A bevétel-kiadás vezetés titkai A "Hogyan spóroljunk meg havi 20ezer forintot" tanulmány elolvasása után sokan teszik fel a következő kérdést: "Évek óta vezetjük a családi bevétel-kiadás táblázatot, de semmi hasznát nem látjuk." Hát, nem csodálom. Ugyanis folyamatosan mérni valamit még nem jelenti egyértelműen azt, hogy szabályozzuk is a folyamatot - jelen esetben a pénzügyeinket. Bár az tény, hogy a megfigyelt folyamatok romlása szinte elképzelhetetlen - de nem tökéletesen kizárt -, és az is tény, hogy az elhanyagolt folyamatok romlása törvényszerű - folyamaton értsük most a pénzügyeinket -, de a folyamat a megfigyeléstől, a méréstől még nem fog automatikusan JAVULNI.
Sokan azért kezdik el vezetni a bevétel-kiadás naplójukat a háztartásban, mert 1.) Fogalmuk sincs, hova folyik el a pénzük. Erről aztán gyorsan lesz fogalmuk, az tény. 2.) Hallották a tévében/rádióban hogy ez segít kordában tartani a pénzügyeket, de, hogy hogyan és miért, arról a média már hallgat. 3.) Ezt tanulták szüleiktől, idősebb rokonaiktól, ami nagyon jó szokás, csak épp, ha szokás szintjén marad, és mögötte rejtve marad az igazi ereje ennek a módszernek, akkor nem hoz átütő eredményt. 4.) Egyszer csak eszükbe jutott, minden alapos indok nélkül.
Sajnálom, hogy nekem kell közölnöm a rossz hírt, de a bevétel-kiadás puszta figyelése és könyvelése, táblázatba rendezgetése, ebből statisztikák készítése még senkit nem vezetett el a gazdagság kapujába, de még a megtakarításokhoz sem… Sőt, láttam már családot úgy végletesen eladósodni is, hogy közben ez a bevétel-kiadás követés a lehető legtökéletesebb volt, tehát még azt sem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy a bevétel-kiadás szigorú könyvelése megóv minket a bajtól. Mert egy táblázat sajnos semmitől nem óv meg minket…
Hát akkor mire jó ez az egész táblázatosdi? • •
•
Miért érdemes követni a bevételeket és a kiadásokat a háztartásunkban, vagy akár a vállalkozásunkban? Miért érdemes minden erőnkkel azon dolgozni, hogy minden aprócseprő és kisebbnagyobb vásárlásunknál elkérjük a blokkot, és ezeket záros határidőn belül beiktassuk a táblázatunkba? Mit kellene mutatnia a táblázatnak hó végén, negyedév végén, év végén?
•
Biztosan szükség van a bevétel-kiadás követésre? Nem lehet ezt kihagyni?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ, a lehető legtömörebb formában, mert hát az idő is pénz, ha jól számolok ☺.
Érdemes? Kezdjük azzal, hogy miért érdemes követni a bevétel-kiadás táblázatot, ha eddig esetleg még nem foglalkoztál ezzel az egyszerű módszerrel. Azért érdemes követni a kiadásainkat ÉS bevételeinket, hogy tisztában legyünk – minden pillanatban – azzal, hogy mennyi pénzünk van ma, és mennyi pénzünk lesz holnap, vagy egy hónap múlva, vagy jövő nyáron akkor, ha SEMMI NEM VÁLTOZIK az életünkben. Tehát, ha az anyagi helyzetünk nem lesz sem rosszabb, sem jobb. Ugyanennyi marad az összes kiadásunk, és ugyanennyi marad az összes bevételünk. Ezen számok ismerete óriási biztonságérzetet ad, és ami a fő: tervezési alapot biztosít. A költekezési szokásai általában minden családnak tipikusak, kisebb-nagyobb eltérésekkel. Általában ugyanannyit költünk rezsire, élelemre, ruházkodásra, utazásra, egyéb fontos, és kevésbé fontos dolgokra, minden adott időszakban. Ha ezeket érzésből, fejből követjük, könnyen esünk abba a csapdába, hogy jobbnak