egyes Alapok nevében a Befektető számára, Alaponként egy sorozatban, határozott időre, bármikor visszaváltható, egyenként az alábbiak szerint bemutatott névértékű, nyilvános, névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki. CIB Tőkevédett Származtatott Alap 10 000.- HUF CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap

10 000.- HUF


10 000.- HUF


10 000.- HUF


10 000.- HUF


10 000.- HUF

2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása A Befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek kinyomtatásra. Amennyiben az Alapok Befektetési jegyeinek jegyzése sikeres volt és a Felügyelet az Alapot nyilvántartásba vette, az Alapkezelő utasítása alapján a KELER Zrt. keletkezteti. A nyilvántartásba vételt követően az Alapkezelő haladéktalanul értesíti a KELER Zrt.-t a Befektetők Számlavezetőinek személyéről és a Számlavezetők központi értékpapír-számláin jóváírandó értékpapír darabszámról. A KELER Zrt. az értesítés alapján a Befektetési jegyeket a Számlavezetők értékpapír-számláin haladéktalanul jóváírja. A Számlavezetők ezt követően egyenként jóváírják a Befektetők számláin a lejegyzett mennyiségű Befektetési jegyeket, amelyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat igazolja. A Befektető értékpapír-számláján végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a Befektetőnek. A Számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a Befektető kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

12/56

3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 3.1. Az Alapkezelő bemutatása 3.1.1 Általános adatok Cégnév

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

Székhely:

1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1999. december 31. (jogelődje a CIB Befektetési Alapkezelő Kft., alapítva 1997. április 1-én)

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

2000. április 3.

Tevékenységi köre:

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cégbírósági végzés száma:

tevékenység

Cg. 01-10-044283

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

Alaptőke:

megegyezik a naptári évvel 94,975%-ban a CIB Bank Zrt. 5,025%-ban a CIB Reál Zrt. Megjegyzés: a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal. 600.000.000.- Ft (2008. december 31.)

Felügyeleti engedélye:

III/100.036-4/2002 sz. határozat (2002. október 25.)

Alkalmazottainak száma:

20 fő (2008. december 31.) Az Alapkezelő szervezeti felépítése úgy került kialakításra, hogy elkülönített szervezeti egységek foglalkoznak a portfoliók kezelésével, az értékesítés és marketing tevékenységgel, valamint a back office teendők ellátásával. Mindegyik szervezeti egység az Alapkezelő vezérigazgatójának jelent.

Tulajdonosai:

3.1.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Vargáné Konyáry Hedda, az Igazgatóság elnöke 1986-ban szerezte okleveles gépészmérnök diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1989-ben, szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Társadalomtudományi Karon mérnök-tanári diplomát kapott. 1993-ban az ELTE Természettudományi Karán középiskolai matematika tanár oklevelet szerzett. 2001-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, Posztgraduális Karon, Bankmenedzser szakon. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1995-től dolgozik a CIB Banknál, kezdetben a Bank Lakossági Központjában, majd 1999-től az akkor megalakuló Private Banking Osztály vezetésével bízták meg. Komm Tibor, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja 1994-ben diplomát szerzett a Budapesti Üzleti Akadémián, majd 1997-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász. Ezt követően elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogiszakokleveles közgazdász képzését. 2003-ban teljesítette a Nemzetközi Bankárképző Intézet Vagyon, Alap, Portfolió (VAP) tanfolyamának vizsgakötelezettségeit. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1997-ben a Winterthur

Nyugdíjpénztárnál, majd a Magyar Cetelem Bank pénzügyi osztályán helyezkedett el, 1998. júniusától a CIB Értékpapír Rt. vagyonkezelője, 2000. novemberétől a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársa. 2002. szeptembertől Értékesítési és Marketing Igazgató, 2004-től Értékesítési és Üzletfejlesztési Igazgató, 2007-től az Igazgatóság tagja, 2009. szeptembertől a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Alain Dory, az Igazgatóság tagja Alain Dory tanulmányait a Ingenieur Commercial et de Gestion University of Louvain egyetemen Belgiumban majd a Business Administration University of Bradford egyetemen az Egyesült Királyságban végezte. A treasury üzletágban illetve a kockázatkezelés területen szerzett széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal több, mint 30 éves szakmai pályafutással rendelkezik. Az Intesa Sanpaolo Group sikeres üzleti tevékenységéhez 1978. óta járul hozzá munkájával, a bankcsoport számos tagjánál, így többek között a Közel-Keleten, az Amerikai Egyesült Államokban, Egyesült Királyságban, Olaszországban, Latin-Amerikában és Horvátországban hasznosította szakmai tudását, vezetői tapasztalatait. A CIB Bank Zrt.-hez 2009ben csatlakozott, mint a Piaci és működési kockázatkezelés terület vezetője. Felügyelő Bizottság:

13/56

Winand Ágnes, Felügyelő Bizottsági tag 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaság Tudomány Egyetem pénzügyszakán, ahol közgazdasági diplomát szerzett. Regisztrált könyvelő. 1978-tól az OTP központi Devizaosztályán dolgozott, a szakterülethez tartozó szabályozási és ellenőrzési feladatokat látott el. 1985-ban lépett be a CIB Bankba, azóta számviteli munkaterületen dolgozik. 1992-től a CIB leányvállaltánál a KHB-nál látott el komplex számviteli feladatokat,majd a beolvadás után, újra a CIB Bank dolgozója.1993-tól számviteli osztályvezető, 1998-tól főosztályvezetőhelyettes,2006-tól főosztályvezető beosztásban látja el feladatát. A CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke. Felügyelő bizottsági tag még a CIB Csoporthoz tartozó CIB Service Zrt.-nél valamint a CIB Reál Zrt.-nél. Faragó Attila, Felügyelő Bizottsági tag 2000-ben diplomát szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy-Pénzintézet szakán, mint közgazdász, nemzetközi könyvvizsgálói

képesítéssel (Assosiation of Chartered Certified Accountant) rendelkezik. 2006-ban értékpapír jogi vizsgát szerzett. 2000-ben a KPMG Hungária Kft. munkatársaként helyezkedett el, 2004 júniusától a CIB Bank munkatársa, 2007. márciusától a Belső ellenőri osztály vezetője. 2007. áprilisától a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Felügyelő bizottsági tagja. Dr. Nádházy Tamás, Felügyelő Bizottsági elnök 1999-ben diplomázott az ELTE jogi karán, majd 2001-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. Ezt követően 2003-ben adótanácsadói képesítést szerzett, 2004-ben jogi szakvizsgát tett. 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályán helyezkedett el, majd ezt követően az APEH Központi Hivatalának Jogi Főosztályán dolgozott. 2001-től az Ernst & Young Adóosztályán volt adótancsadó. 2004 és 2008 között a CIB Bank Zrt. jogi igazgatóságán dolgozott. Jelenleg ügyvédként adózási és befektetési szolgáltatási kérdésekkel foglalkozik.

3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 5. számú mellékletét.

3.1.4 Az Alapkezelő feladata

(1) az Alapkezelő az Alapok működtetése során a tőle elvárható gondossággal, a Befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. (2) meghatározza az Alapok működésének feltételeit és részletes befektetési politikáját; (3) kialakítja az Alapok portfolióját és megvalósítja az Alapok befektetési politikáját; (4) elkészíti és a mindenkori jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja az Alapok Kezelési szabályzatát, valamint Tájékoztatóját; (5) előkészíti és megköti a forgalmazói, letétkezelői és könyvvizsgálói szerződéseket;

(6) beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket; (7) biztosítja az Alapok folyamatos működését; (8) a jogszabályokban előírt havi portfolió, féléves és éves jelentéseket készít; (9) teljesíti az Alapokkal kapcsolatos jelentési és információszolgáltatási kötelezettségeket; (10) kialakítja az Alapok megfelelő nyilvántartási és számviteli rendjét; (11) ellátja az Alapokkal kapcsolatos ügyviteli és kapcsolattartási teendőket, továbbá minden olyan feladatot, amelyet jogszabály számára előír.

3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai A 2008. év kedvezőtlen piaci körülmények között telt mind az alapkezelési, mind a vagyonkezelési tevékenységet illetően, ennek köszönhetően az Alapkezelő által befektetési alapokban 2008. év elején kezelt 209 milliárd forint értékű vagyon 2008. év végére 142 milliárd forintra csökkent. Az árbevétel a 2007. évi 1.711 millió forintról a 2008. évben 1.839 millió forintra változott. A mérlegfőösszeg a 2007. évi 2.907 millió forintról a 2008. évben 3.209 millió forintra nőtt. Az adózott eredmény a 2007. évi 1.088 millió forintról a 2008. évben 1.265 millió forintra emelkedett. A 2006., 2007., 2008. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 7. számú mellékletét. A piaci helyzet bemutatása: A 2008. év végén a BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összvagyona 2.330 milliárd forint volt, amely a 2007. év végi szinthez képest 25 %-os csökkenést jelent. A teljes

év során 94 új alap indult, míg a 3 alap megszűnt. A 2008. év eleje óta összesen 466,5 milliárd forint távozott az alapokból, míg a piaci teljesítmények összesen 214 milliárd forint veszteséget jelentettek a befektetőknek. Összességében 2008. december 31-én a BAMOSZ tagjai 412 alapot kezeltek (ebből 197 értékpapíralap, 189 garantált vagy származtatott alap, 26 pedig ingatlanalap és ingatlan alapok alapja volt), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (181 értékpapíralap, 36 garantált, 21 származtatott és 20 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (119 garantált alap és 3 ingatlanalap) míg a zártkörű alapok száma 32. Az Alapkezelő a hazai alapkezelők között a 6. helyet foglalja el a befektetési alapokban kezelt vagyon alapján, amely kb. 5,77 %-os piaci részesedést jelent.

3.1.6 Egyéb információk A Tájékoztató legutolsó módosításának felügyeleti jóváhagyását megelőző 3 évben az Alapkezelő nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, továbbá a Tájékoztató elfogadásakor az Alapkezelővel szemben nincs folyamatban peres eljárás, illetőleg az Alapkezelő nem indított harmadik személlyel szemben peres eljárást.

14/56

3.2. A Letétkezelő bemutatása 3.2.1 Általános adatok Cégnév

CIB Bank Zrt.

Székhely:


Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1979. november 9.

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

1979. november 19.

Tevékenységi köre:

65.12

’03

Egyéb monetáris közvetítés

65.21

’03

Pénzügyi lízing

Cégbírósági végzés száma:

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

67.20

’03

Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cg. 01-10-041004

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

megegyezik a naptári évvel

Tulajdonosai:

85,8025% Intesa Holding International S.A.; 14,1976% Dolgozói részvényesek

Alaptőke:

40.500.000.000,-Ft (2007. december 31.)

Felügyeleti engedélye:

III/41. 044-10/2002 957/1997/F

Alkalmazottainak száma:

3016 fő (2007. december 31.)

3.2.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Dr. Surányi György. az Igazgatóság elnöke Surányi György a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán végzett 1977-ben, majd ugyanitt doktori címet szerzett 1979-ben. Tudományos és szakmai munkássága alapján 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémián Ph.D. fokozatot, 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nagydoktori címet (Dr. Habil) kapott. Szakmai pályafutását a Pénzügykutató Intézetben kezdte, majd 1986-87-ben a Világbank washingtoni központjában konzulensként dolgozott. A 80-as évek végén a Miniszterelnök helyettesének tanácsadója, ezt követően, államtitkári rangban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. Két ízben, 1990 és 1991 között, majd 1995-től 2001. március végéig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi György 1992 és 1995 között a CIB Bank Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja volt. 2001. május 4-étől kezdődően az Gruppo Banca Intesa olasz bankcsoport Közép-európai regionális igazgatója, a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának tagja és egyben elnöke. Giovanni Boccolini, Igazgatósági tag Giovanni Boccolini a Római Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, pályafutását kutatóként kezdte. 1982ben gazdaság és menedzsment szakon szerzett master fokozatot. Ezt követően a Banque Société Generale párizsi és milánói irodájában rendszerszervezési területen dolgozott. 1985-től a Barclays Bank Menedzsment Információs Rendszer osztályát vezette, a következő évtől az Amboveneto Csoporthoz tartozó vállalat informatikai vezetője, majd az Itaservice ügyvezető igazgatóhelyettese, utóbb ügyvezető igazgatója volt. 1995-ben csatlakozott a Banco Ambrosiano Veneto-hoz, ahol a Szervezés és Rendszerek Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki. 1998 júniusától 2001 májusáig a Banca Carime, majd az IntesaBci Italia Sim (később Banca Primavera)

ügyvezető igazgatója volt. 2002 augusztusában került kinevezésre az IntesaBci (jelenleg Banca Intesa) Banki Hálózati Igazgatóságának vezetőjévé. Jelenleg a Külföldi Bankok Igazgatóságának vezetője. Paolo Grandi, Igazgatósági tag Paolo Grandi 1978-ban politikai tudományokból szerezte diplomáját, a 1982-től 2000-ig terjedő időszakban a Mediocredito Lombardo hitelintézet nemzetközi hálózatában töltött be különböző beosztásokat. 2000-ben lépett be a Banca Intesa-hoz, 2000-2002 közötti időszakban a Private Equity Department helyettes vezetője. 2002-től a Nemzetközi Leányvállalatok Osztályának vezetője. Paolo Grandi 2005-től tagja a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának. Giovanni Bussu, Igazgatósági tag Giovanni Bussu Siena-i Egyetem Közgazdaságtudományi karán folytatott tanulmányait követően a New York-i egyetemen szerzett közgazdász Ph.D. végzettséget. 1984 és 1991 között a Banca d'America e d'Italia alkalmazásban állt, ahol különböző pozíciókat töltött be. 1991-1998 közötti időszakban a Deutsche Banknál előbb Olasz adósság tranzakciók felelőse, majd vállalatcsoport ügyfélfelelős menedzser. 1998-ban lépett be a Banca Intesa-hoz, ahol a Frankfurt am Main fiók vezérigazgatója volt 2001-ig. 2001-ben és 2002-ben a Nagyvállalati (Európa és Ázsia) osztály vezetője, 2004-től a külföldi fiókok, pénzintézetek és leányvállalatok hitelezési vezetője. 2002-2003 között a Bankhaus Loebbecke & CO Berlin Felügyelő bizottságának elnöke. Giovanni Bussu 2005-től tagja a CIB Bank Zrt. Igazgatóságának. Massimo Pierdicchi, Igazgatósági tag

15/56

Massimo Pierdicchi a Siena-i Egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányait követően a Boccoli Egyetemen (Milánó) szerzett MBA diplomát. 1980-tól a Banca Commerciale Italiana-nál töltött be különböző pozíciókat: 1985-89 között a központi tervezés és ellenőrzés területén, 1990-től a nemzetközi területen, majd 1993-tól a BCI London-nál. Ezt követően, 1994-től menedzseri pozíciót tölt be a BCI külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos feladatokat ellátó központi egységében. Massimo Pierdicchi 1998. januárjától a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja volt, majd 2002. május 22-én a CIB Bank Zrt. igazgatósági tagjává választották. Tomas Spurny, Vezérigazgató, Igazgatósági tag Tomas Spurny tanulmányait a New York University, Columbia University és Harvard Business School egyetemeken végezte. Szakmai pályafutását 1987 és 1992 között a Manufacturers Hannover Trust illetve European American Bank intézményeknél kezdte, majd 1994 és 1999 között McKinsey&Company vezető tanácsadójaként dolgozott. 1999-2000-ben CCS, a.s. vezérigazgatója és az igazgatótanács alelnöke volt, amelyet követően, 2000-től a KB, a.s. - Société Générale pénzügyi igazgatójának és igazgatótanács tagjának posztját töltötte be. 2002-2007 között VÚB, a.s. - Banca Intesa Sanpaolo vezérigazgatójaként és az igazgatótanács elnökeként dolgozott. 2007 és 2009 között, mint a PPF a.s. vezérigazgatója és az igazgatótanács elnöke hasznosította szakmai tudását, vezetői tapasztalatait. A CIB Bank Zrt.-hez 2009-ben csatlakozott, mint vezérigazgató és az Igazgatóság tagja. Felügyelő Bizottság: Norbert Becker, a Felügyelő Bizottság tagja Norbert Becker Luxemburgban, Belgiumban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban végezte tanulmányait, Sacred Heart University, Fairfield, Connecticut egyetemen doktori tudományos fokozatot szerzett. 1974-ben indult szakmai pályafutását 1978-ig Banking Control Commission alkalmazásában Bank Examiner minőségben kezdte, 1979-től 1999-ig az Arthur Andersen-nél Country Managing Partner minőségben folytatta, majd 19992001 között Area Managing Partner Central Asia, Central Eastern Europe and Middle East, az European Operating Committee tagja. 2001-2002-ben az Arthur Andersen Processes, Technology and Infrastructure Global Managing Partner-e. 2002-2004 között az Ernst & Young Global Finance & Infrastructure alkalmazásában Chief Financial Officer, Global Managing Partner, Member of the Global Executive Board. 2004-ben a Atoz Tax Advisers elnöke. 2005-től a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja.

