A Celldömölki Városi Általános Iskola. Pedagógiai Programja. Készítette: Baloghné Danka Adél igazgató

A Celldömölki Városi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Készítette: Baloghné Danka Adél igazgató

Celldömölki Városi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék

A) Nevelési Program Bevezetés ................................................................................................................................... . 1. A Pedagógiai Program elkészítésének jogszabályi háttere............................................. . 2. Az intézmény adatai az Alapító okirat szerint................................................................. . 3. Helyzetelemzés .................................................................................................................... . 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............................................................................................. . 4.1. Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................ . 4.2. Célok.................................................................................................................................. . 4.2.1. Távlati cél, globális cél, „embereszmény” ..................................................................... . 4.2.2. Részcélok ....................................................................................................................... . 4.2.3. Célkritériumok ............................................................................................................... . 4.3. A nevelő-oktató munka feladatai....................................................................................... . 4.3.1. Feladataink évfolyamonként .......................................................................................... . 4.4. Eljárások ........................................................................................................................... . 4.5. Eszközök ............................................................................................................................ . 5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai ................................................................. . 5.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ........................................... . 5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... . 5.3. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi és szervezeti formák ....................................................................... . 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ..................................................................................................................... . 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................... . 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység.......................... . 9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok................. .

1


10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek................................................... . 11. Környezeti és egészségnevelési program .......................................................................... . 11.1.

Helyzetelemzés ............................................................................................................... .

11.2.

Tárgyi feltételek.............................................................................................................. .

11.3. Erőforrások .................................................................................................................... . 11.4.

A tanulók egészségi állapota .......................................................................................... .

11.5. Alapelvek ........................................................................................................................ . 11.6.

Célok............................................................................................................................... .

11.7.

Feladatok........................................................................................................................ .

11.8.

A környezeti nevelés színterei, időkerete........................................................................ .

11.9.

Módszertani alapelvek környezeti és egészségnevelés program/foglalkozás megszervezéséhez......................................................................... .

11.10. A megvalósulásban együttműködők köre ....................................................................... . 11.11. Ellenőrzés, értékelés....................................................................................................... . 12. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ......................................................................... . 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái............................... .

B) Helyi tanterv 1. Óratervek ............................................................................................................................ . 1.1. Óraterv .............................................................................................................................. . 1.2. Összevont tanulócsoportok óraszámai .............................................................................. . 1.3. Tanulásban akadályozott tanulók óraterve ....................................................................... 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................... . 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................... . 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei............................................................ . 4.1. Az intézménybe lépés az első évfolyamon .......................................................................... 4.2. Az intézménybe lépés az iskola magasabb évfolyamán ......................................................

2


5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ...................................................................................................... 5.1. Az értékelés......................................................................................................................... 5.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének további követelményei................................................................................. 5.3. Az értékelés alkalmazott típusai ......................................................................................... 5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai................................................ . 5.5. Az értékelés formái ............................................................................................................ . 5.6. A magatartás és a szorgalom értékelése ........................................................................... . 5.7. A magatartás értékelésének követelményei ....................................................................... . 5.8. A magatartás értékelésének szempontjai........................................................................... . 5.9. A szorgalom értékelésének követelményei......................................................................... . 5.10. A szorgalom értékelésének szempontjai ............................................................................ . 5.11. Iskolánk jutalmazási formái .............................................................................................. . 5.12. Fegyelmező intézkedések................................................................................................... . 5.13. A modulok értékelése, minősítése, beszámítása ................................................................ . 5.14. Éves szintű tudásszint-mérések.......................................................................................... . 6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása .................................................................................................................... . 7. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... . 8. A tantárgyi tantervekről.................................................................................................... . 9. Vegyes záró és hatályosító rendelkezések ........................................................................ .

3


A) Nevelési Program

4


"Haladni csak úgy lehet, hogy míg az egyik lábunkkal előre lépünk, a másikat helyben hagyjuk."

(Eötvös)

Bevezetés Jelen programunk megfogalmazásakor – a törvényi kötelezettségen túl – az a cél vezérelt bennünket, hogy céljaink, törekvéseink, követelményeink és a mindennapok gyakorlatát meghatározó-szabályozó belső törvényeink egyértelmű megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával tovább növeljük közös ügyünk, a ránk bízott gyermekek nevelésének és oktatásának eredményességét. A többcélú intézményünk legfontosabb célja, hogy a tudás megalapozása mellett a tanulók személyiségének fejlődését a lehető legjobban segítse. Kiegyensúlyozott, az embert tisztelő, megújulni és továbbfejlődni képes értékes ifjúságot szeretnénk nevelni. Intézményünket a nyitottság jellemzi. Nemcsak a tanulni vágyó diákokat, volt tanítványokat, szüleiket, hanem a városban és kistérségben élő felnőtteket, sportszeretőket is szívesen fogadjuk. Hagyományainkat megőrizve, korunk új követelményeihez igazodva kívánjuk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a jövő évezred embereként is boldoguljanak, közösségük számára értékes, egyénileg pedig eredményes életvezetésre legyenek képesek. Olyan emberekké kívánjuk nevelni őket, akik tisztában vannak azzal, hogy "A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák." (Smith)

5


1. A Pedagógiai Program elkészítésének jogszabályi háttere Pedagógiai programunkat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak 1996. évi módosításának (LXII. tv.) figyelembe vételével készítettük el. 2004-ben az átdolgozás alapját a 2003. LXI. tv. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról), a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a 2003. CXVI.tv. adta, melynek figyelembe vételével módosítottuk a 2001-ben életbe lépett pedagógiai programunkat. A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 8.§-a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A Kt. 121. § (1) bek. 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez: „szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel képesítési feltételeit Az intézmény a nem szakrendszerű oktatást a heti órakeret 25%-ban, azaz 7 óra/hét határozza meg és vezeti be a 2008/2009-es tanévben. A nem szakrendszerű órák felosztását az óraterv is tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás tantárgyi felosztása: heti bontásban (25% =7 óra/hét): Kompetencia órák felosztása magyar matematika szövegértés matematikai logika technika

kötelező kompetenciafejlesztő 2 2 1 1 1 -

A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően: • az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése, • a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5-6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához. Ezek: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,

6


az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése, a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás, A 202/2007 (VII.31.) kormányrendelet rendelkezik a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet módosításáról. Ennek értelmében: a NAT-ban a 2/A.§-a szerint a helyi tantervnek az 1-4. évfolyamokon biztosítania kell, hogy: • tanítás-tanulás szervezése játékos formában, • tanulói közreműködésre, • az érdeklődés felkeltésére, problémák felvetésére, • a megoldáskeresésre, • a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretekre épüljön. Az 5-8. évfolyamon pedig a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A NAT 11/A-11/B.§-a meghatározza az oktatás szervezési módjait, lehetőségeit: • a 9/B-9/G.§-ban szabályozott nevelő-oktató munka kerettanterv alapján az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint szervezhető meg, • amíg a kerettanterv nem kerül kiadásra, az oktatás a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/B39/F.§ szerint szervezhető. A módosított NAT tartalmazza az oktató-nevelő munka fejlesztési irányait: 1. rész: A nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatásban 2. rész: Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei 3. rész: Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok: • Énkép, önismeret

7


• • • • • • • •

Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A kulcskompetenciák megalapozását és az alapkészségek-és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: • a hasznosítható tudás, • az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, • az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A kulcskompetenciák megalapozásának és az alapkészségek-és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei: • kooperatív tanulás, • projektmódszer, projekt alapú oktatás, • egyéni foglalkoztatás, pármunka, csoportmunka, • differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. A NAT módosítása érinti az iskolai nevelés oktatás alapvető céljait, melyet a Pedagógiai Programunkba beépítettük.

2. Az intézmény adatai az Alapító okirat szerint: Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Telephelyei:

Celldömölki Városi Általános Iskola Celldömölk, Árpád u. 34. Celldömölk, Széchenyi u. 15. Celldömölk, Széchenyi u. 16. Celldömölk, József A. u. 2. Tagintézményei: Alsósági Tagiskola Celldömölk, Sági u. 167. 1-8 évfolyam Kemenesmihályfai Tagiskola Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 24. 1-4. évfolyam Kenyeri Tagiskola kenyeri, Ady E. u. 61. 1-4. évfolyam Nagysimonyi Tagiskola Nagysimonyi, Arany J. u. 7. 1-4. évfolyam Az intézmény típusa: általános iskola Alapító szerv neve és címe: Celldömölk Város Önkormányzata

8


Celldömölk, Szentháromság tér 1. Alapítás időpontja:

2007. augusztus 1.

Az intézmény jogelődje:

Gayer Gyula Általános Iskola Celldömölk Eötvös Loránd Általános Iskola Celldömölk Berzsenyi Lénárd Általános Iskola Celldömölk Bercsényi Miklós Általános Iskola Kemenesmihályfa Dugovics Titusz Általános Iskola Nagysimonyi Fekete István Általános Művelődési Központ Kenyeri

Működési területe:

Celldömölk város Egyházashetye község Kemeneskápolna község Kemenesmihályfa község Kemenessömjén község Kemenesszentmárton község Kenyeri község Köcsk község Mersevát község Mesteri község Nagysimonyi község Nemeskocs község Pápóc község Tokorcs község

Alapvető szakágazat: 852 010 Alapfokú oktatás Állami feladatként ellátandó alap- és kiegészítő tevékenysége: 551414 Üdültetés 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 801115 Iskolai előkészítés 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 1-8. osztályfokig 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása - középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékosok - különleges gondozási feladatok ellátása (érzékszervisek) Integrált oktatás Fejlesztő pedagógiai feladatellátás 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 805212 Kistérségi pedagógiai szakszolgálati tevékenység ellátása logopédiai Intézményegység működtetésével Gyógytestnevelés biztosítása 924036 Diáksport Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók általános iskolai felzárkóztatása.

9


Tanulók tankönyvellátása, tankönyvterjesztés. Évfolyamok száma: Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola. A kemenesmihályfai, a kenyeri, a nagysimonyi tagiskolában az 1-4. évfolyamon összevont oktatás folyik. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Ebből: Celldömölkön: 1210 fő Kemenesmihályfán: 52 fő Kenyeriben: 52 fő Nagysimonyiban: 52 fő

1366 fő

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Előirányzatai felett saját hatáskörben teljes jogkörrel rendelkezik. Költségvetése beépül a Városgondnokság költségvetésébe. Az intézmény gazdasági-pénzügyi feladatait a Városgondnokság (Celldömölk, Temesvár u. 16.) látja el. Az intézményvezető kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 5 éves időtartamra nevezi ki.

