BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment szak Nappali tagozat Public Relations szakirány
A BRITISH AMERICAN TOBACCO HUNGARY KOMMUNIKÁCIÓJA A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS JEGYÉBEN
FERENCZI ANDRÁS
BUDAPEST, 2008
1.
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ A dohányzás eredete ....................................................................................3 A dohányzás pszichológiai háttértényezői .................................................3 A dohányzás káros hatásai ..........................................................................6 II. A DOHÁNYIPAR A globális dohányipar..................................................................................9 A dohányipar Magyarországon..................................................................10 A Britsh American Tobacco........................................................................11 A BAT mozgásterét meghatározó korlátozások .......................................12 III. A BRITSH AMERICAN TOBACCO ÉS A CSR Mit takar a CSR? ........................................................................................15 Mit jelent a BAT számára a társadalmi felelősség?..................................18 A kommunikáció direktivái ........................................................................23 A Társadalmi Párbeszéd .............................................................................28 IV. A CSR MÉRÉSE A BAT a GRI mutatók tükrében................................................................37 Egy kiválasztott civil szervezet véleménye.................................................49 A kérdőívek kiértékelése .............................................................................51 V. ÖSSZEGZÉS Konklúzió......................................................................................................54 VI. MELLÉKLET Kérdőív .........................................................................................................58 Köszönetnyilvánítás .....................................................................................65 Felhasznált irodalom ...................................................................................66
2.
I. BEVEZETŐ
A dohányzás eredete A dohányzás, a dohánylevelek használata először Amerikában és Ausztráliában terjedt el. Az öreg kontinensre csak Amerika felfedezése után a hódító spanyolok és portugálok által került. Kalandos története során a dohányzást tartották már istenkáromlásnak, mások Medici Katalin fejfájást csillapító csodagyógyszerének, vagy épp úgy gondolták, hogy védelmet nyújt a pestis ellen. Ugyan 1642-ben megszületett az első dohányzás ellenes törvény: VIII. Orbán pápa dohányzási tilalmat rendelt el a templomokban, egészségkárosító hatásának gyanúja csak a XX. század elején merült fel, és csupán 1950 körül nyert bizonyítást. Doll és Hill egy 1950-ben megjelent tanulmányukban igazolták a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatát, később pedig a káros hatások kimutatása folytatódott a szív- és érrendszeri betegségekkel, sőt másfajta daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban is, így például a gégerák, a szájüreg- és nyelőcsőrák, vagy a hasnyálmirigy- és veserák esetében. A cigaretta napjaink talán legveszélyesebb, és legtöbb halálos áldozatot követelő legális élvezeti szere. A közismert nikotinon kívül a cigarettában további káros anyagok is izolálhatók, amelyek száma több százra tehető. Ilyen például a hidrogén-cianid, a kátrány, a szén-monoxid. A cigaretta alkotóelemei közül számos anyag káros egészségügyi, olykor karcinogén hatással rendelkezik.
A dohányzás pszichológiai háttértényezői Miért is dohányzik az ember? Erre a kérdésre egyértelmű, kielégítő válasz eddig még nem született, habár a dohányzás kémiájáról, élettanáról, pszichológiájáról, szociológiai és kulturális megközelítéséről szinte megszámlálhatatlan tanulmány, cikk és publikáció látott már napvilágot.
3.
Kérdéses még az is, hogy a szervezet a kezdeti kellemetlen reakciók után mi teszi lehetővé a füst alkotóelemeivel kapcsolatos toleranciát, mi biztosítja a függőséget. Az orvostudomány véleménye alapján a fogyasztó elsőszámú motivációja az élvezetszerzés, mely hatására pszichés függés alakul ki, majd egyre nagyobb dózis kell az élvezethez, s így gyakrabban gyújtanak rá. S amikor ez elér egy kritikus sűrűséget, körülbelül napi öt szálat, akkor már a fiziológiai függés is kialakulhat. A dohányzás kipróbálásakor szédülés, verejtékezés, enyhe gyengeség léphet fel, azonban későbbi alkalmakkor kellemes hatással bírhat. Rendelkezik néhány jótékony jellemzővel is: képes az étkezés után fellépő levertség és álmosság leküzdésére, csökkentheti az éhségérzetet, emelheti a vérnyomást, valamint az évek során kialakuló megszokások nyugtatólag hatnak, csökkentik az idegességet. A cigarettázás paradox rögzülése az operáns kondicionálás elméletével értelmezhető. Ez azt jeleneti, hogy a cigaretta szívása társul a kísérő szituációval, annak az egyén számára pozitív jellege elnyomhatja a kellemetlen érzeteket. Azaz, az egyén megtanulja élvezni a nikotint, mialatt az ismétlések során, a tolerancia erősödésével a kellemetlen érzetek megszűnnek. A cigaretta különféle úton okozhat függőséget:1
Feszültségcsökkentő hatás és biokémiai út: Vagyis ha a dohányzás cselekvésként stresszoldó hatással bír, akkor fogyasztója a későbbiekben is így próbálja az idegességet levezetni. A mozdulat idővel rögzül, rituális szertartássá módosul, elhagyásakor hiány lép fel. Másrészről a nikotin kellemes hatást okoz; a dohányzók szubjektív beszámolói és objektíven mérhető kísérletek alapján a nikotin a következő pszichés hatásokkal bír: •
szorongásoldó hatás
•
kedélyjavító hatás
1
H ippo crates - családorvo si és fo g lalkozás-eg észségüg yi fo lyó ir a t, A dohányzás pszichológiai háttértényezői - Dr. Pikó Bettina, 2 004 . Má rcius
4.
•
kontrollálható testsúly érzete
•
koncentrációs képesség fokozódása.
Az egyén az ellazulást, a kellemes állapotot összekapcsolja a dohányzás biokémiai hatásaival.
Kortárs és legjobb barát hatás: A dohányzással való személyes találkozás általában serdülő- vagy ifjúkorban történik. E mögött részben kulturális, részben társas hatások állnak. A rítusszerepkör miatt a társas szintű effektusok mind a serdülőkori, mind pedig a felnőttkori dohányzásban jelentős szereppel bírnak. A fiatalkori dohányzás kiemelt tényezője a „kortárshatás”, a kortársnyomás és ennek különböző formái.2 A dohányzás kezdő folyamata is legtöbbször baráti társaságban megy végbe, mint egy beavatási rítus formájában. A kortársak, a baráti kör szerepe ezt követően tovább folytatódik. Minél több dohányzó barátja van a serdülőnek, annál erősebb a kortársnyomás is, kiváltképp jelentős a „legjobb barát hatása”. Kutatások igazolták, hogy a dohányos baráttal rendelkező fiatalok a legtöbb esetben maguk is dohányoznak, ha pedig egy újonnan választott legjobb barát dohányzik, ők maguk is nagyobb eséllyel nyúlnak a cigaretta felé. Többnyire akár a kortárshatásban, akár a legjobb barát effektusban jobbára érzelmi hatások dominálnak, ugyanis az indentitásukat kereső serdülők számára az elfogadottság nagy szerepet játszik, ehhez pedig az együtt elszívott cigaretta közvetítőként, kapcsolatépítőként funkcionálhat. 3
2
Ary DV, Duncan TE, Biglan A: Development of adolescent problem behavior. J. Abnorm: Child Psychol 1999; 27, 141-150. 3 Unger JB, Rohrbach LA: Why do adolescents overestimate their peers’ smoking prevalence? Correlates of prevalence estimates among California 8th-grade students. J Youth Adolesc 2002; 31, 147-153
5.
A dohányos egy kör része. Összefognak, falaznak egymásnak: valóságos csoportként viselkednek egy idegen környezetben, ezáltal erősítve az együvé tartozás érzését, a szocializálódást. Pszichikai tényezők: A dohányzást alakító pszichikai tényezők között külön kell vizsgálni az egyéni jellemzőket, így az önbizalmat és kompetenciát is. Számos kutatás alapján a dohányzó fiatalok nagyobb önbizalommal rendelkeznek, összevetve nemdohányzó társaikkal.4 Ők a cigaretta biokémiai és pszichikai hatásai miatt használják a cigarettát, így kortársaik körében nemegyszer nagyobb népszerűséget élveznek. Longitudinális (az egymásrautaltság) vizsgálatban azonban, amikor a kezdeti paraméterek tesztelése is lehetséges, kiderül, hogy eredetileg ők rendelkeztek kisebb önbizalommal, és gyakran a szociális készségek hiányával is. A dohányzás fenntartásában jelentős szereppel bír a Weinstein által irreális optimizmusnak aposztrofált jelenség, amely egy kóros kockázatészlelés. A pszichikai hatásokat igazolja a betegségek társulása is, amennyiben a dohányzás gyakran együtt jár szorongással és depresszióval. A dohányzás a korai halálozás egyik komoly tényezője, amely átgondolt prevenciós programokkal csökkenthető lenne. Azonban a legtöbb egészségnevelési kampány hatástalannak bizonyult, mivel sokan figyelmen kívül hagyják, hogy valójában az addiktív viselkedés egy fajtájáról van szó. A cigaretta részben biokémiai úton, részben tanult magatartási reakció révén idéz elő függőséget.
A dohányzás káros hatásai: A megfigyelések, a tudományos kísérletek és kutatások sora alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre. A dohányfüst több mint 4000 vegyi
4
Glendinning: Self-esteem and smoking in youth – muddying the waters? Adolesc 2002, 415. o.
6.
anyagot tartalmaz, melyek közül 100-nál is több mérgező, és több mint 50 rákkeltő hatású. A dohányzás hosszú távú hatásai:5 1. Szem, és látászavarok A szürkehályog kialakulásának kockázata két-, háromszorosára nő a dohányzók körében. 2. Fül, és hallászavarok Egyes vizsgálatok szerint a dohányosok körében nagyobb a kockázat a hallásvesztésre. A dohányzás károsítja az ereket, az érfalat, így romlik a belső fül keringése. 3. Orr problémák Rontja a szaglást, szagérzékelést, és okozhat orrüregi, orrmelléküregi daganatokat is. 4. Szájüreg, fogazat A dohányzástól a fogak sárgásan elszíneződnek, rossz szájszag észlelhető, és az íny is gyulladt lehet. 5. Agy Jelentős mértékben járul hozzá az agyi érkatasztrófák létrejöttéhez, 65 éves kor alatt mintegy 40%-ban, az összes stroke-ot tekintve. 6. Garat, gége Fokozza a garat, a gége és a nyelőcső daganatos elfajulásának kockázatát. A felsorolt lokalizációk daganatainak mintegy feléért tehető felelőssé a dohányzás. 7. Bőr A dohányosok bőre jellegzetesen száraz, irritált, színtelen, „krokodilbőrszerű”, ráncos. 8. Tüdő A dohányzás elsősorban a tüdőt károsítja. Növeli a légúti fertőzések kockázatát (bronchitis, tüdőgyulladás), valamint az újabban COPD névvel említett krónikus, elzáródásos légúti betegség veszélyét. A légutakban krónikus bronchitis (hörghurut) alakul ki, és tüdőtágulat. Természetesen a dohányzás fokozza a tüdőrák kialakulásának kockázatát is. 9. Szív A dohányzás növeli a koszorúér betegségek kockázatát. A szív eredetű halálozás a dohányosok körében 70%-kal több, a szívinfarktus kockázata pedig kétszer - hatszor 5
Sir John Crofton, David Simpson, Dr. Szilágyi Tibor: Dohányzás: a világveszély, 2004. 25.o
7.
magasabb, mint a nemdohányzó, de egyébként hasonló tulajdonságokkal bíró csoportokban. 10. Az érrendszer A dohányzás érösszehúzó hatása következtében az erek rugalmassága csökken, és kevésbé tud alkalmazkodni a folyamatosan változó igénybevételhez. Ezáltal megnő a vérnyomás, ami további terhelést jelent az erek falának. A romló keringés következtében szívinfarktus, stroke, merevedési zavarok, perifériás érbetegség (lábfájdalom, járási nehezségek stb.) is előfordulhatnak. 11. Gyomor Növeli a gyomor- és nyombélfekély, valamint a gyomorrák kockázatát. A legáltalánosabb tünet és panasz a gyomorégés. 12. Bélrendszer és máj Vizsgálatok szerint a dohányosok körében a vastagbél-, végbél- és májrákok gyakoribbak, de közrejátszhat a hasnyálmirigy daganatos elfajulásában is. 13. Vese, hólyag A dohányzás következtében gyakoribb lehet a vese- és hólyagrák kialakulása is. 14. Reproduktív rendszer, nemi működés Növeli nőkben a méhnyakrák kockázatát, és összefügghet a férfi merevedési zavarok gyakoribbá válásával is. 15. Csontrendszer A dohányzás hozzájárulhat a csontok felritkulásához, azaz mindkét nemnél csökken a csont-denzitási érték, emelkedik a combnyaktörések rizikója idősebb korban.
A tüdőrák nemcsak a dohányosok számára jelenthet kockázatot, hanem a passzív dohányosoknak is. A passzív dohányzás, azaz az akaratlanul belélegzett cigarettafüst ugyanis épp olyanformán káros a passzív dohányosok egészségére nézve, mint az aktív dohányzók számára. (egyebek között fáradékonyság, romló közérzet, krónikus légúti megbetegedések, keringési problémák, különféle daganatos megbetegedések)
8.
II. A DOHÁNYIPAR
A globális dohányipar
Dohányipari helyzetkép: termesztés, gyártás •
Ma a világon mintegy 4 millió hektáron termelnek dohányt.
•
A legtöbb dohányt termelő országok: 2000-ben Kína (2,298.8 ezer tonna), India (595.4 ezer tonna), Brazília (520.7 ezer tonna), Egyesült Államok (408.2 ezer tonna), Törökország (193.9 ezer tonna) .
•
A világon gyártott cigaretták száma több mint 3,7 billió db. évente.
