A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. Surányi Endre Gimnázium, PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kazincbarcika, 2011. augusztus 8.

Szerkesztette:

Vattay József intézményvezető

1

1. BEVEZETÉS........................................................................................................................................................... 5 1.1. AZ INTÉZMÉNYEK ÁTSZERVEZÉSE ...................................................................................................................... 5 1.2. ALAPÍTÓ OKIRAT ................................................................................................................................................ 5 1.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSE SORÁN FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ................................................... 38 2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ........................................................................................................................ 40 2.1. AZ ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA .................................................................... 40 3. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .............................................................................................................................................................. 42 3.1. A PEDAGÓGIAI CÉLOK AZ EGYES SZAKASZOKBAN ............................................................................................ 42 3.2. PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................................. 43 3.3. SPECIÁLIS GYÓGYPEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................................................... 44 3.4. ALKALMAZOTT NEVELÉSI MÓDSZEREK ............................................................................................................ 45 3.5. A CÉLOK, FELADATOK TELJESÜLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI .................................................................................... 45 4. AZ INKLUZÍV NEVELÉS ALAPELVEI .......................................................................................................... 46 4.1. AZ INKLUZÍV NEVELÉS FELADATAI................................................................................................................... 46 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................... 46 5.1. NEVELÉS, A PEDAGÓGIA ALAPFUNKCIÓJA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SEGÍTÉSE ................................................ 46 5.2. A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS HELYE NEVELÉSI RENDSZERÜNKBEN ........................................................................... 48 5.3. A SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK SZÍNTEREI:.............................................................................. 48 6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................... 49 6.1. BEVEZETÉS....................................................................................................................................................... 49 6.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA .................................................................................................................. 49 6.3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA ........................................................................................................................ 49 6.4. KONKRÉT CÉLOK AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSÉBEN ................................................................................ 50 6.5. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK .................................................................................................. 50 6.5.1. Hagyományos tanórai lehetőségek .......................................................................................................... 50 6.5.2. Nem hagyományos tanórai lehetőségek................................................................................................... 55 6.5.3. Tanórán kívüli lehetőségek ...................................................................................................................... 55 6.6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI ............................................................................................................... 56 6.7. RÉSZTVEVŐK ÉS ERŐFORRÁSOK ....................................................................................................................... 56 6.8. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................................. 56 6.9. TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................................................ 57 6.10. KÖRNYEZETVÉDELMI JELES NAPOK ................................................................................................................ 57 7. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK .............................................. 57 7.1. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA .......................................................................................................... 57 7.2. AZ ÉRTÉKEK FORMÁLÁSÁBAN FELADATUNK: .................................................................................................. 58 7.3. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI ....................................................................................... 58 7.4. MÓDSZERTANI ELEMEK .................................................................................................................................... 58 8. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................. 58 8.1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK, AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 58 8.2. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA ............................................................................................................. 59 8. 3. AZ ISKOLA ÉS PARTNEREINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉRDEKÉBEN ................................... 59 8.3.1. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere..................................................................... 59 8.3.2. Az egészségfejlesztő iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere............................................ 60 8.3.3. Az iskola az egészségnevelési céljait segítő kapcsolatai révén valósítja meg.......................................... 60 8.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TERÜLETEI, TÉMAKÖREI ............................................................................................... 61 8.5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÉMAKÖREI, CÉLKITŰZÉSEI, KONKRÉT FELADATAI .............................................................................................................................................. 62 8.6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK ............................................................... 64 8.6.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás......................................................................................... 64 8.6.2. Rizikócsoportos megközelítés .................................................................................................................. 64 8.6.3. Az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozás .......................... 64 8.6.4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben................................................................................................. 64 8.7. EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜL........................................................................................... 65

2

8.7.1. Egészségnevelés az osztályfőnöki órán.................................................................................................... 65 8.7.2. Egészségnevelés más tanórákon .............................................................................................................. 65 8.7.3. A tanórai egészségnevelés során felhasználható módszerek, eszközök: .................................................. 65 8.7.4. Egészséges életmódra nevelés tanórán kívül:.......................................................................................... 65 8.8. A MINDENNAPI TESTNEVELÉS BIZTOSÍTÁSA ..................................................................................................... 65 8.8.1. A mindennapi testnevelés biztosítása a tanórán kívül ............................................................................. 65 8.9. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT SZEREPE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN ................................................... 66 8.9.1. Feladataik a következők szerint csoportosíthatók: .................................................................................. 66 8.9.2. Az egészségnevelésben ezen túl aktív szerepet végez a védőnő, az alábbi tevékenységekkel: ................. 67 8.9.3. Az iskolai egészségügyi ellátás speciális szakértelme különösen nagy segítséget jelent a következő területeken: ........................................................................................................................................................ 67 9. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG TÁMOGATÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN ........................................................... 67 9.1. ALAPELVEK...................................................................................................................................................... 67 9.2. SIKERKRITÉRIUMOK ......................................................................................................................................... 67 10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................... 68 11. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK............. 68 11.1. A HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................................... 70 11.2. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................................................... 70 11.3. ÉVES ESEMÉNYNAPTÁR .................................................................................................................................. 71 11.4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ............................ 72 11.4.1. Tevékenységeink: ................................................................................................................................... 73 11.4.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység................................. 73 11.4.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................................. 73 11.5. TEHETSÉGGONDOZÁS ..................................................................................................................................... 74 11.5.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ....................................................................... 74 11.5.2. Tehetséggondozás színterei: .................................................................................................................. 74 11.5.3. A tehetséggondozást alapvetően meghatározó körülmények:................................................................ 74 11.6. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA .................................................................. 75 11.6.1. Tevékenységek a tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében ................................................................ 76 11.6.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei .................................................................................................................... 77 11.6.2.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló....77 11.6.2.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése.............................................................................................................................................................77

11.7. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ....................................................................................................................................... 79 12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ............................................................................................................ 79 12.1 PEDAGÓGIAI FELADATOK: ............................................................................................................................... 79 12.2 HELYZETELEMZÉS:.......................................................................................................................................... 80 12.3 A PEDAGÓGUSOK (SZAKOKTATÓK, SZAKTANÁROK OSZTÁLYFŐNÖKÖK) KIEMELT FELADATAI:....................... 80 12.4 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS KIEMELT FELADATAI: .................................................................. 80 12.5. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELEI: ............................................ 80 12.6. AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATA ................................................................... 81 12.7. KIEMELT FELADATOK..................................................................................................................................... 81 13. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FÓRUMAI ................ 81 13.1. A SZÜLŐ MINT MEGRENDELŐ ÉS A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT SEGÍTŐJE ............................................................ 82 13.2. SZÜLŐI SZERVEZET ........................................................................................................................................ 82 13.2.1. A közvetlen információcsere fórumai .................................................................................................... 83 13.3. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET ...................................................................................................................................... 83 13.3.1 Egyéni kapcsolatfelvétel: ........................................................................................................................ 83 13.4. FOGADÓNAPOK, FOGADÓÓRÁK ...................................................................................................................... 84 13.5. A TANULÓK-PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ............................................................................................ 84 14. FOLYAMATOS ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉS-FEJLESZTÉS .................................................................. 84 14.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANKÖNYVEK ÉS MÁS ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNÉL ........................................................ 84 15. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE, FORMÁI, KORLÁTJAI, SZEREPE A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN.................................................................................................................................................. 85

3

16. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HELYI TANTERVE ...................................................................... 90 16.1. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM (SZÉKHELYINTÉZMÉNY) ÓRATERVEI ................................................................................................... 93 16.1.1. Óratervek szakközépiskola nappali tagozat (9 – 13. évfolyam)............................................................. 94 16.1.2. Óratervek általános tantervű gimnáziumi osztály .............................................................................. 113 16.1.3. Óratervek szakközépiskola felnőttoktatás............................................................................................ 115 16.1.4. Óratervek szakiskola (9 – 10. évfolyam)............................................................................................. 117 16.2. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGISKOLÁJÁNAK ÓRATERVEI ....................................................................... 125 16.3. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA DEÁK FERENC SZAKKÉPZŐ ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA TAGISKOLÁJÁNAK ÓRATERVEI ........................... 132 16.4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA SZAKKÉPZŐ TAGISKOLÁJÁNAK ÓRATERVEI ........................................................ 139 17. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI PROGRAMJA .......................................................... 143 18. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SURÁNYI ENDRE GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .............. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

4

1. BEVEZETÉS 1.1. Az intézmények átszervezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 138/2010. (XII. 16.) B.A.Z. M. ÖNK. határozatában döntött az általa fenntartott intézmények átszervezéséről. A tervezett változások célja, hogy a forrásként rendelkezésre álló közpénzeket minél hatékonyabban, a közoktatásban eddig elért tartalmi színvonalat megtartva, illetve lehetőség szerint annak minőségét növelve végezhessük tovább a szakmai feladatokat. Az intézményrendszer nagy belső különbségeket tartalmazó, egymással tartalmi, szakmai együttműködésben nem álló, a takarékos gazdálkodásra a szerkezet miatt alkalmatlan intézményekben működött az átszervezés előtt. A gazdasági helyzet és a működés belső problémái egyaránt kényszerítő erőt jelentettek az átgondolt, tudatos átalakításra. Térségenként létrejött egy közös igazgatású közoktatási intézmény egy igazgatóval és tagintézményegység vezetőkkel, akik munkáját további intézményegység-vezető helyettesek segítik, ha azt a feladat ellátási helyek száma, vagy a tanulólétszám indokolja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 102/2011. (V.30.) határozata alapján 2011. július 31-i hatállyal a Pattantyús Ábrahám Géza Szakképző Iskolát, a Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolát, az Irinyi János Szakközépiskola és Kollégiumot, valamint a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumot, mint helyi önkormányzati költségvetési szervet a Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium helyi önkormányzati költségvetési szervbe történő beolvadással megszüntette, alapító okiratukat hatályon kívül helyezte. A Jókai Mór Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumot, mint helyi önkormányzati költségvetési szervet megszüntette, alapító okiratát hatályon kívül helyezte. Az új, életbe lépett alapító okirat szerint az intézmény hivatalos neve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény szervezeti felépítését mind a székhelyintézményre és tagintézményeire vonatkozóan a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 1.2. Alapító okirat

1. A költségvetési szerv hivatalos neve:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

1.2 A költségvetési szerv rövid neve:

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola

1.3 A költségvetési szerv rövidített neve:

BAZ.M.Ö. Surányi Gim. Sz. I.

2. Székhelye:

3700 Kazincbarcika, Irinyi J. u. 1.

2.1. Telephelyei:

3700 Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. 3701 Kazincbarcika, Herbolyai u. 9. 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 2. 3770 Sajószentpéter, Kassai u. 2. 3751 Szendrőlád, Völgy út 3. 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1.

5

2.2 Tagintézményei:

- B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája - B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája - B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája - B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott alapján közoktatás 85 Oktatás közfeladata: 4. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Alaptevékenységi szakágazat: 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás

Hatályos szakfeladat: a jóváhagyott pedagógiai-szakmai program alapján ellátja a gimnáziumi (4 évfolyamos), szakközépiskolai és szakiskolai – általános műveltséget megalapozó - nevelés és oktatás feladatait, valamint a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatását. 841901 Önkormányzatok valamint kistérségi társulások elszámolásai

többcélú

8531 általános középfokú oktatás

85311 gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) 853111 nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (912/13. évfolyam) − 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be; − a tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra; 6

− a tanulmányok befejezéséhez érettségi vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; 853112 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) − 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be; − a tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra; − a tanulmányok befejezéséhez érettségi vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; 7

− egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; 85312 Szakközépiskolai évfolyam)

oktatás

(9-12/13.

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

− gépészet, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, elektrotechnikaelektronika, informatika, közgazdaság, könnyűipar és gépészet, az egészségügy, oktatás, építészet és szociális szolgáltatások művészet, közművelődés, kommunikáció, vegyipar, közlekedés, szakmacsoportokban, szakközépiskolai nevelés és oktatás – négy, öt általános műveltséget megalapozó évfolyammal, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra; − a szakképzési évfolyamon az Országos képzési jegyzékben szereplő és az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítések körében felkészítés szakmai vizsgára; − művészeti szakközépiskolai képzés, párhuzamos oktatás keretében iparművészeti szakon; − közoktatási típusú sport szakközépiskolai képzés − nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos szakközépiskolai képzés; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; 8

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközép-iskolai oktatása (9-12/13. évfolyam

− gépészet, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, elektrotechnikaelektronika, informatika, közgazdaság, könnyűipar és gépészet, az egészségügy, oktatás, építészet és szociális szolgáltatások művészet, közművelődés, kommunikáció, vegyipar, közlekedés, szakmacsoportokban, szakközépiskolai nevelés és oktatás – négy, öt általános műveltséget megalapozó évfolyammal, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A tanuló felkészülhet az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra; − a szakképzési évfolyamon az Országos képzési jegyzékben szereplő és az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítések körében felkészítés szakmai vizsgára; − nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 évfolyamos szakközépiskolai képzés; − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; − művészeti szakközépiskolai képzés, párhuzamos oktatás keretében iparművészeti szakon; 9

− egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; 85313 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

− kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom, gépészet, közlekedés, elektrotechnika-elektronika, építészet és szociális szolgáltatások, könnyűipar, ügyvitel és egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban szakiskolai nevelés és oktatás. A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra; − 2 évfolyamos szakiskolai nevelés és oktatás a szociális szolgáltatások szakmacsoportban szakmai előkészítő ismeretek átadásával, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizedik évfolyamon fejeződik be; − közoktatási típusú sportiskolai szakiskolai képzés − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − a szakiskola tizedik évfolyamán szakmai alapozó elméleti és legalább heti négy órában gyakorlati oktatást végez, - a szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatást, pályaorientációt, és legalább heti négy órában gyakorlati oktatást végez, - a szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó oktatás folyik pályaorientáció és szakmai alapozó 10

tantárgyak oktatásával a HEFOP 3.1.3 kompetencia-alapú oktatás szerint; − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)

− kereskedelem-marketing, vendéglátásidegenforgalom, gépészet, közlekedés, élelmiszeripar, elektrotechnika-elektronika, szolgáltatások, könnyűipar, ügyvitel, építészet szociálisés egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban szakiskolai nevelés és oktatás. A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra; − közoktatási típusú sportiskolai szakiskolai képzés; − 2 évfolyamos szakiskolai nevelés és oktatás a szociális szolgáltatások szakmacsoportban szakmai előkészítő ismeretek átadásával, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizedik évfolyamon fejeződik be; − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben;

11

− egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; − a szakiskola tizedik évfolyamán szakmai alapozó elméleti és legalább heti négy órában gyakorlati oktatást végez, − a szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatást, pályaorientációt, és legalább heti négy órában gyakorlati oktatást végez, − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása;a szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó oktatás folyik pályaorientáció és szakmai alapozó tantárgyak oktatásával a HEFOP 3.1.3 kompetencia-alapú oktatás szerint; 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

-

felzárkóztató oktatást végez nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – a Kt. 27. § (8) alapján – 1 vagy 2 éves időtartamban.

85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

− érettségi vizsgához kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára; − a szakképzési évfolyamon az OKJ-ben szereplő és az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítés körében felkészít szakmai vizsgára; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; 12

− egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; - felkészít a felsorolt szakképesítések bemeneti kompetenciája szerinti szakmai vizsgára, − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; - a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretén belül felkészít az alapító okirat mellékletében meghatározott, szakképesítések körében szakmai vizsgára; 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

− érettségi vizsgához kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára; − a szakképzési évfolyamon az OKJ-ben szereplő és az alapító okirat mellékletében felsorolt szakképesítés körében felkészít szakmai vizsgára; − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt-ben meghatározott időkeretben; − egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; - a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretén belül felkészít az alapító okirat mellékletében 13

meghatározott, szakképesítések körében szakmai vizsgára; − egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozást szervez a Kt-ben meghatározott időkeretben; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; - felkészít a felsorolt szakképesítések bemeneti kompetenciája szerinti szakmai vizsgára, − a Kt-ben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; 85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

− a szakképző évfolyamokon tanulók iskolai tanműhelyben, tankabinetben és gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati oktatása; − a szakképző évfolyamokon tanulók iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati oktatása. A gyakorlati képzés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet; − a tanulmányok befejezéséhez érettségi- illetve szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; - felkészít a felsorolt szakképesítések bemeneti kompetenciája szerinti szakmai vizsgára, 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

− a szakképző évfolyamokon tanulók iskolai tanműhelyben, tankabinetben és gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati oktatása; − a szakképző évfolyamokon tanulók iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezeteknél történő gyakorlati oktatása. A gyakorlati képzés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet; − a tanulmányok befejezéséhez érettségi- illetve szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; 14

−

a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; − gondoskodik a bejáró tanulók ellátásáról; - felkészít a felsorolt szakképesítések bemeneti kompetenciája szerinti szakmai vizsgára, 855100 Sport, szabadidős-képzés

-

közoktatási típusú sportiskolai szakközépiskolai képzés; − közoktatási típusú sportiskolai szakiskolai képzés;

855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

− a tanulók részére kollégiumi ellátást, étkeztetést nyújt és tehetséggondozást végez − kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás.;

855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése;

− a tanulók részére kollégiumi ellátást, étkeztetést nyújt és tehetséggondozást végez − kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás.; − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), 15

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása; − elsősorban a megyében élő és Miskolcon tanuló tehetséges középiskolai tanulók, és az Arany János Tehetséggondozó Program öt évfolyamos képzésben résztvevő (évfolyamonként egy osztálynyi) tanuló kiemelt szintű kollégiumi ellátása; 8901 esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó, általános, komplex tevékenységek és programok – elsősorban a megyében élő és Miskolcon tanuló tehetséges középiskolai tanulók, és az Arany János Tehetséggondozó Program öt évfolyamos képzésében résztvevő (évfolyamonként egy osztálynyi) tanuló kiemelt szintű kollégiumi ellátása: 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére – elsősorban a megyében élő és Miskolcon tanuló tehetséges középiskolai tanulók, és az Arany János Tehetséggondozó Program öt évfolyamos képzésében résztvevő (évfolyamonként egy osztálynyi) tanuló kiemelt szintű kollégiumi ellátása; 559011 kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára − tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok ellátása; − pályaválasztásához, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése; − a kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával; − gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. 559099 egyéb máshova nem sorolt szálláshelyszolgáltatás 5629 Egyéb vendéglátás

16

562913 iskolai intézményi étkeztetés - biztosítja az iskolai oktatásban részesülők, illetve az ott dolgozók étkezését. 562914 tanulók kollégiumi étkeztetése − kollégiumban szervezett közétkeztetés;

− biztosítja az iskolai oktatásban részesülők étkeztetését. 562917 munkahelyi étkeztetés - kollégiumban szervezett közétkeztetés. 562920 egyéb vendéglátás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása − biztosítja a tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatainak ellátását, valamint a diáksportot; 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon; 853232Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása a szakképzési évfolyamokon. − a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, oktatható a)testi, érzékszervi (gyengénlátó, enyhe fokban hallássérült), értelmi (enyhe értelmi fogyatékosok ellátása), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatása PattantyúsÁbrahám Géza Szakképző Tagiskolában), b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása; − egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások biztosítása;

17

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás − továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése; − biztosítja a pedagógusok felkészülését a kétszintű érettségi vizsgák lebonyolításához; − intézményi vagyon működtetése – a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján - a teljes kapacitás kihasználása érdekében; 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

-

az intézmény képzési profiljához illeszkedő – a melléklet szerinti – egyéb, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás.

811000 Építményüzemeltetés − intézményi vagyon működtetése – a mindenkor hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján - a teljes kapacitás kihasználása érdekében; 855933 Foglalkoztatás elősegítő képzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 856011 Pedagógiai szolgáltató tevékenység - igénybe vesz pedagógiai szakmai szolgáltatásokat; 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység − biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátását; − igénybe vesz pedagógiai szakmai szolgáltatásokat; − pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatása; − szakmai és informatikai fejlesztési feladatokat lát el; − a tanműhelyek szabad kapacitása terhére ipari, kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatási tevékenység végzése, termékek értékesítése. − gondoskodik az ECDL számítógép-kezelői 18

− − − − −

vizsgák megszervezéséről és lebonyolításáról; biztosítja a tanulói tankönyvvásárláshoz az általános hozzájárulást, valamint az ingyenes tankönyvellátáshoz a kiegészítő hozzájárulást biztosítja a pedagógusok felkészülését a kétszintű érettségi vizsgák lebonyolításához; iskolai szünetekben a férőhelyek turisztikai célú hasznosítása, képzéseknek, továbbképzéseknek, versenyeknek helyet és eszközt biztosít, a szabad konyhai kapacitás terhére vendégétkeztetést végez.

5520 Üdülési, szolgáltatás

egyéb

átmeneti

szálláshely-

682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem üzemeltetése

lakóingatlan

bérbeadása,

829000 egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység - tanműhelyi szabadkapacitás terhére ipari termelő (fém, építő és könnyűipar), építőipari és kereskedelmi szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése; - iskolai helységek, tornaterem, udvar, eszközök bérbeadása a szabad kapacitás kihasználása érdekében; - egyetemi előkészítők, verseny-előkészítők, szakköri foglalkozások. 478100 Élelmiszer jellegű bolti vegyeskereskedelem 452000 Gépjárműjavítás-karbantartás 453000 Gépjármű alkatrész- kereskedelem

4.1 Feladata felnőttoktatás keretében:

853124 Szakközép-iskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás − az intézmény képzési profiljához illeszkedő – a melléklet szerinti – egyéb, iskolarendszeren 19

kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; 853224 Szakképesítés megszerzésére szakmai gyakorlati felnőttoktatás

felkészítő

− az intézmény képzési profiljához illeszkedő – a melléklet szerinti – egyéb, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás; − szakközépiskolai tagozatos (érettségire felkészítő) képzés - a felnőttoktatási kerettantervben meghatározottak szerint – 4 éves nappali, esti és levelező formában. 5. Szakágazati besorolás (TEÁOR) 8531

A költségvetési szerv alaptevékenységei:

8532

szakmai középfokú oktatás;

8559 8560 5590 4711 4752

m.n.s. egyéb oktatás oktatást kiegészítő tevékenység egyéb szálláshely-szolgáltatás; Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem; Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem;

4778 4520 4532 1629 2431 3311 4321 8299 9602

egyéb máshová nem sorolt új áru kiskereskedelme; Gépjárműjavítás- karbantartás; gépjármű alkatrész-kiskereskedelem; Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása; Hidegen húzott acélrúd gyártása; Fémfeldolgozási termék javítása; villanyszerelés; m.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás; Fodrászat, szépségápolás.

