A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

FELNŐTTOKTATÁS.DOC

TARTALOMJEGYZÉK

3.2.1. A Bornemisza Péter Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatának PEDAGÓGIAI PROGRAMja ..................................................................................................................... 1 3.2.2. A Felnőttoktatási tagozat helyi tanterve .................................................................. 3 3.2.2.6.1. Bibliaismeret tanterv A gimnázium 9-12. évfolyamai számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ..................................................................................... 14 3.2.2.6.2. Magyar nyelv és irodalom a gimnázium 9-12. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére............................................................... 31 3.2.2.6.3. Történelem és állampolgári ismeretek ............................................................111 a gimnázium 9-12. évfolyama számára ...........................................................................111 A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ..........................................................111 3.2.2.6.4. Matematika tanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára a Felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ....................................................................................138 3.2.2.6.5. Angol nyelv tanterv a gimnázium 9-12. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...........................................................................................167 3.2.2.6.6. Német nyelv tanterv a gimnázium 9-12. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...........................................................................................191 3.2.2.6.7. FIZIKA tanterv a gimnázium 9-12. évfolyamai számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...............................................................................................221 3.2.2.6.8. Kémia tanterv a gimnáziumok 9-11. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...............................................................................................242 3.2.2.6.9. Földrajz tanterv a gimnázium 9-11. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...............................................................................................271 3.2.2.6.10. Biológia tanterv a gimnázium 9-11. évfolyama számára A felnőttoktatás esti és levelező tagozata részére ...............................................................................................279 3.2.2.6.11. INFORMATIKA tanterv a gimnázium 12. évfolyama számára Esti és levelező tagozat ..........................................................................................................................307

3.2.1. A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A gimnázium felnőttoktatási tagozata 4 évfolyamos gimnáziumi képzést adó oktatási forma. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 1


A tagozat megszervezését a felnőtt lakosság körében tapasztalható egyre fokozódó igény hozta létre. Az utóbbi évtizedben felértékelődött az iskolai végzettség és a szakképzettség. A foglalkoztatottsági adatokból és folyamatokból igazolhatóan kimutatható összefüggés létezik a tartós foglalkoztatás és a végzettség között. Meghatározható egy olyan képzettségi szint – ez a legalább befejezett középiskolai végzettség -, amely a munkavállaló felnőttek számára az egész életpályán át viszonylag biztonságos foglalkoztatási (illetve tanulási) feltételt biztosít. (Forrás: Munkaügyi folyamatok Budapest, Munkaügyi Kutató Intézet). Ezt az igényt kívánja kielégíteni intézményünk felnőttoktatási tagozata az esti, és levelező munkarend szerint szerveződő képzéseivel. A Bornemisza Péter Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata egyházi fenntartású, világnézetileg elkötelezett intézmény. Alapvető feladatának tekinti a keresztény életelvek közvetítését, amelyek áthatják az intézményben folyó oktató-nevelő tevékenység egészét. Elsősorban a bibliai értékeket elfogadók jelentkezését várja, de nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött, legalább 18 éves személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programunkat és a helyi tantervet. Így nyitott mindazok számára, akik célul tűzték ki maguk elé az érettségi bizonyítvány megszerzését. A tagozatra jelentkezőnek rendelkeznie kell minimum befejezett nyolc osztályról szóló bizonyítvánnyal.

3.2.1.1. A nevelő-oktató munka alapelvei Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékközpontú. Emberséges, a teljesítményt és az egyéniséget tisztelő légkörben oktatjuk és neveljük tanítványainkat. Meggyőződésünk, hogy csak a bibliai igazságokra támaszkodva, a tanár és a tanuló közös munkájával és az iskolafenntartó által nyújtott biztos háttérrel érhetünk el eredményt.

3.2.1.2. Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai A tagozat alapvető célja a minőségi oktatás, és a sikeres érettségi vizsga. Célunk felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzésben való részvételre és a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedésre. Feladatunk, hogy az életben is használható, praktikus tudást adjunk át tanítványainknak, akik rendelkeznek az önálló tanulás képességével is. A közoktatási törvény, a felnőttoktatást, a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Feladatunk az, hogy a munkájuk és családjuk mellett iskolapadba ülők személyre szabott segítséget, támogatást kapjanak a gimnáziumi tanulmányok során.

3.2.1.3. Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai, és a tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység A felnőttoktatás jellegéből, a tanórák számából és az előzetes ismeretek sokféleségéből fakadóan az iskolai oktató-nevelő munka leglényegesebb módszerei azok, amelyek az otthoni önálló tanulást segítik, erősítik. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 2

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Programunk megtervezésében fontos szempont a korszerű ismeretek beemelése a tananyagba, a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állítása. Az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének optimalizálása mellett ismertetni és elsajátítatni szeretnénk azokat a módszereket, amelyek birtokában a szükséges információk, a rendelkezésre álló eszközök segítségével gyorsan és egyszerűen előhívhatók. Nevezetesen a kézikönyvek, szótárak, lexikonok használatát és olyan alapvető informatikai ismereteket is oktatunk, amellyel önálló produktumokat is elő tudnak állítani tanulóink. Így több tantárgy keretében tervezzük projektek végig vitelét és az informatikai ismeretek tömbösített oktatását. A tanórán kívül, amennyiben arra speciális igény van, akkor tanfolyamot szervezünk .A felnőttoktatást végző intézmények általános tapasztalata, hogy amíg a tantárgyak döntő többségének önálló feldolgozására képesek felnőtt diákjaik, addig a matematika és idegen nyelv követelményeinek elsajátítása rendkívül nagy nehézséget okoz. Így tanórán kívül gyakorlási lehetőségként a tanfolyami kereteket is felkínálunk ezekből a tárgyakból. Továbbá egyéb speciális igény kielégítésére is vállalkozunk, pl. nyelvvizsga előkészítő, informatikai képzés, ECDL tanfolyam stb. Minden diákunkat támogatunk tanulmányaiban, egyrészt az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, másrészt gyakorló, beadandó feladatlapokkal (főleg matematika tantárgyból). Törekszünk arra, hogy minden tanuló kapja meg az éves anyag minimumát jegyzet, vázlat, oktató CD, de akár a tankönyvek bizonyos, kijelölt részeinek formájában.

3.2.1.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok Általános tapasztalat, hogy a tanulók a felnőttoktatásba bekerülve megijednek a tananyag mennyiségétől és nehézségétől, s önbizalom és kitartás hiányában abbahagyják a megkezdett tanulást. A tantestület minden tagjának feladata a tanulók önbizalmának, kitartásának erősítése, a tanulási képességek fejlesztése, s így a lemorzsolódás megakadályozása. Ezt szolgálják a tervezett tanulás módszertani órák, a szabadon tervezhető foglalkozások, beadandó feladatok és tanfolyami lehetőségek. Nagy szerepet kap az egyéni bánásmód és türelem, az önképzés és egyéni tanulási stratégiák kialakítása, az önálló teljesítmények értékelése, motiválása.

3.2.2. A FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT HELYI TANTERVE

3.2.2.1. A felnőttoktatási tagozat működésének rövid leírása Az esti munkarend szerint hetenként 3 napon van tanítás, amely délután, órarend szerint zajlik, 40-45 perces tanítási órákkal, az órák között 5-10 perces szünetekkel. Tanórán kívüli és egyéni foglalkozásokra, korrepetálásra, tanfolyamokra az 5 napos tanítási hét bármely napján lehetőség van, a szaktanárral való egyeztetés alapján, a tagozatvezető jóváhagyásával.

HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 3

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A levelező munkarend szerint, amit otthoni tanulást segítő oktatási formaként szervezünk, havonkénti egy hétvégén vannak konzultációs órák. Tanévenként 10 (végzős évfolyamnak 9) konzultációt szervezünk. Egy konzultáción 16 órát tartunk, péntek délután és szombaton. A tanulást segédanyagokkal, tanulás módszertani tanácsokkal, rendszeres ellenőrzéssel segítjük. A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, figyelembe véve a jelentkező bizonyítványban rögzített végzettségét és tanulmányi eredményeit. Azoknak, akik a közoktatásban (szakképző és szakmunkásképző intézmények) szerzett szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, illetve legalább 9. gimnáziumi vagy szakközépiskolai osztályt végzett tanulók, lehetőségük van évbeszámítással élni. A hiányzó tantárgyakból, egyéni elbírálás szerint, különbözeti vizsga letételét írhatja elő a tagozatvezető. A felnőttképzés és a nappali képzés tanulmányi követelmény rendszere megegyezik, ezért levelező tagozatra jelentkezés esetén, még a középfokú előtanulmányokkal rendelkező jelentkezőinknek is a minimum három tanéves felkészülési időt javasoljuk, mivel csak ennyi idő alatt biztosítható óraszám mennyiségét látjuk elegendőnek az érettségi követelmények teljesítéséhez. A szabadon tervezhető, kötelező tanítási óra keretében a Bibliaismeret tantárgy oktatását terveztük mindegyik munkarend szerint és minden évfolyamon. 3.2.2.2. Tankönyvek és egyéb segédletek kiválasztásának szempontjai A nevelő-oktató munka során a pedagógusok a hivatalos tankönyvjegyzékből választanak tankönyvet, figyelembe véve azt, hogy munkánkat keresztény szellemiségű intézményben végezzük. A kiválasztáskor többek között figyelembe vesszük, hogy a taneszköz tartalmilag legyen kidolgozott, minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé. Tartalma fedje le az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó tantervét, önálló tanulásra, feldolgozásra is alkalmas legyen, tartalmazzon minél több lehetőséget a gyakorlásra. A magyar irodalom tantárgyhoz elengedhetetlen kötelező olvasmányok kötetei megfelelő példányszámban állnak rendelkezésre iskolai könyvtárunkban. Az igényelt tankönyveket és segédleteket a tanulók önállóan szerzik be. 3.2.2.3. Az iskolai számonkérés formái A tagozaton az elsajátított ismereteket beszámolókon, vizsgán és projekt feladatok elkészítésével szerzett érdemjegyekkel mérjük. A tanórák során nem kötelező osztályzatokkal értékelni a tanulókat, de szóban folyamatosan értékeljük munkájukat. A beszámolókon és a vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelést alkalmazzuk. A tantárgyi helyi tantervekben megjelölt esetekben házi dolgozat határidőre történő beadását is elvárjuk.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tantervi követelmények teljesítésének módja az esti munkarend szerint tanulóknál a beszámolókon való eredményes részvétel, és egyéb specifikus, tantárgyhoz kötött feltétel teljesítése (projekt munka leadása, házi dolgozat beadása, stb.). Egy tanévben négy beszámoló időszakot tartunk, így azok rendszere az itt folyó munkát négy közel azonos idejű tanítási-tanulási folyamattá szervezi. A számonkérések mindig az adott negyedév tantervi követelményeit kéri számon. Az előírt beszámolók letétele kötelező, az esetleges akadályoztatást előre jelezni kell. Az indokoltan elhalasztott beszámolót 2 héten belül pótolni lehet a szaktanárral való egyeztetés alapján. Az év végi jegyek megállapításánál az évközi összes produktum beszámításra kerül. Az esti 12. évfolyamon csak három beszámoló van. A levelező munkarend szerint tanulók félévi-, és év végi vizsgákon adnak számot tudásukról. A vizsgákon az adott félév tananyagát, tantervi követelményét kérjük számon. Az év végi jegy megállapítása a vizsgákon elért eredmény, és egyéb specifikus, tantárgyhoz kötött (projekt munka leadása, házi dolgozat beadása, stb.) eredmények figyelembevételével történik. Azoknál a tantárgyaknál, ahol projekt feladat elvégzése is szerepel a helyi tantervben (természettudományok, informatika), ott a beadott munkát is érdemjeggyel minősítjük. A tagozaton a beszámolók és vizsgák módja lehet írásbeli, szóbeli-, vagy gyakorlati vizsga. A beszámolók és a vizsgák a tanév rendjében és a tagozati munkatervben meghatározottak alapján kerülnek megszervezésre. Ez már a tanév elején a tanulók rendelkezésére áll, a részletes, tantárgyakra, napokra és órákra lebontott ütemezést a tanulók legkésőbb a beszámolók és vizsgák kezdete előtt 2 héttel a hirdetőtáblán kifüggesztett formában és a tagozat honlapjáról megismerhetik. 3.2.2.4. A tagozat magasabb évfolyamára lépés feltételei A felsőbb osztályba lépés feltétele az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból, és az óralátogatási kötelezettségnek való megfelelés. Az egyes tantárgyak tanterveiben részletezzük a továbbhaladás feltételeit és az osztályozó vizsgák követelményeit. A tanulmányokat érettségi vizsga zárja le, melyet a mindenkor érvényes „Érettségi vizsga szabályzat” szabályoz 3.2.2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei A felnőttoktatás feltételei között, az érettségi követelményszintek ismeretében csak a középszintű érettségire való felkészítést vállaljuk a rendszeres iskolai foglalkozások keretében. Az érettségi vizsgaszabályzat szerint a kötelező érettségi tárgyak mellett a következő tantárgyakból vállalunk középszintű érettségi felkészítést: bibliaismeret, 2. nyelv (angol, német, lovári), biológia; földrajz és informatika A középszintű érettségi vizsga témakörei a Kt. 48.§.-nak előírása alapján kerül a pedagógiai programba. Iskolánkban csak központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyakból HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 5

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szervezünk vizsgát mindkét munkarendben tanulók részére. Ezek követelményei, ezen belül a témakörei helyileg nem változtathatók a 100/1997. (VI. 23.) Korm. r. 6.§.-nak értelmében. Iskolánk a központi vizsgakövetelmények tematikáját tekinti a középszintű érettségi vizsgatémaköröknek. Ezek részletes, tantárgyankénti felsorolása a pedagógiai program mellékletét képezi. Az egyes tantárgyak középszintű érettségi témakörei Magyar irodalom Életművek Petőfi Sándor: Az apostol Arany János balladái Ady Endre szimbolizmusa Babits ars poeticái A novellista és regényíró Kosztolányi József Attila, a Szép Szó munkatársa Portrék Móricz Zsigmond novellái Radnóti Miklós eclogái Mikszáth Kálmán novellái Ottlik Géza: Iskola a határon Látásmódok Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Karinthy Frigyes irodalmi paródiái Örkény István egypercesei A kortárs irodalom Kertész Imre: Sorstalanság Világirodalom Babits Mihály Jónás könyve és a bibliai Jónás-történet Thomas Mann: Mario és a varázsló Színház- és drámatörténet Szophoklész: Antigoné Katona József: Bánk bán Az irodalom határterületei A megfilmesített irodalom Regionális kultúra Bornemisza Péter, iskolánk névadója Magyar nyelv HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 6

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelv és megismerés kölcsönös feltételezettsége, összefüggései A kommunikáció A nyelvi és vizuális kommunikáció A jel, jelek, jelrendszerek A magyar nyelv története A magyar nyelv eredete és rokonsága A nyelvújítás mibenléte Nyelv és társadalom A mai magyar nyelvváltozatok Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra A nyelvi szintek A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében A magyar helyesírás alapelvei A szófajok rendszere A mondat és a szöveg A szöveg A szöveg fölépítése, egységei, a kohéziós elemek A szöveget alakító kommunikációs tényezők A retorika A retorika jelentősége, társadalmi színterei A beszéd fölépítésének állomásai Az érvelés műfaja: bizonyítás és cáfolás, érvtípusok Stílus és jelentés A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján A képszerűség eszközei és kifejező értéke a szépirodalomban A nyelvi elrendezés stílushatása: az alakzatok Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Az Anjou-kor gazdasága a Magyar Királyságban A nagy földrajzi felfedezések és következményei A XVIII. századi magyar gazdaság Gazdaság a dualizmus korában Népesség, település, életmód A középkori város Az ipari forradalom következményei A Kádár-korszak mindennapjai HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 7

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Egyén, közösség, társadalom A római köztársaság válsága A kiegyezés előzményei Magyarország a második világháborúban A modern demokráciák működése Az ókori görög demokrácia Az Amerikai Egyesült Államok születése A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon Politikai intézmények, eszmék, ideológiák (Szent) István államszervező tevékenysége A reformáció A német nemzetiszocializmus Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A tatárjárás A Hunyadiak kora Szabad (problémaközpontú) témakör Állam és egyház viszonya a kommunista Magyarországon Nemzetiségiek a mai magyar társadalomban Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések, arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Egyváltozós valós függvények Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 8

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kerület, terület Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei Idegen nyelvek Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai Személyes tervek Ember és társadalom Ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa Női és férfi szerepek Ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem Időjárás Az iskola Saját iskolánk bemutatása Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 9

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Étkezési szokások a családban Ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben Gyakori betegségek Gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás Sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei Nyaralás Utazási előkészületek, utazás megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Életmód Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Bibliaismeret – Hit Gyülekezete Bibliaismeret Ószövetség Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Újszövetség Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi ismeretek Kortörténeti háttér Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története A korai egyház története Fundamentális teológia A kereszténység alaptanításai Bibliai ünnepek Az Úr ünnepei A keresztény erkölcsi élet – etika A kereszténység alaptanításai Kompetenciák Biológia Biogén elemek. Az élő szervezetet felépítő anyagok Felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok Sejtalkotók. Sejtosztódás HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 10

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Növényi és állati szövetek A rendszertani bevezető. Vírusok, prokarióták, egysejtű eukarióták, gombák, moszatok, mohák A növényi szervek. Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők A növények életműködései Szivacsok, csalánzók, laposférgek, hengeresférgek, gyűrűsférgek Ízeltlábúak, puhatestűek Tüskésbőrűek, előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok Gerincesek Az ember táplálkozása és légzése Az anyagszállítás és kiválasztás A kültakaró és a mozgás A hipotalamusz – hipofízis rendszer Az ember perifériás endokrin rendszere Az idegszövet felépítése és működése A központi idegrendszer felépítése A mozgató működések. A vegetatív idegrendszer Az érzékszervek Az ember nemi működése. Az ember egyedfejlődése Klasszikus genetika. Mendel-szabályok. Génkölcsönhatások Kapcsolt gének. Nemhez kapcsolt öröklődés. Mennyiségi jellegek Molekuláris genetika Populációgenetika. Hardy-Weinberg szabály. Szelekció. Adaptáció Az élet kialakulása az evolúció elmélet alapján Környezeti tényezők, populációk, társulások, ökoszisztémák. Hazai fás és fátlan társulások Táplálkozási szintek. Biomok, bioszféra. Anyagok körforgása, energiaáramlás Környezetvédelem Öröklött és tanult viselkedés. Zsákmányszerző, szociális és szaporodási viselkedés Földrajz Csillagászat A hegységképződés A kőzetlemez-mozgások következményei Kőzetek, ásványok A légkör A vízburok. A felszíni és felszín alatti vizek jellemzői Karsztosodás A földrajzi övezetesség Európa Észak-Európa HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 11

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az Európai Unió Nyugat-Európa A Kárpát-medence természetföldrajza Magyarország Magyarország természetföldrajza Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői A rendszerváltás hatása Magyarország társadalmi-gazdasági életére Magyarország népesség-, és településföldrajza A magyarországi ipar általános áttekintése Az Amerikai Egyesült Államok A Közel-Kelet Japán Kína Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődése A világgazdaság jellemző folyamatai Globális társadalmi gazdasági és környezeti problémák Informatika Kommunikáció, információ Az informatika fejlődéstörténete Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Input perifériák Output perifériák Adattároló eszközök Hálózatok Az operációs rendszerek Könyvtárkezelés Állománykezelés Szoftver és hardver karbantartás Az adatkezelés eszközei, hálózatok Internet felépítése és szolgáltatásai Elektronikus levelezési rendszer használata WWW Keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata Könyvtárak Dokumentumok és tájékoztató eszközök

3.2.2.6. Tanított tantárgyak az egyes évfolyamokon és óraszámaik


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az esti munkarend szerinti tantárgyi struktúra

Évfolyam (óraszám) /Tantárgy Bibliaismeret Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem Informatika Érettségi előkészítő Összesen

9. Heti/évi 2/74 3/111 3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 0 0 16/592

10. Heti/évi 2/74 3/111 3/111 3/111 1/37 1/37 1/37 1/37 1/37 0 0 16/592

11. Heti/évi 2/74 3/111 3/111 3/111 1/37 0 0 1/37 1/37 1/37 2/74 17/629

12. Heti/évi 2/64 3/96 3/96 3/96 0 0 0 0 2/64 1/32 2/64 16/512

Összes

12. Havi/évi 1/9 3/27 3/27 3/27 3/27 3/27 16/144

összes

286 429 429 429 111 74 74 111 175 69 138

A levelező munkarend szerinti tantárgyi struktúra Évfolyam (óraszám) /Tantárgy Bibliaismeret Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Természettudomány Informatika Földrajz Választott érettségi tárgy Összesen

9. Havi/évi 1/10 3/27 2/18 3/27 4/37 2/18 0/0+12 1/9 16/160

10. Havi/évi 1/10 3/27 2/18 3/27 4/37 2/18 0/0+12 1/9 16/160

11. Havi/évi 1/10 3/30 2/20 3/30 4/40 3/30 16/160

39 111 83 111 141 36 24 18 57

A 9. és 10. évfolyamon, az első konzultáción kerül sor az informatika tömbösített oktatására, ez 2-szer 6 órában történik. A fennmaradó 4 órában bibliaismeret (1 óra), idegen nyelv (1 óra) tanórák, és 2 óra tanulásmódszertan órák vannak. A természettudomány keretében a fizika, kémia, biológia integrált oktatása folyik, kiegészülve projektek végig vitelével. A történelem tantárgy keretében kerül sor a társadalmi ismeretek és politológia oktatására, a tantárgy oktatása projekt elemekkel egészül ki. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 13


3.2.2.6.1. BIBLIAISMERET TANTERV A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A bibliaismeret tanításának céljai A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot 4 év folyamán dolgozza fel. A négyéves képzés – az anyag mennyisége miatt – csak átfogó, és kevésbé részletes bibliatanulmányozást tesz lehetővé. Ezt kiegészítik a kereszténység alaptanításaival, valamint a keresztény teológia és hitgyakorlat főbb kérdéseivel foglalkozó tanulmányok. A levelező tagozat első sorban a tanulók önálló tanulását támogató oktatási forma. A kialakított konzultációs rendszerrel kívánjuk biztosítani a tananyag optimális tagolását, ezzel biztosítva az otthoni célzott tanulást. A javasolt tankönyvet is azért választottuk, mert szerkezete világos, magyarázata szemléletes. Jól érthető nyelvezete nagyban hozzájárul a fogalmak megértéséhez. A konzultációkon az alapvető fogalmak, eljárások magyarázatán túl, a témakör minimális ismereteit is megkapják a diákok. Lehetőség van arra is, hogy az otthon felmerült kérdésekre, problémára választ kapjanak. A felnőttoktatás tanórai keretei között csak a középszintű követelményeket tanítjuk.

Általános célok és feladatok - A bibliaismeret című tantárgy tanításának célja a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmának, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet, és az egész emberiség számára szóló üzeneteinek megismertetése. A tantárgy célja, hogy a bibliai eseményeket történeti összefüggéseiben is megragadja, de mindenekelőtt segítse és erősítse olyan szilárd bibliai világnézet-világszemlélet kialakítását a tanulókban, amelyet a mindennapi élet döntéshelyzeteiben is sikerrel tudnak alkalmazni (felebaráti szeretet, egymás tisztelete, tolerancia a másság iránt stb.). - A Biblia az emberi lét nagy kérdéseire adott isteni válasz. A zsidó-keresztény kultúra a mai napig erős befolyást gyakorol a nemzetek történelmére, sorsára. A Tízparancsolat még ma is a nyugati civilizáció szellemi-erkölcsi alapját képezi, ezen alapulnak állami törvényeink. A tantárgy célja, hogy törvénytisztelő, család- és közösségcentrikus, kommunikatív, a társadalom polgári értékei iránt elkötelezett, azokat aktívan gyakorló személyek nevelését segítse elő. - A diákok amellett, hogy tényszerű, pontos ismereteket szereznek a Bibliáról, annak transzcendens, történeti, kulturális, filozófiai stb. aspektusairól, kívánatos, hogy megértsék annak személyre szabott üzeneteit, kijelentéseit. - A bibliaismeret célja, hogy megvizsgáljuk, mit mond a Biblia világunkról, hogyan jellemzi annak jelenlegi állapotát, s hogy ezekkel kapcsolatban milyen transzcendens jellegű kérdések és válaszok fogalmazódnak meg benne. Célunk azonban korántsem puszta HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 14

FELNŐTTOKTATÁS.DOC elméleti oktatás: a bibliai világszemlélet arra is képessé teszi a befogadókat, hogy megszerzett ismereteiket a gyakorlati életben is hasznosítsák, világképük összhangban álljon mindennapi életvitelükkel. Törekszünk arra, hogy a diákok a Biblia üzeneteinek megismerése és elsajátítása által olyan pozitív életcélokkal tudjanak azonosulni, amelyek révén érett és értékes személyiségekké válnak, akik sikert érnek el családjukban, lakóhelyiés munkaközösségükben, a társadalmi és gazdasági életben. Fontos célnak tekintjük, hogy a tanulók ne idegenedjenek el a mindennapi gyakorlati élettől, ne legyenek üres vallásos tradíciók hordozói, életük ne váljon szét egy „keresztényi” és egy „világi” gondolkozásra és viselkedésre, hanem az iskolát keresztény gondolkodású, kreatív emberekként hagyják el, akikre a társadalom is tud építeni.

Fejlesztési követelmények A bibliaismeret tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési- és feldolgozási képesség kialakításában. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a bibliai időkről, saját szűkebb és tágabb környezetükről, tudják azt értelmezni, és válaszoljanak arra megfelelő erkölcsi norma kialakításával. Fontos, hogy az ismereteket önállóan is értelmezzék, belőlük következtetéseket tudjanak levonni. Sajátítsák el a diákok a lexikonok, kézikönyvek, térképek használatának képességét, a Biblia könyveinek ismeretét. A különböző információk feldolgozása során képesek legyenek véleménynyilvánításra, következtetések és tanulságok levonására. Ismerjék fel a folyamatosságot a történelmi korok között a teremtéstől kezdve az apokaliptikus időkig, azok kiemelkedő, meghatározó fordulópontjait, eseményeit és karizmatikus személyiségeit. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az elemzési, értelmezési szempontokat, értékrendeket, amelyek alapján képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. A bibliaismereti oktatásnak szerepe van abban is, hogy a tanulók gyakorlatot szerezzenek a szóbeli közlés területén, történetek elbeszélésében, a gimnáziumi években a retorika területén szónoklat, prédikálási képesség elsajátításában. Legyenek képesek rövid beszámolót, vázlatot, tudósítást írni a környezetükben zajló eseményekről biblikus szemléletmód alkalmazásával.

Tankönyvek - Károli Gáspár: Biblia, Magyar Bibliatársulat, 1992 - Bibliai Enciklopédia – A Biblia földje és kora, népei és hősei, tanításai és üzenetei. Magyar Könyvklub, 1997 - Bibliai Enciklopédia – A Biblia alakjai, népei államai, tájai. Magyar Könyvklub, 2000 - Yohanan A. és Michael Avi-Y.: Bibliai Atlasz. (Carta Jeruzsálem) Szent Pál Akadémia, 1999

Kötelező és ajánlott irodalom - Derek Prince: A kereszténység hat alaptanítása. Hit Gyülekezete, 1997 - Derek Prince: Tanulmányok (Atyaság, A böjtről, Házasság-szövetség, Megbocsátás, A bővölködésről, Az életcél) Hit Gyülekezete, 1991 - Kenneth E. Hagin: Bibliai hit. Hit Gyülekezete, 1990 - Paul Yonggi Cho: Ima. Kulcs az ébredéshez. Hit Gyülekezete, 1990 HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 15

FELNŐTTOKTATÁS.DOC -

Paul Yonggi Cho: Szent Lélek, Támogató útitárs. Hit Gyülekezete, 1992 Rodney M. Howard-Browne: Isten érintése. Hit Gyülekezete, 1995 Benny Hinn: Jó reggelt, Szent Lélek. Hit Gyülekezete, 1991 Hit Gyülekezete Sajtóosztálya: Szemelvények a Hit Gyülekezete történetéből – Az első 20 év Hit Gyülekezete, 1999 Hit Gyülekezete: Új Exodus . Teológiai és hitéleti folyóirat

Bibliaismeret – Esti munkarend

9. évfolyam Évi óraszám: 74 Tartalmak

Óraszám

A teremtés A bűnbeesés Káin és Ábel A lelkiismereti kor az özönvízig Az özönvíz A népek eredete A Bábel tornya Ábrahám elhivatása és élete Az Ábrahámnak adott áldások és ezek feltételei Izsák élete Jákob élete József és testvérei Jákob próféciái Jób könyve Az egyiptomi fogság Mózes felemelkedése és a kivonulás Egyiptomból A Tízparancsolat Az aranyborjú

6 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Összesen:

74

Témakörök Mózes első könyve

Mózes második könyve

4 4 4

Továbbhaladás feltételei Ismerje az ember teremtésének céljait, a bűnbeesés folyamatát és következményeit. Ismerje Káin és Ábel történetét és tanulságait. Mutassa be Ábrahámot, mint a hit atyját és Isten barátját. Ismerje fel a párhuzamot Izsák feláldozása és Jézus Krisztus áldozata között. Tudja, hogy milyen messiási


FELNŐTTOKTATÁS.DOC előképek szerepelnek József történetében. Ismerje a tíz csapást és a páskabárányt mint Jézus Krisztusra utaló előképet. Ismerje a tízparancsolatot és tudja elemezni az Újszövetség szemszögéből.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Témakörök

Tartalmak

Mózes felemelkedése és a kivonulás Egyiptomból Mózes második A Tízparancsolat könyve Az aranyborjú A Szent Sátor részletei Józsué elfoglalja az országot Józsué könyve Az ország felosztása A bírák korának általános jellemzése Debóra és Bárák Bírák Gedeon Sámson A hanyatlás Sámuel életének első ideje Sámuel A nép királyt kér Saul kiválasztása Saul Saul élete, hibái Dávid kiválasztása és felkenése Dávid felemelkedése Dávid üldözései Dávid száműzetése és Saul bukása Dávid királyságának kezdete Dávid és a zsoltárok A jeruzsálemi istentisztelet megalapítása Dávid sátrának jelentősége, a zsoltárok születése Dávid sikerei és bűne Dávid újabb üldöztetései Dávid népszámlálása és a Templom megalapítása A Zsoltárok könyve Összesen:

Óraszám 4 4 1 6 3 2 2 2 4 2 2 3 2 2 2 2 3 2 3 2 3 3 2 2 2 9 74

A továbbhaladás feltételei Ismerje a Szent Sátor berendezéseit és annak szimbolikáját. Ismerje a honfoglalás főbb eseményeit (Átkelés a Jordánon, Jerikó és Ai ostroma, Ákán bűne és a gibeoniták csalárdsága.) Ismerje Gedeon és HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 17

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Sámson életének és munkásságának tanulságait, valamint a bírák korának jellemzőit. Tudja ismertetni Dávid királyságának történetét. Ismerje a zsoltárok keletkezésének körülményeit, szerepüket az Istentiszteletben.


Óraszám

Témakörök Izrael királyságának Salamon története, bukásának következményei, az ország története kettészakadása A nagy erkölcsi romlás Illés próféta Elizeus és Jéhu ideje A két Joás király ideje, a szír pusztítások Uzziás király ideje Az asszír fogság kezdete Ésaiás próféciái Júda királyságának története

Helyreállítás

Ezékiás Ésaiás utolsó próféciái Manasse és Jósiás király Jeremiás próféciái Jósiás király idejében A babilóni fogságravitel első hulláma A fogságravitel második hulláma Sedékiás pártütése Jeruzsálem két éves ostromának időszaka Jeruzsálem eleste Ezékiel próféciái Jeruzsálem eleste után A babilóni fogság vége Hazatérés és a Templom újjáépítése

2 2 5 5 2 5 4 3 2 4 2 2 3 5 3 5 2 2 5 5

Ezsdrás és Nehémiás Összesen:

6 74

A továbbhaladás feltételei Ismerje Salamon királyságának történetét. Tudja a kettészakadt királyság - Izrael és Júda főbb történéseit. Legyen tisztában Illés és Elizeus próféták tevékenységével, és Izrael és Júda HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 18

FELNŐTTOKTATÁS.DOC fogságbavitelének történetével. Ismerje a hazatérés történetét: Ezsdrás és Nehémiás tevékenységét. Ismerje a nagy próféták (Jeremiás, Ezékiel és Dániel) tevékenységét és üzenetük lényegét. Ismerje a főbb messiási próféciákat, és azok beteljesedését, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciákat.


Óraszám

Jézus születése, életének első időszaka Tevékenységének kezdete Jézus korai júdeai és galileai tevékenysége Az ún. „első galileai szolgálat” A hegyi beszéd A „második galileai szolgálat” A „harmadik galileai szolgálat” A felmenetel Jeruzsálembe A „pereai szolgálat” és a visszatérés Jeruzsálembe A pészach ünnepe és az utolsó vacsora Jézus szenvedése, halála és feltámadása Az apostolok cselekedetei Jeruzsálemben Az első pogányok megtérése Pál első missziós útja Pál második missziós útja Pál Efezoszban Korinthosziakhoz írt 1. levél Korinthosziakhoz írt 2. levél Pál újra Görögországban. A Rómaiakhoz írt levél Pál fogsága és útja Rómába A római fogságból írt levelek A zsidókeresztény levelek Pál pásztori levelei A két „főapostoli végrendelet-levél” Júdás és János levelei János apostol jelenéseinek könyve Összesen:

2 2 2 3 5 1 1 1 2 2 2 3 2 2 3 2 2 2 3 2 4 4 2 4 2 4 64

Témakörök Jézus élete és szolgálata

Apostolok cselekedete Pálig Pál élete, szolgálata és levelei

Az első évszázad utolsó évtizedei

A továbbhaladás feltételei Keresztelő János életének és munkásságának ismerete. Ismerje Jézus Krisztus földi életének eseményeit. Ismerje főbb tanításait (hegyi beszéd, megbocsátás, imádkozás, tanítványság, Jézus HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 19

FELNŐTTOKTATÁS.DOC követése, Isten országáról szóló példázatok), és tudja vonatkoztatni azokat a keresztény hívő életére. Legyen tisztában Jézus Krisztus helyettesítő és engesztelő áldozatának jelentőségével. Legyen tisztában a Pünkösd eseményének jelentőségével. Ismerje Pál apostol életútját és szolgálatának jelentőségét. Ismerje Pál apostol levelei közül rómaiakhoz, korinthusiakhoz, efézosziakhoz, valamint a Zsidókhoz írt levél tartalmát és főbb üzeneteit Tudja értelmezni a hét gyülekezetnek adott üzeneteket. Legyen tisztában az utolsó idők eseményeivel (Antikrisztus uralma, Krisztus visszajövetele, az ezeréves királyság és az örökkévalóság).

