A BOCSKAIKERTI NÉMETH LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BOCSKAIKERTI NÉMETH LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: 2013.március 20.

Sipos István intézményvezető

A Németh László Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának vázlata

I. Általános rendelkezések

3

II. Az intézmény működési rendje

7

III. A szervezeti egységek

15

IV. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

25

V. A nevelőtestület feladatainak átruházása

27

VI. A külső kapcsolatok rendszere

31

VII. Az intézményi hagyományok ápolása

33

VIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

35

IX. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok

36

X. A szülői szervezet jogai

43

XI. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

44

XII. A Diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás

48

XIII. A mindennapi testedzés formái

49

XIV. Az iskolai könyvtár működési rendje

50

XV. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok

52

XVI. Tanítási időkeret, munkaidő nyilvántartás

52

XVII. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás

55

XIX. Záró rendelkezések

58

XX. Az SZMSZ elfogadása

59

2

Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] A nemzeti köznevelésről szóló 2011.év CXC.tv 20/2012 EMMI r.a köznevelési tv. végrehajtásáról 368/2011 Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 2001. évi XXXVII Törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. OM rendelet

Bocskaikerti Községi Önkormányzat képviselő testületének hatályos rendeletei A bocskaikerti Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület 2011. augusztus 30. napján fogadta el. Az elfogadáshoz a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Közalkalmazotti tanács, a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség az őt érintő kérdésekben. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Legfontosabb alapelve csak az állandó érvényű az iskola hagyományaiba beépült elvet és gyakorlatot rögzíti, a változással együtt járó szükséges módosulásokat a konkrétabb megfogalmazású mellékletekben követi. Az SZMSZ és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve kötelező.

2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése [az Ámr. 10. § (4)–(5), 17. § (4), 145/A. § (5) és 145/B. § (2) bekezdéséhez, valamint a 193/2003. (XI. 26.) Korm. r. 3. § (2) bekezdéséhez]

1. Az intézmény neve: Bocskaikerti Németh László Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Törzsszáma: 376293204 Székhelye: 4241 Bocskaikert Baross G. u. 19.

3

Alapításának éve: 2007. Az intézmény OM azonosítója: 201112 Működési területe: Hajdú-Bihar megye Képzési forma: nappali tagozat Felvételi körzet: Bocskaikert Község közigazgatási területe Alapító neve: Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Alapító székhelye: 4241 Bocskaikert, Poroszlay u. 20. Fenntartó és felügyeleti szerv: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Intézmény típusa: Többcélú intézmény - közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Általános Iskola 2. Alapfokú Művészeti Iskiola Gazdálkodási jogköre:

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának módját az alapító okirat mellékletét képező együttműködés megállapodás rögzíti.

A feladatellátást szolgáló vagyon: az intézmény által használt vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jogra vonatkozóan a mindenkor érvényes KT. rendelet az irányadó. Alaptevékenység: 852000 –alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852012 –sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) SNI B 852021 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852022 - sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) SNI B

4

852031 alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban (12 évfolyam) 852032-alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti ágban (12 évf.) 562913-iskolai intézményi étkeztetés Az alaptevékenységhez fűződő kiegészítő tevékenysége: 855911-napközi otthoni és tanulószobai ellátás 855912 – SNI tanulók napközi otthonos nevelése 855914 – általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 - SNI tanulók tanulószobai nevelése 889205 - iskolai szociális munka 890111 – esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890115- speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 931204 - iskolai diáksport-tevékenység támogatása 931205 – fogyatékkal élők - iskolai diáksport-tevékenység támogatása 831301 - szabadidősport-(rekreációs sport) tevékenység támogatása 931302 - fogyatékkal élők szabadidősport-(rekreációs sport) tevékenység támogatása Vállalkozási tevékenység: 682002 - nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése (1%) Az intézménybe felvehető maximális gyermek-tanuló létszám: - általános iskola (8 évfolyam) alapító okirat szerint Engedélyezett tanulócsoportok száma:14 osztály Az intézményben az évfolyamok száma: 1- 8 évfolyam Tanulócsoportok száma:14 csoport - alapfokú művészeti oktatás: (12 évfolyam)alapító okirat szerint - zeneművészeti - táncművészeti : - képző- és iparművészeti ág: - iskolai előkészítés alapító okirat szerint A székhelyen folyó alapfokú művészetoktatáshoz a nappali munkarend szerint a legmagasabb tanuló létszám alapján igényelhető normatíva jogcímek: 4241 Bocskaikert, Baross Gábor u. 19. Zeneművészeti ág, táncművészeti ág, Képző- és iparművészeti ág: alapító okirat szerint Az okirat felülvizsgálatának rendje:lásd 2) pont Az intézményvezetőjének kinevezési rendje:

5

1) Nyilvános pályázat útján az illetékes miniszter nevezi ki. 2) Az alapító okiratot érintő változást az intézmény vezetője a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni.

