A BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Hatályos: 2013. szeptember 01.
Jóváhagyta: Angyalné Szigethy Irma
1
Tartalom 1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja .................................................................... 5 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere .................................................. 5 1.3. A szabályzat hatálya ........................................................................................................ 6 1.4.Az intézmény adatai ......................................................................................................... 6 1.5 Az intézmény alapítója és fenntartója .............................................................................. 7 2. A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ................................... 7 Az intézvény szerkezete ......................................................................................................... 7 Az intézmény alaptevékenysége: ........................................................................................... 7 Évfolyamok: ........................................................................................................................... 7 Alapfeladata: .......................................................................................................................... 8 TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok .................................................................. 8 Kiegészítő tevékenység .......................................................................................................... 9 Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet. ............................................................................................................... 10 2.1. Az intézmény jogállása ................................................................................................. 10 2.2. A gazdálkodás módja .................................................................................................... 11 2.3. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata ............................................................... 11 2.4. Alap- és egyéb feladatok: .............................................................................................. 12 2.5. Az intézmény alapdokumentumai ................................................................................. 12 2.6. Az intézmény jogosultsága ............................................................................................ 13 3. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése ....................................................................... 13 3.1. Vezetési szintek ............................................................................................................. 13 3.2. Szervezeti felépítés ........................................................................................................ 13 3.3. Az intézmény vezetősége .............................................................................................. 14 Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes ........................................................ 14 3.4.Az igazgató ..................................................................................................................... 14 3.5. Az igazgatóhelyettes ..................................................................................................... 16 Igazgatóhelyettesi feladatok ........................................................................................ 16 Szervezési feladatok ..................................................................................................... 17 A pedagógiai munka segítése ..................................................................................... 17 3.6. A nevelőtestület ............................................................................................................. 17 3.7. A szakmai munkaközösség .......................................................................................... 19 3.8. A tanuló kötelessége, hogy ........................................................................................... 19 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ...................................................................... 25 4.1. Pedagógusok .................................................................................................................. 25 4.2. A belső ellenőrzés rendje .............................................................................................. 25 4.2.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ................................................. 25 4.2.2. A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje .................................................................................................................................... 26 4.2.3. A diákok előrehaladásának átfogó értékelése ........................................................... 27 5. Az Iskola működési rendje ................................................................................................... 28 5.1. A Gimnázium működését biztosító szervezeti egységek .............................................. 28 5.1.1. Iskolavezetés .............................................................................................................. 28 (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) ............................................................. 28 3.1.2. A nevelőtestület .......................................................................................................... 28 (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) ............................................................. 28 5.1.3. A Diákönkormányzat ................................................................................................. 28 5.1.4. A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség) ....................................................... 30 2
5.2. Az iskola és a Szülői Választmány közötti kapcsolattartás ........................................... 31 3.2.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje .......................................................................... 31 A szülői értekezletek rendje: ................................................................................................ 32 A szülői fogadóórák rendje: ................................................................................................. 32 5.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje ......................................................................... 32 5.2.3. Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Választmányt véleményezési vagy egyetértési joggal ruházza fel e szabályzat ............................................................................................. 32 5.3. Az intézmény külső kapcsolatai .................................................................................... 33 5.3.1. Rendszeres külső kapcsolatok .................................................................................... 33 5.4. Az iskola és a diákok közötti kapcsolat......................................................................... 34 5.4.1 A tanulói jogviszony ................................................................................................... 34 5.4.2. A tanulók jogai és kötelezettségei: ............................................................................. 37 5.4.3. Ösztöndíjak................................................................................................................. 37 5.4.3.1 Térítési díj és tandíj hozzájárulás ............................................................................. 38 5.4.4 A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések ...................................................... 38 5.4.5. A diákok értékelésének elvei és formái ...................................................................... 41 5.4.6. Fegyelmi intézkedések, és fegyelmi büntetések ........................................................ 41 5.4.7 Az kártérítés felelősség szabályai................................................................................ 48 5.5. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái ............................................... 48 5.6. A tanév helyi rendje: .................................................................................................... 48 5.7. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje. ............................................... 49 5.8. Pedagógusok munkarendje. .......................................................................................... 49 5.9. Az intézményvezetők kötelező óraszáma és munkaideje ............................................. 52 5.10. Az intézmény tanulóinak munkarendje. ...................................................................... 52 5.11. Az intézmény nyitva tartása. ....................................................................................... 52 5.12. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama. ........ 53 6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei ............................................... 54 6.1. Az intézmény nevelőtestülete........................................................................................ 54 6.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek ........................................... 55 6.2. Szakmai munkaközösségek ........................................................................................... 55 6.2.1. Szakmai munkaközösségek tevékenység ................................................................... 55 6.2.2. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje ....... 56 6.3. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és teljesítménypótlék feltételei ........ 56 6.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje. ........ 57 7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje............................................ 58 7.1. Az iskolaközösség ......................................................................................................... 58 7.2. A szülői munkaközösség ............................................................................................... 58 7.3. A diákönkormányzat ..................................................................................................... 59 7.4. Gyakorlati képzőhelyek ................................................................................................. 59 7.5. Az osztályközösségek ................................................................................................... 59 8. Külső kapcsolatok rendje ..................................................................................................... 60 8.1. Iskolaorvosi, védőnői hálózat ........................................................................................ 60 8.2. Pedagógiai szakszolgálatok ........................................................................................... 60 8.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatások ............................................................................... 60 8.4. Gyermekjóléti szolgálat................................................................................................. 61 9. Az intézményi hagyományok ápolása .................................................................................. 61 9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ................................................................... 61 9.2. Ünnepségek, megemlékezések rendje ........................................................................... 62 9.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények ............................................... 62 9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái ............................................................. 62
3
10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 63 Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások .................................................... 63 11. Intézményi védő-óvó előírások .......................................................................................... 64 11.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek intézményben benntartózkodásokra vonatkoznak, tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 64 11.2. A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ............................................................................................................................ 66 11.3. Teendők rendkívüli események esetére ....................................................................... 66 11.4. A dohányzás intézményi szabályai ............................................................................. 67 12. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok ..................................................... 67 12.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................ 67 12.2. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ..................................................................................................... 68 12.3.A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás .................................................... 73 12.4. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................ 75 13. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete ................................................... 77 A tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................ 77 14. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok ............................................................................... 78 15. Záró rendelkezések ............................................................................................................. 80 Mellékletek: .............................................................................................................................. 81 1. számú melléklet .................................................................................................................... 81 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. ....................................... 81 2. számú melléklet .................................................................................................................... 82 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesített rendje ................... 82 3. számú melléklet .................................................................................................................... 85 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ......... 85 4. számú melléklet .................................................................................................................... 86 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták ......................................................................................................................... 86 Tanár munkaköri leírás-mintája ........................................................................................... 86 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája .............................................................. 89 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája ................................................................... 92 Takarító, karbantartó munkaköri leírás-mintája ................................................................... 93 Az iskolatitkár munkaköri leírása ........................................................................................ 95 5. számú melléklet .................................................................................................................... 97 A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje.................................................................. 97 Könyvtár használata ............................................................................................................. 98 6. számú melléklet .................................................................................................................... 99 A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok ............ 99
4
1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 20/2012.(VIII.31.)
EMMI
rendelet
a
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII.30) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 16/2013.
(II.28.)
