Az Északi-Bakony gubacslegyei (Diptera, Cecidomyidae)

Az Északi-Bakony gubacslegyei (Diptera, Cecidomyidae)

A B a k o n y b a n végzett cecidológiai gyűjtések­ ből elsőként az Északi-Bakonyban gyűjtött anyag feldolgozására került sor. E terület gubacsokozóinak túlnyomó része a gubacsiegyek családjá­ ból került ki. K á r p á t - m e d e n c e faunájából a Cecidomyidae családból ezideig mintegy 300 fajt m u t a t t a k ki. Ennek fele az Északi-Bakony 200—700 méter magas zónájában megtalálható. Ilyen gazdag fau­ n á t csupán a nyugati szubalpesi n y ú l v á n y o k o n és a Zempléni-hegységben találtak. A 700 méterig emelkedő hegyvonulatoknak, völgyeknek, szurdokoknak minden vegetációs időszakban t ö r t é n t rendszeres vizsgálata során el­ sőnek az állatföldrajzi és ökológiai megfigyelései­ m e t kívánom ismertetni. A korábbi szórványos lelőhelyi a d a t o k a t AMBRUS (1964/b) összegezi, majd a Zirci Arboré­ tumban folyt vizsgálatainak eredményeivel (AMBRUS 1964/a) egészíti ki. A gyűjtött anyag a veszprémi Bakonyi Múzeumba került.

csapadékban gazdagabb oldalain és délkeleti szá­ razabb lejtőkön m á s - m á s növénytársulás alakult ki. Ezt követte a rájuk megtelepedett gubacsokozó rovarvilág is. Bakony-hegység h á r o m nagyobb zárt e r d ő ­ sége közül kettő az Északi-Bakony területén fek­ szik. Az egyik a Séd törésvonala m e n t é n a P a ­ pod-tetőtől a Tési-fennsíkig ; a másik a Kőris­ hegy és a P á p a v á r közti területre korlátozódik. Kultúrhatásoktól mentesebb s ezért számos, fau­ nánkra új gubacsokozó faj lelőhelye. A fenyve­ sek, bükkösök, tölgyesek szegélyén, szakadékai­ ban meghúzódó n ö v é n y t a k a r ó k i t ű n ő búvóhelyet nyújt a cecidogén rovaroknak. Ismeretes, hogy a gubacslégy fajok p á r á s lég­ körben, üde, lágy, zöld növényzeten élnek. A Cuha-völgye, Római-fürdő,~Gérence-völgye, Tisz­ tavízforrás-völgye, Gaja-szurdok, Köves-patak kitűnő tenyészhelyei a gubacslegyeknek. N é h á n y széles ökológiai igényű gubacslégyfajtól eltekint­ ve főként a különböző kis ökológiai valenciajú

A Bakony mellékelt térképén (1. ábra) jelzett Északi-Bakony dolomit és mészkő tönkjét itt-ott lösz takarja. A XVIII. században még 1580 km 2 , m a kb. 930 k m 2 erdő e g y h a r m a d a esik erre a t e ­ r ü l e t r e (WALLNER 1942). Az erdőket művelt t e ­ rületek sávjai választják el egymástól. Ezzel együtt felszabdalódott az ősi aljnövényzet sző­ nyege is. Az északi lejtők hűvösebb éghajlatú, a

1. Bakony természetföldrajzi tájbeosztása: 1 = É s z a k i - B a ­ k o n y , 2 = D é l i - B a k o n y , 3 = Balaton-felvidék, 4 = T a p o l c a i ­ m e d e n c e , 5 = K e s z t h e l y i - h e g y s é g . — A p o n t o k a gyűjtési h e l y e k e t jelölik 1. Physico-geographische Einteilung des Вакопу-gebirges: 1. N o r d - (Alt-) B a k o n y , 2. S ü d - B a k o n y , 3. B a l a t o n - O b e r l a n d , 4. T a p o l c a e r B e c k e n , 5. Keszthelyei- Gebirge. Die P u n k t i e r u n g b e z e i c h n e t die einzelnen S a m r n e l g e b i e t e 1. Физико-географичекос разделение Баконьсвих гор:. 1. Северный (Старый) Бакопь, 2. Ю ж н ы й Б а к о н ь , 3. Горный Балатонский край, 4. Бассейн Таполца, 5. Кестхейская гора. — Места, обозначенные пунктиром обназначают разные места собирания.

367

Cecidomyida fajok mutatkoznak. Nem lehet v é ­ letlen, hogy a Tisztavízforrás-völgye legalsó r é ­ szein, a p a t a k m e d e r szegélye más gubacslégyfajn a k nyújt élőteret, mint a hasonló növényzetű Ördögárok alsó hajlata. 4—700 méteres magassághoz kötött, főként h y g r o u l gubacslégy fajok, amelyek a n y u g a t i fekvésű Gerence-völgy hajlataitól egészen a dél­ keleti Papod-hegyig, illetve az Öreg-Futóné m a ­ gaslatig egyaránt fellelhetők, a következők: a Veronica hajtásvégén Jaapiella veronicae, a k ő risfa (Fraxinus) levéltengelyét vastagító Dasyneura fraxini és D. acrophila, a kocsányos tölgy (Quercus robur) levélszélét hajlító Macrodiplosis dryobia és M. volvens, a k u t y a t e j (Euphorbia) hajtásvégén Bayeria capitigena, Dasyneura capsulae, a boglárkák (Ranunculus sp.) levelét r á n cosító Dasyneura ranunculi, a lóherék (Trifolium sp.) levelét felező Dasyneura trifolii, a hegyi j u ­ h a r (Acer pseudo-platanus) levelén kerek foltok­ ban jelentkező Dasyneura tympani, a kecske fűz (Salix caprea) levelén Iteomya capreae, a ligeti per je (Poa nemoralis) szárán May étiola poae g u ­ bacsodás, a mécsvirág (Melandrium) hajtásvégét csomósító Neomikiella lychnidis, a fűz (Salix) levéltengelyét sodró Rhabdophaga marginemtorquens gubacslégy fajok. Valamennyi a p a t a k m e ­ der vagy forrás növényszegélyén, a párás, hűvös, szélcsendes lombozaton tölti gubacsbani l á r v a é l e ­ tét. Figyelemreméltó a Bakonyoszlop melletti Ör­ dögárok szurdoka, amelynek alsó szakasza alján fejlődő növényzet teljesen eltér a 10—25 m é t e ­ res sziklafalak fölötti erdőtakarótól. A szelj árástól megkímélt nedves légkörben, a h a s a d é ­ kokban, törmeléken élő hegyi j u h a r (Acer pseudo-platanus) fiatal fácskák hajtásvégein g r a d á ciós méretekben tenyésző Dasyneura acerplicans gubac3 található. Évről évre ugyanazon gazdanövényeket fertőzi a háborítatlanul szaporodó gubacslégy. A Bakony területén elszórtan, főleg a fattyúhajtásokon fellelhető ez a faj, de az ördögároki tenyészőhely jól példázza a környezet biotikus adottságait. Eme fiatal j u h a r csemeték aljnövényzetének szőnyegében fedezhető fel er­ dei peremizsen (Inula conyza) a Neomikiella beckiana gubacstorzulás. Ritkaságában hasonló a hölgymálon (Hieracium) fejlődő Macrolabis hieracii, a homoki gurgolyát (Seseli a n n u u m ) eltor­ zító Lasioptera carop'iüa, a sváb rekettyén (Ge­ nista germanica) Jaapiella genisticola, majd a selymes rekettyén (Genista pilosa) a Jaapiella ge~ nistamtorquens gubacs. A szegfűbogyón (Cucu368

balis baccifer) Jaapiella cucubali, a gyöngyköle­ sen (Lithospermum) Dasyneura lithospermi, a pesztercén (Balotta nigra) Contarinia balottae, a mezei j u h a r (Acer campestre) levélnyelén az Atrichosema aceris gubacsoknak eme p á r a t l a n szép­ ségű szurdok egyetlen lelőhelye. A szakadék szélén, t e h á t a hegyet borító n ö ­ v é n y t a k a r ó tartozékaként külön említhető a cser­ tölgy (Quercus cerris) levelét borító Janetia szépligetii, faunánk specialitása és meglehetősen r i t k a légygubacs. Csupán Farkasgyepűn, de sokkal k e ­ vesebb mennyiségben sikerült még megtalálni. A nyárközépen Bakonyoszlop környékén az ö r d ö g á r o k vegetációja még a hűvös, visszama­ radt koratavasz időszakát éli. A szakadék szélén fejlődő gyertyán leveleiből m á r kiröppentek a Contarinia carpini gubacsiegyek. Ugyanakkor a szakadék alján élőké még a fejlődés k o r á b b i ál­ lapotában találhatók. S ez figyelhető meg a vero­ nika, a galaj és a mogyoró (Veronica, Galium, Corylus) gubacsain is. A tavaszi rajzások n y á r közepéig való kitolódása a mikroklimatikus té­ nyezők következménye. így lehetne elemezni Gerence-völgye, Köves­ patak-völgye, Tisztavízforrás-völgye, Rómaifürdő sok tekintetben azonos természeti viszonyokkal rendelkező szakaszait. H a b á r középhegységi ve­ getáció az uralkodó, találni olyan flóra- és fauna­ elemeket, amelyeknek igényei megközelítik a magashegységieket. Mint GAYER említi : a flóra­ elemek n e m annyira a magasságtól, mint inkább a vízmosások, mélyedések, források rejtett mik­ roklímájában őrzik azokat a feltételeket, ame­ lyek magashegyvidékivé teszik az ott élőket. Vo­ natkozik ez a rajtuk élő rovarvilágra is. A gubacsokozó legyek közül montán elemek: Dasyneura acerplicans, D. filicina, D. populeti, D. Reoulmaria, Harmandia cavernosa, H. populeti, rayia capreae, I. major, Jaapiella veronicae, Phegomyia fagicola, Contarinia fagi, Syndiplosis petioli fajok. Ezek az alacsonyabb fekvésű bakonyi hajlatokban, a létfeltételeket biztosító rejtett zu­ gokban kevés példányszámban, de képviselik a magashegységben levő fajokat. A gubacsiegyek többségükben bizonyos ned­ vességhez, párás légkörhöz kötöttek: hygrofilok. De van közöttük x e r o t e r m és pontomediterrán eredetű genusz is. Ilyenek a csertölgy (Quercus cerris) levelére települő Janetia (Arnoldia) cerris, J. homocera, J. nervicola fajok. A legszélsősége­ sebb viszonyok között találhatók az egész Bakony területén. Víz melletti hűvös és száraz és a szél­ j á r t a kopasz domboldalak csertölgyein egyaránt

