FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV A TÖRVÉNYALKOTÁS PARLAMENTI INFORMATIKAI RENDSZERE (PARLEX) TÁRGYÚ FEJLESZTÉSHEZ

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

A „TÖRVÉNYALKOTÁS PARLAMENTI INFORMATIKAI RENDSZERE (PARLEX)” TÁRGYÚ FEJLESZTÉSHEZ

PARLEX FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

VÁLTOZÁSMENEDZSMENT ADATOK IDŐPONT 2016.11.16.

VERZIÓ MÓDOSÍTÁS JELLEGE 1.6

Készült a ParLex b-68 verzióhoz

SZERZŐ ParLex munkacsoport

2/136


Bevezető ............................................................................................................................ 10

1.

1.1. A rendszer általános felépítése ................................................................................. 10 1.2. A törvényalkotás folyamatának ParLexben történő leképezése............ 10 1.3. A ParLex felhasználói és jogosultságaik – a szerepkörök ......................... 15 1.3.1. A benyújtói csoport .................................................................................................................. 15 1.3.1.1. Benyújtó (képviselő, nemzetiségi szószóló, bizottság nevében eljárhat [bizottsági tisztségviselő], kormány [kormánytag, államtitkár], frakció nevében eljárhat [frakcióvezető, frakcióvezető-helyettes], köztársasági elnök) ............................................................................................... 15 1.3.1.2. Benyújtó által kijelölt betekintő ...................................................................................................... 16 1.3.1.3. Szerkesztésvezető ................................................................................................................................... 16 1.3.1.4. Szerkesztő ................................................................................................................................................... 16 1.3.1.5. Bizottsági dolgozó .................................................................................................................................. 16

1.3.2.

Az OGY hivatali csoport ......................................................................................................... 16

1.3.2.1.

Igazgatósági felsővezető (törvényhozási főigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes) 16 1.3.2.2. Bizottsági főosztályvezető .................................................................................................................. 16 1.3.2.3. Kodifikációs főosztályvezető ............................................................................................................. 16 1.3.2.4. Kodifikációs munkatárs ...................................................................................................................... 17 1.3.2.4.1. Leíró ...................................................................................................................................................... 17 1.3.2.4.2. Referens ............................................................................................................................................. 17 1.3.2.4.3. Ellenőr ................................................................................................................................................. 17 1.3.2.5. Forgatókönyv-készítő ........................................................................................................................... 17 1.3.2.6. Adminisztrátor......................................................................................................................................... 17

2.

Általános tudnivalók .............................................................................................. 17

2.1. Belépés és jelszóváltás.................................................................................................... 17 2.2. A ParLex felhasználói felületei.................................................................................. 19 2.3. Adatmentés ........................................................................................................................... 19 2.4. Fogalomtár ............................................................................................................................ 20 2.4.1. Menüsor és menüpontok....................................................................................................... 20 2.4.2. Tervezet.......................................................................................................................................... 21 2.4.3. Önálló indítvány alapszerkezete, a dokumentumok ................................................ 21 2.4.4. Szerkezeti egység ....................................................................................................................... 21 2.4.5. Szerkezeti egység technikai sorszáma ............................................................................. 22 2.4.6. Dokumentumfa .......................................................................................................................... 22

3.

Önálló indítvány tervezetének létrehozása .............................................. 22

3.1. Szerepkör, indítványállapot, verziószám ........................................................... 23 3.1.1. Indítványállapot......................................................................................................................... 23 3.1.2. Verziószám és a verziók kezelése ....................................................................................... 23 3.2. Önálló indítvány tervezetének adatlapja............................................................. 25 3.2.1. jogosultságok gomb ................................................................................................................. 25 3.2.2. Új felelős gomb ........................................................................................................................... 25

4.

Az önálló indítvány tervezetének szerkesztése ...................................... 26

3/136


4.1. Az alapszerkezet felépítése .......................................................................................... 26 4.2. A törvényjavaslat jellegének megváltoztatása .................................................. 26 4.3. A dokumentumfa felépítése ........................................................................................ 27 4.3.1. A dokumentumfa kézi felépítése, a szerkezeti egységek tartalmának rögzítése „új” jellegű előterjesztés esetén ......................................................................................... 27 4.3.1.1. Új szerkezeti egység létrehozása ..................................................................................................... 28 4.3.1.2. Szerkezeti egység tartalmának rögzítése, illetve módosítása .......................................... 28 4.3.1.3. Szöveg-építőelemek használata (gyorsszöveg) ....................................................................... 29 4.3.1.4. Alsó és felső index rögzítése ............................................................................................................. 29 4.3.1.5. Soremelést tartalmazó speciális szerkezeti egységek .......................................................... 30 4.3.1.5.1. Szöveg beszúrása ............................................................................................................................ 30 4.3.1.5.2. Táblázat beszúrása és szerkesztése ...................................................................................... 30 4.3.1.5.3. Kép beszúrása .................................................................................................................................. 32 4.3.1.6. Szerkezeti egység törlése .................................................................................................................... 32 4.3.1.7. Szerkezeti egység típusának konvertálása ................................................................................. 32 4.3.1.8. Szerkezeti egység áthelyezése .......................................................................................................... 33 4.3.1.9. Szerkezeti egység másolása ............................................................................................................... 33

4.3.2. A dokumentumfa kézi felépítése, a szerkezeti egységek tartalmának rögzítése „módosító” jellegű előterjesztés esetén ......................................................................... 34 4.3.3. A dokumentumfa automatikus felépítése, a szerkezeti egységek tartalmának rögzítése importálással „új” jellegű előterjesztés esetén ........................................................... 39 4.3.3.1. Az importálás menete .......................................................................................................................... 39 4.3.3.2. Importálási hibák megtekintése ................................................................................................ 40 4.3.3.3. Importálási hibák javítása ............................................................................................................ 40 4.3.3.4. Importálás javítás utáni újraellenőrzése ............................................................................... 40 4.3.3.5. A 2015. és 2016. évi költségvetési törvényjavaslat 1. melléklete .................................... 40 4.3.3.5.1. Kereső .................................................................................................................................................. 40 4.3.3.5.2. Szerkesztés ....................................................................................................................................... 41 4.3.3.5.3. Sor törlése ......................................................................................................................................... 42 4.3.3.5.4. Főösszeg megtekintése ............................................................................................................... 42

4.3.4. A dokumentumfa automatikus felépítése, a szerkezeti egységek tartalmának rögzítése importálással „módosító” jellegű előterjesztés esetén ........................................... 43 4.4. Tervezet törlése .................................................................................................................. 44 4.5. Navigálás és keresés a tervezetben ......................................................................... 44 4.6. Hivatkozások ....................................................................................................................... 46 4.6.1. A hivatkozások felismerése .................................................................................................. 46 Felismerés módja ................................................................................................................................... 46 Felismert hivatkozások típusai........................................................................................................ 46 Keresés indítása ...................................................................................................................................... 46 Navigálás .................................................................................................................................................... 47 Hivatkozások automatikus számozása ........................................................................................ 47

4.6.1.1. 4.6.1.2. 4.6.1.3. 4.6.1.4. 4.6.1.5.

4.6.2.

Hivatkozások építése ............................................................................................................... 47

4.6.2.1. 4.6.2.2.

4.6.3.

Fix hivatkozások ..................................................................................................................................... 47 Automata hivatkozásépítés .......................................................................................................... 49

Hivatkozások törlése ............................................................................................................... 50

4/136


4.6.4. Szerkezeti egységre mutató hivatkozások megjelenítése ....................................... 50 4.6.5. Más szerkezeti egység által hivatkozott szerkezeti egység törlése ..................... 51 4.7. Sarkalatossági záradék jelölése ................................................................................ 52 4.8. Az önálló indítvány indokolása ................................................................................. 53 4.9. Előzetes jogi szakvélemény igénylése és készítése ........................................ 54 4.9.1. Előzetes jogi szakvélemény igénylése, elfogadása, illetve visszautasítása ..... 54 4.9.2. Előzetes jogi szakvélemény készítése önálló indítványhoz ................................... 55 4.9.2.1. 4.9.2.2.

A referens és az ellenőr kijelölése .................................................................................................. 55 A szakvélemény elkészítése.......................................................................................................... 55

4.9.3. Előzetes jogi szakvélemény készítése módosító javaslathoz ................................ 56 4.10. Dokumentumok exportálása ................................................................................. 56 4.10.1. Exportálás a dokumentumfából......................................................................................... 56 4.10.2. A teljes tervezet exportálása ................................................................................................ 57

5.

Önálló indítvány benyújtása és utólagos jogi szakvélemény kérése 57

5.1. A benyújtólevél generálása, tervezet véglegesítése és felkérés aláírásra ............................................................................................................................................... 57 5.1.1. A tervezet benyújtása .............................................................................................................. 58 5.1.1.1. 5.1.1.2. 5.1.1.3.

5.2.

6.

Azonnali benyújtás ................................................................................................................................ 58 Időzített benyújtás ................................................................................................................................. 59 Bizottság általi benyújtás ................................................................................................................... 59

Utólagos jogi szakvélemény készítése és átvétele .......................................... 60

Aláíróként csatlakozás .......................................................................................... 61

7. Papír alapon benyújtott önálló iromány feldolgozása és publikálása 62 7.1. A kodifikációs munka menü ....................................................................................... 62 7.2. Az iromány tervezetének létrehozása ................................................................... 62 7.3. Iromány tartalmának rögzítése, feldolgozása, ellenőrzése és véglegesítése ...................................................................................................................................... 63

8.

Bejelentés részletes vita lefolytatásáról ..................................................... 64

9.

Képviselői módosító javaslat tervezetének létrehozása .................... 65

10.

Képviselői módosító javaslat tervezetének szerkesztése .................. 66

10.1. Szerkezeti egység elhagyása ................................................................................... 67 10.2. Szerkezeti egység módosítása................................................................................ 67 10.3. Új szerkezeti egységgel történő kiegészítés ................................................... 68 10.4. Különböző jellegű módosítási szándékok megjelenítése egy módosító pontban .......................................................................................................................... 70 10.5. A módosítópontok ........................................................................................................ 72 10.6. Módosítópontok generált adatainak manuális szerkesztése .............. 73 10.6.1. Módosítópontok generálása ................................................................................................. 73

5/136


10.6.2. 10.6.3. 10.6.4.

Automata sorszámozás kikapcsolása............................................................................... 74 Új módosítópont létrehozása .............................................................................................. 74 Módosítópont szerkesztése és törlése ............................................................................. 74

10.6.4.1. 10.6.4.2. 10.6.4.3. 10.6.4.4.

11.

Módosítópont felvezetőjének szerkesztése .......................................................................... 75 Módosítópontláb átmozgatása ................................................................................................... 76 Kiegészítő láb hozzáadása ............................................................................................................ 77 Módosítópont törlése ...................................................................................................................... 77

Képviselői módosító javaslat benyújtása, visszavonása.................... 77

11.1. Gyorsnézet, letöltés, indokolások ....................................................................... 77 11.1.1. Gyorsnézet .................................................................................................................................... 77 11.1.2. Letöltés ........................................................................................................................................... 77 11.1.3. Indokolások ................................................................................................................................. 78 11.1.4. Módosító javaslat véglegesítése és benyújtása............................................................ 79 11.2. Módosító javaslat visszavonása ............................................................................ 80 11.3. Módosító javaslat történetének megtekintése ............................................. 80

12. Papír alapon benyújtott képviselői módosító javaslat feldolgozása és publikálása......................................................................................................................... 80 12.1. 12.2. 12.3. 12.4.

13.

Teljes háttéranyag készítése és publikálása ............................................. 83

13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6. 13.7.

14.

Módosító javaslat tartalmának rögzítése, feldolgozása ......................... 80 Módosító javaslat rögzítésének véglegesítése .............................................. 81 Módosító javaslat kodifikációs feldolgozása ................................................ 82 Tervezet visszanyitása................................................................................................ 82 Előfeltételek ..................................................................................................................... 83 Módosítópontok háttéranyagpontba szervezése........................................ 83 Háttéranyagpontok...................................................................................................... 84 Címlapszöveg................................................................................................................... 85 Napló .................................................................................................................................... 85 Háttéranyag-előnézet és -letöltés ........................................................................ 85 Háttéranyag lezárása és publikálása ................................................................. 85

Bizottsági háttéranyag készítése ..................................................................... 85

14.1. 14.2. 14.3.

Bizottsági háttéranyag ............................................................................................... 86 Bizottsági forgatókönyv generálása ................................................................... 87 Bizottsági háttéranyag publikálása .................................................................... 87

15.

Bizottsági állásfoglalás rögzítése .................................................................... 88

16.

Bizottsági módosító javaslat elkészítése .................................................... 89

16.1. Bizottsági módosító javaslat................................................................................... 89 16.2. Nyelvhelyességi táblázat ........................................................................................... 91 16.3. Előhatályosítás ............................................................................................................... 92 16.3.1. Automatikus előhatályosítás a szerkesztés során ...................................................... 92 16.3.2. A manuális előhatályosítás ................................................................................................... 93

6/136


16.3.3.

Költségvetési törvény 1. mellékletének előhatályosítása........................................ 98

17.

Bizottsági jelentés szerkesztése és véglegesítése................................... 98

18.

Bizottsági jelentés és bizottsági módosító javaslat benyújtása ..... 99

19. Parlexben készített, de papír alapon benyújtott bizottsági módosító javaslatok és jelentés összerendelése parlex-adatokkal ...... 100 20.

Bizottsági ülés kapcsolódó információi ................................................... 100

21.

Magyarországi nemzetiségek bizottságának kezelése ..................... 101

22.

Előterjesztői tájékoztató szerkesztése ...................................................... 101

23.

Előterjesztői tájékoztató benyújtása ......................................................... 103

24.

TAB-háttéranyag készítése és publikálása ............................................. 103

24.1. TAB eljárása .................................................................................................................. 104 24.1.1. Bizottsági munka menüpont ............................................................................................. 105 24.1.2. Háttéranyag ............................................................................................................................... 105 24.1.3. Kivételes eljárás ....................................................................................................................... 106

25.

TAB-állásfoglalások rögzítése ....................................................................... 106

26.

Megismételt részletes vita ................................................................................ 106

27.

Összegző módosító javaslat elkészítése ................................................... 107

27.1.

Munkafolyamat ........................................................................................................... 108

28.

Összegző jelentés szerkesztése ..................................................................... 108

29.

Összegző jelentés és összegző módosító javaslat benyújtása ...... 108

30.

Kiegészítő részletes vitát lezáró módosító javaslat ........................... 108

31.

Kiegészítő összegző módosító javaslat ..................................................... 109

32.

Kiegészítő egységes javaslat ........................................................................... 109

33.

Fenntartáskérések ............................................................................................... 109

33.1. 33.2.

34.

Fenntartáskérések rögzítése ParLexben ..................................................... 109 Papíralapú fenntartáskérések rögzítése ParLexben ............................. 110

Különszavazás-kérések ..................................................................................... 110

34.1. 34.2.

Különszavazás-kérések rögzítése ParLexben ........................................... 110 Papíralapú különszavazás-kérések rögzítése ParLexben .................. 111

35.

Egységes javaslattervezet munkapéldányának előállítása............ 111

36.

Egységes javaslattervezet átadása a TAB elnökének ........................ 113

7/136


37.

Az egységes javaslat munkapéldányának kodifikációs elkészítése 114

38.

Egységes javaslat benyújtása.......................................................................... 115

39.

Egységes javaslat átvétele és rögzítése ..................................................... 115

40.

Szavazási forgatókönyv generálása és közzététele ............................ 116

41.

Szavazási silabusz generálása ....................................................................... 116

42. Második összegző módosító javaslat elkészítése, második összegző jelentés szerkesztése, benyújtása ....................................................... 117 43. Második egységes javaslattervezet munkapéldányának elkészítése és megküldése a TAB elnökének, Második egységes javaslat benyújtása ............................................................................................................................. 118 44.

Szavazási eredmények átvétele és rögzítése ......................................... 118

45.

Zárószavazást előkészítő módosító javaslat szerkesztése ............. 119

46.

Zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtása ................ 120

47.

Zárószavazás előtti módosító javaslat szerkesztése ......................... 120

48.

Zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása ............................. 121

49.

Zárószavazás előtti módosító javaslat átvétele és rögzítése ........ 121

50. Köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövegének rögzítése ................................................................................................................................. 122 51.

Nemzetiségi szószólók kezelése.................................................................... 122

52.

Sürgősségi javaslat ............................................................................................... 122

53.

Kivételességi javaslat .......................................................................................... 123

54.

Határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés..................... 124

54.1. Tervezet létrehozása és átadása kodifikációnak ..................................... 124 54.2. Kodifikációs munkafolyamat.............................................................................. 125 54.3. Benyújtás ........................................................................................................................ 127 54.4. A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés esetei ........ 127 54.4.1. Kivételes eljárás mintájára ................................................................................................. 127 54.4.2. módosító javaslat és bizottsági jelentés benyújtásának kizárásával .......... 127 54.4.3. Tárgyalás módja: egyéb ................................................................................................... 127

55.

Bizottsági túlterjeszkedő módosító javaslat.......................................... 128

56.

Bizottsági indítvány a 72. § szerinti eljárásra ....................................... 129

8/136


57.

Lekérdezések, statisztikák............................................................................... 130

58.

Keresési lehetőségek........................................................................................... 130

58.1. 58.2.

59.

Általános kereső ......................................................................................................... 130 Keresés listákban gyorsszűrővel ...................................................................... 131

Értesítések ................................................................................................................ 131

59.1. 59.2.

Értesítésekről általában ......................................................................................... 131 Határidő-figyelés........................................................................................................ 132

60.

Gyorsbillentyűk ..................................................................................................... 133

61.

Rendszerkarbantartás ....................................................................................... 134

61.1. 61.2. 61.3.

62.

Sablonkarbantartás .................................................................................................. 134 Külső felhasználók kezelése ................................................................................ 135 RendszerlogBa történő naplózás ...................................................................... 135

Hibabejelentés ........................................................................................................ 135

9/136


1. BEVEZETŐ 1.1. A RENDSZER ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE A ParLex a Mozilla Firefox böngészőre optimalizált parlamenti irományszerkesztő és folyamatkezelő webalkalmazás. Használatához egy parlamenti hálózathoz kapcsolódó számítógép vagy távmunkára alkalmas laptop és a Mozilla Firefox böngésző szoftver szükséges.

1.2. A TÖRVÉNYALKOTÁS FOLYAMATÁNAK PARLEXBEN TÖRTÉNŐ LEKÉPEZÉSE A ParLex lehetővé teszi irománytervezetek létrehozását, teljes körű szerkesztését és benyújtását, valamint az országgyűlési hivatali folyamatok során a kodifikációs, illetve bizottsági feldolgozást és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatok elvégzését. Ennek megfelelően az egyes funkciók használatának lehetősége más-más jogosultsághoz kötött. Az indítvány benyújtására jogosultak (köztársasági elnök, képviselő, országgyűlési bizottság [nevében annak elnöke és alelnöke]), továbbá az ő munkájukat segítő munkatársak (szerkesztésvezető, szerkesztő) az indítványtervezetek létrehozói, szerkesztői, illetve benyújtói, míg a már benyújtott irományok feldolgozását a hivatali munkatársak (leíró, referens, ellenőr) végzik. A bizottsági munkatárs a bizottság elnökének vagy alelnökének szerkesztésvezetője vagy szerkesztője. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes ParLexes funkciók folyamatba épített helyét és a hozzájuk kapcsolódó szereplőket. Országgyűlési hivatali munkatársak

x

A törvényalkotás folyamatának ParLexes funkciói

Benyújtók

Benyújtókhoz kapcsolódó munkatársak

Önálló indítvány tervezetének létrehozása

x

x

Önálló indítvány tervezetének szerkesztése

x

x

Előzetes jogi szakvélemény

x

x

Önálló indítvány benyújtása

x

10/136


x

Papír alapon benyújtott önálló iromány feldolgozása és publikálása

x

Utólagos szakvélemény

x

x

Képviselői módosító javaslat tervezetének létrehozása

x

x

Képviselői módosító javaslat tervezetének szerkesztése

x

x

Képviselői módosító javaslat benyújtása

x

x

Papír alapon benyújtott képviselői módosító javaslat feldolgozása és publikálása

x

Teljes háttéranyag készítése és publikálása Bizottsági háttéranyag készítése

x

x

Bizottsági állásfoglalás rögzítése

x

x

Bizottsági módosító javaslat elkészítése

x

x

Bizottsági jelentés szerkesztése

x

x

11/136


Bizottság jelentés és bizottsági módosító javaslat benyújtása

x

Előterjesztői tájékoztató szerkesztése

x

Előterjesztői tájékoztató benyújtása

x

TAB-háttéranyag készítése és publikálása

x

x

TAB-állásfoglalások rögzítése

x

x

x

Összegző módosító javaslat készítése

x

x

x

Összegző jelentés szerkesztése

x

x

Összegző jelentés és összegző módosító javaslat benyújtása

x

x

Egységes javaslattervezet munkapéldányának előállítása

x

x

Egységes javaslattervezet megküldése a TAB elnökének

x

Egységes javaslat benyújtása

x

x

x

x

x

Egységes javaslat átvétele és rögzítése

12/136


Szavazáskérési igények szerkesztése

x

Szavazáskéréssel összefüggő irományok benyújtása

x

x

Papír alapon érkezett szavazáskérési irományok tartalmának rögzítése

x

Szavazási forgatókönyv generálása és közzététele Szavazási silabusz generálása

x

Szavazási eredmények átvétele/rögzítése

x

Második összegző módosító javaslat elkészítése

x

Második összegző jelentés szerkesztése

x

x

Második összegző jelentés és második összegző módosító javaslat benyújtása

x

Második egységes javaslattervezet munkapéldányának elkészítése

x

x

x

x

13/136


x

Második egységes javaslattervezet megküldése a TAB elnökének

x

Második egységes javaslat benyújtása

x

Külön szavazáskérési igények szerkesztése

x

Külön szavazáskéréssel összefüggő irományok benyújtása

x

x

Papír alapon érkezett külön szavazáskérési irományok tartalmának rögzítése

x

Szavazási forgatókönyv generálása és közzététele

x

x

Zárószavazást előkészítő módosító javaslat szerkesztése

x

x

Zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtása

x

Szavazási silabusz generálása

x

x

Szavazási eredmények átvétele/rögzítése

14/136


x

Zárószavazás előtti módosító javaslat szerkesztése Zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása

x

Zárószavazás előtti módosító javaslat átvétele és rögzítése

x

Elfogadott törvény szövegének rögzítése

x

1.3. A PARLEX FELHASZNÁLÓI ÉS JOGOSULTSÁGAIK – A SZEREPKÖRÖK A ParLex felhasználói két csoportba sorolhatók. Az első csoportba a benyújtói jogosultsággal rendelkező, valamint az ő munkájukat segítő munkatársak tartoznak, a második csoportot az Országgyűlés Hivatalának munkatársai alkotják. Az egyes szereplőket a ParLex belépéskor azonosítja és csoportjaikat a név alatt jelzi.

1.3.1. A BENYÚJTÓI CSOPORT 1.3.1.1.

Benyújtó (képviselő, nemzetiségi szószóló, bizottság nevében eljárhat [bizottsági tisztségviselő], kormány [kormánytag, államtitkár], frakció nevében eljárhat [frakcióvezető, frakcióvezető-helyettes], köztársasági elnök)

Ebben a szerepkörben bejelentkezett felhasználók jogosultak létrehozni, szerkeszteni és benyújtani tervezeteket a ParLexben, valamint kijelölhetnek más benyújtót, szerkesztésvezetőt és szerkesztőket. Az indítványok benyújtására esetenként nem a személyhez, hanem szervezethez (országgyűlési bizottsághoz) kötött felületről van lehetőség.

15/136


1.3.1.2.

Benyújtó által kijelölt betekintő

A benyújtó (vagy szerkesztésvezető) által olvasási joggal felruházott felhasználó, aki a benyújtás előtt álló tervezetet megtekintheti, de azt nem módosíthatja, szerkesztheti. Betekintőként kezeli a rendszer az aláírásra felkérteket az aláírásra történő felkérés elfogadásáig (utána társbenyújtónak minősül, de mivel csak a véglegesített tervezet írható alá, szerkesztési joga már nincs). Az aláírás visszautasítása esetén a betekintői jogot a benyújtónak kell visszavonnia. 1.3.1.3.