Bibliaismeret – Levelező munkarend A konzultációs órákon az adott témakör otthoni, önálló megtanulásához adunk segítséget. A megtanulandó tananyaghoz vázlatot kapnak a diákok, az alapvető fogalmak, eljárások ismertetése, magyarázata mellett. Minden tanévben, az év során négy házi dolgozat elkészítése az otthoni, önálló gyakorlást szolgálja. Érdemjegyet ezekre a munkákra nem kapnak a diákok, de elkészítésük, beadásuk határidőre kötelező. Az önálló tanuláshoz ajánlott tankönyvek: Károli Gáspár: Biblia, Magyar Bibliatársulat, 1992; Yohanan A. és Michael Avi-Y.: Bibliai Atlasz. (Carta Jeruzsálem) Szent Pál Akadémia, 1999 A számonkérések formája minden vizsgán írásbeli.

9. évfolyam

Konzultációs témakörök A tananyag tartalom minden témakör esetén a fent részletezett tantervben írtakkal azonos. Összesen 10 konzultáció, konzultációnként 1 óra 1./ Mózes 1. könyve; A teremtés története - A 6 napos teremtés - Az ember teremtése - Az ember teremtésének céljai Elolvasni: 1.Mózes 1-2; 1.Mózes 3-4 2./ A bűnbeesés - A kísértés folyamata - A bűnbeesés és következményei - Káin és Ábel története és tanulságai Elolvasni: 1.Mózes 5-6 3./ A lelkiismeret kora - Ádám leszármazottai, családfák HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 20

FELNŐTTOKTATÁS.DOC - A lelkiismereti kor általános jellemzői Elolvasni: 1.Mózes 6-9 4./ Az özönvíz - Az özönvíz oka - Az özönvíz lefolyása - Noé és családja Elolvasni: 1.Mózes 10-11 5./ Bábel, a nemzetek eredete - A világ az özönvíz után - Bábel, Nimród - A nemzetek Elolvasni: 1.Mózes 12-20 6./ Ábrahám története - Ábrahám elhívása - Ábrahám és Lót - Ismael - Szodoma és Gomorra Elolvasni: 1.Mózes 21-36 7./ Izsák; Jákob - Izsák születése, hit - Ábrahám áldozata - Jákób és Ézsau - Jákób története Elolvasni: 1.Mózes 37-50 8./ József - József álmai - József Egyiptomban - József és testvérei - A történet messianisztikus jelentése Elolvasni: 2.Mózes 1-3 9./ Mózes 2. könyve; Izrael Egyiptomban - Az egyiptomi fogság - A szabadítás és a szabadító jelentősége Elolvasni: 2.Mózes 3-19 10./ Mózes története, a 10 csapás, az exodus - Mózes elhívása - A 10 csapás - Kivonulás Egyiptomból HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 21


A továbbhaladás feltételei Ismerje az ember teremtésének céljait, a bűnbeesés folyamatát és következményeit. Ismerje Káin és Ábel történetét és tanulságait. Mutassa be Ábrahámot, mint a hit atyját és Isten barátját. Ismerje fel a párhuzamot Izsák feláldozása és Jézus Krisztus áldozata között. Tudja, hogy milyen messiási előképek szerepelnek József történetében. Ismerje a tíz csapást és a páskabárányt mint Jézus Krisztusra utaló előképet. Ismerje a tízparancsolatot és tudja elemezni az Újszövetség szemszögéből.

10. évfolyam

Konzultációs témakörök Összesen 10 konzultáció, konzultációnként 1 óra 1./ Mózes 2. könyve: a 10 parancsolat és a törvény; az aranyborjú; Mózes sátra - A törvény szerepe - Az aranyborjú története - Mózes sátra Elolvasni: 2.Mózes 10-40; 3.Mózes 1-8; 16-17 2./ Mózes 3. könyve; az áldozati rendszer - Az öt áldozat - Az ószövetségi istentisztelet Elolvasni: 3.Mózes 23-40 3./ Az ünnepek - A mózesi ünnepkör - Az ünnepek üdvtörténeti jelentése Elolvasni: Józsué könyve 4./ Józsué könyve - Az ország birtokba vételének állomásai, tanulságai - A föld felosztása - Józsué könyvének üzenete Elolvasni: Bírák könyve 1-8 5./ Bírák könyve; a bírák kora; Gedeon - A bírák korának általános jellemzése HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 22

FELNŐTTOKTATÁS.DOC - Gedeon története Elolvasni: Bírák 13-16 6./ Sámson - Sámson története - Sámson bukása - A bukás tanulságai Elolvasni: 1. Sámuel 1-15 7./ Sámuel 1. könyve; Sámuel élete - Sámuel születése - A helyreállítás - Izrael csatái Elolvasni: 1.Sámuel 1-15 8./ Saul élete - A királyság intézménye Izraelben - Saul elhívása - Saul hibái Elolvasni: 1.Sámuel 16-2.Sámuel 9./ Sámuel 2. könyve; Dávid története - Dávid elhívása - Dávid személye - Dávid üldöztetései Elolvasni: Zsoltárok 1-50 10./ Zsoltárok - A zsoltárok könyvei - A zsoltárok jellemzői - A zsoltárok csoportosítása

A továbbhaladás feltételei Ismerje a Szent Sátor berendezéseit és annak szimbolikáját. Ismerje a honfoglalás főbb eseményeit (Átkelés a Jordánon, Jerikó és Ai ostroma, Ákán bűne és a gibeoniták csalárdsága.) Ismerje Gedeon és Sámson életének és munkásságának tanulságait, valamint a bírák korának jellemzőit. Tudja ismertetni Dávid királyságának történetét. Ismerje a zsoltárok keletkezésének körülményeit, szerepüket az Istentiszteletben.

11. évfolyam HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 23


Konzultációs témakörök Összesen 10 konzultáció, konzultációnként 1 óra 1./ Királyok 1. és 2. könyve, Salamon - Salamon király - Salamon dicsőséges uralkodása - Salamon hibái és bukása Elolvasni: 1.Királyok12-17

2./ Az ország kettészakadása, a két királyság kora - Roboám és Jeroboám története - A bétheli és a dáni oltár - Júda és Izrael királyságok jellemzői Elolvasni: 1.Királyok 17 - 2.Királyok13 3./ Illés és Elizeus - Illés csodái - Elizeus csodái - A prófétai szolgálat jellemzői Elolvasni: 2.Királyok16-.20 4./ Az asszír fogság - Az asszírok - Az asszír fogságravitel okai - Júda királysága Elolvasni: 2.Királyok22-25; Jeremiás52 5./ A babiloni fogság - A babiloni birodalom - A babiloni fogság okai - A babiloni fogságravitel szakaszai Elolvasni: Ezsdrás könyve 6./ Ezsdrás könyve - A hazatérés - A templom felépítése - Tanulságok Elolvasni: Nehémiás könyve 7./ Nehémiás könyve - Nehémiás hazatérése HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 24

FELNŐTTOKTATÁS.DOC - A fal építése - A helyreállítás szellemi törvényei Elolvasni: Dániel könyve 8./ Próféták a babiloni fogság korában, Dániel - Élet a babiloni fogságban - Dániel próféta története - Fontosabb próféciák Elolvasni: Jeremiás könyve, 9./ Jeremiás próféta - Jeremiás elhívása - Jeremiás próbái - Fontosabb próféciák Elolvasni: Ezékiel könyve 10./ Ezékiel próféta - Ezékiel elhívása - Prófétai jelek - Fontosabb próféciák

A továbbhaladás feltételei Ismerje Salamon királyságának történetét. Tudja a kettészakadt királyság - Izrael és Júda főbb történéseit. Legyen tisztában Illés és Elizeus próféták tevékenységével, és Izrael és Júda fogságbavitelének történetével. Ismerje a hazatérés történetét: Ezsdrás és Nehémiás tevékenységét. Ismerje a nagy próféták (Jeremiás, Ezékiel és Dániel) tevékenységét és üzenetük lényegét. Ismerje a főbb messiási próféciákat, és azok beteljesedését, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciákat.

12. évfolyam

Konzultációs témakörök Összesen 9 konzultáció, konzultációnként 1 óra 1./ Új Szövetség, Evangéliumok - Az Új Szövetség jellemzése - Az evangéliumok jellemzői - Az új szövetségi könyvek keletkezése Elolvasni: Lukács 1-3 HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 25


2./ Keresztelő János élete és szolgálata - Keresztelő János születése - Keresztelő János szolgálata - Megtérés és keresztség Elolvasni: Lukács 4-24 3./ Jézus élete és szolgálata - Jézus születése - Jézus gyerekkora - Jézus csodái - A szolgálat jellemzői Elolvasni: Máté5-7;13; János evangéliuma 4./ Jézus tanításai - A Hegyi beszéd - Példázatok Isten országáról - A Törvény és az Új Szövetség Elolvasni: Máté21-28;Lukács22-24; János18-21 5./ A megváltás: Jézus áldozata, halála, feltámadása - A megváltás jelentősége - Jézus halála - A feltámadás Elolvasni: Apostolok Cselekedetei 6./ Az apostolok cselekedetei - A jeruzsálemi gyülekezet - Péter apostol - Pál apostol elhívása - A missziós utak Elolvasni: Pál apostol levele a Rómabeliekhez; Pál apostol 1. és 2. levele a Korinthoszbeliekhez 7./ Apostoli levelek 1 - A Rómabeliekhez írt levél elemzése - A Korinthoszbeliekhez írt levél elemzése Elolvasni: Pál apostol levele az Efézoszbeliekhez, Zsidókhoz írt levél 8./ Apostoli levelek 2 - Az Efézoszbeliekhez írt levél elemzése - A Zsidókhoz írt levél elemzése Elolvasni: Jelenések könyve 9./ Jelenések könyve - A hét gyülekezet HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 26

FELNŐTTOKTATÁS.DOC -

A csapások Az Új Jeruzsálem Új ég és új Föld

A továbbhaladás feltételei Keresztelő János életének és munkásságának ismerete. Ismerje Jézus Krisztus földi életének eseményeit. Ismerje főbb tanításait (hegyi beszéd, megbocsátás, imádkozás, tanítványság, Jézus követése, Isten országáról szóló példázatok), és tudja vonatkoztatni azokat a keresztény hívő életére. Legyen tisztában Jézus Krisztus helyettesítő és engesztelő áldozatának jelentőségével. Legyen tisztában a Pünkösd eseményének jelentőségével. Ismerje Pál apostol életútját és szolgálatának jelentőségét. Ismerje Pál apostol levelei közül rómaiakhoz, korinthusiakhoz, efézosziakhoz, valamint a Zsidókhoz írt levél tartalmát és főbb üzeneteit Tudja értelmezni a hét gyülekezetnek adott üzeneteket. Legyen tisztában az utolsó idők eseményeivel (Antikrisztus uralma, Krisztus visszajövetele, az ezeréves királyság és az örökkévalóság). Bibliaismeret mint választott érettségi tárgy A Bibliaismeret tantárgyból érettségi felkészítést is végzünk. Azoknak a tanulóknak, akik ezt a tárgyat választják a 11. és 12. évfolyamon konzultációkat tartunk a levelező munkarendben. 11. évfolyamon 10-szer 3 órát, 12. évfolyamon 9-szer 3 órát. A diákok tanév elején a tanár által készített jegyzetet kapnak, amely tartalmazza a felkészülés tematikáját, tananyagát, az egyes konzultációkra kijelölt anyagot, a felkészülést segítő kérdéssort. A konzultációra az előre kapott szempontok alapján már felkészülten jönnek a diákok, az órán a téma megvitatása zajlik.

A 11. évfolyam témái 1. Teremtés és a lelkiismereti kor 2. A pátriárkák élete és kora 3. Az exodus és a törvény 4. A honfoglalás és a bírák kora 5. A királyság kora 6. A babiloni fogság 7. A költészeti könyvek 8. Az ószövetségi zsidóság és nemzetek története 9. Az Úr ünnepei 10.Rendszerezés:Ószövetség

A 12. évfolyam témái 1. Az Evangéliumok 2. Az Apostolok cselekedetei 3. Az újszövetségi levelek. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 27

FELNŐTTOKTATÁS.DOC 4. A Jelenések könyve 5-6. A kereszténység alaptanításai 7. Rendszerezés:Újszövetség 8. A keresztény erkölcsi élet – etika 9. Összefoglalás,készülés az érettségire A konzultációk részletes tartalma az esti oktatásnál részletezettel azonos A kimeneti követelmények lefedik a középszintű érettségi követelményeket.

Részletes vizsgakövetelmények

Bibliaismeret 1. Ószövetség 1.1. Teremtés és a lelkiismereti kor A világ és az ember teremtése. A bűnbeesés Ismerje az ember teremtésének céljait, a bűnbeesés folyamatát és következményeit. Ismerje Káin és Ábel történetét és tanulságait. Az özönvíz és a nemzetek eredete 1.2. A pátriárkák élete és kora A pátriárkák történetei:Ábrahám, Izsák, Jákob, József Mutassa be Ábrahámot, mint a hit atyját és Istenbarátját. Ismerje fel a párhuzamot Izsák feláldozása és Jézus Krisztus áldozata között. Tudja, hogy milyen messiási előképek szerepelnek József történetében. 1.3. Az exodus és a törvény Mózes élete és szolgálata Ismerje a tíz csapást és a páskabárányt mint Jézus Krisztusra utaló előképet. Pusztai vándorlás és a szövetségkötés Ismerje a tízparancsolatot és tudja elemezni az Újszövetség szemszögéből.Ismerje a Szent Sátor berendezéseit és annak szimbolikáját. 1.4. A honfoglalás és a bírák kora Ismerje a honfoglalás főbb eseményeit (Átkelés a Jordánon, Jerikó és Ai ostroma, Ákán bűne és a gibeoniták csalárdsága.) Ismerje Gedeon és Sámson életének és munkásságának tanulságait, valamint a bírák korának jellemzőit. 1.5. A királyság kora A királyság kialakulása Dávid és Salamon királysága A kettészakadt királyság - Izrael és Júda Illés és Elizeus próféták tevékenysége 1.6. A babiloni fogság Izrael és Júda fogságba vitelének története. Eszter története A hazatérés: Ezsdrás és Nehémiás tevékenysége 1.7. A költészeti könyvek Ismerje a Biblia költészeti könyveinek összességét, azok szerzőit és főbb üzeneteit. Ismerje a zsoltárok keletkezésének körülményeit, szerepüket az istentiszteletben 1.8. A próféták Ismerje a nagy próféták (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel) tevékenységét és üzenetük lényegét. Ismerje a főbb messiási próféciákat, és azok beteljesedését, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciákat. 2. Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása: történeti, költészeti és prófétai 3. Újszövetség 3.1. Az Evangéliumok Keresztelő János élete és munkássága Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása. Ismerje főbb tanításait (hegyi beszéd, megbocsátás, imádkozás, tanítványság, Jézus követése, Isten országáról szóló példázatok), és tudja vonatkoztatni azokat a keresztény hívő életre. Az apostolok elhívása Legyen tisztában Jézus Krisztus helyettesítő és engesztelő áldozatának jelentőségével. 3.2. Az Apostolok cselekedetei A Szent Lélek kiáradása Legyen tisztában a Pünkösd eseményének jelentőségével. Ismerje Pál apostol életútját és szolgálatának jelentőségét. 3.3. Az újszövetségi levelek Ismerje Pál apostol levelei közül rómaiakhoz, korinthusiakhoz, efézusiakhoz, valamint a Zsidókhoz írt levél tartalmát és főbb üzeneteit. 3.4. A Jelenések könyve Tudja értelmezni a hét gyülekezetnek adott üzeneteket. Legyen tisztában az utolsó idők eseményeivel (Antikrisztus uralma, Krisztus visszajövetele, az ezeréves királyság és az örökkévalóság).

Kortörténeti háttér 4. Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja. A jelenések könyv keletkezésének és szerzőjének bemutatása. Kortörténeti ismeretek 4.1. Az ószövetségi zsidóság és nemzetek története A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás. Királyság kora, Izrael és Júda. Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra. 4.2. A korai egyház története Jézus és az apostolok korának történeti háttere: az intertestamentális kor. Tudja ismertetni a jeruzsálemi gyülekezet történetét és üldöztetését. Tudja bemutatni a kereszténység elterjedésének főbb állomásait és jelentősebb gyülekezeteit.

Fundamentális teológia 5. A kereszténység alaptanításai 5.1. A megtérés Legyen tisztában a megtérés szó görög és héber jelentésével. Tudjon mondani bibliai példákat a megtérésre. 5.2. A bibliai hit Ismerje a hit bibliai meghatározását, Jézus tanítását a hitről. 5.3. A keresztségek Legyen tisztában a vízkeresztség szellemi tartalmával, ószövetségi előképeivel, és tudjon példákat mondani az újszövetségi könyvekből. Ismerje a Szent Szellem gyümölcseit és ajándékait és Jézusnak a Szent Szellemről mondott ígéreteit. Tudjon példákat mondani a Szent Szellemmel való megkeresztelkedésre. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 29

FELNŐTTOKTATÁS.DOC 5.4. A kézrátevés Ismerje a kézrátevés szellemi jelentőségét, és tudjon megnevezni ó- és újszövetségi példákat. 5.5. A halottak feltámadása Ismerje a halottak feltámadásának szakaszait és az azokra utaló bibliai próféciákat. 5.6. Az örök ítélet Ismerje az isteni ítélet elveit, és tudjon megnevezni néhány történelmi ítéletet, valamint ismerje a jövőben megvalósuló ítéleteket.

Bibliai ünnepek 6. Az Úr ünnepei Páska ünnepe Kovásztalan kenyerek ünnepe Első zsengék ünnepe Hetek ünnepe Kürtzengés ünnepe Engesztelés napja Sátorok ünnepe

A keresztény erkölcsi élet – etika 7. A keresztény erkölcsi élet - etika Erkölcs, erkölcsi döntés, etika fogalma. Az erkölcs keresztény megítélése a bűn és a kegyelem fényében. A belső törvény: a lelkiismeret. Tolerancia és megalkuvás. A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén. A Tízparancsolat etikai üzenete.

Kompetenciák

Az vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem bizonyos témák szerint tanulmányozza is; el kell tehát sajátítania az ún. szisztematikus olvasás képességét. Képesnek kell lennie továbbá a leggyakrabban felmerülő bibliai témákkal kapcsolatban konkrét szöveghelyek, illetve bibliai történet idézésére, bibliai szöveg alapvető mondanivalójának kifejtésére. Képesnek kell lennie arra is, hogy bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson; az Írás korokon túlmutató, a jelenre vagy akár önnön helyzetére vonatkoztatható tanulságait felismerje. Az ó- és újszövetségi szövegek ismeretében legyen képes arra, hogy a bibliai eseményeket a világtörténelemben elhelyezze; valamint arra is, hogy az ó- és újszövetséget egymásra vonatkoztatva is értelmezze: lássa be bizonyos szöveghelyek jelentésbeli párhuzamosságát. Képesnek kell lennie arra is, hogy etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen, ezekben foglaljon állást, véleményét indokolja.



3.2.2.6.2. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A magyar nyelv és irodalom tanításának céljai A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A felnőttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait. A legfontosabb célja, hogy felkészítsen célzottan a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Ezzel a sikeres későbbi élet megalapozását is segíti, illetve a szakmatanulást, munkavállalást. A munkaerőpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelő munkában. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúlyt kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális nehézségeket figyelembe kell venni, ha lehet, ennek megoldásában segítséget adni, ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb legyen. A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk, élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnőttesebb” az érdeklődési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is megjelenik, illetve igazodik az eltérő órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik meg, a tantervet, az anyagok szelektálását a vizsgakövetelmények ehhez igazítja. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A középiskolákban tanított nyelvi-irodalmi kánont folyamatosan átértelmezi a globalizációs folyamat által generált „multikulturális” világszemlélet, amelyet nem lehet teljesen figyelmen kívül hagynunk, különben az általunk átadott műveltséganyag anakronisztikussá válik. Ezért tárgyaljuk eddig szubliterálisnak tekintett műfajok „klasszikus” teljesítményeit (pl. krimi, humoros és szórakoztató irodalom, tudományos-fantasztikus irodalom), valamint az egyes irodalmi témák társművészetekben és különösen a filmben megjelenő feldolgozásait. Ezáltal remélhetőleg magát az irodalmat, illetve az irodalmi művek által közvetített üzeneteket is hatékonyabban tudjuk eljuttatni a tanulókhoz.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A pedagógiai programunkban lefektetett oktatási-nevelési célkitűzéseknek megfelelően az irodalomoktatás során is preferált témáink: a Szentírás által is kiemelten fontosnak tartott emberi és társadalmi értékek; másodsorban a társadalom által bevett ún. „polgári értékek és normák” közvetítése az irodalmi szövegek nyújtotta lehetőségekkel (is). Ilyen értékek: szabadság és tolerancia, erkölcsi-szellemi kiválóság, a család értékei, a szeretet, ember–ember és ember–környezet kapcsolata, az identitáskeresés, polgári értékrend, hazaszeretet. A négy év során olvasandó művek válogatásának lényegi szempontjai a következők: 1. A művek bibliai világnézet szempontjából is értékelhetők, (negatív vagy pozitív formában) tanulságosak legyenek; 2. segítsenek a bibliai alapokon álló erkölcsi és személyiségi normák elsajátításában; 3. a világ- és magyar irodalom klasszikusai közül legyenek kiválogatva; 4. megfeleljenek a diákok életkori sajátosságainak; 5. az olvasott szövegek tematikailag változatosak legyenek, lekössék a diákok figyelmét. A Bornemisza Péter Gimnázium tehát bibliai alapokra építkező, keresztény szellemiségű, de nem felekezeties jellegű nevelési-oktatási programot szeretne megvalósítani, névadónk, Bornemisza Péter életművét szem előtt tartva, aki a XVI. századi humanista és protestáns szellemiségű irodalom kiemelkedő alkotója. Célunk az általános műveltséget megalapozó, közép- és emelt szintű érettségire, valamint a felsőfokú tanulmányokra felkészítő ismeretek oktatása; kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket értő és beszélő, a polgári életet önmaguk és mások számára is hasznosan megélni tudó művelt emberek képzése. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához.

Óraszámfelosztás

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma esti levelező esti levelező Magyar nyelv Irodalom 1 0,5 2 2 1 0,5 2 2 1 0,5 2 2 0,5 0,5 2 1

A tantárgy éves óraszáma esti levelező esti levelező Magyar nyelv Irodalom 36 18 72 72 36 18 72 72 36 18 72 72 15 15 60 30



Magyar nyelv – esti tagozat 9. évfolyam Tematikai egység címe Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői A szöveg (bontva 9. és 10. között) Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

Órakeret 6 óra 10 óra 8 óra 4 óra 5 óra 3 óra 36 óra

Magyar nyelv – levelező tagozat 9. évfolyam Tematikai egység címe Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői A szöveg (bontva 9. és 10. között) Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) Az összes óraszám

Órakeret 2 óra 6 óra 4 óra 4 óra 2 óra 18 óra

Magyar nyelv – esti tagozat 10. évfolyam Tematikai egység címe A szöveg (bontva 9. és 10. között) Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

Órakeret 7 óra 10 óra 8 óra 5 óra 2 óra 4 óra 36 óra



Magyar nyelv – levelező tagozat 10. évfolyam Tematikai egység címe A szöveg (bontva 9. és 10. között) Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) Az összes óraszám


Magyar nyelv – esti tagozat 11. évfolyam Tematikai egység címe Nyelv és társadalom Retorika Kommunikáció Szövegalkotás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


Magyar nyelv – levelező tagozat 11. évfolyam Tematikai egység címe Nyelv és társadalom Retorika Kommunikáció Szövegalkotás Az összes óraszám

Órakeret 2 óra 6 óra 2 óra 8 óra 18 óra

Magyar nyelv – esti tagozat 12. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

2 óra 3 óra 4 óra 4 óra 2 óra 15 óra

Magyar nyelv – levelező tagozat 12. évfolyam Tematikai egység címe Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


Irodalom – esti tagozat 9. évfolyam Tematikai egység címe Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare Az összes óraszám

Órakeret 10 óra 6 óra 6 óra 14 óra 6 óra 7 óra 3 óra 6 óra 8 óra 6 óra 72 óra

Irodalom – levelező tagozat 9. évfolyam HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 36


Tematikai egység címe Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare Az összes óraszám

Órakeret 10 óra 6 óra 6 óra 14 óra 6 óra 7 óra 3 óra 6 óra 8 óra 6 óra 72 óra

Irodalom – esti tagozat 10. évfolyam Tematikai egység címe A magyar reformáció irodalma a 16-17. században Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (1617.század) Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Az összes óraszám

Órakeret 4 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 10 óra 10 óra 4 óra 15 óra 12 óra 8 óra 72 óra

Irodalom – levelező tagozat 10. évfolyam HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 37


Tematikai egység címe A magyar reformáció irodalma a 16-17. században Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (1617.század) Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Az összes óraszám


Irodalom – esti tagozat 11. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály Az összes óraszám

Órakeret 10 óra 4 óra 6 óra 2 óra 3 óra 4 óra 10 óra 4 óra 3 óra 10 óra 6 óra 10 óra 72 óra



Irodalom – levelező tagozat 11. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály Az összes óraszám

Órakeret 10 óra 4 óra 6 óra 2 óra 3 óra 4 óra 10 óra 4 óra 3 óra 10 óra 6 óra 10 óra 72 óra

Irodalom – esti tagozat 12. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra

Órakeret 10 óra 5 óra 2 óra 4 óra 8 óra 6 óra 4 óra 10 óra 2 óra


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az irodalom határterületei Gyakorlás, ismétlés, tételek megbeszélése Az összes óraszám

3 óra 6 óra 60 óra

Irodalom – levelező tagozat 12. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei Gyakorlás, ismétlés, tételek megbeszélése Az összes óraszám


9–10. évfolyam A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 40

FELNŐTTOKTATÁS.DOC anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információfelhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.



Magyar nyelv

9. évfolyam esti levelező

Tematikai egység/ Kommunikáció, tömegkommunikáció Fejlesztési cél

Előzetes tudás

6 2 óra óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy A tematikai egység önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális nevelési-fejlesztési és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, céljai elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása. Etika: fogyasztói társadalom. Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiatudatosság.

A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.

Dráma és tánc: A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, beszédhelyzetek, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. dramatikus játékok. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 42

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel Kulcsfogalmak/ (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/ Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Fejlesztési cél Előzetes tudás

esti levelező

10 6 óra óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi A tematikai egység tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

céljai

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és Idegen nyelvek: a tanult mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás szóalkotási módjai, összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint mondatszerkezete. egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás.

Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 43

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével.

A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

esti levelező

Tematikai egység/ A szöveg Fejlesztési cél

Előzetes tudás

8 4 óra óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek A tematikai egység megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb nevelési-fejlesztési szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak céljai gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. Szövegek összefüggése, értelemhálózata. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a


FELNŐTTOKTATÁS.DOC stratégiák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

természettudományos ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szókincse, felépítése. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). esti levelező

Tematikai egység/ Szövegértés, szövegalkotás Fejlesztési cél

4 óra

4 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

Előzetes tudás

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A tematikai egység A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének nevelési-fejlesztési megfigyelése. céljai Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Esszé. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/

Helyesírási ismeretek

esti levelező


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Fejlesztési cél

Előzetes tudás

5 2 óra óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. céljai A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Minden tantárgy: Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb helyesírás. tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

esti Tematikai egység/ Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt Fejlesztési cél órakeret

3 óra

Irodalom

9. évfolyam esti levelező 10 10 óra óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Előzetes tudás Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, A tematikai egység gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák nevelési-fejlesztési megismerése iránti igény erősítése. céljai Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi Tematikai egység/ Világirodalom – görög mitológia, antik görög Fejlesztési cél epika és líra


FELNŐTTOKTATÁS.DOC alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hősök A tanuló különféle feldolgozásokban; − felismer és azonosít alapvető történettípusok. emberi magatartásformákat Homérosz: Iliász, Odüsszeia mitológiai történetekben és (részletek). eposzokban Egy szemelvény a görög lírából − megismer irodalmi (pl. Anakreón, Szapphó, alapformákat, műfajokat és Alkaiosz, Szimónidész) és motívumokat; prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). − elemzi a történetmesélés A szerzőkhöz, illetve hősökhöz formáit, az elbeszélői kapcsolódó toposzok. nézőpontokat és a narratív Irodalmi alapformák, történetek struktúra szerepét; és motívumok hatása, − felismeri a görög kultúra továbbélése többféle máig tartó hatását: pl. értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, archetipikus helyzetek, képzőművészetben, filmen. mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.


Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége.

Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az antik színház és Fejlesztési cél dráma

esti levelező

6 6 óra óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, Előzetes tudás jelenet, konfliktus. A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, céljai értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzői. A tanuló Drámai előadások (tragédia és − képes dialogikus mű komédia), versenyjátékok. olvasására, befogadására, Szophoklész: Antigoné. értelmezésére, egy Az antik dráma hatása a drámarészlet előadására; drámatörténetre. − felismer különféle

−


magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

− képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.

esti levelező

Tematikai egység/ Világirodalom – antik római irodalom Fejlesztési cél Előzetes tudás

6 6 óra óra Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.

nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a római lírából és A tanuló epikából, Horatius és Vergilius − azonosít, értékel emberi egy műve, továbbá például magatartásformákat a Ovidius, Phaedrus – művek vagy művek, illetve a szerzők részletek. portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek A római irodalom műfajainak, érvényességét; témáinak, motívumainak hatása, − megismer irodalmi továbbélése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Földrajz: az antik római kultúra topológiája. Vizuális kultúra: korabeli művek és későbbi feldolgozások.




műfajokat, versformákat; − értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; − felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-történet, toposz.

esti levelező

Tematikai egység/ Világirodalom – Biblia Fejlesztési cél

14 óra Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

14 óra

Előzetes tudás A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből A tanuló (pl. Teremtéstörténet, Káin és − megismer/felismer bibliai Ábel; A vízözön, Bábel tornya, élethelyzeteket, József története, Mózes és a magatartásformákat, témákat, tízparancsolat, próféták, Jónás motívumokat; története, zsoltárok). − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.

Szemelvények az Újszövetségből eredetét és jelentését; (pl. Máté evangéliuma; − ismeri a Bibliához példabeszédek, pl. A tékozló fiú, kapcsolódó ünnepek, Az irgalmas szamaritánus; Pál hagyományok (karácsony, apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). húsvét, pünkösd, sávuót stb.) eredetét, tartalmát; A bibliai hagyomány − tudatosítja a bibliai továbbélése az európai és a motívumok, témák, műfajok magyar szóbeli és írásos továbbélését a kultúrában; kultúrában (pl. szókincsben, − ismeri a Biblia máig tartó szólásokban, témákban, hatását az európai motívumokban). irodalomra és művészetre HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 49

FELNŐTTOKTATÁS.DOC (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).


Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd (parabola), apokalipszis.

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. Fejlesztési cél században (középkor)

esti

levelező

6 óra

6 óra

Előzetes tudás

Himnusz, verses epika, rím, középkor. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti A tematikai egység korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak nevelési-fejlesztési koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szemelvények a 4–14. századi Vizuális kultúra; ÉnekA tanuló európai irodalomból, példák, zene: a középkori − megérti a történelmi és jellemző rövid részletek a építészet, művelődéstörténeti képzőművészet, zene különféle irodalomtípusokra, korszakolás problémáit néhány alkotása. pl. himnuszköltészet, (ókor- középkor- reneszánsz vallomás, legendák; hősi ének, fogalmak koordinátái; Informatika, könyvtár: trubadúr- és lovagi költészet, − megismerkedik a középkori tájékozódás a Villonvágánsdalok. irodalom jellegével az fordításokról. Dante: Isteni színjáték ókeresztény és középkori (részlet/ek a Pokolból). szakaszban; a vallásos és Villon művei (pl. egy-két részlet világi irodalom a Nagy testamentumból, 15. együtthatásával; sz.). − felismeri az antikvitás hatását a középkorra (pl. Vergilius-Dante); − néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi Kulcsfogalmak/ költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, fogalmak testamentum, balladaforma, refrén.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC levelez ő 7 óra 7 óra Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, Előzetes tudás novella, reneszánsz. Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói A tematikai egység magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék nevelési-fejlesztési fejlesztése. céljai Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. Fejlesztési cél században (reneszánsz)

esti

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szemelvények a 14–16. századi A tanuló Vizuális kultúra; Énekeurópai reneszánsz irodalomból. − tudatosítja a legfontosabb zene: a reneszánsz építészet, reneszánsz eszményeket, Az itáliai kora reneszánsz képzőművészet, zene értékeket, tárgyakat, irodalomból: néhány alkotása. témákat; Petrarca: Daloskönyv (egy-két − Petrarca és Boccaccio szonett), néhány műve alapján Boccaccio: Dekameron (egy megismerkedik a kor novella). lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Reneszánsz, korstílus, stílusirányzat, humanizmus, humanista, novella, Kulcsfogalmak/ szonett, versciklus. fogalmak

Tematikai egység/ Középkori nyelvemlékek Fejlesztési cél

esti levelező

3 óra 3 óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, Előzetes tudás legenda, himnusz. A tematikai egység A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. nevelési-fejlesztési Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 51

FELNŐTTOKTATÁS.DOC céljai

emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Történelem és Középkori írásbeliség, műfajok, − értelmezi a magyar nyelvű állampolgári nyelvemlékek. ismeretek: a kultúra legkorábbi írásos könyvnyomtatás emlékeit (kötelező művek: Halotti beszéd és könyörgés; történetéről; HB; ÓMS); Ómagyar Mária-siralom. könyvtártörténet. − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”ek) Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Kulcsfogalmak/ fogalmak

esti levelező

Tematikai egység/ Janus Pannonius portréja Fejlesztési cél

6 óra 6 óra Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Előzetes tudás Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az A tematikai egység embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési nevelési-fejlesztési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési céljai lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző A tanuló témái (pl. öntudat, békevágy, − megismeri egy humanista betegség). alkotó portréját, költői és Epigrammák és elégiák (pl. Egy emberi szerepvállalását; dunántúli mandulafáról, Búcsú személyes élményanyagának Váradtól). költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz kultúra Magyarországon.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); − elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Balassi Bálint portréja Fejlesztési cél Előzetes tudás

esti levelező

8 8 óra óra Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. A tematikai egység Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos nevelési-fejlesztési énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, céljai szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Balassi Bálint lírája; költői Történelem, társadalmi tudatosság; az életmű néhány és állampolgári − megismeri az alkotó költői tematikus és formai jellemzője. portréját és magatartását (az ismeretek: a 16. sz. kulturális élete életmű 3-4 darabja Egy katonaének (kompozíció, Magyarországon. nyomán); értékrend). − tudatosítja az életmű Legalább további két mű Vizuális kultúra: a megközelítési problémáit reneszánsz kultúra értelmezése (vitézi versek, (kötetkompozíció; kéziratos hazafias tematika pl.: Búcsúja Magyarországon; az énekeskönyv; különféle aranymetszés. hazájától, istenes tematika felfogások: kompozíció / (zsoltárparafrázis vagy tematika); könyörgésvers), pl. Adj már csendességet) − megkülönbözteti a Megformáltság, szerkezet (pl. dallamvers és szövegvers aranymetszés, hárompillérű fogalmát; HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 53

FELNŐTTOKTATÁS.DOC kompozíció).