•
Hazánkban a dohánytermesztésre használt vetésterület nagysága 5299 hektár (ez a művelhető földterület 0,09 %-a). A cigarettaforgalom évi 20,1 milliárd db. cigarettára tehető (ezen értékben a
•
fekete piaci, becsült részesedés nem szerepel). Vállalat
Bevétel (2007)
Piaci részesedés
Darabszám (2003)
(2006) China National
Nincs adat
36,6%
791 Mrd.
38 Mrd US$
18,7
736 Mrd.
20 Mrd US$
17,1%
792 Mrd.
Japan Tobacco
22 Mrd US$
11,1%
423 Mrd.
Imperial Tobacco
19 Mrd US$
3,5%
101 Mrd.
-
13%
-
Tobacco Altria (Philip Morris) British American Tobacco
Egyéb
Goldman Sachs Global Equity Research Mint minden vállalat, a dohánygyárak is arra törekszenek, hogy növeljék piaci részesedésüket, valamint profittermelő képességüket. Kínától (állami dohánymonopólium) eltekintve a világ dohánykereskedelmét viszonylag kisszámú multinacionális dohányipari cég uralja.
9.
Közéjük tartoznak a Philip Morris (Altria), a British American Tobacco (BAT) a Japan Tobacco International és az Imperial Tobacco.
Dohányipar Magyarországon: Érdekesség, hogy Magyarországon az első dohánygyárat 1865-ben alapították Kolozsváron. A magyar dohányiparban a privatizáció után a multinacionális cégek jóvoltából erőteljes korszerűsítés kezdődött meg, ami egyfelől az úgynevezett light, azaz könnyű cigaretták gyártásának felfutását eredményezte. Egerben a Philip Morris, Pécsett a British American Tobaco, Debrecenben a Reemtsma. A Reemtsma, mely később Imperial Tobacco Magyarország Kft.-ként működött, egészen 2004-ig, mikor többek között az adószabályok változása miatt befejezte a gyártást, azóta mint kereskedő van jelen az országban. Ugyancsak abbahagyta a termelést a Philip Morris is, 2005-ben. Jelenleg csak a BAT pécsi, illetve a Continental Tobacco Group (magyar tulajdonú, családi vállalkozás) a sátoraljaújhelyi üzemében folyik termelés hazánkban.
British American Tobacco, brit –amerikai anya és magyar lánya
A British American Tobaccot két kereskedelmi vállalat alapította, és 1902-ben jegyezték be Londonban. A British American Tobacco (BAT) a világ egyik legnagyobb dohányipari konszernje, több mint 50 országban piacvezető pozíciót tölt be. Összesen 180 piacon van jelen, a több mint 300 márkából álló portfoliója, közel 17,1%-os világpiaci részesedése azt is jelzi, hogy a vállalatcsoport tevékenysége valamennyi kontinensre kiterjed. A vállalat 23 országban vezetett be olyan programot, amely közvetlen agrártámogatást biztosít a termelés és a környezetvédelem segítése céljából azon mezőgazdaságból élők számára, akik más módon nem részesülnek hasonló támogatásban.
10.
A British American Tobacco Hungary 1992 márciusában vásárolta meg a Pécsi Dohánygyárat, a legnagyobb dohányipari üzemet Magyarországon. 2000-ben a vállalat részesedése a magyar piacon meghaladja a 40%-ot. A British American Tobacco Hungary jelenleg majd 900 főt foglalkoztat, 2006-ban több, mint 7 milliárd szál cigarettát értékesített,
piacvezető vállalataként közel 45%-os piaci
részesedéssel bír. A vállalatcsoport, az európai régió és a magyarországi leányvállalat 2006-os főbb üzleti mutatói:
Termékportfóliójába olyan nevek tartoznak, mint például a Sophiane, Pall Mall, Kent, Dunhill, Vogue, Rothmans vagy épp a Lucky Strike. „A British American Tobacco büszke arra, hogy tevékenysége a magyar hagyományokon alapszik, a magyar piacra termel, magyar alkalmazottaknak biztosít munkahelyet, magyar alvállalkozókkal és beszállítókkal rendelkezik és a magyar társadalmat támogatja szponzori tevékenységével.”6
6
British American Tobacco – Társadalmi beszámoló, 2004
11.
A BAT mozgásterét meghatározó tényezők
Törvényi szabályozás - Európai Unió Az EU már a '90-es évek elején betiltotta a televíziós dohányreklámokat, amelynek betartásáról a Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv gondoskodik. Az Európai Parlament és a Tanács által 2003-ban elfogadott irányelv tiltja a dohányáru reklámozását az írott sajtóban, a rádióban és az interneten, valamint a dohánygyárak szponzorként való közreműködését a nemzetközi kulturális és sportrendezvényeken. A mozikban és a hirdetőtáblákon való reklámozás, illetve a marketing használata (pl. hamutartók, napernyők) nem tartozik az irányelv hatálya alá. A
dohányreklám-irányelv
végrehajtását
Markos
Kyprianou,
(egészségügyi
és
fogyasztóvédelmi biztos) a dohányzás csökkentésének egyik leghatásosabb módjának véli. Az unió egészségügyi biztosának célkitűzése, hogy 2009-re valamennyi tagállam megtiltsa a dohányzást zárt helyen - azaz iskolákban, egészségügyi intézményekben, vendéglőkben és bárokban is. A tiltás lényege, hogy a vendéglátók csak jól elkülöníthető szobát jelölhetnek ki a dohányzók számára, amelynek légtere nem keveredik a többi helyiséggel, nem szolgálnak fel ételt, az alkalmazottak pedig nem léphetnek be. Így nemcsak a vendégeket, hanem a vendéglátóiparban dolgozók egészségét is védik a dohányzás ártalmaitól. Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő arra, hogy 2014-ig fokozatosan emelni kellene az Európai Unióban a cigaretta és a vágott dohány minimális jövedéki adóját. Az intézkedések, meghirdetett céljuk szerint, hozzájárulhatnak a dohányfogyasztás 10 százalékos csökkentéséhez öt éven belül. Az EU tagállamainak gyakorlata: Teljes dohányzási tilalmat bevezették (zárt közterület, munkahely, vendéglátóipari egység): •
Írország (2004. március)
•
Olaszország (2005)
•
Málta 12.
•
Norvégia
•
Svédország
•
Skócia (2006. március)
•
Wales (2007. nyara)
•
Észak-Írország (2007. nyara)
•
Anglia (2007. nyara)
Teljes dohányzási tilalom bevezetését tervezik (zárt közterület, munkahely, vendéglátóipari egység): •
Magyarország (fokozatos bevezetés)
•
Horvátország (2009)
Részleges dohányzási tilalmat bevezették (zárt közterület, munkahely, vendéglátóipari egység) •
Ausztria (2005)
•
Belgium (csak a bárokban nem tiltják)
•
Észtország (2005)
•
Luxemburg
•
Spanyolország
•
Szlovákia
•
Litvánia (2007. január)
Részleges dohányzási tilalom bevezetését tervezik (zárt közterület, munkahely, vendéglátóipari egység) •
Franciaország
•
Németország
•
Románia
•
Lettország
Törvényi szabályozás – Magyarország Magyarországon 1997-ben a korábbi dohányreklám-tilalom a dohányipar teljes lobbizása következtében feloldásra került. A Parlament a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény megalkotásakor 13.
egyensúlyt akart teremteni a passzív dohányosok védelme - különös tekintettel az életkoruk,
vagy
egészségi
állapotuk
következtében
fokozott
mértékben
veszélyeztetettekre -, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között. Bizonyos intézményekben, helyeken nem lehet dohányozni, ha a dohányzás számára nincs külön helyiség kijelölve. A reklámtörvény módosítása a régi tilalmat visszaállította. Így 2001. július 1. óta a nyomtatott sajtóban lévő, 2002. január 1. óta pedig a közterületi dohányreklám tilos. A 2001. évi I. törvény legfontosabb megállapításai7: Közvetettnek minősül különösen az a reklám, amely: •
a dohányárut közvetlenül nem jelöli meg, de azzal összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával, mely alkalmas a dohányáru reklámozására,
•
más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be a dohányárut,
•
dohányáru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutat be más árut.
A reklámtilalom nem terjed ki a kizárólag a forgalmazóknak szóló szakmai célú reklámra, a dohánytermék eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére, valamint azokra az idegen nyelvű sajtótermékekre, amelyeket nem Magyarországon nyomtattak vagy adtak ki, és elsődlegesen nem az ország területén való forgalmazásra állítottak elő. Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben, továbbá 18. életévét be nem töltött személynek nem szolgálható ki. Magyarországon teljes dohányzási tilalom bevezetését érintő ötpárti egyeztetés jelenleg a gazdasági válság miatt szünetel. A törvény várhatóan teljesen betiltaná minden nyilvános zárt helyen is a dohányzást, így a presszókban, éttermekben és az éjszakai szórakozóhelyeken.
7
www.net.jogtar.hu
14.
III. A BRITISH AMERICAN TOBACCO ÉS A CSR Mit takar a CSR?
Napjainkra a világgazdaság egyre több nagy vállalata ébred rá az önkéntes társadalmi felelősségvállalás fontosságára, mely segítségével nemcsak vállalati kultúrájuk színesedik, hanem hosszútávon számos előnyre tehetnek szert. A CSR gyökerei mélyre nyúlnak vissza, Japánban már régóta jelen van a „Kyosei” elv, melynek mondanivalója az, hogy „együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhezetet.”8 A megváltozott szokások és igények eredményeként a fenntartható fejlődés, a környezettudatos gondolkozás, az emberi jogok betartása vagy épp a társadalom jövőjéért vállalt elkötelezettség immáron, mint elvárás köszön vissza. Kialakult a tudatos fogyasztók és munkavállalók köre, akik egyre érzékenyebbek a vállalatok tevékenységével, magatartásával szemben, jobban értékelik a verseny tisztaságát, az egészséget, a biztonságot és persze érvényre juttatják az „értéket a pénzért” elvet. Így egy sikeres, megbízható, hosszú távon gondolkozó vállalat számára a „felelősség” egyfajta alapot kell, hogy képezzen. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása, egy gyökeres szemléletváltáson kell keresztülmenni. Észre kell venni, hogy a vállalat immáron messze több mint profittermelő, gazdasági intézmény, hiszen a vállalatot emberek alkotják, mely egy társulás is egyben. Így aktívan kiveheti részét a társadalmi folyamatokból.
8
Szeles Péter, Nyárády Gáborné – Public Relations 2, CSR, Perfekt, 263 o., Canon Corporate Philosphy: Kyosei
15.
Az Európai Bizottság 2001-ben kiadta a Zöld Könyvet9, ezzel lefektetve a CSR alapjait, megalapozva jövőjét. Számos reakció, tanulmány és válasz érkezett rá, mely egyértelműen jelezte a téma fontosságát, és sokak elkötelezettségét. Így, immáron uniós direktíva is ösztönzi a tagországokban működő, tőzsdén jegyzett, több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatokat, hogy a részvényesek számára készített
éves
beszámolóban
ne
csak
a
gazdaság
virágzásához,
hanem
a
környezetvédelmi minőséghez és a társadalmi tőkéhez való hozzájárulását is hozza nyilvánosságra (Triple Bottom Line). A Zöld Könyv bebizonyította a téma létjogosultságát, így a bizottság további lépéseket téve 2002-ben kiadta új CSR stratégiáját, egy értekezés formájában.10 „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely szerint a vállalatok a társadalmi és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolatukba.”11 „Az üzleti szféra saját tevékenységének felelős vezetésére irányuló önkéntes kötelezettségvállalása.”12 A CSR tehát egy összetett, és hosszú távú tevékenység, ami jóval megfontoltabb stratégiát és konzekvens megvalósítást igényel az adományozáshoz képest.
Az eredményes CSR kommunikáció kívánalmai: •
Szükségszerű a szervezet vezetőinek pozitív hozzáállása és azonosulása,
•
Az átgondolt üzletpolitika, mely értékeket közvetít, világos és egyértelmű
•
Külső érdekgazdákkal fenntartott kiegyensúlyozott, partneri viszony
•
Az érdekgazdák véleményeinek reakcióinak pontos visszacsatolása
9
Green Paper „Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility” Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility: A business contribution to Sustainable Develeopment 11 Európai Bizottság definiciója alapján 12 Nemzetközi Kereskedelmi Kamara definiciója alapján 10
16.
•
Megfelelő emberi erőforrás, idő pénz, melyek összhangban állnak a szervezet CSR céljaival.
Így, a CSR kommunikációnak óvakodnia kell: •
Teljesíthetetlen ígéretek
•
Alacsony teljesítmény
•
Hamisítás, kisebb javítgatás („zöldre mosás”)
•
Mások véleményének, szempontjainak önös figyelmen kívül hagyása
A CSR jelentősége13
Miképp rengeteg vállalat van, úgy sokféle felelősségvállalásról beszélhetünk. A hatásgyakorlás hátterében számos mozgatórugó állhat, de ne feledjük, a vállalat minden egyes tettével, szavával kommunikál kifelé. •
A vállalat megítélése, hírneve egyértelműen befolyásolja a vásárlókat és a partnereket.
•
Javuló megítélés a vállalat arculatáról, illetve várható a márka, a logó felértékelődése, szélesebb ismertsége.
•
A munkaerőpiacon egyre élesedik a verseny, így a hatékony munkaerő jobban preferálja azokat a vállalatokat, amelyek gondoskodnak alkalmazottaikról.
•
Javul a munkamorál, a munkakörnyezet, ami elkötelezettebb, eredményesebb, lojálisabb, elégedettebb munkaerőt eredményez.
•
A befektetők döntéseit jelentősen befolyásolja a társadalmi szerepvállalás, hasonló irányultságú vállalatokkal való kapcsolathoz a CSR közös nyelvet, alapvető referenciaalapot képezhet.
•
Segíti a belső és külső kockázatok stratégiai kezelését a társadalmi és a környezetvédelemmel kapcsolatos területeken.
