A Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Pedagógiai Programja

Celldömölki Városi Általános Iskola és EPSZ Pedagógiai Programja

A Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Programja

Készítette: Danka Adél igazgató

1


Tartalomjegyzék

A) Nevelési Program Bevezetés ................................................................................................................................. .6 1. A Pedagógiai Program elkészítésének jogszabályi háttere ........................................... .7 2. Az intézmény adatai az Alapító okirat szerint............................................................... .9 3. Helyzetelemzés ................................................................................................................ .11 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................................................................................... .17 4.1. Pedagógiai alapelvek ..................................................................................................... .17 4.2. Célok ............................................................................................................................. .24 4.2.1. Hosszú távú céljaink................................................................................................... .24 4.2.2. Rövidtávú céljaink...................................................................................................... .25 4.2.3. Célkritériumok ............................................................................................................ 27 4.3. A nevelő-oktató munka feladatai .................................................................................. .27 4.3.1. Feladataink évfolyamonként ...................................................................................... .28 4.4. Eljárások ........................................................................................................................ .30 4.5. Eszközök ....................................................................................................................... .31 5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai ............................................................. .32 5.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ...................................... .32 5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................. .33 5.3. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi és szervezeti formák ................................................................. .34 5.3.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek .................................... 37 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek................... .40 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................... .44 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ...................... .45 9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ............. .47 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................... .48 11. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása ..................................................... .50 11.1. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása.................. .50 11.1.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai .......................... .51 11.1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ......................... .51 11.2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára .................................................................... .52 2


11.3. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás.......................... .52 11.4. Értékelés formái – tanulásban akadályozott tanulók részére................................. …….53 12. Környezeti és egészségnevelési program ...................................................................... .54 12.1. Helyzetelemzés........................................................................................................... .54 12.2. Tárgyi feltételek ......................................................................................................... .54 12.3. Erőforrások ................................................................................................................. .54 12.4. A tanulók egészségi állapota ...................................................................................... .55 12.5. Alapelvek ................................................................................................................... .55 12.6. Célok .......................................................................................................................... .55 12.7. Feladatok .................................................................................................................... .56 12.8. A környezeti, egészségnevelés színterei, időkerete.................................................... .56 12.9. Módszertani alapelvek környezeti és egészségnevelés program/foglalkozás megszervezéséhez .................................................................... .59 12.10. A megvalósulásban együttműködők köre .................................................................. .59 12.11. Ellenőrzés, értékelés ................................................................................................... .60 13. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke...................................................................... .61 14. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ........................... .61

B) Helyi tanterv 1. Óratervek ........................................................................................................................ .67 1.1. Óraterv ........................................................................................................................... .67 1.2. Összevont tanulócsoportok óraszámai .......................................................................... .69 1.3. Tanulásban akadályozott tanulók óraterve .................................................................... 70 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................... .71 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ....................................................................... .74 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei........................................................ .75 4.1. Az intézménybe lépés az első évfolyamon .................................................................... 75 4.2. Az intézménybe lépés az iskola magasabb évfolyamán ................................................. 76 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .................................................................................................. 77 5.1. Az értékelés .................................................................................................................... 77 5.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének további követelményei ........................................................................... 78 5.3. Az értékelés alkalmazott típusai ..................................................................................... 79 5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai............................................. .82 5.5. Az értékelés formái ....................................................................................................... .83 5.6. A magatartás és a szorgalom értékelése ........................................................................ .86 5.7. A magatartás értékelésének követelményei .................................................................. .86 5.8. A magatartás értékelésének szempontjai....................................................................... .86 5.9. A szorgalom értékelésének követelményei ................................................................... .88 5.10. A szorgalom értékelésének szempontjai ....................................................................... .88 3


5.11. Iskolánk jutalmazási formái .......................................................................................... .89 5.12. Fegyelmező intézkedések .............................................................................................. .90 5.13. A modulok értékelése, minősítése, beszámítása ........................................................... .91 5.14. Éves szintű tudásszint-mérések ..................................................................................... .91 6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ................................................................................................................ .92 7. A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................... .93 8. A tantárgyi tantervekről ................................................................................................ .94 9. Multikulturális tartalmak ............................................................................................... 94 10. Vegyes záró és hatályosító intézkedések....................................................................... .95

4


A) Nevelési Program

5


"Haladni csak úgy lehet, hogy míg az egyik lábunkkal előre lépünk, a másikat helyben hagyjuk."

(Eötvös)

Bevezetés Jelen programunk megfogalmazásakor – a törvényi kötelezettségen túl – az a cél vezérelt bennünket, hogy céljaink, törekvéseink, követelményeink és a mindennapok gyakorlatát meghatározó-szabályozó belső törvényeink egyértelmű megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával tovább növeljük közös ügyünk, a ránk bízott gyermekek nevelésének és oktatásának eredményességét. A többcélú intézményünk legfontosabb célja, hogy a tudás megalapozása mellett a tanulók személyiségének fejlődését a lehető legjobban segítse. Kiegyensúlyozott, az embert tisztelő, megújulni és továbbfejlődni képes értékes ifjúságot szeretnénk nevelni. Intézményünket a nyitottság jellemzi. Nemcsak a tanulni vágyó diákokat, volt tanítványokat, szüleiket, hanem a városban és kistérségben élő felnőtteket, sportszeretőket is szívesen fogadjuk. Hagyományainkat megőrizve, korunk új követelményeihez igazodva kívánjuk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a jövő évezred embereként is boldoguljanak, közösségük számára értékes, egyénileg pedig eredményes életvezetésre legyenek képesek. Olyan emberekké kívánjuk nevelni őket, akik tisztában vannak azzal, hogy "A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák." (Smith)

6


1. A Pedagógiai Program elkészítésének jogszabályi háttere Pedagógiai programunkat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak 1996. évi módosításának (LXII. tv.) figyelembe vételével készítettük el. 2004-ben az átdolgozás alapját a 2003. LXI. tv. (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról), a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a 2003. CXVI.tv. adta, melynek figyelembe vételével módosítottuk a 2001-ben életbe lépett pedagógiai programunkat. A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 8.§-a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A Kt. 121. § (1) bek. 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez: „szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel képesítési feltételeit. Az intézmény a nem szakrendszerű oktatást a heti órakeret 25%-ban, azaz 7 óra/hét határozza meg és vezeti be a 2008/2009-es tanévben. A nem szakrendszerű órák felosztását az óraterv is tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás tantárgyi felosztása: heti bontásban (25% =7 óra/hét): Kompetencia órák felosztása magyar matematika szövegértés logikai gondolkodás technika

kötelező 2 2 1

kompetenciafejlesztő 1 1 -

A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően:  az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése,  a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5-6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához. Ezek:  az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,

7




az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése,  a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése,  a szociális kompetenciák fejlesztése,  a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás, A 202/2007 (VII.31.) kormányrendelet rendelkezik a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet módosításáról. Ennek értelmében: a NAT-ban a 2/A.§-a szerint a helyi tantervnek az 1-4. évfolyamokon biztosítania kell, hogy:  tanítás-tanulás szervezése játékos formában,  tanulói közreműködésre,  az érdeklődés felkeltésére, problémák felvetésére,  a megoldáskeresésre,  a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretekre épüljön. Az 5-8. évfolyamon pedig a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A NAT 11/A-11/B.§-a meghatározza az oktatás szervezési módjait, lehetőségeit:  a 9/B-9/G.§-ban szabályozott nevelő-oktató munka kerettanterv alapján az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint szervezhető meg,  amíg a kerettanterv nem kerül kiadásra, az oktatás a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 39/B39/F.§ szerint szervezhető. A módosított NAT tartalmazza az oktató-nevelő munka fejlesztési irányait: 1. rész: A nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatásban 2. rész: Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei 3. rész: Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret 8


       

Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A kulcskompetenciák megalapozását és az alapkészségek-és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei:  a hasznosítható tudás,  az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés,  az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A kulcskompetenciák megalapozásának és az alapkészségek-és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei:  kooperatív tanulás,  projektmódszer, projekt alapú oktatás,  egyéni foglalkoztatás, pármunka, csoportmunka,  differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. A NAT módosítása érinti az iskolai nevelés oktatás alapvető céljait, melyet a Pedagógiai Programunkba beépítettük. 2/2005. (III. 1.) OM rendelet –Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 2007. évi LXXXVII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 22/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

2. Az intézmény adatai az Alapító okirat szerint: Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Telephelyei:

Tagintézményei:

Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk, Árpád u. 34. Celldömölk, Széchenyi u. 15. Celldömölk, Széchenyi u. 16. Celldömölk, József A. u. 2. Alsósági Tagiskola Celldömölk, Sági u. 167. 1-8 évfolyam Kemenesmihályfai Tagiskola Kemenesmihályfa, Bercsényi u. 24. 1-4. évfolyam 9


Kenyeri Tagiskola Kenyeri, Ady E. u. 61. 1-4. évfolyam Nagysimonyi Tagiskola Nagysimonyi, Arany J. u. 7. 1-4. évfolyam Az intézmény típusa: általános iskola Alapító szerv neve és címe: Celldömölk Város Önkormányzata Celldömölk, Szentháromság tér 1. Alapítás időpontja:

2007. augusztus 1.

Az intézmény jogelődje:

Gayer Gyula Általános Iskola Celldömölk Eötvös Loránd Általános Iskola Celldömölk Berzsenyi Lénárd Általános Iskola Celldömölk Bercsényi Miklós Általános Iskola Kemenesmihályfa Dugovics Titusz Általános Iskola Nagysimonyi Fekete István Általános Művelődési Központ Kenyeri

Működési területe:

Celldömölk város Egyházashetye község Kemeneskápolna község Kemenesmihályfa község Kemenessömjén község Kemenesszentmárton község Kenyeri község Köcsk község Mersevát község Mesteri község Nagysimonyi község Nemeskocs község Pápoc község Tokorcs község

Alapvető szakágazat: 852 010 Alapfokú oktatás Állami feladatként ellátandó alap- és kiegészítő tevékenysége: 479901-1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 552001-1 Üdülői szálláshely szolgáltatás 562912-1 Óvodai intézményi étkeztetés 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562916-1 Üdülői, tábori étkeztetés 562920-1 Egyéb vendéglátás 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 851011-1 Óvodai nevelés, ellátás 852011-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852012-1 és 852022-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) 10


- középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékosok - érzékszervi fogyatékosok – hallássérültek - beszédfogyatékosok - a megismerő funkciók fejlődésének organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók - kevert specifikus fejlődési zavarral küzdők - az iskolai készségek kevert zavarával küzdők 855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 931204-1 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása Az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása. Évfolyamok száma: Az intézmény nyolcévfolyamos általános iskola. A kemenesmihályfai, a kenyeri, a nagysimonyi tagiskolában az 1-4. évfolyamon összevont oktatás folyik. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Ebből: Celldömölkön: 1210 fő Kemenesmihályfán: 52 fő Kenyeriben: 52 fő Nagysimonyiban: 52 fő

1366 fő

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Előirányzatai felett saját hatáskörben teljes jogkörrel rendelkezik. Költségvetése beépül a Városgondnokság költségvetésébe. Az intézmény gazdasági-pénzügyi feladatait a Városgondnokság (Celldömölk, Temesvár u. 16.) látja el. Az intézményvezető kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 5 éves időtartamra nevezi ki.

3. Helyzetelemzés A Celldömölki Városi Általános Iskola (székhelye: Celldömölk, Árpád u. 34.) Celldömölk a Kemenesalja szívében a Ság hegy lábánál helyezkedik el. Celldömölk 11.000 főt megközelítő kisváros Vas megye keleti szélén, a Kemenesalján. Kistérségi központ, vonzáskörzetébe 27 település tartozik. A vasút, a bútor, az elektrotechnika és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság (növénytermesztés) ad munkalehetőséget a városban élőknek. Egy óvoda tagóvodával, egy általános iskola 4 tagintézménnyel és 2 középiskola jelenti a közoktatás helyi rendszerét. A kultúrát a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár, a sportot pedig a CVSE jeleníti meg.

11


A kisváros jellegéből adódóan a közbiztonság megfelelő. Az itt élők szinte név szerint ismerik egymást. A káros szenvedélyek térhódítása ez idáig elenyésző. A munkanélküliség az országos átlagnál alacsonyabb. A nehezen nevelhető, a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók aránya az iskolában 10 – 15%. Többségében a roma nemzetiségi kisebbség, a nehéz anyagi körülmények között élő és csonka családok köréből származnak. A munkalehetőség csökkenése erősen befolyásolja az intézmény tanulóinak szociális körülményeit. Évről évre nő a veszélyeztetettek, és a hátrányos helyzetű tanulók száma. Az iskola a társadalmi mozgások kihívásaira folyamatosan keresi válaszát megfelelő pedagógiai befektetésekkel. Ez, és az eddig felmutatott eredmények adnak az iskolának jövőképet. A pedagógiai munka eredményességét egyrészről a középiskolába felvett tanulók száma mutatja.. Az általános iskolát elhagyó tanulók több, mint 80 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. A visszajelzések alapján a tanulók többsége jelentősebb teljesítménycsökkenés nélkül folytatja tanulmányait a középiskolában. Másrészről a pedagógiai munka minőségét jelzi a szaktárgyi és egyéb versenyek eredménye. Tantárgyi tanulmányi versenyeken tanulóink szintén rendszeresen jó, országos szinten említésre méltó eredményeket érnek el. Kulturális csoportjaink, művészeti pályázóink városi, országos és nemzetközi rendezvények sikeres résztvevői. Iskolánk 2007. augusztus 1-je óta összevont Celldömölki Városi Általános Iskola, majd kibővült az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. A térség 14 települése általános iskolásainak nevelését és oktatását végzi. A város központjában helyezkedik el a két nagy jogelőd intézmény épületegyüttesének összenyitásával a székhelyintézmény. Két tagiskolát működtet: Celldömölk Alsósági városrészében és Kenyeriben. Osztályaink magas létszámúak és a 2008-as tanévtől már a sajátos nevelési igényű tanulókat is integráltan oktatjuk. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a kompetencia alapú oktatásban, az IPR programban és a TÁMOP 3.3.2-08/2008-0022 „Esélyegyenlőségi programok végrehajtása Celldömölk városában” pályázat keretében az SNI-s és HHH-s gyerekek fejlesztésében vezettünk be új módszereket. Nevelő-oktató munkánk felépítése szolgálja mindazokat az elvárásokat, amelyek a fenntartó, a pedagógus közösség, a szülők, gyermekek elvárásainak megfelelnek, biztosítva mindenki számára az esélyegyenlőséget, képességeinek maximális figyelembevételét, és ennek ismeretében fejlesztését. A csoportbontások is azt szolgálják, hogy még több odafigyelést kaphassanak a tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók. 2008. szeptemberétől a nem szakrendszerű oktatás ezt még inkább segíti. Első évfolyamtól belép az informatika tantárgy. A helyi tantervben az óraszámok részletesen megtalálhatóak. Az egészséges életmód kialakulásához hozzájárulnak az egészségnevelő programok: - az úszás, - a mindennapos testnevelés, - alsó tagozaton a népi játék oktatás, - DSE foglalkozások (szivacskézilabda, futball, stb). Gyógytestnevelő is dolgozik iskolánkban.

12


Az intézményünkben működő Egységes pedagógiai Szakszolgálat munkatársai logopédiai, gyógytestnevelői, iskolapszichológusi szakfeladatokat látnak el helyben és a kistérség oktatási intézményeiben. Iskolánkban részt vesznek a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában, szorosan együttműködve gyógypedagógusainkkal. Emellett fejlesztik az alsós évfolyamokon a súlyosabb tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkat. A szakszolgálat pedagógusai vezetik a tanulóink logopédiai terápiáit, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők nevelési tanácsadását, terápiáját, illetve az ortopédiai eltérésekkel élő gyermekek gyógytestnevelési ellátását. Kapcsolatunk folyamatos az iskola és a kistérség oktatási intézményeinek pedagógusaival. Kérésre előzetes vizsgálatokat végeznek a tanulási zavar, illetve veszélyeztetettség gyanúja esetén. Iskolánk szakszolgálata hatáskörén belül elvégzi a vizsgálatokat, szükség esetén továbbküldik tanulóinkat a Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz. A szakszolgálat munkatársai segítséget nyújtanak az első évfolyamosok DIFERvizsgálatának elvégzésében, értékelésében, fejlesztési koncepciók kialakításában. A város a kistérség óvodáinak fejlesztő szakembereit összefogó Kemenesaljai Fejlesztő Műhely tagjaiként a szakszolgálat szakemberei segítik az óvónők és az elsős tanítónők közötti együttműködést. Biztosítják a már óvodában megkezdett logopédiai terápiák folyamatosságát. A tanulási zavarral küzdő gyermeket már szeptembertől figyelemmel kísérik, ezzel is támogatva a tanítók munkáját. Emelkedést mutat már a beiskolázáskor a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő, nehezen nevelhető, idegrendszerileg sérült gyerekek száma. Növekedett az elmúlt évekhez képest a beszédhibával, beszéd-írás zavarral küzdő gyerekek aránya is. Az ő ellátásukat a szakszolgálat, (logopédus, pszichopedagógus) tudja biztosítani. A szülők általában nyitottak az iskola iránt, érdeklődőek. Igénylik a tájékoztatást, programjainkon szívesen vesznek részt. Többen várnak el az alapfeladatokon túli lehetőségeket is (pl.: a nyelvoktatás, a számítástechnika, a képességfejlesztés terén stb.) Egy részük kész erre anyagiakban is áldozni. Folyamatosan nő viszont az ingyenes, vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra és a segélyekre szorulók száma. Iskolánk - beiskolázási körzetéből adódóan - eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekeket fogad. Vannak jómódú, vállalkozó és értelmiségi családból való tanulóink, de a legszegényebb családokból is egyre több gyerek kerül intézményünkbe. Az utóbb említett körülmények között élő családok ill. gyerekek körében nincs igény és motiváltság a minél magasabb iskolai végzettség elérésére, a szakképzettség megszerzésére. Ezért intézményünk valamennyi dolgozójának kiemelten fontos feladata a szociális és kulturális téren meglévő esélyegyenlőség biztosítása, a tanulók társadalmi mobilitásának elősegítése. E folyamat eszköze az integráció. Személyi feltételek: Szakos ellátottságunk minden területen 100%-os. Módszertani megújuláshoz folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken. 2008.szeptemberétől a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez magyar, matematika és technika tantárgyakat tanító pedagógusaink elvégezték a 120 órás tanfolyamot. Gyakorlatban is igyekeznek ezt hasznosítani a csoportbontások adta lehetőségeket kihasználva, a lemaradók felzárkóztatására, az alapképességek fejlesztésére. A tantestület teljes létszámban részt vesz az integrációs tevékenységet segítő képzéseken: projekt pedagógia, hatékony tanulói megismerési technikák, IPR.