−

tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassistrófát;

− elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű. Kötetkompozíció, versciklus, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos Kulcsfogalmak/ verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. fogalmak

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az angol színház a Fejlesztési cél 16–17. században és Shakespeare Előzetes tudás

esti levelező 6 óra

6 óra

A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A tematikai egység A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése nevelési-fejlesztési (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és céljai dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. A tanuló században (színház, előadás és − ismer néhány Shakespearedramaturgia témát, szállóigét; összekapcsolódása). − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök Shakespeare egy drámája jellemzésére, magatartásuk, (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia konfliktusaik értékelésére; vagy más, választott mű). − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC szerepét; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank Kulcsfogalmak/ verse. fogalmak

Továbbhaladás feltételei a 9. évfolyam végén Magyar nyelv: A tanuló olvashatóan ír, képes a szövegértő olvasásra. A kommunikációs helyzetnek megfelelően használja anyanyelvét, s nyelvileg szabatosan fogalmazza meg gondolatait, véleményét. Gyakorlatot szerez a szövegtípusnak, a stilisztikai és kommunikációs elvárásoknak megfelelő szövegalkotásban. Ismeri és igényesen használja ismeretszerzésre a tömegkommunikációs eszközöket, tisztában van a tömegmédia hatásmechanizmusaival, elsajátítja a tömeges információfelkínálással szemben kritikus befogadói magatartást. Jártasságra tesz szert szövegelemző eljárásokban. A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultakat képes összefoglalni, rendszerezni. Birtokában van a magyar helyesírás alapelveinek ismerete, biztos készséggel alkalmazza azokat. Tanulmányaihoz órai munkája és egyéni ismeretszerzés során jegyzeteket, vázlatokat használ, tájékozottságra tesz szert a könyvtár- és forráshasználat technikáiban.

Irodalom: A tanuló képes értelmezni az irodalmi művekben megjelenő eszmei tartalmakat, „üzeneteket”, továbbá felismeri a kulcsmotívumokat. A művek eszmei mondanivalóját, valamint az azokban megjelenő erkölcsiséget és a szereplők jellemrajzát össze tudja vetni a HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 55

FELNŐTTOKTATÁS.DOC bibliai erkölcsi- és világszemlélettel, meg tudja fogalmazni az azonosságokat és különbségeket a zsidó-keresztény és a görög-római kultúrkörben született művek szellemisége, világlátása között. Ismert és olvasott műveket képes azonosítani néhány jellemző részletük alapján. Elsajátítja a verstani alapfogalmakat. Felismeri az irodalmi művek szerkezeti és stílusjellemzőit, nyelvi-stiláris jegyeit, s azok hatását az adott korban és mai világunkban.

Magyar nyelv

10. évfolyam

esti levelező Tematikai egység/ A szöveg Fejlesztési cél

Előzetes tudás

7 óra

2 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A szövegszervező erők alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb A tematikai egység szövegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai.

Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása.

Intertextualitás.

Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő szövegek témahálózata, szókincse, felépítése.

Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).


esti levelező 10 6 óra óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Tematikai egység/ Stilisztikai alapismeretek Fejlesztési cél Előzetes tudás

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek A tematikai egység felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nevelési-fejlesztési nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői.

Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz:


FELNŐTTOKTATÁS.DOC mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

metaforák a természettudományo s szövegekben. Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei.

Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). fogalmak Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Tematikai egység/ Jelentéstan Fejlesztési cél

esti

levelez ő

8 4 óra óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, Előzetes tudás szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A tematikai egység A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése nevelési-fejlesztési különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést céljai meghatározó tényezők felismerése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 58

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.

A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend.

Informatika: hangalak és jelentés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Kulcsfogalmak/ Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

Tematikai egység/ Szövegértés, szövegalkotás Fejlesztési cél

Előzetes tudás


4 óra

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A tematikai egység A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának nevelési-fejlesztési megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek céljai alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 59

FELNŐTTOKTATÁS.DOC internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A és állampolgári szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási ismeretek: esszéírás. technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, Valamennyi tantárgy: jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának vázlatírás, jegyzetelés. képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs Informatika: célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti információkezelés, szövegtömörítés, szövegbővítés. forrásfelhasználás, Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, hivatkozás, szöveges az idézés szabályai. adatbázis, az Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés internethasználat jogi, (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést etikai kérdései. biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, Kulcsfogalmak/ elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak

esti levelező 2 2 óra óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

Tematikai egység/ Helyesírási ismeretek Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. céljai A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata. esti

Tematikai egység/ Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt Fejlesztési cél órakeret

4 óra

Irodalom

10. évfolyam

Tematikai egység/ A magyar reformáció irodalma a 16-17. Fejlesztési cél században


4 óra

Előzetes tudás bibliai történetek, műfajok ismerete A tematikai egység A hitújítás eredményei a korabeli magyar társadalomban és ennek mai nevelési-fejlesztési tanulságai. A reformátorok munkájának hatása a közösségek életében. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A reformáció magyar irodalma. A tanuló felismeri: Történelem: a magyar Kiemelten fontos szerzők: - a bibliafordítások reformáció története, Bornemisza Péter, Heltai kapcsolatai az európai jelentőségét Gáspár, Károli Gáspár és protestáns - a korszak jelentőségét a Sylvester János. irányzatokkal. magyar irodalmi nyelv Az életút néhány jelentős kialakulása szempontjából Magyar nyelv: a állomása, szemelvények a - a korszak irodalmának szerzők műveiből. magyar irodalmi nyelv műfaji sokszínűségét. kialakulása. zsoltárparafrázis, bibliafordítás, fabula, hitvita, prédikáció Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, Fejlesztési cél klasszicizmus (16–17. század) Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai


3 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat,


FELNŐTTOKTATÁS.DOC irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). − ismeri a fogalomhasználati Szemelvény a korszakból: problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak, Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

−

korstílus, stílusirányzat); tisztában van irányzatok egymás mellett élésével;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

− meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; − műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk, klasszicizmus.


esti levelező

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a francia Fejlesztési cél klasszicista színház (17. század) Előzetes tudás

2 óra

2 óra

Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, A tematikai egység szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének nevelési-fejlesztési felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és céljai változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A klasszicizmus elvárásai. − felismeri a klasszicista Tragédia és komédia.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet, a


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.


normatív esztétika színpadi kísérő zene, a koreográfia. sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység/ Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Fejlesztési cél Előzetes tudás


2 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális

A tematikai egység gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való nevelési-fejlesztési kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. céljai Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus- és formaérzék fejlesztése: HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 63

FELNŐTTOKTATÁS.DOC a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; Magyar barokk irodalom. − megismeri világkép és Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, műfajok, poétikai / retorikai Vizuális kultúra; Énekzene: a barokk prédikáció). megoldások összefüggését; formajegyei a − tisztában van az eposzi festészetben, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem kellékek építészetben, a (részletek); a barokk eposz hagyományozódásával, az zenében. (szerkezet; koncepció; antik és barokk eposzok embereszmény /a főhős mint különbségével (koncepció, Krisztus katonája; értékrend). szerkezet, értékrend, embereszmény); − műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete). Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, Kulcsfogalmak/ körmondat. fogalmak

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 18. Fejlesztési cél században Előzetes tudás

esti levelező

2 2 óra óra Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése.

A tematikai egység A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A nevelési-fejlesztési szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás céljai és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 64

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti A felvilágosodás irodalmának Vizuális kultúra; Énekháttér és a stílusirányzat, zene: klasszicizmus, jellemző műfajai és műfaj, tematika néhány stílusirányzatai: klasszicizmus, rokokó más művészeti összefüggését, az egyes szentimentalizmus ágakban; megzenésített irányzatok jellemző irodalmi művek (pl. (érzékenység), rokokó. Goethe, Schiller tendenciáit, irodalmi alkotásai). Művek, szemelvények az angol, műfajait, máig ható francia és német irodalomból, kérdésfeltevéseit az európai Történelem, társadalmi pl. Defoe, Swift, Jane Austen; irodalmakból vett egyes és állampolgári Voltaire, Rousseau; Goethe, szemelvények alapján; ismeretek; Filozófia; Schiller különféle műfajú − választható beszámolót Etika: a felvilágosodás alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, készíthet olvasmányélménye korának bölcselete; művekhez kacsolódó fogalmi vagy látott színházi élménye értekezések a kor szerzőitől. ismeretek. alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egyegy művének /részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus fogalmak hangnem). esti levelező 10 10 óra óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Tematikai egység/ Magyar irodalom a 18. században – portrék: Fejlesztési cél Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Előzetes tudás

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.

A tematikai egység Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló nevelési-fejlesztési törekvések megbecsülése. céljai A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 65

FELNŐTTOKTATÁS.DOC megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A 18. század irodalma a − ismeri a magyar nyelv felvilágosodás előtt ügyében született (a kuruc költészethez legfontosabb programok, kapcsolódó irodalmi formák; értekezések gondolatait; Mikes Kelemen: Törökországi Kazinczy tevékenységét; a levelek részlete). magyar felvilágosodás A felvilágosodás korának időszakának, irodalmi irodalma. életének néhány Művelődési programok. sajátosságát; Bessenyei György értekező − tudatosítja a nyelvújítási prózai művének részlete (pl. mozgalom jelentőségét; Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi − tisztában van Csokonai és központok, sajátos életutak (pl. Berzsenyi életművének Batsányi János, Kármán József). jellegével, az alkotók Kazinczy Ferenc helyével, szerepével a irodalomszervező tevékenysége magyar irodalom és írói munkássága (legalább egy történetében; felismer epigrammája). jellemző stílusirányzatokat, Csokonai Vitéz Mihály portréja; műfajokat, verstípusokat és életművének műfaji, formai és versformákat; stiláris sokszínűsége A − műismereti minimuma: Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz Mikes Kelemen: és még legalább egy mű (pl. Az Törökországi levelek estve, Tartózkodó kérelem, A (részlet), Kazinczy Ferenc Magánossághoz) alapján. egy epigrammája; Berzsenyi Dániel portréja; Bessenyei György egy jellemző műfajok, témák, értekező prózai részlete; életérzések költészetében. A Csokonai Vitéz Mihály: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és Reményhez; A tihanyi legalább még egy mű (pl. Ekhóhoz és egy mű; Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Berzsenyi Dániel: A közelítő Csokonai és Berzsenyi hatása, tél, A magyarokhoz I. és egy továbbélése a későbbi magyar mű. költészetben. − Csokonai és Berzsenyi


Vizuális kultúra; énekzene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, Kulcsfogalmak/ szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, fogalmak létösszegzés, időszembesítő verstípus.

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és Fejlesztési cél

realizmus) Előzetes tudás


10 óra

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.

A tematikai egység A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a nevelési-fejlesztési kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés céljai a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A romantika irodalmának − felismeri az életművek jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és egymásmellettiségét az 1830formajegyek; ironikus látásmód, as években (klasszika, groteszk minőség). romantika, realizmus Új műfajok, formák (pl. tendenciái, l. történelmi regény, bűnügyi Goethe/Hugo/Stendhal, történet, drámai költemény, Balzac) és a romantika verses regény). Társadalmi típusok (felesleges korstílus-jellegét, és karrierista hősök, jelentőségét; a romantika és hivatalnokok) megjelenése a a kritikus, realista szemlélet romantikával egyidejű, realista együtthatását; szemléletű művekben. − megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és Művek, szemelvények az hatását az esztétikára (új angol/amerikai, francia, német


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC és orosz irodalomból, műfaji változatok; stiláris és pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; hangnemi összetettség, Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, irónia és groteszk); Puskin vagy mások alkotásaiból; − műismerete: Shelley, Keats, illetve Balzac, Stendhal, Gogol Poe, V. Hugo, E. T. A. műveiből. Hoffmann, Puskin, illetve A választott szerzőkhöz, Balzac, Stendhal, Gogol egyművekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. egy művének / részletének ismerete; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; − beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, Kulcsfogalmak/ történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. fogalmak

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk Fejlesztési cél bán Előzetes tudás

esti levelező

4 4 óra óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret.

A tematikai egység A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus nevelési-fejlesztési értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) Katona József: Bánk bán – sok − megismer néhány szempontú műértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti álláspontot a konfliktus, alapkérdések; műértelmezéshez; − a szereplők körei, Bánk − lehetőség szerint megtekint Ének-zene: összeomlása; a címszereplő egy színházi előadást (vagy operafeldolgozás. megítélésének változatai; felvételét), és közös − felépítés, szerkezeti elemzéssel értékelik az megoldások (az V. felvonás adott interpretációt; szerepe). − műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, késleltetés, drámai Kulcsfogalmak/ nyelv, klasszicizmus és romantika. fogalmak

Tematikai egység/ Magyar irodalom a 19. század első felében – Fejlesztési cél portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Előzetes tudás

esti

levelező

15 15 óra óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat

A tematikai egység Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 69

FELNŐTTOKTATÁS.DOC nevelési-fejlesztési szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti céljai sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika– népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló − ismeri a magyar irodalom Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, néhány sajátosságát a 19. folyóiratok, alkotói csoportok. A század első felében; reformkori nemzeti romantika. − felismeri a reformkor-nemzeti A népiesség programjai. romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét Kölcsey Ferenc alkotói portréja; és jelentőségét; közéleti szerep, egyéni és Vizuális kultúra; Énekközösségi sors. Hymnus és még − tisztában van Kölcsey és zene: a magyar egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vörösmarty életművének romantika más Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; jellegével, az alkotók helyével, művészeti ágakban. Zrínyi második éneke). szerepével a magyar irodalom Értekező prózája (pl. Nemzeti Földrajz: az történetében; hagyományok és / vagy a alkotókhoz − műismereti minimuma: Parainesis részlete). kapcsolódó topológia. Kölcsey: Hymnus, Huszt és Vörösmarty Mihály portréja. még egy lírai mű, egy értekező Történelem, Romantikus világlátás, tematika prózai részlet; Vörösmarty: társadalmi és és képalkotás lírában és Szózat, Előszó és még egy-két állampolgári drámában a Szózat; Előszó és ismeretek: a lírai mű, valamint a Csongor még egy-két lírai alkotás (pl. reformkori művelődés és Tünde; memoriterek; Késő vágy; Gondolatok a és társadalmi élet. könyvtárban; Az emberek, A vén − Kölcsey és Vörösmarty cigány) alapján, illetve a kapcsán alkalmassá válik Csongor és Tünde legalább négy alkotásuk és a értelmezésével (pl. műveikről szóló vélemények, alapkérdések, értékszerkezet, elemzések értelmezésére; motívumok, műfaji egy-egy szóbeli témakör sajátosságok: mesejáték/drámai kifejtésére; memoriterek költemény). tolmácsolására. Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalmak/ intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, fogalmak romantikus irónia, drámai költemény. Tematikai egység/

Életmű – Petőfi Sándor

esti

levelező



12 12 óra óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi Előzetes tudás életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartás) és korszakait; Petőfi helyét, jellemző alkotások. szerepét a magyar irodalom A népi szemléletmód hatása; történetében; költészetének romantika és népiesség. jellegét; Témák (pl. szerelem, táj, ars − tisztában van a romantikus poetica), versciklusok; lírai korstílus és a népiesség műfajok és líratípusok (pl. stílustendenciájának dalok, helyzetdalok, ódák, együtthatásával; elégiák, rapszódiák; tájlíra, − műelemzések során megismeri forradalmi látomásvers) és Petőfi jellemző témáit, műfajait, versformák változatossága; poétikai megoldásait, A puszta, télen; A XIX. század versformáit; megkülönbözteti költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember jellemző hangnemeit (pl. humor végén, és még legalább és irónia); három-négy lírai alkotás − képes önálló műértelmezés elemző feldolgozása.


Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája.

Vizuális kultúra; Énekzene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai megfogalmazására; (hangoskönyv, − műismereti minimuma: Az Alföld; színház, rajzfilm, dal). Verses epika (pl. A helység Nemzeti dal ; János vitéz; A kalapácsa mint puszta, télen; A XIX. század eposzparódia; és/vagy Az apostol. költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és Utalás egy-egy téma, még három-négy mű és motívum, poétikai jellemző memoriterek; kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, − képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 az intertextualitás néhány HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 71

FELNŐTTOKTATÁS.DOC példája.


lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.

esti levelező 8 8 óra óra Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, Előzetes tudás anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve A tematikai egység beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói nevelési-fejlesztési elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói céljai horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Tematikai egység/ Látásmód – Jókai Mór Fejlesztési cél

Ismeretek/fejlesztési követelmények Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás,

A tanuló

− tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével; −

ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit;

− felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; − képes egy regény sok

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókaiművek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).


szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; − műismereti minimuma: egy regénye: Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

Továbbhaladás feltételei a 10. évfolyam végén Magyar nyelv: A tanuló alkalmazza a kommunikációs helyzeteknek megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot és stílusréteget. Ismerje a művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Alkalmazza helyesen, lényegretörően, világosan az érvtípusokat beszámolóiban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Képes legyen hivatalos írásművek gyakori műfajaiban az önálló szövegalkotásra, szónoki beszédek értelmezésére. Helyesírási ismereteit saját szövegalkotási feladataiban tudatosan érvényesítse. Irodalom: A tanuló alkalmazza az érvelés technikáját irodalmi beszámolóiban, a mindennapi kérdések megválaszolásában. Tanulmányi munkájához kapcsolódva tudjon pontos definíciókat, magyarázatokat megfogalmazni és esszében megírni. A poétikai alapfogalmakat készségszinten tudja használni, a kifejezésmódokat, stíluseszközöket megfigyelni, értelmezni. Az órai munkában feldolgozott művek értelmezéseit képes legyen világosan összefoglalni.

11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 75


Magyar nyelv

11. évfolyam Órakeret Tematikai egység/ Nyelv és társadalom Fejlesztési cél

Előzetes tudás

esti

levelező

8 óra

2 óra

A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).

A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nevelési-fejlesztési nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási céljai szövegek jellemzőinek megfigyelése.

Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái.

Mozgóképkultúra és A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, médiaismeret: az információs területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. társadalom, A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a mediatizált kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. nyelvhasználat. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.

Földrajz: a nyelv A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása területi tagolódása. a nyelvhasználatra. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 76

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.


Órakeret

Tematikai egység/ Retorika Fejlesztési cél

Előzetes tudás

esti

levelező

10 óra

6 óra

A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban.

A tematikai egység A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a nevelési-fejlesztési megismertetése. céljai Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája.

Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei.

A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben.

Dráma és tánc: a


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése.

Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, Kulcsfogalmak/ témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, fogalmak kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység/ Kommunikáció Fejlesztési cél

Órakeret esti 4 óra

levelező 2 óra

Előzetes tudás

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelő kezelése. céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus Mozgóképkultúra és és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. médiaismeret: reklám, meggyőzés, Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.

Kommunikációs zavar. Manipuláció. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Szövegalkotás Fejlesztési cél

Órakeret esti levelező



Előzetes tudás

10 óra 8 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és A tematikai egység elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. céljai Esszéírási gyakorlatok.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg Informatika: alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák szövegszerkesztési, valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). könyvtárhasználati, Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, információkeresési a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris ismeretek. különbségének figyelembevételével.

Az érvelő esszé szerkezete. Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. Kulcsfogalmak/ fogalmak

esti Tematikai egység/ Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt Fejlesztési cél órakeret

4 óra

Irodalom

11. évfolyam

esti levelező Tematikai egység/ Életmű – Arany János Fejlesztési cél

Előzetes tudás

10 óra

10 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola,


FELNŐTTOKTATÁS.DOC ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany A tematikai egység költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. nevelési-fejlesztési Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai céljai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Arany János életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb költői magatartások) és jellemző alkotói korszakait; Arany alkotások. költői szerepét a magyar A romantika utáni költőszerepirodalom történetében; lehetőségek és lírai tendenciák. költészetének jellegét; Jellemző lírai tematika (pl. ars − műelemzések során poeticák), hangnemek, műfajok megismeri Arany jellemző (pl. elégiko-óda, elégia) és lírai témáit, műfajait, szerkesztésmód, verstípusok (pl. poétikai megoldásait, idő- és értékszembesítés, versformáit és néhány létösszegzés) a nagykőrösi és a verses epikai alkotását; kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még − megismeri a lírikus és epikus két-három lírai alkotás). költőszerep szembeállítását, változó megítélését; A ballada műfaji sajátosságai; − képes lírai és epikai alkotások tematikus és önálló értelmezésének szerkesztésmódbeli különbségek megfogalmazására; a Toldi és a a két balladakorszak Toldi estéje néhány szempontú alkotásaiban (A walesi bárdok és összevetésére; még legalább 1–2 ballada). − műismereti minimuma: A A Toldi estéje elemző walesi bárdok, Rege a bemutatása. csodaszarvasról, Toldi, Utalás egy-egy téma, motívum, Családi kör, további egy-két poétikai jellemző kortárs ballada; Toldi estéje; irodalmi megjelenítésére; az Letészem a lantot, Epilogus evokáció, az intertextualitás és még két-három lírai néhány példája.


Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.




alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 23 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).

Tematikai egység/ Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az Fejlesztési cél ember tragédiája

esti levelező

4 4 óra óra A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai Előzetes tudás műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, céljai bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Madách Imre: Az ember − megismeri a drámai tragédiája – sok szempontú költemény műfaji műértelmezés. változatának jellemzőit A drámai költemény műfajának (filozófiai, bölcseleti következménye a szerkezetre és tartalmak), sajátos drámai hősökre. hőseit; többféle világfelfogás Felépítés (cselekményegyidejű létezését; szerkezet: keret- és történeti értelmezi a művet (lehetőleg színek, személyiségközpontúan / többféle megközelítésből); lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat). − megismerkedik néhány

Kapcsolódási pontok Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Problematika, műértelmezéssel, színházi előadásairól, történelemszemlélet, bölcseleti fordításairól, állásponttal; háttér (szabadelvűség és − lehetőség szerint megtekint adaptációiról. pozitivizmus). egy színházi előadást (vagy Az idő, tér, anyag szerepe az felvételét), és közös emberiség és különböző szellemi elemzéssel értékelik az adott irányok történetében. interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit; − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, Kulcsfogalmak/ ellenutópia, pozitivizmus. fogalmak

esti levelező

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai epika és líra a Fejlesztési cél romantika után (19. sz. második fele) Előzetes tudás

6 6 óra óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,

a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák A tematikai egység mérlegelése és értékelése. nevelési-fejlesztési Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló − felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat A realista és naturalista epika jellemzőit; jellemzői (esztétikai elvek, − megismeri az tematika, látásmód, stílus- és impresszionista és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (pre)szimbolista európai líra (nézőpontok, síkváltások, néhány sajátosságát; időszerkezet, polifónia; új műfaji − képes egy választott/kijelölt változatok) a kis- és epikai alkotás (házi nagyepikában. olvasmány) elemző bemutatására a közös Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. értelmezés után; néhány Vizuális kultúra; Éneka személyiség, a lírai lírai alkotás értelmezésére; zene: közvetlenség háttérbe szorulása, − beszámolót / könyvajánlót impresszionizmus, a látomás felszabadítása, szimbolizmus más készíthet egyéni objektivizálódás). olvasmányélménye alapján a művészeti ágakban. korszak szerzőinek Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német műveiből; és orosz irodalomból (pl. Emily − műismeret: néhány mű / Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, részlet pl. Emily Brontë, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij Dickens, Flaubert, Lev alkotásaiból, illetve Baudelaire, Tolsztoj, Dosztojevszkij Verlaine, Rimbaud, Rilke, alkotásaiból, illetve Whitman) műveiből. Baudelaire, Rimbaud, Rilke, A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi Whitman műveiből; ismeretek. − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív fogalmak líra, tárgyvers. Tematikai egység/

Színház- és drámatörténet – az európai dráma

esti levelező



2 2 óra óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője Előzetes tudás (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek megértése. A tematikai egység A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának nevelési-fejlesztési megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, céljai figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok.

és színház a 19. sz. második felében

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a A tanuló 19. sz. második felében – a − megismeri a romantika utáni korszak drámairodalmának drámatörténet néhány újdonságai és két drámai jellemző tendenciáját; alkotás, két szerző − elemzi két jelentős szerző egydramaturgiája. egy alkotását, újításaik figyelembevételével, Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. bemutatja dramaturgiájuk Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A sajátosságait; vadkacsa – az ibseni − megismer néhány álláspontot dramaturgia sajátosságai, pl. az a művek értelmezéséhez; analitikus szerkesztésmód − lehetőség szerint megtekint felújítása, középponti egy színházi előadást (vagy szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, felvételét), és közös hangnemkeveredés stb.; a elemzéssel értékelik az adott szerző problémafelvetése, pl. interpretációt; házassági válság, élethazugság). − lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett Egy Csehov-mű elemző művekből; bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér, Sirály). − műismereti minimuma: egy A csehovi dramaturgia dráma a 19. század második sajátosságai (pl. a drámaiság feléből és Csehov egy fogalmi változása; drámája; drámaiatlan/lírai dráma; − alkalmassá válik a művek főszereplő-, konfliktusok és


Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC cselekmény-nélküliség; értelmezéseinek kritikus csoportképek/cselekvésbefogadására; egy szóbeli képtelenség; párhuzamos érettségi témakör anyagának monológok/fedett dialógusok, összeállítására és az abban ironikus látásmód); új műfaji megjelölt feladat kifejtésére. változatok, új játékstílus. Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, Kulcsfogalmak/ élethazugság. fogalmak

Tematikai egység/ Magyar irodalom a 19. század második felében Fejlesztési cél – portré: Mikszáth Kálmán Előzetes tudás

esti levelező

3 3 óra óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője), novellaelemzések. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi– nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben.

Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A tematikai egység A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: nevelési-fejlesztési sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség céljai továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló A 19. század második felének − tisztában van a 19. sz. magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. második fele magyar Vajda János alkotói helyzete, irodalmának sajátosságaival, költészetének jellemzői ismeri a korszak néhány (legalább. egy műve, pl. Húsz év jellemző tendenciáját; múlva, A vaáli erdőben, Az − megismeri a Petőfi és Ady üstökös). közti, Arannyal részben A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési párhuzamos líra helyzetét; lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Vajda és az Ady fellépése Gárdonyi, Tömörkény, Bródy előtti költők (pl. Reviczky, Sándor műveiből). Komjáthy) szerepét; Mikszáth alkotásainak jellemzői, − a századvég novellisztikájának néhány témák, motívumok és műfaji darabját értelmezve fejleszti változatok az életművében;

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC novellaelemzési készségét; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. − ismeri Mikszáth helyét a A jó palócok novelláinak világa magyar regényirodalom (legalább két mű elemzése). történetében, Egy Mikszáth-regény (pl. alkotásmódjának jellemzőit; Beszterce ostroma, A Noszty fiú képes egy regényének sok esete Tóth Marival, A fekete szempontú megközelítésére, város) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. saját álláspont kifejtésére és műfaji változat; szerkezet, adott szempontú, önálló jellemábrázolás, elbeszélésnovellaértelmezésre; technika, nézőpont, lehetőséget kap beszámoló / közlésformák, hangnemek; könyvajánló készítésére problematika (pl. megkésettség, egyéni olvasmányélménye dzsentriábrázolás). alapján; − műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Fejlesztési cél

esti levelező

4 4 óra óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég Előzetes tudás magyar irodalma. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű A tematikai egység törekvések együttese. nevelési-fejlesztési Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a céljai korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 86

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének A tanuló sajátosságai (pl. impresszionizmus, − felismeri a Nyugat nosztalgia, emlékezés, legalább jelentőségét a magyar egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen kultúrtörténetben; volt; életképszerűség, leíró jelleg, alkalmazza a nemzedékpl. Tápai lagzi). korszakolást későbbi Tóth Árpád lírájának jellemzői; tanulmányai során; tematikája, hangnemei, formái − tudja a korban megismert (magányélmény, elégikusság, stílusirányzatok, filozófiai, impresszionizmus stb., legalább lélektani iskolák (Freud, egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Bergson) néhány Esti sugárkoszorú, Elégia egy jellemzőjét; rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). − műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Egy folyóirat (időszaki kiadvány) Tóth Árpád egy-két műve. periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása.


Vizuális kultúra; énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. Filozófia: életfilozófiák, időproblémák.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Életmű – Ady Endre Fejlesztési cél

esti

levelező

10 óra

10 óra

Előzetes tudás

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A A tematikai egység hazaszeretet és haladás kérdései. nevelési-fejlesztési Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, céljai költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 87

FELNŐTTOKTATÁS.DOC megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a Ady Endre életműve. magyar irodalom Kötet- és cikluskompozíció; történetében; költészetének költői szerepvállalás, az innováció szándéka. jellegét; Klasszikus modernség, − tisztában van a 20. eleji szecessziós-szimbolista magyar irodalom látásmód; a versritmus sajátosságaival és a megújítása. megújítás szándékával; − műelemzések során Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), megismeri Ady jellemző kötetek (pl. Új versek, A halottak köteteit, szerkesztési élén), témák, motívumok (pl. módszereit, lírai témáit, magyarság, istenes, létharc, motívumait, poétikai látomásszerű tájvers, ars megoldásait; poetica; élet-halál, hajó, ugar ) − képes önálló alapján versértelmezések jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; megfogalmazására; Góg és Magóg fia vagyok én...; − műismereti minimuma: A Kocsi-út az éjszakában és még 4Sion-hegy alatt; Góg és 5 mű (memoriterek is), pl. Magóg fia vagyok én...; Párisban járt az Ősz; A magyar Kocsi-út az éjszakában és ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, még 4-5 mű; új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; − képessé válik az Ady-életmű Emlékezés egy nyár-éjszakára jellemzőinek bemutatására stb., esetleg egy-egy részlet (legalább 10 lírai alkotás publicisztikájából is). alapján); a műveiről szóló Utalás egy-egy téma, motívum, vélemények, elemzések poétikai jellemző kortárs értelmezésére, kritikus irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás befogadására; egy-egy néhány példája. szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Adyillusztrációk. Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.




Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

esti levelező

Tematikai egység/ Portré – Móricz Zsigmond Fejlesztési cél

4 4 óra óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Előzetes tudás Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja A tematikai egység jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú nevelési-fejlesztési megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések céljai megfogalmazására, megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében Móricz alkotásainak jellemzői, (Nyugat; népi írók mozgalma, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista Kelet Népe); alkotásmódjának ábrázolásmódja. jellemzőit; − képes néhány alkotásának Tárgykörök, témák (pl. paraszti, sok szempontú dzsentri; szegénység) és műfaji megközelítésére, saját változatok (novella, elbeszélés, álláspont kifejtésére és adott történeti példázat, idill-típusú szempontú, önálló regény stb.). Novelláinak világa (legalább két műértelmezésre mű elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, − lehetőséget kap beszámoló / Rokonok, Sárarany, Az Isten könyvajánló készítésére háta mögött) elemző egyéni olvasmányélménye értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji alapján; változat; szerkezet, − műismereti minimuma: jellemábrázolás, elbeszélésMóricz egy regénye (házi technika, nézőpont, olvasmány) és egy novellája; közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus vívódó hősök, dzsentriábrázolás). befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).


FELNŐTTOKTATÁS.DOC megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

esti 3 óra

Tematikai egység/ Világirodalom – avantgárd irányzatok; a Fejlesztési cél magyar avantgárd Előzetes tudás

levelező 3 óra

Stílusirányzatok a századfordulón.

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tematikai egység irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, nevelési-fejlesztési programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos céljai helyzetéről, Kassák szerepéről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban).


Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és Futurizmus, expresszionizmus, médiaismeret: az A tanuló szürrealizmus: néhány avantgárd a szemelvény az egyes irányzatok − megismeri a 20. sz. eleji képzőművészetekben dokumentumaiból, illetve stílusirányzatok létrejöttét, a (futurizmus, néhány irodalmi alkotás (pl. csoportok, programok expresszionizmus, Marinetti, Majakovszkij; Trakl, szándékait, esztétikai elveit, szürrealizmus, G. Benn; Apollinaire, Éluard kubizmus, poétikai megoldásait; műveiből). − a magyar avantgárd sajátos konstruktivizmus, A jellemzően nem irodalmi dada); az helyzetét, Kassák szerepét. irányzatok (kubizmus, expresszionista és konstruktivizmus, dada, stb.) szürrealista néhány célkitűzése, formajegye. filmművészet. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, Kulcsfogalmak/ szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak

Tematikai egység/ Életmű – Kosztolányi Dezső Fejlesztési cél

esti

levelező

10 óra

10 óra


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Előzetes tudás

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó A tematikai egység szolidaritás. nevelési-fejlesztési Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira céljai összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Kosztolányi Dezső életműve. − ismeri az életmű főbb Pályaszakaszok, életérzések, alkotói korszakait; költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás Kosztolányi helyét, szerepét (homo aestheticus); a magyar irodalom stílusirányzatok (pl. történetében; impresszionizmus, írásművészetének jellegét; expresszionizmus); viszonya az − tisztában van a Nyugat első anyanyelvhez. nemzedéke Jellemző lírai tematika; tevékenységével, hangnemek, műfajok, jelentőségével; versciklusok (pl. A szegény − műelemzések során kisgyermek panaszai); megismeri Kosztolányi Számadás-kötet; kis- és jellemző lírai témáit, poétikai nagyszerkezetek; ars megoldásait; kis- és poeticák;legalább 4 lírai alkotás, nagyepikájának néhány köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. jelentős darabját; Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) − képes lírai és epikai alkotások és novellaciklusok (Esti Kornélönálló értelmezésének novellák). megfogalmazására; Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes − műismereti minimuma: Anna, Pacsirta) elemző Kosztolányi egy regénye és értelmezése, sok szempontú két novellája; lírai alkotásai, megközelítéssel, pl. műfaji Hajnali részegség, Halotti változat; szerkezet, jellemábrázolás, beszéd és még egy-két műve elbeszéléstechnika, nézőpont, (memoriter is); közlésformák, hangnemek, írói − képessé válik a Kosztolányielőadásmód; problematika. életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 Utalás egy-egy téma, motívum, lírai alkotás, egy regény, két poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az novella alapján); a műveiről


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC evokáció, az intertextualitás néhány példája.

szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.


esti levelező 6 6 óra óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

Tematikai egység/ Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Fejlesztési cél Előzetes tudás

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember A tematikai egység önértelmezésében.

nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye céljai a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló választott novella (pl. A cirkusz; − kijelöli Karinthy és Krúdy Találkozás egy fiatalemberrel; helyét a korszakban (újságírás; Barabbás) és a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz karcolatgyűjtemény darabjai nem tartozás); ismeri alkotásalapján. és látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). − képes néhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és értelmezésére, műelemzések paródiája) az Így írtok ti kritikus befogadására, saját szemelvényei alapján. álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló Krúdy Gyula írói világa, egyéni műmegközelítésre (pl. hangja legalább egy Szindbádnovellaelemzések novella alapján (pl. Negyedik út, megfogalmazására); Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó − képessé válik összehasonlító szerepe. elemzésekre (párnovellák, pl. A Krúdy-művek A jó tanuló felel / A rossz atmoszférájának, témáinak, tanuló felel; ellentétesek, pl. alakjainak, motívumainak Magyar dolgozat / Röhög az megidézése (stílusimitációk, pl.


