A BIOGÁZ ÉS AZ ARRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSOK THE BIOGAS AND ITS SPECIALISED RULES

Anyagmérnöki Tudományok, 38/1. (2013), pp. 67–76.

A BIOGÁZ ÉS AZ ARRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSOK THE BIOGAS AND ITS SPECIALISED RULES FILYÓ DIÁNA1–OLAJOS ISTVÁN2 A szakcikk a biogázzal és annak jogi szabályozásával foglalkozik. A biogáz fogalmának bemutatása után az előállítási folyamatáról, az alkalmazási lehetőségéről és szerepéről írunk. A cikk utolsó részében a biogáz termeléssel és felhasználással kapcsolatos speciális szabályozásokat elemezzük, a hazai szabályokra fókuszálva. Kulcsszavak: biogáz, a biogáz előállítási folyamata, a biogáz alkalmazási lehetőségei, speciális jogi szabályai The main object of this article is the biogas. At first the contribution outlines the conception and the preparation process of biogas. Hereafter we present the application scope and the role of biogas in terms of a biogas power station. Last but not least we analyse the specialized rules of biogas focusing on the domestic regulation. Keywords: biogas, preparation process of biogas, application scope of biogas, specialized rules of biogas

Bevezetés A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt lebontása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50–70 % metánt tartalmaz. További összetevői: 30–40% szén-dioxid, vízgőz, kis mennyiségben kénhidrogén, ezeken kívül sok egyéb komponenst is tartalmazhat (és tartalmaz is) alapanyagtól függően. A metántermelő baktériumok számára a nedves, levegőtől elzárt környezet az ideális. Ekkor a szerves anyagokat lebontják, és ennek során biogáz képződik. Természetes körülmények között is keletkezik, például az elöntött rizsföldeken, vagy a kérődző állatok, a termeszek vagy a bálnák emésztőrendszerében. A biogáz képződése három szakaszban valósul meg. Első szakaszban a szerves anyagban található fehérjék, zsírok és szénhidrátok egyszerűbb vegyületekre bomlanak le. A második szakaszban az acetogén baktériumok munkájának eredményeként ezekből az anyagokból hidrogén, szerves savak jönnek létre. A harmadik szakaszban a szerves savak metánná, szén-dioxiddá és vízzé bomlanak le. Ezek a szakaszok nem különülnek el egymástól, a biogáz üzemben egyszerre valósulnak meg, ez az oka a biogáz üzemek érzékeny biotechnológiai egyensúlyának [14].

1

Miskolci Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar 3515 Miskolc-Egyetemváros 2 Miskolci Egyetem Állam-és jogtudományi Kar Civilisztikai Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected]

68

Filyó Diána – Olajos István

1. Biogáz előállítása Ahhoz, hogy az üzemi biogáz-termelés jövedelmező legyen, az alábbi feltételekre van szükség:  megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag megléte,  a beruházások helyének optimalizálása,  bekerülési költség csökkentése a helyi adottságok figyelembevételével,  a többlet hőenergia hasznosítása,  környezetvédelmi feltételek javítása, a hulladékmegsemmisítéséből származó bevételek növelése. Mint már említettem, a biogáz képződése során a szerves vegyületek egyszerűbb vegyületekre bomlanak. A szerves anyagok anaerob lebontása során minden esetben képződik szén-dioxid és metán, illetve több-kevesebb egyéb komponens, alapanyagtól függően [2]. A biogáz termelő rendszerekben a nyersanyagot nagy térfogatú tárolómedencékbe gyűjtik, hogy a reaktor (erjesztő-kamra) folyamatos ellátását biztosítani tudják. A reaktor egy folyadék és gázszigetelt tartály, amelyben keverő berendezés akadályozza meg a leülepedést. Az előtároló/előkeverő tartályból rendszeres időközökben, egyenletesen elosztva szivattyúzzák be az anyagot a fermentorba. Az előkeverő/előtároló tartály esetében fokozott figyelmet kell fordítani a kellemetlen szaghatás elkerülése, ill. csökkentésére, ami például biofilterek használatával valósítható meg [3]. A fentebb említésre kerülő fermentor nem más, mint egy biogáz-reaktor. A fermentorok kialakításával szemben támasztott legfontosabb követelmények:  levegő kizárása,  szükséges tartózkodási idő biztosítása,  kiülepedés megakadályozása (keveréssel),  szabályozható fűtés. Háromféle rendszerről beszélhetünk:  pszichrofil,  mezofil,  termofil. A fermentorban a levegő kizárásával, lassú, szakaszos vagy folyamatos keverés mellett, általában 3738 ˚C-on valósul meg a szerves anyagok lebomlása, ezt nevezzünk mezofil rendszernek. Vannak magasabb, 5455 ˚C hőmérséklet-tartományban üzemelő biogáz fermentorok is, ez a termofil rendszerek. A pszichrofil rendszerben fűtés nélkül keletkezik a biogáz [14]. A fermentorok fűtése a tartály falára erősített acél vagy műanyag csövek segítségével valósítható meg. A műanyag kivitelezés olcsóbb, hővezető képessége azonban rosszabb a drágább acélcsövezéshez képest. A reaktor hőmérsékletének a szabályozása hőcserélőn keresztül történik. A tárolók és a reaktorok többnyire betonból készülnek, és a jobb hőmérséklettartás érdekében földbeágyazottak.