hisszük az anyagi helyzetünket a tényszerű állapotnál, és olyan rendkívüli döntéseket hozunk emiatt, amik katasztrofális állapotba sodorhatják a családi kasszát. Ha annak idején, amikor sok-sok ezren felvették a jelzáloghitelt, mindenkinek lett volna korrekt bevétel-kiadás kimutatása, akkor gyorsan kiderült volna, hogy nem, az istennek sem marad meg havi 60-80 ezer forint hó végére… (Általános törlesztı részlet volt ez az összeg anno, mikor a svájci frank alapú jelzáloghitelek elkezdtek terjedni.) Aztán, mikor ezek a törlesztı részletek elszálltak, és elmentek egészen 120-140 ezerig, akkor persze mindenki vakargatta a fejét, hogy á, hát ekkora terhet nem lehet kibírni… Sajnálatos tény, de a kiindulási törlesztı részlet is irracionális volt a legtöbb család számára, csak errıl senki nem tudott, mert senki nem követte a bevételeit és a kiadásait. Emlékezz csak vissza: az átkosban csak annyi hitelt adtak, amennyi az egész család bevételét maximum 30%-ig terhelte meg, ráadásul a bevételekbe nem
számított bele a családi pótlék és a GYES. Az állam joggal volt szigorú. Nem is ment tönkre sok ezernyi család a lakásépítésben vagy vásárlásban…
Fejben maximum egy napunkat tudjuk lekövetni anyagi ügyeink szempontjából, de heteket, hónapokat, éveket biztosan nem. Márpedig madártávlati rálátásunk csak akkor lesz, ha egy napnál hosszabb időszakot tudunk megvizsgálni. Ezért mindenképpen érdemes a bevétel-kiadás táblázatot vezetni – vannak erre ügyes szoftverek, excel táblák is, nem kell mindent számológéppel számolni -, konzekvensen, hűségesen, a szent célt a szem előtt tartva.
De mi a szent cél? Ha engem kérdezel, és csak olyasmiért szeretek dolgozni, amitől gyarapszom. Amitől csak stagnálok, azért nem szívesen teszek még egy keresztbe szalmát sem, ugyanis az már szinte az értelmetlen kategória. Gyarapodni lehet szellemiekben, lelkiekben, testiekben, de anyagiakban is. • • •
Vannak, akik kizárólag a szellemi gyarapodásukat helyezik előtérbe tevékenységeiknél, nos, ők gyakran szegények… Vannak, akik többnyire a testi-lelki gyarapodásukat helyezik előtérbe tevékenységeiknél, hát ők sem a kimondottan gazdagok… Vannak, akik kizárólag az anyagi boldogulásukat teszik a fókuszba tevékenységeiknél, ők gyakran gazdagok, de valami mégis hiányzik az életükből…
Kell-e mondanom, hogy egyszerre, mindhárom nézőpontnak érvényesülnie kell ahhoz, hogy valóban boldog, teljes életet élhessünk? A bevétel-kiadás táblázat vezetésének szent célja éppen ezért minimum hármas cél kell, hogy legyen: • • •
Korrekt, átfogó információk arról, hogy milyen az anyagi helyzetünk, és milyen LESZ. Biztonságérzet, ami a terveink biztonságát is megalapozhatja. Rendszerszemlélet, elvégre a kiadások nem mindig kiadások…
Gyanítom, hogy ez az utolsó pont az, amire felcsillant a szemed.
A bevétel-kiadás vezetés legfőbb érdekessége A bevételeinket általában úgy tekintjük, mint az életünk állandóit. Gyakran érezzük úgy, hogy nem tudunk ezeken változtatni. A nyugdíj, a GYES, a családi pótlék összegei állandóak; a fizetésünk is állandónak tekinthető, hiszen elég nehéz manapság emelést elérni, és így tovább. A több bevétel elérésére csak akkor van lehetőségünk, ha nem az adott bevételi összegek növelésén gondolkodunk – hiszen ezekre nincs ráhatásunk -, hanem egyszerűen több forrásból próbáljuk meg táplálni a bevételeink folyamát.