6. A költségvetési szerv működési köre: 7 A költségvetési szerv irányító szerv neve és székhelye: Az alapítói jog gyakorlójának neve és címe: A fenntartó neve és címe:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

8. A költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Gazdasági Központja látja el.

általános középfokú oktatás;

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 3525 Miskolc, Városház tér 1. sz. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. 3525 Miskolc, Városház tér 1. sz. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. 3525 Miskolc, Városház tér 1. sz.

20

9. A költségvetési szerv A költségvetési szerv igazgatóját a Borsod-Abaújvezetőjének kinevezési/megbízási Zemplén Megyei Közgyűlés a közalkalmazottak rendje: jogállásáról szóló többször módosított, 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint pályázat alapján legfeljebb öt évre határozott időre bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a közgyűlés elnöke gyakorolja. 10. A költségvetési szerv Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben a foglalkoztatottjaira vonatkozó közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi foglalkoztatási jogviszony: XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó. 11. A költségvetési szerv típusa

többcélú - közös igazgatású - középfokú közoktatási intézmény, melyben szakiskola, szakközépiskola gimnázium és kollégium működik.

12. OM azonosító száma:

029312.

13. Törzsszáma:

353229.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 14. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben foglaltak, és az ez alapján a költségvetési szervnek a közszolgáltatási feladatok ellátására és a közszolgáltatáson kívüli közös hasznosítására megállapodással használatba adott vagyontárgyak. 15. A vagyon feletti rendelkezés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és joga: eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet valamint a megyei önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 13/1993. (XII. 16.) Kgy. sz. rendeletben foglaltaknak megfelelően. 16. A költségvetési képviseletére jogosultak:

szerv a költségvetési szerv igazgatója, valamint az általa megbízott költségvetési szervi dolgozó 21

17. A költségvetési szervbe Összesen: felvehető maximális gyermek és − nappali tagozat tanulólétszám: − felnőttképzés − kollégium: 17.1 Borsod-Abaúj-Zemplén - nappali tagozat Megyei Önkormányzat Surányi - felnőttképzés Endre Gimnázium, Szakképző - kollégium Iskola és Kollégium (székhely)

17.2 B-A-Z. M. Önk. Surányi − nappali tagozat Endre Gimnázium és Szakképző − felnőttképzés Iskola Irinyi János − kollégium Szakközépiskolai Tagiskolája

17.3 B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző − nappali tagozat Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája

17.4 B-A-Z. M. Önk. Surányi − nappali tagozat Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája

4380 fő 150 fő 685 fő 2100 fő 50 fő 190 fő

1020 fő 100 fő 160 fő

840 fő

420 fő

17.5 B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Kollégiumi férőhely: 335 fő Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye 18. Az iskolai évfolyamok száma:

− − − −

a szakiskolában 9-10. osztály: 2 év, 4 évfolyamos gimnázium, 5 évfolyamos művészeti szakközépiskola, öt évfolyamos nyelvi előkészítéssel induló szakközépiskolai képzés, − 4-5 évfolyamos szakközépiskola, szakképző évfolyamokon, szakiskolában és szakközépiskolában egyaránt a hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározott évfolyamok szerint; 22

− a jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint a szakiskolában és a szakközépiskolában – az évfolyamok száma a szakképző évfolyamokon az alapító okirat melléklete szerint: 1-2-3 év. Miskolc, 2011. június 30.

Dr. Kovács János

Dr. Mengyi Roland

főjegyző

a közgyűlés elnöke

Záradék A Surányi Endre Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratát a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2009. április 30-ai ülésén a 31/2009. (IV. 30.) B.A.Z.M.ÖNK. határozattal hagyta jóvá, amelyet a 2009. június 25-ei ülésén az 57/2009. (VI. 25.) B.A.Z.M.ÖNK. határozattal, valamint a 2009. december 17-i ülésén 149/2009. (XII. 17.) B.A.Z.M.ÖNK. határozattal, továbbá a 2010. február 11-ei ülésén a 13/2010. (II. 11.) B.A.Z.M.ÖNK. határozattal módosított 2010. február 11. napi hatállyal, és a 2011. április 28-i ülésén a 40/2011. (IV. 28.) határozattal, a 2011. május 30-ai ülésén a 102/ 2011. (V. 30.) határozattal, valamint a 2011. június 30-ai ülésén a 118/2011. (VI. 30) határozattal 2011. szeptember 1-jei hatállyal módosított.

23

1. számú MELLÉKLET

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (3702 Kazincbarcika, Irinyi J. u. 1. sz.) alapító okiratához

A jogszabályok, valamint az intézmény pedagógiai – ezen belül a szakképzési évfolyam szakmai – programja alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készít fel – iskolarendszerű – szakmai vizsgára: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Felnőttképzési akkreditációs lajstromszám:

Sorszám

05-0127-04 0137

Megnevezés

Azonosító száma

Évfolyamo k száma (év)

33 815 01 1000 00 00 33 522 04 1000 00 00 31 525 03 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 521 10 1000 00 00 33 522 01 0000 00 00 31 341 01 0010 31 01 31 341 01 0010 31 03 31 341 01 0010 31 04 31 341 01 0010 31 05

3 3 2 3 3 2 3 2 2 2 2 2

31 341 01 0010 31 06 15 212 41 0000 00 00 31 521 07 1000 00 00 31 521 09 1000 00 00 31 521 14 0000 00 00

2 3 2 3 2

31 522 01 0000 00 00 33 525 01 0010 33 01 33 521 01 1000 00 00

2 2 2

Szakiskola 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Fodrász Villanyszerelő Karosszérialakatos Szakács Pincér

Élelmiszer-és vegyi áru eladó Géplakatos Elektronikai műszerész Bútor-és lakástextil eladó Műszaki cikk eladó Porcelán- és edényáru eladó Ruházati eladó

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Zöldség-gyümölcs eladó Szerkezetlakatos Finommechanikai műszerész Gépi forgácsoló Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő Elektromos gép- és készülékszerelő Motor- és kerékpárszerelő Elektromechanikai műszerész 24

21.

Hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó

33 522 02 0000 00 00

3

22. 23.

Pék-cukrász Cukrász Szakközépiskola Autószerelő Autóelektronikai műszerész Kereskedő Marketing és reklámügyintéző Elektronikai technikus Kereskedelmi ügyintéző Logisztikai ügyintéző Mechatronikai műszerész Vendéglős Külkereskedelmi üzletkötő Üzemeltető gépész-technikus (vegyipari gépésztechnikus) Erősáramú elektrotechnikus Laboratóriumi technikus (általános vegyipari laboratóriumi technikus) Vegyipari technikus Idegenvezető Kereskedelmi menedzser (Kereskedelmi szakmenedzser) Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser (idegenforgalmi szakmenedzser) Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser (Vendéglátó szakmenedzser) Műszaki cikk kereskedő

33 541 05 1000 00 00 33 811 01 0000 00 00

3 3

51 525 01 1000 00 00 52 525 01 1000 00 00 52 341 05 1000 00 00 52 342 01 0000 00 00 54 523 01 0000 00 00 52 341 04 1000 00 00 54 345 02 0000 00 00 52 523 03 0000 00 00 52 811 02 0000 00 00 54 341 01 0000 00 00 54 521 05 0010 54 02

2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2

54 522 01 0000 00 00 54 524 01 0010 54 01

2 2

54 524 02 1000 00 00 54 812 01 1000 00 00 55 345 01 0010 55 02 2

2 2

55 812 01 0010 55 01

2

55 812 01 0010 55 02

2

51 341 0000 00 00

2

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

41.

42.

25

Iskolarendszeren kívüli – regisztrált - képzésben oktathatja:

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Megnevezés

Autóelektronikai műszerész

Autószerelő Bolti eladó (Bútor-és lakástextil eladó) Bolti eladó (Élelmiszer- és vegyi áru eladó) Bolti eladó (Műszaki cikk eladó) Bolti eladó (Porcelán- és edényáru eladó) Bolti eladó (Ruházati eladó) Bolti eladó (Zöldség-gyümölcs eladó) Cukrász Elektromechanikai műszerész Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai műszerész Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Finommechanikai műszerész Fodrász Gépi forgácsoló Géplakatos Hűtő és klímaberendezés szerelő, karbantartó Idegenvezető Informatikai rendszergazda (számítástechnikai szoftverüzemeltető) Karosszérialakatos Kereskedelmi ügyintéző Kereskedelmi., háztartási és vendéglátóipari gépszerelő Kereskedő Kereskedő (Bútor-és lakástextil kereskedő) Kereskedő (Élelmiszer és vegyi áru kereskedő) Kereskedő (Ruházati kereskedő) Kereskedelmi bolthálózat szervező Kereskedő-boltvezető Külkereskedelmi üzletkötő Laboratóriumi technikus 26

Azonosító száma

Képzési idő

52 525 01 1000 00 00 51 525 01 1000 00 00 31 341 01 0100 10 31

2000 óra 2000 óra 2000 óra

31 341 01 0010 31 02

2500 óra

31 341 01 0010 31 03 31 341 01 0010 31 04

2500 óra 2500 óra

31 341 01 0010 31 05 31 341 01 0010 31 06

2500 óra 2500 óra

33 811 01 0000 00 00 33 521 01 1000 00 00 31 522 01 0000 00 00

3000 óra 2000 óra 2000 óra

33 522 01 0000 00 00 54 523 01 0000 00 00 54 522 01 0000 00 00 31 521 07 1000 00 00 33 815 01 1000 00 00 31 521 10 1000 00 00 31 521 10 1000 00 00 33 522 02 0000 00 00

2000 óra 2000 óra 2000 óra 2000 óra 3000 óra 3000 óra 3000 óra 3000 óra

54 812 01 1000 00 00 54 481 03 0100 52 01

2000 óra 500 óra

31 525 03 1000 00 00 52 341 04 1000 00 00 31 521 14 0000 00 00

2000 óra 1000 óra 2000 óra

52 341 05 1000 00 00 52 341 05 0100 52 01

2500 óra 750 óra

52 341 05 0100 52 02

1000 óra

52 341 05 0100 52 03 52 341 05 0100 54 01 33 341 01 0000 00 00 54 341 01 0000 00 00 54 524 01 0010 54 01

750 óra 350 óra 500 óra 2000 óra 2000 óra

33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

(Általános vegyipari laboratóriumi technikus) Logisztikai ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Mechatronikai műszerész Motor-és kerékpárszerelő Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó (Egyéb műanyag termék gyártó) Műanyag-feldolgozó (Fröccsöntőgép-kezelő) Műanyag feldolgozó ( Hőre keményedő műanyagok feldolgozója) Műanyag feldolgozó ( Műanyag hegesztő és hőformázó) Műanyag feldolgozó (Műanyagextruder- kezelő) Műszakicikk-kereskedő Kisgép- és műszaki cikk kölcsönző Pék-cukrász Pincér Szakács Szerkezetlakatos Üzemeltető gépész-technikus (vegyipari gépésztechnikus) Vegyianyag-gyártó Vegyipari technikus Vendéglős Étkezdés Villanyszerelő

27

54 345 02 0000 00 00 52 342 01 0000 00 00 52 523 03 0000 00 00 33 525 01 0010 33 01 52 521 02 0000 00 00 52 521 02 0100 31 01

2000 óra 1000 óra 2000 óra 2000 óra 120 óra 300 óra

52 521 02 0100 31 02

300 óra

52 521 02 0100 31 03

300 óra

52 521 02 0100 31 04

300 óra

52 521 02 0100 31 05

300 óra

51 341 01 0000 00 00 51 341 01 0100 33 01 33 541 05 1000 00 00 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 31 521 24 1000 00 00 54 521 05 0010 54 02

2000 óra 1000 óra 3000 óra 3000 óra 3000 óra 3000 óra 2000 óra

54 524 02 0100 33 02 54 524 02 1000 00 00 52 811 02 0000 00 00 52 811 02 0100 31 01 33 522 04 1000 00 00


2. számú MELLÉKLET

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (3702 Kazincbarcika, Irinyi J. u. 1. sz.) Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, valamint az intézmény pedagógiai – ezen belül a szakképzési évfolyam szakmai – programja alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel - iskolarendszerű - szakmai vizsgára: Felnőttképzési nyilvántartási szám:

05-0127-04

Felnőttképzési akkreditációs lajstromszám: 0137 Szakiskola Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezés

Azonosító száma

Fodrász Villanyszerelő Karosszérialakatos Szakács Pincér Szakközépiskola Autószerelő Elektronikai műszerész

33 7812 01 33 5216 03 33 5241 02 33 7826 02 33 7822 01

Képzési idő 3 3 2 2 3

52 5241 02 51 5223 01

2 2

Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt.

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Megnevezés Szakközépiskola Ápoló Gyermekgondozó nevelő Szociális segítő Szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Gyermekgondozó-, nevelő

28

Azonosító száma

Évfolyamok száma (év)

54 723 01 1000 54 761 02 0000 54 762 01 0000 54 762 01 0010 54 03

3 2 2 2

54 761 02 0010

2

Megnevezés Szakiskola

Sorszám 6.

Ápolási asszisztens

Azonosító száma


33 723 01 0100 33 01

2


Sorszám

Azonosító száma Megnevezés Szakiskola Jelenleg iskolarendszeren kívüli képzést nem végez.

29

Képzési idő

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája (3700 Kazincbarcika, Egressy Béni u. 1. sz.) alapító okiratához Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, valamint az intézmény pedagógiai – ezen belül a szakképzési évfolyam szakmai – programja alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel – iskolarendszerű - szakmai vizsgára:

Sorszám

1.

Megnevezés

Azonosító száma

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

2. Vállalkozási ügyintéző

3.

Internetes alkalmazásfejlesztő

4.

Elektronikai technikus

5.

Vegyipari technikus

6. 7.

Általános vegyipari laboratóriumi technikus Gazdasági informatikus

8.

Automatikai műszerész

9. Ipari informatikai technikus 10.

52 344 01 0000 00 00

Évfolyam ok száma (év) 1

52 344 02 0000 00 00

1

54 481 02 0010 54 03 54 523 01 0000 00 00 54 524 02 1000 00 00 54 524 01 0010 54 01 52 481 04 0010 54 01 52 523 01 0000 00 00 54 481 04 0010 54 03

2 2 2 2 2 2 2

54 481 02 0010 54 04

2

Szoftverfejlesztő

54 345 02 0000 00 00

2

Logisztikai ügyintéző

54 481 03 0010 54 01

2

11. 12. Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

30

Iskolarendszeren kívüli – regisztrált – képzésben oktathatja:

Sorszám

1.

Megnevezés

2.

Számítástechnikai szoftverüzemeltető Pénzügyi-számviteli ügyintéző

3.

Vállalkozási ügyintéző

4.

Gépíró

5.

Gépíró, szövegszerkesztő

6.

Ipari informatikus technikus

7.

Gazdasági informatikus

8.

Szoftverfejlesztő

9. 10.

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Logisztikai ügyintéző

11.

Informatikai műszerész

12.

Számítógép-szerelő-, karbantartó

13.


14.

Vegyipari technikus

15.

PLC programozó

16.

Automatikai műszerész

17.

Automatikai technikus

Azonosító száma

Képzési idő

54 481 03 0100 52 01 52 344 01 0000 00 00 52 344 02 0000 00 00 33 346 01 0100 31 01 33 346 01 0100 31 02 54 481 04 0010 54 03 54 481 04 0010 54 01 54 481 02 0010 54 04 54 481 03 0010 54 01 54 481 02 0010 54 04 54 481 03 0010 54 02 33 523 01 1000 00 00 54 481 02 0010 54 03 54 524 02 1000 00 00 52 523 01 0100 52 01 52 523 01 0000 00 00 52 523 01 001 54 01

500 óra 1000 óra 1000 óra 500 óra 500 óra 1000 óra 1000 óra 1000 óra 1000 óra 1000 óra 1000 óra 600 óra 1000 óra 1000 óra 500 óra 1000 óra 1000 óra

Iskolarendszeren kívüli nem OKJ-s regisztrált képzések: Sorszám 1.

Megnevezés

Azonosító száma

Számítástechnikai képesítések – CISCO Hálózati akadémia (CCNA) kurzus

46 0020

31

Képzési idő 500 óra

2.

3. 4.

Számítástechnikai képesítések (ECDL START oktatás és vizsgáztatás) Számítástechnikai képesítések (ECDL oktatás és vizsgáztatás) Számítástechnikai képesítések (ECDL START), informatikai írástudás (látás- és hallássérülteknek is)

46 0010

120 óra

46 0010

150 óra

46 0010

120 óra

Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások: 1.) előzetes tudásszint felmérés : 2). pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás: 3). képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás: 4). elhelyezkedési tanácsadás: 5). álláskereséséi technikák:

91; 92; 93; 94; 95.

A 2009/2010. tanévben kifutó rendszerben a régi OKJ alapján iskolarendszerű szakképesítések az alábbiak: Sorszám

Megnevezés

Azonosító száma

1.

54 4641 04

Képzési idő 2

Számítástechnikai programozó

Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt.

32

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája (3701 Kazincbarcika, Herbolyai u. 9. sz.) alapító okiratához Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, valamint az intézmény pedagógiai – ezen belül a szakképzési évfolyam szakmai – programja alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel – iskolarendszerű - szakmai vizsgára:

Megnevezés

Sorszám

Azonosító száma


33 542 05 0010 33 03 33 582 01 1000 33 582 03 1000 33 582 04 1000 31 582 15 1000 31 582 09 0010 31 03 31 582 09 0010 31 04 31 521 24 1000 31 521 11 1000 33 346 01 1000

3

Szakiskola 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Női szabó Ács-állványozó Burkoló Festő, mázoló- és tapétázó

Kőműves Központifűtés- és csőhálózat szerelő

Vízvezeték- és vízkészülék szerelő Szerkezetlakatos Hegesztő Irodai asszisztens

8. 9. 10.

3 3 3 3 3 3 3 2 2

Szakközépiskola 11. 12.

13. 14.

Épületgépész technikus

54 582 01 0000 54 211 09 0010 54 01

Alkalmazott grafikus

Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Zománcműves

54 211 16 0010 54 04 54 211 18 0000

2 párhuzamos oktatás (4+1) párhuzamos oktatás (4+1)


Sorszám 1. Női szabó 2. 3. 4. 5. 6.

Megnevezés

Ács-állványozó

Burkoló Festő, mázoló-és tapétázó

Kőműves Központifűtés-és csőhálózat szerelő 33

Azonosító száma 33 542 05 0010 33 03 33 582 01 1000 33 582 03 1000 33 582 04 1000 31 582 15 1000 31 582 09 0010 31 03

Képzési idő 3 3 3 3 3 3

7. 8.

Szerkezetlakatos Hegesztő

31 521 24 1000 31 521 11 0000

34

3 2

A 2008/2009. tanévtől kifutó rendszerben folytatható képzések:

Sorszá m

Megnevezés

Azonosító száma


Nőiruha-készítő

33 5276 05

3

Vízvezeték-és központifűtés-szerelő Hegesztő Kőműves Szobafestő-mázoló és tapétázó Ács-állványozó Gépíró és szövegszerkesztő

31 5216 20 31 5233 06 31 5216 14 31 5216 17 335216 01 33 3404 02

3 2 3 3 3 2

Azonosító száma

Évfolyamok száma (év) 2 párhuzamos oktatás (4+1) párhuzamos oktatás (4+1) párhuzamos oktatás (4+1) párhuzamos oktatás (4+1)

Szakiskola

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sorszá m

Megnevezés

8. 9.

Szakközépiskola Épületgépész technikus Elektronikus grafikus

52 5443 03 52 1811 02

10.

Textilműves

52 1812 12

11.

Tűzzománcozott-dísztárgy készítő I.

52 1812 14

12.

Textilrajzoló és modelltervező asszisztens

52 1812 13

Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt.

35

és

létszámok

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája (3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 2. sz.) alapító okiratához Az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, valamint az intézmény pedagógiai – ezen belül a szakképzési évfolyam szakmai – programja alapján az iskola az alábbi szakképesítések körében készíthet fel – iskolarendszerű - szakmai vizsgára:

Sorszá m

Megnevezés

Azonosító száma

Évfolyam ok száma (év)

31 5216 14 31 582 15 1000 33 582 04 1000 31 5216 17

3 3 3 3

33 582 03 1000 31 582 13 0000 33 762 01 0010 33 8933 02 33 723 01 1000

3 2 2 2 2

54 762 02 0010 54 02 54 762 02 0010 54 01

2 2

Szakiskola 1. 2. 3. 4.

Kőműves Kőműves Festő-mázoló és tapétázó Szobafestő-mázoló és tapétázó

5. 6. 7. 8. 9.

Burkoló Kályhás Szociális gondozó Szociális gondozó és ápoló Ápolási asszisztens Szakközépiskola

10. 11.