3. Helyzetelemzés A többcélú, közös igazgatású intézményt alkotó iskolák bemutatása: A Celldömölki Városi Általános Iskola (székhelye: Celldömölk, Árpád u. 34.) Celldömölk a Kemenesalja szívében a Ság hegy lábánál helyezkedik el. Celldömölk 11.000 főt megközelítő kisváros Vas megye keleti szélén, a Kemenesalján. Kistérségi központ, vonzáskörzetébe 27 település tartozik. A vasút, a bútor, az elektrotechnika és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság (növénytermesztés) ad munkalehetőséget a városban élőknek. Egy óvoda tagóvodával, egy általános iskola 4 tagintézménnyel és 2 középiskola jelenti a közoktatás helyi rendszerét. A kultúrát a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár, a sportot pedig a CVSE jeleníti meg. A kisváros jellegéből adódóan a közbiztonság megfelelő. Az itt élők szinte név szerint ismerik egymást. A káros szenvedélyek térhódítása ez idáig elenyésző. A munkanélküliség az országos átlagnál alacsonyabb. A nehezen nevelhető, a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók létszáma az iskolában 122 fő. Többségében a roma nemzetiségi kisebbség, a nehéz anyagi körülmények között élő és csonka családok köréből származnak. Az iskola a társadalmi mozgások kihívásaira folyamatosan keresi válaszát megfelelő pedagógiai befektetésekkel. Ez, és az eddig felmutatott eredmények adnak az iskolának jövőképet.

10


A pedagógiai munka eredményességét egyrészről a középiskolába felvett tanulók száma mutatja.. Az általános iskolát elhagyó tanulók több, mint 80 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. A visszajelzések alapján a tanulók többsége jelentősebb teljesítmény csökkenés nélkül folytatja tanulmányait a középiskolában. Másrészről a pedagógiai munka minőségét jelzi a szaktárgyi és egyéb versenyek eredményeTantárgyi tanulmányi versenyeken tanulóink szintén rendszeresen jó, országos szinten említésre méltó eredményeket érnek el. Kulturális csoportjaink, művészeti pályázóink városi, országos és nemzetközi rendezvények sikeres résztvevői. Alsósági Tagiskola A Berzsenyi Lénárd Általános Iskola jogutódjaként, a Celldömölki Városi Általános Iskola tagintézményeként működik az alsósági városrészen. Tanulólétszámuk 192 fő, legnagyobb részben alsóságiak, de az izsákfai városrészben lakók is ide járnak. Többségük szakközépiskolában, illetve szakiskolában tanul tovább. Biztosított számukra a tanuláshoz szükséges egészséges, otthonos tárgyi környezet, és olyan iskolai légkör, ahol jól érzik magukat, és képesek az eredményességre. A rendezvények, iskolai ünnepélyek ideális helyszíne a tornacsarnok, ami az egész városrész „tömegsportjának”, és kulturális rendezvényeinek is otthont ad. Az iskola és a szülői ház közti kapcsolat elég szoros, de szeretnénk a szülőket még jobban bevonni az iskola életébe. Jó kapcsolatunk van az alsósági és izsákfai részönkormányzattal. Képviselőik igyekeznek a városi döntéseket úgy előkészíteni, hogy a tagiskola működni tudjon, és a gyerekek itt helyben kapjanak színvonalas oktatást-nevelést. A tagiskola pedig aktívan részt vesz a városrész közéleti és kulturális eseményeinek szervezésében, rendezésében. Napi kapcsolat jellemző a helyi óvodával, amely megkönnyíti a kisgyermekek iskolai beilleszkedését. Kemenesmihályfai Tagiskola Tanulóink többségében fizikai dolgozók gyermekei. Közepes anyagi körülmények között élnek. Vannak azonban nehezen élő családok is. Atanulók oktatása két összevont csoportban /1-2. o. 3-4. o./ és egy összevont napközis csoportban folyik. A alacsony létszám lehetővé teszi számunkra az egyéni fejlesztést is. A kisiskolákban folyó oktató-nevelő munka speciális felkészültséget, módszereket követel. Az iskola rendelkezik helyi sajátosságokkal, hagyományokkal, amelyet továbbra is igyekszik megőrizni. Kemenesmihályfa kulturális rendezvényeinek szervezésében részt vesz az iskola minden dolgozója, tanulója. Kenyeri Tagiskola Az iskolák átszervezése miatt a kenyeri Fekete István ÁMK 2007. augusztus 1-jén megszűnt, és az intézmény a Celldömölki Városi Általános Iskola tagintézményeként működik tovább. Napi kapcsolat van a székhelyiskolával, együttműködünk a közös rendezvények szervezésében, igyekszünk elmélyíteni tanulóinkban, hogy a nagy iskola tagjai ők is. 11


Az épületet a lehető leggazdaságosabban igyekszünk kihasználni. A 4 tanterem mellett a folyosót is a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítottuk színesebbé. Létrehoztunk egy tornaszobát, és továbbra is működik az iskolai könyvtárunk és az informatikai szaktanterem. A diákok két összevont csoportban /1-2. o. 3-4. o./ tanulnak, a fő tantárgyak csoportbontban tanítjuk.. A kislétszámú csoportok lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden tanulóval egyénileg is tudunk foglalkozni. A szabadidős tevékenységek /német, tömegsport, informatika/ mindenki számára nyitottak.. A célok és feladatok megvalósításában mindenki részt vesz. Nagysimonyi Tagiskola A napjainkban zajló közoktatási változások eredményeként lett a korábban 8 osztályos Dugovics Titusz Általános Iskola a Celldömölki Városi Általános Iskola tagintézménye 1-4. összevont osztállyal és napközis ellátással. A tárgyi feltételek adottak. A folyamatos és eredményes pályázatok eredményeként az iskola tárgyi feltételei jók, vonatkozik ez a berendezésekre, eszközállományra is. Az iskola épülete és tárgyi felszerelése a Nagysimonyi Önkormányzat tulajdonát képezi, a fenntartási költségeket is a helyi önkormányzat viseli. Az iskola külseje, zárt füves udvara gondozott esztétikus. Bitumenes sportpályánk minden igényt kielégít. A tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozását versenyeztetéssel, szakköri foglalkozásokkal, egyénre szabott bánásmóddal biztosítja a nevelőtestület. A tanítók gyermekszeretettel, hivatástudattal és változatos módszerekkel igyekeznek megfelelni a szülők, a fenntartó, a falu elvárásainak. A falu kulturális műsorait az iskola szolgáltatja.

12


4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

4.1. Pedagógiai alapelvek Nevelőtestületünk iskolakoncepciójának középpontjában az alábbiakban értelmezett személyiségközpontú, értékközvetítő és képességfejlesztő iskola (≠ ÉKP) áll. Ebben az iskolában úgy kell a heterogén gyermeksereg számára a kultúra teljes rendszerére építve, a fejlődő gyermeki személyiség szükségleteit kielégíteni és kiegészíteni, hogy biztosítsuk motiváltságát, komfortérzetét, fokozzuk teljesítményét, felkeltsük és tágítsuk érdeklődését. E személyiség- és képességfejlesztést úgy kell megvalósítanunk, hogy ezt felelősen össze tudjuk kapcsolni a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó (vö.: a gyermek nem az életre készül, hanem él!), szociális kompetenciáját, kooperatív technikáit és magatartáskultúráját tapintatosan alakító nevelői-pedagógusi kultúrával. Így egyrészt csökkenthetőnek véljük a nem iskolai eredetű (szociális, szocio-kulturális, stb.) hátrányokat, másrészt biztosítottnak érezzük a tehetségígéretek időben történő felismerését, majd kibontakoztatását. Vagyis szándékunk szerint azt, hogy minden gyermekből "kihozzuk" saját maximumát. Iskolánk oktató-nevelő munkájában a fő hangsúlyt az „amit tanítunk” helyett az „akit tanítunk” és az „ahogy tanítunk”-ra szeretnénk helyezni. E tevékenységünk alappillére a gyermeki személyiség alapos és tudatos megismerése, fejlődésének egzakt módon történő nyomon követése annak érdekében, hogy minden gyermeket saját, aktuális szintjéről, a számára legideálisabb műveltségi anyag, tanulásitanítási módszer és haladási ütem megválasztásával fejleszthessünk. Ehhez feltétlenül szükség van a hagyományos osztálykeretek megtartása mellett, a közoktatási törvény által biztosított hatékony, kis csoportos, nívócsoportszerű, illetve egyéni foglalkozásokra is. Mind a hagyományos órakeretben, mind pedig az ettől eltérő szervezeti keretben történő foglakozások szervezésének és tartásának alapelve a hatékonyság és a minőségbiztosítás. Teljesítmény-orientált iskolát tűztünk ki célul, amely azonban – éppen a tanulói személyiség megismerése és tiszteletben tartása révén – nem jelenthet "versenyistálló" hangulatot. Szeretnénk, ha a gyermekek érezhetnék a jól végzett munka, a siker örömét. Célunk, hogy a pedagógusok attól érezzék jól magukat intézményünkben, hogy adott számukra a kellő idő, energia, az alkotó munkahelyi légkör, s a szükséges valamennyi feltétel ahhoz, hogy felkészülten és feladatra koncentráltan indulhatnak a tanórákra, ahol aztán hatékony munkát képesek végezni. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelvnek tekintjük, hogy a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesszük neveltjeink belső pszichikus világát, társas kapcsolatait, egyedi személyiségi készségeit, kulcskompetenciáit is.

13


Törekszünk a tanulók személyiségének teljes fejlesztésére, korszerű ismereteik, képességeik, készségeik kialakítására. Törekszünk a kompetencia alapú oktatás megvalósítására. Ennek megvalósulása érdekében bevezettük a programcsomagokkal való kompetencia alapú oktatást felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően. Fontos feladatunknak tekintjük a kulcskompetenciák megalapozását és az alapkészségek és –képességek fejlesztését (mindez hasznosítható tudást, ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést, az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítását jelenti). A kulcskompetenciák megalapozásának és az alapkészségek-és képességek fejlesztésének módszerei: • kooperatív tanulás, • projektmódszer, projekt alapú oktatás, • egyéni foglalkoztatás, pármunka, csoportmunka, • differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. 4.2. Célok 4.2.1. Hosszútávú céljaink Az általános iskola a jövő nemzedékét hivatott előkészíteni a „nagybetűs” életre, ezért célunk a jövő iskolája, azaz az intelligens iskola. Ehhez a tárgyi feltételeken túl a pedagógusnak módszertani és szemléletbeli átalakulása is szükséges. A tanulók személyisége legyen harmonikus és kiegyensúlyozott, érzelemgazdag, legyenek képesek a mindenkori viszonyok közt reális értékelésre és önértékelésre, vállalkozói magatartásuk a törvényes és etikus keretek között teljesedjen ki. Olyan tudás birtokosaivá váljanak a tanítványok, mely megalapozza az élethosszig tartó tanulás képességét, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciák elsajátítását és alkalmazását, illetve esélyt ad a társadalomba való sikeres beilleszkedésre. 4.2.2. Rövidtávú céljaink -

A nyolcadik évfolyam befejezése után tanulóink rendelkezzenek a reális továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel, készségekkel.

-

Birtokosai legyenek a megfelelő mélységű és mennyiségű természettudományos és társadalmi ismeretnek, az általános műveltség alapjainak.

-

Kellő szinten rendelkezzenek a kulcskompetenciákkal.

