2010. január 21.
60-1/2010.
2. A cafetéria rendszer bevezetésének egyes kérdései A köztisztvisel i cafetériához a kereteket „a köztisztvisel k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/F. §-a és a köztisztvisel k cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) biztosítja, azonban a cafetéria, mint rendszer szabályait egyéb jogszabályok tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak: - „a személyi jövedelemadóról” szóló 1995. évi CXVII. törvény - „az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról” szóló 1993. évi XCVI. törvény, - „a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról” szóló 1997. évi LXXXII. törvény, - „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l” szóló 1997. évi LXXX. törvény. „A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló 2009. évi CIX. törvény módosította a Ktv-t, és 2010-t l bevezette a cafetéria-rendszert. Továbbra is megmaradnak – a cafetéria keretében igénybe vehet juttatásokon túl – a következ juttatások: - „a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr l” szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés szerinti juttatás (ez a helyközi közlekedésre vonatkozó költségtérítés, ami nem juttatás); - „a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekr l” szóló 85/2007.(IV.25.) Korm. rendelet 7. § szerinti „Utazási utalvány” alapján évente továbbra is 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményE menettérti utazás; - „a képerny el tti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeir l” szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. § -ának megfelel en a minimálisan szükséges, a képerny el tti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg biztosítása. Ahhoz, hogy a béren kívüli juttatások cafetéria-rendszer keretében legyenek igénybe vehet k, számos, „a személyi jövedelemadóról” szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja) lefektetett szabálynak kell megfelelnie, így a 69. § (1) bekezdés d)-e) pontjai alapján: -
senki nem zárható ki a rendszerb l; a cafetéria keretösszeg tekintetében mindenkinek azonos értékben, vagy – ahol megengedett - azonos módszerrel kell megállapítani a rendelkezésére álló forrást (évközi belépésnél értelemszerEen arányosan); a szabályzatnak mindenki által megismerhet nek kell lennie; nem lehet a juttatásokat teljesítményhez kötni.
A cafetéria mEködésének alapját a jogszabályokon túlmutató és részletes eljárásrendet tartalmazó közszolgálati szabályzat jelenti. Itt rögzíti a hivatali szervezet vezet je (önkormányzatok esetében a jegyz ) a keretösszeg mértékét, a
jogosultságra vonatkozó szabályokat, az egyes elemekre vonatkozó hasznos tudnivalókat, a szabályzat tartalmazza a szükséges nyomtatványokat is. A cafetéria az adott naptári évre szól, legfontosabb mozzanata az év elején esedékes nyilatkozat, amelyben a rendelkezésre álló keret „elköltésér l” kell dönteni, meghatározni az igényelt juttatásokat és azok mértékét. Az igénybe vehet elemek körét a mindenkor hatályos Szja határozza meg, ezek közül választ a munkáltató. A köztisztvisel k esetében az „alapjuttatásokat” a Ktv. 49/F. § (1) bekezdése tartalmazza. E nyilatkozattétellel egyidejEleg további, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó nyilatkozatokra van szükség, amelyet az adószabályok írnak el . A rendszer mEködése szempontjából fontosak a határid k és azok betartása/betartatása. E határid ket az adott évre el re kell meghatározni a szabályzatban, így mind a munkáltató, mind a köztisztvisel számára tervezhet ek az egyes részfolyamatok. Az adminisztratív terhek id zítése szempontjából a határid ket megfelel en kell tervezni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azokat mindenki be is tartsa. A nyilatkozat a legfontosabb elem a cafetéria-rendszerben, hiszen ez alapján kerülnek biztosításra a juttatások. A köztisztvisel nek a Ktv-ben el írt határid ig kell megtennie nyilatkozatát, amely önkormányzat esetén március 1. A nyilatkozattal szembeni követelmények: - tartalmazza egyértelmEen a felhasználható keretösszeget, a választható elemeket, azok összegét; - tartalmazza a választott szolgáltatók (pénztárak) nevét; - szükséges a nyilatkozatok csatolása (üdülési csekk és természetbeni üdültetés, iskolakezdési támogatás stb.); - csatolni kell a szolgáltatói szerz dések másolatait. A köztisztvisel ket megillet cafetéria-juttatások meghatározása az önkormányzatoknál