Szociális asszisztens Gerontológiai gondozó

36


Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Megnevezés

Kőműves Festő-mázoló és tapétázó Burkoló Kályhás Szárazépítő Épület és építménybádogos Hő- és hangszigetelő Szociális gondozó Ápolási asszisztens Szociális asszisztens Gerontológiai gondozó

Azonosító száma

Képzési idő

31 582 15 1000 33 582 04 1000 33 582 03 1000 31 582 13 0000 33 582 02 0000 21 01 31 582 07 1000 31 582 04 0100 31 01 33 762 01 0010 33 723 01 1000 54 762 02 0010 54 02 54 762 02 0010 54 01

11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap 11 hónap

Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt.

Miskolc, 2011.június 30.

37

és

létszámok

1.3. A pedagógiai program készítése során felhasznált jogszabályok •

A közoktatásról szóló többször módosított (legutóbb: 2010. évi LXXI. tv., 2010. évi LXXII. tv.) 1993. évi LXXIX. törvény.

•

22/2010. (V.13) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

•

A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet.

•

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet.

•

A képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szolgáltatásokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet.

•

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet.

•

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről.

•

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény.

•

2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról.

•

2007. C. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról.

•

17/2010. (II.5.) Korm. r. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet módosításáról.

•

2009 .évi XLIV. tv. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. módosításáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról.

•

202/2007. (VII.31.) Korm. r. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról.

•

152/2005. (VIII.2.) Korm.rend az Útravaló Ösztöndíjprogramról

•

8/2008. (IV.13.) SZMM r. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosításáról.

•

347/2008. (XII.31.) Korm. rendelet. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról.

•

86/2007. (VIII.17.) FVM-EüM-SZMM e. r. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVMESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról.

•

20/2007. (V.21.) SZMM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.

•

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tájékoztatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV.27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendő bejelentkezési kötelezettségről, illetve a 2007. évi évközi visszaigénylési adatlapról.

•

65/2007. (VI.27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról.

•

Szervezeti és Működési Szabályzat

38


nevelési programja

39

2. Pedagógiai alapelveink 2.1. Az iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak. A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés és oktatás folyamatában. Ezen elvvel összhangban pedagógusainknak vezető szerepe van az ösztönző pedagógiai légkör kialakításában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. a) Az iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben a tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: • Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét. • A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. • Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. • Diákjaink elé tárjuk a velük szemben támasztott követelményeket. • Minden tanuló számíthat valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, az iskola életében szeretetteljes, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk: 1. tanuló és tanuló, 2. tanuló és nevelő, 3. szülő és nevelő, 4. nevelő és nevelő között. b) A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges szakembereket kívánnak nevelni a hozzánk érkezett gyermekekből. Ezért: • •

• • • • •

A tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók készségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben jól hasznosítható, továbbfejleszthető középfokú műveltséget nyújt. Intézményünk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára, a műszaki életre vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók általános és szakmai műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola nevelő, és oktató tevékenységének céljait a tanulói személyiség széles körű fejlesztésében jelöljük meg. Fontosnak ítéljük az egyéni tanulási módszerek elsajátítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a precíz munkának becsülete legyen. El kívánjuk érni, hogy diákjaink megtanulják felismerni a jót és a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak a kialakítására.

40

•

Igyekszünk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, hagyományait, ezen keresztül táplálva a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

c) Iskolánk a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén részt kíván venni lakóhelyünk és közelebbi környezetünk életében. Így: • • • •

Rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a tanulók szüleivel, családjával. Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, elért eredményeinkről a szülők és partnereink tájékozódjanak. Ápoljuk, és bővíteni igyekszünk a már meglévő városi és térségi kapcsolatainkat (általános és középiskolákkal, közművelődési intézményekkel, gazdasági szervezetekkel, sportegyesületekkel stb.). Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink továbbra is részt vegyenek a városi rendezvényeken, azok szervezésében és lebonyolításában.

d) Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi, iskolai és gyakorlati, munkahelyi nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, érdeklődő, nyitott, kötelességtudó, kreatív, alkotó, öntevékeny, aktív, becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, és a tudást, gyakorlatias, képes a probléma értékelésére, és megoldására, jó eredmények elérésére törekszik (tanulásban, munkában, játékban), van jövőképe, képes a tudását fejleszteni, ismeri a tanulás hatékony módszereit, a mindennapi életben felhasználható jártasságokkal rendelkezik, ismeri, tiszteli, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek hagyományait, az egyetemes emberi kultúra eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza a közösségi élet magatartásformáit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, szüleit, nevelőit, társait tiszteli, becsüli, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni.

e) Szakmai képzésünk során tanulóink életpálya-tervezését úgy kívánjuk befolyásolni, hogy középpontba kerüljön a képességük szerinti tanulás mellett a helyes szakmaválasztás, az ”élethosszig” tartó életpálya – építés. Szakképzésünk alatt igyekszünk megvalósítani: • • •

A tanulóknak korszerű szakmai műveltséget nyújtunk, valamint speciális szakmai tudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Megalapozzuk és kifejlesztünk a tanulókban olyan hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre nevelünk.

41

• • • • •

Folyamatos feladatunk a tanulók esztétikai érzékének és önművelésének motiválása, fejlesztése. Felkészítjük a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. Széles körű alapképzést biztosítunk, mely alkalmassá teszi az intézményünkbe járó tanulókat más szakmák elsajátítására is. Felkészítjük a tanulókat arra, hogy az iskola elvégzése után sikerrel vegyenek részt a munkaerő-piaci versenyben, képesek legyenek önmaguk menedzselésére. Képesek legyenek vállalkozást létesíteni, működtetni.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikének kialakítására, illetve az előző pontokban megfogalmazott alapelvek maradéktalan teljesítésére nem vagyunk képesek. Mindennapi nevelőoktató munkánk mégis arra irányul, hogy végzős diákjaink az eddigiekben megfogalmazottak közül a legtöbb személyiségjeggyel rendelkezve kerüljenek ki az intézményünkből.

3. Az intézményünkben folyó nevelő- oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben folyó nevelőmunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek, a szakmai követelmények, a társadalmi, gazdasági igények, a fenntartó és a szolgáltatásainkat igénybe vevők által megfogalmazott elvárások határozzák meg. 3.1. A pedagógiai célok az egyes szakaszokban 9-10. évfolyam • Lezárja az általános képzést. • Megalapozza, előkészíti a szakképzést. • Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. • Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése. • Tanulási technikák kialakítása. • A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. • Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása. • Az egyetemes nemzeti értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés. • A másság elfogadására, toleranciára nevelés. • Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. • Kommunikációs készségek kialakítása. • A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés). 11-12. évfolyam (középiskolai évfolyam) • Érettségi vizsgára való felkészítés. • A tehetséges tanulók továbbtanulásra, versenyekre való felkészítése. • A középfokú általános műveltség kialakítása, amelyben nagyobb jelentőséget kap az érdeklődésen alapuló orientáció. • Megalapozza a középfokú szakképzésbe való belépést. • Gyakorlati tapasztalatokat szereznek a tanulók a választott szakirányról. • A demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése. 11-12. alapfokú szakképző évfolyam 42

• • • • •

A más iskolából érkezők felzárkóztatása a szakmai előkészítő ismeretekből (tanóra, egyéni foglalkozás, fakultatív óra keretében). A tanuló elsajátítja a választott (alapfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai vizsgára. A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket figyelembe vevő képzésben részesülnek. Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye.

13-14. középiskolai szakképző évfolyam • A tanuló elsajátítja a választott (középfokú végzettséghez kötött) szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, felkészül a szakmai, illetve a technikus minősítő vizsgára. • A helyi szakmai, gazdasági, társadalmi igényeket figyelembe vevő képzésben részesülnek. • Olyan szakmai alapismeretek kialakítása, amellyel képes a tanuló a szakmai helytállásra és további vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére. • A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. • A jövendő technikusok legyenek képesek az önálló munkavégzésre, a kreatív gondolkodásra. • Felkészítés a szakirányú továbbtanulásra. • A fizikai állóképesség szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése. Felnőttoktatás • • • • • • • • •

A lehetőségek biztosítása az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez elsősorban a végzett szakmunkások számára, alkalmazkodva a differenciált hallgatói előképzettséghez és a szülői igényekhez. A későn érő tanulók továbbfejlődésének, továbbtanulási lehetőségének biztosítása. A középfokú általános műveltség kialakítása. Érettségi vizsgára való intenzív felkészítés. A demokratikus polgártudat és az identitástudat magasabb szintre emelése. A munkaerőpiacon való jobb érvényesülés biztosítása. Olyan alapismeretek megszerzése, amelyek alkalmassá teszik a tanulót a középfokú szakképzésbe való bekapcsolódásra. Az önismeret fejlesztése. A kulturális értékek felé orientálás. Az egészséges életmód igényének ébren tartása. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.

3.2. Pedagógiai feladatok Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók nyitottságára, aktivitására, érdeklődésére épített, a személyiségük fejlődése szempontjából fontos értékeket ismerjék meg a tanulók és azok elsajátítása meggyőződésen alapuljon. Ezen értékek képviselete határozza meg a vállalt feladatunkat, tevékenységeinket, szakmai munkásságunkat: • Az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása. • Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzése; az egészséges, kulturált életmód iránti igény, a testmozgás iránti igény.

43

• • • • • • • • • •

Önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért, nyitottság az élmények, az esztétikum befogadására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család (szűkebb és tágabb értelemben) tisztelete, szeretete, megbecsülése. Kulturált magatartás és kommunikáció. A világ megismerésének igénye, önművelés, önértékelés igénye; az önálló tanulás képességeinek kialakítása. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Törekvés a demokrácia érvényesítésére, a demokrácia írott és íratlan szabályainak megismerésére és betartására. Korszerű, a jelen kor követelményeinek megfelelő szakmai műveltség, speciális szakmai tudás megszerzése, kreativitás, újítani akarás képességének fejlesztése, megbízható munkavégzés igényének kialakítása. Továbbfejleszthető, bővíthető technikai, technológiai ismeretek birtoklása, rokon szakterületek ismerete. Felsőfokú (egyetemi, főiskolai) szakmai végzettség megszerzésére irányuló törekvés, annak előkészítése, megalapozása, tehetséggondozás.

3.3. Speciális gyógypedagógiai feladatok Az iskola – alapító okiratának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű iskolai oktatását. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése integráltan folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének személyi feltétele (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus alkalmazása) biztosított, tárgyi feltételei a fejlesztő helyiség felszereltségével rendelkezésre állnak. Mindezek érdekében: • • • • • •

•

Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani – egyéni fejlesztési tervek segítségével-, a beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztését egyéni terápiás terv alapján végezzük. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük: o a számonkérési, o értékelési, o esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladatunk: o az egészséges énkép és önbizalom kialakítása o a kudarctűrő-képesség növelése, o az önállóságra nevelés. 44

3.4. Alkalmazott nevelési módszerek Az eddigiekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását segítő, az intézmény pedagógusai által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. KÖZVETLEN MÓDSZEREK

KÖZVETETT MÓDSZEREK

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása

követelés gyakoroltatás segítség adása ellenőrzés ösztönzés

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

a tanulói közösség tevékenységének megszervezése a közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés, ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

A nevelőtestülettel szemben támasztott ezirányú követelményrendszert és egyéb elvárásokat a pedagógiai programban megfogalmazottakon túl a munkaköri leírások és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 3.5. A célok, feladatok teljesülésének kritériumai • • • • • • •

Eredményes, sikeres elsajátítás a gyermek saját képességeihez mérten (különböző szinten való megfelelés a helyi tanterveinkben megfogalmazott továbbhaladási feltételeknek). Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a társadalmi szerepekkel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédelem, viselkedés különféle helyzetekben felnőtt jelenléte nélkül is. Törekvés a továbbtanulásra a gyermek adottságainak megfelelően, reális tervek és elképzelések alapján. Monotóniatűrés, a kitartó munka vállalása minden helyzetben. Saját és társai másságának ismerete, elfogadása, megértése és a mások helyzetével való visszaélés tilalma. A társadalmi normák, szokások és hagyományok elfogadása, tisztelete, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom cselekedetekben való megmutatkozása. 45

4. Az inkluzív nevelés alapelvei A modern pedagógiai gondolkodás alapul véve fontosnak tartjuk, hogy azok a különböző kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, (tehetséges, szorongó, lemaradó, újrakezdő, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű) akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás elve magában foglalja a bármiféle hátránnyal, fogyatékossággal élő gyerekek közösségben nevelését, az oktatás fő áramába való bekapcsolását is. Feladatunk olyan módszerek kikísérletezése, amelyek biztosítják, hogy az együttnevelésből az „előnyös helyzetű” tanulók is profitáljanak. Az ő képességeik, személyiségük fejlődését is segítse a kompetencia alapú oktatás. 4.1. Az inkluzív nevelés feladatai • • • • • • •

A tanárok azokat a tanítási módszereket alkalmazzák, amelyek kielégítik a tanulók eltérő igényeit. Ehhez figyelembe veszik: az eltérő szociokulturális hátteret, az emocionális különbségeket, az eltérő tanulási stílusokat. Segítenek a tanulónak önismerete fejlesztésében annak érdekében, hogy képessé váljon saját tanulása hatékony irányítására. Tervezéskor figyelembe veszik a tanulók szükségleteit. A tanulók haladási ütemének megfelelően tervezik a munkát. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében. A tanítási folyamatban megjelenik a fejlesztő értékelés. Együttműködnek a szülőkkel, ami további segítség lehet a gyermek szükségleteinek alaposabb feltérképezésében.

A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtése, és a társadalomba való beilleszkedésük megkönnyítése érdekében, az egyik legfontosabb tennivaló, hogy iskolánk kezelni tudja a fogyatékosságból eredő egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat, és képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Az együttnevelésben tevékenykedő gyógypedagógus, tanárok, szakértők, szaktanácsadók, intézményvezető, a fenntartó, és az oktatásirányítók a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres életútjának megalapozása, támogatása érdekében munkálkodnak együtt. Munkánk akkor lesz sikeres, ha tevékenységeink azonos irányban hatnak, és ha azonos célokat fogalmazunk meg lehetőleg úgy, hogy figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, igényeket, és ehhez képest hozzuk létre a leginkább támogató környezetet – bevonva a döntésbe magukat az érintetteket is.

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1. Nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése A személyiség mindazt jelenti, amely meghatározza az ember viselkedését és gondolkodását. Az ember biológiai, lelki sajátosságait és társadalmi helyzetét foglalja egységbe. A személyiség tulajdonságai a tevékenységben nyilvánulnak meg, sőt annak folyamatában alakulnak ki, változnak meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze a sokszínű iskolai tevékenység által.

46

Erkölcsi nevelés Feladat: • Az erkölcsi értékek tiszteletére nevelés (becsület, megbízhatóság, felelősségérzet, szolidaritás, előítélet-mentesség, tolerancia képességének kialakítása, fejlesztése). Értelmi nevelés Feladat: • Az eredményes tanulás módszereinek, technikájának elsajátítása, gyakoroltatása, ezáltal az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, a problémamegoldó készség, a nyitottság, kíváncsiság, az új dolgok befogadására irányuló képességek fejlesztése. A megtanult ismeretek gyakorlatban való hasznosítási képességének alakítása. • Korszerű információszerzési, feldolgozási és átadási technikák elsajátíttatása (számítástechnika, könyvtárhasználat, multimédiás eszközök ismerete, használata). • Gyakorlati idegen-nyelvi készségek elsajátíttatása (korszerű módszerek, csoportbontás, eredeti nyelvi környezetben való gyakoroltatás). Közösségi, társas kapcsolatokra felkészítő nevelés Feladat: • • • •

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A környezettel bánni tudás, önfegyelem, együttműködési készség fejlesztése. Kulturált konfliktuskezelés gyakoroltatása. A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag tartalma alapján reális világkép, világszemlélet formálása. A tanulók felkészítése a társadalmi életre, közéleti szerepekre. A hagyományok tiszteletére és ápolására nevelés.

Érzelmi nevelés Feladat: •

Reális „énkép”, önismeret, önbizalom kialakulásának segítése. A heves agressziót kiváltó érzelmi reakciók helyett meggondolt, aktivitásra, helyes cselekvésre késztető érzelmek megtanulása. A temperamentum, a hangulati beállítottság pozitív irányú formálása.

Akarati nevelés Feladat: •

A tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, igényszintjének emelése. „Minden gyermek tehetséges valamiben, csak fel kell ismertetni vele.” A tevékenységeket mozgató belső motivációk - lelkiismeret, kötelességtudat, érdeklődés megismerési vágy eredetiségre törekvés - erősítése külső motivációval (szükség esetén reális mértékű feddés illetve jutalmazás, dicséret). Az egészséges önbizalom kialakítása, a szorongások oldása a rendszeres, kitartó tanulásra szoktatással, szerepeltetéssel.

Nemzeti nevelés Feladat: • •

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró és tenni tudó állampolgárok nevelése. 47

Állampolgári nevelés Feladat: •

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Munkára nevelés Feladat: • •

A tanulók önmaguk ellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanuló képességeinek, érdeklődésének megfelelő pályaválasztásra, egyetemi, főiskolai felvételire való felkészítés.

Testi nevelés Feladat: • A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Esztétikai nevelés Feladat: • A tanulók szépérzékének, tevékenységének fejlesztése.

érzelmi

kultúrájának,

alkotó

jellegű

esztétikai

5.2. A közösségi nevelés helye nevelési rendszerünkben A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 5.3. A szociális kompetenciák fejlesztésének színterei: • • • •

Osztályok, tanórák, szabadidős programok, diákönkormányzatban való szerepvállalás Szakkörök, sportkörök szervezése: különböző foglalkozások, versenyek lebonyolítása Diákönkormányzat: diákönkormányzat rendezvényei, a diákközgyűlés által igényelt éves programok lebonyolítása Diákközgyűlés tanulói: állampolgári jogok érvényesítésének fóruma, közösségalakító erő

48

6. Környezeti nevelési program 6.1. Bevezetés Az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Mint biológiai lény a természet része és minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. Mint társadalmi lény a tapasztalatai birtokában természetes életfeltételeit tudatosan alakította saját hasznára. Napjainkra az emberi szükségletek növekedése által, a civilizációs folyamat hatására az ökológiai válság globális méreteket öltött. Az elkövetett hibákat helyre kell hozni, hogy a következő generációk számára is kedvező feltételek legyenek a Földön. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, ennek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása a környezete iránt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a környezeti nevelés, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös követelménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. 6.2. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel, • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, • felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o az összefüggő rendszerben történő értelmezésre, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, o a problémák megkeresésére, okainak megértésére, o a kritikai és a kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, o az egyéni és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNkOmP, 2004) 6.3. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. (NAT 243/2003. OM rend.)

49

6.4. Konkrét célok az iskola környezeti nevelésében A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széles körű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. Szakmai képzésünk során (9-14. évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereiben, hogy az ember termelőfogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A káros következményekkel járó változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: • Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé. • A közvetlen és tágabb környezetük élő- és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatainak, szépségeinek és értékeinek megismerése. • Az értékek tudatos formálásával, széles körű ismeretekkel felvértezett, a környezetért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése. • Az esztétikus környezet és az egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban. • Megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyekben életkoruknak megfelelően aktívan vehetnek részt. • Legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, különös figyelemmel választott szakmájuk múltjára, jelenére és jövőbeni lehetőségeire. • Ismerjék meg, és aktívan vegyenek részt az iskola és a város hagyományőrző programjaiban. • Tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait. • A szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. • Olyan szemléletmódot kell kialakítanunk, amely összekapcsolja a környezetvédelem, a munkavédelem, a biztonságtechnika és a munkaszervezés szempontjait. • Szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciálisan a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit. • Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás! • Képesek legyenek szakmájuk kóros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére. • A szelektív hulladékgyűjtés legyen ismert számukra. • Ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. • Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására. • Környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása. • A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához. • A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. • Természetvédelmi versenyeken való részvétel, s erre való készülés. 6.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 6.5.1. Hagyományos tanórai lehetőségek A tanórákon hozzárendeljük az adott témához/témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozást. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a tananyag azon vonatkozásai, melyek a diákok hétköznapi életében 50

tapasztaltakkal kapcsolatosak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetésre hagyományos vagy audiovizuális és informatikai lehetőségeket is használunk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megfelelő elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, • legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, • értsék meg a szabadtéri foglalkozások során, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, • ismerjék fel a szakma gyakorlása során kialakuló egészségi problémák (tartás, állóképesség) elhárításának lehetőségét a rendszeres mozgásban.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg a közvetlen természetes és a mesterséges, ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, • egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során, • növeljük a környezethez való, pozitív és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, • tudjanak hivatalos iratokat (kérvényeket, javaslatokat) készíteni, • tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, • esztétikai, erkölcsi érzékenységének fejlesztése.

Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók 51

• • • • • •

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan és csoportmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön, alakuljon ki és fejlődjön bennük a nemzetközi felelősség a környezet iránt, idegen nyelvi kommunikációképességük fejlődjön.

Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezetvédelmi összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, • logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön, • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, • legyenek képesek reális becslésre, • rendszerben való gondolkodásuk alakuljon ki, • számolási készségük legyen alkalmas a környezeti rendszerek megismeréséhez.

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei között analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, • tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, • ismereteik birtokában, tetteik következményeit előre látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő- és élettelen környezetükről, • érzékeljék és értékeljék a környezetben zajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, • ismerjék meg a világ globális problémáit, • ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

52

Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, • ismerjék meg és szeressék a természeti és az épített környezetet, • ismerjék meg az élőlények szervezeti- működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, • ökológiai szemléletmódja alakuljon ki.

Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, • értsék meg a különböző technológiák hatását az épített és a természeti környezetre, s becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, • tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköreinek megfelelően, • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Informatika A tanulók • használják a világhálót ismeretszerzésre, • ismerjék az informatikában rejlő lehetőségeket, 53

•

ismerjék meg az informatikai berendezések környezetkárosító hatásait.