14


-

Legyenek motiváltak az új ismeretek megszerzésére, képesek az önálló tanulásra.

-

Ismerjék azokat a tanulási folyamatokat, melyek tanár-diák együttműködésen alapulva az önálló ismeretszerzést segítik.

-

Az átlagostól eltérő képességűek reális énképpel rendelkezzenek, megfelelő módon fejlesszék és használják másságukat.

-

A kihívásokra, konfliktusokra az egészséges versenyszellem és emberi tisztesség keretein belül reagáljanak.

-

Ismerjék az egészséges életmód kritériumait, alakuljon ki náluk a helyes napirend és életvitel.

-

Legyenek tisztában – életkoruknak megfelelően – jogaikkal, kötelességeikkel, a megfelelő viselkedési normákkal, a véleménynyilvánítási lehetőségeikkel. Tudjanak kulturáltan érvelni, álláspontjukat kifejteni és megvédeni, helyesen dönteni.

-

Emberi kapcsolataikban a pozitív emberi tulajdonságok domináljanak. A családi összetartozás érzése a tisztelet, megbecsülés, szeretet, felelősségvállalást erősítse, segítse a családalapítást.

-

Alakuljon ki bennük a belső igénye az értékek, hagyományok megóvására, gyarapítására.

-

Szűkebb és tágabb környezetük iránt is érezzenek felelősséget.

-

Rendelkezzenek életkoruknak megfelelően információval a közvetlen és tágabb környezetük társadalmi és természeti adottságait illetően. Lakóhelyük történetének, hagyományainak ismerete egészséges „lokálpatriotizmusban” nyilvánuljon meg.

-

A tantermenkénti infotechnológia csomag – digitális tábla, számítógép, projektor – életkori szintnek megfelelő használata a tanulók mind szélesebb rétegének legyen természetes.

Nevelőtestületünk szakmai csoportjai a fenti részcélokat tovább bontották, konkretizálták és értelmezték. A részcélok közül tantárgy-specifikusan is megfogalmazhatók: a helyi tanterv egyes tantárgyainak célkitűzéseiben, valamint az úgynevezett kerettantervi követelményekben öltenek testet. 4.2.3. Célkritériumok

15


Nevelőtestületünk az iskola nevelő és oktató tevékenysége eredményességének megítélhetősége érdekében kritériumrendszert dolgozott ki, mely dokumentumainkban négy szinten jelenik meg: • a NAT műveltségi területeinek követelményrendszere szintjén, • a helyi tantárgyi struktúrának megfelelő helyi tantervben, tantárgyanként és évfolyamonként kigyűjtéssel, valamint aláhúzással kiemelten jelölve a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményszintet, • a magatartás és a szorgalom értékelésének szempontsorában, • a konkrét célokat értelmező „belső” szakmai anyagokban.

4.3. A nevelő-oktató munka feladatai Kitűzött céljaink elérésére az iskolai tanórák, szabadidős tevékenységek nyújtotta lehetőségeknek a kihasználásával végezzük feladatainkat. A feladatokat életkorhoz kötötten korcsoportonként jelöljük. Vannak olyan feladatok azonban, amelyek jelen vannak folyamatosan, kiemelt szerepük van. - Testi és lelki egészségfejlesztés - Pozitív erkölcsi értékek – mint minta – nyújtása - Szociális érzékenység kialakítása - Önálló ismeretszerzésre nevelés - A meglévő szellemi értékek feltárása, jó irányú továbbfejlesztése - Informatikai kultúra kialakítása

- Szabadidő értelmes eltöltése, szoktatás Értékrendszerünk: • Vitális emberi értékek az élet maga, mint legfőbb érték a jó egészség, testi erő, ügyesség, szépség, ápoltság, fittség, stb. • Szellemi értékek intelligencia, okosság különleges szellemi képességek: jó memória, jó nyelvérzék, intuitív gondolkodási képesség, kreatív gondolkodási képesség, üzleti érzék művészi tehetség zenében, táncban, irodalomban, festészetben, versmondásban, fotózásban, szobrászatban, színjátszásban, mozgásművészetben, stb. találékonyság jó kedély, humorérzék életbölcsesség, stb. • Erkölcsi értékek Alap-erkölcsi értékek, melyek olyan magatartást tesznek lehetővé, melyben az ösztönös önérdek és erőszak önfegyelemmel történő korlátozása a kölcsönösségi szintig jut el. 16


Eszményi erkölcsösség értékei: melyek birtokában saját érdekeinkkel szemben kifejezetten előnyt biztosítunk „gyengébb” embertársainknak. Például: felnőtt a gyermeknek, egészséges a betegnek, gazdag a szegénynek. Egyéb értékes vagy megbecsült, azonban nem erkölcsi jellegű értékek

Kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységünkkel fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseljük az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt. Erősítjük az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztetjük tanulóinkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordítunk az emberiség közös problémáinak bemutatására. 4.3.1 Feladataink évfolyamonként 1-2. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai: • Vezesse be a gyermeket az iskola a tanulás világába. • Középpontjában a személyre szóló fejlesztésre való törekvés álljon. • Fejlessze a kisgyermekekben a felelősségtudatot, mozdítsa elő érzelem-világuk gazdagodását. • Alakítsa ki az alapvető magatartási szokásokat. • Humánus, szeretetteljes bánásmóddal teremtsen szorongásmentes lég-kört. • Célirányosan, szervezetten fejlessze a mozgáskultúrát. • A kötetlen játékot és a szabadlevegőn szervezett mozgás biztosítása. • Alapozza meg az alapvető tanulási szokásokat, (önellenőrzés, hibajavítás, tanulási sorrend) 3-4. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai: • Alapozza meg a reális önértékelést. • Segítse felfedezni a tanulók saját belső értékeit, tanítsa saját belső értékeit, tanítsa meg a kudarcélmény feldolgozására, a tanulságok levonására. • Segítse a helyes tanulási szokások kialakítását. • Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz. • Támogassa az egyéni képességek kibontakozását, segítse a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. • Enyhítse azokat a hátrányokat, amelyek a gyermekek szociális-kulturális hátrányából fakadnak. • A környezettudatos magatartásra mintával szolgáljon. • A mozgáskultúrát folyamatosan, szervezetten fejlessze. • Az anyanyelv igényesebb használatát szorgalmazza (kommunikációs készség fejlesztése, lényegkiemelés)

17


•

Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása kiemelten a könyvtárhasználat és szöveghasználat terén.

5-6. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka kiemelt fejlesztési irányai, célzott készség képesség területei az alábbiak lehetnek • Folytassa az alsóbb évfolyamokon elkezdett fejlesztő tevékenységeket. • Alapozza meg a tantárgyspecifikus tanulási technikát. • Fejlessze tovább az önellenőrzés igényét a reális önértékelés képességét. • Az elkészített munkák, munkadarabok minősége iránti elvárás belső igénnyé fejlesztése. Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy és a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség

18


fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. 7-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai: • Törekedjen, az egyéni képességekhez igazodva, minél alaposabb tárgyi tudást adni. • Adjon olyan lehetőségeket, ahol a tanulók az elméletben tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatják. • Tantárgysprcifikus tanulási technikákat fejlessze tovább, tegye változatossá. • A reális továbbtanulást, pályaválasztást segítse. • Tanítsa meg eligazodni, a megszerzett tudást felhasználni, kellőképpen reagálni a tanulókat az őket körülvevő világban a különböző külső hatások között.

4.4. Eljárások Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás iskolánkban használt módszerei: a) meggyőzés b) minta c) példa d) példakép e) bírálat f) önbírálat g) beszélgetés h) felvilágosítás i) tudatosítás A tevékenység megszervezésének iskolánkban használt módszerei: a) követelés b) gyakorlás c) ellenőrzés d) mérés e) értékelés Kiemelten figyelünk a nem szakrendszerű oktató-nevelő munkára. Nagy hangsúlyt kap iskolánkban a tevékenységközpontú tanulásszervezés. Mind a tanórai, mind a tanórán kívüli

19


tevékenységekben megjelennek a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszerei. Nevelési módszerek: • • • • • • •

helyeslés, biztatás, elismerés, megerősítés, szóbeli dicséret, írásbeli dicséret a nevelőktől, utasítás, követelés, számonkérés, elmarasztalás, parancs a büntetés különböző fokozatai – figyelmeztetés, intés, megrovás.

4.5. Eszközök: Iskolánkban használt nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd, párbeszéd b) beszélgetés, beszélgetőkör c) interjú d) vita, érvelés Iskolánkban használt nem nyelvi (nonverbális) eszközök: a) arckifejezés b) tekintet c) testhelyzet, testtartás d) mozdulatok e) kulturált jelzések Iskolánkban használt szociális technikák: a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: • fejlesztő beszélgetés • fejlesztő interjú b) Szociális készségfejlesztő technikák: • minta- és modellnyújtás • megerősítés • szerepjáték • helyzetgyakorlat, szituációs játék

20


5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai A feladatok áthatják a nevelés, oktatás minden területét, minden korcsoportját. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés, illetve a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése.

5.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiség fejlődését azzal segítjük elő, hogy tanulóink számára önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk, olyat, amely fokozza az őket körülvevő világ iránti érzékenységet, kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Tanulóinkat képessé kell tennünk arra, hogy be tudják fogadni az újabb ismereteket, kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében tantervünk területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg és törekszünk a tanulók ön- és világnézetének folyamatos formálására. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az egyénhez illő pedagógiai módszerek alkalmazása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, a tanultak átültetése, hasznosítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az érzelmek alapján hozott döntések következményeinek vállalására nevelés.

21


5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség és következetesség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése az életkorra tekintettel. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Fogyasztóvédelmi nevelés. A panaszkezelés útjának megismertetése. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A különböző szintű munkák egymásra épülésének fontossága. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A lelki egészség hatása a személyiségre.

5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösség-fejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, tervszerű fejlesztése. 2. Az életkori sajátosságok figyelembevétele a tanulói közösségek fejlesztésében. Feladat: alkalmazkodás az életkorra vonatkozó magatartáshoz. A negatív példák következményeinek visszahatására figyelmeztetés.

22


3. Az önkormányzás képességeinek kialakítása. Feladat: ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a megvalósítás érdekében tevékenykedni és munkát értékelni. A reális értékelés és önértékelés kritériumrendszere kiépítésének segítése. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók aktívan részt vesznek a tevékenységi formákban, és tapasztalatokat gyűjtenek az együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz. Fontos, hogy segítsük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. A közösségekben elfoglalt szerepek felosztásának segítése, követése is része nevelő munkánknak. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladat: Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek, tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Meg kell ismertetni a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelven kommunikálni. Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjanak kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. 5.3. A személyiség és közösségfejlesztés tevékenységi és szervezeti formák

feladatainak

megvalósítását

szolgáló

A tanulói személyiség és közösségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet és munkaközössége, olyan valódi közösséggé kell formálnunk, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. Feladataink: •

A tanulás támogatása: 23


• •

• •

Kölcsönös segítségnyújtással. Közösségi ellenőrzéssel. Tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek segítése. A közvetlen tapasztalatszerzés segítése. E feladat megvalósítása érdekében lehetőséget biztosítunk, hogy a szaktanárok kihelyezett tanórákat szervezzenek, mely a tananyag elsajátítását a közvetlen tapasztalással segíti. A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatás: helyes cselekvés bemutatása, bírálat, önbírálat segítségével). A folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése a következő évfolyamon. Olyan nevelőkollektívát kell kialakítanunk, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és koordinálni tudja.

