Parasit. Hung. 4. 181-188. 1971
A Boophthora erythrocephala de Geer, 1776 (Diptera, Simuliidae) tömeges egészségkárosító rajzása az 1970. évi tiszai árvíz alkalmával Szolnok megyében
Dr. PÁPA Y Dénes -
Dr. SZABÓ János Barna — TARJÁNYI István
Szolnok megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Szolnok — Országos Közegészségügyi Intézet Fertőtlenítés-kutató (DDD) Osztálya, Budapest
1970.május-július havában tömeges méretekben j e l e n t k e z e t t nok
Szol
megye T i s z a - m e n t i városaiban és f a l v a i b a n a B o o p h t h o r a e r y
t h r o c e p h a l a nevü, vérszivé c s e s z l e f a j . pére a k k o r figyeltünk f e l ,
Egészségkárosító
szere
a m i k o r a területet járva, tömegesen
láttunk i g e n súlyosan összemart,
dagadt arcú, k a r u és lábu em
b e r e k e t . Ezekre a tényekre f e l f i g y e l v e kértük a körzeti k a t , hogy a hozzájuk p a n a s s z a l
forduló r o v a r m a r t
orvoso
emberek számát
és az o k o z o t t kórképeket h e t e n t e jelentsék egészségügyi szolgá l a t u n k n a k . Ezekből a jelentésekből kiderült, hogy az o k o z o t t egészségügyi, továbbá az árvízvédelmi munkálatokat akadályozó és népgazdasági károk m i a t t szükséges a rovarrajzás mielőbbi
eny
hítése, i l l e t v e megszüntetése.
RUBCOV s z e r i n t a n e v e z e t t
c s e s z l e f a j Európában és Ázsiában (Lé
na völgye) egyaránt előfordul a folyamokban tenyészve i s . Mono gráfiájában i r j a , hogy a szarvasmarhák, (Onchocerca c e r v i c a l l s R a i l l .
lovak
onchocercosisát
e t H e n r y ) és a tyúkok,pulykák,ka
csák, libák piroplasmosisát v i s z i át, A c s e s z l e k marásának kórképét elsőnek HUMBOLDT i r t a l e h e l y e s e n a Pelső-Orinoco völgyében szikusnak
t e t t utazásáról i r o t t , ma már k l a s z -
i s m e r t , d e részben e l f e l e d e t t útleírásában. A c s e s z l e -
marásról a következőket i r j a :
"Ezek nem
a mi
*tipolyainkhoz'
hasonlók, ahogy némely útleírásban o l v a s s u k , hanem inkább a k i c s i n y szúnyogokhoz. hátra, mert
Szúrásuk
azon a p o n t o n ,
vér k i s e r k e n és megalvad."
k i s barnás-vöröses a h o l a szipóka átszúrja
p o n t o t hagy a bőrt, a
T a p a s z t a l a t a i n k megfigyeléseit meg
erősítik. Előfordulása hazánkban 1962-ben igazolódott. SALLÓ Sándor (Ko márom megyei KÖJÁL ellenőre) s z e r i n t a t a t a i legelőn tartózkodó szarvasmarhák m e l l k a s a , n y a k a , szeme, szája, füle és tőgytája g y a k r a n f e k e t e a vérszivó Boophthora e r y t h r o c e p h a l a tömegtől. 1970-ben LINDNER Miklós (Pest megyei KÖJÁL ellenőre) j e l e n t e t t e , hogy Csongrád megyében, Hódmezővásárhely határában legelő tehenek tőgyén B o o p h t h o r a e r y t h r o c e p h a l a k a t látott, és a t u l a j donosok s z e r i n t a tehenek t e j h o z a m a erősen csökkent. Szolnok megyében az állategészségügyi szolgálat i l y e s m i t nem észlelt. 1965-ben a Duna-menti árviz alkalmával a Szeremie-Baja-Gerechát környékén többszáz személy került o r v o s i kezelésre az egész nap támadó Boophthora e r y t h r o c e p h a l a marásai következtében. a megfigyeléseket
ZIVKOVIC jugoszláv kutató
Ezeket
i s megerősítette.