II.Az intézmény működési rendje A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 1. A tanév helyi rendje A.) A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. B.) A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -

a tanév oktatási-nevelési feladatait

-

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

-

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

-

a vizsgák (felvételi, osztályozó, javító, különbözeti, helyi) rendjét,

-

a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,

-

a bemutató órák és foglalkozások rendjét,

-

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat a csoportos órát tartó tanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az szülőkkel tanulókkal, gyermekekkel ismertetni kell. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 6

2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva, 6:00-tól 20:00 óráig, mely idő alatt 6:40-től 7:30-ig és 16.00-16.30-ig ügyelet van. A művészeti tagozat órái 11:45-től 18:30ig tartanak. A tanulók szervezett foglalkoztatáson kívül csak nevelői felügyelettel használhatják az iskola különböző létesítményeit és berendezéseit. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. A tanévközi tanítási szünetekben az iskola zárva tart. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15, 10, illetve 5 perc. A csengetések rendjét a Házirend tartalmazza. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart. A szorgalmi időszak előkészítése augusztus utolsó hetében történik. Ebben az időszakban kell megszervezni az osztályozó,- a különbözeti,- és a javítóvizsgát. A vezetők benntartózkodásának rendje:A vezetők közül szorgalmi időszakban 7.45-16.30-ig legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Ha ez nem lehetséges, akkor a tágabb iskolavezetés tagjai közül kell valakit megbízni a helyettesítéssel.

3. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

7

A hivatalos ügyek intézése az igazgatási irodában, az iskolatitkárnál történik munkanapokon 8-16 óra között, az igazgató fogadóórája: hétfőnként 14:00-16:00 óráig. Rendkívüli esetben az igazgató módosíthatja ezt az idő intervallumot.

A pedagógiai munka belső ellenőrzés rendje Az iskola belső ellenőrzési rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ennek végrehajtásáért az iskolavezetés a felelős. Az intézményvezető rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. 1. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: 

biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását,



jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést,



megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet,



tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat,



biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését,



vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot.

2. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: 

a pedagógiai program feladatainak végrehajtása,



a helyi tanterv megvalósítása,



a munkatervi határidők megvalósítása,



IPR végrehajtása



a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez,



a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata,



valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése,

8



a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése,



a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis nevelőmunka hatékonysága, a javító- és osztályozó vizsgák szabályszerű lefolytatása,



a szakmai felszerelések, a szertárak, előadóterem berendezéseinek szabályszerű használata



a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása,



a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása,



az Oktatási Hivatal által meghatározott ellenőrzések.

3. Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: 

a hibák, hiányosságok javításáról,



a megelőzés feltételeinek biztosításáról,



az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról,



a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

Vezetői és hatásköri ellenőrzés 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: 

biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket,



határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására,



megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését,



megtartja az értékelő megbeszéléseket.

9



elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket.

A vezető-helyettes hatásköri ellenőrzése A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, az igazgatóhelyettes, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: 

a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása,



az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása,



tanügyigazgatási, szaktantárgyi, módszertani, és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása.



a határidős feladatok teljesítése, az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága,



utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása, 2. A vezetőhelyettes ellenőrző munkája

Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: 

a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére,



a pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására, - a helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a tanulókkal való törődésre, - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására,



a pedagógusi ügyelet ellátása, pontossága,



a határidő pontos betartására,



a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre,



a gyermek és ifjúságvédelmi munkára,

10



az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére,



az intézményi tulajdon védelmére,



a balesetek megelőzésére.



a tanügyi dokumentációk vezetésére. 3. A munkaközösség-vezető, művészeti tagozatvezető ellenőrző feladatai

A szakmai munkaközösség-vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgy pedagógiai irányításáért. Ellenőrzési feladatai: 

a tanterv színvonalas megvalósítása,



a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása,



a munkaközösségi, IPR munkaterv összeállítása és megvalósítása,



tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása,



a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztatások színvonalas megtartása,



a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése,



a pedagógus munkájával összhangban álló következetes, óralátogatás, értékelés.

Művészeti iskolában: Az ellenőrzések kiterjednek a szakmai és adminisztrációs munkára egyaránt. Az ellenőrzések ütemterve minden évben az Ellenőrzési tervben található, hónapokra lebontva az ellenőrzendő dokumentumokat, feladatokat. A naplók ütemezés szerint történik, ami nemcsak formai, de tartalmi ellenőrzést is jelent. Mivel ebben az iskolatípusban nincs tanmenetírási kötelezettség, irányadó dokumentum a tanterv. Az óralátogatások ütemezés szerint történnek, a félévi, illetve év végi vizsgán az igazgató minden szaktanár minden csoportjánál vizsgabizottsági elnök, ami elengedhetetlenül fontos a pedagógiai munka ellenőrzése szempontjából. A vizsgákról mindig jegyzőkönyv készül, melyet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Az ellenőrzők vezetése, a havi jegyek beírásának ellenőrzése szúrópróba szerűen történik, hiányosság esetén az ellenőrzés többször is visszatérő.

11

A nevelési év, záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

12

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel napközben csak a főbejáraton keresztül, a portás engedélyével léphetnek be az intézménybe. Belépéskor minden esetben közölni kell a portással, hogy kit és milyen céllal keresnek, és ennek megfelelően dönt a portás az intézménybe belépésről. A délutáni, és az esti rendezvények esetén a kijelölt helyen van a belépés. Tanórai foglalkozások védelme érdekében a szülők gyermekeiket csak az iskola előtt várhatják. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok:

Az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek ( az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai és szabadidős, tanórán kívüli tevékenységet nem zavarhatják. Az intézmény rendezvényein, ünnepségeken és más az intézmény által szervezett programokon, foglalkozásokon olyan magatartás, viselkedés várható el, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt. Tilos a botrány, garázdaság, közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Az intézmény az elvárt normák megszegése esetén a módosított 218/1999. (XII.28.) Korm.rendelet előírásait alkalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározhatók azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. A szervezeti és működési szabályzat e rendelkezéseit hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy azokat bárki megismerhesse. A módosítás célja a

13

közoktatási intézményekben tapasztalható erőszakos magatartás különböző formái elleni szabályozottabb fellépés elősegítése. A korábbi előírások csak miniszteri szinten (a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4.§(1) bekezdése c)pontja) és csak a nevelési-oktatási intézmények esetében követelték meg a belépés és a benntartózkodás rendjének a szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozását azok esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. A jelen módosítás törvényi szintre emelte

az

intézmény

biztonságos

működését

garantáló

helyi

szintű

szabályok

meghatározásának lehetőségét, és egyidejűleg kiterjesztette azt valamennyi közoktatási intézményre.

III. Szervezeti egységek

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az intézmény vezetője: intézményvezető 1. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, aki gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - általános és alapfokú művészetoktatási intézményegység - nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; - nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - kötelezettségvállalás - az intézmény igazgatótanácsával, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;

14

- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 3. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, -

egyeztetési

kötelezettség

terheli

az

alkalmazottak

foglalkoztatására,

élet-

és

munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében - felelős: - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, -

egy személyben képviseli az Intézményt, a képviselet jogát az SZMSZ-ben meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára is.

4. Az intézményvezető egy személyben felelős: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, 5. az intézményvezetőnek fenti feladatokat és hatásköröket figyelembe véve – a munkáltatói intézkedései előtt egyeztetnie kell - az általános igazgató-helyettessel, - a gazdasági vezetővel, 15

- az intézmény érdekképviseletével, a szülői- és diák-önkormányzati meghatalmazottakkal -

az igazgatótanáccsal

Közvetlen beosztottjai: - általános igazgatóhelyettes - művészeti tagintézmény-vezető

1. Intézményegység-vezetők: Általános iskola: intézményvezetőhelyettes Alapfokú Művészetoktatás: Tagozatvezető Az intézmény vezetésének feladatait az intézményvezető, az általános igazgató-helyettes továbbá a tagozatvezető látja el. Az általános igazgató-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. 1. A vezető-helyettes, mint pedagógiai vezető helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgató-helyettes főbb feladatai: - irányítja a pedagógusok munkáját, - ellenőrzi a minőségbiztosítási program teljesítését, - irányítja, koordinálja, ellenőrzi az intézményegységek, valamint a pedagógiai szolgáltatók szakmunkáját. - Az általános igazgatóhelyettes a munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. 16

Személyi felelőssége az általános iskolai intézményegység működésére terjed ki. Munkáját az iskolai munkaközösségek segítik, akinek a munkakörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladata: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a 2§ (7. b) bekezdésben foglaltak szerint, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;- a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; Felelős: - az általános iskolában folyó pedagógiai munkáért, a pedagógiai program teljesítéséért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Szakmai és szervező, irányító, módszertani munkáját az intézményvezető segíti. Közvetlen beosztottjai: Pedagógusok 2. Az intézményegységek vezetői (alapfokú művészetoktatási intézmény intézményegység vezetője,) az egyes intézményegységek felelős vezetői, felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal, rendelkező pedagógusok. Hatás- és jogköre kiterjed az intézményegységben dolgozó pedagógusokra, döntéseit, utasításait – amennyiben azok munkáltatói jogokat érintenek, előzetesen egyeztetnie kell az intézményvezetővel, egyéb esetekben – hatáskörén belül – a jogszabályokban és e szabályzatban előírt egyeztetési kötelezettsége van. Szervezési feladatai a napi feladatokon felül: helyettesítések, munkarendi ügyek, ügyeleti beosztás megszervezése, oktatási-nevelési dokumentumok ellenőrzése, ellenőrzési feladatok szervezése, a lemaradó, szociális hátrányban levő tanulók segítésének támogatása.

17

A Művészeti tagozatvezető Feladatait az intézményvezető irányítása alapján végzi. Felel a művészetoktatás dokumentációjáért.

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel: Szülői Munkaközösség: Minden osztályt egy fő képvisel. Az elnököt és helyettesét közülük választják nyílt szavazással. Az így megüresedett osztályképviselői helyre új tagokat választanak az osztályok. Tanácskozásukat az elnök összehívására, vagy tagjainak kezdeményezésére tartják A munkatervben megtervezett SZM választmányi értekezleteken kívül a következő formába lehet rendkívüli SZM értekezletet tartani ha: az osztály SZM elnökök legalább 50 %-a kéri - az iskolavezetés kezdeményezésére rendkívüli esetben Az SZM vezetőség általában 5 fős, a kapcsolatot az SZM elnök irányításával valamennyien tartják az iskolavezetéssel. Az SZM választmányi üléseken az iskolavezetés minden esetben képviselteti magát. A szülők részéről felmerülő problémákat, javaslatokat, terveket az SZM vezetőség tolmácsolja az iskolavezetés felé. A nevelők és a szülők közössége: Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik iskolaszék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az szülői szervezetre átruházza. (2) Az szülői szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével

összefüggésben a nevelési-oktatási

intézmény által

hozott

döntések,

intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. (3) A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

18

b) a házirend elfogadásakor; c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. (4) A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program, IPR program és IMIP elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. (5) a szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az iskola pedagógiai programját, IMIP-et, IPR-t a szülők számára nyilvánossá kell tenni. Az intézményvezető a szülői munkaközösség választmányi ülésén, évfolyamonként szervezett szülői értekezleteken, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő feladatokról. 1. osztályban évente 3 alkalommal, 2-8. évfolyamokon évente 2-3 alkalommal egységes szülői értekezletet tart az iskola. Emellett az osztályfőnöknek joga van (indokolt esetben) rendkívüli szülői értekezletet összehívni. Az egyéni problémák megbeszélésére az évente 2-3 alkalommal megszervezett fogadóórák szolgálnak. Az osztályfőnökök indokolt esetben családlátogatást kezdeményezhetnek. Az írásbeli közlésekre a tájékoztató füzet használata kötelező. Az igazgatóhoz címzett írásbeli kérések levél formájában is eljuttathatók. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok. A szülői munkaközösség egyetértési jogot gyakorol: -

az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben

-

a házirend elfogadásakor

-

A szülő véleményét be kell szerezni 

a minőségirányítási program elfogadása előtt



a nevelési program elfogadása előtt



a nevelési év rendjének elfogadása előtt

19

Intézményi tanács Az intézményben működik az érintettek részvételével. Nevelőtestület A nevelőtestület feladatköre: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik. Döntési jogkörök: 

a pedagógiai program, működési szabályzat, házirend elfogadása (Az intézmény vezetője e dokumentumok előkészítésére, tagjaiból bizottságot kérhet fel.),



a tanév rendjének (tanítás nélküli munkanapok stb.) meghatározása, az éves munkaterv elfogadása,



a tanulók jutalmazása és büntetése,



az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,



a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,

Véleményező jogkörök: 

a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,



a szakmai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában,



a tantárgyfelosztásról (annak elfogadása előtt).

A véleményezési, javaslattevő jogok előkészítését célszerű megfelelő szakértelemmel rendelkező bizottságra bízni. Javaslattevő jogköre: Az iskolai élet minden területére kiterjed. Egy tanév során a nevelőtestület a következő értekezleteket tartja: Tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell 20

tartani, ha a tantestület tagjainak legalább 30 %-a vagy az iskola vezetése kéri, ill. indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet határozatképes, ha a tantestületnek legalább kétharmada jelen van.

Döntéseit

nyílt

szavazással,

egyszerű

szótöbbséggel

hozza.

Esetleges

szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata a döntő. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. Az intézmény szakmai munkaközösségei: 

Művészeti tagozat munkaközössége



Alsó tagozat munkaközössége



Felső tagozat munkaközössége

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A távollévő intézményvezetőt az igazgatóhelyettes helyettesíti teljes hatáskörrel, kivéve: munkáltatói jogkör, gazdálkodási jogkör gyakorlása. Ha ő is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, akkor a művészeti tagozat vezetője látja el. Valamennyiük akadályoztatása esetén a vezetők helyettesítésében közreműködnek a munkaközösség vezetők. Erre a feladatra külön megbízást ad a helyettesítendő vezető. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Az intézményvezető tartós távolléte - két hét – esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az igazgató helyettesnek. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, azt jelzi az igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: az első-negyedik évfolyamon lehetőleg a napközis társ helyettesít, az ötödiknyolcadik évfolyamon a tanórákat elsősorban azonos szakos pedagógus helyettesítheti. A távolmaradó az előzetes bejelentéssel együtt azt is jelezze, hogy melyik osztályban mi a soron következő tananyag. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a helyettesítő tanár rendelkezésére kell bocsátani.

21

Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan a három hetet meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

22

IV. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, valamint az iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

Az iskolai szülői szervezettel (továbbiakban SZSZ) való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az SZSZ képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az SZSZ munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az SZSZ képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az SZSZ-nak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az SZSZ az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. A tanév kezdetén – általában szeptember 30-ig – osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét. Az osztály szülői közössége legalább félévenként szülői értekezletet tart, ahol az osztályfőnök vezetésével elemzik a tanulóközösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól, – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködnek az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak. Az iskolai szülői közösség választmánya delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség

választmánya

dönt

működési

rendjéről,

munkaprogramjáról,

elnökének,

tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményvezető a szülői szervezet értekezletein rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti

23

időben szükség szerint tájékoztatja a szülői közösség választmányának elnökét az iskolai szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az intézmény egészét érintő programok szerepelnek. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolai szülők közötti kapcsolattartás kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a szülők számára. A pedagógusok a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetik, dátummal és kézjeggyel látják el. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztásának napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni, valamint a tanuló be nem írt érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Amennyiben az osztályfőnöknek nem sikerült megszerezni a tanuló ellenőrzőjét a hónap 2. hetének végéig, akkor az osztályfőnök postán értesíti a szülőt az érdemjegyekről. Amennyiben fennáll a lehetősége, hogy a tanuló nem tudja teljesíteni a követelményeket, az osztályfőnökök postán keresztül értesítik a szülőket december első illetve május első hetében. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást is ad a szülők számára. Az IPR-ben résztvevők szüleivel negyedévente értékelő megbeszélést tart. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az osztályok szülői közössége számára az iskola a tanév során az éves munkatervben rögzített időben és tematikával szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője. Az iskola a tanév során a munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tart. Heti egy alkalommal minden nevelő fogadóórát tart, melynek időpontját félévenként rögzítik, a szülőkkel ismertetik. Ezen kívül a gyermekkel kapcsolatban a gondviselő és a pedagógus előzetes írásos vagy telefonon történő egyeztetés után is találkozhat.

24

A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a naplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni.

V. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. A nevelőtestület a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelete alapján a munkaközösségre ruházza: a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztályozó értekezleten diákönkormányzati döntési jogkörbe tartozó kérdésekben vélemény kialakítását a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásai megállapításában előzetes vélemény nyilvánítását az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában előzetes vélemény nyilvánítását

– tanítók, illetve tanárok (1-4., 5-8. évfolyam) – osztályfőnöki munkaközösségek – szakmai munkaközösségek

– szakmai munkaközösségek

A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Fegyelmi ügyekben való döntés céljára a nevelőtestület fegyelmi bizottságot alakít.

25

A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az igazgató, az igazgató helyettes, a művészeti tagozat vezetője és a szakmai munkaközösségek vezetőiből álló bizottságot hoz létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. A bizottság a tanév végén, nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni a testület részére. Szakmai munkaközösségek: Az intézményben a nevelőtestület döntése alapján szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségek éves munkaterv alapján tevékenykednek. A munkaterv része az intézményi munkatervnek. Munkájukat a munkaközösség-vezető irányítja, akit javaslatuk alapján az intézményvezető bíz meg határozatlan időre. Feladatai: 

Saját szakterületükön belüli szakmai, módszertani kérdésekben segítik, fejlesztik, korszerűsítik az intézmény munkáját.



Egységes követelményeket dolgoznak ki, ezek értékelésében is megállapodnak (pl. közös témazárók, év eleji, év végi felmérések)



Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, ismertetése, szervezése, lebonyolítása.



Továbbképzés és önképzés segítése.



Képesség mérés megszervezése és lebonyolítása



Javaslatot tesznek felhasználására.



Segítik a pályakezdők munkáját.



Javaslatot tesz az iskolában használandó tankönyvekre és taneszközökre



Óralátogatásokat

a

költségvetésben

végeznek

az

szereplő

intézményvezetővel,

szakmai

más

előirányzatok

munkacsoportok

vezetőivel.  Szervezik a hospitálást.

Beszámolása:

26

Együttműködés az intézményvezetővel, intézményvezetéssel: 

A szakmai munkaterveket meghatározott időben átadják az intézményvezető részére.



Minden tanév elején tájékoztatják az intézményvezetőt az év eleji mérések eredményeiről, az ezt meghatározó fejlesztési javaslatokról.



Az év végi mérések eredményeiről kimutatást készítenek a vezetőség részére.



Koordinálják a DIFER mérést.



A munkaközösségi megbeszélésekre meghívják az intézményvezetést is.



A szakmai munkaközösség-vezetők

a heti

rendszerességgel

tartott

vezetői

megbeszélésen beszámolnak az adott területeken végzett munkáról. 

A

pedagógiai

program

és

HOP

teljesülésében

együttműködnek

az

intézményvezetővel. 

A

munkaközösség

vezetők

az

vezetői

megbeszéléseken

beszámolnak

a

munkaközösségük munkájáról 

Félévi, év végi jelentés keretében beszámolnak a végzett munkáról, és javaslatokat tesznek.



Javaslatot tesznek a kiemelt munkát végzők jutalmazására az intézményvezető felé.



Óralátogatásokat végeznek a munkacsoportok vezetői, IPR menedzsment vezető az intézményvezetővel közösen.

A művészeti iskolában: A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – az alábbi állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata: -

az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének

megítélése, -

a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása.

-

Tagjai: - a felvételi tantárgyak munkaközösség vezetői, tanárai

27

- intézményvezető A Fegyelmi Bizottság feladata: -

a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata

-

az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.

-

Tagjai: - az intézmény vezetője vagy helyettese, - az érintett tanuló főtárgy tanára - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője.

A Vizsgabizottság feladata: - a félévi és év végi vizsgán a tanulók értékelése ( félévkor a szaktanár, év végén a bizottság ajánlja meg a jegyet) - Tagjai: -intézményvezető - a tanuló szaktanára - legalább még egy, azonos, vagy rokon szakos tanár, több azonos szakos tanár esetén lehetőleg minden szaktanár. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A

nevelőtestület

a

közoktatási

törvényben

meghatározott

jogköréből

a

szakmai

munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,

-

a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

-

a továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,

-

a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése,

A feladatok ellátásáról, a megbízottakról, a megbízottak beszámolási rendjéről a mindenkori éves, intézményi munkaterv rendelkezik.

VI. A külső kapcsolatok rendszere A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

28

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval (Bocskaikerti Községi Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal) - a helyi önkormányzati képviselőtestülettel - a Megyei Pedagógiai Intézettel - a Nevelési Tanácsadóval - Gyermekjóléti Szolgálat - Humánszolgáltató Központ A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával: Bocskaikert Jövőjéért és Felemelkedéséért Alapítvány Napsugár Alapítvány -Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel: Activus Egyesület Bocskaikertért Közhasznú Egyesület - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel : Hajdútakarék Takarékszövetkezet helyi vállalkozók magánszemélyek, Polgárőrség A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy az általa megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők feladatát az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi - intézményi – iskolaorvossal, mely feladatot dr. Lőrinczy Tamás háziorvos látja el, és a fogszakorvossal, akik segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres

29

kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti

szolgálattal

A munkakapcsolat felügyeletéért az

intézményvezető és gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott a felelős. Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök együttműködése az intézményvezetéssel: 

Az iskolai gyermekvédelmi felelős havi rendszerességgel illetve az aktualitásnak megfelelően tájékoztatja az intézményvezetést a gyermekvédelmi munkáról.



Beszámol a családlátogatások tapasztalatairól, illetve annak következményeiről.



Beszámol az intézményvezetésnek a Humán Szolgáltatóval fennálló és vele folytatott tevékenységéről, gyermekügyekről.



Az intézményvezető évente részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat által kezdeményezett megbeszéléseken, illetve esetmegbeszéléseken.



Magántanulói jogviszony kérelem esetén kikéri az intézményvezetővel közösen a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét.



Kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel.



Kapcsolatot tartanak az IPR mentorral, részt vesznek a 3 havonkénti megbeszéléseken



Kapcsolatot tartanak a tagintézmények között.

VII. Hagyományápolás, ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepségeken iskolánk tanuló fehér inget, blúzt, sötét (sötétkék vagy fekete) szoknyát, nadrágot viselnek. Az iskola névadója Németh László. Névadónk tiszteletére minden évben az éves munkatervben rögzített formában és tartalommal ünnepi megemlékezést, versenyeket, kiállításokat tartunk. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények rendjét az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. Hagyományőrző

tevékenységek.

Rendezvényeinkkel,

ünnepélyeinkkel

eddigi

jó

hagyományainkat kívánjuk folytatni, mert ezek döntőek az intézmény életében. Gazdagítják, teljesebbé teszik az iskolánkban folyó nevelést, erősítik a tanulóknak az iskolához való kötődését, nagy a személyiségformáló szerepük, és a közösséggé formáló erejük. Rendezvények, programok.

30

- Fontos feladat az iskola névadójának, Németh László emlékére iskolanapot tartunk. Ennek keretében tanulmányi versenyeket, irodalmi- és rajzversenyt sportversenyeket szervezünk. - Megyei József Attila szavalóversenyt rendezünk minden évben a Költészet Napja tiszteletére - Az év végén, a szülők meghívásával „iskolai gálát” szervezünk a művészeti tagozaton tanulók produkcióiból. - Gyermeknap (a diákönkormányzat szervezi). - Mikulás - osztályközösségenként - Iskolai karácsony - TÁMOP 3.1.4. három hetet meghaladó projekt közös ünneplés, rajzkiállítás, vásár - Karácsonyi hangverseny az ökomenikus templomban - Iskolai farsang (a diákönkormányzat szervezi). - Szülők - nevelők bálja: Jótékonysági bál - Egészségnap TÁMOP 3.1.4. egy napos projekt. - Hasznos anyagok gyűjtése évenként kétszer (a diákönkormányzat szervezi). - DÖK nap TÁMOP 3.1.4. projektnap - Erdei iskola TÁMOP 3.1.4. Ünnepek, ünnepélyek - 1848. március 15. - iskolai szintű megemlékezés. - 1849. október 6. - iskolai szintű megemlékezés - 1956. október 23. - iskolai szintű megemlékezés. - Az iskola fennállásának évfordulója - A Föld Napja alkalmából környezetünk védelméről emlékezünk meg - ünnepi faliújság- TÁMOP 3.1.4. Környezetvédelmi projekthét - Nemzeti Összetartozás Napja – Trianon emléknap - Ballagás minden évben - a tanév utolsó napját követő péntek vagy szombat. - Tanévzáró ünnepélyen értékeli az igazgató a befejezett tanév munkáját, az elért eredményeket, kiosztja a tanulóknak a megérdemelt jutalmat. - Tanévnyitó ünnepély - köszöntjük az első osztályosokat. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése a könyvtárban történik. Felelőse: a könyvtáros-tanító

31

VIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgatóhelyettes az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi felelősének közreműködésével történik. Tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos, védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Feladataikat saját munkáltatójuk határozza meg, melyekről a tanév kezdetén tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest és az ifjúságvédelmi felelőst. Munkájuk általánosítható tapasztalatairól az igazgatóhelyettes bevonásával tájékoztatják a nevelőtestületet. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - A tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: - fogászat - belgyógyászati vizsgálat - szemészet - a tanulók fizikai állapotának mérése - továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata - védőnők által végzett higiéniai –tisztasági szűrővizsgálat - kötelező védőoltások beadása a szülő értesítése után A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.

IX. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

32

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon, a művészeti tagozaton tanítóknak az első órán ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: 

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,



a házirend balesetvédelmi előírásait,



rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa (stb.)bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,



a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

33

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,



ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

34

A tanuló- és gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek, óvodai baleset esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában. Az intézmény nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek

megelőzésére

vonatkozó

részletes

helyi

szabályokat

az

intézmény

munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: 

intézményvezető, távollétében helyettese



tűzvédelmi megbízott



munkavédelmi megbízott

35

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 

az intézmény fenntartóját,



tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzvédelmi szabályzatban rögzített módon (szaggatott csengetéssel) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett

épület

kiürítéséhez.

A

veszélyeztetett

épületet

a

benntartózkodó

tanulócsoportoknak a tűzriadó terv "Kiürítési terve" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.



A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

36



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Bombariadó terv tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: 

intézményvezetői iroda



titkárság

37

X. A szülői szervezet jogai Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel, Az intézményi szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére további jogokat biztosít. Véleményezési joga van A csoportok, osztályok szülői közösségeinek: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. tanulmányi kirándulás költsége), a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, A csoportok, osztályok szülői közösségeinek: - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének (szülői értekezletek, fogadó órák) kialakításában, - az intézményi Pedagógia Program, Integrációs Program, és az IMIP tekintetében. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, - a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. - A szervezeti és működési szabályzat, házirend elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

38

XI. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 

napközi otthon,



tanulószoba,



szakkörök: madarász suli, ökológiai szakkör nép és honismeret szakkör



énekkar,



iskolai sportköri foglalkozások,



tömegsport foglalkozások,



gyógytestnevelés,



felzárkóztató foglalkoztatások,



fejlesztő foglalkozások,



egyéni foglalkozások,



tehetséggondozó foglalkoztatások,



továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,



néptánc,



gyalogtúra,



kerékpártúrák,



természetjárás



gyógytestnevelés

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A felvétel módját a Házirend is tartalmazza. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége és az alsós igazgatóhelyettes állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a házirendben rögzítik. Az iskolai házirend a napközis tanulókra is vonatkozik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján, a napközis nevelő engedélyével történhet. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd,

39

uzsonna) részesülnek. Igény esetén – az iskola úgy a napközis, mint a tanulószobás tanulóknak, valamint a napközit és tanulószobát igénybe venni nem kívánó tanulóknak ebédet (menzát) biztosít. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, erdei iskolák, színház-

40

és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Szabadidős tevékenység keretében a mindennapos testedzés lehetősége biztosított. Térítési díj és tandíj fizetése, visszafizetése, tandíjkedvezmény igénylése Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított rendelet tartalmazza a fizetendő térítési díj és tandíj mértékét. Az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A tandíjkedvezmény igénylése a szülő által írásban beadott és igazolásokkal alátámasztott kérelem alapján történik, mely vonatkozhat a három, vagy többgyermekes családokra, egyedülálló szülőre, vagy ha az egy főre eső átlag nem éri el a mindenkori minimumnyugdíj összegét. A döntés előtt ki kell kérni: 

nevelőtestület,



szülői munkaközösség véleményét.

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónapban a bejárati ajtókon kifüggesztett befizetési rend szerint, személyesen a fenntartó által megjelölt helyen és időben kell befizetni. A művészeti térítési és tandíjakat az alábbiak szerint kell megfizetni: az első félévre vonatkozó térítési és tandíjakat legkésőbb november 15-ig, a második félévre vonatkozó díjakat pedig legkésőbb május 15-ig.

41

Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az fenntartó gondoskodik, ha 

a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,



vagy ha az iskolából tartósan 3 hónapot igazoltan hiányzik,



vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni.

Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az intézmény vezetője dönt. Hiányzás esetén az étkezés lemondható mindennap reggel 9.00-ig telefonon, vagy személyesen. A bejelentés a következő napon lép életbe, s a következő befizetéskor irható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A dolgozók a gyerekek között étkeznek.

42

XII. A diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működése rendjét, – saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A közoktatásról szóló törvény vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve az iskolai Diáktanács (DÖK választmány), amely osztályonként min.1 fő maximum 4fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. Az iskolai diákönkormányzatot a titkára képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az intézmény vezetője és a DÖK munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja Diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

43

XIII. A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: 



Az első-negyedik évfolyamon 

a heti három kötelező testnevelés óra.



a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.



tömegsport

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon 

heti kettő és fél kötelező testnevelés óra,



az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,



a tanulói igények alapján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.



A napközi otthonban és a tanulószobán 

a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások valamint az iskolai tömegsport órák, szabadidősáv keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai diáksportkör vezetője, és az iskola igazgatója megállapodást köt az együttműködésre vonatkozóan. A sportkör vezetője folyamatosan tájékoztatja az igazgatót, helyettest a sporteseményeken való részvételről, eredményekről, valamint a félévi és év végi értekezletre írásos beszámolót készít. A sportkör vezetője tartja a kapcsolatot a Hajdú-Bihar Sportszövetséggel. A sportkör működési rendjét a melléklet tartalmazza.

44

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy 

az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,



a téli időszakban: a tornaterem,

testnevelő tanár felügyelete mellett a munkatervben rögzített módon a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben és a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

XIV. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárostanító a felelős. A könyvtáros-tanító részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: 

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,



tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,



könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,



könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

45



számítógépes

informatikai

szolgáltatások

és

számítógép

használatának

biztosítása, 

tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanító tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár az éves munkatervében rögzített módon tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a teljes nyitva tartás alatt kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros – tanítóval egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) két hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: 

kézikönyvek,



számítógépes szoftverek,



muzeális értékű dokumentumok,

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanító javaslata alapján az intézmény vezetője határozza meg.

46

XV. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: 

nevelési, pedagógiai program; és mellékletei



szervezeti és működési szabályzat;



házirend.



IPR program

Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában és az igazgatói irodában kerül elhelyezésre. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban vagy az igazgatói irodában kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi

belső

szabályzat

rendelkezése

jogszabállyal

vagy

az

intézményi

alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.

XVIII. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás

Az iskolai tankönyvrendelést az iskolai tankönyvfelelős végzi. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-ig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva.

47

A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 30-ig leadják a tankönyvfelelősnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről február 10-ig kell döntést hozni. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 15-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást felhasználhatja az ingyenes tankönyvellátás, valamint tartós tankönyvek vásárlására. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. A tankönyvrendelést minden év februárjában kell elkészíteni az alábbiak szerint: A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai program Helyi tantervében foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai program helyi tantervnek megfelelően módosítsa. A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti.

48

A tankönyveket augusztus 25. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A kölcsönzött könyveket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

Elektronikus úton keletkezett dokumentumok kezelése: Az ilyen módon érkező dokumentumok nyomtatást követően, az irattárban kerülnek elhelyezésre.

49

XIX. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Nyilvánosságra hozatal időpontja: a fenntartó elfogadó határozatát követő nyolc .nap A felülvizsgálat rendje: 

törvényi változás esetén (megadott határidőre)



az intézmény szervezeti változása esetén (tanév elején)



általános felülvizsgálat: az új vezetői ciklus első félévében

Az SZMSZ hatálya: hatályba lép a fenntartó elfogadó határozatával. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, - így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. – intézményvezetői utasításként – önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés: A tájékoztatás rendje: Szülői közösség és DÖK véleményezi a dokumentumokat szülői értekezleteken a szaktanárok és az igazgató tájékoztatják az érdeklődő szülőket. A tájékoztatás kérése, válaszadás: szülői értekezleten, megbeszélt időpontban, sürgősség esetén: soron kívül, lehető legrövidebb időn belül, igazgatóval előzetesen egyeztetve. Hozzáférhető elhelyezés: - az iskola könyvtárában - intézményvezetői irodában

50

XX. A Szervezeti és Működési szabályzat elfogadása Ld. Melléklet a legitimációs záradékokkal

Bocskaikert, 2013.március 20.

PH

Sipos István intézményvezető

51