EMMI
rendelet
a
tankönyvvé
nyilvánítás,
a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
5
1.3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, illetve az intézmény valamennyi tanulójára és az iskola szolgáltatásait igénybe vevők teljes körére. Az intézmény munkáját saját pedagógiai programja, az éves munkaterv, az SZMSZ és a házirend alapján végzi. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, az ügynek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók, a jogszabályban meghatározottak szerint. A gimnázium és szakképző iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki. (Adatvédelmi tv.) A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület és a fenntartó egyesület együttes ülése 2013. IX. hó 01. napján fogadta el a Diákönkormányzat és a Szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
1.4.Az intézmény adatai Név: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola OM azonosítója: 201362 Rövidített név: Brázay Gimnázium és Szakképző Cím (székhely): 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c E-mail:
[email protected] Hivatalos honlap: brazaygimi.hupont.hu Típus: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Alapításának éve: 2009 A módosított alapító okirat kelte, száma: 2012. december 21. 1-3/2012. Működési engedély száma, kelte: BAB./12/43-3/2013 6
Bankszámla száma: 50300185-15100546 Számlavezető pénzintézet: Mecsekvidéke Takarékszövetkezet Adószám: 18332809-2-02
1.5 Az intézmény alapítója és fenntartója Neve: DE LA SALLE SZENT JÁNOS EGYESÜLET Címe: 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c adószáma: 18292703-1-02
2. A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézvény szerkezete Székhely:
7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c
Telekhelyei: 7742 Bogád, Béke tér 4. 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u.2 7601 Pécs, Papnövelde u.7-11 7683 Cserdi, Fő u.4 Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1350 fő (létszámbontás alapító okiratban)
Az intézmény alaptevékenysége: 85.20 általános alapfokú oktatás 85.31 általános középfokú oktatás 85.32 szakmai középfokú oktatás
Évfolyamok: -
felzárkóztató oktatás (10 vagy 20 hónapos képzés)
-
általános iskola (5-8. évfolyam)
-
gimnázium (9-12. évfolyam)
-
szakiskola (9-10. általános képző évfolyam
7
-
szakképző évfolyan (1/11;2/12;3/13)
-
előrehozott szakképzés (9-11. évfolyam)
Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok: kisebbségi népismeret oktatás, beány és lovári nyelv oktatás valamennyi intézménytípusban. Integrált nevelés- oktatás: Integrációs felkészítés (11/1994.(VI.8.)) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/D, illetve 39/E § szerint. Az intézményben integrált oktatás keretében nappali munkarendben ellátható a 9-10. évfolyamon 20 fő és a 11-12. évfolyamon 12 fő értelmi (tanulásban akadályozott) fogyatékos tanuló; valamint -
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével;
-
a
megismerő
funkciók
vagy
a
viselkedés
fejlődésének
súlyos
rendellenességével; küzdő
tanulók
a
szakértői
és
rehabilitációs
intézménykijelölő határozata alapján.
Alapfeladata: TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok 8520
Alapfokú oktatás
852001
Alapfokú oktatás m.n. s.
852003
Alapfokú felnőttoktatás
8531
Általános középfokú oktatás
853101
Általános középfokú oktatás
853102
Általános középfok felnőttoktatás
8532
Szakmai középfokú oktatás
853202
Szakmai szakiskolai oktatás
8541
Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
854101
Felsőfokú szakképzés
8
bizottság
szakvéleménye
és
854102
Szakmai képzési célú felnőttképzés
8551 -
Sport, szabadidős képzés
855101
Sport, szabadidős képzés
8559
M. n. s. egyéb oktatás
855901
M.n.s. egyéb oktatás szakkör keretében
855902
Iskolarendszeren kívüli tanulmányi verseny, tanfolyam szervezése
855907
Általános képzési célú felnőttképzés
855908
Nyelvi képzés
8560
Oktatást kiegészítő tevékenység
856004
Vizsgáztatás (oktatásban)
Kiegészítő tevékenység Az intézményben jelentkező igények alapján a meghatározott maximális tanuló létszám
keretein
belül
a
vonatkozó
hatályos
jogszabályi
előírásokban
meghatározottak szerint biztosítja: A tanulók hitéleti tevékenységét. A tanulók tankönyvellátását. Bejáró tanulók ellátását. Iskola-egészségügyi szolgálatot. kedvezményes étkeztetést. Tanórán kívüli oktatási feladatok ellátását. Pedagógus továbbképzést, szakvizsga támogatását. Pedagógus szakkönyvvásárlás támogatását. Szakmai- és informatikai fejlesztési feladatok ellátását. Iskolakönyvári tevékenységet. Sportkörök, kirándulások, táborok szervezését. Kulturális egyéb szabadidős és egészségfejlesztési programok szervezését. Kiállítások szervezését, diákok munkáinak bemutatását.
9
Továbbképzések, tanfolyamokhoz való hozzáférést. Tanórán kívüli képzéseket önköltséges alapon. Tanulók ösztöndíjakhoz való hozzájutását. Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet.
A feladat ellátást szolgáló vagyon: Ingó vagyon: a mindenkori intézményi leltár szerint. Ingatlan vagyon: az iskola székhelye (Magyarhertelend, Kossuth L. u.53/c) az intézményt fenntartó egyesület tulajdona, amely magába foglalja az épület feletti rendelkezés jogát. A vagyon fölötti rendelkezés joga: az ingó vagyon felett a mindenkori igazgató, a bérleményekre vonatkozóan a fenntartó rendelkezik. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az igazgatót a De La Salle Szent János Egyesület elnöksége többségi döntéssel nevezi ki. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatóra vonatkozóan az elnök, és egy elnökségi tag gyakorolja.
2.1. Az intézmény jogállása Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény -
általános iskola (felnőttoktatási tagozat),
-
felzárkóztató oktatás,
-
gimnázium,
-
szakiskola,
-
előrehozott szakiskola
-
érettségire épülő 1/13. évfolyam
10
-
érettségire nem épülő 1/11., 2/12. szakképző évfolyamok.
8.
nappali, esti, levelező.
Tagozat:
Alapító: De La Salle Szent János Egyház Fenntartó jogutód: De La Salle Szent János Egyesület Felügyeleti szerv: A De La Salle Szent János Egyesület
2.2. A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény. Az intézményi vagyon tulajdonjoga: A De La Salle Szent János Egyesületet illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A tervezett éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.
2.3. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző felirata és lenyomata: Brázay
Kálmán
Általános
Iskola,
Gimnázium
és
Szakképző
Iskola
7394
Magyarhertelend, Kossuth u.53/c Körbélyegző felirata és lenyomata: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Magyarhertelend Érettségi körbélyegző felirata és lenyomata: A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola mellett működő Érettségi vizsgabizottság Szakmai vizsgabizottság körbélyegző felirata és lenyomata: A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola mellett működő Szakmai vizsga vizsgabizottsága
11
Elhelyezésük az igazgatói irodában. A körbélyegző lenyomata hivatalos iratokon aláírással együtt érvényes. A jogköröket a munkaköri leírások szabályozzák.
2.4. Alap- és egyéb feladatok: Alapfeladat: Általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga Szakmunkásvizsga Egyéb feladatok, speciális képzési formák: esti-levelező tagozat szakképzés és vizsgáztatás képességfejlesztés (SNI tanulók)
2.5. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel, valamint a működési engedély biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait, valamint a szakképzési programokat, melyek a szakképzésben irányadók, s melyet a fenntartó hagyott jóvá. A pedagógiai program tartalmazza: - nevelés és az oktatás célját és feladatait, - az iskola profiljait, - a helyi tantervet és óratervet, - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, - a minősítés szempontjait és módját, - a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit, - az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységeket. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tennivalóit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.
12
2.6. Az intézmény jogosultsága Gimnáziumi érettségi bizonyítványok kiállítása. OKJ bizonyítvány kiállítása.
3. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése 3.1. Vezetési szintek Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgatót távolléte idején teljes jogkörrel-kivéve a munkáltatói jog- helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az igazgató helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg az igazgató helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, és amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
Az igazgatót a vezetésben segítik az igazgatóhelyettes. A pedagógusok illetékességi körükben részt vesznek a munka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezésében és ellenőrzésében. Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják.
3.2. Szervezeti felépítés
13
IGAZGATÓ
↓ IGAZGATÓHELYETTES
Nevelőtestület
Szakmai munkaközösség
Nevelő, oktató munkát segítők
3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes
3.4.Az igazgató A köznevelési intézmény vezetője -
felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó
által
rendelkezésére
bocsátott
eszközök
tőle
elvárható
gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe, -
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
-
képviseli az intézményt.
-
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
-
a pedagógiai munkáért,
-
a nevelőtestület vezetéséért,
-
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
14
-
önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
-
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
-
a
nevelő
és oktató
munka
egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtéséért, -
diákönkormányzatokkal,
szülői
szervezetekkel
való
megfelelő
együttműködésért, -
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
-
a
gyermekek,
tanulók
rendszeres
egészségügyi
vizsgálatának
megszervezéséért, -
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
-
A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
-
A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége
a
vezetői
megbízásának
második
és
negyedik
évében
személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. -
A
nevelési-oktatási
intézmény
vezetője
munkaideje
felhasználását
és
beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. -
A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes
igazgatói”
megbízásának
lejártát
pótlékban vagy
részesülhet,
megszűnését
ha
követően
intézményvezetői továbbra
is
az
intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. Az igazgató joga kiterjed gazdálkodási szempontból a költségvetési előirányzatok, a béralap feletti önálló rendelkezésre. A nevelőtestület véleményét a szakmai célokra
15
rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor, valamint a beruházási és fejlesztési tervek elkészítésekor kell kérnie. Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá a nevelőtestület vezetése, a nevelő- oktató munka tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése, a tevékenység irányítása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működése feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete. A vezetői munkamegosztásban az igazgató fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe.
3.5. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal
rendelkező
személy.