Munka- és környezetvédelem A tanulók • tudjanak segítséget nyújtani embertársaiknak speciális esetekben, helyzetekben, • segítőkész magatartásuk elmélyítése, • ismerjék szakmájuk veszélyes hulladékait és annak környezeti hatásait.

Szakmai etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, • váljanak szakmájuknak elkötelezett, felelősségtudattal rendelkező állampolgárokká, • érezzenek személyes elkötelezettséget a környezeti kérdések iránt. Szakképzés (9 –10. évfolyam, szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni, • tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, • ismerjék a szakma történetét, és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit, • ismerjék a szakmában alkalmazható takarékosság lehetőségeit. Szakképzés (11-12. ill. 13-14. évfolyam: szakmai alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók • sajátítsák el a szakmaspecifikus munkamódszereket, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.), • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, • sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, • látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban, • tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel, • a tanulókban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem, • vállalják az ismereteik birtokában a tetteik következményeit.

Osztályfőnöki óra és a környezeti nevelés A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segíthet abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony kialakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. 54

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök kiegészíti a speciális szaktárgyi, de a hagyományos tanórai keretek közé nem beilleszthető ismereteket, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálatának értékelése, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság stb.. A tanulók közös tanulmányi kirándulásokon, iskolai szintű és egyéb vetélkedőkön is kiegészíthetik környezetvédelmi ismereteiket az osztályfőnök irányításával. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszintű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 6.5.2. Nem hagyományos tanórai lehetőségek A nem hagyományos tanórai foglalkozáson alkalmazhatók azok az új tanítási-tanulási módszerek, amelyeknek keretét a tanóra adja, de helyszíne az iskolán kívül is lehet. A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tetteik következményeivel olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos tantervi órán nem biztosíthatók. Nem hagyományos tanórán érvényesül a komplexitás: • Tantárgyakon átívelő, sokoldalú megközelítés egy adott témában. Értelem és érzelem kapcsolódását kívánja. • Lehetővé teszi az ismeretek összekapcsolódását a módszerek segítségével. Lehetőségek: • tanulmányi kirándulások, • erdei iskola, • környezetvédelmi nap, • üzemlátogatás, • szakmai napok előadásai (környezetbarát anyagok megismerése). 6.5.3. Tanórán kívüli lehetőségek Tanulóink ismeretanyaga, kommunikációs készsége már alkalmas arra, hogy a környezeti folyamatok összefüggését meglássák, keressék a megoldást a környezeti problémákra. A tanórán kívüli alkalmak még nagyobb lehetőséget kínálnak az ilyen jellegű feladatok megoldására. Lehetőségek: • szakkörök, fakultációk, • faliújság, iskolaújság szerkesztése, • szelektív hulladékgyűjtés, • „jeles napok”, • vetélkedők szervezése, • terepgyakorlat • kirándulás, • fásítási akciók, • iskolai park gondozása, • városszépítő akciók, • internet használata, 55

• •

iskolai könyvtár, stb. iskolai táborozás szervezése

6.6. A környezeti nevelés módszerei Az alkalmazott módszerekkel kapcsolatos alapvető elvárások: • az életkornak megfelelő legyen, • személyes tapasztalásra adjon lehetőséget, • motiváló legyen, • életszerű legyen, • pozitív szemléletet adjon • cselekvésre, építő eljárásokra ösztönözzön. Ezen elvárásoknak a következő módszerek felelnek meg leginkább: • megfigyelés, • kísérlet, • mérés, • modellezés, • játék, • csoportos környezetvédelmi feladatok, • élménybeszámolók, • kiselőadások, • riportkészítés, • aktív, kreatív munkák. 6.7. Résztvevők és erőforrások 1. Személyi erőforrások a) Belső: A tantestület tagja és az iskola nem pedagógus besorolású dolgozói, valamint iskolánk tanuló ifjúsága. Az iskolában dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók személyes példamutatása teheti hitelessé nevelésünket. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal, igényesen megvalósítani, legyenek nyitottak az ésszerű változásokra, és érdeklődők az iskolai élettel szemben. b) Külső: Az általános és középiskolákkal fontos a kapcsolattartás. A szülőkkel való kapcsolat megfelelő módszerekkel jól alakítható, mely a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemlélet formálásán keresztül tovább javítható. Külföldi kapcsolataink lehetővé teszik más országok kultúrájának, szokásainak, környezetvédelmi problémáinak megismerését szakmai területeken is. 2. Anyagi erőforrások: A központi támogatáson túl sikeres pályázatokkal biztosíthatjuk környezeti nevelési programunk megvalósítását. A sikeres pályázatok felgyorsítják a program eredményességét. 6.8. A környezeti nevelés értékelése A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, ill. előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonala a következő szempontok alapján minősíthető:

56

•

Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. • Felkészülésüket áthatja-e az együttműködési törekvés. • Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. • Alkalmat adnak-e önálló elemzés, értékelés tanulói megfogalmazására. • Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságban tanulmányozható, és élményt nyújtson. • Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A tanulók környezeti nevelési eredményei és azok értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében: • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása, • szociális képességek alakulása, • a beállítódások és értékorientáció fejlődése, • a csoporthelyzet megismerése, • a konfliktuskezelés módja. Osztályközösségek esetében: • a csoportviszonyok alakulása, • a közvélemény, a morális gondolkodás változása. 6.9. Továbbképzés 1. Iskolán belül: a tantestület tagjainak az iskola környezeti nevelési programjának kidolgozásában és megvalósításában egyaránt részt kell venni. A kollégák helyi felkészítését munkaközösségi és tantestületi megbeszéléssel, előadásokkal segítjük. A környezetvédelem területén dolgozó pedagógusok vagy szaklapok, szakkönyvek biztosítják a folyamatos felkészülést és képzést. 2. Külső lehetőségek: A pedagógusok minden évben részt vehetnek külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni a környezetvédelmi továbbképzéseket. 6.10. Környezetvédelmi jeles napok • • • • • • •

március 22. április 22. május 10. május 22. június 5. október 5. október 21.

A víz világnapja A Föld napja Madarak és fák napja Biológiai sokféleség nemzetközi napja Környezetvédelmi világnap Az állatok világnapja Földünkért világnap

7. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 7.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban."”(NAT) 57

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Ennek érdekében célunk, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, • ökológiai fogyasztóvédelem, • környezettudatos fogyasztás, • fenntartható fogyasztás, • preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem. 7.2. Az értékek formálásában feladatunk: • • • • •

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelme a piac, a marketing és a reklám szerepének megismertetése a minőség, biztonság, gazdaságosság és takarékosság szerepének hangsúlyozása a fogyasztás során.

7.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek a gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A fogyasztás elemi meghatározója a család. Iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. 7.4. Módszertani elemek • • • • •

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól riportkészítés az eladókkal médiafigyelés, reklámkritika vita, egyéni és csoportos döntéshozatal adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információszerzés

8. Egészségnevelési program „Az egészség olyan drága gyöngyszem, mely minden földi kincsek felett való.” (Pápai Párizs Ferenc) 8.1. Bevezetés, alapfogalmak, az egészségnevelés meghatározása Az egészség - a WHO meghatározása szerint - a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: 58

• • • •

genetikai tényezők, környezeti tényezők, életmód, az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely a következőket foglalja magába: • • • • •

korszerű egészségnevelés, elsődleges, prevenció, mentálhigiéné, egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatai, módszerei.

Az egészségnevelés a WHO meghatározása szerint olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik: • az egészséges táplálkozás, • az aktív szabadidő eltöltés, • a mindennapos testmozgás, • a személyi higiéné, • a lelki egyensúly megteremtése, • a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, • családtervezési módszerek, • az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, • az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, • a járványügyi és élelmiszer–biztonság megvalósítása. 8.2. Az iskolai egészségnevelés célja Az egészségnevelés célja: annak tudatosítása, hogy mindenki egyénileg is felelős önmaga egészségéért. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy kontrollálják saját egészségüket, törődjenek többet testi, lelki, szociális jól-lét állapotuk megtartásával, s mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. El kell fogadtatnunk, hogy a betegségek megelőzése az egyén és a társadalom egésze számára is rendkívül fontos feladat. A helyes életmód, életvezetés, az egyén felelősségének felvállalása segíthet a jól-lét állapotának hosszú ideig tartó megőrzésében. Meg kell értetnünk, hogy a testi és a lelki harmóniára törekvés teremtheti meg az egészség megőrzésének lehetőségét. 8. 3. Az iskola és partnereinek együttműködése az egészségnevelés érdekében 8.3.1. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere • • •

A középiskolai tanulók hosszú évekig tartózkodnak az iskolában. Ebben a szocializációs közegben nyílik leginkább mód az egészséges életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. A középiskolai tanuló személyisége még alakítható, kellő nyitottsággal rendelkezik az értékek befogadására. 59

• • • • •

Az egészségfejlesztési információ folyamatos közvetítése követendő magatartási modelleket képes nyújtani. Lehetőséget ad arra, hogy az oktató-nevelő munka során a tanulók személyiségfejlesztése minél szélesebb körű legyen. A személyközpontú, egyénre szabott nevelési tevékenység során kontrollálja a tanulók válaszadási képességét. Hozzásegíti a fiatalokat önmaguk és lehetőségeik minél szélesebb körű megismeréséhez. A tanulás, a tudás, az önképzés fontosságának felismertetésével hozzájárul a szociális hátrányok leküzdéséhez

8.3.2. Az egészségfejlesztő iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere • • • • • •

Folyamatosan fejleszti környezetét felkeltve az igényt az esztétikus, tiszta, ápolt környezet iránt. Egészséges és biztonságos feltételeket biztosít az eredményes tanuláshoz A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek keretében mintát ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Biztosítja a rendszeres testmozgás lehetőségét. Az oktató-nevelő munka során mindig fokozott figyelmet fordít a tanulók emberi méltóságára, testi, lelki és szociális jól-létük biztosítására. Az egyéni képességek ismeretében támogatja az egyén előrejutását, sikerélményekhez juttat, elismerve az erőfeszítést, a jószándékot, a munkát.

8.3.3. Az iskola az egészségnevelési céljait segítő kapcsolatai révén valósítja meg A célok elérését szolgáló konkrét feladatok meghatározása pontos helyzetelemzést kíván. A helyzetelemzés feltétele az adekvát információk összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása. Az egészségnevelés konkrét feladatainak meghatározásához szükséges információk összegyűjtése két színtéren zajlik: • Az iskolán belüli együttműködéssel • Az iskolán kívüli együttműködéssel a)

Információgyűjtés iskolán belüli együttműködéssel: • A diákoktól közvetett és közvetlen formában szerezhető információ önmagukról, társaikról, szűkebb és tágabb környezetükről. (pl. kérdőívek kitöltése, felmérések készítése, az általuk felvetett konkrét problémák elemzései révén). • A pedagógusok oktató-nevelő munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a tanulókkal, az egyes szaktanárok pontosan „feltérképezhetik” egyes osztályok, tanulócsoportok tagjainál az adott tantárgy ismeretanyagának elsajátításához szükséges részképességek meglétét, fogyatékos voltát, esetleges hiányát. • Az osztályfőnököknek különösen fontos a szerepük az oktató-nevelő munkához szükséges információk gyűjtésénél, a rendszerezett adatok felhasználásánál. Nemcsak diákjaikkal, hanem szüleikkel is közvetlen kapcsolatot tudnak kiépíteni, elsődlegesen az ő feladatuk a szülői elvárások közvetítése. • Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse informálódik a tanulók szociális helyzetéről, felméri a hátrányos és veszélyeztetett tanulók létszámát, folyamatosan együttműködik az általa nyilvántartott tanulókkal, gondviselőikkel és a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal. Amennyiben szükségesnek tartja, kéri az intézmény igazgatóját a megfelelő hatóságok értesítésére. • Az iskola-egészségügyi szolgálat éves munkaterve alapján jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően végzi el a szükséges szűrővizsgálatokat, 60

•

•

pályaalkalmassági vizsgálatokat, készíti el a testnevelési besorolást, valamint egyénileg foglalkozik a külön gondoskodást igénylőkkel. A védőnő az iskola–egészségügyi szolgálatban betöltött szerepén túl tanórák tartásával, egészségügyi vetélkedőkre való felkészítéssel segíti az oktató-nevelő munkát, valamint a fogadóóráin jelentkező tanulókkal folytatott beszélgetés tapasztalatait megosztja a tantestülettel. A drogkoordinátor - speciális ismeretek birtokában - szorosan együttműködve az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnöki munkaközösségekkel, a tantestülettel, valamint a diákönkormányzattal segíti a prevenciós tevékenységet.

b) Információgyűjtés iskolán kívüli együttműködéssel • A szülő, a család biztosítja tanulóink szocializálódásának elsődleges színterét. Minden tanév elején felkérjük a szülőket, hogy önkéntes adatszolgáltatással járuljanak hozzá az intézmény tanulóifjúságának szociológiai felméréséhez. Az osztályfőnök, valamint a szaktanárok a fogadóórák, a szülői értekezletek alkalmával szerezhetnek rendkívül fontos ismereteket a diákok otthoni körülményeiről, családban elfoglalt helyükről, a család mindennapi életéről. • Az általános iskola, ahonnan a gyermek intézményünkbe érkezett, a legtöbb esetben nyolc éven keresztül kísérte végig a tanuló fejlődését, szocializációját, személyiségének alakulását. • A tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzati szervek, gyermekvédelmi szervek, rendvédelmi hatóságok az információgyűjtés speciális terepei, elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, a veszélyeztetett, valamint a deviáns viselkedést tanúsító fiatalok esetében. 8.4. Az egészségnevelés területei, témakörei Az egészségnevelés során a tanulóknak kellő ösztönzést és tudást kell szerezniük a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az emberi személyiség komplex voltát szem előtt tartva az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témakörök az alábbiakban határozhatóak meg: • Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. • Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága. • Az értékek ismerete. • Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. • A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat. • A barátság, a párkapcsolatok a szexualitás szerepe. • A személyes krízishelyzetek felismerése, és a kezelési stratégiák ismerete. • A tanulás és a tanulási technikák. • Az idővel való gazdálkodás szerepe. • A rizikóvállalás és annak határai. • A szenvedélybetegségek, a rászokás elkerülésének lehetőségei. • A tanulási környezet alakítása. • A természethez való viszony. • Az egészséges környezet jelentősége. Ezek alapján tűzhetők ki azok a konkrét feladatok, amelyeket a 9-14. évfolyamon spirálisan felépített témakörönként fel kell dolgoznunk egészségnevelési programunk kitűzött céljainak elérése érdekében.

61

8.5. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés témakörei, célkitűzései, konkrét feladatai a) Önismeret, önértékelés, önkritika • Cél: annak tudatosítása, hogy a személyiség egészséges fejlődésének, a testi és lelki egészség megőrzésének a feltétele a helyesen kialakított énkép, önmagunk ismerete, önértékelésünk. • Feladatok: o Az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása. o Az önismeret és mások megismerése. o Önvizsgálat, saját személyiség elemzése. o Hibáink ismerete, az önismeret szerepe a gátlások leküzdésében. o Szűkebb és tágabb környezeti jellemzők, az identitás. o Családfeltárás, családfakutatás. b) Életünk és a stressz • Cél: a diákoknak meg kell tanulniuk a lelki fenyegetettség elleni védekezési mechanizmusokat, a lehetséges veszélyek, kockázatos helyzetek felismerését. • Feladatok: o A stressz és distressz. o Az indítékok. o A kiváltó okok. o A következmények. o A stressz hatása az emberre, orvoslása, megoldások. o A lélek és test harmóniája. o A neurózis mint civilizációs betegség c) A testi egészség – a test tisztán tartása, a személyi higiéné, a mozgás • Cél: Váljon mindennapos szükségletté tanulóink számára a mozgás, a fizikai erőnlét, az aktivitás, a fittség megszerzése, megőrzése. Törekedjenek testi-lelki kondíciójuk harmóniájára. • Feladatok: o Az emberi test igényeinek megismerése higiénés szempontból. o A bőrápolás, a kozmetika, különös tekintettel a serdülőkorra. o A nemi kapcsolatok higiénéje. o Az ápolatlanság és a fertőzésveszély összefüggései. o A külső megjelenés fontossága. o A korszerű öltözködés, a divat ésszerű követése. o Az egyéni higiéné szerepe társas kapcsolatainkban. o A sport, a rendszeres testedzés, valamint az egészség és a testi-lelki harmónia összefüggései. o A mindennapi testedzés biztosítása. d) Az egészséges táplálkozás • Cél: Az egészséges táplálkozás fogalmának kialakítása, az élelmiszerek osztályozásának, a közülük való tudatos választásnak az elsajátítása. • Feladatok: o A táplálkozás és a lelki egyensúly összefüggései. o A szeretet helytelen értelmezése miatti káros táplálkozási szokások. o A jóléti társadalom mint kórokozó. o A táplálék kalóriaértékének kiszámítása. o Az ideális testsúly kiszámítása. 62

o A fogyás módszertana. e) Párválasztás - család • Cél: Annak elfogadása, hogy a család mint a történelem folyamán kialakult együttélési forma érzelmi közösség, az identitás biztosítéka • Feladatok: o A család fogalma, szerepe. o A mai magyar társadalom családmodellje. o A családi életre nevelés. o Házasság, család, öregség. o A nemi erkölcs. o A családon belüli konfliktusok. o A válás. h) Káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek – dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, kábítószer, kábítószerrel való visszaélés • Cél: Legyenek képesek a tudatos döntésre, a káros szenvedélyek elutasítására. • Feladatok (dohányzás): o A dohányzás mint rizikótényező. o A nemdohányzók védelmét szolgáló egészségvédelmi törvény. o A dohányzás tanuláselméleti magyarázata. o A dohányzás okai. • Feladatok (alkohol): o Kémiai, élettani és kóroktani megközelítés. o Történelmi, társadalmi megközelítés. o A gyógykezelés (önkéntes és kényszer). o Alkohol – deviancia – bűnözés. o A személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának képessége, a lelki kondíció megszerzése segíthet a bajok megelőzésében. • Feladatok (kábítószer): o A kábítószerrel való visszaélés testi, lelki tünetei. o A kábítószerek, bódítószerek, gyógyszerek csoportosítása, hatásuk az emberi szervezetre. o A prevenció lehetősége. o Az egyén, a család és a társadalom felelőssége. o A kábítószer és a bűnözés kapcsolata. o A kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozás. f) A szexualitás szerepe az ember életében • Cél: Önmaguk és mások méltóságának tiszteletben tartásával, felelősségtudattal engedjenek vágyaiknak. • Feladatok: o A nemi érés folyamata. o Tizenévesek gondjai, nemi felvilágosításuk. o A fogamzásgátlás. o A fiatalok nemi élete. o A nemiség lélektana. o Szerelem és szexualitás. o A nemek közötti különbségek. o A testi szerelem. o A nemi kapcsolatok zavarai. o A nemi betegségek fajtái, okai, tünetei, következményei, gyógyítása. o A nemi betegségek megelőzése. o Rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében. 63

o Az AIDS mint korunk pestise. o A HIV–fertőzés fogalma, jellemzői. g) Az ember és környezete kölcsönhatása (bioszféra) • Cél: Annak felismerése, hogy a környezeti ártalmak, a környezet szennyezése elleni védekezés aktív magatartást, személyes felelősséget követel az egyéntől. • Feladatok: o A Föld és szűkebb környezetünk. o A természetes és mesterséges környezet. o A környezet szennyezése. o A környezeti ártalmak: zajártalom, környezetszennyezés, urbanizációs ártalmak, túlterhelés, lelki ártalmak. o A környezet károsodásának genetikai hatásai. 8.6. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 8.6.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás • •

Célja: minél több ismeret átadása, hogy az egyén az információk birtokában racionálisan dönthessen. Alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások és a különböző brosúrák diákokhoz való eljuttatása során valósul meg.

8.6.2. Rizikócsoportos megközelítés • •

Célja: adott élethelyzetűek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe. Ezt a módszert alkalmazzuk az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálati rendszer, a differenciált testi nevelés, a szociológiai felmérésen alapuló gyermek- és ifjúságvédelmi munka során.

8.6.3. Az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozás • •

Célja: az egyén konfliktuskezelési eszköztárának erősítése, szocializációs lehetőség biztosítása a társas – kommunikációs képességeik fejlesztésére. Tanórai és tanórán kívüli tevékenység során is alkalmazzuk képességfejlesztő és önismereti csoportfoglalkozásokon.

8.6.4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben • • • •

Célja: a serdülőkorú fiatalok véleményének formálása saját korosztályuk képviselőjének igénybe vételével, kihasználva a társas tevékenység szubkulturális hatását. Elsősorban az ún. kényes témák kezelésénél alkalmazható. Pl. AIDS-prevenció, szenvedélybetegségek megelőzése. Szorgalmazzuk és támogatjuk, hogy iskolánk diákjai bekapcsolódjanak a kortársképző programokba. A kiképzett kortárssegítőknek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy megfelelő felvilágosító munkát végezhessenek.

64

8.7. Egészségnevelés tanórán és tanórán kívül 8.7.1. Egészségnevelés az osztályfőnöki órán • •

A 8.5. pontban részletesen felsorolt témakör feldolgozására sor kerül a 9-14. évfolyamokon. A témakörök visszatérnek az egyes évfolyamokon, az ismeretek bővíthetők, a módszerek változatossá tehetők. Az osztályfőnöki órák kötelező tematikájához megadott óraszámok lehetővé teszik, hogy az osztályfőnök diákjai személyiségének, képességeinek megfelelő mélységben foglalkozzanak az adott témakörrel.