Az iskola nevelőinek kiemelten fontos feladata a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. a) A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük a tanulási kedvet, a tudás megszerzésének örömét. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél azokat a módszereket és formákat kell előtérbe helyeznünk, amelyek a tanulói aktivitást biztosítják. c) A tanulási folyamatban nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a nevelő-oktató munka a lehető legjobban igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. Pl.: kis létszámú osztály illetve csoport szervezése, hátrányos helyzetű, magatartási zavarokkal küszködő tanulók fokozott segítése, a hátrány csökkentése, beilleszkedés segítése a közösségbe. Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakban teljesítmény szerinti csoportbontás. Iskolánkban az egyéni és közösségfejlesztésnek tanórán kívüli területeit az alábbiakban foglaljuk össze: Mindegyik terület sajátosságai révén segíti az iskolában folyó nevelési és oktatási célok megvalósítását. Ezen tevékenységi formákban is nélkülözhetetlen a nevelők irányító, szervező, értékelő munkája. Tanórán kívüli személyiség és közösségfejlesztő formák: a) Hagyományőrző tevékenységek: Legfontosabb feladat iskolai szinten is a tagintézmények, telephelyek névadójának, emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születése alkalmából, mikor akár több napig tartó rendezvénysorozatra kerül sor. (A megvalósításban számítunk az SzM és a DÖK támogatására) Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor (az éves munkatervben meghatározott időpontokban):

24


ünnepélyes tanévnyitó – első osztályosok fogadása, október 6., október 23., március 15., karácsonyi a 8. osztályosok búcsúztatója tanévzáró.

b) A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A tanulók és a tanuló közösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A munkát a tanulók által választott diákvezetők irányítják, az igazgató által megbízott nevelő segítségével. Feladatok: • Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. • A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. • Régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. • A közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése. • A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. c) Napközi otthon: A tanítási napokon, a délutáni időszakban napközis csoportfoglalkozások segítik a délelőtti munkát, a másnapi felkészülést. Ez a foglalkozási forma kötetlenebb személyiség és közösségformálásra ad lehetőséget. d) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori, étkezésben részesülnek. A napközi otthonba nem járó tanulók számára – a felsősöknek igény szerint – ebédet biztosít az intézmény. Az intézmény fenntartója által meghatározott térítési díjat az iskolában kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, a test és szellem harmóniáját, a gyengébben tanulóknak, de a sportban tehetségesebbeknek az örömforrást, a sikerélményt, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 25


g) Szakkörök: A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, de egyúttal tehetséggondozásra és felzárkóztató tevékenységre is felhasználhatók. A szak-körök indításánál tanulói kezdeményezésre a tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését nem iskolai dolgozó is elláthatja. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tanórákon, szakkörökön szerzett ismeretek megmérettetésének színterei. Iskolánk lehetőséget ad a nevelőtestület tagjainak versenyek szervezésére, s a tehetséges tanulóinknak iskolán kívüli versenyeken való részvételre. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyeken való részvételre a nevelők szakmai munka-közösségei vagy a szaktanárok végzik. A múzeumlátogatások, könyvtári és művészeti előadások, foglalkozások, és egyéb szabadidős tevékenységek. (túrák, táborok, klubdélutánok, táncos rendezvények) Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. j) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. k) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Iskolánk nevelőtestülete törekszik arra, hogy mindenkit önmagához viszonyítva értékeljen, apróbb-nagyobb sikerekhez juttasson. Véleményünk szerint tanulóink személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehetséges. Ennek érdekében igyekszünk összehangolni a szülői ház és iskolánk nevelési elveit. Szoros kapcsolatot szeretnénk a szülőkkel, hogy minél többet tudjunk meg tanulóinkról, hogy az esetleges problémákat minél előbb felismerjük és megoldjuk. Ennek előfeltétele kölcsönös bizalom kialakítása a pedagógus és a tanulók között. Főbb tevékenységeink a cél érdekében

26


• • • • • • • • • • • •

egyéni képességfejlesztések olyan jellegű tevékenység, ami a tanuló egyéni képességeinek leginkább megfelel, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata, közvetlen viszony a szülő és nevelő között, a család nevelési gondjainak megbeszélése, napközi otthoni ellátás, menza biztosítása, családlátogatás, egyéni beszélgetés beilleszkedési problémákról, konzultáció a tanulási problémákról. pszichológus igénybevétele, iskolaorvos, védőnő tevékenységének biztosítása, pályázatok figyelése, támogatások szerzése drog- és bűnmegelőzési programok

Fontos tudnunk, hogy az 1. osztályba érkező tanulóink milyen képességekkel, milyen készségekkel, milyen ismeretanyag birtokában kezdik meg az általános iskolai tanulmányait, ezért az iskolakezdéskor az osztályfőnök a fejlesztő pedagógus segítségével felméri a következő képességeket és készségeket: • • • • • • • •

megfigyelőképesség, vizuomotoros koordináció fejlettségi szintje, formaészlelés, téri tájékozódás, téri elhelyezés szintje, azonosságok, különbségek felismerése, dominancia, logikus gondolkodás szintje, beszédészlelés, megértés szintje.

Az iskolai beilleszkedést a következő tényezők segítik elő: • • • • • • • • • •

az ingergazdag környezet, a személyes, szeretetteljes bánásmód, a szabadságot engedő nevelés, a kifejezés bátorítása, a beszéd ösztönzése, a kérdések serkentése és a válaszadás, a szülők pozitív elvárásai, a pozitív megerősítés, a pozitív énkép kialakulásának támogatása, a könyvekkel való bánásmód megismerése,

27


•

a tanulásra szánt alkalmak biztosítása.

Az óvoda és az iskola közötti átmenetet könnyíti meg a szoros kapcsolatunk a helyi óvodákkal: • • • • •

óvodai szülői értekezletet tartunk az iskolaérettségről, a nagy csoportos óvodások és az első osztályosok közös, játékos délelőttöt tartanak együtt, nyílt napot szervezünk a leendő elsős gyermekek szülei számára, a tanító nénik ellátogatnak az óvodába, hogy tevékenység közben figyelhessék meg leendő tanítványaikat, játék-és pihenősarkot alakítunk ki a leendő első osztályosok számára.

7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Kiemelten fontos feladatunk, hogy az iskolai tanulási folyamatban a pedagógus oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A megvalósítás formái, módszerei: •

az első évfolyamon a tanuló megismerésével párhuzamosan egyénre szabott foglalkozás,

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

•

nyelvoktatás csoportbontásban.

•

tehetséggondozó foglalkozások: az igények és lehetőségek függvényében, a nevelőtestület dönt az indításukról,

•

iskolai sportkör,

•

szakkörök,

•

felmenő rendszerű szaktárgyi versenyek, vetélkedők, hagyományos rendezvényeink, a tanulók felkészítését a munkaközösségek, szaktanárok végzik,

•

a szabadidős foglalkozások egy része: hangverseny- és színházlátogatások.

•

iskolai könyvtár,

•

az egyéb iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata,

•

iskolarádió működtetése,

•

iskolaújság szerkesztése,

•

felkészítés állami nyelvvizsgára,

28


•

a segédmotoros jogosítvány megszerzésének elősegítése,

•

tanulmányi kirándulások szervezése,

•

idegen nyelvi képzést segítő cserekapcsolatok szervezése

•

tanulói ösztöndíj-pályázaton való részvétel támogatása.

A 6. és 8. évfolyamokon (értelemszerűen iskolára vonatkoztatva) kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat-és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. Negyedik évfolyamon, a tanév végén történő országos kompetenciamérés eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg a nem szakrendszerű oktatásban a készség-és képességfejlesztést

8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos (HH, HHH) helyzetű gyermekek száma településünkön is folyamatosan nő. A problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai: • Felderíteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. • A családdal való kapcsolattartás. • Az állami gondozottak családfelügyelőjével való kapcsolattartás. • A tanulói önkormányzat munkájának segítése. • A tanulói jogok, kötelességek megismertetése, véleménynyilvánítási fórumok, formák szervezése. • Napközis ellátás biztosítása a rászorulók részére. • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. • A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. • A szociális hátrányok enyhítése. • A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok. • Jelzési és együttműködési kötelezettség, • Tehetséges tanulók fejlesztése. • Általános prevenciós tevékenység: - Tájékoztató a gyermek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről. - Egészséges életmódra nevelés, rendszeres tájékoztató, felvilágosító programok.

29


-

Folyamatos konzultációs lehetőség diákok számára. Felkészülés a veszélyeztetettség korai tüneteinek felismerésére. Diákok felkészítése társaik veszélyeztetettségének felismerésére. Egészségügyi szűrővizsgálatok. A tanulók szabadidejének szervezése. Indulási hátrányok csökkentése.

Az operatív feladatokat az osztálytanítók és az osztályfőnökök látják el. • Diagnosztizálás • a tanulók helyzetének, személyiségfejlődésének, tanulmányi eredményeinek rendszeres nyomon követése • az életkörülményeik folyamatos figyelése • az igazolt és igazolatlan hiányzások folyamatos nyomon követése • a személyiségfejlődést zavaró, hátráltató okok felderítése, feltárása és regisztrálása • a hátrányos helyzet, vagy a veszélyeztetettség megállapítása • a veszélyeztető okok feltárására családlátogatások kezdeményezés •

Kapcsolattartás, információnyújtás • a jelző funkció érvényesítése • kapcsolatfelvétel nevelőkkel, iskolavezetéssel, a szükséges külső szakemberekkel (védőnő, orvos, családsegítő, fenntartó, gyermekjóléti szolgálat, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel) • a tanulók és a szülők tájékoztatása külső segítőkről (személyekről, intézményekről) • együttműködés a hatósággal

•

Segítségnyújtás • a segítő tevékenység (pedagógiai, pszichológiai, szociális, stb.) megszervezése • személyes, egyéni tanácsadás • javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítására (segély, természetbeni támogatás)

A felmerült problémák koordinálása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. • a halmozottan hátrányos illetve hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása, esetnapló vezetése, • segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések, • kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal, • a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés, • a veszélyeztető tényezők feltárása, • irányítja az iskola drogprevenciós tevékenységét, iskolai drogkoordinátorként szervezi a családsegítő és védőnő együttműködését, • havonta egyszer fogadóórát tart.