Írd össze, honnan kapsz/kaptok rendszeresen pénzt (a hangsúly a rendszerességen van), és gondolkozz el azon, honnan lehetne még pénzt szerezni (bankrablás, drog és leánykereskedelem kizárva természetesen ☺) Ez a bevételi oldal. Most jöjjön a kiadási oldal. Kezdd el összegyűjteni az összes számlát, blokkot, nyugtát egy kupacba, és rendszeresen vidd be őket a táblázatba (vagy szoftverbe), de úgy, hogy jelenjen meg a tétel egy listában: Például: Gáz: 12000 Villany: 10000 Számítógép javítás: 4000 Új cipő a gyereknek: 5000 Könyv az időgazdálkodásról: 4750 Benzin: 10000 És így tovább. Érdemes olyan módszert választani, amivel hó végén egyben látod egymás alatt – akár időrendben! – az össze kiadást. Ha ezeket összeadod, kijön egy „csodálatosan” nagy szám, aminek láttán arra gondolsz: bárcsak ne kellett volna ezt elköltenem… Most jön a trükk. Ugyanis a kiadásoknak 3 típusa van: 1.) Abszolút kiadások: ezek azok, amik teljes egészében negatívumként jelennek meg a készpénzvagyonod esetében: rezsi, csekkek, biztosítás, stb. Ezek közös jellemzője az, hogy elkerülhetetlenek, máskülönben nagy veszteség érne (pl. kikapcsolják a fűtést, stb.) 2.) Relatív kiadások: ezek azok, amik nem egyértelműen mínuszként jelennek meg, hiszen olyan kiadások ezek, amik önmagukat fedezik. Lehet, hogy most kiadásként jelenik meg, de kis idő elteltével kijöhet a dolog nullszaldósra. Például: könyv az időgazdálkodásról nem egy olcsó tétel, de néhány nap alatt annyira átformálhatja az életedet, hogy az időbeosztásod újraszervezésével szinte azonnal visszajön a könyv ára. 3.) Befektetések (nem tőzsde és nem ingatlan!): gondolj bele, ha 10ezer forintot költesz benzinre, de kizárólag azért ülsz autóba, hogy ügyfelekkel tárgyalj, akkor ez ugyan kiadás, és költség, de egyben befektetés is, hiszen azért mész ügyfelekkel tárgyalni, hogy több pénzt keress.
Ez a szemlélet adja a – főként a kiadás oldal tekintetében – táblázat szépségét: különböző színekkel meg lehet jelölni ezen a hosszú listán, hogy melyek az abszolút kiadások, melyek a relatív kiadások, és melyek a konkrét befektetések! Hogy te mit minek ítélsz meg, azt jelen esetben kénytelen vagyok rád bízni, mert amíg nem küldöd meg nekem az elmúlt fél évre visszamenőleg a teljes bevétel bevétel-kiadás kiadás kimutatásaidat, addig konkrétan nem tudok segíteni. De nem is az én dolgom. A te dolgod az, hogy végre gre észrevedd: amikor ki kell nyitnod a pénztárcádat, akkor nem mindig rossz dolog történik veled. Hogy a kiadásaidból mennyi lesz végül a 3-as 3 pont, az csak rajtad múlik. A te dolgod az, hogy szabályozd is a folyamatot, ne csak mérd!
Nehéz mindezeket annak nak így szemlélnie, akinek kizárólag egyetlen bevételi forrása van – pl. nyugdíj. Nehéz olyankor szabályozni a folyamatokat, amikor csak a mérésre van lehetőségünk. De ebben az esetben ne keserűen nézd ezt a tanulmányt, hanem kvázi magyarázatként: nem lehet egyértelműen jobb az anyagi helyzetünk egy-két egy módszertől akkor, ha egyértelműen rossz a pénzügyi anyagi helyzetünk. És ez nem az egyén hibája, hanem nagyon-nagyon nagyon összetett folyamat mentén, az egész gazdagsági rendszer, és persze az egész társadalom hibája hib is.
De én már tudom, hogy ezt a hibát csak az egyén tudja helyrehozni, és azt is megmutatom, hogy hogyan hogyan, de nem most! Most kezdj el ésszerűen spórolni, és kezdd el vezetni a kiadás kiadás-bevétel bevétel oldalt, és közben hagyd, hogy világmegváltó ó gondolataid és terveid támadjanak támadjanak! Később szükséged lesz rá, majd erre még visszatérünk! Látod már, hogy miért kevés kizárólag csak vezetni a két oldalt? Miért kevés csak nézni a számokat, és elmélkedni azon, vajon hol tudnánk még összébb húzni a gatyaszíjat? Hiszen a gazdagok esetében már bebizonyosodott: a költségekből lesznek a bevételek. Lehet, hogy a kiadásaink hozhatják el számunkra a Kánaánt, és pont fordítva ke kellll gondolkodnunk, mint eddig: nem megszorítani kell, hanem okosan befektetni, de úgy, hogy azonnal vissza is jöjjön a pénz. Tudom, hogy nincs lehetetlen. Előtted sincs lehetetlen. Ahogy előtte előttem m sem volt, csak én hittem több mint 10 évig, g, mígnem… De ez márr egy másik történet, erről majd legközelebb… legközelebb Szeretettel:
i|w| e|àt Gondolkodásmód tanácsadó