8.7.2. Egészségnevelés más tanórákon Az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés nem lehet egyetlen tantárgy, egyetlen tantárgyi munkaközösség feladata. Az iskola oktató-nevelő munkájának egészét át kell hatnia. Kiemelt szerepe van a testnevelés, valamint a biológia tantárgynak. 8.7.3. A tanórai egészségnevelés során felhasználható módszerek, eszközök: • • • • • • • • •

könyvtári óra, egyéni vagy csoportos kutatómunka, tanulói kiselőadások, csoportbeszélgetések, külső előadó meghívása (orvos, pszichológus, gyámügyi előadó, rendőr stb.), kérdőívek, felmérőlapok kitöltése, dramatikus játékok, személyiségfejlesztő tréning, transzparensek, makettek használata, videofilmek, CD-k használata.

8.7.4. Egészséges életmódra nevelés tanórán kívül: • • • • • •

osztálykirándulások, túrák, természetjárás, edzések, az iskola által rendezett sportversenyek, sportnapok, egészségügyi vetélkedők, egészségnevelési témakörökben kiírt képzőművészeti pályázat.

8.8. A mindennapi testnevelés biztosítása Az egészségnevelési program kitűzött céljainak megvalósítása nem képzelhető el a testnevelés mint tantárgy és a sport mint napi szükséglet fontosságának kiemelése nélkül. Tanulóinkkal a testnevelő tanárok differenciáltan foglalkoznak. Az iskola egészségügyi szolgálat készíti el azt a listát, amely tartalmazza a felmentett tanulók, a könnyített testnevelésre, valamint a gyógytestnevelésre javasolt tanulók névsorát. Intézményünkben gyógytestnevelői végzettséggel rendelkező testnevelő tanár tudja elvégezni a speciális feladatot. A testnevelési órák nem elegendők ahhoz, hogy a tanulóink mozgásigényét kielégíthesse. Heti 0,5 órával megnöveljük a testnevelés órák számát a jogszabályok előírásainak megfelelően. 8.8.1. A mindennapi testnevelés biztosítása a tanórán kívül Az alábbi sportágakban biztosítjuk a testnevelési és versenyzési lehetőséget: 65

• • • • • • • • • • • • • • •

kézilabda (fiú - lány), labdarúgás (fiú – lány), röplabda (fiú), sakk, atlétika, úszás, duatlon, asztalitenisz, ritmikus gimnasztika, torna, fekvenyomás, bocsa, gyorskorcsolya, szellemi diákolimpia, darts.

A kollégium épületében kondicionáló terem áll rendelkezésre, amely tanítási időben elsősorban a testnevelés órák színtere, délutánonként a szabadidős tevékenységet színesíti. Az iskola sportlétesítményeit (tornaterem, kézilabdapálya, focipálya, műfüves futsal pálya) délutánonként és hétvégén is használhatják tanítványaink. A város által rendezett középiskolai sportrendezvényeken, tömegsport-rendezvényeken nagy számban vesznek részt tanulóink. Intézményünkhöz közel két kiemelten fontos városi sportlétesítmény található, az uszoda és a jégpálya. Mindkét létesítményt kedvezményesen használhatják diákjaink. Szerencsés földrajzi adottságainkat elsősorban a szabadidős tevékenység során tudjuk kihasználni (kirándulás, túrázás). Az osztálykeretben szervezett kirándulásoknál is elsősorban azoknak a szervezését szorgalmazzuk, amelyek módot adnak a diákok sportolási igényeinek kielégítésére. 8.9. Az iskola-egészségügyi szolgálat szerepe az egészségnevelésben Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskola kijelölt orvosa és védőnője látja el, akik az iskola-egészségügyi ellátásáról szóló jogszabályokban előírt feladataikat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el éves munkatervük alapján. 8.9.1. Feladataik a következők szerint csoportosíthatók: • • • • • • •

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követése, az érzékszervek vizsgálata. A szűrővizsgálatok során a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerése. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. A szakképzésben részt vevő tanulók alkalmassági vizsgálata. Az egészségügyi okból veszélyeztetett tanulók folyamatos gondozása. Az üdüléshez, táborozáshoz szükséges vizsgálatok elvégzése. A testnevelési besorolás elkészítése.

66

8.9.2. Az egészségnevelésben ezen túl aktív szerepet végez a védőnő, az alábbi tevékenységekkel: • • •

Fogadóórákat tart. Az osztályfőnöki munkaközösségekkel egyeztetve tanórai keretben részt vesz egyes osztályfőnöki órákon. Drogprevenciós, egészségnevelési vetélkedőre való elkészítésben való segítség.

8.9.3. Az iskolai egészségügyi ellátás speciális szakértelme különösen nagy segítséget jelent a következő területeken: • • • • •

Az életmód és a betegségek összefüggései. Az iskola tanulóinak egészségi állapota, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkor érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák valamint krízisek megoldása. A környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. Partnerkapcsolatok kiépítése az iskolai egészségfejlesztés érdekében.

9. Az esélyegyenlőség támogatása az intézményben Az intézményi esélyegyenlőségi program biztosítja (Esélyegyenlőségi terv alapján) az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: • a beiratkozásnál, felvételinél, • tanításban, ismeretközvetítésben, • a gyerekek egyéni fejlesztésében, • az értékelés gyakorlatában, • tanulói előmenetelben, • a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, • a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, • a továbbtanulásban, pályaorientációban, • a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 9.1. Alapelvek • • • •

Minden gyermek sikeressége legyen biztosított. A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga. A partnerközpontú működés továbberősítése. A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

9.2. Sikerkritériumok • • •

A gyerekek szeretnek iskolába járni. A HHH-k beiskolázási aránya javul, iskolai hiányzásuk csökken.. A sajátos nevelési igényű gyerekek sikeres integrációja. 67

• • • • •

Az iskola hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését. A gyermeki, szülői sikeresség fokozódik. A gyermekek továbbhaladása a következő fokra biztosítottá válik. Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel. Innovatív nevelőtestület..

10. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók, a gyerekek különböző kisközösségekben élnek: tagjai a családnak, az osztály – és iskolai közösségnek, tagjai lehetnek etnikai csoportnak, nemzetiségnek tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik átszövik az egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb, vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, és ezekben megtalálják a helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. Következményképpen iskolánk nevelő-oktató munkáját alapvetően meghatározza a tanulók közösségben való nevelésének megszervezése. Konkrét feladataink: •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösség kialakítása, valamint ezek életének tudatos nevelői fejlesztése.

•

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartásokhoz.

•

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: Ki kell alakítani a közösségekben, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve értékeljék az elvégzett munkát.

•

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek munkájának tudatos szervezése és irányítása, hisz helyes, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, és ott tapasztalatokat gyűjthetnek az együttéléshez szükséges viselkedési formákban. • A közösség egyéni arculatának kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző viselkedési normák rendszeressé válásának kialakítása.

11. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munkát szolgálja a pedagógiai programban megfogalmazott valamennyi tevékenység, ezen belül kiemelten a tanórai és tanórán kívüli célok és feladatok megvalósítása, valamint az ezekhez kapcsolódó eljárások, módszerek, eszközök, ellenőrzési formák és az értékelés. 68

a) A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Iskolánk nevelői kiemelten kezelik a tanulók motiválását. • • •

A motiválás célja a gyermekek tanulásra való ösztönzése. A tanítási órák tervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket, amelyek biztosítják a tanulók állandó aktivitását. Fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, haladásához. o Kollégáink az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. o A 9. évfolyamtól kezdve az anyagi lehetőségek függvényében törekszünk a csoportbontásra.

b) Nem kötelező tanórai foglalkozás Az intézet nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából is. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat a törvényben meghatározott időkereten belül szervezzük meg. Az iskola a Közoktatási Törvényben és a Pedagógiai Programban megfogalmazott alapfeladatokon túl – igény szerint – térítési díj ellenében igénybe vehető foglalkozásokat szervez. Színterei: • Tehetséggondozás, • felzárkóztatás, • konzultáció, • szabadidős foglalkozások, • tanulmányi kirándulások, • hit- és vallásoktatás, • diákkörök, • diáksport, szakosztályi tevékenység, • egyéb iskolai- és osztályrendezvények . c) Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását a tanítási órán kívüli tevékenységek is segítik A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: • A tanulók valamely más intézmény, szerv stb. munkájában az osztályfőnök tudtával és az igazgató engedélyével vehetnek részt, a részvételükhöz a szülők beleegyezése szükséges. • A tanuló tanórán kívüli elfoglaltsága lehetőleg ne haladja meg a heti 3x2 órát. • Az igazgató az osztályfőnök javaslatára azt a tanulót, akinek az iskolán kívüli tevékenysége meghaladja a teherbíró képességét, káros a fejlődésére, szorgalmára, magatartására, meghatározott időre eltilthatja tevékenysége folytatásától. Az eltiltásról a szülőt értesíteni kell. • Az iskolán belüli tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a DÖK és munkaközösségvezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki. • A diákkörök szervezését a DÖK vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti, • A diákkörök működésének engedélyezése – ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak – igazgatói hatáskörbe tartozik. • Az engedély megadásának feltételei: o a diákkör megnevezése, céljának megfogalmazása, o a diákkör éves programjának elkészítése, 69

•

o a diákkör tárgyi feltételeinek biztosítása, o a diákkör vezetőjének megismerése (ha nem az iskola dolgozója), o a diákkör működéséhez szükséges anyagi feltételek megléte. Diákkörök önköltséges alapon is szerveződhetnek.

11.1. A hagyományőrző tevékenységek Valamennyi pedagógusnak és a diákönkormányzat vezetőinek, tagjainak támogatniuk kell minden egészséges hagyományteremtő kezdeményezést, a már meglévőket pedig erősíteni szükséges. A hagyománykialakítás, illetve ápolás színterei: • Iskolai ünnepségek és megemlékezések. • Tanulmányi versenyek és vetélkedők. • Sportmunkával kapcsolatos feladatok. • Kulturális rendezvények, seregszemlék. • Tanórán kívüli egyéb foglalkozások, üdülés, táborozás. • Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel. • Diákközélet. • Szülők és az iskola együttműködése. • Hagyományos akciók (tanévnyitó, nyílt nap, szalagavató, diákönkormányzati nap stb.). 11.2. Diákönkormányzat A diákképviselet fórumai • A diákjogok érvényesítése a mindennapi életben az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. • Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési kézségük. • Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. • A diákjoggal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. • A joggyakorlás legfontosabb szervezete a diákönkormányzat, és legfontosabb fóruma a diákközgyűlés. A diákönkormányzat felépítése, segítése • A Diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően működik. A diákönkormányzat működését pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a közismereti igazgatóhelyettes. A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diákközgyűlés • A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy tanulói létszámra – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. 70

•

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges.

Anyagi támogatás • A Diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés elkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás mértékének alapjául szolgálhat a diákönkormányzat tagjai után a fenntartó által igénybe vehető normatív támogatás. 11.3. Éves eseménynaptár Egy-egy tanév visszatérő eseményei, feladatai iskolánkban a következők: AUGUSZTUS • Tanárok, oktatók jelentkezése • Javítóvizsgák, bizonyítványosztás, pótbeiratkozás • Tanévnyitó értekezlet • Tantárgyfelosztás véglegesítése • Órarend elkészítése SZEPTEMBER • Tanévnyitó ünnepély • Első tanítási nap, tankönyvek megvásárlása • Összevont szülői értekezlet a 9. évfolyam számára • Naplók, csoportnaplók kitöltése, tanmenetek, munkatervek elkészítése • Verébavatás • Surányis napok (diák-önkormányzati napok) • Első évfolyamos diákvezetők felkészítése az IDB tagok segítségével • Nevelési tervek elkészítése • A tanulók iskolán kívüli tevékenységének engedélyeztetése • A szociális segély, tankönyvsegély és tandíjkérelmek elbírálása OKTÓBER • Szakmai javítóvizsgák • Szakkörök, korrepetálások indítása • Nyílt napok a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik számára • Szülői értekezletek a felsőbb évfolyamokon • Nevelőtestületi megbeszélés • Október 23-i iskolai ünnepély NOVEMBER • Szalagavató • Iskolai közgyűlés • Tanulmányi versenyek iskolai fordulói (februárig bezárólag) DECEMBER 71

• • • •

Nevelési értekezlet Vetélkedők első fordulója Karácsonyi megemlékezés Téli szünet

JANUÁR • Félévi osztályozó értekezlet • A félév zárása, a szülők értesítése a diákok tanulmányi eredményeiről • Félévi nevelőtestületi értekezlet FEBRUÁR • Színházlátogatás • Beiskolázás 9., 11. és 13. évfolyamra • Jelentkezés szakmai, érettségi és technikusi vizsgára MÁRCIUS • Felvételi döntés I. forduló • Szülői értekezletek az osztályfőnökök tervezése szerint • Március 15–i iskolai ünnepély • Diákközgyűlés • Felvételi döntés II. forduló ÁPRILIS • Tavaszi szünet • Felvételi döntés III. forduló • Nevelőtestületi megbeszélés MÁJUS • • • • • • • •

Osztályozó értekezlet A II. félév zárása az utolsó évfolyamokon Ballagás Érettségi írásbeli vizsgák Technikus írásbeli vizsgák Szakmai vizsgák írásbeli része Közös érettségi írásbeli vizsgák Szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák

JÚNIUS • • • • • •

Pedagógusnap Szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák Osztályozó értekezlet A II. félév zárása Szóbeli érettségi vizsgák Szóbeli technikus minősítő vizsga

11.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanuló egész magatartása, életvitele csak a testi-lelki fejlődés és környezet kölcsönhatásának elemzése alapján érthető meg. A gyermek viselkedéséből következtethetünk arra, hogy fejlődése valamilyen ok miatt problémásnak tekinthető. 72

A tanuló személyiségének elemzéséből mielőbb igyekszünk megismerni értelmi fejlettségét, önértékelését, érzelmi kapcsolatrendszerét, szükségleteit, cselekvésének mozgatórúgóját. Ehhez igazítjuk pedagógiai tevékenységünket: • Hiteles, őszinte kommunikáció és következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés). • A pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. • A tanuló váljon képessé a konfliktushelyzetek kezelésére, megoldására. • Képes legyen a közösségi és egyéni értékrend meghatározására. • A tanulót sikerélményekhez juttatjuk. 11.4.1. Tevékenységeink: • • • • • • • • •

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Családlátogatások, segítő beszélgetés (nevelők – tanulók - szülők). Családgondozó tréning, pszichológus segítségével. Szoros kapcsolat fenntartása a vonzáskörzetünk általános iskoláival, a Pedagógiai Szakszolgáltató Intézménnyel, gyermekjóléti szolgálattal. Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások. Nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Nevelők és a szülők személyes kapcsolatai. Csoportos oktatás. Hatékony együttműködés a kisebbségi önkormányzattal.

11.4.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A gazdasági-társadalmi élet átalakulása kedvezőtlenül befolyásolta a családi élet alakulását és ebből következően az intézmény tanulóinak életét. Sok család szétzilálódott, a szülők értékrendje megingott. A bizonytalanság, a szegénység, az ingerszegény környezet, a tanulók érzelmi-akarati sérülése túlnyomórészt beilleszkedési, alkalmazkodási, viselkedés és teljesítményzavarokkal küzdő tanulókat eredményez. Leggyakoribb ismertetőjelek: • a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési-oktatási követelményeknek, • passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, • nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, • testi és pszichés tünetei vannak, • személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás). Feladatok: • Feltárás: okok feltérképezése, nyilvántartás az ifjúságvédelmi felelős adatbázisában • Korrekció: feltárás, hibás fejlődés kiigazítása, szoros segítő együttműködések kialakítása az intézményen belül, illetve a gyermekvédelmi és egészségügyi szakemberekkel, mentori rendszer működtetése 11.4.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak hátterében főleg szociális hátrányokat találunk. A gyermekes családok helyzetét befolyásolja a mindenkori családpolitika, az, hogy a jóléti rendszer keretében milyen fajta és milyen mértékű támogatást kapnak. A társadalom rétegződésével párhuzamosan észrevehető iskolánkban is a gazdasági, kulturális egyenlőtlenség, amely enyhítése érdekében: 73

• a hátrányos helyzetű tanulók tankönyvtámogatásban részesülnek, illetve ingyen jutnak tankönyvhöz, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást biztosítunk, • pályázati források megnyílásával ösztöndíj-rendszert működtetünk, kirándulásokat szervezünk, • a segélyezés, támogatás feltételrendszerének megismertetése a szülőkkel, tanulókkal (étkezési, gyermekvédelmi támogatás); • a személyes gondoskodást nyújtó szolgálatokkal, különösen a családsegítő szolgálattal (gyermekjóléti) való folyamatos kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelősön keresztül. 11.5. Tehetséggondozás A tehetséggondozás hatásos formáját az évek folyamán a makro- és mikrokörnyezet igényei szerint tanévenként újragondoljuk. Ennek legtöbb színterét az intézmény biztosítja, azonban alkalmazkodunk ahhoz is, hogy a tanulóink a lakóhelyükön - elsősorban városunkban -, szervezett formában, különböző öntevékeny körökben tehetségüknek és érdeklődési körüknek megfelelően tevékenykedjenek. Meghatározó az intézmény ez irányú irányító és koordináló szerepe. 11.5.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység • • • •

Jól felkészült, széles körű módszertannal rendelkező pedagógusok alkalmazása. A tehetséges tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges speciális pedagógiai képességek megszerzését biztosító továbbképzésen való részvétel. A tehetség felismerése és azonosítása. Tantervi stratégiák kialakítás a tehetség kifejlesztéséhez.

11.5.2. Tehetséggondozás színterei: • • • • • •

tanórán és a gyakorlati képzésben egyaránt differenciált törődés ( csoportbontás, fakultáció stb. ), hagyományápolás, kollégium, szervezett tanórán kívüli foglalkozások, intézményen kívüli szervezetek, szakosztályok, diákkörök, egyesületek.

11.5.3. A tehetséggondozást alapvetően meghatározó körülmények: • • • • • • • • •

az intézmény tárgyi, személyi, anyagi feltételrendszere (érdekeltségi rendszer működtetése), az oktató-nevelő munkát irányító tantárgyi és szakmai munkaközösségek (kiválasztás, felkészítés, kapcsolattartás), diákkör, szakkörvezetők kiválasztása (külső tagok bevonása), tanórán kívüli tevékenység szervezettsége, megalapozottsága, a továbbtanulás illetve a pályaválasztás segítése, szabadidő-szervező munkája, felkészültsége, osztályfőnökök ez irányú vezető szerepe (tanulók elfoglaltsági térképének elkészítése, a tanulásban, a sportban tehetséget mutató gyermekek befolyásolása, irányítása, ajánlása stb.), • iskola - kollégium hatékony együttműködése, • tartalmas együttműködés külső bázisszervekkel, • a diákközélet fejlettsége, 74

• • •

a szülői szervezett és az iskolaszék részvétele az intézmény oktató-nevelő munkájában, az éves eseményterv tartalma, tagoltsága, az intézmény testvérkapcsolatai (külföldi - belföldi).

a) Szakkörök A diákok érdeklődésének megfelelően és a szakember ellátottságtól függően biztosítjuk a különböző szakkörök működéséhez a szükséges feltételeket (vezető, helyiség, anyagellátás, stb.). Évek óta népszerű szakkörök: • énekkar, • irodalmi színpad, • képzőművészeti, • számítástechnikai, • tantárgyi szakkörök indítása minden év elején az érdeklődésnek megfelelően történik. b) Könyvtárak Külön működési szabályzat szerint tevékenykednek. A könyvtárállományok fejlesztése elsősorban a nevelő-oktató munkát kell, hogy szolgálja. c) Diáksport Az intézmény és a diáksport egyesület között meglévő együttműködési szerződés rögzíti a feladatokat. Tömegsportnapok: évfolyamonként kerül megrendezésre a tanév során. A város szervezésében évente mintegy 20 különböző sportversenyen veszünk részt szakosztályainkkal. d) Tanulmányi versenyek Célja: •

valamennyi tantárgy és szakma iránt felkelteni a tanulók érdeklődését, ösztönözni a tantervi követelmények alaposabb teljesítésére, lehetőséget nyújtani a tanulóknak adottságaik és képességeik kibontakoztatására, a tanult ismeretek önálló alkalmazására, • erősíteni a tanulók értelmi és érzelmi kapcsolatát a tanult szakmához és az iskolához, • a megyei és országos versenyeken való sikeres szerepléssel tanulóink növeljék iskolánk jó hírnevét, • a 9. és 10. évfolyamosok felkészítése a következő évek versenyeire. Mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai tanulók részére az országos kiíráshoz igazodva szervezzük a házi versenyeket. e) Műveltségi vetélkedők • •

A központi kiírás szerint szervezzük részvételünket (” Örökségünk ’48 ”, ” „Magyarország az én hazám ”, „Európa- állampolgári vetélkedő” ). Részt veszünk a városi és megyei szintű, évente más - más témában meghirdetett vetélkedőkön ( tűzoltó, vöröskeresztes vetélkedők stb. ).

f) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, melyen a részvétel a tanulók számára önkéntes. 11.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az iskolánkban tanuló gyerekek egy része tanulási kudarcnak van kitéve, melynek okai: 75

• • •

családi háttér, hátrányos helyzet, motiváció hiánya, bizonytalan jövőkép

Előforduló problémák: • • • • •

szegényes szókincs gyakori beszédhiba hiányos ismeretek fejletlen feladattudat, feladattartás gyenge kommunikációs képesség

A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának és tehetséggondozásának célja, hogy a gyermekek számára a tanulásban a többiekkel egyenlő esélyt biztosítson. A tanulók tudásszintjének, készségeinek, és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével az alábbi területeket kiemelten fejlesztjük: • szocializáció, kommunikáció, • alapkészségek: írás, olvasás szövegértés, számolási készségek, • szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, összefüggések Ennek keretében az alábbi tevékenységeket szervezzük: • • • •

egyéni képességekhez igazodó tanórai munka, tanulás tanítása program alkalmazása minden órán, felzárkóztató foglalkoztatások, korrepetálások szervezése, szoros kapcsolat a szülőkkel (nevelési, életvezetési tanácsok),

Amennyiben iskolánk a maga programjával nem tudja eredményesen segíteni a felzárkóztatást, szakmai tanácsadó intézményhez fordulunk. Az intézet nem kötelező foglalkozásokat szervez felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából. Korrepetálás formái: • óradíjjal fizetett, • társadalmi munkában végzett, • felnőttoktatás esetében térítési díj ellenében is. Felzárkóztatás, konzultáció • A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára utasított és a tanterv-különbözeti vizsgára készülők számára augusztus végén szervezzük a konzultációkat. • Érettségire, szakmunkásvizsgára készülők számára a vizsgákat megelőző időszakban konzultációs foglalkozásokat szervezünk. 11.6.1. Tevékenységek a tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében • • •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, gyakorlati munkavégzés biztosítása. Egyéni foglalkozások. Felzárkóztató foglalkozások. 76

• • • • • •

A szakmaválasztás irányítása, segítése. Helyes iskolafokozat mielőbbi megtalálása (szakiskola, szakközépiskola) intézményen belül. Kollégiumi ellátás igénybevételének szorgalmazása. Tanulószoba. Szoros kapcsolat a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálattal a tankötelezettség teljesüléséért. Az iskolai könyvtár segítsége.

