A Bolyai Kollégium informatikai rendszere

A Bolyai Kollégium informatikai rendszere azaz a szerverről, a gépteremről és a kapcsolódó dolgokról

2006. szeptember 18.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. bolyai.elte.hu vagy center.bk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 2 2

2. Ismerkedés a gépteremmel 2.1. Kinek és mit nyújt a gépterem? . . . 2.2. Mi van és mit lehet a gépteremben? 2.3. A jelszavakról . . . . . . . . . . . . . 2.4. Az első lépések a gépteremben . . .

. . . .

2 2 3 4 5

3. Unix/Linux rendszerek általában és a kollégiumban 3.1. Egy kis történelem és néhány fogalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Főbb jellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3. Ismerkedés a Linuxszal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 6 7 7

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

4. A gépterem és a szerver szolgáltatásai és azok 4.1. Tárterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1.1. A kvótába beletartozó területek . . . . . 4.1.2. A kvótába nem tartozó területek . . . . 4.2. Weblapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.1. A kollégium fő weblapja . . . . . . . . . 4.2.2. A fal.bk . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.2.3. A személyes honlapok . . . . . . . . . . 4.3. SSH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. Levelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.5. Nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. bkinfo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Levelezőlisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8. Biztonsági mentés . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Multimédiás gép és lehetőségei (Skype) . . . . . 4.10. CD-írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.11. Szoftverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.12. VNC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.13. Könyvtár, lexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.14. Fájl-jogosultságok és symlinkek . . . . . . . . . 5. Kitekintés: a szobai hálózat

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 8 8 9 10 10 10 10 10 10 11 11 12 12 12 13 13 13 13 13 13

1

1. Bevezetés 1.1. Előszó Ez a szösszenet azzal a szándékkal íródott, hogy a (legalábbis ebből a szempontból) gólyákkal és nem-gólyákkal megismertesse a Bolyai géptermének, szerverének és egyéb informatikai eszközeinek használatát. A kettős célnak megfelelően, a kályhától indulunk – ez a rész az öreg rókáknak valószínűleg unalmas lesz –, de eljutunk a szolgáltatások részletes leírásáig is – ami talán nem csak a gólyáknak mond újakat. A bevezető jellegű részek az alapvető (Windows-központú...) számítástechnikai ismereteket meghaladó háttértudást nem kívánnak, a szolgáltatások magas szintű használatához némi tapasztalat azonban elkelhet. Bízunk benne, hogy a fejezetcímek elég jól utalnak a bennük foglalt tartalomra, így mindannyian megtaláljátok azt, amit kerestek. Rögtön itt az elején leszögezzük: a szobai hálózat a Bolyai egyéb szolgáltatásaitól független (ennek szervezeti–technikai okai vannak). Papíron a szobai hálózatot külön rendszergazdák üzemeltetik (akik egyébként jelen felállásban azonosak a géptermet üzemeltetőkkel, de ez tradícionális okokon alapuló egybeesés), a szobai hálózatnak és a gépterem+szerver szolgáltatásainak igénybevétele teljesen független esemény. A szobai hálózatról, melyet saját számítógépe csatlakoztatására szintén minden kollégista igénybe vehet, külön fejezetben, a szösszenet végén írunk, a „kollégium számítógépes rendszere” vagy „informatikai rendszere” megnevezésbe ezt sehol sem értjük bele. A gépteremben saját számítógépet a hálózatba csatlakoztatni tilos! Ez a szösszenet – egészen pontosan ennek legfrissebb változata – a kollégium belső honlapján, a fal.bk-n megtalálható.

1.2. bolyai.elte.hu vagy center.bk? Talán nem a legjobb helyen említjük ezt meg, de a további szövegben számos helyen egyszerűbben tudunk fogalmazni, ha tisztázzuk ezt a kérdést: a kollégium szervere, szolgáltatásai, weblapjai (hivatalos/belső/személyes) és emailjei a géptermen kívülről minden esetben a bolyai.elte.hu címen (és annak különböző származékain) érhetők el, a géptermi számítógépekről, vagy a szerverhez kapcsolódó szöveges és grafikus terminálokról pedig center.bk címen. A továbbiakban minden esetben bolyai.elte.hu-t írunk, de ennek az e-mail címeket kivéve minden előfordulását a gépteremből vagy terminálról történő használatkor center.bk-ra kell helyettesíteni. Néha center.bk jelenik meg a szerveren az emailcímekben is, de mihelyst ezek az emailek elhagyják a kollégiumi szervert, a rendszer automatikusan a külső bolyai.elte.hu-t helyettesíti, tehát mindig az azonosító@bolyai.elte.hu címet használd!

2. Ismerkedés a gépteremmel A gépterem új felhasználói számára íródott ez a fejezet; a használat legelső lépéseivel, a gépterem és a szerver főbb szolgáltatásaival, gépteremben található eszközökkel és a használat során elvárt magatartással foglalkozik. Azok számára, akik Linuxot nem nagyon használtak még, a következő fejezet tartalmaz fogódzókat, melyek segítségével a gépterem használatba vétele talán könnyebb lesz. A gépteremmel kapcsolatosan információért vagy segítségért bármely kollégista társadhoz fordulhatsz, de nagyon szívesen segítenek a rendszergazdák is: keresd Kenesei Pétert (513/D) vagy Rokob Tibor Andrást (511/C), illetve írj emailt a [email protected] címre. Megfigyelések mindazonáltal azt mutatják, hogy a rendszergazdák meglepően morcosak tudnak lenni, ha reggel 10 előtt és este 10 után zavarják őket, így ezt lehetőség szerint kerüld :)

2.1. Kinek és mit nyújt a gépterem? A kollégium számítógépes rendszerének felhasználója lehet minden kollégista. Ehhez először azonosítót kell igényelni a rendszergazdáktól: ez akkor történhet meg, ha a Számítógéphasználati Szabályzatot elfogadjuk, és ezt aláírásunkkal is megerősítjük. Ezzel az egy darab azonosítóval felszerelkezve a következő legfontosabb dolgokhoz jutunk hozzá:

2

• Tudjuk használni a géptermi (konyhai, könyvtári) számítógépeket, nyomtatót stb. (A fénymásoló nem része az informatikai rendszernek, fénymásolókódot a BÖK Választmány gazdasági elnökhelyettesétől lehet kérni). • Bárhonnan az internetről be tudunk jelentkezni a kollégium szerverére, szöveges vagy grafikus módon is. • Hozzájutunk egy azonosító@bolyai.elte.hu emailcímhez; a leveleket bejelentkezve akár egy szöveges terminálon is elolvashatjuk, ELTE-s hálózatból használhatunk grafikusablakozós levelezőprogramokat (Outlook (Express), Thunderbird, Eudora, KMail, Evolution stb.), és hamarosan egy webes levelezőfelület is rendelkezésre áll majd. • Hozzájutunk a szerveren tárterülethez, ahol személyes fájlainkat tárolhatjuk, ezeket akár a géptermi gépekről, akár az internetről bárhonnan elérhetjük. • Saját weboldalt készíthetünk a http://www.bolyai.elte.hu/~azonosító címre. • Hozzáférhetünk a kollégium belső honlapjához (a neve tradícionálisan „fal.bk”), melyen különböző hasznos információkhoz juthatunk.