Hazánkban néhány éve f o l y i k r e n d s z e r e s f a u n i s z t i k a i feltárásuk, főleg alföldi és dombvidéki területeinken i g e n g y a k o r i a k és j e lentős károkat okoznak. Csaknem minden o l y a n lassú folyású, nö vényzettel és p l a n k t o n n a l gazdagon ellátott patakban előfordul, amely halastavakból f o l y i k k i . Sajnos az esetek döntő többségé ben károsításukat megszüntetendő, a tényészőhelyek v e g y s z e r e s kezelése hazánkban nem hajtható végre, m e r t a p a t a k o k vizét es e t l e g ivóviznyerésre hasznosítják, vagy vizük halastavakból h a l a s t a v a k b a f o l y i k . Ezért a következő években Törökszentmiklós határában folyó szennyvízcsatornában tervezzük az első tényészőhely-kezéléseket végrehajtani, a h o l közegészségügyi, halászati vagy más természetű érdekeket b i z t o s a n nem veszélyeztetünk. E d d i g i vizsgálataink s z e r i n t a Boophthora e r y t h r o c e p h a l a s z i n t e minden évben panaszokat okoz Bián, Herceghalmon, Nagyvázsonyban, Miklósfán, K e s z t h e l y e n . 1970-ben Szentendrén, Pomázon és
Csobánkán közel mányba 5-10
100
ember b e t e g e d e t t meg
és került betegállo
n a p r a (CSURGAY Mihály főorvos szóbeli közlése).
gyanebben az évben sokan b e t e g e d t e k meg
Esztergom környékén
U-
táborozó úttörők közül
B o o p h t h o r a erythrocephala-marások
követ
keztében (PATAKY J u l i a főorvos szóbeli közlése). A fentiekből kiderül, hogy a n e v e z e t t c s e s z l e f a j az ország egyes területein előfordul. Ennek ellenére mégis meglepő v o l t , hogy Szolnok megye egész területén milliós nagyságrendben f o r d u l t elő. A vizsgálatokat megnehezítette, hogy bár az imágók már nagy számban f o r d u l t a k elő, tényészőhelyüket mégis nehezen találtuk meg. A tényészőhelyeket a megye területén lévő és a Tiszával kommunikáló csatornákban eredménytelenül kerestük. Vé gül június 27-én Tiszasüly községnél a megáradt T i s z a árterén átzuduló v i z növényein megtaláltuk a lárvákat. Feltételezzük, hogy az o t t t a p a s z t a l t a k S z o l n o k megye 182 km hosszú p a r t s z a k a szára valószinüleg egyaránt érvényesek. Megemlítendő LINDNER Miklós ellenőr jelentése, a k i Hódmezővásárhely határában a T i szagát m e n t e t t oldalán levő buzgárok, vizfolyások füvein Booph t h o r a erythrocephala-Iárvákat és -bábokat gyűjtött. A többszörösen megnövekedett t i s z a i v i z h o z a m , amely a r e n d e s év i áradások alkalmával a k i s v i z h e z viszonyítva i s h a t v a n s z o r o s ( k i s v i z idején 72 m /sec. , árvizkor 432 m / s e c ) , az e m i i t e t t időszakban még ennek i s többszöröse v o l t . Ez növelte az áramlás sebességét, miáltal a y i z oxigéntartalma növekedett, m e l y meg t e r e m t e t t e a benépesedés környezeti feltételeit. Ugyancsak a magas vizállás eredményezte a v i z kémiai v i s z o n y a i n a k kedvező alakulását i s . Vizvizsgálataink során összehasonlítottuk a T i sza vizminőségét k i s v i z és áradás alkalmával. Kontrollvizként Zagyvarónáról h o z o t t Z a g y v a - v i z e t vizsgáltunk, a h o l egy meg nem határozott c s e s z l e f a j tenyészik. A k a p o t t eredményeket összeha sonlítottuk a KGST által k i d o l g o z o t t és i d e i g l e n e s e n használat r a e l f o g a d o t t mutatókkal és az ezekhez tartozó komponensekkel és határértékekkel, v a l a m i n t az OKI által k i a d o t t , a felszini v i z e k kategorizálására használt vizminőségi normákkal i s . Az ad a t o k értékelésénél megállapítható, hogy minden v i z m i n t a megfe l e l - egy kivételével - az I . osztályú vízminőségnek.