11.6.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei 11.6.2.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. 11.6.2.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A mentesítéseket minden esetben határozatokban rögzítjük. A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztését integrált formában elsősorban a tanítási órák keretein belül oldjuk meg a különböző tanítási-tanulási módszerek alkalmazásával. A tanuló részére egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. 1. Diszlexia, diszgráfia tanulási zavarok kiemelt fejlesztési céljai, feladatai

77

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia tanulási zavarok kiemelt fejlesztési céljai, feladatai a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Magatartási zavarok A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.

78

Mindezek fejlesztésére a tanítási órákon kívül nagy teret enged az osztályfőnöki, továbbá a pályaorientációs órák helyi tanterve. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kapott az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereit helyezzük előtérbe. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. 11.7. Szociális ellátás a) Diákétkeztetés • Az iskolai diákétkeztetést a lehetőségeink szerint biztosítjuk, minden tanuló étkeztetése megoldott. • Különösen a kollégista tanulók esetében szorosan együttműködünk a területileg illetékes polgármesteri hivatallal illetve önkormányzattal az étkezési térítési díjak vonatkozásában. b) Segélyek • Az intézmény rászoruló tanulói lakóhely szerinti önkormányzati étkezési, szociális segélyt igényelhetnek. Következésképpen az ez irányú feladatok jelentősen megnövelték a külső kapcsolatok tartásával együtt járó feladatokat. • Sajnos az intézmény szűkös anyagi lehetősége nagyon minimális keretet biztosít bármilyen jellegű évközi tanulói segélyezésre. • Pályázatokon való részvétel (roma ösztöndíj). c) Tanulószoba Az évek tapasztalata az, hogy a tanulók nem igénylik a tanulószobát. A szociális hátrányok, a beilleszkedési magatartási zavarok valamint a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formákat elsősorban a felzárkóztató és korrepetáló foglalkozásokat a tanórán kívül, más formában oldjuk meg. d) Orvosi ellátás Rendszeres az egészségügyi felügyelet és ellátás. A hét minden napján biztosított az iskolaorvosi szolgáltatás, munkájukat védőnők és egy ápolónők segíti. Szorosan ide tartozik az ez irányú felvilágosító munka is.

12. Gyermek- és ifjúságvédelem 12.1 Pedagógiai feladatok: • • • • •

súlyos veszélyhelyzet felismerése, intézkedés kezdeményezése, veszélyeztetett és hátrányos helyzet kiszűrése, kezelése, általános prevenció, felzárkóztatás, tehetséggondozás, 79

•

kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése.

12.2 Helyzetelemzés: A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákközélettel, célirányos nevelő-oktató munkával segíti elő. Kiemelt feladatnak tekintjük a gyermek- és ifjúságvédelmet intézményünkben. Ez összefüggésben van azzal, hogy a térség nehéz gazdasági problémákkal küzd, tanulóink jelentős része igen rossz szociális háttérrel rendelkezik. Felméréseink is azt bizonyítják, hogy folyamatosan emelkedik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma. Folyamatos továbbképzést kíván meg a feladat ellátása, mivel újabb problémákkal kell szembenéznünk (mentálhigiénés problémák, súlyos veszélyhelyzet, bűnelkövetés stb.). Az ifjúságvédelem minden pedagógus feladata, ennek koordinálását végzi az ifjúságvédelmi felelős. Intézetünkben külön felelős működik a kollégiumban. Az ifjúságvédelmi felelősöket a nevelőtestület tagjai közül – a nevelőtestület véleményének meghallgatása után – az igazgató bízza meg. Munkájukat munkaterv és a munkaköri leírása alapján az osztályfőnökkel, a szülői szervezettel, az iskolaszékkel és az iskolai diákbizottsággal együttműködve végzik. 12.3 A pedagógusok (szakoktatók, szaktanárok osztályfőnökök) kiemelt feladatai: • • • • • •

tehetséggondozás, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatása, veszélyeztetett és hátrányos helyzet felismerése, jelzése és prevenciója, félévente kerül sor szociológiai felmérés alapján a tanulók felmérése, pedagógiai eszközökkel törekedni kell a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására, a tanuló érdekében intézkedés kezdeményezése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás (fogadónap, szülői értekezlet).

12.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiemelt feladatai: • • • • • • • • • •

tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az elérhetőségeiről, az iskolán kívül felkereshető gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele, súlyos veszélyhelyzet esetén azonnal tájékoztatja az iskola igazgatóját, aki intézkedést kezdeményez, kapcsolatfelvétel, esetmegbeszélések kezdeményezése, segítségnyújtás, jelzési kötelezettség, anyagi veszélyeztetettség esetén a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatnál rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, általános preventív feladatok ellátása, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, továbbképzéseken való részvétel, tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása esetén intézkedés megtétele.

12.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka eredményességének feltételei: • •

hatályos jogszabályok folyamatos nyomon követése, továbbképzések tapasztalatainak hasznosítása, 80

• • • • •

pályázati lehetőségek kiaknázása, a problémákhoz igazodó folyamatosan megújuló módszerek alkalmazása/módszertani megújhodás, pedagógiai és egyéb eszközök alkalmazásával, figyelembe véve a törvényi előírásokat, intézkedés kezdeményezése, a kialakult helyzet felismerése, a drogkoordinátorral való együttműködés.

12.6. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata •

•

Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazzák a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. • Figyelemmel kísérik a tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket, kiemelt figyelemmel a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókra. • A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. • Összehangolják a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatják a szülői szervezetet az ifjúság védelmét szolgáló feladatainak megoldásában. Munkájuk során feltárják, és igénybe veszik az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szerveznek.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli valamennyi érintett által végzett ifjúságvédelmi tevékenységet, javaslatot tesz annak jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. 12.7. Kiemelt feladatok • • • • • • • • •

év eleji adatgyűjtés (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése és nyilvántartása), súlyos veszélyhelyzet esetén azonnal intézkedés kezdeményezése, javaslattétel segélyre, szociális ösztöndíjra, szükség esetén jellemzés készítése, fokozott törődés a problémás tanulókkal, kapcsolattartás és esetmegbeszélés a jelzőrendszer tagjaival a fogadónapon preventív tevékenység (káros szenvedélyek megelőzése, egyéb felvilágosító munka), a tanulók tanórán kívüli elfoglaltságának figyelemmel kísérése, az állami gondozottakkal való differenciált bánásmód.

13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

81

13.1. A szülő mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője A szülő mint megrendelő kerül kapcsolatba az iskolával, amikor gyermekének az iskolaválasztásban segít. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében – a Megyei Pedagógiai Intézettel egyeztetett időpontban – az iskola évente háromszor nyílt napot szervez. A nyílt napon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek megtekintése teszi színesebbé. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, a Megyei Pedagógiai Intézet és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: • részvétel a szülői szervezet munkájában, • részvétel az iskolaszék munkájában, • bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe, • anyagi támogatásával előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskola pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását, • elsősorban osztályfőnöki órán – a pedagógussal egyeztetve – előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben, • tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken, kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervező munkával lehet az iskola segítségére. 13.2. Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői szervezet az egyes osztályok szülői munkaközösségeinek az összessége. A Szülői Szervezet tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. A Szülői Szervezet főbb tevékenységi területei: • Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. • Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében. • Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. • Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. • Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. • Tevékeny részt vállal a végzős tanulók szalagavatójának a megszervezésében. • Lehetőségeihez mérten segíti a tanulók jutalmazását, segélyezését, az iskolai eszközállomány fejlesztését, az iskolai munka körülményeinek javítását. Az iskolavezetés és a Szülői Szervezet között a kapcsolatot az Iskolai Szülői Szervezet elnöke, illetve a Szülői Szervezet összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskola szülői 82

munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. 13.2.1. A közvetlen információcsere fórumai • •

A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadóóra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával.

13.3. Szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. Szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak képviselői. A szülői értekezlet lehet osztály–és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. Az első osztályos tanulók szülei számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. 13.3.1 Egyéni kapcsolatfelvétel: A családlátogatások az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős által valósulnak meg. A szülők egyre kevesebb számban vannak jelen a szülői értekezleteken, így a szülői kapcsolattartás meghatározó formája ez iskolánkban. Fogadóóra (a szülői igények figyelembevételével) Fogadónap (az intézmény helyi eseménytervében rögzített időpontokban) Nyílt tanítási nap feladata: •

A szülők nyerjenek betekintést az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző) feladata: •

A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Rendezvények Hirdetőtábla A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. 83

13.4. Fogadónapok, fogadóórák A szaktanárok, szakoktatók, nevelőtanárok az intézmény helyi eseménytervében rögzített két alkalommal fogadónapot tartanak a szülők számára. Természetesen arra is mód van, hogy előzetes egyeztetés alapján ettől eltérő alkalommal úgynevezett fogadóórán találkozzanak pedagógusok és szülők a tanév során. 13.5. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: • • • • • • • •

tanórai munka ellenőrző osztályfőnöki órák közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat kérdőívek, vizsgálatok diáktanács A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

14. Folyamatos eszköz- és felszerelés-fejlesztés A pedagógiai programban, mindenekelőtt a kerettantervek alapján elkészített helyi tanterveinkben, a szakmai programunkban egybeszerkesztve jelennek meg a program végrehajtásához szükséges mindazok a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések, amelyek a NAT szerint minden tanuló számára közvetítendő műveltségtartalom elsajátításához, valamint az adott iskolatípus nevelési-oktatási céljainak megvalósításához szükségesek. A pedagógiai programban rögzítettük azokat a tárgyi körülményeket is és a szükséges fejlesztési elvárásokat is, amelyekre vonatkozó intézményi fejlesztési elképzeléseink, illetve ezek megvalósulása egyik garanciáját jelenthetik a dokumentumban található célok és feladatok végrehajtásában. Az intézmény munkaközösségei a helyi tantervek illetve szakmai tantervek kidolgozásakor ismételten elkészítették a rendelkezésre álló felszerelések és eszközök tematikus kimutatását. Ezeket összevetettük 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 7. számú mellékletében megfogalmazott kötelező jegyzékkel. Jelentős számú beszerzésekre van még szükségünk. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről kiadott jegyzék teljesítésére évekre lebontva végrehajtási tervvel rendelkezünk, reméljük, forráshiány nem akadályozza ennek a rendeletben megadott időre való teljesítését. 14.1. Együttműködés a tankönyvek és más eszközök beszerzésénél A nevelési-oktatási intézmények a minimális eszköz–és felszerelés jegyzékben megfogalmazottakat csak a fenntartó önkormányzat és központi segítséggel tudják teljesíteni. Ez a megállapítás igaz intézményünk esetében is. A részletes jegyzékből és az intézmény jelenleg 84

rendelkezésre álló–eszköz és felszerelés jegyzékéből, illetve ezek összevetéséből általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy a következő években komoly pénzügyi forrás szükséges a differenciált körülmények stabilizálásához. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Természetesen ezeken kívül egyéb eszközökre is szükség van, speciális tantárgyak esetében (tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket szakmai munkaközösségeink már a helyi tanterv elkészítése során úgy rendszerezték, hogy abból egyértelműen fel lehet mérni a jelenlegi eszköz–és felszerelés ellátottságot a minimális jegyzékhez képest. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek figyelembe veszik még: • Olyan eszközöket részesítenek előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • Az elmúlt években kialakult tankönyv–és programpiac biztosítja ezek folyamatos beszerzését. • A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a szülőkkel, az iskolaszékkel évente egyeztetve fogadtunk el. • Az iskolai könyvtár koordinálásával elérjük, hogy saját költségvetési keretből illetve egyéb támogatás felhasználásával nyomtatott taneszközök megfelelő számban fellelhetők legyenek a könyvtárban, melyeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatnak.

15. Az iskolai beszámoltatás rendje, formái, korlátjai, szerepe a tanulók értékelésében A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai készségének helyességét, vagy feltárja a hibákat, így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. A pedagógiai értékelés jellemzői: • szabályoz • hosszú távú • célja a helyzetfeltárás Az értékelésnek különböző szintjeit különböztetjük meg aszerint, hogy milyen tevékenységet hová kapcsol vissza. Az értékelés szintjei: • tanuló, • tanítási – tanulási folyamat, • osztály, • iskola, • tantárgy vagy tantárgycsoport, műveltségi területek, • nevelési problémák.

85

Bármilyen szinten mérünk, mindenképpen a tanulók tudását, illetve neveltségét kell vizsgálnunk. A tanulmányi munka értékelése a helyi tantervben foglalt követelmények teljesítésének mértékére irányul, de kiterjed a magatartásra és szorgalomra is. Az iskolai értékelés alapelvei: • Az iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és az érettségi, az alapműveltségi vizsga valamint a szakmai vizsgakövetelmények. • Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. • Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. • Az értékelés ne pusztán osztályzás, hanem mérés legyen. • A követelmények meghatározásában érvényesüljön a fokozatosság, legyen gyermekközpontú, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. • Az értékelés történhet szóban érdemjegyek, valamint írásban osztályzatok formájában. Az oktató-nevelőmunka alapvetően a hagyományos tanórai rendszerben folyik. Az iskola pedagógusai a tanulók tudását rendszeresen érdemjeggyel értékelik. Félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítik, amelyek a következők: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. Az év végi osztályzat megállapításánál a témazáró dolgozatokat 2-szeres súllyal, az évközi érdemjegyeket egyszeresen kell figyelembe venni. A különbözeti vizsgán, javítóvizsgán, osztályozóvizsgán nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. Elégséges minősítést kap az a tanuló, akinek a témazáró dolgozatok súlyozott, valamint az évközi osztályzatok 1-szeres figyelembevételével számított aritmetikai átlaga legalább az 1,7-et éri el. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak, szaktanárnak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, valamennyi szaktanár és az iskolavezetés számára is.

A mérés típusai: 1. Belső mérések 1.1. Tantárgyi tudásszint mérés • írásbeli, szóbeli, gyakorlati számonkérés • végzi a szaktanár 1.2. Neveltségi szint mérése • végzi az osztályfőnök, valamint az osztályban tanító tanárok közössége 1.3. Szociometriai mérések • az osztályközösségekre irányul • végzik az osztályfőnökök 1.4. Felvételi vizsga ill. elbeszélgetés 2. Külső mérések

86

2.1. Kompetenciamérések • különböző országos szervek által összeállított standard mérések 2.2 Kimeneti mérés • érettségi vizsga • alapvizsga • szakmai vizsga

A tantárgyi értékelés formái, rendje, korlátjai: a) A tantárgyi értékelés történhet egy-egy tananyag, tananyagrész után témakört lezáró vagy témazáró dolgozat formájában. Száma: a tanév során minimum annyi, amennyi a szaktantárgy heti óraszáma. Figyelembe vétele: az átlag számításánál 2-szeresen kell figyelembe venni, hasonlóképpen az ún. kisérettségit is.

Eljárási rend, korlátok: • ha a tanuló hiányzás a miatt nem írta meg, pótlólag meg kell írnia, • a témazáró dolgozat megírásának időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel előre közölni kell, • a dolgozatot összefoglaló, rendszerező óra tartása előzze meg, • egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozatot írhat a tanuló, • a témazáró dolgozat érdemjegye megkülönböztetett formában kerül a naplóba. Formája: írásbeli számonkérés (a dolgozat összeállításánál törekedni kell az objektivitásra, amelyet leginkább a teszt jellegű mérőeszköz szolgál). b) A tantárgyi értékelés történhet egy-egy tananyag, tananyagrész közben szóban vagy írásban. Száma: a tanév során havonta minimum egy jegy. Figyelembevétel: az átlag számításánál 1-szeresen. Eljárási rend: alkalomszerűen, bármikor alkalmazható.

Értékelés moduláris oktatás esetén: A szakiskola 9-10. és szakközépiskola 9-12. évfolyamán a szakmacsoportos alapozás tantárgy oktatása moduláris rendszerben folyik. Az egyes modulokra egy jegyet kapnak a tanulók. Az osztályzatok kialakítása a következő módon történik: • A végső osztályzatokat kialakításakor a részosztályzatok átlagát kell figyelembe venni. • Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, általában a magasabb óraszámban tanított résztantárgy jegye felé kell kerekíteni. (Minden szakmacsoport konkrétan is meghatározta. Lásd. Óratervek című fejezet.) • Amennyiben a részosztályzatok közül bármelyik elégtelen, a végső osztályzat is elégtelen és az adott modulokból javítóvizsgát kell tenni.

A magatartás és szorgalom értékelése 87

Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztály tagjainak, az osztályban tanító tanároknak, szakoktatóknak illetve a munkahely javaslatának és a diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz. A magatartás minősítésének négy fokozata: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) rossz. A szorgalom értékelése: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) hanyag osztályzatokkal történik. A magatartás és a szorgalom jegyek kialakításánál súlyozottan szerepel a tanuló igazolatlan óráinak száma, valamint a fegyelmező és fegyelmi büntetések következményei. Következetes pedagógusi munkát igényel a dicséretek és büntetések kölcsönhatásának beépítése az osztályzatokba.

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Az alapvető képességek és készségek elsajátítása csak úgy lehetséges, ha a tanuló a tanév során megfelelő számú házi feladat elkészítésével kellőképpen gyakorolja és elmélyíti tudását. Az otthoni felkészülés szóban és írásban történik. A tantárgy feldolgozásának jellegéből adódóan a tanulók készíthetnek házi feladatot, kiselőadást, feladatmegoldást, egy-egy team közösen is feldolgozhat egy-egy projektet, vagy más eredményes módszerrel kapcsolódnak az órai munkához. A beadási, elkészítési határidőt mindig pontosan közölni kell. A házi feladat lehet differenciált, a tanuló egyéni képességeihez igazodó. A házi feladat értékelése: • elégtelen adható az el nem készített házi feladatért, • osztályzással minősíthető. Mindkét esetben ezt előre kell a tanulókkal közölni. Az iskolai szüneteket (őszi, téli, tavaszi szünet) nem terhelheti túlzott mértékű házi feladat adása, csak a napi anyagból történő felkészülést követeljük meg. A házi feladat legyen rendszeres.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Belépés feltételei • • • • •

Az intézményre jellemző belépési pont a 9.évfolyam. A tanulók eltérő érdeklődését, szakmaválasztását és képességét az iskola a csoportképzésben, az osztályba soroláskor veszi figyelembe. A szakképző évfolyamokra lépés feltételeit a 10. és 12. évfolyam után az OKJ-ben határozták meg. A más iskolából jelentkező tanuló felvételére is mód van, de ezt az intézmény beiskolázási létszámkerete behatárolja. A 9-10. évfolyamon elért tanulmányi eredmény figyelembe vétele elsősorban a képzési szakaszhatárokon érvényesül, biztosítva a megfelelő szintű továbbhaladást és végzettség megszerzését. A továbblépés szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 10., illetve 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztály esetén13. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra lép át.

A továbbhaladás kritériumai

88

A következő évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmények teljesítése a kötelező tantárgyakból. Aki a minimális követelményszintet valamely tantárgyból nem teljesíti, 1 (elégtelen) osztályzatot kap (beleértve a javítóvizsga eredményét is), akkor tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló aki egy vagy két tárgyból megbukott, csak sikeres javítóvizsga esetén léphet magasabb évfolyamba, ugyanez vonatkozik azokra akik három (rendkívüli esetben több) tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, de a nevelőtestület döntése alapján javítóvizsgát tehettek. • •

• •

A 10. ill. 12. évfolyam sikeres elvégzése után bekapcsolódhat a szakképzésbe. A 13. évfolyamon a szakközépiskola szakképző évfolyama kezdődik el. A csoportképzés, illetve az osztályok szervezése szakmák szerint történik. Ennek sikeres befejezése után szakmától függetlenül technikus végzettséget vagy szakképesítést szerez a hallgató. Felnőttoktatásban (nappali és levelező tagozat) tanulhatnak tovább azok a 8 általános iskolát végzettek és a végzett szakmunkások, akik érettségi bizonyítványt kívánnak szerezni, és a továbbtanulás követelményeinek megfelelnek. A szakképző évfolyamokon való továbbtanulás további feltétele az egészségügyi alkalmasság, amit az orvos állapít meg.

Átjárhatóság A közoktatás törvényi tartalmi szabályozásának megfelelően intézményünkben is a NATra épülő kerettantervek illetve helyi tantervek biztosítják a nevelés-oktatás egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Garanciát jelentenek arra, hogy a tartalmi és fejlesztési követelmények iskolán belül és iskolák között szakszerűen épüljenek be a napi oktató munkába. Az iskola különbözeti vizsgával, felkészítő rendszerével, a különbözeti vizsga előkészítésével és megszervezésével, az óratervekben elhelyezett kötelező és fakultatív tantárgyak elosztásával biztosítja bármilyen irányú átjárhatóság lehetőségét valamennyi képzési szakaszban.