2.2. Mi van és mit lehet a gépteremben? A gépteremben található: • a kollégium szervere, amely Linuxot futtat; ez jelenleg látszatra megegyezik a többi géppel; • számos grafikus terminál, melyek bármelyikén ugyanerre a szerverre tudunk bejelentkezni (ezeket szoktuk „Linuxos gépeknek” emlegetni; valóban Linuxot futtatnak, de csupán terminálok); • néhány Windowsos gép, melyeket szintén felhasználónév és jelszó megadásával tudunk használni; • a „multimédiás gép” (a baloldali gépteremben a kocsin); • a szerverhez kötött nyomtató, melyet a multimédiás gép kivételével bármelyik gépről tudunk használni; • az egyik Windowsos géphez kötött szkenner, melyet arról az egy gépről használhatunk (mihelyst meg lesz javíttatva, vagy új lesz véve helyette); • a fénymásoló és a spirálozógép, melyekkel kapcsolatban a gazdaságist faggasd; • légkondícionáló berendezések, melyeket AKKOR SE KAPCSOLJ KI, ha fázol. A gépterem célja alapvetően munkaeszköz biztosítása a kollégisták részére (fizikai értelemben is: gépek, és virtuálisan is: email-cím, weboldal stb.). A gépteremben tehát LEHET: • dolgozni :) • természetesen lehet játszani is, mindaddig, amíg ezzel valakit nem tartasz fel a munkától (az arra ténfergőket szabad gép híján ELVÁRT megkérdezni erről) • lehet enni-inni is, de FOKOZOTT óvatossággal, nehogy a gépek vagy alkatrészeik bánják, vagy a következő arra járó beletegye a tenyerét/könyvét stb. • lehet beszélgetni, zenét hallgatni, de csak akkor, ha a bent dolgozókat ezzel nem zavarod (ezt ILLIK megkérdezni). A gépterem épségének, tisztaságának és működésének megőrzése érdekében SZIGORÚAN TILOS:

3

• bármit ki-bekapcsolni, reset gombokat nyomogatni, csatlakoztatni, széthúzni, átdugni, megszerelni stb. Ezen belül TILOS többek között tehát a számítógépek, a légkondicionáló berendezések kikapcsolása és saját gépnek a géptermi hálózatba való csatlakoztatása is. Kivételek: a multimédiás gép – a rendszergazdákkal vagy a választmánnyal való egyeztetés és a szükséges ismeretek megszerzése után kikapcsolható és rendezvény céljára elvihető; egy-két monitor, melyen expliciten fel van tüntetve, hogy ki-be kell kapcsolni ahhoz, hogy feléledjen; a könyvtári számítógép, melyet a munka végeztével ki KELL kapcsolni a tűzveszély miatt, illetve pendrive-ok csatlakoztatása a Windowsos gépek ELEJÉN levő usb portokra. • TILOS a gépek, az asztalok mozgatása, lökdösése; • TILOS a monitorok összetapogatása ujjal való mutogatás nyomán vagy máshogyan; • TILOS enni- vagy innivalónak a gépek vagy monitorok TETEJÉRE történő helyezése. A géptermi magatartásról szól a Géptermi Etikett (azaz a Getikett), melyet kiragasztva megtalálsz a gépteremben – ezt ne javaslatnak, hanem elvárt normának tekintsd. Ha a gépteremben számodra érthetetlen helyzet állt elő; valami nem működik; vagy nem úgy működik, ahogyan szerinted kéne, szólj a rendszergazdáknak! A virtuális és valós gépteremhasználat esetén egyaránt elvárt a szokásos jogi és erkölcsi normák betartása. Büntetlen előéleted és egyetemi tanulmányaid láthatják kárát, ha ez nem így történik! Ajánlott a Számítógéphasználati Szabályzat és a Netikett tanulmányozása. Ha kérdésed van, szívesen válaszolunk.

2.3. A jelszavakról Technikai és elvi jellegű fontos kérdésekről kell megemlékeznünk a jelszavakat illetően. • A rendszer mindenkinek külön tárolja a Linuxos és Windowsos jelszavait. Ezeket különkülön lehet beállítani. Lehetnek egyformák (így például induláskor rögtön azok), de ez nem kötelező. Azt, hogy hová melyik kell, a gépterem egyes szolgáltatásainak leírásakor le fogjuk írni (egyébként logikus). • Egy biztonsági rendszer pontosan olyan gyenge, mint a leggyengébb láncszeme. Ez pedig a jelszóval védett rendszerek esetén sajnos majdnem mindig a jelszó. Ezért a következőket kérjük: – Jelszónak olyat válassz, ami nem könnyen kitalálható ember vagy gép által: NE egy darab értelmes szóból álljon, amely ráadásul még kapcsolódik is hozzád. A legjobb jelszavak a teljesen zagyva, számokat, kis- és nagybetűket vegyesen tartalmazó karaktersorozatok. Számtalan ötlet van, hogy hogyan lehet ilyeneket megjegyezni (szándékosan nagyon rossz helyesírással írt szavak, könnyen megjegyezhető szövegek bizonyos betűiből álló kombinációk, betűk szisztematikus cseréje számokra vagy más betűkre stb.), egy kicsit erőltesd meg magadat. – Soha ne írd fel a jelszavadat sehová (papír, monitor stb.), és ne is mondd el senkinek. Az azonosítód személyre szól, és az azonosítóddal esetleg elkövetett dolgokért, a Te neveden tárolt fájlokért Te felelsz. Ne engedd át a gépet a saját jelszavaddal másnak (ezt egyébként az SzHSz szerint is tilos). – Jegyezd meg jól, hogy sem a rendszergazdáknak, sem a BÖK-nek, sem senki másnak nincs szüksége a jelszavadra, SEMMILYEN rendszeradminisztrációs vagy bármilyen más feladathoz! Éppen ezért NEM IS FOGJUK kérni se emailben, se sms-ben, se semmilyen más formában hogy mondd/küldd el nekünk! Az összes ilyen jellegű emailt vagy smst azonnal tekintsd hamisítványnak (és ezt egyébként vésd eszedbe az összes egyetemi, banki, internetes és egyéb rendszerben használt jelszavaiddal, PIN-kódjaiddal és egyebeiddel kapcsolatosan is)! (A felhasználói azonosítóra ez természetesen nem vonatkozik.) • Ha elfelejted a jelszavadat, fordulj a rendszergazdákhoz. NEM tudják megmondani, hogy mi volt; de kérhetsz tőlük újat (személyes megjelenés mellett – emailben nem küldenek új jelszót, és Te se küldj javaslatot!). Szívesen segítenek, ezért inkább vállald a bonyolultabb jelszóval járó elfelejtés kockázatát, mint a túl egyszerű jelszó okozta biztonsági rést. 4