Fanin Daniele, a Felügyelő Bizottság tagja Fanin Daniele a Padova-i Egyetem 1978-1987 között előbb ügyvédi majd a politikai tudományokból szerezett diplomát. 1982 és 1991 között előbb jogászként, majd különböző banki területeken szerzett gyakorlatot. 1991ben csatlakozott a Banca Intesa-hoz, ahol 1995-ig banki és vállalati hitelkezeléssel foglalkozott, 1995-2003 között az Abu Dhabi Banca Intesa Branch regionális kapcsolatokért felelős vezetője. 2003-tól a CIB Bank Zrt. Csoportkoordinációs és Nemzetközi Üzletfejlesztési Főosztály ügyvezető igazgatója. 2005-től a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja. Antonietta Guidali, a Felügyelő Bizottság tagja Antonietta Guidali könyvelési főiskolai tanulmányait követően, 1972-ben került alkalmazásra a Banca Commerciale Italiana-nál (jelenleg Banca Intesa). 1993-tól a BCI Londoni Fiókjánál, 1994-től a közép- és kelet-európai piacok felelőseként a központban, a Nemzetközi osztályon folytatta szakmai pályafutását. 1998. áprilisa óta a CIB Bank Zrt. felügyelő bizottságának tagja. Paolo Ciancio, a Felügyelő Bizottság tagja Paolo Ciancio tanulmányait Belgiumban végezte, a brüsszeli Közgazdasági Főiskolán szerzett diplomát 1979-ben. 1980-ban lépett be munkatársként a Banca Commerciale Italiana S.p.A.-hoz. Pályafutása első nyolc évében a BCI 17 olaszországi kirendeltségén szerzett szakmai gyakorlatot, majd egy évig a torontói leánybanknál, a Banca Commerciale of Canada-nál dolgozott. 1989-ben a milánói központba került, ahol a Külföldi osztályon, majd 1990-ben a barcelonai kirendeltségen töltött be vezető pozíciót. 2000. októbere óta ismét a milánói központban dolgozik, a Külföldi Bankok Divízió Közép-európai osztályán. Paolo Ciancio 2001. március 30-tól tagja a CIB Bank Zrt. felügyelő bizottságának. Wéber Andrea, a Felügyelő Bizottság tagja Wéber Andrea a Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1983-ban, majd 1989-ben közgazdász diplomát szerzett. 1983 óta - megszakítás nélkül - a CIB Bank Zrt. munkatársa. Több fontos pozíció betöltése után előbb a CIB Bank Zrt. vállalatfinanszírozási terület, majd 1998-tól a pénzforgalmi- és hitelkezelési főcsoport ügyvezető igazgató-helyettesévé nevezték ki. Wéber Andrea 1998. április 17. óta a CIB Bank Zrt. Felügyelő bizottságának tagja.

3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai A 2006., 2007., 2008. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 8. számú mellékletét.

16/56

3.2.4 A Letétkezelő feladata (1) meghatározza az Alapok összesített és az egy

jegyre jutó nettó eszközértékét; (2) gondoskodik az Alapok összesített és egy jegyre

(3)

(4)

(5)

(6)

jutó Nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a Befektetők részére történő közléséről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alapok eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alapokhoz kerüljön; tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alapok Saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet; a Letétkezelő a Tpt.-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel, az ettől eltérő kitétel semmis;

(7) az Alapok tulajdonában lévő értékpapírok

kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni; köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, ill. a Kezelési szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (8) A Letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.

3.2.5 Egyéb információk A Tájékoztató legutolsó módosításának felügyeleti jóváhagyását megelőző 3 évben a Letétkezelő nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt.

17/56

3.3. A Forgalmazó bemutatása A Forgalmazó személye, általános adatai, vezető tisztségviselői, gazdálkodásának adatai megegyeznek a Letétkezelő személyével, általános adataival, vezető tisztségviselőivel, gazdálkodásának adataival. A Befektetési jegyek forgalmazása a vezető forgalmazó székhelyén és a felügyeleti engedéllyel rendelkező fiókjaiban a forgalmazó Üzletszabályzatában meghatározott időpontokban lehetséges. A Befektetési jegyek forgalmazása a Forgalmazó elektronikus csatornáin keresztül is lehetséges a Forgalmazó Üzletszabályzatában meghatározott módon és időben. A Forgalmazó fiókjait a Tájékoztató melléklete tartalmazza.

TÉZISEK Könyvszakértő és Vezetési Tanácsadó Kft.

Barabás Csaba

MKVK005787

1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 89/B. VIII/3.

Ernst &Young Könyvvizsgáló Kft.

Szabó Gergely

MKVK005676

1202 Budapest, Mézes u. 35.

Ernst &Young Könyvvizsgáló Kft.

Pótz Nagy Lászlóné

MKVK004096

1163 Budapest, Ernst &Young Szolnoki út 14/A. Könyvvizsgáló Kft.

Dömötörfy József

MKVK000985

8900 Zalaegerszeg, Szentmártoni út 2/c.

X


1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33.


MKVK005253

cég


dr. Csemniczk y Jánosné

székhely


kamarai nyilvántartási szám


név

CIB Tőkevédett Származtatott Alap

3.4. A Könyvvizsgáló bemutatása 3.4.1 A könyvvizsgáló adatai

X

X

KARANTA Könyvszakértő, Adó- és Racionalizálási Tanácsadó Kft.

X

X

X

3.4.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények Az Alapkezelő csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló részére adhat megbízást, aki teljesíti az alábbi feltételeket:

´ ´ ´

nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása; az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

3.4.3 A könyvvizsgáló feladata

´ ´

az Alap éves beszámolójának ellenőrzése; a Kezelési szabályzatban foglalt előírások Alapkezelő általi betartásának ellenőrzése.

18/56

4. JOGI KÉRDÉSEK 4.1. Összeférhetetlenség Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye ´ a letétkezelőnek; ´a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, másik befektetési alapkezelőnek; ´ valamint az Alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

4.2. Érdekütközés Az Alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az általa kezelt Alapok tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek ´ egymástól; ´ az Alapkezelő által kezelt egyéb portfolióktól; ´ továbbá az Alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól elkülönített kezelése megvalósuljon.

Az Alapkezelő számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az általa kezelt Alapok részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök és tőzsdei termékekre vonatkozó eltérő, a jogszabályokban, belső szabályzatokban rögzített előírások betartása és annak folyamatos ellenőrzése biztosított legyen. A Tpt. rendelkezéseinek értelmében az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a Befektetők tekintetében.

4.3. Joghatóság Bármely, a Befektetési jegyek forgalomba hozatalával, forgalmazásával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket az érintett felek kötelesek megkísérelni peren kívül, tárgyalásos úton rendezni, ennek sikertelensége esetén pedig perértéktől függően alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

4.4. Háttérszabályok Bármely a Tájékoztató és a Kezelési szabályzat alapján létrejövő jogviszony tekintetében - az ezekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában - a Forgalmazó Üzletszabályzata és a vonatkozó jogszabályok, így különösen a Tpt., a Bszt. valamint Ptk. rendelkezései az irányadóak.

19/56

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

20/56

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az Alapok Portfoliója származtatott terméket tartalmaz, ezért az Alapokba történő befektetés a szokásostól eltérő kockázattal jár. A származtatott termékek nettó pozíciójának a Tpt. 3. számú melléklete szerinti korrigált összértéke legfeljebb kétszerese, korrekció nélküli összértéke legfeljebb nyolcszorosa lehet az Alapok Saját tőkéjének.

21/56

1. AZ ALAPOK RÖVID BEMUTATÁSA Az Alapok rövid bemutatása a Tájékoztató 1.1 pontjában található.

2. AZ ALAPKEZELŐ ÉS A LETÉTKEZELŐ RÖVID BEMUTATÁSA Az Alapkezelő: neve:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

székhelye:


A Letétkezelő: neve:

CIB Bank Zrt.

székhelye:


3. A BEFEKTETÉSI POLITIKA 3.1. Javasolt befektetési időtáv A befektetések tényleges időtartama minden Alap esetében szabadon választható, a javasolt befektetési időtáv tapasztalati értékeken alapuló ajánlás, amely időtávon a piaci árfolyam-ingadozásokat is figyelembe véve kedvező hozam érhető el. A javasolt minimum befektetési időtartam minden Alap esetében megegyezik az adott Alap futamidejével.

3.2. A befektetési stratégia szerkezeti felépítése 3.2.1 Amennyiben az Alapok Portfoliójában Opciók találhatók ´ Betétek és pénzpiaci eszközök A bankbetétek biztosítják, hogy az Alapok Befektetési jegyeinek árfolyama mindenképp elérje a Tájékoztató 1.5 pontja szerint meghatározott árfolyamértéket. Ennek érdekében az Alapok vagyonában olyan speciális, fix kamatozású pénzpiaci eszközök találhatók, amelyek lejárata és kamatperiódusa igazodik az Alapok futamideje alatti tőkevédett ill. -garantált visszafizetést ígérő időponthoz. A kamatláb úgy kerül meghatározásra, hogy a pénzpiaci eszközök kamattartalma és a pénzpiaci eszközökbe fektetett tőke együttesen legalább elérje a tőkevédett ill. -garantált visszafizetéshez szükséges összeget. Állampapírokba, rövid futamidejű pénzpiaci eszközökbe és banki betétekbe történő további befektetések célja, hogy az Alapok futamideje során felmerülő, működéssel kapcsolatos költségek fedezése megtörténjen. Ennek az eszközcsoportnak az értéke az Alapok hozamát termelő Opciók megkötésének időpontjában az Alapok vagyonán belül hozzávetőleg 85%-os arányt fog képviselni. ´ Opció Az Alapok hozamtermelő eszközkosarának teljesítményéből való részesedést vételi jogokra szóló Opció biztosítják. Az Opciók mindenkori értéke a hozamtermelő eszközkosár teljesítményét fogja tükrözni a későbbiekben ismertetett szabályok szerint. Ha hozamfizetéskor a hozamtermelő eszközkosár együttes árfolyamértéke 0, vagy negatív lesz, akkor az Alapkezelő nem érvényesíti az Opciókban megvásárolt vételi jogot. Tehát, ebben az esetben az Opciók hozama 0 lesz. Így az Opciók eredménye nem érinti a tőkevédett ill. -garantált visszafizetéshez szükséges tőke megtérülését. Az Opciók lehívása csak hozamfizetéskor történhet meg. Az Opciók elszámolására fizikai teljesítéssel nem kerülhet sor. Az Opciók megkötését követően azok értéke az Alap vagyonán belül hozzávetőleg 15%-os arányt fog képviselni. 3.2.2 Amennyiben az Alapok Portfoliója nem tartalmaz Opciókat Az Alapkezelőnek lehetősége van az Alapok futamidejének meghosszabbítására, amennyiben adott alap Portfóliójában a hozamtermelő eszközkosár teljesítményét biztosító Opció lejár. Ebben az esetben az Alapkezelő az adott alap Portfóliójában a 3.2.1 pont szerinti szerkezeti felépítést követve új befektetési stratégiát alakít ki. Amíg az adott alap vagyonának újrabefektetésére nem kerül sor, az Alapkezelő az alap vagyonát az Opció lejártát követően az új Opció megvételét megelőző napig kizárólag kockázatmentes rövid futamidejű pénzpiaci eszközökbe és bankbetétekbe fektetheti.

22/56

3.3. A befektetési eszközkosár elemei 3.3.1 CIB Tőkevédett Származtatott Alap A befektetési eszközkosár a BNP Paribas Millennium 10 Europe Excess Return Indexet (SPBNM10E) tartalmazza. Az index célja, hogy túlteljesítve a benne szereplő egyes eszközkategóriákat, stabilan kiemelkedő abszolút hozamot érjen el az alábbi szabályok betartásával: ´ Az index egyidejűleg több eszközkategóriákba is befektet: EszközFöldrajzi Az egyes eszközkategóriákat képviselő elemek kategória kitettség Európa Részvények Amerika Japán Kína

Dow Jones Euro STOXX 50 Index S&P 500 Index Tokyo Stock Price Index Hang Seng China Enterprises Index

Nyersanyag Globális

DCI BNPP Enhanced Index

Ingatlan

FTSE EPRA/NAREIT Euro Zone Real Estate Index

Európa

EUR/ USD árfolyam, ahol a hozamtermelő pozíciót az EUR USD-vel szembeni erősödése ill. gyengülése is jelentheti ´ Az index optimális eszközallokációjának kialakítása során hozott befektetési döntésekre egy előre definiált matematikai algoritmus alapján kerül sor, tehát a piaci folyamtok, trendek értékelése, felmérése nem szubjektív megítélés alapján történik, hanem egy szisztematikus modell segítségével, amely nem csak az egyes eszközkategóriák teljesítményét veszi figyelembe, hanem azok volatilitását és egymáshoz viszonyított korrelációját is. ´ Az index teljes portfóliójára előrejelzett volatilitás célértéke minden esetben 10% alatt kell, hogy maradjon. ´ Az index struktúrája biztosítja az egyes eszközkategóriák közötti kiegyensúlyozott eloszlást és diverzifikációt, mert: a részvény, a nyersanyag és a deviza eszközkategória -25% és +25% közötti, míg az ingatlan eszközkategória 0% és +25% közötti súlyarányban szerepelhet az indexben. Tehát, az indexben az említett három eszközkategória legfeljebb -25%-os mértékig short pozíciókat is felvehet, de az index teljes portfólióját tekintve a long pozíciót kötelező megtartani. Így az index számára adott a lehetőség, hogy ne csak emelkedő tőzsdei trendek, hanem csökkenő árfolyamok mellett is nyereséget termelhessen. ´ Az aktuális piaci körülményeknek megfelelően havonta kerül sor az index újrasúlyozására. Az index számítása 1991. december 31-től indult, kezdőértéke 100 volt. Az indexre nem folyik tőzsdei kereskedés, bővebb információk a Bloomberg SPBNM10E Index oldalon találhatók. Deviza

Európa Amerika

23/56

3.3.2 CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap A befektetési eszközkosár a Deutsche Bank Commodity Harvest Excess Return Indexet (DBCHI) tartalmazza. Az index célja, hogy a határidős tőzsdei nyersanyagárfolyamok alakulásának sajátosságait kihasználva, úgy tudjon a stabilan kiemelkedő abszolút hozamot elérni, hogy a hozam maguknak a nyersanyagoknak az árváltozásától független legyen. Hogyan lehetséges ez? A hagyományos indexek a nyersanyagpiacot az egyes nyersanyagokra szóló határidős kontraktusok megvételével, illetve lejáratkor a kontraktusok automatikus meghosszabbításával képezik le. Azonban, amennyiben adott nyersanyag azonnali árfolyama A.) eset: alacsonyabb az indexben szereplő kontraktus határidős árfolyamánál, akkor a kontraktus automatikus meghosszabbítása veszteséget termel (minél közelebb vagyunk a lejárathoz, a határidős árfolyamok annál inkább közelítenek az azonnali piaci árfolyamhoz). Illetve fordított B.) esetben is igaz, amennyiben adott nyersanyag azonnali árfolyama magasabb az indexben szereplő kontraktus határidős árfolyamánál, akkor a kontraktus meghosszabbítása nyereséget termel. Ezért a DB Commodity Harvest Index optimalizálja az indexben szereplő lejáró határidős kontraktusok meghosszabbítását azáltal hogy, A.) esetben a lejáró kontraktusnál távolabbi határidőre, B.) esetben a lejáró kontraktusnál közelebbi határidőre történik a meghosszabbítás. A határidős kontraktusok optimalizált meghosszabbítására pedig egy előre definiált matematikai algoritmus alapján kerül sor, tehát a piaci folyamatok, trendek felmérése nem szubjektív megítélés alapján történik, hanem egy szisztematikus modell segítségével. Tehát a határidős nyersanyagárfolyamok fentiekben leírt sajátosságait kihasználva többlethozam elérésére van lehetőség.