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadóművészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).

egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; − műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.


esti levelező

Tematikai egység/ Életmű – Babits Mihály Fejlesztési cél Előzetes tudás

10 óra

10 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése.

A tematikai egység Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének nevelési-fejlesztési megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, céljai motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A tanuló

Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; helyét, szerepét a magyar kései költészet); életérzések, irodalom és a Nyugat világkép, értékrend, történetében; művészetfelfogás (homo írásművészetének jellegét; moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság − tisztában van a Nyugat első nemzedéke és európaiság. tevékenységével, Szerepe a Nyugat jelentőségével; mozgalmában; irodalmi − műelemzések során kapcsolatai; esszé- és megismeri Babits jellemző irodalomtörténet-írói, műfordító lírai témáit, poétikai tevékenysége. megoldásait és a Jónás Stílusirányzati sokszínűsége (pl. könyvét; impresszionizmus, szecesszió, − képes Babits-művek önálló

Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége.

értelmezésének megfogalmazására;

− műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között Jellemző lírai tematika, költői és még egy-két műve magatartás (békevers, pl. Húsvét (memoriter is) és a Jónás előtt; a prófétaszerep könyve; elutasítása vagy vállalása, pl. − képessé válik a BabitsMint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, életmű jellemzőinek formák, motívumok gazdagsága bemutatására (legalább négy (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz lírai alkotás); a műveiről között); ars poeticus alkotások szóló vélemények, (pl. A lírikus epilógja; Cigány a elemzések értelmezésére, siralomházban; Csak posta kritikus befogadására; egyvoltál). egy szóbeli témakörben A választott művekhez kijelölt feladat kifejtésére, kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. memoriterek gyászdal, tárgyias költészet, tolmácsolására. ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Továbbhaladás feltételei a 11. évfolyam végén Magyar nyelv: Mindenfajta kommunikációs helyzetben képes legyen megfelelő nyelvi stílust és magatartást kiválasztani. Véleményét szóban és írásban a mindennapi témákon túl irodalmi, művészeti élményekkel kapcsolatosan is önálló, világos felépítésű szövegben fejtse ki. Szövegformálási, - szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibáit ismerje fel, és önállóan javítsa. Saját feldolgozási szempontok alkalmazásával az önálló könyvtári munkára vagy más információhordozó felhasználására alkalmassá váljon. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 94

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Irodalom: Az érettségi témakörökben megjelölt szerzői pályaképeket alaposan megismerje, illetve a tantervben kijelölt művek szövegét ismerje, azok jelentésvilágát képes legyen értelmezni. Tudjon adott szempontú műelemzést vagy kiselőadást készíteni az órákon közösen fel nem dolgozott epikai, lírai és drámai alkotásokról. Legyen igénye az írott és szóbeli feladatok megoldásához tankönyvön kívül háttéranyagokat, tanulmányokat, forrásokat (könyvtár, internetes szöveg-adatbázisok, multimédiás CD-ROM-ok) felhasználni. Az írásbeli feladatokban az idézés szabályait tartsa be, a felhasznált forrásokat pontosan jelölje, készítsen bibliográfiát. Gyakorlott legyen (az írásbeli érettségi elvárásaival összhangban) művek összehasonlító elemzésére, stílusirányzatok, műnemi-műfaji jellemzők bemutatására a tanult szépirodalmi alkotásokban és a társművészetekben.

Magyar nyelv

12. évfolyam

Tematikai egység/ Általános nyelvészeti ismeretek Fejlesztési cél

Órakeret esti 2 óra

levelező 2 óra

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló nevelési-fejlesztési ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).

Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Kulcsfogalmak/ Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

fogalmak

Órakeret esti levelező 3 óra 3 óra Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

Tematikai egység/ Pragmatikai ismeretek Fejlesztési cél

Előzetes tudás A tematikai egység A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző nevelési-fejlesztési kontextusokban, különböző cél elérésére. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM

95

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani.

céljai

A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). Órakeret esti levelező 4 óra 4 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

Tematikai egység/ Nyelvtörténet Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás A tematikai egység összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal.

nevelési-fejlesztési A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv céljai eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei.

A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Tematikai egység/ Ismeretek a nyelvről Fejlesztési cél

Órakeret esti levelező 4 óra 4 óra

Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek. A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek nevelési-fejlesztési és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése..


Kapcsolódási pontok Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek.

Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. esti

Tematikai egység/ Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt Fejlesztési cél órakeret

levelez ő 2 óra 2 óra

Irodalom

12. évfolyam


FELNŐTTOKTATÁS.DOC esti

Tematikai egység/ Életmű – József Attila Fejlesztési cél Előzetes tudás

levelező

10 10 óra óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról.

Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle A tematikai egység megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe nevelési-fejlesztési a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex céljai képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői − ismeri az életmű főbb magatartásformák (pl. Tiszta alkotói korszakait; József szívvel; Tudod, hogy nincs Attila helyét, szerepét a bocsánat); világkép, magyar irodalom költészetfelfogás (pl. Ars poetica; történetében; Thomas Mann üdvözlése). írásművészetének jellegét; Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, − műelemzések során megismeri József Attila Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai Jellemző lírai tematika (pl. megoldásait; Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); − képes önálló gondolati költészet 1932-1934 versértelmezések között (pl. Téli éjszaka, megfogalmazására; Reménytelenül; A város peremén); − műismereti minimuma: kései költészet (közéleti, pl. Külvárosi éj; Óda; Tudod, Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus hogy nincs bocsánat és még önsors versek, pl. Karóval jöttél; 4-5 műve (memoriter is); Talán eltűnök hirtelen...). − képessé válik az életmű Versszerkezetek, verstípusok, jellemzőinek bemutatására hangnemek, formák, témák, (legalább 12 lírai alkotás motívumok (pl. gyermek, éjszaka, alapján); a műveiről szóló külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek. vélemények, elemzések


Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú).

értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Komplex kép, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. Fejlesztési cél században és a kortárs irodalomban Előzetes tudás

esti

levelező

5 óra

2 óra

Avantgárd irányzatok. Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése

A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának A tematikai egység megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nevelési-fejlesztési nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok céljai megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Epikus művek (szemelvények, A tanuló részletek a kis- és nagyepikából) − megismeri a 20. századi pl. Kafka (pl. Az átváltozás); irodalom néhány Thomas Mann (pl. Tonio Kröger meghatározó tendenciáját; / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus − ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus (pl.: Közöny); Orwell (pl. művet, részletet (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Bulgakov, Camus, Faulkner, Szolzsenyicin alkotásaiból és Hemingway, Hrabal, Kafka, kortárs művekből. Thomas Mann, Orwell, I. B. A választott szerzők jellemző Singer, Szolzsenyicin tematikája, kérdésfelvetése; alkotásaiból) és kortárs formanyelvi, szóhasználati szerzők epikai és lírai sajátosságai.


Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Művek és adaptációik összevetése.

alkotásait; − ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot);

Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja − képes önálló műértelmezések megfogalmazására; egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). − lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek A választott szerzőkhöz, előadására (műbemutatás / művekhez kacsolódó fogalmi ajánlás). ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, Kulcsfogalmak/ montázstechnika, abszurd. fogalmak

Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a Fejlesztési cél kortárs drámairodalom néhány törekvése Előzetes tudás

esti levelező

2 óra Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

2 óra

A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben A tematikai egység megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját nevelési-fejlesztési életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma céljai alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló drámairodalom egy-két jellemző − megismeri a 20. századi tendenciája és/vagy kortárs dráma és (pl. az epikus dráma, abszurd színház néhány jellemző dráma, egzisztencialista dráma, tendenciáját; groteszk színház, amerikai − elemez egy-két jelentős 20. Dráma és tánc: drámairodalom köréből). századi vagy kortárs alkotást, színháztörténet, színházművészet. Szemelvények, részletek drámai újításaiknak (vagy a művekből, pl. Brecht (pl. hagyomány és újítás Koldusopera/Kurázsi mama; kettősségének) Beckett: Godot-ra várva; figyelembevételével; Ionesco: A kopasz énekesnő; bemutatja dramaturgiájuk Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy sajátosságait; látogatása/A fizikusok); egy HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 100

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szerző, mű középpontba állítása. − megismer néhány álláspontot a művek A választott szerzőkhöz, értelmezéséhez; művekhez kacsolódó fogalmi − lehetőség szerint megtekint ismeretek (pl. epikus színház, egy színházi előadást (vagy elidegenítő effektusok, song, felvételét), és közös tézisdráma, abszurd dráma, elemzéssel értékelik az adott példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). interpretációt; − lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Epikus színház, abszurd dráma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

esti levelező

Tematikai egység/ Portré – Radnóti Miklós Fejlesztési cél

4 2 óra óra Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Előzetes tudás Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború A tematikai egység alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több nevelési-fejlesztési szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó céljai szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. A tanuló Életút és életmű egysége − tisztában van Radnóti (haláltudat, munkaszolgálat, életművének jellegével; a lágervers; idill és tragikum). A költő helyével, szerepével a kor jellemzői (pl. Töredék), magyar irodalom Radnóti tragédiája és költői történetében; Vergilius rá magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, tett hatásával; emberség, hazaszeretet, pl. Nem − felismeri jellemző műfajait, tudhatom, hitvesi költészet, pl. versformáit; Tétova óda, Levél a hitveshez). − műismereti minimuma: Nem Jellemző műfajok, témák,

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC életérzések költészetében; tudhatom, Hetedik ecloga és műveinek formai és stiláris még két műve; sajátosságai (avantgárd, szabad − Radnóti kapcsán alkalmassá vers, klasszicizálás stb.). válik legalább 4 alkotásának Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és a műveiről szóló és legalább még egy mű alapján, véleményeknek, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos elemzéseknek az ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; Utalás egy-egy téma, motívum, memoriterek poétikai jellemző kortárs tolmácsolására. irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

esti levelező

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky 8 János, Weöres Sándor, Ottlik Géza óra

2 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a jellegével; az alkotók Tücsökzene) néhány darabja helyével, szerepével a alapján. magyar irodalom történetében; Weöres Sándor költészetének − műismereti minimum: Szabó tematikus és formai Lőrinc egy-két műve, változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök Weöres Sándor egy-két

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei).

műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; − választhat: Márai Sándor Pilinszky János világlátásának egy-két alkotása; Ottlik Géza tükröződése költészetében; egyik műve; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak − a szerzők kapcsán sajátosságai (a Harmadnapon és alkalmassá válik a műveikről még egy műve alapján, pl. szóló véleményeknek, Négysoros, Francia fogoly, elemzéseknek az Harbach 1944, Apokrif stb.). értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; Márai Sándor életműve néhány memoriterek epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A tolmácsolására. gyertyák csonkig égnek; Napló, Föld, föld); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása.

Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek )

Ottlik Géza: Iskola a határon sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Kulcsfogalmak/ fogalmak



esti levelező Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

6 óra

2 óra

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi A tematikai egység együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat nevelési-fejlesztési meg. céljai Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egyegy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának A tanuló sajátosságai az Egy mondat a − tisztában van az adott 20. zsarnokságról és más műve századi szerzők életművének alapján (pl. Bartók, Koszorú); az jellegével; az alkotók irodalmi szociográfia műfaja, l. helyével, szerepével a Puszták népe (vagy részletek). magyar irodalom Németh László egy regénye (pl. történetében; Iszony) vagy egy drámája (pl. II. − műismereti minimuma: Illyés József; A két Bolyai). Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh Nagy László költői világa, László egy műve; Örkény alkotásmódja (pl. népiesség, István néhány műve; Nagy hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, László egy-két műve; portrévers, képvers) egy-két esszérészlet Illyés Gyula, műve alapján (pl. Himnusz Németh László műveiből; minden időben, Ki viszi át a − a szerzők kapcsán szerelmet; József Attila!; alkalmassá válik a műveikről Menyegző). szóló véleményeknek, Örkény István groteszk elemzéseknek az látásmódja néhány egyperces értelmezésére; egy-egy novella és / vagy a Tóték szóbeli témakör kifejtésére; alapján. A választott szerzőkhöz, memoriterek művekhez kacsolódó fogalmi


Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC ismeretek.

tolmácsolására. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.


Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti Tematikai egység/ tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század Fejlesztési cél magyar irodalmából (választható szerzők, művek)


2 óra

A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar A tematikai egység irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének nevelési-fejlesztési megbecsülése. céljai Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Választás alapján művek, − tisztában van a választott 20. szemelvények 20. századi: − szépprózai alkotásokból, pl. századi szerzők életművének Gion Nándor, Mészöly jellegével; az alkotók Miklós, Nyirő József (pl. Úz helyével, szerepével a Bence, Kopjafák), Szabó magyar irodalom Magda (pl. Abigél), Sánta történetében; Ferenc (pl. Sokan voltunk), − megismeri a század Sütő András műveiből; irodalmának néhány Informatika: internetes − lírikusok munkásságából, pl. törekvését, sajátosságát közlés, irodalmi Áprily Lajos, Dsida Jenő, (nemzeti konzervatív adattárak és honlapok. Nemes Nagy Ágnes, Orbán irodalom, népi írók Ottó, Sinka István, Szilágyi mozgalma, határon túli Domokos egy-két műve; magyar és emigráns − értekező prózai művekből, irodalom); esszékből, pl. Nemes Nagy − választhat műelemzést / Ágnes, Szerb Antal és mások műajánlást egyéni műveiből, például Szabó olvasmányélményei alapján; Dezső Adyról írt esszéiből. − a szerzők kapcsán − Művelődés- és alkalmassá válik a műveikről HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 105

FELNŐTTOKTATÁS.DOC irodalomtörténeti szóló véleményeknek, tájékozódás: a nemzeti elemzéseknek az konzervatív irodalom, a népi értelmezésére; egy-egy írók mozgalma, a határon szóbeli témakör kifejtésére, túli és emigráns irodalom. memoriterek tolmácsolására. − A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, Kulcsfogalmak/ nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; fogalmak „ötágú síp”.

Tematikai egység/ Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból Fejlesztési cél (választható szerzők, művek) Előzetes tudás

esti

levelező

10 óra

4 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. A tematikai egység Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás nevelési-fejlesztési támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások céljai értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs A tanuló szépprózai alkotásokból, lírai − tisztában van a kortárs művekből, esszéirodalomból. irodalomból választott szerzők életművének A kortárs dráma és színház jellegével; az alkotók világa (egy választott mű helyével, szerepével; elemzése). − megismeri a kortárs Irodalmi díjak és díjazottak (a irodalom néhány törekvését, Nobel-díjas: Kertész Imre sajátosságát, a Sorstalanság című regénye). posztmodern, digitális Kortárs irodalmi élet. irodalom, hangoskönyv A választott szerzőkhöz, fogalmát; művekhez kapcsolódó fogalmi

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC ismeretek.

− választhat műelemzést/műajánlást Tájékozódás az irodalmi és egyéni olvasmányélményei könyvtári adatbázisok, blogok, alapján; kritikai folyóiratok, internetes − értelmez egy kortárs drámai folyóiratok között. alkotást (lehetőleg megtekinti Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, színházban/felvételről); értékelése, mások − információkat szerez a szempontjainak értelmezése. kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, Kulcsfogalmak/ hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak

esti levelező

Tematikai egység/ Regionális kultúra Fejlesztési cél

2 óra

1 óra

Előzetes tudás

A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori A tematikai egység értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nevelési-fejlesztési nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a céljai tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen

A tanuló − tisztában van a tájegység / település / kerület / iskola

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Hon és népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi


FELNŐTTOKTATÁS.DOC hagyományai (pl. kisebbségi stb. kulturális, irodalmi és állampolgári irodalom, folklór, múzeum, ismeretek: régió, hagyományaival, ismer színház stb.); tájegység, történelmi irodalmi emlékhelyeket; az ide kötődő, ehhez kapcsolódó emlékezet, emlékhely, − a tematika kapcsán szerző(k) irodalmi műve(i). hagyomány. alkalmassá válik egy szóbeli Irodalmi emlékhelyek (szülőház, Társadalomismeret: témakör kifejtésére emlékszoba, kiállítás, múzeum, civil társadalom, a (érettségi temető, színház stb.). lokális kulturális A választott tárgyhoz szerveződések követelményrendszer). kapcsolódó fogalmi ismeretek. jelentősége. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az Kulcsfogalmak/ irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. fogalmak

esti

Tematikai egység/ Az irodalom határterületei Fejlesztési cél

3 óra

levelező 1 óra

Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több A témakör szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, nevelési-fejlesztési alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más céljai kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló − tisztában van az irodalmiság hatáskeltő eszközei és sajátos változó fogalmával; műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, − megérti az ízlés kontextuális detektívregény, sci-fi, lektűr; függőségét; dalszöveg). − alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; Az irodalom filmen; filmes − fejlődik médiatudatossága, feldolgozások. esztétikai és művészeti Film- és könyvsikerek, tudatossága; divatjelenségek. − választhat műelemzést/műajánlást Az irodalmi ismeretterjesztés egyéni olvasmányfőbb nyomtatott és elektronikus élményei/filmélményei műfajai. alapján; A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek. − a tárgykör kapcsán

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: kortárs művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. Ének-zene: a zene fogyasztásának jelenségei, zenei szubkultúrák. Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták.




alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

Tematikai egység/ Gyakorlás, ismétlés, tételmegbeszélés Fejlesztési cél

esti

levelez ő

6 óra

2 óra

Továbbhaladás feltételei a 12. évfolyam végén Magyar nyelv: A tanuló legyen képes összefüggéseiben felidézni általános nyelvészeti, leíró nyelvészeti és nyelvtörténeti tanulmányait. Ismerje és használja a tanult alapvető nyelvészeti fogalmakat. Írásban és szóban, magán- és közéleti kommunikációban a szituációnak megfelelően, magas szinten nyilatkozzon meg, kommunikáljon hitelesen. Legyen képes gyakorlati és szakmai, valamint szépirodalmi szövegek megértésére, világos felépítésű szabatos szöveg alkotására különböző témákban, szóban és írásban. Önállóan használja a különböző információforrásokat az önálló feladatok megoldásához, és képes legyen saját szempontok szerint dolgozni. Képes legyen az érettségi írásbeli és szóbeli követelményeinek teljesítésére.

Irodalom: A tanuló ismerje és értelmezze az érettségi témakörökben megjelölt szerzői pályaképeket, illetve a tantervben kijelölt műveket, jelentésvilágukat. Háttéranyagok, tanulmányok, források (könyvtárismeret, internetes hozzáférések, CD-ROM-ok) felhasználásával sikeresen oldjon meg írásos és szóbeli feladatokat. Írásbeli feladatoknál az idézés szabályainak betartásával, a felhasznált források pontos jelölésével dolgozzon, tudjon a munkájához bibliográfiát készíteni. Biztosan tájékozódjon az irodalmi és történelmi folyamatokban, az elméleti ismereteket önállóan alkalmazza írásos és szóbeli feladataiban. Képes legyen ismeretlen szövegeket önállóan elemezni és értelmezni, s juttassa érvényre egyéni ízlését és szempontjait az elemzésben. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával.

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 110

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

3.2.2.6.3. TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A történelem és állampolgári ismeretek tanításának céljai A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 111

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok a tanévben Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.

A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 112

FELNŐTTOKTATÁS.DOC változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése Tájékozódás az időben és térben

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése . Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Javaslat

Órakeret E: 1 óra L: 1 óra

A tanulók előzetes tudásának azonosítása

Tematikai egység

Az őskor és az ókori Kelet



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása

Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Júda, Izrael, Jeruzsálem.

Tematikai egység/

Előzetes tudás

Órakeret E: 8 óra Az ókori Görögország L: 8 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása

Ismeretek/fejlesztési követelmények A görög kor kezdetei, a polisz rendszer, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 776,Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323 Személyek: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. .


Tematikai egység/

Előzetes tudás

Órakeret E:8 óra Az ókori Róma L: 8 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása

Ismeretek/fejlesztési követelmények Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása ,elterjedése és főbb tanításai. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.


Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Romulus, Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Paulus-Pál, Péter apostol, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus, Hadrianus, Diocletianus Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat, senatus, dictator, néptribunus, censor Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.



Tematikai egység/ A korai feudalizmus története Európában

Órakeret E:4 óra L:4 óra

A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyugati és keleti feudális állam és kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulás, fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Előzetes tudás

Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Mekka, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.


Órakeret Tematikai egység/ A magyar nép története az államalapításig

E: 4 óra L: 4 óra

A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Előzetes tudás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, törvénykezés


Tematikai egység/

Javaslat:

Órakeret E: 4 óra Szabadon felhasználható órakeret L: 4 óra projekt feladat: Power pointos formában bemutatni egy választott témakört a 9. évfolyam során tanult témákból.

Tematikai egység/ A tanulók teljesítményének a mérése

Javaslat

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén


1. A tanulók éves teljesítményének értékelése (portfólió) 2. Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról

A továbbhaladás feltételei

A tanuló ismerje fel a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 117

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján azonosítani és megismerni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket.

10. évfolyam Bevezetés Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható éves fejlesztési feladatok Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése.. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása- Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség , nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység/ Javaslat

Tematikai egység/ Előzetes tudás


Órakeret E:1 óra L: 1 óra

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése Órakeret E: 5 óra A középkor századai L: 5 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése



Ismeretek/fejlesztési követelmények A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. (az invesztitúra harcok) A feudális, renditársadalom A középkori városok. A lovagkor. A keresztes háborúk (Civilizációk találkozása) A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkor gazdaság fejlődése, a céhek kora A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Assisi Ferenc, Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes fogalmak hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika, Hansa városok Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala

Órakeret

Tematikai egység

Az Árpád-házi királyok kora és az utánuk következő évszázadok (11-15. század)

E: 5 óra L: 5 óra

Előzetes tudás

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények A feudális rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. (nem magyar népelemek a középkori Magyarországon) Az Árpád-kori kultúra. Az Anjou-ház uralkodói, Luxemburgi Zsigmond és a Hunyadik kora – rendiség és központosított állam Magyarországon Mindennapi élet a középkori Magyarországon




Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1308-1342, 1335, 1351, 1405, 1456 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, Batu kán, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, kiskirályok, Károly Róbert, Nekcsei Dömötör, I. Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi László, I. Mátyás, Bonfini, Vitéz János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János, Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, „pénzrontás”,serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, mongolok, Arany Horda, tárnokmester, aranyforint, visegrádi királytalálkozó, perszonálunió, urbura, kapuadó, ősiség, kilenced, rendek, rendiség, királyi tetszvényjog, városi dekrétum, huszitizmus, kormányzó, ligák, Fekete Sereg, reneszánsz, zsoldos sereg, rendkívüli hadiadó, főstpénz, hosszú hadjárat Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Nándorfehérvár, Várna, Rigómező

Órakeret Kora újkor E: 6 óra Tematikai egység (1490–1721) L: 6 óra Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ősi, amerikai „indián” kultúrák A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern polgári állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom és polgárháború Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép kialakulása. Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése.


Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Órakeret E: 6 óra Tematikai egység Magyarország története a kora újkorban (1490–1711) L: 6 óra Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Sztárai Mihály, Huszár Gál, Nádasdy Tamás, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Kulcsfogalmak/ Sándor, Pálffy János fogalmak Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, spanyol örökösödési háború, szatmári béke, Topográfia: Mohács, Buda, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyulafehérvár, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Ónod, Trencsén, Majtény, Rodostó Órakeret Tematikai egység E: 8 óra A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849) L: 8 óra Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet) XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, James Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a Függetlenségi nyilatkozat Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo


Tematikai egység

Javaslat:

Tematikai egység





A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.



FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján azonosítani és megismerni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Ismerje a Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a kora újkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit. Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről. Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan.

11. évfolyam Bevezetés Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható éves fejlesztési feladatok

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdaságiés társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.

Tematikai egység Javaslat



Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése



Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)


A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötelező állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, nyelvrendelet, türelmi rendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, jobbágyrendelet


Topográfia: Határőrvidék, Bánát

Órakeret Tematikai egység/

Előzetes tudás

A polgárosodás kezdetei (1790–1847) és forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

E: 6 óra L: 6 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra Polgári forradalom Magyarországon 1848 március - április A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége.




Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám , márciusi ifjak, nemzetőrség, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu , Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad

Órakeret A nemzetállamok és az imperializmus kora, a dualizmus Tematikai egység E: 6 óra Magyarországa (1849–1914) L: 6 óra Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A “keleti kérdés” és a Balkán. Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.




Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln, Herzl Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár Topográfia: USA, Krím-félsziget, Piemont, Olasz Királyság, Német Császárság, Szuezicsatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, dualizmus, cionizmus

Órakeret Tematikai egység E:6 óra Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) L: 6 óra Előzetes tudás A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bolsevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte. A Párizs környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció) Magyarország részvétele az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920. , június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Versailles, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció


Tematikai egység

Társadalomismeret


Célok

Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és


FELNŐTTOKTATÁS.DOC attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit! A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az A tantárgyhoz előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. (műveltségterülethez A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket ) kapcsolható levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások fejlesztési feladatok álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal



Javasolt tartalmak - Ismeretek/fejlesztési követelmények A mai magyar társadalom: Társadalmi csoportok - társadalmi mobilitás A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete Gazdagság és szegénység Nemzeti és etnikai kisebbségek Szocializáció és társadalmi devianciák (öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer) A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában Az iskola világa A műveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás - felsőoktatás A művelődés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei A politika világa A politika fogalma Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika Rendszerváltás Magyarországon A hazai pártok általános jellemzői Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény-kutatás társadalmi mobilizáció szocializáció Kulcsfogalmak/ társadalmi rétegződés fogalmak politika pártok, pártrendszerek média, tömegkommunikáció

Tematikai egység

Javaslat:


Tematikai egység/ A tanulók teljesítményének a mérése Javaslat






Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.


A tanuló ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1848–1849-es szabadságharc leverésétől az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egyegy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére. Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy a XIX–XX. században lényegesen átalakult Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az Egyesült Államok milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra. Tudja a trianoni békediktátum máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.

12. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 31 óra Levelező tagozat: 31 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 132

FELNŐTTOKTATÁS.DOC értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Órakeret Tematikai egység/

Javaslat


E: 1 óra L: 1 óra

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Órakeret Tematikai egység/

Előzetes tudás

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig. Magyarország a két világháború között (1929–1945)

E: 6 óra L: 6 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fő eseményei, fordulópontjai.A szövetségesek győzelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása




Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944. ápárilis 16., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945. április. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Eichmann, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Sztójay Döme, Endre László, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, nyilas puccs, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság

Tematikai egység

A jelenkor és Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig)


Előzetes tudás

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok működése Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. világháború után,a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1967, 1968, 1975, 1991 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Ben-Gurion, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov , Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, hat napos háború, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, Holdraszállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika, kubai rakétaválság, az Európai Unió Topográfia: NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Izrael, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, BoszniaHercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország)


Tematikai egység

Etika és filozófia


Előzetes tudás

Korábban szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások A tantárgyhoz (műveltségterülethez meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket! ) kapcsolható A filozófiai témák tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek fejlesztési feladatok tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismeretek/fejlesztési követelmények


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Etikai alapfogalmak A jó és a rossz A választás szabadsága, az ember felelőssége Törvény és lelkiismeret Materiális és formális etikák A szenvedés tapasztalata Szándék és következmény Az erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás Önbecsülés és mások iránti tisztelet Az élet tisztelete A nemiség és a családi élet erkölcstana Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás Hazaszeretet és példái Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái Munkaerkölcs Etikus fogyasztás Törvénytisztelet és polgári engedetlenség Erkölcs és politika Gazdaságetikai alapelvek Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Kulcsfogalmak/ erkölcs, érték, csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés fogalmak (szkepszis), logosz

Tematikai egység

Javaslat:

Tematikai egység

Javaslat






Felkészülés az érettségi követelmények szerint az érettségi vizsgára



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló ismerje fel a világot – és benne hazánkat is – fenyegető veszélyeket (pl. túlnépesedés, betegségek, elszegényesedés, munkanélküliség, élelmiszerválság, tömeges migráció). Tudjon élni a globalizáció előnyeivel, benne az európai állampolgársággal. Ismerje az alapvető emberi jogokat, valamint állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését. Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozásra. Jusson el kiselőadások, beszámolók önálló jegyzetelése szintjére.

3.2.2.6.4. MATEMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUMOK 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A matematika tanításának céljai A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését, fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét A matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a munkaerőpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modelleket alkotni, használni. Felismer egyszerű okokozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezeket pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes, következtetésre épülő problémamegoldás során az egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfolatokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a felnőtt tanulók előzetes élet-, munkatapasztalataira! Az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematikának a gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát. A felnőttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Egyrészt az iskola itt igen vegyes előképzettségű, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idősebbekkel — találkozik, másrészt a nappalis időkeretnél kevesebb órában, a tanulókat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni. A felnőttoktatási középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 138

FELNŐTTOKTATÁS.DOC különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A felnőttoktatásban hangsúlyosan beletartozik a tananyag feldolgozásának idejébe az az idő, amit a tanuló otthon, önálló tanulással tölt. Ez sok tekintetben igényli a nappalistól eltérő tanítási módszerek alkalmazását. Fontos a tanulók előzetes (nem csak matematikai) ismereteinek elismerése, beépítése az órai munkába. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük: - Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás) - Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás) - Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése - Kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei - Matematikai modell és alkalmazhatósága - Algoritmus, kiszámíthatóság - Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény illetve valószínűségi) megértése - Többféle megoldási mód keresése - Önellenőrzés módjai (eredmény realitása) - Számológép és számítógép használata. Tudatosítanunk kell, hogy minden más ismeretanyag, információ feldolgozása is a matematikai eszközök használatát igényli. A tanítási óra a gyakorlatból indul ki, és következtetései, eredményei oda is térnek vissza. A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, és növekedés, törlesztés, futamidő stb. A matematika támogatni tudja az elektronikus eszközök, Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel a digitális kompetencia fejlődéséhez is hozzájárul. A felnőtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, ezért kiemelt szerephez jut a különböző tanulási módszerek és egyéb ismeretszerzési eljárások alkalmazása. A szabadon felhasználható 10%-nak megfelelő órakeret felhasználásáról a tanár dönt minden évben, minden évfolyamon és tagozaton. Ez, az adott évfolyamon tanító szaktanár kompetenciája. Ennek megfelelően ő dönt év elején, hogy miként használja fel ezeket az órákat, amelyet aztán az osztállyal/csoporttal közösen előzetesen megbeszél. Itt csupán ajánlásokat teszünk erre: - Év eleji, ill. év végi rendszerezés, összefoglalás. . Mivel itt az iskolába járók fő célja az érettségi vizsga (kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hangsúlyozni kell, mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé. - Az adott csoport tudását, képességeit figyelembe véve felhasználható gyakorlásra, elmélyítésre.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC - Tanulói egyéni problémáknak (ha fejlesztési céljainkkal összhangba hozható) a megoldása, esetleg (ha az osztály többségének megfelel) a tanulók szakmájába vágó speciális matematikával kapcsolatos problémák vizsgálata. - Tanulói egyéni munka, azok közös elemzése, értékelése. - A végzős évfolyamon 9. évfolyam Éves óraszám: esti: 108 levelező: 72. Heti óraszám: esti: 3 levelező: 2 Szabadon felhasználható órakeret: esti: 11. levelező:7 Tematikai egység/

Javaslat:

Órakeret E: 4 óra A tanulók teljesítményének a mérése L: 2 óra. Órai írásbeli mérés és/vagy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat. Az éves munka végső minősítése tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Órakeret Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek E: 8 óra L: 4 óra Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek Előzetes tudás értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A A tantárgyhoz matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások (műveltségterület megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; hez) kapcsolható ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, fejlesztési önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség feladatok fejlesztése. Ismeretek / Fejlesztési követelmények Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés. Alaphalmaz és komplementer halmaz. Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 140

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Logikai művelet (NEM, Kulcsfogalmak/ ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, fogalmak megcáfolás. Ellentmondás.


2. Számtan, algebra


Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések



A tantárgyhoz (műveltségterülethe z) kapcsolható fejlesztési feladatok

ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Számológép használata.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek. (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat) A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés. Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. A hatványozás azonosságai. Korábbi ismeretek felelevenítése, rendszerezés. Számok abszolút értéke. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval). Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása. Számok normálalakja. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból. Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 − b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Ismeretek tudatos HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 142

FELNŐTTOKTATÁS.DOC memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel). Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek. x + c = ax + b . Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Halmazok eszközjellegű használata. Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Kulcsfogalmak/ Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, fogalmak diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethe z) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 25 óra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok L: 16 óra. Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 143

FELNŐTTOKTATÁS.DOC lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a ≠ 0 ). a ( ax ≠ 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. A x a a ( x − u ) 2 + v ( a ≠ 0) alakban megadott másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvény-transzformációk. Algebrai ismeretek alapján ábrázolható alakba alakítás. Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, Kulcsfogalmak/ növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. fogalmak Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

A fordított arányosság függvénye. x a

Órakeret E: 16 óra 4. Geometria L: 8 óra. Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, Előzetes tudás háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma A tantárgyhoz lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a (műveltségterülethez) részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma kapcsolható geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az fejlesztési feladatok eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.) Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 144

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása. A háromszög területe, kerülete. Különböző területszámítási módszerek Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. Fogalmak pontos ismerete. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A szög mérése. A szög ívmértéke. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám. Thalész tétele. A matematika, mint kulturális örökség. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Négyszögek fajtái, tulajdonságai és csoportosítása oldalak egyenlősége, ill. párhuzamossága szerint. Szabályos sokszögek. Fogalmak alkotása specializálással. Négyszögek és sokszögek területe és kerülete Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés.Pontos, esztétikus munkára nevelés. Kulcsfogalmak/ Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, fogalmak speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Arány

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra.

Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Kulcsfogalmak/ Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. fogalmak

Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − A matematika logikában megtanult szakkifejezéseket helyes használata feladatokban és a hétköznapi életben.

A továbbhaladás feltételei a 9. évfolyam végén

Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú egy ismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú (egyszerű) két ismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egy ismeretlenes egyenlőtlenség megoldása. Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 146


Geometria − Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. − Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. − Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). − Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. − A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. − A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.

10. évfolyam Éves óraszám: esti: 108 levelező: 72. Heti óraszám: esti: 3 levelező: 2 Szabadon felhasználható órakeret: esti: 11. levelező: 7 Tematikai egység/

Javaslat:

Tematikai egység

Órakeret E: 4óra A tanulók teljesítményének a mérése L: 2 óra. Órai írásbeli mérés és/vagy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat. Az éves munka végső minősítése tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret E: 6 óra


FELNŐTTOKTATÁS.DOC L: 4 óra Példák halmazokra. Halmazba rendezés több szempont alapján. Előzetes tudás Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A tantárgyhoz A valós számok halmazának ismerete. A matematika felépítési elvének (műveltségterület bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok hez) kapcsolható eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési fejlesztési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, feladatok absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. Ismeretek / Fejlesztési követelmények Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Ponthalmazok megadása ábrával. Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Halmazok eszközjellegű használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Bizonyítás. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 148

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e). A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal. Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs Kulcsfogalmak/ fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és fogalmak következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.



Órakeret E: 25 óra 2. Számtan, algebra L: 15 óra Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Számológép használata.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Nevezetes azonosságok felidézése, mozgósítása. Régebbi ismeretek felhasználása: számolási szabályok, zárójelek használata, szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel. Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai. Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés).A megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Algebrai ismeretek alkalmazása. Gyökök és együtthatók összefüggései. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 149

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d . Megoldások ellenőrzése. Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata. Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására. Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens Kulcsfogalmak/ egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. fogalmak Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethe z) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 25 óra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok L: 15 óra. Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvény transzformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. A négyzetgyökfüggvény. Az x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. Időben lejátszódó valós folyamatok ábrázolása grafikonnal, és a folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Számítógépes program használata. Az x a ax 2 + bx + c (a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvény transzformációk áttekintése az x a a ( x − u ) 2 + v alak segítségével. Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Kulcsfogalmak/ Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 150

FELNŐTTOKTATÁS.DOC fogalmak

növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvény transzformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

Órakeret E: 30 óra 4. Geometria L: 18 óra. Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, Előzetes tudás háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos A tantárgyhoz viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási (műveltségterülethez) probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kapcsolható kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós fejlesztési feladatok probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.) Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Fogalmak alkotása specializálással. Vektorok összege, két vektor különbsége. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás). Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Hasonló alakzatok. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 151

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Új ismeretek matematikai alkalmazása. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk. Vektor szorzása valós számmal. Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása. Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása. Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, Kulcsfogalmak/ speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, fogalmak hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.

Órakeret E: 7 óra 5. Valószínűség, statisztika L: 4 óra. Előzetes tudás Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Százalékszámítás. A tantárgyhoz A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, (műveltségterülethez) tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése kapcsolható (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. fejlesztési feladatok Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 152

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kulcsfogalmak/ fogalmak

. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. − Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. − Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. − Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.


Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. − Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. − A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 153

FELNŐTTOKTATÁS.DOC − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvény transzformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria − A tanult egybeváósági- és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. − Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). − Szimmetria ismerete, használata. − Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. − Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. − Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. − Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. − Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. − Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 154

FELNŐTTOKTATÁS.DOC esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. − A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11. évfolyam Éves óraszám: esti: 108 levelező: 72. Heti óraszám: esti: 3 levelező: 2 Szabadon felhasználható órakeret: esti: 11. levelező:

Tematikai egység/

Javaslat:

Órakeret E: 6 óra A tanulók teljesítményének a mérése L: 3 óra. Lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is




Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Kulcsfogalmak/ Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. fogalmak HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 155


Órakeret E: 20 óra 2. Számtan, algebra L: 14 óra. Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, Előzetes tudás egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák A tantárgyhoz megoldása megfelelő modell választásával. A matematika (műveltségterülethez) alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, kapcsolható alkalmazása. A fogalmak értelmezésének kiterjesztése, és fejlesztési feladatok követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A logaritmus értelmezése. Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Zsebszámológép használata, táblázat használata. Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Kulcsfogalmak/ n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, fogalmak csökkenés. Logaritmus.

Órakeret E: 23 óra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok L: 16 óra. Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Előzetes tudás Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A tantárgyhoz A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás (műveltségterülethez) az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és kapcsolható a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


FELNŐTTOKTATÁS.DOC fejlesztési feladatok Ismeretek / Fejlesztési követelmények Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Az exponenciális függvények. Permanencia-elv alkalmazása. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális változás. A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmus függvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. Kulcsfogalmak/ Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális fogalmak függvény, logaritmusfüggvény. Inverz függvény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret E: 30óra 4. Geometria L: 22 óra. Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria Ismeretek / Fejlesztési követelmények

Szinusztétel, koszinusztétel. Speciális esetként,a derékszögű háromszögre vonatkozó összefüggések. Síkidomok kerületének és területének számítása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. A trigonometrikus azonosságok használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 157

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szükséges és elégséges feltétele.A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Helyvektor. Jelek, jelölések, megállapodások. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái Két pont távolsága, a szakasz hossza A kör egyenlete, kapcsolata a másodfokú egyenlettel. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel (elsőfokú, illetve másodfokú két ismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Kulcsfogalmak/ Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. fogalmak Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz.


5. Valószínűség, statisztika


A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. Gyakoriság, relatív gyakoriság Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 158

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kulcsfogalmak/ fogalmak

Átlag, medián, módusz, terjedelem, átlagos eltérés, négyzetes eltérés, szórás.

Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani


Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.

Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk



– – – – –

feladatmegoldásokban. A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. Hosszúság, szög, kerület, terület kiszámítása. Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordinátarendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.

Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.

12. évfolyam Éves óraszám: esti: 108 levelező: 72. Heti óraszám: esti: 3 levelező: 2 Szabadon felhasználható órakeret: esti: 9. levelező: 6 Órakeret E: 4 óra Tematikai egység/ A tanulók teljesítményének a mérése L: 3 óra. Az érettségi előtt ajánlott a vizsgafeladatok formáját, tematikáját kipróbálni, hosszabb kidolgozási idejű komplex feladatsort is kiadni. Javasolható akár egy „próba érettségi” jellegű munka, amikor egy már Javaslat: lefolyt érettségi feladatsorát önállóan (szigorú érettségi formák közepette) oldják meg, majd ennek kiértékelése, a hivatalos helyes megoldások közös elemzése (saját megoldásuk kijavítása) után, ez megfelelhet tanulói „felmérő” dolgozatnak is.



Órakeret E: 3óra L: 2 óra.

Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. Ismeretek / Fejlesztési követelmények


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler. Modell alkotása valós problémához: gráf-modell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése. Kulcsfogalmak/ Gráf, pont, él, fokszám. fogalmak

Órakeret E: 3óra 2. Számtan, algebra L:2 óra. Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, Előzetes tudás egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. A tantárgyhoz Valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A (műveltségterülethez) matematika alkalmazása más tudományokban. A fogalmak kapcsolható kiterjesztésének követelményei. Függvénytulajdonság alkalmazása fejlesztési feladatok egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Kamat, kamatos kamat kiszámítása. Zsebszámológép használata, táblázat használata A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. Kulcsfogalmak/ Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmikus változás, kamattényező, fogalmak tőke, kamat.

Órakeret E: 16óra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok L: 10óra. Függvénytani alapfogalmak, függvény megadása. Hatványozás Előzetes tudás azonosságai. Számtani és mértani közép. A tantárgyhoz Szabályalkotás öntevékenyen, szabály-felismerés, rekurzió. Sorozat (műveltségterülethez) vizsgálata; képletek értelmezése. kapcsolható fejlesztési feladatok Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ismeretek / Fejlesztési követelmények A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 161

FELNŐTTOKTATÁS.DOC használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Számsorozat. Rekurzív megadás. Számtani sorozat, mértani sorozat .Differencia, quóciens


Előzetes tudás


Órakeret E:14 óra 4. Geometria L: 10óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása.

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Átlók, szögek és távolságok kiszámítása hasábok és gúlák esetében. Hasonló testek felszíne és térfogata közötti összefüggések. Gyakorlati feladatok. hosszúság, felszín és térfogat mértékegységei, átváltásuk. Kulcsfogalmak/ Testátló, lapátló. Kitérő egyenesek távolsága. Hajlásszög. Felszín, térfogat. fogalmak

Órakeret E: 4óra 5. Valószínűség, statisztika L: 3 óra. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, Előzetes tudás relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. A tantárgyhoz Műveletek értelmezése az események között. A valószínűség (műveltségterülethez) matematikai fogalmának pontosítása, bővítése. Véletlen mintavétel kapcsolható módszerei jelentőségének megértése. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


FELNŐTTOKTATÁS.DOC fejlesztési feladatok Ismeretek / Fejlesztési követelmények Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek kapcsolata, összekapcsolása. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A valószínűség klasszikus modellje. A modell és a valóság kapcsolata. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. kombinatorikai műveletek és módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege. Kulcsfogalmak/ Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási fogalmak modell.


Rendszerező összefoglalás

Órakeret E: 40 ó. L: 26 ó.

A középiskolai matematika anyaga. A matematika felépítésének elvei, kapcsolat a matematika különböző területei között. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Önértékelés

Ismeretek / Fejlesztési követelmények Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordinátarendszer). Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Halmazok eszközjellegű használata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Absztrakt fogalom és annak konkrét HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 163

FELNŐTTOKTATÁS.DOC megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés. Egyenletek és egyenlőtlenségek. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. . Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvény transzformációk: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Kapcsolat a matematika két területe között: függvény transzformációk és geometriai transzformációk. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. A problémának megfelelő összefüggések HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 164

FELNŐTTOKTATÁS.DOC felismerése, alkalmazása. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektor koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Geometria és algebra összekapcsolása. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési Kulcsfogalmak/ tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, fogalmak egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

A továbbhaladás feltételei a 12.évfolyam végén

Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása



– –

szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban.

Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvény transzformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – A tanult függvények megadása, grafikonja és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról.

Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordinátarendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.



3.2.2.6.5. ANGOL NYELV TANTERV A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

Az angol nyelv tanításának céljai Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen-nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A felnőtt oktatásban résztvevők valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, és felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás résztvevői a korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel heterogén, a nappali és a felnőttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5-8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető, vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER szerinti A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, az a kezdő tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg.

Első idegen nyelv

Bemeneti szint heterogén (0 - A2)

10. évfolyam

12. évfolyam

B1 mínusz

B1

Az idegen-nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NATban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegen-nyelv tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelezőképzésben résztvevők számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv alapján az első két évre tervezzük. Évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra. A szabadon választható órakerettel (9-11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervben kibővítettük a témák ajánlott óraszámait. A 11-12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre. (4 óra) 9-10. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9-10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanulták az idegen nyelvet kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé. Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, felzárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével haladnak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére képzésben résztvevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések sikeres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciálás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció. A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak valamint a kommunikációs és információs technológiák használata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelvtanulóvá váláshoz.

Órakeret 9. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2+2 Fejlesztési feladatok megvalósítása: 61 óra Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra 10. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 63 óra HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 169

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra Órakeret

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének bemeneti diagnosztikus E: 2 óra mérése L: 2 óra

A heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat Amennyiben a tanulók még nem tanulták az idegen nyelvet a csoportot homogénnek tekintheti.

Fejlesztési egység

Beszédértés

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos Előzetes tudás célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; A tematikai egység az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések nevelési-fejlesztési megértése; céljai az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. A fejlesztés tartalma A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése. Ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek.

Szóbeli interakció Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; A tematikai egység személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi nevelési-fejlesztési eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; céljai kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek, fejlesztési követelmények Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, használható szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve szövegfajták, különbözőségén alapuló szövegek szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összefüggő beszéd Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek, fejlesztési követelmények Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, használható szövegfajták, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása. szövegforrások


Olvasott szöveg értése

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Előzetes tudás Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven. Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; A tematikai egység az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak nevelési-fejlesztési megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; céljai egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok




Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre nevelési-fejlesztési válaszadás; céljai minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. Ismeretek, fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, tevékenységekhez hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, használható képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy szövegfajták, internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, szövegforrások versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

Felzárkózás, szintre hozás


Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szóés beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; Tematikai egység az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítások megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Könnyűzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált A fenti tevékenységekhez történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató használható szövegfajták, multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, szövegforrások tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok.


Előzetes tudás

Tematikai egység

Szóbeli interakció

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információkérés és adás. Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Rézvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerűsítése a kommunikáció fenntartása érdekében. A fenti Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált tevékenységekhez jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve használható különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán szövegfajták, megnyilvánulások. szövegforrások


Tematikai egység

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása. Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatokat kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. A fenti Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. tevékenységekhez képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, használható témakifejtés. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység /

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; Tematikai egység az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-eket, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése.



A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, dalszövegek, cikkek és honlapok, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

Fejlesztési egység / Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve Előzetes tudás különböző műfajú és a célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt Tematikai egység mondatsorokban; a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmű létrehozása (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). Mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése. A fenti tevékenységekhez Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, használható szövegfajták, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. szövegforrások

A továbbhaladás feltételei az adott öt témakörből a 10. évfolyamra: − Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; − az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; − az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC − A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; − személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; − kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; − törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. − Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; − munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; − a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. − Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; − az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; − egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. − Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; − az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; − egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ajánlott témakörök a 9. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).


E: 14 óra L: 14 óra




FELNŐTTOKTATÁS.DOC Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.


Ajánlott témakörök a 10. évfolyamra Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének formatív vagy szummatív mérése

A mérés célja a további csoportos és egyéni Tematikai egység/ fejlesztés irányának meghatározása • Három területen (hallott és olvasott szöveg






Órakeret E: 2 óra L: 2 óra Órakeret 2- 2 óra



• •

•

•

•

• •

•

értése és az íráskészség) végezzük. A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. A feladatok mindegyike példával kezdődjön. A párosításon alapuló feladatoknál a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.

A továbbhaladás feltételei az adott öt témakörből a 11. évfolyamra − Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; − az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; − az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. − A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 180

FELNŐTTOKTATÁS.DOC − személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; − kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; − törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. − Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; − munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; − a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. − Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; − az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; − egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. − Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; − az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; − egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, A fejlesztés várt képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. eredményei a Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli két évfolyamos megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult ciklus végén fordulatok, alapvető szókincs segítségével. Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges információkat. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

11-12. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintről folytatják tanulmányaikat és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 181

FELNŐTTOKTATÁS.DOC évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

Órakeret 11. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 61 óra Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra 12. évfolyam esti/levelező tagozat: 62 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés (próbaérettségi): 4 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 52 óra Szabadon felhasználható órakeret: 6 óra

Részletes tanterv Fejlesztési egység

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A fenti tevékenységekhe z használható szövegfajták, szövegforrások

Beszédértés A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek, stb.



Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás

A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is Gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési A tematikai körbe tartozó és általános témákról is. egység nevelésiA leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és fejlesztési céljai biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 183

FELNŐTTOKTATÁS.DOC megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, használható interjúk, viták. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.

Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek A tematikai egység segítségével ismerős témakörökben. nevelési-fejlesztési Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és céljai szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. A fejlesztési tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, A tematikai lényegre törő szövegek megértése. egység nevelésiAz írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges fejlesztési céljai részinformációk kiszűrése. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek A fenti (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tevékenységekhez játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. használható hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, szövegfajták, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek egyszerű irodalmi szövegforrások szövegek.



Fejlesztési egység Írás A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, Előzetes tudás fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és A tematikai véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása. egység nevelési- Hatékony írásbeli interakció folytatása. fejlesztési céljai Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 186

FELNŐTTOKTATÁS.DOC internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. A fenti Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; tevékenységekhez személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező használható üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó szövegfajták, instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás, szövegforrások megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

A továbbhaladás feltételei a 11. évfolyamon − Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. − Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. − Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. − Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is − Gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általános témákról is. − A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. − Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. − Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. − Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. − Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. − A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek megértése. − Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. − A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. − Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. − Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC − Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. Ajánlott témakörök a 11. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).

Órakeret E: 10 L:10

E: 12 L:12

E: 10 L:10

E: 12 L:12

E: 12 L:12

E: 12 L:12

Ajánlott témakörök a 12. évfolyamra Szabadidő, művelődés, szórakozás

E: 14


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban. Tematikai egység/

Szabadon felhasználható órakeret Javaslat

L:14

E: 14 L:14

E: 13 L:13

E: 13 L:13

Órakeret 11. évf. 12. évf.

A szabadon választható órakerettel a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait.

E/L: 7 óra

E/L: 7 óra

A teljesítmény mérése a 11-12. évfolyamon A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók Órakeret megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A 11. évf. 12. évf. mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vége vége vizsga követelményeivel. A mérés • három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) végezzük, • a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. • az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a Tematikai egység/ 2 óra 4 óra szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. • a feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 189


•

•

• •

•

felé vezető skálán. a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. a feladatok mindegyike példával kezdődjön. lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-,állásra jelentkező levél

A továbbhaladás feltételei a 12. évfolyam végén B1 nyelvi szint az érettségire nyelvi szintje A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.



A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

3.2.2.6.6. NÉMET NYELV TANTERV A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A német nyelv tanításának céljai Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen-nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése, amely szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal; a tanuló közvetlen környezetéről szerzett ismereteivel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. A felnőtt oktatásban résztvevők valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 191

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, és felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás résztvevői a korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel heterogén, a nappali és a felnőttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5-8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető, vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, az a kezdő tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg.

Első idegen nyelv

Bemeneti szint heterogén (0 - A2)

10. évfolyam

12. évfolyam

A2

B1


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az idegen-nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegen-nyelv tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelezőképzésben résztvevők számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését. Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv alapján az első két évre tervezzük: évfolyamonként öt-öt téma kerül feldolgozásra, amelyeket a helyi tantervben határoztunk meg. A szabadon választható órakerettel (9-11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervben kibővítettük a témák ajánlott óraszámait. A 11-12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata biztosítja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre. (4 óra) 9-10. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9-10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanulták az idegen nyelvet kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé. Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 193

FELNŐTTOKTATÁS.DOC felelevenítésével, felzárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével haladnak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére képzésben résztvevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések sikeres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciálás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció. A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak valamint a kommunikációs és információs technológiák használata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelvtanulóvá váláshoz. A teljesítmény mérése A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, és segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat az egyes tanulók önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyított teljesítményének értékeléséhez. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. (Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk.) A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a mérés célja az elsajátított ismeretek, készségek azonosítása. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is.

Tematikai egység

A tanulók értékelése

Órakeret 2 óra

A mérés − három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szövegértésen legyen; − a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk; − az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; − a feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; − a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók, − a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk; − a feladatok mindegyike példával kezdődjön, − lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 194


hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. − A szóbeli mérést tanulópárokban, kis csoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-15 egyszerű mondattal.

9. évfolyam

Óraszám 9. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2+2 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 61 óra Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra

Fejlesztési egységek Beszédértés Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos Előzetes tudás célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; A tantárgyhoz az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések kapcsolható megértése; fejlesztési feladatok az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése. Ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Tematikai egység




Szóbeli interakció Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, Előzetes tudás ismeretek, készségek, motiváció. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; A tantárgyhoz személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi kapcsolható eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; fejlesztési feladatok kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek, fejlesztési követelmények Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, használható szövegfajták, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve szövegforrások különbözőségén alapuló szövegek Tematikai egység

Tematikai egység

Összefüggő beszéd


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

Előzetes tudás

Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról A tantárgyhoz egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; kapcsolható munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; fejlesztési feladatok a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, használható szövegfajták, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos szövegforrások bemutatása. Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Előzetes tudás Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven. Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; A tantárgyhoz az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak kapcsolható megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; fejlesztési feladatok egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismeretek/ fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Tematikai egység




Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tantárgyhoz írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre kapcsolható válaszadás; fejlesztési feladatok minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/ fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, tevékenységekhez hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, használható képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy szövegfajták, internetes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, szövegforrások versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek. Tematikai egység

Témakörök a 9. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban.



FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.





A továbbhaladás feltételei a 9. évfolyamon Fejlesztési egység

Beszédértés



A továbbhaladás feltételei Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása.




Íráskészség

Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról.

10. évfolyam

Óraszám 10. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 63 óra Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra

Fejlesztési egységek Beszédértés Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos Előzetes tudás célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; A tantárgyhoz az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések kapcsolható megértése; fejlesztési feladatok az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése. Ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások


Szóbeli interakció Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, Előzetes tudás ismeretek, készségek, motiváció. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; A tantárgyhoz személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi kapcsolható eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; fejlesztési feladatok kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek, fejlesztési követelmények Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Tematikai egység Előzetes tudás

Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek

Összefüggő beszéd Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról A tantárgyhoz egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; kapcsolható munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; fejlesztési feladatok a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, használható szövegfajták, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek szövegforrások csoportos bemutatása. Tematikai egység Előzetes tudás

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven. Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése.



Ismeretek/ fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások


Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tantárgyhoz írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre kapcsolható válaszadás; fejlesztési feladatok minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/ fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).


Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internetes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

Témakörök a 10. évfolyamra Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek




E: 13 óra L: 13 óra E: 13 óra


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

L: 13 óra


Beszédértés




Íráskészség

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A továbbhaladás feltételei A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét. A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról. Rövid beszélgetésekben vesz részt. Kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben. egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról. A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében. Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak. Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki írásban. Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta alapján az őt érdeklő, ismert témákról.

A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével. Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges információkat. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 205

FELNŐTTOKTATÁS.DOC érintő témákról minta alapján.

11-12. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER A2 szintről folytatják tanulmányaikat és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat utolsó szakaszában az elért eredményekről, és fejlesztendő területekről. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel.

Tematikai egység

A tanulók értékelése

Órakeret 11. évf. 2 óra 12. évf. 4 óra

A mérés − három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) végezzük; − a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk; − az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; − a feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; − a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók; − a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 206

FELNŐTTOKTATÁS.DOC adjunk. − a feladatok mindegyike példával kezdődjön; − lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-, állásra jelentkező levél

11. évfolyam Óraszám 11. évfolyam esti/levelező tagozat: 72 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés: 2 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 61 óra Szabadon felhasználható órakeret: 7 óra

Fejlesztési egységek Tematikai egység

Előzetes tudás


A fenti tevékenységekhe z használható szövegfajták, szövegforrások Tematikai egység

Beszédértés A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek, stb.



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó Előzetes tudás témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is A tantárgyhoz Gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési kapcsolható körbe tartozó és általános témákról is. fejlesztési A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és feladatok biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 208

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, használható szövegfajták, utasítások, interjúk, viták. szövegforrások

tranzakciók,

Tematikai egység


Előzetes tudás

A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.


Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag tevékenységekhez alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan használható vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, szövegfajták, versek, rapszövegek. szövegforrások Tematikai egység



FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tantárgyhoz A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, kapcsolható lényegre törő szövegek megértése. fejlesztési Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges feladatok részinformációk kiszűrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek A fenti (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tevékenységekhez játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. használható hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, szövegfajták, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek egyszerű irodalmi szövegforrások szövegek. Tematikai egység Írás A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, Előzetes tudás fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 210

FELNŐTTOKTATÁS.DOC főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és A tantárgyhoz véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása. kapcsolható Hatékony írásbeli interakció folytatása. fejlesztési Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó feladatok szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok. A fenti Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; tevékenységekhez személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező használható üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó szövegfajták, instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás, szövegforrások megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

Témakörök a 11. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.

Órakeret E: 10 L:10

E: 12 L:12

E: 10 L:10

E: 12 L:12

E: 12 L:12



Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. E: 12 Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, L:12 éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).


Beszédértés




Íráskészség

A továbbhaladás feltételei Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általános témákról is. A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény


FELNŐTTOKTATÁS.DOC alátámasztása. Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával.

12. évfolyam

Óraszám 12. évfolyam esti/levelező tagozat: 62 óra, heti: 2 óra Mérés-értékelés (próbaérettségi): 4 óra Fejlesztési feladatok megvalósítása: 52 óra Szabadon felhasználható órakeret: 6 óra

Fejlesztési egységek Tematikai egység

Előzetes tudás



Tematikai egység Előzetes tudás

Beszédértés A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó


FELNŐTTOKTATÁS.DOC témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is A tantárgyhoz Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési kapcsolható körbe tartozó és általános témákról is. fejlesztési A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és feladatok biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 215


Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták.

Tematikai egység


Előzetes tudás

A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.


Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), tevékenységekelbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy hez használható segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, szövegfajták, rapszövegek. szövegforrások Tematikai egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tantárgyhoz A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, kapcsolható lényegre törő szövegek megértése. fejlesztési Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges feladatok részinformációk kiszűrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek A fenti (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), tevékenységekjátékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hez használható hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, szövegfajták, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek egyszerű irodalmi szövegforrások szövegek.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Írás A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek


FELNŐTTOKTATÁS.DOC követésével. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és A tantárgyhoz véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása. kapcsolható Hatékony írásbeli interakció folytatása. fejlesztési Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó feladatok szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; A fenti képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tevékenységekhez tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok. használható Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; szövegfajták, személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező szövegforrások üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 218

FELNŐTTOKTATÁS.DOC elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.

Témakörök a 12. évfolyamra Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

E: 14 L:14

E: 14 L:14

E: 13 L:13

E: 13 L:13

A szabadon felhasználható órakeretből fennmaradó négy órát a 12. évfolyamon érettségi feladatok gyakorlására fordítjuk.


Beszédértés



A továbbhaladás feltételei B1, azaz a tanuló már megért lényeges információkat, amelyek olyan ismert témákhoz kapcsolódnak, mint pl. a munka, az iskola, a szabadidő. Ki tudja szűrni a fontos információkat azokból a rádió- és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről vagy érdeklődési körének megfelelő témáról szólnak. B1, azaz a tanuló elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely külföldi utazás során adódik. Előkészület nélkül részt tud venni a személyes jellegű vagy érdeklődési körének megfelelő, ismert vagy mindennapi témáról folytatott társalgásban (pl. család, szabadidő, munka, utazás, aktuális események). B1, azaz a tanuló már el tudja mesélni egyszerű mondatokkal élményeit, álmait, reményeit, céljait. Röviden meg tudja magyarázni és indokolni a véleményét.




Íráskészség

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

El tud mondani eseményeket, történeteket, tartalmat, és véleményt tud nyilvánítani ezekről. B1, azaz a tanuló képes a főként standard nyelven megírt, tevékenységéhez, tanulásához kapcsolódó szövegek megértésére. Magánlevélben megérti az események, érzelmek és kívánságok leírását. B1, azaz a tanuló tud egyszerű, folyamatos szöveget alkotni ismerős, érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról. Be tud számolni élményeiről és benyomásairól.

B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.



3.2.2.6.7. FIZIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A fizikatanítás céljai A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák ismétlődhetnek is, annak megfelelően, ahogy különböző kontextusban megjelennek. Ezek az ismétlődések tehát természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 221

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzésben ezek természetesen kizárólag a megértést segítő eszközök. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az 5-8 évfolyamra építve olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Lényeges, hogy a fizika egyes témaköreinek feldolgozása mindenki számára fontos témákkal, praktikus, a hétköznapokban is alkalmazható ismeretekkel kezdődjön. Így a tanulók felfedezik az ismeretek hasznát, érezni fogják, hogy a fizika az élet szinte minden HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 222

FELNŐTTOKTATÁS.DOC területén megjelenik. A szakközépiskolai fizika tanterv szakít a hagyományos „begyakoroltató” számítási feladatokkal. Számításokat a legtöbb esetben csak akkor végzünk, ha az a tananyag mélyebb megértését szolgálja, vagy a számértékek önmagukban érdekesek. Nem kizárt természetesen annak lehetősége, hogy egyes csoportokban sor kerüljön összetettebb számításokkal járó problémamegoldásra is. A célok megvalósítás érdekében az iskolai oktatás és nevelés során figyelembe kell venni a fizikai megismerés módszereit, fejlődésének jellemzőit. A jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Ezek eredményeit grafikus megjelenítéssel, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, szabatos megfogalmazással kell rögzíteni. Az ellenőrzések elvégzése is fontos része a fizikai megismerésnek, mely adott esetben a téves eredmények cáfolatát vagy a modellalkotást is magában foglalja. Óraterv 9. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3.

A mozgás leírása A mozgás változásának oka Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban Összesen

Órakere t 10 10 16 36

10. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5.

Energia nélkül nem megy Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Rezgések, hullámok Szikrák és villámok Az elektromos áram Lakások, házak elektromos hálózata Összesen

Órakere t 9 7 6 6 8 36

11. évfolyam Tematikai egység 1 2 3

A hang és a hangszerek világa Vízkörnyezetünk fizikája Kommunikáció, kommunikációs eszközök

Órakere t 6 10 12


FELNŐTTOKTATÁS.DOC 4

Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai Összesen

8 36

12. évfolyam Tematikai egység 1 2 3 4

A fény természete és a látás Atomfizika a hétköznapokban A Naprendszer fizikai viszonyai Csillagok, galaxisok Összesen

Órakere t 6 8 8 9 31

Évi óraszám a 9-11. évfolyamon 36 óra, a 12. évfolyamon 31 óra. Heti óraszám minden évfolyamon 1 óra/hét.

9. évfolyam Órakeret 10 óra

Tematikai egység A mozgás leírása Előzetes tudás

Sebesség, vektorok, függvények.

A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és változás A tematikai egység megjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat fejlesztési céljai formálása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.) Ismeretek: Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség. A sebesség különböző mértékegységei. A gyorsulás fogalma, mértékegysége. Szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai

Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése. Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében. A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése. A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számításokkal kísért elemzése, pl. − adott sebesség eléréséhez szükséges idő; − a fékút nagysága; − a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata. Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy


FELNŐTTOKTATÁS.DOC jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás).

görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott sebességnél.

Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. fogalmak

Tematikai egység A mozgás változásának oka

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

A sebesség és a gyorsulás fogalma. Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati kapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos A tematikai egység gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és fejlesztési céljai következmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása esetén. egyszerű esetekben. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása irányítása szempontjából. (az autógumi szerepe). Az energiatakarékos közlekedés, a A gépjárművek fogyasztását befolyásoló környezettudatos, a természet épségét óvó tényezők. közlekedési magatartás lehetőségeinek Az utasok védelme a gépjárműben: feltárása. − gyűrődési zóna; A közlekedésbiztonsági eszközök − biztonsági öv; működésének összekapcsolása az alapul − légzsák. szolgáló fizikai elvekkel, a tudatos és Ismeretek: következetes használat iránti igény. Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek Newton törvényeinek megfogalmazása. összekapcsolása ezek fizikai alapjaival. Speciális erőhatások (nehézségi erő, A test súlya és a tömege közötti nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, különbségtétel. rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 225

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendületfogalmak megmaradás.

Tematikai egység

Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban

Órakeret 16 óra

A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre. Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és A tematikai egység teljesítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi fejlesztési céljai szóhasználat különbözőségének bemutatása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Gépek, járművek motorjának teljesítménye. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek A súrlódás és a közegellenállás hatása a felismerése mechanikai energiákra. A mechanikai energiák átalakítási Egyensúlyi állapotok folyamatainak ismerete. − biztos, A mechanikai energia-megmaradás tételének − bizonytalan, bemutatása szabadesésnél. − közömbös, Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel − metastabil. kapcsolatban. Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség gépek a gyakorlatban. felismerése konkrét példák alapján. − egyoldalú és kétoldalú emelő; Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az egyszerű gépek használatára (pl. háztartási − álló és mozgócsiga; gépek, építkezés a történelem folyamán, − hengerkerék; sport). − lejtő; A különféle egyszerű gépek működésének − csavar; értelmezése a vizsgált példák és mérések − ék. alapján. Csontok, ízületek, izmok. A helyes testtartás megértése nagy teher Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, emelésénél. Előzetes tudás

mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 226

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt). Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas Kulcsfogalmak/ energia), energiamegmaradás, teljesítmény. egyensúlyi állapot, fogalmak forgatónyomaték, egyszerű gép.

Továbbhaladás feltételei Mindegyik negyedéves vizsgán 25%-nál több pontot érjen el.

10. évfolyam

Tematikai egység Energia nélkül nem megy

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás. Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és A tematikai egység fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember fejlesztési céljai egészsége vonatkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentőségének felismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egyes táplálékok energiatartalmának A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. összehasonlítása. A legfontosabb élelmiszerek Az egészséges táplálkozás jellemzői. energiatartalmának ismerete. A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. elkülönítése. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése. üzemanyagok tulajdonságai. Különleges meghajtású járművek: például Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján. hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 227

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek: A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. Kulcsfogalmak/ Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. fogalmak

Tematikai egység Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

A nyomás. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást A tematikai egység befolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. fejlesztési céljai Együttműködés, kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak A felhajtóerő mint hidrosztatikai élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás nyomáskülönbség értelmezése. kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Aerodinamikai paradoxon bemutatása. A szél épületekre gyakorolt hatásának Az áramlások nyomásviszonyai. A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a bemutatása példákon. mozgató fizikai hatások. Természeti és technikai példák gyűjtése és a A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülő szerkezetek stb.). hatások. A jég rendhagyó viselkedése A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, hátrányainak összegyűjtése. vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Repülésbiztonsági statisztikák elemzése. Hangrobbanás. Légzés. Ismeretek: Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 228

FELNŐTTOKTATÁS.DOC mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Kulcsfogalmak/ Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, fogalmak aerodinamikai felhajtóerő.

