MI
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(90) :
Csak felv´eteli vizsga:
csak z´ar´ ovizsga:
k¨ oz¨os vizsga:
K¨ oz¨ os alapk´ epz´ eses z´ ar´ ovizsga – mesterk´ epz´ es felv´ eteli vizsga M´ ern¨ ok informatikus szak BME Villamosm´ ern¨ oki ´ es Informatikai Kar 2010. j´ unius 1. A dolgozat minden lapj´ ara, a kerettel jel¨ olt r´eszre ´ırja fel nev´et, valamint felv´eteli azonos´ıt´ oj´ at, z´ar´ ovizsga eset´en Neptun-k´ odj´ at! A fenti t´ abl´ azat megfelel˝o kock´ aj´ aban jel¨ olje X-szel, hogy csak felv´eteli vizsg´at, csak z´ ar´ ovizsg´at, vagy k¨ oz¨os felv´eteli ´es z´ar´ ovizsg´at k´ıv´ an tenni! A feladatok megold´ as´ahoz csak pap´ır, ´ır´ oszer, zsebsz´amol´og´ep haszn´alata megengedett, egy´eb seg´edeszk¨oz ´es a kommunik´ aci´o tiltott. A megold´ asra ford´ıthat´ o id˝ o: 120 perc. A feladatok ut´ an azok pontsz´ am´at is felt¨ untett¨ uk. A megold´ asokat a feladatlapra ´ırja r´ a, illetve ott jel¨olje. Teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en elegend˝o a kiv´ alasztott v´ alasz bet˝ ujel´enek bekarik´ az´asa. Kieg´esz´ıtend˝ o k´erd´esek eset´en, k´erj¨ uk, adjon vil´ agos, egy´ertelm˝ u v´ alaszt. Ha egy v´alaszon ´j bet˝ ujelet, egy´ebk´ent jav´ıt´ asa legyen egy´ertelm˝ u. jav´ıtani k´ıv´ an, teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en ´ırja le az u A feladatlapra ´ırt inform´ aci´ok k¨ oz¨ ul csak az eredm´enyeket vessz¨ uk figyelembe. Az ´attekinthetetlen v´ alaszokat nem ´ert´ekelj¨ uk. A vizsga v´egezt´evel mindenk´eppen be kell adnia dolgozat´ at. K´erj¨ uk, hogy a dolgozathoz m´ as lapokat ne mell´ekeljen. Felh´ıvjuk figyelm´et, hogy illeg´ alis seg´edeszk¨oz felhaszn´al´ asa eset´en a fel¨ ugyel˝ o kolleg´ ak a vizsg´ ab´ ol kiz´ arj´ ak, ennek k¨ ovetkezt´eben felv´eteli vizsg´aja, illetve z´ar´ ovizsg´aja sikertelen lesz, amelynek let´etel´et csak a k¨ ovetkez˝ o felv´eteli, illetve z´ar´ ovizsga-id˝ oszakban k´ıs´erelheti meg u ´ jb´ ol.
Szakir´ anyv´ alaszt´ as (Csak felv´eteli vizsga eset´en kell kit¨olteni) K´erem, az al´abbi t´ abl´ azatban jel¨ olje meg, mely szakir´ anyon k´ıv´ anja tanulm´ anyait folytatni. A t´ abl´ azatban a szakir´any neve mellett sz´ammal jel¨olje a sorrendet: 1-es sz´am az els˝o helyen kiv´ alasztott szakir´anyhoz, 2-es a m´ asodik helyen kiv´ alasztotthoz tartozik stb. Nem kell az ¨osszes szakir´any mell´e sz´amot ´ırni, de legal´ abb egy szakir´ anyt jel¨ olj¨ on meg. Egy sorsz´ am csak egyszer szerepeljen. szakir´any neve
gondoz´ o tansz´ek
Alkalmazott informatika szakir´ any Auton´ om ir´ any´ıt´ o rendszerek ´es robotok szakir´ any H´ al´ ozatok ´es szolg´ altat´ asok szakir´ any H´ırk¨ ozl˝o rendszerek biztons´ aga szakir´ any Intelligens rendszerek szakir´any M´ediainformatika szakir´ any Rendszerfejleszt´es szakir´any Sz´am´ıt´ aselm´elet szakir´any Szolg´ altat´ asbiztos rendszertervez´es szakir´any
AAIT IIT TMIT HIT MIT TMIT IIT SZIT MIT
1
sorrend
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
2010. j´ unius 1.
