N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
MI
pont(45) :
Csak felv´eteli vizsga:
csak z´ar´ovizsga:
k¨oz¨os vizsga:
K¨ oz¨ os alapk´ epz´ eses z´ ar´ ovizsga – mesterk´ epz´ es felv´ eteli vizsga M´ ern¨ okinformatikus szak BME Villamosm´ ern¨ oki ´ es Informatikai Kar 2016. janu´ ar 4. A dolgozat minden lapj´ ara, a kerettel jel¨ olt r´eszre ´ırja fel nev´et, valamint felv´eteli azonos´ıt´oj´at, z´ar´ovizsga eset´en Neptun-k´ odj´ at! A fenti t´ abl´ azat megfelel˝ o kock´ aj´ aban jel¨ olje X-szel, hogy csak felv´eteli vizsg´at, csak z´ar´ovizsg´at, vagy k¨oz¨os felv´eteli ´es z´ ar´ ovizsg´ at k´ıv´ an tenni! A feladatok megold´ as´ ahoz csak pap´ır, ´ır´ oszer, zsebsz´amol´og´ep haszn´alata megengedett, egy´eb seg´edeszk¨ oz ´es a kommunik´ aci´ o tiltott. A megold´ asra ford´ıthat´ o id˝ o: 120 perc. A feladatok ut´an azok pontsz´am´at is felt¨ untett¨ uk. A megold´ asokat a feladatlapra ´ırja r´ a, illetve ott jel¨olje. Teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en elegend˝o a kiv´alasztott v´ alasz bet˝ ujel´enek bekarik´ az´ asa. Kieg´esz´ıtend˝ o k´erd´esek eset´en, k´erj¨ uk, adjon vil´agos, egy´ertelm˝ u v´alaszt. Ha egy v´ alaszon jav´ıtani k´ıv´ an, teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en ´ırja le az u ´j bet˝ ujelet, egy´ebk´ent jav´ıt´asa legyen egy´ertelm˝ u. A feladatlapra ´ırt inform´ aci´ ok k¨ oz¨ ul csak az eredm´enyeket vessz¨ uk figyelembe. Az ´attekinthetetlen v´alaszokat nem ´ert´ekelj¨ uk. A vizsga v´egezt´evel mindenk´eppen be kell adnia dolgozat´at. K´erj¨ uk, hogy a dolgozathoz m´as lapokat ne mell´ekeljen. Felh´ıvjuk figyelm´et, hogy illeg´ alis seg´edeszk¨ oz felhaszn´al´asa eset´en a fel¨ ugyel˝o kolleg´ak a vizsg´ab´ol kiz´arj´ak, ennek k¨ ovetkezt´eben felv´eteli vizsg´ aja, illetve z´ ar´ ovizsg´ aja sikertelen lesz, amelynek let´etel´et csak a k¨ovetkez˝o felv´eteli, illetve z´ ar´ ovizsga-id˝ oszakban k´ıs´erelheti meg u ´jb´ ol.
Specializ´ aci´ ov´ alaszt´ as (Csak felv´eteli vizsga eset´en kell kit¨olteni)
K´erem, a t´ uloldalon tal´ alhat´ o t´ abl´ azatokban jel¨olje meg, mely f˝o-, illetve mell´ekspecializ´aci´on k´ıv´anja tanulm´ anyait folytatni. FIGYELEM! A f˝ o- ´es mell´ekspecializ´ aci´okat k¨ ul¨on-k¨ ul¨on kell sorrendbe ´all´ıtani!
1
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
2016. janu´ ar 4.
F˝ ospecializ´ aci´ o v´ alaszt´ asa (Csak felv´eteli vizsga eset´en kell kit¨olteni)
A t´ abl´ azatban a f˝ ospecializ´ aci´ o neve mellett sz´ammal jel¨olje a sorrendet: 1-es sz´am az els˝o helyen kiv´alasztott specializ´ aci´ ohoz, 2-es a m´ asodik helyen kiv´ alasztotthoz tartozik stb. Nem kell az ¨osszes f˝ospecializ´aci´o mell´e sz´ amot ´ırni, de legal´ abb egy f˝ ospecializ´ aci´ ot jel¨ olj¨ on meg.