Az
igazgatóhelyettest
az
nevelőtestület
egyetértésével az igazgató választja és bízza meg. A megbízás határozott időre szól, általában az igazgatói megbízás időtartamára.
Igazgatóhelyettesi feladatok Az oktató-nevelő munka felügyelete Az igazgatóhelyettes feladata a pedagógusok munkájának szervezése, ellenőrzése. A felsorolt - irányítása alá tartozó - szaktárgyak körében: az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése (építő kritikája, dicsérete, jutalmazási javaslata, szakmai, módszertani, pedagógiai segítése), az oktatási
16
folyamat dokumentumainak ellenőrzése, az évfolyam- vagy osztályszintű átfogó vizsgálatok, felmérések szervezése, a tantárgyfelosztás előkészítésében való aktív részvétel, az osztályozó, javító illetve különbözeti vizsgák szervezése, előkészítése tantestületi döntésre. A személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítésében való részvétel (észrevételek, tapasztalatok egyéb információk biztosítása az igazgatói döntéshez).
Szervezési feladatok A tanév munkarendjében meghatározott feladatok megvalósulásának segítése, rendezvények előkészítése, adott időszakokhoz kapcsolható szervezési feladatok ellátása.
A pedagógiai munka segítése Az
iskola
pedagógiai
programjában
megfogalmazott
nevelési
célok
megvalósításának segítése, a szaktanárok és az osztályfőnökök pedagógiai munkájának irányítása, felügyelete. Az igazgató munkáját könyvelő iroda segíti. E munka során szervezi, irányítja és ellenőrzi
a
könyvelést
végzők
munkáját.
A
könyvelő
iroda
elvégzi
bérszámfejtéseket, a nyilvántartásokat, valamint könyvelési feladatokat látnak el. A gazdasági tevékenység szabályosságát könyvvizsgáló végzi.
3.6. A nevelőtestület 70. § (1) A nevelőtestület
a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb
tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével
kapcsolatos
ügyekben,
17
valamint
e
törvényben
és
más
a
jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelésioktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az 18
általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.
3.7. A szakmai munkaközösség 71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség
véleményének
kikérésével
az intézményvezető
bíz meg
legfeljebb öt évre.
3.8. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
19
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét 20
pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi
hovatartozásának
megfelelő
nevelésben
és
oktatásban
részesüljön, d) részére
az
állami
iskola
egész
pedagógiai
programjában
és
tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e)136 egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, f) személyiségi
jogait,
így
különösen
személyiségének
szabad
kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának,
személyes
adottságának
megfelelő
megkülönböztetett
ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. 21
(6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, 22
o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a
diákönkormányzathoz
fordulhasson
érdekképviseletért,
továbbá
e
törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi
tagsági
viszonyából
eredő
kötelezettségének
teljesítésével
összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
23
(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg,
ha
alkalomszerűen,
egyedileg
elkészített
dolog
értékesítéséből,
hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány
típusát.
A
diákigazolvány
elektronikus
adattárolásra
és
adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes 24
adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 4.1. Pedagógusok A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szabályozza.
4.2. A belső ellenőrzés rendje Az iskola igazgatója és helyettese az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat (eseti megbízás) alapján ellenőrzést végezhetnek. A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött
pedagógus
foglalkozások,
tanítási
pedagógiai órák
készségeinek
egységes
fejlesztése,
szempontok
szerinti
módszere
a
megfigyelése,
dokumentumok vezetésének ellenőrzése.
4.2.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed mind a tanítási órákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra. Az ellenőrzés szervezése Az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka ellenőrzését az igazgatóhelyettes végzi. Az ellenőrzés célja az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése,
25
a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése, a
szakmai
munka
tárgyi
feltételeinek
hatékonyabb,
gazdaságosabb
kihasználása, a vezetői utasítások hatékonyabb végrehajtása a pedagógiai programban foglaltak betartatása. területei: tanítási óra, foglalkozási dokumentumok, tanulói produktumok, értékelés, minősítés. formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, felmérés, helyszíni ellenőrzés. A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök
4.2.2. A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje Célja: a feladatok ésszerűbb, gazdaságosabb, hatékonyabb ellátása, a belső rend megőrzése, az egyesületi tulajdon védelme. Szervezése: az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. Területei: az intézmény épületei, helyiségei, a feladatellátáshoz szükséges területek, a feladatellátáshoz szükséges dokumentumok.
26
Formái: munkavégzés ellenőrzése, beszámoltatás, helyszíni ellenőrzés. Ellenőrzésre jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes egyesületi képviselők
4.2.3. A diákok előrehaladásának átfogó értékelése Az iskola osztályaiban félévente értékelésre kerül sor. A félév
lezárásaként a
tapasztalatokról, a felmerült problémákról az iskolavezetés és az osztályokban tanító tanárok részvételével, az igazgató vezetésével megbeszélést tart. A megbeszélésen az osztályfőnök tájékoztatást ad az osztályközösségről, osztályfőnöki munkájának aktuális súlypontjairól, az osztályt érintő, az oktató-nevelő munka során felmerülő problémákról, az osztályba járó kimagaslóan jó vagy kirívóan rossz tanulmányi eredményt elérő, illetve az iskolai diákéletben aktívan szerepet vállaló, valamint az osztályközösség kitűzött céljainak elérését hátráltató tanulókról. Az értékelés szervezése: az értékelés megszervezéséért az igazgatóhelyettes felelős. Az értékelés célja: az osztályfőnök munkájának segítése az iskolavezetés kapjon valódi képet az iskola osztályainak közösségi munkájáról, tantárgyi felkészültségéről, szellemiségéről az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése, a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése. Az ellenőrzött területek: az osztályfőnöki munka a szaktanári munka a diákok teljesítménye.
27
Az ellenőrzés formái: óralátogatás beszámoltatás felmérés.
5. Az Iskola működési rendje 5.1. A Gimnázium működését biztosító szervezeti egységek 5.1.1. Iskolavezetés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes Hetente legalább egyszer, illetve szükség szerint tanácskozik. Évente legalább kétszer beszámol munkájáról a nevelőtestületnek és értékeli a saját, valamint a nevelőtestület, (az intézmény más egységeinek, közösségeinek) munkáját.
3.1.2. A nevelőtestület (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, tevékenységével és feladataival, valamint jogaival az SZMSZ foglalkozik.
5.1.3. A Diákönkormányzat (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti.
28
A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
hatáskörei
gyakorlásáról,
egy
tanítás
nélküli
munkanap
programjáról. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolai Diákönkormányzat
egyetértési
jogot
gyakorol
a
tanulókat
érintő
következő
kérdésekben: - a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A
Diákönkormányzat
iskolai
vezetői
meghívás
alapján
részt
vehetnek
az
iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja.
29
A Diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein. A Diákönkormányzat havi megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő patronáló tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit. A diákmozgalmat segítő patronáló tanár tájékoztatja az igazgatóhelyettest az önkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról.
5.1.4. A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség) (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A szülői szervezet 73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. (3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók,
a
nevelőtestület,
az
intézmény
székhelye
szerinti
települési
önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. „...az iskolában ... a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük
teljesítése
érdekében
szülői 30
közösséget
hozhatnak
létre.
Osztályokat
1-1 szülő képviseli az iskolai Szülői Választmányban (Szülői
munkaközösség). Az elnököt és helyettest maguk közül választják meg. Tanácskozásukat az elnök összehívására, vagy tagjainak kezdeményezésére tartják. A szülői munkaközösség értekezletein meghívottként részt vesz az intézmény vezetője, elfoglaltsága esetén az iskolavezetés valamelyik tagja. A szülők az iskolát érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A szülők javaslataikkal, problémáikkal fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény vezetője az írásos megkeresésre a megkereséstől számított 30 napon belül írásban válaszol a beadványra. A szülőkkel való kapcsolattartás az iskolai szülői szervezeten keresztül történik. A Szülői Választmány saját munkarendje szerint működik. A Szülői Választmánnyal az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot.
5.2. Az iskola és a Szülői Választmány közötti kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői munkaközösségével a tanulóközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői munkaközösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Választmány Iskolaszékbe választott tagjai juttatják el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Választmány véleményét és javaslatait.
3.2.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 31
A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség
képviselője
a
gyermekközösségben
felmerülő
problémák
megoldására.
A szülői fogadóórák rendje: Az iskola pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az iskola tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú, szülői fogadónapot tart, melyen a tantestület minden tagja részt vesz.
5.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az iskola a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott (ellenőrző) füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.