•
A társadalmi és környezetvédelmi felelősség egyértelműen csökkenti a működési költségeket.
13
•
Javuló válságmenedzselés, a rizikók és botrányok megelőzésének képessége.
•
Javulnak a kapcsolatok a kormányzati és a civil szférával.
•
Hozzájárul a társadalom és a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához.
Szeles Péter, Nyárády Gáborné – Public Relations 2, Szervezetek társadalmi felelősségvállalása, 266. o.
17.
•
Növekszik a vállalat piaci részesedésének mértéke.
A kezdeményezések a következőkre irányulnak: • A tudatosságra való törekvés, díjak és etikus kezdeményezések. • Tudáscsere: legjobb gyakorlatok, hálózatok és kísérleti projektek. • Szabványosítás és tanúsítás. • Innovatív partnerkapcsolatok kiépítése. • Etikus kereskedelmi kezdeményezések.
Mit jelent a BAT számára a társadalmi felelősség? A BAT álláspontja szerint, attól még, hogy a dohányiparban működik, nem jelenti azt, hogy ne vegye ki részét a társadalmi felelősségvállalásból. A dohány termesztésének, a termékek előállításának, értékesítésének és fogyasztásának minden mozzanatát törvények szabályozzák. A BAT a tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat betartja, illetve igyekszik betartatni, tehát felelős vállalatnak tekinthető. A társadalmi felelősségvállalás illetve a társadalmilag felelős magatartás azonban túlmutat ezen (a törvényi előírást ugyanis csupán a minimum szintnek tekinti a vállalat). A többlet abban mutatkozik meg, hogy a társadalom különböző csoportjaival rendszeresen dialogizál, így az elvárásaikat (természetesen ésszerű keretek között) be tudja építeni az üzleti stratégiájába. Az ésszerű kereteket azért is fontos hangsúlyozni, mert az, hogy szüntesse meg a termelői tevékenységét, illetve emelje az égig termékeinek árait, az első hallásra talán jó megoldásnak tűnhet, valójában azonban nem az. Ugyanis, ha az előbb említettek közül valamelyik megvalósulna, a kereslet a dohánytermékekkel együtt nem tűnne el, csupán más, illegális források után néznének a fogyasztók. Ez többek között adókiesést illetve kontrollálatlan termékforgalmat jelentene. Az egyetlen járható út tehát egy olyan felelősségteljes kommunikáció, amit a társadalom el tud fogadni.
18.
A BAT Hungary CSR melletti elkötelezettségének háttere: •
anyacég döntése
•
érdekgazdák
•
CSR imázsépítő hatása
A BAT üzletpolitikája a következő három pilléren alapszik: Kölcsönös előnyök elve Ez az elv életre hívja azt a stabil alapot, melyre a BAT külső érdekcsoportjaival való kapcsolatait építi. Cél, hogy partnereik igényei, elvárásai szem előtt lebegjenek, mely várhatóan egy hosszú távú kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot eredményez. A termékekkel kapcsolatos felelősségteljes üzletvitel elve A BAT tisztában van termékei kockázatosságával, negatív hatásaival. Álláspontjuk szerint, azonban, - mivel legális termékekről van szó, és valós igényt elégítenek kinagy hangsúlyt kap a termékfejlesztés, hogy olyan készítményt állítsanak elő, melyek a meglévő egészségügyi kockázatokat mérsékeljék. A BAT törekszik rá, hogy minimalizálja a dohányzás egészségre gyakorolt hatását, termékeikről teljes körű felvilágosítást adjon, a fiatalkorúak közötti dohányzás tiltsa, és lépéseket tesz a tiltott kereskedelem felszámolására. A helyes üzleti magatartás elve Nagy figyelmet kell fordítani a fokozatosan növekvő elvárásokra és az üzleti környezetet befolyásoló tényezőkre, hiszen a vállalatnak saját érdeke, hogy üzletmenete etikus utat kövessen, megfeleljen a társadalom által támasztott reális igényekkel szemben. A BAT igyekszik eleget tenni a szigorú erkölcsi és etikai normáknak, tiszteletben tartani az emberi jogokat, hogy eredményesen küzdhessen meg a bizalmatlansággal. A társadalmi felelősségvállalás területei: Mint felelős vállalat, a Nemzetközi Marketing Irányelvek önkorlátozó szabályozás eredményeképp sem a márka kommunikációkban, sem közösségi szerepvállalásuk során
19.
nem támogat olyan egyesületet, tevékenységet, eseményt, amelyek fiatalkorúakkal, sporttal, politikai pártokkal, vallással kapcsolatosak. A British American Tobacco Hungary támogatásai során, a vállalatcsoport globális és regionális törekvéseivel összhangban, elsősorban a következő területekre összpontosít: 1. Fenntartható mezőgazdaság és környezetvédelem A British American Tobacco Hungary elve, hogy maximálisan betartja a hazai jogszabályok által előírt környezeti határértékeket, amely érdekében a gyár rendszeres méréseket végez a zaj-, a levegőtisztaság- és a vízminőség-védelem területén. Évekkel ezelőtt a vállalat a dohánygyár emissziócsökkentés érdekében lépéséket tett. A dohányvágat szárítás a felszabadult anyagok (nikotin, xilol, butil-glikol-acetát és butil-glikol) kibocsátásával kellemtetlen szagokkal járt, melynek mérséklésére korábban egy aktív szenes szűrőt építettek be, majd a további emisszió csökkentésének érdekében a Környezetvédelmi Felügyelőség képviselőjével egy új megoldás mellett döntöttek. A dohányiparban korábban még nem használt hideg plazmás eljárást vezettek be, melynek lényege, hogy a villamos erőtérbe jutatott szennyezett gáz összetevőit és veszélyes komponenseit a reaktív összetevők segítségével egyszerű elemekre bontja. Az új technológia nem termel ipari szennyvizet, illetve kemikáliát, így a módszer gazdaságos és mérsékli a káros környezeti hatásokat előidéző folyamatokat. A cég a pécsi dohánygyárba való beköltözése óta számos környezetvédelmi beruházást hajtott végre, jó példa erre a termelőegység környékének növényekkel való gazdag beültetése. A 2006 tavaszán méteres víz borította a Duna- Dráva Nemzeti Park részét képező Gemenci-erdőt, az ár több száz elhullott vadat, disznót, szarvast, őzet hagyott maga után, a néhány hetes vadmalacok 90 százaléka elpusztult. A BAT az árvízkárok mérséklésére és a hasonló katasztrófák megelőzését szolgáló védekezés előmozdítására tíz millió forint segélyt ajánlott fel az erdő vadállományának pótlására.14
14
Piac és Profit –„...azért a víz az úr!” 2002. 09
20.
A közterületeken elterülő csikktenger egy gyakran felmerülő probléma. A kellemetlenségek orvosolására hozta létre a vállalat a ’zöld városok’ kezdeményezést a csikkekkel,
szemeteléssel
kapcsolatos
gondok
enyhítésére.
Formatervezett,
a
városképbe belesimuló csikkgyűjtőket helyezett el Pécs és Orfű számos pontján. 15 A vállalat fontosnak tartja a környezettudatos gondolkodást; 2005-től kizárólag újrahasznosított papírt használ, az összes iroda és telephely papírhasználatát jelentősen mérsékelték. A környezetbarát iroda programot külső szakértők és a dolgozók bevonásával
a
következő
években
is
továbbfejlesztik.
British American Tobacco kiemelten fellép a fenyőfák kivágása ellen is, 2002 karácsonyán cserépbe ültetett fenyőfákat adott ajándékba a pécsi dohánygyárban dolgozó munkatársainak. A visszahozott fenyőfákat Pécs városának ajándékozta, melyeket a Pécsi Ipari Parkban ültettek ki.
2. Kultúra és művészetek A British American Tobacco Hungary immáron több, mint egy évtizede fő támogatója a nagy múlttal rendelkező Pécsi Nemzeti Színháznak. A vállalat évről-évre kiemelten segíti anyagilag a színház költségvetését, lehetővé téve ezzel kiemelkedő produkciók bemutatását. 1994 óta különdíjat hozott létre a BAT a legnépszerűbb pécsi színész elismerésére, amelyet a közönség szavazatai alapján évente ítélnek oda. A színházi támogatások összege
az
utóbbi
évek
összesítésében
elérte
az
50
millió
forintot.
A British American Tobacco Hungary továbbra is fontosnak tartja a kulturális értékek támogatását, melynek jegyében megszületett egy új típusú együttműködés a vállalat és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága között, melynek legfőbb célja a kulturális menedzsmentet segítő tudásmegosztás. Ezen, teljesen új kezdeményezés keretében a BAT szakértői a pécsi múzeumok (Csontváry és a Zsolnay múzeum) vezetőinek és szakembereinek átadják eddig
15
Pécsi Napilap - Formatervezett csikkgyűjtők a városkép és a természet védelmében, 2006. 04. 28
21.
megszerzett irányítási, pénzügyi, marketing és kommunikációs tapasztalataikat, ismereteiket. Az új koncepció elősegítheti, hogy a közszféra kötelékében működő múzeumok hatékonyabban, eredményesebben működhessenek Pécsett. A BAT a kezdetektől támogatta azon pécsi civil mozgalmakat és személyeket, akik az „Európa Kulturális Fővárosa” projekten dolgoznak. Továbbá a vállalat létrehozott egy könyvnapi különdíjat, mellyel évek óta a magyar könyvkiadást támogatja, amelyek a jobb nemzeti megértést, a magyar-brit kulturális kapcsolatok fejlesztését segítik. 3. Felsőfokú oktatás Felsőoktatás és felnőttképzés A British American Tobacco Hungary hosszú távú együttműködési szerződést kötött négy vezető magyarországi felsőoktatási intézménnyel (Pécsi Tudományegyetem, Corvinus Egyetem, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Budapesti Műszaki Egyetem) előadások, gyakornoki programok támogatására. A vállalat célja, hogy elősegítse a hazai felsőoktatás korszerűsítését, a versenyképesség javítását. A megállapodásunknak lényeges eleme, hogy a támogatások felhasználásáról csakis a felsőoktatási intézmények testületei és vezetői határoznak. A ráfordított összeg 2006-ra már a húsz millió forintot is meghaladta. A vállalat továbbá nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőség érvényelülésére, a kiemelkedő képességű, nehéz sorsú roma hallgatók támogatására, melynek célja a roma értelmiség körének bővítése. Ennek keretében 2003 óta segítik a roma hallgatók a gazdasági és műszaki felsőoktatási tanulmányait, évi rendszerességgel ösztöndíjat biztosítanak egy tehetséges roma diáknak, mely mellé havi 75 000 forintot adományoznak, ezzel is támogatva a „kiválasztott” diák tanulmányaik sikeres befejezését.
22.
A kommunikáció direktívái Egységes Marketing Irányelv 2001. szeptemberében a British American Tobacco és a nemzetközi dohányipar számos más tagja globálisan egységes Marketing Irányelveket dolgozott ki, amelyek elsőként határozzák meg a dohánytermékek marketingjének globális alapelveit. A már meglévő marketing elvekre építve az irányelvek kiterjednek a marketing összes aspektusára, a nyomtatott reklámtól, óriás poszterektől és az elektronikus médiától egészen a promóciós eseményekig, csomagolásig és szponzorálásig. Azokban az országokban, ahol az új irányelvek meghaladják az érvényben levő törvényeket, a British American Tobacco leányvállalatai mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek az irányelvek olyan törvényi vagy szerződéses formát öltsenek, amelyek szavatolják azok hatékony helyi végrehajtását. A BAT úgy gondolja, hogy a dohánytermékek gyártói és forgalmazói is rendelkeznek a szólásszabadság jogával. A dohányfogyasztással kapcsolatba hozott egészségügyi kockázatok általános felismerése mellett a gyártóknak és kereskedőknek jogában áll, hogy felelősségteljesen kommunikáljanak azokkal a fogyasztókkal, akik ezeket a termékeket vásárolják. Azonban mivel ezek a termékek egészségügyi kockázatokat hordoznak és a társadalomnak érthető aggályai vannak az ilyen termékek népszerűsítését illetően, azon az állásponton vannak, hogy minden marketing tevékenységnek meg kell felelnie bizonyos ésszerű elvárásoknak. A fogyasztóknak joga van releváns információt kapni a dohánytermékekről, beleértve a termékkel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, és azokat a lépéseket, amelyeket az emberek maguk tehetnek a dohányzás kockázatainak csökkentése érdekében. Úgy vélik, a
kormányoknak
központi
szerepet
kell
játszaniuk
a
dohánytermékekkel
kapcsolatos tájékoztatásban, és az információ szolgáltatásával kapcsolatos döntésekben. Míg
a
dohányipari
a cigarettásdobozokon,
vállalatoknak pontos valamint
a
információk
reklámokban
az
átadásával,
egészségügyi
feltüntetésével kell támogatniuk és megerősíteniük a kormány üzeneteit. A felelős kommunikáció a fogyasztókkal
23.
illetve
kockázatok
A fogyasztókat a törvényi kereteknek illetve az önszabályozásnak köszönhetően nehéz elérni. Közvetlen kommunikációt csak az alábbi néhány csatorna segítségével tud folytatni. •
Kiskereskedőkön keresztüli kommunikáció
A kiskereskedőkön keresztüli kommunikációs lehetőségek meglehetősen szűkösek. Ezek a lehetőségek maximum a dohánytermékeket tartó polcokat illetve az ezeken elhelyezett reklámfelületet jelentik. •
Személyes kontaktuson alapuló kommunikáció
A személyes kontaktuson alapuló kommunikáció esetén a megengedő-marketing elvét követik a hostok illetve hostessek. Ez azt jelenti, hogy a 18 éven felülieket csak az engedélyükkel szólíthatják meg. Az ilyen promóciók keretében adatfelvétel is történik, természetesen oly módon, hogy az nem sérti a személyiségi jogokat. Minden esetben rákérdeznek az illető pontos születési dátumára, ha szükséges, akkor pedig személyi igazolványt is kérnek. Az adatokat az akcióban résztvevők saját aláírásukkal hitelesítik (ha telefonon keresztül történik az adatfelvétel, akkor pedig hangfelmondással). Ezeket az adatokat a BAT-nál az adatvédelmi törvényeknek megfelelően harmadik személy számára nem szolgáltatják ki. Fontos megemlíteni még azt is, hogy az adatokat félévente ellenőrzik a népességnyilvántartónál. Ha az adatok nem egyeznek, akkor azonnal törlésre kerülnek. •
Eladás helyén vásárlásösztönző promóciók
Nagyobb bevásárlóközpontokban (pl. Tesco, Spar) találkozhatunk a Pall Mall cigarettát reklámozó hostessekkel, akik adatfelvétel után különféle ajándékokat adnak a dohányterméket vásárolóknak. •
HORECA (hotels – restaurants – cafes) promóciók
24.