F˝ ospecializ´ aci´ o
sorrend
Alkalmazott informatika (AUT) Internetarchitekt´ ura ´es szolg´altat´asok (TMIT) Kritikus rendszerek (MIT) Mobil h´ al´ ozatok ´es szolg´altat´asok integr´aci´oja (HIT) Vizu´ alis informatika (IIT)
Mell´ ekspecializ´ aci´ o v´ alaszt´ asa (Csak felv´eteli vizsga eset´en kell kit¨olteni)
A t´ abl´ azatban a mell´ekspecializ´ aci´ o neve mellett sz´ammal jel¨olje a sorrendet: 1-es sz´am az els˝o helyen kiv´alasztott specializ´ aci´ ohoz, 2-es a m´ asodik helyen kiv´ alasztotthoz tartozik stb. Nem kell az ¨osszes mell´ekspecializ´aci´ o mell´e sz´ amot ´ırni, de legal´ abb egy mell´ekspecializ´ aci´ ot jel¨olj¨on meg.
Mell´ ekspecializ´ aci´ o Adat- ´es m´ediainformatika (TMIT) IT biztons´ag (HIT) IT rendszerek fizikai v´edelme (HVT) Intelligens rendszerek (MIT) Mobilszoftver-fejleszt´es (AUT) Sz´ am´ıt´ aselm´elet (SZIT) Sz´ am´ıt´ asi felh˝ ok ´es p´arhuzamos rendszerek (IIT)
2
sorrend
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Algoritmuselm´elet
2016. janu´ ar 4.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
AL
pont(15) :
1. Legyen f (n) = 2016 ·
√
n + 3 · log2 (n!). K¨ ovetkezik-e ebb˝ol, hogy
2
(i) f (n) = O(n )
igen — nem
(ii) f (n) = O(n3 )
igen — nem pont(1):
2. Lehets´eges-e, hogy amikor egy 7 cs´ ucs´ u bin´aris keres˝of´aban t´arolt sz´amokat preorder sorrendben kiolvassuk, akkor az 5, 1, 3, 2, 4, 7, 6 sz´ amsorozatot kapjuk? Ha igen, adjon meg egy lehets´eges keres˝of´at!
pont(1): 3. A V = {1, 2, 3, 4, 5} cs´ ucshalmazon lev˝ o teljes gr´af minden ´ele a piros, k´ek, z¨old sz´ınek egyik´ere van festve. H´ anyf´ele lehets´eges kifest´es van, ha tudjuk, hogy pontosan egy ´el z¨old? Nem sz¨ uks´eges kisz´amolni, elegend˝ o egy formul´ at megadni. (Az a kifest´es, amikor az egyes ´es kettes cs´ ucsokat ¨oszek¨ot˝o ´el z¨old ´es a t¨obbi piros, k¨ ul¨ onb¨ ozik p´eld´ aul att´ ol, amikor az egyes ´es h´armas ´el a z¨old ´es a t¨obbi piros.) pont(2): 4. Az al´ abbi gr´ afon a m´elys´egi bej´ ar´ ast a D cs´ ucsb´ol indulva u ´gy hajtjuk v´egre, hogy amikor t¨obb lehet˝os´eg van, akkor mindig az ´ ab´ec´esorrend szerinti els˝ ot v´ alasztjuk. Adja meg a bej´ar´as sor´an megkapott m´elys´egi ´es befejez´esi sz´ amokat, tov´ abb´ a a gr´ af egy topologikus sorrendj´et (ha van ilyen)! A
B
C
A
B
C
D
E
F
G
m´elys´egi sz´am D
befejez´esi sz´am E
F
G
Topologikus sorrend: pont(2):
5. Legyen G = (V, E) egy egyszer˝ u, ir´ any´ıtatlan gr´af. A T tulajdons´ag jelentse a k¨ovetkez˝ot: Minden k ≥ 1 eset´en, ha v1 , v2 , v3 , · · · , v2k+1 ∈ V csupa k¨ ul¨onb¨oz˝o cs´ ucs, akkor vagy {v1 , v2k+1 } 6∈ E vagy van olyan 1 ≤ i ≤ 2k, hogy {vi , vi+1 } 6∈ E. Fogalmazza meg, milyen ismert gr´ aftulajdons´agot ´ır le T ! pont(2):
3
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Algoritmuselm´elet
2016. janu´ ar 4.