5.2.3. Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Választmányt véleményezési vagy egyetértési joggal ruházza fel e szabályzat A Szülői Választmány véleményezési jogot gyakorol: - a jogszabályban meghatározott kérdésekben - a Házirend elfogadásakor, A Szülői Választmány véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a Szülői Választmány véleményét a pedagógiai program elfogadásakor.
32
5.3. Az intézmény külső kapcsolatai Az iskola a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak más társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
5.3.1. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk
a
feladatok
eredményes
ellátása
érdekében
rendszeres
munkakapcsolatot tart számos szervezettel. A
beiskolázási lehetőségeink
széleskörű
megismertetése
javítása, érdekében
iskolánk pedagógiai programjának kapcsolatot
ápolunk
beiskolázási
körzetünk.
Az iskola külső kapcsolatainak személyi felelőse az intézmény vezetője, aki a kapcsolattartással összefüggő feladatkörét indokolt esetben az iskolavezetés bármelyik tagjára, vagy a tantestülettel előre egyeztetett módon a tantestület tagjainak egy kisebb csoportjára átruházhatja. Amennyiben tartós kapcsolat kialakításának a lehetősége merül fel intézményekkel, szervezetekkel, vagy gazdasági egységekkel, az intézmény vezetője a tantestület
33
elé
viszi
a
kapcsolattartás
formájára
vonatkozó
javaslatát.
A
tantestület
határozatban dönt arról, hogy ha a kapcsolatrendszerét valamilyen formában bővíteni kívánja. Ebben az esetben az iskola pedagógiai programját, döntésének megfelelően módosítja. A gyermekjóléti szolgálattal az iskola és az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - a nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal.
5.4. Az iskola és a diákok közötti kapcsolat
5.4.1 A tanulói jogviszony Tanulói jogviszony létesítésére, és megszűnésére a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről előírásai az irányadóak. Iskolánk
tanulói
jogviszonyt
olyan
diákokkal
létesít,
akik
a
pedagógiai
programunkban előírt belépési feltételeknek megfelelnek, vagy másik oktatási intézményből kérik átvételüket. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a nevelőtestület érdekelt tagjainak az egyetértésével. Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti
vizsgát
is
előírhat.
Az
átvett
tanulónak
az
iskolánk
belső
vizsgarendszeréből adódó vizsgakötelezettségnek eleget kell tennie. Magántanulói engedélyt az igazgató ad a nevelőtestület érdekelt tagjainak véleményét figyelembe véve. Egy vagy több tárgy tanulása alól az igazgató adhat felmentést.
34
Középfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítvány esetén a tanuló csak akkor kaphatja meg a felmentést az idegen nyelv tanulása alól, ha az iskola nem tud számára szinten tartó foglalkozást szervezni. Szak,
és
szakmai
képzésben
résztvevő
tanulók
iskolai
végzettségüknek
megfelelően vagy előrehozott szakképzésben, vagy két éves szakmai képzésben vehetnek részt. Az előrehozott szakképzésben résztvevő tanuló 8. általános iskolai végbizonyítvánnyal kell, hogy rendelkezzen. Gyakorlati képzéshez a diákok tanulószerződést kötnek a külső gyakorlatok elvégzésére, a gyakorlati képzőhelyekkel. A gyakorlati képzőhelyekkel az iskola folyamatosan tartja a kapcsolatot. Különbözeti és beszámoló vizsgák A különbözeti és beszámoló vizsgákra, tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. A javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet a vizsgák időpontjáról a tanulót, a jelentkezőt, tájékoztatni kell. Magántanuló Csak kérelem benyújtása mellett lehetséges a magántanulói jogviszony, és év végén osztályozó vizsgát kell tennie a diáknak. A kérelem okát meg kell indokolni, és magántanulóvá csak nagyon indokolt esetben minősíthető át a tanuló. 75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat 35
véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot
ellátó
intézmény
szakértői
véleménye
alapján
tanulmányait
magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek
és
osztályzatainak
megállapításáról,
az
ehhez
szükséges
pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Tanulmány idő megrövidítésének szabályai A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
36
A tanuló az előírt tantárgyi követelményeket teljesítve osztályozó vizsgát tehet a megfelelő tananyagokból, így az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanulmányi időt. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony,,….. a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben
5.4.2. A tanulók jogai és kötelezettségei: A tanulók jogait és kötelezettségeit a HÁZIREND tartalmazza. A tanulói házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat egyetértésével, valamint a szülői vélemények figyelembevételével. A házirendet, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, kétévente kell felülvizsgálni.
5.4.3. Ösztöndíjak A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről a tantestület véleményének a kikérése után az igazgató dönt. A szociális ösztöndíjak ill. a támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, akinek egyik vagy mindkét szülője, gondviselője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, aki állami gondozott. Kiemelkedő szempont a mulasztott órák száma és az évközi vizsgák eredménye. A tankönyv-vásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről, a segélykönyvtár könyvállományának bővítéséről a tantestület évente dönt.
37
A szakképző évfolyamok ösztöndíjban való részesítésénél a törvényi előírások az irányadók.
5.4.3.1 Térítési díj és tandíj hozzájárulás Térítési díj fizetése az esti szakképzésen kötelező. Ennek mértéke a tervezett költségvetés kiadási oldalának 1 főre jutó költség 9-10 %-a. A térítési díj fizetésének módja: a szakképzésben résztvevő tanuló a tanév befejezése előtt, legkésőbb május 31-ig köteles befizetni az iskola házipénztárába. A fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályai: A fizetési kötelezettség alóli felmentést egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója engedélyezheti a fenntartó jóváhagyásával.
5.4.4 A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések A mulasztások ügyintézése a Iskolában elsősorban pedagógiai feladat, s csak másodsorban fegyelmi kérdés. Legfontosabb eszközünk a családok rendszeres látogatása, s a hiányzások megbeszélése a szülőkkel. A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra: Előre látható mulasztásra a szülő aláírásával az osztályfőnöktől kell engedélyt kérni. Egy órányi hiányzást a szaktanár, egynapos mulasztást az osztályfőnök, ennél hosszabb hiányzást az iskola igazgatója engedélyezhet. Az engedélyt írásos formában, kérvényben kell megfogalmazni. Az előre nem látható mulasztásról az iskolát a mulasztás első napján a szülőnek személyesen, levélben vagy telefonon keresztül kell értesítenie. A mulasztás igazolását a tanuló a mulasztást követő első tanítási napon köteles bemutatni. Ezektől eltérő esetekben az osztályfőnök megtagadhatja a mulasztás igazolását. Ha a mulasztás oka betegség, a szülő évente összesen három napot orvosi papír nélkül is igazolhat, az osztályfőnök azonban megtagadhatja a szülői igazolás elfogadását, ha ezzel kapcsolatos szándékát már korábban a szülőnek írásban jelezte.
38
Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul 50 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább kétszer írásban figyelmeztette a következményekre. Abban az esetben, ha a diák 3-szor elkésik tanóráról, igazolatlan órát kap. Elkésésnek számít, ha a diák a tanár után úgy érkezik a tanórára, hogy a tanár a tanterem ajtaját már becsukta. Az osztályfőnök mérlegeli, hogy a naplóba bejegyzett késésre adott tanulói indoklás elfogadható-e. Az első igazolatlan óra keletkezésekor hivatalos értesítőt kell küldeni a szülőnek. A 10. igazolatlan óra megszerzése után ugyanezt az eljárást meg kell ismételni, valamint az illetékes jegyzőt értesíteni kell. 10 óránként az eljárást meg kell ismételni, és 50 igazolatlan óra esetén feljelentést kell tenni. 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
39
(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
szóló
331/2006.
(XII.
23.)
Korm.
rendeletben
foglaltakkal
összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.
40
5.4.5. A diákok értékelésének elvei és formái A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit és tanulmányi eredményének értékelése elveit, formáit a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programunk tartalmazza. A szaktárgyi munka értékelése: A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján tanítási órákon, illetve a vizsgákon tanév közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell minősíteni. A tanuló tudásának félévi és tanév végi minősítésénél, illetve évközi értékelésénél a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat, illetve érdemjegyeket használjuk. A tanulónak adott érdemjegy tárgyi tudást, készségszintet tükröz, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Ösztönözze a diákot további erőfeszítésre, ezért szükséges,
hogy
a
szaktanár
szóban
is
értékelje
a
teljesítményt.
A tanuló tantárgyi értékeléséről, félévi és év végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt, de az osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, és szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 5 tizeddel) eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától, a tanuló osztályát tanító tanárok közössége felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a tanuló osztályát tanító tanárok közössége az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről, magatartásának, szorgalmának évközi értékeléséről, félévi, illetve év végi minősítéséről a tanuló osztályát tanító tanárok közössége dönt. A tanuló az iskola igazgatójától bármelyik tantárgyból felmentést kaphat a tanítási órára járás alól az adott tantárgyra vonatkozóan, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy éves követelményeinek.