Azonban amennyiben az indexben csak vételi kontraktusok (long pozíció) szerepelnének, akkor az index mindenkori teljesítménye a nyersanyagárak alakulásának függvénye lenne. Ennek elkerülése érdekében az index a long pozíciók árhatásának semlegesítésére eladási kontraktusokat (short pozíció) is tartalmaz. A long és short pozícióknak a fentiekben leírt kiegyenlítése céljából havonta sor kerül az index újrasúlyozására. A stratégia eredményességét fokozza, hogy a DB Commodity Harvest Index a S&P GSCI Light Energy Indexkosár összetételét követve egyidejűleg több nyersanyagosztályba is befektet, így kosarában egyaránt szerepelnek energiahordozók, ipari fémek, nemesfémek, mezőgazdasági termékek illetve előállatok. Általában, ha két azonos típusú, azonos piacon befektető és közel azonos hozamokat elérő eszköz közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb az árfolyam ingadozása (volatilitása), ezáltal a kockázata. A DB Commodity Harvest Index úgy optimalizálja befektetéseit, hogy közben az árfolyam-ingadozás mértékét egy állandó, alacsony szinten tartja (maximum 3,5%), ezáltal védelmet nyújt a hirtelen árfolyam-változásoktól, így az indexet egy szélsőséges árfolyamingadozásoktól mentes befektetésnek tekinthetjük. Az index számítása 1997. augusztus 4-től indult, kezdőértéke 100 volt. Az indexre nem folyik tőzsdei kereskedés, bővebb információk a Bloomberg DBCMHVEC oldalon találhatók.

24/56

3.3.3 CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap S&P500 index

DOW JONES STOXX 50 index

Nikkei Stock Average 225 index

CECE Composite index

A Dow Jones Euro STOXX 50 az eurózóna 50 vezető részvényét reprezentáló tőzsdeindex, amely az eurórégióban működő tőzsdei vállalatok kapitalizációjának és forgalmának kb. 60%-át képviseli. Az index kosarában szereplő vállalatok együttes árfolyamértéke 2005. év végén kb. 1.800 milliárd EUR volt. Az indexet alkotó elemeket minden év szeptemberében vizsgálják felül. Az index számítását, karbantartását, fejlesztését a svájci székhelyű STOXX Limited végzi, amely a Dow Jones & Company, a Deutsche Börse AG és az Swiss Exchange Group Company közös vállalata. A társaság által az euró 1998-as bevezetése óta számított indexcsalád mára Európa vezető tőzsdei index szolgáltatójává vált.

A legközismertebb japán részvényindex, értékét 1950 óta számítják, kosara a Tokiói tőzsde részvényszekciójának azt a 225 „A” kategóriás részvényét tartalmazza, amelyek a leglikvidebbek, a legnagyobb forgalmat bonyolítják. Az index hűen tükrözi a japán részvénypiac mindenkori helyzetét és egyúttal a japán gazdaság, ipar szerkezeti felépítését.

A Közép- és Kelet-Európa tőzsdéinek 25 legnagyobb vállalatát magában foglaló részvényindex, amely a cseh, a magyar, a lengyel és az orosz részvénypiac 80%-át lefedi. Az index értékét a Wiener Börse AG 1999. január 4-e óta számítja. Az indexnek az egyes országok szerint több alindexe, valamint euró és dollár denominációja is létezik.

Az index rövid bemutatása

A Standard & Poor's a világ vezető, patinás - több mint 140 éves múltra visszatekintő pénzügykutató, adatszolgáltató, és hitelminősítő intézete, amely számos részvénypiaci index, többek között a S&P 500 Index számítását is végzi. Az index 1957-tól az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb nyilvános részvénytársaságának, azok kapitalizációja alapján súlyozott tőzsdei árfolyam-alakulását mutatja. Ezáltal az index hűen reprezentálja az Amerikai Egyesült Államok valamennyi vezető iparágát és 1.000 milliárd USD-os tőkeértékével az Amerikai Egyesült Államok teljes részvénypiacának 80%-át fedi le. Így az index a világ első számú részvénypiaci jelzőszáma, a befektetők és a média körében világszerte elfogadott, megbízható orientáló, értékmérő funkciót tölt be.

A jelentősebb súllyal rendelkező indexelemek

Exxon Mobil, General Electric, Procter & Gamble, Microsoft, Johnson & Johnson, JPMorgan Chase, Chevron, AT&T, Bank of America, International Bus. Machines

HSBC, NESTLE, BP, NOVARTIS, TOTAL, GLAXOSMITHKLINE, VODAFONE, ROCHE, ROYAL DUTCH SHELL, TELEFONICA, E.ON, SANTANDER, BNP PARIBAS, SIEMENS, NOKIA, SANOFIAVENTIS

500 USD

50 EUR

Indexelemek száma Kalkuláció pénzneme A reprezentált legfontosabb iparágak

A reprezentált legfontosabb országok Tőzsdék, ahol az indexből képzett termékekkel (ETF, futures) kereskedés folyik Indexszámítás kezdőnapja Index kezdőértéke További információk az Alap befektetési eszközkosarának elemeiről

nyersanyag-kitermelés, bankok, energiaipar, nyersanyag-kitermelés, bankok, energiaipar, telekommunikáció, közszolgáltatók, telekommunikáció, közszolgáltatók, informatika, egészségügyi, fogyasztási informatika, egészségügyi, fogyasztási termékeket előállító iparágak, vegyipar, termékeket előállító iparágak, autóipar, élelmiszeripar

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Japán Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság

Amerikai Egyesült Államok

American Stock Exchange

Xetra Deutsche Börse 1923 10.00

www2.standardandpoors.com

FR HOLDINGS, KYOCERA, KDDI, CANON, TAKEDA, SHIN-ETSU, HONDA, ASTELLAS, TERUMO, FANUC, NTT DATA, TDK, Sony, OLYMPUS, Fujifilm, MITSUBISHI, BRIDGESTONE, NIKON, MITSUBISHI, Panasonic, SUZUKI, NIPPON, HITACHI, NOMURA, 225 JPY élelmiszeripar, könnyűipar, vegyipar, gyógyszeripar, energiaipar, gumigyártás, kerámiaipar, fémipar, gépgyártás, autóipar, hajógyártás, építőipar, bányászat, bankszektor, biztosítók, fogyasztási termékeket előállító iparágak

1991/12/31 1,000.00 www.stoxx.com

CEZ, ERSTE GROUP BANK, KOMERCNI BANKA, TELEFONICA, MOL, MATÁV, OTP, RICHTER, BANK PEKAO, PKN ORLEN, PKO BP, TELEKOM POLSKA 30 EUR bankok, energiaipar, gyógyszeripar

telekommunikáció,

Magyarország, Lengyelország, Csehország

Tokyo Stock Exchange

Wiener Börse

1949/05/16 176.21 http://www.nni.nikkei.co.jp/

1999/01/04 746.46 www.wienerborse.at

25/56

Hang Seng China Enterprises Index

Az index rövid bemutatása

A jelentősebb súllyal rendelkező indexelemek Indexelemek száma Kalkuláció pénzneme A reprezentált legfontosabb iparágak A reprezentált legfontosabb országok Tőzsdék, ahol az indexből képzett termékekkel (ETF, futures) kereskedés folyik Indexszámítás kezdőnapja Index kezdőértéke További információk az Alap befektetési eszközkosarának elemeiről

A HSCEI a Hong Kong-i részvénytőzsdén jegyzett, kapitalizáció-súlyozású index. Az úgynevezett H-részvényeket tartalmazza, melyek az állami tulajdonú kínai cégek részvényeit jelölik. Az index legnagyobb részben energia- (kb. 40%) és pénzügyi szektort (kb. 44%) tartalmaz, de ezeken kívül ipari, távközlési, technológiai, és fogyasztói cikkeket előállító cégek is szerepelnek benne. Számos előrejelzés alapján Kína dacolva a lassuló globális környezettel – az elkövetkező években is dinamikusan fog növekedni. Az elmúlt évek makrogazdasági növekedését erős vállalati teljesítmény támogatta, várható hogy ez a növekedési szint megmarad a következő években is. China Construction Bank, ICBC, China Life Insurance, PetroChina, Bank of Communications, Sinopec, Bank of China, China Shenhua Energy, Ping An Insurance, China Merchants Bank max. 200 HKD bankok, energiaipar, fogyasztási termékeket előállító iparágak, közszolgáltatók, építőipar, bányászat, tel

FTSE EPRA/NAREIT Euro Zone Real Estate index Az FTSE a The Financial Times és a London Stock Exchange által létrehozott társaság, amelynek fő tevékenysége különböző indexek létrehozása és számítása világszerte. Az FTSE group az index számítását 2005. február 21-e óta a European Public Real Estate Associationnel (EPRA) és a National Association of Real Estate Investment Trusts-tel együttműködve végzi. Az index célja, hogy az európai ingatlanpiaci trendeknek tartson tükörképet a régióban működő, hozamteremő ingatlanokat tulajdonló, ingatlanfejlesztő, -kezelő, -forgalmazó tőzsdei vállalatok (Real Estate Investment Trust (REIT)) részvényárfolyamain keresztül.

1 hetes BUBOR feltőkésítéséből képzett forint pénzpiaci index 1 hetes futamidejű Budapesti bankközi forint kínálati kamatláb (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR). A magyar kereskedelmi bankok által egymás között alkalmazott pénzpiaci kínálati oldali kamatláb, amely 1996-ban került létrehozásra és naponta követi a forint pénzpiac feltételeinek változását, alkalmas a változó kamatozású banki források és eszközök árazására, illetve a határidős ügyletek elszámolására, ezért referencia értékű kamatlábnak tekinthető. Az MNB állapítja meg és teszi közzé naponta a kereskedelmi bankok ajánlatainak egyszerű számtani átlagaként. Az 1 hetes kamatperiódus azt jelenti, hogy ez idő alatt az elhelyezett betét kamatlába nem változik. A tőkésítés számítási algoritmusa: A forint pénzpiaci index értéke t nap

x

1 +

=

A forint pénzpiaci index értéke t-1 nap t és t-1 banki kereskedési nap között eltelt naptári napok száma

1 hetes BUBOR t nap

x 360

Unibail-Rodamco, Immofinanz AG, Corio, Immoeast AG, Klepierre, Fonciere Des Regions, Ivg Immobilien, Wereldhave, Ca Immobilien, Silic

-

48 EUR

HUF

Real Estate Holding & Development, Real Estate Investment Trusts

-

Ausztria, Belgium, Luxemburg, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország Görögország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország

Kína

Hong Kong Stock Exchange 2000/01/03 2,000.00 www.hkex.com.hk

Xetra Deutsche Börse 1999/12/31 1,000.00 www.ftse.com/realestate

-

26/56

Legfontosabb felhasználó iparágak

Tőzsdei árjegyzés Legfontosabb exportáló országok Legfontosabb importáló országok Tőzsdék, ahol az indexből képzett termékekkel (ETF, futures) kereskedés folyik További információk az Alap befektetési eszköz-kosarának elemeiről

West Texas Intermediate Crude Oil

Nikkel

Cink

A kőolajnak számos fajtája létezik a tőzsdei kereskedelemben, kéntartalom, fajsúly stb. szempontok szerint különböző típusokat különböztethetünk meg, melyek közül a leglikvidebb piaccal a WTI (West Texas Intermediate Crude Oil) rendelkezik. Jelenleg a világon a napi kőolaj felhasználás 86,8 millió barrel/nap körüli szinten van, a bizonytalan világgazdasági környezetben az olajszükséglet 2009. évre kb. 87,6 millió barrel/nap éves átlag körül fog alakulni. Ezt a múltbeli adatokkal összevetve megállapítható, hogy a felhasználás hihetetlen mértékben növekszik. A globális tartalékok nagyságáról megoszlanak a vélemények, a ma ismert, gazdaságosan kitermelhető készletek kb. 1 000-1 100 milliárd barrel nagyságban állnak a világ rendelkezésére. A készletek és a termelési ütem hányadosa alapján kb. 35-40 évre elegendő mennyiséggel számolhatunk. Ugyanakkor a tárolt készletek kb. 25 éve nem csökkentek, amely a geológiai módszerek fejlődésének tudható be. Tehát a készletek nagysága helyett, inkább azok elhelyezkedését érdemes megvizsgálni. Főbb felhasználási területek: A kőolaj legfőbb felhasználási területei a közlekedés, az energetika, a vegyipar és a mezőgazdaság, amelyből egyebek mellett üzemanyagot, építőanyagot, műanyagokat és növényvédő szereket állítanak elő. USD per barrel Az ismert készleteknek a döntő többsége a Közel-Keleten található. Ezzel szemben a legtöbb kőolajat ÉszakAmerikában, Európában és Ázsiában használják fel.

A nikkel olyan ipari és fogyasztói cikkek előállításához szükséges, mint a rozsdamentes acél (teljes felhasználás 60%-a) vagy a mágnes, de ötvözetek előállításához (teljes felhasználás 15%-a) és pénzveréshez is nikkelt használnak. Európában és az Egyesült Államokban 2006-ban végig erős volt a piaci kereslet a nikkel iránt, míg Kínában tovább növekedett a rozsdamentes acél előállítása, melyet csak részben tudott kielégíteni a helyi kitermelés. A nikkel ára 2006 folyamán megduplázódott. Ennek főbb okai a világszintű tartósan erős kereslet (elsősorban a rozsdamentes acél iparágnak köszönhetően), valamint működési problémák és munkabeszüntetések a világ több jelentős bányájában. Ezen hatások együttes eredménye, hogy a globális nikkel készletek a 2005-os mérsékelt többlethez képest apadtak, a nikkel piaca 2006-ban deficitessé vált.

A cink legfontosabb felhasználási területe egyértelműen az acélgyártás, ezen belül is a galvanizálás (fémtárgyak korróziótól való megóvása), ötvények, háztartási fémtárgyak készítése, különböző ötvözetek előállítása. Valamint amellett, hogy nélkülözhetetlen alapanyaga a vegyiparnak, az építőiparnak, mint létfontosságú nyomelem a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban is fontos szerepet kap.