éves
keretösszegének
A Ktv. 49./F.§. (4) bekezdése szerint „a köztisztvisel t megillet cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltér en nem rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezet je a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesít munkáltatót terhel közterhek megfizetésére is.” Önkormányzatok esetében a juttatások fedezetét a költségvetési rendeletben biztosítja a képvisel -testület. A fedezetet – legalábbis a minimális mértékig – köteles a képvisel -testület megteremteni, mivel arra a köztisztvisel nek alanyi joga van. Az idézett törvényi szabály értelmében azonban a köztisztvisel t megillet cafetériajuttatás éves keretösszegének mértékét a közszolgálati szabályzat tartalmazza, amelyet a hivatali szervezet vezet je saját hatáskörében állapít meg. Ebb l adódóan
az egy köztisztvisel re vonatkozó keretösszeget nem határozhatja meg a költségvetési rendelet, a fedezetet globálisan kell tervezni a hivatal (polgármesteri hivatal, körjegyz ség) személyi juttatások körében. A jegyz viszont nem tudja meghatározni a keretösszeget, amíg nincs tisztában azzal, milyen mértékE keretösszegre nyújt fedezetet a költségvetés. Ezért a költségvetés tervezésével párhuzamosan kell el készíteni az éves keretösszegr l szóló döntést, amely alapján a köztisztvisel k a nyilatkozatukat meg tudják tenni. A költségvetésben tehát tervezni kell a cafetéria-rendszer mEködésével kapcsolatos költségeket. A köztisztvisel t megillet cafetéria juttatás éves összege az illetményalap minimum 5-szöröse, maximum 25-szöröse, ez az államigazgatási illetményalap esetében 193.250 Ft és 966.250 Ft közé kell, hogy essen. A Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése el írja, hogy az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. E kerekítés alól a Ktv. szerinti minimum és a maximum összeg képez kivételt. Felhívom a figyelmet „a köztisztvisel k jogállásáról szóló törvény módosításáról” szóló 2003. évi XLV. törvény – jelenleg is hatályos – 129.§. (6) bekezdése szerint „ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képvisel -testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, akkor annak mértéke nem csökkenthet , s mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az államigazgatásban megállapított illetményalap azt el nem éri.” A (7) bekezdés értelmében pedig „az e törvény hatálybalépését l a helyi önkormányzat képvisel -testülete hivatalában a jegyz , vezet és köztisztvisel alapilletményét - a (8)-(9) bekezdés esetét kivéve az államigazgatásban érvényes illetményalappal, az illetményalaphoz köt d illetményelemeket és juttatásokat a (6) bekezdés szerinti illetményalap figyelembevételével kell megállapítani.” A fenti idézett rendelkezésnek megfelel en – ahol a korábban megállapított illetményalap jelenleg meghaladja az államigazgatási illetményalapot – a cafetéria juttatás minimális és maximális összegét az önkormányzati illetményalappal kell kiszámolni. A Korm. rendelet 3.§. (1) bekezdése szerint „a hivatali szervezet vezet je által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltér mérték+ keretösszeget, illetve eltér választható juttatásokat”. Fontos rendelkezést tartalmaz a Korm. rendelet 3.§. (2) bekezdése is. Eszerint „a hivatali szervezet vezet je által kiadásra kerül közszolgálati szabályzat megalkotásakor ki kell kérni a közigazgatási szervnél m+köd munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét.” Körjegyz ség keretében mEköd önkormányzatok esetében külön problémát jelent a keretösszeg meghatározása, mivel az a körjegyz ség valamennyi köztisztvisel je számára azonos kell, hogy legyen. Ennek megfelel en a fedezetet az érintett képvisel -testületeknek a körjegyz ség költségvetéséhez kapcsolódóan egyeztetniük kell, és ez alapján tudja a körjegyz a közszolgálati szabályzatban meghatározni a köztisztvisel k éves keretösszegét. A cafetéria rendszerrel kapcsolatos egyes szabályozási kérdések A közszolgálati szabályzatban az alábbi kérdéseket kell szabályozni.