5.4.6. Fegyelmi intézkedések, és fegyelmi büntetések
41
77.
§ (1)
Ha
a
tanuló
nem
teljesítette
az
évfolyamra
előírt
tanulmányi
követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. A
tanulót
kifogásolható
magatartása,
a
házirend
megsértése,
tanulmányi
kötelezettségének elmulasztása esetén a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató figyelmeztetésben vagy intésben részesíti. A fegyelmező intézkedések szabályozása - magatartásbeli hiba miatt a szaktanár, az osztályfőnök szóban figyelmezteti a tanulót, - súlyosabb esetben az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést, vagy intést adhat, - magatartásbeli vétség, ismétlődő fegyelemsértés esetén az igazgató intésben részesíti a tanulót, A fegyelmi büntetések szabályozása: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: -megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása(1), -áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába(2), -eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától(3), - kizárás az iskolából(3). (1): A büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható (2): Csak akkor alkalmazható, ha az igazgató a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. (3): Tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a felsorolás első három bekezdésében meghatározott esetben az iskola igazgatója, az utolsó három bekezdésében meghatározott esetben az iskola nevelőtestülete hozza.
42
(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.
A súlyosabb fegyelmi vétséget annak felfedője azonnal köteles
jelenteni az iskola igazgatójának, aki a vonatkozó rendelkezések szerint intézkedik a fegyelmi eljárás megkezdéséről. A meghozott fegyelmező intézkedésekről a szülőt határozatban értesíteni kell. A fegyelmi és kártérítési felelősség 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
43
(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet
vitatni,
továbbá
az
írásbeli
megállapodásban
meghatározott
körben
nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
44
(4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági
kamarát
értesíteni
kell
a
tanuló
terhére
rótt
kötelességszegés
megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet
képviselője
az
üggyel
kapcsolatban
tájékozódhasson,
véleményt
nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
45
(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
46
(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.
47
5.4.7 Az kártérítés felelősség szabályai 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. A munkatársak, a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhatnak be, és vihetnek ki. Az
intézmény
valamennyi
dolgozója
felelős
az
iskola
felszereléseinek
rendeltetésszerű használatáért, és megóvásáért.
5.5. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái képviselet a nevelőtestületi, iskolavezetőségi értekezleteken,- meghívás esetén diákönkormányzat, osztályfőnöki óra, képviselet a csoport szülői értekezletén, pedagógusok munkájára vonatkozó kérdőíves felmérés.
5.6. A tanév helyi rendje: a./ A tanév általános rendjéről a miniszter évenként rendelkezik.
48
b./ A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai). az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek módjáról és időpontjáról a tantestületi és nevelési értekezletek témáiról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról a vizsgák rendjéről (felvételi, osztályozó, javító, érettségi) az éves munkaterv véglegesítéséről a házirend módosításáról c./ A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
5.7. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje. Az intézmény hivatalos munkaidejében (7 óra 00 perctől 20 óra 15 percig) legalább egy felelős vezetőnek (igazgató, igazgatóhelyettes) az épületben kell tartózkodnia. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.
5.8. Pedagógusok munkarendje. a./ A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, ill. a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal, szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra,illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. b./ A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg a nevelőtestület véleményének meghallgatásával és az igazgató jóváhagyásával az iskola órarendjének függvényében. A konkrét napi
49
munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan és szakszerű (helyettesítések) működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c./A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását, és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 6 óra 50 percig az
intézmény
vezetőjének,
vagy
helyettesének,
hogy
a
helyettesítésről
intézkedhessenek. d./ Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tantervtől eltérő tartalmú tanóra megtartása. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e./ A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető adja, helyettese javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: szakmai felkészültség, egyenlő terhelés. f./ A pedagógusok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba (osztálynapló, gyakorlati napló, stb.) vezeti a szaktanár. g./ A pedagógusok munkabeosztását, feladatait: - az órarend, - a munkaterv Az új törvény egységben szemléli a pedagógus munkáját, ezért a 40 órás teljes heti munkaidő felől közelíti meg, és ezt alapvetően három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A 62.§ (5)-(6) bekezdései vezetik be a két legfontosabb új fogalmat: Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. A 62.§ (8) bekezdés szerint „óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani.” 50
Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 22-26 órát jelent. Ugyanakkor ez teszi ki a kötött munkaidő jelentős részét is. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. Az „egyéb foglalkozás” szintén a köznevelési törvény által bevezetett új kifejezés, melynek jelentését a 4.§ 4. pontja adja meg: „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, pl. a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás, tanulószoba… stb. A kötött munkaidő fennmaradó része: A törvény 62.§ (6) bekezdése a következőt írja erről: „A kötött munkaidő fennmaradó részében (8-10 óra) a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” Ide tartozik tehát minden olyan egyéb feladat, amely – az eseti helyettesítés kivételével – nem valamilyen foglalkozás megtart{s{t jelenti, így például felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő szervezése; a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása; a diákmozgalom segítése, gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése stb. Ezek egy része, így például az eseti helyettesítés és a gyermekfelügyelet helyben és időben kötött, viszont mindegyik feladatra jellemző, hogy elvégzésük szükségessége naponként változó. Ez lehetővé teszi a kötött munkaidő fennmaradó részének rugalmas beosztását, és azt is, hogy az elvégzendő feladatok ütemezését maga a pedagógus alakítsa ki. Vagyis a kötött munkaidőnek ez a része nem annyira a feladat elvégzése, hanem inkább a feladat kijelölése szempontjából kötött. Többlettanítás és helyettesítés: Bérezés szempontjából a törvény nem tesz különbséget a között, akinek 22 és akinek 26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje. Ezzel megszűnik a többlettanítás fogalma, ugyanakkor a pedagógus számára maximálisan elrendelhető foglalkozások száma a jelenlegi szabályozáshoz képest csökken. Egy 22 kötelező órával foglalkoztatott pedagógus számára ugyanis a jelenleg hatályos jogszabály 51
szerint maximálisan heti 6 órányi többlettanítás rendelhető el *1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet 3. rész II/18., vagyis maximális óraszáma 28 lehet, míg az Nkt. szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma 26 óra. A pedagógusok adott tanévre vonatkozó óraszámát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőkeretein belül a tantárgyfelosztás adja meg, és a fenntartó hagyja jóvá.
5.9. Az intézményvezetők kötelező óraszáma és munkaideje Az intézményvezetői munka speciális feladatai rugalmas időbeosztást követelnek. Számukra az Nkt. is megtartja a kötelező óraszám fogalmát. Az 5. melléklet egységesen az intézmény gyermek- illetve tanulói létszáma alapján adja meg a vezetőkre és vezetőhelyettesekre vonatkozó kötelező óraszámokat az egyes intézménytípusokban. Az intézményvezetők munkaidejének fennmaradó része a 69.§ (5) bekezdés alapján teljesen kötetlen.
5.10. Az intézmény tanulóinak munkarendje. a./Az iskolai rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. b./ A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet - az igazgató előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével. c./A tanuló tanítási idő alatt csak az iskolavezetés valamely tagjának, vagy az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg.
5.11. Az intézmény nyitva tartása. a./ Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől - péntekig 6.50-től 20.15ig, szombaton 6.50-től 14.00-ig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján - az intézményvezető adhat - engedélyt legkésőbb
52
21.30-ig. Vasárnap ill. munkaszüneti napokon az intézmény zárva van, kivéve rendezvény esetén. Ezektől eltérni csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén lehet. b./ Tanítási szünetekben az iskola zárva, hivatalos ügyintézés céljából az igazgatóság ügyeletet tart minden szerdán 9.00 - 11.00 között. c./ Az iskolába a gimnáziumunkkal jogviszonyban nem álló személy - előre meghatározott nyílt rendezvényt látogatók kivételével - kizárólag az igazgató, illetve helyettese engedélyével léphet be.
5.12. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama. a./ Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben. b./A tanítási órák időtartama 45 perc nappali tagozaton, esti,-levelező tagozaton 40 perc.. Az első tanítási óra reggel 7.30 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák nappali tagozaton délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óra 10 percig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben
az igazgató
- a
nevelőtestület
véleményének
meghallgatása után - rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c./ A tanítási órák (foglalkozások) látogatása csak a szaktanár vagy az igazgató engedélyével lehetséges. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - csak az igazgató és helyettese tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d./ Az óraközi szünetek időtartama 5, illetve 15 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók. e./ Bombariadó esetén az elmaradt tanítási órákat az igazgató által kijelölt időben pótoljuk. Rendkívüli esemény esetén - szükség szerint - az igazgató szünetet rendelhet el. Az elmaradt órákat ebben az esetben is az előbbiek szerint pótolni kell.