otthonosak. Egyetlen levélen m i n d h á r o m faj al­ kothat vegyes kultúrát, miközben gubancossá torzítják a levéllemezt. Fajokban eltérő, de környezeti adottságokban megközelítő feltételeket n y ú j t a n a k a F a r k a s g y e pű melletti Csurgókút, Kövespatak, a N é m e t b á ­ n y a alatti lápos liget, a Tisztavízforrás-völgye, Téstől Római-fürdőig húzódó mosások. Számos, a f a u n á n k r a új faj került innen elő. Országszerte ritka, színező elemként sorolható fel k u t y a t e ­ jen (Euphorbia) a Dasyneura loewi, aggofüvön (Senecio) a Contarinia aequalis, bodzán (Sambucus) a Contarinia lonicerearum, legyezőfüvön (Filipendula) a Dasyneura engstfeldi. ü r ü m ö n (Ar­ flórum, majd pimpón temisia) a Diarthronomyia (Potentilla) a Dasyneura potentülae gubacsok. Az egykori bakonybéli apátság p a r k j á n a k változatos, ültetett növény együttese bőven nyújt cecidológiai anyagot, de a gubacslégyfajok szá­ m a sokkal kisebb a parkot övező Fekete-séd és Gerence-völgyében előforduló fajokénál. A p a r k alatti p a t a k m e d e r b e n és a környéki mosások szé­ lein feltűnő mennyiségű a sűrű, bozótszerű, a víz fölé hajló réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) le­ velét pettyező Dasyneura ulmariae gubacs. Ez a növény otthonos a Bakony patakjainak p a r t ­ jainál, de az említett gubacs m á s u t t n e m fordul elő. A Zirci Arborétum változatos dendrológiai gyűjteménye gazdagítja a gubacsiegyek és gaz­ danövények számát. Ez a párás növényszőnyeg eddig felismert 42 gubacsiegyének nyújt élette­ ret. Közöttük n é h á n y monofág természetűnek is­ m e r t faj a gazdanövény rokonságába tartozókon is megtelepedett. Figyelemreméltó adat a h á r s a k szakértőjének, WÁGNERnek egy közlése, amely szerint a Tilia grandifolia v. gracilenta-n találta meg a Dasyneura tüiamvolvens gubacsát. E g u bacsokozó ugyanis a k e v e r é k h á r s a k a t elkerüli. A szépnövésű h á r s n a k tüzetes átvizsgálása során a Physemocecis hartigi légygubacs is előkerült. Mindkettő kevés egyedszámban. Viszont a kér­ déses fa közelében növő Tilia platyphyllos zsú­ folva volt a légy- és atkagubacsokkal egyaránt. F a u n á n k r a újak közül szólni kell a bodza v i ­ rágját torzító fajról, m e r t egyetlen lelőhelyén meglepő mennyiségben jelentkezett. Tés község mögötti m e r e d e k mosások szélén bőven ontja virágait a fekete bodza (Sambucus nigra). A vi­

rágzat megnagyobbodott bimbói n e m nyílnak ki s u g y a n a k k o r méretükkel, kiemelkedő növekedé­ sükkel eltérnek a normális virágszirmoktól. Ez a vastagodott, bimbószerű képződmény a Placochela nigripes légygubacs első hazai lelőhelye. Sárgásfehértől narancssárgáig színesedő lárvái egyenként uralják a virágbimbókat (6. ábra). A hazai fűztelepek gubacsokozóinak összeha­ sonlító vizsgálata során kiemelkedett fertőzött­ ségével az ugodi erdészet fűzcsemetekertje. El­ tekintve a kis területre zsúfolt fűzfajok számá­ tól — ami elősegíti a gubacsosodás sűrűségét — jellemző a fűzfavesszők atka és légygubacsfertőzöttsége. A fűzhajtásvég gubacslégy (Rhabdophaga terminális) országosan ismert fűzkártevő, po­ pulációsűrűsége itt igen, magas volt. Egyetlen fűzvessző sem mentes e faj évi 3—4 nemzedékű támadásától. Ez abban mutatkozik, hogy m i n d a d ­ dig, amíg a gubacs él, a vessző növekedése m e g ­ áll. Alatta kétoldalt új elágazás fejlődik. Az i m á gók kirepülése u t á n újra nyúlik a vessző. Kosár­ fonásra alkalmatlanná válik, m e r t a m e g t á m a ­ dott helyen törik. A telepítésre legalkalmasabb Salix americana sem volt mentes e gubacsokból (AMBRUS,: 1964/c, 1965). Az Északi-Bakonyból m á r ismert (AMBRUS 1964/a) és újra megtalált 15 gazdanövényről szár­ mazó 23 gubacslégy fajon kívül 1963—1966 k ö ­ zött 148 gazdanövényről begyűjtött 130 új faj, összesen 153 faj vált ismeretessé. Valamennyi gubacsképző. Az alábbi 21 faunánkra új: Cecidomydi nemzetségből : Atrichosema aceris KFFR., Contarinia fagi RÜBS., C. mulloginis RUBS. A.sptondylidi nemzetségből : Asphondylia echii H. LW., A. hornigi WACHTL., A. ignorata RÜBS., A. stachidis STELTER, Placochela ligustri RÜBS., P. nigripes F. LW. Ologotrophidi nemzetségből: Dasyneura glechomae KFFR., D. saxifraga KFFR., D. schulzei RÜBS., D. sodalis KFFR., Jaapiella floriperda F. LW., J. jaapiana RÜBS., J. knautia RÜBS., J. thalictri RÜBS., Macrolabis corrugans F. LW., M. rübsaameni H'DCK, M. sp. (BUHR 2850), Mikomyia coryli KFFR. A. Kárpát-medencéből eddig közölt gubacs­ légyfajok száma (AMBRUS 1963) ezáltal 272-ről 293-ra emelkedik.

369

A gubacslégy-fajok rendszertani felsorolása — Enumerario Cecidomyidorum (A csillaggal jelzett fajok M a g y a r o r s z á g f a u n á j á r a PORRYCONDYLINAE 1. Aphelonyx chenopodii S T E F A N I 1908. — G a z ­ d a n ö v é n y e : C h e n o p o d i u m a l b u m L. — B a k o n y s z e n t lászló (VII). CECIDOMYINAE Cecidomyidi 2. Acodiplosis inulae H". LW. 1847. — G a z d a n ö v é ­ n y e : I n u l a salicina L. — F a r k a s g y e p ű (VII). *3. Atrichosema aceris K F F R . 1904. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Acer c a m p e s t r e L. — B a k o n y o s z l o p (VII). Magános, fehér l á r v á j a a mezei j u h a r o n a l e v é l k a ­ réj a l a t t i n y é l e n 5—10x1 m m orsó a l a k ú d u z z a n a t b a n fejlődik, m a j d a g u b a c s o n k í v ü l a t a l a j b a n a l a k u l át. Az ü r e s g u b a c s i b o l y a - b í b o r - b a r n a színeződésen megy keresztül. A levél idő előtt lehull. Faunánkra új (2. ábra). 4. Contarinia acercrispans K F F R . 1898. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Acer c a m p e s t r e L. — F a r k a s g y e p ű (VII). 5. Contarinia aequalis K F F R . 1898. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Senecio n e m o r e n s i s L. — F a r k a s g y e p ű (VII). é. Contarinia halottas K F F R . 1898. — G a z d a n ö ­ v é n y e : B a l o t t a n i g r a L. — B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r ­ dő, B a k o n y o s z l o p : ö r d ö g á r o k (VII). 7. Contarinia carpini K F F R . 1897. — G a z d a n ö v é ­ n y e : C a r p i n u s b e t u l u s L. — Pénzesgyőr, Tés (VI— VII). 8. Contarinia corylina F. LW. 1878. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Corylus a v e l l a n a L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz­

újak)

forrás, B a k o n y j á k ó , F a r k a s g y e p ű (VIII—IX). *9. Contarinia fagi R Ü B S . 1921. — G a z d a n ö v é n y e . F a g u s silvatica L. — B a k o n y o s z l o p : ö r d ö g á r o k (VII). A h a j t á s v é g l e g f i a t a l a b b levelei felfelé hajlott a n z s u g o r o d n a k s a m e g v a s t a g o d o t t levelek között t ö b b f e h é r e s - s z ü r k é s s á r g a l á r v a fejlődik. Az e l t o r ­ zult levelek k o r á n e l s z á r a d n a k . Az e g y m á s u t á n i ge­ n e r á c i ó k t ó l bozontos h a j t á s e g y á l t a l á n n e m gubacsos k é p e t nyújt. A s z a k i r o d a l o m a rügy fertőzöttségét is említi és e b b e n az e s e t b e n Dasyneura fagicola l á r v á ­ j á v a l e g y ü t t élnek. Faunánkra új. 10. Contarinia flórum, R Ü B S . 1917. — G a z d a n ö v é ­ n y e : A s p a r a g u s officinalis L. — Zirci A r b o r é t u m (VII) leg. P a p p József. 11. Contarinia geicola L. 1757. — G a z d a n ö v é n y e : G e u m u r b a n u m L. — Bakonyoszlop, O d v a s k ő , Zirci A r b o r é t u m (VII—VIII). 12. Contarinia lonicerearum F. LW. 1877. — G a z clanövénye: L o n i c e r a x y l o s t e u m L. — B a k o n y b é l : S z e r e t e t o t t h o n p a r k j a ; S a m b u c u s e b u l u s L. — F a r ­ kasgyepű (VI—VII). 13. Contarinia loti DE GEER. 1776. — G a z d a n ö v é ­ n y e : L o t u s c o r n i c u l a t u s L. — Gerence-völgy, H á r s ­ kút, Ugod (VI—VII). 14. Contarinia medicaginis K F F R . 189(3. — Gaz­ d a n ö v é n y e : Medicago sativa L. — B a k o n y b é l , N é ­ m e t b á n y a (VII—IX). 15. Contarinia melanocera K F F R . 1904. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Genista t i n c t o r i a L. — Zirci A r b o r é t u m (VII); G e n i s t a tinctoria L. ssp. e l a t a A. et G. — B a ­ k o n y b é l (VI). *16. Contarinia mulloginis R Ü B S . 1889. — G a z d a n ö v é n v e : G a l i u m b o r é a l e L. — Zirci A r b o r é t u m (VII)." A h a j t á s v é g külső levelei laza 4—6 m m - e s bóbi­ t á t a l k o t n a k . A belül e g y m á s r a boruló, fokozatosan k i s e b b e d ő levelek m e g f a k u l ó tövénél csoportosan él­ n e k a s á r g á s - f e h é r l á r v á k . Évi t ö b b n e m z e d é k egy­ m á s t váltja u g y a n a b b a n a g u b a c s b a n . Faunánkra új (3. ábra). 17. Contarinia nasturtii K F F R . 1888. — G a z d a n ö ­ v é n y e : A r m o r a c i a lapathifolia G I L I B . — F a r k a s ­ gyepű (VI). 18. Contarinia subterranea F R F L D . 1861. — Gaz­ d a n ö v é n y e : I n u l a ensifolia L. — Fenyőfő (VII). 19. Contarinia subulifex K F F R . 1897. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Q u e r c u s cerris L. — B a k o n y b é l , B a k o n y ­ oszlop, F a r k a s g y e p ű . G é z a h á z a , H á r s k ú t : B o r z á s hegy, Hódosér. N é m e t b á n y a , V i n y e s á n d o r r n a j o r (VI —IX). 20. Contarinia tiliarum K F F R . 1890. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Tilia c o r d a t a Mill. — Csesznek, F a r k a s g y e p ű ,

2. Mezei juhar (Acer c a m p e s t r e ) levéltengelyén A t r i c h o s e ­ ma légygubacs 2. Die Galle von A t r i c h o s e m a eines Acer campestre 2. Срошек мухи Atriclicsema campestre.