6. Sok bar´ atunk van, de sajnos k¨ oz¨ ul¨ uk nem mindenki szereti egym´ast. A kapcsolatok milyens´eg´et egy 5 fok´ u sk´ al´ an oszt´ alyozzuk, 5 jelenti, hogy j´ oban vannak, 1 pedig, hogy ki nem ´allhatj´ak egym´ast. Minden lehets´eges p´ art egy ilyen oszt´ alyzattal jellemz¨ unk (ami teh´at a k¨olcs¨on¨os viszonyt jellemzi). A k´ınos helyzetek elker¨ ul´es´ere szilveszterre u ´gy szeretn´enk min´el t¨ obb bar´atunkat megh´ıvni, hogy ne legyen k¨oz¨ott¨ uk h´armasn´al rosszabb kapcsolat. Melyik ismert gr´ afelm´eleti feladattal ´ırhat´ o le a probl´ema ´es mi a k´erd´eses gr´af? (Nem kell megold´ast adni a probl´em´ ara, csak ´ at kell ford´ıtani a megh´ıvottak meghat´aroz´as´at egy ismert probl´em´ara.)
pont(2): 7. Tekints¨ uk a k¨ ovetkez˝ o eld¨ ont´esi probl´em´ akat! Jel¨ olj¨ on G egy egyszer˝ u ir´ any´ıtatlan gr´ afot, melynek ´elei pozit´ıv sz´amokkal s´ ulyozottak. A : Adott a G gr´ af. Van G-nek Hamilton-k¨ore? B : Adott a G gr´ af ´es egy k > 0 eg´esz sz´ am. El lehet-e jutni G-ben b´armely cs´ ucsb´ol b´armely cs´ ucsba egy legfeljebb k s´ uly´ uu ´ttal? C : Adott a G gr´ af. El lehet-e jutni G-ben b´armely cs´ ucsb´ol b´armely cs´ ucsba egy legfeljebb 500 s´ uly´ uu ´ttal? Tegy¨ uk fel, hogy P 6= NP. Lehets´eges-e hogy A Karp-reduk´ alhat´ o (polinomi´ alisan visszavezethet˝o) B-re.
igen – nem
A Karp-reduk´ alhat´ o (polinomi´ alisan visszavezethet˝o) C-re
igen – nem
C Karp-reduk´ alhat´ o (polinomi´ alisan visszavezethet˝o) A-ra
igen – nem pont(2):
8. Egy z´ arthelyi eredm´enye minden hallgat´ on´ al egy pontsz´am. V´azoljon olyan adatszerkezetet, amivel az al´ abbi m˝ uveletek megval´ os´ıthat´ ok: ´ BESZUR(k´ od): az adott NEPTUN-k´ od´ u hallgat´ot beveszi a z´arthelyit ´ır´ok k¨oz´e, az el´ert pontsz´am´at 0-ra ´ all´ıtja be; ¨ NOVEL(k´ od,m): az adott NEPTUN-k´ od´ u hallgat´o t´arolt pontsz´am´ahoz hozz´aad m > 0 pontot; MENNYI(k´ od): megadja, hogy az adott k´ od´ u hallgat´onak h´any pontja van; LEGJOBB: a legjobb z´ arthelyit ´ır´ ok NEPTUN-k´odj´at ki´ırja, azaz azok´et a hallgat´ok´et, akik a legmagasabb pontsz´ amot ´ert´ek el. A LEGJOBB m˝ uvelet l´ep´essz´ ama a ki´ırand´ o hallgat´ok sz´am´aval legyen ar´anyos, a m´asik h´arom m˝ uvelet´e pedig O(log n), ahol n az ¨ osszes hallgat´ o sz´ ama.