USD per tonna

USD per tonna

New York Metal’s Exchange

London Metal Exchange

London Metal Exchange

www.nymex.com

www.lme.co.uk

www.lme.co.uk

Kanada, Kína, Dél-Korea, Ausztrália Amerikai Egyesült Államok, Németország, Belgium

Tajvan,

27/56

3.3.4 CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja ´ Első lépésként meghatározásra kerültek a hozamtermelést biztosító CIB befektetési alapok: CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Pénzpiaci Alap ´ Második lépésként a fenti CIB befektetési alapokból két különálló eszközkosarat képeztünk: Az első eszközkosár 40% CIB Kincsem Kötvény Alap 35% CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok 15% Alapja

Az Alap futamidejének első napján: X = 100% Y = 0% Az Alap futamideje alatt X és Y lehetséges értékei X 25-150% között mozoghat Y 75-0% között mozoghat Példa:

A második eszközkosár

CIB Pénzpiaci Alap

10% CIB Pénzpiaci Alap

Amennyiben a futamidő alatt az Alapkezelő úgy ítéli meg, hogy az Alap által elérhető minél kedvezőbb hozam biztosítása (pl. az Alap futamideje alatt elindult új, erős teljesítménypotenciállal rendelkező CIB befektetési alapok), valamint a Befektetők érdekeinek védelme érdekében (pl. valamely CIB befektetési alap időközi esetleges átalakulása, beolvadása, megszűnése miatt), az eszközkosarakban szereplő CIB befektetési alapok, ill. az azokhoz kapcsolódó arányok megváltoztatása szükséges, akkor ennek lehetőségét az Alap befektetési politikája biztosítja. Ennek eredményeként az eszközkosarakba új befektetési alapok is bekerülhetnek ill. a jelen pont szerint az induláskor meghatározott CIB befektetési alapok kikerülhetnek. Az eszközkosarakban történő bármilyen a jelen Kezelési szabályzatban rögzített feltétel, szabály megváltoztatása a Kezelési szabályzat módosításának számít, amelyhez a Felügyelet engedélye szükséges. ´ Harmadik lépésként meghatároztuk, hogy mikor melyik eszközkosarat használjuk Az első eszközkosár


Ha kedvezőek a részvény-, kötvény-, ingatlanpiaci folyamatok.

Ha hátrányosan alakulnak a részvény, kötvény-, ingatlanpiaci folyamatok.

´ Negyedik lépésként A futamidő alatt folyamatosan meghatározzuk, hogy melyik eszközkosarat milyen arányban használjuk Az első eszközkosár


X%

Y%

(A.)

(B.)

Ha a piaci klíma kedvező Minél pozitívabb trendek uralkodnak a részvény-, a kötvény- és az ingatlanpiacon, annál nagyobb az X értéke, azaz annál nagyobb az első eszközkosár jelenléte az Alapban. Tehát a kedvező piaci folyamatok az Alapban egy „öngerjesztő” mechanizmust indítanak el, amely az árfolyamok emelkedésével folyamatosan fokozódik, és egyre nagyobb lesz az első eszközkosár szerepeltetése. Ha a piac hanyatló, ellaposodó, esetleg tendencianélküliséget mutat Amennyiben a részvény-, a kötvény- és az ingatlanpiacon kedvezőtlen tendenciák alakulnak ki, akkor az Alap befektetési stratégiája változik, és csökkenti az első eszközkosár használatát. Minél laposabb a piac, annál inkább csökken X (min. 25%) és nő Y értéke (max. 75%). Ebben az esetben az Alap teljesítménye az első eszközkosárban szereplő 4 CIB befektetési alap hozama körül fog ingadozni, várhatóan azoktól némileg el fog maradni. Ennek oka, hogy ekkor az Alap az allokációs mechanizmus alapján nem alkalmaz tőkeáttételt, viszont a hozamképzés költségei itt is felszámításra kerülnek.

28/56

Tehát egyedül ekkor fordulhat elő, hogy az Alap Befektetői számára kedvezőbb, ha nem az Alap Befektetési jegyeit vásárolják meg, hanem egyenként az első eszközkosárban szereplő a 4 CIB – tőkegaranciával nem védett - befektetési alapot. (C.) Ha tartósan negatív hatások érvényesülnek a piacokon Amennyiben a részvény-, a kötvény- és az ingatlanpiacon negatív trendek érvényesülnek, akkor az Alap természetesen nem fog tudni magas várható hozamokat felmutatni. Ekkor az Alap a X=25% és Y=75% arányokat tartja, valamint természetesen a lejáratkor érvényes a tőkegarancia. Így a Befektetők vesztesége kisebb lesz, mintha külön-külön megvásárolták volna az első eszközkosárban szereplő 4 CIB befektetési alapot, hiszen akkor befektetésüknek nemcsak a 25%-a, hanem teljes egésze ezekben a kockázatos és éppen rosszul teljesítő CIB befektetési alapokban lenne. Az Alap a Saját tőkéjének legalább 25%-át minden esetben az első eszközkosárban tartja. Amely a Befektető számára kedvező, mert így az Alap rendelkezik egy olyan tartalék potenciállal, amely a teljesítményére kedvezően hat, ha a piacok újra erősödésnek indulnak. Ha a részvény-, a kötvény- és az ingatlanpiacok szárnyalnak Még az is lehetséges, hogy az X átlépje a 100%-ot, és az Alap a Saját tőkéjénél akár 50%-kal többet is fektethessen az első eszközkosárba (tőkeáttétel). Amennyiben egy 100% feletti X tartósabban fent tud maradni, akkor magának az Alapnak a teljesítménye meg fogja haladni az első eszközkosárnak a hozamát! Azért nem azonnal, mert az Alapnak ki kell termelnie a saját hozamképzési költségeit is: (1) 100% feletti rész finanszírozása és (2) az első eszközkosár összhozamát csökkentő értékkiigazítási díj (ennek mértékét lásd később).Az Alap Saját tőkéje felett történő befektetéseinek finanszírozása nem jelent tényleges hitelfelvételt, hanem ezt a hozamsokszorosító hatást az Alap vagyonába megvásárlásra kerülő vételi opció biztosítja. Azokon a forgalmazási napokon, amelyeken az Alap közvetetten az opción keresztül tőkeáttételt ért el, az Opció értékét a finanszírozás költsége csökkenti (ennek mértékét lásd később). Mi biztosítja, hogy a lehetséges piaci folyamatok bármilyen irányban történő kihasználása maximális legyen? A CIB befektetési alapokba történő befektetési döntések, azaz X és Y arányának megfelelő beállítására az alábbi matematikai algoritmus alapján kerül sor. Amelynek alkalmazásával biztosítható, hogy a piaci folyamtok téves, szubjektív tényezőkön alapuló felmérésének, megítélésének lehetősége kizárt legyen.

Alapvető Fontosságú, hogy a matematikai algoritmus a piaci folyamatokhoz a CIB befektetési alapok mindenkor aktuális forgalmazási árfolyamadatai alapján képes alkalmazkodni, tehát mindig a jelenbeni körülmények ismeretében optimalizálja az első és a második számú eszközkosár összetételét, azaz a jövőbeni tendenciákat előrejelezni, várható vagy nem várható változásokat prognosztizálni, valószínűsíteni nem képes! Azonban, amint azok bekövetkeznek, biztosítja a gyors reagálást.

ahol:

ahol:

és ha az Xt-1 nap ≤ 100%, akkor: A két eszközkosár együttes értéke t nap

=

1 -

t és t-1 forgalmazási nap között eltelt naptári napok száma értékkiigazítási díj x 360

az első eszközkosár x

x t-1 nap

x

értéke t nap ez első eszközkosár értéke t-1 nap

x

a második eszközkosár +

Y t-1 nap

x

értéke t nap a második eszközkosár értéke t-1 nap

a két eszközkosár együttes értéke t-1 nap

29/56

ha az Xt-1 nap > 100%, akkor: A két eszközkosár

= 1

együttes értéke t nap

-

értékkii gazítási x díj

t és t-1 forgalmazási nap között eltelt naptári napok száma 360

az első eszközkosár értéke t nap x

x t-1 nap

x

ez első eszközkosár értéke t-1

+

(1 - X t-1 nap)

nap

finanszíroz x

1 +

ás költsége x t-1 nap

t és t-1 forgalmazási nap között eltelt naptári napok száma x

360

a két eszközkosár együttes értéke t-1 nap

ahol: A fenti képletekből látható, hogy X és Y mértéke a CIB befektetési alapok értékének naponta történő változásával automatikusan módosul, ameddig azonban ez az árfolyam-alakulás által generált súlymódosulás kisebb vagy egyenlő marad, mint +/-10%, addig a súlyok kiigazítására nem kerül sor. Amennyiben viszont [Xt nap] < 90%*[X célt nap], akkor az első eszközkosár arányának növelése fog megtörténni, vagy ha [Xt nap] > 110%*[X célt nap], akkor az első eszközkosár arányának csökkentése fog megtörténni. Egy számpélda a súlyarányok kiigazításának bemutatására:

ahol i 1 2 3 4 … n

CIB befektetési alap neve

súly i

CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Ingatlan Alapok Alapja … …

40% 35% 15% 10% … … 100%

30/56

3.3.5 CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap A befektetési eszközkosár egy elemet, a DAXglobal® Alternative Energy indexet (DAXAEP) tartalmazza. A DAXAEP index összetevői között a világ 15 legnagyobb olyan vállalatának részvényei találhatók, amelyek tevékenysége különböző alternatív, megújuló energiahordozók előállításához kapcsolódik. A DAXAEP index a következő alternatív energetikai szektorokat képzi le: ´ Bioetanol, biomassza előállítása ipari, mezőgazdasági, háztartási hulladékok, növényi alapanyagok feldolgozása által. ´ Földgáz és egyéb biogázok keverékéből előállított energiaforrás. ´ Napenergia segítségével hőenergia és elektromos áram előállítása. ´ Szélenergia segítségével elektromos áram előállítása. ´ Geotermikus és vízenergia segítségével hőenergia és elektromos áram előállítása. A DAXAEP index struktúrája biztosítja a szektorok közötti kiegyensúlyozott eloszlást és diverzifikációt, mert: ´ minden szektor 20% súlyt képvisel az indexben ´ és mindegyikben csak 3-3 vállalat szerepelhet, méghozzá azok, amelyek az adott szektorokon belül a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkeznek, és amelyek átlagos napi kereskedési volumene eléri legalább az 1 millió USD-, ´ a szektoron belül az egyes vállalatok súlya a piaci méretük arányával azonos, ´ az index összetételének felülvizsgálata évente történik meg. ´ Az Alap rendkívül vonzó befektetési lehetőséget jelent, mivel alternatív, megújuló energiahordozó iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik, ennek oka, hogy: ´ a világ energiafelhasználási igénye folyamatosan növekszik,

´ a fejlett ipari államok a Kyoto-i egyezményben komoly kötelezettségeket vállaltak az üvegházhatást eredményező, szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, ´ a globális környezeti katasztrófa iránti félelem egyre fokozódik, a világ közvéleményének, nyomása egyre erősebb, a helyzet kezelésére egyre határozottabb kormányzati intézkedések születnek, ´ a DAXAEP indexet mérsékelten korrelál a hagyományos blue chip részvényiből képzett indexekhez pl. az MSCI World index esetében a korrelációs együttható 0,42, ´ a jövőben a környezettudatosan gazdálkodó vállalatoktól nagyobb teljesítményt várhatunk, ha arra gondolunk, hogy tevékenységük eredményességét jelentős állami támogatások javíthatják (pl. K+F területen), ´ a világ kőolaj és kőszén tartalékai úgy csökkenek, hogy közben az igény irántuk folyamatosan nő, a kitermelés és a kereslet nincs egyensúlyban, emiatt áruk folyamatosan emelkedik a világ számos alapvető fontosságú kőolajlelőhelye geopolitikai és környezeti konfliktusokkal terhelt, ´ egyre több, nagy energia-fogyasztó vállalatnál jelentkezik az igény, hogy energia-felhasználását rugalmasan tudja alakítani, és a technikai fejlődés hozzásegíti őket, hogy az alternatív energiaforrások fogadására alkalmasak legyenek, ´ amennyiben az olajár további emelkedésére számítunk, akkor az alternatív energia iránti kereslet ugrásszerűen megnőhet, ezek ugyanis a technológiai fejlődés miatt egyrészt egyre olcsóbbak lesznek, másrészt a magas energiaárak miatt egyre gazdaságosabb a nap-, szél- stb. erőművek működtetése.

31/56

3.3.6 CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap

Az elemek súlya az Alap befektetési eszközkosarában Befektetési célország Benchmark Kibocsátási forma

A jelentősebb súllyal rendelkező indexelemek

Indexelemek száma Kibocsátás pénzneme

A reprezentált legfontosabb iparágak

Tőzsdei kereskedés Indexszámítás kezdőnapja Index kezdőértéke További infromációk az Alap befektetési eszközkosarának elemeiről

Brazil BOVESPA stock index

Hang Seng China Enterprises index

DBIX Deutsche Börse India index

Russian Depositary index

25.00%

25.00%

25.00%

25.00%

Brazília BOVESPA index Index

Kína HSCEI index Index

India D1AT index Index

Oroszország RDX index Index

China Construction Bank Industrial and Commercial Bank of China PetroChina China Life Insurance Bank of Communications China Petroleum & Chemical China Shenhua Energy Bank of China Ping An Insurance Group China Communications Construction

Petroleo Brasileiro Cia Vale do Rio Doce Banco Bradesco Usinas Siderurgicas de Minas Gerais Banco Itau Holding Financeira Gerdau Unibanco Tele Norte Leste Participacoes 64 BRL

43 HKD

max. 25 EUR

nyersanyagkitermelés, bankok, energiaipar, energiaipar, bányászat, telekommunikáció, vegyipar, telekommunikáció, közszolgáltatók, informatika, áramszolgáltatók, biztosítók fogyasztási termékeket előállító iparágak Săo Paulo Stock Exchange Hong Kong Stock Exchange 1968/01/02

1994/07/08 100

www.bovespa.com

Gazprom Polyus Gold Lukoil Severstal Tatneft VTB Bank Novolipetsk Steel Surgutneftegas Norilsk Nickel Rosneft Oil Severstal NovaTek 12 EUR

közszolgáltatók, bankok, energiaipar, informatika, telekommunikáció, bankok, telekommunikáció, energiaipar, autógyártás, közszolgáltatók gyógyszeripar Deutsche Börse

Wiener Börse

2006/04/25 1,000

www.hkex.com

DR REDDY'S LABORATORIES LTD HDFC BANK LTD ICICI BANK LTD INFOSYS TECHNOLOGIES LTD PATNI COMPUTERS LTD RANBAXY LABORATORIES LTD REDIFF.COM INDIA LTD SATYAM COMPUTER SERVICES LTD SIFY LTD

100 www.deutsche-boerse.com

1997/10/08 1,000 www.wienerborse.at

32/56

3.4. Az Alapok befektetési politikájának általános szabályai Az Alapkezelő a Tpt.-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alapok eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alapok eszközeinek likviditási feltételei javíthatók, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alapok jelen Kezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikáját az Alapkezelő csak a Felügyelet engedélyével, a közzétételt követő 30 nap elteltével változtathatja meg.

3.5. A Portfolió lehetséges elemei Adatok %-os formában a.) bankbetét, szintetikus betét

befektetesi eszközök célaránya

25-100%

b.) állampapírok

0-25%

c.)

0-75%

származtatott termék

A származtatott termék értéke a futamidő alatt jelentősen változhat, ez azt eredményezi, hogy az Alapok vagyonán belüli részarányát, és ezáltal a többi portfolióelem részarányát sem lehetséges pontos célarányokkal meghatározni.

3.6. A Portfolió devizális kitettsége Az Alapok 30%-ot meghaladó mértékben nem fektetnek azonos, az adott alap befektetési jegyének pénznemétől eltérő devizában denominált értékpapírokba.

3.7. A likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya Az Alapok határozott futamidőre kerültek létrehozásra, a Befektetési jegyek a futamidő lejárata előtt bármikor visszaválthatók, ezért az Alapkezelő a portfolió elemei között likvid eszközöket tart, és hitelt vehet fel. A likvid eszközök legkisebb aránya = 0%.

3.8. Befektetési korlátok A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt. A Saját tőkének 20%-át nem haladhatják meg a Tpt. eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök, kivéve Európai Unió vagy az OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt. Az Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több, mint 20%-át, kivéve az Európai Unió vagy OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírt. A Saját tőkéjére vetített összértéke az Európai Unió vagy OECD-tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapíroknak nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 35%-át. Az Alapkezelő csak befektetési eszközre, devizára köt származtatott ügyletet és kizárólag a Befektetési stratégiában szereplő célok elérése érdekében.

Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött származtatott ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciókat pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán veszi figyelembe. A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerint meghatározott nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. ´ A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló származtatott ügyletek, opciók Hosszú (Rövid) pozícióinak a Rövid (Hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. ´ A devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott Hosszú (Rövid) pozíciót az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló Rövid (Hosszú) Származtatott pozícióval szemben, valamint a Származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - Hosszú és Rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. ´ A nettó pozíciót devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a.) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b.) a nettó határidős pozíció (a határidős deviza ügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is), c.) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d.) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata) e.) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. ´ Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább 80%-ban fedi az indexkosár összetételét. ´ A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. Az Alapkezelő az Alap javára és terhére tőzsdei árualapú származtatott ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkor nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával. Az Alap (7.) pont szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg a Saját tőke kétszeresét.

33/56

3.9.

Az Alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel. A Tpt.-ben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell. Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott befektetési jegybe. Ha az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fekteti be, amelyet az Alapkezelő, vagy a vele szoros kapcsolatban lévő másik befektetési alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor a befektetési alapkezelő alvállalkozóként kezeli az Alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az általa kezelt Alap részére nem vásárolhat ´ saját maga által kibocsátott értékpapírt; ´ az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével (de ekkor az Alapkezelő által kezelt Alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell), ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt Alapoktól. Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével (de ekkor az Alapkezelő által kezelt Alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell), ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat Származtatott ügyletek A befektetési stratégiában leírt Opciókon kívül további

származtatott ügyleteket az Alapkezelő nem köt.

3.10. Hitelfelvétel,

befektetési eszközök terhelhetősége és az értékpapír kölcsönzés Az Alapkezelő az Alapok portfoliójában lévő eszközöket az alábbi bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alapok nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. ´ Az Alapkezelő az Alapok Befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap Saját tőkéjének legfeljebb 10%-a erejéig, legfeljebb 30 napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az egyes Alapok eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. ´ Az Alapkezelő az Alapok származtatott ügyleteihez jogosult az egyes Alapok nevében az adott Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. ´ Az Alapkezelő az e törvényben előírt feltételekkel az egyes Alapok értékpapírjait legfeljebb a Saját tőke 30%-a erejéig az adott Alap nevében kölcsönadhatja. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a fenti, az értékpapír kölcsönzésre vonatkozó bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az adott Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az adott Alap tulajdonában. Az egyes értékpapírok Saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az adott Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.

34/56

4. A HOZAM 4.1. A hozam Az Alapok változó hozammal rendelkeznek, melyet a mögöttes befektetési eszközök futamidő alatti, az Alapok Befektetési jegyeinek devizanemében mért árfolyam-növekménye alapján az egyes Alapok Portfóliójában található Opció értéke biztosítja. A Befektetők a mögöttes befektetési eszközök futamidő alatt elért hozamából, a jegyzés lezárultát követően megállapításra kerülő részesedési arány szerint részesednek. A mögöttes befektetési eszközök hozamát biztosító Opció ára nagyban függ a jegyzési időszak alatti piaci folyamatoktól, melyeket előre nem ismerhetünk, így előre nem tudható, hogy az adott Alap vagyonának mekkora részét lehet majd az Opció megvételére fordítani. Ezért egy úgynevezett részesedési arány kerül alkalmazására, mely korrigálja az Opció által kifizetésre kerülő hozamot. Például, ha az Opció 40%-ot fizet és a részesedési ráta 110% vagy 90%, akkor az adott Alap hozama 36% vagy 44% lesz. Így az Alapkezelőnek a jegyzési időszakot megelőzően ill. a jegyzés alatt csak a részesedési arány minimális és maximális mértékének meghatározására van módja. Az Alapkezelő az Opciót az adott Alap felügyeleti nyilvántartásba vételét követően, a Saját tőke rendelkezésre állásának időpontjától számított 20 kereskedési napon belül vásárolja meg. Az Opciós vételi ügylet megkötésének dátumát követő második kereskedési nap jelenti az Opció érvényességének kezdetét (a nemzetközi származtatott eszköz kereskedési szabványok alapján). Az Alapkezelő a részesedési arány végleges szintjét az Alapok jegyzési időszakának lezárultát követően az alábbiak szerint határozta meg: CIB Tőkevédett Származtatott Alap 110,00% 100,00% CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap 90,00% CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja 100,00% CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap 80,00% CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 100,00%

4.2. A hozam számítása 4.2.1 CIB Tőkevédett Származtatott Alap A hozamszámítás képlete:

A lejáratkor kifizetésre kerülő hozam

=

Befektetési jegyeknek az Opció újrakötésének napján érvényes árfolyamértéke

x

részesedési arány

indext x

maximum 0% ;

- 1 index0

Ahol: Indext = a 3.2. pontban szereplő elem értéke 2010. június 25-én Index0 = a 3.2. pontban szereplő elem értéke 2008. június 16-án

4.2.2 CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap A hozamszámítás képlete:

A lejáratkor kifizetésre kerülő hozam

=

Befektetési jegyeknek az Opció újrakötésének napján érvényes árfolyamértéke

x


indext x

maximum 0% ;

- 1 index0

Ahol: Indext = a 3.2. pontban szereplő elem értéke 2012. március 2-án Index0 = a 3.2. pontban szereplő elem értéke az Opció megvételének időpontjában A befektetési jegyek díjmentes forgalmazására nyitva álló időszak, 2009. március 6. napon történt lezárását követően 2009. március 9-től 2012. március 2-áig terjedő időszakra érvényes hozamnak a 10%-ot el kell érnie.

4.2.3 CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap Az Alap a futamidő végén az alább meghatározott A.) B.) C.) és D.) befektetési eszközkosár közül annak a hozamát fizeti ki, amely a legnagyobb teljesítményt érte el. Tehát:

Az alap hozama

=

befektetési jegyek névértéke

x

maximum

0%

; maximum

A.) befektetési eszközkosár, B.) befektetési eszközkosár, C.) befektetési eszközkosár, D.) befektetési eszközkosár

Az egyes befektetési eszközkosarakban a következő elemek és súlyarányok szerepelnek:

35/56

Az egyes befektetési eszközkosarak elemei és a hozzájuk tartozó súlyarányok fejlett és fejlődő részvénypiacok nyersanyagok

ingatlan

A.) befektetési eszközkosár

B.) befektetési eszközkosár

C.) befektetési eszközkosár

D.) befektetési eszközkosár

40%

20%

20%

20%

20%

40%

20%

20%

20%

20%

40%

20%

20%

20%

20%

40%

100%

100%

100%

100%

Dow Jones Euro STOXX 50 index S&P 500 index Nikkei 225 index Hang Seng China Enterprises Index CECE Index West Texas Intermediate light crude oil nikkel cink FTSE EPRA/NAREIT Euro Zone Real Estate index

pénzpiac 1 hetes BUBOR pénzpiaci index

Az A.) B.) C.) és D.) befektetési eszközkosár teljesítménye az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Ahol: k = 1, 2, 3, 4, a jelen pontban meghatározott A.) B.) C.) és D.) befektetési eszközkosár i = 1, 2, 3... 10, a 3.2 pont szerint meghatározott befektetési eszközkosár elemek súlyarány(k)i = a jelen pontban meghatározott A.) B.) C.) és D.) befektetési eszközkosár i. befektetési elemének fenti táblázat szerinti aránya

i. befektetési eszközkosár elem teljesítménye

i. befektetési eszközkosár elem záróértéke

=

-

i. befektetési eszközkosár elem kezdőértéke

i. befektetési eszközkosár elem kezdőértéke

befektetési eszközkosár elem kezdőértékének időpontja = az Alap futamidejének első napja befektetési eszközkosár elem záróértékének időpontja = az Alap futamidejének utolsó napja

4.2.4 CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja A hozamszámítás képlete:

4.2.5 CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap A hozamszámítás képlete: A kifizetésre kerülő hozam a lejáratkor

=

Ahol:

befektetési eszközkosár teljesítménye

=

1 12

Befektetési jegyek névértéke

12 ∑ t =1

indext index0

x

-

maximum

0%

;


x

befektetési eszközkosár teljesítménye

100%

36/56

t index0

t 2007/12/10 index7

2009/09/10

index1

2008/03/10 index8

2009/12/10

index2

2008/06/10 index9

2010/03/10

index3

2008/09/10 index10

2010/06/10

index4

2008/12/10 index01

2010/09/10

index5

2009/03/10 index12

2010/12/10

index6

2009/06/10

Indext = a DAXAEP index értéke a t. időpontban Index0 = a DAXAEP index értéke a 0. időpontban

4.2.6 CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap Az Alap a futamidő alatt minden év végén megállapítja és maximum 15%-ig figyelembe veszi az egyes indexek által elért hozamot, majd ezek átlagát fizeti ki szintén maximum 15%-ig. A hozamszámítás kedvező abból a szempontból, hogy az egyes indexek évente elért hozamának megállapításánál minden évben az Alap futamidejének első napjához viszonyítunk. A második illetve harmadik évben már az eltelt két illetve három év részvénypiaci teljesítményét tükrözik a hozamok. A hozamszámítás képlete:

A kifizetésre kerülő éves hozam a t. évben

befektetési eszközkosár éves teljesítménye a t. évben Ahol: t 0

2008/05/06

1

2009/05/05

2

2010/05/05

3

2011/05/05

=

=

1 4

Befektetési jegyek névértéke

x

4 ∑ minimum i = 1

minimum

indexit indexi0

15% ;

-

1

;


x

befektetési eszközkosár éves teljesítménye a t. évben

15%

Indexit = a 3.2. pontban szereplő elemek értéke a t. időpontban Indexi0 = a 3.2. pontban szereplő elemek értéke a 0. időpontban

4.3. A hozam kifizetése A hozam egyes Befektetők tulajdonában lévő Befektetési jegyeknek az Alap lejáratkori Saját tőkéjéhez viszonyított arányában a futamidő végén, egy összegben kerül kifizetésre. A hozamfizetés és tőke-visszafizetés módja: A hozamfizetés és tőke-visszafizetés időpontjának napján az Alapkezelő rendelkezést ad a Forgalmazó számára a Befektetési jegy tulajdonosokat megillető összegeknek a Befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. Az Alapkezelő megbízása alapján a lejárat napján a Forgalmazó a Befektető nála vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési jegyeit visszaváltja. A hozamot a Befektetők az Alap kibocsátási pénznemében, forintban kapják meg, tehát deviza árfolyamkockázatot nem kell vállalniuk. A hozamfizetés(ek) legkésőbbi időpontja(i): 2. időpont 3. időpont 1. időpont ´ CIB Tőkevédett Származtatott Alap 2010/07/05 ´ CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap 2012/03/09 ´ CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap 2010/04/02 ´ CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja 2010/06/18 ´ CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap 2010/12/17 2010/05/12 2011/05/12 ´ CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 2009/05/12 A tőke visszafizetésének időpontja megegyezik az utolsó hozamfizetés legkésőbbi időpontjával.

37/56

5. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 5.1. A Nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja és közzététele A Letétkezelő minden T+1. napon köteles az Alapok T. napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani és azt a megállapítást követő első munkanapon a 9.1 pont szerinti közzétételi helyeken közzétenni.

5.2. A Nettó eszközérték számításának módja A T napon az eladási ár a T+1 napon megállapított, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A T napon a visszaváltási ár megegyezik az eladási árral. A visszaváltási ár a Letétkezelő által minden forgalmazási napra meghatározott és közzétett egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A Letétkezelő az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéket a CIB Tőkevédett Származtatott Alap, a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap, a CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, a CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap és a CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap esetében négy tizedesjegy pontossággal állapítja meg. Az Alapok Nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás Nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi Nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás Nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen Nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás Nettó eszközértéken Befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes Nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha: ´ hibás Nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy Befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes Nettó eszközértéken egy Befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, ´ a hibás és a helyes Nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az 1 000,- Ft-ot.

5.3. A Portfolió egyes elemeinek értékelési szabályai Folyószámla

A Letétkezelő a folyószámla T. napi egyenlegét az utolsó kamatfizetés óta jóvá nem írt, T. napig előjegyzett kamatok összegével növelten értékeli.

Bankbetét

A Letétkezelő a bankbetétek értékét a T. napig felhalmozott kamat összegével növelve határozza meg.

Szintetikus betét

Fix kamatozású instrumentum, amelynek a mindenkor aktuális piaci értékét az adott napi zérókupon szintek határozzák meg. A szintetikus betét lejáró összegét a zéró kupon rátával diszkontálva kapjuk meg az instrumentum adott napi piaci értékét. Az aktuális zérókupon szint a swap görbéből számítódik, az adott napi 1, 2 és 3 éves swap szintek alapján kerül kiszámításra. Két évnél hosszabb periódusra a 2 és 3 éves swapokból, 2 évnél rövidebb periódusra az 1 és 2 éves swapokból, éven belül az O/N és az 1 éves swapokból interpolálódik a zérókupon szint.

Állampapírok

A Letétkezelő az Alap T. napon tulajdonában lévő állampapírjait az elsődleges forgalmazói körben T. napon az ÁKK Rt. által közölt legjobb nettó vételi és legjobb nettó eladási árfolyam számtani átlagértékének T. napi felhalmozott kamattal növelt értékén veszi figyelembe. A Letétkezelő azoknál az állampapíroknál, amelyeket az elsődleges forgalmazói körben nem forgalmaznak, ott a legutóbbi nettó eszközértékszámítás időpontjára érvényes nettó árfolyam és a T. napra számított felhalmozott kamat összegeként kiszámolt értéket alkalmazza. A Letétkezelő azoknál az állampapíroknál, amelyek hátralévő futamideje három hónapnál rövidebb (amelyekre az elsődleges állampapír-forgalmazóknak már nincs árjegyzési kötelezettsége), ott az adott értékpapír ÁKK Rt. által közzétett aktuális 3 hónapos referenciahozammal T. napra számított jelenértékét alkalmazzuk. Az első nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat súlyozott bekerülési átlagárfolyamon kell értékelni a kibocsátás napjáig. A Letétkezelő a nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt állampapírokat a kibocsátás napjáig a súlyozott nettó bekerülési átlagár és a kibocsátás napjáig felhalmozott kamat összegeként számolt bruttó árfolyamon értékeli.

Opciók

Az opciós pozíció T napi értékét az Opciókat árazni képes kereskedők T napi vételi és eladási árfolyamából számított középárfolyamot kell használni, amennyiben azok nem régebbiek, mint 15 nap. Amennyiben nincs 15 napnál frissebb piaci árjegyzés, az opciókat a Black-Scholes formula alapján kell értékelni.

38/56

5.4. A Befektetési jegyek forgalmazásának szabályai Befektetési jegyek vásárlása

a pénzellenérték terhelése

a Befektető a Befektetési jegyek ellenértékét a Forgalmazó Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően T. nap köteles rendelkezésre bocsátani

a Befektetési jegyek jóváírása

a megvásárolt Befektetési jegyek a Befektető értékpapírszámlájára T+2. nap kerülnek jóváírásra

Befektetési jegyek visszaváltása

a pénzellenérték jóváírása

a Befektető a Forgalmazó Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően a Befektetési jegyek ellenértékével T+2. nap rendelkezhet

a Befektetési jegyek terhelése

a visszaváltott Befektetési jegyek a Befektető értékpapírszámláján az Alap számláján történő terhelés napján (T+2. nap) kerülnek terhelésre

a teljesítési ár

a T+1. napon megállapított T napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, így a Befektetési jegyek árfolyamának T+1 napon történő megállapítása miatt a T napi forgalmazási árfolyam csak utólag válik a Befektetők előtt ismertté

a letéti igazolás

a Befektetők a T+2. napon juthatnak hozzá a Forgalmazó Üzletszabályzata szerinti letéti igazoláshoz

a jóváírt ill. terhelt Befektetési jegyek darabszáma

a befektetésre / visszaváltásra kerülő összeg és a vételi / visszaváltási ár hányadosa a tört részeket figyelmen kívül hagyva

Befektetési jegyek forgalmazása a Befektető, illetve meghatalmazottja útján

a Forgalmazó Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelő eljárás kerül alkalmazásra

Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

az Alapok bejegyzését követően, a forgalmazási órák alatt jelen Tájékoztatóban rögzített feltételek mellett az Alapkezelő további Befektetési jegyeket hoz forgalomba, illetve biztosítja a korábban kibocsátott jegyek visszaváltását

Befektetési jegyek forgalmazásának időszaka

a Forgalmazó Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelő időszak áll rendelkezésre a Befektetési jegyek forgalmazására

A Tpt. 249. § (1) szerint a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti: ´ a Nettó eszközérték nem állapítható meg, így különösen, ha az adott Alap Saját tőkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, ´ a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

39/56

6. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 6.1. Az Alapokat terhelő költségek 6.1.1 Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek az Alapkezelőt terhelik.