2.4. Az első lépések a gépteremben Az azonosítóigényléskor kapott papíron található a kapott felhaszálóneved és az első jelszavad (mely azonos Windowsra és Linuxra is). A jelszavakat a fentiek szellemében ajánlott rögtön megváltoztatni (mindkettőt Linux alól tudod megváltoztatni, a parancsok rá vannak írva a papírra). A Linuxos jelszavaddal a szerverre és a Linuxos terminálokra, a Windowsos jelszavaddal a multimédiás gép kivételével a Windowsos gépekre tudsz belépni. (A multimédiás gépen multi a felhasználónév és multimedia a jelszó; ez nem is „igazi” géptermi Windows gép, tehát az ezekről írtak többnyire nem igazak rá). Ha befejezted a munkát, minden esetben jelentkezz ki (így biztosítod, hogy senki ne férjen hozzá a dolgaidhoz, és egyúttal egyértelműen jelzed, hogy a gép használatát befejezed). Mint említettük, NE kapcsold ki a gépeket! Ha rövidebb időre (pl. WC-re, vagy egy papírért a szobádba) távozol, le is zárhatod a gépet (Linux alatt menüből, Windows alatt Ctrl+Alt+Del lenyomása után Zárolás), az ablakaid ilyenkor nyitva maradnak, visszalépve ugyanúgy találod őket, ahogy hagytad. HANGSÚLYOZOTTAN kérünk, hogy lelockolt gépet ne hagyj ott hosszú órákra! A legtöbb személyes közreműködést nem igénylő tevékenység (számítások, programfordítás, letöltések stb.) megoldható úgy is, hogy a folyamat alatt nem vagy belépve; ha szükséges, a rendelkezésre álló eszközökről (pl. nohup, vnc, wget) érdeklődj társaidnál vagy a rendszergazdáknál! A nyomtatás bármelyik gépről működik, a nyomtatót középen találod meg. A nyomtatás árát (jelenleg 7 Ft/oldal) utólag a gazdaságisnál kell kifizetned, a rendszer automatikusan számontartja, hogy hány oldalt nyomtattál (a nyomtatóból ténylegesen kijött oldalak darabszáma számít). Ha kifogy a papír (narancssárga lámpa villog a nyomtatón), óvatosan húzd ki az alján levő tálcát, és a középső helyiségben kitett papírból tegyél bele (csak tiszta fehér papírt, firkapapírt ne!). Ha nincs középen papír kirakva, keresd a Választmányt vagy a rendszergazdákat! Ha van papír a nyomtatóban, és mégis villog a lámpa, valószínűleg beszorult a papír. ÓVATOSAN kinyithatod a fedeleit, és kiveheted a beakadt papírt; ha bizonytalan vagy, inkább keress valaki tapasztaltabbat! A nyomtató beépített lapforgatóval rendelkezik, kétoldalasan is tud nyomtatni, sőt, ez az alapértelmezés; linux alatt így nyomtat az lpr parancs. Windows alatti nyomtatáskor mindig ellenőrizd a nyomtatóbeállításokat! A \\center\lp nyomtatót válaszd ki! Linux alatt használhatod az lpr.* parancsokat! A kollégiumi honlapot a http://www.bolyai.elte.hu címen találod meg (itt utoljára: a bevezetőben említetteknek megfelelően a gépteremből http://www.center.bk írandó). A belső honlapot a http://www.bolyai.elte.hu/fal címen érheted el; ha ezt a géptermen kívülről nézed meg, akkor titkosított kapcsolatra irányít át és jelszót kér Tőled: használd a linuxos felhasználónevedet és jelszavadat! Minden felhasználónak van saját könyvtára, ez a /home/azonosító, amit home-könyvtárnak szoktunk emlegetni. Ez mások számára nem olvasható (bár beállítható úgy is, hogy olvasható legyen). A rendszeren sok könyvtárba tudsz még fájlokat tenni, erről majd a részletes leírásban olvashatsz. A home könyvtáradat a géptermi Windowsos gépekre való bejelentkezéskor H: meghajtóként megtalálod. A home könyvtárban a foglalható tárterület mérete korlátozott, ez jelenleg 512MB, indokolt esetben kérhetsz többet. Windowsos gépeken való munka esetén célszerű a dolgaid NEM a Dokumentumok mappába vagy az Asztalra tenni, hanem a H: meghajtóra. A Dokumentumok és az Asztal tartalma is a szerveren található (/profiles/azonosító), de ez minden géptermi Windowsos be-kijelentkezéskor le- majd visszamásolódik a szerverre, ami jól megtömött mappáknál jelentős lassulást okozhat, ha pedig több Windowsos gépről jelentkezel be egyszerre, még csúnya adatvesztést is! Tárterületként használhatod még a scratch-eket, ezeket a /scratch, /scratch03 könyvtárban találod meg (Windows alól S:, T:; mindenkinek névreszóló könyvtára van benne). Ezek kevésbé biztonságos helyen vannak (és a jelenlegi rendszerben sajnos néha átmenetileg elérhetetlenekké válnak), ezért ide csak olyan fájlokat tegyél, amikről van biztonsági mentésed. A foglalható terület mérete mindazonáltal itt nincs korlátozva. A scratch-es könyvtárak alapértelmezésben mindenki számára olvashatóak, de ez is átállítható. A fájlok ottfelejtésének megelőzésére automatikus törlés működik, mely a két hónapnál régebben nem használt fájlokat eltávolítja; az eseményről egy héttel korábban figyelmeztetést kapsz. Bárhonnan a világból el tudod érni SSH-val a kollégiumi szervert, bolyai.elte.hu címen (Windows alól használhatod a PuTTY-ot). SCP-n keresztül természetesen a fájlaidhoz is hozzá

5

tudsz férni. A bolyais szobai hálózatból Windowsos hálózat segítségével is el tudod érni a home könyvtáradat: a \\bolyai.elte.hu\azonosító címet használd (Start/Futtatás... vagy Hálózati meghajtó csatlakoztatása; a szükséges felhasználónév és jelszó a Windowsos géptermi jelszavad). A scratcheket is el tudod érni a \\bolyai.elte.hu\scratch, \\bolyai.elte.hu\scratch3 [sic!] címen. A kollégium Linuxos szerverére bejelentkezve a pine program segítségével tudsz levelezni. A leveleid elérhetők Thunderbird vagy hasonló levelezőprogrammal is (bejövő levelek IMAP kiszolgálón keresztül érhetők el: a kiszolgáló a bolyai.elte.hu, SSL-es kapcsolat, mappanév-előtag: mail/, nem csak az előfizetett mappák megjelenítése; a kimenő levelekhez az SMTP kiszolgáló: mail.elte.hu). Több levelezési lista is segíti a kollégisták kapcsolattartását; ezekre a bolyais címekkel vagy külső címekkel is fel lehet kerülni (a felkerülés automatikus). A [email protected] címre küldött leveleket minden kollégista megkapja, a belsos, illetve kulsos lista csak az adott státuszú tagokat tömöríti. Ezeken kívül minden szakcsoportnak van egy külön listája (matematikus, vegyesz, biologus, foldtudomany, fizikus). A kollegista lista archívuma a belső honlapon az újak számára is elérhető, a hasznos információk című rovatban pedig erre a listára küldött, hosszabb távon is relevánsnak ítélt tartalmú köremailek olvashatók el. CD-t írni két Windowsos gépen és a multimédiás gépen tudsz. Pendrive-ot a Windowsos gépek előlapján lévő USB portokra tudsz csatlakoztatni, szintén ezekben tudsz floppyt vagy CD-t/DVD-t használni. A Linuxos terminálok egy részében ugyan van floppy, sőt CD is, de ezek NEM működnek. A Könyvtárról és a Bolyai Lexikonról mások fognak részleteket elmesélni, itt az informatikai vonatkozásokat említjük: a Könyvtár katalógusait a /home/konyvtar alatt (Windowsos gépen K: meghajtó) találod, a Bolyai Lexikont pedig a/home/lexikon/LEXIKON alatt (L: meghajtó).