2
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
AL
Algoritmuselm´elet
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(30) :
√ 1. Legyen f1 (n) = nlog2 n + 17 n ´es f2 (n) = 105 · 2n . Igaz-e, hogy f1 = O(f2 ) ? f1 = Ω(f2 ) ? pont(2): ¨ m˝ 2. Az al´ abbi kupacon hajtson v´egre egy MINTOR uveletet! 2 5 6 14
4 9
10
7
8
pont(2): 3. A Ka,b teljes p´ aros gr´ afnak 1 ≤ a ≤ b eset´en h´ any k¨ ul¨ onb¨ oz˝o maxim´alis p´ aros´ıt´ asa van? (K´et p´ aros´ıt´ as k¨ ul¨ onb¨ oz˝o, ha nem pontosan ugyanazon cs´ ucsok k¨ oz¨ott mennek az ´eleik.)
pont(2): 4. A kezdetben u ¨res M = 11 m´eret˝ u hash-t´ abl´ aba kett˝os hash-el´essel raktunk be elemeket. A hash-f¨ uggv´eny h(x) = x (mod 11) volt ´es h (x) = 1 + (x mod 10) a m´asodlagos hash-f¨ uggv´eny. Eredm´eny¨ ul a k¨ ovetkez˝ ot t´ abl´ at kaptuk: 80 71 27 82 21 Adja meg az elemek besz´ ur´ as´anak egy lehets´eges sorrendj´et!
pont(4): 5. A v´ aros egy kijel¨olt r´esz´en n´eh´any utc´ at a´t akarnak alak´ıtani s´et´al´ outc´ av´ au ´ gy, hogy ezen a r´eszen bel¨ ul mindenhova el lehessen jutni csak s´et´al´ outc´ akon kereszt¨ ul. A v´ arosr´esz egy gr´affal van le´ırva, a cs´ ucsok a keresztez˝od´esek, az ´elek az ezeket ¨osszek¨ot˝ ou ´ tszakaszoknak felelnek meg, az ´els´ ulyok tartalmazz´ak az egyes u ´ tszakaszok hossz´ at. Az ´atalak´ıt´ as k¨olts´ege k´et r´eszb˝ol a´ll: minden egyes ´elnek megfelel˝o u ´ tszakasz felbont´ asi k¨ olts´ege ugyanannyi (f ), az u ´ j burkolat lerak´ as´anak k¨ olts´ege viszont ar´anyos az u ´ tszakasz hossz´ aval, egy s s´ uly´ u ´el eset´en ez a k¨olts´eg c · s. Ha az a c´el, hogy az ¨osszk¨olts´eg a lehet˝ o legkisebb legyen, melyik ismert algoritmust haszn´aln´ a a feladat megold´as´ara ´es milyen bemeneten futtatn´ a azt?
pont(4):
3
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Algoritmuselm´elet
2010. j´ unius 1.
alis egy¨ utthat´ o utols´ o k´et sz´amjegy´et. Adjon algoritmust, mely O(n2 ) id˝ 6. Jel¨ olje T [i, j] az ji binomi´ oben kisz´amolja az ¨osszes T [i, j] ´ert´eket, ahol 1 ≤ j ≤ i ≤ n.