13


Tanulói összetétel: A beiratkozást az önkormányzatilag szabályozott körzethatároknak megfelelően végezzük, a nem körzetünkbe tartozó tanulók felvételét a szabad férőhelyek számának függvényében a törvényesség és a helyi sajátosságok figyelembevételével teljesítjük. Minden évfolyamon négy osztály működik. Sajátos nevelési igényű tanulóink szakvélemény alapján a többi tanulóval együtt vehetnek részt a tanulásban. Külön fejlesztést biztosít számukra az iskola. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának az évfolyamonkénti, azon belül az osztályonkénti eloszlása nem mutat nagy különbséget. Az elsősök felvétele után az osztályok kialakításakor nagy gondot fordítunk az egyensúly megtartására. A későbbi esetleges eltéréseket a családok életében bekövetkező változások okozzák. Hátrányos helyzetbe - szociális, anyagi, családi problémák miatt, - évről évre több tanulónk kerül. A tanórán kívüli programokon való részvételi arány a HH/HHH tanulók körében programonként eltérő képet mutat. Alsó és felső tagozaton a napközi otthonban nagy százalékban részt vesznek. Nehéz bevonni őket a különböző sportprogramokba, pl. úszás, hisz több esetben a higiéniai feltételek akadályozzák a részvételüket. Némi javulás tapasztalható, amit példaként állítva a többiek elé, lehet az eredményességen javítani. Iskolánk igyekszik minden intézményi és szervezeti együttműködési lehetőséget kihasználni, hogy a környezetében működő társadalmi és szakmai szervezetek minél aktívabb szerepet vállaljanak a hátrányok leküzdésében. Jó és rendszeres a kapcsolatunk a városi Népjóléti Szolgálat Családsegítő Csoportjával, a Városi Rendőrkapitánysággal. Iskolánkban főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős van, aki félállásban végzi munkáját. Folyamatos kapcsolatban van a HHH-s, HH-s családokkal, probléma megelőzés és segítségnyújtás az elsődleges feladata. A Nevelési Tanácsadóval is rendszeres a munkakapcsolatunk. Az iskolai védőnő aktívan bekapcsolódik munkánkba. A hiányzások, igazolatlan mulasztások visszaszorítása érdekében a Gyámhivatal és a háziorvosok is segítséget nyújtanak az intézménynek Tárgyi feltételek: Az intézmény három ingatlannal rendelkezik: Árpád u.34., Széchenyi u. 15., és Széchenyi u. 16.sz. alatt. A tantermek és csoportszobák száma a 32 osztályt tekintve megfelelnek az alapkövetelményeknek. Az tantermek otthonos, gyermekbarát kialakításukkal igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Minden évben próbálunk felújításokat végezni önerőből, vagy önkormányzati, pályázati forrásokból. A TÁMOP 3.3.2-08/2008-0022 pályázat keretében csoportszobát alakítottunk ki a tanulók szabadidős tevékenységének biztosítására. Sport és játszóudvaraink minden korosztálynak a megfelelő körülményeket biztosítják, szolgálják a szabadidő hasznos eltöltését. Iskolai könyvtárunk nagy fejlődésen ment át az utóbbi években. Számítógépes rendszeren történik a nyilvántartás, kölcsönzés. Kialakítottunk egy fejlesztő szobát, ahol az egyéni foglalkozások nyugodtabb körülmények között folyhatnak. Számítástechnika termeink biztosítják a megfelelő szintű informatikaoktatást. Heti 1 alkalommal, illetve szükség esetén bármikor iskolaorvos és védőnő nyújt segítséget az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosításában. Önálló orvosi szoba áll rendelkezésükre.

14


Alsósági Tagiskola Celldömölk Alsósági városrészében, festői környezetben működik Celldömölk központjától 2 km távolságban a Ság hegy lábánál. A városrész jellege falusias. Az iskolába járó tanulók legnagyobb részben alsóságiak, de az izsákfai városrészben lakók is itt tanulnak és vannak Celldömölkről kijáró tanulóink is. A beiskolázási körzetéből adódóan eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeket fogad, ezért a tagintézmény nevelő-oktató munkája ennek megfelelő összetettséget kell, hogy mutasson. Az iskolában 40 % körül mozog a hátrányos helyzetű tanulók száma. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 10 % körüli az iskolai létszámhoz viszonyítva. Folyamatosan nő az ingyenes, vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra szorulók aránya. Fő feladatunknak tekintjük az általános műveltség alapjainak lerakását, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a személyiség széleskörű, szeretetteljes és következetes fejlesztését:  csoportbontásban történik a német nyelv, az informatika és a technika oktatása,  1. évfolyamtól van informatika-számítástechnika oktatás,  felzárkóztató foglalkozások fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, logopédussal,  változatos sportolási lehetőségek korszerű tornacsarnokunkban,  gyógytestnevelés,  változatos szakköri kínálat szülői és tanulói igény szerint,  iskolai és városrészi könyvtár,  informatika terem internet-elérhetőséggel, informatikai programokkal. Tanulóink számára biztosítjuk a tanuláshoz szükséges egészséges, otthonos tárgyi környezetet. Olyan iskolai légkört teremtünk, ahol gyermekeink jól érzik magukat, és képesek az eredményességre. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, kiemeljük a tudás fontosságát. A tanulók és közösségeik érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidő tevékenységének segítésére iskolánkban DÖK működik. Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve a személyi feltételek adottak. Szakos ellátottságunk 100 %-os. Rendelkezésre áll a gyógy-, illetve fejlesztő pedagógus az SNI-s gyermekek számára, ezen kívül logopédiai ellátás is. A tantestület nagy létszámban részt vesz az integrációs tevékenységet segítő képzéseken: projekt pedagógia, IPR, hatékony tanulói megismerési technikák. SNI-s tanulók együttnevelése. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, a kötött felhasználású normatívák célirányos felhasználásával, aktív pályázati tevékenységgel lehetséges. E források segítségével akarjuk megteremteni az IPR képzés tárgyi eszközeit Kemenesmihályfai Tagiskola, Nagysimonyi Tagiskola A kisiskolákban folyó oktató-nevelő munka speciális felkészültséget, módszereket követel. A tagiskola rendelkezik helyi sajátosságokkal, az oktatás, nevelés tárgyi feltételeivel, hagyományokkal. Ezt továbbra is igyekszik megőrizni, így biztosított a limitált tanulólétszám megléte esetén a működése.

15


Kenyeri Tagiskola Az iskolák átszervezése miatt a kenyeri Fekete István ÁMK önállósága 2007. augusztus 1-jén megszűnt, és az intézmény a Celldömölki Városi Általános Iskola tagintézményeként működik tovább. Napi kapcsolat van a székhelyiskolával, együttműködünk a közös rendezvények szervezésében, igyekszünk elmélyíteni tanulóinkban, hogy a nagy iskola tagjai ők is. Az épületet a lehető leggazdaságosabban igyekszünk kihasználni. A 4 tanterem mellett a folyosót is a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítottuk színesebbé. Létrehoztunk egy tornaszobát, és továbbra is működik az iskolai könyvtárunk és az informatikai szaktanterem. A diákok egy összevont csoportban /1-4. o./ tanulnak, a fő tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk. A kis létszámú csoportok lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden tanulóval egyénileg is tudunk foglalkozni. A szabadidős tevékenységek /német, tömegsport, informatika/ mindenki számára nyitottak.

16


4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1. Pedagógiai alapelvek Nevelőtestületünk iskolakoncepciójának középpontjában az alábbiakban értelmezett személyiségközpontú, értékközvetítő és képességfejlesztő iskola ( ÉKP) áll. Ebben az iskolában úgy kell a heterogén gyermeksereg számára a kultúra teljes rendszerére építve, a fejlődő gyermeki személyiség szükségleteit kielégíteni és kiegészíteni, hogy biztosítsuk motiváltságát, komfortérzetét, fokozzuk teljesítményét, felkeltsük és tágítsuk érdeklődését. Kiemelten az SNI-s, HH és HHH tanulókra is vonatkoztatva az esélyegyenlőségi program szellemében. E személyiség- és képességfejlesztést úgy kell megvalósítanunk, hogy ezt felelősen össze tudjuk kapcsolni a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó (vö.: a gyermek nem az életre készül, hanem él!), szociális kompetenciáját, kooperatív technikáit és magatartáskultúráját tapintatosan alakító nevelői-pedagógusi kultúrával. Így egyrészt csökkenthetőnek véljük a nem iskolai eredetű (szociális, szocio-kulturális, stb.) hátrányokat, másrészt biztosítottnak érezzük a tehetségígéretek időben történő felismerését, majd kibontakoztatását. Vagyis szándékunk szerint azt, hogy minden gyermekből "kihozzuk" saját maximumát. Iskolánk oktató-nevelő munkájában a fő hangsúlyt az „amit tanítunk” helyett az „akit tanítunk” és az „ahogy tanítunk”-ra szeretnénk helyezni. E tevékenységünk alappillére a gyermeki személyiség alapos és tudatos megismerése, fejlődésének egzakt módon történő nyomon követése annak érdekében, hogy minden gyermeket saját, aktuális szintjéről, a számára legideálisabb műveltségi anyag, tanulásitanítási módszer és haladási ütem megválasztásával fejleszthessünk. Ehhez feltétlenül szükség van a hagyományos osztálykeretek megtartása mellett, a közoktatási törvény által biztosított hatékony, kis csoportos, nívócsoportszerű, illetve egyéni foglalkozásokra is. Mind a hagyományos órakeretben, mind pedig az ettől eltérő szervezeti keretben történő foglakozások szervezésének és tartásának alapelve a hatékonyság és a minőségbiztosítás. Teljesítmény-orientált iskolát tűztünk ki célul, amely azonban – éppen a tanulói személyiség megismerése és tiszteletben tartása révén – nem jelenthet "versenyistálló" hangulatot. Szeretnénk, ha a gyermekek érezhetnék a jól végzett munka, a siker örömét. Célunk, hogy a pedagógusok attól érezzék jól magukat intézményünkben, hogy adott számukra a kellő idő, energia, az alkotó munkahelyi légkör, s a szükséges valamennyi feltétel ahhoz, hogy felkészülten és feladatra koncentráltan indulhatnak a tanórákra, ahol aztán hatékony munkát képesek végezni. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai alapelvnek tekintjük, hogy a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesszük neveltjeink belső pszichikus világát, társas kapcsolatait, egyedi személyiségi készségeit, kulcskompetenciáit is. Törekszünk a tanulók személyiségének teljes fejlesztésére, korszerű ismeretek, képességek, készségek kialakítására. 17


Bevezettük a TÁMOP 3.3.2-08/2008-0022 pályázat alapján az esélyegyenlőségi program végrehajtását, melynek fő célja, hogy az intézményünkbe járó HHH-s, valamint SNI-s tanulóink esélyei javulnak. Többlet-ellátásokat biztosítunk, amelyek a személyiségfejlődésük biztosításához nélkülözhetetlenek. Segíteni kívánjuk a projekttel érintett réteget abban, hogy jelenét élménydúsabban, a lehetőségek szélesebb tárházának igénybevételével élje meg, valamint abban, hogy képességeinek megfelelő életpályát építhessen ki magának. Ehhez integrált pedagógiai rendszereket alkalmazunk a pályázatban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelően ( 5 év fenntarthatóság: 2011-től ). Bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás a TÁMOP 3.1.4. pályázatban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelően. A projektoktatásban részt vevő tanulócsoportok megnevezését a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Ezt szolgálja az oktatási programcsomag, ami komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

Az oktatási programcsomag elemei   



Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana. Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai. Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről, módszerekről, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról (tartalmazza a feladatok megoldását, szakirodalmi ajánlást stb.). A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk). 18


Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti és követő mérés eszközrendszere. Továbbképzési programok: akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a programcsomagok bevezetésére, alkalmazására, adaptálására. Támogató rendszer: tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről. Nonformális oktatás: A nonformális oktatás során az intézmény szorosan együttműködik az IMIP-ben azonosított külső partnereivel, a velük megvalósított programok (élő színházi előadás, drámapedagógiai szolgáltatás, egészségnevelési nap, üzemlátogatások, mentési bemutató, erdei iskola, versenyek, vetélkedők, előadások, együttműködés a pályázatok megvalósításában) az éves munkatervben kerülnek rögzítésre.

   

A kompetencia alapú oktatás a következő területeket érinti:

 

Szövegértés, szövegalkotás Matematika, logika

 

Szociális, életviteli és környezeti Idegen nyelvi

Célunk a megvalósításhoz illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és elterjesztése. Fontos feladatunknak tekintjük a kulcskompetenciák megalapozását és az alapkészségek és –képességek fejlesztését (mindez hasznosítható tudást, ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést, az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítását jelenti). Törekszünk az esélyegyenlőség érvényesítésére és a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítására. A kulcskompetenciák megalapozásának és az alapkészségek-és képességek fejlesztésének módszerei:  kooperatív tanulás,  projektmódszer, projekt alapú oktatás,  egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka,  differenciált, személyre szabott tanulásszervezés  óvoda – iskola átmenet  műveltségi területek oktatása tantárgyi bontás nélkül  moduláris oktatás  témahét  pedagógiai diagnosztizálás  három hetet meghaladó projekt Az intézményben a témahét tanórai keretben valósul meg. Témája, tartalma és a kijelölt tanulócsoportok az éves munkatervben kerülnek rögzítésre.

19


A projekt az intézmény egészét átható tevékenységként valósul meg, alapvető tevékenységei tanórán kívül jelennek meg. Azokon a pontokon, ahol a projekt témája közvetlenül kapcsolódik a tanórai tevékenységekhez, a projekt tanórai keretek között valósul meg. A projekt témája és a résztvevő csoportok az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése az 1-2. évfolyamon: Implementáció Célok, Fenntarthatóság éve indikátormutatók teljes tanórai lefedettség – matematika, logika teljes tanórai lefedettség – szövegértés, szövegalkotás egy választott kulcskompetencia – szociális, életviteli és környezeti kompetencia (C) moduláris program megfelel a szociális, életviteli és környezeti kompetenciának műveltségterület – tantárgyi bontás nélküli oktatása témahét három hetet meghaladó projekt IKT-val segített tanórák aránya ( a bevont tanulócsop-ok összes tanórájához képest) *

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

1 tanulócsoport

min. 1 tanulócs.

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

1 tanulócsoport

min. 1 tanulócs.

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

2 tanulócsoport napköziben

min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben



1 tanulócsoport

min. 1 tanulócs.

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

25%

25%

25%

25%

25%

25%

a hátr. H. tanulók és SNI-s tanulók A Pedagógiai programban megfogalmazott IPR és az SNI alapelvek szeint esélyegyenlőségének javítása * A mellékletben csatolt IKT stratégia alapján. 20


A célok ütemezése a 3-4. évfolyamon: Implementáció Célok, éve indikátormutatók teljes tanórai lefedettség – matematika, logika teljes tanórai lefedettség – szövegértés, szövegalkotás egy választott kulcskompetencia – szociális, életviteli és környezeti kompetencia (C) egy választott kulcskompetencia – szociális, életviteli és környezeti kompetencia (B) moduláris program megfelel a szociális, életviteli és környezeti kompetenciának műveltségterület – tantárgyi bontás nélküli oktatása tantárgytömb. (5%) témahét három hetet meghaladó projekt IKT-val segített tanórák aránya ( a bev tan.csop összes órájához képest) * a hátrányos helyzetű tanulók és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2 tanulócsoport

min. 2 tanulócs.

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

2 tanulócsoport

min. 2 tanulócs.

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs


2 tanulócsoport



min. 2 tanulócs.

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs

min. 2 tanulócs


1 tanulócsoport

min. 1 tanulócs.

