A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen

A bélmozgások „in vitro” tanulmányozása izolált bélen Patkány béldarab (ileum) spontán mozgásainak tanulmányozása ill. egyes mediátorok és ionok bélmozgásra gyakorolt hatásának vizsgálata. A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat

A mérést és kiértékelést végezték: ...................................................... ...................................................... ....................................................... .......................................................

Gyakorlatvezető: ....................................................... Időpont: .......................................................

2

A gyakorlat célja (tömör, néhány mondatos megfogalmazás)

Bevezetés (szükség esetén külön lapon folytatható) 1. A gasztrointesztinális rendszer simaizomzatának működése és szabályozása

(a

gyakorlati kiértékelés szempontjából fontos, főbb élettani ismeretek és jellemzők összefoglalása)

2. A felhasznált eszközök, anyagok ismertetése (vázlatos felsorolás) 3. A preparálás és a gyakorlaton elvégzett beavatkozások ismertetése preparálási lépések ismertetése)

(az elvégzett

3

A. Adatok és számolások Az egyes regisztrátumok készítésénél figyeljen arra, hogy a regisztrátumon az alapszakaszt (azaz a beavatkozást közvetlenül megelőző, kontroll állapotot), a hatásszakaszt (azaz a beavatkozás alatti állapotot) és az utószakaszt (azaz a beavatkozás befejezését követő, a megváltozott élettani paraméterek visszaállását tükröző állapotot) egyértelműen jelölje! A mérési file-ok kiértékelése során ezeket a szakaszokat külön-külön értékelje ki! A mérési file-ok kiértékelését az Analyze program segítségével végezze el! A kiértékelés során egy-egy mérési szakaszból legalább 6-10, egymást követő perisztaltikus hullámot értékeljen ki úgy, hogy a képernyő alsó felében található táblázat soraiba egy-egy perisztaltikus hullám minimum és maximum amplitúdóértéke (y1 és y2 értékek) és időpillanata (x1 és x2) kerüljön! A kiértékelő program az perisztaltikus hullám amplitúdóját (Ampl; [pont]) automatikusan, soronként kiszámítja (y2-y1). A periódusidő (period, [sec]) 2 egymást követő hullám adataiból kerül kiszámításra (x1'-x1). Az összehúzódások tónusértéke (tone; [pont]) szintén fontos paraméter. Mivel kezdeti értéke nagyban a beállítás kérdése (mennyire feszítik ki a béldarabot), a kiértékelés során leginkább a beavatkozás után fellépő változásoknak van jelentősége. A kiértékelés során lezárt "blokkok" amplitúdó- és periódusidő adataiból a program automatikusan átlagot (mean), szórást (SD) és esetszámot (n) is számol. A feladatlap táblázataiban ezeket az átlagértékeket kell feltüntetni. Az egyes mérési feladatok kiértékelése során a teljes mérési file, valamint az egyes, kinagyított szakaszok regisztrátumait is másolja át, nyomtassa ki és csatolja a jegyzőkönyvhöz! A mérési adatok kiértékelése során (II. és III. fejezet) akkor válassza a "nőtt" vagy "csökkent" lehetőséget, ha az alapszakaszhoz viszonyított változás mértéke legalább az 5%-ot eléri (a mérési adatok statisztikai kiértékelésének hiányában ezen "szabály" figyelembe vétele a véletlen eltérésekből adódó félreértelmezések lehetőségét csökkentheti).

I. A vegetatív idegrendszer hatása a bélműködésre 1. Az acetilkolin és atropin hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)

tónus [pont] (átlag ± SD)

periódusidő [s] (átlag ± SD)

frekvencia [Hz] (átlag ± SD)

kiértékelt ciklus [db]

alapszakasz hatásszakasz I. (ACh a szervfürdőben) hatásszakasz II. (atropin a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... Az acetilkolin hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.

jelentősen nem változott

- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


- gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


Az atropin hatása a bélmozgásokra

4

2. Az atropin és acetilkolin együttes hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)





alapszakasz hatásszakasz I. (atropin a szervfürdőben) hatásszakasz II. (ACh a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... Az atropin hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


Az acetilkolin hatása bélmozgásokra az atropinkezelést követően - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


3. Az adrenalin hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)





alapszakasz hatásszakasz (adrenalin a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... Az adrenalin hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


5

II. A lokális hormonok hatása a bélműködésre 1. A hisztamin hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)





alapszakasz hatásszakasz (hisztamin a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... A hisztamin hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


III. Az ionkoncentráció hatása a bélműködésre 1. A megemelt K+ koncentráció hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)





alapszakasz hatásszakasz (megemelt [K+] a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... A megemelt K+ koncentráció hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


6

2. A megemelt Ca++ koncentráció hatása amplitúdó [pont] (átlag ± SD)





alapszakasz hatásszakasz (megemelt [Ca++] a szervfürdőben) utószakasz (kimosás)

A melléklet(ek) sorszáma:..................... A megemelt Ca++ koncentráció hatása a bélmozgásokra - gyakorisága

nőtt

csökkent.


- amplitúdója

nőtt

csökkent


- tónusa

nőtt

csökkent


7

B. A mérési eredmények összefoglalása és következtetések 1. A vegetatív idegrendszer mediátorainak hatása a) Élettani ismeretei alapján magyarázza meg az adrenalin, illetve az acetilkolin hozzáadására bekövetkezett hatásokat a patkánybél működésére! adrenalin: ..............................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... acetilkolin: ...........................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... b) Hogyan és miért módosította az acetilkolin hatását az atropinnal való elő- illetve utókezelés?

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... c) Volt-e az atropinnak önmagában hatása? Mi lehet ennek az oka?

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................

8 2. A lokális hormonok hatása a) Élettani ismeretei alapján magyarázza, hogyan hat a hisztamin a bélmozgásokra!

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... 3. A külső ionkoncentráció hatása a bélműködésre. a) Élettani ismeretei alapján magyarázza meg a K+, illetve a Ca++ hozzáadására bekövetkezett hatásokat! megemelt [K+]: .....................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... megemelt [Ca++]:...............................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................

9

C. Definíciók Enterális idegrendszer: ........................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... Perisztaltika:........................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... Szegmentáló mozgás:..........................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... Egyegységes simaizom:.......................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................... Többegységes simaizom:.....................................................................................................................................

............................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................

A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen

Recommend Documents