pont(4): 7. Az A halmaz ´alljon az olyan n cs´ ucs´ u G = (V, E) ir´ any´ıtatlan gr´ afokb´ ol, melyekre igaz a k¨ovetkez˝ o: aci´oja az 1, 2, . . . , n sz´amoknak, hogy ha (vσ(i) , vσ(j) ) ∈ E, Ha V = {v1 , v2 , . . . , vn }, akkor van olyan σ permut´ akkor σ(i) < σ(j). (i) Jellemezze szavakkal az A-beli gr´ afokat!
pont(2): (ii) Adjon polinom idej˝ u algoritmust annak eld¨ ont´es´ere, hogy egy G gr´ af beletartozik-e az A halmazba!
pont(4): 8. Legyen a B probl´ema a k¨ ovetkez˝ o: Adott egy G(V, E) ir´ any´ıtott gr´ af, melynek ´elei s´ ulyozottak, valamint adott egy k sz´am. K´erd´es, hogy van-e G-nek k´et olyan cs´ ucsa, melyek k¨ oz¨ott a legr¨ ovidebb u ´ t hossza legal´abb k. Igazolja, hogy B ∈ NP ∩ co NP
pont(6):
4
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
H
Sz´am´ıt´ og´ep h´ al´ ozatok
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(15) :
1. Az al´ abbiak k¨ oz¨ ul mely(ek) k¨ ozpontilag vez´erelt t¨obbsz¨ or¨ os hozz´ af´er´esi m´odszer(ek)? a) R´eselt Aloha b) CSMA/CD c) Polling (k¨ orbek´erdez´es) d) Egyszer˝ u Aloha e) Probing (csoportos lek´erdez´es) pont(2): 2. Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz˝ oen sokportos eszk¨ ozt, ami a fizikai jeleket azok ´ertelmez´ese n´elk¨ ul tov´ abb´ıtja, ´es ez´altal t¨ obb g´ep, illetve h´al´ ozat o¨sszek¨ot´es´et is lehet˝ov´e teszi!
pont(2): 3. Mit csin´ al egy IPv4 router, ha akkora t¨ ored´ekekben ´erkezik hozz´a egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen˝ o interf´eszen haszn´alt adatkapcsolati keret payloadj´ anak (hasznos adatr´esz´enek) m´erete? a) Megn¨ oveli az adatkapcsolati r´eteg payloadj´anak m´eret´et. ¨ b) Osszerakja a t¨ored´ekeket az eredeti csomagg´a, ´es u ´jrat¨ ordeli a megfelel˝ o m´eretre. c) Eldobja a csomagot, mert t¨ ored´eket nem szabad tov´abb t¨ ordelni. d) Egyik fenti v´ alasz sem helyes. pont(2): 4. Mi´ert el˝ony¨ os switchet (kapcsol´ ot) haszn´alni az Ethernet h´ al´ ozatban hub helyett? a) Egy´altal´ an nem el˝ony¨ os, hiszen csak sokkal dr´ ag´abb. b) ´Igy nagy m´ert´ekben n¨ ovelhet˝ o a h´ al´ ozat inform´ aci´o´atviteli k´epess´ege, de ehhez persze n¨ovelni kell a bitsebess´eget is. c) A switch seg´ıts´eg´evel k¨ ul¨ on u ¨ tk¨ oz´esi tartom´anyokra bonthat´ o a h´ al´ ozat. d) Egyik fenti v´ alasz sem helyes. pont(2): 5. Az al´ abbiak k¨ oz¨ ul mi igaz a web proxy szerverre? ´ a) Altal´ aban k¨ ozponti gyors´ıt´ ot´ araz´ast (cache funkci´o) is v´egez. b) Haszn´alat´ aval ak´ ar jelent˝ os s´avsz´eless´eg is megtakar´ıthat´ o. c) A n´evfelold´ as nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (b¨ ong´esz˝o) feladata. d) J´ ol haszn´alhat´ o, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is ´erv´enyes) IP-c´ımmel. e) A webszerverrel DNS-en kereszt¨ ul kommunik´ al. pont(2):
5
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Sz´am´ıt´ og´ep h´ al´ ozatok
2010. j´ unius 1.