3. Unix/Linux rendszerek általában és a kollégiumban Azok számára, akik korábban nem használtak Linuxot, sem pedig más Unix jellegű rendszert, talán hasznos lesz ezekről pár szót szólni, hiszen a kollégiumi gépterem egy Linuxot futtató szerver köré épül. Aki ezek használatában otthon van, valószínűleg kevés újat találna ebben a fejezetben, ezért nyugodtan átugorhatja.

3.1. Egy kis történelem és néhány fogalom A történetünk a 70-es években indul, amikor – már csak a méretek miatt is – a személyi számítógép még egyáltalán nem volt jellemző. Ekkor született meg egy olyan fogalom, amire viszont mind a mai napig szükségünk lesz: a terminál. Terminálnak olyan eszközt (ez lehet gép vagy program) nevezünk, amely képes a felhasználótól bemenetet fogadni (billentyűzeten, egéren stb.), képes a felhasználónak kimenetet adni (egyszerű szöveges képernyőn vagy grafikus megjelenítéssel együtt); de azt, hogy mi a sorsa a bemenetnek és mi kerül a kimenetre, nem maga intézi: a terminál mindig egy szerverhez kapcsolódik, a programok ténylegesen azon futnak, a terminál feladata a bemenetkimenet továbbítása a felhasználó és a szerver között. Annak idején ez volt a jellemző felállás: egy nagyszámítógép, melyen programok futnak (akár több is egyszerre), és a hozzákapcsolt sok-sok terminál (billentyűzet+képernyő), amin a felhasználók pötyöghettek, és láthatták, hogy mi történik (akkoriban elsősorban szöveges képernyőn). Manapság a személyi számítógépek elterjedésével a programok a legtöbb esetben az asztalon előtted levő gépen futnak, de ezek a gépek is képesek terminálként működni (tipikusan erre a célra írt program futtatásával), mégpedig akár szöveges terminálként, akár grafikus terminálként. A Unix operációs rendszer a 70-es években született, legfontosabb jellemzői ezért teljesen a fenti képhez lettek hangolva: kezdettől fogva többfelhasználósnak szánták (mindenkinek saját azonosítója, jelszava, tárterülete stb. van); kezdettől fogva több program hatékony párhuzamos futtatására tervezték; kezdettől fogva arra szánták, hogy ne kelljen óránként újraindítani. Mivel akkoriban még a számítógépeket – képességeikből fakadóan is – nagyobb részben használták (nevüknek megfelelően) számítások végzésére, természetes volt a szöveges képernyő, szöveges terminálok használata, és a parancssoron alapuló kezelőfelület. A legtöbb felhasználó többé-kevésbé tudott programozni, ezért természetes – és kielégített – igény volt az automatizálás magas foka: nemcsak programokat

6

lehetett írni, és azokat lefordítás után a paranccsorból elindítani, hanem maga a parancsértelmező, amit azóta is (és a „burok” magyar fordítás sikertelensége nyomán legtöbbször magyarul is) shell -nek hívnak, széleskörűen programozható. Az eredeti Unix rendszernek számos hasonmása született, ezek használata, parancsai stb. először csak lényegében, mostanra papíron is szabványossá vált (ez a POSIX szabvány); az ilyen jellegű rendszereket félhivatalosan szokták Un*x alapú rendszereknek írni. A Linux egy fiatal finn programozó, Linus Torvalds, eredetileg egyáltalán nem ilyen szándékkal végzett munkája nyomán született meg; az internetnek, a szabadon forráskódú szoftverek lelkes fejlesztőinek és felhasználóinak köszönhetően mára egy teljes értékű, POSIX kompatibilis operációs rendszerré nőtte ki magát, amely – különösen szerverként – szerényen fogalmazva is versenyképes tagjává vált az operációs rendszerek családjának.

3.2. Főbb jellemzők A Linux mind a mai napig megőrizte a Unixból átörökölt szöveges terminálon és shellen alapuló kezelőfelületet, de – ahogyan a többi Un*x rendszert is – grafikus képességekkel is felruházták. A grafikus felületen a Windowsból megszokott (de a Microsoft előtt mások által már jóval régebben kitalált) ablakos-ikonos rendszerrel találkozhatunk; jelentős különbség azonban, hogy Linux alatt többféle ablakkezezelő (Desktop Manager, Window Manager, Desktop Environment) létezik; ezek célja, tudása és használata némileg különbözik. Szöveges terminálként működő ablakot és benne egy shellt azonban valamilyen úton-módon mindegyik ablakkezelőben elő tudunk varázsolni. Linuxot futtató gépeken természetes fogalommá vált a virtuális konzol : egy billentyűzettel és egy monitorral rendelkezvén is úgy tudunk dolgozni, mintha több állna rendelkezésre – csak persze egyszerre mindig egy előtt tudunk virtuálisan „ülni”. Egy-egy virtuális konzol végezhet éppen szöveges vagy grafikus megjelenítést; a leggyakoribb esetben néhány szöveges és egy grafikus konzollal lesz dolgunk. Egy Linuxot futtató gépet használhatunk tehát úgy, hogy leülünk elé, és valamelyik – vagy akár több – virtuális konzolon bejelentkezünk. Ha azonban ez a gép hálózatba csatlakozik, akkor lehetőségünk van bármely más, szintén a hálózatba csatlakozó gépről is „bejelentkezni”, és a szóban forgó gépet használni: ekkor tehát ez a másik gép számunkra terminálként működik, parancsaink, programjaink, fájlaink továbbra is a Linuxos gépen vannak. Szöveges és grafikus terminálként is csatlakozhatunk a szerverhez; mindössze a hálózatunk sávszélessége szabhat ennek határt (a grafikus terminálhoz sokkal nagyobb sávszélesség kell).