53
6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 6.1. Az intézmény nevelőtestülete 70. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben,
valamint
e
törvényben
és más jogszabályokban
meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
54
(4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelésioktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.
6.1.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek -
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása,
-
a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése
6.2. Szakmai munkaközösségek 6.2.1. Szakmai munkaközösségek tevékenység -
118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt
-
a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
-
b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
-
c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
-
(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.
-
(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –
55
-
a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
-
b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök,
tankönyvek,
segédkönyvek
és
tanulmányi
segédletek
kiválasztásához, -
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
-
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához
-
be kell szerezni.
-
(4) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
6.2.2. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje -
az iskolai értekezletek előtt legalább 5 nappal értekeznek a kitűzött témákkal kapcsolatban
-
rendkívüli értekezletet tarthatnak adott témában
-
az iskolavezetést tájékoztathatják adott témában
-
javaslatot tehetnek az iskolavezetés felé
6.3. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és teljesítménypótlék feltételei 65.§. (5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát. 65.§.(4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének,
munkabérének
tizenöt
százalékát,
illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. Pótlék mértéke:
56
beosztott
esetében
éves
65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg. (2) (3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai
sajátosságokra
tekintettel
meghatározott
illetménypótlék
megállapításának elveit. (4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. (5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem
haladhatja meg a
vezető
pótlékkal számított
éves
illetményének,
munkabérének tíz százalékát. Pótlék mértéke: A
B
C
Pótlék alsó
Pótlék felső
határa
határa
1
Pótlék megnevezése
2
intézményvezetői
3
osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői
4
munkaközösség-vezetői
5
10
5
intézményvezető-helyettesi
20
40
6
nemzetiségi
7
gyógypedagógiai
8
nehéz körülmények között végzett munkáért járó
40 10
30
10
10
5
10
10
30
6.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje.
57
80
a./ Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgatóhelyettes készíti el. Az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkaidő összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadságok kiadására. b./ A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, egyénre szóló munkaköri leírásuk tartalmazzák.
7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség Tevékenységek: kapcsolatfelvétel és -tartás az eredmények és problémák megbeszélése az aktuális igények közlése Az iskolaközösséggel az iskola vezetése évente legalább négy alkalommal felveszi a kapcsolatot közvetlenül. Ezek: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás. A kapcsolattartás egyéb alkalmai az adott feladat, illetve adott probléma esetén azonnali.
7.2. A szülői munkaközösség Tevékenységek: kapcsolatfelvétel és -tartás az eredmények és problémák megbeszélése az aktuális igények közlése A szülői munkaközösségek az iskola vezetésével évente legalább két alkalommal konzultál.
58
7.3. A diákönkormányzat Tevékenységek: kapcsolatfelvétel és -tartás az eredmények és problémák megbeszélése az aktuális igények közlése A diákönkormányzat az iskolavezetéssel legalább évente két alkalommal konzultál.
7.4. Gyakorlati képzőhelyek Tevékenységek: kapcsolatfelvétel és -tartás az eredmények és problémák megbeszélése az aktuális igények közlése
Az iskola vezetése, illetve a szakmai vezető a gyakorlati képzőhelyekkel folyamatos kapcsolatot tart.
7.5. Az osztályközösségek Tevékenységek: kapcsolatfelvétel és -tartás az eredmények és problémák megbeszélése az aktuális igények közlése Az osztályközösségek elsősorban az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. Az osztályközösséget érintő feladatokat, problémákat elsősorban az osztályfőnöki órákon beszélik meg. A közösséget érintő problémákról az osztályfőnök tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét, valamint az iskola vezetését.
59
8. Külső kapcsolatok rendje 8.1. Iskolaorvosi, védőnői hálózat -
a./ Intézményünkben iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentésre szakorvosi írásos vélemény alapján szakorvos, vagy szakorvosi
vélemény
iskolaorvos adhat. Az iskolaorvos a
figyelembevételével
a
tanulókat
gyógytestnevelés
foglalkozásokra utalhatja. -
b./ A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton, védőoltáson megjelenjenek.
Iskolaorvos: Dr. Óberling János Védőnő: Götzerné Scheid Edit
8.2. Pedagógiai szakszolgálatok 24. § (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását. (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet)
8.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatások (48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete) 9.§. Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei: a) a köznevelés rendszerét érintõ kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére,
60
b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítõ pedagógusok részére, c) a diákjogi tanácsadás megszervezése.
8.4. Gyermekjóléti szolgálat A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
9. Az intézményi hagyományok ápolása 9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai -
Nemzeti ünnepeink közül október 23-a és március 15-e történelmi üzenetét dolgozzuk fel iskolai ünnepélyek keretén belül. Az aradi vértanukról ünnepi megemlékezést hallgatjuk meg közösen. A kilencedik és a tizedik évfolyam számára vidám vetélkedővel egybekötött „Elsősavatót” október végén rendezzük meg. November első hetében hallowen napot tartunk vetélkedővel egybekötve. Ezeknek a rendezvénynek a legfontosabb céljai közt szerepel a frissen szervezett közösségek összetartozási érzésének kialakítása, erősítése, az iskolai hagyományok megismertetése.
-
A Karácsony ünneplése iskolánkban igen fontos és jelentős esemény. Az ünnep tartalma mélyül, miközben az újabb generációk a saját képükre formálják az ünneplés módozatait. Az összetartozás érzése, a szeretet mindent átható ereje, embertársaink
megbecsülésének
fontossága
ilyenkor
mélyen
áthatja
a
közösségek minden tagját. Osztályszinten külön megemlékeznek a karácsonyról. Az iskola épületében felállítjuk a mindenki karácsonyfáját, melyet vízkeresztkor bontunk le. A DÖK az igények alapján az iskolaközösség számára közös
61
karácsonyi műsort is rendezhet. A tanév első felében a végzős évfolyam rendezésében a szalagavató ünnepség keretében minden osztály bemutat egy vagy több közös produkciót: táncot, színpadi jelenetet. A Farsangi Bál minden évben megrendezésre kerül a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat aktív segítségével. A bál célja a kultúrált szórakozás megszervezése. A Brázay Napok rendezvénysorozatunk kétévente kerül megrendezésre. Osztályaink igen változatos
tartalommal
osztály-klubdélutánokat
tarthatnak.
Ezekre
a
rendezvényekre eljöhetnek az osztály tanulóinak családtagjai, az osztályba tanító tanárok. Iskolánkban a végzős diákok számára ballagási ünnepséget tartunk. Ez az ünnepség még nem rendelkezik hagyományokkal, bár a legszebb, legjelentősebb nyitott iskolai ünnepség, ahol a ballagó diákok családtagjai, hozzátartozói igen nagy létszámban kereshetik fel az iskolát.
9.2. Ünnepségek, megemlékezések rendje -
Iskolai ünnepélyeink: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás.
-
Az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek. Ezeken az ünnepeken a lányoknak a fehér blúz, fiúknak a fehér ing viselete kötelező.
9.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények -
A Brázay Napok rendezvénysorozatunk kétévente kerül megrendezésre, ahol játékos vetélkedő keretében mérik össze tudásukat a tanulók egyénileg, és osztályonként.
-
Osztályaink igen változatos tartalommal osztály-klubdélutánokat tarthatnak.
9.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái Karácsonyi és húsvéti ünnepségünkre az iskolával szoros kapcsolatot tartó Dankó Pista Közösségi Ház tagjait, valamint az iskolánk fenntartójának tagjait is meghívjuk.
62
10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások a./ Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal
együtt
járó
veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - a házirend balesetvédelmi előírásait -a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat - a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására. b./ Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie
63
Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. c./ Egészségügyi ellátás Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt. Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Az iskolaorvos rendelését Magyarhertelenden, az orvosi rendelőben végzi. A védőnő helyben található az iskola emeletén. Ha az egész osztály szűrővizsgálaton vesz részt, akkor a vizsgálat ideje alatt az órát tartó tanár felügyel. Iskola, illetve üzemorvos: Dr. Óberling János Védőnő: Götzerné Scheid Edit
11. Intézményi védő-óvó előírások 11.1. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek intézményben benntartózkodásokra vonatkoznak, tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a./ Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
64
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal
együtt
járó
veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - a házirend balesetvédelmi előírásait -a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat - a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására. b./ Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. c./ Egészségügyi ellátás Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt. Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Az iskolaorvos rendelését Magyarhertelenden, az orvosi rendelőben végzi. A védőnő helyben található az iskola emeletén. Ha az egész 65
osztály szűrővizsgálaton vesz részt, akkor a vizsgálat ideje alatt az órát tartó tanár felügyel. Iskola, illetve üzemorvos: Dr. Óberling János Védőnő: Götzerné Scheid Edit
11.2. A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend -
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban
meghatározott
időben
kötelesek
a
rájuk
bízott
tanulók
tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. -
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie
-
Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
-
Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
-
Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt. Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit.