6. Milyen szolg´ altat´ as(oka)t ny´ ujt az UDP? a) Sorrendhelyes a´tvitelt. b) Portkezel´est. c) Torl´ od´ asvez´erl´est. d) Hibav´ed˝o k´ odol´ ast a teljes UDP PDU-ra. e) Egyik felsorolt szolg´altat´ ast sem ny´ ujtja. pont(2): 7. Az A ´es B v´egpont k¨ oz¨otti kommunik´ aci´o sor´an A v´egpont utols´ ok´ent elk¨ uld¨ ott TCP PDU-j´aban a sorsz´ am (sequence number) 5720, a hasznos adatr´esz 170 byte. B-nek A-hoz utolj´ ara meg´erkez˝o TCP PDU-j´aban az ACK-sz´am 5590. H´any byte-nyi adatot k¨ uldhet m´eg A a k¨ ovetkez˝ o nyugta meg´erkez´es´eig, ha az ablakm´eret 500?
pont(3):
6
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
O
Oper´ aci´os rendszerek
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(15) :
1. Az al´ abbiak k¨ oz¨ ul mely ´ all´ıt´ asok igazak az oper´ aci´os rendszerekkel kapcsolatban? a) Az oper´aci´os rendszerek megszak´ıt´ asvez´ereltek, mert azok m˝ uk¨ od´es´et a k¨ uls˝ o hardver megszak´ıt´ asok vez´erlik. b) Az alkalmaz´ oi programok el˝ol az oper´ aci´os rendszer elrejti a hardver r´eszleteit. c) Az oper´aci´os rendszerek egy vagy t¨obb alkalmaz´ oi programoz´ asi fel¨ uletet (Application Programming Interface, API) ny´ ujtanak az alkalmaz´ asokat programoz´ ok sz´ am´ara, hogy azok el tudj´ ak ´erni az oper´ aci´os rendszer szolg´ altat´ asait. d) Az oper´aci´os rendszer API h´ıv´ asok olyan szubrutin/f¨ uggv´eny h´ıv´ asok, amelyek k¨ozvetlen¨ ul megh´ıvj´ak az oper´ aci´os rendszeren bel¨ ul implement´ alt funkci´ okat. e) Napjainkban az asztali ´es szerver oper´aci´os rendszerek kiv´etel n´elk¨ ul monolitikus kernel fel´ep´ıt´es˝ uek. pont(2): 2. Az al´ abbi k¨ oz¨ ul mely ´all´ıt´ asok igazak a sz´al (thread) fogalommal kapcsolatban? a) A sz´alnak saj´ at verme (stack) ´es virtu´alis processzora van. b) L´etrehoz´asa ut´ an a sz´al fut´ o´ allapotba helyez˝ odik. c) A sz´al egy v´egrehajt´as alatt a´ll´ o program. d) A sz´alak kommunik´ aci´oja minden esetben az oper´ aci´os rendszeren kereszt¨ ul, u ¨ zenetk¨ uld´essel t¨ort´enik. e) A folyamatokon bel¨ ul, azok kontextus´ aban, futtathatunk sz´ alakat napjaink oper´ aci´os rendszereiben. pont(2): 3. A k¨ orforg´ o (RR: RoundRobin) u ¨temez´esi algoritmussal kapcsolatban mely a´ll´ıt´ asok hamisak? a) Az algoritmus preempt´ıv. b) A CPU-ra v´ arakoz´ o folyamatok szak´ıtj´ak meg az ´eppen fut´ o folyamat fut´ as´at, ha annak CPU l¨ okete nagyobb az id˝ oszeletn´el. c) Az id˝ooszt´asos rendszerek alapj´ at k´epzi, ez´ert napjainkban is haszn´ alj´ ak m´as u ¨ temez´esi algoritmusokkal, pl. statikus t¨ obbszint˝ u sorokkal, kombin´ alva. d) Ha az id˝oszelet a