3.3. Ismerkedés a Linuxszal Bátran kezdd el használni a Linuxot! A grafikus felületeken a Windows-zal azonos értékűen tudsz dolgozni, a shellben és a parancsokban pedig olyan erő rejlik, ami nagy hasznodra lehet a munkád során! Ebben a részben néhány apróságról lesz szó, ami az első lépéseket megkönnyíti. Általános szabályként jegyezd meg (triviálisnak tűnik, de a tapasztalat szerint nem az): egy új rendszerrel való ismerkedés során figyelj a monitorra! Olvasd el, mit írt ki a rendszer, és értelmezd! Az esetek többségében segít. Ha nem segít, kérdezz bátran! A virtuális konzolok közötti váltás az Alt+F1, Alt+F2 stb. gombokkal történhet. Ha éppen egy grafikus konzolon vagy, és arról akarsz átváltani másikra, akkor még a Ctrl gombot is nyomnod kell hozzá! A szerveren 7 konzol van (1-6-ig szöveges, 7-es a grafikus), a terminálokon 3 (1-es a grafikus, 2-3 a szöveges), de erre úgyis rájössz magadtól. Ha grafikus konzolt választottál, a neved és a jelszavad beírása mellett kiválaszthatod az ablakkezelőt is, amelyet használni szeretnél. Az alapértelmezés a KDE (K Desktop Environment), ez egy sokat tudó, igen kényelmesen használható felület. Amikor először lépsz be, egy varázslóval indul, melyen néhány alapvető beállítást adhatsz meg. Mindent ízlés szerint állíts be, ahol bizonytalan vagy, hagyd alapértelmezésen (mindent át lehet állítani később is). Ha a KDE elindult, a bal alsó sarokban megtalálod a K menüt: ez a Windowsos Start menü analógja, tele mindenféle programmal. Kis keresgélés után mindent megtalálsz majd benne. Két dologra hívom fel a figyelmedet külön: az egyik a Vezérlőpult, ahol az ablakkezelő működését állíthatod be (többek között ebben állíthatsz be magyar billentyűzetkiosztást), a másik pedig a Rendszer almenüben található Parancsértelmező (Konsole), amellyel egy shellhez juthatsz.

7

Ha valahol a világban egy Windowsos gép előtt ülsz, és kapcsolódni akarsz a kollégiumi szerverhez, először is a PuTTY nevű programra lesz szükséged. A géptermi Windowsos gépeken ez fent van, ha bárhol másutt vagy, keress rá a Google-ben a PuTTY szóra, menj el az első találatra, és töltsd le a PuTTY.exe-t. Indítsd el, a Host name mezőbe írd be a bolyai.elte.hu-t (a fent mondottak értelmében a gépteremben center.bk-t), és üss Entert! A program egy ablakban felhasználónevet és jelszót fog Tőled kérni, majd ha ez rendben van, szintén egy szöveges terminált és egy shellt kapsz. Akár a KDE alól, akár szöveges konzolon belépve, akár beputtyolva hozzájutottál a szöveges terminálodhoz és a shellhez, parancsokat adhatsz ki: be kell gépelni a parancs nevét, majd Entert ütni. Rengeteg parancs van, amiket – ha érdeklődsz iránta – érdemes megtanulni és használni, itt néhányat említünk meg. A parancsok csupa kisbetűsek, és a rendszer nem kezeli azonosan a kisés nagybetűket, erre figyelj! A jelszavad beállítására használható a passwd és az smbpasswd parancs (az első a linuxos, a második a windowsos jelszót állítja be). Először az éppen aktuális jelszavadat fogják kérni, majd utána megadhatod az újat. A pine parancs kiadásával egy szöveges terminálon működő, de igen nagy tudású levelezőprogramot indíthatsz el, melynek segítségével a bolyai.elte.hu-s emailcímedet azonnal használatba veheted (azaz az INBOX-ban (a bejövő levelek mappájában) máris látod az erre a címre beérkezett levelet, és Compose-zal azonnal írhatsz erről a címről). Az mc parancs a Midnight Commandert indítja el, mely a Norton/Windows/Total Commander használóinak megszokott jellegű fájlkezelő segédprogram. A w parancs kiírja, hogy kik vannak éppen a rendszerbe bejelentkezve. A talk paranccsal csetelni is tudsz bárkivel: írd be, hogy talk azonosító-akivel-beszélni-akarsz, erre a partnered egy üzenetet fog kapni a terminálján, amire a talk a-te-azonosítód paranccsal válaszolhat; mindezek után mindkettőtöknél két részre osztódik a képernyő, az egyik felén az egyikőtök, másik felén másikótok által gépelt dolgok jelennek meg. A parancsból kilépni a Ctrl-C lenyomásával lehet. Szinte minden parancsnak van leírása is. Ha kiadod a man parancs-neve parancsot, akkor a parancs-neve parancsról fogsz egy leírást kapni. PgUp/PgDn billentyűkkel lapozhatsz, Q betűvel tudsz kilépni. Ha végeztél a shellben a munkával, minden esetben lépj ki. Erre a legegyszerűbb, ha parancs beírása helyett egyszerűen lenyomod a Ctrl+D billentyűkombinációt. A fájlokkal kapcsolatban a következőket érdemes megjegyezni. Könyvtárak (=mappák, folderek; de én a „könyvtáras” korban nőttem fel, és én már csak így hívom őket...) ugyanúgy vannak, mint Windows alatt, de a \ helyett a / jellel kell megadni az útvonalakat. Meghajtók nincsenek Un*x alatt, a fizikailag esetleg különböző gépeken levő dolgok logikailag egy fába vannak szervezve. A gyökérkönyvtár tehát a /; Windowshoz hasonlóan ha ezzel kezded az útvonalmegadást, akkor abszolút, ha rögtön névvel, relatív útvonalat adsz meg. A kis- és nagybetűk a Un*x-os nevekben különbözőek!

4. A gépterem és a szerver szolgáltatásai és azok használata Ez a fejezet az első lépéseken már túlesett felhasználóknak szól. Nem teljes, de azért elég részletes leírásnak szántuk, amely bemutatja a gépteremben jelenleg elérhető szolgáltatásokat. Az itt leírtak mindazonáltal helyenként igényelnek több-kevesebb tapasztalatot; ha valamire szükséged van, vagy valamit nem értesz, társaid és a rendszergazdák is szívesen segítenek.

4.1. Tárterületek 4.1.1. A kvótába beletartozó területek Az ebben az alfejezetben említett tárterületek együttvéve valamennyien beletartoznak a kvótába. Ez jelenleg alapértelmezésben 512MB, de indokolt esetben lehet kérni többet. A helyfoglalásodat a quota paranccsal lehet lekérdezni; az itt felsorolt területek összefoglalva / néven jelennek meg.