89

16. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium helyi tanterve


helyi tanterve

90

Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszára vonatkozó helyi tantervek fenntartói engedélyezése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakmacsoport Fenntartói határozat száma kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gépészet Szakiskola

elektrotechnika-elektronika

17/2007. (XII.18.) OSB határozat

egyéb szolgáltatás közoktatási típusú sportiskola osztályok kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (9.-10. évfolyam, illetve nyelvi előkészítő évfolyamok esetén 10 -11. évfolyamra vonatkozóan) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (11.-12. évfolyam, illetve nyelvi előkészítő évfolyamok esetén 12-13. évfolyamra vonatkozóan) elektrotechnika-elektronika (9.-10. évfolyamra vonatkozóan) Szakközépiskola elektrotechnika-elektronika (11.-12. évfolyamra vonatkozóan) közlekedés felnőttképzés nappali ifjúsági tagozat közoktatási típusú sportiskola osztályok egészségügy szociális szolgáltatás Gimnázium

10/2008. (VI.24.) OSB határozat 17/2010. (VI.22.) OSB határozat

17/2007. (XII.18.) OSB határozat 17/2010. (VI.22.) OSB határozat 17/2007. (XII.18.) OSB határozat 17/2007. (XII.18.) OSB határozat 17/2007. (XII.18.) OSB határozat 17/2007. (XII.18.) OSB határozat 9/2008.(VI.24.) OSB határozat 9/2008.(VI.24.) OSB határozat 9/2008.(VI.24.) OSB határozat

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája Fenntartói határozat szakmacsoport száma építészet Szakiskola

gépészet könnyűipar ügyvitel

Szakközépiskola

gépészet

91

17/2007. (XII.18.) OSB határozat

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája Fenntartói határozat szakmacsoport száma elektrotechnika-elektronika Szakközépiskola

informatika közgazdaságtan

14/2010. (IV. 27.) OSB határozat

vegyipar B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája Fenntartói határozat szakmacsoport száma építőipar 18/2008. (XII.16.) OSB Szakiskola határozat szociális szolgáltatás

92

16.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (székhelyintézmény) óratervei

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (székhelyintézmény)

óratervei

93

16.1.1. Óratervek szakközépiskola nappali tagozat (9 – 13. évfolyam)

94


Szakközépiskola elektrotechnika-elektronika szakmacsoport óraterve (4+2 éves képzés)

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

2

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv (csb)

3

3

4

4

Matematika

3

3

4

4

Ének-zene

1

1 1

1 1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

1

1

1

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

Fizika

1,5

1

Földünk és környezetünk

1

1,5

Biológia

1

1,5

Kémia

1,5

1

Informatika (csb)

1,5

1,5

3

3

Szakmacsoportos alapozás

5

5

8

8

Kötelező órák száma

28

28

2

2

Választható foglalkozás / felzárkóztatás, érettségi felkészítő /

30

95

30

30,5 2

32,5

2,5

30,5 2

32,5


Szakközépiskola elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai 9. évfolyam elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: a műszaki pályák világa (0,5 óra) anyagismeret (0,5 óra) elektrotechnika (1 óra)

2 óra

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: anyagmegmunkálási gyakorlatok (2 óra) (csb) villamos alapgyakorlatok (1 óra) (csb)

3 óra

összesen:

5 óra

10. évfolyam elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: műszaki rajz és vizuális kultúra (1 óra) elektrotechnika (1 óra)

2 óra

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: elektrotechnikai alapgyakorlatok (2 óra) (csb) elektrotechnikai alapmérések (1 óra) (csb)

3 óra

összesen:

5 óra

11. évfolyam elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: elektronika alapjai (3 óra)

3 óra

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: elektronikai alapmérések (1 óra) (csb) elektronikai alapmérések (2 óra) (csb) elektronikai alapgyakorlatok (2 óra) (csb)

5 óra

összesen:

8 óra

12. évfolyam elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: elektronika alapjai (3 óra)

3 óra

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: elektronikai alapmérések (3 óra) (csb) elektronikai alapgyakorlatok (2 óra) (csb)

5 óra

összesen 96

:

8 óra


Szakközépiskola elektrotechnika- elektronika szakmacsoport óraterve (4+1 éves képzés)

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


3,5

3

3,5

3,5


2

2

2

2,5


0,5

Idegen nyelv (csb)

3

3

4

4

Matematika

2,5

3

3,5

3,5

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

0,5

0,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Média ismeret Testnevelés és sport

2,5

2,5

2,5

2,5

Fizika

1,5

1

2

2


1

1,5

Biológia

1

1,5

Kémia

1,5

1

Informatika (csb)

1,5

1,5

1

1

Szakmai tantárgyak

5

5

9

9


27,5

27,5

30

30


2

2

2

2

29,5

29,5

32

32

97


Szakközépiskola elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Szakmai tantárgyak

évfolyam/típus

tantárgy

óraszám

9. évfolyam elmélet gyakorlat

Elektronikai alapismeretek Műszaki alapgyakorlatok

2 óra 3 óra Összesen

5 óra


Elektronikai alapismeretek Műszaki alapgyakorlatok

3 óra 2 óra Összesen

5 óra


Műszaki rajz Elektronikai alapismeretek Műszaki alapgyakorlatok Elektroniaki gyakorlatok

2 óra 3 óra 2 óra 2 óra Összesen

9 óra


Műszaki rajz Elektronikai alapismeretek Műszaki alapgyakorlatok Elektroniaki gyakorlatok

1 óra 3 óra 2 óra 3 óra Összesen

98

9 óra


Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport óraterve (4+2 éves képzés)

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


4

4

4

4


2

2

2

3


1

Idegen nyelv (csb)

3

3

4

4

Matematika

3

3

4

4

Ének-zene

1

1 1

1


1

1

1

1


2,5

2,5

2,5

2,5

Fizika

1,5

1


1

1,5

Biológia

1

1,5

1

1

Kémia

1,5

1

Informatika (csb)

1,5

1,5

2

2


5

5

8

8


28

28

30,5

30,5

2

2

2

2

30

30

32,5

32,5


99


Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai

9. évfolyam kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: gazdasági környezetünk (2 óra)

2 óra

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: információkezelés (2 óra) (csb) viselkedéskultúra (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra


2 óra

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: információkezelés (2 óra) (csb) kommunikáció (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

11. évfolyam kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: közgazdaságtan (3 óra) marketing (2 óra) idegen nyelv (1 óra) (csb)

6 óra

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: tanirodai gyakorlatok (2 óra) (csb)

2 óra

összesen:

8 óra


6 óra


2 óra

összesen: 100

8 óra


Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport óraterve (nyelvi előkészítő osztályra épülő képzés)

10.évf.

11.évf.

12.évf.

13.évf.


4

4

4

4


2

2

2

3


1

Idegen nyelv (csb)

3

5

5

5

Matematika

3

3

4

4

Ének-zene

1

1 1

1


1

1

1

1


2,5

2,5

2,5

2,5

Fizika

1,5

1


1

1,5

Biológia

1

1,5

Kémia

1,5

1

Informatika (csb)

1,5

2

2

2


5

5

8

8


28

30,5

30,5


30,5

2

2

2

2

30

32,5

32,5

32,5

101


Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai 10. évfolyam kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: gazdasági környezetünk (2 óra)

2 óra

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: információkezelés (2 óra) (csb) viselkedéskultúra (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra


2 óra

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: információkezelés (2 óra) (csb) kommunikáció (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra


6 óra


2 óra

összesen:

8 óra


6 óra


2 óra

összesen: 102

8 óra


Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport óraterve (4+1 éves képzés)

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


3,5

3

3,5

3,5


2

2

2

2,5


0,5

Idegen nyelv (csb)

3

3

4

4

Matematika

2,5

3

3,5

3,5

Ének-zene

1

1


0,5

0,5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

2,5

2,5

2

2

Média ismeret Testnevelés és sport

2,5

2,5

Fizika

1,5

1


1

1,5

Biológia

1

1,5

Kémia

1,5

1

Informatika (csb)

1,5

1,5

1

1

Szakmai tantárgyak

5

5

9

9


27,5

27,5

30

30


2

2

2

2

29,5

29,5

32

32

103


Szakközépiskola Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakmai tantárgyak

évfolyam/típus

tantárgy

óraszám

9. évfolyam elmélet Vállalkozási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése elméletigényes gyakorlat Üzleti levelezés Összesen

1,5 óra 2 óra 0,5 óra 1 óra 5 óra

10. évfolyam elmélet Vállalkozási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése elméletigényes gyakorlat Üzleti levelezés Összesen

1,5 óra 2 óra 0,5 óra 1 óra 5 óra

11. évfolyam elmélet Vállalkozási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Marketing Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete

2 óra 2 óra 0,5 óra 2 óra 1 óra

elméletigényes gyakorlat Szakmai idegen nyelv

0,5 óra

szakmacsoportos alapozó ismeretek Közgazdaságtan

1 óra Összesen

104

9 óra


12. évfolyam elmélet Vállalkozási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Marketing Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete

2 óra 2 óra 0,5 óra 2 óra 1 óra

elméletigényes gyakorlat Szakmai idegen nyelv

0,5 óra

szakmacsoportos alapozó ismeretek Közgazdaságtan

1 óra

Összesen

105

9 óra


Szakközépiskola közlekedés szakmacsoport közoktatás típusú sportiskolai osztály

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom (dráma és tánc ismeret)

3

Emberismeret és etika

0,5


2

3

3,5

3,5

2

2

2

Társadalomismeret

1

Sporttörténet

1

Idegen nyelv (csb)

3

3

3,5

3,5

Matematika

2,5

3

3,5

3,5

Ének-zene

1

1


0,5

0,5

Média ismeretek

1

Osztályfőnöki (tanulásmódszertan 0,5 óra) 1

1

1

1


2,5

2,5

2,5

2,5

Sportismeretek

1

1

Sportpszichológia

1

Sportági ismeretek

0,5

Fizika

1,5

1

Biológia

1

1

Kémia

1,5

1


1

1,5

Informatika (csb)

1



0,5

1,5

1,5

1

2

1,5

5

5

8

8

28

28

30

30

106


Heti kötelező és ajánlott óraszám ok (testnevelés és sport) közoktatás típusú sportiskolai osztály

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Testnevelés

2,5

2,5

2,5

2,5

Testnevelés elmélet

1

1,5

1,5

1

Edzési idő délelőtt

4

4

4

4

Edzési idő délután

12

12

12

12

Választható sportágak: Atlétika Kézilabda Röplabda Labdarúgás

107


Szakközépiskola közlekedés szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai

9. évfolyam közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: közlekedési ismeretek (3 óra)

3 óra

közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: közlekedés informatika és számítástechnikai gyakorlat (2 óra) (csb)

2 óra

összesen:

5 óra

10. évfolyam közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: közlekedési ismeretek (3 óra)

3 óra

közlekedési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: közlekedés informatika és számítástechnikai gyakorlat (2 óra) (csb)

2 óra

összesen:

11. évfolyam közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: közlekedési földrajz (3 óra) szakmai idegen nyelv (2 óra) (csb) általános jogi ismeretek (3 óra)

12. évfolyam közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: közlekedési földrajz (3 óra) szakmai idegen nyelv (2 óra) (csb) általános jogi ismeretek (3 óra)

108

5 óra

8 óra

8 óra


Szakközépiskola közművelődés szakmacsoport óraterve

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


5

4

4

4


2

3

3

3

1

1

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (csb)

4

4

5

5

Matematika

4

4

4

4

Ének-zene

1

1 1

1 1


1

1

1


2,5

2,5

2,5

Fizika

2

2


2

2

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Informatika (csb)

2

2


5


2,5

2

2

5

8

8

34,5

34,5

33,5

2

2

2

36,5

36,5

35,5


109

33,5

2

35,5


Szakközépiskola Közművelődés szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai

9. évfolyam közművelődés szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: tanulásmódszertan (2 óra)

2 óra

közművelődés szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: kommunikáció (2 óra) környezetkultúra (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

10. évfolyam közművelődés szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: egészségtan (2 óra)

2 óra

közművelődés szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: ön- és társ ismeret (1 óra) a közművelődési és kommunikációs pályák világa (2 óra) összesen:

3 óra

5 óra

11. évfolyam közművelődés szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: pszichológiai alapismeretek (2 óra) néprajz, társadalomismeret (2 óra)

4 óra

közművelődés szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: szakmai informatika (1 óra) kézműves gyakorlatok (3 óra)

4 óra

összesen

8 óra

12. évfolyam közművelődés szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: pedagógia (2 óra) szociálpszichológia, mentálhigiéné (2 óra)

4 óra

közművelődés szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: szakmai informatika (1 óra) kézműves gyakorlatok (3 óra)

4 óra

összesen

110

8 óra


Szakközépiskola egészségügyi szakmacsoport óraterve

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


5

4

4

4


2

3

3

3

1

1


4

4

5

5

Matematika

4

4

4

4

Ének-zene

1

1 1

1 1


1

1

1


2,5

2,5

2,5

Fizika

2

2


2

2

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Informatika (csb)

2

2


5


2,5

2

2

5

8

8

34,5

34,5

33,5

2

2

2

36,5

36,5

35,5


111

33,5

2

35,5


Szakközépiskola Egészségügyi szakmacsoport Szakmacsoport alapozás moduljai

9. évfolyam egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: tanulásmódszertan (2 óra)

2 óra

egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: kommunikáció (2 óra) környezeti kultúra (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

10. évfolyam egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: egészségtan (2 óra)

2 óra

egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: ön- és társ ismeret (1 óra) egészségügyi pályák világa (2 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

11. évfolyam egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: általános személyiség lélektan (2 óra) fejlődés lélektan (3 óra) egészséggondozás (1 óra)

6 óra

egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: szakmai kommunikáció (2 óra)

2 óra összesen

8 óra

12. évfolyam egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: szociálpszichológia (1 óra) mentálhigiéné (1 óra) emberi test (3 óra)

5 óra

egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: gondozástan (3 óra)

3 óra összesen

112

8 óra

16.1.2. Óratervek általános tantervű gimnáziumi osztály

113


Általános tantervű gimnáziumi osztály óraterve

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv

2

2

2

2

Irodalom

2

2

3

3

Történelem

2

2

3

3

Emberismeret és etika

1

Filozófia

1

Társadalomismeret

1

1

1. idegen nyelv (csb)

4

4

5

5

2. idegen nyelv (csb)

3

3

3

3

Matematika

4

3

4

4

Ének-zene

1

1


1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2,5

2,5

2,5

Fizika

2

2

2


2

2

Biológia

2

Kémia

2

2

Informatika (csb)

2

2

Tánc és dráma modul

1

2

2,5

2

Mozgókép és médiaism. mod.

0,5

Művészetek

1

1

Kötelező fakultáció

2

2

32

32


31,5

114

31,5

0,5

16.1.3. Óratervek szakközépiskola felnőttoktatás

115


Felnőttoktatás nappali ifjúsági tagozat

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


4

4

4

4

Matematika

3

3

4

5

Fizika

1

1

3

2

Kémia

1

2

2

1

Földrajz

2

1

2

2

Biológia

2

1

1

1

Történelem

2

2

2

3

Művészeti ismeretek

1

1

Társadalom ismeret

1

1

1

Informatika

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Idegen nyelv

3

4

4

5

Testnevelés

2,5

2,5

2,5

2,5

Szakmacsoportos alapozó oktatás

2,5

2,5

2

2

30,5

30,5


28

28

116

16.1.4. Óratervek szakiskola (9 – 10. évfolyam)

117


Szakiskola Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport óraterve

Matematika Anyanyelv és irodalom Történelem Természetismeret Idegen nyelv Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés Földrajz Művészetek Összesen

9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Mindennapi teendők Boltok, áruházak helyiségei és berendezései Az áru útjának megismerése Összesen:

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Kommunikáció és viselkedéskultúra Család, háztartás Tágabb környezetünk Összesen:

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

0.5 óra 1 óra 0,5 óra 2 óra 2 óra 6 óra

5 óra 2 óra 1 óra 8 óra

118


Szakiskola Gépészet szakmacsoport óraterve


9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Mindennapi teendők Mérések, egyszerű mérőeszközökkel Műszaki ábrázolások alapjai Anyagok Anyagmegmunkálások I. Összesen:

0,5 óra 0,5 óra 1óra 1 óra 1 óra 2 óra 6 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Műszaki ábrázolás Előrajzolás a térben Lemezalakítási módok Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok Összesen:

2 óra 0,5 óra 2 óra 1 óra 2,5 óra 8 óra

119


Szakiskola Közlekedés szakmacsoport óraterve


9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Mindennapi teendők Mérések egyszerű mérőeszközökkel Műszaki ábrázolások alapjai Anyagok Anyagmegmunkálások Összesen:

0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1óra 2 óra 6 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Műszaki ábrázolás Felületkezelés Előrajzolás a térben Lemezalakítási módok Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok Összesen:

2 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 1 óra 2 óra 8 óra

120


Szakiskola Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport óraterve


9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Mindennapi teendők Villamossági gyakorlatok Összesen:

0,5 óra 1 óra 0,5óra 4 óra 6 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Villamos szakrajzi ismeretek Villamosságtani alapismeretek Villamos-szerelési és –ipari anyagalakítások Villamos mérések Összesen:

1,5 óra 2 óra 2,5 óra 2 8 óra

121


Szakiskola Vegyipar szakmacsoport óraterve


9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Mindennapi teendők Bevezetés a laboratóriumi munkába Összesen:

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

0,5 óra 0,5 óra 5 óra 6 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai A halmazállapotok vizsgálata Elemi gázok. A víz és vizsgálata A kén és vegyületeinek tulajdonságai, vizsgálata A nitrogén vegyületei A kősó, mint nyersanyag Fémek és vegyületeinek vizsgálata Laboratóriumi alapműveletek Szervetlen készítmények Szervetlen ionok kimutatása Műszaki rajzolvasási gyakorlat Anyagismeret Vegyipari üzemi alapfeladatok Összesen:

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 8 óra

122


Szakiskola Egyéb szolgáltatások szakmacsoport óraterve


9. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1 2 6 1 1,5 27,5+0,5

9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Mindennapi teendők Manuális készségfejlesztés Rajz alapgyakorlatok Összesen:

10. évfolyam 3 2 2 2 3 2 2+0,5 1

8 1 1,5 27,5+0,5

0,5 óra 1 óra 0,5 óra 2 óra 2 óra 6 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Elsősegélynyújtás Rajz-festés Tájékozódás a gazdasági környezetben Anyagok megismerése Alkotómunka Összesen:

1,5 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra 2,5 óra 8 óra

123


Szakiskola Gépészet szakmacsoport óraterve Közoktatási típusú sportiskolai osztály

Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2,5 2,5 Történelem és társadalom 2 2 ismeret Idegen nyelv 3 3 Matematika 3 3 Informatika 2 2 Biológia 1 1 Fizika 1 1 Kémia 1 1 Földünk és környezetünk 1 1 Ének-zene-ritmus 1 1 Rajz 0,5 0,5 Testnevelés és sport 2+0,5 2+0,5 Sportismeretek 1 Sportági ismeretek 1 Pályaorientáció 1 Tanulásmódszertan 1 Osztályfőnöki 0,5+0,5 0,5+0,5 Gyakorlati oktatás 4 Szakmai alapozó képzés 6 Összes kötelező óra 27,5+1 27,5+1 Szabadon tervezhető óra 4 4 Testnevelés 1 1 Korrepetálás 2 2 Tehetséggondozás 1 1 A tanulók heti sportterhelését a tanítási órákon kívül a délelőtti edzések – heti 4 óra – és a délutáni sportági edzések – heti 12 óra – jelentik. 9. évf. Gyakorlati oktatás moduljai Mérések, egyszerű mérőeszközökkel Műszaki ábrázolások alapjai Anyagok Anyagmegmunkálások I. Összesen:

1óra 1 óra 1 óra 1 óra 4 óra

10. évf. Szakmai alapozás moduljai Műszaki ábrázolás Lemezalakítási módok Kézi forgácsolási műveletek Erőhatással történő fémipari kötési módok Összesen:


124

16.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolájának óratervei

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola

Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolájának óratervei

125

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

Szakközépiskola oktatás szakmacsoport óraterve

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.


5

4

4

4


2

3

3

3

1

1


4

4

5

5

Matematika

4

4

4

4

Ének-zene

1

1 1

1


1

1

1

1


3

3

2

2

Fizika

2

2


2

2

2

2

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Informatika (csb)

2

2


5

5

8

8

35

35

33

33

2

2

2

2

37

37

35

35

Kötelező órák száma Választható foglalkozás / felzárkóztatás, érettségi felkészítő /

126


Szakközépiskola Oktatás szakmacsoport Szakmacsoportos alapozás moduljai

9. évfolyam oktatás szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: tanulásmódszertan (2 óra)

2 óra

oktatás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: kommunikáció (2 óra) környezetkultúra (1 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

10. évfolyam oktatás szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: egészségtan (2 óra)

2 óra

oktatás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: ön- és társ ismeret (1 óra) pedagógiai pályák világa (2 óra)

3 óra

összesen:

5 óra

11. évfolyam oktatás szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: pszichológia (3 óra) pedagógia (3 óra)

6 óra

oktatás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: pedagógiai gyakorlat (2 óra)

2 óra összesen

8 óra

12. évfolyam oktatás szakmacsoportos alapozó ismeretek modul: pszichológia (3 óra) pedagógia (3 óra)

6 óra

oktatás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok modul: pedagógiai gyakorlat (2 óra)

2 óra összesen

127

8 óra


Szakközépiskola nyelvi előkészítő osztály

Tantárgy

Óraszám

Idegen nyelv

15

Informatika

4

Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki

1


2

Kommunikáció

1

Matematika

3

Összesen:

28,5

128


Szakközépiskola Közgazdasági szakmacsoport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Gazdasági és jogi ism*. Gépírás** Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Összesen Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva • nyelv • informatika, • gépírás • szakm.alapi..