folyamatok tipikus CPU l¨oket´en´el r¨ovidebb, akkor az algoritmus a´tmegy FCFS algoritmusba. e) Az id˝oszelet hossz´anak f¨ uggv´eny´eben a k¨ or¨ ulfordul´ asi id˝ o nem felt´etlen¨ ul monoton f¨ uggv´eny az algoritmus eset´en. pont(2): 4. Mely a´ll´ıt´ asok hamisak az al´abbiak k¨ oz¨ ul? a) Az ´atbocs´ at´ o k´epess´eg az id˝ oegys´eg alatt elv´egzett munk´ak sz´ ama, ´es m´ert´ekegys´ege az 1/s vagy job/s. b) A k¨ or¨ ulfordul´ asi id˝ o a k¨ orforg´ ou ¨ temez´esi algoritmus eset´en az az id˝o, am´ıg egy nagy CPU l¨ oket˝ u feladat ism´et megkapja a fut´ as jog´ at. c) A v´ alaszid˝o els˝osorban az oper´ aci´os rendszer kezel˝ oi ´es kommunik´ aci´os fel¨ ulet´en ´ertelmezhet˝o, ´es azt az id˝ot jelenti, am´ıg a hozz´a ´erkez˝o k´er´esekre a rendszer reag´ al. d) A fokozatos leroml´ as (graceful degradation) eset´en a rendszer egy kritikus terhel´est t´ ull´ep˝o n¨ ovekv˝ o terhel´esre nem omlik ¨ossze, de teljes´ıtm´enye fokozatosan cs¨okken. e) Az oper´aci´os rendszerekben alkalmazott u ¨ temez˝ o algoritmusok mindig korrektek. pont(2):
7
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Oper´ aci´os rendszerek
2010. j´ unius 1.
5. Mely a´ll´ıt´ asok igazak a virtu´ alis t´arkezel´essel kapcsolatban megfogalmazott k¨ ovetkez˝ o ´all´ıt´ asok k¨oz¨ ul? a) A rendelkez´esre a´ll´ o fizikai mem´ori´ an´ al nagyobb programok m´eg virtu´alis t´arkezel´es eset´en sem futtathat´ ok. b) A virtu´ alis t´arkezel´es lehet˝ov´e teszi a multiprogramoz´as fok´ anak n¨ ovel´es´et, mivel a folyamatok a´ltal haszn´ alt fizikai mem´oria cs¨okkenthet˝o. c) Minden egyes fizikai laphoz rendelhet˝ o egy m´odos´ıtott bit (modified/dirty bit) ´es a hivatkozott bit (referenced/used bit), amelyet pl. a lapcsere algoritmusok haszn´alhatnak fel. d) A legr´egebben nem haszn´alt (LRU) lapcsere algoritmus kis er˝ oforr´ as-ig´eny˝ u, ez´ert kedvez˝o. e) Verg˝od´es eset´en a CPU-kihaszn´ alts´ag magas. pont(2): 6. Az al´ abbiak k¨ oz¨ ul melyek nem az er˝ oforr´ as-haszn´alat a´ltal okozott holtpont kialakul´ as´anak sz¨ uks´eges felt´etelei? a) Legyenek a rendszerben olyan er˝ oforr´ asok, amelyeket a folyamatok csak kiz´ar´ olagosan haszn´ alhatnak. b) Az er˝oforr´ asokat er˝ oszakosan el lehet venni az azokat birtokl´ o folyamatokt´ ol. c) Legyen olyan folyamat, amely lefoglalva tart er˝ oforr´ asokat, mik¨ ozben m´as er˝ oforr´ asokra v´arakozik. d) Az er˝oforr´ asok t¨ obbp´eld´anyosak legyenek. e) Van k¨ ork¨or¨ os v´arakoz´ as a rendszerben. pont(2): 7. V´ azolja a´br´ aval, hogy hogyan t¨ ort´enik egyszint˝ u, k¨ ozvetlen lapszervez´es eset´en a c´ımtranszform´aci´o menete!
