A Bencés Diákszövetség
Hírlevele XXIV. évfolyam, 2013/2. szám
jelenné válni Arbor fuit benedictus megjelent a BDSZ Almanachja BDSZ Bál Budapest & Győr
Beszámolók
Öregdiák találkozók Mária zarándoklat BDSZ sportnap Nótahajó könyvismertetők
Servus fidelis könyv Arisztid atyáról Csóka Úrtól Gáspár atyáig
In Memoriam
Szokolay Sándor Görömbei András Pethő Szilveszter
családi ünnep Minthogy a család a társadalom meghatározó alapegysége, olyan lesz a társadalom élete, amilyen a családoké. A családok viszonya az ünnephez és a munkához meghatározza a társadalom ünnephez és munkához való viszonyát is. A családok dolgoznak, tanulnak, értéket állítanak elő, gyarapodnak és növekednek, fejlődik kapcsolatuk Teremtőjükkel, akitől életüket és minden javukat kapták. Mindezzel nem csak családjukat szolgálják, munkájuk nyomán gyarapszik és fejlődik a társadalom, alakul az Isten és ember közötti kapcsolat. A család munkája nélkül megállna a társadalom világi és vallási élete. Az ünneplő családok teszik valódi ünneppé a munkaszüneti napokat, ők varázsolják a pirosbetűs napokat ünnepnappá. Ha a családok nem ünnepelnének, ha nem szentelnék a hetedik napot az Úrnak, a társadalom egyhangú és bizonyára értelmetlen termelő gépezetté válna. Családok ünnepei nélkül a társadalom embertelenné válna, és előbb-utóbb felemésztené önmagát. … Az ünnep és a munka egymással szoros kapcsolatban van. Munka nélkül ugyanis nem teremthetők meg az ünnep feltételei, és ha nem dolgozhatunk annak biztos tudatában, hogy munkánkat majd megkoronázza az ünnep, akkor munkánk robotolássá silányul. Az ünnephez szükség van anyagi javakra is, ezeket az ember munkájával állítja elő. A keresztény ember nem csupán azért dolgozik, hogy több pénze legyen; tudja, hogy a pénz nem cél, hanem csak eszköz. Jézus példázata a gazdag ember hamis biztonságérzetéről (Lk 12 15-21) rávilágít: hiába van valakinek nagy vagyona, ha nem az Istenben gazdag, nem juthat el a
boldogságra. Az ünnep segít tudatosítanunk, hogy mit is jelent Istenben való gazdagságunk. Az ünnepben ugyanis mindig ott van kitárulkozásunk a végtelen felé, kapcsolataink megerősítése Istennel, szeretteinkkel, barátainkkal. Amikor eltölt bennünket az ünnepi öröm, átérezzük: létünk, kapcsolataink és mindenünk, amink van, Isten ajándéka. … Használjuk ki az ünnep adta lehetőséget arra, hogy a családban, a rokoni és baráti körben, a közösségekben és munkahelyünkön is erősödjenek a kapcsolatok. Ébresszen rá az ünnep: mindnyájan a bennünket feltétel nélkül szerető mennyei Atya gyermekei, tehát testvérek vagyunk. Az ünnep képes túlmutatni a hierarchián, a generációkon, a korkülönbségeken, a szerepeken, a jövedelmeken, segíti a közösség megtapasztalását, erősíti a családban a generációk közötti kapcsolatokat, közös sorstapasztalatot ad a munkahelyen, vagy bármely valódi közösségben. A magyar történelemben szép példákat találunk arra, hogy egy-egy válságos pillanatban, megpróbáltatások idején az ünnep képes volt megújítani az ös�szetartozás érzését, a közös akaratot az életre, a küzdelemre. Az ünnep erőt tud adni, ráébreszt az egymásra utaltságra, fokozza a többiekbe, mindenekelőtt azonban Istenbe vetett bizalmunkat. Micsoda erő árad ki ott és akkor, amikor sok száz ember együtt énekli: Isten áldd meg a magyart! Részletek a www.magyarkurir.hu–n megjelent Bíró László (Gy69) püspök úr „Hívom a családokat 2013 novemberében” című leveléből.
Karácsonyi üzenet Arccal a szegénység felé! „Felfedeztük,” hogy a Megváltó is hajléktalanként érkezett e világra. Adományok, jótékonysági akciók, csomagok, pénz. Mintha a szegénység kizárólag anyagi kérdés lenne. Pedig a lelki nyomor még súlyosabb, amelyben ugyancsak „bővelkedünk”, s amelynek enyhítésére elég egy barátságos gesztus, egy türelmes meghallgatás, egy mosoly. Szeretettel kívánok kegyelmekben gazdag ünnepeket. Dr. Tringer László a BDSZ szenátusának tagja
2
„Jó lenne, ha a Gyermek Benned is megszületne, s újra figyelni tudnál angyali énekekre.” (Csanád Béla) Igazi örömöt sugározni az tud, aki engedi, hogy saját sötétségébe beragyogjon az Isten fényessége. Áldott Karácsonyt kívánok mindenkinek! Korzenszky Richárd OSB Tihany
szövetségi hírek
BDSZ Elnökségi hírek Tisztelettel felhívjuk figyelmeteket a tagdíj befizetésének fontosságára. Ez Diákszövetségünk legfőbb bevételi forrása. A már második éve hatályban lévő Tagdíjrendelet nagyban leegyszerűsíti dolgotokat, illetve jelentősen könnyíti a még tanuló, illetve a már nem aktív diáktársaink helyzetét. A Tagdíj mértéke az Elnökség 2013. március 7-i döntése alapján 5000 forint/év az érettségit követő 5 év elteltével, az érettségit követő 44. év eléréséig. A kedvezményes tagdíj mértéke 1000 forint/év az érettségit követő első öt évben, illetve az érettségit követő 44 év után. A mai nehéz anyagi helyzetben nem engedhetjük meg, hogy a kötelezettségüket lelkiismeretesen teljesítő tagtársaink finan-
szírozzák meg azok Hírlevelét, akik már évek óta nem fizetnek tagdíjat. Az elmúlt évek eseményei, a területi szervezetek szerepének átalakulása, az alumni jellegű tagszervezetünk megjelenése, az új kihívások, a BDSZ szolgáltató jellegének erősödése mind szükségessé teszik Diákszövetségünk szervezeti reformját. E reform előkészületei már több mint egy éve folynak, és szeretnénk, ha tagságunk aktívan részt venne e folyamatban. Ezért kérünk, írd meg véleményedet, ötletedet, miképp lehetne a BDSZ-t hatékonyabbá, szervezettebbé, sikeresebbé tenni! Javaslataitokat, észrevételeiteket az elnökség e-mail címére várjuk:
[email protected]. a BDSZ elnöksége
Kedves Diáktársak! Az adott év tagdíja csak folyó évben fizethető be. Nem lehetséges tehát az előre fizetés. Az esetleges túlfizetéseket támogatásként kezeljük és ösztöndíjalapunkba, illetve a szociális alapba gyűjtjük.
új belépőink
Katona Bálint András Molnár Benedek Dévényi Norbert Salamon András Kriller Norbert dr. Nagy Dénes Csaba Attila dr. Kaszás Pálma Soós Balázs Hegedűs Marcell Saly Péter Módos Máté Nagy Péter Csepi Norbert Környei Márton Horváth Bertold Laki Gábor Horváth László Bányai Márk Szijártó Gábor
Ph2012 Gy2004 Ph1989 Ph2011 Gy1993 Gy2005 Ph2000 Gy2013 Gy2006 Gy2013 Gy2013 Gy2011 Gy2011 Gy2012 Gy2013 Gy2013 Gy2011 Gy2011 Gy2012 Bp45(47)
1
%
Egyesületünk köszönettel fogadja az 1% felajánlást minden diáktársunktól, pártoló tagunktól. A felajánlott összeget a területi szervezeteink, közösségeink támogatására fordítjuk. adószám: 19113966-1-08
bencés telefonflotta Kedves Diáktársak, Flottatagok! Újra van lehetőség meglévő diákszövetségi flottás előfizetéseitekhez kapcsolódóan hűséghosszabbítással új készüléket, valamint a szokásos feltételek szerint új előfizetést igényelni. A Magyar Katolikus Egyház és a Telenor közti keretmegállapodás felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, vagyis az új szerződésről és percdíjakról továbbra sincsenek információink, azonban a készülékvásárlási tilalom egy időre felfüggesztésre került, vagyis akinek sürgetővé vált a telefoncsere, most élhet a lehetőséggel. A szolgáltató-szerződésben meghatározottak szerint a jelenleg is érvényes díjak maradnak várhatóan ez év végéig. Ami teljesen biztos: szolgáltatói részről az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége továbbra is adott az inflációkövető díjemeléssel egyetemben. A konkurens szolgáltatók számunkra kínált szer-
ződésajánlatai azonban még mindig alulmúlják a Telenor kínálta lehetőségeket, így szinte biztosra lehet venni, hogy szolgáltató-váltásra nem fog sor kerülni a flotta szintjén. FONTOS változás, hogy a rendeléseket automatizáltuk, és a meglévő flottás számokhoz, –melyeknél lejárt a hűségidő –, immár nem hosszadalmasabb levelezés, hanem egyszerűen a www. bdsz.hu/telefonflotta oldalon elhelyezett linken adható le a készülékigénylés. A gyakran ismételt kérdésekből egy folyamatosan frissülő összeállítást helyeztünk el a www.bdsz.hu/telefonflotta oldalon. Arra kérünk benneteket, hogy mielőtt kérdéseiteket feltennétek akár telefonon, akár e-mail-ben, olvassátok át az oldalon lévő információkat, mert nagy valószínűséggel ott meg is kapjátok a választ! Sárfi Péter (Ph03) & Kovács Péter (Ph05)
3
szövetségi hírek
! ! Ú J R A ! !
BDSZ BÁL BUDAPEST
EXPERIDANCE HÁZ
2014.02.22. www.bdsz.hu w w w . b e n c e s ba l 2 0 1 4 . h u www.phbences.hu
Meghívó a Győri Bencés Bálba – 2014. február 8. Kedves Bencés Öregdiákok, Kedves Öregdiáktársak Házastársai, Kedves Mindnyájan, akik kötődnek a győri bencés közösséghez! A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium és a Bencés Diákok Győri Egyesülete 2014 farsangi időszakában is megrendezi a Győri Bencés Bált. 2014. február 8-án szombaton 18.30-ra ismét szeretettel várjuk a győri és más iskolákban végzett diáktársakat, házastársaikat, győri diákjaink szüleit, és azokat a kedves győri polgárokat, akik kötődnek bencés közösségünkhöz! A szervezők ígérik, hogy az I. Győri Bencés Bál tapasztalatai alapján, a beérkezett visszajelzések nyomán, igyekeznek még színvonalasabbá, barátságosabbá tenni a Bált, ügyelve apróbb technikai részletekre is (nagyobb táncfelület a Díszteremben, az asztalok szellősebb elhelyezése, bővebb étel- és italkínálat, illetve külön italpult, hangosítás a folyosón). Azt szeretnénk – a gimnázium vezetői, a győri bencés közösség tagjai és a BDGYE elnöksége –, ha minél több kedves barátunk jól érezné magát: ismét sok volt osztálytársával, diáktársával, tanárával találkozna, és kulturált farsangi élményben lenne része. A Bál szervezésénél kiemelten gondolunk a fiatalabb, még nem saját keresetükből élő barátainkra, volt diákjainkra, valamint sajátos igényeikre (külön „beszélgetősarkok”, pontosabban termek). A II. Győri Bencés Bál védnöke a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium fenntartója, Horváth Dori Tamás (Gy67) perjel atya, díszvendége pedig Völner Pál úr (Ph81), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. A bencés vendégek között köszönhetjük Kiss Domonkos (Gy64) atyát is, aki egy évtizeden keresztül volt iskolánk közkedvelt tanára. Tombolafelajánlásokat szívesen fogadunk (gyoribencesbal@ gmail.com)! A felajánló cégek logóját vagy magánszemélyek nevét a Bál honlapján és a gimnázium folyosóján feltüntetjük. Kérjük, hogy az adományozott tárgy vagy szolgáltatás minimális értéke 10.000 forint legyen. A magyaros ételekből álló vacsorát (marhapörkölt nokedlivel, sült húsok, sajtok, tepertő stb.), a hagymás-libazsíros parasztkenyeret
mint nassolnivalót és az éjféli disznótorost (hurka, kolbász) a győri Új Zöldfa Étterem szolgáltatja (http://www.ujzoldfa.hu). A kávékülönlegességekről és a röviditalokról (Szigetköz Lelke pálinkacsalád: http://szigetkozpalinka.hu) 2014-ben a Café Frei kávéház (http://www.cafefrei.hu) gondoskodik, a győri perjelség ajándékboltja – a Bencés Bolt Kft. – pedig a Pannonhalmi Főapátság fehér, vörös és rosé borait, valamint a Tihanyi Apátság „Tichon” márkanevű üveges sörkülönlegességeit fogja árusítani. Jelentkezés Belépőjegyeket 10.000 és 7.000 forintos áron lehet igényelni, attól függően, hogy dísztermi vagy osztálytermi elhelyezést szeretne a jelentkező. A diák és nem-diák jelentkezők között nem teszünk árbeli különbséget. Mind a Díszterem, mind az osztálytermek elegánsan fel lesznek díszítve, és mindegyik helyen ugyanazt a szolgáltatást kapják a kedves vendégek. A dísztermi ülőhelyet azoknak ajánljuk, akik szeretnének sokat táncolni, az osztálytermit pedig azoknak, akik szeretnének többet beszélgetni, ismerkedni. A 10.000, illetve 7.000 forintos belépőjegy magában foglalja – a köszöntőitalt (Martini vagy narancslé), – a bőséges magyaros vacsorát és az éjféli disznótorost, – a folyamatosan rendelkezésre álló „italkorcsolyát” (tepertő, hagymás-libazsíros parasztkenyér stb.), – a süteményt, – a korlátlan italfogyasztást (csapolt tihanyi apátsági sörök, üdítők, ásványvíz), – és a sokféle programot. Jelentkezni a www.gyoribencesbal.hu oldalon lehet, rendkívüli esetben pedig
[email protected] címen vagy telefonon 20 óra után a +36-20-366-43-16 számon. A viszontlátás reményében: Tóth Konstantin OSB igazgató és Molnár Zsolt a BDGYE elnöke
Gratuláció Dr. Rékási József tanár úrnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Paedagogia Christiana díjat adományozott! A díjat Dr. Erdő Péter bíboros úr, az MKPK elnöke, adta át. A kitüntetéssel a Konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni azért az elkötelezett munkáért, amelyet Dr. Rékási József tudóstanárként, pedagógusként és kutatóként végez. Gratulálunk!
4
Örömmel tudatjuk, hogy Pézsa Tibor olimpiai bajnok diáktársunkat a Magyar Sport Napján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Bay Béla-díjjal tüntette ki. Gratulálunk!
arbor fuit benedictus
Arbor fuit Benedictus A Bencés Diákszövetség Almanachja a bencés nevelésről 2010-2013 (Szerk.: Deli Gergely, Kovács Péter) A Bencés Diákszövetség immár hagyományos Almanachjának legfrissebb száma 2013 októberében jelent meg. A korábbiaknál terjedelmesebb, igényesebb kiállítású kötet bemutatójára 2013. október 25-én került sor a Győri Nemzeti Színház nagytermében; a kerekasztal-beszélgetés résztvevői Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi főapát úr, Hardi Titusz OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, Dejcsics Konrád OSB, a Főapátsági Könyvtár igazgatója, Kukorelli István, a Bencés Diákszövetség elnöke, valamint a kötet két szerkesztője, Deli Gergely és Kovács Péter voltak. Az e sorok írója által vezetett, közel egy órás beszélgetésen elhangzottakat itt és most ugyanúgy lehetetlen összefoglalni, miként a bemutató hangulatát visszaadni; de még a kötet gazdag tartalmának tételes ismertetése is meghaladná a rendelkezésre álló terjedelmi kereteket. Az alábbiakban ezért csupán az Almanach tematikájára hívhatom fel a Bencés Hírlevél Tisztelt Olvasóinak figyelmét. Az Arbor fuit Benedictus című kötet központi tematikája – ahogy azt már alcíme is jelzi – a bencés nevelés. Négy fejezetre tagolt, összesen 32 írásának mindegyike ezzel a témával foglalkozik. A bencés nevelésről című első fejezet öt írása közül hármat – Kovács Arisztid, Luif Otmár és Horváth Dori Tamás személyében – egy-egy volt bencés gimnázium–igazgató jegyez; egymás utáni olvasásuk már csak azért is érdekes, mert egy bő fél évszázad telt el keletkezésük között. Már a címével – Mitől bencés a bencés gimnázium? – is felhívja magára a figyelmet Mary Collins OSB tartalmas írása, mely 2005-ben előadásként hangzott el egy az Amerikai Egyesült Államokban, bencés és ciszterci gimnáziumok igazgatói számára tartott konferencián; most Deli Gergely fordításában immár magyarul is olvashatunk arról, milyen válaszokat kell megfogalmaznia egy bencés gimnáziumnak a globalizáció kihívásaira; és megtudhatjuk azt is, hogy – a szerző véleménye szerint – mi az a tíz „márkajegy”, mely a bencés gimnáziumot valóban bencés gimnáziummá teszi. De jó szívvel ajánlhatom Ranschburg Á. Hildegard OSB obl. Alkotni, de hogyan és miért? című írását is, mely egy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végzett pszichológiai műhelymunka tapasztalatainak összefoglalását adja. A második – Bencések és tanárok címet viselő – fejezet hat írása egy-egy tanáregyéniséget mutat be. A tudatos szerkesztői koncepciónak köszönhetően különböző típusú egyéniségeket ismerhetünk meg: Maróth Miklós egy bencés diákból lett tudóst, egyetemi kar alapításában aktívan részt vállaló személyiséget, Kühár Flóris a tudós zárdaalapító bencést, Kemény Dózsa a prefektust, Rékási József a Pannonhalmán évtizedekig civilként működő, az országnak több mint 300 orvost és gyógyszerészt adó biológiatanárt, Jordán Sándor Emil a Brazíliában iskolát alapító
bencés tanárt testesíti meg, mutatva egyben azt is: milyen sokféle tanártípus együttműködése járult hozzá a 20. században a bencés diákok neveléséhez. Az Alma Materek című harmadik fejezet tíz írásának élére – fájó kényszerűségből – két nekrológ került, melyek Jáki Sándor Teodóz OSB személyében egy pannonhalmi diákból lett győri bencés tanárnak, Görömbei András esetében pedig egy győri diákból lett debreceni professzornak állítanak emléket. Kemenes Illés OSB 1933-ban készült írásának közlésével a Bencés Diákszövetség 1923-ban a győri bencés gimnáziumban történt megalapítására emlékeznek a szerkesztők. A fejezet írásainak nagyobb része történeti jellegű: a szerzők egy része tanulmányt közöl, néhány a visszaemlékezést választotta. Az előbbiek közül külön is felhívnám a figyelmet Szalai Béla tanulmányára, mely az esztergomi bencés gimnázium XIX. századi történetét egy helybeli polgárcsalád négy generációja itt tanult 14 tagjának sorsán keresztül mutatja be; de izgalmas és értékes történeti jellegű írásokkal jelentkezett Szalay Kornél Géza, Péter Tamás és Hancz Patrik is; míg az utóbbiak sorában Szíjártó Gábor a budapesti bencés gimnáziumnak állít emléket, Kukorelli István pedig a pannonhalmi diákévekre emlékezik. A kötet záró – Diáktársaink címet viselő – fejezete számos érdekes visszaemlékezést tartalmaz. Különösen fontosnak tartom azt a négy írást, melyekben 1951-ben, ill. 1952-ben érettségizett diákok vetették papírra emlékeiket. Azon öregdiák– nemzedék tagjai, akik a második világháború utolsó éveiben nyolc osztályos bencés gimnáziumban kezdték tanulmányaikat, melyeket azután egy államosított iskolában folytattak és esetleg másutt – pl. a győriek egy része a Révai Miklós Gimnáziumban – fejeztek be. Csillag László, Horváth István, Palla Dénes, Láng Béla és Surányi Miklós szinte az utolsó pillanatban leírt emlékeiből egy változásokban bővelkedő – és részleteiben csak kevesek által ismert – korszakról kaphatunk hiteles képet. De nem érdektelen a később érettségizettek sorsának megismerése sem; pl. a Kacskaringók című írásból, melyben Born András azt írja meg, milyen nehézségek árán sikerült 1964-ben Pannonhalmán érettségizett diákként bejutnia a magyar felsőoktatásba. A további írások közül kettőre szeretném külön is felhívni a figyelmet: Kovács Győző Egy osztályújság története című visszaemlékezésére, melyből egy 1956-ban Pannonhalmán készített, havonta „megjelenő” – házilag sokszorosított – osztályújság napjainkig ható összetartó erejét ismerhetjük meg; míg a Hogyan éltem meg a négy évet című írás 2012-ben Pannonhalmán érettségizett szerzője, Kubinyi Márton arról vall, mit jelent neki most – elsőéves egyetemistaként – a gimnázium, milyen élmény oda visszatérni – és hogy milyen hasznát veszi pl.
5
szövetségi hírek annak, hogy ott közgazdaságtan–szakkörre járhatott. Ez utóbbi – az értékes kötetet záró – írás mintegy visszautalás is Mary Collins felvetésére: hogyan tud válaszolni egy bencés gimnázium a mai kor kihívásaira? Azzal a sokoldalú neveléssel és oktatással, melyet az Almanach írásai végig tükröznek; az említett, valamint a hely hiányában itt és most fel nem sorolt tanulmányok, visszaemlékezések és egyéb „prózai” írások mellett pl. a versek és illusztrációk is. Vagy éppen jelen kötet külalakja, hiszen a most megjelent Bencés Almanach technikai szerkesztője Manninger Dániel személyében ugyanúgy bencés diák volt, miként Mester Sándor lektor és Szabó Tibor Zsombor olvasószerkesztő is!
A gazdag tartalmú és ízléses kiállítású kötetet jó szívvel ajánlom a Bencés Diákszövetség Hírlevele olvasóinak szíves figyelmébe! Horváth József (Gy76) Az Arbor fuit Benedictus című Almanach kötetre, korlátozott számban pótrendelést fogadunk el 2014. január 31-ig. A rendelés feltétele a rendezett 2013-as és 2014-es (!) BDSZ tagdíj. Tagdíjról érdeklődni a
[email protected] címen, vagy telefonon lehetséges (kedd és csütörtök 19:00-21:00 - +36203441134). Az Almanachot megrendelni a
[email protected] címen lehet. Minden megrendelésre visszajelzést küldünk.
BDSZ Ösztöndíjasok bemutatkozása Salamon András
Számomra az a hat év, amit a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium falai között töltöttem el, rendkívül meghatározó volt. Azt a kulturális, lelki és tudományos érdeklődést, amit ott bennem kialakítottak, a mai napig magamban hordozom. Ennek következményeként fontos számomra az, hogy kulturálisan érzékenyebbé tegyem a mai fiatalság egy kicsiny szegmensét. Létrehoztam a közösségemben, a Szent Imre Szakkollégiumban, Szegeden, egy olyan irodalmi kört, amely mind kollégiumi, mind városi érdeklődő emberek számára nyitott. Kulturális estet szerveztem, melynek keretében egy a mai kortárs irodalomban is járatos irodalmárt hívtam meg. Számomra fontos a közösség, és tudom, hogy érte tenni is kell. Ezen szándékom által vezérelve kollégiumi diákbizottsági tisztségre is pályáztam, és a kollégium egy évre megtisztelt a bizalmával. A közösségi és kulturális szerepvállalásaimon túl fontosnak tartom azt is, hogy tanulmányaimat kimagasló eredményekkel végezzem. Jelenleg másodéves hallgató vagyok a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Csoportelsőként, továbbá az évfolyamban betöltött kimagasló helyem miatt joggal lehetek elégedett az idáig elért eredményemmel. Komoly terveim vannak továbbá tudományos téren is. Tervezem, hogy a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Élettani Intézetében valamely cardiovascularis problémával foglalkozó kutatócsoport munkájába aktívan bekapcsolódom. Bízom abban, hogy ez a későbbi, tervezett szívsebészi/kardiológusi pályámat megkönnyíti. Mindezek mellett szociális téren családomnak vannak nehézségei. Édesapám 12 éves koromban elhunyt, azóta édesanyám hármunkat, két nővéremet és engem egyedül nevel. Sajnos a kollégiumi költségeken túl a tankönyvek finanszírozásán keresztül kisebb-nagyobb anyagi nehézségeink vannak. Nyáron emellett szeretnék angolul tanulni és nyelvvizsgát is szerezni, hogy a későbbi tudományos, szakorvosi pályafutásomat nagyban elősegítsem.
6
Hancz Patrik Győri születésű vagyok. Ebben a városban jártam bölcsödébe, óvodába, általános iskolába, gimnáziumba és végül egyetemista is itt vagyok. Nem is akartam máshova menni, a kérdés el volt döntve. Elsőgenerációs jogászhallgató vagyok a családban. Bíznak bennem, támogatnak. Minden erőmmel azon vagyok, hogy büszkék lehessenek rám a szüleim, és viszonozni tudjam a támogatást. Ahogyan szeretném ezt a gondoskodást meghálálni, ugyanúgy igyekszem visszaadni a győri bencés gimnáziumnak is valamit. Valamit a tanulmányaimból, valamit a sikereimből. Gondolkodásomat alapvetően határozza meg az, hogy itt végeztem. A közösség és az egyének mindig is példaként állnak előttem. Fiatal korom ellenére konzervatív gondolkodásúnak tartom magam. Tisztelet, tekintély, erkölcs, vallás, társadalmi hierarchia – csakhogy a számomra legfontosabbakat emeljem ki. Úgy vélem, az ösztöndíjjal tovább tudnám építeni azt az utat, amit elkezdtem, s amely útról mindig van egy olyan kijárat, amely a gimnáziumhoz vezet vissza, amely egy biztos pontként szolgál. Az ösztöndíjból elsősorban a tanulmányaimhoz fontos technikai eszközöket (hordozható számítógép, tollmeghajtó, kompaktlemez, nyomtató stb.) szerezném be, melyek biztosítanák számomra a további kutatások lehetőségét, mivel több TMDK dolgozat van tervben (alkotmányjog, büntetőjog) a jövőre nézve. Ha megkapnám az ösztöndíjat, kitenném versenyruhámra a Bencés Diákszövetségnek mint támogatónak a logóját. Ez a táncvilágban elfogadott dolog, és büszkén viselném. Mint említettem, fontos a közösségépítés, a közösség összetartása a gimnáziumon túl is. Pontosan emiatt szerettem volna a SZE bencés tagozatának elnöke lenni. Kell egy olyan mag az egyetemen belül, amely személyeket összeköt, azontúl, hogy egy egyetemre, egy szakra járnak. Ez a több a bencés szellemiség, amely csak nekünk van meg. Ezt kell ápolni, építeni, megtartani!
szövetségi hírek Kolumbán Bálint
Véleményem szerint az elmúlt hat évben minden erőmmel azon igyekeztem, hogy egyetemi tanulmányaimat a középiskolában megtapasztalt szellemiségben, a lehető legmagasabb szinten folytassam. Mindemellett tudományos és közéleti tevékenységet folytattam, mellyel segítettem hallgatótársaimat, továbbá megkezdtem kutatói tevékenységemet, így megalapozva jövőbeni munkásságomat. Végzős orvostanhallgatóként júniustól megszűnnek azon ösztöndíjjak folyósításai, melyek eddig fedezték pécsi lakhatásom feltételeit, valamint hallgatói jogviszonyom júniusi megszűnése nem teszi lehetővé kollégiumi lakhatásomat. A magyar egészségügyben a központi gyakornokok fizetésüket október hónaptól
kapják, ellenben július és augusztus hónapokban ügyintézés végett Pécsett kell tartózkodni, valamint előfordul, hogy október hónap előtt már el kell foglalni a posztot az adott klinikán. Ezért pályázatom sikeres elbírálása esetén a számomra megítélt összeget ezen hónapok költségeinek finanszírozására szeretném felhasználni.
BDSZ Ösztöndíj 2014. www.bdsz.hu
Luif Otmár Ösztöndíj 2013-ban másodízben került kiosztásra a Luif Otmár OSB emléke előtt tisztelgő ösztöndíj. Június 14-én Pannonhalmán, a gimnázium évzáróján, Koleszár Balázsnak, míg június 15-én a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium évzáróján Bozsaki Ákosnak dr. Kőrösi Tamás (Ph73) alapító elnök adta át a Luif Otmár Ösztöndíjat. A tavalyi győri díjazott – Pungor Dávid – különdíjban részesült. Az alábbiakban olvashatjátok dr. Kőrösi Tamás (Ph73) ünnepi beszédét: Tisztelt Bencés Atyák, Tanárnők, Tanár Urak, Kedves Egybegyűltek és Bencés Diákok! Az áradások után igen sok hordalékfa úszik szabadon a folyók felszínén. A kis uszadékok vidáman keringőznek a sodrás tetején, szabadon barátkoznak egymással, útjukat semmi más, csak a fősodor, a divatos „mainstream” határozza meg. Egyvalami azonban mélységes mély irigységgel, talán utálattal is tölti el őket, amikor pajkosan kipillantanak a habok közül: a part menti fák látványa. Azoké a rendezett, zöldlombú, gőgösen a víz fölé hajló fáké, amelyek sziklakemény törzzsel és terebélyes gyökérzettel bírnak. A Bencés Gyökerek! Gyökerek, amelyek az életet szivattyúzzák a törzs és a levélzet felé, egyúttal stabilitást is nyújtanak a viharokban és áradások idején. S minél nagyobb a szárazság, annál mélyebbre hatolnak, hogy biztosítsák az egyed túlélését. Egy ilyen fa kidönthetetlen, tántoríthatatlan. Egy kisdiák négy évtizeddel ezelőtt Otmár atyát, a szigorú biológiatanárát és a diákotthon igazgatóját képzelte el ilyennek. Mi akkor és ott szenvedtük Otmár atya szigorú tekintetét. De ez a tekintet és a mögötte álló bencés szerzetes emberré formált sokunkat. Számon tartotta magatartásunkat, érezte, hogy cselekedeteinknek és gondolatainknak mi a rúgója, talán szívünk indulatát is nyitott könyvként kezelte. Mi tagadás, az ösztöndíjat és a füveskönyvet is a hála szülte. Az a hála, amiről Samuel Johnson írta: „A hála gondos nevelés gyümölcse. Nem terem alantas emberek között.” Igen: a hálátlanság
természetes gyom, de a hála olyan, mint a rózsa. Táplálni kell, öntözni és ápolni, szeretni és óvni. Egy nemzetet, egy népet abból is meg lehet ítélni, hogyan gondozza, szeretgeti az idős embereket. A nemzet lelkületének megítélésben sokat segít az is, ha a temetők állapotát méri fel az ember. Egy közösség megítélhető abból is, hogyan emlékezik meg halottairól, szükségét érzi-e annak, hogy egy-egy meghatározó, életében szeretett és arra érdemes ember emlékét ne engedje elhalványodni. Otmár atya, a szerzetes, a nevelő és az ember 2008-ban itt hagyott bennünket. Három évvel később páran eldöntöttük, hogy arra az egy leprásra szeretnénk hasonlítani, aki nem tűnt el köszönés nélkül Krisztus elől. A létrehozott ösztöndíjjal kívánjuk hosszú időre megőrizni Otmár atya emlékét, s füveskönyvével egy gondolkodó bencés alakját maradandóvá formálni. És semmi másért, csak az adakozás öröméért adni.
Tisztelt Diáktársunk! Kérünk, amennyiben anyagi lehetőségeid engedik, támogasd célkitűzésünket befizetéseddel. Hisszük, hogy Istenünk azért adja nekünk a földön az anyagi javakat, hogy azokat helyesen használjuk fel, s ennek része az is, hogy segítjük a jövő nemzedékét. A Luif Otmár Ösztöndíj számlaszáma: 12096712-01275545-00100000 Raiffeisen Bank Aki a tavaly megjelent Luif Otmár füveskönyve című művet szeretné megvásárolni, az alábbi elérhetőségeken megteheti:
[email protected] 70/253-3708. Bencés diáktársi köszöntéssel:
Dr. Kőrösi Tamás (Ph73)
7
beszámoló
Szent márton kamarakórus Kamarakórusunk már a nyári szünetben elkezdte a próbákat, hiszen meghívást kaptunk a melki bencés apátság közösségétől, hogy a monostor nyári koncertsorozatának részeként fellépjünk az augusztus 24-25-i hétvégén Ausztria egyik legszebb barokk stílusú templomában. Az alsó-ausztriai melki bencés apátságban több mint 900 éve tevékenykednek bencés szerzetesek. A hétvége folyamán Márton vendégpáter jóvoltából betekinthettünk az apátság építészeti, kulturális és vallási világába. Az egész épületkomplexum szépséget és nagyságot tükrözött, amely a közösség belső életére is kisugárzik. Kifogyhatatlannak tűnő vendégszeretet vett körül bennünket, amely mind a bőséges ellátásban, mind az őszinte érdeklődésben megmutatkozott. Ilyen idillikus atmoszférában vettünk részt énekes szolgálatunkkal a bencés konvent szentmiséjén augusztus 25-én délelőtt. Az Úrnak zsúfolásig megtelt Házában a melki hívek közössége vastapssal adott hangot tetszésének, ami kórusunknak erőt és további bátorságot biztosított az esti koncert előtt. Vasárnap esti fellépésünknek a szervezők az „éjszakai koncert” nevet adták, amelyen közreműködött Florian Neulinger orgonista. Október 20-án énekkarunk bemutatkozott Kerepesen, a Szent Anna–templomban, ahol közreműködtünk a szentmisén, majd rövid koncertet adtunk Áment Lukács atya vezetésével. A fellépés után a hívek közössége agapét rendezett számunkra. Koncertajánló Már most szeretnénk hirdetni a kedves Diáktársaknak, hogy az adventi időben több fellépésünk is lesz. December 8-án 18 órakor a budai Szent Imre templomban kórusunk közreműködik a szentmisén, december 26-án, Karácsony ünnepének másnapján pedig 13.30 és 15.30 órakor, a Pannonhalmi Bazilikában Lukács atya orgonakoncertjének keretében lépünk fel.
8
Adventi gyertyagyújtások Advent vasárnapjain pannonhalmi hagyomány szerinti gyertyagyújtás lesz az Egyetemi Templomban (Bp. V. ker., Papnövelde utca, az ELTE jogi kara mellett) az esti fél 8-as szentmise után (kb. 20.25-kor). Az alkalmak dátum szerint: december 1., december 8., december 15., december 22. (ez utóbbi időpont még változhat). Közös imádságaink elmélkedéseit meghívott atyák tartják. A liturgián a Szent Márton Kamarakórus tagjai teljesítenek énekes szolgálatot. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! Felvétel a Kamarakórusba Ismét felhívjuk kedves Diáktársaink figyelmét, hogy a Szent Márton Kamarakórus felvételt hirdet tagjai sorába. Elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik bencés gimnáziumaink valamelyikének diákjai voltak, és Budapesten folytatják felsőoktatási tanulmányaikat, nem utolsó sorban pedig szívesen szentelnének időt a közös éneklésekre, ennek keretében a koncerteken, egyéb szerepléseken és a felkészülést szolgáló énekkari próbákon való részvételre. Kórusunk a Pannonhalmán megismert gregorián repertoár mellett a reneszánsz és kora barokk, valamint a XX. századi polifon kórusművek megszólaltatását tűzi ki célul, s ezzel egyedülálló szolgálatra vállalkozik Magyarországon. Sok szeretettel várjuk újonnan jelentkező Diáktársainkat! A kórusról részletesebb információkat a http://szentmarton.osb. hu weboldalon, vagy a Facebookon a http://www.facebook.com/ Szent.Marton.Kamarakorus címre kattintva találtok. Szabó Tibor Zsombor (Ph2006)
[email protected]
Konkoly Manriko
beszámoló
Causa nostrae laetitiae – Örömünknek oka Márianosztra 2013 Az idei Mária–zarándoklatra a Börzsöny hegyei közt megbúvó Márianosztrára hívta tagjait a Bencés Diákszövetség. Bár jó néhányan bizony hosszú útra vállalkoztak, a tavalyihoz képest csaknem kétszer annyi diáktársunk jelent meg szeptember 21-én a kegytemplomnál, köszönhetően Cirill atya lelki vezetésének és Dr. Jobbágy Lajos diáktársunk fáradhatatlan szervezőmunkájának. A 11 órakor kezdődő szentmise előtt – melyet Cirill atya celebrált – a gyülekezéskor örömmel ismertük fel néhány iskolatársunk évtizedek óta nem látott arcvonásait, még ha időnként némi segítséggel is. Borsos József pálos atya, plébános vezetett be bennünket a bazilikába. Beszélt a magyar alapítású pálos rend történetéről, a történelem viszontagságos évszázadairól, melyek során a rend súlypontja Lengyelországba, Jasna Gorába helyeződött át. Onnan származik az oltárkép is, a częstochowai Fekete Madonna másolata. Jelenleg négy pálos közösség található az országhatárokon belül. De ne feledjük Pázmány Péter megállapítását: „Et tu Hungaria mia dulcis patria cum paulinis crescis et cum it idem decrescis” – Te is Magyarország, édes hazám a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. József atya Gárdonyi Géza regényének címét említve jellemezte az épületkomplexum kettősségét. Amíg ők itt néhányan Isten rabjaiként alkotnak közösséget, addig a börtönként működő épületrészt a bűn rabjai számára kell fenntartani, sajnos sokkal több lakó számára. Humorosan összehasonlította a pálos és bencés rendet: őket ruházatuk alapján fehér barátoknak nevezik, tehát már most az üdvösség fehér öltözetét viselik, míg a bencések – ebben – úgy tűnik, le vannak maradva. A szentmise után teljesen megtöltöttük a kis falu vendéglőjét: kellemes hangulatban elköltött ebéddel készültünk fel a délutáni programra. A falu melletti Kálvária-dombra vezető keresztút méreteivel, meredekségével először komoly sípályára emlékeztetett, de stációról-stációra haladva, énekelve, imádkozva feljutottunk a Kálvária-kápolnához. A kápolna előtti szabadtéri oltár és a kis fennsíkot terméskővel körülövező liturgikus tér már önmagában is jelezte, hogy itt feltétlen meg kell állnunk, távolabbra tekintve pedig a kegytemplom, a börzsönyi hegyek, a Duna egy kis da-
rabja és a visegrádi vár látványa nem mindennapi díszlettel vett körül bennünket. Szebb helyet nem is találhattunk volna, hogy a nemrég elhunyt Teodóz atyáról, a moldvai csángók nagy pártfogójáról („szürkefejű öreg bácsó/ Égből küldött mentő hágcsó” – ahogy Nagy Gáspár nevezi egyik levelében), felkutatójáról, megmentőjéről megemlékezzünk. Jobbágy Lajos mint Teodóz atya zeneértő társa, évtizedes barátja disszertáció-szintű előadással készült erre az alkalomra, melyet énekléssel és a barátságukat végigkísérő kedves anekdotákkal tett színessé. Felidézte az egyik utolsó gyöngyszemet, melyet Teodóz atya Kunszigeten talált és megmentett az utókor számára: a húsvétvasárnap hajnali Krisztus–keresés előénekes–felelgetős több évszázados dallamát. Lendületes előadásától még a sűrűn teleírt papírlapok is fel akartak szállni a kőasztalról (vagy talán a széltől?), mindenesetre Cirill atya egy kővel regulázta meg azokat. Visszatérve a bazilikához, betértünk a múzeumba, mely az épületegyüttes kettős funkciójának megfelelően két szárnyból áll. Az egyik oldal a pálos rend történetét, a viharos évszázadok után még romjaikban is tekintélyes régészeti értékeit mutatja be olyan alapossággal, hogy elmélyültebb tanulmányozásához jó lenne könyv alakban is hozzájutni. A múzeum másik szárnya a kolostorból lett börtön múltja mellett az elítéltek mindennapos életébe is betekintést nyújt. Néhányan még a közeli erdőszélen meghúzódó rabtemetőt is megtaláltuk. Ne feledjük, az 50-es évek végén Dávid atya is itt töltött börtönbüntetéséből két évet. Bár az akkori világ hatalmasságai a bűn rabjaként tartották őt számon, visszaemlékezéseit olvasva bizonyossá válik, hogy börtönévei alatt is Isten rabja maradt. A boltíves kapunál elköszönve József atya többször megismételt búcsúszavai kísértek haza bennünket: mosolyogni, mosolyogni, bármi ér bennünket csak bízni, mosolyogni! Mert Mária velünk van! Dr. Kőváry György (Ph69) Jövőre is Mária-zarándoklat! 2014. 09. 20-21. Frauenkirchen és Kópháza.
9
beszámoló
Nótahajó harmadszor „Felismert tanár úr, vagy tán elfelejtett már…” (Cseh-Bereményi: Budapest) 10 óra körül a helyzet már fokozódik. Jócskán fogyott a sörből, úgyhogy előkerülnek az osztályban már milliószor elregélt és számtalanszor végigröhögött történetek. „Jaj, ne mondjuk már el újra! Minden évben elmondjuk.” „De a többiek miatt! A szecsömök miatt! Ők még nem ismerik!” Úgyhogy forognak a régi lemezek, csak most mások is hallgatják. Az egészben az a jó, hogy mindenki különösebb hozzáfűzött magyarázat nélkül ért mindent. Egy nyelvet beszélünk. A kérdés általában csak ennyi a sztorik végén: „Ez tényleg így volt!” Az egyik adekvát válasz
pedig így hangzik: „Nem tudom már, de így szoktam elmesélni.” Idén, október másodikán, immáron harmadszor rendezte meg a Diákszövetség a Nótahajót. (Igen, nagybetűvel.) Az esemény mostanra vitán felül az öregdiákok találkozásainak egyik legfontosabbja lett. Vannak már olyanok is, akik egyenesen a Nótahajókról ismerik egymást. Például Krénusz Ákos itt toborozza az embereket, hogy a BVSC műfüves focipályáján minden vasárnap este meglegyen a kétszer 6+1 játékos. A hajó minden évben megtelt, és ha így folytatjuk, nagyobb vízi alkalmatosság után kell néznünk. Páran már szemet is vetettünk az Európára. (Egy sikeres kalóztámadás esetén például bérleti díjat sem kéne fizetnünk.) Reméljük, hogy a következő években is ilyen sikeres lesz a rendezvény és nem törik meg a gyarapodás jó hagyománya sem! Ha így lesz, akkor ezután is a kivilágított Budapest alatt oszthatjuk meg egymással örökzöld történeteinket! Mikor végül kikötünk és le kéne szállni, jön a felismerés. Nyolcvanhárom, kilencvenhárom, kétezerhárom, tizenhárom – majdnem mindegy. „Aztán a HÉV megállt tudtam a régi szabályt búcsúhoz inni kell hagytam, hogy menjen el” (Cseh-Bereményi: Batthyány tér) Dobszay Balázs (Ph10)
Hajrá QPAC! 2013. május 4-én tartottuk a legutóbbi Bencés Sportnapot, amelyről az alábbiakban szeretnénk röviden beszámolni. A Sportnap immáron negyedik alkalommal került megrendezésre Budapesten. Olyan rendezvény ez, ahol a már végzett diákok, az „öregek” tölthetnek el együtt egy jó hangulatú napot. Találkozások, beszélgetések, „mi van veled, ezer éve…”. És persze foci, bogrács, sör, satöbbi. A Sportnap helyszíne ezúttal is a Hidegkúti S.C. sportpályája, és mintegy hatvanan vagyunk. Az időjárástól hajnalban egy kicsit ugyan tartunk, de a pályára kiérve hál’ Istennek csak a fű harmatos, a Nap pedig olykor-olykor felragyog a felhők mögül. És érkeznek a diáktársak, az egészen frissen végzettektől a már valóban valamennyire „öreg” diákokig. Mindenki mosolyog. A délelőtt folyamán a focié a főszerep. Összeállnak a régi csapatok. Régi felállások, néhol saját csapatmezek: van, amelyikre
10
még Pannonhalmáról emlékezhetünk. A régi cselek már nem mindenkinek jönnek össze. Ugyanakkor megmosolyogtató, ahogy az egykori osztálytársak a régi módon ugratják egymást. Megnyugtató is, mert érezzük: van, ami változatlan. Itt vagyunk, együtt vagyunk. Komoly játékvezetői felszerelésünk is van, de nincs rá szükség. A játék hevében néha kialakuló nézetkülönbségeket megoldjuk egymás között, legtöbbször egy mosollyal. Tógyer József mesterszakács közben ízletes csángó gulyást főz nekünk ebédre, és a dobozos sörök is előkerülnek. Eredményt hirdetünk, a 2008-ban végzett pannonhalmi B-sek, a Themor csapata a nyertes (a csapattagok Bakos Péter, Deák Bálint, Hegyi József, Töltl János, Tamása Tódor, Tóth Gergely). A Pannonhalmi Apátsági Pincészet felajánlásának köszönhetően az első három helyezett csapat minden tagjának kiváló apátsági bort oszthatunk ki. Ezúton is hálásan köszönjük Cirill atyának, hogy közbenjárásával ily módon emelte a Sportnap fényét. Szeretnénk még ilyen Sportnapokat. Jó lenne – ahogy mondják – élő hagyománnyá változtatni ezeket a tavaszi szombatokat. Focival, egymással. Várunk mindenkit jövőre is. Diáktársi üdvözlettel a szervezők: Deák Péter (Ph06) Nagy Gergő (Ph06) Szabó Tibor Zsombor (Ph06)
servus fidelis
Servus fidelis – könyvbemutató könyvbemutató A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai dísztermében 2013. október 12-én délelőtt volt a Servus fidelis – Kováts Arisztid OSB emlékkönyv bemutatója. A kötetet Szalai Béla (Ph58) diáktársunk állította össze, és Faber Miklós, a BDSZ örökös tiszteletbeli elnöke adta ki, magánkiadásban. A mintegy száz megjelent, többségében egykori bencés diák előtt a könyvet Gereben Ferenc (Ph60) diáktársunk ismertette. Azzal kezdte mondandóját, hogy a könyv elolvasása felért számára egy lelkigyakorlattal, és felmutatott egy több évtizedig lappangó, olvasásra buzdító könyvjelzőt, amelyet még 1958-ban kapott Arisztid atyától. Majd Korzenszky Richárd OSB (Ph59) emlékezett rendtársára, akit az élet művészének nevezett, a kifejezés legszebb, spirituális értelmében. Végül Végh László (Bp49) diáktársunk felvételének köszönhetően Arisztid atya hangját is hallhattuk. 1976-ban Servus Fidelis címmel írt Szunyogh Xavér OSB egy lírai hangvételű, valós életrajzi elemekre épülő megemlékezést rendtársáról és barátjáról, Kováts Arisztid atyáról. Arisztid atya (1891–1975) a Pannonhalmán 1939-ben alapított, akkor olasz tannyelvű gimnázium első igazgatója volt. Előtte már tapasztalatokkal teli tanári éveket töltött a rend győri, pápai és budapesti gimnáziumaiban, Kőszegen pedig igazgató is volt. Pannonhalmán az ő igazgatósága alatt épült fel a gimnázium és kollégium épülete, természetszeretetének köszönhetjük a mai Várkerületet övező fasort, művészetszeretetének pedig a Jeges-terem szekkóját, amelyen ő maga is látható. 1945-ben a budapesti gimnázium igazgatójává nevezték ki. 1952-ben
koncepciós perben kémkedésért 15 évre elítélték. 1956-ban szabadult a börtönből. 1958-ban került vissza Pannonhalmára kerti munkásnak, majd itt töltötte békességben, mint a mindenkori diákság „öreg barátja”, élete további éveit. A most megjelent emlékkönyvben Szunyogh Xavér életrajza után egy-egy válogatás következik Arisztid atya írásaiból, verseiből. A kötet rendtársai, diákjai és tanítványai visszaemlékezéseit is tartalmazza, végül Arisztid atya verses képeslapjai és életének egyes eseményeit megörökítő fényképek tucatjai zárják a sort. Arisztid atya mint tanár és mint nevelő egyaránt a Don Bosco-i elveket követte, a leghatásosabb pedagógiai eszköznek a szeretetet vallotta. Sokat tett annak érdekében, hogy diákjai a tudás mellett a természet szeretetét is elsajátítsák, ahogy mondta: „a fák és madarak barátai is legyetek!” Pannonhalmáról való távozása után az egymást váltó diáknemzedékek soká emlegették, hogy egy gyönyörű tavaszi délutánon, mint igazgató felszólította a diákjait az iskolarádión keresztül, hogy a stúdiumot megszakítva menjenek le az arborétumba és gyönyörködjenek a jó Isten teremtette természet szépségeiben. eddig lappangó, Mohácsi Péter (Ph79) Egy Gereben Ferenc (Ph60) Arisztid atya versét tartalSzalai Béla (Ph58) mazó könyvjelző
11
beszámoló beszámoló Kedves Barátaim! Köszönöm, hogy eljöttetek. 22 éve készülök erre napra, amikor kezetekbe adhatom, amit ARISZTID atya születési centenáriumára összegyűjtöttem. Jelentős részben Ti voltatok azon is jelen. Most végre itt van az emlékező kötet, és ez Szalai Béla kiváló barátom érdeme, aki elvállalta a sajtó alá rendezés nem kis munkáját. Hála és köszönet illeti érte. Az a szentírási idézet jut eszembe, hogy „a szív bőségéből szól a száj”. Arisztid atyára emlékezünk, és tele van a szívünk. Mindnyájunké. De az idővel való ésszerű gazdálkodás miatt csak néhányunkat kértem megszólalásra. Pedig látom Rajtatok, sokaknak lenne mondanivalója. Mert Arisztid sokoldalúságából mindnyájan kaptunk valamit. Mert ő polihisztor volt, csodálatos pedagógus, kiváló nevelő, vonzó egyéniség, rendkívüli ember és azon belül példamutató szerzetes. Mindnyájan adósai vagyunk. Mert minden mondatából, gesztusából a mélységes hit, az istenszeretet, az Istenhez tartozás, az Istent képviselés sugárzott. Mindezt nem „prédikálta”, hanem cselekedte. A mai napból azt a gondolatot vigyétek magatokkal, hogy benne olyan valakit ismertünk meg, akivel jó volt együtt lenni, egy levegőt szívni, mert puszta fizikai közelsége egy kicsit jobb emberré tett mindnyájunkat. Két versében is előfordul három egymást követő szó: „hála, csodálat, öröm”. Ezt lehetett fölfedezni minden megnyilatkozásából. Ahogyan az égbolt csillagait, a legkisebb gyomnövény formai tökéletességét, a madárdalt, a fákat, a zenei és képzőművészeti szépséget tudta megragadni, és lelkén átszűrve továbbadni. Nem önsanyargatásra nevelt, nem aszkézist akart gyakoroltatni tanítványaival, hanem nagyon egyszerűen, közvetlenül és meggyőzően Isten jóságát és ajándékozó szeretetét látta meg Ő maga, és láttatta meg mindenkivel, aki vonzáskörébe került. Mert vonzott. Minket és sokakat. Barátaim, köszönöm, hogy eljöttetek, fogadjátok Arisztid atyára emlékező kötetünket azzal a ragaszkodó szeretettel, ahogy a hozzá fűződő érzelmeitek ma ide hoztak Benneteket. Egy olyan emberre és úgy gondolunk – 38 évvel a halála után is – hogy
maradandó nyomot hagyott bennünk. Mert volt egy általa sem fölismert titka. Az, amit már mondtam: az ő társaságában, az ő fizikai közelségében valamennyien egy kissé jobb emberré váltunk. Faber Miklós (Bp48)
kézfogás 2013. november 9. A szerzetesi – egyházi iskolákban végzett diákok és a keresztény értékrend mellett elkötelezett pedagógusok ünnepi találkozója Tihanyban. Előadást tartott JELENITS ISTVÁN Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, tanár, író, a Corvin-lánc kitüntetettje. Fellépett a TIHANYI BENCÉS ISKOLA kórusa RADÓ KRISZTINA vezetésével. Délután konferenciabeszélgetéssel folytatódott majd szentmisével ért véget a találkozó. Vendégeink és segítőink voltak a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium balatonfüredi tagintézményének tanárai és diákjai, akik elhozták magukkal saját készítésű boraikat, melyek között megtalálható volt az idei Balatonfüred Város Bora is. Bischof Péter (Ph75)
12
beszámoló
keresztállítás 2013. október 31-én a Bencés Diákok Győri Egyesületének vezetősége megkoszorúzta elhunyt bencés tanáraik és vezetőségi tagjaik síremlékét, valamint felavatta a Bencés Diákok Győri Egyesülete által újjáalkotott, a 20. század magyar vértanúi emlékére 1989-ben az MDF győri szervezete által a Szentlélek téren állított, mára teljesen elkorhadt emlékkeresztet. A keresztet Marton József OSB áldotta meg, beszédet mondott Balogh Pál (Gy62), a Bencés Diákok Győri Egyesületének felügyelőbizottsági elnöke, a kereszt újraálmodója. Balogh Pál beszéde a XX. század minden magyar áldozatának emlékére állított új kereszt szentelésekor Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Tisztelt Marton József Atya – akinek, mint tudjuk része volt az üldöztetésben és zaklatásban, ezért külön megköszönöm, hogy elfogadta felkérésünket az új kereszt szentelésére –, Tisztelt Egybegyűltek: az új kereszt szentelésén résztvevők, a XX. század minden magyar áldozatára emlékezők! Negyedszázada, 25 esztendeje annak, hogy a Magyar Demokrata Fórum Győri Szervezete részéről született az a szép, magasztos gondolat, hogy a XX. század minden magyar áldozatának tiszteletére emléket állítson. Nem törekedtek arra, hogy monumentális emlékmű legyen. Nem próbálkoztak neveket felsorolni, mivel nincs is olyan ember, történész, kutató, aki pontosan fel tudná mérni az áldozatok számát. Elég csak abból a tényből kiindulnunk, hogy a trianoni diktátum, melyet a nagyhatalmak ránk erőltettek, feldarabolták hazánkat, majd mint egy-egy koncot, odadobtak belőle a körülöttünk lévő országoknak: itt van, csináljatok vele, amit akartok. Volt olyan ország, amely magyarlakta falvakat irtott ki, tüntetett el a föld színéről. Volt olyan ország, amely többször mészárlásokat hajtott végre. S volt olyan ország, ahol a 12 évestől a 60 évesig minden magyar férfit összegyűjtöttek és hagyták, hogy éhen és szomjan haljanak. Az elcsatolt területen élők a mai napig titokban tartanak sok-sok szörnyű esetet, mert még mindig félnek. Itt és most a majd elfeledett, eltűnt, megkínzott, az életben ellehetetlenített több millió magyar áldozatra, vértanúra emléke-
zünk. Nekünk ma – később a mindenkori élőknek – kötelességünk emlékezni, mert a XX. század Magyarországát és a magyarság sorsát ezek a szörnyűségek befolyásolták. Könnyes szemmel, de emelt fővel nézünk erre a keresztre, ami a sok-sok szenvedés és az értelmetlen halál jelképe. Ezt az új keresztet most a Bencés Diákok Győri Egyesülete állíttatta. Az eredeti, az MDF által 1989-ben felállított kereszt elkorhadt, csak a Szentlélek és a jó szándék tartotta, azért nem dőlt össze. Észrevettük – biztos sokan mások is – hogy már az állapota miatt nem méltó e helyre. Mivel eredménytelen volt az MDF volt tagjaival való kapcsolatfelvétel, úgy döntöttünk, hogy a Bencés Diákok Győri Egyesülete új keresztet állít fel, melyet Czigler Imre győrsági asztalosmester készített el. Javasolta, hogy időtálló vörösfenyőből legyen. Van egy régi, féltve őrzött fája a szibériai Jekatyerinburg melletti erdőből, ahol édesapja sok más magyar testvérével együtt szovjet fogságban volt. Elmondta, hogy már 30 éve valamilyen nemes, magasztos célra tartogatja ezt a fenyőt. Célkitűzésünket hallva úgy gondolta, váljék belőle a XX. századi magyar áldozatokra emlékező kereszt. Köszönjük a szép, gondos és gyors munkáját. Közben Péter Tamás főtitkár felvette a kapcsolatot dr. Áder János köztársasági elnökkel, aki erkölcsileg és anyagilag is támogatta az emlékhely és a kereszt felújítását. Hálás szívvel köszönjük Elnök Úr! Az idő múlásával – talán 40–50 év múlva – mikor majd ez a kereszt is elkorhad, a kő elporlad, helyébe újat kell majd állítani, mert a szívekben tovább kell, hogy éljen a tisztelet és emlék a XX. század minden magyar áldozata, vértanúja iránt. Mi élők, szeretteink sírjához igyekvők évente többször is elhaladunk ezen emlékhely előtt. Álljunk meg itt néhány percre, gyújtsunk egy mécsest és mondjuk el az Úr legszebb imáját, a Miatyánkot!
Guzmics Izidor emléktáblája A vámoscsaládi plébánia, a község és a Bencés Diákszövetség szombathelyi csoportja 2013. július 6-án szombaton a falu szülöttére, Guzmics Izidorra emlékezett. A templomkertben Aigner Géza plébános úr tervei alapján a Bibliából ismert növényekkel betelepített „bibliai kert” készült. Itt helyeztük el a tudós bencés emlékét megörökítő táblát. A Szent Márton tiszteletére szentelt templomban a plébánia kórusa és a bérmálásra készülő hittanosok adtak elő egy Guzmics Izidor életének eseményeit felelevenítő műsort. Itt hangzott el Halmos Ábel bakonybéli perjel atya rövid előadása, amelyben összefoglalta és méltatta Guzmics Izidor szerzetesi és tudósi munkásságát. Ezt követően került sor az emléktábla és a kert megáldására.
Guzmics László Izidor (1786-1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát, író, műfordító, a Magyar Tudós Társaság tagja, a Vámoscsaládhoz (Vas megye) tartozó malomban született. A bencés rendbe lépve Pannonhalmán és Győrben, majd a pesti központi papneveldében tanult. 1815-től Pannonhalmán teológiát tanított. 1832től a bakonybéli monostor apátja volt. A faluban népiskolát építtetett, 1837-ben pedig ének-zene iskolát nyitott. Már 1813-ban vezető szerepet játszott a pesti kispapok közművelődési társasága – a Magyar Társaság –megalapításában. Költeményeket, teológiai, filológiai és filozófiai tanulmányokat írt és a római auktorokat fordította. Kazinczy Ferenc barátjaként a nyelvújító mozgalom híve volt. Szent Márton hegyét, 1824-ben, a
Kazinczy alkotta Széphalom mintájára ő nevezte el Pannonhalmának. 1832-1837 között az Egyházi Tár című folyóiratot szerkesztette. Publicisztikáiban pedagógiai, nyelvészeti és klasszika-filológiai gondolatait adta közre, továbbá a magyarországi oktatásügy korszerűsítését, a nemzeti nyelvű oktatást szorgalmazta. Szophoklész és Euripidész színműveiből való fordításai Pesten 1840-ben jelentek meg. Teológiai írásaiban a katolikus-protestáns uniót propagálta. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választották, 1838-ban pedig a testület tiszteleti tagja lett. 1839-ben bekövetkezett halálával a reformkor egyik legműveltebb és legaktívabb bencése szállt sírba. Feiszt György (Gy68)
13
beszámoló
Emléktábla-avatás és szentmise Bánhegyi Miksa atya emlékére Zalaapátiban 2013. június 8-án Zalaapáti Község Önkormányzata, a BDSZ keszthely-zalai szervezete, valamint Miksa atya volt tanítványai (Ph72) megemlékező szentmisét tartottak, és emléktáblát avattak Bánhegyi Miksa atya, Zalaapáti szülötte emlékére. A szentmise főcelebránsa Várszegi Asztrik főapát úr volt. Főapát úr a szentmise homíliájában a tizenkét éves Jézusról szóló szakaszból kiindulva az idősebb generációnak a fiatalok iránti felelősségéről beszélt. „Olyan otthont kell teremtenünk fiataljaink számára a családban és az egyházban, ahová kamaszkori kalandozásaik és lázadásaik után is haza tudnak térni. Miksa atyának, aki az ifjúság fáradhatatlan nevelője volt, ez az üzenete ma nekünk.” – mondta Asztrik atya. Miksa atya emléktáblájának leleplezésére és megáldására a szentmise végén került sor. A táblát a templomban annak a pillérnek a nyugati oldalán helyezték el, amelynek keleti oldalán Kroller Miksa, az utolsó zalavári apát, Miksa atya gyermekkori példaképének emléktáblája található. Az ünnepséget követően Vincze Tibor polgármester úr tartott fogadást a vendégek számára, este pedig a Pannonhalmi Ben-
cés Gimnázium kórusa adott koncertet a plébániatemplomban Brandné Szabó Ildikó és Kiss Zsolt közreműködésével. Hortobágyi Cirill OSB (Ph77)
TALÁLKOZTUNK TIHANYBAN Legutóbbi találkozásunkon elhatároztuk, hogy 52. éves érettségi találkozónkat Tihanyban tartjuk. Akkor még nem tudtuk, hogy mb. osztályfőnökünk, Jáky Teodóz Atya eltávozik közölünk, az ÚR magához szólította. Teodóz Atya hűen kitartott az l961-ben Győrött végzett IV/B. mellett miután Pulay Csaba tényleges osztályfőnökünk elhunyt. Ezután sem hagytuk abba szervezésünket és megtartottuk Tihanyban találkozónkat. Ehhez nagy segítséget adott Lővey Félix atya, aki annak idején Győrött többünknek prefektusa volt. A régi ismeretség miatt is kerestük meg Őt. Félix Atya régi és új élményei mellett olyan „osztályfőnöki órát” tartott ami mindan�nyiunk számára emlékezetes marad. Félix Atya a kis kápolnában csak számunkra tartott miséjében megemlékezett az idén elhunyt 3 tanárunkról: Jáki Teodóz, Jáki Zénó, és Kühár Ede Atyákról, és már korábban elhunyt hét osztálytársunkról is. Isten nyugosztalja Őket! A mise után megtekintettük az állandó kiállí-
tásokat, felkerestük I. András sírhelyét a Bazilikában, majd egy filmvetítést láthattunk a Monostorról és az itt élő szerzetesek napi munkájáról. Később az ebédlőben pedig tesztelhettük a konyha munkáját, amit jóízűen, további élménycserék közepette elfogyasztottunk. Ezúton is köszönjük Félix atyának hangulatos találkozónkhoz adott egész napos, mellettünk kitartó segítségét és munkáját. Félix Atya elköszönőben, kérésünknek eleget téve, megígérte, hogy jövőre, ha csak teheti, eljön az 53. találkozónkra is. Búcsúzóul elénekeltük a «bencés” és Boldogasszony Anyánk... «himnuszokat”. Képen a résztvevő öregdiákok névsora /balról/ : Fábián Gábor, Pogány András, Baky Csaba,Rácz Csaba, Halbritter Antal, Ruttmayer János, Pettko-Szandtner Aladár, Lövey Félix Atya, Zvezdovics Árpád,Homok Miklós,Grúber János,Csutorás Csaba, Vaday Gábor,..és a Hozzátartozók. Pogány András (Gy61)
Hunexpat relokációs szolgáltatások Tartózkodási és egyéb engedélyek Kedves Diáktársak! Társaságunk elsősorban harmadik országbeli állampolgárok idegenrendészeti képviseletével foglalkozik. Bevándorlási hatóságnál szerzett tapasztalattal és ügyvédi háttérrel látjuk el külföldi állampolgárok és cégeik magyarországi képviseletét (tartózkodási engedély, meghívólevél stb.), valamint keresünk számukra üzleti lehetőségeket.
14
Amennyiben segítségetekre lehetünk vagy akár ismerőseiteknek: szívesen állunk rendelkezésre! Szolgáltatásainkról bővebben – magyar, angol és kínai nyelven – a www.hunexpat.hu oldalon olvashattok. Üdvözlettel: dr. Marincsák László (Ph1997-2000) dr. Kovács Balázs (Ph2002)
[email protected]
beszámoló
Beszámoló a Bencés Diákok Győri Egyesületének 2013. esztendei programjairól Február 14-én Keller Péter (Ph74) közgazdász, Gárdonyi Géza dédunokája tartott vetített képes előadást 150 éve született Gárdonyi Géza címmel a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében. Az Egyesület vezetősége az előadóval együtt megkoszorúzta a híres költő szobrát a Batthyány téren, majd elénekeltük a költő által szerzett Fel nagy örömre című egyházi éneket. Egyesületünk február 24-én tartotta éves beszámoló közgyűlését a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jedlik Ányos termében. Március 11-én Dr. Ócsai Antal (Ph70) főorvos, helytörténeti kutató volt szabadegyetemünk vendége, aki Görgey Arthur lába nyomán címmel tartott lehengerlő előadást a gimnázium dísztermében. Ebben a témában írt könyve a helyszínen megvásárolható volt. Ócsai úr a bevételt a Luif Otmár Ösztöndíjalapba ajánlotta fel.
tartotta meg a Bencés Diákok Győri Egyesülete a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jó tanulója – Jó sportolója díj átadását. Az idei évben két tanulót díjaztunk, Hancz Bianka versenytáncost, Nyugat-Magyarország bajnokát, a Platina TSE sportolóját, valamint Szalay Bence ifjúsági válogatott kenust, a Graboplast VSE versenyzőjét. Az országos hírű győri bencés gimnáziumban mindig nagy hagyománya volt a sportnak, elég, ha csak Hámori Jenő (Gy51) olimpiai bajnok vívót, vagy Décsi Gábor (Gy92) sokszoros válogatott kézilabdázót említjük, akik a gimnáziumba jártak.
Április 5-én megtartottuk szokásos tavaszi kirándulásunkat: úti célunk Tihany és Dörgicse volt. A Tihanyi Bencés Apátság templomát és múzeumát Kiss Domonkos OSB (Gy64) kiváló kalauzolásában tekintettük meg, majd a dörgicsei Pántlika Pincészet vendégszeretetét élvezhettük dr. Kőrösi Tamás (Ph73) elnökségi tagunk nagylelkű felajánlásának köszönhetően. Külön köszönjük Horváth Csaba (Ptl) és Horváth István (Gy51) szervezőmunkáját. Április 10-én Sárai Szabó Kelemen OSB (Ph99) szervezőmunkájának köszönhetően vendégünk volt Dr. P. Szabó Sándor, a Corvinus Egyetem adjunktusa, aki A kínai gazdaság jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai, kitekintéssel a Magyarországon élő kínaiak szerepére címmel tartott előadást a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében. Május 18-án tartottuk hagyományos közös érettségi találkozónkat. A 10 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Kozma Imre OH (Gy58), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt, majd a dísztermi ünnepségen Salgó Ferenc (Gy63), Pápa városplébánosa mondott ünnepi beszédet a jubilálók nevében. A rendezvényen Prof. Dr. Kukorelli István (Ph70) a BDSZ elnöke átadta a Bencés egyetemi ösztöndíjat Hancz Patrik (Gy11) diáktársunknak, a Győri Bencés Egyetemi Tagozat elnökének kiváló tanulmányi eredménye elismeréseként, majd Péter Tamás (Gy00) a Győri Bencés Diákokért díjat nyújtotta át dr. Koór Sándor (Ph65) diáktársunknak, a győri bencés diákokért végzett önzetlen társadalmi munkájáért és karitatív tevékenységéért. Május 25-én egyesületünk képviseletében Koloszár József (Ph64) felügyelő bizottsági tag, dr. Koór Sándor (Ph65) elnökségi tag, valamint Péter Tamás (Gy00) főtitkár részt vett a Pannonhalmán megrendezett Bencés Öregdiáktalálkozón. Május 29-én a Klastrom Szálloda barokk könyvtártermében
Az eseményt Péter Tamás, az ösztöndíj létrehozója, a Bencés Diákok Győri Egyesületének főtitkára nyitotta meg, majd Simon Róbert Balázs, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet dr. Pakucs János (Gy58), a Magyar Olimpiai Bizottság felügyelő bizottsági tagja, győri bencés öregdiák tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a sportsikerhez négy dologra van szükség: tudásra, tehetségre, kitartásra és erkölcsösségre. De mind közül az erkölcsös életvitel a legfontosabb. Elmondta: napjainkban mindenhol azt hallani, hogy a mai fiatalokkal csak baj van. Öröm számára, hogy két kiváló fiatal sportembert köszönthet, akik mind a tudás megszerzésében, mint a sportpályán kimagaslóan teljesítenek. Tehát vannak okos és tehetséges fiatalok a magyar társadalomban. A díjátadót megtisztelte jelenlétével Németh Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, bencés öregdiák, aki az olimpiai eszméről, a mindennapos testnevelés és a sport jelentőségéről beszélt. Hálásan köszönjük a Klastrom Szálloda igazgatójának, Ányos Attila (Gy86) diáktársunknak a díjátadó szponzorálását. Május 31-én tartotta a Bencés Diákszövetség éves rendes közgyűlését, melyen küldöttként egyesületünk képviseletében dr. Koór Sándor (Ph65) és Péter Tamás (Gy00), a Győri Egyetemi Tagozat képviseletében pedig Hancz Patrik (Gy11) elnök vett részt. Június 17-én Kiss Zsolt (Gy86) diáktársunk tartott értékes előadást a magyarországi szárnyasoltárokról és Szűz Mária szobrokról az Ady Endre Művelődési Házban. Az eseményen a Szent Mór Bencés Perjelség képviseletében Bárdos Oresztész OSB vett részt.
15
SZERVEZETI HÍREK
A BDSZ Győri Egyetemi Tagozat beszámolója 2013. augusztus 6-án megtartottuk a BDSZ Győri Egyetemi Tagozatának elnökségi ülését, szeptember 25-én pedig a közgyűlést. – A Tagozat munkájába bevonjuk a NYME Apáczai Karán tanuló bencés hallgatókat is. A közelmúltban megtörtént a kapcsolatfelvétel, ennek nyomán többen jelezték belépési szándékukat. Ezért nevünket is megváltoztattuk annak érdekében, hogy lássák, nyitottak vagyunk a közös munkára. – Félévente 1 közgyűlés lesz. Ezért kérek minden Tagot, hogy legalább erre az egyre jöjjön el! Igyekszünk úgy szervezni a gyűlést, hogy az időpont mindenki számára megfelelő legyen. – Novembertől a győri bencés gimnáziumban megszervezzük a kerekasztal-beszélgetéseket, amelyek a tervek szerint havonta–kéthavonta lennének. Célunk, hogy visszanyúlva Alma Materünkhöz, a fiatal bencés diákok időben megismerjenek minket, és tudják: számíthatnak a bencés közösségre a gimnáziumi évek után is. Elsősorban matematikai és történelmi témákat dolgoznánk fel, és természetesen ezt majd a diákoknak kell részletesen kidolgozniuk, előadniuk társaik előtt. Nagy segítség lehet ez az érettségire
való felkészülésben, illetve alapvető retorikai technikákat is el lehet így sajátítani. – Ebben a félévben előreláthatólag lesznek (további) bencés szabadegyetemi előadások Egyetemünkön. Igyekszünk ezekről időben értesíteni Diáktársakat! Az I. Bencés Szabadegyetemen (október 9-én) Takács Tamás alezredes, tábori lelkész volt a vendégünk. 60-70 fő előtt tarthatta meg előadását. A visszajelzések abszolút pozitívak voltak. Szívesen veszik a Széchenyi István Egyetemen az ilyen szakmai, tudományos előadásokat. A Szabadegyetemet a Bencés Diákok Győri Egyesülete főszervezésében rendezte a Tagozat, valamint támogatott minket az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék is. – A következő Szabadegyetem november 13-án 18 órakor kezdődik a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. Sok szeretettel várunk minden kedves Diáktársat! Érdeklődni telefonon vagy ímélben lehet. – A nagy külsős érdeklődésre való tekintettel, rövidesen megtartjuk a felvételit külsős tagok (nem bencések) részére. A felvételi időpontja: november 20., 17.15. A szabadegyetemeknek köszönhetően kezdenek megismerni minket és érdeklődnek is
Budapesti Területi Szervezet A Budapesten tartózkodó, akármelyik bencés iskolában tanult diáktársainkat szeretettel várjuk havi találkozóinkra! A találkozók új helyszíne: Budapest, XI. kerület, Villányi út 34. Kis Vigadó vendéglő (a 61-es villamos Szüret utcai megállójánál) Alkalmak: 2014. január 13. február 10. március 10. április 14. május 12. június 16. (!) A találkozók változatlanul a hónap második hétfőjén 17 órakor kezdődnek.
Ember Károly (Bp51)
A Budapesti Műszaki Egyetemi tagozat január 23-án este 20 órakor sok szeretettel vár minden bencés öregdiákot, aki a BME-n végzett vagy az egyetemen oktató (volt) a Baross utcához közeli Darshan Udvarba egy kellemes baráti találkozóra. Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken: 20/280-80-58 vagy
[email protected] Lázár Levente Ph2009
Bácskai Területi Szervezet programjai: április 26. Találkozó Baján; október 11. Találkozó Nemesnádudvaron
16
irántunk – mind oktatók, mind hallgatók. – Szeptember első hetében találkoztunk Megyeri Ciprián atyával, az Egyetemi Lelkészség vezetőjével. Abszolút támogatta kezdeményezésünket és terveinket, így egy gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki. Sajnos hosszas ostromlás után kiderült, hogy hivatalosan nem lehetünk hallgatói szervezet. Ettől függetlenül szeretnénk ismert és elismert szervezet lenni az Egyetemen. Ha az Egyetemi Lelkészséggel tudnánk eredményesen együttdolgozni, akkor segítségükkel megjelenhetnénk nagyobb fórumokon, mint például a Széchenyi Napokon, a Szervezeti Nyílt Napon és a Nyitott Kapukon! – Az első közgyűlés alkalmával minden Tag belépett a Bencés Diákok Győri Egyesületébe és a Bencés Diákszövetségbe is. – Végül pedig örömmel közlöm Veletek, hogy októbertől kezdve, havonta egy vasárnap, a bencés templomban 19 órakor kezdődő szentmisén a tagozat tagjai (5 fő) segédkeznek az oltár szolgálatában! Várom az észrevételeket, javaslatokat Hancz Patrik (Gy2011)
[email protected] +3620/5710-738
veszprémi területi szervezet Szervezetünk új elnökséget választott, tagjai: Bálint Bánk (Ph78) Bischof Péter (Ph75, elnök) Krámli Péter (Gy82) Varga Ottó dr. (Ph69). Küldetésünket az alábbiak szerint fogalmaztuk meg: „Vállaljuk, hogy - a feladatok hatékony megosztásával - a hagyományaink szerinti programokat fenntartjuk. Célul tűzzük, hogy a programok, rendezvények megvalósítása úgy történjen, hogy az a közösségen belüli személyes kapcsolatok erősödését is szolgálják. A közösségi életünk jövőbeni megújítását a közösségi háló erősítésével látjuk lehetségesnek. Szervezeti céljaink megvalósíthatósága jól működő, erősödni kívánó közösséget feltételez. Közösséget, melynek tagjai a szervezeti célok megvalósításán felül egymásra is figyelve élnek.” 2014. évi programjaink: január 9. csütörtök, 17-től: újévköszöntő-maradék pezsgők mustrája az egyesületi irodában o március 21.: Szt Benedek ünnepe Tihanyban, o Április 10., csütörtök: közgyűlés Tihanyban. o május 2-4. kirándulás (Kecskemét-Ópusztaszer) o Június 7., szombat: Juniális Tapolcán o Július 9-én: a Szent Benedek Zarándoklatot fogadjuk a Davidikumban Veszprémi egyesületünk szeretettel várja a közösségünkhöz tartozni kívánó diáktársakat. Egyesületi irodánk címe: Veszprém, Mártírok útja 11., fszt.1. E-mail:
[email protected], mobil: 20/388-0225 Bischof Péter (Ph75)
egy árvizi önkéntes naplójából...
Otthonná válni Egy árvízi önkéntes naplójából
Azon gondolkozom, bencés diákok között hogyan lehet kimondani: Cuha völgye. Vagy például Pápalátó-kő! Bakony. Hogy néznének rám a többiek, és úgy egyáltalán, van-e még bármi abból az osztályvagy diákközösségből, amit nem is olyan régen még én is sikeresen bomlasztottam? Néha attól félek, szülőhazám nem sokat jelent már azoknak, akikkel együtt jöttem a világra, nevelkedtem északon, messzi fenn. Időről időre kiderül aztán ez is, az is. Hogy jelent is meg nem is. Ugyanúgy áll még Porva– Csesznek állomása, és megvan még az ösvény, amerre akkor indult az osztály, amikor nem a Cuha mentén akartunk hangos beszélgetéssel végigvonulni. Mint régen, felnőttként is billenékeny köveken ugrálunk át az utat keresztező patakon. Csak közben épp felnőtt lettem, és a feleségemmel járjuk végig a gyermeki aranykor személyiségnövesztő útvesztőit. Romantikus gondolataim támadnak: végigmennék újra huszas-harmincas csoportban itt, nem is volna reménytelen vállalkozás szervezni egy bakonyi osztálytalálkozót. Aztán persze eszembe jut, hogy közülünk valaki Angliában él már, másról semmit sem tudok, és hát én is a virágzó délvidéken fordulok szembe az élet szeleivel. Fantasztikus dolog persze az internet, ahol mégis egy emailváltásnyi távolságban vagyunk egymástól, sőt, facebook-kattintásnyira akár. Aki igazán fontos, akivel felépült valamiféle kapcsolat, azzal éljük, legalábbis fenntartjuk valamilyen formában ezt az egymásról tudást. Meg aztán az is az élethez tartozik, hogy bizonyos kapcsolataink egyszerűen elmorzsolód-
nak vagy megszakadnak. Use it or lose it – ahogy az agykutató mondja. Tovább is fűzöm magamban ezt a szálat: nem csak osztálytársaim kezdenek hiányozni. Idősebb, fiatalabb diákok jutnak időnként eszembe. X feltétel nélküli szeretete, idősebb diák, mégis előre köszönt a folyosón. Y jó szavai, segítőkészsége vagy egy nagybetűs találkozás a legszürkébb, ingerszegény hétköznap délutánján. Rájövök: nem csak a felesleges kapcsolatok épülnek le, hanem bizonyos, már-már veszni látszó kötelékeket mintha árvíz idején elöntene a termékeny iszap, és puhafa–ligeterdő zöld vesszőiként hamar égig érő fákká terebélyesednek. Nem akarok közhelyeket írni, hogy mi egykori bencés diákok félszavakból is értjük egymást. Meg hogy minket összeköt valami láthatatlan kapocs. Van ez, persze, és ahol két vagy több bencés diák ül egy asztalnál, ott előbb-utóbb elhangzik egy mindenki más számára érthetetlen poén. De nem ez a lényeg. A középpont számomra ott válik jelenlévővé, amikor azon kapom magam, hogy egyikőtökkel diófát ültetünk a hegyoldalban, másikótokkal épp csak egy kávét iszunk kőhajításnyira a bakonybéli bencés monostortól. Mikor Budapesten járva odalépsz hozzám a barátnőddel, és kezet fogsz velem, mikor küldesz egy sms-t, hogy na mi van. Mikor egykori tanáromként is továbbviszed velem a szálat. Mikor megveszem a köteted. Simone Weil írja: „A begyökerezettség talán a legfontosabb és a legkevésbé ismert szükséglete az emberi léleknek. S egyike a legnehezebben definiálhatóknak. Az emberi lény azáltal tesz szert rá, hogy tevékenyen és természetes módon részt vesz valamely társadalmi közösség életében, amely kincseket őriz a múltból, és valamifajta jövőre enged következtetni. A természetes részvétel azt jelenti, hogy automatikus módon tartozik valamilyen helyhez, születési közeghez, szakmához, környezethez. Minden embernek többféle gyökérre van szüksége. Arra, hogy szinte teljes morális, intellektuális, spirituális életét azok révén a körök révén kapja meg, ahová természetes módon tartozik.” Lehetőséget kaptunk rá, hogy egymás számára otthonná váljunk az országban járva. Remek érzés. Schell Gergely (Ph05)
17
Könyvismertetők
Könyvajánló A bor – Ég és föld ajándéka A Főapátság gondozásában jelent meg Anselm Grün: A bor – Ég és föld ajándéka című könyve a Bencés Kiadónál. Kedvezményes ára: 3743 Ft. Információk és megrendelés: http://www.benceskiado.hu A könyv tartalmáról: A bor immár több mint hatezer éve ejti bűvöletbe az emberiséget. Minden kultúrában szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak neki, sokféle rítus kötődött szenteléséhez vagy megáldásához, és gyakran áldozták az isteneknek. A borban lelt öröm a kereszténység Örömhíréhez is hozzátartozik. A bor az életért érzett hála és az istenihez fűződő kapcsolat megtestesítője. Anselm Grün a keresztény hagyományból kiindulva szemléli a bort, annak spirituális dimenzióját vizsgálja; ugyanígy tárgyalja a bor szerepét a Bibliában, valamint a kereszténység történetében és a mai ember életében. A képek bősége és a szöveggel alkotott összhangjuk megteremti a borról való gondolkodás meditatív légkörét, miközben föltárja szimbolikus gazdagságát. http://www.benceskiado.hu
TEREMTETT BORVIDÉK Teremtett borvidék címmel, a MEDIUS Iroda kiadásában jelent meg egy olyan átfogó – albumméretű – könyv, amely magas esz-
szalon legszebb könyvének minősítették. Győr városa 200 darabot rendelt a nemzetközi protokoll miatt és a visszajelzések alapján nagy sikere van, de például a Külügyminisztérium is, az elmúlt év végén, 60 darabot ajándékozott a Magyarországon szolgáló külföldi diplomatáknak. Mára közel 4000 példány talált gazdára!
tétikai színvonalon, rendkívül igényes papírra nyomva, közel 300 fotóval és teljes történelmi áttekintéssel mutatja be a Pannonhalmi Borvidéket, ezen belül a Pannonhalmi Főapátságot. A könyv nagyhálózati könyvkereskedésekben nem vásárolható meg, csak a kiadónál, illetve a Pannonhalmi Főapátság helyi árudáiban és a győri vinotékákban, valamint könyvbemutatókon. A magyar és angol nyelvű könyv sikerét talán jól jelzi, hogy kiemelkedő személyiségek is méltatták a megjelenését, így dr. Várszegi Asztrik főapát úr is. Ezt az albumot a szakemberek egybehangzóan a Győri Könyv-
18
A volt bencés diákok közül is többen vásároltak és igazán elismeréssel beszéltek róla, ezért merült fel a kiadóban, hogy a Bencés Diákszövetség minden tagja számára lehetővé teszi, hogy a 4900 forintos forgalmi ár helyett, kedvezményes 3500 forintos áron (plusz postaköltség) megrendelhetik a kiadónál. (MEDIUS Iroda: 9026 Győr, Damjanich u. 15. e-mail:
[email protected])
Könyvismertetők
Csóka úrtól Gáspár atyáig. Ünnepi kötet Csóka Gáspár OSB 75. születésnapjára Szerkesztették: rendtársai, felelős kiadó: Horváth Dori Tamás OSB – Szent Mór Bencés Perjelség, Győr, 2013, 584 oldal Csóka Gáspár atyát (Ph56), a Pannonhalmi Bencés Gimnázium (1977–1979), a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (1980–2012) és Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (1987– 1989; 1998–2006) egykori igazgatóját 2013. augusztus 3-án, 75. születésnapján a győri bencés gimnázium Dísztermében köszöntötték rendtársai és tanítványai. Győri bencés testvérei Somorjai Ádám OSB főszerkesztésével értékes kötetet jelentettek meg a bencés, az egyháztörténész, a levéltáros, a görögtanár, a barát és a tudományok kedvelőjének tiszteletére. A címadó cikket Szentmártoni Mihály jezsuita professzor írta. Szentmártoni atya néhány éve hivatalos ügyben járt Rómából Győrben és természetesen felkereste a volt jezsuita, most bencés templomot. Itt találkozott Gáspár atyával, és ez indította el gondolatait, hogy összehasonlítsa a bencés és jezsuita lelkiséget. A kötet további szerzői: Borián Elréd OSB, Beke Margit, Hatos Pál a Balassai Intézet igazgatója, Horváth József győri helytörténész, Molnár Antal, Somorjai Ádám OSB, Ásványi Ilona, Dénesi Tamás, Dreska Gábor, Ér-
szegi Géza, Fazekas István, Horváth Richárd, Lőkkös Antal, Solymosi László, Balogh Vilmos Szilárd, Gérecz Imre OSB, Orosz Atanáz görögkatolikus püspök úr, Schmatovich János, Tóth Konstantin OSB, Fazakas Zoltán Márton OPraem, Szőke Ágnes, Áment Lukács OSB, Deli Gergely, Kukorelli István, Smuk Péter, Keller Péter, Eszes István, Bálint Csanád, Bakos Gergely OSB, Tóta Péter Benedek, Bíró Szilvia, Tomka Péter, Blazovich László, Csiba László és Gulyás Balázs. A színvonalas, érdekes és tudományos igényű tanulmányokat tartalmazó kötetet a Szent Mór Bencés Perjelség portáján és ajándékboltjában lehet megvásárolni. Barkó Ágoston OSB (Gy2004) – Kleininger Tamás
„FOGOM A KEZÉT ÉS EGYÜTT EMELKEDÜNK!” Tanulmányok és interjúk a roma integrációról Szerkesztette: Gereben Ferenc és Lukács Ágnes Faludi Ferenc Akadémia, Budapest, 2013 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem fiatal szociológusainak cigánysággal foglalkozó tanulmányait és interjúit gyűjti egybe a kötet, amely arra törekszik, hogy kiegészítse a hazai roma– kutatás gazdag, de nem hiánytalan spektrumát – főleg a roma–vallásosság megjelenési formáinak, a megtérések életvitel-módosító hatásának, a sikeres felzárkózási esetek bemutatásával, de a cigány–nem cigány viszony árnyaltabb megjelenítésével is. Némi leegyszerűsítéssel úgy lehetne érzékeltetni ennek a hiánypótló szándéknak a szemléleti alapját, hogy a szerzők a roma–kérdést nem csak emberjogi, hanem emberbaráti, úgy is mondhatjuk: felebaráti kérdésnek tekintik; ugyanakkor olyan kölcsönös viszonynak, amelyben mindkét félnek megvan a lehetőségeihez mért felelőssége és kötelezettsége. A kötetben szereplő írások – objektivitásra törekvő tudományos elkötelezettségük mellett – ennek a szemléletnek és felelősségérzetnek a jegyében íródtak. A Gereben Ferenccel készült interjú a www.mno.hu portálon olvasható.