A biogáz és az arra vonatkozó speciális szabályozások

69

A higiéniai szempontból aggályos anyagokat előzőleg 70 ˚C-on előkezelik (pasztőrözik). A pasztőrözés hőmérsékletét és időtartamát a vonatkozó jogszabályok írják elő. Az előbb említett konkrét hőmérsékletet az 1774/2002 sz. EU rendelet és ennek megfelelően a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet határozza meg, mely 1 óra folyamatos időtartamú hőkezelést ír elő 12 mm-es maximális részecskenagyság mellett. Az erjedés időtartama hőmérséklettől függő: 3040 ˚C-on 1525 nap, de 5060 ˚C-on ennél rövidebb. Függhet még a szerves anyag mennyiségétől és minőségétől. Ha például szilárd anyag esetén a beadagolása is időközönként történik, és erre is különféle megoldások léteznek:  speciális szállító csigarendszer,  hidraulikus betáplálás zárt csővezetékeken keresztül,  bemosóakna. Abban az esetben, ha a szilárd alapanyagok mérete erősen változó, az alapanyag aprítása szükséges. Ezzel elérjük azt, hogy a fermentorba homogén, közel azonos részecskenagyságú alapanyag kerüljön be. Ennek előnye, hogy a lebontó baktériumok nagyobb felületen képesek a szubsztrátumhoz hozzáférni, ez a gáztermelés mértékét pozitív irányban befolyásolhatja. Az ilyen berendezések kialakítása lehetővé teszi az adagolás automatikus szabályozását, melynek segítségével az üzemeltetőnek csak a nap folyamán egyszer vagy kétszer kell az előre meghatározott anyagmennyiséget a tartályba belehelyeznie, a naponta többszöri anyagbevitelt a számítógép irányítja [2]. Az előállított biogáz gáztartályban tárolható. Nagyobb mennyiségű biogáz tárolása nem gazdaságos. A biogáz tárolására a gyakorlatban négy megoldást alkalmaznak:  gáztároló fóliazsák a fermentorok fölötti tetőterében van elhelyezve,  gáztároló fóliazsák külön könnyű fémtoronyban vagy épületben van elhelyezve,  fémmentorok légterét hermetikusan kettős fóliakupola,  kettős, felfújható fóliatároló. A megtisztított, kéntelenített biogáz a földgázhoz hasonlóan többféle módon is alkalmazható. Egy m3 biogáz (kb 60% metán tartalom) energiatartalma 0,6 l fűtőolajéval vagy 0,6 m3 földgázéval egyenlő. A modern blokkfűtő erőművekben a biogáz elégetésével elektromos áram és hő képződik. Az elektromos áramot a villamosenergiáról szóló törvény értelmében a hálózat üzemeltetője köteles átvenni, s a törvényben meghatározott átvételi árat érte megfizetni. A keletkezett hő egy része a fermentorok fűtéséhez szükséges. Ez éves szinten a megtermelt hőmenynyiség 2030%-a. A megmaradó hő felhasználásra kerülhet. Az erőművek felesleges hőjét hasznosíthatja a mezőgazdasági üzem istállók, lakóépületek, kertészetek, szárítók fűtésére, nyáron az állattartó telepek hűtésére. Távhő fűtő hálózaton keresztül az üzemtől távolabb fekvő épületek fűtése is megoldható. Élelmiszeripari üzemek melegvíz igényét is kielégítheti egy biogázüzem. A biogáz termelés előnyei:  környezeti ártalmak csökkentése,  a napenergia hasznosításának egyik leggazdaságosabb módja,  alternatív földhasználat,  munkahelymegőrzés és vidékfejlesztés [1].