Tematikai egység/ Órakeret Rezgések, hullámok Fejlesztési cél 6 óra Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának Előzetes tudás alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas energia. Mechanikai energia-megmaradás. Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének A tematikai értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a egység fejlesztési természeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az időmérés és az építmények szerkezeti céljai elemeinek bemutatása. Kezdeményezőkészség, együttműködés fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások, ismeretek ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati A rezonancia feltételeinek bemutatása alkalmazások: gyakorlati példákon a technikában és a Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test természetben. rezgése, fonálinga mozgása). A rezgések általános voltának, létrejöttének Csillapodó rezgések. megértése, a csillapodás jelenségének Kényszerrezgések. felismerése konkrét példákon. Rezonancia, rezonancia-katasztrófa. A rezgések gerjesztésének felismerése Mechanikai hullámok kialakulása. néhány gyakorlati példán. Földrengések kialakulása, előrejelzése, A hullámok mint térben terjedő rezgések tengerrengések, cunamik. értelmezése gyakorlati példákon. Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe A földrengések létrejöttének elemzése a Föld a jelenség létrejöttében. szerkezete alapján. Ismeretek: A földrengésekre, tengerrengésekre A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, – rezgésidő (periódusidő), a természeti katasztrófák idején követendő – amplitúdó, helyes magatartás, a földrengésbiztos – frekvencia. épületek sajátságainak megismerése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 229

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Árapály-táblázatok elemzése.

Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, hullám terjedési sebessége.

Tematikai egység Szikrák és villámok. Az elektromos áram

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai A tematikai egység rendszerek felismerése. Felelős magatartás kialakítása. A fejlesztési céljai veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Az elektromos töltés fogalma, az Problémák, jelenségek, gyakorlati elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek alkalmazások: Elektrosztatikus alapjelenségek: értelmezése, gyakorlati tapasztalatok alapján. dörzselektromosság, töltött testek közötti Ponttöltések közötti erő kiszámítása. kölcsönhatás, földelés. ,jó szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek A villámok keletkezése, veszélye, a felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató villámhárítók működése. működésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók Az elektromos töltések tárolása: működésének megismerése, a helyes kondenzátorok. magatartás elsajátítása zivataros, Ismeretek: Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos villámcsapás-veszélyes időben. töltés egysége. Az elektromos térerősség és az elektromos Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. feszültség jelentésének megismerése, Az elektromosság fizikai leírásában használatuk a jelenségek leírásában,


FELNŐTTOKTATÁS.DOC használatos fogalmak: elektromos térerősség, értelmezésében. feszültség, kapacitás. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos áram élettani hatása: az emberi Az elektromos áram létrejöttének test áramvezetési tulajdonságai, idegi megismerése, áramvezetés. Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és Az elektromos áram élettani szerepének, az mágneses hatásának megismerése orvosi diagnosztikai és terápiás Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének alkalmazásoknak az ismerete. A hazugságvizsgáló működése. átlátása. Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; Ismeretek: Az elektromos áram fogalma, az áramerősség a számított és mért értékek összehasonlítása, mértékegysége. következtetések levonása. Az elektromos ellenállás fogalma, Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése mértékegysége. különböző körülmények között, Ohm törvénye vezető szakaszra. következtetések levonása. Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, Kulcsfogalmak/ elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, fogalmak kondenzátor. Elektromos áram, elektromos ellenállás.

Órakeret 8 óra Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás Előzetes tudás fogalma. A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre A tematikai egység nevelés. A környezettudatosság és energia hatékonyság fejlesztési céljai szempontjainak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia felhasználásában. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/ módszertani alkalmazások) ajánlások Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, Problémák, jelenségek, gyakorlati áramkör összeállítása kapcsolási rajz alapján. alkalmazások: Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, A soros és a párhuzamos kapcsolások épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. legfontosabb jellemzőinek megismerése, Tematikai egység

Lakások, házak elektromos hálózata


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az elektromos áram veszélyei, konnektorok feszültség- és áramerősség viszonyok lezárása kisgyermekek védelme érdekében. vizsgálata méréssel, összefüggések A biztosíték (kismegszakító) működése, felismerése az adatok alapján. használata, olvadó- és automata biztosítékok. Az elektromosság veszélyeinek megismerése. Három- eres vezetékek használata, a A biztosítékok szerepének megismerése. földvezeték szerepe. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, Különböző teljesítményű fogyasztók valamint az elektromos teljesítmény összehasonlítása. kiszámítása, fogyasztók teljesítményének Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt összehasonlítása. (éjszakai) áram. Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, A villanyszámla elemzése. a villanyszámla értelmezése. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, Ismeretek: Soros és párhuzamos kapcsolás. fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő teljesítményének összehasonlítása. fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása. Kulcsfogalmak/ Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés. fogalmak

Továbbhaladás feltételei

Mindegyik negyedéves vizsgán 25%-nál több pontot érjen el. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 232

FELNŐTTOKTATÁS.DOC egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.

11. évfolyam

Tematikai egység A hang és a hangszerek világa

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma. A tematikai egység A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az fejlesztési céljai ember érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának alkalmazások: kísérleti bemutatása. Hangsebesség- mérése. A hangsebesség Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. függése a közegtől. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának Doppler-hatás. vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az értelmezése. Felhasználási területek emberi fül felépítése. bemutatása gyűjtőmunka alapján. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a Húrok rezgései, húros hangszerek. decibelskálán önálló információkeresés Sípok fajtái. alapján. A zajszennyezés. Kísérlet húros hangszeren: felhang Ultrahang a természetben és gyógyászatban. megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. Ismeretek: A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó A hang fizikai jellemzői. kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt A hang terjedésének mechanizmusa. és nyitott síp hangjának összehasonlítása. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, a hatást Felharmonikusok. csökkentő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Kulcsfogalmak/ Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. fogalmak HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 233



Vízkörnyezetünk fizikája

Órakeret 10 óra

Fajhő, hőmennyiség, energia. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. A tematikai egység Halmazállapot-változások sajátságainak azonosítása termikus fejlesztési céljai rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások, ismeretek ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A különböző halmazállapotok meghatározó A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó tulajdonságainak rendszerezése, ezek hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő), értelmezése részecskemodellel és ezek hatása a természetben, illetve kölcsönhatás-típusokkal. mesterséges környezetünkben. A jég rendhagyó hőtágulásából adódó Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). mélységi fagyhatár szerepe az épületeknél, A nyomás és a halmazállapot-változás vízellátásnál stb.). kapcsolata. Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok Kölcsönhatások határfelületeken (felületi készítése, elemzése halmazállapotfeszültség, hajszálcsövesség). változásoknál. Lakóházak vizesedése. A végső hőmérséklet meghatározása Vérnyomás, véráramlás. különböző halmazállapotú, ill. különböző Ismeretek: hőmérsékletű anyagok keverésénél. A szilárd anyagok, folyadékok és gázok A felületi jelenségek önálló kísérleti tulajdonságai. vizsgálata. A halmazállapot-változások energetikai A vérnyomásmérés elvének átlátása. viszonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Kulcsfogalmak/ Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi fogalmak feszültség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai

Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században

Órakeret 12 óra

Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete. Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 234

FELNŐTTOKTATÁS.DOC egység nevelésifejlesztési céljai

értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, adatok továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások, ismeretek ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati Az elektromágneses hullámok szerepének alkalmazások: felismerése az információ- (hang, kép) A korszerű kamerák, antennák, átvitelben. vevőkészülékek működésének legfontosabb A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak elemei. (SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, Az elektromágneses hullámok elhajlása, funkciójuk megértése. szóródása, visszaverődése az ionoszférából. Az aktuálisan legmodernebb A mobiltelefon felépítése és működése. mobilkészülékekhez rendelt néhány funkció, A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, optikai kábelekben, endoszkópokban. azok alkalmazása. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának A kábelen történő adatátvitel elvének célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a megértése. testben keletkező áramok kimutatása, Az endoszkópos operáció és néhány röntgen, képalkotó eljárások, endoszkóp diagnosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, használata). szervezetre gyakorolt hatásának Terápiás módszerek alkalmazásának célja és megismerése, az egészségtudatosság fizikai alapelvei a gyógyászatban. fejlesztése. Elektronikus memóriák. A digitális technika leglényegesebb elveinek, Mágneses memóriák. a legelterjedtebb alkalmazások fizikai CD, DVD lemezek. alapjainak áttekintése konkrét gyakorlati A képek és hangok kódolása. példák alapján. A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. alkalmazása (digitális kamera, fénymásoló, A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb lézernyomtató működése). sajátságainak, a legújabb kommunikációs A digitális fényképezés alapjai. Integrált lehetőségeknek és technikáknak nyomon áramkörök és felhasználásuk. követése. A digitális képrögzítés elvi Ismeretek: lényegének, ill. a CCD felépítésének átlátása. Elektromágneses rezgések nyílt és zárt A fényképezőgép jellemző paramétereinek rezgőkörben. értelmezése: felbontás, optikai- és digitális A rádió működésének elve. A moduláció. zoom. A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek készítésének A fényelektromos hatás fizikai leírása, titkai. magyarázata. A röntgensugarak gyógyászati szerepének és Albert Einstein munkássága. veszélyeinek HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 235



összegyűjtése. Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel, adattárolás, információ, fényelektromos hatás.


Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

Órakeret 8 óra

A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése. A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és A tematikai egység fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. fejlesztési céljai Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások, ismeretek ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A Megfelelő segédletek felhasználásával a hatások elemzése a fizika szempontjából. saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A A Föld véges eltartóképessége. csökkentés módozatainak végiggondolása, Környezetszennyezési, légszennyezési környezettudatos fogyasztói szemlélet problémák, azok fizikai hatása. fejlődése. Az ózonpajzs szerepe. A környezeti ártalmak megismerése, Ipari létesítmények biztonsága. súlyozása (például: újságcikkek értelmezése, A globális felmelegedés kérdése. a környezettel kapcsolatos politikai viták Üvegházhatás a természetben, az pro- és kontra érvrendszerének megértése). üvegházhatás szerepe. A globális A globális felmelegedés objektív tényeinek felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, és a lehetséges okokkal kapcsolatos politikai és áltudományos viták. feltevéseknek az elkülönítése. Ismeretek: A környezet állapota és a gazdasági érdekek A hősugárzás (elektromágneses hullám) lehetséges összefüggéseinek megértése. kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Kulcsfogalmak/ Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs. fogalmak



Továbbhaladás feltételei Mindegyik negyedéves vizsgán 25%-nál több pontot érjen el. 12. évfolyam Órakeret 6 óra Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Előzetes tudás Mindennapi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai optikai alapismeretek. A fény kettős természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fejlesztése. Az emberi szem védelme fontosságának és lehetőségeinek beláttatása, az egészséges életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai A tematikai egység alapon történő magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, fejlesztési céljai technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében: nemzeti azonosságtudat erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati Az elsődleges és másodlagos fényforrások alkalmazások: megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek Elsődleges és másodlagos fényforrások a felismerése, értelmezése, megfigyelése. környezetünkben. Egy fénysebesség mérésére (becslésére) A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék alkalmas eljárás megismerése. fogalma. Egyszerű kísérletek elvégzése a háztartásban A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos és környezetünkben előforduló felépítése. Gyakori látáshibák. Szemüveg és elektromágneses hullámok és az anyag kontaktlencse jellemzői, a dioptria fogalma. kölcsönhatására. Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, A foton elmélet értelmezése, a frekvencia kevert színek. A színes monitorok, kijelzők (hullámhossz) és foton energia kapcsolatának működése. megismerése. Szivárvány. Délibáb. A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, a A lézer. látás-kiegészítők és optikai eszközök A háromdimenziós képalkotás aktuális kiválasztása szempontjainak megismerése. eredményei Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések A távcső és a mikroszkóp működésének elve. értelmezése. Tematikai egység

A fény természete és a látás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Ismeretek: A távcső és mikroszkóp felfedezésének Az elektromágneses hullám fogalma. tudománytörténeti szerepének megismerése, A fény sebessége légüres térben. hatásának felismerése az emberi A fény sebessége különböző anyagokban. gondolkodásra. Planck hipotézise, fotonok. A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. előírások tudatos alkalmazása. Teljes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, Kulcsfogalmak/ spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, fogalmak színfelbontás. Teljes visszaverődés.

Tematikai egység

Atomfizika a hétköznapokban

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Ütközések. A fény jellemzői. Elemek tulajdonságai. Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának A tematikai egység megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az fejlesztési céljai élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének áttekintése. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények / módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati Különböző fénykibocsátó eszközök alkalmazások: spektrumának gyűjtése a gyártók adatai Az atom fogalmának fejlődése, az egyes alapján. (Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak atommodellek mellett és ellen szóló érvek, spektruma.) tapasztalatok. Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati Elektron, atomok, molekulák és egyéb jelentősége. összetett rendszerek (kristályok, A radioaktivitás egészségügyi hatásainak folyadékkristályok, kolloidok). felismerése: Az atommag felfedezése: Rutherford szórási − sugárbetegség; kísérlete. − sugárterápia. Stabil és bomló atommagok. A radioaktív HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 238

FELNŐTTOKTATÁS.DOC sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerűsége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Ismeretek: Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. Kulcsfogalmak/ Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia fogalmak egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő.

Órakeret A Naprendszer fizikai viszonyai 8 óra Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapotElőzetes tudás változások. A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az A tematikai egység űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az fejlesztési céljai űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szempontjából. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás alkalmazások: logikájának megértése. A hold- és a napfogyatkozás. A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. Föld Naprendszeren belüli helyzetének A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a összekapcsolása. Neptunusz jellegzetességei. Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. holdfogyatkozás megkülönböztetése. Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Meteorok, meteoritek. Táblázati adatok segítségével két égitest A kisbolygók övének elhelyezkedése. sajátságainak, felszíni viszonyainak Az űrkutatás állomásai: első ember az űrben, a összehasonlítása, az eltérések okainak és azok Hold meghódítása, magyarok az űrben. következményeinek az értelmezése. Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb szállító eszközök. Az emberi élet lehetősége az állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése, űrben. rendszerezése. Nemzetközi Űrállomás. A magyar űrkutatás eredményeinek, A világűr megfigyelése: távcsövek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, parabolaantennák, űrtávcső. űrbe juttatott eszközöknek a megismerése. Ismeretek: Az űrkutatás jelenkori programjának, fő A Naprendszer szerkezete, legfontosabb törekvéseinek áttekintése. objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. fogalmak

Tematikai egység

Csillagok, galaxisok

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése. A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi A tematikai egység egységének beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlesztési céljai fejlődésének, a fejlődés kereteinek, következményeinek, időbeli lefutásának megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, Fejlesztési követelmények/módszertani alkalmazások) ajánlások Problémák, jelenségek, gyakorlati A csillagok méretviszonyainak alkalmazások: (nagyságrendeknek) áttekintése. A Nap várható jövője. A csillagok energiatermelésének megértése. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. Önálló projektmunkák, képek gyűjtése, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 240

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A fizikai-matematikai világleírások hatása az egyszerű megfigyelések végzése (például: a európai kultúrára. Tejút megfigyelése). Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, Érvelés és vita az Univerzumról kialakított a galaxis halmazok távolodása. képzetekkel kapcsolatban. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje. Kulcsfogalmak/ Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. fogalmak

Továbbhaladás feltételei Mindegyik negyedéves vizsgán 25%-nál több pontot érjen el. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 241

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét.

3.2.2.6.8. KÉMIA TANTERV A GIMNÁZIUMOK 9-11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A kémiatanítás céljai A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokosaként a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és ezek értelmezésében képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) művelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása illetve a személyes karrier szempontjából.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy egyes problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkra. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiai tudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos eleme. Ezt elsősorban a mértékegységek és nagyságrendek értelmezésén és a gyakorlati élet szempontjából legjelentősebb problémák kapcsán alapozzuk meg. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat támasztunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze. Általában is, de konkrét anyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erőforrások véges voltát, a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységformákat válasszanak a feldolgozott témákhoz. Az egyes tevékenységformák megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amely számos formában alkalmazható. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítő támogatásával) illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált értékelés különösen vizsgálatok, csoportos tevékenységek lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 243

FELNŐTTOKTATÁS.DOC absztrakcióra és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelenséget célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. Ugyanakkor erősen épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás igénye nélkül, szabadabban építkezhetünk a folyamat során. 9. évfolyam

Óraterv Témakör A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek

Óraszám (36 óra) 12 12 12

Részletes tanterv Tematikai egység

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Kémiai reakció, égés, savas eső, „ózonlyuk”. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A A tematikai egység szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, nevelési-fejlesztési tulajdonságai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok céljai felismerése és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erősítése. Helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Bevezetés a szerves kémiába A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport,

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások


Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának Biológia-egészségtan: rögzítése, képletírás. A nevek biogén elemek. értelmezése. Molekulamodellek, szerves


FELNŐTTOKTATÁS.DOC konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek.

molekulákról készült ábrák, képek és képletek összehasonlítása, animációk bemutatása. Az izomer vegyületek tulajdonságainak összehasonlítása. A szerves vegyületek elnevezése néhány köznapi példán bemutatva, rövidítések, pl. E-számok.

Biológia-egészségtan: etilén mint növényi hormon, rákkeltő és A telített szénhidrogének Veszélyes anyagok mutagén anyagok, Alkánok (paraffinok), környezetterhelő felhasználása levegőszennyezés, szmog, cikloalkánok, 1-8 szénatomos szükségességének belátása. üvegházhatás, ózonpajzs, főlánccal rendelkező alkánok savas esők. elnevezése, metil- és Molekulamodellek készítése. etilcsoport, homológ sor, Kísérletek telített Fizika: olvadáspont, általános képlet. szénhidrogénekkel: pl. forráspont, forrás, A nyílt láncú alkánok földgázzal felfújt mosószerhab kondenzáció, forráspontot molekulaszerkezete, a égése és sebbenzin lángjának befolyásoló külső tényezők, üvegházhatás. ciklohexán konformációja. oltása, a sebbenzin mint Apoláris molekulák, olvadás- és apoláris oldószer. Információk a forráspont függése a moláris kőolaj-feldolgozásról, az Technika, életvitel és tömegtől. Égés, szubsztitúciós üzemanyagokról, az gyakorlat: fűtés, tűzoltás, reakció halogénekkel, oktánszámról, a cetánszámról, a energiatermelés. hőbontás. A telített megújuló és a meg nem újuló Földrajz: kőolaj- és szénhidrogének előfordulása és energiaforrások előnyeiről és földgázlelőhelyek, felhasználása. A fosszilis hátrányairól, a szteránvázas keletkezésük, energiaipar, energiahordozók problémái. vegyületekről. szmog, globális problémák, üvegházhatás, ózonlyuk, savas eső. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása.

A háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása fontosságának megértése. Geometriai izomerek tanulmányozása modellen.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A diének és a poliének Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok. Acetilén. Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása. A halogéntartalmú szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége.

A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása. Paradicsomlé reakciója brómos vízzel. Környezetvédelmi problémák. Az értéktelen kőszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aromás szénhidrogének felhasználása, előnyök és veszélyek mérlegelése.

A szerves halogénvegyületek környezetszennyezésével kapcsolatos szövegek, hírek kritikus, önálló elemzése. A halogénszármazékok felhasználásának problémái (teflon, DDT, PVC, freon).

Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, Kulcsfogalmak/ köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, fogalmak homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Órakeret Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 12 óra Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos


FELNŐTTOKTATÁS.DOC információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, Az alkoholok metanolmérgezésre vonatkozó Az alkoholok csoportosítása, számolások, egészségtudatos elnevezésük. A metanol, az Biológia-egészségtan: magatartás. etanol, és a glicerin szerkezete és az alkohol hatásai, M: Metanol vagy etanol égetése, tulajdonságai, élettani hatása. erjedés. oxidációja réz(II)-oxiddal, Égésük, részleges oxidációjuk, alkoholok oldhatósága vízben, semleges kémhatásuk, Fizika: felületi oldat kémhatása, etanol mint feszültség. észterképződés. Alkoholok, oldószer. A bioetanol, a glicerin alkoholtartalmú italok előállítása. biológiai és kozmetikai Denaturált szesz. jelentősége, mérgezések és borhamisítás. Az éterek elnevezése, szerkezete. Munkabiztonsági szabályok A dietil-éter tulajdonságai, ismerete és betartása. élettani hatása, felhasználása régen és most. Az aldehidek és a ketonok A formilcsoport és a ketocsoport elnevezése, szerkezete, reakciókészségbeli különbségének tulajdonságai, oxidálhatósága. megértése. A formaldehid felhasználása Ezüsttükör-próba és Fehling(formalin), mérgező hatása. reakció formalinnal és acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal. Aceton, mint oldószer. A karbonsavak csoportosítása értékűség és a szénváz alapján, Karbonsavak közömbösítése, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai reakciójuk karbonátokkal, és kémiai tulajdonságaik. A pezsgőtabletta porkeverékének karbonsavak előfordulása, készítése, karbonsavsók felhasználása, jelentősége. kémhatása. Az észterek Biológia-egészségtan: Egészséges táplálkozási szokások Észterképződés alkoholokból és lipidek, sejthártya, alapjainak megértése. karbonsavakból, kondenzáció és táplálkozás. Gyümölcsészterek szagának hidrolízis. A gyümölcsészterek bemutatása. Állati zsiradékok, Történelem, mint természetes és mesterséges olajok, margarinok vizsgálata. íz- és illatanyagok. társadalmi és HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 247

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tisztítószerek A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai.

állampolgári ismeretek: Alfred Nobel, Görgey Artur. A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése. Felületi hártya keletkezésének bemutatása, szilárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgálata, szappanok habzásának függése a vízkeménységtől és a pH-tól. Szilárd és folyékony tisztítószerekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák.

A szénhidrátok A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata.

Biológia-egészségtan: Felismerés: a kémiai szempontból a szénhidrátok hasonló összetételű anyagoknak emésztése, biológiai is lehetnek nagyon különböző oxidáció és tulajdonságaik és fordítva. fotoszintézis, növényi sejtfal, tápanyag, Oldási próbák glükózzal. ízérzékelés, A monoszacharidok Szőlőcukor oxidációja (ezüsttükörvércukorszint. A monoszacharidok funkciós próba és Fehling-reakció, csoportjai, szerkezetük, kísérlettervezés glükóztartalmú és Történelem, tulajdonságaik. A szőlőcukor és a édesítőszerrel készített üdítőital társadalmi és gyümölcscukor nyílt láncú és megkülönböztetésére, „kék állampolgári gyűrűs konstitúciója, lombik” kísérlet). Információk ismeretek: a papír. előfordulása. Emil Fischerről. A poliszacharidok A keményítő tartalék-tápanyag és A keményítő és a cellulóz a cellulóz növényi vázanyag szerkezete, tulajdonságai, funkciója szerkezeti okának előfordulása a természetben, megértése. felhasználásuk a háztartásban, az A papírgyártás környezetvédelmi élelmiszeriparban, a problémái. papírgyártásban. Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, Kulcsfogalmak/ karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, fogalmak észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.





Órakeret A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 12 óra Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás vegyületek. A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és savbázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben.

Az amidkötés különleges Az amidok stabilitása szerkezeti okának és Funkciós csoport, elnevezés. Sav- jelentőségének megértése. bázis tulajdonságok, hidrolízis. M: Információk amidcsoportot A karbamid tulajdonságai, tartalmazó gyógyszerekről, előfordulása, felhasználása. műanyagokról és a karbamid vizeletben való előfordulásáról, A poliamidok szerkezete, felhasználásáról (műtrágya, előállítása, tulajdonságai. jégmentesítés, műanyaggyártás). A piridin, a pirimidin, és a purin A nitrogéntartalmú heterociklikus szerkezete, hidrogénkötések vegyületek vázának felismerése kialakulásának lehetősége. biológiai szempontból fontos Előfordulásuk a biológiai vegyületekben. szempontból fontos vegyületekben. Az aminosavak Felismerés: az aminosavak két Az aminosavak funkciós funkciós csoportja alkalmassá csoportjai, ikerionos szerkezet és teszi ezeket stabil láncok következményei. Előfordulásuk kialakítására, míg az oldalláncaik és funkcióik. okozzák a változatosságot. A fehérjealkotó α-aminosavak. Peptidek, fehérjék Felismerés: a fehérjéket egyedi


Biológia-egészségtan: vitaminok, nukleinsavak, színtest, vér, kiválasztás.

Biológia-egészségtan: aminosavak és fehérjék tulajdonságai, peptidkötés, enzimek működése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban.

(általában sokféle kötéssel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására. Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, modellek, képek, animációk értelmezése, elemzése, és/vagy készítése. Tojásfehérje kicsapási reakciói és ezek összefüggése a mérgezésekkel, illetve táplálkozással.

A nukleotidok és a nukleinsavak Biológia-egészségtan: A „nukleinsav” név eredete, a sejtanyagcsere, mononukleotidok építőegységei. Felismerés: a genetikai koenzimek, Az RNS és a DNS sematikus információ megőrzését a nukleotidok, ATP és konstitúciója, térszerkezete, a maximális számú hidrogénkötés szerepe, öröklődés bázispárok között kialakuló kialakulásának igénye biztosítja. molekuláris alapjai, hidrogénkötések, a Watson– mutáció, Crick-modell. fehérjeszintézis. Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, Kulcsfogalmak/ peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, fogalmak Watson–Crick-modell.

Továbbhaladás feltételei A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonságai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erősítése. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának ismerete. Oxigéntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének ismerete. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 250

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok megértése. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. A fejlesztési követelmények és a tananyagban foglaltak elégséges szintű teljesítése feltétele a továbbhaladásnak. 10. évfolyam A 9–10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és összetételük megadásának módjait. A kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit, a reakciókat kísérő energiaváltozások, időbeli lejátszódásuk és a kémiai egyensúlyok vizsgálatát követi a több szempont alapján való csoportosításuk. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciók során tanultakra, másrészt a megszerzett tudás fel is használható egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor. A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus, amennyiben előfordulásukat és felhasználásukat a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai ismeretek sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szerves kémiáét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekről szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelő szemléletmód HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 251

FELNŐTTOKTATÁS.DOC kialakulását. Az adott időkereteben nem lehet cél a példamegoldó rutin kialakítása. A 9–10. évfolyamon szereplő számolási feladatok ezért főként a logikus gondolkozás fejlődését, a gyakorlati életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértését segítik. Az ismeretek elmélyítését és a mindennapi élettel való összekötését a táblázatban szereplő jelenségek, problémák és alkalmazások tárgyalásán túl a sok tanári és tanulókísérletnek, önálló és csoportos információ-feldolgozásnak kell szolgálnia. A konkrét oktatási, szemléltetési és értékelési módszerek megválasztásakor feltétlenül preferálni kell a nagy tanulói aktivitást megengedőket (egyéni, pár- és csoportmunkák, tanulókísérletek, projektmunkák, prezentációk, versenyek). Meg kell követelni, hogy minden tevékenységről készüljön jegyzet, jegyzőkönyv, diasor, poszter, online összefoglaló vagy bármilyen egyéb termék, amely a legfontosabb információk megőrzésére és felidézésére alkalmas.

Óraterv Témakör A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia

Óraszám (36 óra) 8 8 6 8 6

Részletes tanterv Órakeret 8 óra Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, Előzetes tudás vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris tömeg. A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és A tematikai egység felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris nevelési-fejlesztési tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai céljai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Tematikai egység

A kémia és az atomok világa


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az atomok és belső szerkezetük. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és elektron relatív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük.

A részecskeszemlélet megerősítése. Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor és ennek modellezése. Dalton gondolatmenetének bemutatása egy konkrét példán. Számítógépes animáció a Rutherford-féle szórási kísérletről. Műszerekkel készült felvételek az atomokról. Lehetőségek az elektronszerkezet részletesebb megjelenítésére. Lángfestés. Információk a tűzijátékokról, gyökökről, „antioxidánsokról”, az elektron hullámtermészetéről (Heisenberg és Schrödinger).

Fizika: atommodellek, színképek, elektronhéj, tömeg, elektromos töltés, Coulombtörvény, erő, neutron, radioaktivitás, felezési idő, sugárvédelem, magreakciók, energia, atomenergia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: II. világháború, a hidegháború.

A periódusos rendszer és az anyagmennyiség A relatív és moláris atomtömeg, Az elemek periodikusan változó rendszám, elektronszerkezet és tulajdonságainak reakciókészség közötti elektronszerkezeti okai, a összefüggések megértése és Biológia-egészségtan: periódusos rendszer alkalmazása. biogén elemek. (Mengyelejev): relatív és moláris Az azonos csoportban lévő atomtömeg, rendszám = elemek tulajdonságainak Fizika: eredő erő, protonok száma illetve összehasonlítása és az EN elektromos vonzás, elektronok száma; csoport = csoportokon és periódusokon taszítás. vegyértékelektronok száma; belüli változásának szemléltetése periódus = elektronhéjak száma. kísérletekkel (pl. a Na, K, Mg és Nemesgáz-elektronszerkezet, Ca vízzel való reakciója). elektronegativitás (EN). Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, Kulcsfogalmak/ neutron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és fogalmak moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Órakeret 8 óra Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris

Tematikai egység Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Előzetes tudás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei. Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák A tematikai egység polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a nevelési-fejlesztési másodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert céljai szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények/ Kapcsolódási pontok problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások A szerkezet, a tulajdonságok és a Halmazok A kémiai kötések kialakulása, felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. törekvés a nemesgázelektronszerkezet elérésére. Az EN Kísérletek az atomos és a döntő szerepe az elsődleges molekuláris oxigén reakciókészségének kémiai kötések és másodlagos összehasonlítására. kölcsönhatások kialakulásában. Ionos kötés és ionrács Biológia-egészségtan: az idegrendszer Egyszerű ionok kialakulása nagy Ionvegyületek képletének működése. EN-különbség esetén. Az ionos szerkesztése. kötés, mint erős elektrosztatikus Kísérletek ionos vegyületek Fizika: elektrosztatikai kölcsönhatás, és ennek képződésére. alapjelenségek, következményei. áramvezetés. Fizika: hővezetés, Fémes kötés és fémrács A fémek közös tulajdonságainak olvadáspont, Fémes kötés kialakulása kis EN-ú értelmezése a fémrács jellemzői forráspont, atomok között. Delokalizált áramvezetés. alapján. elektronok, elektromos és Animációk és kísérletek a fémek Vizuális kultúra: hővezetés, olvadáspont és elektromos vezetéséről. kovácsoltvas kapuk, mechanikai tulajdonságok. ékszerek. Kovalens kötés és atomrács A kötéspolaritás megállapítása az Fizika: Kovalens kötés kialakulása, EN-különbség alapján. energiaminimum. Animációk a kovalens kötés kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok kialakulásáról. Információk az Fizika, matematika: makroszkópikus tulajdonságai és atomrácsos anyagok vektorok. felhasználása. felhasználásáról. Molekulák képződése, kötő és Molekulák alakjának és Fizika: töltések, nemkötő elektronpárok. polaritásának megállapítása. pólusok. Összegképlet és szerkezeti képlet. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 254

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A molekulák alakja. A molekulapolaritás. Tendenciák felismerése a Másodrendű kötések és a másodrendű kölcsönhatásokkal molekularács jellemezhető molekularácsos Másodrendű kölcsönhatások tiszta anyagok fizikai tulajdonságai halmazokban. A hidrogénkötés között. szerepe az élő szervezetben. A Kísérletek a másodrendű kötések Fizika: energia és „hasonló a hasonlóban oldódik jól” fizikai tulajdonságokat befolyásoló mértékegysége, forrás, elv és a molekularácsos anyagok hatásának szemléltetésére (pl. forráspont, fizikai tulajdonságainak különböző folyadékcsíkok töltéseloszlás, anyagszerkezeti magyarázata. A párolgási sebességének tömegvonzás. molekulatömeg és a részecskék összehasonlítása). A közötti kölcsönhatások kapcsolata „zsíroldékony”, „vízoldékony” és a fizikai tulajdonságokkal, illetve a „kettős oldékonyságú” anyagok felhasználhatósággal. molekulapolaritásának megállapítása. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése. Összetett ionok Összetett ionok képződése, töltése Összetett ionokat tartalmazó és térszerkezete. A mindennapi vegyületek előfordulása a élet fontos összetett ionjai. természetben és felhasználása a háztartásban: ismeretek felidézése és rendszerezése. Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, Kulcsfogalmak/ kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, fogalmak molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Órakeret Anyagi rendszerek 6 óra Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, Előzetes tudás hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció. A tematikai egység A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve nevelési-fejlesztési kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése céljai az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiségkoncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapotváltozások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Az anyagi rendszerek és Fizika: Ismert anyagi rendszerek és csoportosításuk halmazállapotok, a változások besorolása a A rendszer és környezte, nyílt és halmazállapotmegismert típusokba. zárt rendszer. A kémiailag tiszta változásokat kísérő Gyakorlati életből vett példák energiaváltozások, anyagok, mint egykomponensű, a keresése különböző számú keverékek, mint belső energia, hő, komponenst és fázist tartalmazó többkomponensű homogén, állapotjelzők: nyomás, rendszerekre. illetve heterogén rendszerek. hőmérséklet, térfogat. A valószínűsíthető halmazállapot Halmazállapotok és megadása az anyagot alkotó Magyar nyelv és halmazállapot-változások részecskék és kölcsönhatásaik irodalom: szólások: pl. alapján. Az anyagok tulajdonságainak és „Eltűnik, mint a halmazállapot-változásainak kámfor”; Móra Ferenc: anyagszerkezeti értelmezése. Számítógépes animációk a Kincskereső Exoterm és endoterm változások. halmazállapot-változások kisködmön. modellezésére. Gyakorlati példák. A gázok moláris térfogatával és Biológia-egészségtan: relatív sűrűségével, a gázelegyek légzési gázok, szénGázok és gázelegyek összetételével kapcsolatos dioxid-mérgezés. A tökéletes (ideális) gáz, számolások. A gázok állapotjelzői közötti Avogadro törvénye, moláris Fizika: sűrűség, térfogat. összefüggések szemléltetése (pl. Celsius- és KelvinGázok diffúziója. Gázelegyek fecskendőben). Gázok diffúziójával skála, állapotjelző, összetételének megadása. kapcsolatos kísérletek (pl. az gáztörvények, ammónia- és a hidrogén-kloridkinetikus gázmodell. gáz). Folyadékok, oldatok Oldhatósági görbék elemzése. Biológia-egészségtan: A molekulatömeg, a polaritás és a Egyszerű számolási feladatok diffúzió, ozmózis. másodrendű kötések erősségének megoldása az oldatokra vonatkozó kapcsolata a forrásponttal; a összefüggések alkalmazásával. Fizika: hő és mértékegysége, forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, Kísérletek és gyakorlati példák hőmérséklet és HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 256