pont(3):
8
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
S1
Szoftvertechnol´ ogia
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(10) :
1. Az al´ abbi UML2 diagram alapj´ an – a kulcs felhaszn´al´ as´aval – jellemezze az a´ll´ıt´ asokat!
A B C D E
– – – – –
mindk´et tagmondat igaz ´es a k¨ovetkeztet´es is helyes mindk´et tagmondat igaz, de a k¨ovetkeztet´es hamis csak az els˝o tagmondat igaz csak a m´asodik tagmondat igaz egyik tagmondat sem igaz
(+ + +) (+ + –) (+ –) (– +) (– –)
(i) F set(k:K) met´odusa megh´ıvhatja egy param´eter¨ ul kapott K fill(f:F) met´odus´ at, mert K f¨ ugg F-t˝ol.
(ii) K-nak nincs foo( ) szignat´ ur´ aj´ u met´odusa, mert K-t nem lehet p´eld´anyos´ıtani. pont(2): 2. A szoftverfejleszt´es ,,spir´ alis modellj´e”-nek 3. szektor´ aban mi a megoldand´ o feladat? a) Kock´ azatok becsl´ese. b) Tervez´es. c) C´elok kijel¨ ol´ese. d) K¨ ovetkez˝ o f´ azis tervez´ese. e) Fejleszt´es ´es valid´ al´ as. f ) Specifik´al´ as. pont(2):
9
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnol´ ogia
2010. j´ unius 1.
3. Adjon meg k´et – a szoftver ´atvizsg´ al´ asi folyamat´ aban el˝ ofordul´ o – szerepk¨ort!
pont(2): 4. Defini´ alja UML2-ben az al´ abbi felsorol´ ast (enumer´aci´o)! ´ Evszak = [ tavasz | ny´ ar | ˝osz | t´el ]
pont(2): 5. Elk´esz´ıtj¨ uk az al´ abbi C oszt´aly k´et p´eld´any´ at, c1-et ´es c2-t. Ezt k¨ ovet˝oen – sorrendben – v´egrehajtjuk a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket: c2.a = 8; c1.a = –2; c1.b = c2.a + 4; c2.b = c2.a + c1.b;
Mennyi lesz a v´ altoz´ ok ´ert´eke? c1.b = c2.b = pont(2):
10
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
S2
Szoftvertechnik´ ak
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(10) :
1. Adja meg k´et-h´arom pontban, miben ´es hogyan seg´ıtenek a tervez´esi mint´ak a szoftvertervez´es sor´an! Figyelem: NE a tervez´esi minta defin´ıci´oj´ at adja meg!
pont(2): 2. Milyen a´ltal´ anos probl´em´at old meg a Singleton (Egyke) tervez´esi minta?
pont(2): 3. Mutasson egy C++, Java vagy C# k´ odr´eszletet a Singleton tervez´esi minta implement´al´ as´ara, ´es mutasson p´eld´at a mint´ anak megfelel˝o oszt´aly haszn´alat´ ara!
pont(2):
11
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnik´ ak
2010. j´ unius 1.
4. Jellemezze az el˝ oz˝o pontban megadott megold´ ast, adja meg a megold´ as kulcsgondolatait!
pont(2): 5. Adja meg r¨ oviden a webalkalmaz´asokra vonatkoz´ oan a kliensoldali szkript fogalm´ at! Milyen jelleg˝ u m˝ uveleteket v´egezhet?
pont(2):
12
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
AD
Adatb´ azisok
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od: pont(10) :
1. H´ anyadik norm´ al form´ aj´ u az R(A, B, C, D, E, F ) atomi attrib´ utumokb´ ol a´ll´ o rel´ aci´os s´ema az F = {A → D, B → E, C → F, D → B, E → C, F → A} f¨ ugg´eshalmaz eset´en?