370

aceris auf der Blattachse

oceíisna оси листа Acer

3. Északi galaj (Galium boréale) mulloginis l é g y g u b a c s

bajlásvégén

Contarinia

3. Die Galle von C o n t a r i n i a mulloginis auf dem Sprossenende eines Galium boréale 3. Орешек мухи Contarinia Galium boréale.

midlcginis

ni', ненце

отросткои

(VII—IX); Acer pseudoplatanus euchlorum Schw. — Zirci Arborétum (IX). 23. Harmandia cavernosa KFFR. 1899. — Gazda­ növénye: Populus tremula L.. — Csesznek, Farkas­ gyepű, Gerence-völgy, Hárskút, Hódosér, Németbá­ nya, Ugod, Zirci Arborétum (VI—IX). 24. Harmandia globuli RÜBS. 1899. — Gazdanö­ vénye: Populus alba L. — Gerence-völgy (VI); Po­ pulus tremula L. — Bakonybél ,Hárskút (VI—VIII). 25. Harmandia loewi RÜBS. 1892. — Gazdanövénye: Populus tremula L. — Gerence-völgy (VII). 26. Macrodiplosis dryobia F. LW. 1877. — Gazda­ növénye: Quercus petraea LIEBL. — Farkasgyepű, Gerence-völgy, Tés, Ugod (VI—IX) ; Quercus robui L. — Bakonybél, Bakonyszentkirály, Gerence-völgy, Hárskút, Tés, Zirci Arborétum (VI—VIII).

Zirci Arborétum (VII) ; Tilia platyphyllos Scop. — Bakonybél, Farkasgyepű, Hárskút: Borzás-hegy (VI —VII). 21. Diodaulus linariae WNTZ. 1853. — Gazdanö­ vénye: Linaria genistifolia Mill. — Bakonybél; Linaria vulgaris Mill. — Farkasgyepű (VIII). 22. Drisina glutinosa GIR. 1893. — Gazdanövénye: Acer campestre L. — Bakonybél: Tiszta víz-forrás, Bakonynána: Rómaií'ürdő, Hárskút: Borzás-hegy, Kőrishegy, Németbánya, Odvaskő, Tés, Ugod (VI— VIII) ; Acer palatanoides L. — Farkasgyepű, Németbá­ nya (VII—IX); Acer pseudoplatanus L. — Bakony­ bél, Farkasgyepű, Ganna: Manchegy, Németbánya

4. Terjőke kígyószisz (Echium v u l g a r e ) virágzatán A s p h o n dylia echii légygubacsok 4. Gallen von Asphondylia echii auf dem Blütenstand eines Echium vulgare 4. Орешки мухи Asphondylia

2-1*

echii na цветах Echium vulgare.

371

5. Tarlóvirág (Stachys annua) virágbimbóit torzító A s p h a n dylia istachydis légygubacsok 5. Gallen von A s p h o n d y l i a s t a c h i d i s , die die Knospe« einer Stachis annua verunstalten 5. Орешки мухи Asphondylia цветов. Stachis annua.

27. Macrodiplosis volvens KFFR. 1904. — Gazda­ növénye: Quercus petraea LIEBL. — Bakonyoszlop, Farkasgyepű ,Tés, Ugod (VI—VII) ; Quercus pubescens WILLD. — Bakonyoszlop, Ugod (VI—VII) ; Quercus robur L. — Bakonynána, Dudar, Farkas­ gyepű, Hárskút, Tés, Zirci Arborétum (VI—IX). 28. Monarthropalpus buxi GEOFFR. 1873. — Gaz­ danövénye: Buxus sempervirens L. — Zirci Arbo­ rétum, Ugod (VI—VIII). 29. Putoniella marsupialis F. LW. 1889. — Gaz­ danövénye : Prunus domestica L. — Ugod (VI) ; Pru­ nus spinosa L. — Hódosér, Tés, Ugod (VI—VII). 30. Syndiplosis petioli KFFR. 1898. — Gazdanö­ vénye: Populus tremula L. — Farkasgyepű, Ganna: Manchegy, Hódosér (VII—IX). 31. Syndiplosis quercicola RÜBS. 1899. — Gazda­ növénye: Quercus cerris L. — Gézaháza, Hárskút, Tés (VI—VII).

6. Fekete bodza ( S a m b u c u s nigra) virágzat-bimbóit eltorzító P l a c o c h e l a n i g r i p e s légygubucsok 6. Gallen von P l a c o c h e l a n i g r i p e s , die die Knospen im Blütenstand eines Sambucus nigra deformieren 6. Орешки мухи Placochela nigripes,

372

деформирующие ночки. цветов S a m b u c u s nigra

stachidis

искажающие

почки

32. Thecodiplosis braehyptera SCHW. 1835. — Gazdanövénye: Pinus silvestris L. — Zirci Arboré­ tum (VIII). Asphondylidi *33. Asphondylia echii H. LW. 1850. — Gazdanö­ vénye: Echium vulgare L. — Bakonyszentlászló (VII). A ki nem nyílt virág megduzzad, az alig lát­ ható porzók és a bibe pedig eltorzul. Lárvái a gu­ bacsban bábozódnak. Bábja barna. A gubacs belse­ jét gombamycelium borítja. Faunánkra új (4. ábra). *34. Asphondylia hornigi WACHTL. 1881. — Gaz­ danövénye: Origanum vulgare L. — Bakonyszent­ lászló (VII). A zárt virágkorona alsó része megvas­ tagodott. 4x2 mm-es gubacsba bábozódik a magá­ nos lárva. Faunánkra új. *35. Asphondylia ignorata RÜBS. 1884. — Gazdanövényne : Mentha sp. — Németbánya (IX) ; Mentha aquatica L. — Ugod (VI) ; Mentha longifolia NATH. — Huszárokelőpuszta (VI). Az okkersárga lárva a duzzadt, zárva maradt bimbókban fejlődik és a myceliumhálózatos gubacsban bábozódik. Faunánkra új. 36. Asphondylia lathyri RÜBS. 1914. — Gazda­ növénye: Lathyrus pratensis L. — Bakonyszentlászló (VII). 37. Asphondylia massalongoi RÜBS. 1892. — Gaz­ danövénye: Ajuga chamaeptytis Sehr. — Tés (VII).

7. Kerek repkény (Glechoma h i r s u t a ) hajtásvég leveleiből alakult D a s y n e u r a g l e c h o m a e légygubacs 1. Die Galle von D a s y n e u r a g l e c h o m a e , entstanden aus den Blättern am Sprossenenjje von Glechotna hirsuta 7. Орешек мухи Dasyneura

glechomae, образованный из концов отростков Glechoma hirsuta.

38. Asphondylia melanopus K F F R . 1890. — G a z ­ d a n ö v é n y e : L o t u s c o r n i c u l a t u s L. — B a k o n y o s z l o p : ö r d ö g á r o k (VII). 39. Asphondylia mihi W A C H T L . 1890. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Medicago s a t i v a L. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó (VII). 40. Asphondylia ononidis F. LW. 1873. — G a z d a ­ n ö v é n y e : O n o n i s spinosa L. — B a k o n y b é l , Ugod (VII). *41. Asphondylia stachidis STELTER. 1960. — G a z d a n ö v é n y e : S t a c h y s a n n u a L. — F a r k a s g y e p ű (IX). A m y c e l i u m f o n a l a s , 5—8 rmm-es m e g d u z z a d t v i r á g b i m b ó b a n m a g á n o s l á r v a fejlődik. A u g u s z t u s ­ b a n bábozódik. D o m o n k o s I s z t i m é r r ő l , B á l á s S z ő n y ről A s p h o n d y l i a ssp. jelöléssel említi. Faunánkra új (5. ábra). 42. Asphondylia verbasci V A L L . 1827. — G a z d a ­ n ö v é n y e : V e r b a s c u m l y c h n i t i s L. — B a k o n y s z e n t ­ lászló (VI) ; V e r b a s c u m n i g r u m L. — B a k o n y s z e n t ­ lászló, Dörgő-hegy, Tés (V—VII). 43. Kiefferia pimpinellae F. LW. 1847. — G a z d a ­ n ö v é n y e : D a u c u s c a r o t a L. — B a k o n y b é l : T i s z t a v í z ­ forrás (VIII). 44. Kiefferia pimpinellae F. LW. 1874. — G a z d a ­ n ö v é n y e : P i m p i n e l l a s a x i f r a g a L. — Zirci A r b o r é ­ t u m (VII). 45. Kiefferia pimpinellae F. LW. 1874. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Torilis a n t h r i s c u s G M E L . — B a k o n y b é l : Tiszta víz-forrás (VIII). *46. Placochela ligustri R Ü B S . 1899. — G a z d a n ö ­ v é n y e : L i g u s t r u m v u l g a r e L. — N é m e t b á n y a (IX). A felfúvódott és m e g v a s t a g o d o t t falú, zárt, b i m b ó s z e ­ rű, v i l á g o s s á r g a v i r á g b a n s á r g á s l á r v á k a t t a l á l n i . A u g u s z t u s b a n a t a l a j b a h ú z ó d n a k . É v e n t e 1—2 n e m ­ zedéke v a n . A s á r g á s l á r v á k k a l együtt rózsaszínű l á r v á k is a k a d n a k . B A R N E S 1954-ben t á r s b é r l ő k é n t leírta a Trotteria ligustri fajt. F e l t é t e l e z h e t ő n á l u n k is e faj jelenléte. Faunánkra új.. *47. Placochela nigripes F. LW. 1877. — G a z d a n ö ­ v é n y e : S a m b u c u s nigra, de a többi bodza-fajon is lehetséges. — Tés (VII). A v i r á g z a t n o r m á l i s fejlett­ ségű b i m b ó i közül a m e g n a g y o b b o d o t t , d u z z a d t p é l ­ d á n y o k k i e m e l k e d n e k , a m i főleg az e l v i r á g z á s u t á n s z e m b e t ű n ő . A p á r t a és egyéb v i r á g s z e r v e k m e g v a s ­ tagodnak. A narancsszínű magános lárvák június vé­ gén, július elején a t a l a j b a h ú z ó d n a k . É v e n t e egy n e m z e d é k e v a n . A z ü r e s g u b a c s töve e l k o c s o n y á s o ­ dik, m e g b a r n u l , m a j d lehull. A g u b a c s b a n m á s i k k é t gubacslégy l á r v á j a is t a l á l h a t ó t á r s b é r l ő k é n t . N e v e ­ zetesen az u g r ó l á r v a j ú Contarinia loniccrearum F. LW., a m e l y a L o n i c e r a és V i b u r n u m v i r á g z a t á n is okoz gubacsot, t o v á b b á Arnoldia sambuci (KFFR.) fehéres l á r v á i is fejlődnek egyidejűleg. E z e k k o r á b ­ b a n h a g y j á k el a gubacsot. Biológiájuk hasonló. Tisz­ t á z a t l a n ezek szerint a valódi gubacsokozó. L e g k é ­