A HORECA promóciók keretében hostok illetve hostessek járják a szállodákat, éttermeket, kávézókat. Ekkor a csak a dohányzó vendégekhez mehetnek oda és ajánlhatják a dohánytermékeket. Vásárlás esetén a fogyasztó kisebb ajándékot (pl. öngyújtót) kap. •
Cigarettás doboz – packinsert
A cigarettás dobozokba elhelyezett kis papírokat nevezik így, amelyek tartalma megegyezik a kereskedőknél lévő cigarettás doboztartókon lévő reklámplakáttal. •
Honlap – www.pallmall.hu
A honlapra közvetlenül nem lehet bejutni, csak akkor tekintheti meg valaki, ha rendelkezik webes belépőkóddal.
A felelős kommunikáció a kiskereskedőkkel A teljes reklámtilalom megléte miatt a termékkel kapcsolatos kommunikáció csak azokban a médiumokban megengedett, amelyek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, kizárólag azoknak a kereskedőknek szólnak, akik dohánytermékek forgalmazásával is foglalkoznak. Ilyen például a kereskedelmi szaklapokon keresztül történő kommunikáció. Ez a kereskedőket érinti, és a termék kereskedelmére vonatkozó technikai információkat jelenti. A személyes kommunikáció is adott, mivel a vállalat DSD (Direct Store Delivery), azaz közvetlen értékesítési hálózattal rendelkezik. A munkatársak így heti rendszerességgel közvetlen kapcsolatba kerülnek az üzletekkel. Viszont a rendelkezésre álló idő, azaz amíg feltöltik a polcokat, igen csekély. Ez alatt az idő alatt érdemi információátadás nem várható el, viszont ilyenkor kerülnek kiosztásra a fiatalkorúak dohányzásával kapcsolatos szóróanyagok. A Felelősségteljes kereskedő program keretében a kiskereskedőknek nyújtanak segítséget a Magyar Dohányipari Szövetség (köztük a BAT) tagjai. Évente különféle brossúrákkal, matricákkal és egyéb hasznos ajándékokkal látják el a kiskereskedőket. A kampány keretében létrehoztak egy honlapot is, a www.18alattnem.hu–t. Segítségével a kiskereskedőket könnyebben tudják elérni, és felhívni a figyelmüket a fiatalkorúak
25.
dohányzására. A tréningeknek itt nem sok értelme van, hiszen egy eladónak (főként, ha családi vállalkozása van) nincs ideje különféle oktatásokra járnia, viszont ennek a honlapnak a segítségével tájékozódhat a törvényi kötelességéről, és még próbára is teheti életkor meghatározó képességét is. A kiskereskedő áll a kritikus végponton, hiszen tőle függ, hogy kiadja-e a dohányterméket vagy sem. Ezért fontos, hogy a kiskereskedőben tudatosítsa a vállalat a jogait és kötelezettségeit, illetve megerősítse a helyes döntésében. A hatályos jogszabályok ismertsége igen magas az eladók körében, inkább a megvalósítás közben bizonytalanodnak el. Sokszor azért nem merik elkérni a személyigazolványt, mert kellemetlenül érzik magukat, ha a vásárló mégis elmúlt 18 éves. Hogyan kérje el a kereskedő az igazolványt? Minden esetben udvariasan! Tájékoztassa a vevőt, hogy ezt törvény írja elő, amelyet be kell tartania! Mely esetekben kell megtagadni a dohányáru kiadását? Abban az esetben, ha az igazolványból egyértelműen kiderül, hogy a vásárló kiskorú. Akkor sem lehet dohányáruval kiszolgálni, ha a vásárló nem hajlandó fényképes igazolvánnyal igazolni az életkorát, hiszen így az eladó nem lehet benne bizonyos, hogy a törvény szerint jár el. Ugyancsak el kell utasítani a kiskorú vevőt, ha arra hivatkozik, hogy a szüleinek vagy felnőtt hozzátartozójának vesz dohányárut. Ilyenkor a kereskedőnek el kell mondania: legyen szíves megkérni a felnőtteket, hogy ők vásárolják meg maguknak a dohányárut, hiszen a törvény értelmében kiskorúnak ilyen termék nem adható ki. És ha elmúlt 18? Ha a vevő az igazolványával bizonyította, hogy elmúlt 18 éves, akkor a kereskedőnek illik ezt megköszönnie, elnézést kérni a kellemetlenségért, és ezek után kiadhatja a kért dohányterméket. Az igazolvány bemutatása pár másodpercbe kerül, de mindenképpen érdemes elkérni, ha kétely merül fel az eladóban a vásárló életkorát illetően. Még mindig jobb, ha egy nagykorú "feleslegesen" mutatja meg az
26.
igazolványát, mint ha egy kiskorú a törvényi szabályozás ellenére dohánytermékhez jut!16 A felelős Kommunikáció a civil szervezetekkel A civil szervezetek hozzáállása a felelősségteljes dohányzáshoz meglehetősen változatos, tehát nem is lehet a velük folytatott kommunikációról egységesen beszélni. A civil csoportokat ezért 3+1 kategóriába soroljuk aszerint, hogy mennyire hajlandóak az együttműködésre. Az első kategóriába tartoznak azok a szervezetek, akik semmilyen körülmények között nem hajlandóak párbeszédet folytatni, inkább az „ördögűzés” módszerét választják. Ehhez meglehetősen nagy kommunikációs eszköztár áll a rendelkezésükre, hiszen egy anti-dohányos kezdeményezés mindig hírértékű esemény, tehát helye van a médiában. A
második
kategóriába
tartoznak
azok
a
szervezetek,
akik
már
sokkal
pragmatikusabban kezelik a helyzetet. Ők hajlandóak dialógusba bocsátkozni, még ha nem is értenek egyet a BAT tevékenységével, mivel rájöttek arra, hogy a problémákat közösen megoldani sokkal könnyebb, mint egyedül küzdeni ellenük. Ez a civil kör megfogalmazhatja elvárásait, amelyet később mindkét fél be tud építeni a saját stratégiájába, s így eredményt tud elérni. A harmadik kategóriába tartoznak azok a szervezetek, akik mérik a BAT tevékenységét, jelzik és elismerik, ahol a vállalat eredményt ér el. Ezeket a partnereket tekintik a legkonstruktívabbaknak. Ilyen szervezet pl. a Követ. A negyedik kategóriába azok a szervezetetek tartoznak, akik önként, saját céljaik érdekében keresik fel a BAT-ot, és ajánlanak fel együttműködést. Ezek az együttműködések különféle okok miatt jönnek létre – pl. a Pécsi Nemzeti Színház támogatása.
16
www.18alattnem.hu
27.
A Társadalmi párbeszéd:
A British American Tobacco a dohányipari vállalatok közül az első, mely párbeszédet kezdeményez külső érdekgazdáival, és hasonló társadalmi etikai követelményeket támaszt. A párbeszéd célja, hogy a vállalat tevékenysége összhangba kerüljön a társadalmi környezet kívánalmaival, és hogy mérhetővé váljék a vállalat társadalmi és etikai eredménye. A BAT felismerte, hogy a Társadalmi Párbeszéd a járható út, a gazdasági teljesítmény mellett egyre jobban felértékelődik a felelősség, a kiszámíthatóság és az átláthatóság. 2001-ben volt a BAT első társadalmi párbeszéd ciklusa, jelenleg a negyedik tart. A témakörök folyamatosan változnak aszerint, ahogyan a társadalom is. Volt olyan ciklus, ahol az érintettek el sem tudták képzelni, hogy a BAT egészségügyi programok támogatásában részt vegyen, míg a következő ciklusban ez már - bizonyos keretek között - elvárásként fogalmazódott meg. A közvélemény elvárásai tehát folyamatosan változnak, de a fő témakörök ugyanazok (pl. fiatalkorúak dohányzása), az elvárások iránya pedig nagyjából azonos irányba húzódik. A társadalmi párbeszédnek szigorúan szervezett módszertana van. A lebonyolítást egy független auditor cég, a svájci Bureau Veritas Certification végzi. A párbeszéd hatékonyabbá teszi a kommunikációt, a vállalat felismeri a vele szemben támasztott elvárásokat, így sikeresebben tudja kidolgozni javaslatait, társadalmi és etikai céljait, hogy végül felelős vállalattá váljék.
AA 1000 szabvány Az AA 1000 egy nemzetközi, a társadalmi felelősségvállalásra, etikai elszámoltathatóságra vonatkozó követelményrendszer. Célja a társadalmi és etikai
beszámolók,
jelentések
készítésének
és
az
információknak, kötelezettségvállalásoknak az ellenőrzése. 28.
abban
közzétett
Ezen beszámolók a vállalat érintettjeinek bevonásával, a velük folytatott párbeszéd eredményeképpen készülnek, igyekezve megfelelő választ adni az érintettek ésszerű elvárásaira. A Bureau Veritas független szervezetként auditálja a társadalmi és etikai beszámolókban foglalt információk, adatok hitelességét, illetve nyomon követi, hogy a jelentést készítő vállalat teljesítette-e az előző beszámolóban vállalt kötelezettségeit. A Bureau Veritas szerepe a Társadalmi Párbeszéd folyamatában Független külső auditorként kíséri végig a folyamatot abból a célból, hogy biztosítsa: a folyamat megfelel az AA 1000 szabvány követelményeinek. Az auditálás során az auditor vizsgálja, hogy a vállalatéval ellenkező véleményen lévő érintettek nincsenek-e kizárva a folyamatból; a dialógust korrekt módon folytatták-e le és az érintettek álláspontjait pontosan dokumentálták-e; s a vállalat által adott válaszok milyen mértékben feleltek meg az érintettek elvárásainak.
29.
17
1. lépés: témakörök megadása A BAT meghatározza azokat a témaköröket, amelyeket a legfontosabbnak tart és szeretne a partnerekkel megvitatni. Ezeket a témaköröket a BAT a civil szférából hozzá érkező visszacsatolások alapján választja ki. 2. lépés: csoportok létrehozása, témák kiosztása A párbeszéd társadalmi mivoltából adódóan fontos, hogy a dialógusban részt vevő csoportok a társadalmat reprezentálják. Ezeket a csoportokat a független auditor cég szervezi meg. Ebben a mintasokaságban minden, a vállalat által érintett csoport képviselteti magát – munkavállalók, beszállítók, döntéshozók, kereskedelmi partnerek, dohányosok és nemdohányzók egyaránt. Miután a csoportok létrejöttek, a különböző
17
A Bureau Veritas honlapja alapján http://certification.bureauveritas.hu/webapp/servlet/FileServlet?mode=preview&downloadfile=/BVCERT _AA1000.pdf
30.
kérdéskörök kiosztásra kerülnek úgy, hogy minden csoport minden problémát meg tudjon vitatni. 3. lépés: témakörök megvitatása A témakörök megvitatásának lebonyolítását szintén a független szervezet végzi. Erre azért van szükség, hogy a kérdésekre adott válaszokat ne lehessen manipulálni, mindenki
elmondhassa
véleményét
mindenféle
megkötés
nélkül,
illetve
megfogalmazhassa azt, hogy pontosan mit is vár el a BAT-tól. Ebben a szakaszban pontosan meghatározták, hogy a kérdéseket milyen mélységig kell feltenni. Amikor a csoportok elmondják a véleményüket, a BAT nem reagálhat rá rögtön, csupán arra van lehetősége, hogy pontosítást kérjen, ha esetleg valami nem világos számára. Az elhangzottakat összesítik, jegyzőkönyvbe veszik, majd továbbítják a BAT felé. 4. lépés: elemzés, reagálás Ebben a szakaszban a jegyzőkönyveket a BAT-nál elolvassák, kielemzik, illetve reagálnak rá. Minden egyes kérdést kötelesek megválaszolni írásban a felvetőknek. A válaszok mellett különféle vállalásokat tesznek, meghatározzák, hogy mit fognak beépíteni a vállalat stratégiájába, illetve, hogy ezek megvalósulása mikorra várható. 5. lépés: reagálás A BAT válaszait és vállalásait a csoportok megkapják, és lehetőségük van reagálni rá. Ha észrevételük van ezzel kapcsolatban, visszaküldhetik a BAT-nak, akik arra szintén írásban reagálhatnak. Így lassan kialakul a vállalások köre. 6. lépés: vállalások megfogalmazása Miután kialakult a vállalások végleges formája, a BAT egy jelentést bocsát ki, amely megtalálható a hivatalos honlapukon elektronikus formában. Ez a jelentés bárki számára hozzáférhető és szabadon letölthető. A külső auditor cég is készít egy jelentést, amely tartalmazza többek között a dialógusról szerzett tapasztalataikat. 7. vagy 0. lépés: a dialógus újrakezdése Újraindul a társadalmi párbeszéd. A visszajelzések alapján ismét megfogalmazódnak azok a témakörök, amelyekről a társadalmi párbeszéd fog folytatódni. A független cég 31.