70


A biogázipar elsősorban azokban az országokban fejlett, ahol a kormány hatékonyan támogatja a megújuló energiahordozók fokozott felhasználását és a környezetvédelmet, ilyen például Németország, Ausztria, Dánia és Csehország. Más európai országokban, (Anglia vagy Franciaország) alig találni mezőgazdasági biogáz üzemeket, viszont nagyon fejlett a depóniagáz (a hulladéklerakókon képződött gáz) hasznosítása és a szennyvíziszap rothasztása [2]. Magyarországon 14 helyen összesen 1315 millió m3 hulladékból folyik depóniagáz kinyerés, ennek mennyisége évente elérheti a 100120 millió m3-t. Energiatartalma 1,82 PJ. Ennek az értéknek csak töredékét hasznosítják, 0,3 MW beépített kapacitással mintegy 2 GWh elektromos és 12 TWh hőenergiát állítanak elő. Az európai tagországok anyagi helyzetük és társadalmi akarat szerint különböző értékekkel ismerik el a költségvetésükben a biogáz-termelés előnyeit. A legmagasabb értékeket a német kormány ismeri el, hiszen fontos szerepet töltenek be az ország áramtermelésében.. Ennek két oka is van. Egyrészt a biogáz termelés majdnem teljesen folyamatos eljárás. Másrészt Németországban a megújuló energiaforrások támogatása az áramtermelésre koncentrál. Ennek megfelelően a biogáz üzemek bevételük túlnyomó részét az államilag garantált betáplálási tarifákból szerzik [3]. Jogszabályban kell meghatározni, hogy milyen mértékű biogáz termelésére van szükség. A jelenlegi átvételi ár nem fedezi az energia növénytermesztés költségét, így például korlátozottan van lehetőség a földhasználat bővítésére vagy a vidékfejlesztésre. 2. A biogáz hasznosítás lehetőségei A biogáz a víztartalom eltávolítása és gáztisztítás után energetikai célokra, például fűtésre felhasználható. A nyersanyag lehet kommunális hulladék, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági melléktermék, az ezekből termelhető gáz égéshője kb. 23 000 kJ/m3. Egy m3 kommunális hulladékból 60300 m3 biogáz. A biogáz fejlesztése után visszamaradó erjesztett trágyát biotrágyának nevezik. Mesterségesen a 19. század eleje óta állítják elő. Az első biogáz generátort Indiában helyezték üzembe, 1856-ban. Azóta világszerte sok millió működik, főleg Ázsiában. Némelyik családi méretű, de vannak nagyüzemi erőmű jellegű biogáz telepek is, amelyek egész városokat látnak el energiával. Az első biogázelőállító üzemet 1959-ben létesítették az USA-ban. A biogáz közvetlenül is felhasználható fűtésre, főzésre vagy elektromos energia termelésre, illetve járművek hajtására, robbanómotorok üzemanyagaként. A biogázgenerátorban mindenféle szerves hulladék, trágya, konyhai és élelmiszeripari hulladék, mezőgazdasági hulladék konvertálható biogázzá. A jövő energiaforrásának lényeges alapja lehet a biogáz, ami rendkívül környezetkímélő és fontos szerepet tölthet be a mezőgazdaságban a visszamaradó komposzt talajerő utánpótlásként történő hasznosítása miatt [3].