s ő b b a Placochela l á r v á i fejlődnek ki. Faunánkra új (6. ábra). 49. Schizomyia galiorum K F F R . 1889. — G a z d a ­ n ö v é n y e : G a l i u m v e r u m L. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó (VII). Oligotrophidi 49. Apiomya bergenstammi W A C H T L . 1882. — G a z d a n ö v é n y e : P y r u s c o m m u n i s L. — F a r k a s g y e p ű (VII). 50. Bayeria capitigena B R E M I . 1847. — G a z d a n ö ­ v é n y e : E u p h o r b i a a m i g d a l o i d e s L. — B a k o n y b é l (VIII) ; E u p h o r b i a c y p a r i s s i a s L. — B a k o n y b é l , Csesz­ nek, Dörgőhegy, F a r k a s g y e p ű , G e r e n c e - v ö l g y , H á r s ­ kút, H o d o s é r , N é m e t b á n y a , P á p a l á t ó k ő , Tés, Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 51. Bremiola onobrychidis B R E M I 1847. — G a z ­ d a n ö v é n y e : O n o b r y c h i s a r e n a r i a DC. — D u d a r (VII); O n o b r y c h i s viciafolia S C O P . — F a r k a s g y e p ű (IX). 52. Craneiobia corni GIR. 1863. — G a z d a n ö v é ­ n y e : C o r n u s m a s L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, G e r e n c e - v ö l g y , H á r s k ú t , Tés (VI—VIII) ; C o r n u s s a n g u i n e a L. — B a k o n y b é l : B o r o s t y á n k a t , Csesznek, Farkasgyepű, G a n n a : Manchegy, Gerence-völgy, N é ­ m e t b á n y a , Pénzesgyőr, V e s z p r é m , Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 53. Cystiphora sonchi F. LW. 1875. — G a z d a n ö v é ­ n y e : S o n c h u s o l e r a c e u s L .et G. — Zirci A r b o r é t u m . 54. Cystiphora sp. ( B U H R 1748). — G a z d a n ö v é ­ n y e : C h o n d r i l l a j u n c e a L. — B a k o n j szentlászló (VII). 55. Dasyneura acsrcrispans K F F R . 1888. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Acer c a m p e s t r e L. — B a k o n y b é l : S z e r e ­ t e t o t t h o n p a r k j a , B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, H á r s ­ k ú t : Borzás-hegy, Tés, Ugod ; Acer p s e u d o p l a t a n u s L. — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g á r o k , Zirci A r b o r é t u m ; A c e r p s e u d o p l a t a n u s var. e u c l o r u m SCHW. — B a k o n y b é l :

373

S z e r e t e t o t t h o n p a r k j a : A c e r t a t a r i c u m L. — U g o d : e x ó t á s k e r t (VI—VIII). 56. Dasyneura acrophila W I N N . 1853. — G a z d a ­ n ö v é n y e : F r a x i n u s excelsior L. — U g o d : e x ó t á s k e r t , Zirci A r b o r é t u m (VI—VII) ; F r a x i n u s excelsior v a r . p e n d u l a AIT. — Zirci A r b o r é t u m (VIII). 57. Dasyneura acuminata R Ü B S . ('= szépligetii KFFR.) 1896. — G a z d a n ö v é n v e : C a m p a n u l a t r a c h e l i u m L. — O d v a s k ő (VIII). 58. Dasyneura affinis K F F R . 1886. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Viola o d o r a t a L. — Zirci A r b o r é t u m (VTI). 59. Dasyneura alni F. LW. 1877. — G a z d a n ö v é n y e : A l n u s i n c a n a DC. — Zirci A r b o r é t u m (XII); A l n u s g l u t i n o s a G Ä R T N . — B a k o n y b é l : Tiszta víz-forrás, F a r k a s g y e p ű , Fenyőfő, G a n n a : M a n c h e g y , N é m e t b á ­ nya, Ugod (VI—IX). 60. Dasyneura aparines K F F R . 1889. — G a z d a n ö ­ v é n y e : G a l i u m a p a r i n e L. — F a r k a s g y e p ű (VII). 61. Dasyneura asperulae F. LW. 1875. — G a z d a ­ n ö v é n y e : A s p e r u l a o d o r a t a L. — Tés (VII). 62. Dasyneura capsulae K F F R . 1901. — G a z d a n ö ­ v é n y e : E u p h o r b i a cyparissias L. — B a k o n y b é l , B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r d ő , Bakonyszentlászló, H á r s k ú t : Papod, Tés; Euphorbia polychroma KERN. — Far­ k a s g y e p ű (VI—VIII).

63. Dasyneura crataegi W I N N . 1853. — G a z d a n ö ­ vénye: Crataegus monogyna JACQ. — Bakonyjákó, F a r k a s g y e p ű , N é m e t b á n y a , Ugod, Zirci A r b o r é t u m ; C r a t a e g u s o x y c a n t h a L, — Csesznek, H á r s k ú t : B o r zás-hegy (VI—IX). 64. Dasyneura engstfeldi RÜBS. 1889. — G a z d a ­ növénye: Filipendula ulmaria MAX. — Németbánya (IX). 65. Dasyneura epüobii F. LW. 1889. — G a z d a n ö ­ v é n y e : E p i l o b i u m a?igustifolium L. — B a k o n y o s z l o p (VII). 68. Dasyneura filicina K F F R . 1889. — G a z d a n ö ­ v é n y e : A t h y r i u m filix f e m i n a ROTH. — P á p a l á t ó k ő (VII); P t e r i d i u m a q u i l i n u m K U H N . — Fenyőfő, P á ­ palátókő, Ugod (VI—VII). 67. Dasyneura fraxinea K F F R . 1907 — G a z d a n ö ­ v é n y e : F r a x i n u s excelsior L. — H á r s k ú t , Tés, Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—VII) ; F r a x i n u s o r n u s L. — B a ­ k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, Ugod (VI—VIII). 68. Dasyneura fraxini K F F R . 1897. — G a z d a n ö ­ v é n y e : F r a x i n u s excelsior L. — B a k o n y b é l : S z e r e t e t ­ o t t h o n p a r k j a , H á r s k ú t , P á p a l á t ó k ő , Ugod, Zirci A r ­ b o r é t u m ; F r a x i n u s excelsior var. p e n d u l a AIT. — Zirci A r b o r é t u m (VI—VII). *63. Dasyneura glechomae K F F R . 1889. — G a z d a ­ n ö v é n y e : G l e c h o m a h i r s u t a W. et К. — B a k o n y b é l . O d v a s k ő (VII). A h a j t á s v é g é n pirosas színezetű, t á s k a s z e r ű e n m e g v a s t a g o d o t t , e r ő s e n szőrözött utolsó le­ v é l p á r b a n fehéres l á r v a fejlődik. A u g u s z t u s — s z e p ­ t e m b e r b e n a t a l a j b a húzódik. Faunánkra új (7. ábra). 70. Dasyneura hyperici B R É M I 1847. G a z d a n ö v é ­ n y e : H y p e r i c u m h i r s u t u m L. — G e r e n c e - v ö l g y ; H y ­ p e r i c u m p e r f o r a t u m L. — H á r s k ú t : Papod, Tés, Ugod (VI). 71. Dasyneura ignorata W A C H T L . 1884. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Medicago l u p u l i n a L. — G e r e n c e - v ö l g y (VI). 72. Dasyneura laricis F. LW. 1878. — G a z d a n ö v é ­ n y e : L a r i x d e c i d u a Mill. — B a k o n y b é l : S z e r e t e t o t t ­ hon p a r k j a , B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, F a r k a s g y e ­ pű, G a n n a : M a n c h e g y , H á r s k ú t : Borzás-hegy, L y u ­ kastető, N é m e t b á n y a , Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 73. Dasyneura lithospermi H. LW. 1850. — G a z ­ d a n ö v é n y e : L i t h o s p e r m u m officinale L. — B a k o n y ­ oszlop: ö r d ö g á r o k (VII). 74. Dasyneura löwii M I K . 1882. — G a z d a n ö v é n y e : E u p h o r b i a p a n n o n i c a L. — H á r s k ú t ; E u p h o r b i a p o l y ­ chroma KERN. — Farkasgyepű, Hárskút; Euphorbia s e g u e r i a n a NECK. — Tés (VI—IX). 75. Dasyneura mali K F F R . 1904. — G a z d a n ö v é n y e : M a l u s silvestris M I L L . — G é z a h á z a (VII). 76. Dasyneura plicatrix H. LW. 1850. — G a z d a ­ n ö v é n y e : R u b u s sp. — F a r k a s g y e p ű , Tés, Ugod, Z i r ­ ci A r b o r é t u m (VI—VII). 77. Dasyneura populeti RÜBS. 1889. — G a z d a n ö ­ v é n y e : P o p u l u s t r e m u l a L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz-

8. Bakonyi kőtörőfű (Saxifraga g r a n u l a t a ) alakult D a s y n e u r a saxifraga légygubacsok 8. Gallen von D a s y n e u r a saxifraga, Knospen der Saxifraga granulata 8. Орешки мухи Dasyneura saxifraga, цеп-го« Saxifraga granulata.