újra létrehozza a társadalmat reprezentáló csoportokat. Ezek a csoportok lehetnek ugyanazok, amelyek az előző ciklusban is közreműködtek, de lehetnek teljesen újak is. Általában vegyes csoportokkal dolgoznak (azaz vannak régi és új tagok egyaránt). Az új dialógus azzal kezdődik, hogy a csoportok ellenőrzik, mi valósult meg az előző ciklus eredményeként. A BAT-nak válaszolnia kell, hogy mi hogyan történt pontosan, és ezt a független auditor cég is ellenőrzi. Társadalmi beszámoló A
British
American
Tobacco
Hungary
álláspontja,
hogy
a
társadalmi
felelősségvállalásnak körbe kell fognia az összes tevékenységet; legyen szó a termelésről, marketingről, támogatásról vagy épp a tájékoztatásról. A társadalmi párbeszéd építő köve a folyamatos dialógus a külső érdekgazdákkal. Ekkor lehetősége nyílik az összes szereplőnek, -mely hatással van a British American Tobacco működésére-, véleménye megosztására, illetve javaslat tételére, akár negatív, akár pozitív véleménnyel van a vállalatról és a dohányiparról. A dialógus összessége a Társadalmi Beszámoló, mely alapvetően az érintettek kérési, javaslatai és véleményei, a vállalat ezekre adott válaszai és vállalásaiból állnak. A beszámoló természetesen tartalmazza a BAT által az előző ciklusban tett vállalásait, valamint azok állapotát is (befejezett, folyamatban, stb.). A párbeszéd során elhangzott vállalások képezik elsősorban a vállalat CSR kezdeményezéseinek alapját; hiszen döntő jelentőségű, hogy olyan célokért küzdjön, amit értékel a környezete. Így a legfontosabb témakörök: - fiatalkori dohányzás megelőzése - oktatás támogatása - szegénység, gyermekmunka, járványok elleni küzdelem - növény-, és állatvédelem (biodiverzitás)
32.
A CSR Bizottság A bizottság feladata a vállalat CSR tevékenységeinek koordinálása, tagjai a BAT igazgatótanácsából kerülnek ki. Folyamatosan kontrolálja, hogy a BAT tevékenysége összhangban áll-e a vállaltakkal, megfelel-e az üzletpolitikának. A bizottság jogkörébe tartozik a támogatások, valamint azok utókövetése is. A vállalatot a bizottság képviseli a társadalmi párbeszéd folyamatában, feladata az elvárásokra érkező válaszok, akciótervek kidolgozása, valamint az ezekhez szükséges erőforrások átcsoportosítása is. A bizottság legalább évente kétszer ülésezik. A Társadalmi Párbeszéd Irányító Testülete A Társadalmi Párbeszéd Irányító Testület a British American Tobacco Hungary közép-, és felsővezetőiből áll. A testület elsődleges feladata a Társadalmi Párbeszéd folyamatának zökkenőmentes segítése. Támogatják a CSR vezetőt (a bizottság titkára), egyrészt a témakörök és szakértők feltérképezésében, a felkészülésben, másrészt a vállalat álláspontjának kidolgozásában, akciótervek kidolgozásában. Ezen kívül segítik a meghívottak listáját összeállítani, illetve gondoskodnak egyéb fontos információkról, adatokról. A CSR csapat A British Amercian Tobacco a társadalmi felelősségvállalását érintő tevékenységek elvégzésére CSR vezetőt bízott meg, akinek munkáját a mindenkori vezetői gyakornok segíti. A követhetőség és eredményesség érdekében a BAT létrehozta a legfontosabb CSR mechanizmusok ellenörző listáját: „A” – általános rész •
Egyértelműen
tisztázott
felelősségi
körök
a
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalása - CSR – témakörben. •
A CSR tevékenységek megfelelő irányítása.
•
A külső környezetet kezdeményező, proaktív kezelése annak érdekében, hogy a hírnévvel és az üzletmenettel kapcsolatos kockázatok minimalizálhatóak legyenek.
33.
•
A vállalat érintettjeivel kapcsolatos információk, adatok megfelelő, hatékony kezelése.
•
A vállalat hírnevének, reputációjának rendszeres mérése.
•
A
marketing
tevékenységek
jóváhagyásához
a
megfelelő
folyamatok
bevezetésre kerültek, a jóváhagyásnál figyelembe veszik a reputációs kockázatokat is. •
A vállalatcsoport Környezet-, Egészség-, és Biztonságvédelmi előírásaival kapcsolatos esetleges reputációs hatások megfelelő kezelése.
•
A
vállalat
felelős
működési
alapelveinek
megfelelő
külső
és
belső
kommunikációja. "B" - Társadalmi Párbeszéd • A Társadalmi Párbeszéd tevékenység irányítása. • A párbeszéd során tett és a riportokba foglalt vállalások megfelelő nyomonkövetése. • A folyamatban kulcsfontosságú beszállítókkal a szerződéseket megkötötték, a teljesítményük értékelésre kerül. "C" - Támogatások •
A támogatások stratégiai szintű kezelése, a vállalatcsoport támogatási irányelvei alapján
•
Megfelelő az egyes támogatási programok kiválasztásának, kezelésének értékelésének irányítása.
•
A globális rendszer használata a támogatási hozzájárulások kiszámításához és jelentéséhez
"D" - Emberi jogi kérdések •
Mind a munkahelyen, mind az ellátási láncban működnek az emberi jogi kérdések megfelelő kezelésére kialakított folyamatok.
•
Hatékony rendszerek kerültek bevezetésre annak érdekében, hogy az esetleges reputációs kockázatok kezelése megfelelően történjen abban az esetben, ha felmerül a vád olyan kormányzatokkal való együttműködésre, amelyek az emberi jogok védelme tekintetében nem jó a megítélése.
34.
A lista tartalmi elemei szigorúan vonatkoznak mindenkire, betartásáról a regionális Audit Bizottság győződik meg. Az ellenőrzés biztosítja a vállalások betartását, a szervezet céljainak elérését, a társadalmi párbeszéd gördülékenységét. A társadalmi párbeszéd szereplői és feladatai: Érdekgazdák: Az érintettek elvárásain, javaslatain alapszik a folyamat. Kifejtik álláspontjukat a vállalat tevékenységével kapcsolatban, mely segítségével létrejönnek a legfontosabb témakörök. Ezen kívül részt vesznek a adatgyűjtési módszerek és egyéb tevékenységek véleményezésében, jóváhagyásában, ahol a vállalat felelőssége megosztott. Moderátorok: Fontos leszögezni, hogy a moderátor független szervezet tagja, aki nem áll a párbeszéd folyamatán kívül a British American Tobacco-val üzleti kapcsolatban. Feladatuk a kapcsolat fenntartása, közvetítő szerepet játszanak a párbeszéd során az érdekgazdák és a vállalat között. Tevékenyen részt vesznek a beérkező vélemények fogadásában és összegzésében, a jegyzőkönyv megírásában, és továbbküldésében. A párbeszéd kulcsfigurái; kötelezettségük a párbeszéd során felszínre került elvárásokra érkező vállalati akcióterv az érdekgazdákkal való megismertetése, majd azok véleményeinek továbbítása a British American Tobacco felé. Az auditor: Külső, és független, legfőbb feladata biztosítani, hogy az AA1000AS szabvány követelményei teljesüljenek. Köteles ellenőrizni, hogy a párbeszéd folyamata korrektül zajlik le, a jegyzőkönyvek, dokumentációk a valóságnak megfelelnek-e, mindenki élhet-e a szólásszabadság jogával, nincsenek-e bizonyos körök, esetlegesen személyek háttérbe szorítva. Figyelnie kell arra, hogy az érintettek mennyire elégedettek a vállalat válaszaival, valamint vizsgálja a Társadalmi Beszámoló szavahihetőségét, vagyis, hogy a benne foglaltak valósághoz hűek-e.
35.
A CSR vezető: A British American Tobacco Hungary munkatársa, a Bizottság titkára. Feladatai, hatásköre a következőkből áll: •
A CSR “nagykövete”
•
A vállalat CSR folyamatainak irányítása, bővítése, ápolása
•
A felső vezetés pontos tájékoztatása
•
A párbeszédhez szükséges tanulmányok, adatok beszerzése, és elkészítése
•
A Társadalmi Beszámoló megírása
•
Kapcsolattartás az érintettek és a vállalat között.
A British American Tobacco képviselői: A képviselők a BAT vezetői és munkatársai közül kerültek ki. A feladatkörükbe tartozik: •
Személyügyi kérdések; moderátor, érintettek kiválasztása
•
A CSR vezetővel együttműködve a párbeszéd szerkezetének felépítése
•
Információátadás, tájékoztatás az érintetek felé
•
A felvetésekre való reflektálás, a válaszok megfogalmazása.
36.
IV. A CSR MÉRÉSE A British American Tobacco Hungary a GRI mutatók tükrében
Fenntartható fejlődés (sustainable development) "A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől".18 Jelenleg jóval több erőforrást veszünk igénybe, mint a fenntarthatóság megengedné. Így nagyobb mennyiségű erőforrást felhasználva, idővel ezek elapadnak, melynek beláthatatlan következményei lehetnek mind a környezetre, mind a gazdaságra, vagy épp a társadalomra. Ennek megakadályozására érkező főbb célkitűzések: 19 •
Természetes erőforrások megőrzése, környezetbarát termelési és fogyasztási módok meghonosítása
•
A fogyasztás racionalizálása, önmérséklet gyakorlása
•
Diszkrimináció, és egyenlőtlenségek megszüntetése kisebbségi, vagy hátrányos helyzetű csoportotok támogatása; az általános iskola elvégzése legyen minimális szint, biztosítani kell a nemek egyenlőségét
•
Üvegház-hatást előidéző gázok kibocsátásának mérséklése, a Kiotói jegyzőkönyv érvényre jutatása
•
A levegő minőségére vonatkozó szabványok tökéletesítése, és betartása
•
Védelem az erdőknek; a további erdőirtásokat meg kell akadályozni
•
Vízkészletek gondosabb felhasználása
•
A talaj eróziójának jelentős mérséklése
•
Veszélyes anyagok használatának háttérbe szorítása, fosszilis tüzelőanyagok, valamint nyersanyagok kitermelésének és felhasználásának mérséklése
18 19
Az ENSZ definiciója alapján Dr. Szlávik János – Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás, KJK-Kerszöv 2005, 24-44 o.
37.
•
A kormányok, a gazdasági és civil szektor szereplői kapcsolatának szorosabbá fűzése
•
Vállalkozások éves beszámolóiban a környezeti költségek kiemelése
•
A gazdasági növekedés GDP-ben kifejezett mutatóit ki kell egészíteni a társadalmi és környezeti költségekkel
•
"Gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan".
A GRI (Global Reporting Initiatives, Globális beszámolási kezdeményezés) egy független civil szervezet, mely az ENSZ jóváhagyásával tevékenykedik, célja a nemzetközileg elfogadott jelentéskészítési standardok meghatározása, egy egységes formátum biztosítása a vállalatoknak a fenntartható fejlődésről szóló jelentéseik elkészítéséhez, mely összefoglalja a szervezetek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. Így ennek eredménye, hogy a közölt információk egymással összehasonlíthatóak, az adatok hiteles képet mutatnak az adott vállalatról. Kitér a termékre, kínálati láncra, környezetvédelemre, emberi jogokra, munkaügyre, vállalati gyakorlatra valamint a helyi közösségekre is. 20 A „fenntartható vállalat” három területen teljesít jól: • Gazdaságilag • Környezetileg • Társadalmilag.
A British American Tobacco Hungary gazdasági teljesítménye A gazdasági teljesítmény taglalásakor figyelembe kell venni a vállalat közvetlen és közvetett hatásait környezetére. Nagyító alá kell venni a vállalat eladásait, piaci részesedését, a kiadásokat, az alkalmazottakra fordított költségeket, a kutatási és fejlesztésre szánt értékeket, valamint a részvényesek megoszlását. 20
Dr Szeles Péter – Nagy PR könyv, Külső Public Relations tevékenység, (18 fejezet), Management Kiadó, 2001
38.
A British American Tobacco Hungary piaci részesedése (%) 2006
47
2005
46,8
2004
45,6
2003
44,4
2001
42,1 A British American Tobacco Hungary piaci részesedése (%)
21
A British American Tobacco a világ második legnagyobb dohányipari csoportja, amely 14.6 százalékos piaci részesedéssel bír. Hazánkban ez az arány évről évre nő, míg 2001ben 42,1% volt, addig 2006-ban elérte a 47%-os részesedést. A piaci részesedés vizsgálatánál nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy mára az Imperial Tobacco Hungary Kft.(korábban Reemtsma), valamint a Philip Morris Magyarország Kft feladta debreceni, illetve egri termelőegységeit, és immáron mindössze exportált termékeivel vannak jelen a magyar piacon. A BAT által értékesített szálak száma 2000-ben 8,5 milliárd volt, mely érték 2006-ra 7 milliárd szálra zsugorodott. Ennek hátterében a belföldi cigaretta kereslet csökkenő tendenciája állt; míg belföldön, 2000-ben 21,2 milliárd szál került értékesítésre, addig 2006-ban már csak 15,4. 2007, 2008-ban azonban a British American Tobacco Hungary pécsi termelőegységét jelentősen korszerűsítette; a másfél milliárd értékű fejlesztés hatására nőtt a kapacitás. 2007-ben a termelés meghaladta a 10,4 milliárd szálat, melyből 3,9 milliárdot exportáltak. Így elmondható, hogy a zsugorodó magyar piaci tendenciák hatására egyre jelentősebbé válik az export szerepe, mely 2007-ben elérte a 37%-ot. Nettó árbevételt tekintve a vállalat 2006-os teljesítménye 341 millió angol font, míg működési eredménye 10,5 millió angol font.
21
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
39.