Az értékek és az i t t nem szereplő, de rendelkezésünkre álló más időszakban v e t t t i s z a i vizminőségi vizsgálatok eredményei kö zötti nagyobb eltérések i s a z t bizonyítják, hogy a megváltozott értékeknek az ökológiai optimumhoz való közelítése a magas víz állás és a megfelelő hőmérséklet eredménye. A cseszlefajnak h i r t e l e n való tömeges megjelenéséhez hozzájárultak igen nagy mértékben a v i z és a levegő hőmérsékleti v i s z o n y a i i s , valamint a napsütés i s . A Boophthora e r y t h r o c e p h a l a biológiájának, öko lógiai viszonyainak ismeretében tudjuk, hogy a nőstények már 'március végén i s lerakhatják tojásaikat. A Tiszán már április 15-én megtörtént az első árhullám tetőzése, amikor a vizállás 824 cm v o l t , a levegő hőmérséklete pedig 5°C, a v i z hőmérsékle te 9,8°C. A tojásrakás idejére tehát (május végére, június e l e jére) minden adottság megvolt. (Sőt ezek az adottságok egyre javultak, h i s z e n május 31-én második tetőzés v o l t , 909 cm víz állással, 17°C levegő- és 15,9°C vízhőmérséklettel, majd a har madik árhullám alkalmával június 23-án 845*cm-es vizállás, 23°C levegő- és 21,6°C vízhőmérséklet, amikor az élősködők milliós nagyságrendben j e l e n t e k meg.) A körzeti orvosok jelentéséből kiderült, hogy az első Boophtho r a erythrocephala-marások Törökszentmiklósról származtak. I t t a már e m i i t e t t
szennyvízelvezető csatornában 1971. januárjában i s
találtunk diapauzáié lárvákat. Véleményünket alátámasztja az tény i s , hogy a rajzás Törökszehtmiklóson t a r t o t t a
a
legtovább,
májustól szeptember végéig. Vizsgálataink s z e r i n t három hónap a l a t t 2600 rovarmart személy került orvosi kezelésre. Ebből munkaképtelenné vált 240 fő. A megbetegedések időtartama átlagosan 5 nap v o l t , .néhány esetben 9-10 nap i s , az egyéni érzékenységtől és az ártalom súlyosságá tól függően. A táppénzes napok száma 1200 v o l t . A megbetegedet tek zöme mezőgazdasági dolgozó, akiknek napi átlagkeresete Szolnok megyében 82 F t . Becslésünk s z e r i n t a z okozott népgazda sági kár, beleértve a termelékenységkiesést, valamint az o r v o s i és védekezési költségeket, megközelíti az egy-, másfélmillió f o r i n t o t . Megjegyezzük, hogy a megmart személyek száma kb.négy-
szerese a megbetegedettek,
i l l e t v e az o r v o s i kezelést
igénylő
e s e t e k számának. A marást követő tüneteket feltehetően a Boophthora e r y t h r o c e p h a l a nyálmirigyében i s megtalálható proteáz t i p u s u fehérjebon tó enzim o k o z h a t j a . A marás többnyire i g e n heves és fájdalmas bőrreakciót okoz. Helyén r e n d s z e r i n t véralvadék található. Az elváltozások hasonlíthatnak purpurára az apró vérzések m i a t t . Ha számos marás v a n , összefolyhatnak és i l y e n k o r e r y s i p e l a s r a , e s e t l e g l y m p h a n g i t i s r e emlékeztetnek. Sokszor