6.1.2 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek CIB Tőkevédett Származtatott Alap

Alapkezelési díj (éves szinten)

max. 15.00%

Letétkezelési díj (éves szinten)

0.10%

Könyvvizsgálói díj (nettó, éves szinten)


CIB Alternatív CIB Új Perspektíva Energia Tőkevédett Tőkevédett Származtatott Alap Származtatott Alap

max. 5.00% 0.08%

820 000 HUF

Felügyelet felé fizetendő rendszeres díjak

CIB Profitmix 2 CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Tőkegarantált Származtatott Alap Származtatott Alap

max. 1 000 000 HUF

750 000 HUF

790 000 HUF

820 000 HUF

749 000 HUF

a Tpt. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében az Alap Nettó eszközértékének 0,25 ezreléke

KELER Zrt. felé fizetendő díjak

a KELER Zrt. mindenkor hatályos Díjszabályzatának vonatkozó díjtételei értelmében, amelyet a KELER Zrt. Ügyfélszolgálati irodáján Budapest VII. ker. Asbóth u. 9-11. és a KELER Zrt. honlapján www.keler.hu lehet megtekinteni

Banki, hitelintézeti szolgáltatások költségei

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat (úgy mint, pl. bankszámla-veztés, bankszámla-tranzakciók, hitelfolyósítás) nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

Befektetési szolgáltatások, kiegészítő befektetési szolgáltatások költségei

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat (úgy mint, pl. értékpapírok adásvétele, tőzsdei megbízások) nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

Marketing-kommunikációs költségek

az Alapok számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos megállapodás értelmében

Számviteli, könyvvezetési költségek


Jogi költségek


Az Alapokat terhelő díjakat a Nettó eszközérték számításakor az Alapkezelő T. napig időarányosan terheli az Alapokra, és esedékességkor fizeti ki az Alapok számlája terhére.

Vásárlás Visszaváltás

A Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során az Üzletszabályzatában meghatározott forgalmazási jutalékokat számítja fel. A Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásának időpontjában ennek mértéke a futamidő alatti eladási és vételi megbízások árfolyamértéken vett összege után a fenti táblázat szerinti érték. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a Befektetési jegy adás-vételi megbízások teljesítésével esedékes. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez valamint az adóigazoláshoz kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az Üzletszabályzata szerinti mértékben

Alap

Tőkevédett

Származtatott

CIB Új

Perspektíva

Alap

Származtatott

Energia

Tőkevédett

CIB Alternatív

Alapja

Származtatott

CIB Alapok

Tőkegarantált

Alap

Tőkegarantált

Származtatott

CIB Profitmix 3

Alap

Tőkegarantált

Származtatott

CIB Profitmix 2

Alap

Származtatott

A Tájékoztató legutolsó módosításának felügyeleti jóváhagyása időpontjában hatályos költségek

CIB Tőkevédett

6.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek

max. 5.00% max. 10.00%

számítja fel. A Forgalmazó Üzletszabályzatát a Befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg. Amennyiben a Befektetési jegyek vásárlása a Forgalmazó valamely akciójához kapcsolódóan, az akcióban meghatározott feltétel teljesítése érdekében történik, úgy az akcióban meghatározott feltételek szerint, az akció kapcsán vásárolt Befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazási jutalékon felül további kiegészítő visszaváltási jutalék terhelheti. A kiegészítő visszaváltási jutalék felszámításának alapját, mértékét, módját és szabályait a Forgalmazó Üzletszabályzatában határozza meg.

40/56

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZÖDŐ JOGOK (1)

(2)

(3)

A Befektetési jegyek első alkalommal történő értékesítésekor térítésmentesen a Befektető részére át kell adni az Alapok Kezelési szabályzatát, Rövidített tájékoztatóját, valamint a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani az alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését. A Befektető nyilatkozatot tesz arról, hogy az említett dokumentumokat átvette, vagy a részére történő átadásáról lemondott, vagy átadását elektronikus úton kérte. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani: az Alapok Tájékoztatóját és Kezelési szabályzatát, Rövidített tájékoztatóját, féléves vagy éves jelentését, és a legfrissebb portfoliójelentését. Az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát a Forgalmazónak az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben ki kell függeszteni, valamint azt ill. az Alapkezelő által közzétett további

(4)

(5) (6)

(7)

rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat, hirdetményeket a Befektető kérésre átadni. Szóbeli vagy elektronikus értékesítés során a Befektetők számára tájékoztatást kell adni, hogy az előző pontokban említett dokumentumok hol érhetők el. A Befektető jogosult a Befektetési jegyek (egy jegyre jutó) nettó eszközértéken történő visszaváltására. A Befektető jogosult az Alapok esetleges végelszámolásakor vagy felszámolásakor a vagyon költségekkel csökkentett arányos hányadának felvételére. A Befektető rendelkezik mindazon jogokkal, amelyek a Kezelési szabályzatban és a Tpt.-ben foglaltak.

8. A BEFEKTETŐK ÉRDEKVÉDELME 8.1. Felelősség Az Alapok működése során az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a Befektetők érdekeit mindenkor szem előtt tartva az Alapokra vonatkozó jogszabályok valamint a jelen Tájékoztató és Kezelési szabályzat rendelkezéseinek eleget téve jár el. Az Alapkezelő az Alapokba Befektetőket befektetett vagyonuk mértékére való tekintet nélkül az egyenlő elbánás elve alapján, azonos módon képviseli az Alapok kezelése során. Az Alapkezelő által a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készített Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információk elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az Alapkezelő és a Forgalmazó a Tájékoztató a Felelősségvállaló nyilatkozatban részletezett módon felel. A Forgalmazó és az Alapkezelő egyetemleges felelősséget vállalnak az Alapok tájékoztatójában foglaltakért, amelyet a Felelősségvállaló nyilatkozatban aláírásukkal erősítenek meg.

8.2. Befektető-védelmi Alap A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás azon a Befektetési jegyek letétkezelését végző Letétkezelővel

illetve a Befektetési jegyek forgalmazását bizományosi minőségében végző Forgalmazóval szemben felmerült követelés kielégítésére terjed ki, amely tagja a Befektető-védelmi Alapnak. Az Alapok Letétkezelője, Forgalmazója tagja a Befektetővédelmi Alapnak.

8.3. Illetékes bíróság Az Alapkezelő illetve az Alapok, és a Befektető között keletkező esetleges jogviták során az Alapkezelő minden esetben megkísérli a vita egyeztetés útján való rendezését. Jogviták esetére a felek hatáskörtől függően a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetőleg a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

8.4. Egyéb garanciák Az Alap befektetési politikája biztosítja, hogy az Alap futamideje alatt a garantált ill. tőkevédett visszafizetést ígérő, a 4.3. pontban meghatározott időpontokon a Befektetési jegyek árfolyama legalább eléri az 1.5. pontban meghatározott értéket. Az Alapok tőkéjét és hozamát harmadik személy nem garantálja.

41/56

9. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA 9.1. Közzétételi helyek Az Alapok napi Nettó eszközértéke, éves-, féléves jelentései, havi portfoliójelentései, valamint az Alapokra vonatkozó hivatalos közlemények megtekinthetők a forgalmazási helyeken, az Alapkezelő székhelyén, a www.cib.hu és a www.cibalap.hu oldalon.

9.2. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után 45 napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén 120 napon belül köteles az Alapokról jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a www.cib.hu és a www.cibalap.hu oldalakon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő 10. forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A portfoliójelentésnek tartalmaznia kell a portfolió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását; zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket; a Saját tőkét és az egy-egységre jutó Nettó eszközértéket.

2 munkanapon belül; ´ az Alapok megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; ´ az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén 3 értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; ´ a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet 2 munkanapon belül; ´ a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; ´ az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül; ´ a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időtartam növekedésével járnak, legkésőbb a hatálybalépés előtt 30 nappal.

9.3. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő az Alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a www.cib.hu és a www.cibalap.hu oldalakon köteles közzétenni, valamint a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni: ´ az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; ´ a befektetési szabályok változását, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; ´ a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; ´ a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos, a befektető fizetési kötelezettségének változását legkésőbb a hatálybalépés előtt 30 nappal; ´ a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; ´ az Alapkezelő engedélyének visszavonását, 2 munkanapon belül; ´ a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; ´ a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; ´ a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, 2 munkanapon belül; ´ az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását

42/56

10. AZ EGYES ALAPOK MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA 10.1. Az egyes Alapok megszűnésével kapcsolatos rendelkezések Az Alapok a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnhetnek meg. A Felügyelet törli az Alapokat a nyilvántartásból ´ a pozitív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; ´ a negatív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; ´ más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; ´ a nyílt végű befektetési Alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az egyes Alapokat meg kell szüntetni. Az egyes Alapokat az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Az egyes Alapokat az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben annak Saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alapok megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve az előző bekezdésben foglalt időszak elteltét követő 2 munkanapon belül köteles közzétenni. Ennek a közzétételnek a napjától a Befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. Az Alapok hitelezői a közzététel napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a Letétkezelőnél. Az Alapok tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a Tpt. 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő elteltét követően 5 napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon a Befektetők rendelkezésére bocsátani. A Letétkezelő ezt követően 10 napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére. A megszűnési jelentés - a Tpt. 19. számú mellékletében foglaltakon túlmenően - legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni. Az egyes Alapok eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az adott Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig.

10.2. Az egyes Alapok átalakulásával kapcsolatos rendelkezések Átalakulásnak minősül az adott Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alapok nem alakulhatnak zárt végű nyilvános befektetési alappá. Az Alapok csak az összes Befektető hozzájárulásával alakulhatnak át zártkörű befektetési alappá.

Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alapok hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.

10.3. Az egyes Alapok beolvadásával kapcsolatos rendelkezések Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alapok beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfóliójának összetétele. A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Az Alapnak nem lehet a jogutóda zárt végű befektetési alap. A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó befektetési alapok befektetési politikáját, a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a befektetési jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap a Tpt. szerinti teljes Kezelési Szabályzatát. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az Alapkezelő és a Forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő 8 munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfoliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá az összesített nettó eszközértéket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.

43/56

11. AZ ALAPOK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alapok Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha: ´ az Alapok Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alapok Saját tőkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik; ´ a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha az adott Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 napra felfüggesztheti a Befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a Befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.

12. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az Alap Tájékoztatójában és Kezelési Szabályzatában foglalt feltételeket az Alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az ´ az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti; ´ a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik; ´ jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét; ´ piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja; CIB Tőkevédett Származtatott Alap

´ az Alapkezelő, illetőleg Letétkezelő vezető állású személyei körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti; ´ az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítás során a Befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit figyelembe kell venni, így az egyes változások hatályba lépése úgy kerül megállapításra, hogy a Befektetőknek elegendő ideje legyen ezek megismerésére, a 7.3. pont szerinti módosítások esetén az Alapkezelő az ott részletezett rendelkezések szerint jár el.

CIB Profitmix 2 CIB Profitmix 3 CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Tőkegarantált Tőkegarantált Származtatott Alap Származtatott Alap Származtatott Alap

PSZÁF határozatok száma, ideje 2005/02/21 110.244/2005 2005/04/06 110.244-1/2005 2005/11/11 110.295/2005 2005/12/21 110.295-1/2005 2006/04/13 2006/06/02 2006/07/20 110.244-2/2006 110.295-2/2006 2006/10/03 110.244-3/2006 110.295-3/2006 2007/01/08 2007/01/12 2007/03/19 2007/09/20 2007/11/27 2008/02/19 2008/03/04 110.244-4/2008 2008/03/28 2008/04/25 2008/11/28 110.295-4/2008 2009/03/02 110.244-5/2009 2010/02/09 TTE-III/7/2010 Alapkezelői határozatok száma, ideje 2005/01/24 1/2005 2005/10/10 9/2005 2006/03/02 2006/10/17 2007/08/13 2008/01/15 2008/02/25 15/2008


CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap

CIB Alternatív CIB Új Perspektíva Energia Tőkevédett Tőkevédett Származtatott Alap Származtatott Alap

110.393/2006 110.393-1/2006 110.393-2/2006 110.462/2007 110.462-1/2007 110.462-2/2007 110.568/2007 110.568-1/2007 110.611/2008 110.611-1/2008 110.611-2/2008

2/2006 7/2006 5/2007 1/2008

44/56

13. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet:

Az Alapkezelő által kezelt más alapok

2. sz. melléklet:

Az Alapkezelő gazdálkodásának adatai (2006., 2007., 2008. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések

3. sz. melléklet:

A Letétkezelő gazdálkodásának adatai (2006., 2007., 2008. év) ill. a vonatkozó könyvvizsgálói jelentések

4. sz. melléklet:

Forgalmazási helyek a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában

45/56

AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT MÁS ALAPOK CIB Hozamgarantált Betét Alap

CIB Pénzpiaci Alap

CIB Euró Pénzpiaci Alap

CIB Kincsem Kötvény Alap

CIB Ingatlan Alapok Alapja


Olyan befektetés, amely elsősorban a bankbetétek Olyan befektetés, amely elsősorban kamatait teszi elérhetővé amellett, hogy az alap pénzpiaci hozamokat teszi elérhetővé. tőkéjét és minden hónapban előre meghatározott minimumhozamát a befektetési politika garantálja.


Bankközi forintpiac, állampapír, vállalati kötvény, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, állampapír, jelzáloglevél piac vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, származékos állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, származékos vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, magyar és európai ingatlanpiac, származékos piac piac piac származékos piac

várható hozam kockázatviselés BAMOSZ besorolás benchmark

a

forint Olyan befektetés, amely elsősorban pénzpiaci hozamokat teszi elérhetővé.

magas

közepes

betéti kamatokkal versenyképes

kötvény-hozamokkal versenyképes

ingatlan-hozamokkal versenyképes

kockázat-elutasító

kockázatkerülő

kockázatkedvelő

kockázattűrő

likviditási

pénzpiaci

hosszú kötvény

ingatlan-forgalmazó

100% MAX index

100% BIX index

100% RMAX index

BUBOR és rövid pénzpiaci eszközök

EURLIBOR és rövid pénzpiaci eszközök nyilvános

nyíltvégű, befektetési alapokba fektető értékpapír befektetési alap

nyílt végű, értékpapír befektetési alap

fajta

első forgalmazási nap

euró Olyan befektetés, amely elsősorban a hosszú Olyan befektetés, amely elsősorban a hazai és/vagy hátralévő futamidejű kötvények hozamát teszi a nemzetközi ingatlanpiacok hozamait teszi elérhetővé. elérhetővé.

mérsékelt

típus

nyilvántartásba vétel

az

a Felügyelet 1111-149 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-103 lajstromozási számon, 500.000.000,- Ft induló tőkével E-III/110.238175.616.692,- Ft induló tőkével 110.153-1/2000. sz. 1/2005. sz. határozatával 2005. február 24-én vette határozatával 2000. május 3-án vette nyilvántartásba nyilvántartásba 2000/05/11 2005/02/28

a Felügyelet 1111-156 lajstromozási számon, 1.000.000,- EUR induló tőké-vel 110.274-1/2005. sz. határozatával 2005. szeptem-ber 21-én vette nyilvántartásba 2005/09/26

a Felügyelet 1111-38 lajstromozási számon, 1.204.694.203,- Ft induló tőkével 110.073-1/1997. sz. határozatával 1997. június 4-én vette nyilvántartásba 1997/06/05

a Felügyelet 1111-127 lajstromozási számon, III/110.197-1/2003. sz. hatá-rozatában 2003. szeptember 1-én 1.000.500.000,- Ft indu-lótőkével nyilvántartásba vette 2003/09/03

a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed

futamidő


befektetők köre ISIN kód

HU0000703582

HU0000702576

HU0000703764

HU0000702592

HU0000703038

névérték

1 HUF

1 HUF

0.01 EUR

1 HUF

1 HUF

48,091,562.30 EUR

2 897 803 895 HUF

4 555 517 623 HUF

dematerizált




a benchmark hozama



a benchmark hozama


a benchmark hozama

3 hónap

1.62%

1.78%

1.58%

0.39%

-

-

-

6 hónap

3.72%

4.92%

5.54%

0.85%

-

-

-

-

1 év

8.42%

9.36%

10.52%

1.67%

7.36%

13.97%

-14.81%

-0.50%

-

-

6.94%

8.07%

-

3.54%

7.64%

0.94%

4.65%

2009

8.42%

9.36%

10.52%

1.67%

7.36%

13.97%

-14.81%

-0.50%

2008

7.70%

6.81%

8.43%

3.98%

-3.06%

2.58%

-0.08%

-0.16%

2007

7.01%

6.46%

7.69%

3.24%

4.11%

6.22%

7.01%

7.87%

2006

5.44%

5.70%

6.94%

1.70%

4.57%

6.71%

6.61%

7.52%

2005

-

6.37%

7.62%

-

5.23%

8.80%

8.02%

9.10%

6.77%

7.83%

9.06%

2.55%

8.23%

10.73%

3.07%

6.26%

5 év


46/56

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja

CIB Közép-európai Részvény Alap

CIB Nyersanyag Alapok Alapja

CIB Indexkövető Részvény Alap

CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja


Olyan befektetés, amely elsősorban az európai Olyan befektetés, amely elsősorban a globális Olyan befektetés, amely világ feltörekvő Olyan befektetés, amely elsősorban az európai Olyan befektetés, amely elsősorban a globális fejlődő részvénypiacok hozamait teszi elérhetővé. nyersanyagpiacok hozamait teszi elérhetővé. fejlődő és fejlett részvénypiacok hozamait teszi fejlett részvénypiacok hozamait teszi elérhetővé. részvénypiacainak hozamait teszi elérhetővé. elérhetővé.


Bankközi forintpiac, bankközi de-vizapiac, Bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, Bankközi forintpiac, bankközi forintpiac, bankközi devizapiac, Bankközi forintpiac, állampapír, vállalati kötvény, Bankközi devizapiac, állampapír, vállalati köt-vény, európai fejlődő és állampapír, vállalati kötvény, európai fejlett állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, európai fejlődő részvénypiac, jelzáloglevél piac, állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél piac, fejlett részvénypiacok, jelzáloglevél piac, részvénypiac, jelzáloglevél piac, származékos globális részvénypiacok, származékos piac származékos piac globális nyersanyagpiac, származékos piac származékos piac piac magas

várható hozam

BAMOSZ besorolás

kockázatkedvelő részvény-túlsúlyos

részvény-túlsúlyos

részvény-túlsúlyos


tiszta részvény

egyéb

nyíltvégű, indexkövető értékpapír befektetési alap


nyilvános

típus fajta

nyersanyag-hozamokkal versenyképes

részvény-hozamokkal versenyképes

kockázatviselés



a Felügyelet 1111-60 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-84 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-265 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-136 lajstromozási számon, a Felügyelet 1111-176 lajstromozási számon, 508.258.918,- Ft induló tőkével 110.097-1/1998. 183.778.120,- Ft induló tőkével 110.130-1/1999. 314.175.622,- Ft induló tőkével 110.612-1/2008. 500.000.000,- Ft induló tőkével 110.217-1/2004. 1.743.972.688,- Ft induló tőkével E-III/110.401sz. határozatával 1998. május 8-án vette sz. határozatával 1999. április 30-án vette sz. határozatával 2008. március 12-én vette sz. határozatával 2004. augusztus 30-án vette 1/2006. sz. határozatával 2006. június 2-án vette nyilvántartásba nyilvántartásba nyilvántartásba nyilvántartásba nyilvántartásba 1998/05/08 2008/03/24 2004/08/31 2006/06/12 1999/05/03 a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed

futamidő


befektetők köre ISIN kód

HU0000702600

HU0000702584

HU0000706353

HU0000703350

HU0000704234

névérték

1 HUF

1 HUF

1 HUF

1 HUF

1 HUF

4 551 423 193 HUF

2 226 535 586 HUF

3 312 213 839 HUF

dematerizált

előállítási mód nettó eszközérték 2009/12/31

4 186 280 911 HUF

4 490 755 003 HUF

2009/12/31-ig elért múltbeli az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama az alap által elért hozam a benchmark hozama hozamok 3 hónap

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6 hónap

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1 év

34.42%

34.47%

42.13%

25.18%

67.36%

67.95%

68.75%

73.40%

18.37%

15.80%

5 év

5.57%

7.23%

3.00%

-10.11%

-

-

5.75%

7.56%

-

7.15%

2009

34.42%

34.47%

42.13%

25.18%

67.36%

67.95%

68.75%

73.40%

18.37%

15.80%

2008

-43.64%

-38.28%

-40.35%

-44.13%

-

-

-53.58%

-53.19%

-31.56%

-26.87%

2007

7.87%

10.58%

4.70%

7.69%

-

-

3.42%

6.12%

24.85%

29.91%

2006

18.24%

19.34%

21.93%

9.96%

-

-

19.18%

19.55%

-

0.86%

2005

36.75%

39.12%

7.47%

22.81%

-

-

38.88%

41.56%

-

-

5.57%

3.01%

-0.03%

-9.78%

-3.23%

-4.42%

8.92%

10.98%

-3.63%

-0.48%


Az Alapok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra! A feltüntetett hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek úgy, mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). A hozamok bemutatására a BAMOSZ vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az Alapok hozamadatai magyar forintban kerülnek megállapításra, felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alapok által elért eredményt. Az Alapok egyszeres tőkeáttételt alkalmaznak. A referenciahozam számításának módja megegyezik a hozamszámítás módjával (éven belül lineáris, éven túl kamatos kamat).

47/56

AZ ALAPKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2006., 2007., 2008. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK Eszközök

Források adatok eFt-ban

A tétel megnevezése

2006/12/31

2007/12/31

adatok eFt-ban A tétel megnevezése

2008/12/31

2006/12/31

2007/12/31

2008/12/31

1,729,090

1,316,783

3,113,290

300,000

300,000

600,000

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

0

0

0

0

0

0

40,650

40,650

40,650

A

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

50,449

38,299

38,818

D

SAJÁT TŐKE

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

15,635

9,097

1,360

I.

JEGYZETT TŐKE

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

0

0

0

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

0

0

0

II.

JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

15,635

9,097

1,360

III.

TŐKETARTALÉK

4. Szellemi termékek

0

0

0

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

567,787

976,133

1,208,076

5. Üzleti vagy cégérték

0

0

0

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

0

0

0

6. Immateriális javakra adott előlegek

0

0

0

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

0

0

0

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

0

0

0

1.152 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

0

0

0

24,909

20,757

30,357

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

0

0

0

0

0

0

VII.

820,653

0

1,264,564

3. Vagyoni értékű jogok

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

0

0

0

E

CÉLTARTALÉKOK

24,909

20,757

30,357

F

KÖTELEZETTSÉGEK

4. Tenyészállatok

0

0

0

I.

4. Beruházások, felújítások

0

0

0

II.

5. Beruházásokra adott előlegek

0

0

0

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

0

0

0

0

0

0

65,818

1,546,115

13,411

0

0

0

0

0

0 0

0 7,101

1. Tartós részesedés kapcsolt vállakozásban

0

0

0

2. Rövid lejáratú hitelek

0

0

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

0

0

0

3. Vevőktől kapott előlegek

0

0

0

3. Egyéb tartós részesedés

0

0

0

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

1,222

374

728

5. Váltótartozások

0

0

0

0

1,500,138

354

1. Rövid lejáratú kölcsönök -ebből: az átváltható kötvények

0

0

0

9,905

8,445

7,101

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

0

0

0

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

0

0

0

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész.visz.vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

0

0

0

64,596

45,603

12,329

9.153 Kötelezettségek értékelési különbözete

0

0

0

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

0

0

0

8,924

41,788

78,417

0

0

0

1,687,123

2,806,914

3,102,000

0

0

0

KÖVETELÉSEK

93,461

155,331

141,716

1. Bevételek passzív iőbeli elhatárolása

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

87,070

143,794

134,903

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

2. Követelések kapcsolt vállakozással szemben

0

0

0

3. Halasztott bevételek

3. Követelések egyéb rész.visz.vállalkozással szemben

0

0

0

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

8.149 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete FORGÓESZKÖZÖK

I.

KÉSZLETEK

0

0

0

6,391

11,537

6,813

6.150 Követelések értékelési különbözete

0

0

0

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

0

0

0

140,000

2,500,000

89,653

4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések

ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

0

0

0

2. Egyéb részesedés

0

2,500,000

0

3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK

0

0

0

140,000

0

89,653

0

0

0

1,453,662

151,583

2,870,631

0

0

0

1,453,662

151,583

2,870,631

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

66,260

62,101

68,155

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

65,202

60,798

66,196

1,058

1,303

1,959

0

0

0

1,803,832

2,907,314

3,208,973

1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

0

B

IV.

3,855 13,411

8,445

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

III.

2,628 1,546,115

0

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

4. Tartósan adott kölcsön egy. rész. visz. vállalkozásban

II.

0 65,818

9,905

6. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

G

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

0

0

0

8,924

41,788

78,417

0

0

0

1,803,832

2,907,314

3,208,973

48/56

"A" Eredménykimutatás (összköltség eljárással) adatok eFt-ban 2006/12/31

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I.

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02)

II.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE

III.

EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés

2008/12/31

1,414,525

1,711,312

0

0

1,824,591 14,542

1,414,525

1,711,312

1,839,133

0

0

0

1,400

7,439

10,718

0

0

0

2,438

2,809

2,735

216,154

140,512

89,168

23,841

19,716

18,998

0

0

0

36

736

13,172

ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07+08+09)

242,469

163,773

124,073

10. Bérköltség

162,488

185,129

191,221

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

18,963

28,909

15,182

12. Bérjárulékok

55,134

63,101

65,158

236,585

277,139

271,561

05. Anyagköltség 06. Igénybevett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV.

2007/12/31

V.

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK (10+11+12)

VI.

ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

11,311

12,178

13,965

VII.

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

33,127

42,290

58,548

0

0

0

892,433

1,223,371

1,381,704

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

0

0

0

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

0

0

0

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

0

0

0


0

0

0

66

61

98

Ebből:értékvesztés A

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+II+III-IV-V-VI-VII)

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

0

0

0

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

88,145

129,831

203,827


78,505

124,213

63,583

7,300

377

985

0

0

0

95,511

130,269

204,910

18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

0

0

0

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

0

0

0

19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

0

0

137

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

0

0

0

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

0

0

10,342

277

1,598

2,332

0

0

0

277

1,598

12,811

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI (13+14+15+16+17)

21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (18+19+20+21)

B

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII+IX)

95,234

128,671

192,099

C

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (A+B)

987,667

1,352,042

1,573,803

X.

RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

0

0

0

XI.

RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

0

0

0

D

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

0

0

0

E

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (C+D)

987,667

1,352,042

1,573,803

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

167,014

264,349

309,239

ADÓZOTT EREDMÉNY (E-XII)

820,653

1,087,693

1,264,564 0

XII. F

G

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

0

412,307

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (F+22-23)

0

1,500,000

0

820,653

0

1,264,564

49/56

50/56

A LETÉTKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2006., 2007., 2008. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK MÉRLEG ESZKÖZÖK

FORRÁSOK adatok eFt-ban


2006/12/31

2007/12/31

adatok eFt-ban

2008/12/31


1. Pénzeszközök

60,229

60,456

40,987

2. Állampapírok

80,364

177,901

212,113

a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

a, forgatási célú állampapírok

50,097

131,904

150,523

b, meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségek

b, befektetési célú állampapírok

30,267

45,997

61,590

246

63

1,759

206,420

122,821

33,703

23,934

16,104

7,858

180,878

106,572

10,046

177,142

106,572

6,235

130,500

13,000

-

2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések b, egyéb követelések pénzügyi szolgáltatásból hitelintézetekkel szemben ba, éven belüli lejáratú Ebből: - MNB-vel szemben bb, éven túli lejáratú c, befektetési szolgáltatásból 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a, pénzügyi szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések aa, éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben ab, éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben b, befektetési szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések

3,736

-

1,609

145

15,799

3,811

1,419,110

1,727,917

2,495,119

1,418,964

1,727,742

2,493,738

572,247

685,665

963,516

147,681

227,804

308,106

846,716

1,042,077

1,530,222

242,220

262,162

294,143

147

175

1,381

175

1,381

147

bd, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés

-

46,441

-

4,747

27,232

86,253

-

-

60,399

a, helyi önkorm. és egyéb államháztartási szervek által kib. értékpapírok (ide nem értve az államp ab, befektetési célú b, más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba, forgatási célú értékpapírok Ebből: - visszavásárolt saját kibocsátású értékpapír bb, befektetési célú értékpapírok 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a, részvények, részesedések forgatási célra b, változó hozamú értékpapírok ba, forgatási célú változó hozamú értékpapírok 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra

-

-

60,399

4,747

27,232

25,854

4,398

19,209

23,496

3,822

17,231

21,166

348

16,946

2,358 (320)

13,061

1,408

524,642

772,917

1,145,351

ba, éven belüli lejáratú

118,939

296,080

551,438

bb, éven túli lejáratú

405,703

476,837

593,913

1,871

684

8,079

996,725

1,096,512

1,379,874

996,014

1,093,350

1,374,575

330,107

380,433

390,264

7,761

10,016

c, befektetési szolgáltatásból 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek b, egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba, látra szóló kötelezettségek - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb, éven belüli lejáratú kötelezettségek Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

c, befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

5,299 -

3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek

94,172

93,445

88,716

a, kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek

94,172

33,672

88,696

aa, éven belüli lejáratú kötelezettségek

36,500

59,773

32,000

ab, éven túli lejáratú kötelezettségek

57,672

32,120

56,696

-

-

b, kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba, éven belüli lejáratú 4. Egyéb kötelezettségek a, éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek

149

5. Passzív időbeli elhatárolások

13,756

-

37,996

742

15,893

1,791

b, költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

5

15,859

83

5

34

83

162

34

- 112

b, kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

6. Céltartalékok a, céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre

23,267

27,959

39,136

23,267

27,959

10,144

4,528

8,623

10,144

4,528

8,623

11,818

6,930

8,362

11,671

6,789

8,221

2,260

13. Lekötött tartalék

427

585

7,138

14. Értékelési tartalék

ab, műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

3,746

5,446

2,273

ac, beruházások

2,616

2,190

147

15. Mérleg szerinti eredmény

b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 13. Aktív időbeli elhatárolások a, bevételek aktív időbeli elhatárolása b, költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Eszközök (aktívák) összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

141

147 5,077 146

5,295

5,722

4,931

43

1,482

247

37,352

36,199

93,010

9,403

16,003

19,586

9,209

15,726

19,411

194

277

175

1,859,638

2,256,535

3,051,489

933,578

1,076,946

1,310,938

916,657

1,163,586

1,720,965

20

111,708

a, bevételek passzív időbeli elhatárolása

184

18,376

33,301

1,874

5,906

14 25,925

16

87

44,218 42

1,978

141

18,376

23,391

5

5,382

32,120

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

39,136

b, nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök

20

44,218

4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

273

a) készletek

1,157 107,482

93,445

d, egyéb céltartalék

12. Egyéb eszközök

39,945

-

c, általános kockázati céltartalék

aa, ingatlanok

3 81,758

ce, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettség

117

a, pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök

10,206

5,299

1,225

10. Tárgyi eszközök

205

3,162

1,225

a, immateriális javak

400

3,162

634

9. Immateriális javak

63 876,829

711

1,068

a, részvények, részesedések befektetési célra

6 672,972

711

1,068

8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban

6,410

4

cc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettség

747

(321)

1,154,838

584,148

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bc, éven túli lejáratú kötelezettségek

-

Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés

2008/12/31

3,467

1,068

7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete

2007/12/31 786,662

1,068

a, részvények, részesedések befektetési célra

2006/12/31 529,981

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

bc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

4

25,925

-

13,752

24,788

37,996

19,538

33

25,172

-

-

1,639

1,304

1,341

17,382

21,510

22,647

308

517

1,941

876

7. Hátrasorolt kötelezettségek

34,187

41,423

51,235

a, alárendelt kölcsöntőke

34,187

41,423

51,235

8. Jegyzett tőke

40,500

40,500

62,819

10. Tőketartalék

-

-

-

-

11. Általános tartalék

15,560

17,423

21,363

12. Eredménytartalék

36,749

46,876

73,286

500

500

500

233

295

1,342

a, a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)

b, valós érték értékelési tartaléka

870 870

233

295

1,342

10,128

16,765

23,394

Források (passzívák) összesen

1,859,638

Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2,256,535

3,051,489

1,143,353

1,465,485

1,995,421

- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

579,320

617,978

809,326

- SAJÁT TŐKE

103,670

122,359

183,574

51/56

Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a, rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után b, egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET 3. Bevételek értékpapírokból a, bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b, bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve kereskedési tevékenység) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak b, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve kereskedési tevékenység) 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből b, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból c, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kereskedési tevékenység) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - értékelési különbözet d, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kereskedési tevékenység) Ebből: - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól b, egyéb bevételek 8. Általános igazgatási költségek a, személyi jellegű ráfordítások aa, bérköltség ab, személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac, bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek b, egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b, egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függő és jövőbeni kötelezettség után a, értékvesztés követelések után b, kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltart. felhasználás a, értékvesztés visszaírása követelések után b, kockázati céltartalék felhasználás a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő é.papírok, kapcsolt- és egyéb 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény 19. Adózás előtti eredmény 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény 22. Általános tartalékképzés, felhasználás 24. Jóváhagyott osztalék, részesedés 25. Mérleg szerinti eredmény

2006/12/31 86,462 6,092 80,371 9,290 55,137 171 10 31,325 206 206 0 20,849 19,787 359 1 1,062 5,796 5,607 0 189 24,448 3,760 1,053 71,495 409 41,675 49,754 -330 -32,546 3,284 410 242 2,874 35,857 16,936 11,325 1,526 309 309 4,085 3,579 2,151 18,921 2,795 4,139 200 200 3,939 15,160 13,514 1,646 7,782 5,470 2,312 2,649 279 21,776 21,566 210 17,372 18,020 -648 21,127 5,197 15,931 1,593 4,210 10,128

2007/12/31 116,609 13,903 102,706 14,984 80,678 331 35,931 1,523 123 1,400 24,155 22,930 353 1,225 6,988 6,715 273 25,326 24,058 317 86,022 51,773 84,437 42 62,229 4,556 335 86 4,221 40,379 22,420 15,126 1,941 361 361 5,353 4,666 3,277 17,959 3,420 6,448 64 6,384 17,183 15,959 1,224 9,212 7,653 1,559 4,128 321 22,478 22,207 271 22,478 3,850 18,628 1,863 16,765

2008/12/31 170,169 15,800 154,369 20,744 120 121,089 688 131 49,080 653 352 301 30,357 28,339 361 2,018 25 9,693 9,238 440 455 38,416 40,651 3,157 182,413 118,477 181,491 74 141,151 6,712 452 99 6,260 54,926 29,453 20,068 2,301 483 483 7,084 6,154 5,003 25,473 5,343 8,564 8,564 27,593 26,814 779 12,096 11,171 925 (227) 31,422 30,970 452 522 345 177 31,599 5,606 25,993 2,599 23,394

52/56

53/56

Forgalmazási helyek a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában fiók

Cím

Ajkai Fiók

8400 Ajka, Szabadság tér 4/a.

Allee-Skála Fiók

144 fiók

Bokor utcai Fiók

Cím

fiók

Cím

1037 Budapest, Bokor utca 21.

Dunaújvárosi Fiók

2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. u. 2.

1117 Budapest, Október 23-a u. 6-8. Boráros téri Fiók

1095 Budapest, Soroksári út 16.

Egri Fiók

3300 Eger, Érsek u. 1.

Andrássy 19. Fiók

1061 Budapest, Andrássy út 19.

Bosnyák téri Fiók

1149 Budapest, Bosnyák tér 9.

Eger Agria Pláza Fiók

3300 Eger, Törvényház út 4.

Andrássy úti Fiók

1062 Budapest, Andrássy út 70.

Böszörményi úti Fiók

1126 Budapest, Böszörményi út 2022.

Érdi Fiók

2030 Érd, Budai út 22.

Aréna Corner Fiók

1087 Budapest, Hungária krt. 40-44. Budafoki Fiók

1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 5.

Érd II. Fiók

2030 Érd, Balatoni út 46.

Aréna Pláza Fiók

1087 Budapest, Kerepesi út 9.

Budakeszi Fiók

2092 Budakeszi, Fő u. 174.

Esztergomi Fiók

2500 Esztergom, Széchenyi tér 24.

Árpád Üzletház Fiók

1042 Budapest, Árpád út 112.

Budaörsi Fiók

2040 Budaörs, Szabadság út 93.

Fehérvári úti Fiók

1116 Budapest, Fehérvári út 130.

Bajai Fiók

6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1-3.

Budaörs Tesco Fiók

2040 Budaörs, Kinizsi u. 1-3.

Fényes Elek Fiók

1024 Budapest, Petrezselyem u. 2-8.

Balatonfüredi Fiók

8230 Balatonfüred, Petőfi Sándor u. 2.

Campona Fiók

1221 Budapest, Nagytétényi út 3743.

Ferenc körúti Fiók

1094 Budapest, Ferenc krt. 15.

Baross téri Fiók

1077 Budapest, Baross tér 17.

Ceglédi Fiók

2700 Cegléd, Szabadság tér 8.

Ferenciek tere Fiók

1053 Budapest, Ferenciek tere 2.

Bartók Béla úti Fiók

1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12. Csepeli Fiók

1211 Budapest, Kossuth L. u. 82.

Flórián téri Fiók

Bécsi úti Fiók Eurocenter

1036 Budapest, Bécsi út 154.

Csillaghegyi Fiók

1039 Budapest, Mátyás kir. u. 24.

Gazdagréti Fiók

Békásmegyeri Fiók

1039 Budapest, Heltai Jenő tér 1-3.

Debrecen II. Fiók

4025 Debrecen, Csapó u. 6.

Gödöllő II. Fiók

2100 Gödöllő, Kossuth Lajos u. 3.

Béke téri Fiók

1135 Budapest, Lehel út 70-72.

Debrecen Unió Fiók

4024 Debrecen, Piac u. 1-3.

Gödöllői Fiók

2100 Gödöllő, Szabadság tér 16-17.

Békéscsaba II. Fiók

5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 19. Debreceni Központi Fiók 4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a.

Gyöngyösi Fiók

3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1.

Békéscsabai Fiók

5600 Békéscsaba, Andrássy út 2.

Duna utcai Fiók

1056 Budapest, Duna u. 3.

Győr III. Fiók

9022 Győr, Czuczor Gergely. u. 13.

Belvárosi Fiók

1052 Budapest, Petőfi S. u. 9.

Dunakeszi Fiók

2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4.

Győr II. Fiók

9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26.

Flórián Üzletközpont 1033 Budapest, Flórián tér 6-9. Eleven Center, 1118 Budapest, Rétköz u. 7.

54/56

fiók

Cím

fiók

Cím

fiók

Cím 9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. Mosonmagyaróvári Fiók 22.

Győri Központi Fiók

9021 Győr, Aradi vértanúk útja 10.

Kerepesi úti Fiók

1144 Budapest, Kerepesi út 146.

Gyulai Fiók

5700 Gyula, Kossuth tér 27-33

Keszthelyi Fiók

8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 35. Nagykanizsai Fiók

8800 Nagykanizsa, Király u. 53.

Hajdúböszörményi Fiók

4220 Hajdúböszörmény, Petőfi S. u. 2.

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4. 6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 10.

Népfürdő utcai Fiók

1138 Budapest, Népfürdo utca 5.

Nyíregyháza II. Fiók

4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 7.

Nyíregyházi Fiók

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 7.

Nyugati téri Fiók

1139 Budapest, Váci út 6.

Oktogon Fiók

1064 Budapest, Teréz krt. 21.

Orosházi Fiók

5900 Orosháza, Széchenyi tér 1.

Kiskunfélegyházi Fiók

Hatvani Fiók

3000 Hatvan, Kossuth tér 23.

Kiskunhalasi Fiók

Hilton Fiók

1014 Budapest, Hess András tér 1-3. Komáromi fiók

2900 Komárom, Mártírok útja 14.

Hódmezővásárhelyi Fiók

6800 Hódmezővásárhely, Deák F.u. 15.

Kőbányai Fiók

Hűvösvölgyi Fiók

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138.

Lízing Fiók

1102 Budapest, Kőrösi Csoma S. út 2-4. 1138 Budapest, Váci út 140.

József körúti Fiók

1085 Budapest, József krt. 59-61.

Lövőház utcai Fiók

1024 Budapest, Lövőház u. 7-9.

3600 Ózd, Vasvár út 48.

Kalocsai Fiók

6300 Kalocsa, Búzapiac tér 13/A

Lurdy - Ház Fiók

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. Ózdi Fiók 12-14.

Kálvin téri Fiók

1053 Budapest, Kálvin tér 4.

Mátészalkai Fiók

4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2.

Örs vezér téri Fiók

1148 Budapest, Örs vezér tér 24.

Paksi Fiók

7030 Paks, Dózsa György út 35.

Kaposvár II. Fiók

7400 Kaposvár, Ady Endre u. 10.

Mátyásföldi Fiók

1165 Budapest, Veres Péter út 105107.

Kaposvári Fiók

7400 Kaposvár, Fő u. 13.

Medve utcai Fiók


Pápai Fiók

8500 Pápa, Fő tér 24.

Károly körúti Fiók

1075 Budapest, Károly krt. 3/b.

Miskolci Fiók

3525 Miskolc, Corvin u. 2.

Pasaréti Fiók

1026 Budapest, Pasaréti út 96.

Kazincbarcikai Fiók

3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út Miskolci Központi Fiók 1/c

3525 Miskolc, Déryné u. 11.

Pécs III. Fiók

7621 Pécs, Ferencesek utcája 17.

Kecskemét II. Fiók

6000 Kecskemét, Rákóczi u. 14.

MOM Park Fiók

1123 Budapest, Alkotás út 53.

Pécs II. Fiók

7621 Pécs, Irgalmasok u. 3/1

Kecskeméti Fiók

6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3.

Monori Fiók

2200 Monor, Kossuth Lajos u. 88.

Pécsi Központi Fiók

7621 Pécs, Ferencesek utcája 33.

Kékgolyó utcai Fiók

1122 Budapest, Kékgolyó u. 1.

Móricz Fiók

1114 Budapest, Fehérvári út 7.

Pesterzsébeti Fiók

1203 Budapest, Kossuth L. u. 21-29.

55/56

fiók

Cím

fiók

Cím

fiók

Cím

Pestszentlőrinc II. Fiók

1184 Budapest, Üllői út 366.

Szeged II. Fiók

6722 Szeged, Mérey u. 6/c.

Tatabányai Fiók

2800 Tatabánya, Köztársaság út 1.

Pestszentlőrinci Fiók

1181 Budapest, Üllői út 431.

Szeged III. Fiók

6720 Szeged, Széchenyi tér 2.

Tatai Fiók

2890 Tata, Ady Endre u. 22.

Piliscsabai Fiók

2081 Piliscsaba, Kinizsi u. 1-3.

Szeged IV. Fiók

6720 Szeged, Széchenyi tér 3/a.

Tétényi úti Fiók

1117 Budapest, Tétényi út 63.

Pilisvörösvári Fiók

2085 Pilisvörösvár, Gesztenye u. 1.

Szegedi Központi Fiók

6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1.

Törökbálinti Fiók

2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 75.

Székesfehérvár II. Fiók

Fehér Palota Üzletközpont 8000 Székesfehérvár, Palotai út 6.

Új Buda Center Fiók

1117 Budapest, Hengermalom út 1921

Pók utcai Fiók Pólus Fiók Rákoskeresztúri Fiók Rákóczi téri fiók Récsei Center Fiók Rózsakerti Fiók

1031 Budapest, Vízimolnár u. 2-4.

1152 Budapest, Szentmihályi út 137.Székesfehérvár III. Fiók Pólus Irodaház Székesfehérvári 1173 Budapest, Pesti út 170. Központi Fiók 1084 Budapest, József krt. 34.

Szekszárd II. Fiók

Récsei Center Üzletház, 1146 Szekszárdi Fiók Budapest, Istvánmezei út 6. Rózsakert Üzletház , 1026 Budapest, Szent István körúti Fiók Gábor Áron u. 74-78.

8000 Székesfehérvár, Basa u. 1. tel: Újpalotai Fiók

1156 Budapest, Páskomliget u. 6.

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b. Újpesti Fiók

1043 Budapest, István u. 8.

7100 Szekszárd, Széchenyi utca 1-7. Váci Fiók

2600 Vác, Széchenyi u. 4-6.

7100 Szekszárd, Garay tér 1.

1138 Budapest, Váci út 141.

Váci úti Fiók

1055 Budapest, Szent István krt.15. Vecsési Fiók

2220 Vecsés, Telepi út 58.

Salgótarjáni Fiók

3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9.

Szentendrei Fiók

2000 Szentendre, Fő tér 14.

Veszprém II. Fiók

8200 Veszprém, Óváros tér 25.

Sátoraljaújhelyi Fiók

3980 Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos tér 16.

Szentesi Fiók

6600 Szentes, Petőfi Sándor u. 1.

Veszprémi Fiók

8200 Veszprém, Szeglethy u. 1.

Siófoki Fiók

8600 Siófok, Szabadság tér 15.

Szigetszentmiklósi Fiók

2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 1/A.

Vörösvári úti Fiók

1037 Budapest, Vörösvári út 107.

Soproni Fiók

9400 Sopron, Várkerület 73.

Szolnoki Fiók

5000 Szolnok, Szapáry u. 22.

Zalaegerszeg II. Fiók

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 34.

Soroksári Fiók

1238 Budapest, Hősök tere 9.

Szombathely II. Fiók

9700 Szombathely, Uránia udvar 4.

Zalaegerszegi Fiók

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 810.

Szabadság téri Fiók

1054 Budapest, Szabadság tér 15

Szombathelyi Fiók

9700 Szombathely, Fő tér 33.

Zöldfa Fiók

1013 Budapest, Krisztina tér 10.

Százhalombattai Fiók

2440 Százhalombatta, Vörösmarty u. Tatabánya II. Fiók 2/a.

2800 Tatabánya, Fő tér 10.

Zuglói Fiók

1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 56/a.

56/56

A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT

Recommend Documents