Óraszám osztályonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 5 5 5 5 2 2 3 3 3 3 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 2 2 3 3 3 3 -

-

5

5

28 11

28 12

30,5 16

30,5 16

5 2 3

5 2 3

5 2

5 2

1

2

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy * szakmacsoportos alapozó ismeretek ** szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

129

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ

KVÉ

KVÉ KVÉ


Szakközépiskola Elektronikai szakmacsoport

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektronika- elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen: Tanórán kívüli órakeret Szabad órakeretből felh: • Nyelv • informatika • gyakorlat*

Óraszám osztályonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 5 5 5 5 2 2 3 3 3 3 4 4 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 2 2 3 3

3

3

5

5

28 11

28 11

30,5 16

30,5 16

5 2 3

5 2 3

5 2 5

5 2 5

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ=kötelezően választható érettségi tárgy

130

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ

KVÉ

KVÉ


Szakközépiskola Informatika szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ism. Szakmacsoportos alapozó gyak.. Összesen Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva • nyelv • alapozó gyak.. • informatika .

Óraszám osztályonként 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 5 5 5 5 2 2 3 3 3 3 4 4 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 2 2 3 2 3 3 5 6 28 28 30,5 30,5 11 11 16 16 5 3 2

5 3 2

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy

131

5 5

5 6

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ KVÉ

KVÉ KVÉ

16.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolájának óratervei


Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolájának óratervei

132

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája

SZAKISKOLAI ÓRATERV hagyományos képzés – HEFOP képzés – SZFP-II képzés heti óraszámok

9

10

magyar nyelv és irodalom

3,0 3,0

történelem és állampolgári ismeretek

2,0 2,0

idegen nyelv

3,0 3,0

matematika

3,0 3,0

informatika

2,0 2,0 fizika

2,0 2,0

természetismeret /egészségtan biológia, egészségtan 1,0 1,0 rajz és vizuális kultúra

0,5 0,5

osztályfőnöki

1,0 1,0

testnevelés

2,5 2,5

pályaorientáció

2,0

szakmai előkészítés

gyakorlat

szakmacsoportos alapozás

gyakorlat

összesen

6,0 8,0 28,0 28,0

133


SZAKISKOLAI ÓRATERV SZFP-II képzés heti óraszámok

9

10


3,0

3,0


2,0

2,0

idegen nyelv

3,0

3,0

matematika

3,0

3,0

informatika

2,0

2,0

természetismeret

3,0

3,0

rajz és vizuális kultúra

0,5

0,5

osztályfőnöki

1,0

1,0

testnevelés

2,5

2,5

pályaorientáció

2,0

szakmai előkészítés

gyakorlat

szakmacsoportos alapozás

gyakorlat

összesen

6,0 8,0 28,0 28,0

134


A SZAKISKOLAI 9-10. ÉVFOLYAM GYAKORLATI ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁSÁNAK ÓRATERVEI

9

10 ó/h ó/é ó/h ó/é

GÉPÉSZET Személyes kompetenciát fejlesztő modulok ...Viselkedés és kommunikáció ...Tanulásmódszertan Műszaki-, természettudományos készségfejlesztő modulok …Műszaki ábrázolások alapjai …Anyagok …Anyagmegmunkálások II. "A" modul …Műszaki ábrázolás …Előrajzolás a térben …Lemezalakítási módok …Kézi forgácsolási műveletek …Erőhatással történő fémipari kötési módok összesen

0,5 1,5

18 56

1,0 1,0 2,0

37 37 74

2,0 74 0,5 18 2,0 74 1,0 38 2,5 86 6,0 222 8,0 290

9


KÖNNYŰIPAR Személyes kompetenciát fejlesztő modulok ...Viselkedés és kommunikáció ...Tanulásmódszertan Manuális készségfejlesztés - textilmunkák …Textíliák előállítása …Textíliák feldolgozása "A" modul ...Öltözékek nyersanyagai ...Öltözködéskultúra ...Aránytanulmányok az emberi testről ...Színek keverése ...Az alapruhatár és kiegészítői ...A műszaki ábrázolás alapjai ...Bevezetés a varrás világába ...Egyszerűbb darabok, apróáruk, ajándékok készítése ...Varrat-és varrástípusok ...Kisalkatrészek készítése összesen

135

0,5 1,5

18 56

1,5 2,5

56 92 1,0 1,0 1,0 1,0

37 37 24 12 24 14 30

2,0 52 24 2,0 42 6,0 222 8,0 296


9


ÉPÍTÉSZET Személyes kompetenciát fejlesztő modulok ...Viselkedés és kommunikáció ...Tanulásmódszertan Műszaki-, természettudományos készségfejlesztő modulok …Műszaki ábrázolások alapjai Számolási-számítási gyakorlatok …Mérjük meg, számoljuk ki …Bevezetés a szakmai számításokba "A" modul ...Bevezetés az ép.vizuális kommunikációba (Műszaki rajz) ...Környezetvédelem és ökológia az építési tevékenységben ...Manuális készségfejlesztés (Építőanyagok megmunkálása) ...Határozd meg a helyét (Kitűzési alapgyakorlatok) összesen

0,5 1,5

18 56

1,0

37

2,0 1,0

74 37

2,0

74

1,0

37

4,0 148 1,0 37 6,0 222 8,0 296

9 10 ó/h ó/é ó/h ó/é

ÜGYVITEL Személyes kompetenciát fejlesztő modulok ...Viselkedés és kommunikáció ...Tanulásmódszertan Ügyeink intézése …Gépelés, szakmai levelezés …Higiéniai alapok "A" modul Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek …Mindennapi ismeretek …Irodai ismeretek Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok ...Gépírás (információkezelés) összesen *Érvényes a 2006/2007-es tanévtől

136

0,5 1,5

18 56

3,0 111 1,0 37

2,0 2,0

74 74

4,0 148 6,0 222 8,0 296


SZAKKÖZÉPISKOLA Gépészet szakmacsoport heti óraszámok 9

10

11

12


4,0 4,0 4,0

4,0


2,0 2,0 3,0

3,0

idegen nyelv

3,0 3,0 4,0

4,0

matematika

3,5 3,5 4,0

4,0

ének-zene

1,0 1,0

rajz és vizuális kultúra

1,0

1,0

osztályfőnöki

1,0 1,0 1,0

1,0

testnevelés

2,5 2,5 2,5

2,5

fizika

2,0 2,0 2,0

3,0

földünk és környezetünk

1,0 1,0

kémia

1,0 1,0

informatika

2,0 2,0 2,0

2,0

elmélet 3,0 3,0 5,0

5,0

gyakorlat 2,0 2,0 3,0

3,0

szakmai orientációszakmacsoportos alapozó oktatás összesen

28,0 28,0 31,5 32,5

137


SZAKKÖZÉPISKOLA Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport heti óraszámok 9

10

11

12


3,0 3,0 4,0

4,0


2,0 2,0 2,0

2,0

idegen nyelv

3,0 3,0 4,0

4,0

matematika

3,0 3,0 4,0

4,0

ének-zene

1,0 1,0

rajz-festés

6,0 6,0 6,0

ábrázoló geometria

2,0 1,0

művészettörténet

2,0 2,0 2,0

2,0

2,0

2,0

népművészet gazdasági ismeretek

6,0

1,0

osztályfőnöki

1,0 1,0 1,0

1,0

testnevelés

2,5 2,5 2,5

2,5

fizika

2,0

biológia

2,0

kémia

2,0

informatika

2,0 2,0 2,0

2,0

szakmai elmélet

2,0 2,0 3,0

3,0

szakmai gyakorlat

5,0 5,0 5,0

5,0

összesen

36,5 37,5 37,5 38,5 138

16.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolájának óratervei


Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolájának óratervei

139

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája

Szakiskola Általános műveltséget megalapozó szakasz Tantárgyi rendszer és óraszámok Évi (heti) óraszámok évfolyamonként Műveltségi területek Tantárgyak 9. évfolyam 10.évfolyam Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) Magyar nyelv és irodalom Csoportbontásban Osztálykeretben

111 37 74

(3) (1) (2)

111 37 74

(3) (1) (2)

Élő idegen nyelv (német)*

111

(3)

111

(3)

Matematika Csoportbontásban Osztálykeretben

111 37 74

(3) (1) (2)

111 37 74

(3) (1) (2)

Ember és társadalom

74

(2)

74

(2)

Ember a természetben Fizika Egészségtan Földünk - környezetünk

111 37 74 37

(3) (1) (2) (1)

111 37 74 37

(3) (1) (2) (1)

Művészetek Rajz Ének - zene Informatika*

74 37 37 37

(2) (1) (1) (1)

74 37 37 37

(2) (1) (1) (1)

Életvitel és gyakorlati ismeretek

37

(1)

37

(1)

Testnevelés és sport Pályaorientáció Csoportbontásban Osztálykeretben

111 74 37 37

(3) (2) (1) (1)

111

(3)

Szakmai előkészítés, alapozás Elmélet Gyakorlat*

222 74 148

(6) (2) (4)

296 74 222

(8) (2) (6)

Összes óraszám

1147

(31)

1147

(31)

Kötelező óraszám a törvény alapján

1017,5

(27,5)

1017,5

(27,5)

Szabadon tervezett Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek Testnevelés

129,5 37 37 18,5 37

(3,5) (1) (1) (0,5) (1)

129,5 37 37 18,5 37

(3,5) (1) (1) (0,5) (1)

444

(11)

444

(12)

* Csoportbontással

140


Szakiskola (A tanulásban akadályozott gyermekek nevelése)

Műveltségi területek

Tantárgyi rendszer és óraszámok Évi (heti) óraszámok évfolyamonként Tantárgyak 9. évfolyam 10.évfolyam

Osztályfőnöki

37

(1)

37

(1)


111

(3)

111

(3)

Élő idegen nyelv (német)

74

(2)

74

(2)

Matematika

111

(3)

111

(3)

Ember és társadalom

74

(2)

74

(2)

Ember a természetben

74

(2)

74

(2)

Fizika

37

(1)

37

(1)

Egészségtan

37

(1)

37

(1)

Földünk - környezetünk

37

(1)

37

(1)

Művészetek

74

(2)

74

(2)

Rajz

37

(1)

37

(1)

Ének - zene

37

(1)

37

(1)

Informatika

37

(1)

37

(1)

Életvitel és gyakorlati ismeretek

37

(1)

37

(1)


74

(2)

74

(2)

Pályaorientáció

74

(2)

Szakmai előkészítés, alapozás

185

(5)

259

(7)

Elmélet

37

(1)

37

(1)

Gyakorlat

148

(4)

222

(6)

Egyéni fejlesztés*

148

(4)

148

(4)

Összes óraszám

1147

(31)

1147

(31)

* Csoportbontásban

148

(4)

148

(4)

141


Szakmai előkészítő évfolyam Tantárgyi rendszer és óraszámok Modulok „A” Általános bemeneti kompetenciákat tartalmazó modulok 1/II. Személyiségfejlesztés, önismeret 2/II. Tanulásmódszertan 3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás 4/I. Számítástechnikai alkalmazás 5/I. Általános szóbeli kommunikáció „S” Speciális, bemeneti szakmai kompetenciákat tartalmazó modulok 6/III. Pályaorientáció 7/IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi 8/IV. Szakmai alapozó projektek Kötelező tanórai foglalkozások Szabadon tervezett tanórai foglalkozások Testnevelés Ének-zene Éves óraszám

142

Időkeret (óra) 350 120 60 70 60 40 658 258 40 60 300 1008 72 36 36 1080

17. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakmai programja


szakmai programja

143

Az intézményben oktatott szakmák és szakmai programok törvényességi háttere Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakma OKJ száma

31 525 03 1000 0000

évfolyam megnevezése

Karosszérialakatos

11.

12.

Fenntartói határozat

folyamatban

18/2008.(XII.16.) OSB határozat

SZVK rendelet

17/2010. (XI.25.) NFM rendelet

15/2008. (IV.23.) GKM rendelet

Központi program

GKM/10842/2008. közlemény


Fenntartói határozat 33 522 04 1000 0000

Villanyszerelő

SZVK rendelet Központi program

33 522 01 0000 0000

Elektronikai műszerész

31 341 01 0010 3103 Élelm. és vegyi áru eladó

13.

17/2010.(VI.22.) OSB 17/2010.(VI.22.) OSB 10/2008.(VI.24.) OSB határozat határozat határozat 1/2010.(II.5.) SzMM 1/2010.(II.5.) SzMM rendelet rendelet

18/2009.(IX.10.) SzMM rendelet

8198-33/2010.(V.10.) 8198-33/2010.(V.10.) 14430-1/2008. közlemény közlemény (VIII.28.) közlemény


folyamatban

SZVK rendelet

1/2010.(II.5.) SzMM rendelet

Központi program

8198-10/2010.(V.10.) közlemény


17/2010.(VI.22.) OSB 17/2010.(VI.22.) OSB határozat határozat

SZVK rendelet

1/2010.(II.5.) SzMM 1/2010.(II.5.) SzMM rendelet rendelet

Központi program

8198-4/2010. (V.10.) 8198-4/2010. (V.10.) SzMM közlemény SzMM közlemény

144

14.

15.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakma OKJ száma


11. Fenntartói határozat

33 815 01 0000 0000

Fodrász

Géplakatos


Központi program


31 521 09 1000 0000

Szakács

Gépi forgácsoló

15/2008.(VIII.13.) SzMM rendelet

17/2010.(VI.22.) OSB 17/2010.(VI.22.) OSB 10/2008.(VI.24.) OSB határozat határozat határozat

SZVK rendelet



Központi program


MK 13462/2007. közlemény


13.


SZVK rendelet


12.


SZVK rendelet



Központi program


NK 13462/2007. közlemény



SZVK rendelet


Központi program


145

14.

15.




33 811 02 1000 00 00

54 523 01 0000 0000

52 525 01 1000 0000

Pincér

Autószerelő

Autóelektronikai műszerész

12.

Kereskedő

14.


SZVK rendelet



Központi program




folyamatban

18/2008.(XII.16.) OSB határozat

SZVK rendelet


15/2008. (IV.23.) GKM rendelet

Központi program




folyamatban

SZVK rendelet


Központi program



13.


SZVK rendelet



Központi program



146

15.


54 523 01 0000 0000



11.

12.

Ápoló

10/2008.(VI.24.) OSB határozat

SZVK rendelet


Központi program

13462/2007. közlemény

SZVK rendelet

3911-0/2009-0003 EGP közlemény

Fenntartói határozat Kisgyermekgondozónevelő

15.

9/2008.(VI.24.) OSB határozat 42/2009 (XII.4.) EüM 42/2009 (XII.4.) EüM 42/2009 (XII.4.) EüM rendelet rendelet rendelet

Központi program

54 761 02 0010 5402

14.



13.

3911-0/2009-0003 EGP közlemény 9/2008.(VI.24.) OSB határozat 15/2008. (VI.13.) SzMM rendelet 217022/2009.(XII.29.) közlemény


147

3911-0/2009-0003 EGP közlemény

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája szakma OKJ száma



33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló- és tapétázó

31 582 15 1000 00 00

31 582 09 0010 31 03

31 521 11 0000 00 00

Kőműves

Központifűtés- és csőhálózat-szerelő

Hegesztő

SZVK rendelet

12.


13. 11/2009. (VI.23.) OSB határozat

1/2010. (II.5.) SzMM 1/2010. (II.5.) SzMM 15/2008. (VIII. 13.) rendelet rendelet SzMM rendelet

Központi program

8198-12/2010.(V.10.) 8198-12/2010.(V.10.) határozat határozat



SZVK rendelet

1/2010. (II.5.) SzMM 1/2010. (II.5.) SzMM rendelet rendelet

Központi program

8198-22/2010.(V.10.) 8198-22/2010.(V.10.) határozat Határozat



SZVK rendelet


Központi program




SZVK rendelet


Központi program


148

MK13462/2007. határozat

14.

15.

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája szakma OKJ száma

33 346 01 1000 00 00


Irodai asszisztens



SZVK rendelet


Központi program


Fenntartói határozat 33 542 05 0010 33 03

Női szabó


33 582 01 1000 00 00

Ács, állványozó

54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus

12.

17/2010.(VI.22.) OSB határozat

13.

14.

11/2009. (VI.23.) OSB határozat

1/2010. (II.5.) SzMM 15/2008. (VIII. 13.) rendelet SzMM rendelet 8198-26/2010.(V.10.) határozat




SZVK rendelet

15/2008. (VIII. 13.) SzMM rendelet

Központi program

8198-1/2010.(V.10.) határozat




SZVK rendelet

15/2008. (VIII.13.) SzMM rendelet


Központi program



149

15.

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája szakma OKJ száma


11.

12.


54 481 02 0010 5403



Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

14.

13/2010.(II.11.) Kgy. 13/2010.(II.11.) Kgy. határozat határozat

SZVK rendelet

21/2009.(X.09.) PM módosító rendelet

21/2009.(X.09.) PM módosító rendelet

Központi program

13/2009. PM (2009.XI.09.) közlemény

13/2009. PM (2009.XI.09.) közlemény




SZVK rendelet



NeH EKK ügyszám: NeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008 XIX-856/1/2008 közlemény közlemény

Központi program

54 481 03 0010 5401

13.




SZVK rendelet



NeH EKK ügyszám: NeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008 XIX-856/1/2008 közlemény közlemény

Központi program

150

15.



11.

12.


Vegyipari technikus


14.

13/2010.(II.11.) Kgy. 13/2010.(II.11.) Kgy.

SZVK rendelet



Központi program




13.

13/2010.(II.11.) Kgy. 13/2010.(II.11.) Kgy. 15/2008.(VIII.13.) SzMM rendelet 13462/2007. közlemény


151

15/2008.(VIII.13.) SzMM rendelet 13462/2007. közlemény

15.

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája évfolyam

szakma OKJ száma

megnevezése

33 582 04 1000 0000 Festő, mázoló és tapétázó

31 582 15 1000 0000

33 762 01 0010 3302

Kőműves

Szociális gondozó és ápoló

11.

12.

13.



SZVK rendelet

1/2010. (II.5.) SzMM 15/2008. (VIII. 13.) rendelet SzMM rendelet

Központi program

8198-12/2010.(V.10.) határozat



SZVK rendelet

1/2010. (II.5.) SzMM 1/2010. (II.5.) SzMM 15/2008. (VIII. 13.) rendelet rendelet SzMM rendelet

Központi program




SZVK rendelet


Központi program


152



14.

15.

Osztályok száma a 2011/2012-es tanévben

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola (székhelyintézmény)

Intézmények

Szakközépiskola

Gimnázium

Szakképzés érettségi után

Szakiskola Szakképzés

Felnőtt oktatás nappali Levelező tagozat Osztályok száma

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

9.évf. 10.évf. 11.évf 12.évf. 13.évf. 9. évf. 10. évf. 12. évf. 13.évf.

6 6 6 6 1 1 1 1 3

5 6 6 6 2

14.évf. 15. évf. 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 13. évf. 11.évf.

4 1 5 5 5 6 3 1

3 3

12.évf.

1 62

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája 1 2 2 2

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája

Összesen

12 14 14 14 3 1 1 1

2

6 2 3 2 1

5 8 4 15 11 12 12 5

14

1 1 2 136

1 4 4 4 4 1

2 33

27

153

SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK TERVEZETT LÉTSZÁMAI 2011/2012-ES TANÉV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szakma OKJ száma 31 525 03 1000 0000 33 522 04 1000 0000 33 522 01 0000 00 00 31 341 01 0010 3103 33 815 01 0000 0000 31 521 10 1000 0000 33 811 03 1000 0000 31 521 09 1000 0000 33 811 02 1000 00 00 54 523 01 0000 0000 52 525 01 1000 00 00 52 341 05 0000 0000 54 523 01 0000 0000 54 723 01 1000 0000 54 761 02 0010 54 02

évfolyam (fő) megnevezése

11.

12.

Karosszérialakatos Villanyszerelő Elektronikai műszerész Élelm. és vegyi áru eladó Fodrász Géplakatos Szakács Gépi forgácsoló Pincér Autószerelő Autóelektronikai műszerész Kereskedő Elektronikai technikus Ápoló Kisgyermekgondozónevelő összesen

18 24 12 42 30 12 30 12 24

31 16 56 24 10 22 10 23

Összesen 13.

49 56 12 98 72 44 70 22 63 39 12

18 22 18 16 22 12

20

192

15.

16

22

204

14.

166

17

22 11 20 16 86

21

21

44 11 61 16 669

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Tagiskolája szakma OKJ száma 33 582 04 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 31 582 09 0010 31 03 31 521 11 0000 00 00 33 346 01 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 33 582 01 1000 00 00 54 582 01 0000 00 00 összesen

évfolyam (fő) 11. 12.

megnevezése Festő, mázoló- és tapétázó Kőműves Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Hegesztő Irodai asszisztens Női szabó Ács-állványozó Épületgépész technikus

13.

14.

7

17 30

15 30

32 60

31 20

35 18 9

66 38 18 13 52 308

114

9

15.

13

111

154

Összesen

9 13 25 56

29

27 27


évfolyam (fő) megnevezése

11.

12.

Összesen 13.

14.

15.

52 344 01 0000 0000


26

18

44

54 481 02 0010 5403


18

8

26

54 481 03 0010 5401

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető

26

25

51

18 26 114

30 13 94

48 39 208

54 524 02 1000 0000 Vegyipari technikus 54 523 01 0000 0000 Elektronikai technikus összesen

B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Tagiskolája szakma OKJ száma 33 582 04 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 33 762 01 0010 33 02

évfolyam (fő)

Összesen

megnevezése

11.

12.

13.

Festő, mázoló és tapétázó Kőműves Szociális gondozó és ápoló

60 28

18 25 11

7 11

25 96 39

88

54

18

160

összesen

155

14.

15.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. Surányi Endre Gimnázium, PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents