A beszámoló-készítés folyamata, könyvviteli zárlat 2013 évi változásai
Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. [164. § (1)] A könyvviteli zárlat célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, az elszámolt (könyvelt) adatok helyességének ellenőrzése, az adatok megfelelő rendszerezése és összesítése, annak érdekében, hogy a könyvelés adatállománya „készen álljon” a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet közvetítő beszámoló összeállításához.
A könyvviteli zárlat és a beszámoló összeállításának „munkafázisai” 1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása 2. Tárgyévet érintő, tárgyévhez kapcsolódó gazdasági események elszámolása a mérlegkészítés időszakában 3. „Főkönyvi kivonat 1” összeállítása 4. Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása 5. Költség- és eredményszámlák rendezése 6. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok 7. A társasági adó számítása és könyvelése 8. Kifizethető osztalék megállapítása és az osztalékkal kapcsolatos elszámolások 9. A mérleg szerinti eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása 10. „Főkönyvi kivonat 2” összeállítása 11. Végleges beszámoló elkészítése 12. A mérlegszámlák zárása
A mérlegkészítés időszakában könyvelt gazdasági események 1
„Elmaradások”
2
•Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások •„Típus” elszámolások
3
Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások
„Típus” elszámolások Vannak olyan gazdasági események, amelyeket majdnem minden esetben a mérlegkészítés időszakában kell (szokás) könyvelni. Ilyen „típus” elszámolások: •a tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti évekhez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása, •a tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek, •a függő tételek ellenőrzését és kitisztázását követő átvezetése, •a „klasszikus” időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások, •a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások,
• a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások, • az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben elszámolandó tételek: selejtezések miatti leírások értékvesztés és annak visszaírásai, terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai, értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése
• adókkal (kivéve társasági adó), bérekkel és járulékokkal kapcsolatos elszámolások • átsorolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek következő évi törlesztő részleteinek átsorolása, részesedési viszony miatti átsorolások, stb.) • stb.
Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: •Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: – a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, – majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és – a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell. (Art. 50 § (1)). Így tehát évközi önellenőrzések esetében a helyesbítő elszámolásokat azzal az időponttal kell elvégezni, amit az önellenőrzési nyilvántartásban feltárás napjaként feltüntettek.
Ha az önellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni.
Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: •Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: • ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, a megállapításokat év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni,
ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).
A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés időpontjáig ismertté válik. A céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként) a várható legmagasabb fizetési kötelezettség és a jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell meghatározni. Fontos! Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék összege tovább növeli a veszteséget.
Céltartalék az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségre Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. [41. § (4)]
Az aktuális év fordulónapjáig ilyen címen elszámolt céltartalék összegét tehát az újra számolt céltartalék összegére kell „igazítani”: további céltartalékot kell képezni, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet nagyobb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege, céltartalékot kell feloldani, ha az újrakalkulált céltartalék szükséglet kevesebb, mint az előző év fordulónapjáig ilyen címen képzett céltartalék összege.
Leltár és leltározás A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. [69. § (1)] Legalább fordulónaponként el kell készíteni (de természetesen gyakrabban is lehet).
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, ami történhet mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel. [69.§ (2) bek.]
Hiány és a veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet könyvviteli elszámolása (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. Számlaosztály számláin)
1/1 Tárgyi eszközök hiányának elszámolása terven felüli értékcsökkenésként a könyv szerinti érték (nettó érték) összegében T 8. Egyéb ráfordítások K 1. Tárgyi eszközök terven felüli écs-e 1/2 Terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 1. Tárgyi eszközök terven felüli écs-e K 1. Tárgyi eszközök 1/3 Halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T 1. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e K 1. Tárgyi eszközök
2/ Vásárolt készletek hiánya T 8. Egyéb ráfordítások K 2. Vásárolt készletek 3/1 Saját termelésű készletek állományváltozásként T 5. Saját termelésű készletek ÁV-a -
hiányának
elszámolása
K 2. Saját termelésű készletek 3/2 Hiány elszámolása ráfordításként T 8. Egyéb ráfordítások K 5. Saját előállítású eszk. akt. értéke
Saját termelésű készletek hiányának elszámolása (forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6-7. Számlaosztályokban „is”) 1/1 Hiány elszámolása ráfordításként T 8. Egyéb ráfordítások K 2. Saját termelésű készletek 1/2 Hiány elszámolása saját előállítású eszközök aktivált értékeként T 7. STK elszámolási számla K 7. Saját előállítású eszk. akt. értéke)
4/ Pénztár hiány elszámolása T 8. Egyéb ráfordítások - K 3. Pénztár 5/ Bolti árukészletek veszteség-jellegű leltárértékelési különbözetének elszámolása T 8. Egyéb ráfordítások - K 2. Áruk
Többlet és a nyereség-jellegű leltárértékelési különbözet könyvviteli elszámolása (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. Számlaosztály számláin):
1/1 Többletként fellelt tárgyi eszközök, vásárolt készletek nyilvántartásba vétele piaci értéken T 1. Tárgyi eszközök, Vásárolt készletek K 9. Rendkívüli bevételek 1/2 Halasztott bevétel elszámolása T 9. Rendkívüli bevételek - K 4. Halasztott bevételek 2/1 Többletként fellelt saját termelésű készlet nyilvántartásba vétele piaci értéken T 2. Vásárolt készletekK 989. Rendkívüli bevételek 2/2 Halasztott bevétel elszámolása T 9. Rendkívüli bevételek - K 4. Halasztott bevételek 2/3 Többletként fellelt saját termelésű készlet elszámolása állományváltozásként T 5. Saját előállítású eszk. akt. értéke - K 5. Saját termelésű készletek ÁV-a
Többletként fellelt saját termelésű készletek elszámolása (forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése a 6-7. Számlaosztályokban „is”) 2/1 Többletként fellelt saját termelésű készlet nyilvántartásba vétele piaci értéken T 2. Vásárolt készletek- K 989. Rendkívüli bevételek 2/2 Halasztott bevétel elszámolása T 9. Rendkívüli bevételek - K 4. Halasztott bevételek 2/3 Többletként fellelt saját termelésű készlet elszámolása állományváltozásként T 7. Saját előállítású eszk. akt. értéke - K 7. STK elszámolási számla 3/ Bolti árukészletek nyereség-jellegű leltárértékelési különbözetének elszámolása T 2. Áruk - K 9. Egyéb bevételek
Immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Bekerülési érték (Bruttó érték) − Halmozott terv szerinti értékcsökkenés − Terven felüli értékcsökkenés + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
Készletek mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Leltáreltérésekkel korrigált záró készlet könyv szerinti értéke a fordulónapon − Értékvesztések + Értékvesztés visszaírása =MÉRLEGÉRTÉK
Pénzeszközök mérlegértékének megállapítása Mérlegérték megállapítása általánosan: Záró pénzkészletek könyv szerinti értéke a fordulónapon – értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/– valuta-, devizakészletek fordulónapi értékelése árfolyamkülönbözet =MÉRLEGÉRTÉK •
miatti
Követelések és követelés jellegű tételek mérlegértékének megállapítása Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg) – értékvesztés + értékvesztés visszaírása +/– külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK •
Példa (a követelések fordulónapra vonatkozó egyedi értékelése) A vállalkozás tárgyév november 15-én LÓTUSZ Kft.-nek 2.000 EFt - ÁFÁ-t tartalmazó – áron kereskedelmi árut értékesített. A vevő január végén követelésünk felét átutalta. A vevő februárban megkezdődő csődeljárása során az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve alapján a vállalkozás elveszíti követeléseinek 70 %-át, a maradék követelés 15 %-a pedig valószínűleg nem kerül majd kiegyenlítésre.
A követelés bekerülési értéke 2.000 EFt. Ebből behajthatatlan (2.000 EFt – 1.000 EFt) * 0,7 = 700 EFt Értékvesztés: (2.000 EFt – 1.000 EFt) * 0,3 * 0,15 = 45 EFt Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték 2.000 EFt - Behajthatatlan követelések -700 EFt - Értékvesztés -45 EFt + Értékvesztés visszaírása +0 EFt =Mérlegérték 1.255 EFt Behajthatatlan követelés elszámolása T 8. Egyéb ráfordítások K 311. Belföldi vevők 700.000 Ft Értékvesztés elszámolása T 8. Egyéb ráfordítások K 315. Belföldi követelések értékvesztése 45.000 Ft
Példa (Devizakövetelés fordulónapra vonatkozó értékelése) Az „Évelődő” Zrt. Okokozó Kft.-vel szembeni követelés összege az 123456# számú számla alapján 200 GAR * 300 Ft/GAR. A számla fizetési határideje október vállalkozás a 60 és 90 nap közötti késedelemben lévő számlákra 20 % értékvesztést számol el. A fordulónapi árfolyam 310 Ft/GAR. Az értékvesztés elszámolása: 200 GAR * 0,2 * 300 Ft/GAR = 12 EFt T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Vevők értékvesztése és annak visszaírása 12
A fennmaradó követelés átértékelése a fordulónapi árfolyamra: (200 GAR – 40 GAR) * (310 – 300 Ft/GAR) = 1,6 EFt T 3. Külföldi vevők K 3. ÁK elszámolási számla 1,6 Bekerülési érték (200 GAR * 300 Ft/GAR) 60,0 EFt - Értékvesztés (200 GAR * 0,2 * 300 Ft/GAR) 12,0 EFt + Egyedi árfolyamkülönbözet ((200 GAR – 40 GAR) * (310 – 300 Ft/GAR)) 1,6 EFt Mérlegérték: ((200 GAR – 40 GAR) * 310 Ft/GAR) 49,6 EFt
Részesedések mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke a fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti értéke fordulónapon – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/– Külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK
Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés és azok visszaírásának könyvviteli elszámolása (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5. Számlaosztály számláin):
9. Egyéb bevételek (terven felüli écs. visszaírása)
8. Egyéb ráfordítások (terven felüli écs.)
1. Immateriális javak, Tárgyi eszköz terven felüli écs. 1.
2. 2. Vásárolt készletek értékvesztése és annak visszaírása
9. Egyéb bevételek (értékvesztés visszaírása)
8. Egyéb ráfordítások (értékvesztés)
4.
3.
3. Követelések és követelés jellegű tételek értékvesztése és annak visszaírása 6.
5.
2. Saját termelésű készletek értékvesztése és annak visszaírása 8/1.
7/1.
Kötelezettségek mérlegértékének megállapítása •Mérlegérték megállapítása általánosan: Könyv szerinti érték a fordulónapon U+/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet = MÉRLEGÉRTÉK
Értékhelyesbítés Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. [58. § (5) bek.]
1 Fordulónapon meglévő külföldikülföldi pénzértékre pénzértékre szóló eszközök és szóló fordulónapon fennálló és Fordulónapon meglévő eszközök kötelezettségek körének „kijelölése” fordulónapon fennálló kötelezettségek körének „kijelölése”
2 Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása az üzleti évben utoljára az közzétett választott Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása üzleti árfolyam és a könyv szerinti árfolyamok alapján évben utoljára közzétett választott árfolyam és a könyv szerinti árfolyamok alapján
3 Összevont árfolyam különbözet meghatározása az egyedi árfolyam különbözetek Összevont árfolyam különbözet meghatározása az egyedi eredmény-előjeles összege alapján árfolyam különbözetek eredmény-előjeles összege alapján 4
Átértékelés A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. [60. § (2) bek.]
Fordulónapra vonatkozó értékeléshez kapcsolódó Fordulónapra vonatkozó értékeléshez kapcsolódó NEM NEM REALIZÁLT EGYEDI ÁRFOLYAM REALIZÁLT EGYEDI ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETEK KÜLÖNBÖZETEK EGYEDI ÁRFOLYAMNYERESÉG EGYEDI ÁRFOLYAMNYERESÉG Devizaeszközöknél: Devizaeszközöknél: Fordulónapi választott árfolyam > KSZ árfolyam Devizakötelezettségek Fordulónapi választott árfolyam > KSZ árfolyam Fordulónapi választott árfolyam < KSZ árfolyam Devizakötelezettségek Fordulónapi választott árfolyam < KSZ árfolyam
∑ egyedi árfolyamnyereség −−
EGYEDI ÁRFOLYAMVESZTESÉG EGYEDI ÁRFOLYAMVESZTESÉG Devizaeszközöknél: Devizaeszközöknél: Fordulónapi választott árfolyam < KSZ árfolyam Devizakötelezettségeknél Fordulónapi választott árfolyam < KSZ árfolyam Fordulónapi választott árfolyam > KSZ árfolyam
∑ egyedi árfolyamveszteség
Devizakötelezettségeknél Fordulónapi választott árfolyam > KSZ árfolyam
== Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, HA POZITÍV
ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, HA NEGATÍV
Adók és járulékok A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok bevallásainak elkészítése, a bevallások alapján a végleges adóés járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók, járulékok egyezetése, ellenőrzése, majd azok összegének bemutatása a beszámoló egyes részeiben. Fontos! A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Art. szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.
Átsorolások a mérlegben 1. Következő évben esedékes törlesztő részletek átsorolása a mérlegben Honnan? Hová? A/III/5. Egyéb tartósan adott B/II/5. Egyéb követelések kölcsönök A/III/2. Tartósan adott kölcsönök B/II/2. Követelések kapcsolt kapcsolt vállalkozásban vállalkozással szemben A/III/4. Tartósan adott kölcsönök B/II/3. Követelések egyéb részesedési egyéb részesedési viszonyban lévő viszonyban lévő vállalkozással vállalkozásban szemben F/II/4. Beruházási hitelek F/III/2. Rövid lejáratú hitelek F/II/5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek F/III/2. Rövid lejáratú hitelek F/II/1. Hosszú lejáratra kapott F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök kölcsönök F/II/3. Tartozások F/III/1. Rövid lejáratra kapott kötvénykibocsátásból kölcsönök F/II/8. Egyéb hosszú lejárató F/III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek kötelezettségek
2. Egyéb átsorolások a mérlegben Honnan? A/III/1. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt részesedés A/III/3. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós egyéb részesedés B/III/1. Tartós befektetésnek minősített részesedés kapcsolt vállalkozásban B/III/2. Tartós befektetésnek minősített egyéb részesedés A/III/5. Hosszú lejáratú bankbetét lekötése a következő évben megszűnik A/III/6. Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír B/IV/4. Tartós befektetésnek minősített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Hová? B/III/1. Részesedés vállalkozásban
kapcsolt
B/III/2. Egyéb részesedések A/III/1. Tartós vállalkozásban
részesedés
kapcsolt
A/III/3. Egyéb tartós részesedések B/IV/2. Bankbetétek B/IV/4. Forgatási célú megtestesítő értékpapír
hitelviszonyt
A/III/6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
44
45
3. A kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos követelés jellegű tételek és kötelezettségek az előírt mérleg besorolás alapján önálló soron kell, hogy megjelenjenek.
Főkönyvi kivonat A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. [164. § (2)] Fontos! A főkönyvi kivonat (vagy a forgalmi kimutatás) a főkönyvi adatokon túl a vállalkozás megnevezését, egyéb azonosító adatait (székhelycím, hatósági azonosítók), az időszak elejének és végének, valamint a készítésének dátumát és a készítő személyét kell, hogy tartalmazza.
Költségnem számlák eredménykimutatás esetén
rendezése
összköltség
eljárású
1.1 5. Költségnemek számlacsoportok számláinak átvezetése a 8. Költségnemek számlacsoport megfelelő számláira T 8. Anyagköltség - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Igénybe vett szolgáltatások értéke - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Egyéb szolgáltatások értéke - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Bérköltség - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Személyi jellegű kifizetések - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Bérjárulékok - K 59. Költségnem átvezetési számla T 8. Értékcsökkenési leírás - K 59. Költségnem átvezetési számla
1.2. A 5. Költségnemek számlák egyenlegének átvezetése az 59. Költségnem átvezetési technikai számlákra: T 59. Költségnem átvezetési számla T 59. Költségnem átvezetési számla költségei T 59. Költségnem átvezetési számla költségei T 59. Költségnem átvezetési számla T 59. Költségnem átvezetési számla kifizetések T 59. Költségnem átvezetési számla T 59. Költségnem átvezetési számla
- K 5. Anyagköltségek - K 5. Igénybe vett szolgáltatás - K 5. Egyéb szolgáltatások - K 5. Bérköltség - K 5. Személyi jellegű egyéb - K 5. Bérjárulékok - K 5. Értékcsökkenési leírás
Megjegyzés: Az átvezetés természetesen az 59. Költségnem átvezetési számla nélkül is megoldható.
Az eredményszámlák rendezésének lépései Összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén: Ráfordítás számlák rendezése: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla
K 8. Anyagjellegű ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Személyi jellegű ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Értékcsökkenési leírás T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Egyéb ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Pénzügyi műveletek ráfordításai T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Rendkívüli ráfordítások
Az eredményszámlák rendezésének lépései Összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén: Ráfordítás számlák rendezése: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla
K 8. Anyagjellegű ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Személyi jellegű ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Értékcsökkenési leírás T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Egyéb ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Pénzügyi műveletek ráfordításai T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Rendkívüli ráfordítások
Bevétel számlák rendezése: T 9. Bevételek -
K 4. Adózott eredmény elszámolási számla Aktivált saját teljesítményekhez kapcsolódó számlák rendezése: T 5. Saját előállítású eszközök aktivált ért. K 4. Adózott eredmény elszámolási számla T 5. Saját termelésű készletek állományvált. K 4. Adózott eredmény elszámolási számla VAGY T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 5. Saját termelésű készletek állományvált.
Az eredményszámlák rendezésének lépései Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén: Ráfordítás számlák rendezése: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Értékesítés közvetlen költségei T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Értékesítés közvetett költségei T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Egyéb ráfordítások T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Pénzügyi műveletek ráfordításai T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Rendkívüli ráfordítások Bevétel számlák rendezése: T 9. Bevételek K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
Társasági adó megállapítása és főkönyvi elszámolása A társasági adó összege a következő séma alapján meghatározásra: Adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek Adóalap
kerül
Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott % Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények Társasági adó könyvviteli elszámolása: 1/1 Társasági adó elszámolása T 8. Társasági adó - K 4. Társasági adó elszámolása ÉS 1/2 Társasági adó átvezetése T 4. Adózott eredmény elszámolása - K 8. Társasági adó
Osztalékkal kapcsolatos törvényi előírás A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39. § (3)]
Osztalékhoz rendelkezésre álló forrás meghatározása (Osztalékfizetési korlát 1) adatok millió forintban
Megnevezés Adózott eredmény Eredménytartalék Összes forrás
1. 2. 3. 4. 5. eset eset eset eset eset 20 60 -50 -40 -50 40 60
-80 60
60 10
30 0
-20 0
Megjegyzések: • A 2. esetben függetlenül attól, hogy az eredménytartalék negatív, a pozitív adózott eredmény teljes összege bevonható forrásként, ha az egyéb feltétel (osztalékfizetési korlát 2) is teljesül. • A 3. és a 4. esetben az adózott eredmény negatív. Ha az adózott eredmény negatív, akkor az osztaléktól függetlenül a mérleg szerinti eredmény a negatív adózott eredmény lesz. Ebből következően a tárgyévet követő évben az eredménytartalék részévé válik. Éppen ezért ilyen esetben (negatív adózott eredmény – pozitív eredménytartalék) az osztalék forrása a negatív adózott eredmény és az eredménytartalék összege lesz.
Osztalék maximum a saját tőke védelme miatt (Osztalékfizetési korlát 2) OSZTALÉK≤ J, de… + Tőketartalék + Eredménytartalék + Adózott eredmény
Példa (maximális osztalék meghatározása) Határozzuk meg az egyes esetekben kifizethető maximális osztalék összegét! adatok millió forintban
Megnevezés Összes forrás Osztalékfizetés korlátja (Maximális osztalék a 39. § (3) alapján) Maximális osztalék
1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5 6 0 10 6 5 6 0 (*)
Megoldás: adatok millió forintban
Megnevezés Összes forrás Osztalékfizetés korlátja (Maximális osztalék a 39. § (3) alapján) Maximális osztalék
1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5 6 0 10 6 5 6 0 (*)
5
5
0
0
(*) Az egyenlőtlenségbe való behelyettesítéskor az osztalék meghatározásánál a jegyzett, de még be nem fizetett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és az adózott eredmény összevonásának eredménye negatív érték is lehet, de természetesen ilyenkor az osztalék felső határa nulla.
Példa (maximális osztalék és a kifizetésre kerülő osztalék meghatározása) Határozzuk meg az egyes esetekben a maximális osztalék és a kifizetésre kerülő osztalék összegét! adatok millió forintban
Megnevezés Tervezett osztalék Összes forrás Osztalékfizetés korlátja (Maximális osztalék a 39. § (3) alapján) Maximális osztalék Kifizetésre kerülő osztalék1 [1]
1. eset
2. eset
4. eset
6
3. eset maximális osztalék 10
4
8
6 8
4
12
0
9 10
Megegyezik az eredménykimutatás „jóváhagyott osztalék, részesedés” soron beállításra kerülő osztalékkal!
Megoldás: adatok millió forintban
Megnevezés Tervezett osztalék
Összes forrás Osztalékfizetés korlátja (Maximális osztalék a 39. § (3) alapján) Maximális osztalék Kifizetésre kerülő osztalék
1. eset
2. eset
4. eset
6
3. eset maximális osztalék 10
4
8
6 8
4
12
0
6 4
4 4
10 10
0 0
9
10
Példa (a mérleg szerinti eredmény alakulása) Határozzuk meg az osztalékfizetéshez szükséges eredménytartalék összegét és a tárgyévi mérleg szerinti eredményt az alábbi esetekben! adatok millió forintban
Megnevezés F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés (kifizetésre kerülő osztalék!) G. Mérleg szerinti eredmény
1. eset 8
2. eset 8
3. eset -8
4. eset -8
5. eset 8
6. eset 8
2
12
4
0
0
8
Megoldás: Megnevezés F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés (kifizetésre kerülő osztalék!) G. Mérleg szerinti eredmény
adatok millió forintban
1. 2. 3. 4. 5. 6. eset eset eset Eset eset eset 8 8 -8 -8 8 8 0
4 (!) 4 (!)
0
0
0
2
12
4
0
0
8
6
0
-8
-8
8
0
Fontos megjegyzés: Eredménytartalékot csak az osztalékhoz szükséges összegben lehet az adózott eredmény kiegészítéseként igénybe venni (2. eset, 3. eset)!
Osztalékkal kapcsolatos főkönyvi elszámolás(ok), osztaléktartozás a mérlegben Kapcsolódó könyvelési tételek Eredménytartalék igénybevétele osztalékhoz (részesedéshez) elszámolása: T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény elszámolási számla Osztaléktartozás elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla
-
K 4. Osztaléktartozás
Megjegyzés: A tulajdonosi szerkezetnek megfelelően az osztaléktartozás az éves beszámoló mérlegben a következő mérlegtételekhez kapcsolódóan jelenhet meg: F/III/6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben F/III/7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben F/III/8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Mérleg szerinti eredmény főkönyvi elszámolása Mérleg szerinti eredmény elszámolása (nyereség esetén): T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény elszámolása (veszteség esetén): T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Adózott eredmény elszámolási számla Megjegyzés: A mérleg szerinti eredmény elszámolását követően a 4. Adózott eredmény elszámolási számlának nincs már egyenlege.
Példa (Eredményfelosztás könyvviteli elszámolása) Mutassuk be az eredményfelosztással kapcsolatos könyvviteli elszámolásokat a következő esetekben! adatok millió forintban
Megnevezés F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés (kifizetésre kerülő osztalék!) G. Mérleg szerinti eredmény
1. 2. 3. 4. 5. 6. eset eset eset eset eset eset 8 8 -8 -8 8 8 0
4
4
0
0
0
2
12
4
0
0
8
6
0
-8
-8
8
0
Megoldás (könyvelés EFt-ban): 1. eset 1. Jóváhagyott osztalék elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla
K 4. Osztaléktartozás
2 000
2. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Mérleg szerinti eredmény 6 000 2. eset 1. Eredménytartalék igénybevétele osztalékhoz: T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény elszámolási számla 2. Jóváhagyott osztalék elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla
4 000
K 4. Osztaléktartozás 12 000
3. eset 1. Eredménytartalék igénybevétele osztalékhoz: T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény elszámolási számla 4 000 2. Jóváhagyott osztalék elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Osztaléktartozás 4 000 3. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) elszámolása: T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Adózott eredmény elszámolási számla 8 000
4. eset 1. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) elszámolása: T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
8 000
5. eset 1. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Mérleg szerinti eredmény
8 000
6. eset 1. Jóváhagyott osztalék elszámolása: T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Osztaléktartozás
8 000
Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások (Összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén)
1) Az 5. számlaosztály költségnemek megfelelő számlái egyenlegeinek átvezetése a 8. Költségnemek számlák megfelelőjére. 2) T 8. Költségnemek K 5. Költségnemek 2) A 8. Költségnemek számláinak rendezése. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Költségnemek 3) A 8. Ráfordítások (Egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításai és rendkívüli ráfordítások) számláinak rendezése. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Ráfordítások
4) A 9. Bevételek számláinak rendezése. T 9. Bevételek K 4. Adózott eredmény elszámolási számla 5) Az aktivált saját teljesítmények értéke számláinak rendezése: a) ha a számla követel egyenleget mutat a rendezés előtt, T 5. Aktivált saját teljesítmények értéke K 4. Adózott eredmény elszámolási számla b) ha a számla tartozik egyenleget mutat a rendezés előtt. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 5. Aktivált saját teljesítmények értéke
6) A tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása: a) tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása a kötelezettségekkel szemben, T 8. Társasági adó K 4. Társasági adó elszámolása b) a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára. T 4. Adózott eredmény elszámolása K 8. Társasági adó
7) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre. T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény elszámolási számla 8) A kifizetésre kerülő osztalék elszámolása a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Osztaléktartozás 9) A mérleg szerinti eredmény elszámolása: a) nyereség esetén T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Mérleg szerinti eredmény b) veszteség esetén. T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások (Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén)
1) A 8. Értékesítés közvetlen költségei és a 8. Értékesítés közvetett költségei számláinak rendezése. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Értékesítési költségek 2) A 8. Ráfordítások (Egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításai és rendkívüli ráfordítások) számláinak rendezése. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 8. Ráfordítások 3) A 9. Bevételek számláinak rendezése. T 9. Bevételek K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
4) A tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása: a) tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása a kötelezettségekkel szemben, T 8. Társasági adó K 4. Társasági adó elszámolása b) a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára. T 4. adózott eredmény elszámolása K 8. Társasági adó 5) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre. T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
6) A kifizetésre kerülő osztalék elszámolása a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Osztaléktartozás 7) A mérleg szerinti eredmény elszámolása: a) nyereség esetén T 4. Adózott eredmény elszámolási számla K 4. Mérleg szerinti eredmény b) veszteség esetén. T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Adózott eredmény elszámolási számla
A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatos legfontosabb kritériumok: a mérleg és az eredménykimutatás a végleges főkönyvi kivonat alapján készüljön, a kerekítések az előírtaknak megfelelően történjenek, a kiegészítő melléklet tartalmazza az Sztv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, a beszámolónak tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (vállalkozás megnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzék száma, a beszámoló fajtája, az üzleti év megjelölése),
ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva." [154. § (3)] az beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni, a vállalkozás a közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének az előírt határidőig tegyen eleget, éves beszámoló esetén az üzleti jelentés az Sztv. által meghatározottak alapján készüljön el.
Számviteli bizonylatok iktatása és megőrzése A zárási folyamat során az időszaki könyvelési anyagokat le kell zárni, azokat iktatni kell és a megőrzésre vonatkozó előírások figyelembe vételével visszakereshető módon kell az irattározást és a megőrzést biztosítani. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a megőrzési időn belül biztosítani kell. [166. § (6)] A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. [169. § (1)]
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Ez a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik [169. § (2), (3)]
A következő üzleti év indításával kapcsolatos feladatok: a számviteli politika és annak szabályzatainak, valamint az egyéb belső szabályzatoknak az esetlegesen szükségessé váló módosítása a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a szintetikában, a nyitást követő rendező tételek elszámolása.
Nyitás utáni rendező tételek a mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalék terhére veszteség esetén, illetve javára nyereség esetén, az átsorolások visszavezetése, amennyiben azokat a zárlat során átvezették (azaz nem csak a mérlegben kerültek átsorolásra, hanem a főkönyvi nyilvántartásokban is átkönyvelésre kerültek), az általános forgalmi adó számláinak összevezetése (ha azt a zárás során nem tették meg!), a kerekítésből adódó eltérések eredmény terhére, illetve javára történő elszámolása (egyéb bevétel, vagy egyéb ráfordítás, ha azt a zárás során nem könyvelték el), a költségvetési kiutalási igények számla és a költségvetési kiutalási igények teljesítése számla egyenlegének összevezetése (ha azt a zárás során nem tették meg!),
Nyitás utáni rendező tételek a költségvetési befizetési kötelezettség számla és a költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése számla egyenlegének összevezetése (ha azt a zárás során nem tették meg!), bevételek aktív és passzív-, valamint a költségek, ráfordítások aktív és passzív időbeli elhatárolásainak feloldása, ha a vállalkozás a számviteli politikájában az időbeli elhatárolások feloldását így szabályozta,1 a befejezetlen termelés költségének visszavezetése saját termelésű készletek állományváltozásaként és/vagy a 7. Termelési számlára (saját termelésű készletek)
[1] Az
időbeli elhatárolások feloldása részletesen az 1.4. Időbeli elhatárolások fejezetben kerül kifejtésre.
Nyitás utáni rendező tételek a vásárolt és saját termelésű készletek nyitó egyenlegének visszavezetése anyagköltségként (anyagok), eladott áruk beszerzési értékeként (kereskedelmi áruk), saját termelésű készletek állományváltozásaként és/vagy a 7. Termelési számlára (saját termelésű készletek), ha a vállalkozás a kapcsolódó készletről év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást, stb.
Év végi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok Könyvviteli zárlat előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések
tárgyidőszaki nyitó egyenlegek egyeztetése az előző időszaki záró adatokkal, mérlegegyezőség ellenőrzése az 1-9. Számlaosztályok egyenlegei alapján a nyitáskor, illetve a tárgyidőszak végén, analitika-szintetika záró egyenlegei egyezőségének vizsgálata analitikánként, analitika-szintetika időszaki forgalmai egyezőségének ellenőrzése, idősoros és számlasoros elszámolás időszaki forgalmai egyezőségének ellenőrzése, a nullás számlaosztályhoz kapcsolódó nyilvántartási számlák zárásának ellenőrzése (A nullás számlaosztály önmagában zár!), értékhelyesbítések és értékelési tartalék egyezőségének ellenőrzése, stb.
Év végi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok Utó- és keresztellenőrzések analitikus nyilvántartások mennyiségi és értékbeli egyezőségének összevetése a leltározással/egyeztetéssel, illetve a felvett adatokkal, egynél több analitikára ható gazdasági események forgalmainak egyezősége az érintett analitikákban (például visszavásárolt saját részesedés és lekötött tartalék) stb.
Év végi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok Beszámoló összeállítása, ellenőrzése tárgyidőszaki éves adók bevallásba állítása, könyvelésének ellenőrzése, tervezett osztalék ellenőrzése a tulajdonosi szerkezettel, osztalékfizetési korláttal, könyvelésének ellenőrzése, mérlegegyezőség újraellenőrzése, analitika-szintetika egyezőség újraellenőrzése, tárgyidőszaki beszámoló nem tárgyidőszaki adatainak egyezősége a korábbi beszámolóval (beszámolókkal), tárgyidőszaki beszámoló tárgyidőszaki adatainak egyezősége a főkönyvi kivonattal (forgalmi kimutatással), stb.
Évközi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok
A havi zárlat során a következő egyeztetéseket célszerű végrehajtani: a pénztárszámla egyenlegét a pénztárnapló adataival, az időszak utolsó pénztárjelentésének záró adatával, a bankszámlák egyenlegét a hónap utolsó bankkivonatának adataival, az átvezetési számlák egyenlegét a nyitott tételek bizonylataival, az állami költségvetéssel, a társadalombiztosítással szemben fennálló kötelezettségeket a bevallásokban szereplő tételekkel. a kiegyenlítetlen tételeket, valamint az azonosítatlan tételeket az analitikus nyilvántartásokkal, a munkabérek, egyéb személyi juttatások, a társadalombiztosítási ellátások, munkaadókat terhelő járulékok címén kifizetett összegeket a havi bér és járulék és egyéb analitikákkal, összesítőkkel, bevallásokkal, az adó-, járulékbevallások, tagdíjbefizetések adatait az analitikákkal,
a hó végi főkönyvi kivonat alapján a kötelező egyezőségek megteremtése és ellenőrzése, az előlegszámlák forgalmát az analitikus nyilvántartásokkal, havi áfa bevallási kötelezettség esetén az előzetesen felszámított le illetve le nem vonható és a fizetendő áfa adatainak egyeztetése a befizetésekkel illetve analitikákkal.