374

virágbimbóiból

entstanden

aus

den

образованные из ночек

9. Nagylevelu kutyatej ( E u p h o r b i a p l a t y p h y l l a ) h a j t á s v é g é n levelekből formálódó D a s y n e u r a schulzei l é g y g u b a c s 9. Die Galle von D a s y n e u r a schulzei, entstanden aus den Blättern am Sprossenende von Euphorbia platyphylla 9. Орешек мухи Dasyneura schulzei, образованный на конце отростов листьев E u p h o r b i a platyphyllos.

81. Dasyneura ranunculi BREMI. 1847. — Gazda­ növénye: Ranunculus acer L. — Bakonybél (V). 82. Dasyneura sampaiana TAV. 1902. — Gazda­ növénye: Linum tenuifolium L. — Ugod (VI). *83. Dasyneura saxifraga KFFR. 1892. — Gazda­ növénye: Saxifraga granulata L. — Hárskút: Papod (VII). A tojásdadra megduzzadó, pirosas színez2tű virágbimbóban sárgás színű lárvák fejlődnek. Jú­ niusban a talajba húzódnak. Faunánkra új (8. ábra). *84. Dasyneura schulzei RÜBS. 1917. — Gazdanö­ vénye: Euphorbia platyphylla Scop. — Farkasgyepű (IX). A hajtásvég 4—6 leveléből álló 25—40x5—7 mm-es csomósodásban számtalan narancsvörös lárva

forrás, Dörgőhegy, Fenyőfő, Hárskút: Papod, Pénzssgyőr, Ugod, Zirci Arborétum (V—IX). 78. Dasyneura potentillae WAÇHTL. 1385. — Gazdanövénye: Potentilla reptans L. — Farkasgyepű (VII). 79. Dasyneura pustulans RÜBS. 1889. Gazdanövé­ nye: Filipendula ulmaria MAX. — Bakonybél: Tisz­ tavíz-forrás (VIII). 80. Dasyneura pyri BCHÉ. 1847. — Gazdanövenye: Pyrus pyraster BRKH. — Ugod: exótás kert (VI).

10. Hólyagos habszegfűn (Silène c u c u b a l u s ) J a a p i e l l a í l o r i perda légygubaccsá alakult virágbimbók halmaza 10. Haufen von Knospen der Silène cucubalus, die zu einer Galle der J a a p i e l l a floriperda umgeformt wurden 10. Кучки почек цветов Silène cucubalus образующих орешек мухи Jaapiella floriperda.

375

fejlődik. A k ö r ü l ö t t e levő levelek befelé g ö r b ü l n e k . É v e n t e 2—3 n e m z e d é k e v a n , az utolsó a t a l a j b a n a l a k u l át. Faunánkra új (9. ábra). *85. Dasyneura sodalis K F F R . 1877. — G a z d a n ö ­ v é n y e : P r u n u s d o m e s t i c a L. ssp. insititia J U S T . — G e r e n c e - p u s z t a ; P r u n u s spinosa L. — F a r k a s g y e p ű , tortTés (VII). A s z a k i r o d a l o m szerint a Dasyneura rix (F. LW.) levélzsugorodást okozó g u b a c s á b a n t á r s ­ b é r l ő k é n t él. Valószínűleg ez az eset áll fenn, m i v e l az e m l í t e t t gubacsokozó D. tortrix fehéres színű l á r ­ vái között sokkal k i s e b b rózsaszínű l á r v a volt l á t ­ ható. Ez u t ó b b i a z o n o s í t h a t ó D. sodalis fajjal. Fau­ nánkra új. 86. Dasyneura subpatula B R E M I . 1847. — G a z d a ­ n ö v é n y e : E u p h o r b i a c y p a r i s s a s L. — B a k o n y b é l : Tiszta víz-forrás, H á r s k ú t : P a p o d , Pénzesgyőr, Tés (VI—IX). 87. Dasyneura thornasiana K F F R . 1888. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Tilia p l a t y p h y l l o s SCOP. — B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r d ő , F a r k a s ­ gyepű, L y u k a s k ő , N é m e t b á n y a , Pénzesgyor, Tés, Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 88. Dasyneura tiliamvolvens RÜBS. — Gazdanö­ v é n y e : Tilia c o r d a t a M I L L . — B a k o n y b é l , F a r k a s ­ gyepű, Zirci A r b o r é t u m ; Tilia grandifolia E H R H . var. g r a c i l e n t a W. — Zirci A r b o r é t u m ; Tilia p l a t y ­ phyllos S C O P . — F a r k a s g y e p ű , Ugod (VI—VIII). 89. Dasyneura tortrix F. LW. 1877. — G a z d a n ö ­ v é n y e : P r u n u s d o m e s t i c a L. ssp. insititia J U S T . — G e r e n c e - p u s z t a ; P r u n u s spinosa L. — F a r k a s g y e p ű , Tés (VII). 90. Dasyneura trifolii F. LW. 1874. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Trifolium p r a t e n s e L. — H á r s k ú t : B o r z á s -

h e g y ; Trifolium r e p e n s L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz­ forrás, N é m e t b á n y a , Tés (VI—IX). 91. Dasyneura tympani K F F R . 1909. — G a z d a n ö ­ v é n y e : A c e r c a m p e s t r e L. — B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r ­ dő, F a r k a s g y e p ű , H á r s k ú t : Borzás-hegy, N é m e t b á ­ n y a (VII—IX). 92. Dasyneura ulmariae B R E M I 1847. — G a z d a ­ növénye: Filipendula ulmaria MAX. — Bakonybél: Tisztavíz-forrás (VIII). 93. Dasyneura urticae PERR. 1840. — G a z d a n ö ­ v é n y e : U r t i c a dioica L. — B a k o n y b é l i p a r k , B a k o n y ­ b é l : Tisztavíz-forrás, B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r d ő , F a r ­ kasgyepű, Fenyőfő, H á r s k ú t , N é m e t b á n y a , Zirci A r ­ b o r é t u m (V—IX). 94. Dasyneura viciae K F F R . 1888. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Vicia angustifolia G R U F B . — T é s , Vicia cassub i a L. — Tés (VII). 95. Dasyneura vitrina K F F R . 1909. — G a z d a n ö v é ­ n y e : A c e r p s e u d o p l a t a n u s L. — B a k o n y b é l : B o r o s t y á n - k ú t , F a r k a s g y e p ű , N é m e t b á n y a (VII—IX). 96. Diarthronomyia florum K F F R . 1890. — G a z ­ d a n ö v é n y e : A r t e m i s i a v u l g a r i s L. — F a r k a s g y e p ű (VII). 97. Dydimomyia reaumuriana F. LW. 1878. — G a z d a n ö v é n y e : Tilia c o r d a t a M I L L , — B a k o n y b é l , Csesznek, F a r k a s g y e p ű , H á r s k ú t , Hódosér, N é m e t b á ­ n y a ; Tilia p l a t y p h y l l o s S C O P . — B a k o n y b é l : Tiszta­ víz-forrás, B a k o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek, F a r k a s g y e ­ pű, H á r s k ú t : Borzás-hegy, Kőrishegy, N é m e t b á n y a , Pénzesgyőr, Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 98. Dryomyia circinnans GIR. 1861. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Q u e r c u s cerris L. — B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r ­ dő, Bakonyoszlop, Csesznek, D u d a r , F a r k a s g y e p ű , Fenyőfő, Hódosér, P á p a l á t ó k ő , Tés, V i n y e s á n d o r m a jor ( V I - I X ) . 99. Geocrypta galii F. LW. 1850. — G a z d a n ö v é ­ n y e : G a l i u m mullogo L. — H á r s k ú t , Zirci A r b o r é ­ t u m ; G a l i u m s i l v a t i c u m L. — H á r s k ú t : B o r z á s - h e g y ; G a l i u m v e r u m L. — H á r s k ú t : B o r z á s - h e g y (V—VI). 100. Hartigola annulipes HTG. 1839. — G a z i a n ö v é n y e : F a g u s silvatica L. — Csesznek, Hódosér, P á ­ p a l á t ó k ő , Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—VII). 101. Iteomyia capreae W I N N . 1853. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Salix c a p r e a L. — C s e s z l e k , F a r k a s g y e p ű , G a n n a : M a n c h e g y , Gerence-völgy, H á r s k ú t : B o r z á s hegy, N é m e t b á n y a , Tés, Ugod (VI—IX). 102. Iteomyia major K F F R . 1898. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Salix c i n e r e a L. — B a k o n y b é l : Tiszta víz-forrás, Bakonyszentlászló, G a n n a : Manchegy, N é m e t b á n y a , Z i r c : C u h a - f o r r á s (VII—IX). F a u n á n k b a n c s u p á n a Z e m p l é n i - h e g y s é g b ő l ismeretes. 103. Jaapiella bryoniae B O U C H É . 1847. — G a z d a ­ n ö v é n y e : B r y o n i a a l b a L. — B a k o n y o s z l o p : ö r d ö g ­ á r o k (VII).