A bérkifizetéseket, juttatásokat, nyugdíjakat, bónuszt, valamint a végkielégítéseket tekintve elmondható, hogy ugyan 2004-hez képest 2006-ban csökkentek a bruttó bérek, viszont a járulékok és bónusz aránya jóval hangsúlyosabbá vált. A British American Tobacco által fizetett bérek és juttatások ezerFt
3518571
1561350
412129
3416145
1419046
198324
2006
2005 3769189
296607
598240
2004
bruttó bér
járulék
bónusz
22
A következőkben az államnak kifizetett adó mennyiségét vizsgáljuk. 2001-ben ez az érték mindössze 69,9 milliárd forint volt, addig 2004-ben elérte a 105,4, 2006-ban pedig a 122,3 milliárdos kifizetendő adóösszeget. Az évről évre növekvő adóterhek mögött az Európai Unió áll, melynek nem titkolt célja az adó növelésével a fogyasztás visszaszorítása.
A British American Tobacco által kifizetett adó (milliárd forint)
122,3
2006 103,1
2005 2004
105,4 68,9
2001
A British american Tobacco által kifizetett adó (milliárd forint)
22 23
Az AC Nilesen adatai alapján számolva. Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
40.
23
Az uniós direktívának eleget téve Magyarország így teljesítette a 2008 év végéig előírt minimális jövedéki adószint-követelményt, mely immáron eléri a kiskereskedelmi ár 57 százalékát, és 1000 szálanként a 64 eurót.
A British American Tobacco Hungary környezeti teljesítménye: Ennél a résznél megvizsgáljuk a British American Tobacco Hungary közvetlen környezetére gyakorlolt hatásait. A vállalat legfontosabb alapanyaga a dohánylevél. Magyarországon a dohánylevél termesztésének szerepe a 2000-es évek elejére lecsökkent, azóta stabilizálódott; míg 1999-ben 16000, 2001-ben 9000, addig 2006-ban 8700 tonna termett. A British American Tobacco Hungary termelési tevékenységre használt földterületének nagysága 3,5 hektár. A pécsi dohánygyár 2003-ban 6542, 2005-ben 5372, míg egy évvel később 5579 tonnát termesztett, jelentős bővülés illetve csökkenés nem érzékelhető, viszonylag kiegyenlített fogyasztás figyelhető meg.
A British American Tobacco termeléshez szükséges anyagfelhasználása (tonna) 5585 5579
2006 3378
2005
5372 2901
2003
6542 dohánylevél
Közvetlen anyagok
24
A közvetlen anyagok felhasználása viszont megugrott a 2003-as 2901 tonnás szintről, majd megduplázódott 2006-ra, mikor is meghaladta az 5585 tonnát. Megfigyelhető, hogy a közvetlen anyagok - mint a csomagolás, filter, ízesítés-, iránt megugrott kereslet nem húzta maga után a felhasznált dohánylevelek mennyiségének növekedését. 24
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
41.
A British American Tobacco Hungary energiafelhasználása lényegesen nem változott; 2003-ban 100817, 2005-ben 101879, 2006-ban pedig 103720 (GigaJoule-t) fogyasztott. A vállalat erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások alkalmazására és az energia hatékonyságának növelésére.
Az utóbbi időben eszközölt konkrét fejlesztések közül kiemelendő: 1. Energiafelügyeleti rendszer beszerelése a dohánygyárba: •
Forradalmi informatikai rendszer
•
Ellenőrzi az energiafogyasztást
•
Kiszámíthatóbb áramfogyasztás
•
Átgondoltabb, költséghatékonyabb fogyasztást eredményez
2. Cigarettakiszállítás racionalizációja: •
Egyedi kiszállítás helyett a partner központi raktárába szállítja a cigarettát
•
Hatékonyabb termékkiszállítás
•
Üzemanyagot és költséghatékony
•
Szennyezőanyag-kibocsátás csökken
3. Két darab légkompresszor cseréje: •
Elavult kompresszorok helyébe új, energiatakarékos légkompresszorok vétele
•
Éves szinten 8,6 millió forint megtakarítást jelent
42.
A British Am erican Tobacco engergiafelhasználása (GJ)
2006
103720
2005
101879
2003
100817
A British American Tobacco engergiafelhasználása (GJ)
25
A vállalat vízfelhasználását tekintve megállapíthatjuk, hogy fokozatosan nő; a 2003-as 15538
köbméter
fogyasztás
2006-ra
22414
köbméterré
duzzadt.
A British American Tobacco vízfelhasználása (köbméter)
2006
22414
2005
18655
2003
15538
A British American Tobacco vízfelhasználása
26
Üvegház hatású gázok kibocsátását tekintve, megállapítható, hogy a vállalat szén-dioxid kibocsátása 2003-tól nézve nem mutat jelentősebb eltérést, 10345 (2003), 10837 (2006). A British American Tobacco szén-dioxid kibocsátása
2006
10837
2005
10279
2003
10345
A British American Tobacco szén-dioxid kibocsátása
25 26 27
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
43.
27
A BAT Hungary működése során nem használt fel, valamint nem bocsátott ki ózonkárosító anyagokat. A klímaberendezésben használt hűtőközeg engedélyezett, a vállalat működése során használt spray anyagok hajtóanyaga pedig propán-bután keverék. Veszélyes hulladékot (Bázeli Egyezmény I., II., III. és VIII. melléklete alapján) nem állított elő, nem szállított, és nem importált vagy exportált hulladékot. Azonban, hasonlóan a többi vállalathoz, a British American Tobacco Hungary termelése során is keletkezik hulladék, mint melléktermék. A nem veszélyes hulladékokat lerakókban, az előírásoknak megfelelően helyezik el. Mennyisége azonban évről évre nővekszik; míg 2003-ban 851 tonna, 2006-ban már 1372 tonna szemét landolt a depóban. Ha az egymillió szál cigaretta előállítására vetített keletkezett hulladék mennyiség arányát vizsgáljuk, kiderül, hogy egy adott volumenü cigaretta megtermelése egyre több szeméttel jár; 2003-ban az említett arányszám 0,13, mely 2006-ban már 0,22 tonna, 1 millió cigarettára levetítve. A tendencia mellett azonban egy másik folyamat is erösödik; az újrahasznosított hulladékok is nagyobb szerephez jutnak. Ennek érdekében évről évre próbálják papírszükségleteiket csökkenteni, illetve észszersíteni. Az újrahasznosított papír aránya a pécsi dohánygyárban felhasznált kartondobozok anyagán belül meghaladja a 90 %-ot, az irodai tevékenységek során pedig 33,8%-ban használ újrahasznosított másolópapírt. Ugyan a BAT működése során keletkezett szennyvízkibocsátás nem befolyásolja jelentősen vízforrásokat és kapcsolódó élőhelyeket, a vállalat szennyvíkibocsátását tekintve negaítv eltolódást figyelhetünk meg; a 2003-as 12430 köbméterről egyenletes növekedést mutatva juthatunk el a 22384 köbméteres 2006-os értékig.
27
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
44.
A British American Tobacco évi szennyvízkibocsátása (köbméter)
2006
22384
2005
18635
2003
12430
A British American Tobacco évi szennyvízkibocsátása (köbméter)
28
A vállalat környezeti kiadásai (hulladékszállítás díjai, átvállalási díj fizetése az Ökopannon Kht-nek, az Ökopannon jelentések auditálása, 5 évenként emisszió-mérés a gyárban) lecsökkentek, a 2004-es majd 380 ezer angol font, 2006-a 211 ezer angol fonttá olvadt.
A British american Tobacco összes évi EHS kiadás (angol font)
2006
211000
2005
232000
2004
376881
A British american Tobacco összes évi EHS kiadás (angol font)
29
A British American Tobacco Hungary társadalmi teljesítménye: A British American Tobacco Hungary foglakoztatottjainak számánál figyelembe vettem a teljes és részmunkaidős, vezető és alkalmazott, határozott illetve határozatlan munkaszerződéssel rendelkező munkatársakat.
28
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
45.
Elmondható, hogy míg a 2000-es évek elején több mint ezer alkalmazottal büszkélkedhetett a BAT (2003-ban 1033 fő), addig ez az érték 2006-ra 865-főre mérséklődött. A „mélypont” 2005 volt, mikor 828 alkalmazott és 42 kölcsönzött munkaerő dolgozott a BAT égisze alatt. Az átlagos munkaerő forgalmat nézve jelentősebb eltérésekbe ütközhetünk. A teljes vállalatot tekintve ez az érték 14,4% volt 2006-ban, részleteiben nézve pedig kiderül, hogy a budaörsi irodaházban és a pécsi telephelyen viszonylag alacsony, míg a depóknál jóval magasabb a munkaerő fluktuációja. A dolgozók munkavállalói juttatásokban részesülnek a törvényben előírtakon felül; minden munkatárs éves szinten cafeteria hozzájárulást kap, melynek éves összege növekvő tendenciát mutat. A cafeteria bruttó összege/fő
2006
200000
2005
170000
2004
170000 161500
2003
A cafeteria bruttó összege/fő
30
Ez a megoldás ma már nem mondható épp forradalminak, számos multinacionális cég alkalmazza, mely mögött egy lényeges tényező húzódik meg; a költséghatékonyság. A vállalatok költségeinek legnagyobb részét a munkavállalók bérei és járulékai teszik ki, így jóval kifizetődőbbnek számít egy esetleges béremelés helyett a cafeteria rendszer bevezetése, illetve a hozzájárulás mértékének emelése. Ennek eredményeként egyrészt csökkenhet a fluktuáció, a munkatársak lojalitása növekszik cégükhöz, másrészt a vállalat is spórol a felkínált adó-, és járulékmentes elemeknek köszönhetően.
30
Az AC Nilesen adatai alapján számolva.
46.
A BAT munkatársai számára igény szerint biztosít lakáscélú hitelt (1 000 000 Ft kamatmentes hitel 5 évre), fizetési előleget, temetési segélyt (bruttó 50 000 Ft), valamint szociális segélyt (60 000 Ft). A végkielégítési csomagok tartalma és besorolása több, mint öt éve változatlanok. Hét év munkaviszonyig a jogszabály által előírt 1-2 havi bért fizeti ki a vállalat. Hét év munkaviszonyt meghaladva azonban a végkielégítési csomagok a jogszabály által rögzítetthez képest bővülnek; 31 •
7 év munkaviszony 3 havi bér (előírás: 2 havi bér)
•
10 év munkaviszony 5 havi bér (előírás 3 havi bér)
•
12 év munkaviszony 6 havi bér (előírás 3 havi bér)
•
15 év munkaviszony 7 havi bér (előírás 4 havi bér)
•
20 év munkaviszony 9 havi bér (előírás 5 havi bér)
•
25 év munkaviszony 10 havi bér (előírás 6 havi bér)
•
30 év munkaviszony 11 havi bér(előírás 6 havi bér)
A dolgozóknak indokolt esetben jár a pótlék a délutáni (alapfizetés 30%-a), és az éjszakai (alapfizetés 45%-a) műszak után. A juttatások közül kiemelendők még az ún. hűségbónusz, melyre 10 év munkaviszony után jogosult a munkavállaló. A szakszervezetet tekintve, annak ellenére, hogy a BAT két jogi személyiségű társasággal rendelkezik, csak a pécsi dohánygyár él e lehetőséggel. A baranya megyei gyár szakszervezeti tagjainak száma 2006-ban 163 volt, mely értéket ha összevetjük a vállalat teljes létszámával, kiderül, hogy a foglalkoztatottak mindössze 29%-a rendelkezik tagsággal.
31
A British American Tobacco Társadalmi beszmolója 2004
47.
A hatékony érdekképviselet és érdekérvényesítés érdekében hivatalosan jelen van a munkavállalók
hivatalos
képviselete
a
döntéshozatal
folyamatában
vagy
a
menedzsmentben. A BAT nagy figyelmet fordít a munkahelyi balesetek megelőzésére, ezért egészségügyi és biztonsági bizottságokat hoztak létre, amelyek a vezetőség és a munkaerő képviselőiből állnak. Ilyen a Környezet-, Egészség és Munkavédelmi Felügyelő Bizottság, valamint a Munkavédelmi képviselők bizottsága. A British American Tobacco világszerte beveti a "Te Hangod" akciót, mely rávilágít a munkavállalók álláspontjára, véleményére. A kérdőív az összes munkavállalónkra kiterjed, kitöltése azonban nem kötelező, valamint név nélküli. 2006-ban a kitöltők 83%-a értett egyet a "A munkahelyem biztonságos" megállapítással.
A továbbképzés költsége (millió Ft)
2006
126
111
2005
2004
127
A továbbképzés költsége (millió Ft)
32
A vállalat alkalmazottai részére tréningeket, tanfolyamokat kínál. A BAT irányelveinek megfelelően a menedzsment tréningeken, továbbképzéseken való átlagos részvétele évi 5-10 nap, míg a nem vezető beosztottaknál ez az arány átlagosan 2 nap. A továbbképzések költségének eloszlása egyenletesnek mondható, 2004-ben 127, 2006ban 126 millió Ft ráfordítás ment végbe.
32
A Brtish American Tobacco Társadalmi beszámplója 2007
48.
Egy tetszőlegesen kiválasztott Civil szervezet véleménye, megítélése a British American Tobacco Hungary tevékenységéről
Félix Péter - a közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány elnöke elsődleges feladata a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő jogszabályi környezet kialakítása. Az egyesület a lobbi tevékenységéért sem pénzbeli, sem természetbeni juttatást nem kér, és nem kap. A Füstirtók Egyesület már több sikeres peres akcióval hívta fel magára a figyelmet. Kiemelkedik az a döntés elősegítése, mely szerint, első fokon, háromszázmillió forintos bírsággal sújtotta a BAT Pécsi Dohánygyár Kft-t a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amiért a cigarettagyár 2007. elején 1638 promócióból álló illegális dohányreklám kampányt rendelt meg 731 helyszínen. A Füstirtók Egyesületének közleménye szerint hazánkban nem érvényesül a nemdohányzók védelme, csupán a dohányosokat védik, mivel állításaik alapján az ipari lobbi irányítása alá kerültek az Egészségügyi Minisztérium projektjei, míg a Fogyasztóvédelmi Hatóság is folyamatosan „betart” nekik.