pont(3):
4
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Sz´am´ıt´og´ep-h´al´ozatok
2016. janu´ ar 4.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
H
pont(7,5) :
1. Az al´ abbiak k¨ oz¨ ul mely ´ all´ıt´ as(ok) igaz(ak) az SMTP-re? a) A POP3/IMAP4 kliensek ennek seg´ıts´eg´evel fogadhatnak levelet. b) Az MTA-k egym´ asnak ezen protokoll seg´ıts´eg´evel tov´abb´ıtj´ak az e-maileket. c) Haszn´ alata eset´en nem sz¨ uks´eges megadni a k¨ uld˝o e-mail c´ım´et. d) A t¨ obbi v´ alasz k¨ oz¨ ul egyik sem helyes. pont(1): 2. Az al´ abbi routing protokollok k¨ oz¨ ul melyik szolg´al auton´om rendszerek k¨oz¨otti u ´tvonalir´any´ıt´asra? a) IS-IS (Intermediate System to Intermediate System) b) OSPF (Open Shortest Path First) c) RIP (Routing Information Protocol) d) EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol) e) BGP (Border Gateway Protocol) pont(1): 3. A Bellman–Ford-algoritmus alkalmaz´ asa sor´an egy adott id˝opontban a h´al´ozat A csom´opontja a k¨ovetkez˝ o allapotvektort tartja nyilv´ ´ an: B, 1
C, 2
D, 3
E, 4
F, 1
D, 2
E, 2
F, 3
Meg´erkezik B-t˝ ol a k¨ ovetkez˝ o´ allapotvektor: A, 1
C, 3
Mely bejegyz´essel/bejegyz´esekkel b˝ ov´ıti ill. m´odos´ıtja A az ´allapotvektor´at? pont(1): 4. Mi v´ altotta fel az oszt´ alyalap´ u c´ımz´est IPv4-ben? Az u ´j c´ımz´es nev´et v´arjuk v´alaszk´ent. pont(1): 5. Eg´esz´ıtse ki az al´ abbi mondatot: A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egy olyan TCP ´allapotv´altoz´o, ami az ad´o ´altal k¨ uldhet˝o adatmennyis´eget korl´ atozza le egy ´ert´ek al´ a, hogy elker¨ ulj¨ uk a torl´od´ast a h´al´ozatban. pont(1): 6. Amennyiben ismerj¨ uk az adott eszk¨ oz IP-c´ım´et ´es a hozz´a tartoz´o adatkapcsolati r´etegbeli c´ımre van sz¨ uks´eg, akkor az Address Resolution Protocolt haszn´aljuk IPv4 eset´en. A folyamat elej´en milyen k´er´est k¨ uld¨ unk az alh´ al´ ozaton bel¨ ul? pont(1): 7. Egy IPv4-es h´ al´ ozaton egy IP-fejr´esszel egy¨ utt 2020 byte-os (opci´okat nem tartalmaz´o) csomagot tov´abb´ıtunk, mely sor´ an a csomag egy 1621 byte MTU-val rendelkez˝o linken halad kereszt¨ ul. Az ´atvitel sor´an a csomagot a k´et link hat´ ar´ an t¨ ordelik. Mekkora a k´et t¨ ored´ek k¨oz¨ ul a m´asodik csomagt¨ored´ek m´erete fejr´esszel egy¨ utt? pont(1,5):
5
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Sz´am´ıt´og´ep-h´al´ozatok
6
2016. janu´ ar 4.
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Oper´aci´os rendszerek
2016. janu´ ar 4.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
O
pont(7,5) :
Figyelem! Minden feladatn´ al csak egy helyes v´ alasz van! 1. Az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul melyik igaz a multiprogramozott rendszerekkel kapcsolatban? a) A multiprogramozott rendszerekben a lass´ u perif´eri´ak korl´atozz´ak a rendszer m˝ uk¨od´es´et, hiszen a CPU-nak meg kell v´ arnia a perif´eri´ as m˝ uveletek befejez´es´et. b) A 100%-os CPU-kihaszn´ alts´ ag a gyakorlatban is el´erhet˝o multiprogramozott rendszerekben. c) A multiprogramozott rendszerekben egy feladat addig fut, am´ıg az v´arakozni nem k´enyszer¨ ul a CPU-ra. d) A multiprogramozott rendszerek FIFO u ¨temez˝ot haszn´alnak. pont(1): 2. Az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul melyik hamis az oper´aci´os rendszerek r´etegszerkezet´evel kapcsolatban? a) Az oper´ aci´ os rendszerekben csak az eszk¨ ozmeghajt´ok tartalmaznak hardverspecifikus k´odot. b) Az oper´ aci´ os rendszer fontos feladata a mem´oriakezel´es. c) Az oper´ aci´ os rendszer magja (kernel) t¨ obbnyire platformf¨ uggetlen m´odon ker¨ ul megval´os´ıt´asra. d) A rendszerh´ıv´ asi fel¨ ulet az oper´ aci´ os rendszer egyik kernel m´odban fut´o r´esze. pont(1): 3. Az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul melyik hamis az egyszer˝ uu ¨temez´esi algoritmusokkal (FIFO, RR, SJF, SRTF) kapcsolatban? a) A FIFO algoritmus alkalmaz´ asa eset´en megfigyelhet˝o a konvoj hat´as. b) Az SJF algoritmus eset´en nem jelentkezik a konvoj hat´as. c) Az RR algoritmus eset´en a konvoj hat´ as nem jelentkezik az algoritmus preempt´ıv volta miatt. d) Az SRTF eset´en nem jelentkezik a konvoj hat´as. pont(1): 4. Az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul melyik hamis a feladatok tipikus ´allapot´atmeneti diagramj´aval kapcsolatban? ´ ´ ´ a) Az er˝ oforr´ ast k´er˝ o feladat VARAKOZ O allapotba ker¨ ul. b) Egy oper´ aci´ os rendszeren bel¨ ul maximum annyi feladat lehet fut´o ´allapotban, ah´any v´egrehajt´o egys´eg¨ unk van. ´ ´allapotb´ol FUTASRA ´ ´ c) Kooperat´ıv oper´ aci´ os rendszerben a yield( ) rendszerh´ıv´as hat´as´ara FUTO KESZ allapotba ker¨ ´ ulhet egy feladat. ´ ´ d) Feladat mindig FUTASRA KESZ allapotban j¨on l´etre. ´ pont(1):
7
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Oper´aci´os rendszerek
2016. janu´ ar 4.