11. Magyaros varfű (Knautia drymeia) fejlődésében megállt hajtásvég leveleiből alakult Jaapiella k n a u t i a e l é g y g u b a e s a 11. Galle von J a a p i e l l a k n a u t i a e . entstanden aus den Blät­ tern einer Knautia drymeia, die am Sprossenende in ihrer Entwicklung stehen geblieben sind 11. Орешек мухи Jaapiella knautiae, образованный на конце отросткон Knautia drymeia из листьев, которые остановились в развитии

376

12. Közönséges borkóró (Thalictrurn minus) hajtásvégeinek halmazán J a a p i e l l a thalictri légygubacsok 12. Gallen von J a a p i e l l a thalictri auf einem Haufen von Sprossenenden von Thalictrum minus 12. Орешек мухи Jaapiella

thalictri\iR

кучке концов отростков Thalictrum minus

104. Jaapiella cucubali R Ü B S . 1921. — G a z d a n ö v é n y e : C u c u b a l u s baccifer L. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó (VII). *105. Jaapiella floriperda F. LW. 1888. — G a z d a n ö v é n y e : Silène c u c u b a l u s W I B . — Tés (VII). A m e g n a g y o b b o d o t t és r á n c o l t felületű v i r á g b i m b ó k z á r t a k . A v i r á g egyéb része is n a g y o b b a n o r m á l i s ­ n á l és e r ő s e n szőrözött. H a l v á n y s á r g á s - p i r o s l á r v á i c s o p o r t o s a n fejlődnek. É v e n t e valószínűleg 2—3 n e m z e d é k e v a n . Faunánkra új (10. ábra). 106. Jaapiella genistamtorquens K F F R . 1888. — G a z d a n ö v é n y e : G e n i s t a pilosa L. — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g á r o k (VII). 107. Jaapiella genisticola F. LW. 1877. — G a z d a ­ n ö v é n y e : G e n i s t a g e r m a n i c a L. — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g á r o k (VII). 108. Jaapiella medicaginis R Ü B S . 1912. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Medicago sp. — Tés (VII). *109. Jaapiella jaapiana R Ü B S . 1914. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Medicago l u p u l i n a L. — G a n n a : M a n c h e g y (IX). A levél sokszorosan hajtogatott, a s á r g á t ó l a vörösig színeződött. A s i m a l e v é l s z o r u l a t b a n h a l ­ v á n y s á r g a l á r v a fejlődik. A gubacsok s z e p t e m b e r b e n m á r ü r e s e k voltak. Faunánkra új. *110. Jaapiella knautiae R Ü B S . 1917. — G a z d a ­ növénye: Knautia drymeia HEUFF. — Gerencevölgy (VI). A h a j t á s v é g levelei zsúfoltan t ö m ö r ü l t e k . A szőrös levelek t ö v é n fehéres l á r v á k élnek. Fau­ nánkra új (11. ábra). *111. Jaapiella thalictri R Ü B S . 1895. — G a z d a ­ n ö v é n y e : T h a l i c t r u m m i n u s L. — Ugod: D u r r o g ó s tető (VI). A piros és fényes levelek alig szőrözőttek, b i m b ó s z e r ű e n c s o p o r t o s u l n a k a k b . 10 m m - e s h a j t á s ­ végen. A h a j t á s n y é l megrövidül. A lárva a t a l a j b a n a l a k u l át. Faunánkra új (12. ábra). 112. Jaapiella veronicae V A L L . 1827. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Veronica chamaedrys L. — B a k o n y b é l , B a k o n y j á k ó , Bakonyoszlop, B a k o n y s z e n t l á s z l ó , Csesz­ nek, Dörgőhegy, F a r k a s g y e p ű , G a n n a : M a n c h e g y , Gerence-völgy, H á r s k ú t : P a p o d és Borzas-hegy, H ó dosér, N é m e t b á n y a , P á p a l á t ó k ő , Pénzesgyőr, Tés, Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). 113. Janetia cerris K O L L . 1850. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Q u e r c u s cerris L. — A l e g e l t e r j e d t e b b faj, m i n ­ denütt megtalálható. 114. Janetia homocera F. LW. 1877. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Q u e r c u s cerris L. — B a k o n y j á k ó . B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r d ő , B a k o n y o s z l o p ,Csesznek, G a n n a : M a n c ­ hegy, G é z a h á z a , H á r s k ú t : Borzás-hegy és P a p o d ­ hegy, Tés, V i n y e s á n d o r m a j o r . Zirci A r b o r é t u m (V— X). 115. Janetia nervicola F. LW. 1909. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Q u e r c u s cerris L. — M i n d e n csertölgyön fel­ l e l h e t ő (VI—XI).

116. Janetia szépligetii K F F R . 1913. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Q u e r c u s cerris L. — B a k o n y b é l , F a r k a s g y e p ű , G a n n a : M a n c h e g y , Pénzesgyőr, Tés, Ugod, Zirci A r ­ b o r é t u m (VIII—IX). (13. ábra). 117. Janetia leméi K F F R . 1904. — G a z d a n ö v é n y e : U l m u s laevis Pali. — B a k o n y b é l i p a r k , Ugod, Zirci Arborétum; Ulmus procera argenteovariegata RHED. — Zirci A r b o r é t u m ; U l m u s s c a b r a M I L L . — H á r s ­ k ú t : B o r z á s - h e g y (VI—VIII). *118. Macrolabis corrugans F. LW. 1877. — G a z ­ d a n ö v é n y e : H e r a c l e u m s p h o n d y l i u m L. — B a k o n y ­ bél, Zirci A r b o r é t u m (VI—VII). A h a j t á s v é g e k l e ­ véllemezei n y é l r ö v i d ü l é s s e l vaskos h a l m a z t a l k o t n a k . Az e r ő s e n szőrözött levélfelület l e g f i a t a l a b b s o d r á ­ s á b a n fehér színű l á r v á k s z a b á l y t a l a n c s o p o r t o s u l á s ­ b a n t a l á l k o z n a k . A levelek töve fehéreszöld. A l á r ­ v á k t a l a j b a h ú z ó d á s a u t á n a h a j t á s v é g megf 'ketedve, l u k a c s o s a n elszárad. Valószínűleg é v e n t e t ö b b n e m ­ z e d é k e v a n . Faunánkra új (14. ábra). 119. Macrolabis hieracii R Ü B S . 1917. — G a z d a n ö ­ v é n y e : H i e r a c i u m r a c e m o s u m W. et К. — F a r k a s ­ g y e p ű ; H i e r a c i u m s a b a u d u m L. — B a k o n y s z e n t l á s z ­ ló ( V I ^ I X ) . *120. Macrolabis rübsaameni H D C . 1921. — G a z ­ d a n ö v é n y e : P r u n e l l a v u l g a r i s L. — Csesznek (VII). A szőrözött h a j t á s vég levélkéi b i m b ó s z e r ű e n egy-

377

13. Cser tölgy (Qucrcus ccrris) levelén kialakult korongalakú J a n e t i a szépligctii légygubacsok: a) a levél íonáka, b) a levél színe

13. Scheibenförmige Gallen der J a n e t i a szépligetii entstanden auf den Blättern einer Quercus cerris : a) auf der Rückseite, b) auf der oberen Seite des Blattes

13. Дискообразный орешек мухи Janetia szépligctii na листьях Quercus cerris, a) na превратной стороне, C>) на лицевой стороне листа

m á s r a b o r u l n a k és h a l v á n y s á r g a l á r v á k a t t a k a r n a k . A levelek töve v ö r ö s r e színeződnek. Faunánkra új. •121. Macrolabis sp. (BUHR 2850). —, G a z d a n ö ­ v é n y e : Galeopsis l a d a n u m L. — Fenyőfő (VII). A hajtáscsúcs fejletlen. Az i n t e r n o d i u m , a levéllemez és nyele m e g r ö v i d ü l . A gubacsos levélcsúcsok t e n g e ­ l y ü k b e n kifelé g ö r b ü l v e s z é t á l l a n a k . A szőrös, r á n ­ colt levelek közepén az öblös, szintelen g u b a c s b e l ­ sejében m a g á n o s fehér l á r v a él. Az ü r e s g u b a c s m e g ­ feketedik és összeszárad. Faunánkra új (15. ábra). 122. Mayetiola poae BOSC. 1817. — G a z d a n ö v é ­ n y e : P o a n e m o r a l i s L. — B a k o n y n á n a , Cuha-völgy, Gerence-völgy, H á r s k ú t , Kőrishegy, Tés, Ugod (VI— IX). 123. Mikiola fagi H T G . 1839. — G a z d a n ö v é n y e : F a g u s silvatica L. — M i n d e n b ü k k f a levelén m e g t a ­ l á l h a t ó (VI—IX). *124. Mikomyia coryli K F F R . 1901. — G a z d a n ö ­ v é n y e : Corylus a v e l l a n a L — B a k o n y o s z l o p : ö r d ö g ­ á r o k (VII). A levél f o n á k á n k é t é r között e g y m á s m e l l e t t több, alig k i e m e l k e d ő felületű 2—4 m m - e s szögletes l e v é l a k n á h o z h a s o n l ó világos folt k e l e t k e ­ zik, a m e l y a fehéres l á r v a szívásától fokozatosan n a ­ gyobbodik. Több g u b a c s e g y m á s b a olvad. A j ú n i u s

378

végén kibújó l á r v á k u t á n a mezofillum h i á n y a m i a t t az áttetsző e p i d e r m i s z réteggel z á r t g u b a c s ü r e g e l színtelenedik, megfehéredik. É v e n t e egy n e m z e d é k e v a n . Faunánkra új (16. ábra). 125. Misospatha (Rhopalomyia) Ъассагит W A C H T L . 1883. — G a z d a n ö v é n y e : A r t e m i s i a scoparia W. et К. — B a k o n y n á n a (VII). 126. Neomikiella beckiana MIK. 1885. — G a z d a ­ n ö v é n y e : I n u l a conyza DC — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g ­ árok, N é m e t b á n y a (VII—IX). 127. Neomikiella lychnidis HEYD. I860. — G a z d a ­ növénye: Melandrium album GARCK. — Bakony­ oszlop, P á p a l á t ó k ő (VII). 128. Oligotrophus juniperinus L. 1758. — G a z d a ­ n ö v é n y e : J u n i p e r u s c o m m u n i s L. — N é m e t b á n y a ; J u n i p e r u s v i r g i n i a n a L. — F a r k a s g y e p ű (VII—IX). 129. Phegomyia fagicola K F F R . 1901. — G a z d a ­ n ö v é n y e : F a g u s silvatica L. — N é m e t b á n y a (IX). 130. Phlyctidobia solmsi K F F R . 1906. — G a z d a n ö v é n n y e : V i b u r n u m l a n t a n a L — Csesznek, F a r k a s ­ gyepű, Hódosér, P á p a l á t ó k ő , V i n y e s á n d o r m a j o r , Z i r ­ ci A r b o r é t u m (VI—VII). 131. Physemocecis (Oligotrophus) hartigi L I E B L . 1892. — G a z d a n ö v é n y e : Tilia c o r d a t a M I L L . —

15. Piros kenderkefű (Galeopsis ladanum) fejletlen hajtás­ csúcsán M a c r o l a b i s sp. légygubacs 15. Galle von Macrolabis sp. auf der unentwickelten Spros­ senspitze eines Galiapsis ladanum 15. Орешек мухи Macrolabis

sp. на недоразвитых концах отростков Galeopsis ladanum.