71

3. A biogáz helye és szerepe A biogáz technológia kitűnően beilleszkedik a fenntartható fejlődés koncepciójába, ezért is kapott kiemelt szerepet az Európai Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában. A biogáz technológia egyidejűleg több fontos, az energiapolitikában megjelenő alapelv gyakorlati megvalósítását is szolgálja:  a biogáz megújuló energiaforrás, környezetkímélő, csökkenti a légkörbe kerülő üvegház hatású metángáz mennyiségét,  a biogáz üzemek alkalmasak a legtöbb szerves hulladék, köztük az állati eredetű anyagok feldolgozására, átalakítására és semlegesítésére egyidejű energiatermelés mellett,  a szerves (hulladék) anyagok kezelését követően sok esetben jó minőségű, homogén trágya keletkezik, amely talajerő-utánpótlásra kitűnően alkalmas,  a biogáz üzemekben villamos- és hőenergia állítható elő,  a biogáz technológia hozzájárul a vidéki foglalkoztatásához és az életforma megőrzéséhez,  a biogáz megfelelő tisztítás és előkezelés után felhasználható gépjárművek üzemanyagaként vagy betáplálható a földgáz hálózatba. A megújuló energiaforrások közül a biogáz már világszerte ismert, hazánkban még viszonylag kis szerepe van az energiaellátásban. Nem csak megújuló energiahordozók palettáját színesíti, hanem stabilizálhatja a mezőgazdaságban élők megélhetését is, az agrárgazdaságokon kívül az építőiparban és a szolgáltató szektorban is teremthet munkahelyet. Magyarország adottságai ismeretében kézenfekvőnek tűnik a biomassza/biogáz alapú energiatermelés. Hazánkban a 2003 előtti hasznosítás még nem terjedt ki a mezőgazdasági biogáz-üzemekre. Ebben az időben a biogáz termelése és hasznosítása elsősorban szennyvíztisztító telepekhez volt köthető. Ezen biogáz előállító üzemek továbbra is élnek, ezekre a földgázról szóló törvény elemzésekor még visszatérünk. A viszonylag nagymennyiségű alapanyag következtében, Magyarországon kiválóak az adottságok a mezőgazdasági biogáz termeléséhez. Az elmúlt évtizedek munkájának eredményeként hazánkban 2010 áprilisáig összesen 10 mezőgazdasági üzemben indult meg a biogáz hasznosítás: Nyírbátorban, Pálhalmán, Kenderes-Bánhalmán, Kaposváron, Klárafalván, Kecskeméten, Csengersimán, Dömsödön, Kapuváron és Kaposszekcsőn. Ezek az üzemek mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok feldolgozását és ártalmatlanítását végzik [1]. A biogáz népszerűsítését szolgálja a Magyar Biogáz Egyesület, amelynek egyik alapvető célkitűzése, hogy a biogáz-technológia által kínált energiaellátási, környezetvédelmi és talajgazdálkodási előnyök tudatosítása révén hozzájáruljon a kedvező gazdasági környezet megteremtéséhez.