5. Az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul melyik hamis a folyamatra (process), sz´alakat t´amogat´o folyamatalap´ u rendszerben (pl. Windows vagy UNIX)? a) A folyamat egy v´egrehajt´ as alatt ´ all´ o program. b) Egy programb´ ol t¨ obb k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o folyamatot l´etrehozhatunk. c) A folyamatok k¨ oz¨ os mem´ ori´ an kereszt¨ ul kommunik´alnak egym´assal. d) A folyamatok k¨ oz¨ os er˝ oforr´ asaira (pl. k´et folyamat ´altal is megnyitott file) biztos´ıtani kell a k¨olcs¨on¨os kiz´ ar´ ast.
pont(1): 6. Mely ´ all´ıt´ as hamis a holtponttal kapcsolatban? a) A holtpont´eszlel´es ´es -felold´ as nem felt´etlen¨ ul oldja meg a probl´em´at (pl. livelock lehet az eredm´enye). b) A holtpont t¨ obbnyire a rendszer feladatainak csak egy csoportj´ara terjed ki, vagyis a rendszer r´eszben m˝ uk¨ od˝ ok´epes maradhat. c) A holtpont egy versenyhelyzet, amelyben a feladatok egym´asra v´ar´o ´allapotba ker¨ ulnek. d) A holtpont elker¨ ulhet˝ o sz´ aml´ al´ o t´ıpus´ u szemaforok haszn´alat´aval. pont(1): 7. Az al´ abbi lapoz´ assal ´es lapcsere algoritmusokkal kapcsolatos k´erd´esek k¨oz¨ ul melyik igaz? a) Az el˝ ore tekint˝ o lapoz´ as cs¨ okkenti a laphiba gyakoris´agot. b) A legr´egebbi lap (FIFO) lapcsere algoritmus a j¨ov˝obe tekint. c) Az ut´ obbi id˝ oben nem haszn´ alt (NRU) algoritmus eset´en a frissen behozott lapot a t´arba kell fagyasztani, mert az k¨ onnyen a lapcsere algoritmus ´ aldozat´av´a v´alhat egy´ebk´ent. d) A legr´egebben nem haszn´ alt (LRU) algoritmus megval´os´ıt´asa er˝oforr´as-ig´enyes, ez´ert sokszor annak a k¨ ozel´ıt´eseit alkalmazzuk.
pont(1): 8. Az al´ abbi k´et a´ll´ıt´ as k¨ oz¨ ul melyik igaz a l´ ancolt list´as t´arol´ason alapul´o f´ajlrendszer eset´en? a) A f´ ajlokban t´ arolt adatok szekvenci´ alis ´es indexelt (k¨ozvetlen) el´er´ese is egyszer˝ uen ´es hat´ekonyan megoldhat´ o. b) A f´ ajlokban t´ arolt adatok egym´ as ut´ ani, szekvenci´alis blokkokba rendez´ese (t¨oredez´esmentes´ıt´es) jav´ıtja az ´ır´ asi ´es olvas´ asi teljes´ıtm´enyt is. pont(0,5):
8
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnol´ogia
2016. janu´ ar 4.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
S1
pont(5) :
1. Az al´ abbi UML2 diagram alapj´ an – a kulcs felhaszn´al´as´aval – jellemezze az ´all´ıt´ast! <
> A
B +quux(b: B)
+foo(a: A)
C
D
-w: int
~d: double
+bar(): D
+xyzzy()
F
E
A B C D E
– – – – –
+e: double
-s: String
+bar(): D
+norf(f: F)
mindk´et tagmondat igaz ´es a k¨ovetkeztet´es is helyes mindk´et tagmondat igaz, de a k¨ovetkeztet´es hamis csak az els˝ o tagmondat igaz csak a m´ asodik tagmondat igaz egyik tagmondat sem igaz
(+ + +) (+ + –) (+ –) (– +) (– –)
F-nek a foo(a:A) f¨ uggv´enye m´ odos´ıthatja egy param´eter¨ ul kapott E objektum e attrib´ utum´at, mert az e publikus. pont(1): 2. A szoftverfejleszt´es melyik f´ azis´ anak c´elja ,,a rendszer f˝o komponenseinek azonos´ıt´asa ´es a k¨oz¨ott¨ uk fenn´ all´ o egy¨ uttm˝ uk¨ od´es defini´ al´ asa”? pont(1): 3. Nevezzen meg egy statikus verifik´ aci´ os technik´at! pont(1):
9
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnol´ogia
2016. janu´ ar 4.
4. Egy C oszt´ aly´ u o1 objektum factory( ) met´odusa elk´esz´ıti a C oszt´aly egy u ´j p´eld´any´at (o2) ´es az u ´j p´eld´ anyt atadja a met´ ´ odus megh´ıv´ oj´ anak. Rajzoljon UML2 szekvencia-diagramot!
pont(1): 5. Adott az al´ abbi UML2 ´ allapotg´ep (state chart).
Jel¨ olje meg, hogy a kezd´es ut´ an az x, r, w, r esem´enyszekvencia hat´as´ara melyik lesz a kialakul´o v´eg´allapot! A
S
D
Q
W
R pont(1):
10
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnik´ak
2016. janu´ ar 4.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
S2
pont(5) :
1. Adja meg k´et-h´ arom pontban, miben ´es hogyan seg´ıtenek a tervez´esi mint´ak a szoftvertervez´es sor´an!
pont(1): 2. Milyen ´ altal´ anos probl´em´ at old meg a Factory Method (Met´odusgy´ar) tervez´esi minta?
pont(1): 3. Mutassa be ´ altal´ anoss´ ag´ aban, vagy egy p´eld´ an kereszt¨ ul a Proxy minta m˝ uk¨od´es´et, ezen bel¨ ul rajzolja fel a minta oszt´ alydiagramj´ at!
pont(1):
11
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnik´ak
2016. janu´ ar 4.
4. Jellemezze r¨ oviden a Proxy oszt´ alydiagramon szerepl˝o oszt´alyokat!
pont(1): 5. Hasonl´ıtsa ¨ ossze a kliens ´es a kiszolg´ al´ o oldali szkript szerep´et a webalkalmaz´asokra vonatkoz´oan!
pont(1):
12
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
2016. janu´ ar 4.
Adatb´azisok
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
AD
pont(5) :
1. H´ anyadik norm´ alform´ aj´ u az R(A, B, C, D, E, F ) atomi attrib´ utumokb´ol ´all´o rel´aci´os s´ema az al´abbi f¨ ugg´eshalmaz eset´en? F = {A → B, E → F, C → A, D → E, B → C, F → D} pont(1): 2. Minimaliz´ alja a
{A → BC, C → DE, E → B, ED → F, AF → H}
f¨ ugg´eshalmazt!
pont(1): 3. Adott az R(ABCD) s´ema az F = {AB → C, C → D} f¨ ugg´eshalmazzal. Minden attrib´ utum egyszer˝ u. Egyetlen nemtrivi´ alis funkcion´ alis f¨ ugg´essel b˝ ov´ıtve F -et ´erje el, hogy a s´ema pontosan 1NF legyen!
pont(1): 4. Melyek igazak az al´ abbi ´ all´ıt´ asok k¨ oz¨ ul? Van olyan pontosan 3NF s´ema (nem BCNF), hogy l´etezik egy r´a illeszked˝o rel´aci´o, a) amely az egyik m´ asodlagos attrib´ utum´ aban redund´ans. b) amelynek egyetlen m´ asodlagos attrib´ utum´aban sincs redundancia. c) amely az egyik els˝ odleges attrib´ utum´ aban redund´ans. pont(1): 5. Egy 1000 rekordb´ ol ´ all´ o´ allom´ anyt ritka index szervez´essel t´arolunk. A rekordhossz 850 b´ajt, egy blokk kapacit´ asa (a fejr´eszt nem sz´ am´ıtva) 4000 b´ ajt. A kulcs 50 b´ajtos, egy mutat´ohoz 18 b´ajt kell. Egy blokkm˝ uvelet ideje 2 ms. H´ any blokkot foglal el az adat´ allom´ any? pont(1):
13