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

min. 1 tanulócs

2 csoport 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

min. 1 db

25%

25%

25%

25%

25%

25%

A Pedagógiai programban megfogalmazott IPR és az SNI alapelvek szeint

21


A célok ütemezése az 5-8. évfolyamon: Implementáció Célok, Fenntarthatóság éve indikátormutatók 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 teljes tanórai 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 lefedettség – tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs matematika, logika teljes tanórai lefedettség – 2 min. 6 min. 6 min. 6 min. 6 min. 6 szövegértés, tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs szövegalkotás szövegértés, 1 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 szövegalkotás (B) tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs egy választott kulcskompetencia – 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 szociális, életviteli tanulócsoport tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. és környezeti napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben kompetencia (C) moduláris program megfelel a szociális, 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 életviteli és tanulócsoport tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. környezeti napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben kompetenciának moduláris program 12 min. 12 min. 12 min. 12 min. 12 min. 12 egészségnevelési hét tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs műveltségterület – 1 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 tantárgyi bontás tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs nélküli oktatása tantárgytömb. (5%) 6 csoport témahét 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db három hetet 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db meghaladó projekt IKT-val segített tanórák aránya ( a bev. tanulócsoportok összes tanórájához képest) *

a hátrányos helyzetű tanulók és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása

25%

25%

25%

25%

25%

25%

A Pedagógiai programban megfogalmazott IPR és az SNI alapelvek szeint

22


A célok ütemezése az Alsósági Tagiskolában 1-8. évfolyamon: Implementáció Célok, éve indikátormutatók 2009/2010

2010/2011

2011/2012

Fenntarthatóság 2012/2013

2013/2014

2014/2015

teljes tanórai 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 lefedettség – tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs matematika, logika teljes tanórai lefedettség – 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 szövegértés, tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs szövegalkotás teljes tanórai 1 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 lefedettség tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs idegen nyelvi egy választott kulcskompetencia – 1 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 min. 2 szociális, életviteli tanulócsoport tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. és környezeti napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben kompetencia (C) moduláris program megfelel a szociális, 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 életviteli és tanulócsoport tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. tanulócs. környezeti napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben napköziben kompetenciának műveltségterület – 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 min. 1 tantárgyi bontás tanulócsoport tanulócs. tanulócs tanulócs tanulócs tanulócs nélküli oktatása tantárgytömb. (5%) 2 csoport témahét 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db három hetet 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db min. 1 db meghaladó projekt IKT-val segített tanórák aránya ( a bev. tanulócsoportok 25% 25% 25% 25% 25% 25% összes tanórájához képest) * a hátrányos helyzetű tanulók és SNI-s tanulók A Pedagógiai programban megfogalmazott IPR és az SNI alapelvek szeint esélyegyenlőségének javítása * A mellékletben csatolt IKT stratégia alapján. 23


A 2009-2010-es tanévben a következő innovációk kerültek bevezetésre, melyeknek fenntartása, fejlesztése minimum 2015-ig folyik:  óvodás játékház  egyéni felzárkóztató és fejlesztő programok a 3-4. évfolyamon  környezetvédelmi projekt – 6. évfolyam  TÁMOP 3.1.4  TÁMOP 3.3.2-08/2008-0022  IPR 4.2. Célok 4.2.1. Hosszú távú céljaink Az általános iskola a jövő nemzedékét hivatott előkészíteni a „nagybetűs” életre, ezért célunk a jövő iskolája, azaz az intelligens iskola. Ehhez a tárgyi feltételeken túl a pedagógusnak módszertani és szemléletbeli átalakulása is szükséges. A tanulók személyisége legyen harmonikus és kiegyensúlyozott, érzelemgazdag, legyenek képesek a mindenkori viszonyok közt reális értékelésre és önértékelésre, vállalkozói magatartásuk a törvényes és etikus keretek között teljesedjen ki. Olyan tudás birtokosaivá váljanak a tanítványok, mely megalapozza az élethosszig tartó tanulás képességét, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciák elsajátítását és alkalmazását, illetve esélyt ad a társadalomba való sikeres beilleszkedésre. Az SNI tanulók befogadása és integrált oktatása hosszú távú célkitűzésünk. A sajátos nevelési igényű tanulóinkat teljes integrált formában oktatjuk. „Két kéz fog egy kezet”, azaz két tanuló segít egy-egy integrált tanulót mindennapi tevékenységében. Az enyhe fokban sérült tanulók esetében fontos, hogy az épek és a sérültek együtt tanulhatnak, így lehetőség van a tolerancia alakítására, erősítésére. Az „óvodából az iskolába való átmenetet segítő” programokat alkalmazunk. A különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű, képességű, fejlettségű gyerekek szegregáció-mentes, integrált nevelésére törekszünk. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére egyenlő esélyt tudunk teremteni akár a továbbtanuláshoz, akár a felnőtté váláshoz. Inkluzív iskolává válás: Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar oktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárások ilyen mértékű változása kapcsán alapjában kell iskolánk jövőképét átformálni, és megkeresni azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztosítják az iskolánkban felhalmozott tudás és tapasztalat hasznosulását az elkövetkező években, évtizedekben is. A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Céljaink:

24


 Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik.  Nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.  Az intézmény pedagógus továbbképzési programjában és éves tervében kiemelten jelennek meg a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzések.

4.2.2. Rövidtávú céljaink -

-

-

-

-

A nyolcadik évfolyam befejezése után tanulóink rendelkezzenek a reális továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel, készségekkel. Birtokosai legyenek a megfelelő mélységű és mennyiségű természettudományos és társadalmi ismeretnek, az általános műveltség alapjainak. Kellő szinten rendelkezzenek a kulcskompetenciákkal. Legyenek motiváltak az új ismeretek megszerzésére, képesek az önálló tanulásra. Ismerjék azokat a tanulási folyamatokat, melyek tanár-diák együttműködésen alapulva az önálló ismeretszerzést segítik. Az átlagostól eltérő képességűek reális énképpel rendelkezzenek, megfelelő módon fejlesszék és használják másságukat. A kihívásokra, konfliktusokra az egészséges versenyszellem és emberi tisztesség keretein belül reagáljanak. Ismerjék az egészséges életmód kritériumait, alakuljon ki náluk a helyes napirend és életvitel. Legyenek tisztában – életkoruknak megfelelően – jogaikkal, kötelességeikkel, a megfelelő viselkedési normákkal, a véleménynyilvánítási lehetőségeikkel. Tudjanak kulturáltan érvelni, álláspontjukat kifejteni és megvédeni, helyesen dönteni. Emberi kapcsolataikban a pozitív emberi tulajdonságok domináljanak. A családi összetartozás érzése a tisztelet, megbecsülés, szeretet, felelősségvállalást erősítse, segítse a családalapítást. Alakuljon ki bennük a belső igénye az értékek, hagyományok megóvására, gyarapítására. Szűkebb és tágabb környezetük iránt is érezzenek felelősséget. A gyerekek megtanuljanak önállóan eligazodni a személyiségük adta lehetőségek és korlátok között. Törekszünk arra, hogy megtanulják az önfegyelmet, mások érzéseivel, viselkedéseivel szemben türelmesek és megértőek legyenek. Az alkotás adta lehetőség megteremtésével megtanulnak felelősséget vállalni, gondolkodni, érezni, ismereteket szerezni. A tanulás így lehetővé teszi a megszerzett tudás és a helyes viselkedés felhasználását a mindennapi életben. 25


-

-

-

Rendelkezzenek életkoruknak megfelelően információval a közvetlen és tágabb környezetük társadalmi és természeti adottságait illetően. Lakóhelyük történetének, hagyományainak ismerete egészséges „lokálpatriotizmusban” nyilvánuljon meg. A tantermenkénti infotechnológia csomag – digitális tábla, számítógép, projektor – életkori szintnek megfelelő használata a tanulók mind szélesebb rétegének legyen természetes. Az újszerű módszerek, eljárások folyamatosan beépülnek az intézmény pedagógiai kultúrájába. Az iskola tárgyi eszközeinek bővítésével a HHH-sok és SNI-sek lehetőségeinek gazdagítása. Csoportszoba kialakítása szabadidős tevékenységek megvalósításához. Egyéni fejlesztő foglalkozások szervezésével a tanulók képességeinek hatékony fejlesztése felméréseken alapuló egyéni fejlesztési terv alapján. Családlátogatások, kérdőívek segítségével tájékozódás a tanulók otthoni körülményeiről. Pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítő programok szervezésével a tanulók reális középiskola- és pályaválasztásának elősegítése. A településünkön működő alapfokú oktatási intézményekben, azok közösségeiben kiegyenlített legyen a HHH-sok aránya.

Nevelőtestületünk szakmai csoportjai a fenti részcélokat tovább bontották, konkretizálták és értelmezték. A részcélok közül tantárgy-specifikusan is megfogalmazhatók: a helyi tanterv egyes tantárgyainak célkitűzéseiben, valamint az úgynevezett kerettantervi követelményekben öltenek testet.

26


4.2.3. Célkritériumok Nevelőtestületünk az iskola nevelő és oktató tevékenysége eredményességének megítélhetősége érdekében kritériumrendszert dolgozott ki, mely dokumentumainkban négy szinten jelenik meg:  a NAT műveltségi területeinek követelményrendszere szintjén,  a helyi tantárgyi struktúrának megfelelő helyi tantervben, tantárgyanként és évfolyamonként kigyűjtéssel, valamint aláhúzással kiemelten jelölve a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményszintet,  a magatartás és a szorgalom értékelésének szempontsorában,  a konkrét célokat értelmező „belső” szakmai anyagokban.

4.3. A nevelő-oktató munka feladatai Kitűzött céljaink elérésére az iskolai tanórák, szabadidős tevékenységek nyújtotta lehetőségeknek a kihasználásával végezzük feladatainkat. A feladatokat életkorhoz kötötten korcsoportonként jelöljük. Vannak olyan feladatok azonban, amelyek jelen vannak folyamatosan, kiemelt szerepük van. - Testi és lelki egészségfejlesztés - Pozitív erkölcsi értékek – mint minta – nyújtása - Szociális érzékenység kialakítása - Önálló ismeretszerzésre nevelés - A meglévő szellemi értékek feltárása, jó irányú továbbfejlesztése - Informatikai kultúra kialakítása - Szabadidő értelmes eltöltése, szoktatás  A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.  Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.  Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás szakköri foglalkozások keretében.  Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.  Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.  Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése).  Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.  Pályaorientációs tevékenység.  Párbeszéd kialakítása a programban részt vevő szülőkkel, partnerekkel.  Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés  A multikulturális tartalmak beépítése a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.  Projektoktatás és módszereinek elsajátítása, beillesztése

27


Értékrendszerünk:  Vitális emberi értékek  az élet maga, mint legfőbb érték  a jó egészség, testi erő, ügyesség, szépség, ápoltság, fittség, stb.  Szellemi értékek  intelligencia, okosság  különleges szellemi képességek: jó memória, jó nyelvérzék, intuitív gondolkodási képesség, kreatív gondolkodási képesség, üzleti érzék  művészi tehetség zenében, táncban, irodalomban, festészetben, versmondásban, fotózásban, szobrászatban, színjátszásban, mozgásművészetben, stb.  találékonyság  jó kedély, humorérzék  életbölcsesség, stb.  Erkölcsi értékek  Alap-erkölcsi értékek, melyek olyan magatartást tesznek lehetővé, melyben az ösztönös önérdek és erőszak önfegyelemmel történő korlátozása a kölcsönösségi szintig jut el.  Eszményi erkölcsösség értékei: melyek birtokában saját érdekeinkkel szemben kifejezetten előnyt biztosítunk „gyengébb” embertársainknak.  Például: felnőtt a gyermeknek, egészséges a betegnek, gazdag a szegénynek.  Egyéb értékes vagy megbecsült, azonban nem erkölcsi jellegű értékek Kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységünkkel fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseljük az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt. Erősítjük az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztetjük tanulóinkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordítunk az emberiség közös problémáinak bemutatására. 4.3.1 Feladataink évfolyamonként 1-2. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai:  Vezesse be a gyermeket az iskola a tanulás világába.  Középpontjában a személyre szóló fejlesztésre való törekvés álljon.  Az első évfolyam első félévében a DIFER képességvizsgálat elvégzése azoknál, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni.  Fejlessze a kisgyermekekben a felelősségtudatot, mozdítsa elő érzelem-világuk gazdagodását.  Alakítsa ki az alapvető magatartási szokásokat.  Az önkiszolgálás, a taneszközök önálló használatának és rendben tartásának megtanítása. 28


    

Humánus, szeretetteljes bánásmóddal teremtsen szorongásmentes légkört. Célirányosan, szervezetten fejlessze a mozgáskultúrát. Biztosítsa a kötetlen játékot és a szabadlevegőn szervezett mozgás lehetőségét. Alapozza meg az alapvető tanulási szokásokat, (önellenőrzés, hibajavítás, tanulási sorrend) A különböző haladási ütemű tanulók esetében biztosítani kell a tananyag alternatív feldolgozását.

3-4. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai:  Alapozza meg a reális önértékelést.  Segítse felfedezni a tanulók saját belső értékeit, tanítsa saját belső értékeit, tanítsa meg a kudarcélmény feldolgozására, a tanulságok levonására.  Segítse a helyes tanulási szokások kialakítását.  Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz.  Támogassa az egyéni képességek kibontakozását, segítse a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát.  A gyermekek egyéni adottságainak széles körű feltárása, a nekik leginkább megfelelő tanulási utak, módszerek megtalálásában, önmaguk megismerésében, készségeik, képességeik fejlesztésében, a társas kapcsolatok, szokásrendek kialakításában.  Elfogadó, bizalomteljes légkör kialakítása.  Enyhítse azokat a hátrányokat, amelyek a gyermekek szociális-kulturális hátrányából fakadnak.  A környezettudatos magatartásra mintával szolgáljon.  A mozgáskultúrát folyamatosan, szervezetten fejlessze.  Az anyanyelv igényesebb használatát szorgalmazza (kommunikációs készség fejlesztése, lényegkiemelés)  Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása kiemelten a könyvtárhasználat és szöveghasználat terén. 5-6. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka kiemelt fejlesztési irányai, célzott készség képesség területei az alábbiak lehetnek  Folytassa az alsóbb évfolyamokon elkezdett fejlesztő tevékenységeket.  Alapozza meg a tantárgyspecifikus tanulási technikát.  Fejlessze tovább az önellenőrzés igényét a reális önértékelés képességét.  Az elkészített munkák, munkadarabok minősége iránti elvárás belső igénnyé fejlesztése. Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a 29


betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. 7-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka feladatai:  Törekedjen, az egyéni képességekhez igazodva, minél alaposabb tárgyi tudást adni.  Adjon olyan lehetőségeket, ahol a tanulók az elméletben tanultakat a gyakorlatban is kipróbálhatják.  Tantárgy specifikus tanulási technikákat fejlessze tovább, tegye változatossá.  A reális továbbtanulást, pályaválasztást segítse.  Tanítsa meg eligazodni, a megszerzett tudást felhasználni, kellőképpen reagálni a tanulókat az őket körülvevő világban a különböző külső hatások között.

4.4. Eljárások Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek: a) meggyőzés b) minta c) példa d) példakép e) bírálat f) önértékelés g) beszélgetés h) felvilágosítás i) tudatosítás A tevékenység megszervezésének iskolánkban használt eszközei: a) követelés 30


b) c) d) e)

gyakorlás ellenőrzés mérés értékelés

Kiemelten figyelünk a kompetencia alapú oktató-nevelő munkára. Nagy hangsúlyt kap iskolánkban a tevékenységközpontú tanulásszervezés. Mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tevékenységekben megjelennek a kooperatív módszerek, technikák, a projekt alapú oktatás és a differenciálás módszerei. Nevelési eszközök:  helyeslés, biztatás, elismerés, megerősítés,  szóbeli dicséret, írásbeli dicséret a nevelőktől,  utasítás,  követelés, számonkérés,  elmarasztalás,  parancs  a büntetés különböző fokozatai – figyelmeztetés, intés, megrovás.  beszélgetés, meggyőzés, példamutatás 4.5. Eszközök: Iskolánkban használt nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd, párbeszéd b) beszélgetés, beszélgető kör c) interjú d) vita, érvelés Iskolánkban használt nem nyelvi (nonverbális) eszközök: a) arckifejezés b) tekintet c) testhelyzet, testtartás d) mozdulatok e) kulturált jelzések Iskolánkban használt szociális technikák: a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:  fejlesztő beszélgetés  fejlesztő interjú b) Szociális készségfejlesztő technikák:  minta- és modellnyújtás  megerősítés  szerepjáték  helyzetgyakorlat, szituációs játék

31


5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai A feladatok áthatják a nevelés, oktatás minden területét, minden korcsoportját. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés, illetve a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése. 5.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiség fejlődését azzal segítjük elő, hogy tanulóink számára önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk, olyat, amely fokozza az őket körülvevő világ iránti érzékenységet, kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Tanulóinkat képessé kell tennünk arra, hogy be tudják fogadni az újabb ismereteket, kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében tantervünk területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg és törekszünk a tanulók ön- és világnézetének folyamatos formálására. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az egyénhez illő pedagógiai módszerek alkalmazása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése élet közeli helyzetekben, szituációkban. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, elfogadtatása, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, a tanultak átültetése, hasznosítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az érzelmek alapján hozott döntések következményeinek vállalására nevelés.

32


5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség és következetesség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése az életkorra tekintettel. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Fogyasztóvédelmi nevelés. A panaszkezelés útjának megismertetése. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A különböző szintű munkák egymásra épülésének fontossága. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A lelki egészség hatása a személyiségre.