8

Ezek a területek a szerverben találhatóak, hardverhiba ellen bizonyos fokig a szoftveres RAID1 védi őket (=két vinyóra párhuzamosan íródnak fel az adatok, ha az egyik tönkremenne, a másikról az adatok még helyreállíthatók). /home/azonosító Ez a tulajdonképpeni home könyvtár. Alapértelmezetten csak a tulajdonos által látható-használható (rwx------). A Windowsos géptermi gépekről H: meghajtóként, a szobai hálózatból Microsoft Windows Network segítségével a \\bolyai.elte.hu\azonosító címen érhető el (utóbbi esetén a Windowsos jelszavadra lesz szükséged). /home2/azonosító A „home2”. Erről készül a biztonsági mentés, ide tedd át vagy symlinkeld be a mentendő dolgokat (a mentésről később még írunk). Alapértelmezetten szintén rwx------. A /home2 könyvtárat Windowsos géptermi gépekről I: meghajtóként, a szobai hálózatból \\bolyai.elte.hu\home2 címen érheted el (Windowsos jelszó). /home/azonosító/mail Ebben a könyvtárban tárolódnak a leveket tartalmazó különböző folderek (sent-mail, stb.), az INBOX kivételével. /home/azonosító/public_html A személyes weblapod tartalma; ez a könyvtár érhető el a webről http://www.bolyai.elte.hu/~azonosító címen. Részleteket lásd később; mindenesetre ne felejtsd, hogy a weblap működéséhez a webszervernek el kell tudnia olvasnia a benne levő fájlokat (a home könyvtáradra legalább rwx-----x jogok kellenek, a public_html-re és tartalmára célszerűen rwxr-xr-x). /var/spool/mail Az INBOX-ok tárolóhelye, mindenkinek egy névreszóló fájllal. /profiles/azonosító A Windowsos gépekre való bejelentkezésnél használt felhasználói profil: azaz az Asztalon, a Dokumentumok mappában, a Start menüben található dolgaid, egyéni beállításaid és hasonlók. A géptermi Windowsos gépeken bejelentkezéskor a helyükön találod őket. Ne feledd, hogy ezeket bejelentkezésedkor a Windows a szerverről a /profiles alól lemásolta a helyi vinyóra, Te ott fogod használni, kijelentkezésedkor pedig a Windows visszamásolja! /tmp, /var/tmp A legkülönfélébb programok által munkakönyvtárként használt területek. A rendszer időnként automatikusan takarítja őket, de mégis előfordulhat, hogy marad itt fájlod, ami tárterületet foglal. 4.1.2. A kvótába nem tartozó területek Ezekre az ún. scratchekre vonatkozóan használati korlát nincsen, de egy automatikus takarító szkript a két hónapnál régebben nem használt fájlokat automatikusan letörli. A törlésről egy héttel korábban figyelmeztető e-mailt kapsz. A quota parancs tájékoztatás céljából az ezekben a könyvtárakban foglalt tárterületet is kiírja. A scratchek jelenleg fizikailag egy-egy Windowsos gépben találhatók, a szerver hálózaton keresztül éri el őket, ezért sebességük és megbízhatóságuk is kisebb a home területeknél. Nagy mennyiségű, adatvesztés esetén újra előállítható (vagy kevéssé értékes) adat tárolására vannak kitalálva. Mindenkinek névreszóló könyvtára van mindkét scratchen, amiknek az alapértelmezett jogosultságai rwxr-xr-x, de ez természetesen átállítható. /scratch Ez a scratch (pontos nevén scratch01) a Windowsos gépekről az S: meghajtóként, a szobákból a \\bolyai.elte.hu\scratch címen érhető el (utóbbihoz Windowsos jelszó). /scratch03 Az „újabbik” scratch, T: meghajtóként, illetve a \\bolyai.elte.hu\scratch3 [sic!] címen érhető el (szintén Windowsos jelszó).

9

4.2. Weblapok 4.2.1. A kollégium fő weblapja A kollégium hivatalos weblapja a http://www.bolyai.elte.hu címen található. Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal a [email protected] címre írhatsz. A hivatalos weblapon levő számos információ (például a taglisták) a bkinfo-ból (lásd később) generálódik, éjszakánként egyszer, automatikusan. 4.2.2. A fal.bk A kollégisták belső használatú információs oldala a fal.bk. A kollégista levelezőlista archívumát, hirdetményeket, a fórumot és a később ismertetésre kerülő bkinfo rendszert találhatod itt. A lapot a http://www.bolyai.elte.hu/fal címen találhatod meg; ha a géptermen kívülről nézed, titkosított kapcsolatra irányít át és felhasználónevet+jelszót fog kérni (a Linuxos jelszavaddal tudsz belépni). 4.2.3. A személyes honlapok Minden felhasználó létrehozhat személyes honlapot, melyet a /home/azonosító/public_html könyvtárba kell tennie. A nyitólap index.html, index.shtml vagy index.php lehet; a lapot a http://www.bolyai.elte.hu/~azonosító címen lehet elérni. A személyes honlapon lehetőség van PHP használatára, illetve CGI szkriptek futtatására, utóbbiakat a /home/azonosító/public_html/cgi-bin könyvtárban kell elhelyezni. A CGI szkriptek a felhasználó neve alatt futnak, erre mindenképpen legyünk tekintettel! A webszerver az SSI-t is támogatja, azokban a fájlokban, amelyek .shtml kiterjesztéssel rendelkeznek. Azoknak a könyvtáraknak a tartalma, melyekben nincs index, kilistázódik a webböngésző számára. A webszerver a symlinkeket nem követi! Ne felejtsük el, hogy a webszerver apache felhasználónéven fut, tehát minden exportálni kívánt anyagunknak ez által olvashatónak kell lennie (a /home/azonosító-n rwx-----x, a /home/azonosító/public_html-en és tartalmán például rwxr-xr-x).

4.3. SSH A kollégium szervere SSH bejelentkezéssel a világhálón bárhonnan elérhető, a bolyai.elte.hu címen. Az SSH kulcsok ujjlenyomatát az azonosító kiadásakor kapott papíron megtalálod. Az SSH bejelentkezés jelszavas és nyilvános kulcsos autentikálást, valamint X (és minden egyéb port-) forwardingot is támogat. SCP klienssel (Windows alá pl. WinSCP) természetesen a személyes fájlok elérésére is lehetőség van.

4.4. Levelezés A felhasználói azonosítóhoz azonosító@bolyai.elte.hu alakú email-cím jár. Régi rókák számára jegyeznénk meg, hogy az azonosító@bolyai1.elte.hu címen is tudnak levelet fogadni, de ha lehet, akkor új helyeken ne ezt a címet adják meg. A bejövő levelek átirányítására lehetőség van a bkinfo-n keresztül (erről részletesen lásd később). Ha a bkinfo-ban nem állítottunk be átirányítást, akkor használhatjuk a .forward fájl, és a procmail adta lehetőségeket. Előbbivel egyszerűen levéltovábbítást állíthatunk be (anélkül, hogy a célcím megjelenne a koli weblapján; írjuk bele a célcím(ek)et, soronként egyet), utóbbival komplex szűrőfeltételek alapján szortírozhatjuk a bejövő leveleinket (lásd man procmail és man procmailrc). A .procmailrc csak akkor működik, ha egyedül a tulajdonosának van rá írásjoga, a .forward pedig csak akkor, ha maximum a tulajdonosnak és a csoportnak. A szerverre bejött leveleket SSH (vagy más szöveges terminálos) bejelentkezés után a szokásos mail vagy pine programokkal kezelhetjük. Ne zavarjon, hogy a pine-ban user domainként center.bk jelenik meg; ezt a szerver automatikusan a külső bolyai.elte.hu-ra cseréli. A leveleinket IMAP protokoll segítségével bármely levelezőprogrammal az interneten bárhol elérhetjük. Kiszolgálónak bolyai.elte.hu-t kell megadni, SSL-es kapcsolatot kérni (az alapértelmezett 993-as porton). A haladó beállítások között mappanév-előtagként mail/ adandó meg,