Csesznek, F a r k a s g y e p ú , H á r s k ú t , H ó d o s é r , N é m e t ­ b á n y a ; Tilia p l a t y p h y l l o s SCOP. — H á r s k ú t : B o r z á s - h e g y ; Tilia grandifolia var. g r a c i l e n t a W. — Zirci A r b o r é t u m ; Tilia t o m e n t o s a M N C H . — B a k o n y b é l : B o r o s t y á n k ú t (VI—IX). 132. Physemocecis (Oligotrophus) ulmi RÜBS. 1914. — G a z d a n ö v é n y e : U l m u s s c a b r a M I L L . — B a ­ k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, F a r k a s g y e p ú , H á r s k ú t , N é ­ m e t b á n y a , O d v a s k ő , Tés (VI—IX). 133. Rhabdophaga heterobia H. LW. 1850. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Salix a l b a L. — F r a n c i a v á g á s , Tés (VI— VII). 134. Rhabdophaga (Dasyneura) iteobia KFF'R. 1890. — G a z d a n ö v é n y e : Salix c a p r e a L. — B a k o n y ­ b é l : Tisztavíz-forrás, F a r k a s g y e p ú , Gerence-völgy, H á r s k ú t , Tés, U g o d ; Salix c i n e r e a L, — B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás (VI—VIII). 135. Rhabdophaga (Dasyneura) mar ginemtor quens B R É M I W O L F , et W N Z T . 1891. — G a z d a n ö v é ­ n y e : Salix a l b a L. — T é s ; Salix c a p r e a L. — B a ­ k o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek, F a r k a s g y e p ú , G e r e n c e völgy, H á r s k ú t : B o r z a s - és P a p o d - h e g y , T é s ; Salix c i n e r e a L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, F a r k a s ­ gyepú, G a n n a : M a n c h e g y , Gerence-völgy, N é m e t b á ­ nya, Ugod, Z i r c : C u h a - f o r r á s ; Salix fragilis L. — B a k o n y b é l i p a r k ; Salix p u r p u r e a L. — l s z t i m é r (VI —IX). 136. Rhabdophaga rosaria H. LW. 1850. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Salix c a p r e a L. — B a k o n y b é l , B a k o n y j á kó, B a k o n y o s z l o p , B a k o n y s z e n t k i r á l y , C u h a - v ö l g y , Csesznek, F a r k a s g y e p ú , G a n n a : M a n c h e g y , G e r e n c e völgy, H á r s k ú t : Borzás-hegy, N é m e t b á n y a , Tés, Zirci A r b o r é t u m ; Salix c i n e r e a L. — B a k o n y b é l : T i s z t a ­ víz-forrás, B a k o n y j á k ó , F a r k a s g y e p ú , G a n n a : M a n c ­ hegy, N é m e t b á n y a , P é n z e s g y ő r (VI—IX). 137. Rhabdophaga Salicis S C H R K . 1903. — G a z d a ­ n ö v é n y e : S a l i x a l b a L. — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g ­ árok, F a r k a s g y e p ú , N é m e t b á n y a ; Salix c a p r e a L. — N é m e t b á n y a ; Salix c i n e r e a L. — B a k o n y b é l : T i s z t a ­ víz-forrás (VI—IX).

14. Medvetalp ( H e r a c l e u m s p h o n d y l i u m ) hajtásvégein levő vaskos, szőrös levéihalmazt alkotó M a c r o l a b i s c o r r u g a n s légygubacsok 14. Gallen von M a c r o l a b i s c o r r u g a n s , die auf den Sprossen­ enden eines Heracleum sphondylium einen haarigen, dicken Haufen von Blättern bilden 14. Орешек тиухи Macrolabis corrugans образующий кучку ворсистых толстых листьев на конце отростков Heracleum sphondylium.

379

16. Mogyoró (Corylus avellana) levéllemezén szögletes ala­ kú, alig kiemelkedő M i k o m y i a coryli iégygu bacsók 16. Eckige, k a u m hervortretende Gallen der M i k o m y i a co­ r y l i auf den Blättern der Cirylus avellana 16. Угловатые, едва выступающие орешки мухи coryli на листьях Corylus avellana.

138. Rhabdophaga terminális H. LW. 1850. — G a z d a n ö v é n y e : Salix alba L. — B a k o n y b é l : Tiszta­ víz-forrás, Bakonyoszlop, F a r k a s g y e p u , N é m e t b a n y a , Tés, Ugod, Zirci A r b o r é t u m ; Salix fragilis L. — B a ­ konyoszlop, Csesznek, D u d a r , F a r k a s g y e p u , N é m e t ­ b á n y a , Zirci A r b o r é t u m ; Salix v i m i n a l i s L. — H á r s ­ k ú t (VI—IX). 139. Rhopalomyia millefolii H. LW. 1850. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Achillea millefolium L. — B a k o n y o s z ­ l o p : ö r d ö g á r o k , F a r k a s g y e p u , H á r s k ú t (VI—VII). 140. Rhopalomyia sp. (BUHR 759). — G a z d a n ö v é ­ n y e : A r t e m i s i a v u l g a r i s L. — B a k o n y o s z l o p (VII). 141. Rondaniola bursaria B R É M I 1817. — G a z ­ d a n ö v é n y e : G l e c h o m a h e d e r a c e a L. — B a k o n y b é l : Tisztavíz-forrás, B a k o n y n á n a : R ó m a i f ü r d ő , H á r s k ú t , Hódosér, Kőrishegy, Ugod Zirci A r b o r é t u m (VI— IX). 142. Semubodia betulae W N T Z . 1853. — G a z d a ­ n ö v é n y e : B e t u l a p e n d u l a ROTH. — Zirci A r b o r é t u m (VII). 143. Wachtlíella lychnidis H E Y D N ? (Buhr 6568). — G a z d a n ö v é n y e : Silène otites W I B . — Fenyőfő 144. Wachtliella. persicariae L. 1767. — G a z d a ­ n ö v é n y e : P o l y g o n i u m a m p h i b i u m L. — Tés (VII).

145. Wachtliella rosarum H A R D Y 1850. — G a z d a ­ n ö v é n y e : R o s a canica L. — F a r k a s g y e p u ; R o s a sp. — F a r k a s g y e p u , Gerence-völgy, H á r s k ú t : Borzás-hegy, N é m e t b á n y a , P á p a l á t ó k ő , Tés, Ugod, Zirci A r b o r é ­ t u m (VI—IX). 146. Wachtliella stachydis B R É M I . 1847. — G a z ­ d a n ö v é n y e : Stachis r e c t a L. — B a k o n y b é l : B o r o s t y á n k ú t ; S t a c h y s silvatica L. — Gerence-völgy, K ő ­ rishegy, Zirci A r b o r é t u m (VII—IX). 147. Zygiobia carpini F. LW. 1874. — G a z d a n ö ­ v é n y e : C a r p i n u s b e t u l u s L. — B a k o n y b é l i p a r k , B a ­ k o n y b é l : B o r o s t y á n k ú t , B a k o n y b é l : Tiszta víz-forrás, B a k o n y j á k ó . B a k o n y n á n a : Rómaifürdő, Csesznek, F a r k a s g y e p u , G a n n a : Manchegy, H á r s k ú t : B o r z á s és P a p o d - h e g y , Hódosér, N é m e t b á n y a , Odvaskő, Ugod, Zirci A r b o r é t u m (VI—IX). Lasiopteridi 148. Lasioptera carophila F. LW. 1847. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Seseli a n n u u m L. — B a k o n y o s z l o p : Ö r d ö g ­ á r o k (VII). 149. Lasioptera carophila F. LW. 1874. — G a z d a ­ n ö v é n y e : Torilis a n t h r i s c u s GMEL. — B a k o n y b é l : T i s z t a v í z - f o r r á s (VIII). 150. Lasioptera carophila F. LW. — G a z d a n ö v é ­ n y e : T r i n i a glauca D. — D u d a r (VII). 151. Lasioptera populnea W A C H T L . 1883. — G a z ­ d a n ö v é n y e : P o p u l u s t r e m u l a L. — F a r k a s g y e p u . G a n n a : Manchegy, N é m e t b á n y a (VI—IX). 152. Lasioptera rubi SCHRK. 1803. — G a z d a n ö ­ v é n y e : R u b u s caesius L. — Zirci A r b o r é t u m ; R u b u s sp. — Csesznek, G é z a h á z a Hódosér, P á p a l á t ó k ő , N é ­ m e t b á n y a , Ugod, Zirci A r b o r é t u m (V—X). 153. Thomasiella eryngii VALL. 1929. — G a z d a n ö v é n y e : E r y n g i u m c a m p e s t r e L. — Bakonyoszlop, Csesznek, H á r s k ú t (VII—IX).

A gubacsokozók gazdanövényei A n ö v é n y e k neve u t á n következő számok a r e n d s z e r t a n i rész (előző fejezet) s o r s z á m á r a u t a l n a k . Acer c a m p e s t r e 3, 4, 22, 55, 91 A c e r p l a t a n o i d e s 22 Acer p s e u d o p l a t a n u s 22, 55, 95 Acer p s e u d o p l a t a n u s e u c h l o r u m Acer t a t a r i c u m 55 Achillea millefolium 139 A l n u s glutinosa 59 A l n u s i n c a n a 59 A s p a r a g u s officinalis 10 A r m o r a c i a lapathifolia 17 A r t e m i s i a s c o p a r i a 125 A r t e m i s i a v u l g a r i s 96, 140

380

A s p e r u l a o d o r a t a 61 A t h y r i u m filix femina 22, 55

Mikomyia

Balotta nigra 6 B e t u l a p e n d u l a 142 B r y o m i a a l b a 103 Buxus sempervirens

66

28

C a m p a n u l a t r a c h e l i u m 57 C a r p i n u s b e t u l u s 7, 147 Chenopodium album 1 C h o n d r i l l a j u n c e a 54

Cornus mas 52 Cornus sangiunea 52 Corylus avellana 8, 124 Crataegus mongyna 63 Crataegus oxyacantha 63 Cucubalus baccifer 104 Daucus carota 43

Medicago sp. 108 Melandrium album 127 Mentha aquatica 36 Mentha longifolia 36 Mentha sp. 36

Echium vulgare 33 Epilobium angustifolium 65 Eryngium campestre 153 Euphorbia amygdaloides 50 Euphorbia cyparissias 50, 62, 86 Euphorbia pannonica 74 Euphorbia platyphylla 84 Euphorbia polychroma 62, 74 Euphorbia segueriana 74 Fagus silvatica 9, 100, 123, 129 Filipendula ulmaria 64, 79, 92 Fraxinus excelsior 56, 67, 68 Fraxinus excelsior v. pendula 56, Fraxinus ornus 67 Galeopsis ladanum 121 Galium aparine 60 Galium boréale 16 Galium mullogo 99 Galium silvaticum 99 Galium verum 48, 99 Genista germanica 107 Genista pilosa 106 Genista tinctoria 15 Genista tinctoria ssp. elata Glechoma hederacea 141 Glechoma hirsuta 69 Geum urbanum 11