Mérlegen az Alaptörvény
Interjúkötet hazánk új alkotmányáról
A Stádium Intézet első kiadványaként megjelenő interjúkötetben eltérő véleményeket olvashatunk neves alkotmányjogászoktól, akik az Alaptörvény megjelenésével kapcsolatban fejtik ki véleményüket. A könyvben felvillannak az olyan óriási jelentőséggel bíró témák, amelyek hazánk új alkotmányának elfogadása előtt és után a magyar (politikai) közéletet lázban tartották, holott annyira világosan és egyértelműen nem jelentek meg az érdeklődő közönség számára Az interjúk – műfaji sajátosságból is eredő – közvetlensége és gördülékeny stílusa végig vezeti és segíti az Olvasót a néhol bonyolultabb alkotmányjogi problémák és összefüggések megértésében. A különböző szempontok és érvrendszerek megismerése utat nyit az Alaptörvény erényeinek és gyengébb pontjainak kikristályosodásához. A szerzők nem palástolva a figyelmeztető kritikájukat, de az előrevivő megoldásokat is kiemelve, szak-
mai-tudományos érvekkel támasztják alá álláspontjaikat. Németh Márton (Ph08) diáktársunk két joghallgató társával, Molnár Benedekkel és Tóth Péterrel közösen szerkesztett interjúkötetében a szakmában elismert és respektált alkotmányjogászokat szólaltatnak meg. Az interjúalanyok a könyv sorrendjében: Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Kukorelli István volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, az ELTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanszékvezetője; Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország párizsi nagykövete; Herbert Küpper a regensburgi székhelyű Kelet-Európai Jogi Intézet magyar joggal foglalkozó tudományos referense és a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem tiszteletbeli professzora; Jakab András az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet igazgatója; Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és a Nemzeti
19
Könyvismertetők
www.hvgorac.hu
stádium most az Alaptörvényről is, beszélnünk kell, értékeiről és hibáiról egyaránt. A kötet nagyon jó érzékTölgyessy Péter
Sólyom László
kel tesz hozzá ehhez a diskurzushoz, hisz a hozzáértő interjúalanyok lényegi kérdésekre mély és őszinte válaszokat adnak. Ezeket a válaszokat pedig nem
Kukorelli István
Trócsányi László
lehet félresöpörni – akkor sem, ha valaki nem ért egyet velük." Paczolay Péter
Mérlegen az Alaptörvény
i
,,A mindenkori alkotmányról, így
n
t
é
z
e
t
Mérlegen az
Alaptörvény Interjúkötet hazánk új alkotmányáról
Stratégiai partner
Patyi András
Tordai Csaba
Herbert Küpper
Választási Bizottság elnöke; Tordai Csaba volt jogi és koordinációs szakállamtitkár, valamint Tölgyessy Péter volt országgyűlési képviselő, politikai elemző. Kiemelendő, hogy az interjúk nemcsak a szűkebb szakmához, hanem minden, a közügyek iránt érdeklődő állampolgárhoz szólnak, akik nagyobb rálátással szeretnének rendelkezni a közjog rendszerére. Jó szívvel tudom ajánlani az interjúkötetet minden kedves Diáktársnak! A kötet megrendelhető a
[email protected] e-mail címen vagy a Stádium Intézet Alapítvány 1054, Budapest Akadémia utca 11. mfsz. 3/A. postacímen.
Jakab András
Ár: 4000 Ft
9 789632 582108
Szabó Tibor Zsombor (Ph 06)
Kérem imádkozzatok az evangelizáció sikeréért! Szeretettel kérem, hogy ajánljátok ismerőseiteknek az e-mail e-vangéliumot! Hívjátok őket, hogy ők is csatlakozzanak közösségünkhöz! Feliratkozni a www.evangelium365.hu oldalon lehet.
Ismét a BENEDICTINA III. Archívumról Konferencia-kötetek és egyéb publikációk tanúskodnak arról, hogy felélénkült a kutatói érdeklődés a bencés gimnáziumok múltja, különösen a pártállami idők megpróbáltatásai iránt. Emellett a Pannonhalmi Gimnázium 2014-ben fennállásának 75 éves jubileumát fogja ünnepelni, amely várhatóan szintén élénkíteni fogja a régi idők tanújaként megmaradt és összegyűjtött dokumentumok iránti keresletet. Ezért szeretném felidézni tavalyi felhívásunkat. A Bencés Diákszövetség Elnöksége – a rendi elöljáró beleegyezésével – a BDSZ Hírlevelének 2012/3. számában meghirdette a bencés öregdiákok dokumentumait befogadó Benedictina III. nevű különgyűjtemény megalakulását. Ennek gyűjtőköre hármas tagolódású: 1. Bencés öregdiákok „papíralapú” (könyvekben, folyóiratokban megjelent), valamint digitális formában publikált visszaemlékezései, életrajzai és a bencés diákléttel kapcsolatos szépirodalmi munkái, valamint audiovizuális dokumentumai (beleértve a fénykép- és filmfelvételeket, digitális adathordozókat), amelyek segítik felidézni a mindenkori bencés tanintézetekben folyó oktató- és nevelőmunka emlékeit, szereplőit, elveit, gyakorlatát és eredményét.
20
2. Hasonló tematikájú kéziratos dokumentumok. Ezen belül elképzelhetőnek tartjuk pl. tanár-diák levelezések archiválását. Továbbá felvethető annak az éledező gyakorlatnak az elterjesztése, hogy a BDSZ felkéri a sokadik (mondjuk 50 éves) érettségi találkozók szervezőit, hogy osztálytársaikkal írassák meg rövid életrajzukat, és e gyűjteményt – osztályuk és tanáraik névsorával kiegészítve – adják oda az archívumnak. 3./ Egykori bencés diákok által jegyzett – témájuktól független - (könyvméretű) tudományos publikációk, szépirodalmi és egyéb művészi alkotások (ill. azok másolatainak) gyűjteménye. A különgyűjteményt a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Benedictina gyűjteményének részeként gyűjti és kezeli. A BDSZ Elnöksége az említett Hírlevél-számban felkérte minden idők bencés öregdiákjait, hogy a fenti gyűjtőkörbe illeszkedő dokumentumaikat (továbbítás céljából) küldjék el a BDSZ székhelyére (Mathias Corvinus Collegium, 1518 Budapest Pf. 155). Ehhez hozzátenném, hogy a dokumentumok – egyszerűsített eljárással, Benedictina III. jelzéssel ellátva és Ásványi Ilona helyettes könyvtárigazgatónak címezve – egyenesen a Pannonhalmára is elküldhetők. (Főapátsági Könyvtár, 9090 Pannonhalma, Vár 1.) Gereben Ferenc Ph60
in memoriam Görömbei András emlékezete „Segítsd meg, Isten, új lovaddal A régi, hű útra-kelőt…” (Ady Endre: Új s új lovat) A Tisza mellől Győrbe – majd Debrecenbe. Görömbei András irodalomtudós, Kossuth-díjas, akadémikus, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, 1945. február 5-én született, a Tisza mellett (Debrecentől 57, Miskolctól 49, Nyíregyházától 51 km-re) fekvő Polgáron – az egyetlen katolikus hajdúvárosban. Szívszorító, lélegzetfojtó hír a megváltoztathatatlan tényről: életének 69. évében, 2013. június 30-án érte a halál. Halála a magyarságtudomány nagy vesztesége. Július 16-án, a Farkasréti temetőben három bencés szerzetesnemzedék képviselői, Korzenszky Richárd tihanyi perjel Félix atyával és Jeromos atyával együtt illőn és méltón végezték a gyászszertartást. Görömbei édesapja 1956-os tevékenysége miatt börtönbüntetést szenvedett. Fiát nem vették fel világi gimnáziumba, ezért került a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba, ahol 1963-ban, az amnesztia évében érettségizett. Kivételes tehetségének és szorgalmának bizonyítéka, hogy ’rossz’ káderlapja ellenére, első jelentkezésre felvételt nyert a debreceni Kossuth Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Karának magyar–orosz szakára. (Az ökumené Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Ravasz László református és Ordass Lajos evangélikus püspök által létrehozott hídján és útján jutott el Debrecenbe.) 1968-ban, az alapszigorlat után, az orosz szakot leadva, egyszakos magyarosként szerezte első, középiskolai tanári diplomáját. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára lett. (Ott, ahova diáknak nem vették fel.) 1970-ben elvégezte a német szakot is, és ugyanebben az évben megvédte egyetemi doktori disszertációját is. A KLTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén kapott tanársegédi állást. Czine Mihály aspiránsaként, 1977-ben védte meg kandidátusi értekezését, amelynek témája a csehszlovákiai magyar irodalom volt. 1981-től docensként oktatott a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében. Akadémiai doktori disszertációját (1991) Nagy László költészetéről írta. Alkotópályája igen küzdelmes, mégis kivételes sikersorozat. 1992-ben kinevezték egyetemi tanárnak és tanszék vezetésével is megbízták. 1993-ban megválasztották az egyetem oktatási rektorhelyettesévé, 1995-ben pedig az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be. 1989 és 1992 között a helsinki, 1996 és 1997 között pedig a bécsi egyetem meghívására vendégprofesszorként tanított. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott. A Debreceni Egyetemen 20. századi magyar irodalomtörténetet, illetve irodalomelméletet oktatott. Számos testület és egyesület elnöke, vezetőségi tagja volt. Alelnöke volt a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, tagja az MTA Doktori Tanácsának, az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságának, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának, az MTA Határontúli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottságának. 1992 óta a Hitel című folyóirat főszerkesztő-helyettese. 1992-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Az MTA
Debreceni Akadémiai Bizottságának, illetve 1998-ban az MTA Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben az MTA levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökeként, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnökeként is fontos tevékenységet folytatott. Legfontosabb kutatási területei: az összehasonlító irodalomtudomány és a népi írók, valamint a népi irodalom és az arra épülő mozgalom. A népi írókkal kapcsolatban az általános publikációkon túl könyvet írt Sinka Istvánról, Nagy Lászlóról, Sütő Andrásról, Csoóri Sándorról és Nagy Gáspárról. Jelentősek a határon túli magyar irodalom feldolgozásában elért eredményei. Elsőként dolgozta fel a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetét, kísérletet tett a magyar irodalom egységes rendszerének kialakítására. A romániai magyar irodalmat kutatva külön könyvet írt Sütő Andrásról. (Munkásságát számos kiváló tanítvány, például Bertha Zoltán, Jánosi Zoltán és sokan mások eredményesen folytatják.) Főbb munkái: Sinka István (1977); A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 (1982); A hetvenes évek romániai magyar irodalma I–II. (Bertha Zoltánnal együtt, 1983); Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai (1984); Sütő András (1986); „Ki viszi át a…?” (1986); Nagy László költészete (1992, 2005); Napjaink kisebbségi magyar irodalma (1993); Kérdések és válaszok. 17 interjú a hetvenes évekből (1994); Krónika-töredék. Nagy László naplója (1994); A szavak értelme (1996); Kisebbségi magyar irodalmak (1997); Létértelmezések (1999); Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk., 2000); In honorem Tamás Attila (2000); Csoóri Sándor (2003); Irodalom és nemzeti önismeret (2003); Csak az igazat (Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, 2003); Nagy Gáspár (2004, 2009); Azonosságtudat, nemzet, irodalom (2008); Sors és alkalom. Válogatott beszédek és vallomások (2008); Irodalom, nemzet, harmadik út (2012). Kitűntetései: Alföld-díj (1985); József Attila-díj (1987); Csokonai-díj (1988); Tamási Áron-díj (1997); Kossuth-díj (2000); Tiszatáj-díj (2000); Arany János-díj (2004); Szilárd Leó-díj (2005); Czine Mihály-díj (2005); Hídverő díj (2005); Deák Ferenc kutatási díj (2009, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány); Magyar Örökség díj (2123) Diákkori emlékek Illő és igazságos, hogy külön is szóljunk Görömbei András bencés kötődéséről, szellemi-szakmai örökségéről. 1960 szeptemberében a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban ismertem meg. Három éven át iskolatársa és az internátusban lakótársa voltam. Gimnáziumi bencés tanáraink elsődlegesen szellemi-lelki közösségben gondolkodtak. Diákotthonban laktunk, tanári felügyelet alatt éltünk, de egy kicsit a rektor úr és prefektusaink, tanáraink, a bencés atyák társaságában is. Az Ora et labora és a Pax et gaudium jegyében tanultunk. Diáksapkánkon a PAX jelszót hordtuk… Bencés tanárairól mindig hálás szeretettel beszélt és írt. Kemény Dózsa rektor úrhoz járt kiscsoportos különórára, németre és angol nyelvre – a gimnáziumi orosz és latin nyelv tanulása mellett. A legtöbbet Bánhegyi Jób bácsinak és Nádasi Alfonz tanár úrnak köszönhetett. Értékszemléletüket elfogadva vallotta: csak a szellemi teljesítmény adhat méltóságot, a „kiművelt emberfő” jelentheti a legnagyobb rangot. Mogyoróhéjban felidézek egy internátusi diáktörténetet. Az
21