Szerkesztésvezető

Szerkesztésvezető szerepkörrel bejelentkezett felhasználó jogosult létrehozni és szerkeszteni tervezeteket ParLexben, valamint kijelölhet benyújtót és szerkesztőket. Szerkesztésvezetői szerepkört a benyújtó a ParLexen keresztül vagy a rendszeradminisztrátornak jelezve biztosíthat saját munkatársai számára. 1.3.1.4.

Szerkesztő

Szerkesztő szerepkörrel bejelentkezett felhasználó jogosult létrehozni és szerkeszteni (tartalomrögzítés) tervezeteket ParLexben. Ezeket az őt kijelölő személynek (benyújtó vagy szerkesztésvezető) továbbítja további feldolgozásra, ellenőrzésre vagy benyújtásra. 1.3.1.5.

Bizottsági dolgozó

A bizottsági dolgozó a bizottság munkatársaként a bizottsági elnök vagy alelnök szerkesztésvezetőjeként vagy szerkesztőjeként saját felelősségi körében véglegesíti a dokumentumtervezeteket és elvégzi a bizottsággal kapcsolatos egyéb munkafolyamatokat.

1.3.2. AZ OGY HIVATALI CSOPORT 1.3.2.1.

Igazgatósági felsővezető (törvényhozási főigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes)

Az igazgatósági felsővezető csak olvasási módban nyithatja meg a hivatali munkaanyagokat és statisztikai lekérdezéseket futtathat. 1.3.2.2.

Bizottsági főosztályvezető

A bizottsági főosztályvezető az Országgyűlés bizottságai tekintetében statisztikai lekérdezéseket futtathat. 1.3.2.3.

Kodifikációs főosztályvezető

Az előzetes szakvélemény igénylése a kodifikációs főosztályvezetőhöz érkezik. A főosztályvezető a szakvéleményt önmaga is elkészítheti, de erre a munkára referenst és ellenőrt is kijelölhet a ParLexben. Az előzetes szakvélemény véglegesítésére csak neki van joga, a véglegesítéssel ez az igénylőhöz kerül vissza. A kodifikációs főosztályvezető kodifikációs statisztikai lekérdezéseket futtathat.

16/136


1.3.2.4.

Kodifikációs munkatárs

1.3.2.4.1. Leíró A leíró felépíti a papír alapon benyújtott önálló iromány alapszerkezetét, létrehozza a dokumentumfát. Önálló iromány és nem önálló iromány esetén begépeléssel vagy bemásolással rögzíti az egyes szerkezeti egységek, módosító pontok tartalmát. Az importálási funkció segítségével lehetősége van .docx vagy .mdb fájlból az önálló iromány szerkezetének automatikus felépítésére és tartalmának rögzítésére. A leíró automata hivatkozásfelismerési funkció használatával vagy manuális módszerrel építheti fel a hivatkozásokat. Az elkészített munkaanyagot továbbítja a referensnek. 1.3.2.4.2. Referens A referens ellenőrzi a leíró munkáját, adott esetben módosításokat végez, valamint véglegesíti a szerkezetet és felvitt tartalmat. A véglegesítés előtt kötelező az ellenőrzési funkció használata, amelyet az ellenőr végez. Az ellenőr által javasolt változtatásokat jóváhagyhatja vagy elutasíthatja. 1.3.2.4.3. Ellenőr Az ellenőr ellenőrzi a rögzített munkapéldány adattartalmát, szükség esetén abban változtatásokat végez, majd továbbítja a referensnek. 1.3.2.5.

Forgatókönyv-készítő

A szavazásiforgatókönyv-készítő az opcionálisan beérkezett szavazáskérések alapján, azok sorrendjének beállításával szavazási forgatókönyvet generál, amelynek véglegesített adatai alapján szavazási silabusz készíthető. 1.3.2.6.

Adminisztrátor

Az adminisztrátor olyan technikai felhasználó, aki a sablonkezelés és felhasználónyilvántartás mellett a rendszer beállításaiért felelős.

2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2.1. BELÉPÉS ÉS JELSZÓVÁLTÁS A rendszer elérése: https://parlex.parlament.hu A bejelentkezéshez a felhasználók saját azonosítóval és jelszóval rendelkeznek, amelyeket a ParLex nyitóképernyőjén kell megadni. Ezek kis- és nagybetű érzékenyek. A ParLex saját felhasználóinak jelszavát bejelentkezés után a fejlécben lévő felhasználói névre kattintva lehet megváltoztatni. A Novellből azonosított hivatali felhasználók nem tudják megváltoztatni a jelszavukat. A ParLexbe történő bejelentkezéskor a felhasználó a számára érkezett értesítéseket látja (ld. Értesítések fejezet).

17/136


A rendszer oktatói felületének elérése: https://parlex-oktato.parlament.hu Az oktatói felület tesztfelhasználókkal is működik, az ezekkel történő belépéshez a következő felhasználóneveket és jelszavakat kell használni: Benyújtási joggal rendelkező tesztfelhasználók: Felhasználónév

Jelszó

Szerepkör

P@rlex_1

képviselő (FIDESZ, frakcióvezető-helyettesi joggal)

P@rlex_1

képviselő (KDNP, frakcióvezető-helyettesi joggal)

P@rlex_1

képviselő (MSZP, frakcióvezető-helyettesi joggal)

PARLEXT4

P@rlex_1

képviselő (LMP, frakcióvezető-helyettesi joggal)

PARLEXT5

P@rlex_1

képviselő (Jobbik, frakcióvezető-helyettesi joggal)

PARLEX08

P@rlex_1

miniszter

Felhasználónév

Jelszó

Szerepkör

PARLEX00

P@rlex_1

kodifikációs referens/ellenőr, TAB munkatárs

PARLEX01

P@rlex_1

kodifikációs referens/ellenőr

PARLEX02

P@rlex_1


PARLEXT1

PARLEXT2

PARLEXT3

Hivatali tesztfelhasználók:

18/136


PARLEX03

P@rlex_1


PARLEX04

P@rlex_1

kodifikációs leíró

PARLEX05

P@rlex_1

kodifikációs leíró

PARLEX06

P@rlex_1

gazdasági bizottság munkatársa

PARLEX07

P@rlex_1

költségvetési bizottság munkatársa

2.2. A PARLEX FELHASZNÁLÓI FELÜLETEI A felhasználói felület három fő egységből áll:   

Fejléc a ParLex logójával és a bejelentkezett felhasználó azonosítóival (név, szerepkör) Menüsor (pl. Tervezeteim, Irományok, Bizottsági munka…stb. menüpontok) o A megjelenített menüpontok jogosultságtól függő módon jelennek meg. Tartalmi rész (listák, űrlapok, speciális szerkesztőfelületek) o Az adattartalmak az egyes menüpontokhoz kapcsolódnak és munkafolyamattól függően jelenítik meg azokat.

2.3. ADATMENTÉS A ParLex az egyes adatrögzítéseket és változtatásokat külön erre szolgáló gomb nélkül, automatikusan menti el (pl. új szerkezeti egység létrehozása a dokumentumfában). Abban az esetben, ha valamely adat rögzítéséhez külön mentés szükséges, ehhez a felületen gomb jelenik meg.

19/136


2.4. FOGALOMTÁR 2.4.1. MENÜSOR ÉS MENÜPONTOK

A menüpontok az egyes felhasználói jogosultságoktól függően jelennek meg a rendszerben. A Tervezeteim menüpont a felhasználó által létrehozott, de az Országgyűlésnek még be nem nyújtott irománytervezeteket tartalmazza (önálló iromány, módosító javaslat, előterjesztői tájékoztató stb.). Az Irományaim menüpont az Országgyűlésnek benyújtott saját irományokat tartalmazza. Az Irományok menüpont az önálló irományok listáját tartalmazza. Az önálló iromány sorára kattintva annak adatlapja jelenik meg, ahol a hozzá kapcsolódó nem önálló irományok (pl. módosító javaslatok) és egyéb dokumentumok (pl. teljes háttéranyag) tekinthetők meg. A Kodifikációs munka menüpontban a Kodifikációs Főosztály munkafolyamataihoz tartozó, listázható elemek tekinthetők meg. A „Szakvélemények” menüben a Kodifikációs Főosztály munkatársai (referensek és ellenőrök) érik el a hozzájuk rendelt szakvéleménykéréseket, illetve készülő vagy véglegesített szakvéleményeket. A Bizottsági munka menüpont azokat az irományokat tartalmazza, amelyekkel az adott bizottságnak foglalkoznia kell. E menüpontban kezelhetők az egyes bizottsági munkafolyamatok, illetve itt van lehetőség az állásfoglalások rögzítésére, a jelentés és bizottsági módosító javaslat szerkesztésére is. Az „NGM Export” menüpontban a költségvetési törvény típusú irományokhoz tartozó adatokat lehet exportálni és letölteni MS Access típusú adatbázis formátumban. A Kereső menüpontban általános szabadszöveges keresésre van lehetőség. Bővebben lásd a Keresési lehetőségek fejezetet. A Statisztika menüpontban a felhasználók saját szervezeti egységeik tekintetében munkatársakra, bizottságokra leválogatva statisztikai lekérdezéseket futtathatnak. A Forgatókönyv menüpont segítségével szavazási forgatókönyv generálható, amely alapján szavazási silabusz készítése is lehetséges. A HHSZ eltérés menüpontban a Kodifikációs Főosztály munkatársai a beérkezett házszabálytól eltérést kezdeményező nem önálló irománytervezeteket dolgozzák fel és véglegesítik.

20/136


2.4.2. TERVEZET Az indítvány szerkesztésének alapjaként létrehozott új keretsablon. Önálló indítvány létrehozása esetén választható tervezettípusok:  Költségvetési törvényjavaslat  Általános törvényjavaslat  Határozati javaslat  HHSZ Határozati javaslat (struktúrája megegyezik az Általános törvényjavaslattal, de a rendszer határozati javaslatként kezeli)

2.4.3. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY ALAPSZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK A tervezet alapszerkezete a tervezet különálló dokumentumainak összessége, amelyekben rögzíthető az egyes szerkezeti egységek tartalma. Dokumentum lehet a normaszöveg és az önálló indítvány melléklete. Mind a normaszöveg, mind a melléklet különböző típusú lehet, amelyek függenek az indítvány jellegétől (új vagy módosító törvényjavaslatról van-e szó), illetve az önálló indítvány típusától (pl. költségvetési törvényjavaslatban több melléklettípus áll rendelkezésre).

2.4.4. SZERKEZETI EGYSÉG A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel jelölt szerkezeti egységekre kell tagolni. Jogszabály tervezetében szerkezeti egység az alpont, a pont, a bekezdés, a szakasz, az alcím, a fejezet, a rész és a könyv. A ParLexben a normaszöveg szerkezeti egységei nem tartalmazhatnak soremelést

21/136


(ENTER-t), de kivételként a preambulumban és egyes importált mellékletekben erre lehetőség van (SHIFT+ENTER).

2.4.5. SZERKEZETI EGYSÉG TECHNIKAI SORSZÁMA A jogszabály szerkezeti egysége megjelölésének sorszáma a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM-rendelet szerint. A ParLex a szerkezet felépítése során a sorszámokat automatikusan osztja ki, amelyek manuálisan nem írhatók felül.

2.4.6. DOKUMENTUMFA Az önálló indítvány dokumentumaiban szereplő, egymással alá-fölérendeltségi viszonyban (szülő-gyerek) álló szerkezeti egységek összessége. A megnyitott önálló indítvány képernyőképén a bal oldalon található.

3. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY TERVEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA A ParLexbe történő bejelentkezést követően a menüsor „Tervezeteim” pontjába belépve a „Tervezet létrehozása” gombra kattintva lehet létrehozni az irománytervezetet. A gomb megnyomása és a munkanév megadása után ki kell választani a létrehozni kívánt tervezettípust és az önálló indítvány jellegét. A képernyője látható.

gombra kattintva a tervezet

A tartalmi rész felső részén az indítvánnyal kapcsolatos adatok és funkciófeliratok találhatók.

22/136


A képernyő bal oldalán a tervezet típusa, az önálló indítvány irománybetűjele, címe és munkacíme látható. A ParLexben szerkesztett tervezet a benyújtása után kap irományszámot a PAIR rendszertől. Benyújtásig az önálló indítványokat „T/?”, a módosító javaslatokat „T/önálló száma/?” módon jelöli a ParLex. A tervezet címe a cím szerkezeti egységben megjelenő tartalom, a munkacím pedig a tervezet létrehozásakor megadott munkacím. Ez utóbbi, illetve a Magyar Közlönyben történő kihirdetési év (amelynek függvényében automatikus generálódik a tervezet felzete) a mellette lévő

ikonra kattintva bármikor szerkeszthető.

3.1. SZEREPKÖR, INDÍTVÁNYÁLLAPOT, VERZIÓSZÁM A képernyő jobb oldalán a felső sorban látható a bejelentkezett felhasználó szerepköre, a szerkesztett indítvány állapota, valamint verziószáma.

3.1.1. INDÍTVÁNYÁLLAPOT A teljes munkafolyamat során az indítványok tervezete a benyújtásig, illetve a szükséges feldolgozásig különböző állapotokban jelenik meg. Ezekkel pontosan beazonosítható a végezhető tevékenység és a munkafolyamat állapota.

3.1.2. VERZIÓSZÁM ÉS A VERZIÓK KEZELÉSE A ParLexben lehetőség van az egyes tervezetekből, illetve irományokból több verzió létrehozására. A verziók arra teremtenek lehetőséget, hogy a tervezetek, illetve irományok több felhasználó által végzett szerkesztése, illetve továbbítása esetén az elvégzett változtatások nyomon követhetők, visszavonhatók, továbbszerkeszthetők legyenek. A változások követése a dokumentum megnyitását követően a dokumentumfa ablak Történet elnevezésű fülön tehető meg. Új tervezet létrehozásakor az abban történő szerkezeti, tartalmi változtatások nem jelennek meg a Történet fülön, hiszen azok csak az ezt követő verziók (V2, V3 stb.) létrehozásakor és azokat az eredetihez vagy egymáshoz történő összehasonlítás esetén értelmezhetők.

23/136


A Tervezeteim menüpontban új törvényjavaslat-tervezet vagy képviselői módosító javaslat tervezetének létrehozásánál lehetőség van verziók nyitására. A verziószámra kattintva a felugró ablakban lehet új verziót nyitni.

A verziókban elvégzett módosításokat a „Történet” fülön lehet megtekinteni. Egy adott verzióban történt változások megjelenítését az alsó sávban lévő nyilakkal lapozva lehet megtekinteni. Az elvégzett módosítások ugyanitt visszavonhatók is.

Amennyiben egy be nem nyújtott képviselői módosító javaslattervezet verziószáma anélkül változott meg, hogy a benyújtó, szerkesztésvezető vagy szerkesztő hozott létre új verziót, akkor annak tervezetét egy bizottság saját szándékként átvette. Erre a bizottságnak akkor van lehetősége, ha az arra jogosulttól (a tervezet létrehozójától vagy valamelyik szerkesztőjétől) megkapja a verzió belső azonosítóját. Ilyenkor az átvett verziójú tervezet

24/136


már nem módosítható tovább, az új verzióban kell tovább dolgozni. Bővebben ld. a „Bizottsági módosító javaslat elkészítése” című fejezetet.

3.2. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY TERVEZETÉNEK ADATLAPJA A képernyő jobb oldalán látható Adatlap feliratra kattintva a tervezet létrehozása után elérhetővé válik a tervezet adatlapja. A tervezet metaadatain kívül itt a következő funkciók érhetők el.

3.2.1. JOGOSULTSÁGOK GOMB E gomb megnyomása után felhasználói szerepkörtől függően lehetővé válik a benyújtó, a szerkesztésvezető, a szerkesztő és betekintő kijelölése. Ennek során egy keresés funkcióval ellátott listából lehet kiválasztani a megfelelő személyeket.

3.2.2. ÚJ FELELŐS GOMB A gomb megnyomása után a tervezet aktuális felelőse továbbadhatja a tervezetet egy üzenet megadásának lehetőségével a kijelölt szerkesztésvezetőnek, szerkesztőnek. Benyújtónak csak véglegesített tervezetet lehet átadni, amely már benyújtásra kész állapotban van.

25/136


4. AZ ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY TERVEZETÉNEK SZERKESZTÉSE 4.1. AZ ALAPSZERKEZET FELÉPÍTÉSE A tervezet szerkezeti egységei tartalmának rögzítéséhez és szerkesztéséhez első lépésként az önálló indítvány alapszerkezetének felépítésére van szükség. A tervezet alapszerkezetének felépítése annak dokumentumokkal történő létrehozásából áll, amelyekben felépíthető a tervezet szerkezeti egységeit tartalmazó dokumentumfa és rögzíthető azok tartalma. Az új dokumentum létrehozása ikonra (a képernyő alsó részének bal oldalán található ikon) kattintva meg kell adni a létrehozandó dokumentum típusát. Új törvényjavaslat esetén normaszöveg és általános melléklet, új költségvetési törvényjavaslat esetén normaszöveg és többféle speciális melléklet, módosító törvényjavaslat esetén normaszöveg, speciális költségvetési melléklet, általános melléklet és módosító típusú melléklet is választható. Melléklet létrehozásánál meg kell adni a melléklet sorszámát is.

Az új költségvetési törvényjavaslat létrehozása során a mellékletek típusai jelenleg a 2015. évi és 2016. évi költségvetési törvényjavaslat mellékleteihez igazodnak. Elérhetők a speciális (1., 2., 3., 8., 9. és 10.) mellékletek és létrehozható „Általános melléklet” és „Alcímes melléklet” is, amely a legördülő menüben külön fel nem sorolt melléklet feltöltése esetén választandó. A mellékletek sorszáma a dokumentumfában a melléklet mellett lévő „Sorszám módosítása” ikonra kattinva átírhatók.

4.2. A TÖRVÉNYJAVASLAT JELLEGÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA Az alapszerkezet és a tervezet szerkesztése során a ikon megnyomásával bármikor lehetőség van arra, hogy a törvényjavaslat jellegét megváltoztassa a felhasználó. Az „új” jellegű törvényjavaslat módosításokat nem tartalmaz, míg a „módosító” törvényjavaslat tartalmazhat nem módosító és módosító szerkezeti egységeket is.

26/136


4.3. A DOKUMENTUMFA FELÉPÍTÉSE Az alapszerkezet létrehozását követően felépíthető az önálló indítvány dokumentumfája. Erre három lehetőség áll rendelkezésre. 1. Szerkezetének kézi felépítése és az egyes szerkezeti elemek tartalmának ParLexes szerkesztőfelületen történő rögzítése begépeléssel. 2. Szerkezetének kézi felépítése és az egyes szerkezeti elemek tartalmának szövegszerkesztő alkalmazással készült fájlból történő szerkezeti elemenkénti átmásolásával. 3. Szerkezetének automatikus felépítése .docx vagy .mdb fájlból történő importálással. A rendszerben lehetőség van az egy tervezeten történő több szerkesztő általi párhuzamos munkavégzésre. Több felhasználó is szerkesztheti egyszerre a tartalmi egységeket egymástól függetlenül. Azonban ha a módosítandó tartalmi egységeket valaki már megváltoztatta, akkor erre a rendszer figyelmeztet, illetve lehetőséget ad a megváltozott tartalom módosítására.

4.3.1. A DOKUMENTUMFA KÉZI FELÉPÍTÉSE, A SZERKEZETI EGYSÉGEK TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE „ÚJ” JELLEGŰ ELŐTERJESZTÉS ESETÉN Az alapszerkezet egyes dokumentumai képezik a dokumentumfa alapját, amelyeken belül létrehozhatók a tervezet szerkezeti egységei és rögzíthető a tartalmuk. A normaszöveghez tartozó dokumentumfa felépítése alapértelmezetten a szakasz alatti (ún. „gyermek”) szerkezeti egységeket nem jeleníti meg, ezek a dokumentumfában lenyithatók. A mellékletek dokumentumfája az éves költségvetési törvényjavaslat esetén előre definiált

27/136


elemekből épül fel (pl. rész, normatíva, igénybevétel feltételei stb.), amelyek egymáshoz való viszonyát (szülő-gyermek szerkezeti egységek) a dokumentumfa lenyithatósága jelzi. A dokumentumfa szerkezetének felépítésére a képernyő bal oldali hasábja áll rendelkezésre. Ebben a dokumentumfa alapját jelentő „normaszöveg” vagy „melléklet” típusú dokumentumnévre egérrel navigálva azok mellett ikonsor jelenik meg, amelyekkel további műveletek végezhetők. 4.3.1.1.

Új szerkezeti egység létrehozása

A megjelenő ikonok közül a gomb megnyomásával új szerkezeti egység hozható létre a felugró ablakban történő kiválasztásnak megfelelően.

A felugró ablakban – a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelően – létrehozható szerkezeti egységeket láthatjuk. Külön részre vannak osztva a létrehozható gyermek és testvér tartalmi egységek. 4.3.1.2.

Szerkezeti egység tartalmának rögzítése, illetve módosítása

A létrehozott szerkezeti egység az irománytervezet tartalmi ablakában „üres tartalom”-ként jelenik meg. A szövegben az egeret a szerkeszteni kívánt szerkezeti egység fölé navigálva a szöveg háttere kiemelt lesz és megjelenik a ikon. Az ikonra vagy a szerkezeti egységre kattintva egy felugró ablakban megjelenik a szerkesztőfelület, ahová begépelhető vagy Wordből bemásolható (formázások nélkül) a szöveg. A beírt vagy bemásolt szöveg a gombra kattintva véglegesíthető. Bemásolt szöveg esetén a szerkezeti egység szövege csak akkor véglegesíthető, ha az nem tartalmaz soremelést. Ezeket az egyes sorok végére állva a Delete, majd a Szóköz billentyű megnyomásával lehet megszüntetni. Amennyiben a rögzített szöveg módosítása szükséges, a szerkezeti egység szerkesztőfelületének felugró ablakát ismételten meg kell nyitni az imént ismertetett módon.

28/136


4.3.1.3.

Szöveg-építőelemek használata (gyorsszöveg)

A szerkesztőben az építőelem ikonra kattintva egy szerkeszthető lista építhető fel arra az esetre, ha gyakran használt szófordulatok, szókapcsolatok egy gombnyomással való megjelenítésére van szükség a szerkesztett szövegben. A létrehozott elemre és a „Beszúrás” gombra kattintva a szerkesztőablakban a kurzor pozíciójához be lehet illeszteni a hosszabb szöveget.

4.3.1.4.

Alsó és felső index rögzítése

A rendszerben lehetőség van egyes karakterek speciális, a többihez képest eltérő pozíciójának meghatározására. Ez az alsó és felső indexet jelző gombokra kattintva tehető meg.

29/136


4.3.1.5.

Soremelést tartalmazó speciális szerkezeti egységek

4.3.1.5.1. Szöveg beszúrása Egyes speciális szerkezeti egységeknél (pl. Kvtv. 2. melléklet szöveges tartalmai) lehetőség van több, ugyanabba a szerkezeti egységbe tartozó, de egymástól soremeléssel (ENTER-rel) elválasztott szöveg beszúrására. Egy ilyen szerkezeti egységre kattintva a megjelenő szerkesztőablak jobb alsó sarkában lévő gombbal lehet a soremelés utáni további szöveget beszúrni. A soremelés ellenére a továbbiakban a dokumentumfában ezek egy szerkezeti egységként jelennek meg.

4.3.1.5.2. Táblázat beszúrása és szerkesztése A speciális szerkezeti egységbe táblázatot is be lehet szúrni. Beszúráskor meg kell adni, hogy hány oszlopból és sorból álljon a táblázat, valamint hogy abban fejléc, lábléc vagy sorszámozott sorok szerepeljenek. Fejléc és lábléc egyszerre történő használata esetén minimum 3 sort kell beállítani.

30/136


A táblázatra navigálva az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:  

A cellák szövegére navigálva és rákattintva szerkeszthető a cella tartalma. A cellákra (de nem a szövegre) navigálva és bal vagy jobb egérgombbal rákattintva a táblázat szerkezete módosítható, illetve új szöveges szerkezeti egység vehető fel.



Táblázat menü o Fejléc törlése / létrehozása: ha van fejléce a táblázatnak, akkor azt törölni lehet, ha nincs, akkor hozzá lehet adni. Több soros fejléc szükségessége esetén (pl. cellák összevonása miatt) egy táblázathoz egyesével több fejléc is hozzáadható. o Lábléc törlése / létrehozása: ha van lábléce a táblázatnak, akkor azt törölni lehet, ha nincs, akkor hozzá lehet adni. Több soros lábléc szükségessége esetén (pl. cellák összevonása miatt) egy táblázathoz egyesével több lábléc is hozzáadható. o Táblázat törlése Sor menü o Sor beszúrása ez elé o Sor beszúrása ez után o Törlés Oszlop menü o Beszúrás ez után o Törlés Cella menü o Összevonás fel/le/jobbra/balra: mindig csak két cellát lehet összevonni







31/136


o

Szétválasztás: mindig csak két cellára lehet szétbontani egy cellát

Az automatikusan sorszámozott sorok sorszám celláit nem lehet szerkeszteni. 4.3.1.5.3. Kép beszúrása Kép beszúrása a „Kép ez után” vagy „Kép ez elé” lehetőség választása után lehetséges. A „Feltöltés” gombra kattintva a saját gépről kiválasztható a feltölteni kívánt kép. Feltöltés után a „Mentés” gombra kattintva létrejön a kép típusú tartalmi egység a dokumentumfában. A kép a dokumentumfából törölhető vagy a képre kattintva új kép tölthető fel. 4.3.1.6.

Szerkezeti egység törlése

A szerkezeti egység törléséhez a dokumentumfa megfelelő szerkezeti egysége mellett megjelenő ikonsorban a ikonra kell kattintani. Abban az esetben, ha a törölni kívánt szerkezeti egységnek alacsonyabb szintű (gyerek) szerkezeti egységei is vannak, a szülő szerkezeti egység törlésével azok is törlődni fognak. Normaszövegben a szerkezeti egységek nyitó és záró szövegrésze a dokumentumfában nem jelenik meg. Ezek törlése a szerkesztőfelületen, a szerkesztőablakban történik úgy, hogy a szöveget ki kell törölni, majd menteni kell az üres tartalmat. Bizonyos típusú mellékletekben (pl. Költségvetési törvény 2–3. melléklete) megjelenik a dokumentumfában is a nyitó és a záró szövegrész, így ott a fából kell kitörölni. 4.3.1.7.

Szerkezeti egység típusának konvertálása

A normaszöveg szakasz alatti szintjén a pontok típusa utólag is módosítható. A „Típus konverzió” ikon segítségével a betűvel jelzett pontokból álló felsorolás megerősítés után átalakítható számokkal jelzett pontokból álló felsorolássá.

32/136


4.3.1.8.

Szerkezeti egység áthelyezése

A szerkezeti egységek mozgatásával utólag lehet beállítani a szerkezeti egységek sorrendjét. Az „Áthelyezés” ikon megnyomása után felugró ablakban jelenik meg a tervezet szerkezete, ahol beállítható a szerkezeti egység új pozícióját.

A megjelenő szerkezeti fa alatt ki kell választani, hogy a cél szerkezeti egység elé, után vagy a cél szerkezeti egységbe kívánjuk átmozgatni az áthelyezendő szerkezeti egységet.

4.3.1.9.

Szerkezeti egység másolása

A szerkezeti egységek másolása ugyanúgy történik, mint az áthelyezés, kivéve, hogy az eredeti tartalom a helyén marad és róla másolat készül.

33/136


4.3.2. A DOKUMENTUMFA KÉZI FELÉPÍTÉSE, A SZERKEZETI EGYSÉGEK TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE „MÓDOSÍTÓ” JELLEGŰ ELŐTERJESZTÉS ESETÉN Módosító jellegű előterjesztés esetén (ld. törvényjavaslat jellegének változtatása) a „hordozó” törvényjavaslat alapszerkezetének felépítési eljárása megegyezik az „új” jellegűnél írtakkal. A különbség a módosítandó törvény tartalmának rögzítésében van. A jogszabályszerkesztési rendelet előírásai szerint a módosítandó tartalmak idézőjelben szerepelnek. Az idézőjeleket a ParLex automatikusan jeleníti meg a módosítandó törvény szerkezeti egységeként felismertetett, létrehozott szerkezeti egységek előtt, illetve mögött. Attól függően, hogy a módosítandó törvény tartalmaz-e nyitó, illetve záró szövegrészeket, a rendszerben „módnyitó”, „módtartalom”, illetve „módzáró” szerkezeti egységek létrehozására van lehetőség. 

 

„módnyitó” típusú szerkezeti egység: zárójelek közé foglalt szabadszöveges felvezető szövegrész, pl: „(E törvény alkalmazásában)”. A szövegkörnyezet (egyfajta kiegészítő láb) megadására lehet használni. Nem kötelező létrehozni. „módtartalom” típusú szerkezeti egység: a módosítandó törvény tartalma idézőjelek között. „módzáró” típusú szerkezeti egység: zárójelek közé foglalt szabadszöveges záró szövegrész. A szövegkörnyezet (egyfajta kiegészítő láb) megadására lehet használni. Nem kötelező létrehozni.

Ezeket a szerkezeti egységeket a hordozó törvény megfelelő szerkezeti egysége melletti gombra történő kattintásra megnyíló ablakban lehet kiválasztani.

34/136


Módtartalom típusú szerkezeti egység mellé már csak módnyitó és módzáró szerkezeti egységet lehet létrehozni, pont, bekezdés stb. típusúakat nem. Módnyitó, módtartalom, illetve módzáró szerkezeti egység létrehozása esetén felugró ablakban kell megadni a módosítandó törvény nevét (a normaszövegben használatos rövidítését), dokumentum típusát (normaszöveg vagy melléklet) és – legördülő menüből kiválaszthatóan – az érintett szerkezeti egység típusát annak jelölésével együtt. A módosítandó törvény rövidítése a dokumentumfában is megjelenik, de a hivatkozáskezeléshez szükséges, hogy a „hordozó” törvényjavaslat normaszövegében annak a jogszabályszerkesztési rendeletnek megfelelő pontos címe is szerepeljen.

A dokumentumfában a módtartalom szerkezeti egységen belül a rendszer leképezi a módosítandó törvény érintett szerkezeti egységét. A módosítandó törvény neve megváltoztatható a mellette lévő „Módosított törvény neve” ikonnal.

35/136


Az érintett szerkezeti egység számozása megváltoztatható a mellette lévő „Sorszám módosítása” ikonnal.

A sorszámozást át lehet váltani automata sorszámozásra. Az alábbi képen a dokumentumfában az Őpt. 36. §-a számának Fixről Automatára állítása látható. A rendszer ilyenkor az automata sorszámozás szabályait veszi figyelembe, tehát az első szerkezeti egységnek az 1. sorszámot adja.

36/136


A második szerkezeti egységtől kezdve automata sorszámozás esetén lehetőség van betűs sorszám beállítására.

Az első szerkezeti egység fix sorszámozásra visszaállításával a további szerkezeti egységek automatára állított sorszámai követni fogják az első szerkezeti egység fix számozását. Tehát ha az első szerkezeti egység fix sorszámának (az alábbi kép szerint) 36. van megadva, akkor a korábban automatán beállított 1/A. sorszám 36/A.-ra változik.

37/136


A fix sorszám kiválasztásával betűs perszám már az első módtartalom esetén is létrehozható. Az idézett tartalom kezdőpontja áthelyezhető a szerkezeti egységek melletti idézőjel ikon segítségével.

Ilyenkor a módosított tartalomként kezelt szerkezet kezdőpontja és tartalma megváltozik, ez a jobb oldali szerkesztő részen is átvezetődik (az addig esetleg ki nem töltött szerkezeti egységeket fel kell tölteni tartalommal). Emiatt, ha az érintett szerkezeti egységeken történt már változtatás, akkor a történet fülön (legalább v2 verzió esetén) a történeti kártyák a szerkezeti egységek idézőjelhez képest elfoglalt pozíciójának megfelelően megjelenhetnek vagy eltűnhetnek. A „módtartalom”-ban (a kihirdetett törvény alapján) szerepelhetnek számozatlan alcím szerkezeti egységek. Ezek továbbra is számozatlanként történő megjelenítése a szerkezeti egység típuskonverziójának megváltoztatását követeli, mert a felépítés során csak számozott alcím hozható létre. Ha módosító jellegű indítvány esetén egy teljes melléklet újraszabályozására kell sort keríteni, az az általános melléklettípus segítségével tehető meg. Lehetőség van egy speciális, alcímet is tartalmazó általános melléklettípus rögzítésére is.

38/136


4.3.3. A DOKUMENTUMFA AUTOMATIKUS FELÉPÍTÉSE, A SZERKEZETI EGYSÉGEK TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE IMPORTÁLÁSSAL „ÚJ” JELLEGŰ ELŐTERJESZTÉS ESETÉN 4.3.3.1.

Az importálás menete

Importálás előtt a dokumentumokat elő kell készíteni az importáláshoz. Az előfeldolgozási feladatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az alapszerkezet létrehozását követően a kurzorral a dokumentum nevére navigálva megjelenik a dokumentumhoz köthető funkciókat szimbolizáló ikonsor. Az importálás ikonra kattintva fel kell tölteni az importálandó .docx vagy a Kvtv. 1. melléklet esetén .mdb kiterjesztésű fájlt.

39/136


4.3.3.2.

Importálási hibák megtekintése

Ha az importálás eredményében hiba történt (ezt az eredeti és a feldolgozott szöveg összehasonlításából próbálja kikövetkeztetni a rendszer), ezt a szerkesztőfelület alatt piros keretben a hibákat korrektúrával jelző listával mutatja meg a rendszer.

A hibák esetén a kattintással történő navigáció a funkció jellege miatt nem minden esetben működik, ezt egy buborékban megjelenő üzenet („A dokumentumon belüli pozíció ismeretlen”) segítségével jelzi a ParLex. A hiba helyének meghatározása ebben az esetben a CTRL+F kereső használatával lehetséges úgy, hogy a hibaként megjelent szövegkörnyezetet a kereső ablakba kell másolni és ENTER-t ütni. 4.3.3.3.

Importálási hibák javítása

Az importálási hibákat vagy a ParLex szerkesztőfelületén vagy az importálás alapjául szolgáló Word-dokumentum további előfeldolgozásával (ld. 1. melléklet) lehet javítani. A ParLexben történő hibajavítást követően nem szabad újraimportálni a dokumentumot, a Word-fájl további előfeldolgozását követően viszont szükséges megtenni ezt. 4.3.3.4.

Importálás javítás utáni újraellenőrzése

Ha a hibák a ParLexben kerültek javításra, akkor az ellenőrzéshez a dokumentumfa alatt lévő „Dokumentum importálása ellenőrzése” gombot kell megnyomni. Ezt követően a felugró ablakban ismételten fel kell tölteni az eredeti dokumentumot. 4.3.3.5. 4.3.3.5.1.

A 2015. és 2016. évi költségvetési törvényjavaslat 1. melléklete Kereső

A 2015. és 2016. évi költségvetési törvényjavaslat 1. mellékletének címrendje és tartalma manuálisan felépíthető vagy mdb fájlból importálható. (A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat 1. mellékletének feldolgozására a szerkezet változása következtében a rendszer jelenleg nem képes.) Az ebben történő keresés a táblázat fölötti kereső segítségével

40/136


történhet. A keresés szótöredékekre is működik. Több találat esetén a felugró találati listából választható ki a kívánt érték. Ha ilyen értékből több is szerepel a táblázatban, a beviteli mező melletti nyilak segítségével ezek között navigálni lehet. A dokumentumfában történő keresés a korábban már ismertetett módon történik.

4.3.3.5.2. 4.3.3.5.2.1.

Szerkesztés Sorszerkesztő

Az importált költségvetési törvényjavaslat tervezete előirányzat csoport / kiemelt előirányzat sorokat nem tartalmazó sorainak szerkesztése során a szerkeszteni kívánt sorra kattintva az alábbi képernyő tűnik fel:

Ebben a sor neve és a hozzátartozó előirányzat-értékek szabadon szerkeszthetők. Az értékek megadása során az értékeket egy tizedesjegyig, vessző beírásával lehet rögzíteni, de a nulla tizedest a szerkesztéskor nem, csak a véglegesített dokumentumban jeleníti meg a Parlex. Arra figyelemmel, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerkezete az 1. mellékletben előre definiált sorszámokat tartalmaz, a már kiosztott sorszámok nem változtathatók. Módosító javaslat esetén új sor létrehozásakor bármilyen sorszám használható. Amennyiben előirányzat-csoport / kiemelt előirányzatsor rögzítése szükséges, akkor „A kijelölt sorhoz tartozik előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat” jelölőnégyzetet ki kell pipálni, majd a megjelenő jellel új sort hozzáadni. Előirányzat-csoportként működési költségvetés és felhalmozási költségvetés elnevezésű sorok a szótárból kiválaszthatók, az ezekhez tartozó kiemelt előirányzatok szintén szótárban történő kiválasztással adhatók hozzá. Az új előirányzatban (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím), valamint az ehhez tartozó kiemelt előirányzatokban meg kell adni a kívánt összegeket.

41/136


A szerkesztés befejezése után a gombbal kell véglegesíteni az adatokat. Menteni nem lehet addig, amíg az egyenleg (kiadás=bevétel+támogatás) különbsége nem nulla. 4.3.3.5.3. Sor törlése Sor törlése esetén a ParLex figyeli, hogy mutat-e rá hivatkozás. A törlés a korábbiakban ismertetett módon történik (lásd a „Szerkezeti egység törlése” c. fejezetet). 4.3.3.5.4. Főösszeg megtekintése Az 1. melléklet beimportálása után a dokumentumfa alatti megtekinthetők az aktuális főösszeg számok.

ikon segítségével bármikor

42/136


4.3.4. A DOKUMENTUMFA AUTOMATIKUS FELÉPÍTÉSE, A SZERKEZETI EGYSÉGEK TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE IMPORTÁLÁSSAL „MÓDOSÍTÓ” JELLEGŰ ELŐTERJESZTÉS ESETÉN Az előterjesztés munkacímének megadását, jellegének rögzítését és alapszerkezetének felépítését (dokumentumainak létrehozása) követően az előfeldolgozott .docx formátumú fájl a korábban leírtaknak megfelelően importálható. A helyesen szerkesztett vagy előfeldolgozott Word-fájlból a rendszer azonosítja mind a hordozó, mind a módosítandó törvény szerkezeti egységeit. Előfordulhat, hogy a módosítandó törvény „módtartalmának” teljes megjelenítése a szerkesztési vagy előfeldolgozási hibák miatt (például a hordozó törvény nem tartalmazza a módosítandó törvény rövidítését, de az az előterjesztés további szerkezeti egységeiben megjelenik) nem történik meg a dokumentumfában és a szerkesztőfelületen sem. A rendszer a háttérben ugyan felismeri ezeket, de megjelenítéshez a dokumentumfa adott szerkezeti egysége melletti mikro import funkció használatára van szükség. Ennek során a kézi rögzítés folyamatával megegyezően a felugró ablakban meg kell adni a módosítandó törvény megnevezését, dokumentumának típusát, valamint a szerkezeti egység(ek) típusát és jelölését.

43/136


4.4. TERVEZET TÖRLÉSE A be nem nyújtott tervezeteket a tervezet adatlapján lehet törölni. Ez minden tervezetre igaz, nem csak az önálló indítvány tervezetére.

4.5. NAVIGÁLÁS ÉS KERESÉS A TERVEZETBEN Az alapszerkezet és a dokumentumfa felépítését követően lehetővé válik a tervezeten belüli navigálás, a szerkezeti egységek tartalmának rögzítését követően pedig a tartalomban történő szabadszöveges keresés. A tervezetben többféle módon lehet keresni. 

Keresés / navigálás a dokumentumfában: A dokumentumfa szerkezetében egyesével lefelé lépdelve lehet eljutni a kívánt szerkezeti egységhez. Ehhez a dokumentumfa fölötti keresőnégyzetben az adott dokumentumra kattintva (pl. normaszöveg) a keresett szerkezeti egység megnevezését kell begépelni és ENTER-

44/136








t nyomni. Amennyiben a keresett szerkezeti egységnek szülő szerkezeti egysége van (pl. bekezdés, pont, alpont), akkor először a szülő szerkezeti egységre kell keresni, majd a dokumentumfában kereshetővé válnak e szerkezeti egység „gyermek” szerkezeti egységei. Keresés szerkezeti egységre a rögzített tartalomban: ha közvetlenül egy megadott szerkezeti egységet kell megtalálni, akkor a képernyő jobb oldali ablakában a szöveg fölötti keresősávba kell beírni a szerkezeti egység számát. Gépelés közben a rendszer felhozza a hasonló kezdetű szerkezeti egységek listáját. A keresett szerkezeti egységet kiválasztva és ENTER-t ütve a rendszer odanavigál a szerkezeti egységhez. Ha több találat is van (pl: „a) pont”), akkor a keresősáv melletti fel-le nyilakkal lehet kiválasztani a találatok közül a megfelelőt. Szabadszöveges keresés a rögzített tartalomban: a böngésző keresőfunkciójával lehetséges (CTRL+F). A Kvtv. 1. mellékletében a szabadszöveges és a szerkezeti egység megjelölésére irányuló keresés a szöveg fölött kereső sávba történő gépeléssel is lehetséges. A dokumentumfa navigálása / pozicionálása a szövegből: a szövegben a CTRL+bal egérgombbal egy szerkezeti egységre (vagy a szerkezeti egységen a jobb egérgombbal majd a megjelenő menüpontra) kattintva a dokumentumfa a kattintott szerkezeti egységre pozicionálódik.

A dokumentumfa hasábjának szélessége a tartalmi résztől elválasztó vonalra kattintva és jobbra vagy balra húzva beállítható.

45/136


4.6. HIVATKOZÁSOK 4.6.1. A HIVATKOZÁSOK FELISMERÉSE 4.6.1.1.

Felismerés módja

A hivatkozások keresésének algoritmus alapja a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 18–21. §ában foglalt szabályrendszer. A ParLex képes mind belső, mind külső hivatkozások felismerésére. A jogszabálytervezetek szövegeinek sajátosságai miatt előfordulhat, hogy bizonyos hivatkozásokat nem vagy hibásan ismer fel. 4.6.1.2.   

Felismert hivatkozások típusai

Belső hivatkozások (magenta színű, kattintható szöveggel jelezve) Külső hivatkozások (kék hátterű, nem kattintható szöveg) Hibás hivatkozások (piros hátterű, nem kattintható szöveg). A hivatkozás célját nem sikerült megtalálni.

A hibásan belső hivatkozásként felismert külső hivatkozás javítása jelenleg csak a hivatkozás linkjének szövegről való „lekapcsolásával” lehetséges (ld. 4.6.3. Hivatkozások törlése). Az ezt követően ismételten lefuttatott automatikus hivatkozásfelismerés azonban újra – ismét hibásan – belső hivatkozásként fogja felismerni a szöveget. 4.6.1.3.

Keresés indítása

Miután az iromány összes dokumentuma és szerkezeti egysége tartalmának rögzítése vagy az importálás befejeződött, a dokumentumfa alatti ikonsor „Hivatkozások keresése” ikonjára kattintva indítható a hivatkozás felismerés. Ez nagyméretű és sok hivatkozást tartalmazó javaslat esetén sokáig tarthat.

46/136


4.6.1.4.

Navigálás

A belső hivatkozások kattintás után a hivatkozás céljára navigálják a böngészőt. A navigálás dokumentumok között is működik. Amennyiben a hivatkozás és a hivatkozás célja egyszerre látható a képernyőn vagy túl kevés szöveg van a tervezetben, a navigálás megtörténik, ám a képernyőn ennek nem lesz látható jele. 4.6.1.5.

Hivatkozások automatikus számozása

Amennyiben valamilyen okból (pl. új szakasz beszúrása) megváltozik a szerkezeti egységek sorrendje, a rendszer az automata hivatkozásokban az újraszámozást a mentést követően automatikusan elvégzi.

4.6.2. HIVATKOZÁSOK ÉPÍTÉSE 4.6.2.1.

Fix hivatkozások

A Fix hivatkozás – elsősorban a költségvetési törvényjavaslatának 1. mellékletében – arra szolgál, hogy ha a szövegben a hivatkozott szerkezeti egységet nem annak sorszámával, hanem más módon (pl. egyedi szöveggel) jelöljük meg, akkor az erre történő kattintásnál mindig ugyanezen szerkezeti egységre navigáljon a rendszer. Példa: a szerkezeti egység szövege a következő: „…az 1. melléklet tartalmazza az államadósság értéke alcím alatti szabályoknak megfelelően.”. Ebben az esetben az „az államadósság értéke alcím” lesz a kijelölt hivatkozás szövege, a hivatkozás tartalma pedig a megadott alcímre mutat. Amennyiben a hivatkozott szerkezeti egység helye megváltozik, a fix hivatkozás továbbra is erre a szerkezeti egységre mutat.

47/136


A fix hivatkozást a kiválasztott szerkezeti egység szerkesztőablakában lehet létrehozni úgy, hogy a hivatkozás szövegének (ez az a szöveg, amire majd kattintani lehet) kijelölését követően a

„Fix hivatkozás létrehozása” hivatkozásépítő ikonra kell kattintani.

A megjelenő dokumentumfában ki kell választani a hivatkozás célját, majd az OK gombra történő kattintást követően a szerkesztő ablakban a a hivatkozás tartalmát.

gombbal lehet véglegesíteni

48/136


4.6.2.2.

Automata hivatkozásépítés

Az automata hivatkozás célja, hogy dokumentumfában kiválasztott szerkezeti egység sorszám szerinti megjelenítésével a szerkezetépítés változtatását is nyomon követő hivatkozás épüljön be a szövegbe. Ehhez a kurzort a szövegben arra a helyre kell pozicionálni, ahol a hivatkozás majd megjelenik, majd az létrehozása” hivatkozásépítő ikonra kell kattintani. A dokumentumfából ki kell választani a hivatkozás célját.

„Automata hivatkozás megjelenő ablakban a

49/136


„Az útvonal mélysége” gombokkal a hivatkozás generált szövege változtatható annak megfelelően, hogy az adott szerkezeti egységbe milyen hivatkozásszöveg kerülhet. „A cél rendelkezik vonzattal” jelölőnégyzet alapértelmezetten be van jelölve. Ez arra szolgál, hogy a szerkezeti egység pontos megjelölése [pl. a) és a szerkezeti egység megnevezése pl. pont] milyen mértékben jelenjen meg a generált szövegben. Az automata hivatkozások körében tartományos hivatkozás (tól-ig hivatkozás) is létrehozható úgy, hogy a hivatkozás első és utolsó elemét kell kijelölni az erre a célra szolgáló jelölőnégyzet kipipálásával együtt.

4.6.3. HIVATKOZÁSOK TÖRLÉSE A szerkesztőablakban a kurzorral a hivatkozás szövegére kell állni (nem kijelölés, csak bele kattintás), majd a

ikonra kattintva a hivatkozás törlődik.

Mind az automata, mind a fix hivatkozás törlésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerkezeti egység szövegéből az ezekre utaló szövegrész egyidejűleg nem törlődik. Ezeket szükség szerint manuálisan kell eltávolítani.

4.6.4. SZERKEZETI EGYSÉGRE MUTATÓ HIVATKOZÁSOK MEGJELENÍTÉSE A szerkezeti egységre mutató hivatkozások megjelenítését a szerkezeti egység ikonsorában lehet elérni.

50/136


A hivatkozások megjelenítése a bal oldali sávban történik szerkezeti egységenként külön keretben. A keret tetején a szerkezeti egységek neve látható, a keret alsó részében pedig az arra mutató hivatkozást tartalmazó szerkezeti egység. A „Hivatkozás törlése” ikonra kattintva a hivatkozás törölhető. A „Rekurzív megjelenítés” jelölőnégyzettel megjeleníthetők az adott szerkezeti egység gyermek elemeire mutató hivatkozások is.

4.6.5. MÁS SZERKEZETI EGYSÉG ÁLTAL HIVATKOZOTT SZERKEZETI EGYSÉG TÖRLÉSE Szerkezeti egység csak akkor törölhető, ha nem mutat rá hivatkozás. Felhasználói döntést igényel a törlendő szerkezeti egységre mutató, korábban automatikusan felismertetett vagy manuálisan felépített hivatkozás kezelése, hiszen a felépített hivatkozás a meghivatkozott szerkezeti egység megszűnésével értelmezhetetlenné válik. Ha a törlendő szerkezeti egységre hivatkozás mutat, a ParLex átnavigál ezek listájára. Itt egyesével a „Hivatkozás törlése” ikonra kattintva eltávolíthatók a hivatkozások. Ezt követően törölhető a szerkezeti egység.

Figyelem! Szakasz vagy annál alacsonyabb szintű szerkezeti egység törlésénél az alá tartozó („gyermek”) szerkezeti egységek is törlődni fognak!

51/136


Figyelem! Tartományos hivatkozásba eső, a tartomány kezdő és záró szerkezeti egységének törléséhez szintén szükséges az erre mutató hivatkozás eltávolítása. Abban az esetben, ha a tartományos hivatkozásból nem a nyitó vagy a záró szerkezeti egység törlésére van szükség, akkor a felugró („Törölhető hivatkozások”) ablakban az „Igen” opció választásával a ParLex az adott szerkezeti elemre mutató hivatkozást és törölni kívánt szerkezeti egységet egy művelet keretében távolítja el. Ennek során a tartományos hivatkozást megtartja, annak tartományát a megmaradó szerkezeti egységekhez igazítja.

Példa: ha 4. § (2) a)–d) pontja szerepel tartományos hivatkozásként a szövegben, akkor a b) vagy c) pont elhagyása esetén a hivatkozás szövege 4. § (2) a)–c) pontra változik. Ha a tartományos hivatkozás első vagy utolsó szerkezeti egységét kell törölni, akkor a hivatkozás törlése a „Megmutat” opciót választva csak egyesével oldható meg. Ebben az esetben azonban az eredeti hivatkozás szövegét manuálisan újra kell építeni a kialakult dokumentumfa-szerkezetnek megfelelően.

4.7. SARKALATOSSÁGI ZÁRADÉK JELÖLÉSE A dokumentumfában a megfelelő szerkezeti egység sorában a ikonra kattintva jelölhető meg az előterjesztés sarkalatossági záradéka. Az ebben szereplő belső hivatkozásokat a rendszer a hivatkozásfelismerés során (vagy azok felépítése esetén) azonosítja, amelyek alapján az ezekre érkező módosító javaslatok határozathozatal utáni végleges beépítésére, illetve a kihirdetendő törvényszövegben történő megjelenítésükre csak az elfogadott minősített többségű határozati eredmények átvételét követően kerülhet sor. Emellett ezek képezik az összegző módosító javaslat felzetén megjelenő, minősített többséget igénylő pontok jelölésének alapját. Figyelem! Ha a sarkalatossági záradékként megjelölt szerkezeti egység nem tartalmaz belső hivatkozást, akkor a rendszer a teljes önálló indítványt sarkalatos előterjesztésként azonosítja.

52/136


4.8. AZ ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY INDOKOLÁSA Az önálló indítványt benyújtás előtt indokolni kell. Az indokolások megírására a menüsor alatt, a képernyő jobb oldalán található Indokolások felirat megnyomása után az indokolásszerkesztő képernyőn van lehetőség. Ennek bal oldali részében táblázatos formában láthatók az irománytervezet-szakasz szerkezeti egységei, illetve az egyes szerkezeti egységekhez tartozó indokolások száma.

A képernyőn az gombra kattintva felugró ablak nyílik meg, amelyen az Üres tartalom helyére lehet beírni a szöveget. Amennyiben a szöveg rögzítését követően az ablak alsó részében nem történik meg szerkezeti egység manuális kijelölése, úgy a ParLex a beírt szöveget általános indokolásként rögzíti. Az egyes szakaszokhoz tartozó részletes indokolásokat az adott szerkezeti egység kiválasztásával lehet rögzíteni. Lehetőség van a szabad szöveges mezőben leírtakhoz egyszerre több szerkezeti egység megjelölésével „tartományos” (pl. 2-5. §) vagy összefüggő ( pl. 2. §, 5. §, 8. §) részletes indokolást is készíteni.

53/136


Az indokolások a

gomb megnyomásával véglegesíthetők.

4.9. ELŐZETES JOGI SZAKVÉLEMÉNY IGÉNYLÉSE ÉS KÉSZÍTÉSE 4.9.1. ELŐZETES JOGI SZAKVÉLEMÉNY IGÉNYLÉSE, ELFOGADÁSA, ILLETVE VISSZAUTASÍTÁSA A még be nem nyújtott tervezet adatlapján a „Előzetes jogi szakvélemények” fülön igényelhető előzetes jogi szakvélemény. A gomb megnyomásával a kérelem a Törvényhozási Igazgatóság Kodifikációs Főosztályának vezetőjéhez érkezik, aki a belső hivatali folyamatokat követően az elkészült szakvéleményt a kérelmezőhöz juttatja vissza. A szakvélemény tartalmazhat a tervezethez parlamenti korrektúra használatával megjelölt módosítási szándékokat, illetve szabadszöveges észrevételeket.

54/136


A szakvélemény visszaérkezését követően a tervezet adatlapján a „Előzetes jogi szakvélemények” fülön az igénylő a szakvéleményt megnyitva átveheti vagy visszautasíthatja. A szakvélemény átvételével az esetlegesen javasolt módosító pontokat a rendszer egybeszerkeszti az eredeti tervezettel. A „Történet” fülön a módosítások egyesével visszavonhatók. A szakvélemény igénylését követően, amíg az a Kodifikációs Főosztály vezetőjétől nem érkezik vissza, a tervezet nem szerkeszthető. Amennyiben a tervezet készítője nem kívánja megvárni az előzetes szakvélemény visszaérkezesét, az gombbal visszavonhatja azt vagy a tervezetből – már szerkeszthető – új verziót hozhat létre. Ez utóbbi esetben azonban a visszaérkező előzetes szakvélemény az eredetileg megküldött (korábbi verziójú) tervezetre vonatkozik és elfogadása esetén abba épül vissza.

4.9.2. ELŐZETES JOGI SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉSE ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNYHOZ 4.9.2.1.

A referens és az ellenőr kijelölése

A beérkezett szakvélemény igénylések „Szerkesztők kijelölésére vár” státusszal a Kodifikációs Főosztály vezetőjének ParLexes felületen a „Szakvélemények” menüben érhetők el. A kiválasztott igénylésre kattintva a vezetőnek a szakvélemény elkészítéséhez referenst és ellenőrt kell kijelölnie. A kijelölést követően a szakvéleményt szerkesztésre tovább kell adni a referensnek. A tervezet továbbadása előtt a kodifikációs főosztályvezető is készíthet véleményt a tervezethez. 4.9.2.2.

A szakvélemény elkészítése

A referens és az ellenőr a szakvélemény szerkesztésekor a tervezethez parlamenti korrektúrával ellátott módosítási javaslatokat tehet, valamint a „Szakvélemény szövege” fülön szabadszöveges észrevételeket is megfogalmazhat.

55/136


Vezetői továbbadás után a referens és az ellenőr elvégzi a változtatásokat és megírja a szakvélemény szövegét. A szakvélemény szövege közös, azaz minden szereplő ugyanazt a szöveget szerkeszti. A referens, miután visszakapta az ellenőrtől a tervezetet, bejelölheti, hogy a szakvélemény szövege elkészült ( ) vagy ha további változtatásokat végzett rajta, visszaadhatja az ellenőrnek. A szakvélemény szövegének elkészülte után a főosztályvezető felületén „jóváhagyásra vár” státusszal jelenik meg a tervezetet, amelyet a vezető véglegesíthet. A véglegesítéssel az elkészült szakvélemény az igénylőhöz kerül vissza.

4.9.3. ELŐZETES JOGI SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉSE MÓDOSÍTÓ JAVASLATHOZ Az önálló törvényjavaslathoz készülő előzetes jogi szakvéleményhez hasonlóan a módosító javaslathoz készülő előzetes jogi szakvélemény is a kodifikációs munkafolyamaton keresztül készül el, azzal a különbséggel, hogy a szakvélemény készítésének lehetősége a már korábban az irományhoz kijelölt referens és ellenőr felhasználó számára válik elérhetővé. Az elkészült szakvéleményt a refens véglegesíti. A véglegesítéssel a szakvélemény az igénylőhöz kerül vissza.

4.10. DOKUMENTUMOK EXPORTÁLÁSA 4.10.1.

EXPORTÁLÁS A DOKUMENTUMFÁBÓL

A dokumentumfában az egyes dokumentumokra navigálva a megjelenő ikonsorban a „docx exportálása” gomb megnyomásával exportálható az adott dokumentum.

A Kvtv. 1. mellékletének MS Access típusú állományba történő mentését a mellette lévő „.mdb exportálása” ikonnal lehet megtenni.

56/136


4.10.2.

A TELJES TERVEZET EXPORTÁLÁSA

A letöltés gombbal történő exportálás esetén az összes létrehozott dokumentumot kiexportálja a rendszer és összefűzi egy .docx vagy egy .pdf fájlba. A Microsoft Windows és Word ismert hibája, hogy bizonyos esetekben egy azonnali szerkesztést tiltó jelzést rak a dokumentumra. A dokumentum megnyitására ezután úgy kerülhet sor, hogy az Intézőben a fájl adatlapján (jobb egér kattintás  Tulajdonságok) a „Tiltás feloldása” gombot meg kell nyomni.

5. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY BENYÚJTÁSA ÉS UTÓLAGOS JOGI SZAKVÉLEMÉNY KÉRÉSE 5.1. A BENYÚJTÓLEVÉL GENERÁLÁSA, TERVEZET VÉGLEGESÍTÉSE ÉS FELKÉRÉS ALÁÍRÁSRA Az indokolás rögzítése és a benyújtólevél sablonból történő generálása és esetleges szerkesztése után a szerkesztésvezető vagy a benyújtói jogosultsággal rendelkező felhasználó a gomb megnyomásával a tervezetet véglegesítheti. A véglegesítés feltétele a további folyamatnak, de a benyújtásig visszavonható. Véglegesítés után a tervezet adatlapján a „Jogosultságok” gomb megnyomásával további lehetőségek érhetők el.

57/136


Az „Aláírók kezelése” menüt választva kijelölhetők az aláírásra felkért felhasználók. Bejelölés után a felkért felhasználók „Tervezeteim” menüpontjában csak olvasható módon elérik a tervezetet. A tervezet adatlapját megnyitva a benyújtásig lehetőségük van az aláírásfelkérés elfogadására vagy visszautasítására. Az aláírásra felkérés az „Aláírók kezelése” menüben vissza is vonható. Az aláírásra felkért felhasználók egyben betekintő jogot is kapnak a tervezetre, amelyet az aláírás visszautasítása vagy az aláírásra felkérés visszavonása nem vesz el automatikusan, ezt a jogot a „Betekintők kezelése” menüben kell elvenni.

5.1.1. A TERVEZET BENYÚJTÁSA 5.1.1.1.

Azonnali benyújtás

A tervezet benyújtása a gomb megnyomásával történik. A gomb megnyomása után a rendszer lehetőséget ad arra, hogy azonnali vagy időzített benyújtással (ez utóbbi csak képviselői benyújtó esetén alkalmazható) kerüljön benyújtásra a tervezet. Amennyiben a felhasználónak joga van több szerepkörben (kormány vagy képviselő) is benyújtani, a megfelelő szerepkört szintén ezen a felületen választhatja ki.

58/136


Azonnali benyújtás esetén a tervezet azonnal bekerül PAIR-ba, ahol irományszámot kap. Néhány másodperces eltéréssel az iromány megjelenik a benyújtó „Irományaim” menüpontja alatt. A ParLexben benyújtott irományhoz ettől kezdve nyújtható be módosító javaslat, de amíg a bizottsági kijelölés nem történik meg, nevesített bizottság nem választható ki (a későbbiekben ld. részletesen a „Képviselői módosító javaslat benyújtása” c. részt). 5.1.1.2.

Időzített benyújtás

Az időzített benyújtást akkor érdemes használni, ha az aláírásra felkért felhasználók nem tudnak a felkéréshez közeli időpontban aláírásukkal csatlakozni az indítványhoz. Ilyenkor az időzítést használva az indítvány automatikusan benyújtódik. A benyújtás időpontjának a „Benyújtás” gomb megnyomásához képest legalább egy perccel később és a benyújtási határidőhöz képest legalább egy perccel korábbi időpontjára kell esnie. 5.1.1.3.

Bizottság általi benyújtás

Amennyiben az önálló indítványt egy bizottság nyújtja be, akkor véglegesítés után, de a benyújtás előtt szükség van a tervezet átadására a bizottsági benyújtó (mint szervezet) felhasználónak. Ez a felhasználó tudja benyújtani a bizottság indítványát. A „Benyújtás” gomb megnyomása után kiválasztható, hogy a bizottság mely tisztségviselőjének aláírásával kerül benyújtásra az iromány.

59/136


A bizottsági benyújtás a többi irománytípusnál is az itt ismertetett módon történik, mindig a bizottság nevében benyújtói jogosultságú felhasználóval (elnök, alelnök) szükséges ezt megtenni. A benyújtás előtt a benyújtói jogosultság ellenőrzése is megtörténik a felhasználó ismételt Novelles azonosításával.

5.2. UTÓLAGOS JOGI SZAKVÉLEMÉNY KÉSZÍTÉSE ÉS ÁTVÉTELE Az önálló indítvány benyújtása után az irományhoz kijelölt referensnek lehetősége van utólagos jogi szakvélemény készítésére. A „Kodifikációs munka” menüben az önálló iromány adatlapját megnyitva az iromány első részfolyamataként automatikusan létrejön és rákattintással megnyitható az utólagos jogi szakvélemény tervezetének szerkesztőfelülete.

60/136


Az előzetes jogi szakvéleményhez hasonlóan az utólagos jogi szakvélemény is a kodifikációs munkafolyamaton keresztül készül el azzal a különbséggel, hogy az utólagos szakvélemény készítésének lehetősége a már korábban az irományhoz kijelölt referens és ellenőr felhasználó számára válik elérhetővé. Az elkészült szakvéleményt a referens véglegesíti. A referens és az ellenőr munkája, valamint a szakvélemény véglegesítése után az iromány benyújtója az adatlapon az „Utólagos jogi szakvélemény” fülön tudja megtekinteni gyorsnézetben a szakvéleményt, valamint létre tud hozni belőle egy módosítójavaslattervezetet. A HHSZ rendelkezési alapján ezt ő maga – kevés kivételtől eltekintve – nem nyújthatja be, a benyújtásra a korábban ismertett módon más képviselőt kell felkérnie.

6. ALÁÍRÓKÉNT CSATLAKOZÁS Képviselőként az Irományok menüpontból kiválasztva egy önálló indítványt, annak adatlapjáról lehetőség van az aláíróként csatlakozás kezdeményezésére. A Műveletek gomb Csatlakozás aláíróként opciójának megnyomására a rendszer értesítést küld az iromány eddig is létező aláíróinak, akik eldöntik, hogy elfogadják-e a csatlakozást.

61/136


7. PAPÍR ALAPON BENYÚJTOTT ÖNÁLLÓ IROMÁNY FELDOLGOZÁSA ÉS PUBLIKÁLÁSA Ahhoz, hogy a papír alapon benyújtott önálló irományok törvényalkotási folyamatának lépései a ParLexben elvégezhetők legyenek, szükséges a benyújtott iromány tartalmának rögzítése. Ezt, illetve a további szükséges feldolgozást a Kodifikációs Főosztály leírói, illetve az irományhoz kijelölt referens és ellenőr végzi.

7.1. A KODIFIKÁCIÓS MUNKA MENÜ Az iromány szerkezetének és tartalmának rögzítéséhez szükséges a PAIR-ban a referens és ellenőr kijelölése. Ezt követően a PAIR-ban rögzített metaadatokat kb. 10–15 másodperc alatt automatikusan veszi át a ParLex, ahol azok irományszámmal és címmel azonosítva a kodifikációs munkatársak számára a „Kodifikációs munka” menüpontban jelennek meg.

7.2. AZ IROMÁNY TERVEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA Az iromány kiválasztása után az iromány adatlapja jelenik meg. Ez tartalmazza a tárolt metaadatokat, az irománynaplót, valamint az iromány feldolgozásával kapcsolatos műveleteket. Az iromány szerkezetének és tartalmának rögzítéséhez a „Tervezet” feliratra kell kattintani. A későbbi folyamatok során ezzel lehet átváltani a feldolgozott irományra.

62/136


7.3. IROMÁNY TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE, FELDOLGOZÁSA, ELLENŐRZÉSE ÉS VÉGLEGESÍTÉSE A leíró a papír alapon benyújtott önálló iromány alapszerkezetét, struktúráját és tartalmát a korábban leírtak szerint importálással vagy manuális munkával rögzíti. A benyújtott önálló indítvány indokolásának rögzítésére nincs lehetőség. A rögzítés befejezése után a leíró az „Iromány továbbítása” feliratra kattintva megküldi további kodifikációs feldolgozásra az irományt a referensnek. A feliratra kattintva megjelenik egy beviteli mező, ahol üzenet küldhető a referensnek. Az üzeneteket csak a küldő és a címzett olvashatja.

A referens a kodifikációs feldolgozás véglegesítése előtt az elkészített irományt az „Iromány átadása a leírónak” feliratra kattintva visszaadhatja a leírónak további rögzítési feladatok előírásával vagy az „Iromány továbbítása” feliratra kattintva továbbíthatja azt az ellenőrnek. A feldolgozás véglegesítése előtt az ellenőri felülvizsgálat kötelező. Az ellenőr az ellenőrzést követően az általa esetlegesen javított, módosított irományt észrevételeivel együtt a referensnek („Iromány továbbítása” felirat) küldi vissza. Amennyiben a referens úgy ítéli meg, hogy a rögzítés és feldolgozás nem tartalmaz hibát, a feldolgozást véglegesíti. A feldolgozott irományon innentől kezdve módosítás nem végezhető, és ezt követően válik a további felhasználók részére hozzáférhetővé a ParLexben.

63/136


A papír alapon benyújtott iromány esetén a verziók kezelése automatikusan történik, tehát manuálisan nem lehet új verziót létrehozni. Az iromány referensnek vagy ellenőrnek történő átadása esetén mindig automatikusan új verziót nyit a ParLex. A referensek és az ellenőrök nem tudnak új verziót nyitni. Ha az iromány szövegének rögzítése közben a PAIR-rendszerben megváltozik az iromány típusa (költségvetési típusú, általános törvényjavaslat stb.), akkor a ParLex-rendszerben ennek lekövetése úgy lehetséges, ha a referens az iromány adatlapján az „Újraindítás” gombra nyom. Ekkor a ParLex törli az eddig feldolgozott adatokat, és elölről kezdi a folyamatot, az új típusnak megfelelő tervezetet hozva létre. Ez a funkció csak a rögzítés véglegesítéséig érhető el. Az addig elkészült tervezet tartalmát célszerű az újraindítás előtt Word-dokumentumba exportálni vagy letölteni és az új szerkezet létrehozását követően újraimportálni.

8. BEJELENTÉS RÉSZLETES VITA LEFOLYTATÁSÁRÓL A bizottságok irományt nyújthatnak be a bizottsági részletes vita lefolytatásáról (bizottsági kapcsolódás). A bizottság (mint szervezet - „bizottság nevében benyújthat” szerepkörrel rendelkező) felhasználó az önálló iromány adatlapján a „Műveletek” gombra kattintva választhatja ki a „Bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról” lehetőséget.

64/136


A megnyíló felületen kijelölhetők a tárgyalni kívánt szakaszok és mellékletek. Ha egy módosító javaslatban csak olyan szakasz érintett, amire a bizottság bejelentkezett, akkor benyújtáskor a bejelentkezett bizottság kiválasztható a bizottsági listából. Ha olyan szakasz is érintett, amire a bizottság nem jelentkezett be, akkor a listában a bizottság nem jelenik meg. (ld. képviselői módosító javaslat benyújtása funkció)

9. KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT TERVEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA Képviselői

módosító

javaslat

létrehozására

a

„Tervezeteim”

menüpont

gombjára kattintva van lehetőség. A gombra kattintva listában jelennek meg azok az önálló indítványok, amelyekhez módosító javaslat tervezete létrehozható és az határidőben benyújtható vagy a határidő túllépése esetén bizottságnak átadható és amelyekhez rögzítve van már a ParLexben annak tartalma.

Kiválasztva valamelyik önálló indítványt, a módosító javaslat tervezete létrejön szerkesztés alatt státusszal és automatikusan megnyílik a módosító javaslat szerkesztőfelülete.

65/136


A módosító javaslat egésze egy szándéknak minősül, az abban lévő pontok összefüggnek egymással. Ez azt is jelenti, hogy két egymást kizáró módosító pont ugyanabban a módosító javaslatban nem hozható létre (pl. nem lehet ugyanazon szerkezeti egységet elhagyni és módosítani is). A ParLexben a módosító javaslatok pontokból, az egyes módosító pontok pedig ún. „lábakból” állhatnak. A „lábak” az egy módosító pontban szereplő módosult szerkezeti egységek. Egy módosult szerkezeti egységet tartalmazó módosító pont is „lábnak” minősül.

10. KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT TERVEZETÉNEK SZERKESZTÉSE A ParLexben készülő módosító javaslatok parlamenti korrektúrával történő megjelenítése teljes szóösszehasonlításon alapul. Ez azt jelenti, hogy egy szó akár csak egy karakterrel történő „kiegészítése” esetén a módosító javaslat a teljes szó elhagyását és a létrejövő új szóként történő kiegészítést jeleníti meg (pl. [bekezdésében]bekezdésébe). Ez a tényleges módosítási szándékot nem változtatja meg, annak csak megjelenítése különbözhet az eddigi gyakorlattól. A ParLexben a módosítás jellege a következő lehet:   

szerkezeti egység elhagyása szerkezeti egység módosítása új szerkezeti egységgel történő kiegészítés

A módosító indítvány tervezetében a szándék rögzítésekor a dokumentum rögzített tartalmában megjelenik a változtatási szándék az eredeti szerkezeti egységek sorszámának módosulása nélkül. A módosítási szándék mindig az eredeti önálló indítvány szerkezetéhez viszonyítva tartalmazza a parlamenti korrektúrát.

66/136


10.1. SZERKEZETI EGYSÉG ELHAGYÁSA A szerkezeti egység elhagyása esetén az adott szerkezeti egység teljes tartalma és megjelölése is törlődik a dokumentumból. Ehhez a dokumentumfában az elhagyni kívánt szerkezeti egységre navigálva a mellette megjelenő ikonsor gombjára kell kattintani. Ezt követően az elhagyást megerősítő üzenet elfogadása után a dokumentumból a rögzített tartalom, a dokumentumfából pedig az elhagyott szerkezeti egység is eltűnik. A példában a 6. § (2) bekezdésének elhagyása történik meg.

Elhagyás után:

Amennyiben olyan szerkezeti egység elhagyása a cél, amelyre az önálló indítvány szövegében hivatkozás mutat, akkor az elhagyás mentése előtt a rendszer figyelmeztet erre. Az elhagyási szándék csak akkor menthető, ha az arra mutató hivatkozásokat a felhasználó megszünteti (ld. 4.6.3. Hivatkozások törlése).

10.2. SZERKEZETI EGYSÉG MÓDOSÍTÁSA A szerkezeti egység tartalmának megváltoztatásához a dokumentum rögzített tartalmában ki kell választani a módosítani kívánt szerkezeti egységet, amelyre rákattintva a felugró ablakban megszerkeszthető a módosítási szándék. A szerkezeti egység tartalmának megváltoztatását és nem „kiegészítő” típusú módosítási szándék megfogalmazását jelenti az is, ha a meglévő szerkezeti egység utolsó karakterét követően új szöveg vagy szövegrészlet kerül beírásra.

67/136


A felugró ablak felső része a szerkezeti egység eredeti szövegét tartalmazza, amelyben törléssel, illetve begépeléssel hozható létre a változtatás. Fontos, hogy a szándéknak megfelelő végleges szöveget kell létrehozni, hiszen elkattintás után a panel alsó részében megjelenik a parlamenti korrektúrával ellátott módosított szöveg.

10.3. ÚJ SZERKEZETI EGYSÉGGEL TÖRTÉNŐ KIEGÉSZÍTÉS A kiegészítés mindig új szerkezeti egység létrehozását jelenti az önálló indítványban. Ennek létrehozására (beszúrására) a dokumentumfában van lehetőség. Ehhez arra a szerkezeti egységre kell navigálni, amely elé vagy mögé történik meg az új szerkezeti egység beszúrása. Ennek ikonsorában a gomb megnyomásával felugró ablakból kiválasztható a beszúrni kívánt szerkezeti egység a helyének a megjelölésével együtt.

68/136


A beszúrt szerkezeti egység a dokumentum szerkezeti egységéhez igazodó sorszámmal megjelenik a dokumentumfában, a tartalomnál pedig Üres tartalomként jön létre. Ez utóbbira kattintva szerkeszthető annak szövege. A példában új 3. § jött létre:

Abban az esetben, ha több azonos szintű, egymást követő szerkezeti egységgel történik meg a dokumentum kiegészítése, a ParLex a módosító javaslatban ezek technikai sorszámát egymáshoz viszonyítva jeleníti meg. A példában az eredeti 3. § elé három új szakasz beszúrása történt meg:

69/136


A módosítással érintett szerkezeti egység a dokumentumfában piros színnel van jelölve, amelyre kattintva ez kék színűre változik. A ParLex-rendszer támogatja módosító javaslatban új mellékletek létrehozását, illetve mellékletek törlését, azonban a mellékletek átsorszámozása módosító javaslatban nem támogatott.

10.4. KÜLÖNBÖZŐ JELLEGŰ MÓDOSÍTÁSI SZÁNDÉKOK MEGJELENÍTÉSE EGY MÓDOSÍTÓ PONTBAN A módosítások eltérő jellege keveredésének egyik tipikus formája a szerkezeti egység átfogó módosításának papír alapon történő megjelenítésekor a szerkezeti egység szövegének teljes elhagyása és a módosult szöveg egészének ugyanezen szerkezeti egységben kiegészítésként történő megjelenítése. A korábban említett szóösszehasonlító funkcióra figyelemmel a ParLex csak akkor jeleníti ezt meg ugyanígy, ha az „elhagyott” és az „új” szövegben nincsenek azonos szavak. Ellenkező esetben az eredeti és az új szöveg összefésülésével és a különbségek parlamenti korrektúrájával jeleníti meg a módosítási szándékot. A papír alapon benyújtott indítvány:

A ParLexszel készül indítvány:

70/136


A ParLex működési elve hosszú távon a hatályos jogszabályi környezethez való informatikai kapcsolódásra épül. Jelenleg ez még nem áll rendelkezésre. Ezért azon módosító jellegű törvényjavaslatok esetén, ahol a módosítás nem teljes „szülő” szerkezeti egység újraszabályozását tartalmazza (pl. „Az Nbtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:”), a módosító tartalom első szerkezeti egységét közvetlenül megelőző azonos szintű szerkezeti (testvér) egységgel a ParLexben a papír alapon megegyező megjelenítéssel nem egészíthető ki. Ebben az esetben a módtartalom első szerkezeti egységét követően kell létrehozni a testvér szerkezeti egységet, amely ehhez képest folyamatos technikai sorszámmal jön létre (pl. (1a) bekezdés után (1b) bekezdés). A létrehozott új szerkezeti egységbe ((1b) bekezdés) át kell másolni az eredeti ((1a) bekezdés) szövegét (ezen további módosítások hajthatók végre), majd a megmaradt első szerkezeti egységben (az (1a) bekezdésben) található szöveget felül kell írni a kívánt szándékkal.

71/136


A papíralapú indítvány:

A ParLexszel szerkesztett módosító javaslat:

A két módosító javaslat csak korrektúrázott megjelenítésében különbözik egymástól, elfogadásuk esetén az egységes javaslat ugyanazzal a végeredménnyel tartalmazza a képviselői szándékot.

10.5. A MÓDOSÍTÓPONTOK A módosításokat a ParLex a Dokumentumfa mellett található a Módosítópontok fülön vezeti. A ParLex a módosított, elhagyásra jelölt vagy kiegészítésként létrehozott és nem egymást közvetlenül követő szerkezeti egységeket automatikusan külön-külön módosítópontban rögzíti, és az egyes pontokat az érintett szerkezeti egységeket figyelembe véve benyújtás előtt törvényhelyi sorrendbe rendezi. A módosítópontokra kattintva a rendszer az érintett szerkezeti egységhez navigál. Az egyes módosítópontokban rögzített szándékok a módosítópont ablakának jobb felső részében található

gombbal visszavonhatók.

72/136


10.6. MÓDOSÍTÓPONTOK GENERÁLT ADATAINAK MANUÁLIS SZERKESZTÉSE 10.6.1.

MÓDOSÍTÓPONTOK GENERÁLÁSA

A módosítópontok egyes adatai (sorrendjük, felvezető szövegükben szereplő érintett törvényhely, jellegük) a pont tartalmának véglegesítését követően opcionálisan változtathatók. Ez azt jelenti, hogy az eddigi automatizmus által számolt adatok legenerálódnak adatbázis szinten és onnantól kezdve manuálisan lehet a módosítópontokba tartozó szerkezeti egységeket (lábakat) más módosítópontba átmozgatni, egyéb adatait szerkeszteni. A szerkesztéshez a módosítópontok lista alatt lévő „Módosítópontok generálása” ikonra kell kattintani. Az új módosítási szándékok ezentúl a kiválasztott pontba (kiválasztani a pontba történő belekattintással lehet, a kiválasztott pont fejléce sötétkék színűre vált) új lábként kerülnek bele. Ez a felületen azt a további változást is jelenti, hogy a visszavonás ikon eltűnik (generálás után csak törölni lehet), és a lista alján megjelent két új ikon: az új módosítópont létrehozása és az automata sorszámozás kikapcsolása .

73/136


Ahhoz, hogy az új módosítási szándékkal érintett szerkezeti egység külön módosítópontba kerüljön, az „új módosító pont létrehozása” ikonnal új módosító pontot kell létrehozni.

10.6.2.

AUTOMATA SORSZÁMOZÁS KIKAPCSOLÁSA

Az ikonra kattintva a rendszer kikapcsolja a módosítópontok automatikus sorszámozását. Az automatikus sorszámozás utólag nem kapcsolható vissza.

10.6.3.

ÚJ MÓDOSÍTÓPONT LÉTREHOZÁSA

A módosítópontok listája alján az Új módosítópont létrehozása ikonra kattintva létrejön egy új, „üres tartalom” szövegű pont a listában. A módosító javaslat tervezetének rögzítése addig nem véglegesíthető, amíg ilyen tartalmú módosítópontot tartalmaz.

10.6.4.

MÓDOSÍTÓPONT SZERKESZTÉSE ÉS TÖRLÉSE

A módosítópont dobozában található „Módosítópont szerkesztése” ikonra kattintva megnyílik a módosítópont adatlapja. Az adatlap egy fejlécből (ami az érintett törvényhelyet tartalmazza) és egy „Korrektúra” elnevezésű részből áll.

74/136


10.6.4.1. Módosítópont felvezetőjének szerkesztése A módosítópont felvezetője tartalmazza a módosítási szándékkal érintett törvényhelyet, valamint a módosítási szándék jellegét (elhagyás, módosítás, kiegészítés). Az érintett törvényhely sor melletti ikon segítségével szerkeszthetők az érintett törvényhelyek. A ParLex ugyanis az egymást követő módosított szerkezeti egységeket automatikusan egy pontban kezeli és érintett törvényhelyként a felvezető szövegben azok legkisebb szülő szerkezeti egységét és ahhoz kapcsolódó módosítási jelleget jeleníti meg. (Például: egy módosítópontban szerepel a 6. § (1) és (2) bekezdésének az elhagyása, de a módosítópont felvezetője ezt a 6. § módosításaként jeleníti meg.) Mindezek miatt szükség lehet arra, hogy az ilyen módosítópontok felvezetője az érintett szerkezeti egységek mindegyikére utalást tartalmazzon. A felvezető szöveg a további munkafolyamatokban (pl. háttéranyag készítése) meghatározza a módosítópontok sorrendjét is.

75/136


A „Manuális törvényhely” négyzetet bejelölve adhatók hozzá az érintett törvényhelyhez további törvényhelyek. Egyszerre több törvényhely is kijelölhető. A „Pontszám” mező csak az automatikus sorszám kikapcsolása után szerkeszthető. Segítségével beállítható a módosító pontok sorszáma, amely egyben felülírja a törvényhelyi sorrendet is. Az alsó szabadszöveges mezőben a dokumentumfában történő kattintások során automatikusan kitölti a rendszer a törvényhelyi sorrendet, ami azonban a manuális törvényhely szerkesztéskor átírható. Ez a címke fog megjelenni később a felvezető szövegben, ám a pontok sorrendezése a fában beállított törvényhely, illetve a pontszám alapján történik. 10.6.4.2. Módosítópontláb átmozgatása A módosítópont lábai áthelyezhetők másik módosító pontba a mozgatni kívánt láb kiválasztása és a gomb segítségével. A felugró ablakban kiválasztható egy másik módosítópont, amelybe belemozgatható az adott módosító pontba tartozó láb. Lábak összemozgatása esetén a módosító pont felvezetőjeként a ParLex a módosítással érintett szerkezeti egységek legkisebb közös szülő szerkezeti egységét jelöli meg. Ahhoz, hogy ez a későbbiekben a háttéranyag megfelelő pontjában szerepeljen, szükséges a felvezető szövegben az érintett törvényhely és jelleg manuális módosítása. (Alpontok esetén a legkisebb közös szülő a pont, pontok esetén a bekezdés, bekezdések esetén a szakasz, szakaszok illetve annál magasabb szintű szerkezeti egységek esetén a „normaszöveg”. Pl. a módosítópontban új 3. alcím címe láb, és új 6. § létrehozása szerepel. Alapesetben a közös érintett törvényhely az önálló iromány „normaszövege” lesz módosítás jelleggel, de ha ezt manuálisan nem változtatjuk, akkor a háttéranyag összeállításánál az első helyen, akár a preambulum módosítására irányuló módosítópontot is megelőzve szerepel.)

76/136


Amennyiben a módosítópont lába a Kvtv. 1. mellékletében előirányzat csoport sort, kiemelt előirányzat sort vagy ezek szülő sorát érinti, akkor a láb nem mozgatható és az ilyen sorokat tartalmazó módosítópontba sem kerülhet be másik láb. Egyéb esetekben a lábak másik, Kvtv. 1. mellékletes pontba mozgathatók. 10.6.4.3. Kiegészítő láb hozzáadása A módosító pont lábának szövegkörnyezetet adhatunk a gombbal. A gomb megnyomása után a dokumentumfából kiválaszthatjuk a kiegészítőként használni kívánt szerkezeti egységet, majd rögzítés után a módosítópont korrektúrájába bekerül a szerkezeti egység szövege. 10.6.4.4. Módosítópont törlése Módosítópont törlése a Törlés gomb használatával történik. A gomb megnyomásával a rendszer felhasználói megerősítést kér arról, hogy a módosítópontban tárolt változtatásokat visszavonja-e, majd visszavonás után törölheti-e a módosítópontot.

11. KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA, VISSZAVONÁSA 11.1. GYORSNÉZET, LETÖLTÉS, INDOKOLÁSOK A benyújtói csoport felhasználóinak további lehetőségei is vannak a képernyő tetején lévő gombokkal.

11.1.1. GYORSNÉZET A gyorsnézet gombbal a módosító javaslat előnézete tekinthető meg, amely a már rögzített indokolást nem tartalmazza.

11.1.2. LETÖLTÉS A gombra kattintva lenyíló menü segítségével letölthető a módosító javaslat aktuális állapota .pdf vagy .docx formátumban. A javaslat letöltésének számára nincs korlátozás.

77/136


11.1.3. INDOKOLÁSOK Az Indokolások linkre kattintva egy különálló képernyőn rögzíthetők a módosító javaslathoz tartozó indokolások. Módosító javaslatnál általános indokolást, vagy az egyes módosítópontokhoz tartozó részletes indokolást lehet készíteni. Részletes indokolás esetén az összes módosítópontot indokolni kell.

A képernyő három részre van felosztva. A bal felső panelban láthatók a módosító javaslat pontjai. Egyet kijelölve a bal alsó panelban látható a módosítópont korrektúrája. A jobb oldali panelban látható az általános indokolás vagy az egyes módosítópontokhoz tartozó részletes indokolások. Bármely indokolásra kattintva az törölhető vagy átszerkeszthető. Az Új indokolás gombra kattintva megjelenő szerkesztő ablakban van lehetőség megírni az indokolás szövegét.

78/136


A szöveg megírása után a képernyő alján bejelölhető, hogy az indokolás melyik módosítópont(ok)hoz tartozik. Egy indokolás több módosítóponthoz is tartozhat, egy módosítóponthoz viszont nem tartozhat több indokolás. A „Mentés” gombra kattintva az indokolás elmenthető. Ha nincs kiválasztva módosítópont, akkor az indokolás az egész módosító javaslatra fog vonatkozni. Az indokolások képernyőjéről visszatérni a tervezethez a „Tervezet” gombra kattintva lehet.

11.1.4. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT VÉGLEGESÍTÉSE ÉS BENYÚJTÁSA Ha a kívánt módosító javaslat elkészült (tehát már indokolást is tartalmaz), akkor a „Véglegesítés” gombra kattintva, figyelmeztető üzenet elfogadását követően a tervezet adatlapjáról benyújthatóvá válik. Ekkor a felugró ablakban a Tárgyaló bizottságok listájában ki kell választani a kívánt tárgyaló bizottságot, majd a „Benyújtás” gombra kattintva az indítvány (azonnal vagy időzítve) benyújtásra kerül. A módosító indítvány elrendelt formanyomtatványon történő megjelenítését a ParLex a sablonkezelő funkció használatával automatikusan készíti el. A Tárgyaló bizottságok listájában megjelenő bizottságok a PAIR-rendszerben beállított paraméterektől függenek.

79/136


A rendszer figyeli a PAIR-ban rögzített benyújtási határidőket, ennek lejárta után a képviselői módosító javaslat benyújtása már nem lehetséges. A benyújtást követően a módosító javaslatot a bizottsági tárgyaláshoz a leíró, az ellenőr és a referens a módosító javaslat kodifikációs feldolgozása c. részben leírtaknak megfelelően dolgozza fel.

11.2. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT VISSZAVONÁSA Képviselői módosító javaslat visszavonása jelenleg csak PAIR-ból lehetséges. Visszavonás után a javaslat a ParLexben inaktív státuszt kap és a visszavonás miatt történt változások átvezetődnek a rendszeren (pl. eltűnik a kiválasztható háttéranyagpontok közül, változik a bizottsági állásfoglalásoknál történő kezelése, nem lehet rá fenntartást kérni stb.).

11.3. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT TÖRTÉNETÉNEK MEGTEKINTÉSE Az „Irományok” fülön kiválasztott önálló indítvány adatlapján egy módosító javaslatot kiválasztva megtekinthető annak története. Az egyes történeti kártyákhoz dátumokat és bizonyos esetekben irományra vagy egyéb dokumentumokra való hivatkozásokat is megjelenít a rendszer.

12. PAPÍR ALAPON BENYÚJTOTT KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT FELDOLGOZÁSA ÉS PUBLIKÁLÁSA 12.1. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT TARTALMÁNAK RÖGZÍTÉSE, FELDOLGOZÁSA A papír alapon benyújtott módosító javaslatok a PAIR-ban történt rögzítést követően az OGY kodifikációs munkatársainak számára a „Kodifikációs munka” menüpont alatt a kiválasztott önálló iromány adatlapján a Nem önálló irományok fülön jelennek meg.

80/136


Ha a PAIR-ban tévesen lett iktatva egy papír alapon benyújtott nem önálló iromány és azt a ParLex feldolgozásra átvette, ezt a PAIR a „téves iktatás” állapottal jelzi. Az iromány ilyenkor inaktívvá válik ParLexben. A módosító javaslatok tartalmának a megfelelő jogosultsággal rendelkező kodifikációs munkatárs általi rögzítéséhez a módosító javaslat létrehozásának lépéseit kell alkalmazni azzal, hogy a kiválasztott iromány adatlapján a „Tervezet” gombra kattintva nyílik meg a szerkesztőfelület.

12.2. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT RÖGZÍTÉSÉNEK VÉGLEGESÍTÉSE Ha a módosító javaslat tartalmának rögzítését a leíró befejezte, a következő módosító javaslat tartalmának rögzítéséhez a jobb felső sarokban lévő „Önálló iromány”-ra kattintva egy lépésben visszanavigálhat az iromány adatlapjára:

Ha a leíró rögzítette a módosító javaslatok tartalmát, azok adatlapján a „Rögzítés véglegesítése” gombra kattintva az iromány átkerül a Kodifikációs feldolgozás státuszba. A tartalomrögzítés és feldolgozás során az iromány indokolását nem kell és nem is lehet rögzíteni. Az önálló iromány adatlapján a „Részfolyamatok” táblázat listájában jelennek meg a kapcsolódó folyamatok, így a módosító javaslatok irományszáma, típusa, státusza és benyújtója. A javaslatra kattintva a kiválasztott nem önálló iromány adatlapja nyílik meg.

81/136


12.3. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT KODIFIKÁCIÓS FELDOLGOZÁSA A kodifikációs feldolgozás során a módosító javaslat feldolgozása technikailag a képviselői módosító javaslat szerkesztése fejezetben írtakhoz hasonlóan történik azzal a kivétellel, hogy a kodifikációs munkatársnak lehetősége van megjegyzést írni a módosítóponthoz. A „módosítópont szerkesztése” ikon megnyomása után megjelenő űrlapban az „Új megjegyzés” gombra kattintva lehet ezt megtenni. A papír alapon benyújtott irománynak megfelelően feldolgozott módosító javaslatban a referensnek és az ellenőrnek lehetősége van arra is, hogy az egyes pontok felvezető szövegében a módosító javaslat pont jellegét is megváltoztassa. Ezt a módosítópontok generálása után a szerkesztő ablak felvezető szövegét tartalmazó részében található ikonnal tudja elérni. A munka befejeztével az iromány adatlapján a „ ” gombbal kell feldolgozott állapotba helyezni az irományt. Ezt követően a törvényalkotási szakaszoknak megfelelően további folyamatok elvégzése válik lehetővé (pl. háttéranyag készítése).

12.4. TERVEZET VISSZANYITÁSA A módosító javaslat tervezete visszanyitható akkor is, ha már készültek az irományhoz tartozó módosítópontokból háttéranyagpontok. Ebben az esetben ezek automatikusan lecsatolásra kerülnek a háttéranyagból.

82/136


13. TELJES HÁTTÉRANYAG KÉSZÍTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA 13.1. ELŐFELTÉTELEK A teljes háttéranyag generálásának feltétele, hogy az önálló iromány és a hozzá beérkezett módosító javaslatok feldolgozott állapotban legyenek és a képviselői módosító javaslatok benyújtási határideje lejárt. Nem kötelező az összes módosító javaslatnak feldolgozottnak lennie, de a nem feldolgozott indítvány módosítópontjai nem fognak megjelenni a háttéranyagpontok összeállítását segítő űrlapon.

13.2. MÓDOSÍTÓPONTOK HÁTTÉRANYAGPONTBA SZERVEZÉSE Az önálló iromány adatlapján megjelenő Háttéranyag feliratra kattintva megjelenik a feldolgozott módosító javaslatok módosítópontjainak listája.

A módosítópontra kattintva az alsó panelen megjelennek a módosítópont adatai a korrektúrázott szöveggel együtt. A módosítópontok kiválasztása után az Új háttéranyagponthoz adás vagy a Meglévő háttéranyagponthoz adás gombokkal a módosítópontot háttéranyagponthoz lehet rendelni. Egyidejűleg több módosítópont is kijelölhető és háttéranyagponthoz adható. A „csak árva módosítópontok listázása” felirat bejelölésével csak azon módosítópontok jelennek meg a felületen, amelyek még nem kerültek be a háttéranyag egyetlen pontjába sem. Az érintett törvényhely meghatározása az alábbi szabályok szerint történik:

83/136






Új háttéranyagponthoz adás esetén a háttéranyagpont átveszi a módosítópont érintett törvényhellyel kapcsolatos beállításait: érintett törvényhelye ugyanaz lesz, mint a módosítóponté volt, függetlenül attól, hogy annak beállítása automatikusan vagy manuálisan történt. Háttéranyagpontban lévő módosítópontok változása esetén (módosítópont hozzáadása meglévő háttéranyagponthoz, háttéranyagpontból módosítópont lecsatolása): o ha a háttéranyagpont manuális érintett törvényhelyi módban van, akkor módosítása csak manuálisan történhet; o ha bármelyik módosítópont manuális érintett törvényhelyi módban van, a manuális módosítópontok érintett törvényhelyeinek unióját kapja a háttéranyagpont; o rendszer által generált felvezetőt tartalmazó módosítópontok esetén a legkisebb közös szülő szerkezeti egységet jelenti meg a rendszer.

Több azonos tartalmú módosítópont esetén belső azonosító alapján elsőként elkészített beállításait veszi figyelembe a rendszer. Háttéranyagpont felvezetőjének kézi módosításakor, ha az abban lévő módosítópont manuális felvezetőt tartalmaz, ezt a jelölőnégyzetben a pipa jelzi. Ha ez a pipa eltávolításra kerül, a módosítópont felvezetője automatikusan frissül a szerkezeti egység jelölésének megfelelően.

13.3. HÁTTÉRANYAGPONTOK A „Háttéranyagpontok” fülre kattintva megtekinthetők a létrehozott háttéranyag pontjai. Egy háttéranyagpontra kattintva megnyílik annak adatlapja, ahol megtekinthetők adatai, a benne szereplő korrektúrázott módosító pont szövege, külön füleken az ebbe tartozó módosítópontok (ezek le is csatolhatók a háttéranyagpontból a fülön lévő x-re kattintással). Az adatlapon állítható be kodifikációs javaslat alapján az egyes módosító javaslatok együttes kezelése (ha azokat a bizottsági üléseken indokolt együtt tárgyalni és/vagy együtt dönteni róluk), és itt adhatók hozzájuk megjegyzések és kiegészítő lábak is.

84/136


13.4. CÍMLAPSZÖVEG A „Címlapszöveg” fülre kattintva szerkeszthető meg a háttéranyag címlapja. Ez alapértelmezetten olyan panelszövegeket tartalmaz, amelyek az önálló indítvány és az ahhoz érkezett módosító javaslatok egyes metaadataival kiegészülve szabadon módosíthatók.

13.5. NAPLÓ A „Napló” fülre kattintva megtekinthető a háttéranyag munkafolyamat naplója.

13.6. HÁTTÉRANYAG-ELŐNÉZET ÉS -LETÖLTÉS A háttéranyagpontok kialakítása után a „Gyorsnézet” gombbal megtekinthető a teljes háttéranyag előnézete a böngészőben. A háttéranyag letöltése gombbal pedig letölthető a háttéranyag .pdf vagy .docx formátumban.

13.7. HÁTTÉRANYAG LEZÁRÁSA ÉS PUBLIKÁLÁSA A referens az elkészített háttéranyagot a „Kész” gomb megnyomásával továbbítja az ellenőrnek, majd az ellenőr által az „Átadás” gomb segítségével visszaküldött háttéranyagot - ha megfelelőnek találja - a „Publikálás” gombbal közzéteszi. A publikálás szükséges a bizottsági háttéranyag elkészítésének munkafolyamatához.

14. BIZOTTSÁGI HÁTTÉRANYAG KÉSZÍTÉSE Az önálló indítványt tárgyaló bizottság munkatársaként a folyamattal kapcsolatos lehetőségek a menüsor „Bizottsági munka” pontjára kattintva érhetők el. A megnyíló ablak tartalmazza a bizottsághoz érkező önálló irományok listáját, valamint a tárgyalás jogcímét. A megfelelő irományra kattintva nyílik meg a háttéranyag adatait tartalmazó képernyő, amely azokat a módosító javaslatpontokat tartalmazza, amiket a bizottságnak meg kell tárgyalnia. A kijelölt és a nemzetiségeket képviselő bizottságnak lehetősége van arra, hogy a teljes háttéranyag bármely további pontját a megtárgyalásra beválogassa.

gomb segítségével

85/136


14.1. BIZOTTSÁGI HÁTTÉRANYAG A bizottsági dolgozó Háttéranyagpontok képernyőjén listában láthatók a bizottsági háttéranyag pontjai.

Világos (fehér vagy szürke) színnel jelöltek a bizottság által kötelezően megtárgyalandó módosító javaslatból származó háttéranyagpontok, halványlilával kiemelve pedig a bizottság által beválogatott háttéranyagpontok.

86/136


Háttéranyagpontot kijelölve (sötétkék színű) a bizottság írhat megjegyzést a kiválasztott háttéranyagponthoz az alsó sávon található gombbal. Gyorsnézet és a letöltés gombok a korábban ismertettek szerint használhatók.

14.2. BIZOTTSÁGI FORGATÓKÖNYV GENERÁLÁSA A bizottsági munka felületen a Háttéranyag fülön érhető el a „Forgatókönyv-generálás” funkció.

A gomb megnyomására megjelenik a háttéranyagpontok listája, ahol bejelölhető, hogy mely pontokat szeretne „valószínűleg támogatottként” megjelölni a munkatárs a bizottsági forgatókönyvben. Egyszerre több sor is kijelölhető.

A táblázat fejlécében a módosító javaslatok többféle szűrésére is lehetőség van. A szűrő használatával „szűkített” lista valamennyi eleme a ikonokkal egyszerre kijelölhető vagy a korábbi kijelölés visszavonható. A szűrő feltételek eltávolításával a kijelölés megmarad.

14.3. BIZOTTSÁGI HÁTTÉRANYAG PUBLIKÁLÁSA A „Publikálás” gombra kattintva több alkalommal is publikálható a bizottsági háttéranyag, a különböző időpontban publikált háttéranyagok beazonosítására a fájlnév tartalmaz információt.

87/136


15. BIZOTTSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS RÖGZÍTÉSE A Bizottsági állásfoglalások felülete az „Állásfoglalások” gombra kattintva érhető el. Ezen a képernyőn rögzíthetők a bizottsági állásfoglalások az egyes háttéranyagpontokhoz. A háttéranyagpontok listában láthatók, a lista bal oldalán lévő nagyító ikonra kattintva megtekinthető az adott háttéranyagpont adatlapja. Egy háttéranyagpontot kijelölve a képernyő alsó felében lévő részen állítható be a bizottságnak a kijelölt háttéranyagponttal kapcsolatos állásfoglalása. Egy állásfoglalás fajtát kijelölve a „Mentés” gombra kattintva a rögzített állásfoglalás elmenthető, a „Mentés” gomb két oldalán található balra és jobbra nyilakkal pedig a mentéssel egyidejűleg a listában az előző, illetve a következő háttéranyagpontra lépve rögzíthető ahhoz a bizottsági állásfoglalás.

A kormányzati állásfoglalás rögzítése csak abban az esetben lehetséges, ha az önálló iromány benyújtója nem a kormány volt. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy csak tárcaálláspontként rögzítsük azt. A módosítópontokról hozott állásfoglalások rögzítésére külön-külön vagy több ponthoz egyszerre is lehetőség van. Ez utóbbihoz a lista első oszlopában kell bejelölni a pontokat. Két esetben azonban az egyszerre történő állásfoglalás rögzítéséhez nincs szükség a külön bejelölésre. 

Összefüggő (vagyis egy képviselői módosító javaslatból érkező) háttéranyagpontokra vonatkozó döntést csak együtt lehet átállítani, vagyis ha rögzítjük vagy rögzítést követően módosul az egyik háttéranyagponttal kapcsolatos

88/136




állásfoglalás, akkor vele együtt változik az összes vele összefüggő háttéranyagpont állásfoglalása is. Ez utóbbi esetben erről tájékoztató üzenet jelenik meg. Együtt kezelendő háttéranyagpontok esetében azokhoz különböző állásfoglalás is rögzíthető. Alapesetben az első állásfoglalás rögzítésekor minden további ponthoz automatikusan rögzül ugyanaz az állásfoglalás, de ezek bármelyikéhez tartozó állásfoglalás módosításakor a továbbiaké nem változik. Mindkét esetben tájékoztató üzenetet jelenik meg.

A képviselői módosító javaslatok visszavonását is ezen a felületen lehet beállítani, illetve kezelni. Ha a képviselő a módosító javaslatot az állásfoglalások előtt visszavonta és erről a ParLex a PAIR-ból értesítést kap, akkor azt a rendszer az első opció („A képviselő a módosító javaslatát visszavonta”) automatikus bejelölésével jelzi. Ha a képviselő a bizottsági ülésen vonja vissza javaslatát, akkor a bizottsági munkatárs ezt a második opció („A képviselő a módosító javaslatát az ülésen visszavonta.”) bejelölésével rögzítheti. Ha a bizottsági ülésen derül ki, hogy a javaslatot a képviselő időközben (pl. párhuzamosan ülésező bizottságban) visszavonta, akkor a munkatárs a harmadik opcióval („Nem volt szavazás”) bejelölheti, hogy nem tartottak róla szavazást. Ez az opció csak akkor aktív, ha a rendszerben a javaslat már vissza lett vonva. Az állásfoglalások adatait ilyenkor nem lehet kitölteni.

16. BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE 16.1. BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT A bizottsági módosító javaslat a munkafelületre történő belépéskor a „Módosító javaslat” feliratra kattintva érhető el. Valamely képviselői módosító indítvány támogatása vagy változtatásokkal történő fenntartása esetén ezeket automatikusan tartalmazva jön létre. A módosító javaslatba ezeken kívül saját szándék rögzítésére is van lehetőség.

Támogató állásfoglalás esetén a képviselői módosító javaslat minden pontja az eredeti szándéknak megfelelően kerül bele a bizottsági módosító javaslat tervezetéhez, és ez ott nem is módosítható. Az ilyen bizottsági módosítópont indoklását a ParLex a támogatott képviselői módosító javaslat metaadataiból automatikusan generálja és az tovább nem szerkeszthető. A változtatásokkal fenntartott – esetleg több pontból álló – képviselői módosító javaslat szövegszerűen bekerül a bizottsági módosító javaslat tervezetébe, de ott bármely pontja szabadon szerkeszthető, elhagyható, illetve további pontokkal, lábakkal egészíthető ki. Ezek

89/136


az eredeti képviselői módosító javaslatból megmaradó összefüggéseket megtartják és a bizottsági módosító javaslatban az indokolásuk szerkeszthető. A bizottsági módosító javaslat tervezetében a bizottság saját szándékai is rögzíthetők a képviselői módosító javaslat szerkesztésével azonos módon. Az indítvány a Módosító javaslat feliratra kattintva érhető el. A Módosító javaslat képernyőjén listában felsorolva láthatók a bizottság által támogatott és a bizottság által változtatással fenntartott háttéranyagpontok („Szándék típusa” oszlop jelzi ezt).

Egy változtatásokkal fenntartott háttéranyagpontot kijelölve, majd a „Szerkesztés” gombra kattintva lehet módosítani az adott pontot. A gombra kattintva a szerkesztőfelület jelenik meg, ahol látható az önálló irománynak az adott képviselői módosító javaslattal esetlegesen megváltoztatott dokumentumfája és a szerkezeti egységek tartalma. Itt a már korábbiakban ismertetett módon (ld. A papír alapon benyújtott képviselői módosító javaslat feldolgozása és publikálása fejezet) szerkeszthetők a módosítópontok, és lehetőség van új módosítópont felvételére is. Az Indokolások képernyőn részletes indokolások rögzíthetők és szerkeszthetők az egyes változtatásokkal fenntartott módosítópontokhoz, illetve a bizottsági saját szándékpontokhoz. A változtatások megszerkesztése után visszatérni a bizottsági módosító javaslathoz a „Bizottsági módosító javaslat” gombra kattintva lehet. A Bizottsági módosító javaslat képernyőn új bizottsági szándékot létrehozni az „Új saját szándék” gombra kattintva a legördülő menüből a „Saját szándék” opcióval lehet. A szerkesztés lépései megegyeznek a képviselői módosító javaslat létrehozásának lépéseivel, azzal a különbséggel, hogy a módosítópontokat manuálisan kell létrehozni. Ez

90/136


az „Új módosítópont” ikon ( ) segítségével tehető meg, ami a módosítópontok fülön található meg. Az „Új saját szándék” legördülő menüjének másik opciójára kattintva („Tervezet átvétel”) lehetőség van egy tetszőleges, megszerkesztett, be nem nyújtott (képviselői) módosító javaslat tervezetének átvételére a ParLex által generált belső azonosító megadásával. Az azonosító megadása után az új saját szándék szerkesztő felülete jelenik meg. A tervezet átvételekor az eredeti tervezet verziójának száma eggyel növekszik, így a korábbi verzió a továbbiakban nem lesz szerkeszthető. Az átvett verzió és azonosító a felületen megjelenik. A „Módosító javaslat” képernyőn a „Gyorsnézet” gombbal megtekinthető a bizottsági módosító javaslat aktuális állapotat, a Letöltés gomb segítségével pedig le is tölthető .pdf vagy .docx formátumban. A bizottsági módosító javaslatban külön pontokban szerepelhetnek olyan indítványok, amelyek ugyanazon szerkezeti egységre irányulnak. Ezeket a rendszer automatikusan sorrendezi, de amennyiben a felhasználó számára ez nem megfelelő, lehetősége van sorrend megváltoztatására. Ezt a „Manuális sorszámozás” gomb megnyomásával lehet elvégezni. Itt a módosítópont sorszáma mellett található le-fel nyilakkal lehet a táblázatban a kívánt helyre mozgatni azt. A bizottsági módosító javaslathoz címlapszöveget a „Címlapszöveg” fülön lehet generálni és szerkeszteni.

Ha a rendszer érzékeli, hogy a módosító javaslat minősített többséget igénylő pontokat is tartalmaz, azokat a „Sarkalatos pontok” fülön felsorolásban megjeleníti. Ugyanezen a felületen lehetőség van a generált felsorolás szerkesztésére is.

16.2. NYELVHELYESSÉGI TÁBLÁZAT A bizottsági módosító javaslat felületen az „Új saját szándék” gombra kattintva kiválasztható az „Új nyelvhelyességi táblázat” opció.

91/136


A munkacím megadása után egy módosító javaslattervezet szerkesztő felület nyílik meg. Azok a módosítások, amelyek ebben a tervezetben készülnek, táblázatos formában jelennek meg a bizottsági módosító javaslat II. részében, a nyelvhelyességi javítás pedig csak szűk szövegkörnyezetében jelenik meg. Annyi táblázat generálódik, ahány módosítópont létrehozására kerül sor. A nyelvhelyességi módosításokat több szándékrész is tartalmazhatja. Előhatályosításkor a rendszer nem vizsgálja a nyelvhelyességi módosítások összefüggéseit.

16.3. ELŐHATÁLYOSÍTÁS Az előhatályosítás a normaszöveg szerkezetépítésénél, a módosítási szándékok szerkesztésénél automatikusan megtörténik, a módosítópontok normaszöveggel történő egybeszerkesztésénél pedig manuálisan alkalmazható. A manuális előhatályosítási funkció elindítására általában a képernyő jobb felső részén van lehetőség, …

…de bizonyos esetekben (pl. bizottsági módosító javaslat szerkesztésekor) bal oldalt, a képernyő közepén jelenik meg.

16.3.1. AUTOMATIKUS ELŐHATÁLYOSÍTÁS A SZERKESZTÉS SORÁN A rendszer automatikus előhatályosítást alkalmaz az önálló indítvány szerkezetének építése során. Ez azt jelenti, hogy az egyes szerkezeti egységek sorszáma az újak létrehozása

92/136


esetén automatikusan megváltozik nemcsak a szerkezeti egység jelölésében, hanem az esetlegesen már felépített belső hivatkozásokban is. Módosító javaslat szerkesztése során a módosítópontok automatikus előhatályosításával a rendszer a normaszöveg szerkezeti egységeinek sorszámozásához, több egymást követő szerkezeti egység létrehozása esetén pedig egymáshoz viszonyítva is generálja a szerkezeti egységek sorszámait anélkül, hogy a normaszöveg további sorszámozását megváltoztatná. Elhagyás esetén pedig a szándék mentése előtt a rendszer figyelmeztető üzenetet küld abban az esetben, ha a törölni kívánt szerkezeti egységre hivatkozás mutat. Az elhagyás eredményeként a normaszövegből „eltűnik” a szerkezeti egység, de a további szerkezeti egységek átszámozódása nem történik meg.

16.3.2.

A MANUÁLIS ELŐHATÁLYOSÍTÁS

A rendszer lehetőséget biztosít az önálló indítvány benyújtója számára bármikor, az előterjesztést tárgyaló bizottságok, valamint egyes hivatali munkatársak számára pedig meghatározott folyamatokban a manuális előhatályosításra. Ez a már benyújtott és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai (kodifikációs referens) által feldolgozott képviselői módosító javaslatoknak (szerkesztés alatt lévő vagy már benyújtott bizottsági módosító javaslat tetszőlegesen kiválasztott pontjainak) és az önálló indítvány szövegének egybeszerkesztését és sorszámkiosztással, hivatkozások átvezetésével történő megjelenítését jelenti. Az Előhatályosítás képernyőn lehetőség van a képviselői módosító javaslatokat, illetve a bizottsági módosító javaslat aktuálisan létező módosítópontjait (amelyek a Támogatott és Változtatásokkal fenntartott háttéranyagpontokból, valamint a bizottsági saját szándékokból jöttek létre) egyszerre ráilleszteni az önálló irományra. A képernyő függőlegesen két részre van osztva. A bal oldali részen a módosító javaslatok pontjai (illetve átváltás esetén a Dokumentumfa), a jobb oldalon pedig a dokumentumfafülön a Normaszövegre kattintva az előhatályosított törvényjavaslat szövege. A rendszer a képernyőre lépéskor alapértelmezetten egybeszerkeszti az összes módosítópontot az önálló irománnyal. Ez azonban egymást kizáró módosítópontok esetén nem lehetséges. Ha két vagy több módosítójavaslatot (vagy -pontot) ilyennek érzékel a rendszer, akkor az elsőként szereplőt illeszti be az önálló iromány szövegébe, az ezzel ütközőket pedig piros színnel jelöli.

93/136


Az egymást kizáró pontok között az előhatályosítás alapképernyőjén lehetséges a kiválasztás, az alapértelmezett jelölés manuálisan felülírható (eltávolítható). Az egymást kizáró pontok közötti döntés elősegítésére a pontok bármelyike melletti nagyító ikonra kattintva „segédablak” nyitható, amelyben egyszerre jeleníthetők meg az egymást kizáró módosítások a rögzített szövegükkel. Ezen a felületen is kiválasztható az a módosítási szándék, amelynek érvényesítésére az egybeszerkesztett szövegben sort kell keríteni.

Az egy képviselői módosító javaslatban szereplő pontok, valamint a bizottsági módosítókban szereplő egy szándékot tartalmazó pontokat a rendszer összefüggően kezeli. Ez azt jelenti, hogy ha az összefüggő pontok egyik elemének bejelölésére nem kerül sor,

94/136


akkor az összefüggés további elemei sem jelennek meg az egybeszerkesztett szövegben. Hasonlóképpen egy módosítópontot csak akkor lehet egybeszerkeszteni az önálló indítvánnyal, ha az összes vele összefüggő is beilleszthető (vagyis nincs olyan eleme, amelyre egy azt kizáró pont is érkezett). A rendszer az alternatív tartalmú pontokhoz hasonlóan, de sárga színnel jelölve hívja fel a figyelmet az ugyanarra a szerkezeti egységre érkezett, de egymás mellett is elfogadható módosítópontokra. Ennek az egységes javaslat és tervezetének elkészítése során van jelentősége, ami további szerkesztési feladatokat igényelhet.

A módosítópontok listáján az Alkalmazva oszlopban lévő pipa jelzi, ha az adott módosítópontot sikerült egybeszerkeszteni az önálló indítvánnyal. A módosítópontok listája alatt található a kiválasztott pont korrektúráját mutató felület, ez alatt pedig „A kijelölt módosítópont automata érvényesítése” jelölőnégyzet. Az ezzel bejelölt módosítópontot (és összefüggéseit) a ParLex automatikusan egybeszerkeszti az önálló iromány szövegével akkor is, ha a többi módosítópont alkalmazását a felhasználó különkülön megváltoztatja. Az előhatályosítás során az egybeszerkesztett szöveg szerkezeti egységeinek technikai sorszámozása csak akkor módosul, ha a képernyő alján lévő Tovább gombra kattintva a következő felületen a Sorszámok kiosztása gombot is megnyomja a felhasználó. Ekkor történik meg a tényleges, az elfogadott módosítópontokat figyelembe vevő szerkezet, illetve dokumentumfa hatályosítása.

95/136


Amennyiben olyan módosítópontok előhatályosítására kerül sor, amelyek azonos szerkezeti egységgel egészítik ki az önálló indítvány szövegét, a sorszámozás kiosztása előtt lehetőség van ezek automatikusan kialakított sorrendjének manuális megváltoztatására.

Amennyiben a módosítások során olyan szülő-gyermek szerkezeti egység áll elő, amely csak egy gyermeket tartalmaz, a következő képernyőn lehetőség van ennek a nyitó és záró szövegrészekkel történő egybeszerkesztésre. Ha nincsenek ilyen „árva szerkezeti egységek”, a képernyő bal oldalán a lista üres. Melléklet esetében előállhat olyan helyzet, hogy két vagy több nyitó vagy záró szövegrész kerül egymás mellé. Ezt fel kell oldani, ami szintén ezen a képernyőn tehető meg. A listában pirossal jelzett sorok megjelenése azt jelenti, hogy ezek csak a további hozzájuk kapcsolódó egyedüli gyermeksorok feloldásával szerkeszthetők egybe.

96/136


Amennyiben vannak egybeszerkeszthető szerkezeti egységek, azok a bal oldali listából kiválasztva egy felugró ablakban szerkeszthetők. A bal oldali részen láthatók az érintett szerkezeti egységek, amelyekhez tartozik egy jelölőnégyzet. A jobb oldali ablakban a rendszer automatikusan egybeszerkeszti a pontok szöveges tartalmát. Ez a szöveg szerkeszthető, azon szükség esetén nyelvtani és tartalmi módosítások végezhetők. A végleges szöveg mentése az összes jelölőnégyzet bejelölése után lehetséges.

Az „Előhatályosítás újrakezdése” gombbal a módosítások elvetésével az előhatályosítás újraindul. A „Tovább” gombot megnyomva a sorszámkiosztó képernyő jelenik meg.

97/136


16.3.3. KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY 1. MELLÉKLETÉNEK ELŐHATÁLYOSÍTÁSA Az 1. melléklet előhatályosítása abban különbözik a normaszöveg előhatályosításától, hogy ugyanarra az előirányzat-összegre vonatkozó módosítások nem okoznak ellentmondást, ezek összeadódnak.

17. BIZOTTSÁGI JELENTÉS SZERKESZTÉSE ÉS VÉGLEGESÍTÉSE A Bizottsági jelentés képernyő a Jelentés feliratra kattintva a bizottsági munkafolyamat során bármikor elérhető. Ezen megtekinthető a bizottsági jelentés és mellékletének tartalma.

A képernyő két adattartalom között váltható. Az egyiken a Címlapszöveg, a másikon pedig a Melléklet generált tartalma szerepel. A Címlapszövegen szerkeszthető meg a bizottsági jelentés felzete. Ezen automatikusan generált sablonszövegek szerepelnek, amelyeket a képernyő jobb alsó sarkában lévő Szerkeszt gombra kattintva megnyíló szerkesztőablakban lehet módosítani az aktuális állapotnak megfelelően.

98/136


A Címlapszöveg képernyő jobb alsó sarkában található Alapértékek visszaállítása gombbal visszaállítható az eredeti állapot. A jelentés végére lehetőség van .pdf kiterjesztésű dokumentumot (pl. a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a kisebbségi vélemények függeléke) csatolni. Ehhez a Címlapszöveg képernyő bal alsó sarkában lévő Feltöltés gombra kell kattintani, majd kiválasztani a feltöltendő dokumentumot. A rendszer a melléklet után a jelentéshez automatikusan hozzáfűzi a dokumentumot. A bizottsági jelentés képernyő Melléklet lapján megtekinthető a bizottsági jelentés állásfoglalásokat tartalmazó melléklete. A letöltés gombra kattintva letölthető a bizottsági jelentés és melléklete .pdf vagy .docx formátumban. A bizottsági jelentést a bizottságnak benyújtásra történő átadása előtt a munkatársnak véglegesítenie kell a gomb megnyomásával.

18. BIZOTTSÁGI JELENTÉS ÉS BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA A véglegesített bizottsági jelentést és az esetleges módosító javaslatot a bizottság (mint szervezet) felhasználó tudja benyújtani. Ezen a felületen a Benyújtás gombra kattintva a bizottság elnöke vagy alelnöke nyújthatja be a Bizottsági jelentést. A ParLex a jelentéssel egyidejűleg a bizottsági módosító javaslatot is átadja a PAIR-nak. Benyújtás után bizottsági munka már nem végezhető, a háttéranyag, az állásfoglalások, a módosító javaslat és a jelentés sem szerkeszthető.

99/136


Benyújtás helyett a jelentés visszanyitása opció is választható, az ezzel szerkeszthető állapotban visszakerül a bizottság munkatársának felületére.

19. PARLEXBEN KÉSZÍTETT, DE PAPÍR ALAPON BENYÚJTOTT BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK ÉS JELENTÉS ÖSSZERENDELÉSE PARLEX-ADATOKKAL PAIR-ban rögzített, ugyanakkor ParLexben irományhoz még nem tartozó tervezetek összerendelése a bizottsági munkafelületen a „Jelentés” fülön lévő „Összerendelés” funkcióval lehetséges.

Az irományválasztó lehetőségnél azokat az irományok jelennek meg a listában, amelyek a kiválasztott bizottsággal össze vannak rendelve és még nincs tervezetük. Az „Összerendelés” gomb megnyomása után a jelentés benyújtott státuszra változik át. Ugyanez a módszer használható az összegző módosító javaslatnál, a zárószavazás előtti módosító javaslatnál stb.

20. BIZOTTSÁGI ÜLÉS KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓI A bizottsági ülések jegyzőkönyvei elérhetők a bizottsági munka menüben a „Bizottsági ülés jegyzőkönyv” gombot megnyomva. Ekkor egy új ablakban a parlamenti honlap külső lekérdező felülete nyílik meg. A bizottsági ülésről szóló tájékoztató letöltése szintén a bizottsági munka menüben lehetséges. A megnyíló ablakban ki kell választani az irományszámokat és a Letöltés gombra kattintva elmenthetők a tájékoztatók.

100/136


21. MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK BIZOTTSÁGÁNAK KEZELÉSE A ParLex-rendszerben a Magyarországi nemzetiségek bizottságának kezelése különbözik a többi részletes vitát lefolytató bizottságtól. E bizottság ParLexen keresztül nem jelenti be, hogy részletes vitát kíván lefolytatni az önálló indítvány bizonyos részeire, hanem egyszerűen kapcsolódó bizottságként van felvéve a PAIR-rendszerben az önálló irományhoz. Azonban annak ellenére, hogy a bizottság kapcsolódó, a kijelölt bizottsághoz hasonlóan a bizottsági munka háttéranyag fülén lehetősége van beválogani a maga számára azokat a háttéranyagpontokat, amelyeket meg kíván tárgyalni. A nemzetiségi bizottság a benyújtásnál is másképp működik, mint a többi bizottság. A többivel ellentétben akkor is benyújthatja módosító javaslatát és jelentését, amikor erre elvileg már nem lenne mód, az önálló iromány már nem a megfelelő állapotban van. Azonban ha ezt ilyenkor teszi meg, akkor módosító javaslatának pontjai nem kerülnek fel a TAB-háttéranyagra.

22. ELŐTERJESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ SZERKESZTÉSE Amennyiben egy önálló indítványhoz érkezett már bizottsági módosító javaslat, akkor az önálló indítvány benyújtója a „Tervezeteim” menüpontból az gomb megnyomásával előterjesztői tájékoztatót tud létrehozni. A létrehozás és benyújtás feltételei: 

Ha kormány az önálló indítvány benyújtója, akkor bármelyik tagja (miniszterelnök, miniszterek, továbbá az ezzel megbízott államtitkárok is) elkészítheti és benyújthatja a tájékoztatót.

101/136




Egyéb esetekben előterjesztői tájékoztatót létrehozhat és benyújthat az önálló indítványt benyújtó o képviselő (több benyújtó esetén bármelyik), o bizottság elnöke vagy alelnöke(i), továbbá o a köztársasági elnök.

A „Tervezeteim” menüpontban az gomb megnyomása után a felugró listából kiválasztható a tájékoztató létrehozásához szükséges iromány. Ha a kiválasztott önálló irományhoz már korábban készült tervezet, akkor nem kell újat létrehozni, hanem a már létező szerkeszthető tovább.

102/136


Az Előterjesztői tájékoztató képernyőjén listában felsorolva szerepelnek a bizottságoktól beérkezett részletes vitát lezáró módosító javaslatok pontjai bizottság szerinti csoportosításban. Az előterjesztő a képernyő felső részén tudja kiválasztani, hogy „Nem nyilatkozik”, „TAB ülésen nyilatkozik”, vagy „Most nyilatkozik” a pontokról. Költségvetési törvény esetén csak a „Most nyilatkozik” lehetőség választható. Egy módosítópontra kattintva a képernyő jobb oldalán a pont korrektúrázott szövege jelenik meg, alatta pedig beállítható, hogy az előterjesztő egyetért-e az adott módosítóponttal. A „Mentés” gombra kattintva elmenthető a beállított vélemény. A balra, illetve jobbra nyilakkal vissza/tovább lehet lépni az előző/következő módosítópontra, és az állásfoglalás automatikusan mentésre kerül. A Gyorsnézet gombbal megtekinthető az Előterjesztői tájékoztató gyorsnézete, a Letöltés gombbal pedig lementhető .pdf vagy .docx formátumban.

23. ELŐTERJESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ BENYÚJTÁSA A Benyújtás gombbal benyújtható az Előterjesztői tájékoztató. A benyújtó személye felugró listából kiválasztható.

24. TAB-HÁTTÉRANYAG KÉSZÍTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA Amennyiben legalább egy bizottság nyújtott már be módosító javaslatot, akkor az önálló iromány adatlapjáról elérhetővé válik a Törvényalkotási Bizottság (TAB) háttéranyaga elkészítésének lehetősége. A háttéranyagot a Kodifikációs Főosztály bármely munkatársa megszerkesztheti, de készre állítani (ezzel az ellenőrnek továbbítani), valamint publikálni csak az előterjesztéshez kijelölt referens tudja.

103/136


A Módosító pontok fülön láthatók a beérkezett bizottsági módosító javaslatokból származó módosítópontok. A TAB-háttéranyag készítésének lépései megegyeznek a teljes háttéranyag készítésének és publikálásának folyamatával.

24.1. TAB ELJÁRÁSA A TAB-eljárás megkezdéséhez a „Bizottsági munka” menüpontba kell belépni. Kodifikációs munkatársaként történő belépéssel azok az irományok láthatók, amelyek eljutottak a törvényalkotási folyamat TAB-szakaszába és létezik hozzá publikált háttéranyag. A TABháttéranyag publikálása után a TAB (vagy költségvetési törvényjavaslat esetén a Törvényalkotási bizottság szerepkörében eljáró Költségvetési bizottság) a munkafolyamat során elkészíti és benyújtja az összegző jelentést az összegző módosító javaslattal együtt. A munkafolyamat az önálló indítvány típusa szerint zajlik le.  Nem költségvetési törvényjavaslat esetén az állásfoglalások rögzítését, az összegző módosító javaslat és az összegző jelentés elkészítését is a leíró, az önálló indítványhoz kijelölt referens, ellenőr és TAB-hoz rendelt kodifikációs munkatársak végzik.  Költségvetési törvényjavaslat esetén az állásfoglalásokat a költségvetési bizottság munkatársa rögzíti. Az összegző módosító javaslat alapja tartalmazza a bizottság által támogatott módosítójavaslat-pontokat. A kodifikációs munkatárs rögzíthet saját bizottsági szándékot is. Az összegző módosító javaslat véglegesítéséhez azonban ezt tovább kell adnia a kodifikációs referens számára, aki ezt a TABháttéranyag felületének „Munkafolyamat” feliratára kattintva továbbíthatja az ellenőrnek felülvizsgálatra. Az ellenőr ugyanezen lépésekkel tudja visszaadni az ellenőrzött módosító javaslatot a referensnek, aki ezt követően – ha megfelelőnek találja – véglegesíti azt.

104/136


24.1.1. BIZOTTSÁGI MUNKA MENÜPONT Ebben a menüpontban a Bizottsági háttéranyag készítése c. fejezetben leírtaknak megfelelően kell eljárni azzal, hogy a Törvényalkotási bizottságnak a háttéranyag minden pontját külön beválogatás nélkül meg kell tárgyalnia. A menüpontban a kodifikációs munkatársak azokat az önálló irományokat látják, amelyekhez referensként vagy ellenőrként vannak kijelölve, illetve amelyek a törvényalkotási bizottság folyamatba kerültek és TAB-háttéranyag publikálva lett hozzájuk. A kiválasztott irományra kattintva az „Összegző jelentés – TAB-háttéranyag” felülete jelenik meg.

24.1.2.

HÁTTÉRANYAG

Ezen a felületen a publikált TAB-háttéranyag pontjai jeleníthetők meg. A sorok elején lévő nagyító ikonra kattintva csak olvasható nézetben megtekinthető az egyes háttéranyagpontok tartalma. A Gyorsnézet gombbal megtekinthető a TAB-háttéranyag gyorsnézete, a Letöltés gombbal pedig letölthető .pdf vagy .docx formátumban. A következő lépés a TAB állásfoglalásainak rögzítése. Ezt az „Állásfoglalások” feliratra kattintva teheti meg a felhasználó.

105/136


24.1.3.

KIVÉTELES ELJÁRÁS

Kivételes eljárás esetén (szükséges a megfelelő PAIR-állapot és bizottsági összerendelés) a Háttéranyag fülön a képviselői módosító javaslatok pontjait listázza a rendszer, ezekből készül az összegző módosító javaslat és jelentés. A TAB-háttéranyag ilyenkor a teljes háttéranyagból készül. Ha a TAB a kijelölt bizottság vagy főösszeget nem érintő költségvetési törvényjavaslat feldolgozása folyik és TAB szerepében eljáró (költségvetési) bizottság dolgozik, akkor a munkafolyamatot a kodifikációs referens végzi. Ha más bizottság a kijelölt bizottság, akkor az ahhoz rendelt bizottsági munkatárs végzi a feladatokat. Ilyenkor is összegző módosító javaslat készül, de a munkafolyamat fül nem érhető el. Második összegző módosító javaslat nem készül.

25. TAB-ÁLLÁSFOGLALÁSOK RÖGZÍTÉSE Az Állásfoglalások képernyőn a bizottsági állásfoglalások rögzítésével azonos módon lehet rögzíteni a Törvényalkotási bizottság állásfoglalását és az előterjesztői, ill. kormányállásfoglalásokat azzal a különbséggel, hogy a Törvényalkotási bizottságban „változtatásokkal fenntartott” állásfoglalás nem választható.

26. MEGISMÉTELT RÉSZLETES VITA Amennyiben a Törvényalkotási bizottság úgy ítéli meg, hogy egy bizottság beérkezett módosító javaslata bizonyos szempontból nem megfelelő, akkor lehetősége van azt megismételt vitára visszaküldeni. Ebben az esetben a bizottság megismétli a részletes vitát és új jelentést és módosító javaslatot nyújt be. Az összerendelés a PAIR-rendszerben történik, a ’Bizottsági munka’ menüpontban a bizottság látható összerendelve az önálló irománnyal a megismételt vita jogcímén.

106/136


A megismételt vita során a bizottságnak már nincs lehetősége túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtására. Megismételt vita esetén lehetőség nyílik a TAB-háttéranyag visszanyitására és újbóli elkészítésére a megismételt vitát lezáró módosító javaslat módosítópontjaiból is. (Ilyenkor a bizottság eredeti módosítópontjai természetesen már nem beválogathatóak). A TAB-háttéranyag visszanyitására a háttéranyag munkafelületén a ’Visszanyitás’ gombbal van lehetőség. Figyelem! A TAB-háttéranyag visszanyitásakor az eddig a háttéranyagon, illetve az összegző munkában végzett változtatások elvesznek, minden visszaáll a TAB-háttéranyag létrehozása előtti állapotba.

27. ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE Az állásfoglalások rögzítése után a Módosító javaslat fülre kattintva érhető el az összegző módosító javaslat összeállítására szolgáló képernyő. A megjelenő listában szerepelnek a bizottság által támogatott háttéranyagpontok („Szándék típusa” oszlop jelzi ezt). Az összegző módosító javaslatba csak ezek a háttéranyagpontok fognak bekerülni, a nem támogatott háttéranyagpontok nem.

Az Új saját szándék gombra kattintva a saját szándék munkacímének megadása után új saját bizottsági szándék hozható létre a korábban ismertetett módon, illetve ugyanitt van lehetőség be nem nyújtott tervezetek átvételére is. Az Indokolások képernyőn szintén a korábbiakban ismertetett módon indokolások vehetők fel és szerkeszthetők az egyes módosító pontokhoz. A módosító javaslat szerkesztésének képernyőjére visszatérni a Módosító javaslat gomb megnyomásával lehet.

107/136


A költségvetési törvényjavaslat esetén a „Főszámok frissítése” gombra kattintva a rendszer külön módosítópontot generál az 1. melléklet összegeinek megváltoztatására irányuló, az összegző módosító javaslatba felvett módosítópontok alapján. Ez a módosítópont a normaszöveg 1. §-ában fogja módosítani a főösszegeket. Ehhez a módosítóponthoz részletes indokolás rögzítése szükséges. Amennyiben a módosító javaslatok nulla vagy negatív összegre módosítanak valamely előirányzatot, a rendszer ezt a gomb megnyomásakor jelzi. Az Előhatályosítás a korábbiakban ismertetetteknek megfelelően történik.

27.1. MUNKAFOLYAMAT Az összegző módosító javaslat elkészítését követően, de az összegző jelentés benyújtása előtt szükséges a kodifikációs referens-ellenőr munkafolyamat elvégzése és a jelentés véglegesítése. Ez az „Összegző jelentés – TAB-háttéranyag” felületen a „Munkafolyamat” feliratra kattintva végezhető el. A referensnek az „Átadás” gombbal át kell adnia az ellenőrnek, majd a számára ellenőrzés után visszaküldött javaslatot – ha azt megfelelőnek találja – a „Véglegesítés” gombbal le kell zárnia. A bizottsági jelentés csak ezt követően nyújtható be a bizottsági elnök vagy alelnök felhasználó azonosítása után a bizottság saját felhasználói felületén.

28. ÖSSZEGZŐ JELENTÉS SZERKESZTÉSE A „Jelentés” fülre kattintva az Összegző jelentés képernyője jelenik meg. Az állásfoglalások rögzítése és a módosító javaslat elkészítése során itt tekinthető meg, hogy mi szerepel az Összegző jelentésben és mellékletében. A „Címlapszöveg” szerkesztése a Bizottsági jelentés szerkesztése és véglegesítése c. fejezetben leírtak szerint történik.

29. ÖSSZEGZŐ JELENTÉS ÉS ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA A véglegesített jelentés a bizottság saját felhasználói felületén a bizottsági elnök vagy alelnök kiválasztása és azonosítása után nyújtható be a „Benyújtás” gomb segítségével. Amennyiben a bizottság összegző módosító javaslatot is elfogad, ez az összegző jelentés benyújtásával egyidejűleg automatikusan megtörténik. Figyelem! Amíg a kodifikációs munkatárs nem véglegesítette a benyújtandó irományt, addig a Benyújtás gomb nem aktív.

30. KIEGÉSZÍTŐ RÉSZLETES VITÁT LEZÁRÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT Az ilyen módosító javaslat papíron érkező iromány, amelyet rögzíteni lehet ParLexben. A rögzítés menete egyezik a „Módosító javaslat kodifikációs feldolgozása” fejezetben leírtakkal.

108/136


31. KIEGÉSZÍTŐ ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT Az ilyen módosító javaslat papíron érkező iromány, amelyet rögzíteni lehet ParLexben. A rögzítés menete egyezik a „Módosító javaslat kodifikációs feldolgozása” fejezetben leírtakkal.

32. KIEGÉSZÍTŐ EGYSÉGES JAVASLAT Az ilyen javaslat papíron érkező iromány, amelyet rögzíteni lehet ParLexben. A rögzítés menete egyezik a „Módosító javaslat kodifikációs feldolgozása” fejezetben leírtakkal.

33. FENNTARTÁSKÉRÉSEK 33.1. FENNTARTÁSKÉRÉSEK RÖGZÍTÉSE PARLEXBEN Az „Irományok” menüben kiválasztott önálló iromány adatlapján érhető el a „Fenntartás” gomb, amire kattintva megjelennek azok az önálló irományhoz benyújtott képviselői módosító javaslatok, amelyek benne voltak a teljes háttéranyagban és nem kerültek be az összegző módosító javaslatba, valamint a bizottsági módosító javaslatok TAB által elutasított saját szándékrészei. A pontokat kiválasztva letölthető vagy benyújtható a fenntartáskérés irománya.

A letöltés és a benyújtás gomb csak akkor aktív, ha már van összegző jelentés és ha a felhasználó az önálló iromány benyújtója vagy „frakció nevében eljárhat” jogosultsága van. A benyújtható fenntartáskérések száma korlátozott. Ha PAIR-ban nincs eltérő érték megadva (pl. elfogadott házszabálytól eltérés miatt), akkor a fenntartáskérésekben szereplő módosítópontok száma maximum 3 lehet, amely szerepkörönként külön számítódik és összeadódik a különszavazás-kérések számával. A képviselői módosító javaslatok pontjai (az egy módosító – egy szándék elvéből következően) egy kérésnek számítanak. Ugyanarra a pontra nem lehet újra fenntartást kérni.

109/136


33.2. PAPÍRALAPÚ FENNTARTÁSKÉRÉSEK RÖGZÍTÉSE PARLEXBEN A PAIR-ban rögzített fenntartáskérések metaadatait a ParLex átveszi és a „Kodifikációs munka” menüben listázza. A megfelelő sor kiválasztása után a „Tervezet” gombra kattintva lehet kiválasztani a szükséges irományokat. A benyújtót (frakciót) a rendszer átveszi. A darabszám-korlátozásokat itt a rendszer nem kezeli, azonban véglegesítés után már beleszámolja az irományadatokba. A kodifikációs munkafolyamat itt is működik. A PAIR-ban történő visszavonás esetén a ParLexben is inaktív státuszúra vált az iromány és a darabszámokban is megjelenik a különbség.

34. KÜLÖNSZAVAZÁS-KÉRÉSEK 34.1. KÜLÖNSZAVAZÁS-KÉRÉSEK RÖGZÍTÉSE PARLEXBEN Az „Irományok” menüben kiválasztott önálló iromány adatlapján érhető el a „Külön szavazás kérés” gomb, amire kattintva megjelennek az önálló irományhoz kapcsolódó (második) összegző módosító javaslat pontjai. A pontokat kiválasztva letölthető vagy benyújtható a különszavazás-kérés.

A benyújtható különszavazás-kérések száma korlátozott. Ha a PAIR-ban nincs eltérő érték megadva (pl. elfogadott házszabálytól eltérés esetén), akkor a különszavazás-kérésekben szereplő módosítópontok száma maximum 3 lehet, amely szerepkörönként külön számítódik és összeadódik a fenntartáskérések számával. A képviselői módosító javaslatok pontjai (az egy módosító – egy szándék elvéből következően) egy kérésnek számítanak, ezeket a rendszer automatikusan kezeli. Ugyanarra a pontra nem lehet újra külön szavazást kérni.

110/136


34.2. PAPÍRALAPÚ KÜLÖNSZAVAZÁS-KÉRÉSEK RÖGZÍTÉSE PARLEXBEN A PAIR-ban rögzített különszavazás-kérések metaadatait a ParLex átveszi és a „Kodifikációs munka” menüben listázza. A megfelelő sor kiválasztása után a „Tervezet” gombra kattintva lehet kiválasztani a szükséges irományokat. A benyújtót (frakciót) a rendszer átveszi. A darabszámkorlátozásokat a rendszer nem kezeli, azonban véglegesítés után már beleszámolja az irományadatokba. A kodifikációs munkafolyamat itt is működik. PAIR-ban történő visszavonás esetén a ParLexben is inaktív státuszúra vált az iromány és a darabszámokban is megjelenik a különbség.

35. EGYSÉGES JAVASLATTERVEZET MUNKAPÉLDÁNYÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA Amennyiben már létezik összegző módosító javaslat egy önálló indítványhoz, az egységes javaslat több munkapéldánya is létrehozható. Ezekben az előhatályosító funkció használatával lehet az esetleges alternatívákat tartalmazó összegző módosító javaslat változatait átvezetni eredeti szövegre. Előterjesztői egységes javaslat munkapéldánya a Tervezeteim menüpont „Új tervezet létrehozása” opció választásával az „Egységes javaslat” feliratra kattintva hozható létre. Ezzel felugró ablakban választható az előterjesztői tájékoztató munkapéldányának alapjául szolgáló önálló iromány.

Az adatlapon a Tervezet linkre kattintva jelenik meg az előhatályosító felület. Ezen lehetőség van összegző módosító javaslat minden pontjának összeszerkesztése az önálló iromány szövegével.

111/136


Az osztott képernyő bal oldali részén láthatók a módosítópontok, a Dokumentumfára átváltással pedig jobb oldalon az előhatályosított törvényjavaslat szövege. A képernyőre lépéskor a rendszer alapértelmezetten egybeszerkeszti az összegző módosítópontokat az önálló indítvány szerkezetével és szövegével. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha az összegző módosító javaslat egymást kizáró pontokat nem tartalmaz. A módosító pontok listáján az Alkalmazva oszlopban lévő pipa jelzi, hogy az adott módosítópontot sikerült-e egybeszerkeszteni az önálló indítvánnyal. Az alternatívák miatt nem egybeszerkeszthető pontokat a rendszer a pipa hiányával és pirossal kiemelt sorral jelzi. A sárgával kiemelt pontok azt jelentik, hogy azok a pontok ugyanarra a szerkezeti egységre vonatkozó, de egymás mellett is elfogadható módosításokat tartalmaznak. Ezek között a hatályosítás sorrendjén manuálisan (a pipák egymás utáni tetszőleges kijelölésével) lehet tetszés szerint változtatni. A különböző verziójú munkapéldányok előállításához lehetőség van az alternatívák bármely elemének kézzel történő kiválasztására. Ez a megfelelő módosító pontok ki- és bepipálásával érhető el. A munkapéldány véglegesítésének lépései megegyeznek az előhatályosítás munkafolyamatában leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a sorszámok kiosztását követően a munkapéldány elmenthető.

112/136


Ehhez a Munkapéldány címe mezőbe be kell írni a munkapéldány tetszőleges címét, majd a Mentés gombra kattintva elmenthető az. A ParLex megerősítést kér a mentéshez, ennek elfogadása esetén a mentést követően a munkapéldány adatlapjára navigál.

36. EGYSÉGES JAVASLATTERVEZET ÁTADÁSA A TAB ELNÖKÉNEK A munkapéldány mentése után az előterjesztő az iromány adatlapján a ’Tervezet’ gombot megnyomva a tervezet szerkesztőjébe kerül, ahol módosíthatja a munkapéldányt (pl. az összező módosító javaslat sárgával kiemelt pontjait a nyelvi szabályok alapján kézzel is megszerkesztheti).

113/136


Ha a munkapéldány megfelelő, a „Véglegesítés” után az iromány adatlapjáról az „Átadás TAB-nak” gombot megnyomva a munkapéldány átadható a TAB elnökének.

37. AZ EGYSÉGES JAVASLAT MUNKAPÉLDÁNYÁNAK KODIFIKÁCIÓS ELKÉSZÍTÉSE A kodifikációs referensnek lehetősége van arra, hogy az összegző módosító javaslat ismeretében előállítsa az egységes javaslat munkapéldányát. Ezt a Kodifikációs munka menüpontban kiválasztott irományra kattintva, az gomb segítségével teheti meg. Ennek megnyomására létrehozhatja az előterjesztéshez benyújtott összegző módosító javaslatot figyelembe vevő munkapéldányt.

114/136


Ezt követően az előterjesztő munkafolyamatához hasonlóan szerkeszthető meg az egységes javaslattervezet munkapéldánya azzal a különbséggel, hogy az ellenőri munkafolyamatot le kell folytatni. Az ellenőrzés után a munkapéldány véglegesíthető, majd a „Bizottsági munka” menüpontban az iromány kiválasztása után ki kell választani az egységes javaslat munkát. Az adatlapon az „alternatívák” legördülő menüben a „+” gomb megnyomásával adható hozzá a munkához az előterjesztői egységes munkapéldány, vagy valamely kodifikációs referens által készített munkapéldány. A „Megnyitás” gombra kattintva szerkeszthető a kiválasztott tervezet. A „Benyújtólevél szövege” fülre kattintva – a kiválasztott alternatívának megfelelően – generálható és szerkeszthető az egységes javaslat benyújtólevele. A HHSZ rendelkezései alapján megfelelőnek talált munkapéldányt az „Átadás benyújtónak” gomb megnyomásával lehet a TAB-hoz benyújtásra továbbítani.

38. EGYSÉGES JAVASLAT BENYÚJTÁSA A Törvényalkotási bizottság saját felületén a Bizottsági munka menüpontból a kodifikációs referens által átadott egységes javaslattervezetet a bizottság tisztségviselője azonosítást követően benyújthatja, vagy a hibásnak ítélt tervezetet visszanyithatja a referens számára.

39. EGYSÉGES JAVASLAT ÁTVÉTELE ÉS RÖGZÍTÉSE A ParLex jelenleg az önálló irományokhoz PAIR-ban benyújtott egységes javaslat automatikus átvételét támogatja. Az irományok listából kiválasztva az egységes javaslatot, majd a „Tervezet” gombot megnyomva a ParLex felajánlja, hogy a ParLexben már megszerkesztett és véglegesített munkapéldányból rögzítse vagy új üres sablon alkalmazásával importálja a tervezetet. Előbbi esetben ki kell választani a „mintát”, utóbbinál pedig az önálló iromány tervezetének szerkesztése című fejezetben leírtak szerint fel kell építeni az alapszerkezetet. Ezt követően a dokumentumfa és a szerkezeti egységek tartalma az esetleges Word (.docx) dokumentumból importálható vagy manuális feldolgozással rögzíthető. A rögzített tartalmú egységes javaslat a referens-ellenőr munkafolyamattal továbbítható és lezárható.

115/136


Amennyiben hibás minta kiválasztására került sor, az önálló iromány adatlapján az „Újraindítás” gombbal a folyamat ismét elindítható, de az addig rögzített adatok elvesznek. Az egységes javaslat benyújtása jelenleg a létrehozott, megszerkesztett és előhatályosított munkapéldány .docx formátumú letöltésével és papíralapú benyújtásával oldható meg.

40. SZAVAZÁSI FORGATÓKÖNYV GENERÁLÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE A forgatókönyv-készítő felhasználó a Forgatókönyv menüpontban kiválaszthatja azt az irományt/irományokat, amelyhez a beérkezett szavazáskérési indítványok és egyéb – az irományhoz rögzített – adatok ismeretében forgatókönyvet generál. A megjelenő képernyőn beállíthatja a fenntartáskérések és külön szavazások sorrendjét, meghatározhatja az esetleges alternatívákat, majd .docx formátumban letöltheti a rendszer által sablonnal generált szavazási forgatókönyvet. A forgatókönyv véglegesíthető és a véglegesítés vissza is vonható. A forgatókönyvek listájában több forgatókönyvet kijelölve, majd az Összefűzés gombot megnyomva beállítható az összefűzendő forgatókönyvek sorrendje. A beállítás után a letöltés gombra kattintva letölthető a dokumentum.

41. SZAVAZÁSI SILABUSZ GENERÁLÁSA A frakció nevében eljáró szerepkörével rendelkező felhasználó az Irományok menüpontban a véglegesített szavazási forgatókönyvvel rendelkező irományhoz a Műveletek gomb megnyomása után a „Szavazási silabusz letöltése” opció kiválasztásával Excel-fájlban letöltheti a generált forgatókönyv „döntési fáját” és abban kitöltheti a frakció álláspontját.

116/136


42. MÁSODIK ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT ELKÉSZÍTÉSE, MÁSODIK ÖSSZEGZŐ JELENTÉS SZERKESZTÉSE, BENYÚJTÁSA Az összegző módosító javaslat és jelentés benyújtása után a Jelentés fülön elérhetővé válik a Második összegző módosító javaslat munkafelülete.

A háttéranyag összeállítása annyiban különbözik a TAB háttéranyaga összeállításának munkafolyamatától, hogy az állásfoglalásoknál megjelenik az összegző módosító javaslat minden pontja, továbbá azok a képviselői módosító javaslatok is, amelyek ebből vagy a bizottsági módosító javaslatokból támogatás hiányában kimaradtak. További különbség, hogy az állásfoglalások beállításánál van „Változtatásokkal fenntart” opció is. A módosító javaslat szerkesztése és benyújtása, valamint a jelentés benyújtása az összegző módosító javaslat és jelentés szerkesztésével és benyújtásával megegyező módon történik.

117/136


43. MÁSODIK EGYSÉGES JAVASLATTERVEZET MUNKAPÉLDÁNYÁNAK ELKÉSZÍTÉSE ÉS MEGKÜLDÉSE A TAB ELNÖKÉNEK, MÁSODIK EGYSÉGES JAVASLAT BENYÚJTÁSA A második egységes javaslattervezet szerkesztése és a hozzá kapcsolódó folyamatok megegyeznek a korábban ismertetettekkel azzal a különbséggel, hogy ezen irományok elkészítéséhez az Országgyűlés által fenntartott módosító javaslatból készített második összegző módosító javaslatot kell alapul használni.

44. SZAVAZÁSI EREDMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS RÖGZÍTÉSE A rendszer képes a PAIR-ban rögzített szavazási eredmények átvételére, ezek megjelenítésére, illetve a szavazási eredményeket fel tudja használni előhatályosításkor, munkapéldány készítésekor. Egy irományhoz kapcsolódó szavazási eredmények az iromány adatlapjáról érhetők el. Itt az adott iromány pontjaihoz PAIR-ban rögzített szavazási eredményeket listázza a rendszer.

118/136


A rendszer képes a rögzített szavazási eredményeket a munkapéldány létrehozásakor történő előhatályosítás során felhasználni. Ehhez szükséges, hogy az előhatályosítás során felhasznált iromány minden pontjához legyen szavazási eredmény felrögzítve. Ha ez teljesül, akkor új munkapéldány létrehozásakor egy jelölőnégyzetben állítható, hogy a munkapéldány elkészítéséhez szükség van-e a szavazási eredmények felhasználására.

A szavazási eredmények átvétele esetén a rendszer ezt felhasználja és az előhatályosító ablakban csak azok a pontok jelennek meg, amelyeket az Országgyűlés elfogadott.

45. ZÁRÓSZAVAZÁST ELŐKÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT SZERKESZTÉSE Zárószavazást előkészítő módosító javaslat létrehozására az „Új tervezet létrehozása” „Zárószavazást előkészítő módosító javaslat” opciójára kattintva van lehetőség. Zárószavazás előtti módosító javaslat tervezetét csak az önálló indítvány előterjesztője, illetve kormánytag felhasználó hozhat létre. A gombra kattintva listában jelennek meg azok az önálló indítványok, amelyekhez a PAIR alapján érkezhet zárószavazást előkészítő módosító javaslat (a státusza megfelelő és a benyújtási határidő még nem járt le).

Kiválasztva valamelyik önálló indítványt, a zárószavazást előkészítő módosító javaslat tervezete létrejön szerkesztés alatt státusszal és automatikusan megnyílik a módosító javaslat szerkesztőfelülete. A forrástervezetet, amelyhez a módosító javaslat készül, a rendszer automatikusan kiválasztja és a szerkesztés előtt a választás helyességéről

119/136


megerősítést kér. A zárószavazást előkészítő módosító javaslat pontjai ehhez a tervezethez készíthetők el.

A zárószavazást előkészítő módosító javaslat szerkesztése a képviselői módosító javaslathoz hasonlóan történik. A zárószavazást előkészítő módosító javaslat egésze egy szándéknak minősül, az abban lévő pontok összefüggnek egymással. Ez azt is jelenti, hogy két egymást kizáró módosítópont ugyanabban a módosító javaslatban nem hozható létre (pl. nem lehet ugyanazon szerkezeti egységet elhagyni és módosítani is). A ParLexben a módosító javaslatok pontokból, az egyes módosítópontok pedig ún. „lábakból” állhatnak. A „lábak” az egy módosítópontban szereplő módosult szerkezeti egységek. Egy módosult szerkezeti egységet tartalmazó módosítópont is „lábnak” minősül.

46. ZÁRÓSZAVAZÁST ELŐKÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA Ha elkészült a zárószavazást előkészítő módosító javaslat, akkor azt először a „Véglegesítés” gombbal véglegesíteni szükséges. Ekkor lefutnak az ellenőrzések, hogy a rendszer megállapítsa, hogy a javaslat formailag megfelelő és benyújtható-e. Sikeres véglegesítés után a tervezet adatlapján a „Benyújtás” gombra kattintva a zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtható.

47. ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT SZERKESZTÉSE A zárószavazást előkészítő módosító javaslat(ok) benyújtása után a kodifikáció munkatársai ezeket feldolgozzák, majd az önálló iromány adatlapján új zárószavazás előtti háttéranyagot hoznak létre belőle. Ennek publikálása után elérhető a Bizottsági munka menüben a zárószavazás előtti bizottsági munka, az önálló irománynak a Törvényalkotási bizottsággal összerendelt sorára kattintva. A felugró ablakban a zárószavazás előtti munkát szükséges kiválasztani.

120/136


A zárószavazás előtti bizottsági munka szerkesztése az első összegző munkával megegyezően történik.

48. ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA Ha a kodifikációs referens és a Törvényalkotási bizottság részéről is véglegesítésre került a zárószavazás előtti munka, akkor a Jelentés fülön a „Benyújtás” gombra kattintva a zárószavazás előtti módosító javaslat és jelentés a megfelelő bizottsági felhasználóval benyújtható.

49. ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT ÁTVÉTELE ÉS RÖGZÍTÉSE A ParLex jelenleg a Költségvetési törvényjavaslathoz PAIR-ban benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat automatikus átvételét támogatja. A tervezet a PAIR-ban beállított egységes javaslat, ennek hiányában az önálló iromány sablonja alapján jön létre. Az irományok listából kiválasztva rögzíthető a tervezet tartalma, majd a referens-ellenőr munkafolyamatban az továbbítható és lezárható.

121/136


50. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNEK ALÁÍRÁSRA MEGKÜLDÖTT TÖRVÉNY SZÖVEGÉNEK RÖGZÍTÉSE A ParLex jelenleg az önálló indítványhoz PAIR-ban benyújtott iromány automatikus átvételét támogatja, amelyek munkafolyamata megegyezik az Egységes javaslat átvétele és rögzítése c. fejezetben leírtakkal.

51. NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓK KEZELÉSE A nemzetiségi szószólók az országgyűlési képviselőkhöz hasonlón a PAIR-rendszertől történő szinkronizálással kerülnek a ParLex-rendszerbe. Lehetőségeik korlátozottabbak, mint a képviselőké. Nemzetiségi szószóló csak határozati javaslatot nyújthat be. Módosító javaslat esetén annak tervezete létrehozásakor figyelmeztető üzenet jelenik meg, amelynek szövege szerint „Nemzetiségi szószólóként csak a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő előterjesztéshez nyújthat be módosító javaslatot!”. Ez a tervezet létrehozását, szerkesztését, benyújtását nem akadályozza, hiszen a ParLex nem vizsgálja az előterjesztések tartalmát. A szószóló által benyújtott módosító javaslat ilyen típusú „házszabályszerűségéről" a bizottságnak kell döntenie.

52. SÜRGŐSSÉGI JAVASLAT A ParLex-rendszerben az önálló iromány megfelelő állapotában ahhoz lehetséges sürgősségi javaslat benyújtása. Sürgősségi javaslatot a ’Tervezeteim’ menüpont „Új tervezet létrehozása” gombjára kattintva, majd ott a Sürgősségi javaslatot kiválasztva lehetséges. Ezután szükséges kiválasztani a sürgősségi javaslat alapjául szolgáló önálló irományt. Ezután megjelenik a sürgősségi javaslat tervezetének sablonszöveget tartalmazó képernyője.

122/136


A tervezet szövege a „Szerkeszt” gombra kattinva szerkeszthető, az ottani változások a „Mentés” gombra kattintva menthetők el. A „Feltöltés” gombra kattintva csatolható a tervezethez az aláírásokat tartalmazó .pdf formátumú dokumentum. A „Véglegesítés” gombra kattintva véglegesíthető a tervezet, majd annak adatlapjáról az benyújtható.

53. KIVÉTELESSÉGI JAVASLAT A ParLex-rendszerben az önálló iromány megfelelő állapotában ahhoz lehetséges kivételességi javaslat benyújtása. Kivételességi javaslatot a ’Tervezeteim’ menüpont „Új tervezet létrehozása” gombjára kattintva, majd ott a kivételességi javaslatot kiválasztva lehetséges. Ezután szükséges kiválasztani a kivételességi javaslat alapjául szolgáló önálló irományt. Ezután megjelenik a kivételességi javaslat tervezetének sablonszöveget tartalmazó képernyője.

123/136


A tervezet szövege a „Szerkeszt” gombra kattinva szerkeszthető, az ottani változások a „Mentés” gombra kattintva menthetők el. A „Feltöltés” gombra kattintva csatolható a tervezethez az aláírásokat tartalmazó .pdf formátumú dokumentum. A „Véglegesítés” gombra kattintva véglegesíthető a tervezet, majd annak adatlapjáról az benyújtható.

54. HATÁROZATI HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS 54.1. TERVEZET LÉTREHOZÁSA ÉS ÁTADÁSA KODIFIKÁCIÓNAK A ParLex-rendszerben a megfelelő állapotú önálló irományhoz lehetséges határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés (továbbiakban: HHSZ) javaslat benyújtása. HHSZ-javaslatot a „Tervezeteim” menüpont „Új tervezet létrehozása” gombjára kattintva, majd ott a Határozati házszabályi rendelkezésektől eltérés típust kiválasztva lehetséges. Ezután szükséges kiválasztani a javaslat alapjául szolgáló önálló irományt. A létrehozás következő lépése a létező három minta valamelyikének kiválasztása. Az Alap minta választása esetén a létrejövő sablon csak a házszabálytól eltérés javaslatának felvezető szöveget tartalmazza, a kívánt részletezés szabadon szerkeszthető.

124/136


Kiválasztható továbbá a kivételes eljárás mintájára szerkeszthető, továbbá a módosító javaslat és bizottsági jelentés benyújtását kizáró házszabályi eltérés sablonja. Ezek előre definiált szövegelemeket tartalmaznak, de a sablonok szövege szabadon szerkeszthető. Ezután megjelenik a HHSZ-javaslat tervezetének képernyője.

A tervezet szövege a „Szerkeszt” gombra kattinva szerkeszthető, az ottani változások a „Mentés” gombra kattintva menthetőek el. A „Benyújtó minta kiválasztás” gombra kattintva dönthető el, hogy milyen sablonkerete lesz a tervezetnek. A „Véglegesítés” gombra kattintva véglegesíthető a tervezet, majd annak adatlapjáról az „Átadás kodifikációnak” gomb megnyomásával átadható a Kodifikációs Főosztály munkatársainak.

54.2. KODIFIKÁCIÓS MUNKAFOLYAMAT A kodifikációs munkatársak számára a HHSZ-eltérés munkafolyamatai a főmenü „HHSZeltérés” menüpontjában találhatóak.

125/136


Itt egy HHSZ-tervezet adatlapjára navigálva a kodifikációs főosztályvezető referens(eke)t és ellenőr(öke)t rendel a HHSZ-tervezethez, majd továbbadja szerkesztéshez.

A HHSZ-tervezet ezután végigmegy a referens-ellenőr-referens munkafolyamaton, amelynek a végén a referens visszadja a kodifikációs főosztályvezetőnek („HHSZ-eltérés elkészült”), aki az „Átadás házbizottságnak” gomb megnyomásával átadja benyújtásra a Házbizottság erre kijelölt felhasználójának.

126/136


54.3. BENYÚJTÁS A Házbizottság felhasználója a „Tervezeteim” menüpontban a kodifikációs munkatárstól megkapott tervezet adatlapjáról benyújthatja azt, vagy visszaküldheti a kodifikációs munkatársnak további módosításokra.

54.4. A HATÁROZATI HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ESETEI 54.4.1.

KIVÉTELES ELJÁRÁS MINTÁJÁRA

A folyamat a kivételes eljárás mintájára zajlik le. Nincs bizottsági részletes vita, a TAB közbeeső folyamat nélkül összegzőt készít a teljes háttéranyagból.

54.4.2. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT ÉS BIZOTTSÁGI JELENTÉS BENYÚJTÁSÁNAK KIZÁRÁSÁVAL Nem lehet benyújtani módosító javaslatot, nincs részletes vita sem. A szavazás az önálló indítványról történik.

54.4.3.

TÁRGYALÁS MÓDJA: EGYÉB

Ebben az esetben papíralapú munkafolyamatra kell áttérni. A PAIR-ban ezt a sürgős/kivételes mezőben lévő 0 érték jelzi. Ha ilyen állapotú önálló irományhoz rögzítenek PAIR-ban nem önálló irományt, azt a ParLex nem veszi át, kivéve a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött nem önálló irományt.

127/136


55. BIZOTTSÁGI TÚLTERJESZKEDŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT A bizottsági munka folyamán a bizottságnak lehetősége van az egyes háttéranyagpontokat túlterjeszkedőnek jelölni.

A bizottság által támogatott vagy változtatásokkal fenntartott háttéranyagpontok átkerülnek a „Túlterjeszkedő javaslatok” fülre.

túlterjeszkedő

128/136


A bizottságnak ezen a szerkesztőfelületen lehetősége van saját túlterjeszkedő szándék létrehozására is az „Új saját szándék” gomb megnyomásával. A saját szándékok szerkesztése a bizottsági módosító javaslat saját szándékaival megegyező módon történik. Az egyes saját szándékok törölhetőek a sor végén található

gomb megnyomásával.

Az egyes túlterjeszkedő támogatott vagy változtatásokkal fenntartott indítványok, illetve saját szándékok nem a bizottsági módosító javaslat részeként, hanem azzal egyidejűleg, de egymástól elkülönülten kerülnek benyújtásra. Ha az önálló indítvány állapota a PAIR-ban „törvényalkotási bizottság eljárására vár 72. §” állapotra vált, akkor az összes olyan túlterjeszkedő módosító javaslat a TAB háttéranyagába kerül, aminek az állapota – az Országgyűlés döntése alapján – „szabályszerű túlterjeszkedő”. Más módon bizottsági túlterjeszkedő nem kerül a TAB-háttéranyagba.

56. BIZOTTSÁGI INDÍTVÁNY A 72. § SZERINTI ELJÁRÁSRA Ha a bizottság a túlterjeszkedő módosító javaslata(i) tárgyalására a HHSZ 72. § szerinti indítványt kívánja benyújtani, azt a bizottsági munka „Túlterjeszkedő tárgyalás” menüpontban a szövegdoboz kitöltésével teheti meg.

Ha ebben a menüpontban található szövegdoboz üres, akkor a bizottság nem nyújt be ilyen indítványt, ha azonban ki van töltve (a „Tartalom generálása”, vagy a „Szerkeszt” gombbal), akkor a bizottsági módosító javaslattal, túlterjeszkedő javaslat(ok)kal és a bizottsági jelentéssel együtt benyújtásra kerül a 72. § szerinti indítvány is.

129/136


Ha a bizottság mégsem kíván ilyen indítványt benyújtani, akkor üresre kell törölnie az itt található szövegdobozt.

57. LEKÉRDEZÉSEK, STATISZTIKÁK Az egyes irományokhoz kapcsolódó adatok lekérdezhetőek a „Statisztikák” felső menüpontban. A hozzáférés jogosultsághoz kötött. Felugró ablakban listázva jelennek meg azok az irományok, amelyhez a kiválasztott felhasználó vagy bizottság kapcsolódik.

Az irományok kiválasztása után a rendszer lekérdezi és megjeleníti az kért adatokat.

58. KERESÉSI LEHETŐSÉGEK 58.1. ÁLTALÁNOS KERESŐ A ParLex része egy általános szabadszavas kereső, amely a „Kereső” menüpont alatt érhető el. Kulcsszó és ciklus megadása után listázza a találatokat. A dokumentumok publikussá válásakor azok a rendszer által indexelt tartalmuk alapján válnak kereshetővé. Az indexelést a következő események váltják ki: Teljes háttéranyag publikálása, Bizottsági háttéranyag publikálása, TAB-háttéranyag publikálása, ParLexből történő irománybenyújtás, vagy PAIR-ból átvett benyújtott iromány rögzítésének véglegesítése. Az eredménylistában egy találatra kattintva letölthető a dokumentum .pdf formátumban.

130/136


58.2. KERESÉS LISTÁKBAN GYORSSZŰRŐVEL A ParLexben a különböző listák táblázatos formában jelennek meg. A táblázat fejlécében található szűrőmezővel az adott oszlopban listázott értékekre lehet szűrni. A szűrő jellege az oszlopban listázott adatok jellegétől függ, pl. szabadszavas keresés, dátumkiválasztási lehetőség stb.

59. ÉRTESÍTÉSEK 59.1. ÉRTESÍTÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A rendszer előre meghatárott eseményekről értesítést, illetve e-mail-üzenetet küld a felhasználóknak (pl: előterjesztéshez történő csatlakozási kérelem). A felhasználói értesítéseket a jobb felső sarokban lévői harang ikon melletti szám jelzi.

131/136


Rákattintva az Értesítések képernyő jelenik meg, ahol elolvashatók a felhasználó értesítései. A rendszerbe történő belépéskor alapértelmezetten ez a képernyő jelenik meg.

59.2. HATÁRIDŐ-FIGYELÉS A felhasználók feliratkozhatnak értesítésre a különböző irományokhoz a PAIR-ban rögzített határidőkkel kapcsolatban. Ehhez az Irományok menüpontban egy iromány adatlapján a „Műveletek” gomb „Feliratkozás határidő-értesítésre” opcióját kell kiválasztani.

132/136


A PAIR-ban rögzített határidő lejárata előtt a rendszer a rendszerbeállításokban meghatározott idővel korábban értesítést küld a felhasználónak. A gomb újbóli megnyomásával lehetséges a leiratkozás az értesítésről.

60. GYORSBILLENTYŰK A rendszer támogatja néhány gyakran használatos funkció billentyűzetről történő elérését. A gyorsbillentyűk támogatottsága operációs rendszerenként és böngészőnként eltérő lehet. Tervezet szerkesztőben: Dokumentumkereső Alt + K Melléklet-létrehozás Alt + N Hivatkozáskeresés Alt + H Importellenőrzés Alt + I Főösszegek számítása Alt + F Törvényjellegállítása Alt + J Adatlap Alt + A Indokolások Alt + W Új modpont Alt + M (csak a módosítópontok fülön) Indokolásokban: Tervezet Alt + T Bárhol a rendszerben, ahol a Gyorsnézet gomb is megjelenik: Gyorsnézet Alt + Q

133/136


61. RENDSZERKARBANTARTÁS 61.1. SABLONKARBANTARTÁS A ParLex adminisztrátori jogosultsággal rendelkező felhasználója számára a „Rendszer admin” menüpontban a „Sablonkarbantartás” opciót választva megjelenik a rendszerben használt sablonok listája. Kétféle sablont listáz a táblázat, az .odt kiterjesztésű „fő” sablonokat és az .ftl kiterjesztésű „al” sablonokat. Az alsablonok a fősablonok részei, pl. ahol egymás alatt ismétlődő blokkokat kell listázni, ezek alsablonokba kerülnek.

Egy sablont kiválasztva aktívvá válik a Letöltés és a Feltöltés gomb. A fősablonokat LibreOffice-ban lehet szerkeszteni. Az alsablonok .ftl kiterjesztéssel töltődnek le, ami a Freemarker sablonozó nyelvet és a HTML-jelölőnyelvet használja. Az alsablonokat bármilyen szövegszerkesztővel (pl. Notepad / Jegyzettömb) lehet szerkeszteni, de fontos, hogy a formátuma ne változzon (egyszerű szöveg, UTF-8 kódolással BOM nélkül). Figyelem! Ha a sablon nem szöveges részei módosulnak, hibásan fog működni! Az alábbi jelölést használó részeket érintetlenül kell hagyni:  

szürke háttérrel kiemelt szövegek <> jelek közötti szövegek

134/136




${ } jelek közötti szövegek

Amennyiben valamilyen hiba kerül a sablonba, az „Eredeti fájl visszaállítása” gombbal visszaállítható az eredeti állapot. Bizonyos sablonok esetén különböző verziók tölthetők le. Ilyenkor a „Paraméter megadása” gomb melletti mezőbe be kell írni a verziószámot, megnyomni a gombot és utána kell letölteni. Ilyenkor eltérő tartalmú sablonok tölthetők le.

61.2. KÜLSŐ FELHASZNÁLÓK KEZELÉSE A ParLex-rendszer alapvetően kétféle felhasználótípust különböztet meg:  

A belső felhasználók a PAIR-rendszerrel történő szinkronizáció által áthozott felhasználók; A rendszerbe kézzel, a „Rendszer admin” menüpont „Felhasználókezelés” almenüjében felvett „külső” felhasználók.

A külső felhasználók egy úgynevezett LDAP-sémán keresztül külső program segítségével lekérdezhetőek. A művelethez szükséges egy LDAP-kezelő külső kliensprogram. Az LDAP-séma eléréséhez szükséges beállítások az üzemeltetési kézikönyvben kerülnek feltüntetésre.

61.3. RENDSZERLOGBA TÖRTÉNŐ NAPLÓZÁS A ParLex-rendszer működése során az operációs rendszer rendszernaplójába (syslog) naplózza egyes esmények megtörténtét. Ezek az események a következők:    

felhasználói bejelentkezések (IP-címmel együtt) irományok benyújtása háttéranyagok publikálása jogosztás a ParLex admin felületén keresztül

62. HIBABEJELENTÉS A hibák bejelentése jelenleg a parlamenti Redmine rendszerben történik. Elérése: https://redmine.parlament.hu

135/136


Bejelentkezés és a projekt kiválasztása után bal oldalon az Új feladat menüpontban kell rögzíteni a hibát. Egy feladathoz csak egy hiba rögzíthető! Csak az alábbi mezőket kell kitölteni: Tárgy mező: a hiba rövid, tömör megnevezése Leírás: a hiba bővebb ismertetése Felelős: Bukvai Zoltán Fájlok: ha mód van rá, a PrintScreen billentyűvel készítsünk képernyőmentést a hibáról és az „Add picturefromclipboard” linkre kattintva Control+V megnyomásával illesszük be a képet. Több kép is feltölthető ilyen módon. A Redmine szoftver bizonyos esetekben nem képes kezelni a megadott képformátumot. Ilyen esetben a képet Word-dokumnetumba illesztve és azt csatolva kapcsolható hozzá a hibaüzenethez.

136/136

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV A TÖRVÉNYALKOTÁS PARLAMENTI INFORMATIKAI RENDSZERE (PARLEX) TÁRGYÚ FEJLESZTÉSHEZ

Recommend Documents