pont(2): 2. Adjon p´eld´at olyan, legal´ abb 1NF rel´ aci´os s´em´ara, amely nem 2NF ´es nem is bonthat´ o fel vesztes´egmentesen ´es f¨ ugg˝ os´eg˝orz˝oen 2NF r´eszs´em´akba!
pont(2): 3. Adott egy sz´ all´ıt´ ok (SZ), alkatr´eszek (A) ´es g´epek (G) adatait tartalmaz´ o adatb´ azis, amely a k¨ovetkez˝ o rel´ aci´okb´ ol all: ´ SZ:
A:
G:
SZID: SZN: SZV: AID: AN: ASZ: GID: GN: GV:
a sz´all´ıt´ o egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´ aci´o kulcsa a sz´all´ıt´ o neve a sz´all´ıt´ o lak´ ohelye (v´ aros) az alkatr´esz egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´ aci´o kulcsa az alkatr´esz neve az alkatr´esz sz´ıne a g´ep egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´ aci´o kulcsa a g´ep neve a g´epet ebben a v´ arosban k´esz´ıtett´ek
Ha egy adott sz´all´ıt´ o egy adott g´ephez egy adott alkatr´eszb˝ol DB darabot sz´all´ıt, akkor ennek adatai beleker¨ ulnek az SZGA rel´ aci´oba, melynek attrib´ utumai: SZGA:
SZID: AID: GID: DB:
ld. fent ld. fent ld. fent darabsz´ am
´Irjon SQL lek´erdez´est, amely visszaadja azoknak az alkatr´eszeknek a nev´et ´es mennyis´eg´et, amelyet a TZ4K azonos´ıt´ oj´ u kerti traktorhoz sz´ all´ıtottak!
pont(2):
13
M´ern¨ok informatikus BSc z´ar´ ovizsga – MSc felv´eteli
2010. j´ unius 1.
Adatb´ azisok
4. Egy rel´aci´os adatb´ azis tervez´es´ehez az al´ abbiak szerint mintaadatokat kaptunk az egyik t´ abl´ ab´ ol. A k¨ ul¨ onb¨ oz˝o k´ odok garant´ altan k¨ ul¨ onb¨ oz˝o ´ert´ekeket jel¨olnek. Vizsg´ alja meg, hogy biztosan igazak-e az R(ABCD) s´em´an a k¨ ovetkez˝ o, funkcion´ alis f¨ ugg˝ os´egekre vonatkoz´o ´ all´ıt´ asok!
A a1 a1 a2 a2
B b1 b1 b2 b2
C c1 c2 c1 c2
D d1 d2 d2 d1
(i) A → B (ii) BC → D pont(2): 5. V´egezzen rel´aci´oanal´ızist az al´abbi P–Q a´ll´ıt´ asp´arok k¨oz¨ott! P ´es Q ¨onmag´ aban is lehet igaz vagy hamis, tov´ abb´ a az is eld¨ontend˝ o, hogy van-e logikai kapcsolat k¨ oz¨ott¨ uk. Ennek megfelel˝ oen a lehets´eges v´alaszok: A B C D E P: ez´ert Q:
P: ez´ert Q:
– – – – –
P igaz, Q igaz ´es van ¨osszef¨ ugg´es P igaz, Q igaz, de nem kapcsol´odnak P igaz, Q hamis P hamis, Q igaz mindkett˝o hamis
Minden legal´ abb h´ arom attrib´ utumos rel´ aci´os s´em´anak van m´ asodlagos attrib´ utuma, csak a legfeljebb k´et attrib´ utumb´ ol a´ll´ o (´es legal´abb 1NF) s´em´akra tudjuk a f¨ ugg´eshalmaz ismerete n´elk¨ ul kijelenteni, hogy biztosan BCNF.
Egy rel´aci´os s´ema kulcsai k¨ oz¨ott lehetnek diszjunkt p´ arok, lehets´eges, hogy az egyik kulcs nincs teljesen benne a m´ asik lez´artj´ aban.
pont(2):
14