72


4. Biogáz-üzem létesítésének törvényi szabályozása A biogáz erőmű létesülhet gáztermelés, villamosenergia-termelés, valamint saját ellátás céljából. Napjainkban a villamosenergia-termelés a biogáz erőmű létesítésének legjellemzőbb célja. Ahhoz, hogy erőművet lehessen építeni, egyfajta engedélyezésre van szükség. Maga az engedélyezési folyamat négy önálló, de nem független eljárásban történik. Ezen eljárások közül három hatósági eljárás, míg a negyedik eljárás lefolytatása egy magánjogi jogalany hatáskörébe tartozik [11]. 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelem általános szabályairól, mely szerint egy ipari létesítmény létesítése esetén környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély szükséges, függetlenül a tevékenység jellegétől [Lásd: 66. §; 71. § b) pontja; 90. § (3) bekezdés]. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében egy erőmű építéséhez az építési hatóság engedélye szükséges. Maga az engedély megkérése előtt környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása érdekében a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. Ez az engedély egy évig érvényes. Ezen időtartamon belül a hatóságok kötve vannak az elvi építési engedélyben általuk előírt követelményekhez (Lásd: 131. §). A megújuló energiaforrásokat  biogázt, bioetanolt, biodízelt – hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeit a 3/ 2009. (II. 4.) ÖM rendelet tartalmazza [11]. A rendelet 2. §-ának 5. pontja határozza meg magának „a biogáz-üzem a fogalmát, amely nem más, mint a biogáz vagy a depóniagáz előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést elősegítő berendezést és építményt.” A rendelet az 5. §-tól kezdődően foglalkozik a biogáz-üzem tűzvédelmének műszaki követelményeivel. Ezen belül az 57. § közötti részben taglalja az általános létesítési és használati előírásokat. Mely szerint az üzemre vonatkozó előírásokat az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A biogázt tartalmazó berendezések tűzveszélyességi osztályba sorolását a biogáz metángáz tartalma alapján kell meghatározni. A villamosenergiáról szóló törvény külön fejezetben részletezi a különböző típusú biogáz-üzemekre vonatkozó előírásokat. A 89 § közötti részben a mezőgazdasági biogázüzem speciális létesítési és használati előírásai találhatóak. A 10. § tartalmazza a depóniagázt hasznosító biogáz-üzem előírásait. Végül pedig a 11. § foglalkozik a szennyvizekből kinyert biogázt hasznosító üzem speciális létesítési és használati előírásaival [11]. A biogáz-üzem működtetése innovatív jellegéből eredően eléggé költséges. Az alapüzemeltetésre adódó jelentős költségnövelő tényezők:  a villamosenergia-termelő kiserőmű működtetését a VET (villamos energiáról szóló törvény) menetrendtartásához köti,  kisebb üzemek esetében a menetrendadás és tartás jelentősen emelheti az üzemeltetés fix költségeit,  esetleges nem várt hibák bekövetkezte, melyek a teljes üzemeltetést veszélyeztethetik.


73

5. A biogázra vonatkozó speciális szabályozások 5.1. A földgázellátásról szóló törvényben A földgáz és a földgáznak megfelelő minőségű biogáz értékesítésére, rendszerbe történő betáplálására a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. Törvény vonatkozik. „Akkor tekintik a biogázt fogyasztói értékesítésre alkalmasnak, ha földgázzal keverve, vagy anélkül kielégíti a földgázszabványban meghatározott követelményeket” (GET 3. § 26. bekezdése) [5]. „Amennyiben a biogázt termelő gazdálkodó szervezet üzletszerűen tevékenykedik, akkor a földgázbányászati tevékenységet végző vállalkozással azonos jogok illetik meg. Ebből kifolyólag a biogáz termelő az általa megtermelt biogázt kereskedelmi engedély nélkül is értékesítheti kereskedőnek, vagy közvetlenül fogyasztónak, illetve jogosult a vezetékes átszállításokhoz az együttműködő rendszeren kapacitásokat lekötni” (GET 3. § 33. bekezdése) [5]. A földgáztermelőkön belül a biogáz termelők csatlakozási kérelmét kiemelten kell kezelni (GET 70. §) [5]. A biogáz termelőre is a földgáztermelőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Vhr. 72. §) [6]. „Felhasználónak minősül a földgáz és a biogáz termelő a saját termelésű gáz Magyarország államhatárán történő átszállítása érdekében történő szállítási rendszerüzemeltetői és tárolói kapacitás lekötés tekintetében. A földgáztermelő nyilvántartott kapacitásának az adott gázévre vonatkozóan az általa a csatlakozó rendszerüzemeltetőnek bejelentett legnagyobb termelési-kapacitási értékeket kell tekinteni” (Vhr 73. § (6) bek) [6]. 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló törvény biogázra vonatkozó rendelkezéseit a következőkben módosítja [6]: A biogáz kereskedelmi célú előkészítése során- melyhez szükséges technikai feltételeket a Kormányrendelet 68. § (3) bek. alapján a biogáz-termelő biztosítja – legalább az alábbi főbb paramétereket kell szabályozni. ( Földgáztermelő a szállító- vagy az elosztóvezeték átadás-átvételi pontján a földgáz tisztításának, szagosításának, mennyiségének, nyomásának, hőmérsékletének, összetételének és fűtőértékének mérésére alkalmas mennyiségmérő és minőségellenőrző eszközöket köteles üzemeltetni. A mennyiségmérő és minőségellenőrző berendezések mindenkor meg kell, hogy feleljenek a mérésekre vonatkozó előírásoknak.) A biogáz projekt technikai elemeit részletesebben is felsorolja (67. §68. § és 71. §) [6]. A biogáz termelő kártérítési kötelezettségére vonatkozó előírásokat a kormányrendelet jelen §-a tartalmazzák [68. § (7) bekezdés] [6]. 5.2. A távhőszolgáltatásról szóló törvényben A távhőszolgáltatásról szóló törvény (2005. évi XVIII. Törvény) biogázra vonatkozó rendelkezései a következők:  a távhőszolgáltatásról szóló törvény megfogalmazza a távhőszolgáltatás általános követelményeit, mely értelmében az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, az

74


energiatakarékossághoz fűződő érdeknek és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni (2. §),  a törvényben megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája). 5.3. A fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről szóló kormányrendeletben A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásról szól a 343/2010. (XII. 28.) Korm. Rendelet módosításáról (167/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet), mely a biogázra az alábbi néhány rendelkezést tartalmazza:  a közlekedés tekintetében a rendelet a biogáz fogalmát a következőkre pontosítja: gáznemű üzem-, tüzelő- vagy fűtőanyag, melyet biomasszából vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, és bioüzemanyagként felhasználható [8]. 5.4. A kötelező átvételi rendszerről szóló kormányrendeletben A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt energia kötelező átvételéről és átvételi áráról (389/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet): A villamos energiáról szóló törvény 1. § (1) bekezdése értelmében „a rendelet alkalmazási köre kiterjed a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia, illetve a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételének szabályaira, az Értékesítő által a Befogadónak történő értékesítés átvételi áraira, továbbá ezen árak alkalmazási feltételeinek a megállapítására.” „Ha biomassza, biogáz vagy hulladékból nyert energia, vagy megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás ugyanazon technológiai folyamatban történő felhasználása történik, akkor a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás felhasználásának aránya sem havonta, sem az adott naptári évben nem haladja meg a 70%-ot [1. § (3) bekezdés] [5, 4]. Az átvételi jogosultság megállapítására vonatkozó eljárásban a biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő Értékesítő Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti meg, ha a Hivatal és a Befogadó felé hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az erőműegység hatásfoka eléri a 7. számú mellékletben meghatározott értékeket [6. § (11) bekezdése ] [9]. A kötelező átvételi jogosultság gyakorlásának szabályai körében, ha az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű esetében az adott napra összesített villamos energia mennyiségétől +/ 5%-nál nagyobb mértékben tér el, vagy az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű esetében adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/20 %-nál nagyobb mértékben tér el az utolsó érvényes menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségétől, akkor az Értékesítő az 5%-os, illetve a 20%-os korlát feletti eltérés minden kWn-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a Befogadónak [7. § (6) bekezdése] [9] [4].