k i f e j e z e t t g y u l ladásos vizenyő, vagy vörös-kékes, fájdalmas d u z z a n a t o k k e l e t k e z h e t n e k , amelyek n a p o k i g fennállhatnak. A gyulladásos terüle t e n képződhetnek vesiculák, vagy erythema b u l l o s u m o k . Az égető viszketés és az a z t követő elvakarás m i a t t másodlagos infekciók léphetnek f e l , i l y e n k o r az elváltozás e s e t l e g e s sebészeti b e a vatkozást igényel. Gyulladásellenes kezelésre a bőrfolyamat 5-8 nap a l a t t gyógyul. A csecsemők a t o x i k u s proteáz t i p u s u fehér jebontó enzim iránt feltevésünk s z e r i n t érzékenyebbek. Mivel az o k o z o t t és észlelt károk mindenképpen indokolták a sürgős, s z e r v e z e t t v e g y s z e r e s védekezést, kijelöltük a d a t a i n k alapján azokat a h e l y e k e t , a h o l melegködösitéses eljárással k e l l védekezni. A védekezést Nuvan 100 SC hatóanyaggal h a j t o t t u k végre, a m e l l y e l párhuzamosan az exponált h e l y e k e n (park, óvoda, egészségház, o r v o s i rendelő s t b . ) foszfotion-permetezés s e l tartós méregmezőt létesítettünk. A melegködösitést az i n d o k o l t a a repülőgépes porozással szemben, hogy annál lényegesen olcsóbb, k i s e b b a biocönotikus ártalma s nem utolsó sorban a r o v a r f a j etnológiájának (tényészőhelyétői 2-50 km távolságra i s elrepül) i s m e r e t e . Megjegyezzük, hogy a megfelelő
T i f a rendszerű melegködösitő generátorral
időjárás esetén
egy-másfél
kilométeres
méregmezőt l e h e t létesíteni egy a l k a l o m m a l , püléseken
g y a k o r l a t i l a g egy km-es
távközben
szélességű
i g ya lakott
tele
u j a b b méregmez ót
létesítettünk az előzővel párhuzamosan, összesen 25 településen belül védekeztünk. legebbé válásának
Az ismételt védekezésnek és az időjárás me (+30°C-os hőmérséklet
több napon keresztül)
köszönhető, hogy a beavatkozás
után a panaszok a csúcsidőszak
hoz v i s z o n y i t v a k b . 1/5-ére e s t e k v i s s z a . A rajzást végső
soron
a T i s z a apadása és a tartósan magas levegőhőmérséklet szüntette meg e g y i k napról a másikra. A téma feldolgozásával
célunk a f i g y e l e m felhivása v o l t
egy o-
l y a n r o v a r f a j r a , amely hazánkban e d d i g csak ritkán o k o z o t t gyobb jelentőségű ártalmakat,
de az
na
utóbbi évek h a z a i és kül
földi entomológiai közleményeiben egyre sűrűbben találkozhatunk velük. Meggyőződésünk,hogy a valódi szúnyogok ( C u l i c i d a e ) szám lájára i r t
panaszok,
g o n d o l t u k , nem
károk egy részét
mert a magyarországi
térhódításukhoz
állandó potenciális
velük annál i s
vizhálózat jövőbeli alakulása
vízlépcsők, öntözőcsatornák s t b . ) teremthetnek
a c s e s z l e k okozzák. Ugy
érdektelen f o g l a l k o z n i
i s egyre
és ahhoz,
egészségügyi és
inkább,
(erőmüvek,
j o b b körülményeket
hogy a jövőben e s e t l e g
gazdasági veszélyeket j e
lentsenek.