Juniperus communis Juniperus virginiana Knautia drymeia

128 128

110

Larix decidua 72 Lathyrus pratensis 37 Ligustrum vulgare 46 Linaria genistifolia 21 Linaria vulgaris 21 Linum tenuifolium 82 Lithospermum officinale 73 Lonicera xylosteum 12 Lotus corniculatus 13, 38 Malus silvestris 75 Medicago lupulina 71, 109 Medicago sativa 14, 39

Pimpinella saxifraga 44 Pinus silvestris 32 Poa nemoralis 122 Polygonium amphibium 144 Populus alba 24 Populus tremula 23, 24, 25, 30, 77, 151 Potentilla reptans 78 Prunus domestica 29 Prunus domestica ssp. insititia 85, 89 Prunus spinosa 29, 85, 89 Prunella vulgaris 120 Pteridium aquilinum 66 Pyrus pyraster 80 Pyrus communis 49 Quercus Quercus Quercus Quercus

15

Heracleum sphondylium 118 Hieracium racemosum 119 Hieracium sabauduim 119 Hypericum hirsutum 70 Hypericum perforatum 70 Inula conyza 126 Inula ensifolia 18 Inula salicina 2

Onobrychis arenaria 51 Onobrychis viciafolia 51 Ononis spinosa 40 Origanum vulgare 34

cerris 19, 31, 98, 113, 114, 115, 116 petraea 26, 27 pubescens 27 robur 26, 27

Ranunculus acer 81 Rosa canina 145 Rosa sp. 145 Rubus caesius 152 Rubus sp. 76 Salix alba 133, 135, 137, 138 Salix caprea 101, 134, 135, 136, 137 Salix cinerea 102, 134, 135, 136, 137 Salix fragilis 135, 138 Salix purpurea 135 Salix viminalis 138 Sambucus ebulus 12 Sambucus nigra 47 Saxifraga granulata 83 Senecio nemorensis 5 Seseli annuum 148 Silène cucubalus 105 Silène otites 143 Sonchus oleraceus 53 Stachis annua 41 Stachys recta 146 Stachys silvatica 146 Thalictrum minus 111 Tilia cordata 20, 88, 97, 131 Tilia grandifolia v. gracilenta 88, 131 Tilia platyphyllos 20, 87, 88, 97, 131 Tilia tomentosa 131 Torilis anthriscus 45, 149 Trifolium pratense 90 Trifolium repens 90 Trinia glauca 150 Ulmus laevis 117 Ulmus procera argenteovariegata

llr

381

V i b u r n u m l a n t a n a 130 Vicia angustifolia 94 Viola o d o r a t a 58 Vicia cassubia 94

U l m u s s c a b r a 117, 132 U r t i c a clioica 93 V e r b a s c u m lychnitis 42 V e r b a s c u m n i g r u m 42 V e r o n i c a c h a m a e d r y s 112

Ambrus

Béla

IRODALOM — LITERATUR A M B R U S , В. (1963): A K á r p á t - m e d e n c e g u b a c s legyei ( D i p t e r a Cecidomyidae). — Állatt, Közi., 50, p. 7—15. A M B R U S , B. (1964/a) : A zirci a r b o r é t u m cecidium a i . — Bot. Közi., 51. p. 87—94. A M B R U S , B. (1964/b): A d a t o k a B a l a t o n - f e l v i d é k és a B a k o n y flórája c e c i d i u r n á i n a k i s m e r e t é h e z I. — Fol. Ent. Hung., 17, p. 7—56. A M B R U S , В. (1964/c) : F ü z e s e i n k gubacslegyei. — Állatt. Közi., 51, p. 7—21.

A M B R U S , B. (1965): A fűzhajtásvég-gubacslégy ( R h a b d o p h a g a t e r m i n á l i s F. L w . 1850) biológiája. (Diptera Cecidomyidae). — Állatt. Közi., 52, p. 29— 35. BUHR, H. (1964—65): B e s t i m m u n g s t a b e l l e n der G a l l e n (Zoo- u n d Phytocecidien) a n Pflanzen M i t t e l u n d N o r d e n e u r o p a s I—II. — J e n a . W A L L E R , E, (1942): A B a k o n y e r d ő t a k a r ó j á n a k p u s z t u l á s a а X I X . s z á z a d b a n . — Földr. Közi. ,70, p. 32—42.

Die Gallenmücken des nördlichen Bakony-Gebirges (Diptera, Cecidomyidae) D e r V e r f a s s e r befasst sich m i t d e n i m n ö r d lichen B a k o n y - G e b i r g e g e s a m m e l t e n G a l l e n m ü c k e n . Dieses G e b i r g e g e h ö r t z u m N a t u r f o r s c h u n g s p r o g r a m m des B a k o n y - M u s e u m s in V e s z p r é m . F ü r die an mannigfaltigen mikroklimatischen Flecken lebende P f l a n z e n d e c k e ist das V o r k o m m e n von G a l i e n m ü c k e n m i t e i n e r gleich w e i t e n ökologischen S k a l a k e n n z e i c h n e n d . N e b e n d e n m o n t a n e n E l e m e n t e n der F a u n a , die sich auf d e n 400—700 m h o h e n G e b i r g s r ü c k e n u n d in d e n S c h l u c h t e n z u r ü c k g e z o g e n h a b e n u n d m a n c h m a l für das Hochgebirge k e n n z e i c h n e n d sind, findet m a n hier a u c h x e r o p h i l e A r t e n . Es Cecidomyidae w u r d e n 15 i n d i e F a m i l i e gehörende Gallenmücken-Arten vorgefunden, die v o n 148 v e r s c h i e d e n e n W i r t s pflanzen s t a m m e n . D a r u n t e r gibt es viele s e l t e n e Fauna A r t e n u n d 21 s o l c h e , d i e f ü r d i e

Ungarns völlig neu waren. Eine A n a logie zu dieser V e r b r e i t u n g findet m a n n u r i m s u b a l p i n e n Gebiet des w e s t l i c h e n G r e n z l a n d e s u n d auf e i n z e l n e n S t r e c k e n des n ö r d l i c h e n Z e m p l é n e r - G e birges. Der Verfasser h e b t die Eigenschaften einzelner F u n d o r t e , S c h l u c h t e n , F l u s s t ä l e r u n d des A r b o r e t u m s Zirc h e r v o r . Der A r t i k e l w i r d m i t e i n e m K a talog der g e s a m m e l t e n G a l l e n m ü c k e n u n d i h r e r Wirtspflanzen, sowie m i t einer k u r z e n B e s c h r e i b u n g d e r Gallen d e r für die F a u n a des K a r p a t h e n b e c k e n s n e u e n A r t e n ergänzt. Die Anzahl der aus dem Karpathenbecken bisher bekannten und publizierten Arten (AMBRUS 1963) steigert sich somit von 273 auf 293. Béla

Ambrus

Cécidomyides de la montagne Bakony-Nord (Diptera, Cecidomyidae) L ' a u t e u r s'occupe des Cécidomyides collectionnées d a n s la m o n t a g n e B a k o n y - N o r d , d a n s le c a d r e des recherches de n a t u r e préves u p a r le p r o g r a m m e du Musée B a k o n y à V e s z p r é m . Le t a p i s v é g é t a l en l a c h e s m i c r o c l i m a t i q u e s variées est caractérisé p a r la présence de Cécidomyides d ' u n e large échelle écologiq u e . O u t r e les éléments de faune m o n t a g n a r d s qui se b l o t t i s e n t d a n s les gorges et sur les chaînes de m o n t a g n e de 400 à 700 m et qui s o n t parfois c a r a c t é r i s t i q u e s pour les h a u t e s m o n t a g n e s , on t r o u v e aussi des élém e n t s du c a r a c t è r e x é r o p h y l e . On a t r o u v é , en s o m m e , sur 148 p l a n t e s - h ô t e s , 153 g a l l e s prov e n a n t d e C e с i d о m y i d e s, d o n t un g r a n d n o m b r e d'espèces t r è s r a r e s et 21 e s p è c e s j u sq u' i c i t о u t à f a i t i n c o n n u e s d a n s l a f a u n e d e l a IT о n g r i e. U n e analogie d ' u n e

382

telle é t e n d u e ne se t r o u v e q u e sur les territoires subalpins de la frontière ouest et sur cetrains territoire de la m o n t a g n e Z e m p l é n - N o r d . L ' a u t e u r décrit les p a r t i c u l a r i t é s de quelques gorges, de vallées de rivière et celles de l ' a r b o r è t e Zirc. P o u r c o m p l é t e r l'article, l ' a u t e u r y a j o u t a un catalogue de ses trouvailles, u n catalogue de plantesh ô t e s et une c o u r t e description des galles p r o v e n a n t des espèces nouvelles de la faune d u bassin des Carpates. L e n о m b r e d e s С é с i d о m y i d es d u b a s s i n d e s C a r p at es e n r e g i s t r é e s et p u b l i é e s j u s q u' i с i, ( A M B R U S 1963) s' e s t a u g m e n t é d o n с d e 272 à 293. Bél a

Ambrus

МУХИ-ОРЕХОТВОРКИ СЕВЕРНОГО БАКОНЯ (DIPTERA, CECIDOMYIDAE) Автор в своей работе занимается мухами-оре­ хотворками, собранными в северных Баконьских горах. Это является составной частью программы' Баконьского музея в городе Веспреме по исследова­ нию природы. Характерным для растительного пок­ рова, очень разнообразного в связи с различными микроклиматическими условиями, является нали­ чие на нем мух-орехотворок с богатой экологической гаммой. Фауна на горных хребтах высотой 400— 700 м и в ущельях имеет иногда элементы, харктерные для фауны высоких гор. Наряду с ними встре­ чаются также и элементы ксерофилыюго характера. Найдено было 153 г а л л о в ы х в и д о в , п р и ­ надлежащих к с е м ь е Cecidomyidae, на 148-ми растениях-хозяевах. Среди них было много

редких пород и даже 21 вид, новый для фауны Венгрии. Аналогия такого распространения нахо­ дится только в субальпийских районах западной пограничной области и некоторых пределах северной части Земпленнских гор. Автор описывает особенности некоторых уще­ лий, долин и арборетума Зирц. Статья дополняется каталогом найденных орешков и растений-хозяев, а также и кратким описанием орешков из новых для фауны Карпатского бассейна пород. Число суммированных и опубилкованных до сих пор пород мух из семьи Cecidomvidea повышается таким образом с 272-х до 293-х (АМБРУШ 1963k Бела Амбруш

383