1962–63-as tanévben Görömbei András az internátusban főduktor volt. Emlékszem, a betonnak csúfolt, valóban ízetlen borsófőzelék miatt egyszer sztrájkoltunk. A főduktor az ebédlőben Kemény Dózsa rektor mellett ült az ebédlőasztalnál. A rektor udvariasan kínálta a mellette legközelebb ülő Görömbei Andrást, hogy vegyen a közös nagytálból, de ő udvariasan visszakínálta a rektor urat. A kölcsönös kínálgatás csak időhúzás volt. A főduktor a diáktársaival tartott, nem vett a borsófőzelékből, hiába dicsérte a rektor annak vitamindús voltát. Végül éhesen távoztunk az ebédlőből. Sikeres volt a diáksztrájk, mert a történtek után jobb és ízesebb kosztot kaptunk. ... Őrzők a strázsán… Nagy Gáspár Láthatatlan kőre vésem című, Kannás Lajosnak ajánlott verséből idézem: „tudva, hogy bár szavaimnak nem lesz táboruk / de fájó árulások és zajló testvérháborúk / heveny idején kell kimondanom: cáfolhatatlanul / csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!” Ady „Akarom: Tisztán lássatok!” parancsát folytatva üzente Nagy Gáspár: „míg a szem él látni kell fele-Barátaim!...” Görömbei András, a XX. és XXI. században, Európa és a magyarság lét-nemlét állapotában, a ketté, majd számos kánonra és számtalan táborra szakadt magyar irodalomban a debreceni irodalomtudós-iskola nemzedékeket nevelő, Kossuth-díjas, aka-
démikus professzora volt. Julien Benda, Babits Mihály, Németh László, Nagy László és Sütő András szellemében hitte, értelmezte és képviselte az írástudók felelősségét, a magyar értelmiség hivatását. Ady nyomán útmutatását követve vallotta: „A magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára.” Tragikusnak látta a magyarság jövőjét, mégis hitet tett a hazaszeretet mellett: „Mit tagadjam? – siratom és szeretem. / Mit tagadjam? – talán ez az igazi / S ez is oktalan, de legszebb szerelem.” A „Mennyi munka maradt végezetlen” fájó szomorúságával búcsúzom a tanár- és kutatónemzedékeket nevelő tudós profes�szortól, aki nemzeti sorskérdéseink, irodalmunk feladataiból egyedülálló eredményességgel vette ki részét. Ady intelmével fohászkodom: „Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Az Élet él és élni akar, (…) Oly szomorú embernek lenni / S szörnyűek az állat-hős igék / S a csillag-szóró éjszakák / Ma sem engedik feledtetni / Az ember Szépbe-szőtt hitét / S akik még vagytok, őrzőn, árván, / Őrzők: vigyázzatok a strázsán.” Nagy Gáspár Litániás ének című versének záró sorait idézem: „Görömbei András: / neve tiszta zengés / hatvan év szelídség / szüntelen virrasztás / másokért lemondás / példával tanítás / megértő figyelem / sistergő türelem / ritka önfegyelem / közöttünk kegyelem.” Requiem aeternam dona Tibi Domine! Isten végtelen kegyelmében és örök szeretetében legyen részed! Cs. Varga István (Gy64)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Pálmai Godofréd atya elhunyt. Méltó megemlékezését követlező számunkban jelentetjük meg. Szomorúan közlöm veletek a hírt, hogy Jagicza József Sándor (Ph66) diáktársunk 65 éves korában elhunyt. József kilenc gyermekes dusnoki családban született, Isten- és embereszeretetben nőtt fel, szülei a munka szeretetére és megbecsülésére nevelték. 1966-ban érettségizett, majd pannonhalmi évei után szülőfalujában lett kántor 1969ben, ezzel kezdetét vette egészen haláláig tartó egyházi szolgálata. Kántorként és 6 gyermekes családapaként falujának megbecsült tagja lett. Dusnokon 26 évig teljesített szolgálatot, ez idő alatt mind anyagilag mind erkölcsileg feddhetetlen
ember maradt. Az Egyházmegyei Teológiai Tanfolyamot elvégezve a 90-es évek elején az egyházmegyei Diakónusi kör tagja lett, 1993-ban szentelték diakónussá. 1994ben kezdte meg diakónusi szolgálatát Mélykúton, ez a szolgálat egész hátralévő életét meghatározta. Sok munkája mellett családját sem hanyagolta el, felesége és gyermekei érezték gondoskodó szeretetét. 1999-ben került Tompára, ahol egy külsőleg és lelkiekben egyaránt legyengült egyházközséget talált. Precíz és lelkiismeretes munkájának köszönhetően családos és ifjúsági közösségek, imacsoportok alakultak, megtörtént
In Memoriam – Szokolay Sándor a Bencés Diákszövetség tiszteletbeli tagja „Zenei szakrális művek írása, az igeolvasási meditáció alkotó módszer lett életemben. Munkám alapja lett a szent gondolatok zenei megfogalmazása. … Németh Lászlóval vallom én is: „A zene a lélek mosdóvize. Nekem pedig van még egy sejtésem, amely szerint a zene az örökkévalóság előlege…” (Szokolay Sándor) Életének 83. évében elhunyt Szokolay Sándor, a Bencés Diákszövetség tiszteletbeli tagja. Szokolay Sándor 1931. március 30-án született a Békés megyei Kunágotán. Zenei tanulmányait 1947-ben a békés-tarhosi Zenei Gimnáziumban kezdte, ott is érettségizett 1950-ben, majd 1950től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. 1952-től szolfézst tanított.1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt, ezt
22
a templom és a plébánia felújítása. 2013. március 1-én 44 évi egyházi szolgálatot követően vonult nyugdíjba. Tervei között szerepelt, hogy amíg ereje engedi, hivatását folytatja és diakónusi feladatait továbbra is elvégzi. Unokájának elsőáldozására utaztak feleségével és itthoni unokáival Stuttgartba, ahol váratlanul agyvérzést kapott, melyből már nem tért magához. 2013. május 4-én hunyt el. Életét három szóval lehet jellemezni: Hit, Hivatás, Elköteleződés. Körmendy Szabolcs (Ph89)
követően független művészként próbált megélni. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezető, valamint zeneszerzés tanszakán ellenpontot, prozódiát és zeneszerzést tanított, 1982-től egyetemi tanárként. 1978tól tíz éven át volt a Magyar Televízió zenei lektora. 1994-ben lett nyugalmazott egyetemi tanár, ekkor Sopronba költözött. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el: kétszer (1960-ban és 1965-ben) kapta meg az Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban a Kossuth-díjat, 1976-ban lett érdemes művész, 1986ban kiváló művész. A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat 1987ben és 2001-ben, a Magyar Művészetért díjat 1993-ban, a Magyar Örökség-díjat 1998-ban, a Kodály-díjat és a Corvin-láncot 2001-ben kapta meg, 2008-ban Prima-díjjal, 2011-ben Artisjus díjjal tüntették ki.
Novemberben hangversenyen ünnepelték születésnapján. Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a zeneszerzőt. Ön misszionárius papnak készült, és Isten áldotta tehetségén keresztül rálelt arra a hivatásra, amellyel nemzetének leginkább hasznára lehetett: a zene misszionáriusa lett – állt a miniszterelnöki köszöntőben. Egész pályája során hirdette és tanította, hogy a talentum felelősség is egyben, amelyet eltékozolni nem szabad, hanem mindenkor az emberek és a haza szolgálatába kell állítani. A kortárs zeneirodalom kimagasló egyénisége volt. Szokolay
Pethő Szilveszter 1923. december 25-én született Nyalkán. Elemi iskoláit Győrszentmártonban, középiskolai tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte el. 1942-ben érettségizett, és ugyanebben az évben felvételt nyert a soproni Magyar Királyi Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára. 1949-ben szerezte meg a bányamérnöki oklevelet. Bányászmérnöki tevékenységét a dudari és úrkúti bányaüzemben kezdte meg 1948-ban. 1949-ben a bükkaljai bányatérségbe helyezték át; Kurittyánban, Felsőnyárádon folytatta munkáját. 1950-ben a Sajószentpéteri Bányaüzem üzemvezetője, majd főmérnöke lett. 19531955 között a Sajókazinci Bányaüzem
Sándor - többek között Durkó Zsolt, Petrovics Emil, Bozay Attila, Szőllősy András társaként - egy nagy magyar zeneszerző-nemzedék egyik „utolsó mohikánjaként” hatalmas életművet hagyott hátra. 2007. február 24-én, Sopronban fogadta tiszteletbeli tagjává a korábban Szent Márton díjjal is kitüntetett zeneszerzőt a Bencés Diákszövetség. http://www.kisalfold.hu http://volksgruppen.orf.at http://budapestlight.hu
(Herbolya) főmérnöke volt. 1956-ban került a Soproni Műszaki Egyetem Érc- és Szénelőkészítési Tanszékére. 1958-tól a Miskolci Műszaki Egyetem oktatója, kutatója. 1960-ban szerezte meg a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1976-ban a műszaki tudomány doktora címet. 1972től az Ásványelőkészítési Tanszék professzora volt. Felesége Némedi Mária, aki Győrben az orsolyita rendházhoz tartozó tanítóképzőben szerzett oklevelet. Felesége gyászában osztozik három gyermekük – Marianna, Gábor és Ágnes –, hat unokájuk és nyolc dédunokájuk. Kitüntetései és elismerései közül kiemelhető a Munkaérdemrend (bronz fokozat, 1965), Kiváló Bányász (1955), Kiváló
Suhajda Lajos Ph52 verbita szerzetes ez év október 15-én elhunyt. 1933. január 31-én született Gomboson. Az Isteni Ige Társaságában 1958-ban tett örök fogadalmat. 1959. június 21-én szentelték pappá Kalocsán. Egyházmegyés papként működött a Kalocsa-Bácsi
Munkáért (1979), a Pro Facultate Rerum Metallicarum (1989), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteleti tagsága (1992). A felsorolt kitüntetéseken kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díjjal tüntette ki 1993-ban: élete munkájáért, egyetemi oktatói, kutatói tevékenységéért, valamint a társadalmi átalakulásban felvállalt példamutató tevékenységéért. Professzor Dr. Pethő Szilveszter prominens és meghatározó alakja volt a Bencés Diákszövetségnek is. Dr. Sója Szabolcs (Ph58) BDSZ észak-magyarországi területi szervezete
Főegyházmegye területén 1959-1970 között. 1970-ben hazaköltözött Jugoszláviába, ahol apatini vikáriusként, majd a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium rektoraként szolgált. 1971-ben Újvidéken megalapította a verbita rend első jugoszláviai rendházát ahol 2011-ig, nyugdíjba vonulásáig működött. 2011-től nyugdíjas lelkipásztorként a Nagybecskereki plébánián segített a lelkipásztori munkában. Őrizzük szívünkben emlékét szeretettel. 
Szomorúan tudatjuk, hogy pár héttel 94. születésnapja előtt, egy hosszú és szép, tartalmas élet végén családja körében elhunyt Kerényi A. Ödön Állami-díjas, Köztársasági Lovagkereszttel kitüntetett, rubindiplomás, okleveles gépészmérnök, az MVM Tröszt egykori műszaki vezérigazgató-helyettese. Nyugodjék békében! Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a Csepeli Jedlik Ányos Bencés Gimnázium egykori növendéke, Kun Józsefné Fürcht Mária Cs51 2013. szeptember hónapjában hosszú szenvedés után 80 éves korában csendesen elhunyt. A Mindenható adjon Neki örök nyugodalmat! Szomorú szívvel tudatják hozzátartozói, hogy Dr. Palkovics Szilárdné Legeza Jolán Cs51, egykori diáktársunk, 80 éves korában, folyó év augusztusában elhunyt. Nyugodjék békességben! Diáktársunk, Dr. PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM ÁDÁM Ph47, professzor emeritus, okleveles építészmérnök 2013. május 18-án elhunyt. Az özvegy kérésére Szendröi Péter Kg54 tudatja, hogy Szendrői Pál Kg 51 2013.július 26.-án eltávozott.
23
2013. évben működő területi szervezeteink: Bácskai 6500 Baja, Liget u. 7. 20/364-1117 Vancsura László (Ph 84) Budapesti 1085 Budapest, József krt. 43. 1/266-6750 Ember Károly (Bp 51) Délkelet-magyarországi 6791 Szeged, Barátság u. 2/a 62/460-288 Atlasz Henrik (Ph 52) Egri (Heves megyei) 3300 Eger, Hadnagy u. 11. 36/517-209 Dr. Hanis Béla (Gy 75) ÉK-magyarországi 3907 Tállya, Rákóczi u. 37. 47/398-118 Dr. Sója Szabolcs (Ph 58) Fővároskörnyéki 1211 Bp., Kossuth L. u. 24. 8/35. 1/277-2186 Kovács Dezső (Cs 51) Győri 9022 Győr, Széchényi tér 9. ( kémikum) 20/520-5766 Molnár Zsolt (Gy 85) Keszthelyi 8360 Keszthely, Széchenyi u.38. 83/515-113, 515-110 Kiss László sac (Ph69) Komárom–Eszt. 2800 Tatabánya, Béla király krt. 20. I.2. 34/334-973, 30/904-0943 Domnanovich Tamás (Kg 49) Kőszegi 9730 Kőszeg, Munkácsy u. 3. 94/361-162 Molnár Attila (Gy 71) Piliscsabai 1125 Budapest, Mátyás király út 47. 1/275-6323 Dr. Maróth Miklós (Ph 61) Somogyi 7523 Kaposfő, Kossuth L. u. 163. 82/577-020, 70/332-8577 Dr. Antal László (Ph 73) Soproni 9400 Sopron, Templom u. 1. 99/523-766; 30/9373-391 Szabó Péter (Gy 75) Székesfehérvár 8000 Székesfehérvár, Távírda utca 2/A. III/9 30/97-11-982 Dr. Bodnár Zoltán (Ph 94) Szombathelyi 9700 Szombathely, Tóth Árpád út 39. 94/312-594, 30/9472-966 Dr. Andor Ferenc (Gy 62) Tolna megyei 7100 Szekszárd, Kőrösi Csoma Sándor u. 32. 74/314-364, 20/9423-517 Endrődi István (Ph 63) Veszprém megyei 8200 Veszprém, Mártírok u. 11. 88/406-670 Bischof Péter (Ph 75)
A Bencés Diákszövetség Hírlevele Felelős kiadó: dr. Kukorelli István Főszerkesztő: Kovács Péter Tiszteletbeli főszerkesztő: dr. Scherer Norbert Bischof Péter Lektor Barkó Gábor Ágoston OSB Lapterv és tördelés: Manninger Dániel Nyomda: Primerate Kft.
EGYETEMI TAGOZATAINK AZ ORSZÁGBAN: BUDAPESTI EGYETEMI TAGOZAT ELTE: Alföldi András (budapesti tagozat vezetője) 30/464-0222
[email protected] BME: Lázár Levente 20/280-80-58
[email protected] Corvinus Egyetem: Fonai Dániel 30/591-9840
[email protected] PPKE:
Kovács Lóránt 30/406-8757
[email protected] SOTE:
Pátkai Zoltán 20/852-0374
[email protected]
GYŐRI TAGOZAT: Hancz Patrik 20/5710-738
[email protected] PÉCSI TAGOZAT: Zagorácz Márk 20/917-8912
[email protected] SZEGEDI TAGOZAT: Végi Ádám 20/218-9604
[email protected] VESZPRÉMI TAGOZAT: Bolla Kristóf 20/434-1947
[email protected]
24
A BDSZ elérhetősége: A BDSZ elérhetősége és egyesületünk dokumentációs központja: Bencés Diákszövetség 1518 Budapest Pf. 155 Adategyeztetési, tagdíjnyilvántartási ügyintézés
[email protected] BDSZ flotta ügyintézés és információ:
[email protected], www.bdsz.hu/kapcsolatok A kiadványainkba szánt küldeményeket Kovács Péter Ph05 szerkesztőnek a
[email protected] címre küldjétek. Tel.: 20/344-1134 Hírlevélben megjelent cikkek nem minden esetben és nem feltétlenül tükrözik az Elnökség vagy a BDSZ hivatalos álláspontját. Honlapunk: www.bdsz.hu Levelezőlistánk: groups.google.hu/group.bdsz