PÁPAY, D. — SZABÓ, J. B. — TARJÁNYI, I. : Public Health Consequences of the Mass Swarming of Boophthora
erythrocephala
(De Geer,
1776)
Black Flies in County Szolnok during the Floods of 1970
The b l a c k f l y swarm i n County Szolnok I n 1970
caused
consider
a b l e economic damage, w i t h e s t i m a t e d l o s s e s a p p r o a c h i n g million forints. are able t o
breed
i n l a r g e r r i v e r s and even streams
a p p l y t o Boophthora e r y t h r o c e p h a l a I n Hungary. p e r s o n s had t o
receive treatment
went on s i c k pay f o r a t o t a l l y l a s t e d 5 days, people were
seems t o
A total
f o r f l y bites:
o f 2 600
o f t h e s e 240
o f 1200 days. The i l l n e s s g e n e r a l
b u t e s p e c i a l l y s e n s i t i v e or s e r i o u s l y
sometimes s i c k
c o n t r o l of the f l i e s SC w i t h a
1.0-1.5
RUBCOV's s t a t e m e n t t h a t some b l a c k f l y s p e c i e s
f o r as
l o n g as
bitten
10 days. Chemical
was a t t e m p t e d by a p p l i c a t i o n o f Huvan 100
T i f a - s y s t e m warm-fog
g e n e r a t o r . The c o m p l a i n t s were
f i n a l l y e l i m i n a t e d o v e r n i g h t by t h e f a l l o f t h e R i v e r T i s z a and an e n s u i n g
period of
hot
weather
(30°C over
several days).
Irodalom DORIER, A.: Documents pour s e r v i r a l a connaissance des Simul i i d e du Sud-Est de l a Prance. - T r a v . Lab. H y d r o b i o l . F i s c . Grenoble^ 7 , 5 4 - 5 5 . 1963-1964. HUMBOLDT, A.: Reise i n d i e A e q u i n o c t i a l - G e g e n d e n des neuen Con t i n e n t s . S t u t t g a r t , 1 8 6 1 . - M a g y a r u l : Az Orinoco vadonában. - Gondolat, Budapest, 3 1 2 . 1 9 6 7 . RIVOSECCHI, L. - COLLUZI, M. : T r e S i m u l i d i ( S i m u l i u m aureum P r i e s / s . l . / , Simulium e r y t h r o c e p h a l u m de Geer, S i m u l i u m r e p t a n s L,) che i n I t a l i a pungano l'uomo. - P a r a s s i t o l o gia,
4,
181-190.
1962.
RIVOSECCHI, L.: S i m u l i d i d e g l i A p p e n n i n i . - P a r a s s i t o l o g i a , 9, 229-230. 1967. RÜHM, W.: E i a b l a g e n e i n i g e r S i m u l i i d e n a r t e n . - Angew. 12, 68-78. 1 9 7 1 .
Parasit.,
RUBZOV, I . A.: S i m u l i i d a e ( M e l u s i n l d a e ) i n : LINDNER, E.: Die F l i e g e n d e r p a l a e a r k t i s e h e n Region. - L i e f . 203, 2 0 6 , 2 1 1 , 2 3 1 . - 1959-1962. SZABÓ, J.B.: Puposszunyogok ( D i p t e r a , S i m u l i i d a e ) inváziója ál t a l előidézett tömeges egészségártalom Tatán. - Egészség tudomány, 8, 162-168. 1964. SZABÓ, J.B.: Mass I m p a i r m e n t o f H e a l t h Caused by an I n v a s i o n o f Black F l i e s (Diptera; S i m u l i i d a e ) i n T a t a , Hungary. Opusc. Z o o l . , 5_»
113-117.
1964.
SZABÓ, J.B. - ZOLTAI, N.: Az 1965. évi több hónapig tartó d u n a i áradás r o v a r t a n i t a p a s z t a l a t a i . - Állatt. Közi., 5_4, 1 6 1 -
163. 1 9 6 7 . SZABÓ, J. B.: An E x a m i n a t i o n of M o s q u i t e B r e e d i n g S i t e s Depend i n g on Water L e v e l I n t h e I n n u n d a t i o n Area o f t h e Danube between Szob and Dunaföldvár. - P a r a s i t . Hung. , 3_,187-196. 1970.
ZIVKOVIC, V . Î I n v a z i j a Simulium e r y t h r o c e p h a l u m de Geer, 1 7 7 6 ( D i p t e r a , S i m u l i i d a e ) u V o j v o d i n i . - Glas CCLXSI Acad.Serb. S c i e n c . A r t s . No. 2 0 , Classe S c i e n c . méd., 1 6 3 - 1 7 0 . 1967.
Érkezett: 1 9 7 1 . június 2.
Dr. PÁPAY Dénes Szolnok megyei KÖJÁL Szolnok