Félix Péter véleménye korátsem felhőtlen a British American Tobacco Hungary-ról. Szerinte egy olyan társaság ne beszéljen a társadalmi felelősségről, melyik Magyarországon tömegesen írtja ki a lakosságot. Termékei nemhogy egészségre károsak, hanem kellemetlen is, azok eladása –meglátása szerint-, csak hazugság útján lehetséges. Úgy gondolja, a legnagyobb probléma az, hogy a dohányzás területén nincs olyan jogszabály, mely világosan lenne megfogalmazva, így a meglévők ezerféleképpen értelmezhetőek, példának hozta fel, hogy az ÁNTSZ évek óta nem tudja eldönteni, hogy bírságolhat és hol nem. Mivel egy speciális termékről van szó, kiemelten kellene kezelni. Így támogatná az eladáshelyi reklámok (pénztáraknál) elhelyezésnek betiltását, mivel azokat kiskorúak is láthatják, továbbá teljes mértékben korlátozná a dohány-promocókat, mivel meglátása szerint ezek célja az adatgyűjtés. 49.
A British American Tobacco Hungary támogatásait, mecénás programjait is elveti, mivel szerinte egy olyan függő helyzetet teremtenek, mely alapján már nem lehet reális döntéseket várni azoktól, akik ezeket elfogadják. Ilyen Pécs önkormányzata vagy a Pécsi Egyetem, Pécsi Nemzeti Színház. Elég komoly mennyiségű pénzt fogadnak el a dohányipartól, ami beleépül a költségvetésükbe, következő évben pedig már nem is kalkulálnak vele, hogy ezt a maguk forrásából gazdálkodják majd ki.
Félix Péter részt vett a British American Tobacco által szervezett Társadalmi Párbeszéden. Érzékenyen érintette a meghívottak, illetve megjelentek köre; ugyanis visszaemlékezése alapján rajta kívül egy civilszervezet, egy minisztérium, egy hatóság sem volt jelen. Ellenben képviselte magát a BAT vezérkara, a BAT dolgozói, a BAT szállítói. Szerinte a beharangozott, nagy volumenű társadalmi párbeszéd közepette a vállalat saját magával kezdett dialógusba. A Társadalmi Párbeszéd beszámolóját illetően is szkeptikusságának adott hangot, a társadalom egyetlen szegmensét meg sem szólítják, saját magukkal beszélnek. Megnézik, mik azok a vállalások, melyeknek semmilyen különösebb hatása sincs. Ezen vállalásokat megfogadják, aztán vagy megvalósítják, vagy nem, mert csak a jelentés a lényeges. Feltételezésének alapja -miszerint a BAT nem folytat társadalmi párbeszédet-, hogy a vállalat részvényeseinek van elkötelezve, ebből következően profit érdekelt és mindent csak azért tesz, hogy több nyeresége legyen. Azért támogat, azért próbál népszerű lenni, hogy társadalmi helyzete jobb legyen, és fel se merüljön a tény, hogy egészségre káros termékeket forgalmaz.
50.
Kérdőívek kiértékelése:
A kérdőíveket összesen 121-en töltötték ki, melyből 118 értékelhető volt. A feltett kérdésekkel elsősorban arra kerestem a választ, hogy egy hétköznapi ember miként viszonyul egy dohánygyárhoz, képes-e társítani hozzá a felellőség fogalmát, hogyan reagálnak jelenlétére, és milyen jövőt jósolnak neki. Az első kérdés a CSR ismertségére vonatkozott. A válaszadók 76%-a hallott már a szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról, de mindössze csak 35% van tisztában a pontos fogalmával. A következő kérdések segítségével a dohánygyárak megítélését, lehetőségeit, helyzetét mértem. A válaszadók 58% egyet értett abban, hogy a társadalmi felelősség és a dohányipar összeegyeztethető, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy tud-e hitelesen kommunikálni, már jóval szkeptikusabb válaszok érkeztek. Mindössze 41% mondta azt, hogy képes rá – szinte csak dohányzók-, és 58% vélte (főleg nem dohányzók, de dohányzók is szép számmal) úgy, hogy a dohánygyárak képtelenek erre a feladatra. A hiteles kommunikáció alapfeltételeként a kitöltők több, mint 80%-a a termékek kockázatosságának teljes körű tájékoztatását jelölte meg. A gyárlátogatás, nyilvános fórumok létrehozása, a mecénáskodás, a környezetvédelem csak jóval szerényebb szavazatot kapott. Amikor arra kérdeztem rá, hogy egy dohánygyár hozzá tud-e járulni környezete és a társadalom fejlődéséhez, 56% gondolta úgy, hogy semmi esetben sem, kétségessé válhat, inkább maradjon a háttérben. 47% vallotta ennek ellenkezőjét, miszerint tevékenysége akár hasznossá is válhat. A következő kérdés, miszerint elfogadna-e Ön dohánygyár segítségét egy társadalmi cél érdekében, nem okozott nagy meglepetést; a 37%-os igent vallók általában dohányosok voltak, az elutasító 17% pedig a nem dohányzók táborába tartozott, míg a többség (46%), az esetleges elfogadást szituációhoz kötötte, nem dohányzók és dohányzók vegyesen.
51.
A továbbiakban arra kerestem a választ, miként vélekednek a válaszadók jelenleg a dohánygyárról, milyen kép jut róla eszükben, milyen érzéseket vált ki belőlük. Először kértem őket, a dohánygyártás kapcsán asszociáljanak egy színre. Érdekes mód a dohányzók többsége a napsárgára 40% asszociált, a nem dohányzók egy része a feketére (22%), míg 38% a barna mellett tette le voksát, vegyesen dohányzók és nem dohányzók. Érdekesség, hogy a „napsárga”, mint szín, és mint kommunikációs elem nem ismeretlen a British American Tobacco és fogyasztói körében, immáron lassan két éve a gyár egyik márkáját, a Pall Mallt népszerűsítik a napsütötte, finom íz jelmondattal, és színvilággal. Így hát elmondható, hogy az üzenet hatásos volt, elérte fogyasztóit. Amikor megkérdeztem, hogy dolgoznának-e dohánygyárban, a biztosan igenlők 15% dohányzók voltak, azonban az elutasítók aránya már jóal vegyesebb képet alkotott, akárcsak azoké, akik szituációfüggőnek állították be, a munka a lényeg a helyszín csak másodlagos elven. A dohányipar hallatán ön mire asszociálna – kérdeztem -, melyre 61% a füstölgő gyárkéményt válaszolta, lemaradva ettől 10%, akik számára a dohányipar egyet jelent a sarki tabakos nénivel. Ez a viszonylag szűkebb réteg alkalmi és dohányzókból tevődik össze, akik egy jóval személyesebb kapcsolatot feltételeznek. Elenyésző hányad választotta a dohányföldeken dolgozó embereket, úgy látszik senkinek sem volt elsődleges, hogy hány embert foglalkoztat a szektor. Arra a kérdésre, mely szerint, ha gyermekénél dohányterméket találna, kit tenne felelőssé, érdekes módon senki nem okolta a dohánygyárat, 63% a környezetet, 32% pedig a gyereket. A továbbiakban a dohánytermékek kommunikációjával kapcsolatban informálódtam. A válaszadók fele, 49% saját bevallása szerint ritkán találkozik dohánypromocióval, vagy nem figyeli (32%). Ezen promociókat az elsöprő többség reklámnak definiálja (90%), míg 5% agymosásnak véli. A dohányreklámok korlátozásával 66% teljes mértékben egyet ért, vagy nem érdekli (32%). A közömbösök között főleg dohányosokat találunk. A felmérés szerint csak viszonylag kevés kitöltő látta volna viszont szívesen a dohányreklámokat.
52.
A következő kérdések a dohányipar fejlődési tendenciáit boncolgatják, a válaszadók 91%-a nem lát változást a dohánygyárak kommunikációjában az elmúlt évekhez képest, és 90% szerint továbbiakban sem lesz érzékelhető változás. Elenyésző százalék voksolta, arra, hogy a dohánygyárak felelős vállalatokká válhatnak. Tehát a válaszadók többsége közömbös, vagy inkább pesszimista. A kitöltők fele 18-25 év, 30%-a 26-35év, és 17%-a 36-50 év közöttiek voltak, a válaszadók 37%-a rendszeres dohányosnak, 10% alkalmi dohányosnak vallotta magát, míg 53% nem dohányzónak. Érdekesség, hogy a kitöltők 89% dohányzott már valaha.
53.
V. ÖSSZEGZÉS
Konklúzió: A dohányzás és a dohányipar társadalmi megítélése az idők során folyamatosan változott. A tendenciát a legszemléltetőbb módon talán a cigaretta és a filmvászon sajátos kapcsolata tudja érzékeltetni. A XX. század húszas, harmincas éveitől kezdve a főszereplők döntő többsége dohányos volt, mely erőt, presztízst és személyiséget kölcsönzött fogyasztójának, például hozhatjuk akár a Casablanca főszereplőjét, vagy éppen Marilyn Monroe-t. Egyfajta divattá vált, melynek köszönthetően a cigaretta széles körben elterjedt. Meg kell említeni, hogy a dohánygyárak szerepe is jelentős volt, hiszen csinos összegekkel támogatták ezen produkciókat. Magyarországon sem volt ez másképp, gondoljunk csak Karády Katalin ikonikus képére és “Hamvadó cigarettavég” című dalára. A szocializmus évei alatt a munkásosztály képviselői is előszeretettel tűntek fel egy-egy cigaretta társaságában a filmvásznon. A dohányzást a XX. század első harmadáig nem tartották ártalmasnak az egészségre.Az 1950-es évektől egyre gyakrabban publikált orvosi vélemények, kutatások és jelentések hoztak csak lassú változást, amelyek összefüggésbe hozták a tüdőrák kialakulását a dohányzással. A 80-as évektől csökkent a filmekben a dohányzó jelenetek száma, inkább csak a lecsúszott, szerencsétlenebb sorsú karakterek velejárója. James Bond például 1989-ben gyújtott rá utoljára. Ma már az is szóba került, hogy azon rajzfilmek, melyben előfordul dohányzó szereplő, korhatárossá nyilvánítsák, jó példa erre a 101 kiskutya, Pinokkió vagy éppen Alice csodaországban.
54.
Az említett példa pontosan rávilágít a dohányipar jelenkori megítélésére: szinte mindenki tud az összes dohányzás okozta károkról, a passzív dohányzás ártalmairól, mely képet árnyalja a kibocsátott füst, az utcákon található csikktenger, valamint a halálozási statisztikák. Ezzel párhuzamosan egyre elterjedtebb, intenzívebb és támogatottabb helyzetet élveznek a dohányzás ellenes prevenciók. Megfigyelhető, hogy nemcsak óvatosabb, hanem jelentősen ellenségesebb is lett a közvélemény a dohánycégek marketing tevékenységével kapcsolatban. A Gallup intézet felmérése szerint a lakosságnak több, mint kétharmada egyetért azzal, hogy meg kellene tiltani a dohánytermékek reklámozását az üzletekben, és nagyobbik fele helyesli azt is, hogy csak különleges engedéllyel rendelkező üzletek árusíthatnának dohánytermékeket. Mindezen tényezők mellett a dohányipar helyzete egyre nehézkesebbé válik, mivel egyre többek szemében mint egy “veszélyes szennyeződés” jelenik meg. A dohányiparnak új alapokat kellett lefektetnie a fejlettebb régiókban bekövetkező visszaszorulás és az élesedő verseny miatt. Nyugat-Európa és az Amerikai Egyesült Államok számos részén immáron a gazdasági cél már az eladások szintentartása, illetve a társadalomba való belesimulás. Az emberekben beidegződőtt “füstölő gyárkémény”, és hasonló képek úgymond levetkőztetése azonban lassú és nehéz folyamatnak ígérkezik, ha egyáltalán sikerül. Ezen negatív jellemzők leküzdésének, megfordításának a dohányipar egyetlen és legális hatásos eszköze a CSR. Törekszik felelős vállalattá válni; nyitott, érdekgazdáival szoros kapcsolatot épít ki, csökkenti szennyezőanyag-kibocsátását, dolgozóit kiemelten kezeli, díjakat alapít, próbál tenni az esélyegyenlőségért. Ha azonban jobban elmerülünk a British American Tobacco Hungary Társadalmi Párbeszéd programjában, és szemügyre vesszük a vállalat és teljesített kéréseket, könnyen kettős érzésünk támadhat. 55.
Az eddig publikált társadalmi beszámolók között is jelentős különbségeket fedezhetünk fel; míg az első párbeszédnél(2001) jóval konkrétabb kérések és vállalások és értékek hangzottak el (pl. a szennyvizek jellegének és mennyiségének meghatározása, 6.12 köbméter/millió cigarettánként és tonna termékként), addig legutóbbi párbeszéd során (2007) jóval több, megfoghatatlan, vagy akár céltalannak tűnő vállalás született. Jó példa erre (Társadalmi Párbeszéd 2007); „Elvárás: a BAT Hungary-nek részt kell vennie a dohányzás kockázataival kapcsolatos felvilágosításban, tájékoztatásban. A vállalat dolgozzon ki közérthető felvilágosító kampányokat, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a dohányzás veszélyeire, kockázataira. A BAT teljesítette, ha: Honlapján a kockázatokkal kapcsolatos információk folyamatosan frissülnek.”
Emellett meg kell említeni, hogy beszámolói nem mindig következetesek, a különböző időszakokban gyakran más aspektusból, más mérőszámmal vizsgálják meg az adott teljesítményt, mely sokszor meggátolja a tényleges összehasonlítás lehetőségét. Míg az első beszámoló olyan részletekre is kitér, mint például a meghívott érdekgazdák adatai, addig a legutóbbi nem is említi, jóval felszínesebb. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a dohánygyár is egy gazdasági szervezet, ennélfogva alapérdeke a profit. Nyilván értelmetlen arra kényszeríteni, vagy akár kérni is, hogy szüntesse be a termelését. A tiltással tehát semmilyen eredményt nem lehet elérni, mivel a dohánytermékek illegalizálásával a feketepiac szerepe erősödne. Ez többek között adókiesést, ellenőrizetlen csatornákat és munkanélküliséget eredményezne. A megoldást az jelentené, ha egyértelműen értelmezhető törvényeket hoznának a honatyák a dohánytermékek reklámozásával, forgalmazásával és fogyasztásával kapcsolatban, nagyobb szerephez jutna a kutatás és fejlesztés, hiszen nagy lehetőséget
56.
hordozhat az egészséget nem károsító dohánytermékek kifejlesztése (pl. tubák), emellett szükségesek a további erőfeszítések véghezvitele, a vállalások pontos betartása, a következetesség, és a nyomonkövethetőség. Nehéz megmondani, hogy akár ötven vagy száz év múlva találkozhatunk-e dohánygyárral. Ha magatartásuk nem változik, akkor valószínűleg nem. Ha viszont a megkezdett útvonalon mennek tovább, hosszútávú, valóban elkötelezett és hiteles célokat fogalmaznának meg, ténylegesen figyelembe vennék érdekgazdáik véleményét, létrejönne egy konszenzus a dohánygyár és ellentábora között, mely egy kölcsönös, távlati megoldást hozhatna.
57.
VI. MELLÉKLET
Kérdőív 1. Hallott-e már Ön a szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról (CSR)? -
Igen
-
Igen, de nem tudom, pontosan mit takar
-
Nem
2. Ön szerint összeegyeztethető-e a társadalmi felelősség és a dohányipar? -
Igen
-
Nem
-
Esetleg
3. Véleménye szerint képes-e egy dohánygyár hitelesen kommunikálni? -
Igen
-
Nem
4. Ön szerint hogyan tudna egy dohánygyár hitelesen kommunikálni? -
Teljeskörű tájékoztatást ad a termékei kockázatairól
-
Nyilvános fórumokat biztosít, hogy az emberek érdeklődhessenek
-
Gyárlátogatást biztosít
-
Nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, támogatja az oktatást, belefolyik a kultúrába
5. Véleménye szerint egy dohánygyár hozzá tud-e járulni környezete vagy éppen a társadalom fejlődéséhez? -
Igen, támogatói tevékenysége akár hasznossá válhat
-
Semmi esetben sem
-
Kétséges, inkább húzódjon háttérbe
6. Elfogadná-e Ön egy dohánygyár segítségét egy társadalmi cél érdekében? -
Igen
-
Nem
58.
-
Szituáció függő
7. Milyen szín jutna eszébe a dohánygyártásról? -
Napsárga
-
Zöld
-
Fekete
-
Barna
8. Dolgozna-e Ön adott esetben egy dohánygyárban? -
Igen
-
elképzelhetetlennek találom
-
szituációfüggő, a munka az munka
9. Ha maga elé képzeli a dohányipart, mire asszociálna? -
Füstölgő gyárkémény
-
Munkát végző emberek a dohányföldeken
-
Sarki tabakos néni
10. Ha gyermekénél dohányterméket találna, kit tenne elsősorban felelőssé? -
Senkit
-
Gyereket
-
Dohánygyárat
-
Környezetet
11. Véleménye szerint milyen gyakran találkozik Ön dohánypromocióval? -
Túl gyakran
-
Ritkán
-
Nem figyelem
12. Ön szerint milyen célt szolgál egy dohánypromoció? -
Agymosás
-
Tanácsadás
-
Reklám
13. Egyet ért-e Ön a dohányreklámok korlátozásával? -
Teljesen mértékben
-
Nem érdekel
-
Nem értek vele egyet
59.
14. Milyen változást vett észre a dohánygyárak magatartásában az elmúlt években? -
Pozitívat
-
Negatívat
-
Semmilyet
15. Milyen jövőt jósol a dohányiparnak? -
A dohánygyárak eltűnnek
-
Nem lesz érzékelhető változás
-
Felelős vállalatokká válnak
16. Neme? -
Férfi
-
Nő
17. Kora? -
18-25 év
-
26-35 év
-
36-50 év
-
50 felett
18. Dohányzott-e már valaha? -
Igen
-
Nem
19. Milyen a kapcsolata a dohányzással? -
Rendszeres dohányos (általában minden nap dohányzik)
-
Alkalmi dohányos
-
Leszokott dohányos
-
Nem dohányzó (esetleg már kipróbálta a dohányzást, azóta - vagy egyáltalánnem gyújtott rá)
60.
Törvényi szabályzás
A dohánytermékek eladása gyermekeknek vagy gyermekek által Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól. A törvény idevonatkozó előírásai a következők: a) tilos dohányterméket árusítani oktatási intézményekben, illetve szociális, jóléti és egészségügyi ellátást biztosító intézményekben; b) 18 év alatti gyermekek és fiatalok részére dohánytermékek kiszolgálása tilos; c) az eladók az életkort megfelelő módon bizonyító igazolványt kérhetnek; d) dohánytermékek mintaadással nem népszerűsíthetők. A dohánytermékek promóciója A 2001. évi I. törvény főbb rendelkezései a következők: a) a dohánytermékek mindenfajta közvetlen és közvetett reklámja tilos; kivételt képeznek a dohánytermékeket terjesztők számára készült szakmai reklámok, illetve a világméretű nemzetközi sportesemények (például a magyar Forma-1 futam) kapcsán közvetített reklámok; b) az eladáshelyi reklám megengedett, de az kizárólag termék bemutatásra és árfeltüntetésre használható. A 2000. évi CXLV. törvény a sportról12 (§75) előírja, hogy sporteseményekkel kapcsolatos marketing-tevékenység alkalmával „tilos a sportot olyan szolgáltatással vagy életmóddal kapcsolatban bemutatni, mely egészségre ártalmas”. Termékellenőrzés, termékbemutatás és a fogyasztók tájékoztatása A 2002. évi LVIII. törvény egyes, az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról a következő főbb szabályokat tartalmazza: a) az egészségügyi figyelmeztető feliratok a cigaretta csomagolásának fő- és hátsó oldalán 30%, illetve 40% felületet kell, hogy elfoglaljanak, míg az egyik kis oldal 10%án a cigaretta nikotin, kátrány és CO tartalmára vonatkozó információkat kell feltüntetni;
61.
b) felváltva két általános figyelmeztetést kell alkalmazni. Ezek a következők: „A dohányzás ölhet!” és „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!”; c) a járulékos figyelmeztetéseket forgó jelleggel 14 mondat közül kell kiválasztani, melyeket e törvény kiegészítése tartalmazza; d) az általános figyelmeztetéseket az eladás helyén is fel kell tüntetni. A Földművelésügyi és vidékfejlesztési, az Egészségügyi, szociális és családügyi és az Ipari és közlekedési minisztériumok 86/2003
(VII.24.)
számú
közös
rendelete
a
dohánytermékek
előállításáról,
forgalmazásáról és ellenőrzésérő (mely módosítja a Földművelésügyi, Népjóléti és Ipari és kereskedelmi minisztériumok 36/1996 (XII.11) közös rendeletét a dohánytermékek előállításáról,
forgalmazásáról
és
ellenőrzéséről
és
a
Földművelésügyi
és
vidékfejlesztési, az Egészségügyi, szociális és családügyi és az Ipari és közlekedési minisztériumok 43/2002. (V.14.) számú közös rendeletét a dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról és ellenôrzésérôl17) biztosítja a 2001/37/EC Uniós direktíva előírásainak bevezetését. Így kiterjed: a) a dohánytermékek gyártásának és behozatalának szabályaira; b) megjelöli a Heves megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás illetékességét a cigaretta nikotin, kátrány és CO tartalmának ellenőrzésében; az Állomásnak
ezeket
az
adatokat
évente
jelentenie
kell
a
földművelésügyi
minisztériumnak; c) a gyártók és importőrök minden évben jelentést kell tegyenek a cigaretta gyártási folyamata során alkalmazott valamennyi összetevőről és adalékanyagokról. Dohányfüstmentes környezet (a dohányzás tiltása közterületeken, a passzív dohányzás ártalmainak megelőzése) Az 1993. évi XCIII. törvény (a munkavédelemről) (§38) megköveteli, hogy a munkaadók megfelelő védelmet biztosítsanak a nemdohányzóknak a munkahelyen. Dohányzóhelyek kijelölése a dohányosok számára – nem annyira tűzvédelmi, mint inkább egészségügyi okból – lehet egy ilyen megoldás. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról21 (§6, §10) a következő releváns intézkedéseket írja elő: a) minden gyermeknek joga van a környezet és a társadalom ártalmaival, illetve az egészséget károsító anyagokkal szembeni védelemhez; 62.
b) minden gyermeknek kötelező módon tartózkodnia kell az egészségkárosító viselkedésformáktól és az egészségre ártalmas szerek fogyasztásától. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól7 meghatározza a dohánytermékek fogyasztásának szabályait: a) a dohányzásra kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni 1) közintézmények valamennyi belső terében, mely a nyújtott szolgáltatást igénybe vevők számára nyitva áll; 2) tömegközlekedési eszközökön; 3) belső térben megtartott összejöveteleken; 4) munkahelyeken, a külön törvényben,illetve a munkaadó által szabályozott módon; b) dohányzásra kijelölt hely vagy dohányzóhelyiség nem jelölhető ki 1) családorvosi
vagy
járóbeteg-rendelőkben;
2)
betegek
számára
nyitva
álló
gyógyszertárakban; 3) közoktatási intézményeknek a diákok számára nyitva álló helyiségeiben; 4) napköziotthonokban vagy bentlakásos gyermekotthonokban; 5) szociális ellátást biztosító egységekben; 6) tömegközlekedési eszközökön, beleértve személyszállító vonatokon és menetrendszerinti buszjáratokon24; 7) sportlétesítmények zárt helyiségeiben, melyek sporttevékenységek rendezésére használhatók; c) dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki (például étteremben), kivéve ha e helyiség légtere teljesen leválasztható a helyiség fennmaradó részétől
vagy
az
elkülönítés
megfelelő
légcsereberendezések
alkalmazásával
megvalósítható; d) e törvény betartásának ellenőrzéséért és az e törvényben foglaltak megszegésének megbüntetéséért felelős hatóság az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ); e) 18 év alatti gyermekek és fiatalok még olyan helyeken sem dohányozhatnak, ahol egyébként az megengedett.
63.
A felelős kereskedői program szóróanyagai
2003
2004
2005
2006
64.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném megköszönni a segítséget a következő személyeknek, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a dolgozat: Bede Ritának, a BAT volt kommunikációs igazgatójának Félix Péternek, a Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány elnökének
Budapest, 2008. november 29.
65.
Felhasznált irodalom: Mélyinterjú - Dr. Bede Rita – A BAT volt kommunikációs igazgatója, CSR vezetője Mélyinterjú – Félix Péter – Füstirtók Egyesület elnöke
Ary, Duncan, Biglan, Etzler, Noell, Smolkowski: Development of adolescent problem behavior. J. Abnorm Child Psychol 1999 British American Tobacco Hungary -
Társadalmi Beszámoló 2007
-
Társadalmi Beszámoló 2004
-
Társadalmi beszámoló 2001-2002
Communication from the Commission concerning Corporate Social Responsibility : A business contribution to Sustainable Development (Brussels, 2002, COM) Dr. Szeles Péter Dr. Nyárády Gáborné – Public relations 2, - A szervezetek társadalmi felelősségvállalása, Perfekt, 2004 Dr Szeles Péter – Nagy PR könyv, Management Kiadó, 2001 Dr. Szlávik János – Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás, KJK-Kerszöv 2005 Glendinning: Self-esteem and smoking in youth – muddying the waters? Adolesc 2002 GRI Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez, Braun & Partners, 2006 Hippocrates - családorvosi és foglalkozás-egészségügyi folyóirat, A dohányzás pszichológiai háttértényezői - Dr. Pikó Bettina, 2004. Március (VI. évfolyam 2. szám) Jogelméleti Szemle – Kun Attila: A vállalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai az Európai Unióban, 2004. 1.szám
66.
Ligeti György: CSR – Vállalati felelősségvállalás, Kurt Lewin Alapítvány, Budapest. 2007 Philip Kotler, Nancy Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó, Budapest. 2007 Promoting a European framework for corporate social responsibility - Green Paper (Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2001.) Sir John Crofton, David Simpson, Dr. Szilágyi Tibor: Dohányzás: a világveszély 2004 Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat Követ-Inem Hungária, 2007 Unger JB, Rohrbach LA: Why do adolescents overestimate their peers’ smoking prevalence? Correlates of prevalence estimates among California 8th-grade students. J Youth Adolesc 2002 Urbán Róbert - A dohányzás egészségpszichológiája, L'Harmattan, cop. 2007.
http://budapest.mconet.biz/vallalati/british_american_tobacco_hungary_11_31653.html http://certification.bureauveritas.hu/webapp/servlet/FileServlet?mode=preview&downlo adfile=/BVCERT_AA1000.pdf http://hu.help-eu.com/ http://www.18alattnem.hu/fontos.shtm http://www.baranyanet.hu/cikk.php?id=8792 http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/pdf/1997_evi_LVIII_torveny.pdf http://www.kovet.hu/view/main/192.html http://www.mfor.hu/cikkek/Hazankban_bovitett_a_BAT.html http://www.mgyosz.hu/gyaripar/2005aprilis/pillanatkep.pdf http://www.mozgovilag.hu/2008/04/06pecs1.htm 67.
http://www.piacesprofit.hu/?r=16618 http://www.bat.hu/OneWeb/sites/BAT_57KCC3.nsf/vwPagesWebLive/12C0E90899B9 27C9C1257322003F53A4?opendocument&SID=&DTC= www.complex.hu www.magyarkozlony.hu www.mprsz.hu www.net.jogtar.hu www.ode.hu
68.