10

és vagy fizessünk elő a látni kívánt foldereinkre, vagy kapcsoljuk be az elő nem fizetett folderek megjelenítését is. Levélküldést a bolyais címről ELTE-s hálózaton belülről a mail.elte.hu SMTP kiszolgáló biztosít (szobai hálózatból és a gépteremből működik a bolyai.elte.hu is). ELTE hálózaton kívülről pillanatnyilag nem lehet a bolyais címmel levelet küldeni (pontosabban csak beSSHzva); ez a közeljövőben valószínűleg autentikálással és titkosítással bíró SMTP szerver és/vagy webmail szolgáltatás bevezetése révén fog megváltozni. A kollégiumi információcsere egyik legfontosabb fórumáról, a levelezőlistákról egy másik alfejezetben olvashatsz.

4.5. Nyomtatás A szerverhez kötött nyomtatón bármelyik géptermi gépről lehet nyomtatni. Linux alatt javasolt az lpr* parancscsalád használata, amelyeknek szöveges, vagy PostScript (.ps) fájlt lehet megadni. Az lpr parancs alapértelmezésben kétoldalasan nyomtat, és az alsó tálcából veszi a papírt. A parancsnév utótagjaiként megjelenő egyéb kulcsszavak segítségével a kézi lapadagoló használatára, illetve egyoldalas nyomtatásra is utasíthatjuk a készüléket. Figyeljünk rá, hogy amennyiben bináris fájlt (PCL; például Windows alól fájlba nyomtatva kaphatunk ilyent) nyomtatunk, a rendszer csak a bináris fájlban tárolt információkat veszi figyelembe, és ilyenkor nem számít, hogy a család melyik tagjával nyomtatunk. Linuxos programokból a közvetlen nyomtatás változó sikerű; Adobe Readerből például megy, de a beállításoknál külön figyelnünk kell (mivel rosszul hiszi az alapértelmezéseket, ezért minden kívánt beállítást két lépésben állítsunk be: először valami egész mást, majd a kívántat); és a valódi KDE-s programokból egész jól megy. Figyeljünk még arra, hogy a nyomtatási beállításaink a home-könyvtárban a .lpoptions fájlban tárolódnak (például a KDE hajlamos ebbe menteni); az ebben levő beállítások a sima lpr parancs működését is érintik! A Windowsos géptermi gépekről való nyomtatásnál ellenőrizzük a beállításokat: a \\center\lp nyomtatót kell választanunk! Az alapértelmezés itt is a kétoldalas nyomtatás. Szobai hálózatból \\bolyai.elte.hu\lp címen a Windowsos felhasználónevünkkel és jelszavunkkal használhatjuk a nyomtatót. Nekem ez még csak abban az esetben sikerült, ha a saját gépemen ugyanaz volt a felhasználónevem és a jelszavam, mint a géptermi Windowsos gépekre. A szobából történő nyomtatáshoz célszerű a HP honlapjáról letölteni a LaserJet 2200d legújabb driverét, még célszerűbb ezt elkérni a rendszergazdáktól. A kinyomtatott oldalak (=a ténylegesen a nyomtatóból kijött oldalak, fedettségi százaléktól függetlenül) számát a rendszer automatikusan számontartja. A nyomtatás jelenleg 7 Ft/oldal, ennek ára a BÖK-számládon jelenik meg, és a gazdaságisnál kell utólag kiegyenlíteni. Papírt – ha nincs középen kirakva – a Választmányosoktól vagy a rendszergazdáktól kérhetsz.

4.6. bkinfo A kollégiumi szerveren egy hosszabb fejlesztőmunka eredményeként a felhasználók (és általában véve a kollégisták) legtöbb adata egy egységes rendszerben, a bkinfo-ban található meg. Jelenleg a szerver felhasználóinak autentikálása (géptermi és távoli, valamint webes bejelentkezés), a levelezőlisták és a hivatalos honlapra kerülő taglisták használják a bkinfo adatait, de további fejlesztéseket is tervezünk. A bkinfo-ban bizonyos saját adatokat Te is módosíthatsz: adhatsz meg emailcímet (ide továbbítódik majd a bolyais címedre érkező levél, és ez a cím fog megjelenni a hivatalos honlapon is); adhatsz meg weblapcímet (a hivatalos honlapon levő taglistán automatikusan jelenik meg link), illetve feliratkozhatsz olyan nyílt levelezőlistákra, amelyeknek automatikusan nem lennél tagja. A technikai részletek iránt érdeklődőknek: az adatbázis Berkeley DB backenddel rendelkező LDAP adatbázis, az autentikálás közvetlenül használja, míg a taglistákat, levlistákat saját perl szkriptek generálják a LDAP adatok alapján a Perl::LDAP modul segítségével. A levelezőlistákat a sendmail mail aliasokként kapja meg, ezek is éjszakánként egyszer frissülnek. A bkinfo rendszer viszonylag részletesebb leírását és a webes kezelőfelületet a fal.bk belső honlapon érheted el.

11

4.7. Levelezőlisták A kollégiumban a tagok közötti kommunikáció megkönnyítésére számos levelezőlista létezik. A legfontosabb a [email protected], melyen az összes belsős és külsős tag rajta van, az ide küldött információkat tehát mindenki megkapja. Ennek a listának az archívuma a fal.bk belső honlapon is megtekinthető. A felkiáltójellel kezdődő subjectű levelek – mint hosszabb távra szánt hasznos információk – egy külön kategóriába is kiemelődnek a honlapon. Létezik belsos és kulsos lista is. Minden szakterületnek van saját listája (matematikus, vegyesz, biologus, foldtudomany, fizikus), ezeken az adott szakterületű külsős és belsős kollégisták, valamint a szemináriumi tanárok találhatók meg. Ezek a levelezőlisták mind nyilvános listák. A kollégiumi tisztségek (bok, gazd, konyvtar stb.) levelei szintén automatikusan továbbítódnak a tisztség viselőihez; az információk a bkinfo-ból származnak. A kollégium szaktanárai együttesen elérhetők a tanar listán keresztül. Ezek a listák zárt listák. Az említett levelezőlistákra a felkerülés automatikus, jelenleg „lekerülni” nem lehet róluk. Olyan nyilvános listákra, amelyeknek nem vagy automatikusan tagja, a bkinfo-n keresztül tudsz feliratkozni.