75

A szélerőmű és az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű a kereskedelmi üzembe kerüléstől számított 6 hónapig mentesül a szabályzási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a menetrendadási kötelezettségének a kereskedelmi üzembe kerüléstől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz [7. § (10) bekezdése] [9]. A biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés esetén az eredetigazolást is meg kell adni, ha a biogáz előállítója a közcélú földgázhálózatba táplálja be a biogázt, és az Értékesítő a betáplált biogázra vonatkozó adásvételi szerződés bemutatásával hitelt érdemlően igazolja, hogy a betápláló biogáz előállítótól a kötelező átvételi rendszerben értékesített villamosenergia-mennyiség termeléséhez szükséges mennyiségű biogázt vásárolt [8. § (5) bekezdése] [9]. A benyújtott kérelem elbíráláshoz a Hivatal a kérelmezőtől, a hő-, illetve a villamos energia vásárlójától, valamint a közcélú földgázhálózatba történő betáplálás esetén a biogáz előállítójától,  határidő megjelölésével  további adatokat, információkat kérhet [8. § (8) bekezdés] [9]. 5.5. A bio és állati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendeletekben A biohulladék kezeléséről és komposztálás műszaki követelményeiről [23/2003. (XII. 29.) KvVM Rendelet] mellékletében felsorolt anyagok biogáz üzemben történő hasznosítása esetén a pasztőrözés kötelező. Ez azokat az üzemeket érinti, ahol szerves hulladékok kerülnek felhasználásra [10]. A biogáz termelés egyik legfontosabb alapanyaga, a szerves trágya és hígtrágya e rendelet értelmében 2. osztályú hulladéknak számít. A trágyát a jogszabály további rendelkezéseinek értelmében azonban nem kell pasztőrözés alá vetni és tisztítani, hanem a szerves trágya speciális tulajdonságai miatt (lásd a sertés hígtrágyáról a második pontban leírtakat) eredeti anyagában is hasznosítható [11]. Összefoglalás A biogáz technológia egy olyan energiatermelési módot valósít meg, amely a tápanyagokat visszajuttatja a termőföldre, miközben a társadalom számára fontos villamos- és hőenergiát termel. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése, technikáinak elterjesztése, ezen belül is egy nagyon átgondolt energiapolitika megvalósítása. Az egyre csökkenő fosszilis energiakészlet és a rohamosan növekvő energiaigény szorításában remek megoldást kínál a megújuló energiák piacán különösen fellendülőben lévő biogáz-ágazat. Több szinten is megvalósul a biogáz termelése során a környezettudatos felhasználás kritériuma, gondoljunk csak a felhasznált alapanyagok költségkímélő és a technológia költséghatékony voltára, az üzem alacsony sajátenergia-fogyasztására vagy a biogáztermelés értékes melléktermékére [13]. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a biogáz az energiaelőállítás, a hulladékhasznosítás és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása határterületén elhelyezkedő terület. Az emberi népesség és az általa megtermelt hulladék termelése egyre inkább szükségessé teszi a területről és a termőföldekről való gondoskodást. A terület kihívásai, és az újrahasznosítás lehetősége leginkább műszaki probléma. A jogtudomány a biogáz előállítás

76


során használt alapfogalmak pontosításával és a különböző területeken alkalmazandó szabályok egységesítésével segíthet a problémák kezelésében és megoldásában. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalom [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13]

[14]

Petis Mihály: A biogáz termelés előnye Magyarországon  a nyírbátori modell. In: http://www.profikomp.hu/index2.php?tid=100&act=readarticle&mit=14, letöltés dátuma: 2012.09.15. Energiacentrum.com: A biogáz gyártás és hasznosítás. In: http://www.energiacentrum.com/ news/biogaz_gyartas_hasznositas.html, letöltés dátuma: 2012.09.22. Jagaber.hu: Biogáz. In: http://jagaber.hu/index.php?option=com_content&view=article&id= 7&itemid=8, letöltés dátuma: 2012.09.22. Magyar Energiahivatal: Biogáz betáplálása a földgáz-fogyasztói rendszerbe. In: http://www.eh. gov.hu/gcpdocs/200903/biogaz.pdf, letöltés dátuma: 2012.09.25. 2008. évi XL. törvény: a földgázellátásról 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2005. évi XVIII. törvény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény 167/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet: a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásról szóló 343/2010. (XII.28.) Korm. rendelet módosításáról 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 23/2003. (XII. 29.) KVVM rendelet: a biohulladék kezeléséről és komposztálás műszaki követelményeiről 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet: az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól Bai Attila: A biológiai elgázosítással kapcsolatos hazai szabályozórendszer kivonata. In. Bai Attila (szerk.) A biogáz. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Budapest, 2007. pp. 243279. Bai AttilaLakner Zoltán: A biomassza alapú energiatermelés jelene és jövője. In: BaiLaknerMarosvölgyiNábrándi: A biomassza felhasználása. Szaktudás Ház Kiadó, Budapest, 2002. pp. 210222. Krieg, Andreas: Szerves maradékanyagok kofermentációja. In. Schultz, Heinz,Eder, Barbara: Biogázgyártás. Cser Kiadó, Budapest, 2005. pp. 136144.

A BIOGÁZ ÉS AZ ARRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSOK THE BIOGAS AND ITS SPECIALISED RULES

Recommend Documents