11.3. Teendők rendkívüli események esetére -
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
-
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi
66
sérülés esetében a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. -
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengő és szóbeli jelzéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található „kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
11.4. A dohányzás intézményi szabályai Az iskola egész területén a dohányzás tilos.
12. A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok 12.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás -
A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági teljesítésével
összefüggésben,
viszonyából eredő
feltéve,
hogy
az
kötelezettségének
annak
elkészítéséhez
szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelésioktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi
alkotás
munkáltató
részére
történő
átadására
vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. -
(10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony
67
megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. -
(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
12.2. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
68
(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet
vitatni,
továbbá
az
írásbeli
megállapodásban
meghatározott
körben
nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 69
(4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági
kamarát
értesíteni
kell
a
tanuló
terhére
rótt
kötelességszegés
megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet
képviselője
az
üggyel
kapcsolatban
tájékozódhasson,
véleményt
nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
70
(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
71
(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.
72
61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.
12.3.A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás Az oktatásügyi közvetítő eljárás 62. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. (2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. (3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. (4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel. (5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat. (6) A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli, b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, c) a
felek
bármelyikével
vagy
az
érintett
köznevelési
intézménnyel
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági
73
viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. (7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. (8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. (9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. (10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, c) a kötelességszegés rövid összefoglalását, d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét, e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik), f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. (11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. (12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.
74
(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. (14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy d) megállapodás született.
12.4. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok
ára
összhangban
legyen
az
egy
főre
jutó
normatív
tankönyvtámogatás összegével. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt
(tankönyveket,
munkafüzeteket,
gyakorló
lapokat,
atlaszokat,
feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. A tartós tankönyvek iskolai használata. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok és a költségvetés terheit.
A
tartós
tankönyvek
használata
a
takarékossági
szempontok
figyelembevétele mellett, hatékonyabban érvényesüljenek az iskolai tankönyvellátás folyamatában. az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint.
75
Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. -
A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt az iskolával,
-
Az
iskola
elektronikus
információs
rendszer
alkalmazásával
a
munkanapja,
a
Könyvtárellátónak küldi meg megrendelését, -
A
tankönyvrendelés
határideje
március
utolsó
tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. -
Módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben kerülhet sor
Tanuló az ingyenes tankönyvet, tankönyvcsomagot az első tanítási napon veheti át. (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához (Köznevelési Törvény). A támogatás módjáról a nevelőtestület a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi. Az
éves
központi
költségvetésről
szóló
törvényben
meghatározott
tankönyvtámogatás összege felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai könyvtár részére történő tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskola biztosítja diákjai számára a tankönyveket, illetőleg esetenként a taneszközöket is. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – az e szabályozásban meghatározottak figyelembevételével – a nevelőtestület dönt. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a Minisztérium által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára.
76
A pedagógusok a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják a tankönyvfelelősnek a tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyveket az első tanítási napon kapják meg a tanulók az iskolában. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát már nem kell kifizetniük. A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A könyvelőirodának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvkiadó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként kell elkönyvelnie.
-
A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
-
A szakmai munkaközösség véleményét kikéri az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához.
-
A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni.
-
13. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete A tanórán kívüli foglalkozások A tanulók tantervi anyagon túlmenő tudományos, technikai, művészi érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, sportolásuk és egészséges életmódjuk biztosítása érdekében évenként diákköröket (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkör, stb.) szervezünk a tanulók igénye szerint. Az iskolai költségvetésből működő diákkörök tanárvezetőjét, a diákkör tagságának véleményét figyelembe véve, az érdekelt tanár egyetértésével - az
77
igazgató bízza meg. Az egyéb módon szerveződő diákkörök diákönkormányzati szervként működnek, s így - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - tagjai döntenek a tevékenységét segítő személy felkéréséről is. A diákkörök évi programjukat a vezető tanárral közösen alakítják ki. Diákköri tagságra a tanuló nem kötelezhető. A felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozások formái - egyéni foglalkozás, - időszakos csoportos foglalkozás, - versenyre felkészítő foglalkozások. Tanulmányi versenyek előkészítése és lebonyolítása A tanulmányi versenyek előkészítése és szervezése az igazgatóhelyettes feladata. A tanév előkészítése során a tantestület dönt arról, hogy a meghirdetett versenyek, illetve egyéb versenyfelhívások közül melyeken indítják diákjainkat. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny vagy az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny iskolai fordulójának napján a versenyzők számára a tanórák látogatása nem kötelező. Hiányzásuk igazolt hiányzás. Ha a tanuló megyei, illetve országos szaktárgyi tanulmányi verseny döntőjébe jut, számára a felkészüléshez szabadnap biztosítható. A szabadnapra eső hiányzás igazolt hiányzás. A felkészülési idő tartamát és a szabadnapok számát az igazgató vagy az illetékes igazgatóhelyettes határozza meg.
14. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 143. § (1) A felnőttoktatásban a 26–36. és a 39–45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti.
78
(2) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összhangban – a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. (3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. (4) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. (5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend
szerint
megszervezett
oktatásban,
az
iskola
helyi
tantervében
meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. (6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében az e rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok alapján módosíthatók, c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat. (7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. (8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. (9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni 79
tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán.
15. Záró rendelkezések Ezen
Szervezeti
és
Működési
Szabályzat
módosítása
csak
a
fenntartó
jóváhagyásával, illetve a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. Az SZMSZ-t önálló szabályzatok, rendelkezések, igazgatói utasítások egészítik ki, amelyeket a mellékletek tartalmaznak. A mellékleteket csak az Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal összhangban lehetséges módosítani. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példánya megtalálható az irodában, tanáriban, és az iskolavezetésnél.
80
Mellékletek: 1. számú melléklet Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. a./ Az iskolaépületet címtáblával kell ellátni. b./ Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, -az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, -az energia-felhasználással való takarékoskodásért, -a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, c./ A tanulók az intézmény létesítményeit, tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. d./ Az intézmény helyiségei, berendezései - bérbe adható. A bérbeadásról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az igazgató dönt. e./ A tantermekben délután elsősorban az esti,-levelező, valamint a tanórán kívül szervezett tevékenységek lebonyolítása folytatható. A termek egyeztetését az iskolavezetés végzi. f./ Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelete mellett. A felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. g./ Az iskola épületében csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. Diákok a Házirend értelmében az iskola területén nem dohányozhatnak. A dohányzással kapcsolatos részletesebb szabályozást a Házirend tartalmazza.
81
2. számú melléklet Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesített rendje A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai
úton
előállított,
lapjaiban
sorszámozott,
szétválaszthatatlanul
összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézményben meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az elektronikus úton előállított dokumentumokat az igazgató,vagy az erre a feladatra kijelölt személy hitelesíti aláírásával, és az iskola körbélyegzőjével. Az így előállított dokumentumok egy példányát az iskola irattárába kell helyezni. Amennyiben a törvény úgy rendelkezik, ebből egy példányt a fenntartó részére is meg kell küldeni. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. (2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,
82
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. (3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. (4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. 94. §. Az iskola által használt nyomtatvány a) a beírási napló, b) a bizonyítvány, d) az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány, e) a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány, f) a törzslap külíve, belíve, h) a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, i) a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, j) az értesítő (ellenőrző), k) az osztálynapló, l) a csoportnapló, m) az egyéb foglalkozási napló, n) a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, p) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, q) az órarend, r) a tantárgyfelosztás, 83
s) a továbbtanulók nyilvántartása, w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap, x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,
84
3. számú melléklet Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított dokumentumokat vagy elektronikus aláírással, vagy papíralapon kinyomtatva, majd aláírva és bélyegzővel ellátva kell tárolni az iskola irattárában. Az elektronikus úton előállított dokumentumok egy részét az Oktatási Hivatal, a Központi Információs Rendszer által létrehozott szoftverek segítségével állítja elő az iskola, és csak abban az esetben hitelesíti papíralapon, ha azt a rendszer jelzi. A központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskola igazgatójának biztosítania kell a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni. 169.
§ (1)
A
nevelési-oktatási
intézményben
bekövetkezett
tanuló-
és
gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. (2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter
által
vezetett,
a
minisztérium
üzemeltetésében
lévő
elektronikus
jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.