Évközi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok A negyedéves zárlat során – a hóvégi feladatokon túlmenően - a főkönyvi számlák adatait egyeztetni kell: a vásárolt és saját termelésű készletek analitikus nyilvántartásaival, a vevők és szállítók analitikus nyilvántartásaival, a munkavállalók vállalkozással szembeni tartozásainak és követeléseinek kimutatására szolgáló analitikus nyilvántartás adataival, az előzetesen felszámított le- illetve le nem vonható és a fizetendő áfa adatait a befizetésekkel illetve analitikákkal, illetve negyedéves áfa bevallás esetén annak adataival, a beruházási és felújítási számlákat a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal, a tárgyi eszközök, immateriális javak analitikus és főkönyvi adatait, az új kis értékű tárgyi eszközök és immateriális javak mennyiségi adatait a nyilvántartásokkal, a követelések és kötelezettségek állományát az analitikákkal.
Évközi zárlattal kapcsolatos ellenőrzési feladatok A féléves és éves egyeztetési feladatok a negyedéves egyeztetéseken felül a negyedévenként elvégzett egyeztetési feladatok által kiszűrt hiányosságok kiküszöbölése, az állami költségvetéssel szembeni elszámolási, befizetési kötelezettségek és egyéb elszámolások egyeztetése, a decemberi havi munkabérek és hóközi kifizetések egyeztetése, az adósok és szállítói kötelezettségek, vevői és egyéb követelések egyeztetése a tételes analitikus nyilvántartással, a függő, átfutó tételek, kiadások és bevételek rendezetlen tételeinek egyeztetése.
Évközi zárlatok szükségessége A számviteli törvény a zárlati munkálatok teljes körű elvégzését a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére kötelezően csak egy alkalommal - a beszámoló elkészítését megelőzően - írja elő. A vállalkozások folyamatos gazdálkodása, a megalapozott döntéshozatal szempontjából azonban általában nem elegendő az évi egyszeri zárlat, ugyanis ebben az esetben a vállalkozás vezetése nem rendelkezik folyamatos és megbízható információkkal a vállalkozás tevékenységéről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Évközi zárlatok szükségessége Ezért célszerű, hogy ne csak a törvényi előírásoknak megfelelő éves zárási feladatokat hajtsák végre, hanem a havi, illetve negyedéves zárlati munkálatokat is elvégezzék. Ennek vállalkozás szintű szabályozása a számviteli politikában történik. A zárlati munkák elvégzésük gyakoriságától függően a következő csoportba sorolhatók: havi zárlat, negyedéves zárlat, éves zárlat.
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a havi zárlat során a tárgyi eszközök, immateriális javak állományváltozásainak elszámolásával (például: értékesítés, apport, térítés nélküli átvétel, stb.), az immateriális javak és tárgyi eszközök teljesítményértékének megállapításával (például: saját vállalkozásban végzett beruházás teljesítményértékének aktiválása), a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával (ha havi elszámolást választott a számviteli politikájában), a kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak állományváltozásainak könyvelése az analitikus nyilvántartások feladásai alapján
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a havi zárlat során a vásárolt készletek állományváltozásainak elszámolásával, ha folyamatos nyilvántartást vezet a gazdálkodó (pl.: csak az analitikus nyilvántartásokban rögzített hóközi készletváltozásokat jogcímenként és főkönyvi számlánként a feladások alapján el kell számolni, az esetlegesen kapcsolódó árkülönbözetek, árrések elszámolásával egyidejűleg, amennyiben elszámoló áras nyilvántartást vezet, stb.), a saját termelésű készletek elszámoló áron történő készletre vételével, állományváltozásainak elszámolásával, a vevőkövetelésekkel, szállítói tartozásokkal kapcsolatos tételek elszámolásával (pl.: a realizált árfolyamkülönbözetek elszámolása, stb.), a pénztárból elszámolásra felvett előlegek elszámolása, a különbözet visszafizetése, rendezése
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a havi zárlat során a havi bankforgalmat és a havi pénztárforgalmat tartalmazó naplók lezárásával, a bérszámfejtés főkönyvi elszámolásával (el kell számolni a hónap során felmerült munkabéreket, a munkabéreket terhelő levonásokat, a munkáltatót terhelő közterheket), a havi bevallásra kötelezett vállalkozóknál a bevallásokkal kapcsolatos elszámolások teljessé tételével (pl.: ÁFA, támogatások, árkiegészítés stb.), a költségek felosztásának elszámolásával (költséghely és költségviselő szerinti költségfelosztás) stb. az egyeztetések alapján kiszűrt hibák javításával stb.