- a juttatás választásának feltételeit, - a juttatás választható formáját (utalvány, egyéb), - a választás módját (elektronikus úton vagy írásban, mindkét esetben alá kell írni) és menetét, - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó határid ket, - a folyósítás rendjét, - a kitöltend nyomtatványokat, - az egyes juttatásokkal történ elszámolás módját. A szabályzatban számos kérdést kell és lehet rendezni, egyrészt a Ktv., másrészt a Korm. rendelet felhatalmazása alapján, továbbá figyelemmel kell lenni az Szja rendelkezéseire is. A szabályzatban célszerE feltüntetni az egyes juttatások jogszabályi hátterét, a felhasználási lehet ségeket, az adózás szempontjából fontos rendelkezéseket, az egyes juttatásokhoz megkívánt egyéb feltételeket. A juttatásoknak több formája ismert (utalvány vagy számla alapján megtérítés, stb.), a munkáltatónak rendelkeznie kell arról, hogy melyiket biztosítja. Minden egyes juttatás esetében ismertetni szükséges a szorzószámokat, azok jelentését, hiszen a cafetéria-keret tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó közterheket is. Ahhoz, hogy a közigazgatási szervnél dolgozók megfelel információk alapján tudjanak dönteni, indokolt ismertetni a rendszer mEködését, a választható szolgáltatásokat, a választás menetét, a folyósítás rendjét stb. A f állású polgármesterre és f állású alpolgármesterre vonatkozó külön szabályok „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir l és az önkormányzati képvisel k tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 13. §a el írja, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelel en alkalmazni kell a Ktv. 49/F. §-át is. Ez egyben azt is jelenti, hogy cafetéria juttatásban nem részesíthet a tiszteletdíjas polgármester és a tiszteletdíjas alpolgármester. Kérdésként merülhet fel, hogyan kell eljárni a f állású polgármester cafetériajuttatása megállapítás során. Tekintettel arra, hogy a jegyz által készített közszolgálati szabályzat hatálya nem terjed ki a polgármesterre/alpolgármesterre, a közszolgálati szabályzat rendelkezései nem alkalmazhatók rá. A Ptv. szempontjából a Ktv. megfelel alkalmazása a vonatkozó kérdésben azt jelenti, hogy a hivatali szervezet vezet jén a munkáltatói jogkört gyakorlót kell érteni. A f állású polgármester/a közgyElés elnöke felett a munkáltatói jogkört a képvisel testület/közgyElés gyakorolja. Amely településen f állásban látja el a polgármester a feladatát, ott a képvisel -testület egyedileg dönt a cafetéria-juttatás éves keretösszegér l, amely – tekintettel a Korm. rendelet 3.§. (1) bekezdésének fentebb idézett rendelkezésére, továbbá az Szja. törvény 69.§. (1) bekezdés d.)-e.) pontjaira – álláspontunk szerint nem térhet el az adott hivatalban a köztisztvisel k számára meghatározott keretösszegt l. A rendszer mEködéséhez szükséges – egyébként a közszolgálati szabályzatban rendezett – részletszabályokat is meg kell határozni ebben a testületi határozatban. Javasoljuk, hogy a keretösszeg szerepeljen a döntésben, a részletszabályok – amelyek egyébként teljes mértékben
megegyezhetnek a közszolgálati szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel – pedig szerepelhetnek a határozat mellékletében. A f állású alpolgármester/alelnök feletti egyéb munkáltatói jogköröket a polgármester gyakorolja. Ezért az számunkra a keretösszeget és a részletes szabályokat – a fentieknek megfelel tartalommal – a polgármester/közgyElés elnöke által kiadott munkáltatói intézkedésben kell meghatározni. A cafetéria-rendszerre vonatkozó részletes segédanyagot készítettek a Miniszterelnöki Hivatalban, amely tudomásunk szerint hamarosan elérhet lesz a http://www.meh.hu honlapon. Továbbá a Miniszterelnöki Hivatal egy szoftvert is bocsát a közigazgatási szervek rendelkezésére, amely támogatja a nyilatkozattételt, listázza a kért juttatásokat, listát készít a bérszámfejtés részére a szükséges utalásokról. A szoftver segítségével lehetséges lesz: - a munkáltatói és munkavállalói törzsadatok importja vagy manuális rögzítése; - a dolgozói cafetéria nyilatkozatok elkészítése; - a dolgozók egyéni választásai alapján a megrendelésekhez a listák elkésztése; - a havi juttatások adatainak listázása. A szoftver várhatóan ingyenes lesz, és ahhoz az Interneten keresztül lehet majd hozzáférni. A fejlesztés befejezésér l és a letöltéshez szükséges tudnivalókról, a használati útmutatóról a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (http://www.meh.hu) jelenik meg várhatóan tájékoztatás. Egyéb feladatok Számos önkormányzat alkotott rendeletet a köztisztvisel k juttatásairól a Ktv. 4.§-a alapján. A felhatalmazás továbbra is él, de a jogszabályi változások miatt szükséges e rendeletek felülvizsgálata. Továbbra is lehet ség van arra, hogy a cafetéria-juttatás körébe nem tartozó egyéb juttatásokat határozzon meg a képvisel -testület a rendeletében. Arra is lehet ség van, hogy a korábban e jogcímen meghatározott egyes juttatások beépüljenek a cafetéria-rendszerbe. A felülvizsgálatot önmagában is indokolttá teheti az, hogy kedvezményes adókulccsal csak a Ktv. 49/F.§-ában meghatározott juttatások adóznak. (Egyes juttatások adóterhe ugyanis megközelíti az adott juttatás értékét. E tekintetben javasolt az adóügyi jogszabályok figyelembe vételével dönteni.)