5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösség-fejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, tervszerű fejlesztése. 2. Az életkori sajátosságok figyelembevétele a tanulói közösségek fejlesztésében. Feladat: alkalmazkodás az életkorra vonatkozó magatartáshoz. A negatív példák következményeinek visszahatására figyelmeztetés. 33


3. Az önkormányzás képességeinek kialakítása. Feladat: ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a megvalósítás érdekében tevékenykedni és munkát értékelni. A reális értékelés és önértékelés kritériumrendszere kiépítésének segítése. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók aktívan részt vesznek a tevékenységi formákban, és tapasztalatokat gyűjtenek az együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz. Fontos, hogy segítsük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. A közösségekben elfoglalt szerepek felosztásának segítése, követése is része nevelő munkánknak. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladat: Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek, tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Meg kell ismertetni a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelven kommunikálni. Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjanak kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. 5.3. A személyiség és közösségfejlesztés tevékenységi és szervezeti formák

feladatainak

megvalósítását

szolgáló

A tanulói személyiség és közösségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet és munkaközössége, olyan valódi közösséggé kell formálnunk, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. Feladataink: 

A tanulás támogatása: 34


 

 

 Kölcsönös segítségnyújtással.  Közösségi ellenőrzéssel.  Tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek segítése. A közvetlen tapasztalatszerzés segítése. E feladat megvalósítása érdekében lehetőséget biztosítunk, hogy a szaktanárok kihelyezett tanórákat szervezzenek, mely a tananyag elsajátítását a közvetlen tapasztalással segíti. A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatás: helyes cselekvés bemutatása, bírálat, önbírálat segítségével). A folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése a következő évfolyamon. Olyan nevelőkollektívát kell kialakítanunk, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és koordinálni tudja.

Az iskola nevelőinek kiemelten fontos feladata a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. a) A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük a tanulási kedvet, a tudás megszerzésének örömét. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél azokat a módszereket és formákat kell előtérbe helyeznünk, amelyek a tanulói aktivitást biztosítják. c) A tanulási folyamatban nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a nevelő-oktató munka a lehető legjobban igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. Pl.: kis létszámú osztály illetve csoport szervezése, hátrányos helyzetű, magatartási zavarokkal küszködő tanulók fokozott segítése, a hátrány csökkentése, beilleszkedés segítése a közösségbe. Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakban teljesítmény szerinti csoportbontás. Iskolánkban az egyéni és közösségfejlesztésnek tanórán kívüli területeit az alábbiakban foglaljuk össze: Mindegyik terület sajátosságai révén segíti az iskolában folyó nevelési és oktatási célok megvalósítását. Ezen tevékenységi formákban is nélkülözhetetlen a nevelők irányító, szervező, értékelő munkája. Tanórán kívüli személyiség és közösségfejlesztő formák: a) Hagyományőrző tevékenységek: Legfontosabb feladat iskolai szinten is a tagintézmények, telephelyek névadójának, emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születése alkalmából, mikor akár több napig tartó rendezvénysorozatra kerül sor. (A megvalósításban számítunk az SzM és a DÖK támogatására) Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor (az éves munkatervben meghatározott időpontokban): 35


    

ünnepélyes tanévnyitó – első osztályosok fogadása, október 6., október 23., március 15., karácsony a 8. osztályosok búcsúztatója tanévzáró.

b) A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A tanulók és a tanuló közösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A munkát a tanulók által választott diákvezetők irányítják, az igazgató által megbízott nevelő segítségével. Feladatok:  Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  Régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.  A közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése.  A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. c) Napközi otthon: A tanítási napokon, a délutáni időszakban napközis csoportfoglalkozások segítik a délelőtti munkát, a másnapi felkészülést. Ez a foglalkozási forma kötetlenebb személyiség és közösségformálásra ad lehetőséget. d) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori, étkezésben részesülnek. A napközi otthonba nem járó tanulók számára – a felsősöknek igény szerint – ebédet biztosít az intézmény. Az intézmény fenntartója által meghatározott térítési díjat az iskolában kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, a test és szellem harmóniáját, a gyengébben tanulóknak, de a sportban tehetségesebbeknek az örömforrást, a sikerélményt, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 36


g) Szakkörök: A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, de egyúttal tehetséggondozásra és felzárkóztató tevékenységre is felhasználhatók. A szak-körök indításánál tanulói kezdeményezésre a tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését nem iskolai dolgozó is elláthatja. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tanórákon, szakkörökön szerzett ismeretek megmérettetésének színterei. Iskolánk lehetőséget ad a nevelőtestület tagjainak versenyek szervezésére, s a tehetséges tanulóinknak iskolán kívüli versenyeken való részvételre. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyeken való részvételre a nevelők szakmai munka-közösségei vagy a szaktanárok végzik. A múzeumlátogatások, könyvtári és művészeti előadások, foglalkozások, és egyéb szabadidős tevékenységek. (túrák, táborok, klubdélutánok, táncos rendezvények) Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. j) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. k) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5.3.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a) Az önálló tanulást segítő fejlesztés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Cél:  a tanulók kíváncsivá , érdeklődővé válnak, sikerélményekkel gazdagodnak  a tudás érték, a tanulás élmény lesz számukra  a pedagógusok a szakmai továbbképzések eredményeképpen gazdagabb módszertani kultúrával rendelkeznek, alkalmazzák őket Megvalósítás területei:  Problémaszituáció felvetései, ami megindítja a gondolkodási folyamatot.  A tanultak felidézésén keresztül a meglévő ismeretanyagba ágyazás.

37


 Egyéni képességekhez mért feladatokkal, megfelelő tanulásszervezési módok és tanítási módszerek alkalmazása.  Az egyéni erőfeszítések reális jutalmazása, dicsérete. Várható eredmények:  figyelemösszpontosítás,  szellemi erőfeszítés,  tudásvágy,  aktív tanuláshoz szükséges belső hajtóerő,  tanulás megszerettetése. A tanulási zavarok hátterében legtöbbször a funkciók zavara, hiányos működése áll, s ez teljesítményproblémákhoz vezet. Ezek a tanulók lemaradnak a tanulásban és az iskolai követelményeknek nem, vagy nehezen tudnak megfelelni. A kezdeti teljesítményproblémákhoz magatartási zavarok is társulnak. A tanulási nehézség egy olyan állapot, akiknél az intelligencia átlagos vagy azt meghaladó és jellemző, hogy a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak. A tanulási zavarokat elsősorban az olvasás, írás, helyesírás, számolás és a nyelv ismerete területén tudjuk tetten érni. A tanulási zavar okozta részképesség-gyengeség felismerésének és korrekciójának több lehetősége van. A program átfogó célja a tanulási zavar megelőzése, a zavar elmélyülésének megakadályozása, valamint a rögzült, súlyosabb tanulási zavarok korrekciója kell, hogy legyen. Ennek érdekében feladataink:     

     

Az óvodából érkező gyerekekkel való mielőbbi személyes kapcsolat kialakítása. Az aprólékosan felépített fokozatosság (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel). Kerüljük el a gondolkodás merevségének kialakulását (projekt, kooperatív, mozaik stb. módszerek, páros munka, differenciálás átjárható csoportokkal). Sok pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmazzunk, „elfogadva követeljünk”. Részképesség-kiesések mérése tanév elején, visszamérés tanév végén, szűrések, mérések a megfelelő tesztekkel, mindenre kiterjedő állapotfelmérés és részletes anamnézis felvétele. A gyermekek képességeinek feltérképezése életkorának megfelelően. Ezt követően határozzuk meg a további normál vagy intenzív fejlesztőmunka menetét. Részképesség kiesések korrigálása tanórán és fejlesztő foglalkozások keretében. A pedagógusok ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a részképesség kiesések, és a tanulási kudarcok között, probléma felismerése, elfogadása A tanulási zavarhoz kötődő szakmai és gyakorlati ismeretek szélesebb körben való terjesztése a pedagógusok között Rendszeres kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval. Motiválás. Kognitív készségek fejlesztése. 38


 

Sok manipulációs tevékenység, sok szemléltetés, sok eszközhasználat. Fejlesztő foglalkozások keretén belüli kis lépésekben történő felzárkóztatás, ahol mindig a legalsó, még sikeres szinttől kell kezdeni.

b) Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok Cél: Tantárgyi képességek széleskörű fejlesztése Megvalósítás területei: - tanórán a tantárgyi képességek fejlesztése -

szakkörök,

-

versenyekre való felkészülés

-

levelezős versenyek,

-

tanulmányi versenyek,

Osztályokon belüli csoportbontások. Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. Gyógypedagógusok és logopédusok alkalmazása az SNI-s tanulók fejlesztésére. Várható eredmények: a tanuló tantárgyi képességeinek széleskörű és sokoldalú fejlődése, tantárgyi tudásának bővülése. c)Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok A közösséghez, közösségekhez való tartozás, alapvető emberi szükséglet. Az iskola tanulóközössége, valamint az osztályközösségek, kialakulás szempontjából formális csoportnak tekinthetők, ugyanakkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezek, informális csoportokká váljanak, ahol: - a tagok közvetlen kapcsolatban vannak egymással, - közös normarendszert alakítanak ki, és betartják - a tagok közös célok eléréséért tevékenykednek. A közösségfejlesztést, közösségépítést olyan iskolai-, és osztályszintű programokkal valósítjuk meg, melyek között a legtöbb tanuló megtalálja az érdeklődésének, képességeinek megfelelőt, melyek kialakítják és megerősítik a tanulókban a közösséghez való tartozás érzését, melyek megteremtik a társas kapcsolatok kialakulásának lehetőségeit, ahol mód nyílik a szociális kompetenciák fejlődésére. Cél: A tanulók felelősséget vállalnak egymásért. A kialakított és elfogadott együttélési szabályokat betartják. Előítéletektől mentesen egymást megbecsülik. Az elsajátított szociális kompetenciák belsővé válnak. Feladat: Szociális kompetenciák fejlesztése, közösségfejlesztés, közösségtudat formálása. Tájékozódási képesség, alkalmazkodó képesség fejlesztése, munkamegosztás, tantárgyi képességek bővítése, gyakoroltatása. Osztályszintű rendezvények: 39


   

Osztályközösségek: séták, kirándulások, klubdélutánok, diszkók, fürdőzés, szánkózás, erdei táborok, Mikulás-napi ajándékozás, önismereti tréning - külső szakemberek bevonásával. Napközis csoportok: szabadidős foglalkozások. Kulturális programok: színház, mozi, könyvtár, múzeum látogatása. Sportfoglalkozások: tömegsport, akadályversenyek, foci, kézilabda, bajnokságok.

Iskolai szintű rendezvények:          

DÖK programjain való részvétel (DÖK munkaterve alapján), iskolai versenyek, bajnokságok, ünnepségek, megemlékezések-iskolai és városi- városrészi szinten- (márc.15, tanévnyitó, ballagás, tanévzáró, Farsang, Karácsonyi megvendégelés és vásár Iskola kirándulások, Iskolai táborok, Iskolai sportköri csoportok foglalkozásai, Iskolai szakkörök, Kapcsolódunk a szabadidő szervezőnk programjaihoz.

Mentálhigiénés programok   

Osztályfőnöki órák mentálhigiénés témái Egészségnevelési nap Komplex egészségnevelési program megvalósítása védőnő bevonásával

6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Iskolánk nevelőtestülete törekszik arra, hogy mindenkit önmagához viszonyítva értékeljen, apróbb-nagyobb sikerekhez juttasson. Véleményünk szerint tanulóink személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehetséges. Ennek érdekében igyekszünk összehangolni a szülői ház és iskolánk nevelési elveit. Szoros kapcsolatot szeretnénk a szülőkkel, hogy minél többet tudjunk meg tanulóinkról, hogy az esetleges problémákat minél előbb felismerjük és megoldjuk. Ennek előfeltétele kölcsönös bizalom kialakítása a pedagógus és a tanulók között. Beilleszkedési és magatartászavarról beszélünk akkor, ha a gyermek nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a csoport értékeihez, normáihoz, szabályaihoz. Oka lehet környezeti és/vagy nevelési ártalom, és sok esetben a tanulási problémákkal küzdő tanulók megnyilvánulási formái. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók

40


vizsgálatát (az osztályfőnök javaslatára) és terápiás kezelését a Sárvári Nevelési Tanácsadó végzi. Főbb tevékenységeink a cél érdekében            

egyéni képességfejlesztések olyan jellegű tevékenység, ami a tanuló egyéni képességeinek leginkább megfelel, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata, közvetlen viszony a szülő és nevelő között, a család nevelési gondjainak megbeszélése, napközi otthoni ellátás, menza biztosítása, családlátogatás, egyéni beszélgetés beilleszkedési problémákról, konzultáció a tanulási problémákról. pszichológus igénybevétele, iskolaorvos, védőnő tevékenységének biztosítása, pályázatok figyelése, támogatások szerzése drog- és bűnmegelőzési programok

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Fontos, hogy a családokat már a gyerek iskolába lépése előtt partnerként kezeljük, igényeiket felmérjük, számba vegyük, tájékoztassuk őket az iskola lehetőségeiről. Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, média, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása „munkaértekezleten”) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere által nyújtotta lehetőségeket. Az óvodák nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain az eddigi hagyományok szerint (Mikulás ünnepély, farsang, nyílt napok, Játékház, Ovi-suli). A kisgyermekek óvodából iskolába való átlépése meghatározó lehet az elkövetkező évek tanulási sikerességének szempontjából. Ebben az időszakban alakul ki:  az iskolához való viszonyulás,  a tanítókkal való kapcsolat  a tanulással kapcsolatos attitűd,  a motivációs bázis túlnyomó része. Fontos, hogy az átmenet lehetőleg:  zökkenőmentes legyen,  az átlépés ne állítson teljesíthetetlen akadályokat a gyermekek elé,  az iskolakezdés sikerélmények sokaságát nyújtsa. Ehhez mindenképpen meg kell ismerni a gyermekek egyéni adottságait, képességeik fejlettségi szintjét, családi környezetét, a szülők nevelési módszereit.

41


A kapcsolatépítés alapvető célja: az óvodák és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Az iskola tanítói konzultálnak az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. A team összegzi a megszerzett információkat a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a jogszabályoknak megfelelően. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Fontos tudnunk, hogy az 1. osztályba érkező tanulóink milyen képességekkel, milyen készségekkel, milyen ismeretanyag birtokában kezdik meg az általános iskolai tanulmányait, ezért az iskolakezdéskor az osztályfőnök a fejlesztő pedagógus segítségével felméri a következő képességeket és készségeket:  megfigyelőképesség,  vizuomotoros koordináció fejlettségi szintje,  formaészlelés,  téri tájékozódás, téri elhelyezés szintje,  azonosságok, különbségek felismerése,  dominancia,  logikus gondolkodás szintje,  beszédészlelés, megértés szintje. Az iskolai beilleszkedést a következő tényezők segítik elő:           

az ingergazdag környezet, a személyes, szeretetteljes bánásmód, a szabadságot engedő nevelés, a kifejezés bátorítása, a beszéd ösztönzése, a kérdések serkentése és a válaszadás, a szülők pozitív elvárásai, a pozitív megerősítés, a pozitív énkép kialakulásának támogatása, a könyvekkel való bánásmód megismerése, a tanulásra szánt alkalmak biztosítása.

Az óvoda és az iskola közötti átmenetet könnyíti meg a szoros kapcsolatunk a helyi óvodákkal:

42


Az átmenet elősegítésének ütemterve: Tevékenység

A tevékenység célja Határidő

Felelős

Kapcsolatfelvétel az óvodákkal, óvodapedagógusokkal, óvodai szakmai napokon való részvétel

Együttműködés mélyítése

A beíratást (március vagy április) megelőző szeptembertől tanév végéig

ig.h tagintézmény-vezető 2.o.tanítók

Az óvodák igénye szerint részvétel az óvodai szülői értekezleteken

Az intézményünkben folyó pedagógiai munka bemutatása, kiemelt tekintettel az első évfolyamon induló program bemutatására A nagycsoportosok iskolával szembeni esetleges félelmeinek oldása Tanulói jogviszony létesítése A gyermek családi környezetének megismerése Az első benyomások, felvetődő kérdések megbeszélése Az egyéni képességek kibontakoztatása Tanulási zavaroknak, képességek fejlettségi szintjének megállapítása, az iskolai fejlesztő pedagógus foglalkozásainak megszervezése Tanulási, magatartási zavar megállapítása a fejlesztés megkezdése érdekében

Az óvodák igénye szerint jelzett időpontban

Leendő elsős osztályfőnökök, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető

Március

Leendő elsős osztályfőnökök, igazgató ig,h,

Április végéig

Igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető Osztályfőnökök

Nyílt napok Szülői értekezlet Elsősök beiratkozása Családlátogatások Szülői értekezet

Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése Bemeneti mérés végzése

Tanulási, magatartási zavar gyanújának fennállása esetén a tanulók felterjesztése a helyi Nevelési Tanácsadóba

43

Augusztus vége Október első hete

Osztályfőnökök, osztálytanítók

Folyamatos


Október közepéig

Fejlesztő pedagógus

Október végéig

Osztályfőnökök. osztálytanítók


Szükség szerint egyéni fejlesztési terv készítése

Egyéni képességek kibontakoztatása az egyéni képességeknek megfelelően

December 15-ig


7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Kiemelten fontos feladatunk, hogy az iskolai tanulási folyamatban a pedagógus oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A megvalósítás formái, módszerei: 

az első évfolyamon a tanuló megismerésével párhuzamosan egyénre szabott foglalkozás,



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



nyelvoktatás csoportbontásban.



tehetséggondozó foglalkozások: az igények és lehetőségek függvényében, a nevelőtestület dönt az indításukról,



iskolai sportkör,



szakkörök,



felmenő rendszerű szaktárgyi versenyek, vetélkedők, hagyományos rendezvényeink, a tanulók felkészítését a munkaközösségek, szaktanárok végzik,



a szabadidős foglalkozások egy része: hangverseny- és színházlátogatások. (szülői támogatással)



iskolai könyvtár,



az egyéb iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata,



iskolarádió működtetése,



iskolaújság szerkesztése,



felkészítés állami nyelvvizsgára,



a segédmotoros jogosítvány megszerzésének elősegítése,



tanulmányi kirándulások szervezése,



idegen nyelvi képzést segítő cserekapcsolatok szervezése



tanulói ösztöndíj-pályázaton való részvétel támogatása.



Az integrációt elősegítő módszertani elemek:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer 44


 tevékenységközpontú pedagógiák  drámapedagógia Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:  individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe.  projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. A 6. és 8. évfolyamokon (értelemszerűen iskolára vonatkoztatva) kiemelt feladatként kezeljük a tanulók képességszintek szerinti fejlesztését, az OKM eredményeinek feladat-és osztályszintre történő lebontásával és beépítésével a nevelési-oktatási folyamatba. Ezt a differenciálás minden tanulót és tantárgyat érintő alkalmazásával valósítjuk meg. Negyedik évfolyamon, a tanév végén történő országos kompetenciamérés eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg a készség-és képességfejlesztést.

8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Heterogén osztályok kialakítása A jogszabályban előírtak (11/1994.(VI. 8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E.§ (1)) alapvetően meghatározzák a gyerekek osztályokba sorolását. Így, az együttnevelés szellemében integráltan kerülnek osztályainkba:  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanulók,  az ép értelmű, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók . A heterogenitás fő elvként alkalmazása felkészültséget és tudatosságot igényel pedagógusaink részéről. Nem a gyerekeket kell a pedagógusainkhoz igazítani, hanem a pedagógusainknak kell önmagukat fejleszteni, hogy jól boldoguljanak heterogén csoportokkal is. A tanulócsoportok kialakításánál arra kell törekednünk, hogy eltérő szociokultúrájú gyerekek kerüljenek egy tanulócsoportba. Az IPR-be bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival. 45


A hátrányos (HH, HHH) helyzetű gyermekek száma településünkön is folyamatosan nő. A problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:  Felderíteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására.  A családdal való kapcsolattartás.  Az állami gondozottak családfelügyelőjével való kapcsolattartás.  A tanulói önkormányzat munkájának segítése.  A tanulói jogok, kötelességek megismertetése, véleménynyilvánítási fórumok, formák szervezése.  Napközis ellátás biztosítása a rászorulók részére.  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.  A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.  A szociális hátrányok enyhítése.  A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok.  Jelzési és együttműködési kötelezettség,  Tehetséges tanulók fejlesztése.  Általános prevenciós tevékenység: - Tájékoztató a gyermek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről. - Egészséges életmódra nevelés, rendszeres tájékoztató, felvilágosító programok. - Folyamatos konzultációs lehetőség diákok számára. - Felkészülés a veszélyeztetettség korai tüneteinek felismerésére. - Diákok felkészítése társaik veszélyeztetettségének felismerésére. - Egészségügyi szűrővizsgálatok. - A tanulók szabadidejének szervezése. - Indulási hátrányok csökkentése. Az operatív feladatokat az osztálytanítók és az osztályfőnökök látják el.  Diagnosztizálás  a tanulók helyzetének, személyiségfejlődésének, tanulmányi eredményeinek rendszeres nyomon követése  az életkörülményeik folyamatos figyelése  az igazolt és igazolatlan hiányzások folyamatos nyomon követése  a személyiségfejlődést zavaró, hátráltató okok felderítése, feltárása és regisztrálása  a hátrányos helyzet, vagy a veszélyeztetettség megállapítása  a veszélyeztető okok feltárására családlátogatások kezdeményezés 46




Kapcsolattartás, információnyújtás  a jelző funkció érvényesítése  kapcsolatfelvétel nevelőkkel, iskolavezetéssel, a szükséges külső szakemberekkel (védőnő, orvos, családsegítő, fenntartó, gyermekjóléti szolgálat, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel)  a tanulók és a szülők tájékoztatása külső segítőkről (személyekről, intézményekről)  együttműködés a hatósággal



Segítségnyújtás  a segítő tevékenység (pedagógiai, pszichológiai, szociális, stb.) megszervezése  személyes, egyéni tanácsadás  javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítására (segély, természetbeni támogatás)

A felmerült problémák koordinálása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.  a halmozottan hátrányos illetve hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása, esetnapló vezetése,  segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések,  kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal,  a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés,  a veszélyeztető tényezők feltárása,  irányítja az iskola drogprevenciós tevékenységét, iskolai drogkoordinátorként szervezi a családsegítő és védőnő együttműködését,  havonta egyszer fogadóórát tart.

9. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez iskolánk biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, tanulási nehézségek feltárása, tanulók személyiségének a megismerése – az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények alkalmazása. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket órarendbe illesztve differenciált foglalkozás keretében, illetve tanítási órán kívüli foglakozásokon valósítjuk meg. További segítségadás:  

differenciált házi feladatok, felzárkóztató foglalkozások,

47


                

napközi otthon, a tanulási kudarcnak kitett tanulók napközibe való felvételének ösztönzése, lehetőség szerinti csoportbontások, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, napközi otthon és tanulószoba működtetése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók napközibe való felvételének ösztönzése, javító vizsgákra történő szervezett nyári felkészítés, az önálló tanulás módszereinek elsajátíttatása tantárgyanként, egyéni beszélgetés a tanulási problémákról, együttműködés a családdal, családlátogatások, fogadóórák, nevelési tanácsadó segítségének megszervezése, logopédiai, gyógypedagógiai ellátás biztosítása, pszichológus igénybevétele, iskolai könyvtár valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, erre ösztönzés, a továbbtanulás irányítása, segítése iskolaorvos, védőnő tevékenységének biztosítása, pályázatok figyelése, támogatások szerzése.

A tanulási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integráltan, a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben és oktatásban. Ha a tanuló tanulási zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, erről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó ad ki szakvéleményt. Ez alapján mentesíthető a gyermek egyes tantárgyak, tananyagrészek minősítése és értékelése alól.

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetűek:     

családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei.

48


Átmenetileg hátrányos helyzetűek:  

beköltözött, vagy bejáró (új tanulók) tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják.          

A bejáró tanulók felügyelete, utazáshoz kísérése. Egészségügyi szűrések. fogorvos, pszichológus. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. Drogmegelőzési és egészségvédelmi programok. Mentálhigiénés programok. Pályaorientációs tevékenység. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A TÁMOP 3.3.2-08/2008-0022 „Esélyegyenlőségi programok végrehajtása Celldömölk városában” pályázat keretében a következő programokkal segítjük a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat: – Óvoda – iskola átmenetet támogató programok szervezése az 1. évfolyamos tanulók számára – „Kéz a kézben” - tanulók közötti patronáló – mentoráló rendszer működtetése. – Egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése egyéni fejlesztési terv alapján 7. és 8. osztályos tanulók számára. Rendszeres értékelési rendszer megteremtése. – Pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítő programok szervezése 7. és 8. osztályos tanulók számára. A reális önismeret és a lehetőségek összhangjának megteremtése. – Középiskolai diákprogramokon való részvétel – Csoportszoba kialakítása, ahol a tanulók elektronikai berendezéseket, taneszközöket, informatikai eszközöket vehetnek igénybe. – Munkánk csak akkor válik eredményessé, ha a szülői házzal a kapcsolatunk még szorosabbá válik. Ehhez elengedhetetlenül fontos a családlátogatás, a család és az iskola nevelési szemléletének közelítése. Az osztályfőnökök esetenként meglátogatják tanulóik családját. Probléma esetén alkalmanként végeznek családlátogatást.

49


11. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása (a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet – „Irányelv” , valamint a 2007. évi LXXXVII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása alapján) 29. „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” 11.1. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar oktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést-oktatást. Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelését és oktatását látja el 1.-8. évfolyamon: - érzékszervi fogyatékosok közül: hallássérültek - értelmi fogyatékosok közül: tanulásban akadályozottak (enyhe fokban értelmi fogyatékosok) értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) - beszédfogyatékosok - a megismerő funkciók fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, iskolai készségek kevert zavara, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar) - a megismerő funkciók fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, iskolai készségek kevert zavara, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar)

50


11.1.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) Az érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 11.1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló  életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,  képességei, kialakult készségei,  kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szakvéleménynek megfelelő óraszámban (15 - 40%) gyógypedagógus által vezetett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs foglalkozást biztosítunk. A csoportok kialakításánál fő szempontok: - az azonos ellátásra jogosult tanulók létszáma / 8 fő - az azonos ellátásra jogosult tanulók kerüljenek egy csoportba - azonos vagy hasonló életkorú/osztályfokú tanulók kerüljenek egy csoportba A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az iskola a fejlesztő foglalkozásokat központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók részére heti óraszámuk 15%-ának megfelelő fejlesztő foglalkozást biztosítunk. A foglalkozásokat végezheti fejlesztő pedagógus. Amennyiben a csoport összetétele vegyes (organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető rendellenességgel küzdő tanulók), a rehabilitációs foglalkozásokat csak gyógypedagógus vezetheti.

51


11.2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára         

gyógypedagógus végzettségű kollégáink az intézmény alkalmazásában állnak az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének az értelmi fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás az értelmi fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Fejlesztő terem (és mozgásterápiás terem) Képességfejlesztő játékok, eszközök Számítógépek fejlesztő programokkal

11.3. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a. a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b. szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

52


c. a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d. egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f. együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. 11.4. Értékelés formái - tanulásban akadályozott tanulók részére Az értékelésnél fő szempontok: Az évfolyam tantárgyi követelményeinek teljesítési szintje, valamint az egyéni lehetőségeknek megfelelő fejlődés mértéke. - 1. évfolyam és a 2. évfolyam első félévének végéig szöveges értékelés év közben és félévkor értékelő füzetben, év végén a bizonyítványban - 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyam végéig 1 – 5 rangskálán érdemjegy/osztályzat.

53


A szöveges értékelés formái:

érdemjegyi megfelelője:

·

Kiváló

5

·

Jó

4

·

Megfelelő

3 ill. 2

·

Felzárkóztatásra szorul

1

12. Környezeti és egészségnevelési program 12.1. Helyzetelemzés Környezeti, egészségügyi feltételek a településeken: A települések egészségügyi helyzete az országos átlagnak megfelelő. A településeken a gyermekekre jellemző a mozgásszegény életmód. Sok gyereknek nem vált igényévé a rendszeres testmozgás. A 0-14 éves gyermekek körében gyakoriak a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében kialakult megbetegedések. A környezet rendezettségének, tisztaságának kialakításáért, fenntartásáért a településeken még sok a teendő, melynek tevékeny részese lehet a felnövekvő nemzedék.

12.2. Tárgyi feltételek Az iskola és tagintézményeinek épülete, berendezése megfelel az egészségügyi előírásoknak. A világítás, fűtés megfelelő. A nevelési-oktatási tevékenységhez az eszközök és felszerelések biztosítottak, illetve az ütemterv szerinti fejlesztésre szorulnak. A technikai felszereltség megfelelő. A folyosók, tantermek dekorációjánál törekszünk a barátságos, otthonos környezet megteremtésére. Közvetlen környezetük kialakításában az osztályfőnökök és a tanulóközösségek is aktív szerepet vállalnak. Sokféle – a tanulók aktivitását is igénybe vevő tevékenységgel – igyekszünk biztosítani az állagmegóvást és a tanulók számára az egészséges környezetet.

12.3. Erőforrások A környezet- és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó kapcsolatot, együttműködést alakítottak ki. Iskolán belül: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok: A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. 54


Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Közösen, helyes vásárlói szokásokat alakítsunk ki már gyermekkorban. Iskolán kívül: védőnő, iskolaorvos, fogorvos gyermekjóléti szolgálatok ÁNTSZ egyesületek, szervezetek:  Magyar Vöröskereszt  Országos Mentőszolgálat  Polgárőrség  HUKE helyi közösségek művelődési intézmények - KMKK a környék általános iskolái rendőrség 12.4. A tanulók egészségi állapota A tanulók minden évben szűrővizsgálaton vesznek részt az iskolaorvos, fogorvos és a védőnők vezetésével. Évente két alkalommal felmérjük a tanulók fizikai teljesítőképességét a testnevelés órákon. Az iskolában sportkörök, szakkörök működnek az egészséges életmód kialakítása érdekében. 12.5. Alapelvek  érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,  érzelmi és értelmi környezeti nevelés megvalósítása,  környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése,  az állampolgári felelősség felébresztése,  egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése,  helyzetfelismerés kialakítása,  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,  tolerancia és segítő életmód kialakításának segítése. Az egyes tagintézmények éves ütemtervekkel rendelkeznek a környezet- és egészségnevelési program megvalósítására. A 2009/2010. tanévtől kezdve az egészséges életmódra nevelés moduláris programként, projekt és témahét keretében valósul meg. 12.6. Célok Váljanak tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré. Legyen a tanulóknak olyan életmód iránti igényük, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket. 55


A tanulók váljanak az egészséget értéknek tekintő, annak megóvásában cselekvő, aktív szerepet vállaló emberekké. Fontos a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Legyenek a tanulóknak olyan készségeik, képességeik, melyek a környezet megóvásához szükségesek, melyek elősegíthetik a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését. Iskolánk tanulóit és dolgozóit tegyük képessé arra, hogy egyre növekvő ellenőrzést szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek testi, szellemi, lelki fejlődésükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és gyakorlati lehetőségekkel. 12.7. Feladatok Diákjainkban ki kell alakítani  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető módszereket. Tudatosítani kell a tanulókban,  hogy környezetük, életmódjuk és egészségük szoros kapcsolatban áll egymással.  hogy a környezetvédelem minden embernek elemi érdeke és kötelessége. Meg kell ismertetni a tanulókkal  szűkebb környezetük természeti szépségeit, értékeit, ki kell alakítani bennük a természet szeretetét, a természet védelmének szándékát.  az ember alkotta környezeti tényezőket, fel kell hívni figyelmüket az ember szerepére és felelősségére a környezet alakításában.  az egészséges táplálkozás szabályait, az iskola életében (iskolai büfé, menza) e szabályokat alkalmazni kell.  Fel kell hívni a tanulók figyelmét a környezeti problémákra, kiemelten saját környezetük problémáira.  Csökkenteni kell a tanulók túlterheltségét.  Több szintű prevenciós tevékenységgel kell megóvni a tanulókat az egészségtelen szokásoktól, káros szenvedélyektől.

12.8. A környezeti és egészségnevelés színterei, időkerete A program egy részének megvalósítása több tantárgy tananyagában, tevékenységi formáiban, iskolai programokban realizálódik. A program másik részének megvalósításához külön időkeretre van szükség.

56


Tanórai foglalkozásokon A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Osztályfőnöki órákat szervezünk környezetvédelmi és egészséges életmód témakörben a különböző korcsoportoknak megfelelő mélységben és mennyiségben. Tantárgyi kapcsolatok: 1-4. évfolyamon főleg a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tananyagához kapcsolódva foglalkozhatunk a témával, de a technika, a rajz, az ének-zene, a testnevelés keretében is adódik lehetőség e témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok, készségek kialakítására. 5-8. évfolyamon néhány tantárgy keretében kiemelten kezeljük a környezeti és egészségnevelést. Kémia: A tanulók  ismerjék a veszélyjelképeket, azoknak formai és tartalmi jelentését egyaránt. Bármilyen anyaghoz nyúlnak, az első mindig a veszélyjelképek tudatosítása legyen, ami már meghatározza, hogyan lehet, szabad ill. kell az egyes anyagokkal dolgozni.  a vegyszerekből csak a legszükségesebb mennyiséget használják, a legbiztonságosabb körülmények között, mindig szem előtt tartva a környezet-szennyezés és az elhasznált ill. keletkezett anyag környezetre való hatását.  legyenek képesek az egyszerűbb környezeti elemek vizsgálatára, és ezek eredményeinek értelmezésére.  ismerjék fel a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz: A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről.  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.  ismerjék meg a világ globális problémáit (általános felmelegedés, jégkorszak a közeljövőben).  ismerjék meg, és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.  kövessék a következő idézetet.: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kölcsönöztük”. Biológia 57


A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési ill. mérséklési lehetőségeit.  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet.  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket.  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat – a környezet: a víz, a levegő, a talaj hatását az egészségre.  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére. Pl. elhízás megelőzése, a dohányzás, alkohol, drog káros hatásának tudatosítása,  ismerjék fel a sport és a mozgás jelentőségét, törekedjenek a helyes napirend szerinti életmód, életkoruknak megfelelő mennyiségű alvás megvalósítására. Testnevelés A tanulók  ismerjék fel, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban.  ismerjék fel a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.  igényeljék, hogy a sportoláshoz szükséges eszközök és tornaszerek természetes anyagokból készüljenek.  sajátítsák el a régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: gólyalábazás, méta, karikahajtás, zsákban futás, stb.) Tanórán kívüli tevékenységek keretében  Építünk iskolánk hagyományaira, a gyakorlati tevékenységekre.  Rendszeresen tevékenykedünk az iskola helyiségeinek és környékének tisztántartásában (tisztasági őrjárat).  A hetes napi feladata az osztály tisztaságának megóvása, a szemétkosár kiürítése.  Szakkörök: vöröskeresztes, Zöld Őr, KRESZ, sportköri foglalkozások  A tanulók olyan tanulmányi és sportversenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem, az egészségnevelés fontos téma, így elmélyíthetik elméleti és gyakorlati tudásukat: különböző sportversenyek, KRESZ-verseny, vöröskeresztes versenyek, Kaán Károly természetismereti verseny, Teleki Pál földrajzverseny  Részt veszünk a településeken megrendezésre kerülő környezet- és egészségnevelési előadásokon, programokon.  A környék iskoláinak focicsapatai között minden évben megszervezzük az intézményegységek hagyományos Kupáit.  A feladatok teljesítéséhez kihasználjuk a tornaszoba, tornaterem, sportudvar, tankonyha nyújtotta lehetőségeket.

58


     

      

Osztálykirándulásainkon, nyári gyermektáborunkban szem előtt tartjuk a környezeti és egészségnevelési célokat. Közös túrák, akadályversenyek, játékos vetélkedők szervezése Környezet- és egészségnap megszervezése Rendszeres fogorvosi, iskolaorvosi vizsgálat, védőnői ellenőrzés biztosítása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül tartjuk a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkásaival. Napközis foglalkozások keretében valósítjuk meg 1-4. évfolyamon a mindennapos testedzést. Azon napokon, amikor nincs testnevelés órájuk a délután folyamán játékos tömegsport foglalkozást tartunk. (ld. éves munkatervek) Védőnői előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Múzeumlátogatások Rendszeres hulladékgyűjtési akciók, pl.: papírgyűjtés. Kiállítások rendezése jeles alkalmakra: pl. állatok világnapja, Föld napja, víz világnapja, madarak, fák napja. A mindennapos testnevelés megvalósítása Kihívás napja Erdei iskola szervezése a 6. évfolyamon ( A környezetvédelmi projekt tanórai és tanórán kívüli keretben valósul meg.)

12.9. Módszertani alapelvek környezeti és egészségnevelési program/foglalkozás megszervezéséhez A környezetegészség-nevelési program céljainak megvalósításakor elsősorban nem verbális ismeretek elsajátítására törekszünk, hanem szemléletet szeretnénk formálni. Ezért módszereink között első helyen a sokféle tapasztalatszerzés lehetőségének megragadása, a tevékenykedtetés áll: tanulmányi séta, kirándulások, tudatos megfigyelések, kísérletek, előzetes gyűjtőmunka, stb. Rá kell szoktatnunk a gyerekeket, hogy az általuk tapasztaltakat valamilyen formában rögzítsék (jegyzet, rajz, fotó stb.). A végzett tevékenységeket, megszerzett tapasztalatokat, ismereteket igyekezzünk közösen is rögzíteni: fotóalbum-, faliújság-készítés jó lehetőséget nyújtanak ehhez. A tapasztalatok feldolgozása során lehetőséget kell adni a tanulóknak, hogy tapasztalataikat, véleményüket megfogalmazzák, eközben használják jegyzeteiket. Előtérbe helyezzük az önálló, kreatív feladatmegoldást, a csoportmunkát, projektmunkát. Változatos szemléltetés, bemutatás különböző tevékenységek összekapcsolása szükséges. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a tevékenységek gyakoroltatása, a tanulók aktív tevékenykedtetése az egyik legfontosabb módszere a program megvalósításának. 12.10. A megvalósulásban együttműködők köre A környezetegészség-nevelést kiemelt feladatként tekintjük, ezért a környezetegészségnevelési program megvalósításában részt vesz az iskola valamennyi pedagógusa. Emellett a 59


megvalósításban szoros együttműködésre törekszünk a gyermekorvossal, a védőnővel, az önkormányzattal, a helyi lakossággal, szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal.

12.11. Ellenőrzés, értékelés A megszerzett ismeretek ellenőrzése történhet a tanulók által készített rajzok, fogalmazások, faliújságok, a szóbeli megnyilvánulások alapján. Az ellenőrzés során elsősorban azt próbáljuk nyomon követni, hogy a tanulók pozitív értékekkel gazdagodtak-e, javult-e szemléletmódjuk, várható-e az adott témában környezettudatos magatartásuk jó irányú változása. Az értékelés során a szóbeli értékelés mellett osztályfőnöki dicsérettel jutalmazhatunk, s a tanulói teljesítmény megjelenhet a magatartás és szorgalom értékelésében. A tanítói/tanári értékelést célszerű kiegészíteni a tanulói önértékeléssel.

60


13. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Célunk:  Felkészülni intézményi szinten a kompetencia alapú oktatásra, beszerezni az ehhez szükséges eszközöket, minden lehetséges forrást kihasználva.  A digitális kompetencia, mint az egyik legfontosabb kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges oktatási környezet kialakítására törekszünk. IKT eszközök beszerzése.  Lehetőségeinket kihasználva alakítjuk ki a módszertani megújulást támogató a tárgyi feltételrendszert: pl. csoportfoglalkozásokhoz alkalmazkodó bútorzat biztosítása, aktív tábla beszerzése, tanári és tanulói laptop beszerzése, stb.  Az eszköz-és felszerelésjegyzékben felsoroltak beszerzését tartjuk hangsúlyosnak. A Celldömölki Városi Általános Iskola többcélú intézményéhez csatlakozott iskolák eszközök-és felszerelések jegyzéke tartalmazza. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet mellékletét jegyzékében foglaltak megvalósításának 2008. Celldömölk Város Önkormányzata kérelmet mellékleteként beadott ütemterv tartalmazza az ezek beszerzésének határidejét.

képező kötelező eszközök és felszerelések augusztus 31-éig történő megvalósítására adott be az OKÉV-hez. A kérelem iskolákban jelenleg hiányzó eszközöket és

14. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés:  alapja- a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség,  eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetencia alapú oktatás során megváltozott pedagógus szerepre, mely nagymértékben befolyásolja a tanár-diák kapcsolatot. Az oktatás során a hagyományos tanári szerepek egyre inkább háttérbe kerülnek, és a tanár a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon inkább segítő szerepben van jelen. A kapcsolattartás a projekt és témahét során új tartalmakkal bővül:

61


A projekt és a témahét során szükségessé válik a tantestület közös munkája, folyamatos kapcsolattartása, közös gondolkodása tervező, szervező együttműködése A szaktanár feladata: téma és igény szerinti tanácsadás irodalomjegyzék biztosítása igény szerinti segítség a prezentációk, dokumentációk elkészítéséhez Törekedni kell a szülőkkel egyenrangú, partneri kapcsolat kialakítására, minél több lehetőséget biztosítva az együttműködésre, az információcserére. A tanár-diák kapcsolatban előtérbe kell kerülnie a közös tervezésnek, szabályalkotásnak, gondolkodásnak, együttműködésnek Fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek, stb.) megtörténjen a szülők tájékoztatása, a kompetencia alapú oktatás előnyeiről, a kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságáról és a nyilvánosságra hozott OKM eredményeinek helyes értelmezéséről. A szülőket és a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az igazgató, a tagintézmény-vezetők az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, illetve a Szülői Munkaközösség ülésén vagy a szülői fórumon tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban a házi-rendben meghatározott módon juttathatják el az iskola igazgatójához vagy a szaktanárokhoz. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást. Pedagógusaink a szülői neveléshez a következő támogatási formákat ajánlják:  nyílt napok szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat,  szülői értekezletek, fogadóórák,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás. Nevelési alapelvek az IPR működtetésében:  szeretet  kommunikáció 62


  

bizalom elfogadás fegyelmezés Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során) a tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen.  A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása.  Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra.  Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain.  Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. A szülői házzal való közvetlen kapcsolattartás formái, tartalma A kapcsolatépítés alapvető célja: a folyamatos kommunikáció, a közös nevelési célok kialakítása. A kapcsolattartás formái: Szülői értekezletet évente két alkalommal tartunk, ill. igény szerint többször is. Az aktuális feladatokon túl az osztályfőnök elemzi a közösség tevékenységét. A fogadóórákon az osztályfőnök, ill. osztálytanítók, szaktanárok egyénileg tájékoztatják a szülőket a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartási kérdéseiről. Az iskolai nevelőmunka hatékony szerve a szülői munkaközösség, amely intézmény szintű feladatok koordinálását, szervezését irányítja. Év elején a tájékoztató füzetben értesítjük a szülőket a nevelők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus fogadóóráiról. Ezeken és egyéb találkozási alkalmakkor, spontán beszélgetések során tudunk kölcsönös tájékoztatást adni a tanulóról. Amennyiben sürgős megbeszélésre van szükség, telefonon keresztüli ill. levél általi kapcsolattartás lehetőségével élünk. Első és ötödik osztályban alkalmazzuk a családlátogatást, de szükség esetén más évfolyamokon is. Nyílt tanítási napokon a szülők betekintést nyernek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerik a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódnak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel háromhavonta egyeztetjük a kompetencia alapú árnyalt szöveges értékelést. Biztosítjuk a szülők számára a betekintést az iskolában folyó szabadidős, kulturális rendezvényeinkbe, például: évnyitó, farsang, anyák napja, ballagás, évzáró stb. Szükség esetén esetmegbeszéléseket tartunk. Az azonnali intézkedés érdekében a szülők telefonon történő elérhetőségéről igyekszünk gondoskodni. A tanulókkal való együttműködés formái: Az integrációs és a képesség kibontakoztató intézményi programban részt vevő tanulókkal való kapcsolattartás formája a személyes kapcsolattartás mellett az „Egyéni fejlődési napló” vezetése, amelyben az egyéni fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések és az abban meghatározottak teljesülése kerül rögzítésre.

63


A tanári együttműködés formái 1. Oktatás: - Szakmai munkaközösségek (helyi, kistérségi ) - Jó gyakorlatok kidolgozása és átvétele. Fontos a műhelymunka eredményességéhez:  az egyes gyerekek, gyerekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása,  a fejlődési irány kijelölése, prioritások eldöntése,  a hiányok feltárása,  az előrehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása,  problémakövetési technikák kidolgozása,  mérési feladatok összehasonlító elemzése,  az egymástól való tanulás képességének kialakítása,  rendszeres szakmai megújhodás, Belső szakmai kapcsolatok: A CVÁI és EPSZ az SZMSZ-ben megfogalmazottak alapján állandó és eseti munkacsoportokat működtet. a, Állandó munkacsoportok:  Szakmai munkaközösségek (matematika, történelem, természettudományi, osztályfőnöki, napközis, idegen nyelvi, művészeti, alsós – 1-2; 3-4.)  Mérés – értékelési munkacsoport  Minőségbiztosítási munkacsoport  Innovációs munkacsoport b, Eseti munkacsoportok: Az eseti munkacsoportok konkrét szakmai feladatok (pl.: pályázatok, rendezvények stb.) megvalósítására szerveződnek. Felsorolásukat az éves munkaterv tartalmazza. -

Külső szakmai kapcsolatok: A CVÁI és EPSZ pedagógiai céljainak megvalósítása érdekében szorosan együttműködik külső szakmai partnereivel. 1. Berzsenyi Dániel Gimnázium, Celldömölki Műszaki Szakközépiskola Cél: a diákok sikeres továbbtanulása az IPP-ben megfogalmazott kritériumok teljesítése Forma:  Pedagógusok közötti rendszeres konzultáció  Tájékoztatók, nyílt napok, nyílt órák  Eseti rendezvények 2. Kistérség általános iskolái Cél: kistérségi oktatási központként sokoldalú kapcsolatrendszer kiépítése a térség általános iskoláival. Forma:  Kistérségi szakmai munkaközösségek  Kistérségi tanulmányi versenyek  Kistérségi sportrendezvények  Kistérségi kulturális események 64


3. NYME PSZK Cél: folyamatos intézményi fejlődés (struktúra, nevelés, oktatás, módszertan), pedagógusok továbbképzése. Forma:  Szakmai továbbképzések  Előadások, rendezvények  A PSZK által kidolgozott mérési és minőségbiztosítási szoftver tesztelése és működtetése  Együttműködés a pályázatok megvalósításában 4. Apáczai Kiadó Cél: az intézmény módszertani és pedagógiai kultúrájának fejlesztése, pedagógusok továbbképzése, folyamatos önképzés, önfejlesztés Forma:  Szakmai továbbképzése  Előadások, rendezvények  Bemutató tanítás, bemutató órák  TANYA 5. Eötvös Loránd Fizikaverseny Cél: szakmai együttműködés Vas megye általános iskoláival és az ELGIvel Forma:  Megyei fizikai tanulmányi verseny megrendezése 2. Nevelés: Meggyőződésünk, hogy a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő gyermekek hatékony neveléséhez, oktatásához, jól felkészült, az átlagosnál több szociológiai, pszichológiai ismerettel, empátiás képességgel rendelkező pedagógusokra van szükség. A nevelőknek nemcsak a tantárgyi ismeretek átadása, a tanulók felzárkóztatása a feladatuk, hiszen a komoly szociokulturális hátránnyal iskolába kerülő gyermekeket segíteni kell mindazon ismeretek elsajátításában, amelyek megszerzésére a családi körülmények miatt egyáltalán nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőségük.  Értékelő esetmegbeszélések A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szöveges értékelését megelőzően legalább egy alkalommal értékelő esetmegbeszélést szervezünk, melyen az érintett évfolyam osztálytanítói, a napközis nevelők, a fejlesztő pedagógus és indokolt esetben: az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse ill. a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa vesznek részt. Az értékelés célja: A gyermek fejlődési és fejlettségi sajátosságainak feltárása annak érdekében, hogy a pedagógus a lehető legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. A gyermek produktumait elsősorban nem az elérendő célokhoz viszonyítjuk, hanem a korábbi állapotához, teljesítményeihez, az előrehaladást mindig pozitívan megerősítve.  Problémamegoldó fórumok  Hospitálásra épülő együttműködés

65


B) Helyi tanterv

66


1. Óratervek a 2012 – 2013. tanévtől

1.1 óratervek 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy Magyar nyelv** Magyar irodalom** Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene * Rajz és vizuális kultúra * Technika és életvitel Testnevelés és sport

1. évf.

166,5 18,5

2. évf. 148 148 166,5 18,5

3. évf. 129,5 148 148 18,5

37 37 37 37 185

37 37 37 37 111

55,5 37 55,5 37 111

Kötelező óraszám a törvényben

814

296

740

740

4. évf. 111 148 148 18,5 111 74 37 37 37 111 832,5

* Műveltségterület

tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén: Művészetek ** 1. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom A 2009-10-es tanévtől kezdődően , a városunk adta lehetőséget kihasználva /plusz 2 testnevelés óra/ és a szülői igényekre építve , felmenő rendszerű sportorientált osztály indítására kerül sor intézményünkben. Ennek hatásaként az úszás oktatás területén kétszintű, normál és emeltszintű képzés valósul meg iskolánkban. I. Normál osztályok oktatása: 1. Az alsó tagozat 1-4 osztályaiban minden tanévben kétszer egy héten át öt-öt /összesen 10/ alkalommal a testnevelés óra keretein belül úszás oktatásban vesznek részt tanulóink. 2. Az ötödik és hatodik évfolyamon éves szinten öt alkalommal a fenti rendszer szerint zajlik az oktatás. II. Sportorientált osztályok oktatása: Ezen osztályok keretein belül elsőbbséget élvez az úszás oktatása, amely heti bontásban az egyes évfolyamokon a következő módon történik: 1.évfolyam 2 testnevelés óra 2.évfolyam 2 testnevelés óra 3.évfolyam 2 testnevelés óra 4.évfolyam 2 testnevelés óra A végső cél a személyi összetételében homogén úszó osztályok létrehozása, de amíg ez nem valósul meg , addig a tanulók testnevelés órán és a tömegsport keretein belül emelt szintű atlétikai alapképzésben is részt vesznek.

67


Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok 5. évf. 74 74 74 111 148 18,5 74

Tantárgy Magyar nyelv * Magyar irodalom * Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvényben

6. évf. 74 74 74 111 111 37 74

7. évf. 64,5 65 74 111 111 37

8. évf. 64,5 65 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

37 55,5

37 37 55,5

37 185

37 92,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 92,5

37 925

18,5 832,5

18,5 925

18,5 92,5 37 18,5 925

A tantervi modulok rendszerbe történő beillesztése: Tánc és dráma: Tánc integrálva 5. és 6. o. ének-zenébe Dráma integrálva 5. és 6.o. magyar nyelv és irodalomba Hon és népismeret: integrálva 5. 6. o. történelembe Egészségtan integrálva: 6. évfolyam természetismeret, 8. évf. biológia tantárgyakba *Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén: Magyar A nem szakrendszerű oktatásóraterve az 5-6. évfolyamon Kompetencia órák felosztása

kötelező kompetenciafejlesztő magyar 2 matematika 2 szövegértés 1 logikai gondolkodás 1 technika 1

A 2011-12-es tanévtől 6. és 7. évfolyamon szövegértés és logikai gondolkodás néven a magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz kapcsolódóan heti 1-1 órában kötelezően kompetenciafejlesztő foglalkozásokat szervezünk az országos kompetenciamérésre való felkészülés, hiánypótlás céljából. (2011-12-ben csak 7. évfolyamon, 2012-13-ban 6. és 7. évfolyamon is a nem szakrendszerű képzés megszűnésével párhuzamosan kerül bevezetésre)

68


1.2. Összevont tanulócsoportok óraszámai

Tantárgy

1. évf. óraszám Közvetlen Magyar nyelv 4/148 és irodalom

Heti/ éves Önálló 4/148

2. évf. óraszám Közvetlen 4/148






Idegen nyelv

-

-

-

-

-

-

3/111

-

Matematika Informatika Környezetismeret

3/111 0,5/18 1/37 KK

1,5/55

3/111 0,5/18 1/37 KK

1,5/55

2/74 0,5/18 1,5/55

2/74

2,5/92 0,5/18 1/37

1,5/56

-

-

-

Közös-közvetlen órák Technika/ Rajz Ének-zene Testnevelés

2/74

2/74

2/74

2/74

1/37 5/185

1/37 3/111

1/37 3/111

1/37 3/111

69

1/37


1.3 Tanulásban akadályozott tanulók – tantárgyi rendszere és az óraszámai 1-4.évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene ( Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám: Rehabilitáció (15%)

1.o 296 166,5 18,5 37 37 37 37 185 814 111

2.o 296 166,5 18,5 37 37 37 37 111 740 111

3.o 277,5 148 18,5 55,5 37 55,5 37 111 740 111

4.o 314,5 203,5 18,5 74 37 37 37 111 832,5 125

5.o 203,5 74 203,5 18,5 74 37 55,5 37 185 37 925 125

6.o 203,5 74 166,5 37 74 37 37 55,5 37 92,5 18,5 832,5 125

7.o 185 74 166,5 37 111 55,5 55,5 37 37 37 92,5 18,5 18,5 925 140

8.o 185 74 166,5 37 111 55,5 55,5 37 37 18,5 92,5 37 18,5 925 140

5-8. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Informatika Természetismeret Fizika, kémia Biológia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Mozgóképkultúra és médiaismeret Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Kötelező óraszám: Rehabilitáció (15%)

A tantervi modulok rendszerbe történő beillesztése: Tánc és dráma: Tánc integrálva 5. és 6. o. ének-zenébe Dráma integrálva 5. és 6.o. magyar nyelv és irodalomba Hon és népismeret: integrálva 5. 6. o. történelembe Egészségtan integrálva: 6. évfolyam természetismeret, 8. évf. biológia tantárgyakba * Idegen nyelv óraszámai felhasználva a következő tantárgyakban: 4. – 8. évfolyamokon: matematika magyar

70

55,5 óra (heti 1,5 óra) 55,5 óra (heti 1,5 óra)


2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

2. A tankönyv és taneszköz kiválasztásának elvei az értelmi fogyatékos tanulók részére  Illeszkedjen az iskola által kitűzött nevelési-oktatási célokhoz, a helyi tantervhez.  A tanulók életkori sajátosságaihoz és értelmi képességeihez megfelelő legyen.  Az egyes tantárgyak pedagógiai sajátosságainak megfelelő ismeretanyagot tartalmazzon.  Legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló  Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanulók szükségleteihez  Jól olvasható, áttekinthető legyen  Az alaptankönyv több évfolyamon is használható legyen  A munkafüzetek adjanak kellő gyakorlási, munkáltatási lehetőséget  Az alaptankönyvhöz tartozzon feladatlap a megerősítés, a tudás ellenőrzése céljából  Ára megfizethető legyen  Tanári kézikönyvekkel kiegészült legyen  Könnyen beszerezhető legyen 3. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 4. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt 71


ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 5. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 6. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. 7. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. 9. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola kikéri a szülői szervezetek véleményét (a tankönyvek össztömegéről is). A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 10. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatja az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. 11. Az iskolának legkésőbb június 10-éig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A következő tanévre kötelezően előírt taneszközökről a szülőket 72


minden év májusában szülői értekezleten tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 12. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy: Nagyné Horváth Mária 13. Tankönyvterjesztéssel megbízott személyek: Hartmanné Fekete Ildikó, Berghoffer Adél, Czizmazia Nóra, Győri Elemérné, Lőkkösné Varga Alíz, Viola István 14. A feladatellátásban való közreműködés a nem munkaköri feladatuk, a feladat ellátása és díjazása külön szerződés alapján kerül sor. 15. Az egyes munkaközösségek a tagok közös döntése alapján határoznak a tanítás módszeréről, valamint szakmailag indokoltan, hosszabb időszakokra a tankönyvek kiválasztásáról az aktuális tankönyvrendeletet figyelembe véve. 16. Lehetőség szerint törekedni kell az egységes tankönyvhasználatra az egyes évfolyamokon, az egyes tagiskolákban (kiadók, tankönyvcsalád stb.) biztosítva a csoportok közötti és az iskolák közötti átjárhatóságot. 17. A tankönyvek kiválasztásánál biztosítani kell a tanári szabadságot, figyelembe véve a tankönyv ill. munkafüzet felépítését, nyelvezetét, esztétikumát, életkori sajátosságot. 18. Az egyes tantárgyakhoz szükséges kötelező tanulói taneszközöket az iskola szakmai munkaközösségei határozzák meg, az iskola helyi tanterve alapján. 19. A szakmai munkaközösségek szempontjai a taneszközök kiválasztásánál:  A taneszköz feleljen meg az iskola tantervének.  Azok a taneszközök legyenek előnybe részesítve, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszköz beszerzése ne jelentsen túl nagy anyagi megterhelést a szegényebb családoknak sem. 20. A tankönyvrendelés elkészítésének kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 21. Az iskolai tankönyvellátás rendje megtalálható: az iskolatitkároknál, a nevelői szobákban. az igazgatói és igazgatóhelyettesi illetve tagintézmény-vezetői szobában, a könyvtárakban.

73


3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Iskolánkban a továbblépés szempontjából releváns periódus minden évfolyamon és valamennyi tantárgy tekintetében alapvetően és általánosságban a tanév. A tanuló azonban, szülői kérelemre és az igazgató egyedi döntése alapján az iskola egy, vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben a követelmények teljesítéséről a szaktanárok által összeállított szintfelmérő vizsgán kell a tanulónak számot adnia. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a NAT-kompatibilis helyi tantervünkben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ezáltal biztosított az átjárhatóság az ország más általános iskolájába, vagy annak megfelelő egyéb intézménybe. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a Ktv. 70.§. (4) alapján a nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten dönt. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási órákról (kötelező és választható tanórai foglakozások) való igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a 250 órát, az év végén nem osztályozható. Ez esetben azonban nevelőtestületi egyedi döntés alapján számára osztályozó vizsga letétele engedélyezhető. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló a 2-8. évfolyam végén egy, vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az új tanév kezdete előtt (augusztus 25-30.) az iskola által megjelölt időpontban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt egy hétig az iskola egyéni foglalkoztatás keretében külön segítséget nyújt a tanuló felkészüléséhez. A magasabb évfolyamra lépő tanulót nem kell ismételten beíratni, azt az iskola automatikusan végzi. A tanuló részére, szülői kérésre, az igazgató engedélyt adhat, egy vagy több évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként ő a tantestület döntése alapján a felsőbb évfolyamra léphetne. A középfokú továbbhaladás feltételeinek biztosítása: A továbbtanulásra felkészítő program részletes terve Szeptember - osztályfőnöki óra keretén belül felmérni a szándékot és a lehetőségeket a továbbtanulásra, November - pályaválasztási értekezlet, - pályaválasztási szülői értekezlet 74


December Január Február Március Április Május -

nyílt napokat szerveznek a középiskolák, mindenkinek lehetősége van közelről megismerkedni az érdeklődésének megfelelő iskolával, pályaválasztási füzet megrendelése, - érkezése pályaválasztási vásár intenzíven folytatódnak az előkészületek, az iskolákkal való ismerkedés, próbafelvételi, az írásbeli előkészítése. szándékok egyeztetése, lehetőségek felmérése reális kereteken belül, írásbeli felvételi megírása. írásbeli felvételiket figyelembe véve utolsó simítások a felvételi lapokon, szóbeli felvételire való felkészítés. 7. évfolyamosoknál konkretizálódik a felkészítés a pályaválasztásra, első lépés a szándékok felismerése, tanácstalanok számára Pályaválasztási Tanácsadó keresése. pályaválasztási tanácsadás a 7. évfolyamosoknak a 8. évfolyamosok felvételi eredményeit a középiskolák megküldik az iskola nélkül maradt gyerekek további segítése. eredmények értékelése, a 7. évfolyamosok körében egyre fontosabbá válik a továbbtanulás, a gondok, problémák elsősorban az osztályfőnöki órákon orvosolhatók.

Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a 11/1994.MKM 20-27.§. a mérvadóak (illetve a törvény módosításai)

4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 4.1. Az intézménybe lépés az első évfolyamon Iskolánk a meghirdetett beíratási napokon valamennyi, a hagyományos értelemben vett szűk beiskolázási körzeten belülről és kívülről érkező (v.ö.: alapító okirat vonatkozó pontja) gyermeket felvesz az első évfolyamára, ha ők megfelelnek az alábbi követelményeknek:  a gyermek az adott naptári év május 31-ig betölti a hatodik életévét,  azt csak december 31-ig tölti be, de a szülő írásban kéri a felvételét, s legalább egy évig óvodai ellátásban részesült. A beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  személyi számát és TAJ számát tartalmazó okiratát,  a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,  a gyermek felvételét javasló óvodai véleményt, 75






a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét akkor, ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, illetve a Ktv. 6. §. alapján akkor, ha a gyermek nem járt óvodába. szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A beiratkozáskor a szülőnek nyilatkoznia kell a napközis (illetve tanulószobai) igényéről, illetve a tanulóbiztosításról. 4.2. Az intézménybe lépés az iskola magasabb évfolyamán a) A hagyományos iskolakörzetbe érkező tanuló felvétele a magasabb évfolyamon Iskolánk a hagyományos iskolakörzetébe érkező valamennyi tanköteles tanulót fogadja. A beíratáshoz be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát,  az elvégzett évfolyamokat igazoló bizonyítványt,  az előző iskola által kiállított átjelentő lapot, Ha a tanuló az iskolánk helyi tantervében szereplő tantárgyak valamelyikét előző iskolájában nem tanulta, vagy a küldő iskola tantárgyi struktúrája a miénktől alapvetően eltér, akkor az iskolánkba érkezést követő két hónapon belül a helyi tantervünkben meghatározott követelmények alapján a szaktanárok által összeállított szintfelmérő vizsgát (különbözeti) kell letennie. Sikertelen vizsga esetén azt egy hónapon belül megismételheti. Az adott évfolyamon való tanulás folytatásának feltétele a sikeres vizsga. b) A szűk értelemben vett beiskolázási körzeten kívül lakók felvétele az iskola magasabb évfolyamain Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, a Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás jóváhagyása mellett az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges formai követelmények:  írásos szülői kérelem,  a gyermek születési anyakönyvi kivonata,  a szülő személyi igazolványa,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány.

76


Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése (Telephelyek, tagintézmények házirendjében meghatározott értékelési rendszert ehhez a részhez kell igazítani!)

5.1. Az értékelés Az ellenőrzés és értékelés alapelvei -legyen folyamatos, rendszeres, egységes, egyszerű és áttekinthető, -legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, a szabályoknak megfelelő, tényszerű, -legyen differenciált, személyre szóló, képesség szerinti, -szolgálja a tanuló önkontrolljának a fejlesztését, -jelezze a szülő számára gyermeke eredményességét és esetlegesen a kudarcát, -értékelje a szorgalmat, a tehetséget, és az alkotókészséget Funkciója:  információk szerzése az oktatási folyamat irányításához, optimalizálásához,  összefüggés keresése a cél, a folyamat és a megvalósult állapot között,  kellő információ szolgáltatása az értékeléshez és a minősítéshez,  konkretizálja az elért eredményeket,  mutatja a siker fokát,  mutatja a lemaradás mértékét,  megerősíti a tanult ismereteket,  informálja a tanulót, a szülőt és a pedagógust,  viszonyít egy korábbi állapothoz,  lehetővé teszi az oktatási folyamatban a visszacsatolást,  fejleszti a tanuló önismeretét, személyiségét,  fejleszti az adott közösség mércéjét. 77


Jellemzői:  realitásra törekszik,  hitelességre törekszik,  figyelembe veszi a tanuló személyiségét és aktuális állapotát,  folyamatosan történik,

Követelmények:  egyértelműek és ismertek legyenek az elvárások,  kiegyensúlyozott legyen a tanulási-tanítási folyamat,  adott legyen (minden tanulóra érvényesen) a pedagógus segítő attitűdje,  nem lehet büntető, megtorló jellegű.  legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,  biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is,  preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget  jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára,  teremtsen érdekeltséget a "jó döntésre" az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során,  legyen kompatibilis a közoktatás egészével. Az értékelés alappillérei (amihez viszonyítunk):  a helyi tanterv, a kerettanterv NAT-kompatibilis követelményrendszere,  a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. 5.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének további követelményei:    



Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia. Az esetleges hiányosságok a fejlesztés alapját képezzék. A tanuló teljesítményét mindenkor objektív módon, a követelmény–képesség– teljesítmény hármas egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

78










Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók teljesítményének értékelésekor irányadó az eltérő tanterv egyes tantárgyainak követelménye, valamint a tanulók saját magukhoz mért fejlődése. „A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére.” A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer Cél: Az IPR programba bevont tanulók haladásának, fejlődésének figyelemmel kísérése, az esetleges hátráltató okok felismerése, korrekciója. Az év eleji mérések után minden tanuló fejlesztése egyéni fejlesztési terv segítségével történik, dokumentumai:  Egyéni fejlesztési terv  Egyéni fejlődési napló  Nevelői haladási napló  Értékelő lap Az értékelés és minősítés alóli felmentés nem mentesíti a tanulót az adott tantárgy tanulása alól. Az órákon részt vesz, aktívan közreműködik, tudásáról számot ad, azonban az nem kerül értékelésre és minősítésre. Differenciált, a haladási tempónak és egyéni adottságainak megfelelő tanórai oktatása és értékelése szükséges.

5.3. Az értékelés alkalmazott típusai Az értékelésnek a teljes pedagógiai folyamatban jelen kell lennie, de időnként önálló didaktikai feladattá válik, ugyanakkor nevelési módszerként is alkalmazzuk. Ha az értékelés funkciója

típusa akkor

helyzetfeltárás fejlesztés-formálás eredmény megállapítás

diagnosztikus értékelés formatív értékelés szummatív értékelés

Iskolánkban a három típus egymást kiegészítő, tudatos és tervszerű alkalmazása minden nevelő alapvető feladata. A NAT-ban, a kerettantervben: illetve a helyi tantervekben előírt követelmények teljesítését az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók  szóbeli felelete,  írásbeli munkája,  gyakorlati tevékenysége 79


alapján ellenőrizzük, értékeljük és minősítjük. A tanulók kommunikációs kompetencia fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – lehetőség szerint - minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban is. Az ének-zene, a rajz-vizuális kultúra, az informatika-számítástechnika, testnevelés, a technika-háztartástan tantárgyak esetében az ellenőrzés „gyakorlati” tevékenységhez kapcsolódjék. A tanulók teljesítményének értékelése a projekt, a témahét, a moduláris oktatás során: Az értékelés fajtái: - diagnosztikus -információ az aktuális tudásszintről - formatív vagy fejlesztő - folyamat közbeni - szummatív vagy minősítő A szociális kompetenciák értékelése: - tanulói önértékelés - társak általi csoportos visszajelzés - tanári értékelés A kompetenciák fejlettsége nehezen mérhető. Kézség és képesség együttest lehetetlen számszerűsíteni. Lényege az adott állapot méltatása. Célja a tolerancia, segítőkészség, együttműködési készség, motiváltság, önértékelés fejlesztése. Jellemzői: - a gyermek egész személyiségéről szól - fejlettségi állapotot mutatja - épít a tanulók önértékelésére - szülőket is tájékoztatja Az értékelés folyamata: - bemeneti mérés - folyamatmérés - kimeneti mérés Az értékelési rendszer legyen : -személyre szóló -fejlesztő, ösztönző jellegű és folyamatos -az iskolai követelményrendszerre épüljön -tárgyszerű A témazárók íratásának célja:  egy-egy téma lezárása,  átfogó, összefüggéseket-törvényszerűségek számonkérése,  az ismeretek hétköznapi probléma megoldásában való képesség vizsgálata. A témazárók, nagydolgozatok időpontját legalább egy héttel annak megíratása előtt közölni kell a tanulókkal. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, nagydolgozat írására a tanuló nem kötelezhető. A szükséges koordináció az osztályfőnök feladata.

80


Sikertelen témazáró esetén, évente és tantárgyanként egy-egy alkalommal a tanulónak javítási lehetőséget biztosítunk. A javítási lehetőséggel egy héten belül élhet a tanuló. Az osztálynaplóba mind a két érdemjegy rögzítésre kerül. Az értékelés és az osztályozás folyamat-jellegének biztosítása érdekében a heti 1-2 órás tantárgyak esetén félévenként minimum 3, a heti három, vagy több órával rendelkező tantárgyak esetén pedig minimum havi egy érdemjegy képezheti a félévi, illetve az év végi osztályzat alapját. A kellő gyakoriságú ellenőrzésért és értékelésért az osztálytanító, illetve a szaktanár a felelős. E szabály alkalmazása alól kivétel a legalább 10 tanítási napot hiányzó tanuló esete. A szóbeli számonkérések értékelését-minősítését közvetlenül a felelés után kell megtenni. Az írásbeli munkákat a megírásuktól számított egy héten belül a nevelőknek javítaniuk és értékelniük kell. A minősítéshez, az érdemjegyhez mindig kapcsolódjék a pedagógus rövid szóbeli értékelése, a továbblépés lehetőségének felvázolása is.

81


5.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás formája

Funkciója

Gyakorisága

Rendje

Röpdolgozat

Egy kisebb tananyag Változó számonkérése 15-20 (Szükség szerint) percben

Dolgozat

Egy-egy tananyag Tantárgyanként számonkérése változó

45 perc

Egy-egy témakör, Tantárgyanként tananyag lezárásakor változó

45 perc

Témazáró

A féléves tananyag félév végén számonkérése végi Az éves anyag Év végén számonkérése

Az értékelésben betöltött szerepe

Korlátai

Tanóránként max. Felelet értékű 15-20 percben

Félévi felmérés

45 perc

Év felmérés

45 perc

82

Felelet értékű

Egy nap három – jelezve

max. előre

Egy nap max. Súlyozottan számít kettő előre jelezve Egy nap max. egy Súlyozottan számít – előre jelezve Egy nap max. egy Súlyozottan számít – előre jelezve


5.5. Az értékelés formái: a) Személyes, szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg:  A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, - szinte minden pillanatban megjelenő - igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások.  A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés.  A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel.

b) Írásbeli szöveges értékelés Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét. Az ezekben az osztályokban a számukra kialakított naplóban és tájékoztató füzetben rögzített szöveges értékelést kapnak a tanulók a következő időpontokban:  január  június A fenti időpontokban részletes, személyre szabott írásos elemzés készül. A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanítók és a napközis nevelők az értékelési szakasz végén közös megbeszélést tartanak. A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények:  A szöveges értékelés célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről.  Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is.  Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a diákokat).  Az értékelés mindenkor segítő szándékú, hiteles legyen; a gyerek fejlődését kell hogy segítse, nem lehet megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját.  Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan értse.

83


Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyek százalékos értékelése rögzítésre kerül a naplóban és a tájékozató füzetben is. A félév végi értékelés egyben a félévi értesítés is. Év végén bizonyítványt kapnak a tanulók, amely a gyerekek év folyamán mutatott, önmagához viszonyított fejlődését tükrözi. A bizonyítvány a naplóban, illetve a tájékoztató füzetben lévő értékeléssel együtt nyújt a gyerekek teljesítményéről és fejlődéséről teljes képet. A bizonyítványba kerülő összegző értékelés szövege a tantárgyi értékelés mellett:: Teljesítménye: Tanulmányi munkájában egyenletesen, jó ütemben halad. Tanulmányi munkájában jó ütemben halad. Tanulmányi munkájában megfelelő ütemben halad. Tanulmányi munkájában lassan halad, felzárkóztatásra szorul. Magatartása: példás, jó, változó, rossz Szorgalma: példás, jó, változó, hanyag

c) Osztályozás: A 2010-11-es tanév II. félévétől a közoktatás egészéhez való illeszkedés, a kialakult szokások miatt, továbbá, mert az esetek jelentős részében magunk is fontosnak tartjuk az eredményértékelést, a számszerűsítést, 2. osztály végétől megtartjuk az ötfokozatú osztályzást, amelynek azonban mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság követelményeinek. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását – ha a szaktárgyi útmutatókban nem kaptak értékelő kulcsot - a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-40 %: 41-60 %: 61-80 %: 81-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

84


A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:   







második-harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, informatika (év végén), környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika(év végén), környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika(év végén), természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret (év végén). nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

Amennyiben valamely évfolyamon egy adott műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül valósul meg, a tanulók értékelése egy közös osztályzattal történik. A második évfolyamon, a félév folyamán az osztályzással történő értékelésre fokozatos ráhangolás történik. Ciklusonkénti, vagy heti egy órás tárgyaknál félévente minimum három osztályzat kerül a naplóba, heti két, vagy több órás tantárgyak esetén minimum öt, vagy ennél több osztályzatból értékeljük a tanuló ismereteit. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot pótolni kell. A nevelők az év közben történő értékelő eljárások során az érdemjegyek általános alkalmazásán túl egyedi jeleket (piros pont, fekete pont, stb.) is alkalmazhatnak. Ezek jelentéstartalmáról és jegyre váltásának szabályairól tanév elején kötelesek tájékoztatni a tanulókat, a szülőket és nevelőtársaikat

85


5.6. A magatartás és szorgalom értékelése: A magatartást:  példás  jó  változó  rossz

A szorgalmat:  példás  jó  változó  hanyag kategóriákkal minősítjük.

Az értékelés az osztályfőnökök által, az osztályközösség és az osztályban tanító nevelők illetve a napközis nevelők véleményének kikérésével történik. A félévi és az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök (az értékeléseken kialakított minősítések alapján) javaslatot tesz az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának osztályozására vonatkozóan. A javaslatot az osztályban tanító nevelők megvitathatják, az osztályfőnököt indoklásra kérhetik. Vita esetén az érdemjegyről a fent említett kollégák nyílt szavazással döntenek. Szavazat-egyenlőség esetén az osztályfőnök javaslata dönt.

5.7. A magatartás értékelésének követelményei A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló:  közösségi tevékenységét  iskolai fegyelmét  társaihoz és a nevelőihez való viszonyát  iskolai rendezvényeken való viselkedését

5.8. A magatartás értékelésének szempontjai a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik

86


    

kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállalt feladatait teljesíti tisztelettudó az osztály és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

b)      

Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és tanórán kívül rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály és az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)       

Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik az iskolai közösségi szabályokhoz nehezen alkalmazkodik. igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van

d)       

Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen, udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskola nevelő munkáját akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt. több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás értékelésekor az egyes osztályzatok kialakításához a felsorolt szempontok közül több (legalább három) együttes megléte szükséges.

87


5.9. A szorgalom értékelésének követelményei A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló:   

tanulmányi eredményét önállóságát a munkában, segítőkészségét kötelességtudatát

5.10. A szorgalom értékelésének szempontjai a)     

Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktívan vesz részt, szívesen vállal többletfeladatokat munkavégzése pontos, megbízható tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt

b)    

Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylagos egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik tanórákon többnyire aktív többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti.

c)     

Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi teljesítménye ingadozó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik.

d)      

Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimálisan tesz eleget tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait gyakran nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el

A szorgalom értékelésekor az egyes osztályzatok kialakításához a felsorolt szempontok közül több (legalább három) együttes megléte szükséges.

88


Azt a tanulót, aki képességeihez mérten     

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

5.11. Iskolánk jutalmazási formái a)      

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret intézményegység vezetői dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni. Amennyiben a tanuló valamelyik tantárgyból szaktárgyi dicsérettel zárja a félévi, vagy az év végi munkát, bizonyítványába a jeles helyett „kitűnő” bejegyzés kerül. Ennek feltétele, hogy az adott tárgyból csak jeles osztályzata lehet az év során. Amennyiben a tantárgyak 80%-ából kitűnő a tanuló és magatartása példás, nevelőtestületi dicséretben részesíthető, amely a bizonyítványba is bejegyzésre kerül. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolán kívüli versenyeken szereplő tanulók  területi versenyen elért 1. – 5. helyezésért osztályfőnöki  megyei 1. – 10. helyezésért, országos versenyen való részvételért igazgatói dicséretben részesülnek. Igazgatói dicséretet kaphatnak az iskolán kívüli előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók is.  tantestületi dicséretet kapnak az országos versenyen elért 1. – 20. helyezésért. 89




amennyiben az eredményt csapat éri el, a felkészülésben részt vett, de a versenyre delegált csapatból kimaradt tanulót a csapat jutalmazásnál eggyel kisebb fokozat illeti meg.  a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Tagintézményeink a helyi hagyományaik szerint elismerésben részesítik a hosszú távon eredményesen, az intézményegységben tanuló diákokat.

5.12. Fegyelmező intézkedések A tanulók egyéni büntetése Fokozatai: Szaktanári szóbeli figyelmeztetés:  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek nem tesz eleget Szaktanári írásbeli figyelmeztetés:  kötelességszegésért  az iskolai rendszabályok megsértéséért Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés:  apró kötelességmulasztásokért  elhanyagolt megbízatásért  a házirend kismértékű megszegéséért  a közösséget sértő magatartásért  késésért  két szóbeli után írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés következik Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés:  a házirend súlyosabb megszegéséért  lopásért  szándékos rongálásért, károkozásért Osztályfőnöki intés:  a házirend súlyos megszegéséért  kötelesség teljesítésének megtagadása Intézményegység vezetői írásbeli figyelmeztetés: fenti vétségeknek a büntetést követő ismétlődésekor Igazgatói írásbeli figyelmeztetés:

90


  

a házirend nagyon súlyos megszegéséért az iskola hírnevét sértő magatartásért intézményegység vezetői figyelmeztetés második ismétlődése után

Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, a vonatkozó rendeletek értelmében ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását követően –a vétkesség bizonyítása esetén- a tanuló a jogszabályban előírt fegyelmi büntetésben részesül. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazások és a fegyelmező intézkedések rögzítésre kerülnek az osztálynapló megjegyzés rovatában, valamint a feljegyzések között. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A fokozat átlépésről a büntetésre javaslatot tevő személy dönt.

5.13. A modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai év sikeres befejezéséhez Iskolánk tantárgyi óratervében a modulok más tantárgyakba (tánc-és dráma-magyar, honés népismeret-történelem, egészségtan-biológia, természetismeret) integráltan, illetve külön tantárgyként szerepelnek. A modulok értékelésénél, minősítésénél, beszámításánál az iskolai év sikeres befejezéséhez a többi tantárgyaknál megfogalmazottak irányadóak.

Modulok értékelése Integrált tantárgyként (tánc és dráma, hon- és népismeret, egészségtan) az elsajátított ismeretek értékelése, minősítése az adott tantárgyaknál jelentkezik. Modul – Mozgókép és médiaismeret, Ember és társadalomismeret, etika Önálló tantárgyként értékeljük (évközben érdemjeggyel, évvégén osztályzattal) 5.14. Éves szintű tudásszint-mérések Ennek tartalmát, követelményeit és formáit a szakmai munkaközösségek éves tervükben rögzítik. Az érdemjegyek és osztályzatok dokumentálása Iskolánkban a tanév során szerzett érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok dokumentálására az MKM által rendszeresített nyomtatványokat alkalmazzuk. Ezek:  osztálynapló  törzslap (anyakönyv)

91


 

bizonyítvány, értesítő tájékoztató füzet, (ellenőrző könyv) üzenő füzet

Az osztálynaplóban és a tanulók ellenőrző könyvében kerülnek rögzítésre a jutalmazással és elmarasztalással kapcsolatos értékelő megjegyzések és határozatok is. A nevelők által egyénileg alkalmazott szimbólumok az osztálynaplóba, az anyakönyvbe és a bizonyítványba (értesítőbe) nem kerülhetnek bejegyzésre.

6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Alapelvek:  A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre.  A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.  A napközis kollégákat folyamatosan tájékoztassák a kollégák a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is.  A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. 92


A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása a tanító hatásköre. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre. A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra.

7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit-teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, Bp.: MKM, 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. Az adatokat tartalmazó táblázatokat év végén központi feldolgozásra is beküldjük. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok:  helyből távolugrás,  hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan,  hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan  fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan  Cooper-teszt A tanulók minősítésének kategóriái összesített pontszám alapján:

93


     

igen gyenge, gyenge elfogadható közepes jó kiváló

Az intézmény önértékelési rendszert működtet az IMIP-ben megfogalmazottak alapján. A NYME PSZK mérési csoportja által kidolgozott szoftver alapján rendszeresen méri partnerei igényét és elégedettségét, értékeli a pedagógusok teljesítményét. Vizsgálja a tanulók, tanulócsoportok teljesítménymutatóit, a hozzáadott értékek arányát, szükség szerint intézkedési tervet készít. Alkalmazza a szülői, a pedagógusi és a tanulói elégedettségmérést. A külső értékelés eredményeit beépíti minőségfejlesztési programjába.

8. Tantárgyi tantervekről (Külön kötetben elhelyezve) Iskolánk helyi tantárgyi struktúrájának kialakítása, valamint az egyes tantárgyak helyi tanterveinek készítése- adaptálása során alapvetően és meghatározóan 2008. szeptember 1-jétől iskolánk a NAT és az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján elkészített tanterveket építette be a pedagógiai programjába.

9. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző programokban Cél: -

toleranciára nevelés, társadalmi kirekesztés megelőzése, saját , lakókörnyezete, nemzetisége, más kultúrájának megismerése, a világképe életkorához képest kialakult, aktív szereplője az őt körülvevő világnak, az esélyegyenlőség lehetőségeit, következményeit is megismeri multikulturális tartalmak fogalmát megismeri.

A multikulturális tartalmakat projekt formájában dolgozzuk fel

94


10. Vegyes záró és hatályosító intézkedések A módosított pedagógiai programunk a fenntartó önkormányzat jóváhagyását követően, 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. A pedagógiai program úgynevezett általános része (1.sz.kötet) 2011. szeptember 1-jétől az intézmény egészére vonatkozóan lép életbe. A nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos tartalmak – dőlt betűvel szedve – 2012. augusztus 31-ig érvényesek csak a 6. évfolyamra vonatkozóan. Tantestületünk a pedagógiai programot alapul véve elvégzi a már meglévő helyi dokumentumaink (Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend…) jogharmonizációs munkálatait, azaz ez utóbbiak tartalmát és szerkezetét összhangba hozza a pedagógiai programmal. A pedagógiai program érvényessége: 2013. augusztus 31. A pedagógiai program nyilvánossága: A Pedagógiai programot az iskola honlapján kell megjelentetni. Megtekinthető valamennyi feladat ellátási helyen a nevelői szobában. A pedagógiai program felülvizsgálata: részleges felülvizsgálat a nevelési eredmények vizsgálatakor, évente a nevelőtestületi értekezleten (téma az éves munkatervben rögzítve), részleges felülvizsgálat minden tanév végén, tanévzáró értekezleten, a már alkalmazott NAT-os helyi tantervek és az úgynevezett általános részek vonatkozásában, teljes felülvizsgálat a 2013/14-es tanévben. A pedagógiai program módosítása A módosítást kezdeményezheti: ■fenntartó ■ igazgató ■ tantestület ■ szülők közössége → A módosítás mechanizmusa: Az iskola igazgatója köteles a kezdeményezők írásbeli kérelmére a módosítási javaslatot napirendként szerepeltetni a soron következő tantestületi értekezleten.

95


A módosítási javaslat elfogadásáról a tantestület (nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel) dönt. A módosítást a fenntartó hagyja jóvá. A módosítás a jóváhagyást követő tanév szeptember 1-jétől lép életbe.

Celdömölk, 2011. augusztus 22.

……………………… igazgató

96


NYILATKOZAT

Alulírottak, a Celldömölki Városi Általános Iskola diákönkormányzatának felnőtt és diák-vezetői kijelentjük, hogy az iskola pedagógiai programjának kialakításához

javaslatokat,

véleményeket

adtunk.

Véleményeinket

meghallgatták és azt beépítették a pedagógiai programba. A pedagógiai programot a diákok részleteiben megismerték, véleményüket elmondták. A diákönkormányzat

a

2011.

_________-i

diák-önkormányzati

ülésén

pedagógiai programot ismételten megtárgyalta és azzal egyetértett.

Celldömölk, 2011._______________

diákönkorm. diákvezetője

97

diákönkorm. segítő pedagógus

a


NYILATKOZAT

Alulírottak, a Celldömölki Városi Általános Iskola Alsósági Tagiskolája diákönkormányzatának felnőtt és diák-vezetői kijelentjük, hogy az iskola pedagógiai programjának kialakításához javaslatokat, véleményeket adtunk. Véleményeinket meghallgatták, és azt beépítették a pedagógiai programba. A pedagógiai programot a diákok részleteiben megismerték, véleményüket elmondták.

A

diákönkormányzat

a

2011.

_____________---i

diák-

önkormányzati ülésén a pedagógiai programot ismételten megtárgyalta és azzal egyetértett.

Celldömölk, 2011. _________________

diákönkorm. diákvezetője

98

diákönkorm. segítő pedagógus


NY I L A T K O Z A T A Celldömölki Városi Általános Iskola ……………………. Tagiskolájában működő Szülői Munkaközössége az iskola új pedagógiai programjáról véleményt nyilvánított. A szülők javaslataikat, észrevételeiket megfogalmazták. A 2011. _________________-én, a szülői szervezet megbeszélésén részletekbe menő tájékoztatást kaptunk a pedagógiai programról. Megállapíthattuk, hogy a megfogalmazott véleményünket, javaslatainkat az iskola tantestülete beépítette programtervezetébe. 2011._________________-én

a

Szülői

Munkaközösség

választmánya

megtárgyalta a pedagógiai programot. A benne megfogalmazott célokkal egyetértünk, annak megvalósítását támogatjuk, a program elfogadását javasoljuk.

Celldömölk, 2011.___________________________

………………………………. Szülői Munkaközösség elnöke

99


NY I L A T K O Z A T A Celldömölki Városi Általános Iskolában működő Szülői Munkaközösség az iskola új pedagógiai programjáról véleményt nyilvánított. A szülők javaslataikat, észrevételeiket megfogalmazták. A 2011. ________________-én, a szülői szervezet megbeszélésén részletekbe menő tájékoztatást kaptunk a pedagógiai programról.

Megállapíthattuk,

hogy

a

megfogalmazott

véleményünket,

javaslatainkat az iskola tantestülete beépítette programtervezetébe. 2011._______________________-én a Szülői Munkaközösség választmánya megtárgyalta a pedagógiai programot. A benne megfogalmazott célokkal egyetértünk, annak megvalósítását támogatjuk, a program elfogadását javasoljuk.

Celldömölk, 2011._____________________

………………………………. Szülői Munkaközösség elnöke

100


Jegyzőkönyvi kivonat

amely készült a Celldömölki Városi Általános Iskola 2011.______________-án tartott nevelőtestületi értekezletéről. Helyszín: Jelen vannak a tantestület tagjai. Téma: A pedagógiai program elfogadása. Az igazgató javasolta, hogy a több részletben megismert pedagógiai programot most egészében is véleményezze a tantestület. A csoportok szóvivői elmondták véleményüket, javaslatot tettek a program módosítására, valamint kiegészítésére. A javaslatokat a tantestület egyhangúlag megszavazta, a módosításokat a programba átvezettük. Az igazgató a pedagógiai program elfogadását szavazásra bocsátotta. Az igazgató megállapítja, hogy a tantestület az összevont intézmény pedagógiai programját elfogadta. Megköszönte a tantestület lelkes és alapos munkáját. Celldömölk, 2011.____________________________

jkv.vezető

hitelesítő

101

hitelesítő


CELLDÖMÖLK ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás a Celldömölki Városi Általános Iskola Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét jóváhagyta 2011. ………………………………………………….., amely 2011. szeptembert 1-jével kerül bevezetésre.

P.H.

polgármester

jegyző

102

A Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Pedagógiai Programja

Recommend Documents