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a negyedéves zárlat során a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítésével, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával (ha negyedéves elszámolást választott a számviteli politikájában a vállalkozás), a kis értékű tárgyi eszközök, immateriális javak állományváltozásainak könyvelése az analitikus nyilvántartások feladásai alapján (ha negyedéves elszámolást választott a számviteli politikájában a vállalkozás), az egyéb pénzforgalom nélküli tételek könyvelésével a feladások alapján (tárgyi eszközök kivezetése selejtezések miatt, stb.),
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a negyedéves zárlat során a negyedév során használatba vett tárgyi eszközök aktiválásával, abban az esetben, ha a gazdasági társaság az aktiválást nem folyamatosan, hanem a tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásának feladása alapján könyveli, a negyedév végéig beérkezett, de nem számlázott szállítások értékének elszámolásával, a számlázott, de be nem érkezett szállítások értékének elszámolásával, a vásárolt és saját termelésű készletek elszámoló árának megváltoztatásából adódó különbözet elszámolása, a negyedév során végrehajtott leltározások során megállapított és ellenőrzött leltári különbözetek, a raktári minőségromlás miatti selejtezések és értékvesztések elszámolásával,
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a negyedéves zárlat során
a terven felüli értékcsökkenések elszámolásával a tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, az állami költségvetéssel és önkormányzatokkal negyedévente elszámolandó adók és támogatások elszámolásával, önellenőrzésével, az előző évi beszámolók esetlegesen felmerült helyesbítésének és az azzal kapcsolatos terheknek az elszámolásával, a segédüzemi szolgáltatások elszámolásával (a negyedév során teljesített szolgáltatások értékét a vállalkozás által meghatározott teljesítményegység és elszámoló ár (tervezett kulcs) alapján kell átvezetni a szolgáltatást igénybevevő ágazatokra),
Érdemes a következő tételekkel teljessé tenni a könyvelést a negyedéves zárlat során a fenntartási költségek áttételezésével, a főágazati általános költségek felosztásával az igénybevevő ágazatokra, az egyeztető levelekkel történő összehasonlítás során jelentkező eltérésekkel, folyószámla egyeztetés során adódó eltérések könyvelésével, stb.
Közbenső mérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások Abban az esetben, ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével – az Sztv. szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. 21. § (1) A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon, leltár alapján kell összeállítani. 21. § (2)
Közbenső mérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. 21. § (3)
Közbenső mérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások Fontos, hogy a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. 21. § (4) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. 21. § (5)
A mikrogazdálkodói beszámoló alkalmazási feltételei
Feltételek: a) a számviteli törvény szerinti vállalkozó (illetve néhány egyéb szervezet) választhatja, aki b) könyvvizsgálatra nem kötelezett, és ahol c) a vállalkozás nagysága egy alacsony értékhatárt nem halad meg, d) továbbá üzleti éve megegyezik a naptári évvel. e) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, f) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, g) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. 108
Néhány fontosabb eltérés:
egyes mérlegtételek elhagyásra kerültek, vagy csökkentett tartalommal kerülnek bemutatásra egyszerűbb szabályokat tartalmaz a felújításra a behajthatatlan követelések közé bizonyítás nélkül sorolhatóak a 100 ezer forintnál kisebb, 180 napnál régebben lejárt követelések kapcsolt vállalkozásokhoz kötődő információkat nem kell külön bemutatni üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték, alapítás-átszervezés aktivált értéke és kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki piaci értékre nem értékelhetőek fel eszközök olyan költségekre, ráfordításokra, bevételekre kell időbeli elhatárolást képezni, amelyek két vagy több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban számolták el azokat olyan kamatot kell elhatárolni, amely a mérlegfordulónap után esedékes, de az az előtti időszakra vonatkozik, és egy évnél hosszabb a kamatfizetési periódus csak nem jelentős összegű hiba mutatható ki, jelentős összegű hiba fogalma nem ismert itt 109
A használható számlakeretet a kormányrendelet mellékletben rögzíti, de saját számlakeretet is használhat a vállalkozó. A mellékletben található számlakeret alkalmazásakor tovább lehet bontani a számlaszámokat. Kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést nem kell készíteni a beszámolóban, csak mérleget és eredménykimutatást, amelynek sorai egyeznek az egyszerűsített éves beszámoló soraival. Az adatokat ezer forintban, vagy az MNB által jegyzett hivatalos devizaegységben kell készíteni, ugyanis azok a vállalkozások sem kerültek kizárásra, akik devizában vezetik könyveiket.
110
Átalakulási vagyonmérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (vagyis az átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait. 136. § (1)
Átalakulási vagyonmérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások A vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet), az átalakulás napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár). 136. § (2)
Átalakulási vagyonmérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások Az átalakuló gazdasági társaságnak a legfőbb szerve által meghatározott vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan vagyonmérleg-tervezetet kell készítenie. A tervezetek fordulónapja vonatkozhat korábbi időpontra is (lehet akár az előző fordulónap is), mint az ez irányú döntéshozatal napja. A vagyonmérleg-tervezet tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, valamint az ezek különbözeteként meghatározott saját tőkének az értékét egyrészt könyv szerinti értéken, másrészt pedig az értékelési különbözettel korrigált értéken. 138. § (2)
Átalakulási vagyonmérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások Az átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja. 138. § (3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az Sztv. szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a speciális szabályok figyelembevételével. 136. § (3)
Átalakulási vagyonmérleggel kapcsolatos kiemelt törvényi előírások A vagyonmérleg-tervezetet a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára kell elkészíteni a fordulónapi értékelés szabályai szerint, vagyis ugyanúgy, mint a közbenső mérleget. Ez azt jelenti, hogy el kell számolni minden olyan tételt, amelyet a beszámoló összeállítása során egyébként is figyelembe kell venni (pl. időbeli elhatárolások, céltartalék képzés, értékvesztések, azok visszaírása, devizás tételek értékelése, adófizetési kötelezettségek, stb.). Fontos szabály viszont, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket a nyilvántartások zárása nélkül, a folyamatos könyvelés mellett kell összeállítani. 138. § (7)
A vagyonmérleg felépítése Az átalakuló társaság vagyonmérlege három oszlopból áll, vagyis tartalmazza: a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, és a vagyonértékelés szerinti (átértékelt) értéket. 136. § (4) a) pontja (Az első két oszlop együtt adja a harmadik oszlop összegét.)
A vagyonmérleg felépítése Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [ez nem más, mint vagyonmérleg-tervezet harmadik oszlopa], az eltéréseket ("különbözeteket"), illetve a kettő együtteseként a jogutód gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét). 136. § (4) b) pontja