FELNŐTTOKTATÁS.DOC oldhatóság. Az oldódás és gyűjtése az ozmózis jelenségére mértékegysége, a kristályképződés; telített és (gyümölcsök megrepedése esőben, hőmérséklet mérése, telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az tartósítás sózással, kandírozással, hőleadás, hőfelvétel, oldatok összetételének megadása hajótöröttek szomjhalála). energia. (tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiség-koncentráció). Matematika: Adott töménységű oldat százalékszámítás, készítése, hígítás. Ozmózis. aránypárok. Kolloid rendszerek A kolloidokról szerzett ismeretek A kolloidok különleges alkalmazása a gyakorlatban. tulajdonságai, fajtái és gyakorlati Különféle kolloid rendszerek Biológia-egészségtan: jelentősége. Kolloidok létrehozása és vizsgálata. biológiailag fontos stabilizálása és megszüntetése, Adszorpciós kísérletek és kolloidok, fehérjék. háztartási és környezeti kromatográfia. Információk a vonatkozások. Az adszorpció szmogról, a ködgépekről, a Fizika: nehézségi erő. jelensége és jelentősége. Kolloid szagtalanításról, a rendszerek az élő szervezetben és széntablettáról, a gázálarcokról, a a nanotechnológiában. nanotechnológiáról. Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, Kulcsfogalmak/ exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, fogalmak oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis,

Órakeret 8 óra Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, tömegmegmaradás törvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, Előzetes tudás közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer. A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet A tematikai egység befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elv nevelési-fejlesztési alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis céljai reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata Tematikai egység Kémiai reakciók és reakciótípusok


FELNŐTTOKTATÁS.DOC redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények/ Kapcsolódási pontok problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Fizika: hőmérséklet, A kémiai reakciók feltételei és a mozgási energia, kémiai egyenlet rugalmatlan ütközés, A kémiai reakciók és lejátszódásuk Kémiai egyenletek rendezése lendület, ütközési feltételei, aktiválási energia, készségszinten. Egyszerű energia, megmaradási sztöchiometriai számítások. aktivált komplex. A kémiai törvények. egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, Matematika: sztöchiometria. százalékszámítás. A kémiai reakciók energiaviszonyai Biológia-egészségtan: Képződéshő, reakcióhő, a ATP, lassú égés, a Az energiamegmaradás biokémiai folyamatok termokémiai egyenlet. Hess tétele. törvényének alkalmazása a kémiai A kémiai reakciók hajtóereje az energiamérlege. reakciókra. energiacsökkenés és a Egyes tüzelőanyagok fűtőértékének rendezettségcsökkenés. Fizika: a hő és a belső összehasonlítása, gázszámlán energia, II. főtétel, Hőtermelés kémiai reakciókkal az található mennyiségi adatok energiagazdálkodás, iparban és a háztartásokban. Az értelmezése. környezetvédelem. energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A reakciósebesség Kémiai reakciók sebességének Biológia-egészségtan: befolyásolása a gyakorlatban. A reakciósebesség fogalma és az enzimek szerepe. szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség Információk a gépkocsikban lévő Fizika: mechanikai függése a hőmérséklettől, illetve a katalizátorokról, az enzimek sebesség. koncentrációtól, katalizátorok. alkalmazásáról. Kémiai egyensúly A dinamikus kémiai egyensúlyi Fizika: egyensúly, A dinamikus kémiai egyensúlyban állapot kialakulásának feltételei és energiaminimumra lévő rendszerre gyakorolt külső jellemzői. A tömeghatás törvénye. való törekvés, a hatás következményeinek A Le Châtelier–Braun-elv és a folyamatok iránya, a megállapítása konkrét példákon. kémiai egyensúlyok termodinamika II. befolyásolásának lehetőségei, ezek főtétele. gyakorlati jelentősége. Sav-bázis reakciók A sav-bázis párok felismerése és Biológia-egészségtan: a A savak és bázisok fogalma megnevezése. szén-dioxid oldódása , Brønsted szerint, sav-bázis párok, sav-bázis reakciók az HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 258

FELNŐTTOKTATÁS.DOC élő szervezetben, kölcsönösség és viszonylagosság. A Erős és gyenge savak és bázisok savak és bázisok erőssége. Lúgok. vizes oldatainak páronkénti kiválasztás, a Savmaradék ionok. A pH és az elegyítése, a reagáló anyagok testfolyadékok egyensúlyi oxóniumion, illetve szerepének megállapítása. kémhatása, a zuzmók hidroxidion koncentráció Kísérletek virág- és mint indikátorok, a zöldségindikátorokkal. savas eső hatása az összefüggése. A pH változása hígításkor és töményítéskor. A savélővilágra. bázis indikátorok működése. Matematika: logaritmus. Közömbösítés és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők sav-, illetve lúgmarás esetén. Oxidáció és redukció Egyszerű redoxiegyenletek Biológia-egészségtan: Az oxidáció és a redukció fogalma rendezése az elektronátmenetek biológiai oxidáció, oxigénátmenet, illetve alapján, egyszerű számítási redoxireakciók az élő elektronátadás alapján. Az feladatok megoldása. Az szervezetben. oxidációs szám és kiszámítása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer elektronátmenetek és az oxidációs megnevezése redoxireakciókban. Fizika: a töltések számok változásainak nagysága, előjele, összefüggései redoxireakciókban. Redoxireakciókon alapuló töltésmegmaradás. kísérletek (pl. magnézium égése, Az oxidálószer és a redukálószer reakciója sósavval, illetve réz(II)- Történelem, társadalmi értelmezése az elektronfelvételre szulfát-oldattal). Oxidálószerek és és állampolgári és -leadásra való hajlam alapján, redukálószerek hatását bemutató ismeretek: tűzgyújtás, tűzfegyverek. kölcsönösség és viszonylagosság. kísérletek. Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, Kulcsfogalmak/ reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai fogalmak egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 6 óra Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés. A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megismerése, helyes Elektrokémia


FELNŐTTOKTATÁS.DOC használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) A reakciók irányának A redoxireakciók iránya meghatározása fémeket és A redukálóképesség (oxidálódási fémionokat tartalmazó oldatok hajlam). A redoxifolyamatok között. iránya. Fémes és elektrolitos Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn, reakciók vezetés. Biológia-egészségtan: egymás ionjaival, savakkal, vízzel. ingerületvezetés. Galvánelem Fizika: galvánelem, A galvánelemek (Daniell-elem) Különféle galvánelemek soros és párhuzamos felépítése és működése, anód- és pólusainak megállapítása. kapcsolás, katódfolyamatok. A redukálóképesség és a Daniell-elem készítése, a sóhíd, elektromotoros erő. standardpotenciál. Standard illetve a diafragma szerepe. Két hidrogénelektród. A különböző fém és gyümölcsök galvánelemekkel kapcsolatos felhasználásával készült környezeti problémák. A galvánelemek. tüzelőanyag-cellák. Elektrolízis Akkumulátorok szabályos Az elektrolizálócella és a feltöltése. galvánelemek felépítésének és Elektrolízisek (pl. cink-jodidFizika: feszültség, Ohmműködésének összehasonlítása. törvény, ellenállás, oldat), a vízbontó-készülék Ionvándorlás. Anód és katód az működése. áramerősség, elektrolízis esetén. Oldat és A Faraday-törvények használata elektrolízis. olvadék elektrolízise. Az számítási feladatokban, pl. elektrolízis gyakorlati alumíniumgyártás esetén. alkalmazásai. Kulcsfogalmak/ Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív fogalmak hulladékgyűjtés, galvanizálás.

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon A fejlesztés várt történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, eredményei a 10. fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb évfolyam végén szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 260

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.


A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris tömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggések alkalmazása. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 261

FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiségkoncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata az elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése. A fejlesztési követelmények és a tananyagban foglaltak elégséges szintű teljesítése feltétele a továbbhaladásnak. 11. évfolyam

Óraterv Témakör A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik

Óraszám (36 óra) 7 7 7 7 8


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Részletes tanterv Tematikai egység

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik

Órakeret 7 óra

Izotóp, magfúzió, diffúzió, nemesgáz-elektronszerkezet, Előzetes tudás reakciókészség, az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel, apoláris és poláris molekula, redukálószer, oxidálószer, sav. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és A tematikai egység mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata tulajdonságaik nevelési-fejlesztési alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az céljai elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Biológia-egészségtan: A szervetlen kémia tárgya Az elemek és vegyületek biogén elemek. A szervetlen elemek és jellemzéséhez használt vegyületek jellemzésének szempontrendszer használata. Fizika: fizikai szempontrendszere. Képek vagy filmrészlet tulajdonságok és a Elemek gyakorisága a Földön és a csillagokról, bolygókról, halmazszerkezet, világegyetemben. diagramok az elemgyakoriságról. atommag-stabilitás. Fizika: hidrogénbomba, magfúzió, a tömegdefektus és az A hidrogén laboratóriumi energia kapcsolata. Hidrogén: Előfordulás. előállítása, durranógáz-próba, Történelem, Felhasználás. égése, társadalmi és a hidrogénalapú tüzelőanyagállampolgári cellák. ismeretek: II. világháború, a Hindenburg léghajó katasztrófája. A tulajdonságok és a felhasználás Nemesgázok kapcsolatának felismerése. Fizika: magfúzió, Nemesgáz-elektronszerkezet, kis Héliumos léghajóról készült film háttérsugárzás, reakciókészség. Előfordulás. bemutatása., védőgázas fényforrások. Felhasználás. csomagolású élelmiszer bemutatása., világítótestek (Just HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 263

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Sándor, Bródy Imre). A halogének és a halogenidek élettani hatása közötti nagy különbség okainak megértése. Bróm bemutatása, kioldása Halogének brómos vízből benzinnel. Fizika: az energiafajták Reakcióik vízzel, fémekkel, Információk Semmelweis egymásba való hidrogénnel, más halogenidekkel. Ignácról, a hipó összetételéről, átalakulása, Előfordulás: halogenidek. felhasználásáról és annak elektrolízis. Előállítás. Felhasználás. veszélyeiről, a halogénizzókról, a jódoldatok összetételéről és felhasználásáról (pl. fertőtlenítés, a keményítő kimutatása). Élelmiszerek sótartalmával, a napi sóbevitellel kapcsolatos Nátium-klorid számítások, szemléletformálás. Földrajz: sóbányák. Előfordulás. Felhasználás. Jódozott só, fiziológiás sóoldat , a túlzott sófogyasztás, útsózás előnyös és káros hatásai. A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalmazott Hidrogén-klorid szódabikarbóna mennyiségével, Biológia-egészségtan: Előfordulás. Előállítás. valamint a belőle keletkező széngyomornedv. dioxid térfogatával, illetve Felhasználás. vízkőoldók savtartalmával kapcsolatos számítások. Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet, Kulcsfogalmak/f reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, ogalmak erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció. Órakeret Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 7 óra Előzetes tudás Kétszeres kovalens kötés, sav, só, oxidálószer, oxidációs szám. Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele, tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése és A tematikai egység alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak, a kénvegyületek nevelési-fejlesztési sokféleségének magyarázata. A környezeti problémák iránti céljai érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények / Kapcsolódási pontok jelenségek, problémák, módszertani ajánlások Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC alkalmazások)

Oxigén Előállítás. Felhasználás. Ózon Biológiai hatásai. Előállítás. Felhasználás.

Víz a sűrűség függése a hőmérséklettől. Redoxi- és savbázis reakciókban betöltött szerepe. Hidrogén-peroxid Az oxigén oxidációs száma nem stabilis (-1), bomlékony, oxidálószer és redukálószer is lehet. Felhasználás. Kén Égése. Előfordulás. Felhasználás. Hidrogén-szulfid és sói (szulfidok).

Környezet- és egészségtudatos magatartás, médiakritikus attitűd. Az oxigén előállítása, egyszerű kimutatása. Az ózon magaslégkörben való kialakula és bomlása (freonok, spray-k), a napozás előnyeiról és hátrányairól, a felszínközeli ózon veszélyeiről (fotokémiai szmog, fénymásolók). Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása. A H2O2 bomlása katalizátorok hatására, oxidáló- és redukáló hatásának bemutatása, hajtincs szőkítése, a H2O2 mint fertőtlenítőszer (Hyperol, Richter Gedeon) és rakétahajtóanyag. Kén égetése, a keletkező kéndioxid színtelenítő hatásának kimutatása, oldása vízben, a keletkezett oldat kémhatásának vizsgálata.

Biológia-egészségtan: légzés és fotoszintézis kapcsolata. Földrajz: a légkör szerkezete és összetétele.

Biológia-egészségtan: a víz az élővilágban. Fizika: a víz különleges tulajdonságai, a hőtágulás és szerepe a természeti és technikai folyamatokban. Földrajz: a Föld vízkészlete, és annak szennyeződése.

Biológia-egészségtan: A kén-hidrogénes gyógyvíz zuzmók mint Kén-dioxid, kénessav és sói ezüstékszerekre gyakorolt indikátorok, a levegő Kénessav, sói: szulfitok. hatásáról, a szulfidos ércekről, a szennyezettsége. kén-dioxid és a szulfitok Kén-trioxid, kénsav és sói használatáról a boroshordók A kén oxidációs száma (+6). Kén- fertőtlenítésében, a savas esők dioxidból kén-trioxid, kénsav, sói: hatásairól, az akkumulátorsavról, szulfátok. a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és a timsó felhasználásáról. Kulcsfogalmak/ Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés, fogalmak savas eső, oxidáló hatású erős sav.



Tematikai egység

A nitrogéncsoport és elemei vegyületei

Órakeret 7 óra

Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula, légszennyezés. A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése szerkezetük alapján, A tematikai egység összevetésük, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött nevelési-fejlesztési jelentőségének megismerése. Az anyagok természetben való céljai körforgása és ennek jelentősége. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények/ Kapcsolódási pontok problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Nitrogéngáz. Keletkezése a természetben. Előzetes tudás

Ammónia és sói A levegő NOx-tartalmára Ammóniaszintézis, salétromsav- és vonatkozó egészségügyi műtrágyagyártás. Biológia-egészségtan: a határértékekkel, a műtrágyák nitrogén körforgása, a összetételével kapcsolatos A nitrogén oxidjai baktériumok szerepe a számolások. Helyi környezeti NO és NO2: igénnel és vízzel nitrogén körforgásban, probléma önálló vizsgálata. salétromsav gyártható. N2O. a levegő és a víz Ammónia-szökőkút. A nitrátok Felhasználás. szennyezettsége, a oxidáló hatása (csillagszóró, Salétromossav, salétromsav, sóik foszfor körforgása a görögtűz, bengálitűz, puskapor). Felhasználás. természetben, ATP, a műtrágyák hatása a Ipari és biológiai nitrogénfixálás, növények fejlődésére, a értágító hatás (nitroglicerin, Viagra), fogak felépítése, a a nitrites húspácolás, a savas eső, sejthártya szerkezete. műtrágyázás, eutrofizáció. Fizika: II. főtétel, fény. A difoszfor-pentaoxid oldása vízben, kémhatásának Foszfor és vegyületei vizsgálata. A trisó vizes a fehérfoszfor és a vörösfoszfor oldatának kémhatás-vizsgálata. Történelem, társadalmi szerkezete és tulajdonságai. A gyufa története (Irinyi János), és állampolgári Difoszfor-pentaoxid, foszforsav, sói a foszforeszkálás, a foszfátos és a ismeretek: Irinyi János. foszfátok. Felhasználás a háztartásfoszfátmentes mosóporok ban és a mezőgazdaságban. környezeti hatásai. Az A foszforvegyületek szerepe a fogak üdítőitalok foszforsavés a csontok felépítésében. tartalmának fogakra gyakorolt hatásása. A foszfor körforgása a HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 266

FELNŐTTOKTATÁS.DOC természetben. Kulcsfogalmak/ Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás. fogalmak

Órakeret 7 óra Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxid Előzetes tudás és a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok. A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek megismerése. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai A tematikai egység közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta nevelési-fejlesztési napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és céljai szilikátok mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati jelentőségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezek előnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, Fejlesztési követelmények/ Kapcsolódási pontok problémák, alkalmazások) módszertani ajánlások Szén Érvek és ellenérvek tudományos Biológia-egészségtan: a A gyémánt atomrácsa, a grafit megalapozottságának vizsgálata és szén-dioxid az élővilágban, rétegrácsa és következményeik. vitákban való alkalmazása a Kémiai tulajdonságok. fotoszintézis, sejtlégzés, klímaváltozás kapcsán. A széna szén-monoxid és a Bányászatuk. Felhasználás. monoxid és a szén-dioxid szén-dioxid élettani térfogatával kapcsolatos hatása. Szén-monoxid számolások. Mérgező hatása. Fizika: félvezetőAdszorpciós kísérletek aktív Szén-dioxid, szénsav és sói elektronikai alapok. szénen. Lúgokban karbonátok formájában Vita a klímaváltozásról. Földrajz: megköthető. Előfordulás (szénKarbonátok és hidrogéndioxid kvóta). Felhasználás. A karbonátok reakciója savval, vizes karsztjelenségek. természetes szenek keletkezése, oldatuk kémhatása. felhasználásukés annak környezeti Szikvíz készítés (Jedlik Ányos). problémáiról. Az üvegházhatás, a szén körforgása (fotoszintézis, biológiai oxidáció). Tematikai egység

A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei

Szilícium és vegyületei Felhasználás, félvezető, mikrocsipek,

Kiegyensúlyozott véleményalkotás a mesterséges anyagok alkalmazásának előnyeiről és


FELNŐTTOKTATÁS.DOC SiO2: atomrács, kvarc, homok, hátrányairól. drágakövek, szilikátásványok, Információk az üveg kőzetek. Üveggyártás, vízüveg, újrahasznosításáról, a építkezés. Szilikonok tulajdonságai „szilikózisról”, a szilikon protézisek és felhasználása. előnyeiről és hátrányairól. Kulcsfogalmak/ Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon. fogalmak

Órakeret 8 óra Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, sav-bázis Előzetes tudás reakció. A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és vízkőoldás, A tematikai egység a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés problémáinak helyes nevelési-fejlesztési kezelése a hétköznapokban. A fémek előállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfém-vegyületek élettani céljai hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A vörösiszapkatasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak és következményeinek megértése. Ismeretek (tartalmak, Fejlesztési követelmények/ jelenségek, problémák, Kapcsolódási pontok módszertani ajánlások alkalmazások) Biológia-egészségtan: Az alkálifémekről és Alkálifémek vegyületeikről korábban tanultak kiválasztás, rendszerezése. idegrendszer Mészégetéssel, mészoltással, a Alkáliföldfémek Biológia-egészségtan: a mész megkötésével kapcsolatos csont összetétele. számolások, balesetvédelem. Alumínium A reakciók ipari méretekben való Fizika: elektrolízis. Előfordulás. Előállítás. megvalósítása által okozott Felhasználás. nehézségek megértése. Biológia-egészségtan: Az alumínium előállításának Alumínium reakciója oxigénnel, Alzheimer-kór. története és magyar vonatkozásai vízzel, sósavval és nátriumFöldrajz: timföld- és („magyar ezüst”, vörösiszaphidroxiddal. alumíniumgyártás. katasztrófa). Ón és ólom Akkumulátorok szelektív gyűjtése Fizika: elektromos Felületi védőréteg. Felhasználás. fontosságának megértése. ellenállás. Élettani hatás. Tematikai egység

A fémek és vegyületeik


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A hulladékhasznosítás környezeti és gazdasági jelentőségének felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos számolások. Biológia-egészségtan: a Vas reakciója savakkal. vér. Korrózióvédelem, a vas biológiai jelentősége, a „hipermangán”. Fizika: fényelnyelés, fényvisszaverés, Félnemes és nemesfémek, ferromágnesség, felhasználásuk, vegyületeik. modern fényforrások. Rézion: nyomelem, de nagyobb A félnemes- és nemesfémek mennyiségben mérgező. Ezüsttulajdonságai, felhasználása és Földrajz: vas- és ion: mérgező, illetve fertőtlenítő értéke közötti összefüggések acélgyártás. hatású. Felhasználás megértése. A nemesfémek bányászata (tiszai Rézdrót lángba tartása, patinás cianidszennyezés), felhasználása. A rézlemez és malachit bemutatása Magyar nyelv és irodalom: szólások. rézgálicot tartalmazó növényvédőszerek. Történelem, A mérgező, de kedvező társadalmi és tulajdonságú anyagok használati Cink, kadmium, higany állampolgári szabályainak betartása. Fémes tulajdonságok, a higany ismeretek: rézkor, A higany (fénycsövek, régen szobahőmérsékleten folyadék. A bronzkor, vaskor. hőmérők, vérnyomásmérők, cink híg savakkal reagál. amalgám fogtömés, elektródok) és Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO. a kadmium (galvánelemek) Élettani hatás. Szelektív gyűjtés. felhasználásának előnyei és hátrányai. Kulcsfogalmak/ Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti fogalmak katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet. Vascsoport, króm és mangán Rozsda. Vas- és acélgyártás, edzett acél, ötvözőanyagok, rozsdamentes acél. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem.

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, és alkalmazza azokat a szervetlen anyagok megismert csoportjaiban a fölépítés és A fejlesztés várt tulajdonság kapcsolatának magyarázatára. eredményei a 11. Hozza kapcsolatba a szervetlen anyagok mindennapi felhasználását évfolyam végén tulajdoságaikkal. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 269

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemek meglátására. Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelés alkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.


A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk és mindennapi életben betöltött szerepük magyarázata tulajdonságaik alapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése az elemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságos használatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján. A fejlesztési követelmények és a tananyagban foglaltak elégséges szintű teljesítése feltétele a továbbhaladásnak. Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele, tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak, a kénvegyületek sokféleségének magyarázata. A környezeti problémák iránti érzékenység fejlesztése. Tudomány és áltudomány megkülönböztetése. A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése szerkezetük alapján, összevetésük, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltött jelentőségének megismerése. Az anyagok természetben való körforgása és ennek jelentősége. Helyi környezetszennyezési probléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés a problémára. A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinek megismerése. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságai közötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvóta napjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok és szilikátok mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlati jelentőségének megértése. A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatok ismerete és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás és HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 270

FELNŐTTOKTATÁS.DOC vízkőoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés problémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek előállítása és reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfém-vegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása. A fejlesztési követelmények és a tananyagban foglaltak elégséges szintű teljesítése feltétele a továbbhaladásnak.

3.2.2.6.9. FÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM 9-11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

Bevezetés: a tantárgy célja Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. A tantárgy óraterve

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma esti/levelező 1/0,5 1/0,5 1/0,5

A tantárgy éves óraszáma esti/levelező 36/18 36/18 36/18

9. évfolyam Éves óraszám: 36 (E:esti), illetve 18 (L:levelező) Heti óraszám: 1, illetve 0,5 HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 271


Az éves óraszám felosztása témakörönként Témakör A térkép A Naprendszer A kőzetburok A légkör A vízburok Felszínalaktan Éghajlati övezetesség

Óraszám E:4 E:4 E:6 E:4 E:4 E:4 E:6

L:2 L:2 L:3 L:2 L:2 L:2 L:3

Részletes tanterv Órakeret Tematikai egység/ A tanulók teljesítményének a mérése E: 4 L: 2 Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.

Tematikai egység/ A föld és kozmikus környezete

Órakeret N: E: 32 L: 16

Előzetes tudás

Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus A tantárgyhoz térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A (műveltségterületh különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a ez) kapcsolható tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fejlesztési fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus feladatok ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. Ismeretek/fejlesztési követelmények A térkép - földrajzi fokhálózat, méretarány, tájékozódás a térképen és térképpel A Naprendszer - a Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és időben; Űrkutatás a Föld szolgálatában A kőzetburok - a Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 272

FELNŐTTOKTATÁS.DOC kőzetburok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés; ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik; A légkör - anyagi összetétele, szerkezete; az időjárási–éghajlati elemek és változásaik; a légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok; általános légkörzés A vízburok - a vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem Felszínalaktan - a belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében; a földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; talaj keletkezése, jellemzői és védelme, jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk Éghajlati övezetesség - a szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik; a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége; a hegyvidékek függőleges övezetessége; a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázisok, horizont, fokhálózat, világidő, zónaidő, gömbhéj, geotermikus gradiens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus, rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, borvíz, epicentrum, hipocentrum, cúnami, Richterskála, hegységrendszer, geoszinklinális, gyűrődés, vetődés, izosztázia, kőzetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üvegházhatás, izoterma, izobár, Coriolis-erő, harmatpont, ciklon, Kulcsfogalmak/ anticiklon, csapadékfajták, futóáramlás, óceán, tenger, hullámzás, fogalmak tengeráramlás, tengerjárás, talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, sodorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, dolina, cseppkő, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, - övek és területek,




A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagramokat.


A tanuló legyen képes a megszerzett természetföldrajzi ismeretek szintetizálására. Tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni! Ismerje a Föld kozmikus környezetét, és a vele foglalkozó űrkutatás lényegét. Legyen képes egyszerű időszámítási földrajzi feladatokat megoldani! Mutassa be a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait! Ismerje az egyes geoszférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre, valamint a szférák közötti összefüggéseket lássa át! A mindennapi életben a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat ismerje fel! Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető ok-okozati összefüggéseket!

10. évfolyam Éves óraszám: 36 (E:esti), illetve 18 (L:levelező) Heti óraszám: 1, illetve 0,5

Az éves óraszám felosztása témakörönként Témakör A világ népessége és településtere A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Nemzetközi szervezetek a világgazdaságban Globális világproblémák

Óraszám E:4 L:2 E:8 L:4 E:12 L:6

E:2 E:6

L:1 L:3

Részletes tanterv


Órakeret E: 4 L: 2


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét. Órakeret Tematikai egység/ A világ változó társadalmi-gazdasági képe E: 32 L: 16 Előzetes tudás A 9. évfolyamon elsajátított földrajz tantárgy ismeretanyaga. A tantárgyhoz Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató (műveltségterületh tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak ez) kapcsolható bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok fejlesztési gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás feladatok környezetre gyakorolt hatásairól. Ismeretek/fejlesztési követelmények A világ népessége és településtere - a népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városodás dinamikája A világ változó társadalmi–gazdasági képe - a gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzői; a szolgáltatások előretörése; világgazdaság jellemző folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei; a multinacionális vállalatok szerepe; a működőtőke és a pénz világa; a tőzsde A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok - kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak–Amerika, Kelet és Délkelet– Ázsia, az Európai Unió; a fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban Nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában Globális világproblémák - természet és környezetvédelem; a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élővilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára; a demográfiai robbanás, túlnépesedés; az urbanizáció; élelmezési gondok; nyersanyag- és energiaválság; a fenntartható fejlődés




demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város, urbanizáció, városodás és városiasodás, falusi alaprajztípusok, agglomeráció, megalopolisz, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok, államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem, protekcionizmus, GDP, GNP, HDI, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC, működőtőkeáramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, Breton Woods-i világgazdasági rendszer, integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, Montánunió, EGK, EU, NAFTA, ASEAN, APEC, MERCOSUR, globalizáció, biodiverzitás, fenntartható fejlődés


A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat. Tudja jellemezni a működőtőke, a transznacionális vállalatok és a nemzetközi szervezetek szerepét a világgazdaságban. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Ismerje a világ népesedésének alapvető tendenciáit és problémáit. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

11. évfolyam Éves óraszám: 36 (E:esti), illetve 18 (L:levelező) Heti óraszám: 1, illetve 0,5

Az éves óraszám felosztása témakörönként HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 276

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Témakör Európa Hazánk helye és kapcsolatai Európában Kontinensek földrajza

Óraszám E:8 L:4 E:14 L:7 E:10 L:5

Részletes tanterv Órakeret E: 4 L: 2 Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.


Tematikai egység/ Hazánk Európában és kontinensek földrajza

Órakeret E: 32 L: 16

Előzetes tudás

A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag. Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi A tantárgyhoz adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági (műveltségterületh adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok ez) kapcsolható összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása fejlesztési egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági feladatok szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa - Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései; az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, NyugatEurópa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentősebb országai); Európa helye a világban Hazánk helye és kapcsolatai Európában - Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágai; mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk; multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában Kontinensek földrajza - Ázsia, Ausztrália, Afrika, Amerika természeti és társadalomföldrajzi jellemzői; az USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Kína, India, az újonnan iparosodó ázsiai országok, Ausztrália, az arab országok, Izrael, Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria jellemzése HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 277



Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo- és Új-Európa tájai, az éghajlat és növényzet ill. a talajok összefüggése Európában, az európai „kék-banán”, római szerződések, az EU bővülési folyamata és intézményei ill. döntési mechanizmusa, az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai földrajzi helyzetünk, medencejelleg, „távvezérelt” éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai ill. országcsoportjai


A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes meghatározni hazánk földrajzi helyzetét, a természeti adottságaival és népesedési folyamataival legyen tisztában. Tudja elhelyezni hazánk gazdaságát a világgazdaságban, az európai integrációban, ismerje a társadalmi-gazdasági fejlettségünk jellemzőit, valamint a fejlettség területi különbségeinek az okaival legyen tisztában. Legyen képes bemutatni Európa és a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében. Legyen képes a kontinensek természeti- és társadalom-földrajzi jellemzésére



3.2.2.6.10. BIOLÓGIA TANTERV A GIMNÁZIUM 9-11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA A FELNŐTTOKTATÁS ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATA RÉSZÉRE

A biológia tanításának célja A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történő megerősítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti. 9. évfolyam Órakeret E 3 óra Mikrobiológia L 3 óra Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános Előzetes tudás jellemzői. A tematikai egység A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség nevelési-fejlesztési és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, céljai gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Mikroszkópos kép értelmezése. alkalmazások: Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az Az internet és a könyvtár élelmiszerek romlásával, használata a mikrobák betegségekkel, járványokkal? megismerésére. Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége.

Kapcsolódási pontok Kémia: fertőtlenítőszerek; a kísérleti eszközök és használatuk. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történelmi szerepe. Fizika: energiaátalakulások.

Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szerveződési formák. Magyar nyelv és A sejtek anyag- és irodalom: Boccaccio, energiaforrásai, az autotróf és Th. Mann (a járványok heterotróf élőlények irodalmi ábrázolása működésének összefüggése. A fertőzések megelőzésének Földrajz: az módjai, az orvoshoz fordulás antibiotikumok szabályai. Az ember és a bevezetésének hatása mikrobák sokrétű kapcsolata. a népességszám Életterek benépesítési változására. lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján. Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf fogalmak életmód, vírus, baktérium.

Tematikai egység

Előzetes tudás


A növények és a gombák

Órakeret E 5 óra

L 2 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése?

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok, felosztás.

Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és működése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban.

Kémia: a szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése, a víz adszorpciója, oxidáció, redukció, viaszok, cellulóz. Fizika: diffúzió, lencserendszerek, elektronmikroszkóp. Földrajz: egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban.

Ismeretek: Testszerveződési típusok a Művészetek: a fa- és növények országában. A növényi virág-szimbolika. szövettípusok. A nagy növényi rendszertani A talaj és az élőlények csoportok (moszatok, mohák, kapcsolatának elemzése konkrét harasztok, nyitvatermők, példák alapján. zárvatermők) jellemzése. A A legfontosabb ehető és mérgező testfelépítés, az életműködések gombák felismerése. és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyagés energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, fogalmak féligáteresztő hártya, talaj.

Tematikai egység

Az állatok

Órakeret



E 7 óra L 2 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz?

Fejlesztési követelmények

Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban.

Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Kulcsfogalmak/ állati szövet és szerv fogalmak


Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén. Fizika: rakétaelv, emelőelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás. Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkő; demográfia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak egészségügyi jelentősége; a gerinces állatok történeti jelentősége.

Tematikai egység Kapcsolatok az élő és élettelen között Előzetes tudás

Órakeret E 7 óra L 4 óra

Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 282

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az A tematikai egység anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a nevelési-fejlesztési ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett céljai vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat?

Fejlesztési követelmények Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján.

Kapcsolódási pontok Fizika: hatásfok, a termodinamika főtételei, a nyílt rendszerek jellemzői. Földrajz: korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség.

Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, Matematika: matematikai modellek az eredmények elemzése. (gráfok, függvények, Ismeretek: A populáció és életközösség A biológiai rendszerek térbeli és függvényábrázolás, statisztikai elemzések). (társulás) fogalma, jellemzői. időbeli változásait leíró Populáción belüli és populációk grafikonok, diagramok közti kölcsönhatások: a értelmezése. Kémia: szabályozás megvalósulása a Mennyiségi és minőségi növényvédőszerek, populációk és a társulások változások okainak elemzése. antibiotikumok, szintjén. Struktúra és funkció kolloidok. Az életközösségek vízszintes és összefüggéseinek elemzése függőleges elrendeződésének egyed fölötti szerveződési Történelem, okai. szinteken. társadalmi és Példák az életközösségekben állampolgári zajló anyagkörforgásra (szén, ismeretek: a nitrogén), az anyag és szikesedés és energiaforgalom összefüggésére. talajerózió mint történelemformáló Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). tényezők Táplálkozási hálózatok (biológiai (Mezopotámia, Hortobágy); produkció, biomassza). növényi, állati és Ciklikus és egyirányú folyamatok. emberi élősködők Járványok, hernyórágás: demográfiai hatásai. véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Kulcsfogalmak/fogalm Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 283

FELNŐTTOKTATÁS.DOC ak

antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis.

Tematikai egység


Az állatok viselkedése

Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös A tematikai egység sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának nevelési-fejlesztési megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint céljai alkalmazkodási folyamat bemutatása. Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.

Fejlesztési követelmények Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.

Kapcsolódási pontok Fizika: hang és ultrahang (frekvencia). Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Vizuális kultúra: a reklámok hatása, szupernormális ingerek.

Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, fogalmak agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés.