30


9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán kívüli foglakozásokon valósítjuk meg. További segítségadás: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

differenciált házi feladatok, felzárkóztató foglalkozások, napközi otthon, a tanulási kudarcnak kitett tanulók napközibe való felvételének ösztönzése, lehetőség szerinti csoportbontások, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. osztályban napközi otthon és tanulószoba működtetése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók napközibe való felvételének ösztönzése, javító vizsgákra történő szervezett nyári felkészítés, az önálló tanulás módszereinek elsajátíttatása tantárgyanként, egyéni beszélgetés a tanulási problémákról, együttműködés a családdal, családlátogatások, fogadó órák, nevelési tanácsadó segítségének megszervezése, logopédiai, gyógypedagógiai ellátás biztosítása, pszichológus igénybevétele, iskolai könyvtár valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, erre ösztönzés, a továbbtanulás irányítása, segítése iskolaorvos, védőnő tevékenységének biztosítása, pályázatok figyelése, támogatások szerzése.

A tanulási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integráltan, a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben és oktatásban.

31


Ha a tanuló tanulási zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, erről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó ad ki szakvéleményt. Ez alapján mentesíthető a gyermek egyes tantárgyakból, tananyagrészekből valamint a minősítés és értékelés alól.

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek: • • • • •

családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei.

Átmenetileg hátrányos helyzetűek: • •

beköltözött, vagy bejáró (új tanulók) tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják. • • • • • • • • • •

A bejáró tanulók felügyelete, utazáshoz kísérése. Egészségügyi szűrések. fogorvos, pszichológus. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. Drogmegelőzési és egészségvédelmi programok. Mentálhigiénés programok. Pályaorientációs tevékenység. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

11. Környezeti és egészségnevelési program 11.1. Helyzetelemzés Környezeti, egészségügyi feltételek a településeken: A települések egészségügyi helyzete az országos átlagnak megfelelő. 32


A településeken a gyermekekre jellemző a mozgásszegény életmód. Sok gyereknek nem vált igényévé a rendszeres testmozgás. A 0-14 éves gyermekek körében gyakoriak a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében kialakult megbetegedések. A környezet rendezettségének, tisztaságának kialakításáért, fenntartásáért a településeken még sok a teendő, melynek tevékeny részese lehet a felnövekvő nemzedék.

11.2. Tárgyi feltételek Az iskola és tagintézményeinek épülete, berendezése megfelel az egészségügyi előírásoknak. A világítás, fűtés megfelelő. A nevelési-oktatási tevékenységhez az eszközök és felszerelések biztosítottak, illetve az ütemterv szerinti fejlesztésre szorulnak. A technikai felszereltség megfelelő. A folyosók, tantermek dekorációjánál törekszünk a barátságos, otthonos környezet megteremtésére. Közvetlen környezetük kialakításában az osztályfőnökök és a tanulóközösségek is aktív szerepet vállalnak. Sokféle – a tanulók aktivitását is igénybe vevő tevékenységgel – igyekszünk biztosítani az állagmegóvást és a tanulók számára az egészséges környezetet.

11.3. Erőforrások A környezet- és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó kapcsolatot, együttműködést alakítottak ki. Iskolán belül: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Közösen, helyes vásárlói szokásokat alakítsunk ki már gyermekkorban. Iskolán kívül: védőnő, iskolaorvos, fogorvos gyermekjóléti szolgálatok ÁNTSZ egyesületek, szervezetek helyi közösségek művelődési intézmények a környék általános iskolái

33


rendőrség 11.4. A tanulók egészségi állapota A tanulók minden évben szűrővizsgálaton vesznek részt az iskolaorvos, fogorvos és a védőnők vezetésével. Évente két alkalommal felmérjük a tanulók fizikai teljesítőképességét a testnevelés órákon. Az iskolában sportkörök, szakkörök működnek az egészséges életmód kialakítása érdekében. 11.5. Alapelvek • érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, • érzelmi és értelmi környezeti nevelés megvalósítása, • környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése, • az állampolgári felelősség felébresztése, • egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése, • helyzetfelismerés kialakítása, • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, • tolerancia és segítő életmód kialakításának segítése. Az egyes tagintézmények éves ütemtervekkel rendelkeznek a környezet- és egészségnevelési program megvalósítására. 11.6. Célok Váljanak tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré. Legyen a tanulóknak olyan életmód iránti igényük, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket. A tanulók váljanak az egészséget értéknek tekintő, annak megóvásában cselekvő, aktív szerepet vállaló emberekké. Fontos a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Legyenek a tanulóknak olyan készségeik, képességeik, melyek a környezet megóvásához szükségesek, melyek elősegíthetik a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését. Iskolánk tanulóit és dolgozóit tegyük képessé arra, hogy egyre növekvő ellenőrzést szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek testi, szellemi, lelki fejlődésükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és gyakorlati lehetőségekkel.

11.7. Feladatok Diákjainkban ki kell alakítani • a környezettudatos magatartást és életvitelt, • a környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, • a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,

34


•

az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető módszereket.

Tudatosítani kell a tanulókban, • hogy környezetük, életmódjuk és egészségük szoros kapcsolatban áll egymással. • hogy a környezetvédelem minden embernek elemi érdeke és kötelessége. Meg kell ismertetni a tanulókkal • szűkebb környezetük természeti szépségeit, értékeit, ki kell alakítani bennük a természet szeretetét, a természet védelmének szándékát. • az ember alkotta környezeti tényezőket, fel kell hívni figyelmüket az ember szerepére és felelősségére a környezet alakításában. • az egészséges táplálkozás szabályait, az iskola életében (iskolai büfé, menza) e szabályokat alkalmazni kell. • Fel kell hívni a tanulók figyelmét a környezeti problémákra, kiemelten saját környezetük problémáira. • Csökkenteni kell a tanulók túlterheltségét. • Több szintű prevenciós tevékenységgel kell megóvni a tanulókat az egészségtelen szokásoktól, káros szenvedélyektől.

11.8. A környezeti és egészségnevelés színterei, időkerete A program egy részének megvalósítása több tantárgy tananyagában, tevékenységi formáiban, iskolai programokban realizálódik. A program másik részének megvalósításához külön időkeretre van szükség. Tanórai foglalkozásokon A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Osztályfőnöki órákat szervezünk környezetvédelmi és egészséges életmód témakörben a különböző korcsoportoknak megfelelő mélységben és mennyiségben. Tantárgyi kapcsolatok: 1-4. évfolyamon főleg a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tananyagához kapcsolódva foglalkozhatunk a témával, de a technika, a rajz, az ének-zene, a testnevelés keretében is adódik lehetőség e témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok, készségek kialakítására. 5-8. évfolyamon néhány tantárgy keretében kiemelten kezeljük a környezeti és egészségnevelést. Kémia: A tanulók

35


•

•

• •

ismerjék a veszélyjelképeket, azoknak formai és tartalmi jelentését egyaránt. Bármilyen anyaghoz nyúlnak, az első mindig a veszélyjelképek tudatosítása legyen, ami már meghatározza, hogyan lehet, szabad ill. kell az egyes anyagokkal dolgozni. a vegyszerekből csak a legszükségesebb mennyiséget használják, a legbiztonságosabb körülmények között, mindig szem előtt tartva a környezet-szennyezés és az elhasznált ill. keletkezett anyag környezetre való hatását. legyenek képesek az egyszerűbb környezeti elemek vizsgálatára, és ezek eredményeinek értelmezésére. ismerjék fel a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz: A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. • ismerjék meg a világ globális problémáit (általános felmelegedés, jégkorszak a közeljövőben). • ismerjék meg, és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. • kövessék a következő idézetet.: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kölcsönöztük”.

Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési ill. mérséklési lehetőségeit. • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet. • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat – a környezet: a víz, a levegő, a talaj hatását az egészségre. • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére. Pl. elhízás megelőzése, a dohányzás, alkohol, drog káros hatásának tudatosítása, • ismerjék fel a sport és a mozgás jelentőségét, törekedjenek a helyes napirend szerinti életmód, életkoruknak megfelelő mennyiségű alvás megvalósítására. Testnevelés A tanulók

36


•

• • •

ismerjék fel, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban. ismerjék fel a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. igényeljék, hogy a sportoláshoz szükséges eszközök és tornaszerek természetes anyagokból készüljenek. sajátítsák el a régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: gólyalábazás, méta, karikahajtás, zsákban futás, stb.)

Tanórán kívüli tevékenységek keretében • Építünk iskolánk hagyományaira, a gyakorlati tevékenységekre. • Rendszeresen tevékenykedünk az iskola helyiségeinek és környékének tisztántartásában (tisztasági őrjárat). • A hetes napi feladata az osztály tisztaságának megóvása, a szemétkosár kiürítése. • Szakkörök: vöröskeresztes, KRESZ, sportköri foglalkozások • A tanulók olyan tanulmányi és sportversenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem, az egészségnevelés fontos téma, így elmélyíthetik elméleti és gyakorlati tudásukat: különböző sportversenyek, KRESZ-verseny, vöröskeresztes versenyek, Kaán Károly természetismereti verseny, Teleki Pál földrajzverseny • Részt veszünk a településeken megrendezésre kerülő környezet- és egészségnevelési előadásokon, programokon. • A környék iskoláinak focicsapatai között minden évben megszervezzük az intézményegységek hagyományos Kupáit. • A feladatok teljesítéséhez kihasználjuk a tornaszoba, tornaterem, sportudvar, tankonyha nyújtotta lehetőségeket. • Osztálykirándulásainkon, nyári gyermektáborunkban szem előtt tartjuk a környezeti és egészségnevelési célokat. • Közös túrák, akadályversenyek, játékos vetélkedők szervezése • Környezet- és egészségnap megszervezése • Rendszeres fogorvosi, iskolaorvosi vizsgálat, védőnői ellenőrzés biztosítása • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül tartjuk a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkásaival. • Napközis foglalkozások (ld. éves munkatervek) • Védőnői előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. • Múzeumlátogatások • Rendszeres hulladékgyűjtési akciók, pl.: papírgyűjtés. • Kiállítások rendezése jeles alkalmakra: pl. állatok világnapja, Föld napja, víz világnapja, madarak, fák napja. • A mindennapos testnevelés megvalósítása • Kihívás napja

37


11.9. Módszertani alapelvek környezeti és egészségnevelési program/foglalkozás megszervezéséhez A környezetegészség-nevelési program céljainak megvalósításakor elsősorban nem verbális ismeretek elsajátítására törekszünk, hanem szemléletet szeretnénk formálni. Ezért módszereink között első helyen a sokféle tapasztalatszerzés lehetőségének megragadása, a tevékenykedtetés áll: tanulmányi séta, kirándulások, tudatos megfigyelések, kísérletek, előzetes gyűjtőmunka, stb. Rá kell szoktatnunk a gyerekeket, hogy az általuk tapasztaltakat valamilyen formában rögzítsék (jegyzet, rajz, fotó stb.). A végzett tevékenységeket, megszerzett tapasztalatokat, ismereteket igyekezzünk közösen is rögzíteni: fotóalbum-, faliújság-készítés jó lehetőséget nyújtanak ehhez. A tapasztalatok feldolgozása során lehetőséget kell adni a tanulóknak, hogy tapasztalataikat, véleményüket megfogalmazzák, eközben használják jegyzeteiket. Előtérbe helyezzük az önálló, kreatív feladatmegoldást, a csoportmunkát, projektmunkát. Változatos szemléltetés, bemutatás különböző tevékenységek összekapcsolása szükséges. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tevékenységek gyakoroltatása, a tanulók aktív tevékenykedtetése az egyik legfontosabb módszere a program megvalósításának. 11.10. A megvalósulásban együttműködők köre A környezetegészség-nevelést kiemelt feladatként tekintjük, ezért a környezetegészségnevelési program megvalósításában részt vesz az iskola valamennyi pedagógusa. Emellett a megvalósításban szoros együttműködésre törekszünk a gyermekorvossal, a védőnővel, az önkormányzattal, a helyi lakossággal, szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal.

11.11. Ellenőrzés, értékelés A megszerzett ismeretek ellenőrzése történhet a tanulók által készített rajzok, fogalmazások, faliújságok, a szóbeli megnyilvánulások alapján. Az ellenőrzés során elsősorban azt próbáljuk nyomon követni, hogy a tanulók pozitív értékekkel gazdagodtak-e, javult-e szemléletmódjuk, várható-e az adott témában környezettudatos magatartásuk jó irányú változása. Az értékelés során a szóbeli értékelés mellett osztályfőnöki dicsérettel jutalmazhatunk, s a tanulói teljesítmény megjelenhet a magatartás és szorgalom értékelésében. A tanítói/tanári értékelést célszerű kiegészíteni a tanulói önértékeléssel.

38


12. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Célunk: • Felkészülni intézményi szinten a kompetencia alapú oktatásra, beszerezni az ehhez szükséges eszközöket, minden lehetséges forrást kihasználva. • A digitális kompetencia, mint az egyik legfontosabb kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges oktatási környezet kialakítására törekszünk. • Lehetőségeinket kihasználva alakítjuk ki a módszertani megújulást támogató a tárgyi feltételrendszert: pl. csoportfoglalkozásokhoz alkalmazkodó bútorzat biztosítása, aktív tábla beszerzése stb. • Az eszköz-és felszerelésjegyzékben felsoroltak beszerzését tartjuk hangsúlyosnak. A Celldömölki Városi Általános Iskola többcélú intézményéhez csatlakozott iskolák eszközök-és felszerelések jegyzéke tartalmazza. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet mellékletét jegyzékében foglaltak megvalósításának 2008. Celldömölk Város Önkormányzata kérelmet mellékleteként beadott ütemterv tartalmazza az ezek beszerzésének határidejét.

képező kötelező eszközök és felszerelések augusztus 31-éig történő megvalósítására adott be az OKÉV-hez. A kérelem iskolákban jelenleg hiányzó eszközöket és

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: • alapja- a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, • megvalósulási formái - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, • feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, • eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a

39


hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben van jelen. Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. A szülőket és a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az igazgató, a tagintézmény-vezetők az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, illetve a Szülői Munkaközösség ülésén vagy a szülői fórumon tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban a házi-rendben meghatározott módon juttathatják el az iskola igazgatójához vagy a szaktanárokhoz. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást. Pedagógusaink a szülői neveléshez a következő támogatási formákat ajánlják: • nyílt napok szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, • szülői értekezletek, fogadóórák, • pályaválasztási tanácsadás, • családlátogatás.

40


B) Helyi tanterv

41


1. Óratervek a 2009 – 2010 tanévtől

1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

1. évf. 296 166,5 18,5

2. évf. 296 166,5 18,5

3. évf. 277,5 148 18,5

37 37 37 37 111

37 37 37 37 111

55,5 37 55,5 37 111

Kötelező óraszám a törvényben

740

42

740

740

4. évf. 259 148 18,5 111 74 37 37 37 111 832,5


Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret , egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvényben

5. évf. 148 74 111 148 18,5 74

6. évf. 148 74 111 111 37 74

7. évf. 129,5 74 111 111 37

8. évf. 129,5 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

37 55,5

37 37 55,5

37 92,5

37 92,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 92,5

37 832,5

18,5 832,5

18,5 925

18,5 92,5 37 18,5 925

A 2008-09-es tanévtől az 1-3-5-7. évfolyamokon, a következő tanévben minden évfolyamon a fenti tantárgyfelosztás szerint oktatunk. A nem szakrendszerű oktatásóraterve az 5-6. évfolyamon

kötelező kompetenciafejlesztő Kompetencia órák felosztása magyar 2 matematika 2 szövegértés 1 Logikai gondolkodás 1 technika

1

43


1.2. Összevont tanulócsoportok óraszámai

Tantárgy

1. évf. óraszám Közvetlen Magyar nyelv 4/148 és irodalom

Heti/ éves Önálló 4/148

2. évf. óraszám Közvetlen 4/148






Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

3/111

-

Matematika Informatika Környezetismeret

3/111 0,5/18 1/37 KK

1,5/55

3/111 0,5/18 1/37 KK

1,5/55

2/74 0,5/18 1,5/55

2/74

2,5/92 0,5/18 1/37

1,5/56

-

-

-

Közös-közvetlen órák Technika/ Rajz Ének-zene Testnevelés

2/74

2/74

2/74

2/74

1/37 3/111

1/37 3/111

1/37 3/111

1/37 3/111

44

1/37


2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 2. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 3. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 4. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 5. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. 6. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

45


7. Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. 8. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola kikéri a szülői szervezetek véleményét (a tankönyvek össztömegéről is). A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 9. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatja az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. 10. Az iskolának legkésőbb június 10-éig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A következő tanévre kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden év májusában szülői értekezleten tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 11. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy: Nagyné Horváth Mária 12. Tankönyvterjesztéssel megbízott személyek: Hartmanné Fekete Ildikó, Berghoffer Adél, Czizmazia Nóra, Győri Elemérné, Lőkkösné Varga Alíz, Viola István 13. A feladatellátásban való közreműködés a nem munkaköri feladatuk, a feladat ellátása és díjazása külön szerződés alapján kerül sor. 14. Az egyes munkaközösségek a tagok közös döntése alapján határoznak a tanítás módszeréről, valamint szakmailag indokoltan, hosszabb időszakokra a tankönyvek kiválasztásáról az aktuális tankönyvrendeletet figyelembe véve.

46


15. Lehetőség szerint törekedni kell az egységes tankönyvhasználatra az egyes évfolyamokon, az egyes tagiskolákban (kiadók, tankönyvcsalád stb.) biztosítva a csoportok közötti és az iskolák közötti átjárhatóságot. 16. A tankönyvek kiválasztásánál biztosítani kell a tanári szabadságot, figyelembe véve a tankönyv ill. munkafüzet felépítését, nyelvezetét, esztétikumát, életkori sajátosságot. 17. Az egyes tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket az iskola szakmai munkaközösségei határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. 18. A szakmai munkaközösségek szempontjai a taneszközök kiválasztásánál: A taneszköz feleljen meg az iskola tantervének. Azok a taneszközök legyenek előnybe részesítve, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszköz beszerzése ne jelentsen túl nagy anyagi megterhelést a szegényebb családoknak sem. 19. A tankönyvrendelés elkészítésének kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 20. Az iskolai tankönyvellátás rendje megtalálható: az iskolatitkároknál, a nevelői szobákban. az igazgatói és igazgatóhelyettesi illetve tagintézmény-vezetői szobában, a könyvtárakban.

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Iskolánkban a továbblépés szempontjából releváns periódus minden évfolyamon és valamennyi tantárgy tekintetében alapvetően és általánosságban a tanév. A tanuló azonban, szülői kérelemre és az igazgató egyedi döntése alapján az iskola egy, vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben a követelmények teljesítéséről a szaktanárok által összeállított szintfelmérő vizsgán kell a tanulónak számot adnia. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a NAT-kompatibilis helyi tantervünkben előírt tanulmányi követelményeket legalább minimális szinten teljesítette. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a Ktv. 70.§. (4) alapján a nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten dönt. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási órákról (kötelező és választható tanórai foglakozások) való igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a 250 órát, az év végén nem osztályozható. Ez esetben azonban nevelőtestületi egyedi döntés alapján számára osztályozó vizsga letétele engedélyezhető.

47


A tanuló az első- harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha a tanuló a 4-8. évfolyam végén egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az új tanév kezdete előtt (augusztus 25-30.) az iskola által megjelölt időpontban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt egy hétig az iskola egyéni foglalkoztatás keretében külön segítséget nyújt a tanuló felkészüléséhez. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, akkor a tanuló csak a nevelőtestület külön egyedi engedélyező döntése értelmében tehet javítóvizsgát, egyébként az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamra lépő tanulót nem kell ismételten beíratni, azt az iskola automatikusan végzi. A tanuló részére, szülői kérésre, az igazgató engedélyt adhat, egy vagy több évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként ő a tantestület döntése alapján a felsőbb évfolyamra léphetne. Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a 11/1994.MKM 20-27.§. a mérvadóak (illetve a törvény módosításai)

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 4.1. Az intézménybe lépés az első évfolyamon Iskolánk a meghirdetett beíratási napokon valamennyi, a hagyományos értelemben vett szűk beiskolázási körzeten belülről és kívülről érkező (v.ö.: alapító okirat vonatkozó pontja) gyermeket felvesz az első évfolyamára, ha ők megfelelnek az alábbi követelményeknek: • a gyermek az adott naptári év május 31-ig betölti a hatodik életévét, • azt csak december 31-ig tölti be, de a szülő írásban kéri a felvételét, s legalább egy évig óvodai ellátásban részesült. A beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • személyi számát és TAJ számát tartalmazó okiratát, • a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, • a gyermek felvételét javasló óvodai véleményt, • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét akkor, ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, illetve a Ktv. 6. §. alapján akkor, ha a gyermek nem járt óvodába. • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

48


A beiratkozáskor a szülőnek nyilatkoznia kell a napközis (illetve tanulószobai) igényéről, illetve a tanulóbiztosításról. 4.2. Az intézménybe lépés az iskola magasabb évfolyamán a) A hagyományos iskolakörzetbe érkező tanuló felvétele a magasabb évfolyamon Iskolánk a hagyományos iskolakörzetébe érkező valamennyi tanköteles tanulót fogadja. A beíratáshoz be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • a szülő személyi igazolványát, • az elvégzett évfolyamokat igazoló bizonyítványt, • az előző iskola által kiállított átjelentő lapot, Ha a tanuló az iskolánk helyi tantervében szereplő tantárgyak valamelyikét előző iskolájában nem tanulta, vagy a ′küldő′ iskola tantárgyi struktúrája a miénktől alapvetően eltér, akkor az iskolánkba érkezést követő két hónapon belül a helyi tantervünkben meghatározott követelmények alapján a szaktanárok által összeállított szintfelmérő vizsgát (különbözeti) kell letennie. Sikertelen vizsga esetén azt egy hónapon belül megismételheti. Az adott évfolyamon való tanulás folytatásának feltétele a sikeres vizsga. b) A szűk értelemben vett beiskolázási körzeten kívül lakók felvétele az iskola magasabb évfolyamain Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, a Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás jóváhagyása mellett az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges formai követelmények: • írásos szülői kérelem, • a gyermek születési anyakönyvi kivonata, • a szülő személyi igazolványa, • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már 49


iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

50


5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése (Telephelyek, tagintézmények házirendjében meghatározott értékelési rendszert ehhez a részhez kell igazítani!) 5.1. Az értékelés Funkciója: • információk szerzése az oktatási folyamat irányításához, optimalizálásához, • összefüggés keresése a cél, a folyamat és a megvalósult állapot között, • kellő információ szolgáltatása az értékeléshez és a minősítéshez, • konkretizálja az elért eredményeket, • mutatja a siker fokát, • mutatja a lemaradás mértékét, • megerősíti a tanult ismereteket, • informálja a tanulót, a szülőt és a pedagógust, • viszonyít egy korábbi állapothoz, • lehetővé teszi az oktatási folyamatban a visszacsatolást, • fejleszti a tanuló önismeretét, személyiségét, • fejleszti az adott közösség ′mércéjét′. Jellemzői: • realitásra törekszik, • hitelességre törekszik, • figyelembe veszi a tanuló személyiségét és aktuális ′állapotát′, • folyamatosan történik. Követelmények: • egyértelműek és ismertek legyenek az elvárások, • kiegyensúlyozott legyen a tanulási-tanítási folyamat, • adott legyen (minden tanulóra érvényesen) a pedagógus segítő attitűdje, • nem lehet büntető, megtorló jellegű. • legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, • biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, • preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget • jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára, • teremtsen érdekeltséget a "jó döntésre" az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során, • legyen kompatibilis a közoktatás egészével. 51


Az értékelés alappillérei (amihez viszonyítunk): • a helyi tanterv, a kerettanterv NAT-kompatibilis követelményrendszere, • a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. 5.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének további követelményei: • • • •

•

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia. Az esetleges hiányosságok a fejlesztés alapját képezzék. A tanuló teljesítményét mindenkor objektív módon, a követelmény–képesség– teljesítmény hármas egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

5.3. Az értékelés alkalmazott típusai Az értékelésnek a teljes pedagógiai folyamatban jelen kell lennie, de időnként önálló didaktikai feladattá válik, ugyanakkor nevelési módszerként is alkalmazzuk. Ha az értékelés funkciója

típusa akkor

helyzetfeltárás fejlesztés-formálás eredmény megállapítás

diagnosztikus értékelés formatív értékelés szummatív értékelés

Iskolánkban a három típus egymást kiegészítő, tudatos és tervszerű alkalmazása minden nevelő alapvető feladata. A NAT-ban, a kerettantervben: illetve a helyi tantervekben előírt követelmények teljesítését az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók • szóbeli felelete, • írásbeli munkája, • gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük, értékeljük és minősítjük. A szóbeli és írásbeli számonkérés, beszámoltatás arányát a szakmai munkaközösségek az éves munkaprogramjukban határozzák meg.

52


A tanulók kommunikációs kompetencia fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – lehetőség szerint - minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban is. Az ének-zene, a rajz-vizuális kultúra, az informatika-számítástechnika, testnevelés, a technika-háztartástan tantárgyak esetében az ellenőrzés „gyakorlati” tevékenységhez kapcsolódjék.

A témazárók íratásának célja: • egy-egy téma lezárása, • átfogó, összefüggéseket-törvényszerűségek számonkérése, • az ismeretek hétköznapi probléma megoldásában való képesség vizsgálata. A témazárók, ′nagydolgozatok′ időpontját legalább egy héttel annak megíratása előtt közölni kell a tanulókkal. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, ′nagydolgozat írására′ a tanuló nem kötelezhető. A szükséges koordináció az osztályfőnök feladata. Sikertelen témazáró esetén, évente és tantárgyanként egy-egy alkalommal a tanulónak javítási lehetőséget biztosítunk. A javítási lehetőséggel egy héten belül élhet a tanuló. Az osztálynaplóba mind a két érdemjegy rögzítésre kerül. Az értékelés és az osztályozás folyamat-jellegének biztosítása érdekében a heti 1-2 órás tantárgyak esetén félévenként minimum 3, a heti három, vagy több órával rendelkező tantárgyak esetén pedig minimum havi egy érdemjegy képezheti a félévi, illetve az év végi osztályzat alapját. A kellő gyakoriságú ellenőrzésért és értékelésért az osztálytanító, illetve a szaktanár a felelős. E szabály alkalmazása alól kivétel a legalább 10 tanítási napot hiányzó tanuló esete. A szóbeli számonkérések értékelését-minősítését közvetlenül a felelés után kell megtenni. Az írásbeli munkákat a megírásuktól számított egy héten belül a nevelőknek javítaniuk és értékelniük kell. A minősítéshez, az érdemjegyhez mindig kapcsolódjék a pedagógus rövid szóbeli értékelése, a továbblépés lehetőségének felvázolása is.

53


5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás formája

Funkciója

Gyakorisága

Rendje

Röpdolgozat

Egy kisebb tananyag Változó számonkérése 15-20 (Szükség szerint) percben

Dolgozat

Egy-egy tananyag Tantárgyanként számonkérése változó

45 perc

Egy-egy témakör, Tantárgyanként tananyag lezárásakor változó

45 perc

Témazáró

A féléves tananyag félév végén számonkérése végi Az éves anyag Év végén számonkérése

Az értékelésben betöltött szerepe

Korlátai

Tanóránként max. Felelet értékű 15-20 percben

Félévi felmérés

45 perc

Év felmérés

45 perc

54

Felelet értékű

Egy nap három – jelezve

max. előre

Egy nap max. Súlyozottan számít kettő előre jelezve Egy nap max. egy Súlyozottan számít – előre jelezve Egy nap max. egy Súlyozottan számít – előre jelezve


5.5. Az értékelés formái: a) Személyes, szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg: • A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, - szinte minden pillanatban megjelenő - igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások. • A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. • A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel.

b) Írásbeli szöveges értékelés Az 1-3. évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét. Az ezekben az osztályokban a számukra kialakított naplóban és tájékoztató füzetben rögzített szöveges értékelést kapnak a tanulók a következő időpontokban: • február • június A fenti időpontokban részletes, személyre szabott írásos elemzés készül. A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanítók és a napközis nevelők az értékelési szakasz végén közös megbeszélést tartanak. A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények: • A szöveges értékelés célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. • Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is. • Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat). • Az értékelés mindenkor segítő szándékú, hiteles legyen; a gyerek fejlődését kell hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. • Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse.

55


Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyek százalékos értékelése rögzítésre kerül a naplóban és a tájékozató füzetben is. A félév végi értékelés egyben a félévi értesítés is. Év végén bizonyítványt kapnak a tanulók, amely a gyerekek év folyamán mutatott, önmagához viszonyított fejlődését tükrözi. A bizonyítvány a naplóban, illetve a tájékoztató füzetben lévő értékeléssel együtt nyújt a gyerekek teljesítményéről és fejlődéséről teljes képet. A bizonyítványba kerülő szöveg: Teljesítménye: kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul Magatartása: példás, jó, változó, rossz Szorgalma: példás, jó, változó, hanyag Negyedik második félévétől kezdve a hagyományos osztályzást alkalmazzuk. c) Osztályozás: A közoktatás egészéhez való illeszkedés, a kialakult szokások miatt, továbbá, mert az esetek jelentős részében magunk is fontosnak tartjuk az eredményértékelést, a számszerűsítést, 4. osztály végétől megtartjuk az ötfokozatú osztályzást, amelynek azonban mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság követelményeinek. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását – ha a szaktárgyi útmutatókban nem kaptak értékelő kulcsot - a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-40 %: 41-60 %: 61-80 %: 81-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

56


A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: • • •

•

•

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

A negyedik évfolyamon, a félév folyamán az osztályzással történő értékelésre fokozatos ráhangolás történik. Ciklusonkénti, vagy heti egy órás tárgyaknál félévente minimum három osztályzat kerül a naplóba, heti két, vagy több órás tantárgyak esetén minimum öt, vagy ennél több osztályzatból értékeljük a tanuló ismereteit. A témazáró dolgozatok, a félévi és év végi felmérések osztályzatai súlyozottan számítanak. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot pótolni kell. Az 4-8. osztályban külön értékeljük az írásbeli munkák külalakját a magyar irodalom tárgy esetében a házi és az iskolai fogalmazásoknál. Ugyanezen tantárgynál a tanulók félévente egy érdemjegyet kapnak a füzetvezetésükre is. Ez az osztályzat a naplóban külön rovatban, illetve az ellenőrző könyvekben elkülönítve jelenik meg. A nevelők az év közben történő értékelő eljárások során az érdemjegyek általános alkalmazásán túl egyedi jeleket (piros pont, fekete pont, stb.) is alkalmazhatnak. Ezek jelentéstartalmáról és jegyre váltásának szabályairól tanév elején kötelesek tájékoztatni a tanulókat, a szülőket és nevelőtársaikat

57


5.6. A magatartás és szorgalom értékelése: A magatartást: • példás • jó • változó • rossz

A szorgalmat: • példás • jó • változó • hanyag kategóriákkal minősítjük.

Az értékelés az osztályfőnökök által, az osztályközösség és az osztályban tanító nevelők illetve a napközis nevelők véleményének kikérésével történik. A félévi és az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök (az értékeléseken kialakított minősítések alapján) javaslatot tesz az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának osztályozására vonatkozóan. A javaslatot az osztályban tanító nevelők megvitathatják, az osztályfőnököt indoklásra kérhetik. Vita esetén az érdemjegyről a fent említett kollégák nyílt szavazással döntenek. Szavazat-egyenlőség esetén az osztályfőnök javaslata dönt.

5.7. A magatartás értékelésének követelményei A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló: • közösségi tevékenységét • iskolai fegyelmét • társaihoz és a nevelőihez való viszonyát • iskolai rendezvényeken való viselkedését

5.8. A magatartás értékelésének szempontjai a) Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja • tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik 58


• • • • •

kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállalt feladatait teljesíti tisztelettudó az osztály és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

b) • • • • • •

Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály és az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) • • • • • • •

Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik az iskolai közösségi szabályokhoz nehezen alkalmazkodik. igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van

d) • • • • • • •

Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen, udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskola nevelő munkáját akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt. több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás értékelésekor az egyes osztályzatok kialakításához a felsorolt szempontok közül több (legalább három) együttes megléte szükséges.

59


5.9. A szorgalom értékelésének követelményei A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló: • • •

tanulmányi eredményét önállóságát a munkában, segítőkészségét kötelességtudatát

5.10. A szorgalom értékelésének szempontjai a) • • • • •

Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktívan vesz részt, szívesen vállal többletfeladatokat munkavégzése pontos, megbízható tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt

b) • • • •

Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylagos egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik tanórákon többnyire aktív többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti.

c) • • • • •

Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi teljesítménye ingadozó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik.

d) • • • • • •

Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimálisan tesz eleget tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait gyakran nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el

A szorgalom értékelésekor az egyes osztályzatok kialakításához a felsorolt szempontok közül több (legalább három) együttes megléte szükséges. 60


Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • • • • •

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

5.11. Iskolánk jutalmazási formái a) • • • • • •

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret intézményegység vezetői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért • példamutató magatartásért • kiemelkedő szorgalomért • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni. Amennyiben a tanuló valamelyik tantárgyból szaktárgyi dicsérettel zárja a félévi, vagy az év végi munkát, bizonyítványába a jeles helyett „kitűnő” bejegyzés kerül.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolán kívüli versenyeken szereplő tanulók • területi versenyen elért 1. – 5. helyezésért osztályfőnöki • megyei 1. – 10. helyezésért, országos versenyen való részvételért igazgatói dicséretben részesülnek. Igazgatói dicséretet kaphatnak az iskolán kívüli előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók is.

61


• •

tantestületi dicséretet kapnak az országos versenyen elért 1. – 20. helyezésért. amennyiben az eredményt csapat éri el, a felkészülésben részt vett, de a versenyre delegált csapatból kimaradt tanulót a csapat jutalmazásnál eggyel kisebb fokozat illeti meg. • a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Tagintézményeink a helyi hagyományaik szerint elismerésben részesítik a hosszú távon eredményesen, az intézményegységben tanuló diákokat.

62


5.12. Fegyelmező intézkedések A tanulók egyéni büntetése Fokozatai: Szaktanári szóbeli figyelmeztetés: • a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek nem tesz eleget Szaktanári írásbeli figyelmeztetés: • kötelességszegésért • az iskolai rendszabályok megsértéséért Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés: • apró kötelességmulasztásokért • elhanyagolt megbízatásért • a házirend kismértékű megszegéséért • a közösséget sértő magatartásért • késésért • két szóbeli után írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés következik Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés: • a házirend súlyosabb megszegéséért • lopásért • szándékos rongálásért, károkozásért Osztályfőnöki intés: • a házirend súlyos megszegéséért • kötelesség teljesítésének megtagadása Intézményegység vezetői írásbeli figyelmeztetés: fenti vétségeknek a büntetést követő ismétlődésekor Igazgatói írásbeli figyelmeztetés: • a házirend nagyon súlyos megszegéséért • az iskola hírnevét sértő magatartásért • intézményegység vezetői figyelmeztetés második ismétlődése után Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, a vonatkozó rendeletek értelmében ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását követően –a vétkesség bizonyítása esetén- a tanuló a jogszabályban előírt fegyelmi büntetésben részesül. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 63


A jutalmazások és a fegyelmező intézkedések rögzítésre kerülnek az osztálynapló megjegyzés rovatában, valamint a feljegyzések között. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A fokozat átlépésről a büntetésre javaslatot tevő személy dönt.

5.13. A modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai év sikeres befejezéséhez Iskolánk tantárgyi óratervében a modulok más tantárgyakba (tánc-és dráma-magyar, honés népismeret-történelem, egészségtan-biológia, természetismeret) integráltan, illetve külön tantárgyként szerepelnek. A modulok értékelésénél, minősítésénél, beszámításánál az iskolai év sikeres befejezéséhez a többi tantárgyaknál megfogalmazottak irányadóak.

Modulok értékelése Integrált tantárgyként (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan) az elsajátított ismeretek értékelése, minősítése az adott tantárgyaknál jelentkezik. Modul – Mozgókép és médiaismeret, Ember és társadalomismeret, etika Önálló tantárgyként értékeljük (évközben érdemjeggyel, évvégén osztályzattal) 5.14. Éves szintű tudásszint-mérések Az egyes tanévek során tanév elején, félévkor, illetve tanév végén szisztematikus tudásszint mérést végzünk. Ennek tartalmát, követelményeit és formáit a szakmai munkaközösségek éves tervükben rögzítik. Az érdemjegyek és osztályzatok dokumentálása Iskolánkban a tanév során szerzett érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok dokumentálására az MKM által rendszeresített nyomtatványokat alkalmazzuk. Ezek: • osztálynapló • törzslap (anyakönyv) • bizonyítvány, értesítő • tájékoztató füzet, (ellenőrző könyv) üzenő füzet Az osztálynaplóban és a tanulók ellenőrző könyvében kerülnek rögzítésre a jutalmazással és elmarasztalással kapcsolatos értékelő megjegyzések és határozatok is.

64


A nevelők által egyénileg alkalmazott szimbólumok az osztálynaplóba, az anyakönyvbe és a bizonyítványba (értesítőbe) nem kerülhetnek bejegyzésre.

6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Alapelvek: • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre. • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. • A napközis kollégákat folyamatosan tájékoztassák a kollégák a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is. • A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; • az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása a tanító hatásköre. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat 65


kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító! Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre. Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra. Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók.

7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit-teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, Bp.: MKM, 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. Az adatokat tartalmazó táblázatokat év végén központi feldolgozásra is beküldjük. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: • helyből távolugrás, • hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, • hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan • fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan • Cooper-teszt

66


A tanulók minősítésének kategóriái összesített pontszám alapján: • igen gyenge, • gyenge • elfogadható • közepes • jó • kiváló

8. Tantárgyi tantervekről (Külön kötetben elhelyezve) Iskolánk helyi tantárgyi struktúrájának kialakítása, valamint az egyes tantárgyak helyi tanterveinek készítése- adaptálása során alapvetően és meghatározóan 2008. szeptember 1-jétől iskolánk a NAT alapján készített, az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján elkészített tanterveket építette be a pedagógiai programjába.

67


9. Vegyes záró és hatályosító intézkedések A módosított pedagógiai programunk a fenntartó önkormányzat jóváhagyását követően, 2008. szeptember 1-jén lép hatályba. A pedagógiai program úgynevezett ′általános′ része (1.sz.kötet) 2008. szeptember 1-től az intézmény egészére vonatkozóan lép életbe. A NAT-nak megfelelő helyi tantervek - az átmenetnek megfelelő ütemezéssel - felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Tantestületünk a pedagógiai programot alapul véve elvégzi a már meglévő helyi dokumentumaink (Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend…) ′jogharmonizációs′ munkálatait, azaz ez utóbbiak tartalmát és szerkezetét összhangba hozza a pedagógiai programmal. A pedagógiai program érvényessége: 2012. augusztus 31. A pedagógiai program felülvizsgálata: −részleges felülvizsgálat a nevelési eredmények vizsgálatakor, évente a nevelőtestületi értekezleten (téma az éves munkatervben rögzítve), −részleges felülvizsgálat minden tanév végén, tanévzáró értekezleten, a már alkalmazott NAT-os helyi tantervek és az úgynevezett általános részek vonatkozásában, −teljes felülvizsgálat a 2011/12-es tanévben. A pedagógiai program módosítása A módosítást kezdeményezheti: ■fenntartó ■ igazgató ■ tantestület ■ szülők közössége → A módosítás mechanizmusa: −Az iskola igazgatója köteles a kezdeményezők írásbeli kérelmére a módosítási javaslatot napirendként szerepeltetni a soron következő tantestületi értekezleten. 68


−A módosítási javaslat elfogadásáról a tantestület (nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel) dönt. −A módosítást a fenntartó hagyja jóvá. −A módosítás a jóváhagyást követő tanév szeptember 1-től lép életbe.

Celdömölk, 2008. április 26.

……………………… igazgató

69


NYILATKOZAT

Alulírottak, a Celldömölki Városi Általános Iskola diákönkormányzatának felnőtt és diák-vezetői kijelentjük, hogy az iskola pedagógiai programjának kialakításához

javaslatokat,

véleményeket

adtunk.

Véleményeinket

meghallgatták és azt beépítették a pedagógiai programba. A pedagógiai programot a diákok részleteiben megismerték, véleményüket elmondták. A diákönkormányzat a 2008. április 21-i diák-önkormányzati ülésén a pedagógiai programot ismételten megtárgyalta és azzal egyetértett.

Celldömölk, 2008. április 21.

diákönkorm. diákvezetője

70

diákönkorm. segítő pedagógus


NYILATKOZAT

Alulírottak, a Celldömölki Városi Általános Iskola Alsósági Tagiskolája diákönkormányzatának felnőtt és diák-vezetői kijelentjük, hogy az iskola pedagógiai programjának kialakításához javaslatokat, véleményeket adtunk. Véleményeinket meghallgatták, és azt beépítették a pedagógiai programba. A pedagógiai programot a diákok részleteiben megismerték, véleményüket elmondták. A diákönkormányzat a 2008. április 22-i diák-önkormányzati ülésén a pedagógiai programot ismételten megtárgyalta és azzal egyetértett.


diákönkorm. diákvezetője

71

diákönkorm. segítő pedagógus


NY I L A T K O Z A T A Celldömölki Városi Általános Iskolában működő Szülői Munkaközösség az iskola új pedagógiai programjáról véleményt nyilvánított. A szülők javaslataikat, észrevételeiket megfogalmazták. A 2008. április 22-én, a szülői szervezet megbeszélésén részletekbe menő tájékoztatást kaptunk a pedagógiai programról. Megállapíthattuk, hogy a megfogalmazott véleményünket, javaslatainkat az iskola tantestülete beépítette programtervezetébe. 2008. április 22-én a Szülői Munkaközösség választmánya megtárgyalta a pedagógiai programot. A benne megfogalmazott célokkal egyetértünk, annak megvalósítását támogatjuk, a program elfogadását javasoljuk.


………………………………. Szülői Munkaközösség elnöke

72


Jegyzőkönyvi kivonat

amely készült a Celldömölki Városi Általános Iskola 2008. április 26-án tartott nevelőtestületi értekezletéről. Helyszín: Jelen vannak a tantestület tagjai. Téma: A pedagógiai program elfogadása. ………………………….igazgató felkérte a MPI munkatársát a pedagógiai program elkészítésével kapcsolatos munkálatok ismertetésére. Az igazgató javasolta, hogy a több részletben megismert pedagógiai programot most egészében is véleményezze a tantestület. A csoportok szóvivői elmondták véleményüket, javaslatot tettek a program módosítására, valamint kiegészítésére. A javaslatokat a tantestület egyhangúlag megszavazta, a módosításokat a programba átvezettük. Az igazgató a pedagógiai program elfogadását szavazásra bocsátotta. Az igazgató megállapítja, hogy a tantestület az összevont intézmény pedagógiai programját elfogadta. Megköszönte a tantestület lelkes és alapos munkáját. Celldömölk, 2008. április 26.

jkv.vezető

hitelesítő

73

hitelesítő


CELLDÖMÖLK ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás a Celldömölki Városi Általános Iskola Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét jóváhagyta 2008. ………………………………………………….., amely 2008. szeptember 1-ével kerül bevezetésre.

P.H.

polgármester

jegyző

74

A Celldömölki Városi Általános Iskola. Pedagógiai Programja. Készítette: Baloghné Danka Adél igazgató

Recommend Documents