4.8. Biztonsági mentés Azokról az adatokról, amelyek a /home2/azonosító könyvtárban találhatók (vagy oda be vannak symlinkelve), a rendszer éjszakánként egyszer biztonsági másolatot készít. A másolat összmérete limitált, az összes felhasználó mentése együttesen nem lehet több kb. 4GB-nál; a rendszer a helyet demokratikusan osztja el. Ha a biztonsági mentésed túl nagy lenne, akkor csonkolva lesz (az elején levő fájlok biztosan visszaállíthatók, a végén levők egyáltalán nem), erről figyelmeztető e-mailt kapsz. A rendszeren kb. egy-másfél hétre visszamenőleg tárolódnak a napi mentések, két példányban: az egyik példány a szerveren (RAID1), a másik példány fizikailag egy másik gépen. Ha valami fájlt véletlenül letöröltél, vagy egyéb ok miatt adatvesztés történt, fordulj a rendszergazdákhoz! Amennyiben az előző napi mentésekben a fájl megtalálható, fognak tudni segíteni. Nem tudják visszaállítani a törölt adatokat, ha azok nem a home2-n voltak (legalább linkelve), vagy ha a csonkolás levágta őket. Használd és okosan használd a napi biztonsági mentést! A rendszer elsődleges célja NEM több GB-nyi adat hosszú távú archiválása: a tipikusan felhasználónkénti (bzip2 tömörítve) 100-200MB terület erre nem elég. Amivel tényleg kész vagy, azt írd ki CD-re, a napi munkádat viszont mindig linkeld be a home2-re, így nem kell minden este a CD-írással vagy egyéb mentéssel bajlódnod! Tulajdoníts a mentésnek kiemelkedő fontosságot: mind hardveresen, mind szoftveresen igyekszünk mindent megtenni az adatok biztonságáért, de az ördög nem alszik. A fontos adatok legalább két független helyen, a különösen fontosak legalább három független helyen legyenek meg! Használd ki a napi mentés lehetőségét, a CD-írási lehetőségeket, és ha van, ments a saját gépedre is (vagy ha azon dolgozol, ments a szerverre). Ha még nem veszett el adatod, ELKÉPZELNI SEM TUDOD, hogy a napi pár percnyi plusz munka mekkora bosszúságtól óvhat meg (a komolyabb következményekről nem is beszélve).

4.9. Multimédiás gép és lehetőségei (Skype) A multimédiás gép célja, hogy egy kocsival együtt hordozható számítógépként működjön, filmvetítések, konferenciák, szemináriumok céljára. Ha egyéb feladatot éppen nem lát el, a gépteremben áll a kocsijával együtt, ott van bedugva és hálózatba kötve. Ezt a gépet speciálisan bárki kikapcsolhatja, de az elvitelét MINDIG egyeztesd a rendszergazdákkal vagy a Választmánnyal. Vigyázz a csatlakozóira, és ne szereld szét darabjaira! Windows és Linux is indítható rajta; mindkét operációs rendszer alatt multi felhasználónévvel és multimedia jelszóval tudsz rá belépni. Személyes fájlokat – publikus gép lévén – nem érdemes rá tenni, de a szerveren lévő dolgaidat SCP-vel vagy Windowsos hálózattal elérheted (vigyázz, hogy ne mentsd el [ne jegyeztesd meg] a jelszavadat!) A multimédiás gépen (amíg a géptermi hálózatba van kötve) van lehetőség Skype és NeoPhoneX szolgáltatások használatára is; a megfelelő szoftverek (maga a Skype és a NeoPhoneX-hez az SJPhone) telepítve vannak, és mikrofonos fülhallgató is van a géphez. Itt is vigyázz, hogy ne mentesd el a jelszavaidat!

12

4.10. CD-írás Két géptermi Windowsos gépben és a multimédiás gépben is található CD-író (mindegyikben van mellette egy közönséges DVD-olvasó is). CD íráshoz a Windows CD-író varázslóját és a Nero-t tudod használni. Linux alóli CD írásra a multimédiás gépen van lehetőség.

4.11. Szoftverek Számos különböző szoftver található a géptermi gépeken, mind a szerveren, mind a Windowsokon. Ha valami a munkádhoz szükséges szoftvert hiányolnál, vagy javaslatod lenne, hogy milyen hasznos dolgot tegyünk még fel, szólj vagy írj emailt! Előrebocsátjuk, hogy gondolkodás nélkül visszautasítjuk olyan szoftverek telepítését (akár átmeneti időszakra is), amelyek: • használata a kollégium közössége számára jogilag megkérdőjelezhető (magyarul: lopott szoftvert nem teszünk fel, és még olyat sem, amire Neked van személyre szóló licenszed), • használata a gépterem és/vagy szolgáltatásainak üzemszerű működését befolyásolja vagy veszélyezteti, • használata rendszergazdai jogosultságokat igényelne.

4.12. VNC A VNC nevű eszköz lehetővé teszi, hogy bármely, elég gyors internet-hozzáféréssel rendelkező gépből a kollégiumi szerverhez kapcsolódó grafikus terminált varázsolj. A szerveren minden szükséges eszköz telepítve van, a saját gépeden ssh kliensre (Windows alatt PuTTY) és a VNC viewerre (ingyen letölthető a netről) van szükség. A VNC használatáról a fal.bk hasznos információk című rovatában van egy elég részletes leírás, mely idővel e dokumentáció részét fogja képezni (Vörös László tollából (billentyűzetéből), VNCSERVER címmel).

4.13. Könyvtár, lexikon A Könyvtár katalógusait és a Bolyai Lexikonban közzétett dolgokat a /home/konyvtar, /home/lexikon/LEXIKON címeken, Windowsos gépeken a K:, L: meghajtókon, a szobai hálózatból a \\bolyai.elte.hu\konyvtar, \\bolyai.elte.hu\lexikon címeken érheted el (utóbbi esetekben a Windowsos jelszavadra lesz szükséged).

4.14. Fájl-jogosultságok és symlinkek Erről a két témakörről – mivel sokszor hivatkozunk rájuk – illene írni itt egy pár szót. Addig is, amíg ez a pár szó megíródik, utalunk a bkinfo dokumentációjának erről szóló pontjára (ez elérhető a fal.bk-n), illetve javasoljuk a man chmod és a man ln tanulmányozását, továbbá (például) a http://www.comptechdoc.org/os/linux/usersguide/linux_ugfilesp.html weboldalt.

5. Kitekintés: a szobai hálózat A szobai hálózat használatáról részletes információkat a http://www.bolyai.elte.hu/~nandornet címen, illetve a portánál levő faliújságon találhatsz. Dióhéjban összefoglalva: a hálózat használatához igénylőlapot kell kitölteni (ezt a fenti címen, vagy a rendszergazdáktól kaphatsz) és aláírva eljuttatni a rendszergazdákhoz (legcélszerűbb időpont erre a rendszeres ügyfélfogadás, aminek időpontját és helyét szintén megtalálod a faliújságon). UTP hálózati kábelt (ha kérdezik: egyenest és nem keresztezettet (=cross-kábelt)) kell vásárolnod a géped bekötéséhez, és automatikus IP-cím kérést (DHCP szerver használatát) kell beállítanod rajta. Az internetkapcsolaton túlmenően a mondottaknak megfelelően a szobai hálózatból Windows hálózat segítségével közvetlenül el tudod érni a kollégiumi szerveren tárolt anyagaidat és a géptermi nyomtatót is.

13