85
4. számú melléklet Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.
Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idege nyelv tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása -
megtartja a tanítási órákat,
-
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
-
megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
-
munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
-
legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
-
a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor - ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja,
86
az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, -
rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
-
a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
-
az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
-
tanítványai számára
az osztályzatokon
kívül
visszajelzéseket
ad
előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, -
részt
vesz
a
tantestület
értekezletein,
megbeszélésein,
a
konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, -
évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,
-
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
-
megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
-
az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,
-
helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
-
egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit - a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében - az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,
-
bombariadó
vagy
egyéb
rendkívüli 87
esemény
bekövetkezésekor
közreműködik
az
épület
kiürítésében,
menti
az
általa
használt
legfontosabb dokumentumokat, -
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek,
-
stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
-
előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
-
folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával,
-
versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
-
elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, stb.
-
szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
-
a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,
-
ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,
-
beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
-
közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
-
bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
-
a
hatáskörét
osztályfőnöknek,
meghaladó illetve
a
problémákat nevelési
haladéktalanul
igazgatóhelyettesnek
jelzi
az
vagy
az
igazgatónak, -
naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény információ áramlását
-
tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében.
Járandósága
88
-
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
-
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
-
túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás
-
az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás
Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása -
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,
-
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
-
javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
-
a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,
-
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
-
kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére:
napló,
anyakönyv, bizonyítványok, stb. -
vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
-
előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,
-
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
89
-
kapcsolatot
tart
az
osztályába
járó
diákok
szüleivel,
a
szülői
munkaközösséggel, az osztály diák önkormányzati vezetőségével, -
biztosítja az osztály képviselőinek a diák önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diák közgyűlésen való részvételét,
-
folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,
-
a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
-
előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,
-
közreműködik
a
tanulói
tankönyvtámogatások
iránti
kérelmek
összegyűjtésében és elbírálásában, -
részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának,
diák igazgatóválasztási
műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, -
minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
-
közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését
-
folyamatos
figyelmet
fordít
osztályának
dekorációjára,
a
faliújság
karbantartására, -
minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba
-
folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, napközisek adataiban bekövetkező változásokat
-
a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
Ellenőrzési kötelezettségei -
november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az
90
oktatási igazgatóhelyettesnek, -
figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
-
a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
-
írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
-
az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
-
a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen, az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
-
bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul
betartja
az
adatkezelésre
vonatkozó
szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak, - naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény információ áramlását - tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében.
Pótléka és kötelező órakedvezménye -
munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,
-
heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.
91
Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája -
Munkaköre: gazdasági ügyintéző
-
Közvetlen felettese: igazgató, távollétében igazgatóhelyettes
-
Kinevezése: határozatlan időtartamra
-
Munkaideje: heti 40 óra
-
Munkabére: munkaszerződése alapján
A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása -
Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az utalványozási rendelet betartásával végezhet. A házipénztárt havi két alkalommal ellenőrzi, lezárja.. Havonta elvégzi a szükséges zárlati főkönyvi könyvelési feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.
-
A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. .
-
Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.).
-
A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.
-
Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át.
-
Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.
-
Munkaügyi feladatai részeként:
-
új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval, gazdasági vezetővel történő egyeztetést követően,
-
kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosított bejelentéshez, bérszámfejtéshez,
-
munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval, történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,
-
elkészíti
a
megbízási
szerződéseket,
gondoskodik
nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,
92
a
hozzá
tartozó
-
havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat,
szabadságengedélyeket,
fizetés
nélküli
szabadság
engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére -
folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,
-
az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, , stb. elszámolást rögzít a KIR rendszerben, az igazgató, gazdasági vezető aláírását követően.
-
gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról
-
Részt
vesz
az
iskola
vagyonának
leltározásában
nyilvántartásában,
selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.. Járandóság -
a munkaszerződésében meghatározott munkabér,
-
a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök
Takarító, karbantartó munkaköri leírás-mintája -
A munkakör megnevezése: takarító, karbantartó
-
Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes
-
Kinevezése, munkaideje:
-
határozatlan időtartamra,
-
munkabére munkaszerződése szerint
-
munkaideje: heti 40 óra osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz
Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása -
az iskola épületében bekövetkezett kisebb javításokat, karbantartásokat elvégzi pl. zárcsere, kép elhelyezése falra, stb.
-
az igazgatóhelyettes közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban
-
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a padokat.
-
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket
93
-
igazgatóhelyettes utasításra végez folyosói nagytakarítást
-
naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket különös gonddal.
-
a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat
-
mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását
-
szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket.
-
napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti
-
kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása
-
porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a padozatot.
-
szükség szerint öntözi ,portalanítja a tanteremben és a folyosón lévő virágokat
-
nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, és falburkolók súrolását
-
a
nagytakarítások
időszakában
–
a
többi
takarítóval
közösen
–
az
gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását -
a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak
-
a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával
-
folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén a gazdaságvezetőnek
-
fokozott figyelmet fordít az intézmény nyitására,zárására.
-
A takarítóknak munkakörükhöz méltó magatartást kell tanúsítani a tanulóifjúság és munkatársai előtt az példamutató legyen, és ezzel is segítik az oktató-nevelő munkát Járandóság
-
a munkaszerződésében meghatározott munkabér,
-
a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített 94
védőeszközök -
az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás
Az iskolatitkár munkaköri leírása -
A munkakör megnevezése: iskolatitkár
-
Közvetlen felettese: igazgató
-
Kinevezése, munkaideje határozatlan időtartamra,
-
munkabére munkaszerződése szerint
-
munkaideje: heti 40 óra
Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkárnői tevékenységét. Az intézmény – ezen belül kiemelten az iskolavezetés – zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: -
A hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását.
-
Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények
-
ügyintézését, a feladókönyv vezetését, és a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást.
-
Ellátja
a
beérkező
telefonok
fogadásával
összefüggő
teendőket
az
információk rögzítésétől és továbbadásától kezdve a hívások megfelelő helyre kapcsolásáig. -
Vezeti a nyilvántartásokat, ideértve a tanulókra vonatkozó információk kezelését,
rendszerezését,
a
felvételtől
a
szoros
nyilvántartású
dokumentumokon át a tanulói jogviszony megszüntetéséig. -
Együttműködik az egészségügyi szervekkel a tanulók – törvényben rögzített – egészségügyi ellátásának szervezésében.
-
Közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök,kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek stb.).
95
-
Az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében.
-
Ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat.
-
A klasszikus titkárnői feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában.
-
Felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért.
-
A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza.
96
5. számú melléklet A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához (Köznevelési Törvény). A támogatás módjáról a nevelőtestület a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (továbbiakban: tankönyvfelelős) végzi. Az
éves
központi
költségvetésről
szóló
törvényben
meghatározott
tankönyvtámogatás összege felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai könyvtár részére történő tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskola biztosítja diákjai számára a tankönyveket, illetőleg esetenként a taneszközöket is. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – az e szabályozásban meghatározottak figyelembevételével – a nevelőtestület dönt. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a Minisztérium által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. A pedagógusok a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 8-ig leadják a tankönyvfelelősnek a tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyveket az első tanítási napon kapják meg a tanulók az iskolában. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát már nem kell kifizetniük. A februári tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél.
97
A könyvelőirodának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvkiadó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként kell elkönyvelnie.
Könyvtár használata Az iskola könyvtára minden dolgozó és tanuló számára ingyenesen használható. A könyvek szabadpolcos rendben vannak elhelyezve. A tanulók csak pedagógus jelenlétében
választhatnak
könyvet/könyveket,
melyet
feljegyeznek
az
ott
rendszeresített füzetbe, és a kölcsönző, ezt aláírásával igazolja. A könyv visszavételét szintén aláírással kell igazolni pedagógus részéről. A könyvtár folyamatosan rendelkezésre áll mind a tanulók, mind a pedagógusok részére az iskola nyitvatartási ideje alatt.
98
6. számú melléklet A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok Az iskola tulajdonában lévő informatikai eszközöket a pedagógusok megkötések nélkül használhatják azzal, hogy -
az informatikai eszközöket rendeltetésszerűen használja,
-
a használat után a tanári szobába visszahelyezi az arra kijelölt helyre,
-
a pedagógus használatába adott informatikai eszközt tanuló nem használhatja,
-
Az eszközök nem rendeltetésszerű használatából eredő meghibásodásokért az eszközt használója, tartozik felelősséggel.
99