Órakeret Tematikai egység Másfélmillió lépés Magyarországon E 7 óra L 4 óra Előzetes tudás Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó A tematikai egység üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek nevelési-fejlesztési megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. céljai A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Terepen vagy épített Problémák, jelenségek, Földrajz: hazánk környezetben végzett ökológiai nagytájai, talajtípusok, gyakorlati alkalmazások: vizsgálat során az életközösségek éghajlati viszonyok, Miért és hogyan változtak a állapotának leírására szolgáló Kárpát-medence jellegzetes erózió, mállás, humusz. adatok gyűjtése, rögzítése, a életközösségei történelmünk fajismert bővítése. során? Kémia: műtrágyák, Milyen formában nyújthat tartós növényvédőszerek, Egy helyi környezeti probléma megélhetést az ott élő rovarölőszerek, az felismerése, tanulmányozása és indikáció általános közösségeknek? Mi jellemzi a bemutatása: okok feltárása, közvetlen környezetem elvei. megoldási lehetőségek keresése. Történelem, társadalmi élővilágát? Ismeretek: és állampolgári A lokális és globális Néhány jellemző hazai társulás ismeretek: a Kárpátmegközelítési módok (táj, életközösség) és állapotuk. alkalmazása egy hazai ökológiai medence történeti A Kárpát-medence természeti rendszer tanulmányozása során. ökológiája (pl. fokos képének, tájainak néhány fontos gazdálkodás, átalakulása az emberi lecsapolás, vízrendezés, gazdálkodás következtében. bányászat, nagyüzemi Tartósan fenntartható gazdálkodás). gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. Magyar nyelv és A természetvédelem hazai irodalom: lehetőségei, a biodiverzitás természetleírások (pl. fenntartásának módjai. Jókai Mór, Fekete István, Áprily Lajos). Kulcsfogalmak/ Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fogalmak fejlődés.



FELNŐTTOKTATÁS.DOC Legyenek tisztában az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolatával. Ismerjék a nagy növényés állatcsoportok jellemzőit, valamint azok egészségügyi és gazdasági jelentőségét. Értsék a nagy ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásának fontosságát. Ismerjék az állatok viselkedésének alapvető mozgatórugóit. Lássák a Kárpát-medence természeti képének, tájainak átalakulása és az emberi gazdálkodás közötti összefüggést.

10. évfolyam A biológiatanulás második évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana. A tanulók összekapcsolják a legalapvetőbb sejtszintű folyamatokat (felépítés és lebontás) kémiai ismereteikkel (oxidáció, tápanyagmolekula-típusok). Az emberi szervezet anyagcsere-folyamatainak összekapcsolásával képet nyernek a testünkben zajló folyamtokról. azok helyszíneiről és az egészségmegőrzés feladatairól. A homeosztázist fenntartó (szabályozó) funkciók közül a hormonális, az idegi és az immunrendszer fő működéseit összefüggéseikben látják át, és összekapcsolják az általuk szabályozott, vezérelt folyamatokkal.

Órakeret Tematikai egység A sejt felépítése és működése E 5 óra L 2 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi Előzetes tudás sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti A tematikai egység összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés nevelési-fejlesztési összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak céljai alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Fizikai-kémiai folyamatok Fizika: diffúzió, alkalmazások: biológiai szerepének, az élő ozmózis; hő, Miért van többféle felépítésű és állapot fizikai feltételeinek, hőmérséklet; működésű sejt is az határainak elemzése. elektromágneses élőlényekben? Enzimműködés vizsgálata egy sugárzás spektruma, Hogyan megy végbe a sejtekben elvégzett kísérletben, a folyamat energiája; geometriai az anyagok átalakítása? Milyen elemzése. optika, a lencsék hatások gátolhatják, képalkotása; energia veszélyeztethetik a sejtek fogalma, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 286

FELNŐTTOKTATÁS.DOC anyagcseréjét?

Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során.

mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség.

Ismeretek: A víz biológiai szempontból Kémia: fontosabb fontos jellemzői. Az élő fémes és nem fémes rendszereket felépítő szerves elemek; ionok; szerves anyagok sajátos biológiai vegyületek funkciói. sajátosságai, Az enzimműködés lényege. A csoportjai; kémhatás, sejtkárosító hatások főbb típusai, pH; oldódás, oldatok A szabályozott sejtműködés (nehézfémek, mérgek, maró néhány funkciójának értelmezése koncentrációja, kémiai anyagok, sugárzások, hőhatás). kötés, katalízis, a soksejtű szervezeten belül. A A biológiai folyamatok katalizátor. sejtek közötti anyag- és energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere információforgalom Informatika: az jelentőségének belátása, jellemzői, helyük a sejten belül. információ fogalma, példákon keresztül. A kémiai kommunikáció egysége. lehetősége. Kulcsfogalmak/ enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó . fogalmak

Órakeret Tematikai egység A táplálkozás E 3 óra L 2 óra A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és Előzetes tudás mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, A tematikai egység gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti nevelési-fejlesztési igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos céljai ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A táplálkozás szervezet- és Kémia: Szerves alkalmazások: sejtszintű folyamatainak vegyületek, Miért van szükségünk a különféle összefüggésbe hozása. A nyílt szénhidrátok, zsírok, tápanyagokra? Hogyan függenek rendszer működésének fehérjék; oldhatóság; össze a sejtekben zajló értelmezése az anyagcsere fehérjék harmadlagos folyamatok a táplálkozásunkkal? példáján. szerkezete, katalizátor, Mi történik az elfogyasztott aktiválási energia, ételekkel a tápcsatornában? A tápcsatorna-szakaszok reakcióhő. Lipidek, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 287

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében?

felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről.

szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő; fehérjék elsődleges szerkezete, aminosavak, cellulóz. Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; nyílt rendszer. Matematika: átlagérték, szórás.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges Ismeretek: életmód, egészséges Tápanyagok energiatartalma, ételek, élelmiszerek. kémiai összetétele. Az emésztőszervi fertőzések A tápcsatorna szakaszai és tüneteinek, valamint a működésük. Testnevelés és sport: megelőzés, a gyógyulás és a A fontosabb emésztőnedvek, életvezetés, fertőzés terjedésével kapcsolatos egészségfejlesztés. hatásuk. A máj szerepe. teendők összegyűjtése. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. A kiegyensúlyozott, változatos Liszt- és tejcukor-érzékeny beteg étrend jelentősége. diétás étrendjének összeállítása. Hiánybetegségek lehetséges okai, A diétahiba veszélyeinek tünetei. Az élelmiszer-higiénia bemutatása. jelentősége. A tartós stressz Az epe hatásának modellezése. hatása az emésztőrendszerre. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás. Kulcsfogalmak/ Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, fogalmak emésztőnedv, emésztés, felszívódás, higiéné

Órakeret Tematikai egység A légzés E 3 óra L 2 óra A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A Előzetes tudás légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak A tematikai egység felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés nevelési-fejlesztési felismerésében. céljai Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 288

FELNŐTTOKTATÁS.DOC egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások, ismeretek A légzés szervezet- és sejtszintű Kémia: Oxigén; Problémák, jelenségek, oxidáció, redukció. folyamatainak összefüggésbe gyakorlati alkalmazások: Fehérjék negyedleges hozása. Mi a légzés élettani szerepe, szerkezete, vas és hogyan függ össze a légzés a vegyületei, komplex sejtjeinkben zajló folyamatokkal? A légutak és a tüdő vegyületek; savak, pH, felépítésének, a bennük Hogyan megy végbe a ki- és végbemenő élettani folyamatok kémhatás: a szén-dioxid belégzés folyamata? Hogyan oldódása és a szénsav szabályozza a szervezet a légzés elemzése (ábrázolás, reakciói. ábraelemzés). teljesítményét? A légcsere biomechanikai Mi az összefüggés a légzés és a értelmezése egy készített modell Földrajz: a Föld légköre; hangképzés között? alapgázok és alapján. Melyek a leggyakoribb szennyezők. légszennyező anyagok és légzőszervi megbetegedések, mit Légzésfunkciós vizsgálat Fizika: gázok nyomása, értelmezése tehetünk a megelőzés áramlása; a hang érdekében? keletkezése, A gázcsere, a légzési gázok hangmagasság, szállításának, a szervek Ismeretek: hangerő, hangszín. Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid oxigénellátásának a fizikaikémiai összefüggéseket leadás összefüggése a Magyar nyelv és figyelembe vevő magyarázata. sejtlégzéssel. irodalom: hangok, A felső- és alsó légutak A gégeműködést bemutató film, hangzók, intonáció. felépítése. A gége felépítése, vagy ábra elemzése, a működés Ének- zene: funkciói, a hangadás és énekhangok. összekapcsolása a fizikai hangképzés biológiai tényezői. ismeretekkel. A ki- és belégzés folyamata. Technika, életvitel és A hemoglobin szerepe, gyakorlat: a biztonságos Kísérlet során vizsgált, vagy jelentősége. otthon, külső és belső Mérgező vegyületek, allergének, internetről gyűjtött terek; allergén anyagok. légszennyezési adatok szálló por, füst (dohányzás) értelmezése. A dohányzás kockázatai. Néhány gyakori Testnevelés és sport: kockázatainak elemzése. légzőszervi megbetegedés életvezetés, jellegzetes kórképe, a megelőzés egészségfejlesztés. és a gyógyítás lehetőségei. Kulcsfogalmak/ Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. fogalmak


Órakeret E 5 óra Nedvkeringés és kiválasztás L 4 óra A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei,


FELNŐTTOKTATÁS.DOC szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok A tematikai egység egymással való kapcsolatában. nevelési-fejlesztési A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, céljai erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A nedvkeringés Kémia: Oldószer, oldat; rendszerszemléletű értelmezése, molekula polaritás; alkalmazások: a testfolyadékok Miért és hogyan keringenek kolloid rendszerek. megkülönböztetése és testfolyadékaink? Koaguláció; hidratáció; összefüggésük felismerése. Milyen folyadékterek fordulnak oldatok; A vérvétel, a laboratóriumi elő a szervezetünkben? Mi a ionvegyületek. vizsgálat jelentőségének belátása, kapcsolatuk? Miből áll, hogyan a fontosabb adatok értelmezése. Fizika: áramlások; keletkezik, hogyan alvad meg a sűrűség; nyomás, vér? Állandóság és változás nyomásmérés; Hogyan biztosítja a szív a szempontjainak alkalmazása a elektromos áram; vérkeringés irányát és változó folyamat értelmezésében. A diffúzió, ozmózis. teljesítményét? Mi az erek véralvadás folyamatának feladata? Hol és hogyan megértése, jelentőségének Testnevelés és sport: tapintható a pulzus, mérhető a felismerése, a trombózisos életvezetés, vérnyomás? betegségekkel való egészségfejlesztés; Miért változó a vizelet összefüggésbe hozása. mennyisége és összetétele? Technika, életvitel és Hogyan függ ez össze a belső Az érrendszer és a szív felépítése, gyakorlat: család, környezetünk viszonylagos valamint a bennük végbemenő állandóságával? háztartás; egészséges élettani folyamatok életmód; baleseti Melyek a szív és érrendszeri összekapcsolásán alapuló veszélyek, kockázatok. megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat tehetünk a megelőzésük értelmezése a szívciklus példáján. érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, Vérnyomásmérés szívműködési zavarok vagy osztálytársakon; statisztikai átlag keringésleállás esetén? számolása és ábrázolása. Ismeretek: A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A véralvadás élettani jelentősége,

A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés).


FELNŐTTOKTATÁS.DOC a folyamat tényezői. A vérrög A szív- és érrendszeri képződés kockázati tényezői és betegségekkel összefüggő következményei. ismeretek alapján A szív fölépítése és működése, a következtetések levonása az szívritmus és perctérfogat egészségmegőrzésre irányuló összefüggése. Értípusok, életvitelt illetően. felépítésük, funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, Elsősegély-nyújtási teendők normál értékei. gyakorlása a vizsgált sérülések és A homeosztázis értelmezése a rosszullétek esetében folyadékterek összetételének (pl. újraélesztés). példáján. A vese szervi felépítése, A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Újraélesztés. Kulcsfogalmak/ Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, fogalmak homeosztázis, újraélesztés.

Órakeret Tematikai egység Mozgás és testalkat. A bőr E 5 óra L 2óra A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A Előzetes tudás hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai. A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos A tematikai egység életmódra való törekvés alakítása. nevelési-fejlesztési A testképen alapuló önelfogadás erősítése. A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása céljai magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok gyakorlati alkalmazások, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 291

FELNŐTTOKTATÁS.DOC ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop

Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, A csontok mechanikai szerkezete, arcjáték. kémiai összetétele és biológiai Testnevelés és sport: A funkciója közötti helyes testtartás összefüggésekkel kapcsolatos szerepe az énkép és kísérletek elvégzése. testkép kialakításában; Példák a különböző mozgáskultúra; csontkapcsolatokra. prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a A csontok egymással és az fittség jellemzői. izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása Mozgáskultúra; életvezetés, a mozgásképességgel. egészségfejlesztés; energiabefektetés Az izomzat hierarchikus tudatossága. felépítésének belátása, a Gerincvédelem. rendszerszerűség felismerése. A mechanikai elvek, Technika, életvitel és biomechanikai és biokémiai gyakorlat: szemlélet alkalmazása. Eszközhasználat. Generációs kapcsolatok Elsősegélynyújtás különböző a családban. Család, típusú mozgásszervi sérülések háztartás; egészséges esetén. életmód; tárgyi kultúra, A mozgásszegény életmód termelés; közlekedés. egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, Testi veszélyek, kockázatok. életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres Művészetek: az szűrővizsgálatok fontosságának emberábrázolás, az belátása. életkorok Az edzettség, fittség állapotának megjelenítése. biológiai leírása, vizsgálata Fizika: sűrűség, egyszerű mérésekkel, ezek szilárdság, értékelése. rugalmasság; erő, Csontok fizikai szerkezetének és munka, energia; kémiai összetételének vizsgálata. egyszerű gépek. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek).

Kémia: kalcium és vegyületei, fehérjék. A víz; kolloid állapot. Vizuális kultúra:


FELNŐTTOKTATÁS.DOC és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A plasztikai sebészet hatásai, mellékhatásai és veszélyeik.

Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről.

A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése.

Emberábrázolás és változásai; szimmetriák, arányok. Reklámok. Fizika: hő, hőterjedés, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV-sugárzás, dózis.

Kémia: zsírok, Az emberi faj bőrszínskálájának a kémhatás; mosó- és tisztítószerek. biológiai sokféleség részeként való értelmezése. Testnevelés és sport: higiéniai ismeretek Képek gyűjtése a különböző tudatos alkalmazása; bőrbetegségekről, tünetek prevenció, életvezetés, felismerése. Érvek gyűjtése a egészségfejlesztés. szűrővizsgálatok, illetve az önvizsgálat fontosságáról. Matematika: szimmetria; alá- és Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. a bőr felépítésével és Vizuális kultúra: működésével formák arányviszonyai.

A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. Bőrpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A bőr higiénéje. Földrajz: kontinensek A napsugárzás (UV) károsító földrajza, népek, hatása, a bőrrák népcsoportok. felismerhetősége, veszélyessége. Kulcsfogalmak/ ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, fogalmak

Órakeret Tematikai egység Az immunrendszer E 4 óra L 2 óra A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány Előzetes tudás fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása). Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet A tematikai egység egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának nevelési-fejlesztési belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken céljai alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 293

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere.

Fejlesztési követelmények Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése.

Kapcsolódási pontok Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek. Technika, életvitel és gyakorlat: család, háztartás; egészséges életmód; egészségügyi intézmények, hatóságok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.

A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Kulcsfogalmak/ Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt fogalmak (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.

Tematikai egység

A hormonális szabályozás


Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális Előzetes tudás szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról A tematikai egység és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális nevelési-fejlesztési szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes céljai (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A hormonhatás specifikusságának Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; megértése, a hormon-receptor alkalmazások: glükóz, glikogén; jód, kapcsolódás jelentőségének Milyen sajátosságai vannak a komplex vegyületek; felismerése. kémiai jelátvitelnek a kalcium és vegyületei. szabályozásban? A szabályozás és vezérlés Melyek a szervezet belső Testnevelés és sport: egyensúlyára ható legfontosabb fogalmának elmélyítése a prevenció, hormonok, hol termelődnek, és hormonális működés példáján. egészségvédelem, Az idegi és hormonális mi a hatásuk? szabályozás összehangoltságának teljesítményfokozó Mely rendellenességek, szerek veszélyei. megértése a hipotalamuszbetegségek vezethetők vissza hipofízisrendszer felépítése és valamely hormonális zavarra? működése alapján. A teljesítményfokozó szerek veszélyei. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések elválasztású mirigy. levonása. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A Érvelés a teljesítményfokozó és folyamatba való beavatkozás izomtömeg-növelő szerek lehetősége. használata ellen. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 295

FELNŐTTOKTATÁS.DOC ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. Kulcsfogalmak/ Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok. fogalmak

Órakeret E 6 óra Az idegrendszer L 2 óra Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül Előzetes tudás felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai A tematikai egység értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló nevelési-fejlesztési szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel céljai szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Technika, életvitel és Problémák, jelenségek, gyakorlati A szabályozás és vezérlés alkalmazások: fogalmainak alkalmazása az gyakorlat: A személyes környezetre ható Miben különbözik az idegsejt idegrendszer működésének felépítése és működése a többi magyarázatakor. technológiák; baleseti Állandóság és változás veszélyek, kockázatok. sejtétől? Hogyan képes a szervezet szempontjain alapuló beállítani belső állapotának folyamatelemzés és magyarázat. Fizika: elektromosság, töltéshordozó; életfontosságú jellemzőit? potenciál, feszültség; Hogyan állítják elő és továbbítják A jel fizikai, kémiai és biológiai az idegsejtek a jeleket? Mi az oka értelmezése. polarizáció, Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében?

A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése.

Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. kísérletek értelmezése. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi a vegetatív szabályozás néhány potenciál tényezői, értéke. Akciós területének, módjának és potenciál kialakulása, terjedése. funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és Felépítés és működés jelentőségük. A szinapszisok kapcsolatba hozása, a működésére ható anyagok. Az rendszerszerűség felismerése és idegsejtek aktivitásának belső magyarázata. ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, funkciói. A gyakoribb idegrendszeri Szomatikus és vegetatív megbetegedések azonosítása gerincvelői reflexek. jellegzetes tüneteik alapján. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei.

elektromágneses sugárzások; hő, hőmérséklet; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia; mágnesség, rezonancia; röntgensugárzás. Kémia: a molekulák szerkezete, energia- és információtartalma. Testnevelés és sport: Motoros képességek; Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, relaxáció.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési zavarok. Parkinsonkór, Alzheimerkór, prionbetegség. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós Kulcsfogalmak/ potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, fogalmak dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.


Ismerjék az élő rendszereket felépítő szerves anyagok sajátos biológiai funkcióit, az anyagcsere jellemzőit. Legyenek tisztában az egyes szervrendszerek felépítésének és működésének alapjaival, valamint azok szabályozásával. Legyen ismeretük a szervrendszerek egészségügyi kérdéseiről. Ismerjék az egészséges életmód alapjait, a betegségmegelőzés alapelveit. Rendelkezzenek minimális elsősegély nyújtási ismeretekkel. 11. évfolyam A 11. évfolyam fő témái a molekuláris genetika, az evolúciós elmélet, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 298

FELNŐTTOKTATÁS.DOC a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.

Tematikai egység

Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei


A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának A tematikai belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos egység nevelésiazonosítása, feltevések megvizsgálása. fejlesztési céljai A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Matematika: Mendel módszereinek, Problémák, jelenségek, valószínűség, eloszlás. eredményeinek és ezek gyakorlati alkalmazások: érvényességi körének Öröklődnek-e a szerzett Magyar nyelv és értelmezése. tulajdonságok? irodalom: példák az Öröklött jelleg megjelenésének Mi magyarázza az öröklött emberi élet értékére számszerű megadása (az tulajdonságok megjelenését (Teiresziasz, Oidiposz). öröklésmenet ismeretében). vagy eltűnését? Milyen Következtetés mértékben befolyásolhatja a allélkölcsönhatásra (az eloszlás környezet vagy a nevelés az Történelem, ismeretében). öröklött jellegek társadalmi és Családfa elemzése. megnyilvánulását? Mi az oka és állampolgári Ikervizsgálatok értelmezése. jelentősége biológiai ismeretek: termékeny Kockázati tényező és sokféleségünknek? félhold – az állat- és elővigyázatosság értelmezése növénynemesítés genetikai példán. Ismeretek: történelmi szerepe, Mendel szemléletmódja (a gén helyszínei. Minőségi és mennyiségi jelleg mint szerkezet nélküli egység), megkülönböztetése. Mennyiségi módszere, eredményei. eloszlás grafikus Allélkölcsönhatások megjelenítésének értelmezése. (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, Előzetes tudás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak

Órakeret E 7 óra Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika L 3 óra A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). Előzetes tudás A sejt fölépítése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, A tematikai egység tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. nevelési-fejlesztési Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. céljai Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Kémia: Cukrok, Az osztódások szerepének Problémák, jelenségek, értelmezése a testi és ivarsejtek foszforsav, gyakorlati alkalmazások: kondenzáció. A Mi magyarázza tulajdonságok létrejöttében és a genetikai fehérjék fölépítése. csoportjainak együttes sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő öröklését? Miből vannak, hol szerepének bizonyítása. Fizika: vannak és hogyan működnek a elektromágneses és Kodon-szótár használata. gének? Mi rögzíti bennük az radioaktív sugárzások információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a Génmutáció következményének típusai. értelmezése kodon-szótár faj szempontjából? segítségével. Magyar nyelv és Mi hangolja össze sejtjeink irodalom; génműködését? Miért jönnek mozgóképkultúra és Szabályozott génműködés létre daganatos médiaismeret: megbetegedések? Miért értelmezése ábra alapján. Fejlődés, öregedés és Daganatra utaló jelek fejlődünk, öregszünk, és miért Tematikai egység


FELNŐTTOKTATÁS.DOC halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában?

fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.

halál témái. Tudományosfantasztikus témakörök. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil – környezeti katasztrófák.

Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka Etika: a tudományos (kromoszómák). eredmények A számtartó és a számfelező alkalmazásaival osztódás; a sejtciklus. kapcsolatos dilemmák. A nukleinsavak alapfölépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). Kulcsfogalmak/ Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO fogalmak


Órakeret E 5 óra Szaporodás, szexualitás L 5 óra Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. A tematikai egység Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi nevelési-fejlesztési működések példáján. céljai A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Az ivartalan és az ivaros Történelem, társadalmi Problémák, jelenségek, szaporodás összehasonlító és állampolgári gyakorlati alkalmazások: jellemzése. ismeretek; magyar Mi magyarázza az ivaros úton nyelv és irodalom; létrejött utódok sokféleségét, az Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések technika, életvitel és ivarsejtek és az ivarsejteket gyakorlat: A nemi létrehozó egyedek különbségeit, megértése. különbségeket kiemelő, A családtervezés lehetőségei a férfi és nő biológiailag eltérő kapcsán érvek és tények illetve az azokat elfedő jellemzőit? szokások, öltözetek. megbeszélése. A szerelem és Ismeretek: Filmek, folyamatábrák, szexualitás, a család és Ivaros és ivartalan makettek értelmezése. születés, a gyermekkor szaporodásformák az és serdülés mint élővilágban. Mitózis és meiózis. irodalmi téma. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és Etika: az egyén másodlagos nemi jellegek. szabadsága és A férfi és női ivarsejtek, felelőssége. ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, Kulcsfogalmak/ tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), fogalmak ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.


Órakeret E 6 óra A biológiai evolúció L 2 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. A tematikai Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok egység nevelésiösszekapcsolása. fejlesztési céljai Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Az evolúciós gondolat Fizika: az Univerzum Problémák, jelenségek, kialakulása. gyakorlati alkalmazások: Hogyan változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok alkalmazkodnak az Történelem, értelmezése. élőlénycsoportok a változó társadalmi és A korreláció-elv alkalmazása. körülményekhez? Hogyan állampolgári befolyásolható ez a folyamat az A módszerek korlátainak, ismeretek: feltételeinek elemzése. ember által szándékosan társadalomfejlődési (nemesítés) vagy akaratlanul Érvek és ellenérvek összevetése, elméletek; példák a (járványok kialakulása). Minek technikai evolúcióra; a az evolúció mechanizmusaira alapján következtethetünk a szelekció szerepe a vonatkozó információforrások jelenből a múltra és mi növény- és jelezhető előre a jövőből? Mikor kritikus felhasználása. állatnemesítésben; és hogyan befolyásolhatják kis ásatások, restaurálás, változások (pl. egyéni döntések) Palacknyak hatás értelmezése kormeghatározás; a jövőt meghatározó járványok folyamatokat? történelemformáló szerepe. Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a Magyar nyelv és fajok változása mellett. Az irodalom: népek és evolúció darwini leírása. nyelvek rokonságának A genetikai változatosságot kérdése. növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az Művészetek: stílusok egykori élőlények változásai. rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Etika: az ember helye Rezisztens kórokozók, gyomok és szerepe. megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 303

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.


Tematikai egység

Az ember egyéni és társas viselkedése


Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. A tematikai Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. egység nevelésiAz emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fejlesztési céljai fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Magyar nyelv és Az állati és az emberi Problémák, jelenségek, irodalom: csoportokban uralkodó gyakorlati alkalmazások: kommunikáció, kapcsolatok különbségeinek Miben közösek az emberi és az metakommunikáció; megfogalmazása. állati csoportok, és miben érvelés; példák alákülönbözünk egymástól? Hogyan Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek fölérendeltségen befolyásolják a közösség megfogalmazása az állatok és az alapuló és szabad elvárásai egyéni életünket és ember között. választáson nyugvó egészségünket? Mi ébreszti föl emberi A tartós és kiegyensúlyozott és mi gátolja az emberi kapcsolatokra; az párkapcsolatot fenntartó és együttműködés és agresszió fenyegető hatások értelmezése. agresszió és a formáit? Bizonyítás, meggyőzés, művészi segítőkészség, befogadás és hatás, manipuláció, reklám, Ismeretek: kirekesztés irodalmi Az emberi csoportokra jellemző előítélet fölismerése és feldolgozása; az megkülönböztetése. társas viszonyok: utánzás, egészség és betegség empátia, tartós kötődés mint metafora; az Az alternatív gyógyászat (párkapcsolat, család), lehetőségeinek és kockázatainak alkoholizmus, a csoportnormák és ezzel játékszenvedély, a értelmezése. kapcsolatos érzelmek. személytől való A szabálykövetés és függés példái; A kémiai és a viselkedési szabályteremtés példái. Az szerelem és csalódás függőségek közös idegen csoportoktól való Előzetes tudás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC jellegzetességeinek fölismerése. témái. elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés Történelem, biológiai háttere. tásadalmi és Az ember, mint megismerő lény állampolgári (utánzás, belátás, párbeszéd, ismeretek: az gondolati sémák, előítéletek). agresszor fogalmának Szociokulturális hatások történeti (testkép, fogyatékkal élők, idős megközelítése; emberek, betegek, magzatok történeti perek, életének értéke). előítéletek, Az érzelmek biológiai funkciói, propagandamegküzdési stratégiák. A hadjáratok példái. depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség. fogalmak

Tematikai egység

Gazdálkodás és fenntarthatóság


Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A tematikai egység A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak nevelési-fejlesztési elemzése, elkerülésük lehetőségei. céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Problémák, jelenségek, A fenntartható gazdálkodás Történelem, társadalmi és gyakorlati alkalmazások: biológiai feltételeinek Hogyan határozzák meg a megfogalmazása. állampolgári ismeretek: történeti természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és A természetvédelem genetikai ökológia; civilizációs korszakváltások okai; mennyire tartósan hátterének értelmezése. befolyásolhatjuk e feltételeket? példák nemzetközi Előzetes tudás


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei?

Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.

egyezményekre; globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterei.

Magyar nyelv és Ismeretek: irodalom: ember és Az ember hatása a földi természet élővilágra a történelem során. viszonyának Önpusztító civilizációk és a megfogalmazásai. természeti környezettel összhangban maradó Etika: környezeti gazdálkodási formák. etika. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés. fogalmak

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az örökítő anyag jellemzőit, a tulajdonságok öröklődésének mendeli alapelveit. Tudjanak megoldani egyszerű genetikai feladatokat. Legyenek tisztában a méhen belüli fejlődés szakaszaival. Ismerjék az evolúciós elmélet alapállításait és ellentmondásait. Ismerjék az emberi csoportokra jellemző társas viszonyokat, csoportnormákat, az ember, mint megismerő lény jellemzőit. Lássák be, hogy az ember a történelem során jelentős hatással volt a földi élővilágra. Értsék, hogy a természeti környezet terhelése számtalan megoldandó feladatot ró az emberre. A fejlesztés várt eredményei a három évfolyamos ciklus végén


FELNŐTTOKTATÁS.DOC A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is. Ismeri egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Érti a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és a sikeres gyógyulás érdekében. Képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.

3.2.2.6.11. INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

Az informatikatanítás céljai Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó- és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére.


FELNŐTTOKTATÁS.DOC Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. 1. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 308

FELNŐTTOKTATÁS.DOC hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. 2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, képés videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása. 3. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 309

FELNŐTTOKTATÁS.DOC közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára. 6. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. A felnőtt tanulók középiskolájának viszonylag csekély óraszáma és egyéb sajátosságok miatt kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása is szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetőségeket, és így az mint eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekről a felhasználói gyakorlatra helyeződnek. A felnőttek középiskolájának kerettanterve azt feltételezi, hogy általános iskolai vagy szakmai tapasztalataik során a tanulók már rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Amennyiben az valóban így igaz, akkor képesek a többi műveltségterület anyagának elsajátításhoz használni, és - amennyiben kapnak rá lehetőséget - az órákon alkalmazni ezt. Ez esetben is szükség van az érettségi előtt valamiféle rendszerezésre, ennek a gyakorlatias HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 310

FELNŐTTOKTATÁS.DOC ismerethalmaznak az összefoglalására, az informatika tudományának vázlatos áttekintésére. Tantervünk ezt a célt kívánja szolgálni azzal, hogy egy ajánlást tesz a 12. évfolyamon lévő „szabad órasáv” informatikára való felhasználására. Természetesen ebben az időkeretben (hiszen az érettségire készülés záró stádiumában vagyunk) különösen hasznos, nagyon jól megszervezhető, hogy az informatikai ismereteket a többi műveltségterülethez is kapcsolódó feladatokkal, tevékenységgel (internetes anyaggyűjtés, írásbeli dolgozatok szövegszerkesztése stb.) töltsük ki. Pl. egy kisebb csoportban a történelem érettségi témakörök kidolgozásához kapcsolódva forrásokat keresnek, anyagot gyűjtenek, esszé vagy bemutató formájában kidolgozzák stb. Másik tanulócsoport hasonlót készít a matematika tételekhez. Ez csak úgy valósítható meg, ha az informatikát tanító és a többi szaktanár között folyamatos és részletekbe menő együttműködés van, kölcsönösen építenek egymás munkájára. 12. évfolyam Éves óraszám Heti óraszám

12. évfolyam 12. évfolyam

Tematikai egység

Tematikai egység

esti: 93, esti: 3,

levelező: 31 óra. levelező: 1 óra.

Órakeret E: 3 óra A tanulók teljesítményének mérése L: 3 óra Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló éves órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására, és a más tárgyak tanulása során az informatikai eszközök és módszerek használatának elismerésére.

Órakeret (Szabadon felhasználható órakeret) E: 5 óra Rendszerező összefoglalás L: 3 óra Ez a feladat éppen a szabad órakeretben valósítható meg, így saját órakerete nincs. De néhány órát az informatika tárgy tartalmát, fő témaköreit, mintegy rövid összefoglalóját nyújtó rendszerezésre kell fordítani akkor is, ha reálisan megvalósulnak a tantárgyi kapcsolódásokra vonatkozó, a bevezető végén tett ajánlások.




1. Az informatikai eszközök használata


Előzetes tudás

Programok indítása. Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. A tantárgyhoz Víruskereső programok használata. (műveltségterülethez) Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. kapcsolható Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és fejlesztési feladatok használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai


FELNŐTTOKTATÁS.DOC eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, Kulcsfogalmak/ mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső program. fogalmak Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.


2. Alkalmazói ismeretek


2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

A tantárgyhoz Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész kapcsolható alapelemekből. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Helyesírás ellenőrzése. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 313

FELNŐTTOKTATÁS.DOC elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Bloghasználat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. fogalmak Szöveg, digitális kép, weblap, blog.


Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Az információ és az adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 314

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, fogalmak tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.


3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel


3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek A tantárgyhoz ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek (műveltségterülethez) alkalmazási lehetőségeinek megismerése. kapcsolható Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra fejlesztési feladatok értelmezése. Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése. Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 315


Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.



3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek. Algoritmusok készítése és megvalósítása Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Alulról felfelé építkezés Kulcsfogalmak/ elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, fogalmak kimenő adat.


4. Infokommunikáció


4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus


FELNŐTTOKTATÁS.DOC katalógusban való visszakeresése. Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a A tantárgyhoz keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. (műveltségterülethez) Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk kapcsolható megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk fejlesztési feladatok megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, Kulcsfogalmak/ kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, fogalmak letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap.

Tematikai egység/ 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Fejlesztési cél Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

A tematikai egység Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer fejlesztési céljai használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 317


Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, Kulcsfogalmak/ másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, fogalmak netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.


4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz elérése, információk letöltése a számítógépre, információk (műveltségterülethez) értelmezése. kapcsolható A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; fejlesztési feladatok önálló és kritikus attitűd fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, video-megosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 318

FELNŐTTOKTATÁS.DOC Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, Kulcsfogalmak/ oktatóprogram. fogalmak Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, hangoskönyv, információmegosztó portálok

Tematikai egység/ 5. Az információs társadalom Fejlesztési cél


5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az A tantárgyhoz informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok (műveltségterület megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. hez) kapcsolható Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, fejlesztési átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek feladatok felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.



Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, Kulcsfogalmak/ netikett, információ, információforrás, hivatkozás. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, fogalmak információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver.

Tematikai egység/ 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Fejlesztési cél Előzetes tudás

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének A tematikai egység felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. fejlesztési céljai Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/ Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, fogalmak azonosító, jelszó.

Tematikai egység/ 6. Könyvtári informatika Fejlesztési cél Előzetes tudás


A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 320

FELNŐTTOKTATÁS.DOC jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző A tematikai egység információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű fejlesztési céljai tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki Kulcsfogalmak/ kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. fogalmak Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, HELYI TANTERV / FELNŐTTOKTATÁS / PEDAGÓGIAI PROGRAM 321

FELNŐTTOKTATÁS.DOC szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

A fejlesztés várt eredményei a 12. évfolyam végén A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutató készítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. Tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja


FELNŐTTOKTATÁS.DOC megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani. Továbbhaladás feltételei Mindegyik negyedéves vizsgán 25%-nál több pontot érjen el.


A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents