A biológia szak felvételi vizsga témakörei A tesztek megfelelő arányban tükrözik az iskolai biológiai tantárgy programját és ennek megfelelően négy fő részből állnak: 1. Általános biológia 2. Az ember biológiája 3. Állattan 4. Növénytan. A fentebb leírtakból kiindulva a felvételizőknek az alábbi témák alapos ismeretéről kell számot adnia írásbeli vizsgán Bevezető Biológia-az élő természettel foglakozó tudomány. A biológia kapcsolata más tudományágakkal. Az élő anyag szerveződési szintjei. A biológiai megfigyelések fő módszerei. Tudományos fogalmak a biológiában (tény, hipotézis, elmélet, törvény). Az élet szerveződésének szintjei. Az élő fő jellemzői. Az élet molekuláris szintű szerveződése Az élőlények kémiai összetételének sajátosságai. A kémiai elemek aránya az élő és élettelen természetben. A víz tulajdonságai és szerepe a szervezetben. Hidrofil és hidrofób vegyületek. Sók és más szervetlen vegyületek az élő szervezetben. A sejt szerves vegyületei és általános jellemzésük. A biopolimerek fogalma. A szénhidrátok felépítésének sajátosságai, tulajdonságaik és funkcióik. Lipidek: strukturájuk, tulajdonságaik és funkcióik. Az aminosavak felépítése és tulajdonságai. A peptid, a polipeptid és a fehérje fogalma. A fehérjék szerkezeti szintjei. A fehérjék tulajdonságai és funkciói az élő szervezetben. Az enzim fogalma. A nukleinsavak felépítésének jellegzetességei, tulajdonságai és funkciói (DNS és különböző típusú RNS ). Az ATP, struktúrája és funkciói a szervezetben. A vitaminok és hormonok biológiai szerepe. Az élet sejt szintje A sejt tanulmányozásának a története. A sejtelmélet, és jelentősége a biológia fejlődésében. A citológiai kutatások módszerei. Általános elképzelések a prokarióta és eukarióta sejtek felépítéséről. A biológiai membrán fogalma, szerkezete, tulajdonságai és fő funkciói. A plazmamembrán és funkciói. Az anyagszállítás a membránon keresztül. Membrán feletti készülékek (sejtfal, glikokalix). A glikokalix, a növények, a gombák és aprokarióták sejtfalának szerkezete és funkciói. Membrán alatti szerkezetek (mikrofilamentumok , mikrocsövecskék). A citoszkeleton és funkciói. A membránok kapcsolata az eukarióta sejtekben és részvételük a sejtek közötti kapcsolatban. A citoplazma és alkotói. A citoplazma mátrixának, organellumainak és sejtzárványainak fogalma, A riboszómák, a mozgás szervecskék és a sejtközpont felépítésének jellegzetességei és funkciói. Az endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék, a lizoszómák és a vakuólumok felépítésének jellegzetességei és funkciói. A mitokondtiumok, a plasztiszok típusaik; felépítésük jellegzetességei és funkciói. A plasztiszok átalakulásának lehetőségei. A mitokondriumok és a plasztiszok sejten belüli autonómiájának a fogalma.
A sejtmag, felépítésének jellegzetességei és funkciói. A kromoszómák felépítésének jellegzetességei és kémiai összetétele. A kariotípus fogalma. A kariotípus stabilitásának jelentősége a faj fennmaradásában. A sejtmagok differenciálódása az egysejtűeknél. A sejtmag vezető szerepe az öröklődésben. A sejtciklusról szóló általános elképzelések. Interfázis. A mitózis és fázisai. A mitózis biológiai jelentősége. A meózis és fázisai. A meózis biológiai jelentősége. A prokatióták sejtszerveződésének sajátosságai, a prokarióta és az eukarióta sejt felépítése közötti hasonlóságok és különbségek. Általános elképzelések a szervezetben zajló anyagcseréről és energiaátalakulásról. Az asszimiláció és a disszimiláció fogalma, a plasztikus- és energiacsere. Az energia átalakulásának szakaszai a szervezetben: előkészítő, anaerob (oxigénmentes) és aerob (oxigénes), biológiai jelentőségük. Az anaerob és aerob légzés fogalma. Alapvető elképzelések a plasztikus anyagcseréről. A fehérjék bioszintézise és szakaszai. A genetikai kód és tulajdonságai. A nukleinsavak bioszintézise. A mátrix szintézis reakciójának fogalma. Általános elképzelések a fotoszintézisről; a sötét és a fény szakasz fő reakciói. A külső környezet hatása a fotoszintézis intenzitására. Az eukarióták és a prokarióták fotoszintézisének jellegzetességei. A fotoszintézis jelentősége a bioszféra létezése szempontjából.. A kemoszintézis és jelentősége. Az anyagcsere-végtermékek eltávolítása a szervezetből. Az enzimek szerepe az anyagcsere folyamatainak biztosításában. Az anyagcsere és az energiaátalakulás folyamatai közötti kapcsolatok a szervezetben. Az élet egyedi szerveződése A nem sejtes életformák. A vírusok felfedezése. A vírusok helye a szerves világban. A vírusok felépítésének és életműködésének sajátosságai. A vírusok behatolásának mechanizmusa a gazdaszervezetbe és sejtjeibe, szaporodásuk. A vírusok hatása a gazdaszervezetre. A vírusbetegségek megelőzése. A vírusok szerepe a természetben és az ember életében. A prionok. Az ember és az állatok prionbetegségei. Baktériumok. A prokarióták általános jellemzése. A prokarióták sokfélesége (baktériumok, cianobaktériumok), elterjedésük jellegzetességei. A prokarióták felépítésének és életműködésének sajátosságai (táplálkozás, légzés, szaporodás, spóraképződés, az örökletes információ cseréje). A prokarióták kapcsolata más szervezetekkel (mutualizmus, kommenzalizmus, parazitizmus). A prokarióták szerepe a természetben és az ember életében. Kórokozó baktériumok, és az általuk okozott betegségek. A kórokozó baktériumok elleni harc eszközei, a fertőző betegségek megelőzése. Növények. A növény ország általános jellemzése. Növények rendszerezésének alapelvei. A növények tudományos megnevezésének fogalma. A növényvilág sokfélesége, elterjedésüknek a jellegzetességei a Földön. A növények életformáinak a fogalma. A növények fő csoportjai. Moszatok. A moszatok fő jellegvonásai, sokféleségük, elterjedésük sajátosságai. A zöldmoszatok törzse. Az egysejtű, sejttársulásos, és soksejtű moszatok felépítésének, életműködésének és elterjedésének jellegzetességei (chlamydomonas, chlorella, volvox, spirogyra és ulotrix példáján). A kovamoszatok törzse.. Felépítésük, életműködésük és elterjedésük. A kovamoszatok szerepe az üledékes kőzetek képződésében. A vörös és barnamoszatok törzse. Felépítésük, életműködésük és elterjedésük sajátosságai. A moszatok szerepe a természetben és az ember életében. A magasabb rendű spórás növények általános jellemzésük és sokféleségük. A mohák törzse. Általános jellemzésük és elterjedésük jellegzetességei a Földön. Sokféleségük. A mohák felépítésének és életműködésének jellegzetességei a szőrmoha és a tőzegmoha
példáján. A tőzegképződés. A mohák szerepe a természetben és az ember életében. A korpafüvek. Általános jellemzésük és elterjedésük jellegzetessége a Földön. Sokféleségük. A korpafüvek felépítésének és életműködésének jellegzetességei a kapcsos korpafű példáján. A korpafüvek szerepe a természetben és az ember életében. A zsurlók. Általános jellemzésük és elterjedésük jellegzetessége a Földön. Sokféleségük. A zsurlók felépítésének és életműködésének jellegzetességei a mezei zsurló példáján. A zsurlók szerepe a természetben és az ember életében. A páfrányok. Általános jellemzésük és elterjedésük jellegzetessége a Földön. Sokféleségük. A páfrányok felépítésének és életműködésének jellegzetességei az erdei pajzsika példáján. Az ősi páfrányok szerepe a kőszénképződésben. A páfrányok szerepe a természetben és az ember életében. A nyitvatermők törzse. Általános jellemzésük, sokféleségük és elterjedésük jellegzetessége a Földön. A fenyőfélék osztálya, általános jellemzésük. A fenyőfélék felépítésének és életműködésének jellegzetességei a közönséges lucfenyő és az erdeifenyő példáján. A fenyőfélék sokfélesége, szerepük a természetben és az ember életében. A zárvatermők vagy virágos növények törzse. Általános jellemzésük, sokféleségük és elterjedésük jellegzetessége a Földön. A zárvatermők uralkodása Földünk jelenlegi flórájában. A kétszikűek osztálya. A keresztesvirágúak, a rózsafélék, a pillangósok, burgonyafélék és a fészkes virágzatúak családjának általános jellemzése. Az egyszikűek osztálya. A liliomfélék, a hagymások és a pázsitfűfélék családjának általános jellemzése. A családok jellegzetes tulajdonságai, elterjedésük, biológiai jellegvonásaik és gazdasági jelentőségük. A felsorolt családok jellegzetes vadon növő és kultúrnövényei. A növények felépítésének jellegzetességei a zárvatermők példáján. A szövet és a szerv fogalma. A magasabb rendű növények fő szövettípusai. A növények vegetatív és generatív szervei. A gyökér, felépítésének jellegzetességei és funkciói. A gyökértípusok. A gyökérzettípusok. A gyökérövek jellemzése: felépítésük és funkcióik jellegzetességei. A gyökér belső felépítésének jellemzői. A gyökér növekedése, a különböző tényezők hatása e folyamatra. A gyökér légzése. A talaj és jelentősége a növények életében. A talaj védelmének fontossága. A növények szervetlenanyag-cseréje: az ásványi sók és a víz felvétele a talajból. A szervetlen és szerves anyagok szállítása a gyökérben. Trágyák. Főbb gyökérmódosulások. A hajtás, felépítésének jellegzetességei és funkciói. Vegetatív és generatív rügyek: felépítésük jellegzetessége valamint elhelyezkedésük a száron. A hajtás fejlődése a rügyből. A szár hosszirányú növekedése (csúcsnövekedés, interkalláris növekedés). A hajtás elágazódása, a korona kialakulása. A szár –a hajtás tengelye. A szár funkciói. A fás növények szárának belső szerkezete. A fatörzs vastagodása, az évgyűrűk képződése. A szervetlen és szerves anyagok szállítása a szárban. A hajtásmódosulások, biológiai és gazdasági jelentőségük. A levél, mint a hajtás oldalszerve. A levél rögzülése a szárhoz. A levélállások típusai. A levél külső felépítése. A levélerezetek. Egyszerű és összetett levelek. A levél belső szerkezete. A levél funkciói. A levél vízelpárologtatása (transpiráció). A levél légzése. Fotoszintézis (a növények levegőből való táplálkozása). Ezen folyamatok biológiai jelentősége és a rájuk hatással lévő tényezők. A virágos növények produktivitása növelésének módjai. A levelek élettartama, levélhullás és az örökzöld növények. Levélmódosulások. Virág, mag, termés. A virágok felépítése és sokfélesége. Egyivarú és kétivarú virágok, egylaki és kétlaki növények. Virágzatok, sokféleségük és biológiai jelentőségük. A megporzás és módjai. A virágos növények alkalmazkodása a különböző megporzási típusokhoz. A mesterséges megporzás és jelentősége. A virágos növények megtermékenyítése. A termés és magképződés. Az egy- és kétszikű mag felépítésének jellegzetességei. A mag vegyi összetétele. A termés felépítésének jellegzetességei. A termések sokfélesége: száraz és nedvdús termés, egyszerű és összetett termések, terméscsoportok. A termés és a mag
terjedésének módjai. A mag csírázásának feltételei. A növények növekedése és fejlődése. A virág, a mag és a termés biológiai jelentősége, szerepük az ember életében. A növények, mint egységes, integrált szervezet. A növények szerveinek kölcsönös kapcsolata. A növényi szervezet életműködésének folyamatai és szabályozásuk. A növények ingerlékenysége és mozgása. Gombák. A gombák világának általános jellemzése. Életműködésük jellemzői és elterjedésük. A gombák sokfélesége. A kalapos gombák, felépítésük és életműködésük jellegzetességei, létezésük feltételei. Ehető és mérgező gombák. A gombaszedés szabályai. Penészgombák: felépítésük és életműködésük jellemzői a fejespenész és az ecsetpenész példáján. Élesztőgombák: felépítésük és életműködésük jellemzői (táplálkozásuk, légzésük, szaporodásuk). A gombák, mint növényparaziták (üszög, anyarozs, lisztharmat, taplógombák). A gombák szerepe a természetben és az ember életében. Zuzmók. Általános jellemzésük. A külső és belső felépítésük valamint életműködésük jellemzői. A gomba és a moszat kapcsolatának jellegzetességei a zuzmó szervezetében. A zuzmók szerepe a természetben és az ember életében. Állatok. Az állatok országának általános jellemzése. Az állatvilág rendszerezésének elvei. Az állatvilág sokfélesége, elterjedésüknek a jellegzetességei a Földön. Egysejtűek vagy véglények állatköre. Általános jellemzőik. Az egysejtűek felépítésének és életműködésének sajátosságai (táplálkozás, légzés, kiválasztás, ozmoreguláció, mozgás, ingerlékenység, szaporodás, beokozódás).Az édesvízi (amőba, zöld eugléna, papucsállatka) és tengeri (likacsoshéjúak, sugárállatkák) egysejtűek. Szerepük a természetben és az ember életében. A tengeri egysejtűek szerepe az üledékes kőzetek képződésében. Talajegysejtűek, szerepük a talajképzésben. Egysejtű szimbionták: mutualisták, kommenzalisták, paraziták (vérhasamőba, trypanosoma, malária plazmodium) Az ember és a háziállatok parazita egysejtűek által kiváltott betegségei. Az egysejtűek szerepe a természetben és az ember életében. Többsejtűek állatköre. A többsejtű állatok jellemző vonásai, az egysejtűek és a többsejtűek közötti különbségek. Az állatok szövetének és szerveinek fogalma. Fiziológiai és funkcionális szervrendszerek, jelentőségük a szervezet normális életműködésének fenntartásában. Az állatok életciklusa. Űrbelűek vagy csalánozók törzse. A törzs általános jellemzése. A csalánozók felépítésének és életműködésének jellegzetességei (az édesvízi hidra példáján). A reflex fogalma. Az űrbelűek sokfélesége (medúza és polip). Az űrbelűek szerepe a természetben és az ember életében. A korallpolipok és a korallzátony-képződés. Laposférgek törzse. A törzs általános jellemzése. A laposférgek sokfélesége: örvényférgek, szívóférgek és galandférgek osztálya; elterjedésük, felépítésük és életműködésük jellegzetességei. Fejlődési ciklusuk. A laposférgek alkalmazkodása az élősködő életmódhoz. A gazdaszervezeteknek okozott kártételük. Az élősködő laposférgek által okozott fertőzések megelőzése és kezelése. Elsődleges testüregesek vagy hengeresférgek törzse. A törzs általános jellemzése. A hengeresférgek sokfélesége és életterük. A szabadon élő hengeresférgek, szerepük a talajképzésben. A hengeresférgek-növényi, állati és emberi paraziták (aszkarida, hegyesfarkú giliszta, trichinella), az általuk okozott betegségek. Az élősködő hengeresférgek által kiváltott fertőzések megelőzése és kezelése. Gyűrűférgek törzse. A törzs általános jellemzése. A gyűrűsférgek sokfélesége és életterük. Soksertéjűek osztálya (nereida, homokféreg). Kevéssertéjűek osztálya (földigiliszta, csőféreg). Piócák osztálya (orvosi pióca). A gyűrűsférgek szerepe a természetben és az ember életében.
Puhatestűek törzse. A törzs általános jellemzése. A haslábúak, kagylók és fejlábúak osztályai. Felépítésük, életműködésük jellemző vonásai sokféleségük, életterük és életmódjuk. A puhatestűek szerepe a természetben és az ember életében. Ízeltlábúak törzse. A törzs általános jellemzése. Az ízeltlábúak sokfélesége, életterük életmódjuk A rákok osztálya. Általános jellemzése. Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. Életterük. A rákok sokfélesége, szerepük a természetben és az ember életében A pókszabásúak osztálya. Általános jellemzése. Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. Életterük. A pókszabásúak (a pókok, és az atkák rendje) sokfélesége. Szerepük a természetben és az ember életében. A rovarok osztálya. Általános jellemzése. Életterük. A külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. A szájszerveik típusai. A zsírtest funkciói. A rovarok alkalmazkodása a repüléshez A rovarok viselkedésének sajátosságai. Az egyedfejlődésük típusai. A báb szakasz és biológia jelentősége. A rovarok sokfélesége. Részleges átalakulással fejlődő rendek (az egyenesszárnyúak és a tetvek rendje), teljes átalakulással fejlődő rendek (keményszárnyúak, vagy bogarak, pikkelyesszárnyúak vagy lepkék, hártyásszárnyúak, kétszárnyúak, bolhák rendje) A rendek jellemzése típusállatok bemutatása. Szerepük a természetben és az ember életében. A háziasított rovarok. A rovarok alkalmazása a biológiai védekezésben. A rovarok védelme A gerinchúrosok törzse. Általános jellemzése, életterük A gerinchúrosok sokfélesége. A koponyátlanok altörzse. Általános jellemzése. A fejgerinchúrosok osztálya Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai a lándzsahal példáján. A lándzsahal hasonlósága a gerinctelenekhez és a gerincesekhez A gerincesek vagy koponyások altörzse. Általános jellemzése. Porcos halak osztálya. Felépítésük és életműködésük folyamatainak sajátosságai. A porcos halak sokfélesége (cápák és ráják) Szerepük a természetben és az ember életében. Csontos halak osztálya. Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. A halak viselkedésének sajátosságai. Az ívás és ivadékgondozás. A csontos halak sokfélesége: tokhalak, heringalakúak, lazacalakúak, sügéralakúak, pontyalakúak, rendje, a bojtos úszós halak és tüdős halak alosztálya. A felsorolt csoportok és típusfajok jellemzése. Szerepük a természetben és az ember életében. Halászati ipar. A halállomány ésszerű felhasználása. Mesterséges haltenyésztés szaporítása. Halvédelem. A kétéltűek osztálya. Általános jellemzése. Külső felépítésük sajátosságai a szárazföldi életmódra való áttéréssel összefüggésében, életműködésük folyamatainak sajátosságai. A kétéltűek sokfélesége: farkos kétéltűek, farkatlan kétéltűek és lábatlan kétéltűek rendje. Szerveződésük sajátosságai, típusfajok, szerepük a természetben és az ember életében. A kétéltűek védelme. A hüllők osztálya. Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. Szezonális jelenségek a hüllők életében. A hüllők alkalmazkodása a szárazföldi élethez. A hüllők sokfélesége: pikkelyes hüllők, teknősök és krokodilok rendje, szerveződésük sajátosságai, képviselőik, szerepük a természetben és az ember életében. A hüllők védelme. A madarak osztálya. Külső – és belső felépítésük, életműködésük folyamatainak sajátosságai. A hideg- és melegvérűség fogalma A madarak alkalmazkodása a repüléshez. Szezonális jelenségek a madarak életében. Áttelelő, vándor és költöző madarak A madarak költözése és megfigyelésük módjai. A madarak szaporodása és fejlődése: udvarlási magatartás,, fészekrakás. A madártojás felépítése, költés. Fészekhagyó és fészeklakó madarak. A madarak sokfélesége: Szegycsont taréjnélküliek (strucc, kazuár, kivi), Pingvinek,
tarajos szegycsontúak főrendje (a harkályok, a tyúkalkatúak, lúdalkatúak, sólyomalkatúak, bagolyalkatúak, gólyaalkatúak, darualkatúak, verébalkatúak rendje); szerveződésük sajátosságai, képviselőik, szerepük a természetben és az ember életében. Baromfitenyésztés. A madarak védelme. Az emlősök osztálya. Általános jellemzése. Élettere. Külső és belső felépítésük sajátosságai. Szaporodásuk és fejlődésük sajátosságai. Az emlősök viselkedése. Szezonális jelenségek az emlősök életében. Az emlősök sokfélesége: Ősemlősök-tojásrakók Erszényes emlősök. és Méhlepényes emlősök: rovarevők, denevérek, rágcsálók, ragadozók, cetek, úszólábúak, párosujjú patások, páratlanujjú patások, főemlősök rendje szerveződésük sajátosságai, képviselőik, szerepük a természetben és az ember életében. Állattenyésztés. Az emlősök védelme. Az ember. Az ember biológiája és résztudományai: anatómia, fiziológia, az egyedfejlődés tudománya, antropológia, az ember genetikája és ökológiája. Higiénia- az egészség és az egészség megőrzésének tudománya. Az egészség és a betegség fogalma. Az ember szervezete, mint egységes biológiai rendszer. Az emberi sejt felépítése és sajátosságai, kromoszóma állománya. Az emberi szervezet szövetei. Szervek, fiziológiai és funkcionális szervrendszerek. A szervezet belső közege: a vér, a sejtnedv és a nyirok. A homeosztázis, megőrzésének lehetőségei. Az endokrin rendszer szerepe az élettevékenységek folyamatainak megőrzésében. Általános elképzelések a külső-, belső- és kettős (kevert) elválasztású mirigyekről. A hormonok, kémiai természetük és funkcióik. Az ember szervezetének fő belső elválasztású mirigyei és funkcióik: hipofízis, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, csecsemőmirigy, az általuk termelt főbb hormonok. Az emberi szervezet életfolyamatai humorális szabályozásának sajátosságai. A belső elválasztású mirigyek lehetséges zavarai és azok megelőzése. Az idegrendszerről alkotott alapvető elképzelések. Az idegrendszer jelentősége az emberi szervezet funkcióinak szabályozásában, összerendezésében és a külvilággal való kölcsönhatásában. Az idegsejtek felépítése és típusai. Idegek és idegdúcok. Az idegrendszer működésének reflex elve. Az idegimpulzus fogalma és átadásának mechanizmusa. Feltételes és feltétlen reflexek. A reflexív. Az idegrendszer felosztása központira és környékire. A idegrendszer szomatikus és vegetatív részének felépítése és funkciói. A gerincvelő felépítése és funkciói. Az agyvelő, felépítése és részeinek funkciói. A agykéreg és funkciói. Az idegrendszer felépítésének és működésének lehetséges zavarai, megelőzésük. Az idegrendszer és humorális rendszer kölcsönhatása az emberi szervezet szabályozásában. A stressz és az azt kiváltó tényezők. Az ember támasztás és mozgás szervrendszere, felépítése és jelentősége. A csontok felépítése, összetétele, tulajdonságai és növekedésük. Az emberi szervezet csontjainak típusai. Csontösszeköttetés típusok. Az izületek felépítése és típusai. Az emberi csontváz felépítése: a fej, a törzs, a felső és az alsó végtagok, a váll- és a medence öv csontjai. Az ember csontvázának sajátosságai a felegyenesedéssel és a munkával való összefüggésben. Az izmok, mint a támasztás és mozgás szervrendszerének része. A harántcsíkolt vázizmok felépítésének és funkcióinak sajátosságai, a csonttal és a bőrrel való összeköttetésük. Az idegrendszer és a humorális rendszer szerepe az izomműködés szabályozásában. Az izomsejtek összehúzódásának mechanizmusa. Izommunka. Az izmok statikus és dinamikus terhelése, izomfáradás fiziológiai okai. Az izmok túlterhelésének elkerülése. A terhelés és a pihenés váltakozása. A mozgási aktivitás és az egészség. A hipodinamia és annak megelőzése. Az emberi szervezet fő izomcsoportjai: a fej, a nyak, a törzs, a felső és az alsó végtagok izmai. Elsősegélynyújtás a támasztás és a mozgás szervrendszerének sérülése esetén (rándulás, ütés, ficam, csonttörés esetén). A gerincferdülés és a lúdtalp kialakulásának okai,
megelőzésükre irányuló intézkedések. A munka, a testnevelés, a sportolás az aktív pihenés jelentősége a csontváz helyes kialakulásában és az izmok fejlődésében. Vér és vérkeringés. A vér összetétele, funkciója és jelentősége. A vérplazma kémiai összetétele és tulajdonságai. Az eritrociták, trombociták és a leukociták felépítése és funkciói. Vércsoportok és az Rh faktor. A véralvadás. A vérsüllyedés a szervezet funkcionális állapotjelzője. A vérátömlesztés szabályai. Az immunitás típusai: sejtes, humorális, veleszületett, szerzett. Az immunitás kialakulásának mechanizmusa. Az antigén és az antitest fogalma. Az allergia, mint a szervezet meghatározott tényezőkre gyakorolt fokozott érzékenysége. A gyógyszérum és a vérsavó fogalma, szerepük a betegségek megelőzésében és gyógyításában. A vér összetételének és funkciójának megváltozásával kapcsolatos legelterjedtebb betegségek (vérszegénység, leukózis, véralvadás zavarai). A vérkeringési rendszeréről szóló általános elképzelések. Az emberi szív felépítése és munkája. A szívizom működésének és felépítésének sajátosságai. Az szív munkájának automatizmusa. A szívciklus idegi és humorális szabályozása. A vérerek (artériák, vénák, kapillárisok) és rendszereik (a kis és nagyvérkör) felépítése és funkciója. A vér mozgása az erekben, a vérnyomás. A pulzus- és a vérnyomás-mérési módszerek (felső (szisztolés) és alsó (diasztolés) diagnosztikai jelentősége. A vérkeringés idegi és humorális szabályozása. A szív és érrendszeri zavarok (aritmia, trombózis, magas vérnyomás, szívinfarktus, stb.) A szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése. Az artériás, vénás és hajszáleres vérzések, elsősegélynyújtás eseteikben. A nyirok összetétele és funkciója.. A nyirokrendszer, a nyirokkeringés. A nyirokcsomók felépítésének sajátosságai és védő szerepük a kórokozók szervezetben történő szétterjedése esetén. A légzés. Általános elképzelés az ember légzési folyamatáról, jelentősége a szervezet működése szempontjából. A felső (orrüreg, orrgarat) és az alsó (gége, légcső, hörgők) légutak felépítése és jelentősége. A hangszalagok felépítése és a hangképzés mechanizmusa. A tüdő és az alveolusok felépítése és funkciója. A belégzés és a kilégzés folyamata és annak szabályozása. Gázcsere a tüdőben. A légzési aktivitás fő mutatói. Gázcsere a szövetekben. A légzés idegi és humorális szabályozása. A légző rendszer legelterjedtebb és legveszélyesebb megbetegedései, és megelőzésük. Elsősegélynyújtás légzésleálláskor. A dohányzás, mint az ember légzőszervi megbetegedésének okozója. Emésztés és anyagcsere az ember szervezetében. Általános elképzelések az emésztő szervrendszerről. Az emésztés és a felszívás folyamatának jelentősége a gyomor-bél traktusban az ember életműködésének biztosítása érdekében. A szájüreg felépítése, emésztés a szájüregben. A táplálék mechanikus aprítása és keverése a szájüregben. A fog felépítése és funkciója. A nyelv szerepe a táplálék keverésében és az íz érzékelésében. Nyálelválasztás, a nyál összetétele és szerepe az emésztésben. A nyelés, mint reflex működés, a nyelés mechanizmusa. A gége és a nyelőcső felépítése, funkciói. A gyomor felépítése. Az emésztés folyamata a gyomorban. Gyomorsav-képződés, a gyomorsav összetétele, szerepe az emésztésben. A gyomorsav elválasztás idegi és humorális szabályozása. I. P. Vavilov érdemei a gyomorban zajló emésztés kutatatásában. A vékonybél felépítése. Emésztés és a tápanyagok felszívása a vékonybélben. A hasnyálmirigy és a máj felépítése és funkciója. A vastagbél felépítése. Emésztés és felszívás a vastagbélben. A meg nem emésztett táplálék maradványainak eltávolítása a szervezetből A bél mutualista mikroorganizmusainak jelentősége (bélpálcika stb.) az emésztés biztosításában valamint a biológiailag aktív anyagok szintézisében. Az emésztő szervrendszer megbetegedései. A normális táplálkozás és az emésztő szervrendszer megbetegedéseinek elkerülését biztosító higiénés követelmények. A narkotikumok, az alkohol és a dohányzás káros hatása az emésztőszervekre.
Főbb ismeretek az anyag és energiacseréről, ezek jelentősége az ember életműködésének biztosításában. A fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontásának fő szakaszai, és a szervezet anyagainak a szintézise. A vitaminok tulajdonságai, szerepük az anyagcserében. Avitaminózis, a hipo- és a hipervitaminózis fogalma. A alapvető tápanyagok vitamintartalma a táplálék vitamintartalma megőrzésének módjai. Táplálkozási normák, a szervezet számára szükséges tápanyagok és energia felhasználással összefüggésben. Kiválasztás. A szervezet anyagcsere termékei kiválasztásának szükségessége. A kiválasztó szervrendszer szerveinek felépítése és funkciója. A vizeletképződés, a vizeletképződés és vizelet kiválasztás szabályozása. A kiválasztó szervrendszer legveszélyesebb és legelterjedtebb megbetegedései, működészavarai stb. A narkotikumok, az alkohol káros hatása a kiválasztó szervrendszerre. A kiválasztó szervrendszer megbetegedésének megelőzése. A bőr. A bőr felépítése és funkciója. Az emberi bőr származékai – a haj és a köröm. A verejték-, a faggyú- és tejmirigyek funkciója. A bőr szerepe a szervezet hőszabályozásában. A bőr higiéniája, a ruházattal és a lábbelivel szemben támasztott higiéniai követelmények, haj és körömápolás. A bőr megbetegedéseinek megelőzése. Elsősegélynyújtás égési, fagyási sérüléseknél, napszúrás és hőguta esetében. A test edzése, vízfürdőzéssel és légfürdőzéssel. A napsugarak káros hatása a fedetlen testtel Káros A fedetlen testtel történő korlátlan ideig tartó túlzott napozás káros hatása. Az ember szaporodása és fejlődése. A szaporodás folyamatának jelentősége. Az ember ivarsejtjeinek keletkezése és felépítése. A férfi és a női ivarszervek felépítése és funkciója. Megtermékenyítés, az embrió és a magzat fejlődése. Az ember nemének genetikai meghatározása. A gyermek születése és anyatejes szoptatása. A gyermek növekedése és fejlődésének szakaszai (újszülött, csecsemő, óvodás, kisiskolás, iskolás.). A fiúk és a lányok nemi érésének sajátosságai Az ember átlag életkora és a rá ható tényezők. A halál, mint az egyedfejlődés befejezése. A toxikus anyagok, a narkotikumok, az alkohol és a nikotin káros hatása az ivarszervekre. Az ivarszervek megbetegedései. Elsősorban nemi úton terjedő betegségek megnyilvánulásai, következményei, megelőzésük. Érzékszervek. A szervezet és a külvilág kapcsolatának jelentősége. Az ingerek, és természetük. A receptorok és az érzékszervek jelentősége az ember szervezetének normális működésében. A szenzoros rendszerek (analizátorok) fogalma, felépítése. A látási analizátor. A látószerv felépítése és funkciója. A fény, a szín, a távolság érzékelése. A szem akkomodációja. A látás higiénéje, a szem sérülésének elkerülése. A hallási analizátor. A hallószerv felépítése és funkciója. A hangok érzékelése. A hallás higiénéje, a hallássérülések elkerülése. Egyensúly szerv. A test helyzetérzékelésének mechanizmusa. A tapintás, a szaglás, az íz érzékelés szerve, felépítésük, adekvát ingereik felfogása, az ingerek továbbítása és elemzése. A hőmérséklet és a fájdalom érzékelése. A hallószerv legelterjedtebb és legveszélyesebb megbetegedései, megelőzésük. A toxikus anyagok, narkotikumok, alkohol és a dohánytermékek káros hatása az érzékszervekre. Magasabb rendű idegműködés. Az ember viselkedésének biológiai alapjai. I. M. Szecsenov és I. P. Pavlov hozzájárulása a magasabb rendű idegműködés tudományának megteremtéséhez. A feltételes reflexek kialakulása, típusai és formái, jelentőségük. A szokások és készségek kialakítása. A reflexek gátlása, és jelentőségük az ember normális viselkedése szempontjából. Érzékelés. Az ingerek érzékelése, mint a pszichikai folyamatok kezdeti szakasza. A figyelem, szerepe az információk felfogásában. Az első és második jelző rendszer. A beszéd fiziológiai alapjai. A szervezet egyedfejlődése. Az ivartalan és a vegetatív szaporodás és biológiai jelentőségük. Az ivaros szaporodás és formái. A konjugáció és biológiai jelentősége. Az ivarsejtek felépítése és kialakulása. A váltivarú és hermafrodita szervezetek. A
megtermékenyítés és formái. A partenogenezis és a poliembriónia, s ezek biológiai jelentősége. A szervezetek egyedfejlődésének szakaszai. Az állatok ontogenezisének sajátosságai. A fejlődés magzati (embrionális szakasza). A barázdálódás és a blasztula keletkezése. A gasztrula képződés. Szöveti és szervi differenciálódás a magzati fejlődés során (a hisztogenezis és az organogenezis). A fejlődő embrió részeinek kölcsönhatása és annak biológiai jelentősége. A posztembrionális fejlődés, annak típusai és szakaszai az állatvilágban. A növények posztembrionális fejlődésének sajátosságai. A növekedés és típusai. A regeneráció és annak biológiai jelentősége. Az életciklus fogalma. Az egyszerű és összetett életciklus. Az életciklus során történő nemzedékváltakozás és annak biológiai jelentősége. Öröklődés és változékonyság. A genetika, mint az örökletes változékonyság törvényszerűségeiről szóló tudomány. Genetikai alapfogalmak: gén, allél, recesszív, domináns, öröklődés, változékonyság, genom, genotípus, fen, fenotípus, homozigóta, heterozigóta. A genetikai kutatás módszerei. Az öröklődés G. Mendel által felállított törvényei: az első hibridnemzedék egyformaságának törvénye (a dominancia törvénye), a hasadás törvénye, a tulajdonságok független öröklődésének törvénye. A mendeli törvények statisztikai jellege és citológiai alapjai. A gaméták tisztaságának törvénye. A hibrid egyedek genotípusa ellenőrzésének módszere. A G. Mendel által felállított tipikus hasadási arányoktól való eltérések, s azok okai: a köztes öröklésmenet, a nem teljes dominancia, a letális allélok hatása stb. A kapcsolt öröklődés. A crossing-over, oki és biológiai jelentősége. Az öröklődés kromoszómaelmélete. A nemek genetikája. Autoszómák és ivari kromoszómák (heterokromoszómák). Ivarmeghatározás az élő szervezetek különböző csoportjainál, s annak genetikai alapjai. A nemek aránya a populációban. Nemhez kapcsolt öröklődés. A genotípus, mint egységes egész. A gén molekuláris szerkezete. A különböző élőlények genomjának szerveződése. A gén és a tulajdonság kölcsönhatása. A gének kölcsönhatása és annak típusai. A gének többszörös hatása. A citoplazmás öröklődés és annak biológiai jelentősége. A genotípus és a környezet kölcsönhatásának szerepe a fenotípus kialakításában. A modifikációs (nem örökletes változékonyság) és annak tulajdonságai. A modifikációs változékonyság statisztikai törvényszerűségei. Az örökletes változékonyság és fajai. A kombinatív változékonyság és annak forrásai. A mutációs változékonyság. A mutációk típusai és kialakulásuk okai: a mutagén tényezők fogalma. A spontán mutációk. A mutációk általános tulajdonságai. A mutációk jelentősége a természetben és az ember életében. Az örökletes változékonyság homológ sorainak törvénye. Populációgenetika. A populációk genetikai szerkezete. Örökletes változékonyság a természetes populációkban. Allélgyakoriság a populációkban és azok eloszlása. A génáramlás. Kialakulásának okai és következményei. Az ember genetikája. Az emberi öröklődés kutatásának módszerei. A toxikus anyagok, a kábítószerek, az alkohol és a dohányzás káros hatása az emberi öröklődésre. A korszerű szelekció feladatai. A szelekció alapvető feladatai. A növény- és állatfajta valamint a stam fogalma. A mesterséges kiválasztás és formái. A szervezetek keresztezésének módjai és annak genetikai következményei. A heterózishatás, annak okai és biológiai jelentősége. A távoli hibridizáció. A fajok közötti hibridek meddőségének kiküszöbölése. A kultúrnövények sokféleségének és származásának központjai. Az állatok háziasításának térségei. A növények, az állatok és a mikroorganizmusok szelekciójának sajátosságai. A poliploidia jelentősége a növények szelekciójában. A szülői egyedek örökletes tulajdonságainak elemzése az utódok tulajdonságai alapján. A biotechnológia, a génsebészet és a szövettenyészet. Kutatásaik alapvető irányai és eredményei. Klóónozás.
Az egyed fölötti szerveződési szintek Az ökológiai tényezők és csoportosításuk (abiotikus, biotikus, antropogén). Az ökológiai tényezők hatásának törvényszerűségei. A biotikus kapcsolatok alapvető formái: (konkurencia, parazitizmus, ragadozás, виїдання, mutualizmus, kommenzalizmus). A gátló tényezők fogalma. Az ökológiai tényezők komplex hatása a szervezetekre és azok kölcsönhatása. Az élettér fogalma. Az élőlények fő életterei: a szárazföld, a levegő, a víz és a talaj. Az élőlények alkalmazkodása a talajban való élethez. Az élőlények szervezete, mint sajátosságos élettér. Az élőlények életformái, mint a különböző életterekhez való alkalmazkodás következményei. Az élőlények adaptív bioritmusai. A fotoperiodizmus és annak biológiai jelentősége. A faj szerkezete és ökológiai jellemzése. AZ ökológiai niche fogalma. A populációk szerkezetének sajátosságai (korelosztás, térbeli elosztás, ivarmegosztás, stb.). A populációs (élet-) hullámok és a populációk egyedsűrűségének szabályozása. A biocönózis a biogeocönózis, az ökoszisztéma azok szerkezete és jellemzése. A biogeocönózisok sajátosságai. Populációk közötti kölcsönhatások a biogeocönózisokban. Az energiaátalakulás és az energiaegyensúly a biogeocönózisokban. A tápláléklánc és annak típusai. A trofikus hálózat (táplálék lánc) fogalma. Az ökológiai piramisszabály. Az ökológiai tényezők hatása a biogeocönózisokban bekövetkező változásokra. A biogeocönózisokban bekövetkező időbeli váltakozások és ezen folyamatok okai. A biogeocönózisok önszabályozása. Az agrocönózisok és létezésük sajátosságai. Az agrocönózisok produktivitása növelésének módjai. Vernadszkij V. I. bioszféráról szóló alapvető tanítása. A bioszféra és határai. A bioszféra élő anyaga, tulajdonságai és funkciói. Anyagforgalom és energiaáramlás a bioszférában, mint a létezés nélkülözhetetlen feltétele. Az élő szervezetek szerepe a Föld burkainak átalakításában (az üledékes kőzetek kialakítása, talajképződés, az atmoszféra állandó gázösszetételének fenntartása, stb.) Vernadszkij tanítása a nooszféráról, ennek jelentősége a globális ökológiai krízisek megakadályozásában. Az ember tevékenysége és a bioszféra állapota. A jelenkor embere előtt álló ökológiai problémák: a túlnépesedés, a talajerózió és a talajszennyezés, a nagyvárosok növekedése, az erdőterületek csökkenése, a vízkészlet és az energiaforrások nem racionális felhasználása, a klímaváltozás, a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások stb. Az ökológiai ismeretek alkalmazása az ember gyakorlati tevékenysége során. Ukrajna természeti kincsei és azok védelme. Ukrajna jelenlegi ökológiai helyzete. A szervezetek biológiai sokfélesége helyreállításának és megőrzésének elengedhetetlen feltételei. A szervezetek biológiai sokfélesége megőrzése és helyreállítása, mint a bioszféra stabilitásának elengedhetetlen feltétele. A biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti rendszere Ukrajnában. A Vörös Könyv és a Zöld Könyv fogalma. Természetvédelmi területek és típusai. A természetvédelmi területek szerepe és a biológiai együttműködés szerepe a környezet állapotának megőrzésében és javításában. A szerves világ történelmi fejlődése Az evolúció fogalma. J-B. Lamarck evolúciós hipotézisének alapvető tételei. Ch. Darwin evolúciós hipotézisének alapvető tételei. A darwinizmus fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején. A szervezetek környezethez való alkalmazkodási módjainak kutatása. A mimikri és fajai. Az élő szervezetek történelmi fejlődésének összehasonlítóanatómiai, palaontológiai és embriológiai kutatása. A Haeckel- Müller féle biogenetikai törvény és annak jelenkori értelmezése. A divergencia és a konvergencia fogalma, analóg és homológ szervek, rudimentumok és atavizmusok.
Az evolúció szintetikus hipotézisének megalkotása és annak főbb alaptételei. A populáció, mint az evolúció egysége. Az evolúció elementáris tényezői: élethullámok (populációs hullámok), génáramlás, izoláció. A természetes kiválogatódás formái és alkotó szerepe. A mikroevolúció, a fajképződés és a makroevolúció fogalma. A faj és kritériumai. A fajkeletkezés formái. A biológiai progresszió és regresszió fogalma. A biológiai progresszió kialakulásainak feltételei: aromorfózis, idioadaptáció és az általános degeneráció. Az evolúció alapvető tényezői közötti kölcsönös kapcsolat. A szerves világ sokfélesége. Az élőlények rendszerezésének elvei. A mesterséges és a természetes (filogenetikai) rendszerek fogalma. A földi élet kialakulásának problémái és lényegének megismerése. A földi élet keletkezésétől szóló alapvető hipotézisek áttekintése. A Föld geológiai történelmének korokra, korszakokra és időszakokra történő felosztása. A prokarióták és eukarióták evolúciójának sajátosságai. A földi élet fejlődése a kainozoikumban. Ezen időszak főbb evolúciós eseményei. A jelenkori növény- és állatvilág kialakulása a Földön.
A biológiából történő belső független értékelés résztvevői általános műveltségi szintjéhez támasztott követelmények. A belső független értékelés résztvevői kötelesek Tudni a vírusok, prokarióták, gombák, növények, az állatok és az ember szervezet felépítésének és életműködésének sajátosságait; Érteni az élőlények felépítésével, életműködésével és fejlődésével kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket és törvényeket; Alkalmazni tudásukat a biológiai jelenségek és folyamatok magyarázatta során. Tudnia kell a biológiai rendszerek szerkezetével és működésével kapcsolatos elveket, azok egyed- és történelmi fejlődését, a szervezetek és környezetünk közötti kapcsolatait; Tudnia kell feltárni, összehasonlítani, elemezni, rendszerezni, általánosítani, megalapozni az élő rendszerekben fellelhető ok-okozati összefüggéseket; Jellemezni az evolúciós elmélet alaptételeit; Elemezni és kifejteni az élő természet törvényszerűségeit; Megmagyarázni az élő rendszerek általános tulajdonságait és a bioszféra fejlődésének távlatait; Megérteni a szerves világ egységét. A teszt 60 feladatot tartalmaz, amelyek fejezetekre vannak osztva. A tesztfeladatok fejezetenkénti megközelítő %-os elosztását az 1. sz. táblázat tartalmazza. Fejezet Bevezetés. A biológiai kutatás Az élet molekuláris szintje Az élet sejtes szintje Az egyed fölötti szerveződési szint A szerves világ történelmi fejlődése
A feladatok megközelítő elosztása %-ban 1-2 7-9 12-15 50-55 14-17
A teszt kitöltésére 120 perc áll rendelkezésre.
A felkészülést segítő irodalom 1. Мусієнко М.М., Славний П.С., Балан П.Г. Біологія: підручник для 7 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза, 2007. 2. Соболь В.І. Біологія: підручник для 7 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.:Грамота, 2007. 3. Ільченко В.Р., Рибалко Л.М., Півень Т.О. Біологія: підручник для 7 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −П.: Довкілля -К, 2007. 4. Вервес Ю.Г., Балан П.Г., Серебряков В.В. Біологія: підручник для 7 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза, 2002. 5. Шабатура М.Н., Матяш Н.Ю, Мотузний В.О. Біологія людини: підручник для 8 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза, 2004. 6. Шабатура М.Н., Матяш Н.Ю., Мотузний В.О. Біологія людини: підручник для 9 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза, 2004. 7. Присяжнюк М.С. (метод. оброб. Горяна Л.Г.) Біологія людини: підручник для 9 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Фенікс, 2003. 8. Кучеренко М.Є., Вервес Ю.Г., Балан П.Г., Войціцький В.М. Загальна біологія: підручник для 10 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза 2003, 2004. 9. Данилова О.В., Данилов С.А., Шабанов Д.А. Біологія: підручник для 10 кл.загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза, 2006. 10. Кучеренко М.Є., Вервес Ю.Г., Балан П.Г., Войціцький В.М. Загальна біологія: підручник для 11 кл. загальноосвітніх навчальних закладів −К.: Генеза 2003, 2004 11. Матяш Н.Ю., Костильов О.В., Вихренко А.С., Вихренко Т.О. Завдання для державної підсумкової атестації з біології за курс основної школи. −К.: Генеза, 2004. 12. Данилова О.В., Данилов С.А. Завдання для державної підсумкової атестації з біології за курс старшої школи. −К.: Генеза, 20 13. Зуй В.Д. Тестові завдання. Біологія. −К.: Вирій, 1999. 14. Овчінніков С.О. Збірник задач і вправ з біології (10-11 кл.) −К.: Генеза, 2001. 15. Коцюбинська Н.П. Тестові завдання з біології (6-11 кл.) −К.: Генеза, 2003. 16. Мотузний В.О. Біологія людини (8-9 кл.) −К.: НАУ, 2004. 17. Мотузний В.О. Біологія (10-11 кл.) −К.: НАУ, 2004. 18. Мотузний В.О. Біологія (6-11 кл.) −К.: Вища школа, 2006. 19. Міхеєва Г.М., Лишенко І.Д., Воловник С.В., Юрик Л.О. Біологія: запитання, задачі, вправи, тести. −К.: Генеза, 2007. 20. Омельковець Я.А., Журавльова О.А. Тести. Біологія. (6-11 кл). −К.: Академія, 2007. 21. Сучасна біологія. Тести теоретичної частини міжнародних біологічних олімпіад. За ред. Страшка С.В., Животовської Л.А., Гринькової М.В. – П.: АСМІ, 2002, 171 ст. 22. Данилова О.В., Данилов С.А., Єресько О.В. Комплект посібників для підготовки до зовнішнього оцінювання з біології. К.: Генеза, 2007.
Felvételi feladatlap Biológia szak MINTA
I. Általános biológia 1. Definíció (3+3 pont, összesen 6 pont)
______________________________________________________________________ 2. Egyszerű választás (2 pont) A DNS egyik polinukleotid láncának a következő a bázissorrendje: ACTGTAATG A. TCACTTACG B. TGACATTAC C. UGACAUUAC D. TGCATTAAT E.TACGTTAGC 3. Többszörös választás (2 pont) A vegetatív szaporodás formái: A. fragmentáció B. bimbózás C. partenogenezis D. rendezett osztódás 4. Négyféle asszociáció (8 pont) A. alkaloidok B. aminosavak C. antibiotikumok D. nukleotidok 1. mikroorganizmusokra gátlóan ható anyagok 2. növényi eredetű szerves anyagok, többségük mérgező 3. a fehérjék monomerjei 4. a nukleinsavak monomerjei 5. Genetikai feladatok (10 pont) Milyen gamétákat képez egy triheterozigóta egyed (független öröklődés esetén)?
II. Embertan 1. Definíció (2 pont)
______________________________________________________________________ 2. Egyszerű választás (2 pont) A pajzsmirigy A. hormonja az oxigénfogyasztást növeli B. nem raktároz C. nem befolyásolja az agyalapi mirigy hormonjának működését D. a vérből jódot vesz fel 3. Többszörös választás (2 pont) . Az ember központi idegrendszeréhez tartozik A. az egész gerincvelő B. a gerincvelő dúcai C. az egész agyvelő D. az agyidegek 4. Négyféle asszociáció (8 pont) A. légcső B. hörgő C. gége D. tüdő 1. itt történik a hangképzés 2.a felső légutakhoz tartozik 3. alveolákból áll 4. két fő része a jobb és a bal tüdőbe ágazik 5. Ábrafelismerés (10 pont) Nevezze meg az ábra részeit! A) _________________________ B) _________________________ C) _________________________ D) _________________________ E) _________________________
III. Állattan 1. Definíció (2 pont)
______________________________________________________________________ 2. Egyszerű választás (2 pont) A puhatestűek kiválasztó szerve a: A. nefridium, B. metanefridium, C. vesécske, D. Malpighi edények, 3. Többszörös választás (2 pont) Másodlagos testürege van a: A. tejfehér örvényféregnek, B. hidrának, C. nereidának, D. piócának, 4. Négyféle asszociáció zoológiából (8 pont) A. laposférgek, B. hengeresférgek, C. gyűrűs férgek, D. ízeltlábúak, 1. nincs végbélnyílásuk, 2. szájszerveik módosult végtagok, 3. bennük jelent meg a végbélnyílás, 4. nyelőcsövük, begyük, izmos gyomruk van, 5. Ábrafelismerés (10 pont) Nevezze meg az ábra részeit! 1) _________________________ 2) _________________________ 3) _________________________ 4) _________________________ 5) _________________________
IV. Növénytan 1. Definíció (2 pont) _____________________________________________________________________ 2. Egyszerű választás (2 pont) 3. Többszörös választás (2 pont) Válasszátok ki a növény ivarszerveit: A. sporangium C. anteridium
B. archegónium D. gametofiton
4. Négyféle asszociáció (8 pont) Válasszátok ki a növény ivarszerveit: A. sporangium C. anteridium
B. archegónium D. gametofiton
5. Ábrafelismerés (10 pont) Nevezze meg az ábra részeit! 1) _________________________ 2) _________________________ 3) _________________________ 4) _________________________ 5) _________________________
